Pest (2004. June 26., Saturday) - Szerzõ: Keszthelyi Sándor Biatorbágy 2051-01-260. Bia. Pincesor. Napóra van a fehér mészkõfalba mélyített egyik borospince lejárata felett 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje vízszintes. A számlap falra szerelt 0,6 m hosszú fém körív. Óraszámozása: X-XII-V, egyenközû, félórás. Nap és Hold díszítéssel. 1970 körül készült. Adatközlõ: Balázs Zoltán, 1982. Budakalász 2011-01-261. Lupa-sziget. 2740 hrsz. Sóváry Emil nyaralója. Napóra áll egy 1 m magas betonpilléren a kert D-i oldalán. Ekvatoriális. Vörösréz árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap rozsdamentes acélból készült félkörív 0,8 m átmérõvel. Vörösréz óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközû, félórás osztású. Gyertyánfa tartókarok, vörösgránit talpsík. Sóváry Emil és Massányi Aurél közösen tervezte és készítette 1981- ben. Adatközlõ: Szikszay Gerõ, 1985. Dunabogdány 2023-01-262. Hegyalja u. 11. Általános Iskola. Földrajzi gyakorlókert. Napóra van a betonkörre épített nagyméretû nappályamutató közepén 1,5 m magasan. Ekvatoriális. 5 m hosszú árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap fémköre 1 m átmérõjû. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközû. Közelében égtájmutató, napmagasságmérõ, 1 m-es betonkocka fedõlapján gnómon, meteorológiai házikó. Tervezte és készítette Balla Benjámin tanár 1970 körül. Adatközlõ: Kocsis Antal, 1982. Irod.: BALLA Benjámin: A dunabogdányi általános iskola földrajzi gyakorlókertje. = FÖLDRAJZTANÍTÁS, 1979. 4. sz. 105-109. p.; KÖVES József - SIKÓ Ágnes: A földrajz tanítása. Bp. 1980. 249. p. (képpel). Érd 2030-01-263. Budai út 4. Wimpffen-kúria, majd Páva-fogadó, utóbb Községi Tanácsház, jelenleg Magyar Földrajzi Gyûjtemény. Mûemlék jellegû. Épült 1840 körül klasszicista stílusban. Napóra van az udvar K-i részén egy 1,2 m magas betonpilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap rozsdamentes acélöntvény félkörív 1 m-es átmérõvel. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközû, félórás. Tartóíve is félköríves. A felsõ táblán: EKVATORIÁLIS NAPÓRA. ÉRD VÁROS MÚZEUMA RÉSZÉRE A SOROKSÁRI ÖNTÖDE SZOCIALISTA BRIGÁD MÉRÕ JÓZSEF TERVE ALAPJÁN TÁRSADALMI MUNKÁBAN KÉSZÍTETTE. 1984. OKTÓBER 30. Az alsó táblán grafikon és felirat: IDÕEGYENLET. GRAFIKON SEGÍTSÉGÉVEL A HELYI IDÕ ÁTSZÁMÍTHATÓ ZÓNAIDÕVÉ. Készült 1984-ben, tervezte József fõiskolai tanár. A kitûzést és beállítást Bartha Lajos és Kubassek János végezte. Adatközlõ: Bartha Lajos, 1984. Irod.: ESTI HÍRLAP, 1984. nov. 15.; MAGYAR NEMZET, 1986. ápr. 28.; BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 19. p. Göd 2131-01-264. Mátyás u. 10. Domin Károly családi háza. Napóra van a D-i falon. Vertikális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap vakolatra festett nagyjából 3x2 m-es téglalap. Óraszámozása: X-XII-V, változó közû, félórás sûrûségû. Napéjegyenlõségi vonal feltüntetve. Grafikus idõegyenleti görbék minden félórára, összesen 15 darab. Nap és Hold díszítéssel. Az 1988-89 évszám mutatja a készítés idejét. Domin Károly építész tervezte és készítette. Adatközlõ: Meskó Edina, 1989.
2131-02-265. Alsógöd. Béke u. 13. Asztalos Péter nyaralója. Napóra van a kertben egy hengeres betonoszlopra szerelve. Horizontális. Háromszögletû rozsdamentes acél árnyékvetõjének éle a pólusra mutat. A számlap bronzlapra vésett nyolcszög alakú 30 cm-es méretû. Felirata: NON NUMERO HORAS NISI SERENAS. Feltüntették a földrajzi koordinátákat: ÉSZ. SZ. 47 42', KEL. HOSSZ.19 4'. Egy táblázat mutatja az idõegyenlet értékét. A napórát Asztalos Sándor gépészmérnök tervezte Scholtz Kornél szemészprofesszornak 1936-ban. Vésnökmester munkája. Nyáron mutatja az idõt, megóvása érdekében telente leszerelik. Adatközlõ: Mozsáry Gáborné, 1985. Hernád 2376-01-266. Kossuth u. 2. Önkormányzat. Napóra van az elõkertben egy betontömbre szerelve. Ekvatoriális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap félköríves öntvényre szerelt szalag 1 m átmérõvel. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközû, negyedórás beosztású. Karai László amatõrcsillagász készítette 1986-ban. Adatközlõ: Gyurman Tibor, 1996. Iklad 2181-01-267/2181-02-268. Iskola tér 22. Általános Iskola. Két napóra van az épület DK-i részén 4 m magasan, egyik a D-i, másik a K-i homlokzaton. Vertikálisak, pólusra mutató rézpálca árnyékvetõkkel. A D-i napóra számlapja 1,5 m átmérõjû félköríves kerámialapba vésett. Óraszámozása: IX- XII-VI belül (KÖZEI-t mutat) és 10-12-7 kívül (NYISZ-t jelez), változó közû, félórás beosztású. Középen felirat. VALÓDI DÉL. Felette egy szobor, ülõ nõalak, a Napraváró. A K-i napóra számlapja egy kerámia kompozíció 4 m hosszú sávban, bevésett és színezett osztásokkal és számokkal. Óraszámozása felül V-XII egészórás, de a VII hiányzik (KÖZEI-ben) illetve alul 6-12-1 (NYISZ-ben), változó közû, félórás sûrûséggel. Középen felirat: VALÓDI DÉL. Hold és csillagok díszítéssel. Alatta idõegyenleti grafikon tábla. A két napóra Pannonhalmi Zsuzsa keramikusmûvész készítette 1992-ben. A számításokat és szerkesztéseket Bartha Lajos amatõrcsillagász végezte. Adatközlõ: Keszthelyi Sándor, 1995. Irod.: NÁDUDVARI Anna: Kívánságok kerámiából. = NÉPSZABADSÁG, 1995. ápr. 5. 23. p. (képpel). Nagymaros 2626-01-269. Móricz Zsigmond u. 9. Családi ház. Napóra van a hátsókertben egy 2 m magas oszlopra szerelve. Ekvatoriális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap alumínium lemezekbõl álló félkörív 0,93 m átmérõvel. Óraszámozása: VII-XII-XVIII, egyenközû. A KÖZEI-rõl átállítható NYISZre és viszont. A napóra alatti egy eszköz mutatja délben a Nap deklinációját és egy görbén az idõegyenletet. A napórát Bartha Lajos segítségével tervezte és készítette a tulajdonos Moór József 1992-ben. Adatközlõ: Moór József, 1992. 2626-02-270. Móricz Zsigmond u. 9. Családi ház. Napóra van a hátsókertben egy 1,5 m magas oszlopon. Ekvatoriális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap szilofonszerûen 24 darab rövidebb-hosszabb falap félkör alakban elhelyezve 0,58 m átmérõvel. Minden elem fél órát jelent, egyébként óraszámozása nincs. Tervezte és készítette a tulajdonos Moór József 1992-ben. Adatközlõ: Moór József, 1992.
Pusztavacs 2378-01-271/238-02-272. Jeltorony. Magyarország geometriai középpontján (-19 30', +47 11' ) építették a község ÉNy-i határában. Két napóra van a jeltoronytól D-re nyolcszögû kõtömbökre építve. Horizontálisak. Árnyékvetõjük nincs, azt az idõt leolvasó személynek kell magával hozni (léc vagy zsinór) és a középponthoz tartani. A számlap bronz anyagú, 249 fokos körcikk alakú, 0,92 m átmérõvel. Óraszámozása: 6-12-18, félórás sûrûséggel. Feltüntetve a 12 hónap, mert ezt figyelembe kell venni az idõ leolvasásakor. Ismertetõ táblák kis bronzkörökben. A két napóra egyforma kivitelû, a K-i a helyi idõt, a Ny-i a zónaidõt mutatja. A napórákat 1979-ben Gáti Gábor szobrászmûvész tervezte és készítette. Adatközlõ: Balázs Zoltán, 1979. Irod.: FÖLD ÉS ÉG, 1979. 4. sz. 119. p.; MÛVÉSZET, 1980. 8. sz. 47.p; TÉRKÉPÉSZ, 1982. 4. 11. p. (képekkel); KOVÁCS Gergelyné: Alföld. Bp. 1983. Panoráma. 68. p.; HÉTFÕI HÍREK, 1984. júl. 30. (képpel); ÚJ TÜKÖR, 1987. aug. 16. 10. p. (képpel); BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 19. p. (képpel). Ráckeve 2300-01-273. Viola u. 1. Görögkeleti Szerb templom a Boldogasszony tiszteletére. Mûemlék. Késõ gótikus stílusban építették 1487-ben, az al-dunai Kevérõl idevándorló szerbek. 1517-ben mellékkápolnákkal bõvítették. Többször felújították. Napóra van a templomon, a hajó és a félköríves szentély találkozásánál lévõ gótikus támpillér D-i falán 2,5 m magasságban. Vertikális. Eredeti árnyékvetõje a falra merõleges lehetett, utólagos pótlása 15 fokkal hajlik le a vízszintestõl. A számlap eredetileg kõre karcolt lehetett, késõbbi vakolások után újrafestve 8 darab fekete óravonallal 25 cm hosszan, változó közûen 112 fokos szögtartományt kitöltve. Nem övezi keret vagy a középkori napórákra jellemzõ körív. Óraszámozása a cirill (ószerb) ábécé betûivel, melyek 8-12-3 órának felelnek meg. Az utólagos restaurálások durván, szabálytalanul behúzott óravonalakat eredményeztek. A napóra a templom 1487-es megépítése és a mellékkápolnák 1517-es elkészülte között létesült, legvalószínûbb hogy a XV. század legvégén készült. A legészakibb a középkori bizánci stílusú egyházi napórák közül. A templom 1771-es felújítása és a különálló toronyba 1776-ban mechanikus óra készítése lehetett az oka a középkori napóra levakolásának. A vakolat alól elõ-elõtûnõ napórát késõbb újrarajzolták, lemeszelték és legkésõbb 1991-1992-ben újrafestették. Adatközlõ: Bartha Lajos, 1994. Irod.: BARTHA Lajos - HOLLÓ Szilvia: Középkori eredetû napóra Ráckevén. = METEOR, 1995. 1. sz. 45-48. p. (képpel); BUKA Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon. = TECHNIKATÖRTÉNETI SZEMLE, 1994-95. Bp. 1995. 112.p. Solymár 2083-01-274. Vasút u. 60. Család ház. Napóra a gazdasági épületrész D-i falából a tetõ fölé nyúló timpanonban 4 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje egy sugaras vörösréz negyed-napkorongból nyúlik ki polárisan. A számlap a 3,2 m alapú és 1,1 m magas háromszög pereme. Bronz óraszámozás: VI-XII-VII, változó közû, KÖZEI-t mutató. Tervezte és készítette Marton Géza 1996-ban. Adatközlõ: Marton Géza, 1997. Sóskút 2038-01-275. Templom tér 8. R.k. plébánia. Napóra van az udvaron egy kõpillér tetején. Horizontális. Árnyékvetõje pólusra mutatott. A számlap márványra vésett, négyzet alakú, 0,26 m méretû. Precízen szerkesztett alkotás, de ma már kopott és mohás felületû. Óraszámozása: 5-12-7, változó közû. A D-i kétsoros latin nyelvû felirat olvashatatlan. Stílusjegyei alapján 1830 körül készülhetett, talán Devetseri István mûve, ezt bizonyítja az árnyékvetõ D-i végénél bevésett D.I. monogram és a nagy pontossága is. Az 1940-es években kettétört a számlap. Árnyékvetõje eltûnt, azt 1980 körül durva gömbvassal pótolták. Adatközlõ: Balázs Zoltán, 1982. Irod.: BARTHA Lajos: A napórakészítõ Devecsery István. = METEOR, 1994. 11. sz. 50-52. p.
Százhalombatta 2440-01-276. Damjanich u. Általános Iskola. Napóra van az elõkertben egy 1 m magas kõpilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap réz félkörív 1,2 m- es átmérõvel. Óraszámozása: 7-12-5, egyenközû, 5 perces beosztású. Trompos Ferenc mérnök készítette 1978-ban. Adatközlõ: Balázs Zoltán, 1981. Szentendre 2000-01-277. Várdomb. R.k. plébániatemplom. Mûemlék. Szent András tiszteletére a XIII. század közepén épült, egyes román stílusú részletei még ma is utalnak erre. 1294-ben az esztergomi johanniták megtorlásul megrongálták. A XIV. század elsõ évtizedeiben gótikus stílusban újjáépült. A XV. században is folytak építkezések, akkor nyerte gótikus támpilléreit és részleteit. A török uralom 1541-1595 és 1605-1686 között részben elpusztította, ezért újjáépítik 1710-tõl. 1725-ben újraszentelik Keresztelõ Szent János tiszteletére. Az újabb barokk átalakítások 1780- ban és 1791-ben már nem változtattak a középkori templom külsõ tömegén. 1954-1957-ig az OMF felújította. Napóra van a templom tornyának DNy-i támpillérére helyezve 5,8 m magasságban. Vertikális. Árnyékvetõje már nem eredeti, jelenleg egy 15 cm hosszú vasrúd pótolja vízszintesen. A számlap egy 10-15 cm vastag egyenetlen pajzs alakú kemény homokkõ tömb. Alul félkör alakúra faragott. 32 cm széles és 35 cm magas. Óraszámozása nincs. Vésett óravonalai 14 körcikkre osztják, ebbõl a vízszintes vonal alatt 12 szektor esik. Nagyjából egyenlõen 15 fokosak (12-16 fok között szóródik). Az óravonalak egyenesek, mélyen húzottak. A napóra kõtömbje nem egyenletesen vastag, körben csipkézett szélû, az évszázadok viszontagságai miatt sérült. A napóra elkészítésének ideje pontosan nem ismert. Szerkesztése, típusa, kivitele a XIV. század elejére utal, valószínûleg a templom 1310-1320-as újjáépítésekor készült. A XIV. századi készítése az OMF szerint is biztosra vehetõ és még a legkésõbbi kormeghatározás is XV. század közepére teszi. Most egy XV. századi gótikus támpilléren található, de láthatóan nem ez lehetett az eredeti elhelyezése, természetellenesen nagyon magasan van, nem fekszik fel a támpillér egyik síkjára sem, csak a sarkára van biggyesztve. Korábban a templom D-i falába lehetett építve, a rombolások közben lezuhant, 1710-ben kerülhetett mai helyére. Adatközlõ: Bartha Lajos, 1979. Irod.: BOROVSZKY Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Bp. 1910. 467. p.; Magyarország mûemléki topográfiája. V. Pest megye mûemlékei. II. Bp. 1958. 108-114. p. (képpel); GENTHON István: Magyarország mûvészeti emlékei. 1.köt. Dunántúl. Bp. 1959. 345. p.; HORLER Miklós: Szentendre. Bp. 1960. 174. p.; MÛEMLÉKVÉDELEM, 1966. 4. sz. 243. p. (képpel); VOIT Pál: Szentendre. Bp. 1968. Corvina (24. és 25. képen); GENTHON István: Magyarország mûvészeti emlékei. Bp. 1974. 435. p. (képpel); Szentendre. Útikönyv. Bp. 1976. Panoráma 116. p.; BOROS-SOPRONI-SZOMBATHY: Szentendre. Bp. 1977. Panoráma 117. p. (képpel), 120. p.; BARTHA Lajos: A szentendrei napóráról. = DUNAKANYAR, 1979. 3. sz. 30-33. p. (képpel); BARTHA Lajos: Kincs a toronypilléren. = ESTI HÍRLAP, 1979. aug. 17.; TAHIN Gyula: Szentendre. Bp. 1981. 7. p. (képpel); BARTHA Lajos: Védelmet kér az idõmérõ pálca. = ESTI HÍRLAP, 1982. jun. 7. 4. p.; CSEKE László: Duna-kanyar. Bp. 1982. Panoráma. 48. p.; KARLOVITS Károly: Az idõmérés története. Bp. 1984. Országos Mûszaki Múzeum - Iparmûvészeti Múzeum. 6, 15. p.; SÁNDYNÉ Wolf Katalin: Szentendre. Bp. 1985. Panoráma 77. p.; BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 18-19. p. (képpel); BUKA Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon. = TECHNIKATÖRTÉNETI SZEMLE, 1994-95. Bp. 1995. 103-106. p. (képpel); KATONA Gyuláné Szentendrey Katalin: A szentendrei katolikus egyház és plébánia története 1002-1992. Szentendre, 1996. 114. p. (kép a hátsó borítón). Taksony 2335-01-278. Fõ u. 18. Családi ház. Napóra van a DNy-i falon 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap falra szerelt számokból alakul ki körív alakban 3 m hosszan. Óraszámozása :XI-XII-VI, változó közû. 1975 körül készült tapasztalati úton. Adatközlõ: Balázs Zoltán, 1981. Tura
2194-01-279. Köztársaság u. 1/a. Általános Iskola. A bejárat mellett az elõkertben napóra van egy betontömbre szerelve. Ekvatoriális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap vasból készült 1 m átmérõjû félkörív. Készítette 1975-ben az iskola csillagászati szakköre Lukács László tanár irányításával. Felújították 1982-ben. A napórát 1984-ben megrongálták, számívét letörték és elvitték. Adatközlõ: Pethõ István, 1981. Irod.: FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 62. p. Vác 2600-01-280. Múzeum u. 4. Tragor Ignác Múzeum. Napóra van kiállítva a pinceszinti kõtárban. Leltári száma: 69.17.1. Horizontális. Réz árnyékvetõje éle pólusra mutató, de letört. A számlap 15 mm vastag szürke márványtáblára vésett és festett. 395x395 mm méretû. Óraszámozása: V- XII-VII, változó közû, negyedórás sûrûségû. Körben fonatos szalagdísz, a négy sarokban különbözõ virágokból (rózsa, tulipán, búzavirág, nefelejcs) álló csokrok. Középen a ferences rend emblémája, alatta a 27 mm-es iránytû helye. Felirata: "Fecit P. Bernardus Balási Vic. adpai gr.c.18 I.1818" azaz Balási Bernárd páter készítette 1818-ban. Gondosan készített, pontos és esztétikus munka. Az 1751-ben épült váci ferences kolostor (Géza király tér 12) részére készült, annak kertjében helyezték el egy pillér tetejére a kapuval szemben. A rend feloszlatása után 1952-ben hozta be a múzeumba Uracs Györgyné. Adatközlõ: Barlai Katalin, 1983. Irod.: HELLEBRANDT Magdolna: Történeti kõemlékek Vácott. = Studia Comitatensia. 1. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból. 104. (rajz),111. p. Verõce 2621-01-281. Orom u. Csepel Vas- és Fémmûvek Gyermeküdülõje, korábban kastély. Napóra van a D-i homlokzat díszes oromzatán. Vertikális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap vakolatból kialakított félkör 1,5 m átmérõvel. Középen Nap-arc sugarakkal. Az épület és a napóra egyaránt 1910-1915 között készült. Adatközlõ: Márton József, 1984. Visegrád 2025-01-282. Szentgyörgypuszta 16. Falusi lakóház. Cseres Tibor író nyaralója. Épült 1940-ben. Napóra van a D-i falon 2 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje hiányzik. A számlap vakolatra festett 0,8 átmérõjû kör. Óraszámozása: IX-XII-V, változó közû, negyedórás. Középen a környék vadállatai (szarvas, õz, vaddisznó, fácán, vadlúd) freskón. A napóra is lehet 1940-es. Adatközlõ: Buka Adrienne, 1986. Irod.: MOLDOVÁNYI Ákos: Kertész legyen, ki boldogságra vágyik. Bp. 1986. (képekkel); BUKA Adrienne: A szentgyörgypusztai napóra. = FÖLD ÉS ÉG, 1987. 12. sz. 367. p. (képpel). 2025-02-283. Tölgyfa u. 6. Nyaraló. Napóra van a D-i falon 5 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap vakolatra szerelt, csaknem félkör alakú. Átmérõje 0,8 m. Óraszámozása: VIII-XII-IV, egyenközû. A napóra 1980 körül készült. Adatközlõ: Klotz József, 1983. Zsámbék 2072-01-284. Magyar u. 2. Általános Iskola. Tallher József budai építész 1788-as tervei szerint már eredetileg is iskolának épült. A XIX. században átépítve. Napóra van az épület D-i falán 7 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap vakolatra festett 2,5 m átmérõjû félkör alakú. Óraszámozása: VII-XII-VII, változó közû. Az 1983-as felújítás elõtt jobbra csak VI-ig számozott volt. 1791-es évszám mutatja a készítés idejét. Állítólag az akkori plébános szerkesztette. Többször felújították. Adatközlõ: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: Magyarország mûemléki topográfiája. V. Pest megye mûemlékei. II. Bp. 1958. 507. p. (képen); ERDÕSI Katalin: Zsámbéki hétvégék. = ORSZÁG-VILÁG, 1986. 28. sz. 2. p. (képpel); BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 18-19. p. (képpel).