SZAKÉRTŐI DOKUMENTÁCIÓ WP 3 REG-NET PROJEKT SRC BISTRA PTUJ ÉS PROJEKTPATNEREI Ptuj, 2013. március 1
SZAKÉRTŐI DOKUMENTÁCIÓ A közös téma, ami ezt a szakértői tanulmányt egybefűzi, a határon átnyúló együttműködés (ami megfelel az Európai unió stratégiájának), a következő négy területen: 1. terület: a tudás versenyképessége és a munkaerőpiac (vállalkozás és versenyképesség, turizmus, kutatás és fejlesztés, találmányok, fejlesztések, oktatás és képzés, élethosszig tartó tanulás) 2. terület: Infrastruktúra (közlekedés, energiafelhasználás, térinformációs társadalom) 3. terület: Szociális biztonság és egészség (szociális vállakozások, a társadalmi aktivitási programmok) 4. terület: Erőforrások kezelése (megújuló energiaforrások, hulladéktermelés megelőzése, igazodás a klímaváltozáshoz, hatékonyabb és fenntartható mezőgazdaság) A szakértői tanulmány a következő részekből áll: 1) Bevezetés A regionlis szintű integrációs projekt hátternének és tartalmának kulcskérdései. A stratégiai document céljai. A kutatás módszertana. Megfelelés a már meglévő fejlesztési dokumentumoknak. 2) A régió bemutaása A jelen határon átnyúló együttműködés elemzése ( statisztikák, projektek, stb.). 3) A fejlesztési lehetőségek, potenciálok elemzése A javasolt területek erősségeinek, lehetőségeinek és veszélyeinek elemzése. A régiók erősségeinek, lehetőségeinek és veszélyeinek elemzése. (Podravje, Pomurje, Vas megye) Kulcsfontosságú megállapítások 4) Fejlesztési célok jövőbeli kihívások és lehetőségek (konkrét jövőbeli célok és lehetőségek, amelyeket meg lehet valósítani a jövőben) 2
1. Bevezetés 1.1 A regionális szintű integrációs projekt hátternének és tartalmának kulcskérdései A Reg-Net Projekt célja, hogy együttműködésre késztesse mindazokat a résztvevőket a szlovén és a magyar területeken, akik a jelenlegi és a jövőbeli tevékenységeikkel aktívan résztvesznek a terület fejlesztéseiben, A cél az, hogy olyan hálózati alapú fejlesztéseket hozzunk létre, amelyek alapja a közös együttműködés. Ennek a célnak az érdekében létrehozunk egy közös információs hálózatot és egy ernyőszervezetet. Az elemzés célja, hogy bemutassa a Reg-Net projektet, a Szlovénia Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Programot és ezek alapvető statisztikai mutatóit. A program egy korábbi szakaszában létrehoztunk egy olyan partnertérképet, amely bemutatta azokat a szervezeteket (civil szervezeteket, önkormányzatokat, terület- és gazdaságfejlesztési irodákat), amelyeknek nagy hatásuk van a terület fejlődésére, és várható, hogy ez a hatás megmarad a jövőben is. Az egyéni súlyozásos módszerrel kiemeltük azokat a szervezeteket amelyek a jövőben megszervezendő ernyőszervezet központi tagjai lesznek, és amelyek feladata lesz, hogy aktivitásukkal, tanácsaikkal elősegítsék a sikeres projektek létrejöttét. Mindezeket előtérben tartva mélyinterjúkat készítettünk ezen szervezetek képviselőivel, és a kérdőív segítségével hasznos információkat kaptunk a legaktívabb résztvevőkről. Elemzésünk a SI-HU program azon a pályázataival foglalkozik, amelyekben a szervezeteket értékelték azon kritériumok alapján, hogy azok mind a támogatási ráta, mind pedig a földrajzi elhelyezkedés alapján jogosultak a támogatásra. Vannak különbségek a pályázatok és azok prioritásai között, valamint a résztvevők összetételében, de igazán fontos következtetéseket a résztvevő szervezetek földrajzi elhelyezkedésének elemzésekor sikerült levonnunk, amelyek komoly segítséget fognak majd jelenteni a későbbi, tervezési folyamat tanulmányainak elkészítésekor. A SI-HU programok során a két alkalmazási periódusban feleslegesen nagy terület maradt lefedetlenül, amely a határhoz közel fekszik, a programterület központi részén, ahol számottevő helyi energiák csoportosulhatnak. Ezzel a problémával a program egy későbbi időszakában kellene foglalkozni, megoldást találni rá, főként a következő pénzügyi időszak lenne erre alkalmas. Tanulmányoztuk a program nemzeti aktivitásszintjét, amelynek majd a következő tervezési időszakban lesz relevanciája, mivel itt a kistérségeket a fejlődés és fejlesztés szempontjából vizsgáltuk, így fontos szerepe lehet a jövőbeli szlovén magyar közös fejlesztésekben. mikrórégiókat. A projekt célja a hálózatokon alapuló fejlesztések kialakítása, ezért a stratégiai dokumentum célja az együttműködés erősítése és a partnerség kipítése a konkrét akciókra vonatkoztatva. A Reg-Net projekt támogatást kapott az Európai Regionális Fejlesztési programban / European Regionális fejlesztési program (3rd phase ETE / 3. időszak, ETE) a Szlovénia- 3
Magyarország Operatív Program / Slovenia - Hungary Operative Program 2007-2013-as második kiírásából. Az operatív program támogatja a szlovén, magyar határmenti együttműködést. A Szlovénia-Magyarország Operatív Program / Slovenia - Hungary Operative Program kiemelt programterületei a következők: Spodnje Podravje és Pomurje régiói, azaz Muravidék (Prlekija és Prekmurje) a Szlovén Köztársaság területén; Vas megye és Zala megye Magyarországon. A projekt vezető partnere (Lead Partner - LP) Vas megyei Önkormányzat, a projekt partnerek (PP) a Muraszombat / Murska Sobota Development Centre, Ptuj Bistra Scientific Research Centre és a Mura Régió al Development Agency Ltd. Zala megyei Önkormányzat is komolyan részt vesz a munkában. Nehéz határmenti, közös szükségességet, hiányt találni, amit a projekt megcélozhat, azaz közös program kialakítása nehéz, mert mert hiányoznak a közösen megfogalmazott, helyi fejlesztési programok, illetve a minőségileg és mennyiségileg is megfelelő információ. Emiatt sem a gazdasági, sem a területi kapcsolat (kohézió) nem alakítható ki. A fentiekben elemzett faktorokra alapozva a projekt általános célja, hogy útjára bocsátson egy olyan hosszútávú, összerendezett területi programot, amely hálózati alapon működik, amely a terület közös erőforrásaira támaszkodik, és a fentiekben említett tények háttértámogatásával, létrehoz egy közös területi információs hátteret, valamint egy közös ernyőszervezetet (regionális fejlesztési konzultációs fórumot). A projekt közvetlen céljai: o A regionális fejlesztésekben tevékenykedő szervezetek részvétele (a szervezetek és a szakértők aktivizálása, a közös munka elindítása workshopok keretein belül). o Határmenti együttműködési szervezetek, vagy hálózatok létrehozása, és az ernyőszervezet kialakítása. o A fenntarthatóság alapelveire építő határmenti együttműködési program kialakítása (a közös cello meghatározása, a fejlesztési politika kialakítása). o Szlovén-magyar területi információs rendszer kialakítása (amely segítheti a fejéesztési tervek megvalósítását és a fejlesztési hálózat kialakítását). o Projekt inkubációs tevékenységek (a támogató, tanácsadó szolgáltatás létrehozása). 4
1.2 A stratégiai dokumentum céljai A sikeres regionális fejlesztéseknek számos lépése van: o A projektterület jövőképének és fejlesztési stratégiájának kialakítása. o Az együttműködések számos szintjén működő partnerségek kialakítása. o Az elengedhetetlen kulcs faktorok beépítése. o Olyan projektek implementálása, amelyek támogatják a partnerségi terület fejlesztéseit. Elsősorban az ebben a dokumentumban kifejtett jövőképpel és stratégiával kell foglalkoznunk, mivel ezek alapvető jelentőséggel bírnak a további fejlődés tekintetében. A javasolt stratégia konkrét projekteket helyez egy célorientált, szinergikus egészbe, ugyanakkor a projektek bevezetése csak egy végső implementációs lépést jelent. A gyakorlat azt mutatja, hogy valójában, ennek épp a fordítottja szokott történni. A projektek bevezetése szokott épp a legelső lépés lenni, ami nagymértékben csökkenti a projektek sikerességének lehetőségét, és ilyen módon a regionális fejlődést is. Ez a stratégiai dokumentum számos kérdésre kíván választ adni: o Mely szektorok és mely témák alapvető, elengedhetetlen fontosságúak a regionális fejlődés érdekében? o Milyen a jelenlegi helyzet a különböző területeken (gazdasági, szociális, stb.)? o Melyek a fejlesztési, fejlődési lehetőségek, és kérdések? o Mely célok és preferált feladatok kapcsolódnak a régió fejlesztéséhez, fejlődéséhez? o Milyen lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjük? o Milyen projekteket kell végigvinni ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjük? E stratégiai dokumentum fő célja az, hogytmegteremtse a projekt kereteit, és projekteket javasoljon a versenyképes és fenntartható terület (a projekt régióban) fejlesztésére, olyan együttműködésekben, amelyek lehetőséget teremtenek a következőkre: o A regionális fejlesztések és fejlődés elősegítése, o Környezetvédelem és a megújuló energiák használata, o A turizmus és a vidéki területek fejlesztése, o A közlekedési kapcsolatok fejlesztése, o A kulturális identitás, önazonosság növelése, o A fenntartható fejlődés támogatása. Ez a dokumentum egy stratégiai részből és egy program / projekt részből áll. A stratégiai rész tartalmaz egy elemzést, amely a régió fejlesztési, fejlődési lehetőségeivel, prioritásaival, a legfőbb akadályok meghatározásával, a legnagyobb elérhető fejlesztési előnnyel, és a speciális területek kijelőlésével foglalkozik, azokkal a területekkel, amelyek a legalkalmasabbak a régióban a fejlesztésekre. A stratégiai dokumentumot a 2014-2020-as periódus tekintetében készítettük el, amely egybeesik az Európai unió minden egyes pénzügyi cáljának a periódusával, ahogy az Szlovénia Fejlesztési Stratégiájában is megfogalmazódik, és amely az Európai unió törvénykezése alapján jött létre. 5
1.3 A kutatás módszerei MUNKACSOPORTOK: A Szlovéniai tervezési és munkacsoport tagjai: Danilo Čeh, Saša Hodnik (ZRS BISTRA PTUJ), Aleš Skalič, Sonja Vratarič (RCMS), Romeo Varga ter Rok Petja (RRA MURA). A Magyar tervezési és munkacsoport tagjai: Daniel Holdosi, Vas megye, Veronika Kárpáti, Zala megye, Balázs Tóth Vidékfejlesztési Minisztérium és Vasvár városa, Károly Kováts Lenti, Károly Balogh Vas megye Kereskedelmi és Iparkamara and Peter Halinka, Nyugatmagyarországi Fejlesztési Iroda. A meghatározott célok elérése érdekébena partnerek kialakítottak egy fejlesztési tervet, amely nemzetközi módzereken és a regionális fejlesztés jólismert irányzatain alapul. Módszertani tevékenységek PROBLÉMALELEMZÉS Helyzetelemzés FEJLESZTÉSI MODEL (jövőkép, cél, misszió, különböző koncepciók) A fejlesztési irányok és jövőkép kialakítása, és egy szervezeti model megalkotása. Bevezetés A bejövő adatok és a tendelkezésre álló források átekintése. o Az egyes területek helyzetének elemzése és imlementálása, azért, hogy használható információt kapjunk a jövőképről, a tervekről és a jelen helyzettel, problémákkal, lehetőségekkel és a régiós kooperációval kapcsolatos álláspontokról, (az elemzett kérdőívek a függelékben találhatóak a 2. pont alatt). o A projekt tevékenységei és a megbeszélések, workshopok alatt szerzett területi tudás használata. o A kereslet és kínálat kulcselemeinek alapján készített helyzetértékelés. o Olyan következtetések, konklúziók levonása, amelyek reprezentálják a tervezés kiindulópontját.. A fejlesztési model megtervezése úgy, hogy a fejlesztési stratégia elkészítésének módszereit alkalmazzuk, és figyelembe vesszük az elemzett problémákat és mindazt a tudást, amit a három workshopon szereztünk. 6
AZ INTÉZKEDÉSEK ÉS A PROJEKTEK MEGALKOTÁSA Tevékenységek / projektek megtervezése az egyes területeknek megfelelően.. A stratégiai dokumentum fontos része a közös projektek akcióterve, amely tartalmazza a stratégia összes megfogalmazott prioritását, amelyeket meg kell lépni ahhoz, hogy a fejlesztési model fő célját elérjük. Az intézkedéseket regionális szinten kell meghatározni. Maga a stratégia, de legfőbbképp az akcióterv adja az éves munkatervek elkészítésének az alapját.. Where we are? How we want and how we get there? Detailed definition of content. Definition of projects for implementation. 7
1.4 Megfelelés a meglévő dokumentumoknak A REG NET projekt stratégiai dokumentuma megfelel minden nemzeti, regionális és helyi releváns fejlesztési dokumentumnak. NEMZETI SZINT o Szlovénia Fejlesztési stratégiája 2013 2020 o Nemzeti Stratégiai referencia keret 2007-2013 o A Szlovén Köztársaság vidékfejlesztési programja 2007-2013 o Szlovén Köztársaság nemzeti fejlesztési programja 2007 2013 o Magyarország nemzeti fejlesztési stratégiája 2014-2020 o Magyarország nemzeti közlekedési stratégiája 2014-2020 o Magyarország vidékfejlesztési stratégiája 2014-2020 REGIONÁLIS SZINT (REGIONÁLIS STRATÉGIAI DOKUMENTUM) o Pomurje régió regionális fejlesztési programja o Spodnje Podravje régió regionális fejlesztési programja o Regionális fejlesztési lehetőségek operatív programja o Regionális fejlesztési lehetőségek operatív programja a 2007 2013 periódusra (OP SRDP) jelenti a Szlovén Köztársaság végrehajtási dokumentumát a 2007 2013-as periódusra, és meghatározza azokat a közvetlen jogi elkötelezettségeket és jogokat, amelyek az Eupai unió kohéziós politikájának a megvalósításával kapcsolatosak Szlovéniában. Pomurje energia jövőkép 2007-2013 o Program, amelynek az a definiált célja, hogy elősegítse a Pomurje régió versenyképességének erősödését az adott, 2010 2015-ös periódusban, és a fejlesztési törvény, amely támogatja Pomurje régiót a 2010 2015-ös periódusban. Vas megye Fejlesztési stratégiája 2014-2020 Zala megye Fejlesztési stratégiája 2014-2020 Nyugat-pannon regionális fejlesztési stratégia 2014-2020 Nyugat-pannon munkaerőpiaci stratégia (2011) Nyugat-pannon innovációs stratégia (2011) Vas megye, Zala megye és a Nyugat-pannon fejlesztési stratégia is kialakítás alatt áll. Ennek megfelelően a teljes megfelelőség csak abban az esetben jelenthető ki, amennyiben az említett munkafolyamatok befejeződnek. HELYI SZINT 8
Helyi szinten az önkormányzatok minden létező fejlesztési dokumentumát átnéztük, és a szlovén oldalon figyelembe vettünk, és a magyar oldalon is figyelembe lett véve az országos Programmeghatározási szinten, programokra vonatkozó workshopok segítségével, a fő hangsúly a területi gazdaságra, a megújuló energiaforrásokra, a helyi infrastruktórára, a turizmusra és a kulturális örökségre lett helyezve. Néhány azok közül a dokumentumok közül, amelyek fedik a különböző területeket: o Spodnje Podravje turisztikai desztináció stratégiai fejlesztési és marketing terve o Ptuj önkormányzatának fejlesztési stratégiája a sport, a kultúra és a turizmus területére o Ptuj önkormányzatának energetikai terve o Muraszombat önkormányzatának energetikai terve o OKO Program Muraszombat önkormányzatának, a fenntartható fejlődésre vonatkozó hosszútávú tratégiai terve 9
2. A régió bemutatása A Szlovénia Magyarország Határmenti Együttműködési Program érvényességi területe a következő: Magyarországon Vas megye és Zala megye, Szlovéniában Muravidék / Prekmurke és Podravje régió (1. ábra). 1. ábra: A SI-HU Operatív Program területei 1 A Programterület jellegzetességei a határ mindkét oldalán megegyeznek, mind a természeti, mind pedig a szociális aspektusokat vizsgálva, így nagy különbségeket a határ átlépésével nem fedezhetünk fel. A közös gazdasági és társadalmi történetnek köszönhetően a településszerkezet nagyon hasonló, főként aprófalvas szerkezetű, ezek a kicsi települések egymáshoz közel helyezkednek el. A régiók központja szigetként emelkedik ki, fontos munkahelyteremtő szerepe van. Ezek a központok a következők: Vas megyében: Szombathely, Zala megyében : Zalaegerszeg; a Muravidéki régióban: Muraszombat / Murska Sobota, és a Podravjei régióban: Maribor. Magyarországon a Szentgotthárd, Körmend, Vasvár, Őriszentpéter, Zalalövő, Lenti és Letenye által alkotott kör játszik fontos szerepet a szervezésben és az integrációban, az amúgy meglehetősen vidéki, rurális határmenti területen. A közlekedési infrastruktúra szmpontjából a két ország összeköttetése javult az utóbbi évtizedben, de mind az utak, mind pedig a vasútvonalak javításra, fejlesztésre szorulnak a régióban. 1 http://www.si-hu.eu/program_hu/category/program_area/ 10
A régió nagyon gazdag felszini vizekben, hisz itt folyik a Mura, a Dráva, a Zala és a Rába. A mezőgazdaság jó helyzetben van a területen, bár a régió egyes részei nem rendelkeznek elsőrangú földterületekkel, mindezek ellenére a mezőgazdaság mindig is fontos szerepet játszott a szlovén és a magyar határrégióban. A terület kiemelkedően gazdag ásványi és gyógyvizekben. A programterület kiterjedése 10,628 km 2, az itt élő lakosság száma majdnem 1 millió fő. 2 A népsűrűség területenként eltérő, Podravje régió népsűrűsége határozottan nagyobb, mint a másik három régióé. Összefoglalva, fontos megemlíteni, hogy a határ szlovén oldalára eső területek általában sűrűbben lakottak, mint Vas megye vagy Zala megye. (2. ábra) Pomurje statisztikai régiója Szlovénia északkeleti részén helyezkedik el, és a területe 1,337 km², amely Szlovénia területének körülbelül 6.6 %-a. A régió leginkább mezőgazdaságáról ismert. A Mura folyó két al-régióra osztja a területet: Prekmurje és Prlekija területére. Pomurje régió a földrajzi viszonyok alapján a goričkoi terület dombos vidékére és Ravensko és Dolinsko síkvidékére osztható. Ez a pannon sík vidék fokozatosan alakul át a lendvai dombság geográfiai alakzataiba. A Mura jobb partján található Apaško polje és Mursko polje, és a Slovenske gorice borvidék. Számos ásvány- és termálforrás található a területen, amely öt fürdőközpont kialakulását eredményezte. Ezek: Radenci, Alsómarác / Moravske Toplice, Lendva / Lendava, Marác / Moravci és Banovci. Podravje statisztikai régiója, területe 2,170 km², amely Szlovénia területének körülbelül 10.7 %-a. Szlovénia északkeleti részén helyezkedik el, nyugatról Koroško és Savinjsko statisztikai régiója, keletről a Pomurjei régió, északról Ausztria, míg délről Horvátország határolja. 41 önkormányzat található a régióban, amelynek székhelye Maribor. Földrajzi szempontból a Podravjei régió vegyes képet mutat, északkeleten dombos, nyugaton erdőkkel borított alpesi táj (Pohorje and Kozjak), a Dráva mentén pedig a Dravsko polje és a Ptujsko polje sík vidéke terül el. A vizierőművek elektromos áramot termelnek, amelyek láncot alkotva helyezkedne el a Dráva mentén. A régió jól ismert a welness és gyógyfürdőiről, amelyek főként Maribor és Ptuj környékén találhatóak. Mezőgazdasági termelés folyik a szántóföldeken, Szlovénia mezőgazdasági területének nagy része (83,000 hektár) itt található. A számos természeti terület ellenére (pl. Natura 2000) a régióban még egy területet sem nyilvánították nemzeti parkká, annak ellenére, hogy több kezdeményezés is indult a Pohorjenemzeti park kialakítása érdekében. A magyar terület kiterjedése 7,100 km 2, lakossága 2011-ben 3 mintegy 545 ezer fő volt, a népsűrűség 76.5 fő/km 2. Vas megye és Zala megye településeinek száma 464, az átlagos lakosságszám 1,155 fő, ezzel az adattal, ez a terület a legkisebb az országban. (2. ábra) Vas megye Magyarország nyugati részén helyezkedik el, határos Ausztriával és Szlovéniával. Területe 3,337 km 2, lakossága 257,688 fő, népsűrűsége 77 fő / km2. Településeinek száma 216, ebből 12 város, a települések átlaglakosságszáma 1,193 fő. A megyében hét kistérség található. (2. ábra). Vas megye hagyományosan kiegyensúlyozott térbeli elhelyezkedése a 20. században kétszer is kénytelen volt negatív hatásokat elszenvedni, először az első világháború után, amikor a 2 The population of Podravje region 320,000 people (Statistical Yearbook, 2011), The population of Pomurje region:120,000 people (SORS, 2012). 3 KSH, 2011 11
német anyanyelvű lakosság, amely főként Béccsel és Gráccal kereskedett, számottevő mezőgazdasági és ipari alap nélkül maradt, míg a magyarajkú részek elvesztették a közvetlen kapcsolatot ezekkel a területekkel. A kommunizmus erőszakos iparosítását a vasfüggöny határrégió lét ellensúlyozta. Mindezek ellenére Vas megye megmaradt kiegyensúlyozott, magas kultúrájú, képzett területként, amelynek jó kapcsolatai voltak az országhatáron kívüleső területekkel is, és 1990-ben a hirtelen megjelenő befektetők a térség fejlődésének, egy újabb urbanizációs, iparosodási hullámnak adtak löketet. Mára Vas megye, a foglalkoztatottságot tekintve, Magyarország egyik legiparosodottabb megyéje. Gazdasága nemzetközi kooperációs lehetőségekre nyitott. Turizmus szempontjából, Zala megyével együtt az ország egyik legelső területe. A turizmus öt fő célpontja közül három a határmenti területen található: Hévíz, Sárvár és Bük. Vas megye szlovén határterülete, azaz a Szentgotthárdi. Körmendi, Vasvári és az Őriszentpéteri kistérséget a dinamikusan deflődő kisvárosok és az előregedő, kihaló hagyományos vidék kettőssége jellemzi leginkább. Az utóbbi húsz évben ezt a periférikus rurális helyzetet nem vette figyelembe senki, nem számoltak vele. Az Őrségi Nemzeti Park hozott változást e területen. Zala megye is Magyarország nyugati részén helyezkedik el, Horvátország és Szlovénia a két szomszédos ország. Területe 3,784 km 2, lakossága 287,043 fő, népsűrűsége 76 fő / km2. A megye településeinek a száma 248, ebből 10 város, a települések átlagos lakosságszáma 1,117 fő. Zala megye (mint ahogy Vas megye is) hat kistérségből áll (2. ábra). Zala megye hagyományosan az összekötőkapcsot jelentette Magyarország és az Adriai területek között. Az utóbbi évtized a fő közlekedési útvonalak felélesztését hozta Horvátország és Szlovénia irányában is. A közlekedési hálózat ilyen átalakulása Nagykanizsa és Zalaegerszeg tekintetében átalakította az egyensúlyi szerepeket, Letenye és Lenti közvetlen határmenti elhelyezkedési lehetőséget nyitott meg a dinamikus befektetések és üzleti fejlesztések számára. Zala megye repülőtere, a Sármelléki repülőtér a szlovén magyar határtérség legfontosabb repülőtere. Mellette második a fontossági sorrendben a Gráci repülőtér, ami azonban kívülesik a célterületünkön. Az utóbbi évtizedben az ipari fejlődés kimagasló volt, Vas megyével együtt, új lehetőségek nyíltak a faiparban, a bútorgyártásban és a mechatronikai iparágban is. Zala megye kiemelkedik a termálturizmus fejlesztése területén, Zalakaros, Hévíz, Lenti fejlődése példaértékű. Szükség van a belső és a periférikus területek kiegyenlítődésére, a természetre alapozott tevékenységek és a vidéki szolgáltatások fejlesztésére. Program összterület terület (km 2 ) 10,628 km 2 Lakosság (fő) 1 millió fő terület Lakosság Népsűrűség Települések Városok A települések (km 2 ) (fő) (fő/ km 2 ) száma száma átlag népességszá ma 12
(fő) Magyar 7,100 545,000 fő 76.5 fő/km 2 464 22 1,155 fő területek km 2 terület (km 2 ) Lakosság (fő) Népsűrűség (fő/ km 2 ) Települések száma Városok száma A települések átlag népességszá ma (fő) Vas megye 3,337 km 2 257,688 fő 77 fő/ km 2 216 db 12 1,193 fő Zala megye 3,784 km 2 287,043 fő 76 fő/ km 2 248 db 10 1,117 fő Szlovénia 3507 km területei Pomurje 1,337 122,453 92 Podravje 2,170 319,114 147 A jelenlegi határmenti együttműködések elemzése (Statisztikák, projektek... stb.) függelék 1: A résztvevő szervezetek elemzése (Stakeholder-analysis) a Regionális Informatikai és Fejlesztési Hálózat létrehozásának érdekében. 13
3. A fejlesztési lehetőségek elemzése A SWOT analízis eredménye rámutat a fő környezetvédelmi, szerkezeti és demográfiai jellemzőkre, amelyeket az együttműködési területen azonosítottak. A SWOT analízis számos olyan kérdést boncolgat, amely alapvetően fontos a 3. célban meghatározott terület fejlesztésében és újrastruktúrálásában. Néhány ezek közül közvetlenül a program tevékenységei között elérhetőek, de vannak, amelyek csak a program szélesebben vett keretei között. A SWOT analízis az egyik legelterjedtebb módszer az üzleti adminisztráció tervezésének területén. Először is, könnyű elkészíteni, és könnyű megérteni. Lehetővé teszi már a korai szakaszban a fejlesztési faktorok előrejelzéseit, rendszerezését. A résztvevő folyamatokban eszközként használható, ráadásul támogatja a szakértők közti egyeztetéseket. Gyorsan elkészíthető, költségtakarékos és ezért alkalmas kisebb feladatok vagy projektek esetében is. A sikeres SWOT analízis feltétele az általános jövőkép, vagy a szélesen meghatározott fejlesztési célok, vagy egyszerűen szólva, tudnunk kell, hogy pontosan mit is akarunk. A jövőkép iránytűként alkalmazható a faktorok meghatározásához, az irányuk kijelőléséhez. A SWOT analízis elkészítésének első lépése a rendszer alapvető jellemzőinek a meghatározása és elemzése azok erősségei vagy gyengeségei alapján, a tervezés, a stratégia, valamint a célcsoportok szempontjából. Az adott helyzet és a trendek elemzése, értékelése elengedhetetlen a SWOT analízis szempontjából. A második lépés a politikai, gazdasági, szociokulturális, technológiai, jogi, ökológiai (PESTLE) faktorok meghatározása és értékelése, pozitív vagy negatív, belső vagy külső előjelek meghatározása. Ilyen módon a fejlesztési faktorokat elhelyezzük az egyik kategóriában, az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek vagy a veszélyek között. Harmadik lépésként súlyuk, fontosságuk alapján sorba rendezzük az egyes kategóriákban elhelyezett megállapításokat. A SWOT elemzés eredményét azután a stratégiai fejlesztésben használjuk fel: amit használni kell, azok az erősségek, meg kell szüntetni a gyengeségeket, kihasználni a lehetőségeket és védekezni kell a veszélyekkel szemben (USED). Mindkét SWOT analízis célja az, hogy minden egyes partnerre vonatkozóan kimutassa azokat a helyi fejlesztési lehetőségeket, amelyek a régióban fellelhetőek. A SWOT elemzés eredménye fontos alapként szolgál a további tevékenységek, feladatok megtervezéséhez, amelyeket az egyes területeken a különböző projektek tartalmaznak, valamint a határokon átnyúló ötletcseréknek, megosztásoknak és konkrét partnerség létrehozásának is az alapja lehet. 14
15
A javasolt területek erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és veszélyeinek elemzése 1. számú terület: Tudás, versenyképesség és a munkaerőpiac (vállalkozás és versenyképesség, turizmus, KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS és innováció, foglalkoztatás, képzés és élethosszig tartó tanulás) SPODNJE PODRAVJE RÉGIÓ Erősségek A fiatal generációk növekvő éérdeklődése a vállalkozások iránt. Sok olyan intézmény létrejötte, amelyek támogatják a vállalkozásokat (SRC Bistra Ptuj, Kisvállakozások és kisiparosok Kamarája, Štajerska Kereskedelmi és Iparkamara, Manager Club Ptuj) A szálláshelyek számának növekedése a Spodnje Podravje régióban (6.68 % a 2008-as adatokhoz képest) A Spodnje Podravje régió gazdag gasztronómiai értékei Jól működő regionális desztinációs szervezet, amely támogatja a régiót és néhány, a határain kívüleső területet is. Gyengeségek A szolgáltatók és a fejlesztési szervezetek csekély érdeklődése az innovációk iránt. Gyenge kreatív és stratégiai kapcsolat a turizmus és a kulturális szektor között. A termelékenység szintje a szlovén átlag alatt van. Üzleti célokkal és fogékonysággal rendelkező polgárok hiánya, kevés újító hajlamú vállalkozó, a kreativitás, innováció és a vezetői képességek hiánya. Előnytelen gazdasági szerkezet, a vállalatok képtelenek elérni a Lehetőségek Erősödő együttműködés és partnerség a gazdaság, az oktatási és képző intézmények, a támogató szervezetek és a helyi környezet között, melynek célja a Spodnje Podravje régió fejlesztésének és fejlődésének közös megtervezése. A vállalatok és a fejlesztési intézmények közötti kapcsolatok felépítése, amely lehetőséget teremt a termékek, szolgáltatások és eljárások közös fejlesztésére, és együttes megjelentetésükre a piacon. Tudás alapú szolgáltatások fejlesztése. A helyi közösségek, a turizmus intézményei és a régió desztinációs szervezetei közötti együttműködés erősítése. Veszélyek A vezetői képességek hiánya Agyelszívás Nem képesek a fejlesztési, fejlődési lehetőségek kihasználására, ilyen módon negatív irányban befolyásolják a fejlesztési tendenciákat, és elősegítik a Spodnje Podravje régió regresszióját. Nem képesek a gazdasági termelés növelésére, ami hátráltatja a versenyképességet. Az együttműködés hiánya a turisztikai desztinációk támogatói, promótálói és képviselői között. 16
szlovén átlagot, amely az innovációs képesség hiányából eredeztethető. A gazdasági válság miatt megvan az esély arra, hogy az önkormányzatok és a turizmus iparága nem fektet be a turizmus infrastruktúrájába, ajánlataiba és reklámozásába, ami ahhoz vezet, hogy a Spodnje Podravje régió a fejlesztési, fejlődési lehetőségeit nem tudja kiaknázni. POMURJE RÉGIÓ Erősségek A munkaerő rugalmassága Társadalmi vállalkozókedv Pomurje multikulturális terület A turizmus a régió fejlesztési területeinek az egyik prioritása, amely új lehetőségeket nyit a turizmussal kapcsolatos kulturális tevékenységek kialakítására. Meglévő tapasztalat az Európai uniós támogatások megszerzésében és felhasználásában, valmint a széleskörű partnerségben való együttműködésben Határon átívelő integráció, amelyet az Európai unió fejlesztési programjai inspiráltak NGO-k nagy száma A fejlesztési irodás meglévő hálózata A vállalkozások tanácsadói hálózatának meglévő hálózata Helyi és regionális intézkedések a vállalkozókedv elősegítése érdekében Gyengeségek Nagyszámú olyan munkanélküli, akik nem is akarnak dolgozni Oktatás alacsony szinvonala Lehetőségek Új üzleti és ipari zónák kijelölése Pomurje fiatal értelmiségieinek intellektuális kapacitása A turizmus fejlesztése új lehetőségeket jelent a helyi szolgáltatóknak és beszállítóknak A szektorok közötti kapcsolatok (pl. mezőgazdaság, kultúra, turizmus) Regionális integráció A turizmus fejlesztése a régióban, és a kultúra beintegrálása a turizmusba Vállalkozók, vállalkozások közötti integráció Határon átívelő együttműködés a turizmus mint termék fejlesztésében és marketingjében A régió jó geográfiai elhelyezkedése Integráció a vállalatok és a fejlesztési intézmények között Veszélyek Az oktatás és a gazdaság lassú alkalmazkodása az új helyzetekhez 17
Agyelszívás Munkahelyek hiánya alapvető probléma a munkalehetőségek és az igény közötti eltérés A lakosság motivációja a tanulásra és képzésre alacsony Vállalkozókedv és ötlet hiánya A kutatás és fejlesztés hiánya a vállalatokon belül, nincs élő kapcsolat az egyetemekkel és kutató intézetekkel A munkanélküliek és a munkával rendelkezők alacsony nyitottsági szintje a képzések iránt Agyelszívás Vezetői készségek és képességek hiánya Képtelenek megfelelni az új fejlesztési trendeknek bármely területről is van szó Sikertelenség az Európai uniós támogatások elérésében További gazdasági recesszió Az értékek, az erkölcs válsága, a társadalmoba vetett hit elvesztése Különböző érdekek mentén történő döntéshozatal a kulcskérdésekben a régióban VAS megye és ZALA megye Erősségek A feldolgozóipar aktivitása magasabb, mint az országos átlag. Vas megye az ország egyik legiparosodottabb területe. A turizmus szignifikáns jelenléte Vas megyben: jónéhány szignifikáns szolgáltatás a termál és gyógyturizmus területén, értékes a természetjáró turizmus, és a kulturális örökségre építő turizmus is jelentős. Zala megye turizmusa is szignifikáns: ott a Balaton, van néhány termál és gyógyfürdő a megyében, magas szinvonalú, komoly szolgáltatásokat ajánlva. A városok rendelkeznek ipari parkkal, ami jó alap a termelési infrastruktóra kialakítására. Az innováció jelenléte a vállalkozói szektorban. A vállalkozói, gazdasági környezet nagyon alkalmas a gépipar, az elektronikai iparág és az autóipar fejlődésére. Lehetőségek A program terület kiváló az élelmiszertermelésre Zala megye kitűnő fejlesztési lehetőségekkel rendelkezik a zöld turizmussal kapcsolatban A program területen termál és gyógyfürdők vannak, tehát szükség van további turisztikai fejlesztésekre, éés a turisztikai hálózat építésére Logisztikai fejlesztési potenciál Letenye és Nagykanizsa térségében, mert ezek a városok a határ közelében vannak, így helyzetükből adódóan meglehetősen versenyképesek lehetnek Komoly autóipari vállalatok és beszállítói hálózat a programterületen Néhány ipari park rendelkezik még szabad területtel, így ezek a parkok fejlődhetnek a jövőben 18
Zala megyében a vállalkozások tőkerész aránya magasabb az országos átlagnál Intermediális szervezetek működnek a programterületen, amelyek segítenek a szervezeteknek a fejlesztések, találmányok kidolgozásában A munkaügyi központok és az okatatási rendszer együttműködése jó Gyengeségek Vas megyében a vállalkozásokban a külföldi tőke részvétele magasabb, mint az országos átlag, így a megye jobban kitett a globalizációs folyamatok hatásainak A gazdasági kapacitás visszaesett 2010-ben, ami így 16%-kal alacsonyabb, mint 2000-ben (a vásárlóerő paritásának tekintetében). Zala megye gazdasága is visszaesett 2010-ben, ez az index csupán 5%-kal magasabb, mint 2000-ben. Romlott a befektetői környezet A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 50%-kal esett a 2000-es adatokhoz képest (2000: 4796, 2010: 2395). Az indermediális szervezetek léte a projekt forrásoktól függ Alacsony kapacitás és befektetés a kutatás és fejlesztési szektorban Zala megyében: csekély az egyetemek hatékonysága, gyenge az egyetemek és a vállalatok közötti együttműködés, nincs erős egyetemi központ Elszigetelt, egyedi fejlesztések vannak komplex régiófejlesztés Hálózatok kialakításának elősegítése a még hatékonyabb gazdaság érdekében A program terület számára az jelenthet innovatív és hatékony fejlesztési lehetőséget, ha a területén levő egyetemek, kutatóintézetek és központok, valamint a vállalatok együttműködése magasabb szintre kerül Az alapvető infrastrukturális hálózat fejlesztése (utak, Develop the core infrastruktúra systems (úthálózat, vasúthálózat) Horvátország csatlakozása az Európai unióhoz kitűnő alkalom lesz országaink kapcsolatainak a felvirágoztatására Veszélyek Folytatódnak az egyedi, nem összehangolt fejlesztések Csekély, alacsony intenzitású együttműködés a gazdasági szereplők, az egyetemek, a vállalatok, a kutatóközpontok között. A program terület lehetőségei egyre szűkülnek, mert a kisszámú egyetemi fakultáson alacsony az oktatás szinvonala A program terület kifejezetten hátrányos helyzetbe fog kerülni, ha továbbra is ennyire alacsony marad a kutatás és fejlesztés aktivitása Amennyiben az alapvető infrastruktúrát nem fejlesztik, az további negatív hatással lesz a gazdaság egészére nézve 19
helyett Az alapvető infrastruktúrális rendszerek rossz állapotban vannak (úthálózat, vasúthálózat) 2 számú terület: Infrastruktúra (közlekedés, energia, terület, információs társadalom) SPODNJE PODRAVJE RÉGIÓ Erősségek Gazdag természeti adottságú terület (kiterjedt, sokszínű és relatíve jól megőrzött természeti értékek) Előnyös geostratégiai elhelyezkedés Ökológiai szempontból fontos terület, amely szignifikánsan járul hozzá a biodiverzitás, a biológiai sokszínűség megőrzéséhez. A megújuló energiaforrások széles skálája (biomassza, állati és növény eredetű biogáz, napenergia, geotermikus források...) Számos fejlesztési projekt kapcsolódik a megújuló energiaforrásokhoz és az EE-hez Meglevő tudás és ismeretek a megújuló energiaforrásokkal és az EE-vel kapcsolatban Lehetőségek Az energiaköltségek csökkentése a helyi szektorban és a háztartásokban A LEA Spodnje Podravje (Local Energia Agency / Helyi Energia Iroda) megalapítása, amely a kutatóközpontok és a felsőoktatási programok összehangolását eredményezi a megújuló energiaforrások és az EE területén, valamint az elektronikában. Új alkalmazások és termékek az alternatív, megújuló energiaforrásokból Az intézetek fejlesztési csoportjaiban rejlő lehetőségek jobb kihasználása Környezetvédelem, és ellenőrzött környezeti behatások 20
Gyengeségek Nem megfelelő ivóvízhálózat (elöregedett csövek, víztározók, víztisztítók) a modern ivóvízhálózati modellek ellenére Egyenlütlen térbeli és demográfiai megoszlás, ami a vidéki területek stagnálásához vezet A régió egyenetlen demográfiai fejlődése, nem létezik világos, fenntartható irány vagy területi terv Agyelszívás (az informatikai területről) Alacsony szinvonalú vasúti hálózat Kevés számú high-tech vállalat Veszélyek Egyrészről növekvő nyomás a régióra az egyes gazdasági ágak irányából, másrészről a tehetetlenség a természeti értékek védelmében ezeken a területeken. Mindez az érintett területek faunájának és flórájának a komoly károsításához vezethet. A lerobbant vízhálózat hatással van a helyi rendszerekre, amelynek oka a szárazság, a vízellátásra vonatkozó alacsony egészségügyi és technikai előírások és a leszakadó települések, mindez fokozottan igényli a terület ivóvíz forrásainak a védelmét és ellenőrzését A hazai támogatások hiánya Potenciális hazai és külföldi befektetők hiánya Nem sikerült megfelelni a GPPs (green public procurements / zöld közbeszerzések) elvének A fosszilis energiákkal kapcsolatos politikai válság és jogi változások POMURJE RÉGIÓ Erősségek Jó közlekedési összeköttetés és infrastruktúra Pomurje közel van Magyarországhoz, Ausztriához és Horvátországhoz Jól megőrzött természeti értékek Biodiverzitás Jó kommunikációs kapcsolatok Rendelkezésre álló megfelelő és megfizethető területek az infrastruktúra fejlesztésére Az ICT (Internet, mobiltelephonok) magasszintű használata, Lehetőségek Kiaknázatlan alternatív energiaforrások Untapped alternative energia sources, Pomurje egyre csökkenő függősége a régió import energiájától Logisztikai központok alapítása Energiatermelés alternatív energiaforrásokból Környezetvédelem és ellenőrzött környezeti behatások A South Stream megépítése Szlovénián keresztül (gáz) 21
összehasonlítva az Európai uniós országokkal Gyengeségek Pomurje táji környezetének megváltozása Csökkenő talajvízszint Agyelszívás (informatikai terület szakemberei Alacsony szinvonalú vasúti közlekedés A high-tech vállalatok alacsony száma Veszélyek A nem megújuló energiaforrások leépítése A régió nem halad a gyors technológiai fejlődéssel, elmarad mögötte Lassú válasz a high tech fejlődésre VAS megye és ZALA megye Erősségek Az M7 autópálya megléte javította Zala megye elérhetőségét Budapestről és a déli piacokról is. A három nemzetközi repülőtér közül az egyik Zala megyében található (Sármellék). A vasúthálózat folyamatos fejlesztése (a Sopron- Szombathely- Szentgotthárd vonal), lehetőség van egy logisztikai központ létrejöttére Szombathely környékén. A Szombathely környéki városokat könnyű elérni a közutakon. Multimodális közlekedési csomópont kialakítása (Körmend) Kitűnő helyzeti lehetőségek (északnyugati terület, három országgal határos) Lehetőségek Megvan a lehetőség a 65-ös út kiépítésének, amely a Középeurópai Közlekedés Csatorna része, és amely majd az észak-dél közlekedési tengelyként fog szerepelni A 8-as és a 86-os utak gyorsforgalmi úttá alakítása, a kamionforgalom terhelésének csökkentése. A Volán társaságok összeolvadása, az egyes közlekedési ágak szereplőinek jobb együttműködése (buszközlekedés, vasúti vállalatok), egy jóval hatékonyabb tömegközlekedési model kialakítása (muntimodális csomópontok, közlekedési csomópontok, szinkronizált, összehangolt menetrendek). Az alacsonyab rangú utak fejlesztése a régió jobb megközelíthetőségének érdekében. Az országhatáron átmenő utak fejlesztése a régió jobb megközelíthetőségének érdekében. A logisztikai központi szerep fejlesztése, erősítése (Szombathely, Nagykanizsa) További vasúti fejlesztések, befektetések (kettős vágányok, 22
Gyengeségek Nagy kamion és egyéb járműforgalom a 86-os úton. 2000 óta a kamionforgalom megkétszereződött. A járműforgalom növekedik, de az utak fejlesztése lassan halad. Zala megye megyeszékhelyének (Zalaegerszeg) nincs közvetlen összeköttetése egyetlen autópályával sem. Mind a közúthálózat, mind a vasúti hálózat rossz állapotban van a megyeszékhelyek között, és ez korlátozza az egységes, közös munkerőpiac kialakítását. Csak néhány területen épültek ki multimodális központok, közlekedési csomópontok. A vasúti összeköttetés hiánya Rédics és Lendva között, ami visszaveti mind Lenti, mind Lendva lehetőségeit, esélyeit az együttműködés kialakítására. A tömegközlekedés nem versenyezhet az egyéni közlekedéssel. A kistelepülések tömegközlekedése nem segíti a munkábajárást. A gyenge déli összeköttetés gátolja a kapcsolatok kiépítését és elmélyítését Horvátországgal, mint ahogy Nagykanizsa északi irányú kapcsolatait is. A Sármelléki Repülőtér üzemeltetése nem gazdaságos. Nincs sem autópálya, sem gyorsforgalmi út Vas megyében. villamosítás) Veszélyek A 4-es és az 5-ös út felújítását és fejlesztését nem fogja az Európai unió finanszírozni, és ez a kistelepülések elérhetőségét rontja, ami pedig ezen települések stagnálásához, leépüléséhez vezethet. Az észak-déli összeköttetés nem jön létre. A már eddig is túlterhelt útvonalak terhelése tovább növekedik (86-os út), és ez az utak gyorsabb amortizációjához vezet. Vas megyében nem épőlnek autópályák, ami a régió elérhetőségének lehetőségét csökkenti. 23
3. számú terület: Szociális biztonság és egészség (társadalmi vállalkozókedv, szociális vállalkozások, programok a szociális tevékenységre, aktivitásának növelésére) SPODNJE PODRAVJE RÉGIÓ Erősségek Különböző Aktív munkavállalói program. A korai fejlesztési és általános iskolai oktatás jól megszervezett rendszere. Az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége. Lehetőségek Olyan oktatási és képzési programok beindítása, amelyek a gazdaság szükségleteire válaszolnak. A humán erőforrások fejlesztésével, a munkaerő képzésével növelni a gazdasági szektor versenyképességét. 24
Az időskori gondoskodás jól kialakított rendszere. Gyengeségek Negatív természetes születési és kivándorlási mutatók a Spodnje Podravje régió egyes önkormányzati területein. A lakosság elöregedése. A munkanélküliség növekedése. A munkanélküliek kedvezőtlen kor és képzettségi megoszlása (magas az 50 év felettiek aránya, és a tartósan minkanélküliek aránya is) Nem megfelelően képzett emberek, a mobilitás hiánya, mindez befolyásolja a munkaerőpiac keresleti és kínálati egyensúlyát. Nincs a fiatal értelmiségieknek, képzett szakembereknek megfelelő szinvonalú munka. Nincsenek a korai fejlesztésnek és az általános iskolai képzésnek megfelelő befektetői forrásai. Nincs szociális vagy egyéb non-profit lakhatási ellátás fiatal családok számára. POMURJE RÉGIÓ Erősségek Az első szociális vállalkozások már megkezdték működésüket Pomurjében. Nagyszámú non-profit szervezet. A gazdasági és az oktatási intézmények integrációja azzal a céllal, hogy átalakuljon a középfokú és egyéb szintű oktatás, valamint az élethosszig tartó tanulás népszerűsítése. Az egészséges életmód népszerűsítése, a sprotolás iránti igény növelése, egészségmegőrző programok. A társadalmi vállalkozókedv növelésének fontossága. Veszélyek További lakosszágszám csökkenés, még alacsonyabb születésszám az idős népesség arányának további növekedéséhez vezet. Az alacsont társadalmi státusz egyes emberek számára elérhetetlenné teszi a részvételt a kulturális és sport rendezvényeken. Lelassul az új munkahelyek születése, főként a fiatal, képzett szakemberek kénytelen a munka hiánya miatt elhagyni a régiót. Nem sikerül a középiskolai oktatás átalakítása, ilyen módon nem csökken az okatatás és a gazdaság valós igényei közötti távolság. Lehetőségek Jól kialakított közmunka. Nagy azoknak a munkanélkülieknek az aránya, akik bevonhatók a szociális vállalkozásokba. 25
Az önkéntesek nagy létszáma. A szociális vállalkozások támogatása. Pályázati kiírások a szociális vállakozások támogatására. Gyengeségek Veszélyek A szociális vállalkozásokat érintő törvényi szabályozás nem megfelelő volta. A helyi közösségek nem értik meg a szociálisan leszakadó csoportok igényeit. Szociális, társadalmi problémák és terhelés növekedése. A gazdasági válság erőteljesebbé válik. A társadalmi leszakadás A szociálisan hátrányos csoportok alacsony támogatottsága. növekedik. A nem állami szervezetek / NGOs alacsony támogatottsága. A gazdaság átalakítása lassú. Magas mértékű munkanélküliség. Nem akarják a munkanélkülieket bevonni a képzésbe. Alacsony képzettségű munkaerő. A lakosság nehezen teremti elő az oktatáshoz és a képzéshez szükséges anyagi alapokat. VAS megye és ZALA megye Erősségek Jól kialakított felnőttképzési rendszer működik a területen, amelynek kitűnő kapcsolata van a területen működő munkaügyi központokkal (Vas megyében működik a REMEK Felnőttképzési Intézet) A szakoktatást olyan módon alakítják át, hogy az gyakorlati tudással lássa el a diákokat. A szociális intézmnyek teljes kihasználtsággal működnek. A bölcsödék férőszáma 19%-kal nőtt 2010-re (742 férőhely) a 2000-es állapothoz képest, ugyanakkor az óvodai férőszám vegyes képet mutat, Vasvár és Őriszentpéter körzetében lényegesen csökkent az igénylők száma. Relatíve fejlett szociális infrastruktúra (oktatás, egészségügyi intézmények, szociális intézmények), melyet állami és Európai Társadalom, demográfia és képzés Lehetőségek A lakosság számának csökkenése nagyobb arányú Vas és Zala megyében, mint az országos átlag, kiváltképp Vasvár és Őriszentpéter körzetében, de Letenye és Lenti terülein is. (a demográfiai változásokból adódóan a terület lakossága elöregedik.) A születések számának fokozatos csökkenése. A 2000-es évek óta a 0 18 éve korú lakosság számának csökkenése, mindez nagyobb arányban, mint az országos átlag. Előregedő társadalom kialakulása. Fokozott elvándorlás a megyékből (Zala megye : -0.6 per mile, Vas megye: -2.11 per mile) A válások magas aránya, ami társadalmi instabilitáshoz vezet. Hitrelen emelkedő munkanélküliség a két megyében, de főként Zala megyében (Vas megye: 6.2 %, Zala megye : 9.5 %) 26
uniós forrásokból is támogatnak. Zala megyében 2005 óta csökkent az orvos páciens érintkezések száma. Hagyományosan jó együttműködés az egyes települések között. Kulturális sokszínűség, nemzetiségek. TA civil társadalom aktivitása magasabb szintű, mint az országos átlag. (ezekben a megyékben magasabb a non-profit szervezetek száma) Lehetőségek Novekvő egészségtudatosság, mely lehetőséget nyújt arra, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat növelhessék, nem csak az idős korosztály tekintetében. Jobb együttműködés az oktatás és a piacok között, hogy a piacokat megfelelően képzett munkaársakkal lássák el. (minőségi és menniségi egyensúly a piaci kínálat és kereslet között) Építeni a civil szférára és a civil szervezetekre. Hálózati fejlesztések a képzési rendszerekben. Fejlődő szociális rendszerek (egészségügyi szektor, időskorúak ellátása) támogatási befektetésekből, hogy ilyen módon a fejlesztések valósak legyenek, ne csak a statisztika szintjén jelenjenek meg. Az emberek általános közérzetének javítása. Olyan intézkedések meghozatala, amelyek könnyebbé teszik a vállalkozások letelepedését, ezáltal növelve a munkahelyek számát.. A foglakoztatottak számának fokozatos csökkenése. A munkanélkülek több, mint fele 180 napnál régebben nem talál munkát. Az általános iskolai helyek csökkenése. A lakosság nem megfelelő egészségügyi állapota, az országos átlaghoz hasonlítva. Növekedett a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a rák aránya (a 2000-es évi állapothoz képest megduplázódtak a mutatók). Magas az Ausztriában munkát vállalók aránya. Sok képzett szakember hagyja el a régiót (külföldre mennek, vagy a fővárosba). Veszélyek A vállalatok bezárási hulláma folytatódik a gazdasági válság hatásaként, ez a munkanélküliség növekedéséhez vezet a területen (pl. Zalaegerszegen a Flextronics, amely megszorítások és visszaesések után 1100 embernek mond majd fel, ilyen módon számottevően rontja a régió munkanélküliségi mutatóját). A hátrányos helyzetű kistérségek lakossága tovább csökken az elvándorlás és a halálozás miatt. A terület egészségügyi helyzete tovább romolhat, a halandóság aránya növekedhet, helyi járványok alakulhatnak ki, és romolhat az emberek közérzete. 27
4.számú terület: Menedzsment források (megújuló hatékonyabb és fenntartható mezőgazdaság energia, hulladéktermelés megelőzése, alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, Erősségek Megőrzött természeti értékek. Kiemelkedően magas biológiai sokszínűség. Kiemelkedúen sokszínű és változatos táj. A vizes erőforrások nagy természeti lehetőségei. Regionális koncepció az integrált környezetvédelmi menedzsment vonatkozásában. A szelektív hulladékgyűjtés megfelelő rendszere. Szaktudás a hulladékkezelés és felhasználás területén. Sokféle megújuló energiaforrás (biomassza, biogáz állati és növényi eredetű, napenergia, geotermikus források,...) Erdők mint megújuló energiaforrások. A fenntertható és multifunkcionális rdőgazdaság hagyománya, a természettel szimbiózisban. Gyengeségek A talajvíz szennyezése nitráttal (a mezőgazdaság szennyezése). Nem megfelelő ivóvízhálózat (elöregedett csövek, víztározók, víztisztítók) a modern ivóvízhálózati modellek ellenére Egyenlőtlen térbeli és demográfiai megoszlás, ami a vidéki területek stagnálásához vezet A régió egyenetlen demográfiai fejlődése, nem létezik világos, fenntartható irány vagy területi terv A fiatal lakosság elvándorlása a területről, amely kedvezőtlen demográfiai arányokhoz vezet a vidáki lakosság tekintetében. Az ismeretek hiánya egyes speciális területtel kapcsolatban. A gazdaságok kisegítő munkáinak fejletlen rendszere. Lehetőségek Olyan hulladékfeldolgozó központ létrehozása, amely bizonyos hulldékfajtáj feldolgozásával foglalkozik. Új munkahelyek létrejötte a hulladékgazdálkods területén. A megújuló energiaforrások széles skálája. Kiaknázatlan alternatív energiaforrások. Mezőgazdasági termelésre alkalmas területek. A megújuló energiaforrások termékeinek és szolgáltatásainak fejlesztése. Pénzügyi források megszerzése a kohéziós alapból és egyéb forrásokból a középületek és egyéb létesítmények felújítására. Veszélyek Egyrészről növekvő nyomás a régióra az egyes gazdasági ágak irányából, másrészről a tehetetlenség a természeti értékek védelmében ezeken a területeken. Mindez az érintett területek faunájának és flórájának a komoly károsításához vezethet. Centralizációs folyamat és a koordináció hiánya a régió fejlesztésének területén. A képzett munkerő kiáramlása Ausztriába (Agyelszívás ). A mezőgazdasági termékek piaci arányának csökkenése Szlovéniában (melyeket a Podravje régióban termelnek ), mindez annak a következménye, hogy Szlovénia belépésével az Európai unióba, megnylt az út az európai mezőgazdasági 28
A háztáji termékek rossz támogatása. A speciális agro-környezeti tudás, tanácsadás és információáramlás hiánya. POMURJE RÉGIÓ termékek beáramlása előtt. Versenyképtelen helyi termékek mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon. Erősségek Megőrzött természeti értékek. Kiemelkedően magas biológiai sokszínűség. Kiemelkedően sokszínű és változatos táj. Nem szennyezett ivóvíz. Ásványvíz a régióban. A szennyvízfeldolgozó telepek növekvő száma. Pomurjének gazdag hagyományai vannak a kézművesség és a gasztronómia területén. Gyengeségek A hulladékgyűjtés és lerakás szervezése nem optimalizált. A városok kontrolálatlan növekedése. Az épületek számának ellenőrizetlen növekedése. A közlekedés nagymértékű növekedése. Kisgazdaságok megléte. A gazdaságok rossz versenyképessége. Lehetőségek A megújuló energiaforrások széles skálája. Kiaknázatlan alternatív energiaforrások. Kiaknázatlan termszeti források. Mezőgazdasági termelésre alkalmas területek. A vidéki lakosság jelentős hányada szívesen dolgozna a mezőgazdaságban. Lehetőség van a vállalkozási kedv felélénkítésére. Kevés az úgynevezett eco farm, ökogazdaság. Veszélyek Csökken a talajvíz szintje. Egyes megújuló energiaforrások felhasználása megbonthatja a környezet egyensúlyát. A nem-megújuló természeti források leépítése. A megújuló energia felhasználásával belenyúlunk a természet kialakult rendjébe. 29