7. Ön részt vesz egy online multimédia adatbázis megvalósításában. A fejlesztés előkészítéseként tekintse az interneten való publikálással kapcsolatos szerzői jogi kérdéseket, és foglalja össze, hogy milyen szerzői jogi problémák merültek fel az Internet széleskörű elterjedésével! Multimédia rendszerek alapfogalmai Szerzői jogra vonatkozó általános jogszabályok Szerzői jogi kérdések az Interneten A szerzői jog lényegében kizárólagos tulajdonjog, mely azt biztosítja, hogy az alkotó tulajdonként, vagyontárgyként rendelkezhet saját alkotásával, tehát joga van azt másolni és terjeszteni, illetve másokat felhatalmazni erre. A szerzői jog a mű megszületésekor keletkezik és nem függ a mű publikálásától. Általános gyakorlat, hogy a megfelelő hivatalt értesíteni kell a mű megszületésekor, a hivatal a mű eredeti példányát átveszi megőrzésre, hogy jogviták esetén az bizonyítékul szolgálhasson. A művön pedig feltüntetik a jogtulajdonos nevét, és a jogviszony időbeli hatályának kezdeti évét. A XX század végére a számítógép és a hozzá kapcsolódó technológiák mint pl. az olcsó CD író és nagy sávszélességű internet, komoly problémát jelentett a hang és filmstúdióknak. A hang és filmfelvételek kiváló minőségben történő másolásának költségei minimálisak lettek. A korábban sikeres filmstúdiók a minőség radikális javításával próbálták (és próbálják) fenntartani a profitot termelő előnyüket, de az MP3 lejátszók végleges elterjedése azt mutatja hogy a nagyközönségnek nem kell különösebben a kiváló minőség, bőven elég az éppen jó. A szerzői jog a fejlett technika elterjedésének köszönhetően több sebből vérezni kezdett. Magyarországon a szerzői joggal a 1999. évi LXXVI. törvény foglalkozik. Az internet filozófiája a korlátlan információszabadságra épül. Csakhogy a virtuális tér gáttalansága számos jogot súlyosan érint vagy sért, és sokaknak tetemes anyagi veszteséget okoz. Az eddig bevezetett jogszabályoknak nem igen lehet érvényt szerezni, mivel a tartalomszolgáltató könnyen anonim maradhat, míg technikai szűrők terén a kalózok hatalmas előnyben vannak a hatóságokkal szemben. Az internet szabályozása egy bonyolult dolog, mivel az internetnek ugyanis kezdetektől fogva alap értéke volt az abszolút önszabályozás, nem csak technikai, hanem szabályozási hierarchia teljes hiánya. Viszont azt beláthatjuk, hogy mára egyre nagyobb szükség van a szabályozásra, mivel egyre inkább elterjed a kereskedelem és szolgáltatás a neten, és ezek illegális változatai sok gondot okoznak. Ma az interneten leggyakrabban elkövetett bűncselekmény a szerzői jogok megsértése. A szerzői jogok megsértésének szinte minden elképzelhető fajtája megtalálható ma az Interneten, ezt Warez-nek nevezik. 1
Warez tartalom Illegálisan másolt szoftverek, filmek, zenék, könyvek, és minden egyéb olyan elektronikus tartalom amelyet szerzői jog véd. Ezeket a tartalmakat honlapok ezreiről lehet letölteni, gyakorlatilag ingyenesen. A leggyakoribb a torrent oldal: torrent file-okat tartalmazó (leggyakrabban zárt regisztrációhoz kötött) oldal. A torrent file több számítógép között megosztott gyors letöltést tesz lehetővé, melynek során a letöltendő fájlt feldarabolják több kisebb fájlra, és ezeknek a le és feltöltését több számítógép végzi egyszerre. Előfordul még egyéb regisztrációhoz kötött warez szerver amelyhez anonim (pl. csekkes) befizetés útján lehet jelszót igényelni (a fizetett összeg azonban még mindig sokkal jobban megéri mintha egyesével vásárolnák meg a tartalmakat). Ezek a warez szerverek azonnali letöltést tesznek lehetővé, több terrabyte-nyi zenét, filmet tartalmaznak. A warez szerverek manapság már egyre inkább kezdenek kihalni mert nagyon rizikós az üzemeltetésük. Sokszor már a kiadás előtt eljutnak a világ minden pontjára a szoftverek és termékek, ezzel jelentős kárt okozva azok tulajdonosainak. Crack A legálisan megvásárolható szoftverek mindig rendelkeznek valami szoftveres (vagy hardveres, pl pendrive) kulccsal (ez a serial number). Ezek a kulcsok kizárólag az szoftvert megvásároló személy tulajdonát képezhetik, mert ezzel bizonyítja hogy a szoftver az övé, illetve ezzel a kulccsal képes feltelepíteni és legálisan használni az adott szoftvert. Ezen kulcsok harmadik félenek továbbadása már önmagában a licensz szerződés megsértése (ha az csak egy darab felhasználónak ad kulcsot). A Cracker-ek olyan személyek a fiezős szoftverek feltörésével foglalkoznak olyan módon hogy az említett serial numbert fizetés nélkül mesterségesen előállítják a szoftverekhez, így átverve a szoftvert (és az azt készítőt). Tehát a crack-elt szoftver olyan fizetős szoftver amit ingyen lehet teljes verziójában futtatni limitációk nélkül (mintha megvásároltuk volna) természetesen ez a használat illegális. Komolyabb szoftvereket nem elég csak egy darab serial number generálásával crackelni, gyakran szükséges egyéb tevékenység is (pl memória patch-elése, hosts file patch-elése) de ezekhez a crackerek bő leírást adnak amelyet a szoftverrel együtt tesznek letölthetővé a torrent oldalakon. Licensz szerződések: A licensz szeződés, vagy más néven EULA jelentése: End User License Agreement, azaz végfelhasználói lincencszerződés, vagy másképp végfelhasználói engedély. Ezek elolvasására rendszerint egy-egy alkalmazás telepítésekor nyílik lehetősége a felhasználónak, és a telepítés folytatása az elfogadását jelen 2
A licensz szerződés(vagy EULA) ugyanolyan, törvény által betartatható megállapodás, mint bármely más szerződés. Mint tudjuk, egy szerződés megkötéséhez a szerződő feleknek meg kell egyezniük, egyet kell érteniük. Azaz a szerződés nem jön (nem jöhet) létre akkor, ha a szerződés tartalmával bármelyik fél nem ért egyet. Ezért -különösen a programírók számára - egyáltalán nem közömbös, hogy milyen licenszt alkalmaznak a munkájukhoz. Ugyancsak fontos, hogy a felhasználó milyen licenszű programot fogad el. Két fő irányzat létezik: üzleti, tulajdonosi szoftverek: ahol a felhasználónak csak és kizárólag a licenszfeltételek szerinti használathoz van joga - ezért fizet egyszeri, vagy rendszeres díjat. nyílt szoftverek: a szoftver sőt gyakran a forráskódját is teljesen nyíltan, és korlátozásmentesen biztosítja a felhasználónak, gyakran térítésmentesen: itt a támogatást, betanulást, a használathoz szükséges ismereteket kell megfizetnünk. Ez is üzleti modell, noha természetesen sokkal barátságosabb a felhasználó szemében. Főbb licenszfajták GNU és GPL: A GNU egy mozgalom az ingyenes UNIX változatok és tartozékok fejlesztésére, terjesztésére. A project keretében készült anyagokra a GPL (General Public Licence) vonatkozik, melynek főbb pontjai a következők: az anyagok továbbadhatók, akár pénzért is, de ezzel nem lehet korlátozni az ingyenes terjesztést, tehát a pénzért beszerzett programok ingyen továbbadhatók. a programmal együtt annak forráskódját is tovább kell adni. a programok módosíthatók, de a módosított változatnak beleértve annak forráskódját is szabadon terjeszthetőnek kell lennie. Public domain: olyan programot jelöl, ahol a program és a forráskód is szabadon használható. Tehát lehetséges, hogy valaki public domainnel egy saját programot készít, melyet közzé is tesz, de már nem köteles a program forráskódját is közzé tenni. Freeware: teljes értékű üzleti szoftver licensz. Különös jellemzője, hogy a fizetendő licensz díj nagysága nulla. Sajnos, ez azzal jár, hogy üzleti nyilvántartásainkban fel kell tüntetnünk 0-értéken. Egy szoftver freeware volta egyáltalán nem jelent korlátlan felhasználási jogot, általában egy-egy program korai, fejlesztési változatát szokás díjmentessé tenni. Előfordul, hogy a freeware státusz csak magánfelhasználásra díjmentes, üzleti felhasználásra nem használható. A licenszszerződésben találjuk meg a pontos feltételeket. Gyakori, hogy egyes jogi értelmezésekben egyetlen freeware program sem használható üzleti célra - ez természetesen alapvetően téves értelmezés. (pl. az Adobe Akrobat Reader bármilyen célra használható díjmentes szoftver). Ugyanakkor azt sem árt tudnunk, hogy egy freeware szoftver példányának birtoklása végtelen ideig tarthat, a licensze nem módositható - a szerző (tulajdonos) bármikor 3
más licensz alá helyezheti a programját, de ez nem értelmezhető visszamenőlegesen. Tanulság: a beszerzett programunk egy eredetijét (licenszével) tároljunk el a vitás esetekre. Ha találunk egy "ingyen, szabadon letölthető" azaz "free download" programot, azt vegyük szó szerint: ingyen tölthetjük le, de általában ingyen nem használhatjuk. Shareware: ezek a programok az un. demo vagy trial programok. Ezeket a programokat a felhasználó szabadon használhatja, de nem teljes egészében. Ez alatt vagy időkorlátot kell érteni(trial), vagy bizonyos funkciók tiltását (demo). Ahhoz, hogy az időkorláton túl is használhassuk a programot, vagy elérhetővé váljanak a zárolt funkciók, regisztráltatnunk kell a programot, ami viszont már fizetéssel jár. Természetesen a regisztráció után kezünkbe kerülő teljes verziót sem szabad(na) továbbadni, terjeszteni. Adware: Dekstktop (asztali) gépeken már nem túl gyakori, de okostelefonokon előszeretettel alkalmazott licenszforma. Legjobban a freeware engedélyhez hasonló, azzal az eltéréssel, hogy a program használata során (előtt) valamilyen reklámot kell elviselnünk cserébe. A legtöbbször élő internetkapcsolattal, új reklámokat tölt le, és cserébe mentesülünk a royalty dijfizetés alól. Ezt a lehetőséget általában úgy tudja a programozó biztosítani, hogy a program fejlesztését egy-egy reklámcég, vagy reklámozó vállalat megszponzorálja. A használatát különösen aggályossá teheti az, hogy esetenként az adware programokat kapcsolatba hozzák a spyware (kém-) programokkal. OEM licencelés Az OEM (Original Equipment Manufacturer) licence rendszerépítő más néven számítógép összeszerelő illetve gyártó partnereink forgalmazási igényei szerint létrehozott Licenc konstrukció. Az eredeti hardvergyártók (más néven OEM-gyártók) új számítógép vásárlásakor különféle szoftvereket, például a Microsoft Windows asztali operációs rendszert előtelepítve biztosítják az ügyfél részére. Az OEM-szoftver új számítógép vásárlása esetén a számítógépre előtelepített szoftvert jelent. Teljes dobozos termék (FPP) Teljes dobozos termékeinket olyan otthoni felhasználóknak illetve tíz asztali számítógépnél kevesebbet üzemelteto kisebb szervezeteknek ajánljuk, akik a Microsoft szoftvereket helyi kiskereskedoktol vagy viszonteladóktól szerzik be. Ebben az esetben a licenc (ez a Végfelhasználói Licencszerzodés) a csomagolásban a lemezekkel és a kézikönyvvel együtt megtalálható, nyomtatott dokumentum. 4
A copyleft eljárás A szabad szoftverek felhasználási feltételeit úgy alakították ki, hogy az ilyen programokat bárki szabadon használhassa és módosíthassa. Előfordulhat viszont, hogy a módosító úgy dönt, a program kikerülhet a szabad szoftverek köréből; adott esetben az eredeti készítőjének akarata ellenére. Ezen probléma elkerülésére dolgozták ki a copyleft eljárást. Az elnevezés egyértelműen a copyright, azaz a szerzői jogi védelem fogalmára utal, azonban itt a szerzői jogi védelem nem a szerző, hanem a felhasználók jogait védi, azáltal, hogy a szabad szoftver alapján készített szoftver szerzőjét kötelezik arra, hogy a származékot is szabad szoftverként adja ki. A korlátozás a szerzői jogvédelem szokásos eszközeivel valósul meg, azaz a licencszerződésben jelenik meg. A copyleft-tel védett programok esetén tehát a származék minden esetben megörökli a szabad szoftver státuszt. A copyleft megvalósítására dolgozott ki a GNU project egy fix felhasználási feltételcsomagot a GPL-t (General Public Licence). Ez egy általános licencszerződés, amelyet egy programkészítő felhasználhat az általa írt program felhasználási feltételeinek megállapításakor, azaz a programot a GNU General Public Licence feltételei alatt teszi elérhetővé. A GNU GPL nem tartalmaz korlátozásokat a szoftver használatára, csak a terjesztésre és a módosításra gondoskodik egyrészt arról, hogy a porogramot csak eredeti formájában és forráskóddal együtt lehessen terjeszteni, másrészt arról, hogy a módosított programot vagy annak alapján készített új programot (származékot) ne lehessen más kategóriába sorolni. Természetesen ezen a konkrét licencszerződésen kívül más szerződési feltételekkel is el lehet érni azt, hogy a program és minden származéka szabad szoftver legyen. 2001-ben indult a Creativ Commons, a szervezet, melynek célja, hogy a tudás megoszthatóvá legyen az interneten keresztül.a project lényege, hogy a szerzőknek olyan licenceket kínál fel, melyek segítségével jogtisztán tehetik közkinccsé munkájukat. Felkínálnak továbbá egy founders Copyright szerződést is, melynek értelmében 14 évig a szerző lesz a mű jogtulajdonosa, s ha jogát nem hosszabbítja meg az időtartam leteltével, a mű közvagyon lesz, tehát bárki felhasználhatja. Ezzel a jelenlegi törvényeket igyekeznek változásra sarkallni, melyek szerint 75 év egy mű elidegeníthetetlenségének ideje szerzőjétől. A szerződések a következő 4 feltétel valamelyikéből, vagy:ezek kombinációjából állnak össze: A mű szabadon másolható, terjeszthető, de a szerző nevét, vagy nickjét kötelesek a terjesztők feltűntetni. (Attribution) A mű szabadon másolható, terjeszthető, előadható, de csak nem kereskedelmi célokra. (Non-commercial) Szabadon másolható, terjeszthető, előadható, de nem módosítható. (No Derivative Works) Szabadon módosítható és másolható, de a műnek, melybe beillesztik, ugyanolyan minőségű licenccel kell rendelkeznie, mint az eredetinek. 5