ö é á é ő ü é á é Í ü é ő ö é ő Á Á í á ú é ő Í á é í á á í á é á ö é Ö á é ő ú á á ö é Ö á é ő ü ú ö ö á é é é ő ö é í á í á é ó á ő é ű á ő é ü á é á Í ő é
Melléklet: TISZAUG KÖZSÉG VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI TERVE Tiszaug, 2013. március 25.
Tartalomjegyzék 1. A település leírása 2. Természeti viszonyok 3. Belvízvédelem rövid történeti áttekintése, valamint a jelenlegi helyzetkép 4. Felkészülés a védekezésre 5. Védekezési feladatok 6. A védekezés megszűnését követő intézkedések Mellékletek 1. A település területi leírása Tiszaug község az ország fővárosától körülbelül 130 km távolságban, a Tisza folyó bal partján, Dél-alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében, a Kecskeméti kistérségben helyezkedik el. Sajátos geopolitikai szerepe révén a DK-i országrészt, benne a Tiszazugot a Duna-Tisza közével összekötő közúti, vasúti tengely mentén speciális híd szerepet tölt be. E híd szerep kulturális, gazdasági téren egyaránt megnyilvánul. A település magterületei a Tisza egykori holt medrének kétoldali folyóháti részén alakultak ki, magasan kiemelkedve a belvizes területekből. Az egykori folyóvölgy jobb oldali folyóhátán húzódik, a folyóhát ívét követve a Rákóczi Ferenc út. Legmagasabb zónájában található az egykori iskola főépülete, a református és katolikus templomok. A bal oldali folyóhát legmagasabb részén helyezkedik a Szőke Tisza Fogyatékosok Otthona. A folyóhát lankásabb részein a település fiatalabb részei épültek fel. A két folyóhát közötti zóna medermaradvány. A medermaradvány peremeit a Kossuth Lajos utca, Széchenyi István utca és Petőfi Sándor utca ingatlanai jelentik.
Geográfiai, etnográfiai szempontból a falu a Tiszazughoz tartozik. A község a Tisza teraszára épült, U alakban követte a folyó kanyarulatát. Települési szerkezete halmazos. Házait főleg helyben található anyagokból (agyag, nád, vessző stb.) építtették. Az 1868. évi és 1919. évi árvíz miatt építkezése nem archaikus. Épületei között gyakoriak a tornácos házak. Tagolatlan társadalmában a cselédek elkülönültek. Tiszaug község közigazgatási területén az ár- és belvízhelyzetet, az Alföld hidrogeológiai - és részben meteorológiai - helyzete határozza meg. Az átlagos csapadékmennyisége egy évben 500 mm körül mozog. Tiszaug területén réti öntés talaj található. A talaj vízgazdálkodása, az üledékrétegek szemcseösszetételétől függően, változó lehet, de általában kielégítő. Az árterületeken időnként (főként tavasszal) túlnedvesedés veszélye áll fenn. Tengerszint feletti magasságot illetően Tiszaug 80 m - 98 m között található. 2. Természeti viszonyok Magyarország a Duna vízgyűjtőjén, a Kárpát-medence (Közép-Duna medencéje) legmélyebb, döntően alföldi részén helyezkedik el. A folyók nyugatról, északról, illetve keletről lépnek a területére és déli irányban távoznak. Területén vannak Közép-Európa legnagyobb felületű sekély tavai, a Balaton, Velencei-tó és a csak részben Magyarországhoz tartozó Fertő-tó. Az országban morfológiailag három területtípust lehet megkülönböztetni: síkvidéki területeket (Alföld a Duna-Tisza közi hátsággal, Kis-alföld), a dunántúli dombságot és a DNY-ÉK csapásirányú Dunántúli- és Északi-középhegységet, illetve az önálló szigethegységeket. A medencéket laza törmelékes üledék tölti ki, a hegységeket és a medencék aljzatát konszolidált, túlsúlyban üledékes, kisebb részben magmás alaphegység típusú kőzetek alkotják. A Kárpát-medence mérsékelt éghajlati övezetbe tartozik és erős kontinentális hatás alatt áll. Különböző irányú és jellegű időjárási frontok találkozási helye. Az éves csapadék mértéke átlagosan 600 mm és 300-1200 mm/év szélső értékek között változik. A párolgás és a növények által a levegőbe juttatott víz mértéke 500-600 mm/év, tehát gyakran eléri, vagy meghaladja a csapadék éves mennyiségét. Évente átlagosan 2000 órán keresztül süt a nap. A csapadékhiány hazánkban nem minden évben jelentkezik. A nyári félév átlagos csapadékhozamát a következő ábra mutatja be.
Forrás: In.: http://www.aquadocinter.hu/themes/g.htm Vannak évek, amelyekben az elöntési veszély és a vízhiány egyaránt előfordul. Az átlagosan tízévenként bekövetkező aszályosság mértékét a következő ábra szemlélteti. Ha az index meghaladja a 7-es értéket, abban az évben súlyos növényi károsodások várhatók. Forrás: In.: http://www.aquadocinter.hu/themes/g.htm Forrás: In.: http://www.aquadocinter.hu/themes/g.htm Az elmúlt közel két évszázad alatt a mentesítési munkálatok eredményeképpen a tényleges elöntések a korábbiaknak a töredékére zsugorodtak. Az utóbbi fél évszázadban előfordult elöntéseket mutatja a következő ábra. Tanúsága szerint a belvízi elöntések gyakorisága magas, belvizek az évek 80%-ában fordulnak elő. Kiterjedésük azonban változó és az utolsó ötven évben csökken. Ennek oka egyrészt a művek hatása, másrészt az utóbbi évtized csapadékhiánya.
Forrás: In.: http://www.aquadocinter.hu/themes/g.htm 3. Belvízvédelem rövid történeti áttekintése, valamint a jelenlegi helyzetkép A XIX. századi folyószabályozást megelőzően Tiszaug környékét (mélyebb fekvésű területeket) tartósan vagy időszakosan víz borította. A folyószabályozás során jelentékeny belvízvédelmi rendszert építettek ki. A rendszerváltást követő gazdaságszerkezeti átalakulás következményeként jelenleg a két meghatározó tulajdonforma a magán és az önkormányzati. A mai belvíz védelmi rendszert a negyvenes évek tapasztalatait figyelembe véve az ötvenes években építették ki. A mezőgazdaságban az elmúlt fél évszázadban két elemi erejű tulajdonváltás volt. Először a 60-as/70-es évek szövetkezetesítése, majd az 1990-et követő évek átrendeződése. Mindkettő meghatározó mértékben befolyásolta a terület vízgazdálkodását, a védelmi rendszer érdemi változása, azaz fejlesztése nélkül. Az 1999-es esztendő tapasztalatai bebizonyították, hogy az Alföld - a Tisza vízgyűjtő területén - sajátos földtani, morfológiai és hidrológiai adottságai miatt, szélsőséges időjárási viszonyok esetén, még a vízelvezető rendszerek jelentős fejlesztései ellenére is kialakulhatnak napjainkban - és valószínűleg a jövőben is - katasztrofális méretű belvízi elöntések. Vízügyi műszaki védelmi eszközökkel, módszerekkel ezeket megakadályozni nem tudjuk, csupán mérsékelni, illetve időtartamukat csökkenteni. A belvíz tízezrek életét, megélhetését fenyegeti, vagy teszi lehetetlenné a védekezést, nem lehet leszűkíteni csak műszaki-technikai kérdésekre, a helyi társadalmat érintő összes kérdésre ki kell terjeszteni a vizsgálatot. Az 1999-re kialakult belvízhelyzet közvetlen előzményei a következőkben összegezhetők. Mintegy két évtizede nem volt jelentős méretű belvíz. Ebben az időben a vízügyi szakma jelentős többsége talajvízszint csökkenésről, az Alföld szikesedéséről beszélt, figyelmen kívül hagyva egyszerűen azt a tényt, hogy miközben az Alföld 60%-án valóban jelentősen csökkent a talajvízszint, a maradék 40%-án vagy folyamatosan emelkedett, vagy stagnált. Egyes vízügyi szakemberek előre kimutatták a belvízveszélyt és ennek várható nagysága sem volt a szakértők előtt ismeretlen. Legfeljebb kétkedés fogadta szavaikat. A legcsapadékmentesebb években is rendszeresen évi többezer hektáron volt a tavaszi időszakban belvíz. A rendszerváltás után felaprózódó földterületek tulajdonosai nemcsak elhanyagolták a belvízelvezető csatornák karbantartását, hanem jelentős részüket egyszerűen beszántották. A talajművelés kisgazdasági módszerei is akadályozták a belvízvédelem hatékonyságát.. Egy adott területet úgy kell ellátni vízelvezető csatornahálózattal, hogy ha a terület szomszédságában lévő terület magasabb tengerszint feletti magasságú, akkor a csatornázandó területet meg kell védeni a területre folyó más vizektől. Fontos, hogy az úthálózat is mindig védve legyen. Fontos, hogy mindig a magasabb terület felől kell az alacsonyabb terület felé vezetni a vizet. A vízelvezető csatornáknak mindig egymásba kell torkolnia, tehát egy főcsatornából áll és több mellék ék több táblaközi csatornákból. Befogadóban kell végződnie a főcsatornának, ahová a felesleges vízmennyiséget el lehet vezetni. Lehet folyó, tó esetleg víztározó. A vízelvezető rendszer főcsatornái és ezek műtárgyai az állami kezelésben lévő főművek. E főcsatornák vízszállítása általában meghaladja a 2 m3/s-ot. A művek kezelését a területileg illetékes vízügyi igazgatóság végzi. A mellékcsatornák a társulati kezelésben levő üzemközi művek. A mellékcsatornák vízszállítása általában 1-3 m3/s vízhozam között mozog. A rendszer e mellékcsatornái csatlakoznak a főcsatornába. A legnagyobb esés akkora lehet, hogy a kialakuló sebesség következtében ne keletkezzenek káros kimosások. Ha a sebesség túl nagy, akkor fenéklépcsőt vagy surrantót kell tervezni. Nagyobb szállítású
csatornákban általában 10 cm/km, kisebb csatornákban 20-30 cm/km minimális esést kell biztosítani. Befogadónak azt a vízfolyást választjuk általában, amelybe a terület vizei a legkönnyebben bevezethetők. A víz minél rövidebb úton jusson a befogadóba, egy-egy befogadóba ne legyen sok bevezetés, célszerű lehet több befogadó választása, a bevezetés lehetőleg gravitációs legyen. A felszíni vízelvezetés a vízgyűjtőterületnek a befogadóhoz való viszonya szerint három féle megoldású lehet: gravitációs levezetésű, ha a befogadó legnagyobb vízszállításai alacsonyabbak a terepnél, vagy ha magasabbak is, de az árhullámok rövid időtartamúak, és a vízgyűjtő terület kis kiterjedésű szivattyús átemelésű, ha a befogadó legnagyobb vízállása magasabb a terepszintnél, az árhullámok hosszú ideig tartanak, és a vízgyűjtő terület nagy kiterjedésű vegyes, azaz gravitációs levezetésű és szivattyús átemelésű rendszer, ha a befogadónak a terepnél magasabb árhullámai egyes esetekben tovább tartanak a mezőgazdaság által megkívánt levezetési időnél, ugyanakkor a középvizei alacsonyabbak a terepnél. Műtárgyak a felszíni víz elvezető hálózatnál a következők: az esést összpontosító művek (fenéklépcsők és surrantók) a csöves építmények (csőátereszek, beeresztők, bujtatók, csőzsilipek, stb.) a hidak a kisebb duzzasztó és záróművek (tiltók és zsilipek) a szivattyútelepek. Talajviszonyok: Földtani szempontból Tiszaug térsége az úgynevezett Dél-Tisza-Völgyi tájegység északi részéhez tartozik, mely folyóvízi eredetű felszíni formákkal tagolt, medrekkel, morotvákkal behálózott ártéri szintű síkság. A korábban elvégzett fúrások alapján egységes talajviszonyokra lehet következtetni. 0,6-1,0 m, térszint alatti mélységig feltöltött talaj (anyaga: barnásszürke agyag, iszap) illetve barnásszürke humuszos agyagos homok található, mely változó összetételű és tömörségű. Alatta -2,3 méterig sovány agyag, mélyebben és a többi helyen mindenhol sárgásbarna, szürkés-sárga löszös, iszapos homok, homokliszt található. A löszös homok, homokliszt réteg közepes tömörségű, száraz, gyenge vízáteresztő képességű, de áztatásra érzékeny talaj. A régebbi vizsgálatok alapján becsült átlagosítható jellemzői: mértékadó szemnagyság: 0,08-0,15 mm egyenlőtlenségi együttható: 8-20 iszap + agyagtartalom: 10-20 % térfogatsűrűség (természetes): 1,88-1,92 to/m3 vízáteresztőképességi együttható: 10-3-10-5 cm/sec Talajvíz: Az egykori feltárások csak három helyen érték el a talajvizet, melyek különböző időpontban -4,5-8,0 méter között változtak. A konkrét helyen történt régi vizsgálatok becsléssel -4-5 méter terep alatti maximális talajvizet adtak meg. A terület talajvíz viszonyait a térség sajátos hidrológiai helyzete határozza meg. Az élő-tisza gátja mellett árvizes időszakban a terepet megközelítő talajvízszint is kialakulhat, egyébként az ingadozás az 5-6 métert is elérheti. A Tisza árvízszintjénél 4-5 méterrel mélyebben tartott vízszintű holtág partvonala mentén változó szélességű depressziós sáv alakul ki, ahol a térszint alatti -3-4 méterig emelkedhet csak a talajvízszint. Árvizes időszakban a közbenső területrészen így áramlással is kell számolni. Az élő-tisza, Kis-Tisza és Rákóczi út között -1,0-1,5 méter maximális, az említett utcák és a holtág között -1,0-1,4 méter között csökkenő szintű maximális talajvíz tételezhető fel. Az előző évek belvízvédelmi összefoglalója: A szokottnál is nagyobb esőzések, s az ebből következő rendkívüli csapadékmennyiség két évben jelentett potenciális veszélyt. 2010-ben és 2013-ban kellett belvízvédelmi készültséget elrendelni. A veszélyeztetett területek közé tartoztak az alább részletezett területek. Mind a két évebn a legnagyobb készültségi fok a II. fokot érte el. 4. Felkészülés a védekezésre Ez tulajdonképpen a védekezést megelőző (preventív) szakasz.
A települési Vízrendezésnek, illetve az önkormányzati védekezésnek alapvetően hármas tagozódásnak kell megfelelnie: a felszínen megállt csapadékvíz összegyűjtése és rendezett elvezetése a befogadó helyekre, magas szintű talajvizek elvezetése és a talajvizek csökkentése, szabályozása, a védekezés effektív végrehajtása - amennyiben szükséges - mentés, kitelepítés, szükségelhelyezés. A hirtelen jött időjárási jelenségek (csapadék) - amennyiben a csapadékvízhálózat, szivattyútelepek kapacitását meghaladó terhelést okoznak - a község épített környezetében jelentős károkat okozhatnak. Az esetleges károk csökkentése vagy elkerülése érdekében a szokásos Üzemelési, karbantartási feladatokon túlmutató intenzív beavatkozás válhat szükségessé. A rendkívüli időjárás elleni védekezés elsőrendű feltétele a vizek gyors elvezetését szolgáló művek kiépítésén túl a funkciónak ellátására képes állapotban való fenntartása; tehát a megelőző védekezés. Ugyancsak fontos, hogy a védekezésben részvevők ismerjék a csapadékvíz-elvezető hálózat rendszerének aktuális állapotát, a meglévő szűk keresztmetszeteket. A felkészítési időszakban pontosítani kell: a helyi vízkár-elhárítási terveket és szabályzatokat, a közerő mozgósítási terveket, az együttműködő szervek bevonásával a mentési, kitelepítési és visszatelepítési terveket, az igénybe vehető technikai eszközöket, gépeket, anyagokat. A védekezés eredményes végrehajtása érdekében a védekezésen kívüli időszakban az Önkormányzat mindenkori polgármestere és jegyzője az alábbi feladatokat látja el: Elkészíti az Önkormányzat helyi vízkár-elhárítási tervét. Aktualizálásáról folyamatosan gondoskodik. Az Önkormányzat kezelésében lévő műtárgyat minden év októberében-novemberében felülvizsgálja az érvényes utasítások szerint egy erre kijelölt bizottság élén. A felülvizsgálatot a KÖTIVIZIG-el és a Megyei Katasztrófavédelmi Kirendeltséggel közösen célszerű elvégezni. A tapasztalatokat valamennyi érdekelt bevonásával értekezleten kiértékeli, erről jegyzőkönyvet készíttet. A jegyzőkönyv alapján intézkedési tervet készíttet a feladat meghatározásával, annak határidejének és a végrehajtásért felelős személy megjelölésével. A bejárásra meghívja a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tiszakécskei Kirendeltség képviselőjét. A polgármester távollétében annak teljes jogú helyettese a jegyző. A sikeres védekezés elsőrendű feltétele a vízelvezető művek (vízfolyások, csatornák, árkok) kiépítése, fejlesztése, védképes állapotban való tartása, működőképességének megőrzése, azaz a preventív védekezés, vagyis a védekezést megelőző tevékenység. Kiépítésük elsősorban a rendelkezésre álló mindenkori pénzügyi-gazdasági alaptól, a veszélyeztetettségtől és a vezetői döntéstől függ. A település vízrendezési feladataival kapcsolatos kötelezettségeket a vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó 120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet 10. -a tartalmazza. Eszerint a fenntartó a természetes vízfolyások és belvízcsatornák, a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák, árkok, a zárt rendszerű csapadékvíz-csatornák, a tározók, záportározók, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak fenntartásával gondoskodik arról, hogy azok az önkormányzat jogszabályban meghatározott, helyi vízkárelhárítási és vízrendezési feladatainak ellátása során, a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek. Gondoskodni kell különösen a vízfolyás- és csatornamedrek vízszállító képességének megtartásáról (így például kaszálás, iszapolás), az elfajult medrek helyreállításáról, a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról, stb. A védekezésre való felkészültséget segíti ezen kívül a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet is. Az önkormányzati művek felülvizsgálatát minden év őszén (lehetőleg novemberig) végre kell hajtani a
- befogadók állapotát illetően - nyílt és zárt árkok, illetve csövek állaga, feliszapoltság, a esetleges eltömődések (út, utcák árkai) - átemelők - út alatti átereszek - hordalékfogó gátak és udvaraik tekintetében. A megállapításra került hiányosságokat (fontossági sorrendben) sürgősen meg kell szüntetni. A felülvizsgálatot vízkár-esemény után is le kell folytatni a szükséges helyreállítási feladatok meghatározása végett. Szintén el kell végezni a vízkár-elhárítási terv évenkénti aktualizálását. A Közerő mozgósítási tervet, a Közerő kiállítási tervet, a Kiürítési és mentési tervet, valamint a Védekezési anyagokra vonatkozó táblázatokat a 3. sz., 4. sz. 5. sz. illetve 6. számú mellékletek tartalmazzák Tiszaug Község belterületi vízelvezető rendszerében burkolt, és nyílt vízelvezető árok egyaránt fellelhető. A csatornák befogadó- és áteresztőképessége optimális. Kockázati helyszínek A Kis-Tisza utca a település egyik veszélyeztetett része, a legmélyebben fekvő rész. A lakóingatlanok nincsenek veszélyben, mert az udvarokból a belvíz a Holt-Tisza felé gravitációsan távozik. Az utcában felgyülemlett felszíni vizeket szivattyúval tudják eltávolítani. Vízelvezető ill. szikkasztó árok nincs, s nagyfeszültségű földkábel miatt nem is megoldható. A Szabadság, a Dózsa György, a Hunyadi János utcák területei gyakorta belvízi elöntésre kerülnek. Az áteresz szintbehozásával, az árkok folyamatos tiszításával mondhatni, hogy a belvíz által okozott probléma nem okozhat gondot. Alapfeltétele ennek a folyamatos karbantartás. Megemlítendő még a harmadik belvizes terület az ún. háromszög területe, amely még külterület, de üdülőházas beépítése következtében jelölése indokolt. 1. ÁBRA Tiszaug szövettana A belvizes területek fölös vizeinek elvezetése eltérő megoldásokat kíván, attól függően, hogy mely területen jellemző, és az adott területnek milyen a geomorfológiai viszonyai. A terület úthálózatához (szövettanához) igazodó elvezető árkok szintezés alapján történő mélyítése, és a befogadóba való elvezetése megoldja a hóolvadékvizek és esővizek okozta belvízgondot. A nyomás alatt álló, a Tisza árvizes időszakában kialakuló belvizek elvezetése csak abban az esetben jár eredménnyel, ha a befogadó Holt-Tisza vízszintje nem duzzasztja
vissza a levezető csatornában összegyűlő belvizet, azaz képes befogadni. Ez esetben a Holt-Tisza vízállásának szabályozása elengedhetetlen. 2. ábra. Tiszaug belvízveszélyes területei A település központi részén húzódó medermaradványban felhalmozódó belvíz befogadója az ún. Böcs. A Hunyadi János utca két oldalán található természetes mélyedések (időszakos tavak) felé történő vízkormányzás megoldja a középső belvizes zóna problémáit. A megoldás érdekében szintezést követően a Böcs irányába tartó gyűjtő és levezető árkok kimélyítése indokolt, a vízáramlást akadályozó tárgyak eltávolításával, az átereszek tisztításával a probléma megoldható. A Böcs feles vizeinek befogadója a Holt-Tisza. A következő belvizes zóna a medermaradvány bal oldali folyóhátának túloldali területe. E térség feles vizeinek befogadója a folyó Tisza. A Szabadság utca melletti árok gyűjti össze és vezeti a befogadóba a térség belvizeit. E gyűjtő irányába kiképzett, ma még nem funkcionáló árokrendszer kiépítése megoldaná e térség belvízproblémáit. A Hunyadi János és Dózsa György utca érintett szakaszainak belvizeit a Böcs irányába vezető zárt csatorna is elvezetheti, ennek kiépítése költségesebb, a Tisza vízvisszaduzzasztó hatása azonban áttételesen jelentkezne, míg a Szabadság utcai levezetésnél az közvetlenül érvényesül. A tiszaugi Holt-Tisza tehát a legfontosabb belvízbefogadója a településnek. E morotva azonban nem csak a belterület irányából kap vízutánpótlást. Vízgyűjtő területe jóval kiterjedtebb, más települések közigazgatási területeit is érinti. Három fő belvízcsatorna táplálja a külterület felől. 3. ÁBRA Tiszaug külterületének vízrajza
13. 12. 11. 10. 14. Tisza Holt-Tisza 8. 9. 3. 7. 15. 2. 1. 4. 5. 6. Jelmagyarázat: 1. Belterület, 2., 3., 7.,8, 9, 11.,13. Árok, 4. Közút, 5. Vasúti töltés, 6.,10.,12.,Csatorna, 14. Töltés A 10. számmal jelzett csatorna a Tiszakürt irányából érkező belvizeket is összegyűjti és levezeti a Holt-Tiszába. A 6. számmal jelzett csatorna a Tisza egykori medermaradványában összegyülekező belvizeket szállítja a befogadó Holt-Tiszába. Valószínű, hogy e medermaradvány és a belterület középső medermaradványa valamikor szerves egészet alkotott. A külterületi medermaradvány baloldali folyóhátán, annak legkiemelkedőbb részén helyezkedik el az egykori kúria, később építőtábor megmaradt épületromjai. A belvízrendszer főbb adatai Összes csatorna (nyílt, zárt) hossz: 11 200 fm (90%-ban csatornázott) Kiemelten fontos belvízeleveztő csatornák: fakadóvíz, belvízelvezető árok 985. hrsz 550/25 hrsz. 550/9 hrsz. 297 hrsz. 507/4 hrsz. árvízi, fakadóvíz elvezető árok 6/7 hrsz. belvízvédelmi szivattyú 070 hrsz. csapadékvíz elvezető 0148/9 hrsz. További csatornák, árkok felsorolása: Sorszám Megnevezés Helyrajzi szám 1 Szivattyúház és udvar 070/ / / 2 ÁROK 151/ / / 3 ÁROK 151/ / / 4 KIVETT-CSATORNA 0140/ / / 5 Kivett-csatorna 0128/ / / 6 Kivett-csatorna 095/ / / 7 Kivett-árok 0148/ 9/ /
8 Kivett-árok 203/ / / 9 Kivett-árok 72/ / / 10 Kivett-árok 9/ / / 11 Kivett-árok 3/ / / 12 Kivett-árok 094/ / / 13 Kivett-árok 094/ / / 14 Kivett-árok 058/ / / 15 Kivett-árok 045/ / / 16 Gyep-rét és árok 0148/ 34/ / 17 Faluvégi száraz böcs 294/ / / 18 Faluvégi kiszáradt böcs 296/ / / 19 Vízállás Holt-Tisza víz 074/ 14/ / 20 Holt-Tisza víz 079/ 2/ / 21 Gyep-legelő, árok 0148/ 39/ / 22 árok 0127/ 2/ / 23 árok 0118/ 5/ / 24 árok 032/ / / 25 árok 037/ / / A védművek felülvizsgálati rendje - Az Önkormányzat elkészíti az őszi műtárgyak felülvizsgálati programját, lebonyolítja a bejárást és az azt követő kiértékelő értekezletet. A tapasztalatok alapján intézkedési tervet készít. - Az intézkedési terv időarányos végrehajtását ellenőrzi. A tapasztalatokról minden év szeptember 30-ig feljegyzést készít. - Gondozza és karbantartja a Helyi Vízkár-elhárítási Tervet. A bekövetkező változásokat átvezeti. - Ellenőrzi a műtárgyak és tartozékaik állapotát. 5. Védekezési feladatok A védekezés általános alapelvei Az 1995. évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról előírja az Önkormányzat ezirányú feladatait 4. (1) bekezdés f./ pontja: helyi vízrendezés és vízkár-elhárítás, belvízvédekezés. A településen kívüli külterületen a védekezési munkálatokat (belvízvédelmi művek működtetését) elsődlegesen az Önkormányzat, majd a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság saját hatáskörben végzi. Az Önkormányzat kezeli a belvízvédelmi csatornákat és a 070 hrsz-ú szivattyútelepet. A község belterületén a védekezési munkálatokat az Önkormányzat saját hatáskörben végzi a helyi vízkárelhárítás fokozatai szerint. A helyi szakmai, technikai lehetőségeket meghaladó igényű védekezés esetén elsősorban a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatósághoz, valamint a Tiszakécskei Polgári Védelmi Kirendeltséghez és az együttműködő szervekhez kell fordulni. A védekezés elrendeléséért, igazgatásáért a község mindenkori polgármestere, mint védelemvezető egyszemélyben felelős. Ezt a felelősségi jogkört a 1995. évi LVII. Törvény (a vízgazdálkodásról) határozza meg. A védelemvezetői
feladatok további ellátásához szükséges joghatályi háttért az alábbi törvények biztosítják: - 1993-. Évi CX. Törvény a honvédelemről - 1996. évi XXXVII. Törvény a polgári védelemről..a védekezés szervezete, mechanizmusa, eszközei A védekezés szervezetét, mechanizmusát a veszélyhelyzettől függően elrendelt belvízvédelmi fokozatok határozzák meg, biztosítva az egymásra épülés elvét. 1.) Kisebb és fokozott védekezés esetén az Önkormányzat saját hatáskörben, saját dolgozóival és rendelkezésre álló technikai eszközökkel látja el a védekezési feladatokat. Továbbá a csatornák tisztítására a polgármester közhasznú munkásokat foglalkoztat. 2.) Rendkívüli védekezés esetén elsődleges együttműködő és azonnali beavatkózó lehet a Tiszakécskei Városi Tűzoltóság. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknak fő feladatként a tűzoltást, a kárelhárítást és a műszaki mentést határozza meg. A kárelhárítás fogalomkörébe beleilleszkedik. a belvíz elleni védekezés. Az önkormányzatoknak lehetőségük van közhasznú munkavégzésre, így helyi vízkár elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok végrehajtására, átereszek tisztítása, gyomtalanítás, kotrás, területcsapolás, árokásás. Nagykiterjedésű, vagy tartós vízkár elleni védekezés során igénybe kell venni az önkormányzatok alkalmazásában nagyobb létszámú szervezett lakossági erőforrásokat, azaz a szervezett közerőt. Az 1996. évi XXXVII. törvény (a polgári védelemről) 2. (2) bekezdés j.) pontja alapján a polgármester polgári védelmi szervezetek alkalmazását határozza meg. Továbbá, ugyanezen törvény 26. (3) bekezdése alapján veszélyhelyzetben ideiglenes polgári védelmi szolgálatot rendel el belvízvédelmi csoportként, a szükséges beavatkozás céljára. Feladata: - megelőző védelmi intézkedések végrehajtása, csatornafigyelő szolgálat ellátása - belvízvédelmi műszaki létesítmények (árkok, csatornák) karbantartása, kiépítése. - emberek, állatok, termények és az anyagi javak kimenekítésében való részvétel - egyéb védelmi munkák ellátása. Védekezésbe bevont szervezetek eszközei: A tűzoltó-parancsnokság a beavatkozáshoz az alábbi felszerelésekkel. és feltételekkel rendelkezik: gépjárműre épített szivattyúk, hordozható szivattyúk és az ezek szállításához szükséges technikai eszközök,
a víz továbbítására átemelő szivattyúk, tömlők ( vízelvezetés nagyobb távolságra). Közmunkások és szervezett közerők: a község területén rendelkezésre álló kisgépek, szivattyúk, szerszámok, az önkormányzat és a gazdálkodó szervezetek által biztosítható munkagépek és kézi szerszámok. Polgári védelmi szervezetek: a település polgári védelmi szervezeteinek megalakítási tervében szereplő technikai eszközök - szükség szerint - megerősítve a szomszédos települések polgári védelmi szervezeteinek technikai eszközeivel. Belvízvédelmi csoport: szivattyúk, munkagépek, - tehergépkocsik, kézi szerszámok. A korábbi tapasztalatokból kiindulva a zónánként előfordulható vízkáreseményekre való tájékoztatást sz alábbi összefoglaló táblázat ad. Helyi vízkár kialakulás és jellege Zóna érintettsége, veszélyeztetettsége Z1 Z2 Gyors hóolvadás + +++ Gyors hóolvadás esőzéssel ++ +++ Átlagostól nagyobb mennyiségű csapadék + +++ Rövid idejű (nagy intenzitású) csapadék + + Jelentős árvíz ++ +++ Jelmagyarázat: - Érintettség, veszélyeztetettség: - kicsi - közepes - nagy - Egyidejű árvíz esetén a veszélyeztetettség: o - nem változik + - kicsit nő ++ - közepesen nő +++ - jelentősen nő Fenti táblázatban foglaltak szerinti káreseményre kell felkészülni, illetve védekezést kell folytatni ellenük. Z1: Az első veszélyeztetettségi zónába a Szabadság utca Dózsa György utca Hunyadi János utca által határolt területek tartoznak. Ebbe a körletbe túlnyomórészt lakóingatlanok tartoznak, valamint egy-két telek. Az esőzések hatására a terület nyíltszíni árkai eltömődhetnek, eliszaposodhatnak, ezekből a vizet le kell szivattyúzni. A megelőző időszakban a folyamatos karbantartás, tisztítás, szélesítés indokolt. Ezen felül az ingatlantulajdonosok figyelmét fel kell hívni az ingatlanuk előtt lévő nyíltszíni árkok és átereszek tisztítására, karbantartására. Z2:
Ebbe a zónába sorolható a Kis-Tisza utca teljes hosszában. A lakóingatlanok nincsenek veszélyben, mert az udvarokból a belvíz a Holt-Tisza felé gravitációsan távozik. Az utcában felgyülemlett felszíni vizeket szivattyúval kell eltávolítani. Mindegyik zónára vonatkozik: Szükségárkokat kell ásni, melyek képesek a rendkívüli vízmennyiséget elvezetni. A településen kiépített vízelvezető rendszer elegendő az általános csapadék és belvíz elszállítására. 1. Z1: Dózsa György, Szabadság és Hunyadi u által határolt terület
2. Z2: Kis-Tisza utca A vízelvezetési sorrend kialakításában a mentesítendő területen található települések érdekeit össze kell hangolni. A helyi vízkárelhárítás fokozatait minden esetben a helyi védelemvezető állapítja meg és a fokozatnak megfelelően rendeli el az ügyeleti szolgálatot és tájékoztatja a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot a fokozat elrendeléséről. I. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, ha a település csapadékvíz elvezető csatorna rendszere 80 %-os telítettséget mutat, szivattyúzási igény jelentkezik, vagy egyes mély fekvésű település-részeken kisebb elöntés keletkezik, és további kedvezőtlen belvízi helyzet várható. II. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, amikor a folyamatos vízelvezetés ellenére a csapadékvíz-elvezető csatornák telítettek, a szivattyúzási igény egyre növekszik és a meteorológiai előrejelzés alapján további csapadék várható. III. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, amikor a mélyebb fekvésű területek, utcák, pincék, víz alá kerültek és a fokozott védekezés ellenére az ingatlanok, lakóházak állagát vízkár fenyegeti. A védelemvezető (polgármester) a védekezés területi műszaki irányítását, vezetését egyszemélyi felelősséggel látja el. Köteles gondoskodni a vizek kártétel nélküli levezetéséhez szükséges minden műszaki és szervezési intézkedés elrendeléséről és végrehajtásáról. Működése során egyeztetnie kell és kapcsolatot kell tartania a szomszédos önkormányzatokkal, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatósággal, és a Tiszakécskei Polgári Védelmi Kirendeltséggel. A védelemvezető feladatai: A védelmi helyzetnek megfelelően védelmi készültséget rendel el a településen. A védekezés állandó figyelemmel kisérése, a védekezési tevékenység központi irányítása. A védekezési helyek ellenőrzése. Az ellenőrzés idejének és megállapításainak rögzítése a védelemvezetési naplóban. A védekezéshez szükséges munkaerő mozgósítása, anyag és felszerelés irányítása, utánpótlása. A védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, különösen a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybevett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartása.
a vízállás változások leolvastatása, feljegyzése a meglévő vagy ideiglenes vízmércéken és ezen adatok igény szerinti továbbítása naponta a Megyei katasztrófavédelmi szervnek, és az KÖTIVIZIG műszaki ügyeletének tájékozódás a várható hidrometeorológiai helyzetről a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál. a település lakosságának tájékoztatása a kialakult helyzetről és a várható intézkedésekről a védekezéshez szükséges munkaerő mozgósítása, irányítása, anyag és felszerelés biztosítása, utánpótlása Gondoskodik a védekezésbe bevont állomány munka- és balesetvédelmi felkészítéséről. a védekezésben részt vevők foglalkoztatása, ellátása, elszállásolása, nyilvántartása és munkájuk irányítása, felügyelete a káros vizek lehetséges legkevesebb kártétellel történő levezetéséhez szükséges valamennyi műszaki intézkedés elrendelése, végrehajtása és ellenőrzése a jég okozta vízkárveszély elhárításával kapcsolatos feladatok megszervezése ha az elvezetendő vízmennyiség meghaladja a levezető csatornahálózat vízelvezető (emésztő) képességét, a vízlevezetés sorrendiségének megállapítása a mentesítendő területek figyelembevételével a védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, különösen a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybevett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartása ha a meglévő anyagok, eszközök és felszerelések a védekezés ellátáshoz nem elegendők, kiegészítésüket kérni a vízügyi igazgatóságtól, amit az térítés ellenében köteles teljesíteni, feltéve, ha azokat saját, vagy egyéb már folyamatban lévő más védekezési munkáinál nélkülözheti a lakók, továbbá a berendezések, felszerelések, vagyontárgyak elszállítása a veszélyeztetett épületekből és létesítményekből, és az erre a célra kijelölt épületekben való elhelyezése (a mentést, kiürítést, visszatelepítést a megyei védelmi bizottság vezetője rendeli el) helyi műszaki felkészültséget meghaladó védekezés esetén az illetékes vízügyi igazgatóságtól műszaki tanácsadó kirendelését kezdeményezni a védekezés során a csatlakozó állami vízfolyás- vagy csatornaszakaszokra, illetőleg területekre kiható nagyobb arányú műszaki beavatkozásokhoz (töltésátvágás, síkvidéken mederelzárás, vésztározás, stb.) előzetesen meg kell szerezni a vízügyi igazgatóság kezelői hozzájárulását, illetve az érintett hatóságok, szakhatóságok engedélyét, hozzájárulását. Döntési jogköre az alábbi: - készültségi fokozatok elrendelése és megszüntetése, - helyi védelmi bizottság összehívására javaslattétel, - közerő és közmunkások kivezénylése, - műszaki és anyagi segítség kérése, - fegyveres erők segítségének kérése, - polgári védelmi erők alkalmazása, - ideiglenes polgári védelmi szolgálat elrendelése, - szükség szerint rendelkezik a működési területén lévő valamennyi vállalat, intézmény, társaság, magánszemély munkaereje és munkaeszköze felett, - jogkörét átruházhatja (távollét, pihenőidő), vagy megoszthatja helyettesével. Ezt írásban, rögzíteni kell az Ügyeleti naplóban, ahol a helyettes aláírásával veszi tudomásul azt. A védekezési munkákról napi jelentést készít, vagy készíttet, melyet továbbít a Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság és a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság részére, valamint 1 pld-t helyben tárol. Bármely fokozat elrendeléséről készült határozatról értesítést kell küldeni a Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottságnak és a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Műszaki Ügyeletére és a Bács- Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. Védelemvezető helyettes: a védelemvezető távollétében vagy annak pihenőidejében teljes jogkörű helyettese. Ez a mindenkori jegyző. Az önkormányzat székhelyén a védekezés idején műszaki ügyeletet kell tartani. Az ügyeleten naplót kell vezetni, amiben rögzíteni kell a készenlét elrendelésének időpontját, be kell jegyezni a védekezés minden eseményét, a végzett munkákat és részletes leírásukat, a velük kapcsolatos valamennyi adott és kapott utasítást. A védekezési
tevékenységről naponta reggel 8 óráig az illetékes vízügyi igazgatóság műszaki ügyeletére jelentést kell küldeni. A védekezés során a veszély helyzettől függően fokozatok rendelhetők el. A védekezésbe bevonható szervek általános feladata: Települési Polgári Védelmi Parancsnokság feladata: ( amennyiben készenlét kerül számukra elrendelésre): a védelemvezetői döntések előkészítéséhez adatok beszerzése, rendszerezése, elemzése, védekezési stratégia meghatározásához az információk elemzésével alternatívák kidolgozása, jóváhagyott stratégia alapján javaslattétel az alkalmazandó védekezési módokra, a kiürítés és mentés megszervezése és figyelemmel kisérése, a hidrometeorológiai adatok alapján prognosztizálja az elöntésre kerülő terület nagyságát, a döntések végrehajtásának megtervezése, ellenőrzése, valamennyi védekezési feladat tekintetében, összehangolja az együttműködő szervek munkáját, előkészíti a polgári védelmi szervezetek riasztását, alkalmazását, felszerelését, ellátását, előkészíti a lakosság tájékoztatásához szükséges adatokat, kidolgozza a magatartási szabályok bevezetésének elveit. Önkormányzat gondoskodik a belvíz-elvezető rendszer folyamatos karbantartásáról, a rongálódások miatti szabálysértési eljárások lefolytatása, a belvízvédelmi terv, valamint a terv mellékleteinek pontosítása, segítség igénylése, ellátási feladatok végrehajtásának biztosítása, kárfelmérés végrehajtása, veszélyes anyagot tároló üzemek adatainak pontosítása, a veszélyeztetett állatállomány kimenekítésének, ellátásának nyilvántartása, a településen működő mezőgazdasági társulások technikai eszközeinek nyilvántartásba vétele / a védekezéshez használható vízszivattyúk, permetező gépek / évenkénti pontosítása, Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság : védekezés esetén a felmerülő problémák kezeléséhez szakmai segítségnyújtás biztosítása. Megyei Védelmi Bizottság: önkormányzatok védekezéséért felelős Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság önkormányzatok védekezéséért felelős Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Tiszakécske riasztás és helyszínre érkezés után az azonnali beavatkozási feladatok végrehajtása, ezen belül: a belterületen összegyűlt csapadék külterületre, illetve mélyebb fekvésű területre való szivattyúzása, a belterületen álló csapadék zárt rendszerbe való bevezetése, illetve a kettő kombinációja, szükség esetén segítség kérése a szomszédos tűzoltóságoktól, közreműködés a lakosság, az értékek mentésében. Polgári Védelemi Iroda: a polgári védelmi törvényben a polgármester számára meghatározott polgári védelmi feladatok szakmai segítése, az Iroda illetékességi területén lévő polgári védelmi erők átcsoportosítására javaslattétel a helyi védelmi bizottság részére, javaslattétel a megyei Polgári Védelmi Parancsnok részére operatív csoport létrehozására, Ügyeleti szolgálat bevezetésére, javaslattétel a MVB elnöke részére speciális polgári védelmi erők és eszközök megyén belüli átcsoportosítására, folyamatos kapcsolattartás a védelemvezető és az elöljáró irányában Tiszakécskei rendőrőrs rendfenntartási feladatok végrehajtása, kimenekítés, kiürítés esetén a visszahagyott értékek őrzése a települési polgárőrség bevonásával, közrend, a közbiztonság folyamatos fenntartása érdekében segítség kérése a Bács-Kiskun megyei Rendőrfőkapitányságtól. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
-a községi víznyerő helyek folyamatos ellenőrzése, -élelmiszer kereskedelmi és tároló helyek ellenőrzése, -élelmiszeripar ellenőrzése / cukrászüzemek, péküzemek, stb. / mintavétel a belvíz által elárasztott területekről, a laboreredményektől függően intézkedés a fertőtlenítések végrehajtására, a kiürített területekre való visszaköltözés engedélyezése, védőoltások végrehajtása. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság -a veszélyeztetett állatállománynál jelentkező megbetegedések kiszűrése, állategészségügyi rendszabályok betartatása / a belvíz által veszélyeztetett területeken lévő állatállomány rendszeres ellenőrzése, elhullott állatok begyűjtésének irányítása, járványok, fertőzések elkerülése érdekében /, az állat eü. állomás fertőtlenítő gépeinek igénybevétele, szükség szerinti alkalmazása. A védekezés személyi és technikai feltételei (közerő mozgósítási, kiállítási terv, kiürítési és mentési terv, védekezési anyagok, eszközök) Közerő mozgósításának rendje (2013) Adattár: Lakosság száma: fő Ebből férfi:. fő nő:. fő Gyermek (14 évalatti):. fő Az igénybevehető tervezett közerő: A közerő létszám megszervezését a helyi vízkárvédelmi fokozatokhoz kell igazítani. Ezen feladat / közerő nyilvántartás, kiállítás, szállítás, stb./, a polgármester jogkörébe és kötelességébe tartozik. A közerő mozgósítását az önkormányzati dolgozók közreműködésével a polgármester hajtja végre. A mozgósítás nagyságrendje belvízi fokozatokhoz kell, hogy igazodjon Gyülekezési helyük: a Polgármesteri Hivatal. 6. A védekezés megszűnését követő intézkedések Az idő előrehaladtával párhuzamosan számolni kell rágcsáló és rovarinvázióval, valamint ezek lehetséges egészségkárosító hatásaival. Célszerű a veszélyeztetett területekről a veszélyes hulladékokat, anyagokat elszállítani, vagy gondoskodni elszigetelésükről, hogy megakadályozzák kimosódásukat. Ajánlatos felkészülni a temetések korlátozására, az elhullott állati tetemek szervezett elszállítására és megsemmisítésére Fel kell készülni a szállítási, ellátási nehézségekre, ezek megelőzésére, illetve az ellátás dublírozására, helyi tartalék képzésére. Az azonnali beavatkozás valószínűleg megakadályozza a kár továbbterjedését és csökkenti hatását, önmagában azonban nem jelent végső megoldást. Ezt csak az összehangolt rövid és hosszú távú megelőző intézkedésekkel, olyan fejlesztésekkel lehet elérni, amelyekkel az összes belvizek által veszélyeztetett terület kérdése rendezhető. A védekezés megszűnése után a védelemvezető gondoskodik: a védekezés megszűntéről való tájékoztatásról (KÖTIVÍZIG, társközségek és lakosság felé) a védelmi művek felülvizsgálatáról, a legsürgősebb helyreállítások elvégzéséről a védekezési anyagok, eszközök, felszerelések összegyűjtéséről, visszaadásáról a tulajdonosoknak, illetve pótlásáról a károk felméréséről összefoglaló jelentés készítéséről, mely a védekezési munkákat és a szükséges helyreállításokat, valamint a védekezési tapasztalatokat-javaslatokat tartalmazza. Ebben javaslatot tesz arról, hogy milyen tevékenységekkel lehetne csökkenteni a károkat, illetve a védekezés tapasztalatai alapján mely területeken kell további műszaki tevékenységet fejlesztést, fenntartást folytatni a hatékonyabb vízelvezetés, a vízkárok megelőzése érdekében. Az értékelés 1-1 példányát a képviselő-testület és a KÖTIVÍZIG kapja meg.
Az árvízi és belvízi veszélyhelyzetben az alábbi veszélyeztetettségek következhetnek be, melyek szükségessé teszik a mentesítést és a fertőtlenítést: súlyos, halálos lefolyású tömegesen megjelenő kórokozó vagy megjelenésének lehetősége, amely származhat kórokozót ürítő embertől, kórokozót tartalmazó holttestből, korokozóval szennyezett élelmiszerből, vízből, állattól vagy állati tetemből, ivóvíz bázisok megsemmisülése, szennyeződése, fertőzése, környezet veszélyes anyaggal és veszélyes hulladékkal való szennyeződése, élelmiszer, gyógyszer megsemmisülése, szennyeződése, fertőződése, épületek, közművek megsemmisülése, szennyeződése, fertőződése. Ezen következmények csökkentésére, megszüntetésére az állat- és növényvédelmi, valamint a közegészségügyi szolgálatok vezetésével a polgári védelmi rbv., elsősegélynyújtó, ellátó, műszaki-mentő szolgálatok is együttműködnek az alábbiakban: - kárfelmérés (előzetes, folyamatos, végleges) - földi és légi rovarirtás - rágcsálóirtás - állati tetemek gyűjtése, szállítása, elföldelése, megsemmisítése - veszélyes anyagok, műtrágyák összegyűjtése, környezeti károk felszámolása, - lakó-, közösségi-, mezőgazdasági és ipari épületek, létesítmények mentesítése, fertőtlenítése, - terület mentesítése, fertőtlenítése, - víznyelő helyek, vízellátó hálózatok mintázása, újra üzembe helyezése és sűrített ellenőrzése, - takarmány ellenőrzése, szétválogatása, megsemmisítése, -élelmiszer ellenőrzése, szétválogatása, megsemmisítése, -sűrített mintavételezés a víz visszavezetésénél, vízkivételnél, vízhasználatoknál, -tilalom elrendelése: állatitatási -védőöltözet biztosítása. A készültség megszüntetését követően összefoglaló jelentést kell készíteni a védekezési tevékenységről. Az összefoglaló jelentés tartalmazza: a kialakult helyzetet időrendi sorrendben és a tett intézkedéseket, a védekezésbe bevont erők, eszközök kimutatását, a védekezéshez felhasznált költségeket, számlákkal igazolva, tételes kárfelmérést, amely tartalmazza a lakossági, közületi károkat és az effektív védekezés által okozott károkat, javaslatot a további feladatokról hasonló helyzetek elkerülése érdekében. A vett minták értékelését az alábbi laboratóriumok és szervezetek végzik: -Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, -Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás, -Növényegészségügy és Talajvédelmi Felügyelőség, -Vízkivételi művek laboratóriumai, -egyéb, más vízvizsgálati hatósági engedéllyel rendelkező vizsgálati helyek. Feladat: -védekezők ivóvízzel, teával, meleg élelemmel való ellátása, -szükségillemhelyek fertőtlenítése, tisztálkodási lehetőségek biztosítása, -kitelepített, kimenekített emberek ellátása, mentesítése, fertőtlenítése. Az összefoglaló jelentést meg kell küldeni a Bács.Kiskun megyei Védelmi Bizottságnak, valamint a Bács- Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak és a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak.