Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák!

B E V E Z E T Ô Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák! Önök a BIOHULLADÉK MAGAZIN 3. számát tartják a kezükben, amelynek elsô gondolataként engedjék meg, hogy a biohulladék-gazdálkodás kommunikációjának fontosságára hívjam fel a figyelmüket. Az elmúlt évtizedek európai tapasztalatai és sikertörténetei bebizonyították, hogy a szelektív biohulladék-gyûjtés csak azokban az országokban, régiókban és városokban lehet sikeres, ahol a bevezetést intenzív kommunikációs munka elôzte meg, de a komposztok felhasználásában szintén kulcskérdés az ismeretek összegyûjtése és átadása. Ebben a számban a sikeres kommunikáció hatását két cikkben is felfedezhetik: a nyíregyházi projektrôl szóló cikk többek között a hazai lakossági zöldhulladék gyûjtés helyi sikerét mutatja be, míg a Spanyolországról szóló cikkben az Andalúziában befejezett EU-s LIFE projekt kapcsán a komposztfelhasználás PR tevékenységének fontosságáról olvashatnak. Rendkívül fontos, hogy a lakosság és a gazdasági élet szereplôi is megértsék a biohulladék szelektív gyûjtés és a komposztálás célját, értelmét, a mezôgazdaság számára pedig az egy lényeges pont, hogy megismerjék a komposztok tulajdonságait, mert csak ebben az esetben tudnak szakszerûen hozzájárulni a körforgás-gazdálkodáshoz. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából elkészült, a biohulladék kezelô létesítmények kihasználtságának felmérésérôl szóló cikkben is rendkívül érdekes információkat találnak, amelybôl szeretném kiemelni, hogy egyrészt a cikkben a szerzôk konkrét számadatokat mutatnak be, amelyek alátámasztják a biohulladékkezelés várható dinamikus növekedését, másrészt azonban felhívják a figyelmet a jogszabályi és gyakorlati hiányosságokra a komposztok felhasználása terén. Végezetül ajánlom figyelmükbe a mechanikai-biológiai hulladékkezelést tervezési szemszögbôl bemutató cikket, amelyet az ország egyik legelismertebb tervezôje mutat be számunkra. TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetô 2 5 Nyíregyházán válogatósak az emberek Biohulladék kezelô létesítmények kihasználtságának felmérése 8 Környezetipari Tudásközpont a Szent István Egyetemen 13 Tudományos melléklet 21 A mechanikai-biológiai hulladékkezelés (MBH) tervezési tapasztalatai a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszerben Dr. Alexa László 24 Komposzt-tea szerves alapú termésnövelô anyag 28 Komposztálás Spanyolországban 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 1

M I N T A T E L E P > BAGI BEÁTA PROFIKOMP KFT. Sok helyen hallani, hogy megépül egy-egy komposztáló telep, és azután csak ott áll üresen, vagy félig kihasználva, mert nincsen elegendô nyersanyag, nincsen megfelelô begyûjtés. Nálatok ezzel szemmel láthatóan nincs probléma, mekkora a komposztáló telep kihasználtsága? Nyíregyházán válogatósak az emberek És hogy mit válogatnak? A zöldhulladékot, természetesen. A városban ugyanis az utóbbi években komoly zöldhulladék-gyûjtô rendszer alakult ki, amelynek mûködtetésében a lakosság is partner. A szelektív gyûjtés kialakításáról, a begyûjtött zöldhulladék, és a belôle készített jó minôségû komposzt további sorsáról Hajdú Péter, a Nyíregyháza-Oros hulladéklerakó mellett kialakított komposztáló telep vezetôje tájékoztatott bennünket. Ez így is van, Nyíregyházán szinte a kezdetektôl fogva teljes a kihasználtsága a komposztáló telepnek, a 2004-es évben 1900 m 3, 2005-ös évben pedig már 2800 m 3 komposztot állítottunk elô. A komposztáló telepünk 2003. októberében kezdte meg mûködését, éves kapacitásunk 4500 tonna/év zöldhulladék. A komposzt legnagyobb részét Nyíregyháza város közterületein, parkjaiban használjuk fel. A KOMPOSZTÁLÓ TELEP 2 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M

M I N T A T E L E P A ZÖLDHULLADÉK ELÔKÉSZÍTÉSE Mikor jutott a városvezetés arra a döntésre, hogy Nyíregyházának szüksége van egy komposztáló telepre? A telep megépítésének ötlete 2001-2002-ben merült föl, a tulajdonos, azaz Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, és a Városüzemeltetési Kht. részérôl. A megvalósításhoz pályázatot nyújtott be a város, ennek segítségével sikerült megépíteni a telepet és megvásárolni a gépeket, berendezéseket. A beruházó és a tulajdonos az önkormányzat, az üzemeltetô pedig a Városüzemeltetési Kht. A telep átadása 2003. októberében történt meg. Hogyan alakult ki a zöldhulladék begyûjtô rendszer, és mik a tapasztalataitok a lakosság hozzáállásával kapcsolatban? A telep kialakítása utáni évben, azaz 2004. januárjától kezdve Nyíregyháza kertesházas övezeteiben 10 000 db, 120 literes biohulladék gyûjtésére szolgáló edényzetet osztottunk ki díjmentesen. Ezeket a gyûjtôedényeket a tavaszi-nyári-ôszi idôszakban hetente egyszer, a téli idôszakban pedig kéthetente egyszer szállítjuk el tömörítôs hulladékszállító jármûvel a lakosságtól, szintén díjmentesen. A lakosság hozzáállása már a kezdeti idôszakban is nagyon pozitív volt, kifejezetten örültek, hogy ez az értékes anyag nem kerül a kommunális hulladék közé, illetve sokan érdeklôdtek, hogy a már kész komposztból milyen módon tudnának vásárolni. Ehhez fontos hozzátenni, hogy a lakosság tájékoztatása több csatornán keresztül indult meg. Elôször a különbözô helyi médiákban (újság, televízió) fényképekkel illusztrálva mutattuk be a zöldhulladék útját a begyûjtéstôl kezdve teljesen a komposztálás végéig. Emellett a gyûjtôedényzet kiosztása során mindenki kapott egy részletes tájékoztatót a zöldhulladék kezelésének útjáról, illetve egy elérhetôséget, ahol bôvebb információval is szolgálunk, amennyiben valakinek kérdése lenne. Mindezeknek köszönhetô- A lakosság hozzáállása már a kezdeti idôszakban is nagyon pozitív volt, kifejezetten örültek, hogy ez az értékes anyag nem kerül a kommunális hulladék közé, illetve sokan érdeklôdtek, hogy a már kész komposztból milyen módon tudnának vásárolni. A ZÖLDHULLADÉK APRÍTÁSA > 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 3

M I N T A T E L E P > AZ UTÓKEZELÔ TÉR ROSTÁLÁS gyûjtésbôl 2940 tonna anyagot vettünk át. Az egyéb begyûjtés leginkább ipari termelésbôl származik pl.: konzervgyár, szeszfôzde, fafeldolgozó, de ide kell sorolni a közterületek kezelésébôl származó zöldhulladékot is. 2005-ben tovább en bátran kijelenthetem, hogy a begyûjtött zöldhulladék idegenanyag-tartalma nagyon csekély, ami elôfordul mégis, az elsôsorban maga a zöldhulladék gyûjtô mûanyag zsák, zacskó, vagy papírzsák. Milyen mennyiségû zöldhulladék érkezik be így a telepre, illetve milyen más anyagokat kezeltek még? A hulladéklerakó telepre érkezô idegen anyaggal nem szennyezett zöldhulladékot már a telep építését megelôzô években külön gyûjtöttük. A telep átadásának évében, vagyis 2003-ban már 719 tonna komposztálásra alkalmas zöldhulladék érkezett be. 2004-ben lakossági begyûjtésbôl 1230 tonna, egyéb benôtt a lakossági gyûjtés hatékonysága, a lakosságtól már 2973 tonna, az ipari beszállításból pedig 2348 tonna zöldhulladék érkezett be a telepünkre. Természetesen nálunk is vannak mennyiségi ingadozások, ezek szezonális jellegûek. A legerôsebb" idôszak június elejétôl október elejéig tart. A szelektíven gyûjtött zöldhulladékot intézményektôl is átvesszük, 900 Ft/tonna kezelési áron. Ez egy nagyon baráti ár, kb. 8-szor kedvezôbb, mint a kommunális hulladék kezelési díja, ezzel is próbáljuk ösztönözni a termelôket a szelektív gyûjtésre. Nézzünk körbe egy kicsit a komposztáló telepen. Milyen a kialakítása, milyen egységekbôl épül fel? A komposztáló telep 18 000 m 2 területet foglal el. Részei: az elôérlelô terület, ahol 3 db egyenként 350 m 3 -es komposztáló prizma rakható fel egyszerre, az utóérlelô tér, ahol a forgatást végezzük, A KOMPOSZT UTÓÉRLELÉSE a készkomposzt tároló, és a zöldhulladék tároló. Ez utóbbi két részre különül: az egyik része az aprításra szoruló zöldhulladékot (gally, fanyesedék, faháncs) tárolja, a másik részre pedig az aprításra nem szoruló (pl. lakossági) zöldhulladékot szállítjuk. A prizmák 4 hétig vannak az elôérlelôn, ahol a levegô befúvását egy számítógépes rendszer automatikusan irányítja. A 3 db prizmát egyidôben visszük az utóérlelôre, ahol kéthetente forgatjuk kb. 5-6 alkalommal, és ha szükséges, akkor öntözzük is. A 16 hetes komposztálási ciklus után az érett anyagot 10 mm átmérôjû dobrostán átrostáljuk. A kész komposzt depózásra kerül, a rostamaradékot visszaforgatjuk az elôérlelôbe a zöldhulladékhoz, oltóanyagként. Ezeket a munkákat egy fô gépkezelô és két fô segédmunkás végzi el. A gépparkunk egy Doppstadt Trac 160 homlokrakodóból, egy Doppstadt AK 330-as aprítóból, egy Doppstadt Panda DU 265 típusú forgatóból, valamint egy szintén Doppstadt márkájú SM 518-as dobrostából áll. Mik a terveitek a jövôre nézve, mit szeretnétek fejleszteni? Az évek során kiderült, hogy a kapacitásunk nem elég a beérkezô zöldhulladék azonnali kezeléséhez. A lakosság pozitív hozzáállásának is köszönhetôen egyre több a szelektíven gyûjtött és beszállított zöldhulladék, ezért tervben van a telep bôvítése, a már meglévô összterület megduplázása és még 7 db új, elôérleléshez szükséges prizmahely kialakítása. Mindehhez természetesen sok sikert kívánunk! 4 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M

J O G S Z A B Á L Y > KALETA JÁNOSNÉ DIÓSZEGI ANDRÁS PROGRESSIÓ KFT. Ezen intézkedések meghatározása elôsegíti az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT) és Biohulladékok Kezelésének Országos Programjában foglaltak végrehajtását. A Hulladékgazdálkodási és Technológiai Fôosztállyal történt egyeztetés alap- Biohulladék kezelô létesítmények kihasználtságának felmérése A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Fôosztálya programot állított össze, melynek fontos eleme a biohulladék kezelô létesítmények országos felmérése. A kezelô létesítmények felmérése és kihasználtságuk értékelése alapján meghatározhatóak azon intézkedések, melyek segítségével megvalósulhat a települési szilárd hulladék biológiailag lebontható részének, különösen a zöldhulladékoknak a szelektív gyûjtése és megfelelô elôkészítést követô hasznosítása. ján a hulladékkezelô létesítményekben az alábbi hulladékok kezelésének kihasználtságát vizsgáltuk: EWC 20 02 01 biológiailag lebomló hulladékok, EWC 20 03 01 egyéb települési hulladék, beleértve a kevert települési hulladékot is, EWC 20 03 02 piacokon keletkezô hulladékok. A felmérést kiterjesztettük továbbá az EWC 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából keletkezô iszapok körére is, ha a szennyvíziszapok kezelése az elôzô felsorolásban szereplô hulladékokkal együttesen történik, vagy ha a szennyvíziszapok kezelése egyéb biohulladékokkal együttesen tervezett. A felmérés kiterjedt a megvalósult és üzemelô kezelô létesítményekre, illetve a megvalósulás alatt álló és tervezett létesítményekre is. A különbözô adatforrásokra (Minisztériumi és Fejlesztési Igazgatósági adatok, Felügyelôségi kezelési engedélyek, Köztisztasási Egyesülés, Magyar Minôségi Komposzt Társaság, stb. adatai) támaszkodva, több fordulóban történt meg a felmérésben résztvevô üzemeltetôk és létesítmények végsô meghatározása. Az ország egészére kiterjedô felmérés végeredményeit táblázatos formában rögzítettük. Az adatokat a késôbbi könynyebb visszakereshetôség érdekében a területi környezetvédelmi felügyelôségek > 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 5

J O G S Z A B Á L Y > bontásában csoportosítottuk és összesítettük is egyben. Az értékelés az alábbi fôbb szempontok alapján készült el: tulajdonviszonyok, az üzemeltetôk helyzete, fogadott hulladékok köre, kezelési technológiák, mûszaki felszereltség, kibocsátott anyagok köre és mennyisége, engedélyek, felhasznált támogatások, tervezett fejlesztések. Az elvégzett felmérések alapján megállapítható, hogy az országban jelenleg összesen 34 db biohulladék kezelô létesítmény üzemel. Ezek közül 1 db (Vaskúti kezelô telep) a települési szilárd hulladék mechanikai-biológiai kezelését végzi, a fennmaradó 33 létesítményben a beszállított zöldhulladék komposztálása folyik. Az üzemelô kezelôlétesítmények az ország 3167 településébôl mintegy 56 települést látnak el. Az üzemelô létesítményeket és ellátott településeket az alábbi ábra mutatja be. Az üzemelô telepek engedélyezett (hulladékkezelési, vagy egységes környezethasználati engedély alapján) összes feldolgozói kapacitása 301 443 t/év, a kezelôlétesítmények összesített fizikai kezelôi kapacitása ezzel szemben csak 250 778 t/év, mely kezelhetô mennyiségbôl a 2005. év során összesen mintegy 126 909 tonna hulladék kezelése történt meg. A kezelt hulladékok megoszlása: Összes kezelt hulladék: 126 909 t Ebbôl települési szilárd hulladék: 43 500 t biológiailag bontható hulladékok: 83 409 t. melybôl nem lakossági biológiailag bontható hulladék: 9188 t. Tehát összefoglalóan megállapítható, hogy a fizikailag rendelkezésre álló kezelô kapacitások (250 778 t/év) kihasználtsága alacsony (kezelt hulladékok mennyisége 126 909 t), mintegy 50% körüli. Az üzemelô kezelôlétesítmények közül az üzemeltetôk a kész komposzt hasznosítására mindösszesen 5 helyen szerezték meg a forgalomba hozatali engedélyt, a 2005. év során értékesített komposzt mennyisége csupán 4 486 t volt. Az ilyen formában hasznosított hulladékok mennyisége alig haladja meg az 5%-ot. Az egyéb formában, pl. hulladéklerakóban hasznosított hulladékmennyiség további 45 925 tonna volt. A jelenleg üzemelô kezelôlétesítmények esetében a legjelentôsebb probléma a kész komposzt elhelyezésének, vagy hasznosításának gondja. Ennek következtében a kezelôlétesítmények jelentôs része saját komposztjában fuldoklik. Csak másodsorban jelentkezik a kezelôterek szûkössége, vagy a kezelési technológia nem kielégítô volta. A kezelô létesítmények mellett 2002-2004-ben a pályázati források lehetôvé tették egyedi házi komposztálókra történô támogatás igénybevételét is. Ennek keretén belül országosan mintegy 3200 házi komposztáló került a lakossághoz. Ezen házi komposztálókkal a családi házaknál keletkezô biológiailag bont- > JELENLEG ÜZEMELÔ KEZELÔ LÉTESÍTMÉNYEK ÉS ELLÁTÁSI KÖRZETÜK 6 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M

J O G S Z A B Á L Y ható hulladékok teljes körû kezelése megoldható, illetve a kész komposzt felhasználása is megoldott. Az országban 15 létesítmény az üzemelést érvényes kezelési engedélyek hiányában még nem tudta megkezdeni, illetve a létesítmény már a kivitelezés fázisában van. Ezen létesítmények esetében a szükséges engedélyek megszerzése folyamatban van, a kezelés várhatóan 1-2 éven belül megkezdôdik. Ezen kezelôtelepek összesített kapacitása 103 406 t/év biológiailag bontható hulladék. Jelenleg az országban 20 olyan hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása vagy elôkészítése folyik, melyekrôl a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága szolgáltatott adatokat. A projektek elôrehaladásának függvényében az Tervezés szint egyes létesítmények rövid távon belül 2010-ig kezdik meg üzemelésüket, vagy középtávon, 2010-tôl lépnek rendszerbe. Ezen rendezôi elvek figyelembe vételével a kezelô kapacitások megoszlása az alábbi módon alakul: A tervezett fejlesztések eredményeként az ország 3167 településébôl 2399-et bevonnak a hulladékkezelési rendszerekbe. Ezen adatok alapján megállapítható, hogy a meglévô és tervezett kezelôi kapacitások összességével az országban kezelendô mintegy 600 000 tonna biohulladék kezelése nagy biztonsággal megoldható. A felmérés alapján összeállított cselekvési program prioritásokat határozott meg, az egyes prioritások az alábbi részfeladatokat foglalják magukban: Üzemelés várható kezdete Tervezett kezelði kapacitás (tonna) Rendelkezésre álló kezelôi kapacitás üzemelnek 190 778 Üzemelés megkezdéséhez közeli állapot 1-2 éven belül 103 406 ISPA projektek 2010-ig 188 026 Kohéziós Alapok projektek 2013-ig 272 200 Meglévô és tervezett kapacitások együttesen 754 410 I. A komposztok hasznosítási feltételrendszerének teljes körû megteremtése Jogszabályi feltételrendszer módosítása, egyszerûsítése, az engedélyezetés és a minôsítés folyamatának egyszerûsítése, Mûszaki követelmények, komposzt minôségi kategóriák meghatározása, Földalapú támogatási rendszer (ipari növények, energia növények, biodiesel, bio-etanol termelés esetén) át- és kidolgozása a komposztok hasznosítása érdekében, PR tevékenység és oktatás a komposzt felhasználás elôsegítése érdekében. II. Begyûjtési rendszerek kiépítése, a begyûjtés feltételeinek megteremtése A zöldhulladék szelektív gyûjtésének központi támogatása (pl. gyûjtôedényzet beszerzésre pályázati forrás biztosítása) A zöldhulladék begyûjtési rendszer kiépítését helyi, igénybevételét önkormányzati rendelet megalkotásával kell kikényszeríteni, PR tevékenység, oktatás. III. Az ISPA és Kohéziós Alapok pályázatok keretén belül tervezett rendszerek megvalósítása A tervezett rendszereket meg kell valósítani, a kezelôlétesítményeket üzembe kell helyezni. IV. Fokozni kell a hatósági ellenôrzô tevékenységet a lerakott hulladék mennyiségének és minôségének ellenôrzésére Egyszerûsíteni kell az engedélyezés folyamatát, melyhez a jogszabályi háttér egyszerûsítése szükséges, az így felszabaduló munkaerôt az ellenôrzésre át kell csoportosítani. A hulladéklerakók éves jelentését a helyszínen kell ellenôrizni. V. Kistelepülési és házi komposztáló rendszer kiépítésének támogatása A kistelepülési és házi komposztálók központi támogatása, pályázati források biztosítása, PR, oktatás. Az üzemelô telepek engedélyezett (hulladékkezelési, vagy egységes környezethasználati engedély alapján) összes feldolgozói kapacitása 301 443 t/év, a kezelôlétesítmények összesített fizikai kezelôi kapacitása ezzel szemben csak 250 778 t/év, mely kezelhetô mennyiségbôl a 2005. év során összesen mintegy 126 909 tonna hulladék kezelése történt meg. 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 7

T E C H N I K A > UR BÁ NYI BÉ LA ÉS VA SA LÁSZ LÓ SZENT IST VÁN EGYE TEM, RE GI O NÁ LIS EGYE TE MI TU DÁS KÖZ PONT Kör nye ze ti pa ri Tu dás köz pont a Szent Ist ván Egye te men Be ve ze tés A Ter mé sze ti Erô for rá sok ra Ala po zott Kör nye ze ti pa ri Re gi o nális Egye te mi Tu dás köz pont 2005. de cem ber 1-én ala kult meg gö döl lôi szék hellyel, a Szent Ist ván Egye te men. A Tu dás köz pont egy új tech no ló gia-in ten zív ág azat, a környe ze ti par tu do má nyos meg ala po zá sát és tér sé gi fej lesz té sét irá nyoz za elô. Cél ki tû zé se az érin tett tu do mány te rü le ten meglé vô ku ta tá si és ok ta tá si po ten ci ál in teg rá lá sa a ré gi ó ban és ezál tal egy olyan, klasz ter-el ven mû kö dô tech no ló gi ai, tu domá nyos és in no vá ci ós köz pont lét re ho zá sa, amely hoz zá já rul a tér ség, ill. az egész or szág ki e gyen sú lyo zott, fenn tart ha tó ság irá nyá ba ha tó gaz da sá gi és tár sa dal mi fej lô dé sé hez. A Tu dás köz pont te vé keny sé ge il lesz ke dik a kor mány zat és az Eu ró pai Unió re gi o ná lis fej lesz té si cél ja i hoz, pri o ri tá sa i hoz, kü lö nö sen a kör nye zet gaz dál ko dás, az élet mi nô ség, a né pesség-meg tar tás, a ver seny ké pes ség és a jö ve de lem ter me lés te rü le tén. A ha zai, il let ve nem zet kö zi ver seny ké pes ség megte rem té se ré vén olyan új ok ta tá si, ku ta tá si, szak ta ná csa dá si és fel nôtt kép zé si funk ci ó k ki épí té sét tart juk fon tos nak, amely nem zet kö zi szín vo na lon ké pes meg ol dá so kat nyúj ta ni a XXI. szá zad tu dá sin ten zív fel sô ok ta tá si in téz mé nye i vel szem ben támasz tott kö ve tel mé nyek nek és ki hí vá sok nak. Elôz mé nyek A ha zai K+F fi nan szí ro zás egyik leg n ívó sabb tá mo ga tá si formá ja a Nem ze ti Ku ta tá si és Tech no ló gi ai Hi va tal (NKTH) n evében a Ku ta tás fej lesz té si Pá lyá za ti és Ku ta tás hasz no sí tá si Iroda (KPI) ál tal meg hir de tett Páz mány Pé ter Prog ra m Re gi o ná lis Egye te mi Tu dás köz pon tok (RET) pá lyá zat. A pá lyá zat át fo gó cél ja a vi lág él vo na lá ba tar to zó egye te mi tu do má nyos és tech no ló gi ai in no vá ci ós köz pon tok, Re gi o ná lis Egye te mi Tu dás köz pon tok lét re ho zá sá nak elô se gí té se an nak ér de ké ben, hogy olyan szak te rü le ti és re gi o ná lis von zás cent- ru mok jöj je nek lét re, ame lyek ki emel ke dô ku ta tás-fej lesz té si, va la mint tech no ló gi ai in no vá ci ós te vé keny sé get foly tat nak, inten zí ven egy ütt mû köd nek a gaz da sá gi szfé rá val, ösz tön zô leg hat nak a ré gi ók tech no ló gi ai és gaz da sá gi fej lô dé sé re, s ezen ke resz tül ja vít ják a ré gió és az or szág ver seny ké pes sé gét. A Szent Ist ván Egye tem a RET pá lyá zat ke re té ben a 2005. év ben si ke res pá lyá za tot nyúj tott be, mely nek el ne ve zé se: Ter mé sze ti Erô for rá sok ra Ala po zott Kör nye ze ti pa ri Re gi o nális Egye te mi Tu dás köz pont. A tu dás köz pont kül de té se egy olyan tu dá sé pí tô, -ge ne rá ló és köz ve tí tô köz pont lét re ho zá sa és mû köd te té se, amely elô segí ti a szel le mi ér té kek meg je le né sét, fej lô dé sét és fel hasz ná lását. Ezt a célt egy olyan szel le mi köz pont fel épí té sé vel kí ván ja el ér ni, ahol kon cent rál tan je len nek meg az alap és al kal ma zott ku ta tás sal kap cso la tos tech no ló gi ák, ter mé kek és szol gál ta tások. Stra té gi ai cél az is, hogy a meg szer zett új is me re tek in nova tív pro jek tek for má já ban a le he tô leg gyor sab ban tény le ges fel hasz ná lás ra tud ja nak ke rül ni, va gyis a tu dás köz pont cél ja nem csu pán a tu dás fel hal mo zá sa és köz ve tí té se, ha nem az öt le tek, ku ta tá si ered mé nyek és egyéb szel le mi ter mé kek gazda sá gi hasz no su lá sá nak elô se gí té se is. A Re gi o ná lis Egye te mi Tu dás köz pont fô ku ta tá si program jai A ter mé sze ti erô for rá sok, mint meg úju ló alap anyag nagy le hetô sé ge ket je lent a tár sa da lom szá má ra a kör nye zet tu da tos és ener gi a ta ka ré kos, a meg lé vô erô for rá sok kal gaz dál kod ni tu dó élet mód ki a la kí tá sá hoz. En nek meg va ló sí tá sá hoz ad szak mai, tu do má nyos és kí sér le ti ala pot a Tu dás köz pont leg fôbb pil lé rét je len tô kör nye ze ti par. A kör nye ze ti par új, komp lex, mul ti disz cip li ná ris irány zat, amely nap ja ink ban vált stra té gi ai fon tos sá gú vá. A kör nye ze tipar ba tar to zó és az ah hoz kap cso ló dó te vé keny sé gek, ill. az 8 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M

T E C H N I K A ezeket kutató, ezekre épülô tudományos irányzatok rendkívül széleskörûek és önmagukban is komplexek. Nem kiforrott, egzakt tudományterület tehát, sokkal inkább értelmezhetjük azt felhasználó-orientált, kooperatív és multidiszciplináris tevékenységcsoportnak, amelynek elsôdleges feladata a természeti erôforrásokkal, illetve a szekunder- és tercier szektorbeli gazdasági tevékenységek externáliáival összefüggô jelenségek, törvényszerûségek feltárása, javaslatok megfogalmazása. A környezetipar és az emberek életminôsége egymással igen szoros kölcsönhatásban áll. A versenyképesség, ill. a fenntartható gazdasági fejlôdés meghatározó eleme a környezetbarát, minôségi szolgáltatás-orientált gazdasági struktúra. A természeti erôforrás-felhasználás hatékonyságának növelése, az ipari parkok és létesítmények ipari ökoszisztéma alapon történô szervezése, az öko-innováció és a környezettudatos háztartási gyakorlat elterjedése csökkenti a környezetterhelést, egyben javítja a versenyképességet, az életminôséget. 1. ÁBRA: SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÁSA KONTÉNERBEN A Tudásközpont projektjei: Szennyvíziszap és lignocellulóz tartalmú hulladék együttes komposztálása és a végtermék precíziós növényi tápanyagként történô hasznosítása (1. ábra). A természeti erôforrások környezetgazdálkodási módszereinek kialakítása, dunai monitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése, szennyezés elôrejelzô rendszerhez modellfejlesztés. A környezetipar ökológiai hatásai és környezetbiztonsága. A Tudásközpont munkájában, a stratégiai kutatásokban közremûködô vállalati partnerek: Támogatásban részesülô nevesített és alvállalkozói partnerek: Corax-Bioner Rt. Fertilia Kft. Agruniver Holding Kft. Profikomp Kft. Támogatásban nem részesülô partnerek: Fôvárosi Vízmûvek Rt. Fôvárosi Csatornázási Mûvek Rt. KPI SZIE RET A tudásközpont szervezeti felépítése A Tudásközpontot ún. menedzser-igazgató irányítja, akit az operatív, a pénzügyi és az adminisztrációs területekért felelôs egy-egy ügyvezetô segíti. A Tudásközpont a Szent István Egyetem szervezeti struktúrájában Karokkal egyenértékû szintet képvisel, a Tudásközpont vezetôje közvetlenül a Rektor felé tartozik beszámolási kötelezettséggel. Ebbôl kifolyólag a Tudásközpont egyszerûbb mûködési elvet képvisel, az ügymenet gyorsabb és hatékonyabb a hagyományos K+F projektek megvalósításához képest. A szervezeti felépítést mutatja be a 2. ábra. A Tudásközpont megalakulása óta eltelt idôszakban a mûködési feltételek adminisztratív és szakmai kialakítására helyezte a hangsúlyt a menedzsment. Az elmúlt idôszakban a következô feladatokat hajtottuk végre: Konzorciumi szerzôdés aláírása megtörtént, Elôleg leutalásra került, Menedzsment megalakult, Kutatási partnerekkel személyes egyeztetô tárgyalások megtörténtek, RET beépítése az egyetemi SzMSz-be, központi szervezeti egység, Kétoldalú megállapodási szerzôdések a konzorciumi partnerekkel megtörténtek, Belsô szabályzatok elkészültek (iratkezelés, pénzügy stb.), Honlap elindult: www.tudaskozpont.szie.hu, Laborfejlesztések folyamatban, Iroda kialakítása folyamatban. Az elôttünk álló idôszakban kell elkészíteni a szakmai jelentéseket, valamint a pénzügyi beszámolót a pályáztató szervezet felé. Ez a tevékenység nagy gondosságot és precizitást igényel mind a menedzsment, mind a partner szervezetek részérôl. Az elkészült szakmai beszámolók összefoglalóját ezen szakmai folyóirat hasábjain az olvasóközönséggel ismertetjük. SZIE RET menedzsment Egyetemi résztvevôk Ügyvezetô igazgató (operatív ügyek) Vállalati partnerek REKTOR Menedzser igazgató Ügyvezetô igazgató (pénzügyek) Ügyvezetô igazgató (adminisztratív ügyek) Programtanács asszisztens Új partnerek T U D Á S T R A N S Z F E R 2. ÁBRA: A TUDÁSKÖZPONT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 9

H I R D E T É S E K KOMVERTER Környezetvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 6500 Baja, Keleti körút 1. Tel./fax: (+36) 79/523-990, (+36) 79-523-991 Képviselô: Agatics Roland ügyvezetô igazgató A KomVerTer Kft. 2005 júliusában három vállalat, a Bajai Kommunális és Szolgáltató Kht., a Vertikál Rt. és a Terszol Szövetkezet közös elhatározásából alakult, azzal a céllal, hogy kiépítse az elektronikai és elektromos berendezések hulladékának begyûjtési és újrafeldolgozási rendszerét a térségben. A kft tevékenysége: elektronikai hulladékok kezelése, elektronikai hulladékok gyûjtése és szállítása, különleges kezelést igénylô (veszélyes) hulladékok kezelése és ártalmatlanítása köztisztasági tevékenység. A KomVerTer Kft. a szolgáltató tevékenységi rend szerét úgy építette fel, hogy megfeleljen a térségek igényeit kielégítô elvárások, illetve nagyobb régiós rendszer feladatainak megoldásához is. A kft. elsôdleges célja, az elektronikai és elektromos berendezésekbôl képzôdött hulladékok szelektív gyûjtésének megszervezése, valamint egy olyan hulladékkezelô és -ártalmatlanító üzem megvalósítása, amely fogadni és kezelni tudja a településeken ke letkezô, környezetünkre egyre nagyobb veszélyt jelentô elektronikai hulladékokat. Felsô-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. 6521 Vaskút, Kossuth L. u. 90. Tel./fax (+36) 79/524-821, 79/524-820, 79-572-052 E-mail: fbhkft@fbhkft.hu Internet:www.fbhkft.hu Képviselô: Majoros Róbert ügyvezetô igazgató A Felsô-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. fô tevékenységi körei: Települési szilárdhulladék-gyûjtés, -szállítás és -kezelés Regionális Komplex Hulladékkezelô Telep üzemeltetése A Felsô-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. szolgáltatási területe: ÚJTELEK SZAKMÁR ÖREGCSERTÔ HOMOKMÉGY DRÁGSZÉL MISKE USZÓD BÁTYA FAJSZ DUSNOK BAJA KUNBAJA BÁCSALMÁS TATAHÁZA MÁTÉTELKE FELSÔSZENTIVÁN KATYMÁR MADARAS BÁCSBORSÓD HOMORÚD HERCEGSZÁNTÓ BÁCSSZENTGYÖRGY GARA DÁVOD DUNAFALVA NAGYBARACSKA CSÁTALJA BÁTMONOSTOR SZEREMLE VASKÚT ÖTTÖMÖS BALOTASZÁLLÁS KISSZÁLLÁS MÉLYKÚT BÁCSSZÔLÔS CSIKÉRIA CSÁSZÁRTÖLTÉS NEMESNÁDUDVAR ÉRSEKHALMA SÜKÖSD ÉRSEKCSANÁD BOROTA RÉM CSÁVOLY HAJÓS Mindösszesen: ~150 000 fô 10 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M

H I R D E T É S E K VERTIKÁL ÉPÍTÔIPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ ZRT. 8154 Polgárdi, Bocskai u. 39. Telefon: 22/366-029, 576-070 Fax: 22/576-071 e-mail: vertikalrt@axelero.hu http://www.vertikalrt.hu A VERTIKÁL Zrt. tevékenységi körei: Kommunális szolgáltatás: köztisztasági tevékenység, települési szilárdhulladék-gyûjtés és -szállítás, települési szilárdhulladék-lerakó kezelése, városüzemeltetés különleges kezelést igénylô (veszélyes) hulladékok kezelése és ártalmatlanítása. Építési tevékenység: mélyépítés, földmunka, útépítés és -fenntartás, közmûépítése, felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés magasépítés, bányarekultivációk, kommunálishulladék-lerakó telepek építése, szakipari tevékenység. Kutatás-fejlesztési tevékenység: a hulladék kezelésével, ártalmatlanításával, feldolgozásával kapcsolatosan. Új technológiák kidolgozása A VERTIKÁL Zrt. és a hozzá kapcsolódó szolgáltató szervezetek által lefedett szolgáltatási területek: Adony és térsége Balatonalmádi és térsége Esztergom és térsége Polgárdi és térsége Sárbogárd és térsége Simontornya és térsége Baja és térsége Velence és térsége Beregszász (Ukrajna) Mindösszesen: ~380 000 fô K Ö R N Y E Z E T Ü N K T I S Z T A S Á G Á É R T! DEPÓNIA HULLADÉKKEZELÔ ÉS TELEPÜLÉSTISZTASÁGI KFT. 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 3.,tel.: 22/507-419; fax: 22/507-420, e-mail: titkarsag@deponia.hu, web: www.deponia.hu Ügyfélszolgálat: Székesfehérvár, Sörház tér. 3.; tel.: 22/504-412 Szállítási diszpécserszolgálat: Szfvár, Sörház tér 3.; tel.: 22/511-314; 30/530-2061 Hulladékudvar: Székesfehérvár, Palotai út 139.; tel.: 30/746-1223 Hulladéklerakó: Székesfehérvár-Csala Pénzverôvölgy; tel.: 22/505-200; 30/746-1226 FÔ TEVÉKENYSÉGEINK: LAKOSSÁGI, KÖZÜLETI, IPARI HULLADÉKSZÁLLÍTÁS települési szilárd hulladékok gyûjtése, elszállítása közszolgáltatás formájában, hulladékudvar üzemeltetetése, lakossági szelektívhulladék-gyûjtés ipari hulladékok konténeres szállítása, haszonanyag-begyûjtés, lakosságnál keletkezô építési törmelékek eseti jelleggel való elszállítása, edényzetértékesítés, -bérlet, diszpécserszolgálat, illetve GPS-rendszer alkalmazása. HULLADÉKLERAKÓ-ÜZEMELTETÉS hulladékelhelyezés, -kezelés a hulladék magas fokú feldolgozásával (hulladékszelektálás, komposztálás, hasznosítás), komposzt-elôállítás, -forgalmazás HULLADÉKGAZDÁLKODÁS csomagolóanyagok elôkezelése, válogatása, bálázása kézi erôvel és automata bálázógéppel, veszélyes hulladékok gyûjtése, tárolása, elektronikai hulladékok gyûjtése, hasznosítása koordináló szervezeten keresztül. KÖZTERÜLET-FENNTARTÁS, VÁROSÜZEMELTETÉS burkolatjavítás, kátyúzás, köztisztasági feladatok ellátása (gépi és kézi úttisztítás, burkolat-locsolás, buszvárók takarítása, járdaseprés, csikkgyûjtô ürítés), állandó városi útügyeleti feladatok ellátása, téli síkosságmentesítés és hóeltakarítás, egyedi megrendelések teljesítése (kapubejárók, járdák építése). 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 11

H I R D E T É S E K DÉSZOLG Dunamenti Építô és Szolgáltató Kft 2457 ADONY Dózsa György út. 64. Telefon/fax: 25/504-520 E-mail:deszolg@invitel.hu Fô tevékenységeink: Települési szilárdhulladék kezelése, gyûjtése, elszállítása közszolgáltatás formájában, lakossági szelektív hulladékgyûjtés, konténeres hulladékszállítás, hulladékgyûjtô edényzetek értékesítése, építôipari tevékenység. Szolgáltatási területeink: Adony, Beloiannisz, Besnyô, Hantos, Nagylók, Perkáta, Pusztaszabolcs, Sárosd, Szabadegyháza Közszolgáltató és Építôipari Vállalkozói Kft. 7000 Sárbogárd, Árpád út 108. Telefon: 25/508-990 Fax: 25/ 508-991 E-mail: kozevkft@vnet.hu A KÖZÉV KFT tevékenységi körei: Települési szilárdhulladék gyûjtése, szállítása Városüzemeltetés Temetôkezelés Piac-, vásárüzemeltetés Építôipari tevékenység A KÖZÉV KFT szolgáltatási területei: Alap Alsószentiván Bikács Cece Dég Igar Igar-Vám Igarvám- Szôlôhegy Káloz Kislók Kisszékely Lajoskmárom Mezôkomárom Mezôszilas Nagykarácsony Nagyszékely Nagyhörcsökpuszta Németkér Pálfa Pusztaegres Rétszilas Sárbogárd- Alsótöbörzsök Sárbogárd Sáregres Sárhatvan Sárkeresztúr Sárszentágota Sárszentmiklós Simontornya Szabadhídvég Vajta Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Kft. Szolgáltatásaink: Velencei-tó és vonzáskörzetében végzi szolgáltatásait kommunális-hulladék szállítás, szelektívhulladék-gyûjtés, lakosságtól gyûjtôszigetekrôl, egyéb hulladékszállítás külön megrendelés alapján konténerekben, biohulladék, zöldhulladék szállítása, hulladékgyûjtô és komposztálóedények önköltségi áron történô értékesítése, csónakkikötôk üzemeltetése, egyes városokban közvilágítással kapcsolatos fenntartási, üzemeltetési feladatok ellátása, parkfenntartási és takarítási munkák, intézmények üzemeltetése, szakipari felügyelete. Elérhetôségeink: AGÁRDI IRODÁNKBAN 2484 Agárd, Gárdonyi G. u. 34-38. Telefon: 22/579-185 Fax: 22/579-186 E-mail cím: velkom@mail.datanet.hu VELENCEI IRODÁNKBAN 2481 Velence, Tópart u. 26. Telefon: 22/472-111 Fax: 22/579-186 E-mail cím: velkom@mail.datanet.hu Magas szintû szakmai felkészültséggel, eszköz- és gépparkkal állunk a lakosság szolgálatában. ÓVJUK ÉS VÉDJÜK KÖRNYEZE- TÜNKET A JÖVÔNK ÉRDEKÉBEN! 12 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M

T U D O M Á N Y O S M E L L É K L E T Dr. Alexa László Prof. Dr. Füleky György Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöllô A komposztálás intenzív szakasza során végbemenô nitrogéntranszformációs folyamatok vizsgálata Bevezetés A komposztok tápanyagszolgáltató képességének számítása szempontjából rendkívül jelentôs a komposztálás nitrogénforgalmának tanulmányozása. (KÖRNER 1997). Az elsô fontos nitrogéntranszformációs folyamat a szerves nitrogénvegyületek mineralizációja, melynek elsô lépése az ammonifikáció. A második fontos folyamat a nitrifikáció, az ammónia biológiai oxidációja, amely során nitrit, majd nitrát képzôdik. (KIEFER 1992). A N-immobilizáció során a szervetlen kötésben lévô nitrogén szerves kötésbe épül be, részt vesz a komposztálás során lezajló mikrobiális fehérjeépítésben. A fehérjeszintézis elsôsorban a felszabaduló aminosavakból történik, de a mikróbák nitritbôl és nitrátból is képesek fehérjéket felépíteni. (KLEBER, SCHLEE 1987). A fehérjéken kívül a komposztálás során huminanyagok is képzôdnek, amelyben a nitrogéntartalmú vegyületeknek fontos szerepük van. (KNICKER 1993). Az optimálisan beállított nyersanyagösszetétel és folyamatirányítás esetén is számolnunk kell nitrogénveszteséggel, amelyek közül a gázformájú NH 3 elillanás és a csurgaléklével eltávozó oldott nitrogénvegyületek (NH 4 -N és a NO 3 N) a legjelentôsebbek. A komposztálás során a fô szénforrások, a szénhidrátok (cellulóz, hemicellulóz, lignin) lebontása hoszszabb folyamat, mint a nitrogén források feltáródása, ezért a komposztálás elsô idôszakában (termofil fázis) sok ammónia nitrogén mehet veszendôbe. (OTT, 1980). A magas hômérséklet és nedvesség-tartalom csökkentik a cellulózbontók aktivitását, 55 ºC fölött a cellulóz bontás jelentôsen csökken, így az ammóniaveszteség jelentôsen nô. (MEYER, 1979). Az ammonifikáció során kialakuló NH 3 +H 2 O NH 4 +OH egyensúly a termofil fázisban uralkodó magas hômérséklet és lúgos kémhatás mellett az ammónia keletkezésének irányába tolódik el, melynek jelentôs része gáz formában eltávozik a rendszerbôl (WITTER 1986, GOTTSCHALL 1990). A komposztálás során fellépô ammónia-emissziót a rendszer hûtése, és az oxigéntartalom 10%-on tartása mellett kísérleti reaktorban 45%-kal sikerült csökkenteni. (H. M. VEEKEN, DE WILDE, V. M. HAMELERS 2000). A nitrogén veszteség a komposztálás intenzív szakaszában keletkezô NH 3 gáz és a csurgaléklében található oldott nitrogénformákból jól számítható (KÖRNER 1997), ezért vizsgálataink során mi is ezeket a formákat mértük. A kísérleti bioreaktorokkal a komposztálás folyamatát nyomon követhetjük, valamint a paraméterek mérésével, változtatásával elemezhetjük az anyag és energiaátalakulási folyamatokat. A bioreaktorokat két csoportra oszthatjuk: adiabatikus és izotermikus rendszerekre. Az izotermikus bioreaktorokkal a folyamatos adagolású komposztálási rendszereket modellezzük, amelyeknél a komposztálandó anyag hômérséklete többé-kevésbé állandó marad. (CLARC ET AL 1977). Az izotermikus rendszerek azonban, szemben az adiabatikussal nem teszik lehetôvé a hômérséklet, nedvességtartalom és a rendelkezésre álló tápanyagok változásából adódó mikróbapopuláció összetétel változás elemzését. (NAKASAKI et al. 1985, SIKORA, SOWERS 1985). Az adiabatikus rendszereknél a hô megtartása a rendszer szigetelésével (HOLLAND 1985, ASHBOLT, LIME 1982, DESCHAMPS et al 1979, BACH et al 1984, PLAT et al 1984), vagy vízfürdôbe helyezésével (SIKORA et al 1983, MOTE, GRIFFIS 1979) oldható meg. A nitrogéntranszformációs folyamatok nyomonkövetésére az adiabatikus rendszerek alkalmasabbak, mint az izotermikusak (CSEHI 1996, KÖRNER 2000), ezért a nitrogén átalakulás vizsgálatainkhoz saját készítésû adiabatikus bioreaktort alkalmaztunk. Célkitûzéseink a következôk voltak: Adiabatikus komposztáló bioreaktor elkészítése, amelyben a nitrogénátalakulási folyamatokat nyomon követhetjük. A komposztálás intenzív szakasza folyamán végbement nitrogénátalakulási folyamatok mérése, leírása. A kedvezôtlen irányú folyamatok, mint például az NH 3 veszteség mértékének csökkentése, a folyamatba történô beavatkozással. Anyag és módszer Nyersanyagok: Lótrágya: a szalma alomanyagot tartalmazó lótrágya nedvességtartalma, tápanyag összetétele, szerkezetessége lehetôvé teszi az egyéb adalékanyagok alkalmazása nélküli intenzív komposztálást. Szennyvíziszap: kommunális szennyvizek tisztításából eredô, víztelenített iszap. Szalma: gabonaszalma, struktúraanyagként és szénforrásként kerül alkalmazásra. Bentonit: magas adszorpciós kapacitású (T-érték: 120 me/100g), elsôsorban háromrétegû, montmorillonit típusú agyagásványokat tartalmazó agyagôrlemény, amelyet adalékanyagként az adszorpciós kapacitás növelése céljából kevertük a komposztba. Biohulladék: a háztartásokban, intézményekben keletkezô konyhai hulladék és zöldhulladék. Vizsgálatunkhoz reprezantatív mintát állítottunk össze a biohulladékokból. Minta jelölése LT ISZAP I ISZAP II ISZAP III BIO Összetétel Lótrágya Szennyvíziszap (70 térfogat%), szalma (30 térfogat%) Szennyvíziszap (30 térfogat%), szalma (70 térfogat%) Szennyvíziszap (30 térfogat%), szalma (65 térfogat%), bentonit (5 térfogat%) burgonya-, almahéj (15 térfogat%), paprikamaradék, (10 térfogat%), összetört tojáshéj (5 térfogat%), barackmaradék (5 térfogat%), levágott fô (30 térfogat%) faapríték (25 térfogat%), papírcsíkok (10 térfogat%), 1. táblázat: A komposztálási kísérletekhez felhasznált nyersanyagok Nyersany. Térfogattömeg ISZAP I ISZAP II ISZAP III LT BIO kg/l liter kg liter kg liter kg liter kg liter kg Iszap 1,12 175 196 75 84 75 84 0 0 0 0 Szalma 0,14 75 10,5 175 24,5 162,5 22,75 0 0 0 0 Trágya 0,65 0 0 0 0 0 0 250 162,5 0 0 Bio 0,59 0 0 0 0 0 0 0 0 250 147,5 Bentonit 0,96 0 0 0 0 12,5 12 0 0 0 0 Összesen 250 206,5 250 108,5 250 118,75 250 162,5 250 147,5 Minta 2. sz. táblázat: A nyersanyag-összetétel mennyiségi adatai Szárazanyag % Szervesanyag % ph (KCl) Össz-N NH 4 -N NO 3 -N mgkg -1 mgkg -1 mgkg -1 C/N arány ISZAP I 40,3 72,65 7,65 19750 2073,6 37,6 21,02 ISZAP II 50,4 76,5 7,32 11235 586,4 23,2 38,91 ISZAP III 57,4 65,3 7,11 9340 340,7 21,4 39,95 BIO 43,2 64,26 7,07 16570 840,7 40,2 22,16 LT 57,3 83,54 7,15 8800 649,1 55,9 54,25 3. sz. táblázat: A nyersanyagok tulajdonságai 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 13

T U D O M Á N Y O S M E L L É K L E T Módszerek Adiabatikus bioreaktor A vizsgálatokat 330 literes adiabatikus dobkomposztáló bioreaktorral végeztük, amelyben a folyamat irányított lefolyásához megfelelô körülményeket biztosítottuk. A bioreaktorban a komposzt hôvisszatartó hatását hôszigeteléssel modelleztük. Az oxigénellátást a szakirodalmi adatok figyelembevételével, 10 liter/kg(szárazanyag)/óra folyamatos levegôáramot adó kompresszor segítségével biztosítottuk. (CSEHI 1997, KÖRNER 2000). A nyersanyagok tökéletes homo-genizálása érdekében a bioreaktor folyamatos vertikális és horizontális mozgásban volt, (fordulatszám= 5/nap, dôlésszög= + - 30 fok). A komposztálás folyamata a bioreaktorban rendkívül intenzív volt, a termofil fázis minden minta esetén a 21. napra befejezôdött. Az érô anyag hômérsékletének mérését platina-iridium ötvözetbôl készült termopár (termoelem) hômérôvel oldottuk meg. A mérôpálcát a reaktor közepén helyeztük el. A komposzt hômérsékletén kívül mértük a laborlevegô és a reaktorból távozó levegô hômérsékletét is. A komposztból távozó levegôt lehûtöttük, a keletkezett kondenzvízbôl naponta mintát vettünk. A komposztálás során keletkezô ammóniát, kénsavat tartalmazó abszorpciós edényekben fogtuk fel, az 1. számú abszorpciós edényben 0,1 mólos, a 2. számúban 0,01 mólos kénsavoldattal végeztük el az elnyeletést. Az abszorpciós edényekbôl naponta vettünk mintát. A kondenzvízben lévô, valamint az adszorbciós edényben elnyelt NH 3 -tartalmat Parnass-Wagner vízgõzdesztilláló készülékkel határoztuk meg. A komposztálás során keletkezô csurgaléklét a szimulátor alján található csapon keresztül 2 naponta leengedtük, mennyiségét megmértük, valamint mintát vettünk belôle. A csurgaléklé NH 3 -, és NO 3 -tartalmát szintén vízgôzdesztillációval határoztuk meg. A komposztokból 3 naponta vettünk mintát. A nedvességtartalmat szárítószekrénnyel határoztuk meg, 105 C-on súlyállandóságig szárítva a mintákat. Az összes szervesanyag tartalmat az izzítási veszteségbôl számoltuk. (700 C-on 5 órán keresztül). A ph mérést direkt potenciometriás módszerrel végeztük. A megfelelô kalibrálás után a méréshez 4 gramm mintából és 12,5 cm 3 1 mólos KCl-ból készült szuszpenziót használtunk. A minták összes nitrogén tartalmát kénsavas roncsolatból végeztük, Parnass-Wagner vízgôzdesztilláló készülékkel. A minták könnyen felvehetô nitrogén vegyületeit 1%-os KCl-os feltárás után határoztuk meg szintén Parnass-Wagner készülékkel. A C/N-arányt az összes nitrogéntartalom és a szervesanyagtartalom értékébôl a következô képlet alapján számítottuk: Szervesanyagtartalom (sz.a.) / 1,725 x nitrogéntartalom (sz.a.) (FAL, RAC, FAW (2001) Eredmények és értékelésük A komposztálás intenzív, magas hômérsékletû szakaszának végbemenetelének igazolására folyamatosan mértük a rendszer hômérsékletét. Megállapítottuk, hogy a 21 napos kezelés elegendô volt a komposztálás termofil folyamatainak befejezôdéséhez. A termofil fázis minden nyersanyag esetén már néhány óra után megkezdôdött. A komposztok hômérséklete a 11.-13. nap után folyamatosan csökkent, a 21. nap leteltével hômérséklete megegyezett a környezeti hômérséklettel. A környezeti levegô (labor) hômérséklete és a komposztok hômérséklete között semmilyen összefüggés nem tapasztalható, amely azt mutatja, hogy a rendszer hôszigetelése megfelelô volt. A ph érték minden minta esetében a komposztálás elején emelkedett a szervesanyag bomlásának eredményeképpen bekövetkezô ammonifikáció miatt. Ezután a ph érték csökkenô tendenciát mutat, a 21 nap végére minden esetben semleges kémhatást mértünk. A legnagyobb ph-értéket a várakozásnak megfelelôen a lótrágya esetén mértük, amelynél a ph-érték a folyamat végén is 7,5 felett volt. Hômérséklet Idô (nap) 2. ábra: A ph-érték változása a komposztálás során A komposztálás nitrogénátalakulási folyamatábráját egy modellen mutatjuk be, amelynek minden paraméterét mértük vizsgálataink során. 3. ábra: A komposztálás folyamata a mért paraméterekkel Hômérséklet k 1 : a komposzt széntartalmának változására vonatkozó sebességi állandó k 2 : a komposzt nitrogéntartalmának változására vonatkozó sebességi állandó k 3 : a komposzt C/N arányának változására vonatkozó sebességi állandó k 4 : a komposzt NH3 tartalmának változására vonatkozó sebességi állandó k 5 : a komposzt NO3 tartalmának változására vonatkozó sebességi állandó k 6 : a csurgaléklé NO3 tartalmának változására vonatkozó sebességi állandó k 7 : a csurgaléklé NH4 tartalmának változására vonatkozó sebességi állandó k 8 : a gázalakú NH3 képzôdésére vonatkozó sebességi állandó Idô (nap) 1. ábra: A komposzt hômérsékletének változása a komposztálás során A komposztálás intenzív szakaszában vett mintákban mértük a komposzt széntartalom változását. Az idô és a széntartalom között lineáris összefüggést tapasztaltunk, megállapítottuk, hogy a minták széntartalma a komposztálás folyamán a biodegradáció révén folyamatosan csökken. 14 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M

T U D O M Á N Y O S M E L L É K L E T C (mgkg -1 ) Minta C/N arány 4. ábra A széntartalom csökkenése a komposztálás során k 1 -érték ISZAPI -6279,3 ISZAPII -4587,1 ISZAPIII -3961,4 LT -6935,8 BIO -4032,0 Idô (nap) A széntartalom csökkenés meredeksége a lótrágya esetén a legnagyobb (k= 6935,8), amelynek oka a legmagasabb kezdeti széntartalom és emellett a biodegradációhoz kedvezô feltételek (szerkezetesség, nedvességtartalom) együttes jelenléte. A legkisebb sebességû csökkenést a biohulladék esetén mértünk, amelynek oka a kezdeti legkisebb széntartalom. A széntartalomhoz hasonlóan mértük a minták összes nitrogéntartalmát is. A függvényillesztés alapján a nitrogéntartalomváltozás is lineáris összefüggést mutatott az idôvel. A minták összes nitrogén tartalma és szerves nitrogén tartalma a komposztálás során a szervesanyag csökenés miatt nôtt, a komposztok nitrogénben relatíve feldúsultak. A nitrogéntartalom növekedésének sebessége az LT mintánál volt a legnagyobb (k=250,12), amelynek oka az intenzív szervesanyag-, (szén)-tartalom csökkenés. N (mgkg -1 ) Minta 6. ábra: A C/N arány változása a komposztálás során k 1 -érték ISZAPI -0,4647 ISZAPII -0,6722 ISZAPIII -0,7147 LT -1,3849 BIO -0,4391 Idô (nap) A legnagyobb sebességû C/N arány csökkenést a lótrágya komposztálása során tapasztaltunk (naponta 1,38 egységgel csökkent a C/N arány), amelynek oka a kezdeti tág C/N arány és a komposztáláshoz optimális feltételek voltak. Az iszapminták esetén az iszaphoz kevert szénforrást is jelentô szerkezeti anyagok hozzákeverésével a C/N arány növekedett (21,32-rôl 40,53-ra). Komposztok könnyen oldható nitrogéntartalma (A3, A6): A komposztok könnyen oldható nitrogéntartalmát vizsgálva a komposztálás folyamata jól nyomon követhetô volt, az NH 4 -ion koncentráció a komposztálási folyamat során az ammonifikáció miatt a kezdeti idôszakban (6 9. nap) megnôtt, majd az immobilizáció és a nitrifikáció révén csökkent. NH 4 -N mgkg -1 Mintavétel napja ISZAPI ISZAPII ISZAPIII BIO LT 3 3873,0 612,2 350,5 1203,5 680,5 6 5164,2 720,9 420,3 1303,4 726,2 9 3159 810,3 540,1 976,5 668,5 12 1838,4 650,1 410,2 829,2 530,2 15 1264,8 430,3 245,4 613,4 432,7 18 963,0 210,6 110,2 416,7 223,3 21 (végtermék) 592,2 135,7 98,3 321,2 165,2 Minta Idô (nap) 5. ábra: A N-tartalom változása a komposztálás során k 1 -érték ISZAPI 233,85 ISZAPII 122,51 ISZAPIII 106,9 LT 250,12 BIO 193,53 A minták széntartalmából és nitrogéntartalmából számítottuk a C/N arányt, amely a komposztálásnál a folyamatirányítás és a nitrogénveszteség mellett a komposztok érettségi fokának meghatározása szempontjából is nagy jelentôséggel bír. A minták C/N aránya a komposztálás során a szervesanyagtartalom csökkenés miatt folyamatosan csökkent. A csökkenés sebessége különbözô volt, elsôsorban a kezdeti C/N arány nagyságának, valamint a szén és nitrogénforrások oldhatóságának függvényében. NO 3 -N mgkg -1 Mintavétel napja ISZAPI ISZAPII ISZAPIII BIO LT 3 76,5 36,5 45,6 50,2 93,2 6 82,1 43,2 77,8 80,5 170,5 9 270,3 65,7 89,3 92,1 360,5 12 450,5 123,4 199,4 156,4 679,3 15 610,2 169,7 230,5 210,3 1156,4 18 1100,3 324,5 379,7 320,6 1612,3 21 (végtermék) 1420,7 450,6 450,8 371,2 2177,5 A mért ammónium-ion mennyisége a kezdeti nitrogéntartalom és C/N arány függvényében az egyes mintáknál különbözô volt, a legnagyobb NH 4 ion koncentrációt az ISZAPI-nél mértük, a legkisebb értéket pedig az ISZAPIII-nál. 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 15

T U D O M Á N Y O S M E L L É K L E T mgkg -1 Idô (nap) 7. ábra: Az ISZAPII komposzt NH 4 és NO 3 tartalmának változása a komposztálás során A nitrifikáció folyamata a mintáknál a 3. napon kezdôdött, amely az ammónium ion mennyiségének növekedésével és a hômérséklet csökkenésével magyarázható, hiszen ezáltal a nitrifikáló baktériumok számára optimális feltételek keletkeztek a komposztban. A legintenzívebb nitrifikációs folyamatot a lótrágya (LT) komposztálás során figyeltünk meg, amelynél a nitrát mennyisége már a 11. naptól meghaladta az ammónium mennyiségét, a folyamat végén a 21. napon pedig 2177 ppm nitrátot mértünk. Az ammónia emisszió (A3) A komposztálás során lezajló nitrogénátalakulási folyamatok közül az NH 3 gáz keletkezése és az azt befolyásoló tényezôk kutatása a legfontosabb, hiszen a komposztálás legnagyobb nitrogénveszteségét a termofil fázisban bekövetkezô NH 3 eltávozása jelenti. (WILLSON, HUMMEL 1975, BAGSTMAN, SVENSSON 1976, VOGTMANN, BESSON 1958, WITTER 1986, KÖRNER 1997). A komposztálás intenzív szakasza során mértük a rendszerbôl eltávozó NH 3 mennyiségét, az adatokra függvényt illesztettünk és meghatároztuk a sebességi állandókat. Ezek alapján megállapítható, hogy az ammónia felszabadulás mért mennyiségi adatai között szignifikáns különbség volt a különbözô nyersanyagoknál. Legnagyobb ammónia-képzôdést az ISZAP I mintánál mértünk, amelynek legmagasabb a kezdeti összes nitrogén, illetve NH 4 tartalma, valamint a legkisebb mennyiségben tartalmaz szerkezetességet és szénforrást biztosító adalékanyagot. Az NH 3 volatilizáció lefutása a mintáknál hasonló, a kezdeti gyors ammonifikáció, magas hômérséklet és ph-érték miatt az NH 3 keletkezése kezdetben növekszik, majd a maximum érték elérése után csökken. A biohulladék és a lótrágya minták görbéjének lefutása hasonló, a nagyobb mennyiségû szerkezeti anyagot tartalmazó iszapmintánál (ISZAPII) az ammóniaképzôdés gyorsabban indul be, mint a BIO és LT mintáknál, de már a 6. nap után lecsökken, a 12. naptól pedig jelentôs ammóniaképzôdést nem tapasztaltunk. A nagy mennyiségû szerkezeti anyag mellett bentonitot is tartalmazó minta esetén (ISZAPIII) mértük a legkisebb nitrogénveszteséget (0,49%) amely bizonyítja a magas adszorpciós kapacitású adalékanyag kedvezô hatását. A 4. táblázatból látható, hogy az ammónia formájában bekövetkezô nitrogén- NH 3 -N emisszió (kg) Minták összes N-tartalma (kg) N veszteség (NH 3 formában) % összes N LT 44,21 2444,08 1,81 BIO 55,75 1812,80 3,08 ISZAP I 779,58 4078,38 19,12 ISZAP II 44,93 1219,00 3,69 ISZAP III 5,43 1109,13 0,49 4. táblázat: A nitrogénveszteség NH 3 emisszió formájában veszteség az ISZAP I mintánál nagyon magas (19,12%), amely a nagy kezdeti könnyen bontható nitrogéntartalomra, ammóniumtartalomra és magas hômérsékletre vezethetô vissza. Az ammónia képzôdés napi legmagasabb értékei a különbözô nyersanyagoknál a 3. és a 8. nap közé estek. A napi maximumot legkorábban, a 3. napon az ISZAP II. minta, a legkésôbb a 8. napon az LT minta érte el. Az ISZAP III-nál a bentonit alkalmazása az adszorpciós kapacitás megnövekedése révén jelentôsen csökkentette az ammónia volatilizációt az ISZAP I illetve II nyersanyagokhoz képest. Az ISZAP III magas adszorpciós képességét mutatja, hogy már a 15. napon nem tudtunk NH 3 -t kimutatni, míg az ISZAP I-nél még a 17. napon is jelentôs mennyiségû NH 3 t mértünk. A BIO és a LT mintáknál a keletkezô ammónia mennyisége az ISZAP II mintához volt hasonló, de az ammóniaképzôdés folyamata idôben tovább tartott, a 19. ill. 20. napig. Az ammónia volatilizáció és a komposzt hômérsékletének, valamint ph-értékének összefüggését vizsgálva megállapítottuk, hogy az ammónia képzôdése csak a komposztálás kezdetétôl számított néhány nap múlva válik jelentôssé, míg a hômérséklet már korábban eléri a legmagasabb értékét, tehát a hômérsékleti és az NH 3 képzôdési csúcsok nem esnek egybe. 600 400 200 0 0 4 8 12 16 20 8. ábra: A komposztálás során keletkezô NH 3 négy különbözô mintánál LT BIO ISZAPII ISZAPIII ISZAPI A 439,9333 553,8494 444,8639 54,04403 k 8 0,509022-0,49742-0,76488 0,504456 t i 7,949056 7,385976 3,516099 4,929382 Az NH 3 -N keletkezés kumulált mennyiségét ábrázolva autokatalitikus, logisztikus S görbéket kapunk. A minták közül az ISZAP I esetében az NH 3 elillanása nagyságrendileg nagyobb volt, mint a többi négy mintánál, ezért ezen az ábrán az ISZAP I mintát nem ábrázoltuk. Az S görbék lefutását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ezek között a legnagyobb meredekséget (k=0,76), tehát az ammónia képzôdés legnagyobb sebességét az ISZAP II mintánál mértük, amelynek oka a nagy mennyiségben rendelkezésre álló, könnyen bontható nitrogén-tartalom volt. A legnagyobb A értéket, tehát a legtöbb NH 3 képzôdést a négy minta közül a BIO minta esetén mutat az S görbe, ami a kiindulási nagy összes N mellett a nitrogénvegyületek bonthatóságának tudható be. Az inflexiós pont, tehát az S görbe legmeredekebb pontja, az LT és a BIO minta esetén a 7. és 8. nap között, az ISZAP minták esetén a 3. és 5. nap figyelhetô meg, amely bizonyítja azt a tényt, hogy a szennyvíziszap minták esetén a N mennyiségétôl függetlenül a N források a legkevésbé stabilak, az ammonifikáció folyamata intenzívebb, mint a lótrágya és a biohulladék mintáknál. Az ammónia elillanás és a C/N arány összefüggését vizsgálva megállapítottuk, hogy az ISZAPI mintánál a C/N arány (21,32/1) alacsonyabb az optimálisnak tekinthetô 25-30/1 kezdeti C/N aránynál (KÖRNER 1997), de ez önmagában nem idézett volna elô nagymértékû NH 3 emissziót (19,12%), hiszen a BIO minta esetében hasonló C/N arány mellett sokkal kisebb veszteséget mértünk (3,08%). Ez alapján megállapítható, hogy a C/N arány önmagában nem elegendô a komposztálási folyamat jellemzéséhez és az ammónia emisszió becsléséhez, ahhoz szükséges a szén és nitrogénforrások bonthatóságának ismerete is. A könnyen bontható szénforrással rendelkezô ISZAPI minta esetén a viszonylag tág C/N arány ellenére nagymértékû ammónia-elillanást mértünk. A ph érték és a hômérséklet jól korrelált az NH 3 elillanással. (BIO minta esetében: r=0,85, illetve r= 0,92) 16 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M

T U D O M Á N Y O S M E L L É K L E T ph-érték NH 3 (mg) y = 0,0112x + 6,9 R 2 = 0,7142 9. ábra: A ph-érték és NH 3 képzôdésének összefüggése (BIO minta) NH 3 (mg) Hômérséklet (C) y = 0,0112x + 6,9 R 2 = 0,7142 10. ábra: A hômérséklet és NH 3 képzôdésének összefüggése (BIO minta) Összefoglalás Vizsgálatainkban a komposztálás intenzív szakaszának nitrogénátalakulási folyamatait elemeztük jellemzô komposzt nyersanyagok esetében adiabatikus komposztáló bioreaktorban, a különbözô érettségû komposztok, a távozó gázok és a csurgaléklé vizsgálatával. A komposztálás során mért hômérsékleti adatok alapján megállapítottuk, hogy a 21 napos kezelés elegendô volt a komposztálás termofil folyamatainak befejezôdéséhez. A hômérséklet lefutása mindegyik nyersanyag esetén hasonló volt, a komposzt hômérséklete a 11.-13. nap után folyamatosan csökkent, a 21. nap leteltével hômérséklete megegyezett a környezeti hômérséklettel. Hômérsékleti maximumot a BIO minta esetén a 3. nap mértük, 72,5 ºC-ot, amely az optimális C/N arányra, tápanyag- és nedvességtartalomra vezethetô vissza. Az NH 3 mérési eredmények alapján megállapítottuk, hogy az ammónia volatilizáció mért mennyiségi adatai között szignifikáns, esetenként nagyságrendi különbség van a különbözô nyersanyagoknál. Az ammónia formájában bekövetkezô nitrogénveszteség az ISZAP I mintánál nagyon magas (19,12%) volt, amely a nagy kezdeti könnyen bontható nitrogéntartalomra, ammóniumtartalomra és magas hômérsékletre vezethetô vissza. A nagy mennyiségû szerkezeti anyag mellett bentonitot is tartalmazó minta esetén (ISZAPIII) mértük a legkisebb nitrogénveszteséget (0,49%) amely bizonyítja a magas adszorpciós kapacitású adalékanyag kedvezô hatását. Az NH 3 -N keletkezés kumulált mennyiségét ábrázolva autokatalítikus logisztikus S görbéket kapunk, az ábrázolt minták közül a legnagyobb meredekséget (k=0,76), tehát az ammónia képzôdés legnagyobb sebességét az ISZAP II mintánál mértük, amelynek oka a nagy mennyiségben rendelkezésre álló, könnyen bontható N tartalom volt. Az inflexiós pont, tehát az S görbe legmeredekebb pontja, az LT és a BIO minta esetén a 7. és 8. nap között, az ISZAP minták esetén a 3. és 5. nap figyelhetô meg, amely bizonyítja azt a tényt, hogy a szennyvíziszap minták esetén a N mennyiségétôl függetlenül a N források a legkevésbé stabilak, az ammonifikáció folyamata intenzívebb, mint a lótrágya és a biohulladék mintáknak. A komposztok vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy a minták szervesanyagtartalma a komposztálás folyamán a biodegradáció révén csökken. A minták összes N tartalma és szerves N tartalma a komposztálás során a szervesanyag csökenés miatt nô, a komposztok nitrogénben relatíve feldúsulnak, a C/N arányuk csökken. Irodalom Csehi, K. 1997: A hígtrágyából leválasztott szilárd anyag komposztálása, diplomamunka, Hohenheim E. Egyetem, Gödöllôi ATE, 11-14 o. Gottschall, R. (1990): Kompostierung: Optimale Aufbereitung und Verwendung organischer Materialen im ökologischen Landbau. 4. Auflage. Verlag C.F. Müller, Karlsruhe. Körner I. (1997) Influence of biowaste composition and composting parameters on the nitrogen dinamics during composting and on nitrogen contents in composts. In International symposium on composting and use of composted materials for horticulture, 5-11 April, 1997 Ayr, Scotland. Pp. 97-111 Madrid F, Lopez R, Cabrera F, Murillo J.M. (2002) Nitrogen mineralization for assessing the correct agricultural use of MSW compost, ORBIT Journal, Meyer, M. (1979): Der Stickstoffumsatz bei der Kompostierung von Stallmist. Bodenkundliche Gesellschaft der Schweiz, Bulletin 3. 63-72. Nakasaki, K.,Sasaky H, Shoda, M.,Kubota, H. (1985) Change in microbial numbers during thermophilic composting of sewage sludge with reference to CO2 evolution rate. Applied and Enviromental Microbiology, 49, 37-41. Ott, P. (1980): Behandlung und Verwertung von Wirtschaftsdünger, in Wini, J und Staa, H. V. Ökologische Landwirschaft Kongressbericht Grünes Forum Alpbach 1980. Sikora L., J:, Enkiri N., K. (2000): Efficiency of compost-fertilizer blends compared with fertilizer alone. Soil Science, Vol 165., No. 5., pp. 443-451 Veeken, H. M.,Vinnie de Wilde and Bert V. M. Hamelers 2001: Reduction of ammonia emissions during composting by uncoupling of oxygen demand and heat removal, Proceeding, Microbiology of Composting 132. VKS 2001: A zöldhulladék-gazdálkodás során keletkezô komposztok és erjesztési maradékanyagok minôségi tulajdonságai, Verband Kompostwerke Schweiz (VKS) Vogtmann, H. (1980): Zur Frage der Stallmistkompostierung. IFOAM Bulletin, 32. Witter, E. and Lopez Real, J.M. (1987) The potencial of sewage sludge and composting in a nitrogen recycling strategy for agriculture. Biological Agriculture and Horticulture, 5, 1-23 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 17

T U D O M Á N Y O S M E L L É K L E T eredményekrôl számolunk be. A kísérletekben három növényfaj (facélia, mustár, olajretek), illetve ezek 1:1:1 arányú keverékének termesztésével foglalkozunk. A vetés augusztus végén történ hagyományos sorbavetôgéppel. Dr. Gyuricza Csaba Szent István Egyetem Szervesanyag-gazdálkodás zöldtrágyázással A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a talajba forgassuk (ekével) vagy sekélyen keverjük be (pl. tárcsával, kultivátorral). E növények termesztése történhet fô- és másodvetésben. A fôvetés a hazai és nemzetközi gyakorlatban egyaránt kevéssé elterjedt, Magyarországon elôzménye a másodvetésû zöldtrágyanövények termesztésének van. A zöldtrágyanövények termesztését követôen bedolgozott növényi részek javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát, a tápanyag-gazdálkodást, hozzájárulnak a szerves anyag mennyiségének növeléséhez, védik a felszínt az eróziótól és a deflációtól. Intenzív gyökérnövekedésük révén biológiai lazító hatást fejtenek ki a talajban, csökkentve ezzel tömör záróréteg kialakulásának az esélyét. Másodvetésben termesztve különösen csapadékos évjáratban mérséklik a tápanyagok kimosódását. Elsôsorban a nitrogént veszik fel nagy mennyiségben, amely az utónövény számára közvetlenül hasznosíthatóvá válik. A pillangós virágú növények a légköri nitrogén megkötése révén növelik a talaj tápanyagtartalmát. A nem pillangósok tápanyag-gazdálkodási szempontból jótékony hatása is kimutatható, ugyanis a talajban lévô, a növények számára közvetlenül nem hasznosítható tápanyagformákat könnyen felvehetôvé alakítják. Egyes növények (pl. mustár, olajretek) mélyre hatoló, vastag karógyökerükön keresztül a felsô talajrétegbe hozzák fel a tápanyagokat, ami az utónövény táplálóanyagfelvételét könnyíti meg. A mustár, az olajretek a cukorrépában, burgonyában és gyökérzöldségekben gyakori talajlakó fonálférgek elleni biológiai védekezésben is hatásos módszerként szolgálhat. Egyes zöldtrágyanövényeket az állati takarmányozás változatosabbá tételében is alkalmazhatják. Ebben az esetben a zöld növényi részek bizonyos hányadát levágják, és frissen vagy silózással tartósítva etetik fel az állatokkal. A Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program keretében mintegy másfél millió hektár mûvelt terület kapott támogatást 2005-tel kezdôdôen. Ezeken a területeken bizonyosan néhány éven belül jelentôs felfutást lehet tapasztalni, különösen a másodvetésû zöldtrágyanövények termesztése terén, de kedvezôtlen adottságú területeken a fôvetésû termesztésnek is lehet létjogosultsága. A Szent István Egyetemen 2005-ben indítottuk be zöldtrágyanövény-termesztési programunkat, amelynek során fô- és másodvetésben egyaránt végezzük vizsgálatainkat barna erdôtalajon. A kutatások legfontosabb célja, hogy újabb tapasztalatokat kapjunk e növények gazdaságos termesztésével kapcsolatban, valamint kedvezôtlen termôhelyi és ökológiai feltételek között alkalmazható termesztéstechnológiát dolgozzunk ki. Fontos feladatunknak tekintjük azonban a zöldtrágyázás módszerének megismertetését és népszerûsítését a gazdatársadalom körében. Jelen cikkünkben a másodvetésû termesztéssel kapcsolatos elsô Gyomelnyomó képesség és borítottság A termesztés során egy alkalommal történt gyomfelvételezés, ugyanis a gyomosodás a jól beállott állománynak köszönhetôen valamennyi növény esetén elhanyagolható volt. A facélia, mustár, olajretek és a keverék csaknem gyommentes volt. Az elôzô évekbôl néhány árvakelésû repce kelt ki a parcellákon. Az elôforduló néhány gombvirág ekkor már elfagyott az október végi fagyok hatására. A parcellák alsó felén foltszerûen mezei acat is megfigyelhetô volt. Szembetûnô volt ugyanakkor, hogy a bevetetlen parcellákon (nem történt zöldtrágya növény vetése) az átlagos gyomborítottság elérte a 70-80%-ot. A zöldtrágyanövényekkel borított kezelések gyommentességében jelentôs szerepet játszott, hogy a vetés nem közvetlenül az elôvetemény (tavaszi árpa) betakarítása után történt, hanem azt megelôzte egy tárcsával végzett tarlóhántás és elmunkálás, amely nagymértékben kelésre serkentette a felsô talajrétegben lévô gyomnövények magjait. Az így kikelt növények a vetés elôtti talajelôkészítés során elpusztultak, és a mélyebb rétegekben lévô gyomnövények kicsírázása és fejlôdése elôtt a zöldtrágyanövények kellô borítottságot teremtettek. Zöldtömeg, növénymagasság gyökérhosszúság Magyarország éghajlata aszályra hajlamos, ami leggyakrabban a vegetációs idôszakban kialakuló csapadékhiányban mutatkozik meg. A másodvetés sikeressége szempontjából kritikus a nyári hónapok csapadékmennyisége és a talaj nedvességtartalma, ezért Magyarországon a zöldtrágyanövények termesztése szempontjából nem a korai betakarítású növényeket közvetlenül követô idôszak (többnyire július), hanem elsôsorban az augusztus második dekádjában történô vetés vezethet eredményre. A 2005. év csapadékban gazdag volt, jelentôs mennyiség hullott a nyári idôszakban is, ezért a vetés idôszakát nem a szárazság, hanem a túlzott csapadékbôség jellemezte. A vetést követôen azonban a felsô talajréteg gyors száradása miatt a vetômagok 55-60 %-a csírázott ki 5-7 napon belül, míg az elfekvô magok a szeptember eleji csapadékot követôen indultak csírázásnak. Ez a kétfázisú kelés és fejlôdés a kísérlet teljes idôszakában megmutatkozott valamennyi növénynél. A facélia kezdeti fejlôdése rendkívül vontatott volt, míg a mustár és az olajretek rögtön a kelés után intenzív növekedésnek indult. Ennek a lassú növekedésnek a hatása elsôsorban a keverékvetésben mutatkozott meg, ahol a facélia a legkisebb biomasszát adta (5 t/ha) (1. ábra). Ugyanez érvényes a növénymagasságra és az elért gyökérhosszúságra is, amelyek meghatározóak az összes biomassza kialakulása szempontjából (2. ábra). Ugyanakkor az önálló facélia vetés jelentôs mennyiségû zöldtömeget képzett (37 t/ha), amely alapján kiváló zöldtrágyanövénynek minôsül. Ennek a biomasszának legjelentôsebb része azonban a zöld hajtás, kisebb a gyökér aránya a mustárhoz és az olajretekhez képest. A legnagyobb hajtás- és gyökértömeget az olajretek produkálta a bedolgozás elôtt egy héttel 45,1 t/ha tömeggel. A legintenzívebb gyökérnövekedést (18,1 cm átlagos gyökérhosszúság), valamint a legnagyobb gyökér-növény arányt egyaránt ebben a kezelésben tapasztaltuk. Hazai viszonyok között olajretek másodvetésû termesztése esetén Antal József számol be az intenzív gyökérnövekedésnek köszönhetôen jelentôs biológiai talajlazító hatásról. Talajnedvesség-tartalom A másodvetésû növények talajelôkészítése során alapszabályként fogadható el, hogy kevés menetszámmal, energiatakarékosan állítsunk elô a növény számára megfelelô aprómorzsás magágyat. A gyors elôkészítést nem csak gazdaságossági tényezôk, hanem a talajnedvesség-veszteség csökkentése indokolják. Az 3-4. ábra a kezelések talajnedvesség tartalmát mutatja. A zöldtrágyanövények hatása az adatok alapján a felsô 60 cm-ben mutatható 18 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M

T U D O M Á N Y O S M E L L É K L E T ki. Az egyes növényekkel borított kezelések között a 0-30 cm talajrétegben igazolható különbség nem volt kimutatható, ugyanakkor a fedetlen talajfelszínhez képest valamennyi esetben eltérést tapasztaltunk. A vetés utáni 20-25. napot követôen folyamatosan nô a különbség a növénnyel bevetett kezelések és a kontrollparcella között. Az 50. nap után valamennyi esetben változik még a talajnedvesség tartalom az evapotranszspiráció (párolgás) és a lehullott csapadék következtében, azonban a kezelések közötti különbség állandó marad. A zöldtrágyanövénnyel borított talajfelszín minden esetben csökkentette a felsô réteg nedvességtartalmát, azonban ez a különbség a tél folyamán kiegyenlítôdött, 2006. tavaszára, az utónövény (tavaszi árpa) vetésének idôpontjára a feltalaj is feltöltôdött nedvességgel. Hasonló tendencia figyelhetô meg a 30-60 cm mélységben azzal a különbséggel, hogy a keverékvetés esetén nagyobb volt a nedvesség, mint a facélia- a mustárés az olajretek vetésben. Ennek feltételezhetôen az az oka, hogy a három növény együttes termesztése során a facélia mérsékelt gyökérfejlôdése miatt összességében kevesebb nedvességet vesznek fel a növények ebbôl a talajmélységbôl. Folyamatában vizsgálva ennek a szintnek a nedvességállapotát megállapítható, hogy a vetés utáni 40-45. nap után a kezelések közötti különbség lecsökken, ennek feltételezhetô oka az, hogy nagyobb mennyiségû csapadék kerül ebbe a rétegbe, mint amit a növény képes felvenni. A 60-90 cm mélységben nem volt igazolható különbség az egyes kezelések között, a növényborítottság és a növény faja nem befolyásolta a talajnedvesség-tartalmat. Talajellenállás, talajtömörödés A legtöbb zöldtrágyanövény termesztésekor külön elônyként emelik ki a talajlazító hatást, a talaj fizikai és biológiai állapotának javítását. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos mérések azt mutatják, hogy a talajellenállás a növények termesztési ideje alatt inkább növekszik, mint csökken. Ennek okai abban keresendôk, hogy a zöldtrágyanövény jelentôs mennyiségû nedvességet használ fel a termesztés során, másrészt a gyökerek oldalirányú nyomása átmenetileg szintén tömörítô hatást eredményez. A lazulás a késôbbiekben érvényesül, amikor a növényt a talajba dolgozzák. Az elhalt gyökerek járatai révén kedvezôbb fizikai és biológiai szerkezetû, a külsô beavatkozásokkal szemben stabilabb talajszerkezet alakul ki, amely nem csak az utónövény tápanyagfelvételét segíti elô, hanem a kisebb talajellenállásban is megnyilvánul. A kísérletben a zöldtrágyanövények zúzása elôtt jelentôs eltérést tapasztaltunk a talajellenállás értékeiben a felsô 50 cm mélységben (5. ábra). A növényekkel feddett területeken 2,8-3,7 MPa talajellenállást mértünk, ugyanakkor a fedetlen kezelésben jelentôsen kisebb volt a tömörség (1,5-1,7 MPa). Az utónövény vetésének idôszakára ezek a különbségek a talajnedvességhez hasonlóan kiegyenlítôdtek, aminek következtében azonos talajnedvesség-tartalom mellett valamennyi kezelésben 0,8-1,0 MPa talajellenállást határoztunk meg (6. ábra). Összegzés A zöldtrágyanövények termesztése témakörében Magyarországon számos kutatási eredmény és gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre. Az utóbbi évtizedekben elhanyagolt módszer az elkövetkezô idôszakban várhatóan ismét fel fog értékelôdni. Az állatállomány jelentôs csökkenése, és az ebbôl adódó szerves trágya hiány, valamint a talajok tápanyagtartalmának és fizikai, biológiai állapotromlása miatt a zöldtrágyanövények másodvetésben történô termesztése és talajba történô bedolgozása a vetésváltás fontos eleme lehet. Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbak Magyarországon a szélsôséges idôjárási jelenségek (elsôsorban aszály, ritkábban túlzott csapadékbôség), amelyek leginkább a nyári idôszakban jelentkeznek. A zöldtrágyanövények termesztésének ezért korlátozó tényezôje a talajnedvesség lehet. Közvetlenül a kalászosok betakarítása után gyorsan száradó, homokos vályog fizikai féleségû talajon az idôben elvégzett mûvelés is olyan nedvességveszteséggel járhat, amely a vetés és kelés feltételeit egyaránt rontja. Az augusztus második felében történô vetés ugyanakkor a hajnali harmatképzôdés és a csapadék kialakulásának nagyobb esélye miatt megnöveli a sikeres termesztés esélyét. Bár a zöldtrágyanövények termesztése fokozott vízfelhasználással jár, igazolhatóan csökkenti a talaj nedvességtartalmát a felsô 50-60 cm rétegben, azonban ennek egy része a bedolgozás során a növényben lévô nedvesség révén visszakerül a talajba. A kutatások azt bizonyítják, hogy az így keletkezô deficit a tél végére eltûnik, ugyanakkor hosszútávon a talaj tápanyag- és vízgazdálkodásának javulása a növénytermesztés biztonságosabbá tételét eredményezi. Amint Magyarországon is kötelezôvé válik a termôterület bizonyos százalékának pihentetése, megnyílik az út a fôvetésû zöldtrágyanövények elôtt. A másodvetés legnagyobb korlátozó tényezôje a nem megfelelô talajnedvesség, fôvetésben a csírázás és a kezdeti lassabb fejlôdés kritikus szakaszában még nem jelentkezik. Jóllehet a zöldtrágyanövények jelentôs mennyiségû vizet használnak fel, bedolgozásukkal ennek egy része visszakerül a talajba, illetve borítottságuk során, és a késôbbiekben mulcsként hasznosulva jelentôsen csökkentik az evaporációt (talaj felszín párolgása). Emellett fôvetésben rendelkezésre áll a kellô vegetációs periódus a növényállomány virágzásához, így a növények másodlagos méhészeti hasznosítására is lehetôség nyílik. Keverékek alkalmazásánál jól érvényesül az egyes növényfajok egymásra gyakorolt kedvezô hatása is. A mustárnak és az olajreteknek allelopatikus hatásuk révén a gyomszabályozásban is komoly lehetôsége lehet. 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M Biohulladék 19

T U D O M Á N Y O S M E L L É K L E T 1. ábra: A zöldtömeg alakulása a kísérletben a talajba dolgozás elôtt 7 nappal (Gödöllô, 2005. november 3.) 2. ábra. A növénymagasság és gyökérhosszúság alakulása a kezelésekben a talajba dolgozás elôtt 7 nappal (Gödöllô, 2005. november 3.) 3. ábra: A talajnedvesség-tartalom alakulása a kísérletben a 0-30 cm mélységben (Gödöllô, 2005) 4. ábra: A talajnedvesség-tartalom alakulása a kísérletben a 30-60 cm mélységben (Gödöllô, 2005) 5. ábra: A talajellenállás alakulása a kísérletben a zöldtrágyanövények zúzása elôtt (Gödöllô, 2005. október 27.) 6. ábra. A talajellenállás alakulása a kísérletben a zöldtrágyanövények zúzása után tavasszal (Gödöllô, 2006. április 4.) 20 Biohulladék 1. É V F O LYA M 3. S Z Á M