JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA Projekt: ÁROP-1.A.5-2013-2013-0076 Csenger Város Önkormányzata
Tartalomjegyzék A. Vezetői összefoglaló... 3 I. Bevezető... 3 II. A dokumentum célja... 3 III. Az elemzéssel érintett jogszabályok, elemzésük alátámasztása... 5 B. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény... 7 I. Önkormányzati feladatok egyértelmű meghatározása... 8 II. Az államigazgatási feladatok szabályozásának új rendszere... 10 III. A térségi feladat-ellátási rend kiterjesztése, társulási rendszer intézményének erősítése.. 12 IV. Kötött finanszírozási rendszer /feladatfinanszírozás/ bevezetése... 15 C. A jogszabályi környezet felülvizsgálatának módszertana, priorizálás szempontrendszere... 16 I. A priorizálási folyamat eredménye... 19 II. A kiválasztott szempontok kibontásának megvalósítási időtartama... 19 III. A felülvizsgálat eredményeképpen elkészülő dokumentum... 19 A. Összegzés... 36 2
A. Vezetői összefoglaló I. Bevezető Az elmúlt években az önkormányzati világot számos változás, átszervezés érintette, mely folyamat a korábbi jogszabályi környezet felülvizsgálatát, új ágazati szintű szabályozás elfogadását, és szervezeti, állományi értelemben véve önkormányzati szinten egy új struktúra kialakítását jelentette. Az átszervezésnél az új önkormányzati rendszer kialakításakor a demokratikus működés, és a helyi önkormányzás jogának követelményrendszerét továbbra is szem előtt tartó, ugyanakkor a település-centrikusság, és széles körű autonómia fogalmait újraértelmező, a korábbi rendszer ellentmondásainak kiküszöbölése érdekében a helyi és területi közigazgatási rendszert teljesen új alapokra helyező struktúra kialakítása volt a cél. Az átalakítás a folyamatban lévő államszervezeti reform, és az állam szerepének átértékelése mellett történt. Ennek során a megújult gazdasági, társadalmi környezet kihívásaira történő reagálás, az államigazgatási feladatok államigazgatási szervekhez történő telepítésének szándéka, az államigazgatás újjászervezése során a területi elv alkalmazása érvényesültek kiemelt szempontokként. A Magyari program beavatkozási területei vonatkozásában a legkevésbé eredményes az eljárások területe, melyet számos tényezővel indokolhatunk, hiszen a reformok gyakorlatba történő átültetése nem jelenti azok várt hatásainak azonnali érvényesülését. Jelen dokumentummal, illetve az annak eredményeképpen elkészülő, útmutató jellegű segédlettel a célunk az, hogy ezeket a negatív hatásokat minimálisra csökkentsük. II. A dokumentum célja Általánosságban a közigazgatás szervezetrendszerének működésére vonatkozóan a jogszabályok által egy szervezet hatáskörébe utalt feladatok ellátását, az ún. szakmai feladatok megvalósítását, valamint az adott szerv funkcionális, a mindennapi működéshez nélkülözhetetlen feladatok megszervezését, ellátását különíthetjük el. Előzőhöz tartozhatnak többek között például az egyes hatósági ügyek, vagy a jogalkotással kapcsolatos feladatok ellátása, utóbbihoz pl. a humánpolitikai terület, az egyes gazdasági folyamatok, stb. Jelen tanulmány célja, hogy az első területhez tartozó, 3
tehát alapvetően a szakmai jellegű munkát befolyásoló, illetve az azzal kapcsolatos ügyintézést megkönnyítő dokumentum elkészítésével közelebb kerüljünk egyrészt az ügyfélközpontú közigazgatás megvalósításához, illetve annak kiteljesítéséhez, ezen keresztül pedig pozitívan befolyásoljuk a hatékonysági mutatókat. Ezáltal nemcsak az ügyfelek elégedettsége növekszik, hanem ezen keresztül az ügyintéző hatékonysága is. Azáltal, hogy egy felhasználói szintű dokumentum készül, egyrészt segítséget nyújtunk az ügyfelek részére, az intézményrendszerben történő eligazodásban, másrészt a jogszabályok értelmezése útján hatékonyan hozzájárulunk a mindennapi ügyintézés gördülékeny megszervezéséhez. A fentiekben jelzett változások az önkormányzatok feladatellátását, és az ott dolgozókat közvetlenül, az önkormányzatokkal napi kapcsolatban álló ügyfeleket közvetetten érintették. Jelen dokumentum további célja, hogy közérthető, átlátható rendszerbe foglalja az önkormányzati hivatalok kialakításával, ezzel párhuzamosan a járási hivatalok felállításával az egyes államigazgatási feladatokat, és hatásköröket, azok címzettjeit, és a feladatellátás új rendszerét. Ezt az ügyfeleket, és az önkormányzati alkalmazottakat leginkább jellemzően érintő két jogszabály elemzésével mutatjuk be, melyek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, és a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény. A módosulások természetesen jóval szerteágazóbb területet érintenek annál, amit fent hivatkozott két jogszabály lefed. A teljesség igénye nélkül: családtámogatás, közneveléssel együtt járó feladatok, szabálysértési ügyek, építésfelügyeleti, és egyes építésügyi hatósági feladatok, gyámhivatali ügyek, illetékekkel kapcsolatos jegyzői hatáskörök, körzetközponti okmányirodai ügyek, stb. Ezekre érintőlegesen, utalás szintjén térünk ki. Azok az ügycsoportok, melyek teljes egészében átemelésre kerültek a járási hivatalokhoz /okmányiroda, gyámhatóság/ nem kerülnek elemzésre, hiszen itt egyértelmű, hogy az ügyintézés egész menetében, és valamennyi ügycsoportban a járási hivatalt szükséges az ügyfélnek felkeresnie. A felhasználói szintű dokumentumban, melyet az ügyféltérben kívánunk elhelyezni, elsősorban azokat az ügycsoportokat elemezzük, melyek a Járási Hivatalok felállítását, és a Közös Önkormányzati Hivatal kialakítását követően átszervezésre kerültek. A dokumentumban vizsgált, az 4
önkormányzati működés kereteit alapjaiban meghatározó, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény vizsgálatának célja közvetlenül az alkalmazottak, viszont közvetetten az önkormányzattal kapcsolatban állók tájékoztatását is szolgálják. Számos területen érezhető ugyanis az új törvény elfogadását követő változás /pl.: társulások megszűnése, átalakulása, intézmények átszervezése, stb./. Az elemzés elvégzését követően egy olyan dokumentumot kívánunk elkészíteni, mely a jogszabályi környezet módosulását követően, az intézményrendszerben bekövetkező változásokat követi nyomon, és ad naprakész információt az érdeklődőnek, másrészt mely egyértelműen körülhatárolja azokat az ügycsoportokat, amelyek esetében a Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal, és azokat, melyek a Járási Hivatal feladat,- és hatáskörébe kerültek át. III. Az elemzéssel érintett jogszabályok, elemzésük alátámasztása Az elemzés elvégzése során tekintettel kell lennünk mindazon tényezőkre, melyek a jogszabályi környezet változásából, a járások kialakításával, és önkormányzati hivatalok megalakításával kapcsolatban a szervezeti átalakításból adódóan megváltozott körülményeket teremtettek. A projekt szakmai koncepciója értelmében a felülvizsgálat során a projekt által érintett ügycsoport, illetve feladat/szolgáltatás kereteit meghatározó jogszabályok listájának felsorolása, valamint a főbb jogi rendelkezések érthető összefoglalása történik, felhasználói, ügyintézői útmutatók részeként. A projekt által érintett ügycsoport, illetve feladat/szolgáltatás kereteit meghatározó jogszabályokat értelmezhetjük a szakmai megvalósítás során elkészült tanácsadói dokumentumok tükrében. Ezek a következők: ÁROP-1.A.2 felülvizsgálata, Támogató infrastruktúra és szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata, Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly, Étkeztetéssel kapcsolatos finanszírozási modell kidolgozása, A munkatársak munkaköri és szervezeti besorolásának, illeszkedésének felülvizsgálata, átszervezése, A kidolgozott hatékonyságnövelő intézkedések megvalósításának folyamatos nyomon követése. Ekkor viszont olyan területeket is érintünk, /ÁROP-1.A.2 felülvizsgálata, Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly, A kidolgozott hatékonyságnövelő intézkedések megvalósításának folyamatos nyomon követése/ melyek egy ügyfél szempontjából nem feltétlenül lesznek relevánsak. 5
Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok szervezetére, működésére, feladataikra, és hatásköreire vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazó jogszabály felülvizsgálatát követően új önkormányzati törvény került elfogadásra, az elemzésnek részét képezi Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseinek értelmezése. A jogszabályi környezet felülvizsgálata során az ügyfelek tájékoztatása, és a jogszabályokban foglaltak közérthetőségének biztosítása alapvető szempont, ezért azokat a rendelkezéseket elemezzük a dokumentumban, melyekkel mindennapi ügyintézés során, vagy valamely önkormányzat által biztosított szolgáltatás igénybevétele során találkozhat az ügyfél. Az Mötv. egyéb rendelkezéseinek értelmezése a megváltozott feladat-ellátási rendre tekintettel érintőlegesen történik, hiszen ezen a területen is lehetnek az ügyfeleket érintő vonatkozású módosulások /pl. Intézményátszervezés/ A felülvizsgálat másik eleme a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény. Említésre méltó még a szociális igazgatásról, és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, az ügyfelek magas számára tekintettel. Mindhárom jogszabály a projekt által érintett ügycsoport, illetve feladat/szolgáltatás kereteit meghatározó tartalmú szabályozással bír. Az Mötv. rendelkezései esetében ez a feltétel kétséget kizáróan érvényesül, az Sztv. esetében pedig igazolható a projektszintű kapcsolat az Étkeztetéssel kapcsolatos finanszírozási modell kidolgozása megnevezésű projektelemmel. A projekt során elkészült tanácsadói dokumentumokra tekintettel célszerű még érintőlegesen a Támogató infrastruktúra és szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata elnevezésű dokumentum által érintett területeket elemezni / intézményátszervezés oldaláról / valamint A munkatársak munkaköri és szervezeti besorolásának, illeszkedésének felülvizsgálata, átszervezése elnevezésű dokumentummal érintett feladatokkal foglalkozni. Mindkét terület azonban összefüggésben áll a fent említett közigazgatási reform megvalósítása következtében az önkormányzatoknál elvégzett 6
szervezeti és személyi állományt érintő változtatásokkal, tehát ezeknek a területeknek az elemzése az Mötv rendelkezéseinek átvilágítása útján közvetetten megtörténik. B. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény Az elemzés során sorra vesszük először az Mötv azon rendelkezéseit, melyek 2013. január 1. napjával jelentősen megváltoztatták az önkormányzatok működésének kereteit. Amellett, hogy az önkormányzati rendszer, és az önkormányzatok működése betöltötte hivatását, nyilvánvalóak voltak azok a visszásságok, melyek orvoslása az önkormányzatokat behatóan érintő közigazgatási reform végrehajtása során folyamatban van. Így például az elaprózódott településszerkezet, mely a széles spektrumú feladatellátási kötelezettséggel járt, vagy a települések pénzügyi- gazdasági helyzete, az adósságállomány kezelése, stb. Az új önkormányzati törvény megalkotásával a jogalkotó célja a helyi önkormányzás jogának változatlan tartalommal történő biztosítása mellett az önkormányzati autonómia szigorúbb, felügyeleti elemeket alkalmazó érvényesítése. Kiemelt szempontként érvényesültek az alábbi területek, melyeket vizsgálatunk középpontjába állítunk: a.) önkormányzati feladatok egyértelmű meghatározása b.) a térségi feladat-ellátási rend kiterjesztése c.) társulási rendszer intézményének erősítése d.) kötött finanszírozási rendszer /feladatfinanszírozás / bevezetése Tekintettel arra, hogy jelen tanulmány célja egy jogszabályszöveget közérthető módon összefoglaló, útmutató jellegű dokumentum készítése, az elemzés ennek tükrében történik. Az egyes elemzésre kerülő jogszabályrészeket követően bemutatásra kerül az az ügyféltérben, illetve városi honlapon elhelyezésre kerülő dokumentum, mely útmutatásként szolgálhat az állampolgárok, ügyfelek részére. 7
I. Önkormányzati feladatok egyértelmű meghatározása Az önkormányzati feladatok meghatározása során nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szabályozás I. fejezetében rögzített rendelkezéseket. A jogszabály újítását, és a megváltozott társadalmi, gazdasági helyzethez történő igazodás igényét, és a globalizálódó világ kihívásaival szembeni helytállás igényét találhatjuk abban, hogy az öngondoskodás, az önfenntartás követelménye megjelenik a törvényben. A helyi önkormányzás kollektív jogához ezentúl az egyént terhelő kötelezettségek társulnak, úgymint a közösségre háruló terhek enyhítési kötelezettsége, képességekhez, és lehetőségekhez mérten a közösségi feladat-ellátási kötelezettség, a közösségre háruló terhek öngondoskodás útján történő enyhítési kötelezettsége. A szabályozás újító jellegét mutatja, hogy a magánjogban már meglévő, kiforrott tartalommal, és jogértelmezési gyakorlattal rendelkező fogalmakat, / úgymint a jóhiszemű joggyakorlás követelménye, a kölcsönös együttműködés elve, a társadalmi rendeltetésüknek megfelelő joggyakorlás követelménye / honosít meg közjogi viszonyokat szabályozó területen. Fenti szabályozás ugyan közvetlenül nem érinti a szélesebb értelemben vett ügyfélkört, és nincs helye feltétlenül egy útmutató jellegű dokumentumban, ám a szabályozás újszerű, a megváltozott viszonyokra reagáló, egész törvényen végigvonuló jellegének érzékeltetése érdekében említésre méltó. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározását a jogszabály 10-18. -ig terjedő szakaszai szabályozzák. A szabályozás jellemzője, hogy az önkormányzati kötelező feladat- és hatáskör megállapítása során differenciál, a teljesítőképességre, lakosságszámra, összefoglalóan az eltérő képességekre tekintettel. Garanciális jelleggel kimondja, hogy a hatáskör telepítéssel egyidejűleg rendelkezni szükséges annak ellátásához szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi, és gazdasági feltételekről. A szabályozás lehetővé teszi, hogy egy nagyobb teljesítőképességű, és lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező önkormányzati feladatot más települési önkormányzat önállóan, vagy akár társulásos formában átvállalhasson. Ennek feltétele, hogy a feladat ellátását lakossági igényekkel tudják alátámasztani, gazdaságosabban, és 8
legalább ugyanolyan szakmai színvonalon, többlet állami támogatás igénybevétele nélkül történjen a feladat átvállalás. Nem szűnik meg ugyanakkor a feladat eredeti címzettjének ellátási felelőssége, amennyiben a feladat ellátásával felhagy az azt átvállaló önkormányzat, ebben az esetben ugyanis a feladat eredeti címzettjének ellátási kötelezettsége feléled. Ez garanciális jelentőségű szabályozás, biztosítva az ellátási kötelezettség folyamatos teljesítését. Az önkormányzati feladatok ellátásáról a jogszabály a 12-16. - okban rendelkezik. Nem találunk tételes feladat-és hatáskör telepítést. Ez az ágazati jogszabályokban lefektetett szabályokban található meg. A helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok meghatározása ez alól kivétel, hiszen arra tételes szabályozást találhatunk az önkormányzati törvényben. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok vonatkozásában a nyelvtani értelmezés szerint helyi önkormányzati feladatként nevesítettek nem taxatív felsorolást jelentenek. 1 Ezt erősíti az a szabály is, miszerint törvény a helyi közügyek, 1 13. (1) 2 A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadóművészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. 3 szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. 9
valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat. A megváltozott társadalmi, gazdasági körülményekre történő reagálást mutatja, hogy a feladatok felsorolását követően, elkülönült szakaszban rendelkezik a jogszabály a helyi közfoglalkoztatással kapcsolatban az önkormányzatot terhelő kötelezettségekről, a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonásáról. Megjelenik, új szabályként az Európai Unió, illetve egyéb nemzetközi szervezetek felé fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban az önkormányzatok jogsértő mulasztása esetére a Kormány beavatkozási lehetősége. II. Az államigazgatási feladatok szabályozásának új rendszere Az önkormányzatok szervezetét, feladat- és hatásköreit legmeghatározóbb módon az államigazgatási feladat-és hatáskörök átszervezése, illetve azok járási hivatalokhoz történő átadása jelentette. Az Mötv. jelenlegi szabályozási rendszere tartalmaz ugyan az államigazgatási feladat-és hatáskörökre vonatkozó szabályozást, miszerint törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, jegyző, valamint közös önkormányzati hivatal ügyintézője számára államigazgatási hatáskört állapít meg, ám az egyéb jogszabályi rendelkezések figyelembevételével kirajzolódnak az önkormányzati hivatalok és járási hivatalok felállításával kapcsolatban az átszervezés tartalmi elemei. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 18/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet a járási hivatal ágazati szakigazgatási szerveket nevesíti a gyámhivatali a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok ellátására, a járási építésügyi hivatal az építésfelügyeleti hatósági és egyes jogszabályokban meghatározott építésügyi hatósági feladatok ellátására, (2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat. 10
a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal az építésfelügyeleti hatósági, az egyes jogszabályokban meghatározott építésügyi hatósági, és a kulturális örökségvédelmi hatósági feladatok ellátására, állat- egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési, élelmiszer-biztonsági, élelmiszerminőség-ellenőrzési, takarmány-ellenőrzési feladatok ellátására, a járási földhivatal az ingatlanügyi és telekalakítási feladatok ellátására, a járási hivatal munkaügyi kirendeltsége a foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatok ellátására, a járási nép-egészségügyi intézet a nép-egészségügyi feladatok ellátására kijelölt szervekként. Fentiek értelmében a kormányrendeletben meghatározottak szerint az eddig önkormányzatok által ellátott államigazgatási ügycsoportok államigazgatási szervekhez történő telepítése történik meg. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény kimondja, hogy a települési önkormányzatok mindazon vagyona, vagyoni értékű joga, mely az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítja, 2013. január 1. napjától állami ingyenes használatba kerül. Az alábbi ábra szemlélteti azokat az ügycsoportokat, melyek az átszervezést követően a járási hivatalokhoz kerültek át, illetve azokat, melyek továbbra is jegyzői hatáskörben maradtak. 11
hagyatéki eljárás birtokvédelmi ügyek adóigazgatás és adóvégrehajtás anyakönyvi ügyintézés egyes építésügyi igazgatási feladatok járásszékhely település Jegyzője esetében / első fokú építési hatósági eljárások ( I. fokú építési, bontási, használatbevételi, fennmaradási engedélyezési eljárások ) Jegyzőnél maradó ügycsoportok kereskedelmi engedélyezéssel kapcsolatos ügyek belterületi parlagfűmentesítés gyermekvédelmi támogatások szociális ellátások, melyek helyi önkormányzati rendeletalkotáshoz kötöttek helyi állattartás szabályozása iparigazgatás egyes gyámügyek/ óvodáztatási támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása/ egyes szociális igazgatási ügyek / ápolási díj megállapítása (méltányossági alapon), közgyógyellátás megállapítása ( méltányossági alapon ), aktív korúak ellátása, lakásfenntartási támogatás Járási hivatalhoz kerülő ügycsoportok okmányirodai feladatok / lakcímnyilvántartás, személyazonosító okmányok kibocsátása, gépjármű-nyilvántartás, útlevél igazgatás / egyes gyám - és gyermekvédelmi ügyek / védelembevétel, iskoláztatási támogatás / egyes szociális ügyek / épolási díj megállapítása alanyi jogon, közgyógyellátás megállapítása alanyi, normatív jogon, időskorúak járadéka / köznevelési feladatok vállalkozói tevékenység engedélyezése egyes állategészségügyi feladatok kijelölt járási hivatalok esetében építésfelügyeleti hatósági eljárás, egyes építésügyi hatósági feladatok / összeférhetetlenség esetén / menedékjogi ügyek szabálysértési feladatok III. A térségi feladat-ellátási rend kiterjesztése, társulási rendszer intézményének erősítése Az önkormányzatok működését jelentős mértékben befolyásolta, az intézményi struktúra átalakításán, illetve a korábbiakban jellemző, az egyes feladat ellátásokat biztosító szervezeti formák átszervezésén keresztül a megváltozott jogszabályi környezet. Csenger Város Önkormányzat vonatkozásában ez a következőket jelentette: 1./ Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal megalakulása, illetve a Csengeri Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések vonatkozásában a korábbi polgármesteri hivatalok megszűnése, helyettük kirendeltségek működtetése. 12
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény önkormányzati feladat, és hatáskör átszervezésre reflektáló szakaszai rendelkeznek a közös önkormányzati hivatalok létrehozásának kérdéseiről. Közös önkormányzati hivatalt hozhatnak létre az egy járáson belül található községi önkormányzatok, melyek lakosságszáma legfeljebb kétezer fő, és területüket legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, oly módon, hogy a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább kétezer fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét. Az új szabályozás bevezetése Csenger Város, és a környező Települések önkormányzatai esetében egy széles körű együttműködésen alapuló költségvetési szerv létrehozását, és a költségvetési szervbe 7 Település egykori Polgármesteri Hivatalának beintegrálását jelentette. 2 Jogelődök: Csengeri Polgármesteri Hivatal, Csengersima-Szamosbecs- Községek Körjegyzősége, Pátyod-Szamosangyalos Körjegyzősége, Komlódtótfalu Községek Ura és Csengerújfalu Köszégi Önkormányzatok Képviselő- testületeinek Körjegyzősége Átszervezést követően kirendeltségekként működő szervezeti egységek: Csengersima, Csengerújfalu, Szamosbecs, Szamosangyalos, Komlóstótfelu, Szamostatárfalva Községek területén működnek. Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal A Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal ellátja a Mötv.- ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott feladatokat Csenger, Csengerújfalu, Csengersima, Szamosbecs, Szamosangyalos, Szamostatárfalva, Komlódtótfalu települések vonatkozásában a közös hivatal működtetésére és fenntartására létrejött megállapodás szerint. A Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal ellátja a Csenger Többcélú Kistérségi Társulás, munkaszervezeti feladatait, és Csenger Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ gazdálkodásából eredő feladatokat is. 2 Csengeri Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó Települések: Csenger Város, és Csengerújfalu, Csengersima, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Komlódtótfalu Községek. 13
c./ Társulási megállapodások felülvizsgálata, ami szervezeti értelemben az alábbi területeken éreztette hatását: Az Mötv. 146. (1) bekezdése értelmében a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül az önkormányzatoknak felül kellett vizsgálniuk a törvény hatálybalépése előtt megkötött társulási megállapodásaikat, és azokat a megváltozott jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő tartalommal volt szükséges módosítaniuk. a.) Csenger Többcélú Kistérségi Társulás- társulási megállapodásának felülvizsgálata megtörtént, ám tekintettel arra, hogy a jogszabályi változásokat megelőzően is jogi személyiségű társulás formájában működött, ezen társulás esetében a felülvizsgálat a társulási megállapodás aktualizálását, az egyéb jogszabályi, módosuló rendelkezések átvezetését jelentette. Az óvodai nevelési feladatok ellátására korábban létrejött társulási megállapodás felülvizsgálata is szükségessé vált. Csenger Mikrotérségi Óvodai Intézményfenntartó Társulás- társulási megállapodás felülvizsgálata történt, mely során a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvényrendelkezéseinek megfelelő, intézményfenntartó társulás társulási megállapodása megszűntetésre került. Ezt követően az óvodai nevelési feladatok létrehozása érdekében jogi személyiségű társulás létrehozása történt, Csenger Mikro- Térségi Óvodai Társulás elnevezéssel. Az új társulás Csenger Város, és Szamosangyalos, Szamostatárfalva, Komlódtótfalu, Csengerújfalu Községek közigazgatási területére kiterjedően látja el feladatait. Létrehozása szervezeti, és jogi értelemben is módosulást jelent, a korábbiakhoz képest. Tekintettel arra, hogy egy jogi személyiségű társulás biztosítja a feladat ellátását, szükséges volt a társulás működéséhez szükséges feltételek megteremtése. Az átalakítás érintette a Csengeri Közös Önkormányzati Hivatalt is, hiszen a társulás munkaszervezeti feladatait feladat ellátási megállapodás alapján a Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Szervezeti értelemben a módosulást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény is indokolta, hiszen míg korábban az óvodai, és iskolai nevelés biztosítása önkormányzati feladat volt, a köznevelési feladatokat biztosító intézmények állami fenntartásba kerülésével az óvodai nevelési feladatok ellátása maradt az önkormányzatok feladatai között. Az átszervezés több intézményt érintően történt. Míg korábban a többcélú intézményként működő, az óvodai nevelési 14
feladatokat, valamint a közművelődési, közgyűjteményi, és egyéb feladatokat is ellátó Petőfi Sándor ÁMK intézménye integráltan biztosította az óvodai nevelési, és az iskolai oktatási feladatokat, a módosulást követően a megszüntetésre kerülő integrált intézményből az óvodai nevelési feladatok kiemelésre kerültek. Az újonnan létrejövő jogi személyiségű társulás által létrehozott költségvetési intézmény, a Riskó Ignác Óvoda biztosítja az óvodai nevelési feladatok ellátását, Csenger székhellyel, egy csengeri, és egy szamosbecsi telephellyel. Az óvodai feladatok ellátására létrehozott új intézmény megalapításával párhuzamosan megtörtént a Csengeri Önkormányzati Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezetének átszervezése is. A korábbi integrált intézményként működő ÁMK megszűntetésével ugyanis az óvodai / jogutód: Csenger Mikro- térségi Óvodai Társulás által fenntartott Riskó Ignác óvoda / feladatok kiszervezése, és a nevelési feladatok államosítása mellett gondoskodni kellett a korábbi intézmény által ellátott egyéb feladatok további, folyamatos megszervezéséről is. Ezt a Csengeri Önkormányzati Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezetének átszervezésével, és az ÁMK által korábban ellátott, óvodai, és köznevelési feladatok kiszervezését követően maradt egyéb feladatok - többek között a bölcsődei ellátás, művelődési, közgyűjteményi, múzeumi tevékenységek ellátása, diák-és tömegsport, közművelődési és egyéb kötelező vagy nem kötelező önkormányzati feladatok - integrálásával biztosítottuk. IV. Kötött finanszírozási rendszer /feladatfinanszírozás/ bevezetése Jelentős változást jelentett az önkormányzatok működésében, a finanszírozás terén véghezvitt reform. 2013. évtől az önkormányzati feladatellátás és ezzel együtt az önkormányzati finanszírozás is alapjaiban változott meg. Jelentős változás ettől kezdődően, hogy a kötelező feladatok ellátására a központi költségvetés nem normatív alapú támogatást biztosít, hanem felhasználási kötöttség mellett általános működési illetve ágazati feladatokhoz rendelt támogatásokat. Az önkormányzati kötelező feladatok ellátására a központi költségvetés feladatalapú támogatást biztosít, ami azt jelenti, hogy minden központi forrás kötött felhasználású (feladatfinanszírozás), év végén elszámolási kötelezettség terheli. Ez mindenképpen egy fegyelmezett, költséghatékony gazdálkodás 15
bevezetését igényli, mely területen a pénzügyi fegyelem megfelelő ellenőrző, és kontrollrendszerrel kerül kiegészítésre. C. A jogszabályi környezet felülvizsgálatának módszertana, priorizálás szempontrendszere Fentiekben vázolt körülmények, és tényezők azok, melyek az elmúlt évben jelentősen megváltoztatták az önkormányzatok által ellátandó feladatok körét, struktúráját. Az alábbiakban azokat a szempontokat vesszük sorra, melyek szükségesek ahhoz, hogy a feladat- ellátást befolyásoló körülmények közül kiválaszthassuk azokat, melyeken keresztül - jelen tanulmány céljának megfelelően - biztosítani tudjuk az ügyfeleket, és ügyintézőket leginkább érintő változások rendszerbe foglalását, és áttekinthetőbbé tételét. A felülvizsgálat módszertana során egy olyan priorizálási rendszert alkalmazunk, melyben meghatározunk az adott problémakörrel kapcsolatban olyan szempontokat, melyeknek teljesülnie kell ahhoz, hogy az adott problémával foglalkozzunk. A szempontokat 1-től 5-ig terjedő skálán terjedő pontszámmal értékeljük, és azokkal a problémákkal kapcsolatban dolgozunk ki megoldási javaslatot, melyek elérték legalább az összesítés során a 8-as pontszámot. Nagyon fontos a piorizálás módszertanának alkalmazása során egy olyan szempontrendszert kialakítani, mely illeszkedik az alkalmazás területének sajátosságaihoz, annak szervezeti, és személyzeti feltételeihez. Azáltal, hogy a dokumentum eredményeképpen elkészül egy, elsősorban az ügyfelek tájékozódását, és jogkövető magatartás elősegítését biztosító dokumentum, közelebb kerülünk az ügyfélközpontú, hatékony közigazgatás követelményének érvényesítéséhez. A priorizálási szempontok a következők: Az intézkedés eredményessége: Az adott intézkedés bevezetésével, alkalmazásával közérthetővé válik az elemzett jogszabályok szövege. Mennyire tudja szolgálni az adott intézkedés bevezetése az ügyfélközpontú közigazgatást: Az elemzések eredményeképpen elkészülő, a szélesebb értelemben 16