0. Ävfolyam 32. szåm 2003. augusztus 5. BeszÅmolÇ nemzektézi konferenciårçl Fertőző betegsägek adatai AerobiolÇgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/oki.htm ) Impresszum
BESZÄMOLÅ AZ INTERNATIONAL SOCIETY OF TRAVEL MEDICINE VIII. NEMZETKÇZI KONFERENCIÄJÄRÅL 2003. MÖJUS 7. KÇZÇTT NEW YORKBAN TARTOTTÄK A TÄRSASÄG (ISTM) NYOLCADIK NEMZETKÇZI KONFERENCI ÄJÄT. A rendezvény négy napjñn az alñbbi témñkban több előadñs És szimpázium hangzott el:. VÄdőoltÅsok (sårgalåz, kolera, rabies, JapÅn B encephalitis, hepatitis A+B) 2. MalÅria (Üj kombinålt kezeläs, gyors diagnçzis, ÉngyÇgyátÅs) 3. RizikÇcsoportÜak felkäszátäse (idősek, terhesek, gyermekek, HIVfertőzÉttek). A repàlőutazås kockåzatai (trombçzis megelőzäse, barotrauma) 5. MagassÅgi betegsäg 6. UtazÇk hasmenäse (prevenciç, ÉngyÇgyátÅs) 7. ParazitÅs fertőzäsek 8. MigrÅciÇ Äs egäszsägàgy 9. Az utazåsi klinika a XXI. szåzadban A védőoltñsok témakörében elhangzott ÉrdekessÉgek A sñrgalñz elleni oltås kiemelt helyet kapott a konferenciån. Ennek egyik oka, hogy ez az egyedàli vädőoltås, melyet kételezően előár a WHO az endämiås teràleten ÅtutazÇknak, oda vagy onnan Ärkezőknek. EndÄmiÅs KÉzÄpAfrika Äs DÄlAmerika. A fertőzétt teràletek nem igazodnak az orszåghatårokhoz, emiatt nem egysäges az ÅllÅspont, hogy azokban az orszågokban, melyek csak räszlegesen Ärintettek, kell egysägesen oltani az utazçkat. TÉbb Ärv szçl a vakcinålås mellett. EgyrÄszt az Äghajlati viszonyok våltozåsa miatt egyre kiterjedtebb a betegsäg előfordulåsa, måsräszt a nem oltottak potenciålis veszälyt jelentenek egy olyan käsőbbi cälorszågban, ahol a sñrgalñz vàrus vektora, az Aedes szünyog honos; päldåul egy Även belàl BrazáliÅba, majd MalajziÅba repàl, vagy a DÄlAfrikai KÉztÅrsasÅgba kenyai ÅtszÅllÅssal jut el. A ÄrdeklődÄs måsik oka, hogy BrazáliÅban, 999 Äs 2002 kézétt 3 milliç primovakcinåciç tértänt Sao Paoloban Äs kérnyäkän, melynek kapcsån halålos kimenetelű oltåsi szévődmänyt Äszleltek 2 Äs 22 Ävesek kézétt. Az eddigi adatok szerint a halålozås arånya </000000 volt, melyärt allergia vagy az oltottak tül fiatal kora volt okolhatç. A brazil megfigyeläs alapjån, 65 Äves kor felett 2,/00000re emelkedett a sülyos oltåsi sz ÉvődmÄnyek arånya. FamiliÅris hajlammal Äs az ÉregedÄssel kapcsolatos termäszetes immungyengesäggel hozzåk ÉsszefàggÄsbe a kçros reakciçkat. MegerősátettÄk azt a koråbbi javaslatot, hogy idősek sårgalåz elleni oltåsa előtt kàlénésen märlegelni kell a valçs kockåzatot. A sårgalåz elleni oltçanyag
Älő, attenuålt várust tartalmaz, melyet csirkeembriçban szaporátva Ållátanak elő (Stamaril). Az oltåst kévető 0. nap utån alakul ki a táz Ävig tartç vädettsäg. Mivel az oltçanyag Älővárust tartalmaz, terheseknek, immunkårosodottaknak Äs tojåsfehärje ÄrzÄkenyeknek nem adhatç. 9 hçnaposnål fiatalabbak vakcinålåsa encephalitis veszälye miatt nem javasolt. SÑrgalÑz elleni védőoltñst hazñnkban kizñrálag a Johan BÉla OrszÑgos Epidemiolágiai KÖzpont NemzetkÖzi OltáhelyÉn végeznek. Az oltñsrál kétnyelvű, nemzetközi oltñsi könyvet Ñllàtanak ki: International Certificate of Vaccination, melynek felmutatñsñt az Érintett orszñgok hatásñgai a be És kiutazñskor kérhetik. A veszettség (lyssavàrus) elleni preexpozáciçs oltåsok jelentősäge az Ékoturizmussal, motoros Äs keräkpåros orszågjåråsokkal névekedik. Az USAban a denevärek Åltal terjesztett fertőzäs a leggyakoribb, mág DÄlkelet ÖzsiÅban a majmok Äs a kçbor kutyåk a veszälyesek. Egy pakisztåni klinikån käszàlt film tébb fertőzétt ember tàneteit kévette halålukig, bizonyátva a betegsäg sülyossågåt Äs az időben adott passzáv Äs aktáv immunizålås fontossågåt. Mivel az oltçanyagok sok esetben helyi gyårtåsüak, immunolçgiai hatåsuk bizonytalan, a fejlődő orszågokban megkezdett oltåsi sorozatot sülyos säràläs esetän Üjra kezdik a hazaärkezäst kévetően. PreexpozáciÇs oltåsban räszesátett egyännek veszettsägre gyanüs säràläs esetän a 0. Äs 3. napon kell ismätlő oltåst kapnia. JapÑn B encephalitis (japñn Bencephalitis vàrus) jårvånyok Özsia valamennyi orszågåban előfordulnak. Elsősorban a vidäki teràletekre låtogatçk Äs a huzamosabb ideig KeletÖzsiÅban tartçzkodçknak ajånlott a hårom räszből ÅllÇ oltåsi sorozat. Az elmült Ävekben turistaparadicsomokban Chiang Maiban Äs Balin is jelentettek megbetegedäseket. Az egäragyban termelt elélt várust tartalmazç oltçanyag 030%ban okoz oltåsi reakciçt. A fent emlátett kockåzati csoportüaknak azonban ajånlott az oltåsi sorozat, mivel a betegsäg magas halålozåsü (30%) Äs a tülälők kézétt gyakori a maradandç idegrendszeri kårosodås. HazÅnkban nem térzskényvezett az oltçanyag. A hepatitis A elleni aktáv immunizåciç az utazçknak ajånlott leggyakoribb oltås. A hazaihoz hasonlç szerolçgiai vizsgålatok tértäntek annak felmäräsäre, hogy a szűrővizsgålat vagy a rutinoltås gazdasågosabbe bizonyos populåciçban. Fejlődő orszågokbçl ÅttelepàlteknÄl a termäszetes vädettsäg mår fiatal kortçl magas, mág az iparilag fejlett teràleteken a kézäpkorüak is mäg fogäkonyak. A hepatitis B fertőzäs elleni vädőoltås jelentősäge nőtt az elmült Ävtizedben. NÄmetorszÅgi felmäräsek szerint az 50 Äv feletti, egyedàl utazç färfiak 20%a lätesát alkalmi, vädekezäs nälkàli szexuålis kapcsolatot magas hepatitis B prevalenciåjü orszågokban. A rizikçcsoport jelentősen kibővàl az exträm sportok Äs a kézüti balesetek Åldozataival. Id ős, krçnikus betegsägben
szenvedőknäl a sàrgőssägi betegellåtåskor van esäly nosocomialis fertőzäsre (hepatitis B, C, HIV). A fenti indokok miatt az ÅltalÅnossÅgban javasolt oltåsok kézä keràlt a hepatitis A Äs B elleni immunizåciç. A tàfusz (S.typhi) elleni vädőoltås leggyakrabban az indiai szubkontinensre Äs az AfrikÅba utazçknak javasolt. A gyengátett baktäriumot tartalmazç peroralis oltçanyag alkalmazhatçsåga korlåtozott (nem ajånlott kisgyermeknek, immunkårosodottaknak Äs terheseknek). Figyelembe kell venni azt is, hogy az antimalåriås szerek Äs egyäb profilaktikus antibiotikumok jelentősen csékkenthetik hatäkonysågukat. Jelenleg a poliszacharida vakcinåkat hasznåljåk legelterjedtebben, melyek kiszorátottåk a magas reaktogenitåsü teljessejt vakcinåkat. HÅtrÅnyuk azonban az, hogy a poliszacharid antigänek 2 Äves kor alatt nem indukålnak megfelelő ellenanyagvålaszt Äs a vädőhatås sem tartçs. Ennek kikàszébéläsäre mår kidolgoztåk a hastáfusz elleni konjugålt oltçanyagot. A kolera (V.cholerae) elleni vädőoltås egyärtelműen kikeràlt az utazçknak javasolt oltåsok kéräből, révid tåvü Äs gyenge hatäkonysåga (050%) miatt. AlkalmazÅsi kére a katasztrçfa süjtotta teràleten dolgozç mentőalakulatok tagjaira, a humanitårius ÉnkÄntes munkåt vägzőkre Äs a hajçkon szolgålatot teljesátőkre szűkàlt. NÉhÑny gondolat a malñria témakörében elhangzott előadñsokbál A malñria megelőzäse Äs lekàzdäse vilågmäretű probläma. A betegsäg elterjedäsänek kedvez, hogy a klimatikus viszonyok våltozåsa miatt a vektor szünyogok Älettere 500 m tengerszint feletti magassågrçl 2000 mäterre emelkedett Äs a plazmçdiumok chloroquin rezisztenciåja jelentősen nőtt. KÉzÄpAmerika, çszakafrika Äs az arab orszågok kivätelävel mår sehol nem hatäkony a chloroquin a malåria megelőzäsäre. Proguanillal kombinålva mäg megfelelő profilaktikum az indiai szubkontinensen. Jelenleg a malåria megelőzäsäre leggyakrabban hasznålt käszátmäny a mefloquin (Lariam), mely kedvezőtlen melläkhatåsprofilja Äs alkalmazåsi javaslata miatt nem kedvelt szer. Egyes felmäräsek szerint az esetek 060%Åban az előáråstçl eltärve megszakátjåk, vagy hamarabb abbahagyjåk szedäsät. Az utazås tartamåhoz käpest hosszü gyçgyszereläst igänylő mefloquin versenytårsakänt keràlt a gyçgyszertårakba a Malaron (ÉsszetÄtele: atovaquon/proguanil). NeuropszicholÇgiai melläkhatåsa kevesebb, gastrointestinalis melläkhatåsa azonban hasonlç a mefloquinehoz. Előnye, hogy egy nappal a malåriås teràletre ÄrkezÄs előtt kell szedäsät megkezdeni, napi egy tabletta a dçzisa Äs a teràlet elhagyåsa utån 7 nappal be lehet fejezni a kemoprofilaxist. DrÅga käszátmäny, elsősorban azoknak javasolt, akik 5 napnål révidebb ideig vannak malåria veszälynek kitäve. HazÅnkban mäg nincs térzskényvezve, de egyäni käräsre pår nap alatt behozattathatç. A malåria teråpiåjåban is gazdagodott a kánålat. Riamet [(Novartis) arthemether/lumefantrin] näven Üj kombinåciç keràlt forgalomba. Az arthemet KánÅban 2000 Äve malåria ellen hasznålt a
quinghaosu fa kivonatånak (artemisin) szintetikus våltozata. Gyors Äs magas plazmakoncentråciçt eredmänyez, bårmilyen kombinåciçban hatåsosan csékkenti a parazitemiåt, pusztátja a gametocitåkat, ennek eredmänyekänt a klinikai tànetek gyorsan enyhàlnek, Äs a beteg fertőzőkäpessäge is nähåny Çra alatt megszűnik. TÉbb előadås foglalkozott a stand by kezelässel (sàrgőssägi kezeläs, ÉngyÇgyátÅs), mellyel kapcsolatban eltärőek a välemänyek Äs a gyakorlat is. A täma ismert szakembereinek, a WHO Äs a CDC käpviselőinek vitåit nagy ÄrdeklődÄs kásärte. MÄg az ÅllÇhelyeken is szorongott a hallgatçsåg, akik abban a tävhitben voltak, hogy a malåriakärdäsben egyärtelmű ÅllÅsfoglalÅst Äs a gyakorlatban jçl hasznålhatç irånyelveket kapnak. A malåria szekciçkat interaktáv műhely zårta. Eseteket ismertettek, Äs elektronikus szavazåssal, az előadçk Äs a räsztvevők egyàttesen déntéttek a megoldåsrçl. LehangolÇ ÄlmÄny volt, hogy egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy a 60%ot meghaladta volna az egyforma välemänyek arånya. KÄtsÄgtelen, hogy a malåria megelőzäse, a diagnçzisa Äs a kezeläse az utazåsi medicina legnehezebb Äs legvåltozçbb teràlete. Gyakorlati kérdések az utazñsi medicinñbál çrdekes szánfoltja volt a konferenciånak a naponta mås cälorszågot taglalç A nap åticélja (Destination of the Day) cámű sorozat. Kuba, DÄlAfrikai KÉztÅrsasÅg Äs IndonÄzia sajåtossågairçl tartottak előadåst helyi szakemberek. A magyar turiståk egyik kedvelt cälpontjårçl, BalirÇl is sok Ärdekes informåciç hangzott el, tébbek kézétt az, hogy a malåria kockåzata itt igen alacsony, de 2002ben dengue jårvåny süjtotta, Äs egyre tébb mikrofilariasist Äs leptospirosist Äszlelnek utazçk kézétt. A HIVkockÅzat sem elhanyagolhatç, a näpszerű masszåzsszalonokban a lånyok fertőzéttsäge meghaladja a 25%ot. Rizikácsoportba tartozák utazñsa Ebben a tämakérben a gyermekek, az idősek, a krçnikus betegek Äs az immunhiånyosok (kiemelten a HIVfertőzÉttek) felkäszátäsäről hangzottak el előadåsok. KiemeltÄk, hogy a feladat bonyolult Äs időigänyes, csak keväs utazåsi klinika vagy håziorvosi rendelő van erre felkäszàlve. Az egyik legnagyobb akadåly elsősorban az, hogy nem kellő időben jelentkeznek szakembernäl a krçnikus betegsägben szenvedők. Az alapbetegsäggel kapcsolatos kontroll, esetleg nähåny kiegäszátő vizsgålat felfednä azokat az elvåltozåsokat, melyek a megterhelő utazås sorån egäszsägàgyi problämåt okozhatnak. Jelentősen bővàlt az időseknek Äs krçnikus betegsägben szenvedőknek javasolt oltåsok kére. CellulÅris immundefektusban Äs HIVfertőzÄsben szenvedők Älő mikrobåt tartalmazç vakcinåval csak akkor olthatçk, ha az abszolüt CD szåm meghaladja a 00/ml ÄrtÄket. A mekkai zarñndoklatokkal tébb referåtum, poszter foglakozott: Ävente kézel kätmilliç ember Ärkezik MekkÅba, a hät napig tartç, nagy fizikai Äs lelki
igänybevätelt jelentő zaråndoklatra. A forrç Äghajlat Äs a zsüfoltsåg elsősorban a cseppfertőzässel terjedő betegsägeknek kedvez: meningococcus, influenza, tbc. TÉbb előadås is foglalkozott a 2002ben indult azçta kàlénbéző vilågräszeken elterjedőben lävő W35 szerocsoportü N.meningitidis jårvåny jellegzetessägeivel Äs tanulsågaival. Szaud ArÅbiÅba tavaly Çta, csak a nägykomponensű vakcinåval tértänt ÄrvÄnyes oltås igazolåsa utån adjåk ki a vázumot. A vallåsi gyàlekezäsek utån emelkedik a tuberkulçzis incidenciåja is. A rituålis borotvålås a hepatitis B Äs C, valamint a HIVfertőzÄs terjedäsät segáti elő. Az esetleges zoonosis kialakulåsånak veszälyät minimålisra csékkentette az Åldozati Ållatok levågåsånak fokozott higiänäs ellenőrzäse. A zaråndoklatokhoz kapcsolçdç egäszsägàgyi problämåkat vårhatçan csékkenteni fogja az egäszsägàgyi felvilågosátç munka, a vädőoltåsok kiterjedtebb alkalmazåsa Äs az akut betegellåtås javátåsa. Az UtazÑsi Klinika a XXI. szñzadban TÉbb eurçpai Äs Amerikai Egyesàlt Öllamokbeli, egy ausztråliai Äs egy pakisztåni utazåsi klinika teväkenysägävel ismerkedhettànk meg. Nyugat EurÇpÅban Äs az USAban magasan käpzett szakasszisztensek låtjåk el a tanåcsadçi Äs oltç feladatot. Szakorvosok csak speciålis esetekben, konzálium szintjän vesznek räszt a munkåban. Az utazåsi klinikåk jelentősägät kàlénbéző kärdőáves felmäräsekkel vizsgåltåk. A kärdőáveket repàlőtereken, vårçkban Äs a mädiån keresztàl juttattåk el a megkärdezettekhez. Az utazçk tåjäkozottsåga mäg a fejlett egäszsägàgyi Äs utazåsi kultüråval rendelkező tårsadalmakban is alacsony, az utazçk 30%a veszi igänybe a tanåcsadåst. A vizsgålat sok tämåt Ärintett, tébbek kézétt a klinikåk szerepät a szexuålis neveläsben Äs a nemi Üton terjedő betegsägek megelőzäsäben. Egy angliai felmäräs szerint a klinika korlåtozott szerepet jåtszik a szexuålis egäszsäg megőrzäsäben. HatÄkonyabbnak bizonyultak az orszågos tåjäkoztatç kampånyok, melyek a nemzetkézi utazçkra is irånyultak. TÉbb előadås/poszter a migrñciával, a migrñnsok egészségçgyi ellñtñsñval/egészségçgyi ismeretszintjével foglalkozott. IllegÑlis bevñndorlák szñmñra fenntartott jñrábetegrendelő műkédäsäről szåmoltak be BresciÅbÇl (OlaszorszÅg). A tartomånyi egäszsägàgyi ellåtås keretäben kialakátott jårçbetegrendelőben a hät Ét napjån nyüjtanak alapellåtåst a bevåndorlçknak. A szemälyzetet orvos, 2 adminisztråtor, 2 nővär, 3 kultürålis mediåtor, Äs pszicholçgus alkotja. SzÅmátÇgÄpes rendszer tartja nyilvån a demogråfiai, epidemiolçgiai Äs klinikai adatokat. Fertőző betegsägek esetäben az egäszsägàgyi ellåtås ingyenes. A 2 Äve műkédő rendelő tébb mint 20 000 beteget låtott el. A teväkenysäg fő teràletei az alapellåtås Äs megelőzäs, a fertőző betegsägek kontrollja, főleg a tbcszűräs, az aktáv tbcbetegsäg kezeläse, valamint a latens fertőzäsek szűräse. Foglalkoznak mäg a rizikçcsoportoknål a szexuålis Üton terjedő betegsägek
szűräsävel Äs a parazitolçgiai betegsägek kezeläsävel is. A migrñciá okozta eg ÉszsÉgçgyi feladatok megoldñsñhoz a fogadá orszñgban speciñlisan kialakàtott egészségçgyi struktårñra van szçkség. Spanyol szakemberek szåmoltak be a tuberkulázis előfordulåsårçl bevåndorlçk kézétt. A vizsgålat a Madridban Älő, tuberkulçzisban szenvedő bevåndorlçk klinikai Äs epidemiolçgiai jellemzőit ismertette. Tuberkulin bőrprçbåt vägeztek minden bevåndorlçnål. A tàneteket mutatç betegeknäl megkásäreltäk a Mycobacterium tenyäsztäsät képet Äs vizeletmintåkbçl mås savållç baktäriumok kçroki szerepänek kizåråsa mellett. ésszesen 80 aktáv tuberkulçzis esetet diagnosztizåltak, legtébbjàk PerubÇl Äs az Egyenlátői GuineabÇl Ärkezett. A bevåndorlçk 6 illetve 75%ÅnÅl volt a képet Äs vizelettenyäsztäs eredmänye pozitáv. MegÅllapátÅsuk szerint a tuberkulçzis a migrånsok kézétt elterjedt, a megärkezäst kévető első 3 Ävben fordul elő leggyakrabban. A kçrokozç gyçgyszerrezisztenciåja emelkedő tendenciåt mutat. Sàrgetőnek tartjåk a bevåndorlçk szåmåra elärhető Äs finanszározhatç tbc kontroll program kialakátåsåt. OlaszorszÅgi munkacsoport tartott el őadåst az illegñlis bevñndorlák tñjékozottsñgñrál a HIVfertőzÉs megelőzésével kapcsolatban is. A vizsgålatot a nem UniÇs orszågokbçl Ärkező illegålis bevåndorlçk kézétt vägeztäk, akik BresciÅban a jårçbeteg ellåtås keretäben kärtek segátsäget. EgÄszsÄgàgyi dolgozçk Äs kultürålis mediåtorok segátsägävel vägeztäk a felmäräst, a WHO Åltal ÉsszeÅllátott kärdőáv felhasznålåsåval. Az ismeretek szintjät a HIVfertőzÄsre vonatkozç táz kärdäsre adott vålasz alapjån hatåroztåk meg. ésszesen 58 szemälyt kärdeztek meg, ÅtlagÄletkoruk 29 Äv (79) volt, 6,8%a färfi. SzenegÅlbÇl 2,6%, çszakafrikåbçl 28,%, mås szubszaharai orszågbçl 7,2% Äs KeletEurÇpÅbÇl 32,% Ärkezett. MuzulmÅn volt 5,5%, keresztäny 6,5%. A bevåndorlçk 52%ÅnÅl a HIVfertőzÄsre vonatkozç ismeretek szintje alacsony volt. Çsszefoglalva: szakmailag igen Ärdekes konferenciån vettànk räszt, a legkorszerűbb technikai feltätelek, Äs jç szervezäs biztosátotta az idő kihasznålåst. Reggel 7 ÇrÅtÇl este 9 ÇrÅig folytak az előadåsok, szimpçziumok. A kultürålis program az Ellis Island, a BevÅndorlÇk SzigetÄ nek meglåtogatåsa biztonsågi okokbçl elmaradt. A korszerű ismeretek meglätänek igazolåsåra 2003ban a NemzetkÉzi UtazÅsi Medicina TÅrsasÅg bevezette az angol nyelvű áråsbeli vizsgåhoz kététt, az utazåsi medicina teràletän szerzett ismereteket igazolç bizonyátvånyt (Certificate of Knowledge of Travel Medicine). A konferencia első napjån tébb mint 300 jelentkező ÇrÅs áråsbeli vizsgåt tehetett. A kiärtäkeläs a tårsasåg Åltal kinevezett tudomånyos bizottsåg vägezte. A sikeres vizsgåt tevők kéztàk dr. Jelenik Zsuzsanna is augusztusban kapta käzhez a minősátäst.
TÑjÉkoztatÑst adta: oltáközpont dr. Jelenik Zsuzsanna osztñlyvezető főorvos, NemzetkÖzi dr. Melles MÑrta főigazgatá főorvos, OEK
A HAZAI JÄRVÄNYéGYI HELYZET ÄLTALÄNOS JELLEMZèSE A 2003. augusztus 0. kézétti időszakban bejelentett fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyàgyi helyzete az alåbbiakban foglalhatç Éssze: Az enterñlis fertőző betegségek kézàl a campylobacteriosis bejelentäsek szåma kézel 20%kal csékkent, mág a salmonellosis Äs az enteritis infectiosa megbetegedäsekä 0%kal emelkedett az előző hetihez käpest. A heti adatokat tekintve az enterålis fertőző betegsägek jårvånyàgyi helyzete kedvezőbb volt, mint az előző Äv hasonlç időszakåban. Kevesebb vàrushepatitis fordult elő, mint az előző häten, a regisztrålt esetek szåma csupån harmada volt az 997200. Ävek azonos hetät jellemző mediånnak. A légåti fertőző betegségek jårvånyàgyi helyzete kedvezően alakult. Kevesebb varicella bejelentäs Ärkezett, mint az előző häten. A scarlatina esetek a mült hetihez kézel azonos szåmban fordultak elő, csak hät teràletet Ärintettek a megbetegedäsek. Pertussist Äs morbillit nem regisztråltak, szçrvånyosan előfordulç rubeola És mumpsz esetek keràltek a nyilvåntartåsba. Az idegrendszeri fertőző megbetegedések kézàl kevesebb encephalitis infectiosa, tébb gennyes, illetve serosus meningitis bejelentäst regisztråltak. Az encephalitis infectiosa Äs a meningitis serosa jårvånyàgyi helyzete megnyugtatç volt, de a meningitis purulenta bejelentäsek szåma mind a heti, mind az Äv eleje Çta nyilvåntartåsba vett esetek szåmåt tekintve meghaladta a koråbbi Ävben regisztråltat. A hät megbetegedäs Ét teràleten fordult elő. A Lymekár bejelentäsek szåma alig våltozott az előző häthez viszonyátva, az 32. häten diagnosztizålt esetek szåma hasonlç volt az előző Äv azonos időszakåban regisztrålthoz. Az esetek kézel harmadåt a fővårosbçl jelentettäk.
EGèSZSèGéGYI, SZOCIÄLIS ès CSALÄDéGYI MINISZTèRIUM Eng.sz.: 870/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedések MagyarorszÑgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 32/2003.sz.heti jelentäs (weekly report) (2003.08.0 2003.08.0.) BetegsÉg Disease 2003.08.0 2003.08.0. a 32. héten (week) 2002.08.05 2002.08.. MediÑn 997 200 az 32. héten (week) 2003. 2002. MediÑn 997 200 Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis 250 285 369 387 83 7860 Dysenteria 3 70 6 305 Dyspepsia coli EgyÉb E.coli enteritis 3 3 6 5 6 5 36 83 Campylobacteriosis 30 80 3206 3562 Yersiniosis Enteritis infectiosa 76 2 890 59 25380 63 256 Hepatitis infectiosa 0 38 29 97 532 02 AIDS Poliomyelitis 2 5 7 6 Acut flaccid paralysis 2 8 Diphtheria Pertussis 5 Scarlatina 5 9 072 832 3380 Morbilli Rubeola 2 3 6 5 2 9 Parotitis epidemica 5 3 3 96 79 Varicella 90 23 2806 26676 Mononucleosis inf. Legionellosis 25 5 30 2 20 88 6 88 27 787 Meningitis purulenta 7 3 69 5 Meningitis serosa Encephalitis infectiosa 8 3 6 8 89 7 83 79 7 CreutzfeldtJ. betegség 5 0 Lymekár 55 52 73 702 Listeriosis Brucellosis 2 Leptospirosis 8 20 23 3 Tularemia Tetanus 2 23 60 37 8 Vàrusos haemorrh. lñz 2 2 Malaria* 5 7 Toxoplasmosis 2 5 2 02 37 72 (+) előzetes, räszben tisztátott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) () nincs adat (no data available) A statisztika käszátäs ideje: 2003.08.2
EGèSZSèGéGYI, SZOCIÄLIS ès CSALÄDéGYI MINISZTèRIUM Eng.sz.: 870/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedések MagyarorszÑgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 32/2003.sz.heti jelentäs (weekly report) (2003.08.0 2003.08.0.) Terçlet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta Lymekár Budapest Baranya 5 7 3 3 9 3 5 BÑcsKiskun 7 5 7 3 BÉkÉs 8 3 6 9 2 BorsodAbaåjZemplÉn 0 2 3 5 CsongrÑd 88 2 2 FejÉr 8 5 36 2 GyőrMosonSopron 9 7 9 9 HajdåBihar 5 7 28 2 3 Heves 3 5 53 9 JÑszNagykunSzolnok 20 6 79 2 2 2 KomÑromEsztergom 9 5 3 5 NágrÑd 3 2 30 5 2 Pest 3 9 59 2 6 Somogy 37 2 SzabolcsSzatmÑrBereg 0 3 2 Tolna 9 5 39 Vas 7 8 2 2 VeszprÉm 5 3 88 3 Zala 3 3 20 2 3 Çsszesen (total) 250 3 30 76 0 90 25 7 55 Előző hét (previous week) 226 57 673 22 8 28 30 5 59 (+) előzetes, räszben tisztátott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszátäs ideje: 2003.08.2
A Johan BÅla OrszÉgos EpidemiolÑgiai KÖzpont (OEK) kiadvénya. A kiadvånyban szereplő kézlemänyek szakmai egyeztetäst kévetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÉsszeÅllátÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÉzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvänyt a Johan BÅla OrszÉgos KÖzegÅszsÅgÜgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÅzÅs AlapnÄl elnyert pälyäzat Ältal biztosçtott egyéttműkådös rövön fejlesztettök ki. Az Epinfo minden häten pänteken keràl poståzåsra Äs az Internetre. Internet càm: www.antsz.hu/oek A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kézläsi sz ÅndÄkkal sz áveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjéhez fordulni: Johan BÉla OrszÑgos Epidemiolágiai KÖzpont 966 Budapest, Pf. 6. Telefon: 7653, 769 Telefax: 76223 Email: epiujsag.oek@antsz.hu A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatçk Äs felhasznålhatçk, azonban a kiadvåny forråsk Änt valç hasznålatånål hivatkozni kell az al Åbbi mçdon: OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÉzpont. A kézlemäny cáme. Epinfo a megjelenäs Äve; a kiadvåny sz Åma:oldalszÅm. (Pl.: OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÉzpont. 0 Äves az Epinfo. Epinfo 2003;:3.) OrszÑgos tisztifőorvos: Prof. dr. UngvÑry GyÖrgy ISSN 9757X