ElMe 6. labor. Helyettesítő karakterisztikák: Valódi karakterisztika 1 pontosabb számításoknál 2 közelítő számításoknál 3 ideális esetben



Hasonló dokumentumok
Elektromechanika. 6. mérés. Teljesítményelektronika

2. Hőmérséklet érzékelők vizsgálata, hitelesítése folyadékos hőmérő felhasználásával.

1. Adja meg az áram egységének mértékrendszerünkben (m, kg, s, A) érvényes definícióját!

2013. augusztus Gépjármű villamosságtan Autóelektronikai műszerész pótvizsga feladatok. (14.A.) (teljes egészében kiadható a pótvizsgázónak)

3. Konzultáció: Kondenzátorok, tekercsek, RC és RL tagok, bekapcsolási jelenségek (még nagyon Béta-verzió)

egyenfeszültség középértékének kifejezése... 19

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást!

ű ű Ú Ö ű ű Ú ű ű

ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű


K Ü L Ö N L E G E S T R A N S Z F O R M Á T O R O K

5. A fényforrások működtető elemei. 5.1 Foglalatok

Billenőkörök. Billenő körök

5 Egyéb alkalmazások. 5.1 Akkumulátorok töltése és kivizsgálása Akkumulátor típusok


ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

A 2011/2012. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából. I.

Háromfázisú hálózat.




Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László

(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez.

Elektrotechnika "A" tételek

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató





Ú Ő ö Ü ö ö ö Ú

3. számú mérés Szélessávú transzformátor vizsgálata


Ph Mozgás mágneses térben

ű ű ű ű ű Ü ű ű Ü Ő



Mintavételezés: Kvantálás:



5. Mérés Transzformátorok


TÁJÉKOZTATÓ A HARMONIKUS ZAVAROKRÓL


Huroktörvény általánosítása változó áramra

4. A GYÁRTÁS ÉS GYÁRTÓRENDSZER TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS MODELLJE (Dudás Illés)

ö ú ö ő ő ü ö ö ű ö ő ö ű ö ő ő ö ü ö ő ö ő ő ü ö ű ú ö ő ü ö ú ú ú ő ő Ő ö ű

ó ó ő ü í ó ó ü ő ü ó í ó ő ő í ő ú ú ó

Elektrotechnika Feladattár

Funkcionálanalízis. Általánosított függvények Disztribúciók el adás május Lineáris funkcionál

Aronic Főkönyv kettős könyvviteli programrendszer

Felkészülést segítő kérdések Gépszerkesztés alapjai tárgyból

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA


2-17. ábra ábra. Analízis 1. r x = = R = (3)

Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló február 8.

Elektronika II Feladatlapok jegyzet

Everlink Parkoló rendszer Felhasználói és Üzemeltetési útmutató



NO (záróérintkező) nyitott érintkezők táv. 3 mm NYÁK-ba építhető. Csatlakozók nézetei

5. Trigonometria. 2 cos 40 cos 20 sin 20. BC kifejezés pontos értéke?


A különbözõ módszerek hatásossága és jellemzõ tulajdonságai

Digitális kártyák vizsgálata TESTOMAT-C" mérőautomatán





Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk. Jelfeldolgozás. Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció




MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT Budapest, Pf. 62 Telefon , Fax

Ö



Elektromechanika. 5. mérés. Egyenáramú motor mérése



ő ú ö ű ő ö ő ö ö ö ű ö ö ű




HITELESÍTÉSI ELŐ ÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐ K KOMBINÁLT VÍZMÉRŐ K HE 6/3-2004


ú ü Ü Ö ü ő ő ő Ú Ú Ö Ú



Tanulói munkafüzet. FIZIKA 10. évfolyam 2015.


AllBestBid. Felhasználói kézikönyv az AllBestBid online aukciós szolgáltatás használatához március DFL Systems Kft.

Ö Ü Ú Ö ű ű Ö ű ű ű ű Ú

Kapcsolóüzemű tápegységek és visszahatásaik a hálózatra

12. GYAKORLÓ FELADATOK ÉS MEGOLDÁSAIK

Ú Ú ű ű Ú Ó Ú Ü



4. mérés Jelek és jelvezetékek vizsgálata

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

Átírás:

ElMe 6. labor 1. Rajzolja fel az ideális és a valódi dióda feszültség-áram jelleggörbéjét! 5. Hogyan szokás közelíteni a számítások során a dióda karakterisztikáját? 4. Rajzolja fel a dióda karakterisztikáját, valamint rajzjelét a vezetőirányú áram és feszültség bejelölésével! Helyettesítő karakterisztikák: Valódi karakterisztika 1 pontosabb számításoknál 2 közelítő számításoknál 3 ideális esetben 2. Mi a különbség az egyenirányító és a váltóirányító között? A vezéreletlen áramirányítókban csak a váltakozó feszültségű rendszerből az egyenfeszültségű rendszer felé lehetséges az energiaátvitel; csak egyféle, ún. egyenirányító üzemmód jöhet létre. A vezérelt áramirányítók mind a két irányú energiaáramlást lehetővé tehetnek. Ha az energia a váltakozó áramú oldalról az egyenáramú oldal felé áramlik, akkor az előbbieknek megfelelően egyenirányító, ha az energiaáramlás iránya fordított, váltóirányító (inverter) üzemmódról beszélünk. 3. Definiálja a fázisszám, útszám, ütemszám fogalmakat! A különféle felhasználási igények miatt többféle áram-irányító kapcsolást alkalmaznak. Csoportosításuk a fázisszám (jele: f), útszám (u) és az ütemszám (ü) szerint lehetséges. A váltakozó áramú hálózat szerint egy- és háromfázisú megoldásokat különböztetünk meg. Attól függően, hogy az áramirányító transzformátor szekunder tekercsének egy adott menetében az áram egy- vagy két irányban folyhat-e, egy- és kétutas kapcsolásokról beszélhetünk. Az ütemszámot a készülék egyenfeszültségű kapcsain megjelenő jel legalacsonyabb rendszámú felharmonikus frekvenciájának és a váltakozó áramú oldal frekvenciájának hányadosa határozza meg. 6. Rajzolja fel a tirisztor kapcsolási rajzjelét, nevezze meg az elektródákat! A Anód K Katód V Vezérlőelektróda

7. Magyarázza meg röviden, hogy miért lehet a tirisztort vezérelt egyenirányítónak, illetve vezérelt elektronikus kapcsolónak tekinteni? A tirisztorok tulajdonságainak vizsgálatához tartsuk szem előtt a 6.5.3 a) ábra szerinti 1f. 1u. 1ü., ohmos terhelésű tirisztoros egyenirányító kapcsolást és az arra vonatkozó időfüggvényeket (6.5.3 b) ábra). Az u 2 tápfeszültség pozitív félperiódusában a t=t g gyújtási időpontig (α gyújtási szögig) a tirisztor még szigetel, i t =0, a teljes u 2 tápfeszültség rájut a tirisztor anód-katód kapcsaira, így az u t feszültség zérus. A t g időpontban a gyújtás következtében a tirisztor vezetővé válik: i t 0; az anód-katód kapcsok közötti feszültség a t g időpontban ugrásszerűen közelítőleg zérusra törik le, és a félperiódus végéig zérus is marad. Következésképpen a t g < t < T/2 időintervallumban a teljes u 2 tápfeszültség az R t ellenállás sarkaira jut. A tápfeszültség negatív félperiódusaiban a tirisztor záróirányú igénybevétele miatt nem vezethet, így i t =0; u t =0. Az elmondottak alapján a tirisztort szokás vezérelt egyenirányítónak is nevezni, illetve vezérelt elektronikus kapcsolónak tekinteni. 6.5.3 ábra Ellenállás terhelésű 1f. 1u. 1ü. vezérelt egyenirányító: a) kapcsolása; b) feszültség és áram időfüggvényei; c) d) e) a legtöbbször alkalmazott gyújtófeszültség időfüggvények. 8. Mi a tirisztor gyújtásának és oltásának feltétele? A diódához hasonlóan a tirisztor is félvezető kristályból szennyezéssel kialakított elem, amely záróirányú feszültség-igénybevétel esetén (a 6.5.3 a) ábrán az A jelű anód negatív a K jelű katódhoz képest) gyakorlatilag nem vezet áramot, és a V vezérlőelektródára adott feszültséggel sem tehető vezetővé. Nyitóirányú (tehát az előzővel ellentétes polaritású) feszültség-igénybevétel esetén ugyancsak mindaddig nem vezet áramot, amíg a V vezérlőelektróda és a K katód közé megfelelő polaritású (a vezérlőelektróda pozitív a katódhoz képest) és nagyságú un. gyújtófeszültséget nem juttatunk, azaz a tirisztort nem gyújtjuk, nem kapcsoljuk be. A gyújtott, és ezáltal vezetővé tett tirisztor csak akkor nyeri vissza szigetelőképességét, ha a rajta átfolyó áram zérusra csökken, és rövid ideig az ún. szabaddá válási ideig (10-100 μs) záróirányú feszültség jut rá.

A vezérlő elektróda csak a tirisztor bekapcsolására szolgál, a vezérlő elektródára adott pozitív vagy negatív impulzusok a már vezető tirisztorra hatástalanok. Az áram zérusra csökkenését és a záróirányú feszültséget, szinuszos tápfeszültség esetén, annak váltakozása kényszeríti ki. 9. Rajzoljon fel egy soros R-L terhelésű, nulldióda nélküli 1.f 1.u 1.ü. tirisztoros egyenirányító kapcsolást! 10. Rajzolja fel a 7. kérdés szerinti kapcsolásra az u 2 (t), U R (t), U L (t), és u t (t) feszültségek időfüggvényeit α=60 gyújtásszög feltételezésével, és röviden indokolja azok menetét! Ugyanaz lesz mint a 7. kérdés ábráján, csak az u t π/3-nál válik nagyobbá mint 0. U R (t) = ut(t), mivel U L (t) nincs (nincs L az áramkörben). [Nem biztos hogy ez jó válasz...] 11. Hogyan számítható ki az 1f. 1u. 1ü. kapcsolásban az egyenirányított feszültség U 0 átlagértéke? R terhelésre: R-L terhelésre: 12. Indokolja meg röviden, hogy miért zérus az egyenirányítókat terhelő induktivitásban indukált feszültség egy periódusra vett átlagértéke! Mert a fenti képletben az i áram t k és t g értékeknél nulla.

13. Rajzolja fel az R-L terhelésű, nulldiódával kiegészített 1f. 1u. 1ü. egyenirányító kapcsolást, valamint a hozzátartozó u 2 (t), u R (t) és az i 2 (t) időfüggvényeket! 14. Magyarázza meg a nulldióda szerepét az R-L terhelésű, 1f. 1u. 1ü. egyenirányító kapcsolásban! Az induktivitás által fenntartott i t terhelőáram a megfelelő polaritással beiktatott D nulldiódán keresztül záródni tud az u 2 transzformátorfeszültség negatív félhullámainak ideje alatt is. Nagy L t /R t időállandó esetében az áramvezetés a terhelésen folytonos, sőt közel állandó egyenáram is lehet. 15. Mekkora a nulldiódával kiegészített, R-L terhelésű 1f. 1u. 1ü. egyenirányító kapcsolás u t (t) kimenő feszültségének átlagértéke az u 2 (t) transzformátor-feszültség csúcs-, illetve effektív értékével kifejezve? Ugyanakkora mint a 11. kérdésben az R terhelésre. 16. Rajzolja fel a váltakozó áramú átalakító kapcsolását!

17. Rajzolja fel a váltakozó áramú átalakító kapcsolásra az u t kimenőfeszültség időfüggvényét tetszőleges 0 < α < φ gyújtásszög esetére! 18. Rajzolja fel a váltakozó áramú átalakító kapcsolásra az u t kimenőfeszültség időfüggvényét α > φ gyújtásszög esetére!