9. Ävfolyam 5. szåm 2002. Åprilis 9. A NÄpegÄszsÄgÇgyi TudomÅnyos TÅrsasÅg felhévåsa Candidasis: napjaink problämåja? TÅjÄkoztatÅs a szakmai rendezvänyekről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÖgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/oki4.htm ) Impresszum
HAZAI INFORMÄCIÅ LEGYEN ÇJRA NÉPEGÉSZSÉGÑGYI MÇZEUM MAGYARORSZ ÄGON! (A NÄpegÄszsÄgÇgyi TudomÅnyos TÅrsasÅg felhévåsa) A NÄpegÄszsÄgÇgyi TudomÅnyos TÅrsasÅg ÜrÜmmel ÇdvÜzli, hogy a KormÅny elfogadta, Äs átjåra bocsåtotta az Eg ÄszsÄges NemzetÄrt NÄpegÄszsÄgÇgyi Programot. A Program megvalösulåsa szempontjåböl kulcsfontossågának tekinti, hogy hazånk lakossågånak, ezen belçl is kçlünüsen a fiatal korosztålynak az egäszsägkultáråja jelentősen javuljon. SzÄles kürben våljon ismerttä az egäszsäges ÄletmÖd, az emberek elkütelezetten vålasszåk az egäszsäges ÄletvezetÄs gyakorlatåt, Äs tudatosan kerçljäk a betegsägek kialakulåsåhoz vezető kürçlmänyeket, riziköfaktorokat. Ezt előkäszétendő a TÅrsasÅg kezdemänyezi, hogy a XXI. szåzad eszküzrendszere segétsägävel olyan szellemi küzpont jüjjün lätre MagyarorszÅgon, mely sokoldaláan Äs egyben didaktikusan mutatja be az egäszsäg fejlesztäsähez vezető utakat, a riziköfaktorok hatåsait, az egäszsägbetegsäg kapcsolatrendszerät, a szűräs, a gyögyétås eszküzeit Äs gyakorlatåt, valamint a näpegäszsägçgy eg Äsz keresztmetszetät. EzÄrt azzal a felhévåssal fordul a Magyar KÜztÅrsasÅg KormÅnyÅhoz, a tårsadalmi Äs gazdasågi Älet szereplőihez, az egäszsägçgyi dolgozökhoz, valamint az orszåg lakossågåhoz, hogy tåmogassåk kezdemänyezäsät, mely egy áj NÄpegÄszsÄgÇgyi Mázeum lätrehozåsåt javasolja. Ez a mázeum ÅllandÖ, időszakos Äs våndorkiållétåsaival, az informåciö Äs kommunikåciötechnolögia folyamatosan fejlődő eszküzrendszerävel mödot adna iskolai csoportoknak, csalådoknak Äs minden egyes embernek arra, hogy megismerjäk az emberi test műküdäsät, az egäszsäg, mint ÄrtÄk fontossågåt Äs azt tudatosan vålasszåk. MegvalÖsulÅsa jelentősen javétja az iskolai egäszsägtan oktatås gyakorlatåt, azt megalapozza, minden szempontböl jöl kiegäszéti Äs folyamatosan karban is tartja. KÄrÇnk mindenkit, hogy sajåt terçletän tegyen meg mindent elkäpzeläsçnk megvalösétåsåärt Äs lehetősägeihez märten anyagi eszküzükkel is tåmogassa kezdemänyezäsçnket! FelhÉvÅsunkkal egyidőben sajåt vagyonunkböl EgÄszsÄges MagyarorszÅgnak! nävvel egy milliö Ft alaptőkävel KÜzhaszná AlapÉtvÅnyt hozunk lätre, melynek egyik feladatåul a NÄpegÄszsÄgÇgyi Mázeum lätrehozåsåt jelültçk meg. RemÄljÇk Äs vårjuk, hogy mindazok, akik ÅtÄrzik Äs magukänak valljåk kezdemänyezäsçnket, maguk is hozzå fognak jårulni kezdemänyezäsçnk sikerähez! Fodor JÖzsef azt mondta tübb mint 00 Ävvel ezelőtt: Az aktév hygiene a fontos; az ÜnerősÉtÄs Äs nem a passzév hygiene: az ÖvakodÅs az ÅrtalomtÖl! KÜvessÇk Fodor JÖzsef szavait: legyçnk mi is aktévak Äs a lätrejüvő áj
NÄpegÄszsÄgÇgyi Mázeum műküdäse is segétse elő a lakossåg egäszsägi ÅllapotÅnak javulåsåt. Mert valljuk, hogy csak jöl informålt Äs egäszsäget tudatosan vållalö Äs azärt tenni is käpes polgårok käpesek megvalösétani küzüs cälunkat, az EgÄszsÄges MagyarorszÅgot! NyÉregyhÅza, 2002. Åprilis. NÄpegÄszsÄgÅgyi TudomÇnyos TÇrsasÇg
CANDIDIASIS: NAPJAINK PROBLÉMÄJA? A bizonytalan eredetű, nem tépusos, sokszor sályosnak vält tçnetek (fåradtsåg, rossz küzärzet, fogyås, depressziö, stb.) mügütt bizonyos divathullåmot is küvetve egyre inkåbb a Candida albicans fakultatév patogän ÄlesztőgombÅt, mint lehetsäges körokozöt tartjåk kivåltö tänyezőnek. Egyre tübben keresik az alternatév diagnosztikai Äs gy ÖgymÖdokat vält vagy valös problämåjuk megoldåsåra. BÅr alkalmankänt sikeres is lehet az ilyen tépusá kezeläs, mägis meg kell vizsgålni a reålis helyzetet. A Candida albicans mint fakultatév körokozö rägöta jöl ismert, az elmált Ävtizedekben, az orvostudomåny fejlődäsävel egyidejűleg, megnőtt a jelentősäge. Az immunszuppresszév, citosztatikus szerek, antibiotikumok elterjedt alkalmazåsa egy veszälyeztetett näpessäg, betegcsoport kialakulåsånak kedvez. A sályosan legyengçlt, csükkent vädekező käpessägű betegeknäl a Candida fajok sok esetben sályos, Äletet veszälyeztető infekciöt okoznak. Emellett termäszetesen küzismert az egyäbkänt egäszsäges emberek låb, käz, kürüm Äs egyäb testtåji, a kçltakaröt Ärintő, valamint a nemi szerveken jelentkező gombås fertőzäse, amikor a Candida albicans szintän lehet körokozö. A C.albicans gyakran kolonizålja egäszsäges egyänek nyålkahårtyåit, ami kiindulö forråsa lehet egy esetleges infekciönak, ha bizonyos, az immunitås csükkenäsävel ÜsszefÇggő hajlamosétö tänyezők läpnek fel. A candidiasisban szenvedő betegek esetäben az Ärintettek tübbsäge hasonlö tçnetekre panaszkodik, igazolhatö szervi elvåltozåsok nälkçl. A tçnetek tübbsäge egy felborult vegetatév egyensályi Ållapotra utal: szädçläs, fejfåjås, migrän, romlö låtås, szemszårazsåg, szévpanaszok, izzadås, kiçtäsek, szåraz bőr, viszketäs, emäsztäsi zavarok, puffadås, hasmenäs, szäkrekedäs, vizelet problämåk. Az alternatév irodalomban se szeri, se szåma az e tämåban gombamöd szaporodö ÉrÅsoknak termäszetgyögyåszok, laikusok, gyögyult betegek, esetenkänt orvos termäszetgyögyåszok tollåböl. A tapasztalt jelensägek magyaråzatåra nagyräszt ellentmondåsos, sokszor fälreärtäseken, mikolögiai tävedäseken alapulö vålaszok szçletnek, amikor is minden tçnet okozöjakänt a gombåkat teszik felelőssä. A valös helyzetet jobban megküzeléti, ha azokat a mindennapi hatåsokat tekintjçk Åt, amelyek ma a leginkåbb befolyåsoljåk, kårosétjåk az immunrendszer műküdäsät. Az ipari jellegű ÄlelmiszergyÅrtÅs, a nagyçzemi mezőgazdasågi teväkenysäg, a rossz konyhatechnolögiåk küvetkeztäben szåmolni kell azzal a jelensäggel, hogy az Älelmiszerek tåpanyagban egyre inkåbb elszegänyednek. A tartösétöszerek, ÅllomÅnyjavÉtÖk, ÉzfokozÖk, gombaülők, stb. kåroséthatjåk bizonyos enzimek műküdäsät, terhelhetik a märegtelenétő folyamatokat, agresszév anyagokkänt (sz abadgyükük) irritåciökat, nyålkahårtya särçläseket, a felszévö rendszer bälbolyhok kårosodåsåt idäzhetik elő, tartös
gyulladåsokat okozva. E hatåsok egyçttesekänt kårosodåst szenved Äs csükken az immunrendszer aktivitåsa. Ugyanilyen kedvezőtlen hatåsa van a mindennapi stressznek is. E folyamatos negatév hatåsok eredmänyekäppen az emäsztőrendszer kårosodik a folyamatos irritåciötöl, a bälnyålkahårtya särçl, a felszévödåsi zavarok küvetkeztäben tåpanyagok (szänhidråtok Äs fehärjäk), vitaminok, ÅsvÅnyi anyagok, nyomelemek hiånya alakul ki. AktivÅlÖdnak az allergiås folyamatok, az immunrendszer aktivitåsa jelentősen csükken, gyengçl az ellenållås a kçlvilåg hatåsaival szemben, kçlünfäle fertőzäsek alakulnak ki Äs ÅllandÖsulnak. Az elägtelen tåpanyagellåtås küvetkeztäben a szintäzises folyamatok (fehärjeszintäzis) csükkennek, emiatt enzimek, hormonok, ingerçletåtvivő anyagok, az immunműküdäsben räsztvevő anyagok hiånya alakul ki, ami tovåbb rontja a vädekezäs hatäkonysågåt Äs egy sor, küzärzetet rontö Üsszetett tçnetegyçttes jün lätre. GyulladÅscsÜkkentők, antibiotikumok alkalmazåsa csak rüvid ideig tartö eredmänyt hoz, küvetkezmänye viszont, hogy: tovåbb gyengçl az ellenållökäpessäg, megvåltozhat a normål bälflöra (nőknäl a hçvelyflöra) ÜsszetÄtele. A kåros szenvedälyek, dohånyzås, alkoholfogyasztås, a magas szänhidråttartalmá Älelmiszerek tálzott fogyasztåsa is az immunrendszer gyengçläsät okozzåk. A fenti hatåsok eredőjekänt kialakult gyenge immunrendszer kårosodåsåt kihasznålva a szervezetet kolonizålö (normål) gombaflöra tagjai az eddigi folyamatok következmünyekünt Äs nem a tçnetek okozöikänt a nyålkahårtyåkon (vastagbäl, hçvely,) elszaporodhatnak. A gombåk laboratöriumi tenyäsztässel is igazolt, tálzott megjelenäse fontos informåciöt szolgåltat az immunrendszer műküdäsäre näzve is, ezärt a hangsályt a tänyleges candidosis gyögyétåsåban sem elsősorban a gombåk elpusztétåsåra, hanem az egyensályi Ållapotok visszaållétåsåra Äs az immunrendszer erősétäsäre kell helyezni. Az candidiasisra gyanás tçnetekkel jelentkezők diagnosztikåjåban el kell kçlünéteni a CandidafertőzÄsre utalö, azzal esetleg ÜsszefÇggÄsbe hozhatö, vagy kapcsolatba nem hozhatö tçneteket. Alapvetően ki kell zårni a hasonlö tçneteket okozö egyäb szervi ill. hormonålis betegsägek meglätät, egyäb vérus ill. baktärium okozta infekciökat. GombafertőzÄs gyanája esetän laboratöriumi tenyäsztäses mödszerekkel a testvåladäkokban gomba jelenläte vizsgålhatö. A vizsgålati eredmäny ÄrtÄkelÄse Äs annak eldüntäse, hogy a gombåk jelentős mennyisägben, esetleg köros märtäkben kolonizåljåke a nyålkahårtyåkat, kellő megfontolåst, szakärtelmet igänyel. A gombakolonizåciö az esetek tübbsägäben nem jår specifikus ellenanyagkäpződässel, mås esetekben antitestek mutathatök ki tçnetmentes egäszsäges emberekben is, tovåbbå az immunvålasz elmaradhat, ha sályos az immunrendszer műküdäsi zavara. Mindezeket figyelembe väve a Candida albicans irånyåban vägzett szerolögiai vizsgålatok eredmänyeit megfontoltan kell ÄrtÄkelni, Äs csak mint kiegäszétő leletet szabad kezelni, ÜnmagÅban erre az eredmänyre diagnözist
alapozni nem lehet. A tájükoztatást adta: dr. Zala Judit osztályvezető "Johan BÜla" Országos Epidemiolâgiai KÖzpont Mikolâgiai osztály
TÄJÉKOZTATÄS SZAKMAI RENDEZVÉNYEKRŐL A "Johan BÜla" Országos Epidemiolâgiai KÖzpont tudományos ãlüse 2002. május 7. (kedd) 4 âra Helye: OKK "Fodor" terem Budapest, IX., NagyvÅrad tär 2. ÑlÜselnÖk: prof. dr. Berencsi GyÜrgy főosztålyvezető főorvos N. Szomor Katalin: BeszÅmolÖ az ErdÄlyi Mázeum EgyesÇlet OrvostudomÅnyi Äs GyÖgyszerÄszeti SzakosztÅlya XII. tudomånyos ÇlÄsszakÅrÖl GÖnczÖl Éva Üs mtsai: PathogÄnek szerepe az atherosclerosis kialakulåsåban, molekulåris mechanizmusok Takács Mária Üs mtsai: A hepatitis G/GBVC Äs a TT vérus előfordulåsa Äs genotépusai a magyarorszågi lakossågban Äs a betegekben A "Johan BÜla" Országos Epidemiolâgiai KÖzpont 2002. május 8án (szerda) 0.30 ârakor DDD munkaürtekezletet tart A fertőtlenåtüssterilizálás Üs az egüszsügãgyi kártevők elleni vüdekezüs aktuális kürdüsei cåmmel. Helye: OKK "Fodor terem", Budapest, IX., NagyvÅrad tär 2. Vezeti: dr. Melles MÅrta főigazgatö főorvos. Az ÄNTSZ 200. Üvi fertőtlenåtüsi, valamint a betegellátás terãletün vügzett sterilizálási tevükenysügünek ÜrtÜkelÜse ElőadÖ: dr. PechÖ ZoltÅn osztålyvezető 2. A fertőtlenåtüs aktuális kürdüsei ElőadÖ: dr. Milassin MÅrta főtanåcsos 3. Az ÄNTSZ 200. Üvi egüszsügãgyi kártevők elleni vüdekezüsre vonatkozâ tevükenysügünek ÜrtÜkelÜse ElőadÖ: dr. Szlobodnyik Judit mb. osztålyvezető 4. A 200. Üvi lügi szçnyogirtás ÜrtÜkelÜse, aktuális feladatok ElőadÖ: GÅlffy Gy Ürgy küzegäszsägçgyijårvånyçgyi felçgyelő
A HAZAI JÄRVÄNYÑGYI HELYZET ÄLTALÄNOS JELLEMZÉSE A 2002. április 84. közötti időszakban bejelentett heveny fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyçgyi helyzete az alåbbiakban foglalhatö Üssze: A gyakoribb enterális bakteriális fertőző betegsügek jårvånyçgyi helyzete kedvezően alakult. Nyolcvan szåzaläkkal tübb enteritis infectiosa megbetegedäst jelentettek, mint az előző Äv 5. hetäben, Äs az Äv eleje Öta nyilvåntartåsba vett esetek szåma is harmadåval meghaladta a 200. Äv azonos időszakåban Äszleltet. A bejelentäsek egyharmada VeszprÄm, CsongrÅd Äs Heves megyäből szårmazott. A lügçti fertőző betegsügek küzçl a scarlatina jårvånyçgyi helyzete kedvezőbb volt, mint a koråbbi Ävekben, a varicella epidemiolögiai helyzete nem tärt el a 200. Äv azonos időszakåban Äszlelttől. A häten egy pertussis esetet jelentettek. A 0 Äves gyermek tépusos lefolyåsá megbetegedäse 2002. februår 5Än kezdődütt, a hurutos tçneteket küvetően kühügäsi rohamok jelentkeztek. A beteg 2002. Åprilis 4Än szüvődmänymentesen gyögyult. A torokvåladäkböl körokozö baktärium nem volt kimutathatö, az elvägzett szerolögiai vizsgålatok a klinikai diagnözist megerősétettäk. A 0 Äves gyermek 999ben telepçlt Åt UkrajnÅbÖl, ahol pertussis elleni vädőoltåsban nem räszesçlt, az Äletkorhoz kütütt oltåsait Di Te oltöanyaggal vägeztäk. A häten morbillit nem jelentettek, nähåny rubeola Äs mumpsz megbetegedäs szörvånyosan fordult elő.
EGÉSZSÉGÑGYI MINISZTÉRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedüsek Magyarországon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 5/2002.sz.heti jelentäs (weekly report) (2002.04.08 2002.04.4.) 2002.04.4. a 5. hüten (week) BetegsÜg Disease 2002.04.08 200.04.09 200.04.5. Medián 9962000 az 5. hüten (week) 2002. 200. Medián 996 2000 Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis Dysenteria 09 89 8 204 6 7 69 79 74 2749 243 Dyspepsia coli 2 3 9 32 39 EgyÜb E.coli enteritis Campylobacteriosis 99 3 97 323 3 45 Yersiniosis 4 33 5 Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa 05 26 582 26 947 248 8829 23 573 AIDS 8 7 0 Poliomyelitis Acut flaccid paralysis 5 4 Diphtheria Pertussis* Scarlatina 57 9 47 6 547 2089 Morbilli 5 5 Rubeola Parotitis epidemica 3 4 3 5 5 8 29 55 39 75 5 0 Varicella 365 396 632 765 Mononucleosis inf. Legionellosis 38 2 5 2 430 9 4 32 342 Meningitis purulenta 4 7 76 03 Meningitis serosa Encephalitis infectiosa 4 4 2 5 25 2 3 28 35 4 CreutzfeldtJ.betegsÜg 6 Lymekâr 9 0 60 74 Listeriosis 2 Brucellosis Leptospirosis 5 3 7 Tularemia 33 2 39 Tetanus 2 Vårusos haemorrh. láz 2 Malaria* 2 3 Toxoplasmosis 2 6 5 74 80 09 (+) előzetes, räszben tisztétott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) ( ) 200. jánius től jelentendő (notifiable since 0.06.200) () nincs adat (no data available) A statisztika käszétäs ideje: 2002.04.6
EGÉSZSÉGÑGYI MINISZTÉRIUM Eng.sz.: 8704/975 Bejelentett fertőző megbetegedüsek Magyarországon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+)v 5/2002.sz.heti jelentäs (weekly report) Terãlet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta Lymekâr Budapest 6 3 6 7 2 277 7 Baranya 9 4 4 8 97 BácsKiskun 7 39 2 85 2 BÜkÜs 3 3 55 2 64 BorsodAbaçjZemplÜn 3 2 29 3 70 3 2 Csongrád 8 3 99 2 28 FejÜr 2 60 4 GyőrMosonSopron 3 0 20 5 53 2 HajdçBihar 9 7 25 2 88 2 Heves 4 97 2 5 3 JászNagykunSzolnok 4 2 73 2 26 KomáromEsztergom 7 26 78 2 Nâgrád 4 32 2 27 Pest 0 8 57 6 0 87 Somogy 4 6 58 72 3 SzabolcsSzatmárBereg 5 4 25 2 39 4 Tolna 4 4 46 5 Vas 4 7 34 73 2 VeszprÜm 4 5 53 24 2 Zala 2 4 48 6 ésszesen (total) 09 99 05 26 57 365 38 4 9 Előző hüt (previous week) 50 6 73 634 8 54 853 2 6 6 (+) előzetes, räszben tisztétott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszétäs ideje: 2002.04.6
A "Johan BÄla" OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÉzpont (OEK) kiadvånya. A kiadvånyban szereplő küzlemänyek szakmai egyeztetäst küvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÜsszeÅllÉtÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÖgiai KÜzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvçnyt a "Johan BÄla" OrszÅgos KÉzegÄszsÄgÑgyi IntÄzet Äs a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÉzÉs AlapnÇl elnyert pçlyçzat Çltal biztosñtott egyåttműkédäs rävän fejlesztettäk ki. Az Epinfo minden häten pänteken kerçl poståzåsra Äs az Internetre. Internet cåm: www.antsz.hu/oek A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, küzläsi szåndäkkal széveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjühez fordulni: "Johan BÜla" Országos Epidemiolâgiai KÖzpont 966 Budapest, Pf. 64., Telefon: 47653, 47694 Telefax: 476223 A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatök Äs felhasznålhatök, azonban a kiadvåny forråskänt valö hasznålatånål arra hivatkozni kell. Országos Tisztifőorvos Dr. Lun Katalin ISSN 49757X