Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében lezajló, Területi Információs- és Fejlesztési hálózat kialakítása című (REG-NET), SI-HU-2-2- 018 számú projekt MARKETINGSTRATÉGIÁJA Készítő: Borostyánkő Tanácsadó és Marketing Kft. 2013. 1
Tartalomjegyzék 1. A marketingstratégiáról 3. oldal 2. Vezetői összefoglaló 4. oldal 3. Helyzetelemzés 8. oldal 3.1. A céltérség bemutatása 8. oldal 3.2. A határon átnyúló fejlesztési együttműködés jelenlegi területi keretei 11. oldal 3.3. A projektben érintett főbb települések bemutatása 14. oldal 4. Célcsoportok meghatározása 41. oldal 5. SWOT-elemzés 42. oldal 6. Marketingkommunikáció 44. oldal 6.1. Kommunikációs stratégia 44. oldal 6.2. A marketingkommunikáció során használt publikációs eszközök, és ezek jellemzői 45. oldal 6.3. A sajtóval való kapcsolattartás legfontosabb eszközei és ezek részletes bemutatása 46. oldal 6.4. Főbb sajtómegjelenések 54. oldal 6.5. Közös marketingkommunikáció 61. oldal 6.6. Marketingtevékenységek időzítési terve 61. oldal 7. A projekt célkitűzései 62. oldal Forrásjegyzék 66. oldal 2
1. A marketingstratégiáról A marketingtervezési folyamat egymással összekapcsolódó lépések sorozata, amelynek végeredménye a marketingstratégia. A marketingstratégia azokat az egymáshoz illesztett, összehangolt cselekvési lehetőségeket jelenti, amelyeket a vállalat alkalmazhat a céljai elérése érdekében. A marketingstratégia tehát egy általános terv arra vonatkozóan, hogy mit szeretnénk elérni adott célpiacon, továbbá ennek érdekében mit szándékozunk tenni a marketingmix elemekkel. A marketingterv magában foglalja a megvalósítási lépéseket, ezek sorrendjét, valamint az elérésükhöz szükséges időt. A marketingstratégia egyesíti a marketing összes feladatát. A marketingstratégia tartalmazza a marketingcélok meghatározását, a célok eléréséhez szükséges eszközöket, valamint azt a folyamatot, ahogy a célokat elérik. Marketingstratégiánk kidolgozásakor a vezetői összefoglalóban kiemeljük a projekt országon átívelő szerepét. A helyzetelemzés során bemutatjuk a céltérséget gazdasági, turisztikai és társadalmi mutatóival, a projekt jelentőségét, a kulturális turizmus jellemzőit, a turisztikai tájegységeket látnivalóikkal együtt. Ezután következik a célcsoportok bemutatása, majd a SWOT-elemzésből kiderül, hogy mi jelenti a projekt erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, és veszélyeit. Szólunk a marketingkommunikáció elemeiről, bemutatva a kommunikációs stratégiát, a marketingkommunikáció során használt publikációs eszközöket, és ezek jellemzőit, a sajtóval való kapcsolattartás módját, a közös marketingkommunikáció alapjait. Majd zárásként szólunk a projekt céljairól, lehetőségeiről, a program folytatásáról. A REG-NET projekt célja egy határon átnyúló magyar-szlovén területfejlesztési ernyőszervezet kialakítása. Három területi szintnek megfelelően egy háromelemű együttműködési rendszerre tesznek javaslatot a projekt keretében, amelynek különböző intézményesültségi szintek felelnek meg. Az együttműködés sikere mindazonáltal attól függ, hogy a térségi szereplők mennyire érzik fontosnak, hogy együtt dolgozzanak. Ezen fontos feladatot kívánja előmozdítani ezen marketingstratégia is. 3
2. Vezetői összefoglaló 1 A projekt célja egy határon átnyúló magyar-szlovén határon átnyúló területfejlesztési ernyőszervezet kialakítása, létrehozása, amely a határtérség átfogó, integrált fejlesztését koordinálná, és mediátorként segítené a helyi szereplőket a határ menti együttműködésekben történő sikeres részvételben. Másik fő feladat az ennek működését segítő területi adatbázis kialakítása. Az ernyőszervezetre vonatkozó javaslatokat két szempontból vizsgálták. (1) Az együttműködés területi lefedettsége Egyrészt elemezték a területi relevanciát. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen területi lefedettséggel célszerű létrehozni egy ilyen szervezetet. Vizsgálták a táji adottságokat, a tágabb régió funkcionális városhálózati viszonyait (beleértve a jelenlegi városi funkciók sűrűségét, a potenciális gravitációs viszonyokat, a településhierarchiát, határon átnyúló vonzáskörzeteket), a határ menti közlekedési infrastruktúra és a gazdasági-logisztikai funkciók térbeli elhelyezkedését, a foglalkoztatási és demográfiai viszonyok térbeli vonatkozásait. Ezen kívül átvilágították a térséget abból a szempontból is, hogy a területfejlesztésben jelenleg érintett szervezetek, intézmények milyen területi (állami, regionális, helyi) hatókörrel tevékenykednek. A vizsgálatba bevonták a formálódóban lévő határon átnyúló kezdeményezéseket (európai területi társulások, háromoldalú natúrpark), valamint a helyi szintű partnerségi kapcsolatokat is. Utóbbival kapcsolatban fontos adalékot jelentett a magyar-szlovén program irányító hatóságának pályázói adatbázisa, és a jelen projekt keretében elkészített stakeholder-elemzés, amely térképi módon is megjelenítette a pályázók elhelyezkedését. Külön kitértek a magyar-szlovén határ menti vegyes bizottság és a kapcsolódó CBC operatív program szerepére is. A fenti vizsgálatok alapján az alábbi megállapításokat fogalmazták meg: a) A határszakasz térszerkezeti kérdései nem értelmezhetőek osztrák és horvát kitekintés nélkül, a belső perifériahelyzetek nem oldhatók fel komplex, a központok funkcionális vonzáserejét a határokon túli vidékies területeken is megnövelő akciók nélkül. A fejlesztési partnerségnek figyelembe kell vennie a szorosan vett magyar-szlovén határtérség tágabb kontextusát. Ezt az is indokolja, hogy a NUTS III-as területi egységek illeszkedése látványosan esetleges, miközben a résztvevő térségek ugyanazon külső irányokban is kooperálnak. A már ma is meglévő, többoldalú kapcsolatrendszerre alapozott partnerség a 1 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 3-7. oldal 2013. 4
rendelkezésre álló határ menti források integrációjával az egész régió komplex fejlesztését teszi lehetővé. A javasolt együttműködés területi relevanciájának első szintje a magyar-szlovén-horvát-osztrák négyes határvidék integrációjában található meg. A jelenleg létező együttműködések közül ehhez a területi szinthez a legközelebb a 24 Város-kezdeményezés áll, de abból is hiányoznak a muraközi és a dél-burgenlandi partnerek. A Pannon ETT a rövidesen csatlakozó horvát tagok révén ugyan a releváns célterület jelentős részét egyesíteni fogja, de a társulás természetes és funkcionális központja a magyar-szlovén határtérségtől messze esik (a program jogosultsági területén is kívül), így az ETT nem játszhat integrátori szerepet a térségben, bár fontos partner marad. b) Az ernyőszervezeti kezdeményezés ugyanarról a szintről jön, amely a magyar-szlovén program jogosultsági szintjét jelenti. Bár ez a szint, amely megjelenik a vegyes bizottság munkájában is, térszerkezeti szempontból nyilvánvalóan tökéletlen, a finanszírozási modell e tekintetben kényszerítő erővel bír: a regionális szereplők számára továbbra is ez lesz a releváns területi scope. c) Kitapinthatóan létezik az együttműködéseknek egy harmadik szintje. A magyarszlovén határterület két eltérő karakterisztikájú (és ezzel fejlesztési adottságú) szakaszra osztható. Az északi területen inkább a táji, természeti, vidékfejlesztési, turisztikai adottságok jelentik a kapcsolódás legígéretesebb területét, míg a déli szakaszon inkább a jelentős átmenő forgalmat bonyolító közlekedés-földrajzi adottságokra épülő városfejlesztési, logisztikai potenciálok. A kétoldali centrumhiányosságból, perifériahelyzetből adódó hasonló kitörési szándékok, és a közös kulturális értékek azonban a teljes határ mentén komoly kohéziós tartalékokat rejtenek. Az északi térségben a nemzeti parki és natúrparki együttműködés világosan kijelöli a releváns területi kereteket. Délen a Muraszombat Lendva Lenti Letenye kisvárosi hálózat tölthet be hasonló szerepet, de egészen más funkcionalitással. (2) A tervezett ernyőszervezet intézményi vizsgálata A másik vizsgálat az ernyőszervezet intézményi kereteire irányult. Ebben a részben számba vették a nemzetközi jog és az uniós jog keretein belül kialakítható intézményi formákat, kezdve a legkevésbé formalizáltaktól az önálló jogi személyiséggel rendelkezőkig. Részletesebben kitértek a fejlesztési partnerségre, amely egy lazább együttműködési formát jelent. Elemezték a Madridi Keretegyezmény és kiegészítő jegyzőkönyveinek 5
szerepét a formalizált határ menti együttműködések elterjedésében, illetve az ennek nyomán kialakult együttműködési formákat (munkaközösségek, eurodistrictek). Új lehetőséget jelent a Madridi Keretegyezmény harmadik kiegészítő jegyzőkönyve által létrehozott euroregionális együttműködési csoportosulás (ECG: Euroregional Cooperation Grouping), amelyet a közösségi jog alapján alapítható európai területi társulás (EGTC: European Grouping of Territorial Cooperation) modelljével is összevetettünk. Röviden érintették az uniós határ menti programokat és az eurorégiós együttműködéseket is. Áttekintették a két ország közigazgatási rendszerét is, mivel a potenciális szervezetiintézményi megoldást meghatározza, hogy milyen adminisztratív-területi szintek vehetnek abban részt. Külön kitértek a két ország EGTC-szabályozására is, mivel a pályázat célul tűzte ki egy EGTC alapítását. Beazonosították az ernyőszervezet feladatait és funkcionális helyzetét abban a háromszintű rendszerben, amelyben a tervezett ernyőszervezeten (szakmai-stratégiai szint) kívül a magyar-szlovén vegyes bizottság (politikai szint) és a helyi szereplők (végrehajtási szint) vesznek részt. Az egyes megoldási lehetőségek összehasonlítását 11 szempont szerint végezték el: Tényező Magyarázat 1 Az intézményesülés igénye Mennyire jellemzi a határtérség szereplőit az adott modellnek megfelelő szintű intézményesülés igénye? 2 Intézményes együttműködési tapasztalat Mennyire rendelkeznek a határtérség szereplői az adott modell szintű együttműködés tapasztalatával? 3 Intézményesülés indokoltsága Indokolt-e a jelenlegi helyzet alapján az adott szintű intézményesültség a helyi szereplők véleménye szerint? Az alternatívákat ötfokozatú Likert-skálával értékelték, majd az így nyert pontszámokat aggregálták. A vizsgálat azt mutatta ki, hogy az ernyőszervezet létrehozásához a jelenlegi helyzetben a fejlesztési partnerség a legkedvezőbb megoldás, mivel nem kívánja meg új intézmény létrehozását nem jár jelentős finanszírozási igénnyel képes integrálni a határ menti együttműködésben részt vevő szereplőket (az osztrák és a horvát oldalról is) 6
a vegyes bizottság irányában legitim módon tudja megjeleníteni a helyi érdekeket létrehozásához ma is adottak a kapacitások. A javasolt fejlesztési partnerségi modellben a két magyar megye fejlesztési ügynöksége, a két szlovén regionális fejlesztési ügynökség, a régióban működő, ágazati intézmények (munkaügyi központok, nemzeti parki igazgatóság, vízügyes szervezetek stb.), a 24 Város együttműködés, a Pannon ETT, a háromnemzetiségű natúrpark, valamint a határtérség horvát és osztrák fejlesztési szervezetek képviselői vesznek részt. Minden más helyi szereplőt a fenti szervezetek képviselnek. A tanulmány végén konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a partnerség működtetésére vonatkozóan. Összességében az a legfontosabb, hogy a területfejlesztési ernyőszervezetbe bevonható partnerek relevánsnak tudják elfogadni az együttműködés intézményi megoldását, ne érezzék azt túlságosan bonyolultnak, plusz tehernek, hanem egy esélyt lássanak benne az uniós és egyéb források ésszerűbb és hatékonyabb felhasználására. A másik fontos szempontot a kohézió erősítése jelenti. A régió belső területi, gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése révén ugyanis a helyi szereplőkben is erősödni fog az igény a kooperációra, és megjelenhetnek olyan intézményi megoldások, amelyek ma még nem kivitelezhetőek, de egy magasabb elkötelezettség esetén mégis ésszerűvé válnak. Ehhez azonban először az együttműködés szellemiségét kell elterjeszteni a régióban, amire a fejlesztési partnerséget megfelelő eszköznek tekintjük. 7
3. Helyzetelemzés 3.1. A céltérség bemutatása 2 A tervezett együttműködés területi aspektusát három tényező határozza meg: az adott térség táji adottságai, funkcionális viszonyai, valamint a ma is meglévő, területileg beazonosítható irányítási-kormányzási keretek. A határok gyakran választanak el egymástól táji karakterükben azonos vagy nagyon hasonló térségeket. Ilyen esetekben az együttműködés, a releváns területi szintű kooperációk kialakítása egyszerűbb, mint amikor a határ markáns különbségekkel jellemezhető régiók között húzódik, vagy olyan fizikai barriert alkot, amely meghaladása eleve nehézségeket okoz. A magyar-szlovén határvidék esetében egy táji folytonosságot, lassú átmenetet figyelhetünk meg, ami a táj-karakterisztikai adottságok állandóságát jelenti a határ mindkét oldalán: az államhatártól eltekintve igen hasonlatos, egybefüggő, egymással szerves táj- és kultúrafejlődési kapcsolatban álló vidékekről beszélhetünk. Mindez jól nyomon követhető a területhasználat alakulásában, hiszen míg a térség északi részén az érintetlenebb, jól erdősült tájkép folytatódik a határ túloldalán, a déli oldalon a táj által determinált közlekedési folyosók mentén sűrűsödő beépítettségről, gazdasági hasznosításról mondható el ugyanez. A területhasználat szempontjából a nyugat-pannon térségnek a Rába, a Mura és a Dráva folyóvölgyeivel jellemezhető része jórészt egységesnek tekinthető. Magyar-szlovén viszonylatban ennek a nagyrészt homogén tájnak a határai Maribortól nyugatra, valamint a Balaton nyugati vidékein húzhatóak meg. Az így körülhatárolt integráns térség azonban hangsúlyeltolódásokkal ugyan, de közös jellegzetességeket mutat a dél-burgenlandi, drávaközi (Horvátország) és részben a dél-stájer vidékekkel. A magyar-szlovén határtérség tipikus periféria, jelentősebb térszervező erővel bíró városok nélkül, ilyenek csak a határtól 50-70 km-es távolságra találhatóak, ezért határon átnyúló potenciális vonzáskörzetekkel a régióban csak elvétve találkozunk. Ez még abban az esetben is igaz, ha nagyobb térségi kitekintéssel közelítjük meg a kérdést. A magyarszlovén-osztrák hármas határvidék természetes nagyvárosi központjának a közel 270 000 lakosú Graz tekinthető. A megközelítőleg azonos népességszámú Ljubljana a földrajzi távolság okán nem tud hasonló hatást gyakorolni a vizsgált térségre. 2 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 8. 11-19. oldal 2013. 8
Ugyanakkor várható, hogy a horvát uniós csatlakozásnak és a határok átjárhatóságának köszönhetően a közel 1 milliós zágrábi agglomeráció gravitációs ereje fokozatosan érvényesülni fog. Ez a jelenség újabb érvet szolgáltat a területi együttműködésnek a szomszédos horvát térségekre történő kiterjesztése mellett. A szűkebb régión belül jelentősnek mondható Maribor és Szombathely határon átnyúló térszervező ereje, viszont hatásukat főleg Ausztria határvidékeire fejtik ki, nem a magyar-szlovén közös határszakasz térségére. Podravska régió déli határszélén pedig a horvát Varasd és Csáktornya vonzóhatása érvényesül. A szűkebb határtérség településhálózatában Muravidék régió központja, Muraszombat a legnépesebb. Elméleti vonzáskörzete átnyúlik az ausztriai Bad Radkersburg környékére, valamint igen csekély mértékben Magyarország területére is. A város magyarországi vonzáskörzetébe olyan települések tartoznak, amelyek közigazgatási központjai távolabb esnek, így a határon átívelő együttműködések kiteljesedése e települések periférikus helyzetén érdemben tudna javítani. Szentgotthárd tágabb vonzáskörzete szintén magában foglal mind osztrák, mind szlovén településeket is. A sűrű határ menti pontoknak köszönhetően a Muravidék északkeleti falvainak is képes városi szolgáltatásokat nyújtani. Szentgotthárd különlegessége, hogy Szlovénia főkonzulátust tart fenn a városban, ami még inkább erősíti központi szerepkörét. Meg kell továbbá említeni, hogy a város szlovén identitással és szlovén nyelvű oktatási intézménnyel is rendelkezik. Lenti és Letenye, illetve Lendva térszervező ereje csekély mértékben szintén érzékelteti hatását a határ túlsó oldalán. A régió északabbra fekvő térségeiben kisebb mértékű határon átnyúló területi potenciált azonosíthatunk be Körmend és Kőszeg esetében. A vonzáskörzeti vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy a tervezett területfejlesztési együttműködés szempontjából három településkategória különíthető el. A középvárosi szintet a 40.000-nél népesebb települések alkotják (Maribor, Szombathely, Zalaegerszeg, Varasd, Nagykanizsa), amelyek közül a határtérségre valójában kizárólag Maribornak van kisugárzó gravitációs hatása, kisebb mértékben Varasd és Zalaegerszeg szerepét tudjuk beazonosítani. A második szintet a kisvárosok jelentik, amelyek lakosságszáma 8 és 25 ezer között változik. Ezek között Muraszombat rendelkezik meghatározó súllyal, a hasonló népességszámú Ptuj inkább a maribori városi övezet irányából Horvátország felé teremt határon átnyúló kapcsolati lehetőséget. Rajtuk kívül a 15.000 lakosú Csáktornya, a 12.000-es Körmend és Gornja Radgona, a 11.000 lakosú alsólendvai község, valamint Szentgotthárd és Lenti említhető meg olyan kisvárosokként, amelyek valamilyen szintű határon átnyúló területi potenciállal rendelkeznek. A harmadik szintet a centrumhiányos határ menti térségekben fekvő kisebb települések jelentik. Jóllehet Muraszerdahely, Perlak, Letenye, Gyanafalva, 9
Németújvár lakosságának száma a 7.000-et, sőt, a legtöbb esetben az 5.000-et sem éri el (Őriszentpéternek mindössze 1.200 lakosa van) a településhálózati sajátosságoknak köszönhetően mégis releváns szereplői lehetnek a határ menti együttműködésnek. Graz külön szintet képvisel, területi potenciálja révén messze kiemelkedik a középvárosi szint fölé. 1. ábra: Városok elméleti vonzáskörzeti határai 3 A terület közigazgatási felosztásainak különbségeiből adódik az eltérő települési funkciósűrűség. A szlovén oldal látszólag kiegyenlítettebb funkcióeloszlása abból vezethető le, hogy itt egy önkormányzat egy nagyobb és több kisebb településből tevődik össze. Ez a szint átmenetet képez a magyar települési önkormányzati és az újonnan kialakított járási szint között. Meg kell továbbá említeni, hogy a szlovén felsőoktatási rendszer területileg egyenletesebb eloszlása miatt számos esetben találkozunk felsőoktatási intézményekkel kis lélekszámú önkormányzatok esetében is, ami jelentősen erősíti az adott település funkcionális szerepét. A legkisebb települések igen funkcióhiányosak, egy-két kisebb, közepes központ intézményellátottságát tudják kihasználni. Különösen erős a települési 3 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 12. oldal 2013. 10
intézményhiányosság a határtérség északi felében, ahol a Muraszombat és Szentgotthárd közé ékelődő települések lakói számos területen kényszerülnek e funkciók elérése érdekében ingázásra. A határterület déli részén az intézményellátottság lényegesen kiegyenlítettebb képet mutat, azonban kiemelkedő központot itt nem találhatunk, az szintén a közeli Muraszombatban, illetve a távolabbi Ptujban vagy Zalaegerszegen azonosítható. Míg a magyar oldalon a nagyvárosok funkciógazdagsága mellett a vidéki térségek jóval kedvezőtlenebb helyzetben vannak, addig a szlovén oldalon a funkciók jóval egyenletesebben oszlanak meg. A határtérség magyar oldalán a gazdaság infrastruktúrájának fontos elemét képezik az ipari parkok, amelyek a térség számos városában, így Lentiben, Szentgotthárdon, Zalalövőn, valamint a községi jogállású Rédicsen is működnek. A szlovén oldalon az inkubátorházak, technológiai parkok töltenek be a magyar ipari parkokéhoz hasonló funkciót. A magyar oldal gazdaságának erőssége, hogy magas vállalkozássűrűség jellemzi, szemben a szlovén oldallal, a határ ebből a szempontból markánsan eltérő adottságokkal rendelkező térségeket választ el egymástól. 3.2. A határon átnyúló fejlesztési együttműködés jelenlegi területi keretei 4 A magyar-szlovén határon kialakítható együttműködéseknek ma három, egymástól elkülöníthető területi szintje van: az állami, a regionális, valamint a helyi. Állami szint: a magyar és a szlovén állam intézményei az együttműködésben kétféleképpen érintettek, a Magyarország-Szlovénia Határon Átnyúló Vegyes Bizottság, valamint a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program révén. Regionális szint: a magyar-szlovén program átmenetet képez az állami és a regionális szint között, mivel a határ menti programok alapvetően a NUTS III. szintű területi egységeket jelölik ki jogosultként. Magyarország esetében a jelzett két megye egyben közigazgatási szintet is jelent, és a megyéknek önálló területfejlesztési intézményeik is vannak. A 2011-2013 között végrehajtott átalakítás ugyanakkor jelentős változásokat is indukált a magyar közigazgatásban, ami a területfejlesztésre is kihatással van. A tervezési-statisztikai régiók szintje teljesen kikerült a rendszerből, a regionális fejlesztési ügynökségek 2013-ban megszűnnek. A feladatot az új törvények a megyei önkormányzatokra ruházták, miközben számos funkciót a megyei kormányhivatalok és 4 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 24. és 80. 81. 85. oldal 28-33. oldal 2013. 11
az újonnan kialakított járási hivatalok vettek át, amelyek az állami bürokrácia dekoncentrált intézményeiként működnek. Ez a fordulat egyfelől kedvező, mivel a területfejlesztési feladatok közelebb kerültek a helyi szinthez, és a korábban regionális szinten elérhető hivatalok szintén könnyebben hozzáférhetőek az állampolgárok számára. Ugyanakkor a CBC-programok által támogatott megyei önkormányzatok számára kompetencia hiányában jelentősen beszűkült azoknak a potenciális ágazati együttműködéseknek a köre, amelyek esetében határ menti fejlesztéseket kezdeményezhetnének. Az új rendszerben területfejlesztési szempontból mindenképpen meghatározó szereplővé lépnek elő a megyék, és ezt a közös magyar-szlovén ernyőszervezet kialakításánál is figyelembe kell venni. Várható, hogy mindkét megyének saját fejlesztési ügynöksége lesz, de a fejlesztésekben célszerű számolni a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványokkal is. A magyar oldallal szemben Szlovéniában a helyi szinten kívül az adminisztratív funkciókkal bíró járások és a központi kormány szintje különíthető el. A területfejlesztésnek így a statisztikai szempontból beazonosított, és a program által érintett két régió nem önálló szereplője, ez a funkció kizárólag a helyi és az állami szinten beazonosítható. Mindemellett mindkét régióban működnek területfejlesztésben érdekelt szervezetek, amelyek az adott régió fejlesztésében aktívak: így a Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Maribori Fejlesztési Ügynökség, a Prlekija Fejlesztési Ügynökség, a Maribori Turisztikai Intézet, a Pannon Európai Területi Társulás. Egyfajta átmenetet képez a regionális és a helyi szint között a 24 Város Együttműködés. A városhálózat 8 osztrák, 9 szlovén, és 7 magyar várost foglal magában. Az ötletgazda egy stájer vállalkozó volt, akinek az elsődleges célja egy turisztikai hálózat kialakítása volt, de a kooperáció végül túlnőtt az eredeti terveken. A kezdeményezés megvalósítását két projekt tette lehetővé, az egyiket a magyar-osztrák, a másikat a szlovén-osztrák program finanszírozza. Az együttműködés az alábbi területekre terjed ki: terület-, város- és vidékfejlesztés, gazdaság-, infrastruktúrafejlesztés, munkaerő-piaci kezdeményezések, közlekedés, KKV-k támogatása, környezetvédelem, műemlékvédelem, kultúra, turizmus, térségi identitás erősítése. Helyi szint: Vas Megyei Elmaradt Térségek Önkormányzati Szövetsége, Őrség- Vendvidék Natúrpark, Rába Natúrpark, Goriĉko Natúrpark szervezetek a természeti örökség közös védelmét és fenntartható hasznosítását szolgálják a határ mentén. Az Őrségi Nemzeti Park 2002-es megalakulása a határ menti természetvédelmi együttműködés átalakulását hozta magával. Míg a német nyelvterületen igen népszerű natúrparkok alulról szerveződnek, szerves együttműködéseket alakítanak ki, és a helyi 12
igényeket első helyen kezelik, addig a nemzeti park állami szereplő, a területen folyó tevékenységeket szigorú jogszabályok írják körül, így a helyi igények csak másodlagos szerepet játszanak. A nemzeti park jelenleg szorosan együttműködik a natúrparki kezdeményezéssel, és határ menti projektek aktív szereplője. Az állandósult helyi kezdeményezések modelljeit a testvér-települési kapcsolatok jelentik, amiben a szűken vett határtérségben mindössze 18 önkormányzat vesz részt. A magyar-szlovén határtérségben felállítani tervezett ernyőszervezet egyfajta szakmai koordinációt látna el a jövőben a helyi és az országos szint között. Ennek keretében helyi szintről begyűjti a fejlesztési igényeket, terveket, adatokat gyűjt a régióról és a régióban működő szereplőkről, akik érdekeltek a határ menti együttműködésben. A helyi szint irányában információkat szolgáltat, segíti az új kohéziós politika által sürgetett integrált stratégiai szemléletmód elterjedését, a stratégiai tervezési folyamatokat, a határon átnyúló partnerségek kialakítását, bővítését, részt vesz a helyi szereplők kapacitásfejlesztésében és a konkrét projektek előkészítésében. A politikai szint irányában egységesen jeleníti meg a határrégió érdekeit. E tekintetben újra hangsúlyozzuk a szoros együttműködés szükségességét a szomszédos osztrák és horvát térségek szakmai szervezetivel, intézményeivel. Döntés-előkészítő háttérdokumentumokat készít elő, és a határtérség fejlesztéséhez szükséges stratégiákat készít és juttat el a VB-nek. Folyamatosan informálja a VB-t a régió helyzetének alakulásáról, rendszeres időközönként elkészített status reportok formájában. A VB az ernyőszervezet számára biztosítja a megfelelő döntésekhez szükséges információkat, és a szabályozási folyamatokon keresztül segíti a helyi fejlesztési munkát. Az ernyőszervezet ezen kívül a saját keretein belül ellátja a szakmai és szakpolitikai koordinációt az együttműködésben résztvevő felek között, biztosítja az információk rendszeres, megfelelő színvonalú cseréjét, segíti a partnerek kapacitásfejlesztési munkáját, közös projekteket generál, és ellátja a háromszintű partnerségi rendszer adminisztrációját. A felsorolt funkciók szükségessé teszik az ernyőszervezet valamilyen szintű intézményesülését, mivel a sokrétű feladatok elvégzésének ellenőrizhetősége, számon kérhetősége, eredményessége a jelenlegi esetleges partnerségi kapcsolatok között nem oldható meg. A javasolt fejlesztési partnerségi modellben a két magyar megye fejlesztési ügynöksége, a két szlovén regionális fejlesztési ügynökség, a régióban működő, ágazati 13
intézmények (munkaügyi központok, nemzeti parki igazgatóság, vízügyes szervezetek, stb.), a 24 város együttműködése, a Pannon ETT, a háromnemzetiségű natúrpark, valamint a határtérség horvát és osztrák fejlesztési szervezetek képviselői vesznek részt. Minden más helyi szereplőt a fenti szervezetek képviselnek. 3.3. A projektben érintett főbb települések bemutatása (gazdaság, turizmus) Szlovéniából a program a Drávavidék és a Muravidék régiókat, Magyarországról pedig Vas és Zala megyéket foglalja magában. Bár nem a programterületen fekszik, de közelsége nagyban befolyásolja a projekt sikerét: Graz (Ausztriában), illetve Varasd (Horvátországban), ezen kívül a következő táblázatban a programterületen fekvő legfontosabb közép- és kisvárosokat mutatjuk be a települések elhelyezkedésével, népességszámával, gazdasági jellemzőivel és turisztikai adottságaival. 2. ábra: A négyszintű központhierarchia 5 5 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 15. oldal 2013. 14
TELEPÜLÉS NEVE NÉPESSÉG SZÁMA TELEPÜLÉS FEKVÉSE FŐBB GAZDASÁGI SZEREPLŐK LÁTNIVALÓK GRAZ 6 szlovénül: Gradec, csehül Štýrský Hradec, vendül Gráca, a város német neve a szlovén Gradec, "kis vár" szóból Stájerország osztrák tartomány székhelye. Ausztria második legnépesebb városa és második legfontosabb egyetemvárosa (négy egyetemén összesen 35 000 hallgatóval). 1999-ben az UNESCO Graz történelmi központját és a Várhegyet felvette a világörökségi helyszínek közé, 2003- ban Európa kulturális fővárosa volt, 2010-ben az Eggenberg-kastély is felkerült a világörökségi helyszínek listájára, majd 2011-ben elnyerte az UNESCO Dizájn városa címét. 266 965 fő (2012. jan 1.) Graz a Mura folyó két partján fekszik, ott, ahol az a Grazihegyvidékről kilép a Grazi-medencébe. A város a Grazimedence északi részét teljesen kitölti, így három oldalról hegyek fogják közre, csak dél felé néz a Grazimedencére. A város legmagasabb pontja a Plabutsch (763 m) a város északnyugati részén. A legmélyebb pont (kb. 330 m) ott található, ahol a Mura dél felé elhagyja a város területét. Ausztria erdőkben leggazdagabb vidéke, szinte egybefüggő erdőség. A fakitermelés központja: az erdőknek több mint fele fenyő. Stájerország a vadászok és a turisták paradicsomaként is ismert. A hegyvidéki tájakon állattartásra rendezkedtek be, de jelentős a bortermelés is. Hegyei természeti kincsekben gazdagok. Jellemző ipari ágazatai a vas- és barnaszénbányászat, az üveggyártás, a papír-, a dohány-, a szesz-, a sör-, és a szövőipar. Schlossberg: ide vezet fel Európa legmeredekebb siklója (kábel vontatású hegyi vasútja). Érdekességei: Harangtorony (1588), Szabadtéri Színpad, Mesevasút, Óratorony (1561, 80 mázsa, Graz jelképe), Törökkút. Belváros: Városi Múzeum, Városháza (1888-1893), Főtér, Erzherzog Johann szobra, Landhaus, Fegyvertár, Johanneum Tartományi 6 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/graz 15
Múzeum, Máriaoszlop, Operaház, Kanonok-ház, Jezsuita kollégium, Városi Park (Stadtpark), Dóm (1438-1462), II. Ferdinánd mauzóleuma Eggenberg kastély: a város egyik legnevezetesebb műemléke, három emeletes gyönyörű barokk reprezentációs épület fényűzően berendezett termekkel. Dóm (Szt. Ägidius) Színház Művészetek Háza (Kunsthaus) Ferences-rendi kolostor és 16
templom Evangélikus templom a Ferenc József téren (1824) Szt. Leonard templom Jézus szíve templom Botanikus kert Mura-sziget (Murinsel), melyet 2003-ban annak örömére építettek, hogy Graz Európa kulturális fővárosa lett. Repülőmúzeum Érzékelés Múzeuma Operaház Új Galéria 17
Városi múzeum Művészház Camera Austria Néprajzi múzeum Püspöki múzeum Irodalomház Frida&Fred gyerekmúzeum Villamosmúzeum Krimimúzeum Repülőmúzeum SZOMBATHELY 7 németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul: Sambotel, szlovákul: Kamenec 77 547 fő (2013. jan 1.) A város az Alpokalján, a Perint és Gyöngyös patakok lapályán, a Gyöngyös-sík nyugati peremvidékén fekszik, ott, ahol a Kisalföld sík vidékét Szombathely gazdaságában hagyományosan fontos szerepet tölt be az ipar, azon belül is a feldolgozóipar. Jelentőségét megtartotta jövedelemtermelésben és a foglalkoztatásban annak ellenére, hogy az elmúlt másfél Kámoni Arborétum Egyházmegyei Gyűjtemény és Kincstár 7 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/szombathely 18
Magyarország legrégibb alapítású városa, amelyet a Nyugat királynőjének is neveznek Vas megye (a korábbi Vas vármegye) székhelye. 1990-től megyei jogú város. az Alpokalja dombos-hegyes tájai váltják fel. Tengerszint feletti magassága kb. 220 m, de mivel dombokra épült, a városon belül is jelentős szintkülönbségek vannak. évtizedben gyökeresen átalakult a struktúrája. Az 1990-es évektől kezdve a gépipar tört előre a tőkebefektetések és a zöldmezős beruházások nyomán. Az itteni székhelyű, közepes- és nagyméretű vállalatok által reprezentált iparról ma összességében elmondható, hogy nagy termelési értéket állít elő, exportorientált (a bevétel 86%-a külföldről származik) és még mindig magas arányban alkalmaz betanított munkaerőt. A kibocsátás és a foglalkoztatás rangsorában második legfontosabbnak a fa-, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység tekinthető. A textília, ruházati, bőrtermék gyártása a város iparának tradicionális, ugyanakkor a nemzetközi piaci hatásoknak leginkább kiszolgáltatott területe. Az olcsó import, a gyártási költségek elmúlt időszakban történt jelentős emelkedése és az erős bérmunka jelleg miatt a gazdaságban betöltött súlya egyre Északi Vízmű - Vízmű Történeti Múzeum Gothard Asztrofizikai Obszervatórium Múzeuma Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház Fusz Ernő Mentőmúzeum Járdányi Paulovics István Romkert Savaria Múzeum Smidt Múzeum Szent Márton Látogatóközpont Szombathely 8 forrás: http://mek.oszk.hu/06000/06031/06031.pdf 19
zsugorodik. A helyi élelmiszergyártást ma már csak néhány, alapvetően helyi igényeket kiszolgáló sütőipari vállalkozás testesíti meg. A szombathely keleti övezetében letelepedett és itt befektetni szándékozó ipari és kereskedelmi egységek részére nyújt magas szintű infrastrukturális hátteret, innovációs és egyéb gazdasági szolgáltatásokat a Claudius Ipari és Innovációs Park. Közel 70 vállalkozásnak van itt a székhelye, illetve telephelye. A szervezetek mérete széles skálán mozog, mikro vállalkozások mellett ezernél több munkavállalót foglalkoztató üzemekkel is találkozhatunk. 8 katonatörténete - Katonaságtörtén eti gyűjtemény Szombathelyi Képtár Vasi Múzeumfalu Zsinagóga Főbb gyárak: Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központot BPW Hungária Delphi Hungary Falco 20