Biológia, egészségtan

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email: bolyai@bolyai-debrecen.sulinet.hu Biológia, egészségtan

Alapelvek, célok Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományos műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. Több más műveltségi területtel együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. A műveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlődés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelősség kialakításához járul hozzá. A műveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is. A műveltségi terület keretei között a természeti és technikai problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevő megoldására nevelhetjük a tanulókat, aktív, viszonyaikat változtatni képes, kritikus, kreatív emberekké formálva őket. Az Ember a természetben műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka feladata, célja sokrétű: a diszciplínáktól független általános természettudományos fogalmak, eljárások és szemléletmódok formálása; készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása; a tudomány, a tudományos kutatás mint társadalmi tevékenység bemutatása; az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása; a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása; a tudomány és technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések formálása; a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítése; az életben nélkülözhetetlen s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás); a természettudomány szerepének megismertetése a társadalmi folyamatokban, a személyes sorsok alakulásában, nevelés arra, hogy az így szerzett tudás felelős cselekvésben nyilvánuljon meg; a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedő alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása. (A magyar vonatkozások, s ezek európai kapcsolatainak kiemelésével.) Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás a természeti folyamatok, összefüggések s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Az értelmes tanulás feltétele, hogy a tanulók megismeréssel kapcsolatos beállítódásait a tudás önálló, tevékeny formálásának lehetőségébe és fontosságába vetett meggyőződés határozza meg. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. Az értelmes tanulás során létrejövő tudásrendszernek alkalmasnak kell lennie környezetünk jelenségeinek előrejelzésére, magyarázatára, s alkalmazhatónak kell bizonyulnia a mindennapi tevékenységek során. A 7 8. évfolyamokon a természettudományos nevelés eredményeként kialakul a gyerekekben az általános, az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható tudás. A biológiai és egészségtani műveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élővilág egységét, fejlődését és rendszer- 213

szerű működését, az élőlények állandóságát és változékonyságát. Ezek az ismeretek a természet szeretetére, meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív környezetvédelemre nevelhetnek. Az e területen megszerzett műveltség fontos eszköze lehet annak a törekvésnek, melynek hatására a tanulók tudatosan törekednek az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályok betartására. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Tájékozódás a tudomány technika társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről 2. Természettudományos megismerés 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Anyag Energia Információ A tér Idő és mozgás A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum Rendszer Az élet A természet megismerésével kapcsolatos fejlesztési folyamatokat a közoktatás egyes szakaszaiban írjuk le. A táblázat első oszlopában jelezzük, hogy az adott sorban szereplő fejlesztési feladatok milyen kiemelhető fő fogalom vagy tevékenység köré szerveződnek. Ezzel nem a tananyagot, az oktatás tartalmát akarjuk kizárólagos módon meghatározni, inkább ama szűkebb tudásrendszer magját alkotó fogalmakat, tevékenységeket jelezzük, amely köré a fejlesztési feladatok, tevékenységek épülnek. Fejlesztési feladatok 5-6. évfolyam 1. Tájékozódás a tudomány technika társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Tudomány technika társadalom A tudományos vizsgálódások kérdésfeltevéseinek és eredményeinek tudatos összekapcsolása a témához illeszkedő technikai és társadalmi kérdésekkel. Természet Az embernek mint a természet szerves részének kezelése a természeti folyamatok elemzése során. A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése. Az e körben felmerülő problémák felismerése, megoldási módok keresése. Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete Az egyéni és a tudományos el-képzelések összehasonlítása, a tudományos vizsgálódások hatékonyságának, fontosságának, fejlődésének izgalmas, kaland jellegének érzékeltetése, megláttatása. Tudománytörténet A tudománytörténet néhány nagy alakjának élettörténetével, munkásságával, eredményeivel való ismerkedés. 2. Természettudományos megismerés A természet megismerése. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. Megfigyelés, kísérletezés, mérés 214

Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldásokhoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata. Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata csoportmunkában. Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása Bekapcsolódás a tanár által ajánlott ellenőrző kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, tapasztalatok, megszerzett ismeretek és azok előzetes elképzelésekhez való viszonyának saját szavakkal történő nyelvileg helyes megfogalmazása és írásban való rögzítése. Az előzetes elképzelések, előrejelzések, valamint a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Törekvés ezeknek az eltéréseknek a magyarázatára. 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Rendszer Konkrét példákon annak demonstrálása, hogy egy rendszer egységes viselkedést produkál, a környezetében valamilyen funkciót tölt be, szerkezete van. Az eljárás alkalmazása elsősorban életközösségek bemutatása során. Állapot, változás, folyamat A tanult körben a természeti rendszerek (élettelen és élő), elemeik állapotainak, változásaiknak, a rendszerekre jellemző folyamatoknak a bemutatása, összehasonlítása. Egyensúly A fogalom bevezetése egyszerű mérésekkel, kísérletekkel. Irányítás, vezérlés, szabályozás A természetben, elsősorban az életközösségekben szerepet játszó néhány szabályozási folyamat részletesebb elemzése, a fogalmak meghatározása nélkül. Az élet Az életjelenségeken alapuló élet-értelmezés használata az élővilág, a Föld folyamatainak elemzése során. Evolúciós szemlélet Az élővilág relatív állandóságának, valamint változásának, a hosszú időszakok alatt lezajló átalakulásnak az elfogadása, az öröklődés lehetséges szerepének felismerése. Az élővilág szerveződési szintjei Fokozatos ismerkedés a rendszertani egységekkel: sejtalkotó, sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet (egyed), ökológiai rendszer fogalmakkal, konkrét esetekben a hierarchikus szerveződés felvázolása. Életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása, alkalmazása konkrét leírásokban. Az élővilág rendszerezése Nagyobb osztályok nevének és egymáshoz való viszonyaiknak az alkalmazása az ismeretszerzés során a hierarchikus osztályozásra vonatkozó tudás használatával. Életműködések A növényi és az állati anyagcsere összehasonlítása. Az öröklődés és a szaporodás összekapcsolása. Az ember egészsége Az emberi szervezet felépítésének és működésének alapszintű ismerete, a rendszerszerűség belátása. Az egyes szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségeinek, a megelőzés és a gyógyítás mindenki számára elsajátítandó módozatainak ismerete. Fenntarthatóság, környezet védelme A környezetet leggyakrabban szennyező anyagoknak és forrásainak azonosítása, a szennyezéshez vezető emberi tevékenységek felismerése a környezetben. Általános problémaérzékenység minden megismert területen. A szennyező anyagokkal való óvatos bánásmód megismerése. A természet jövőjéért, fenntarthatóságáért érzett felelősség vállalása, a környezet, s különösen a talaj, a víz, a levegő és a táj értékeinek védelme, megóvása. 215

Fejlesztési feladatok 7-8.évfolyam 1. Tájékozódás a tudomány technika társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Természet A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása az egységet kifejező, átfogó tudásrendszerek (pl. atomelmélet), az általános fogalmak (pl. anyag, energia, kölcsönhatás, információ), az univerzális (pl. megmaradási) törvények segítésével. Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete A tudomány elhelyezése a megismerési folyamatban, amelyben a világról tudományos és nem tudományos modellek sokaságát alkotjuk meg. A tudományos fejlődés elméletirányítottságának érzékeltetése, láttatása sok-sok példán keresztül. Az empíria ellenőrző, a tudás adaptivitását lemérő, valamint a rejtett elképzelések megfogalmazását, felszínre hozását segítő szerepének felismerése. Tudománytörténet Nagyobb összefüggő tudománytörténeti folyamatok megismerése, elemzése. Szerepük tanulmányozása az emberiség fejlődése szempontjából. 2. Természettudományos megismerés A természet megismerése A tudományos ismeretszerzés iránti határozott igény kialakítása. A tudományos ismeretek alkalmazása egyre tudatosabban a folyamatok magyarázata és eredményeik előrejelzése során. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések önálló rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. Megfigyelés, kísérletezés, mérés A megfigyelés, a kísérlet és a mérés eszközként történő alkalmazása a tudományos elképzelések formálása, a modellekkel végzett munka és a problémamegoldás során. Kísérletek, megfigyelések, mérések önálló vagy csoportmunkában történő tervezése, kivitelezése és értékelése. Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban Önálló forráshasználat. A számítógépes, illetve multimédiás eszközök használata. Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása Az ismert területeken az előzetes tudást használó osztályozás, rendszerezés. A megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatok áttekinthető rendezése, a vizsgálódások eredményeinek pontos megfogalmazása. A vizsgálatok, kísérletek során nyert adatok ábrázolása különféle diagramokon, grafikonokon, illetve a kész diagramok, grafikonok adatainak leolvasása, értelmezése. A művelődési anyaggal kapcsolatos egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák, kapcsolási rajzok készítése és a kész ábrák, rajzok értelmezése. 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Információ A biológiai információ jelentőségének felismerése példák segítségével. Rendszer Rendszer és környezet magasabb szerveződési szintként való egységesülését bemutató elemzések konkrét természettudományos és technikai példákon. Ökológiai rendszerek vizsgálata. Állapot, változás, folyamat, A lineáris és a körfolyamatok felismerése, összehasonlítása, példákon való elemzése. Egyensúly Az egyensúly jelentőségének felismerése a rendszerállapot megőrzésében. Egyensúlyra vezető biológiai folyamatok bemutatása. Irányítás, vezérlés, szabályozás A fogalmak meghatározása, természeti, technikai jelenségekhez való hozzárendelése, az élő szervezetekben lejátszódó szabályozási folyamatok elemzése. Az élet 216

Az életjelenségek mélyebb alapjainak, az élő szervezetekben zajló folyamatoknak a megismerése, ezzel az életfogalom jobb megalapozása. A növények és a fotoszintézis földi élet folyamataiban játszott kritikus szerepének megismerése, elemzése. Evolúciós szemlélet Ismerkedés az evolúciós gondolattal s annak kapcsolódásával az élővilág rendszerezéséhez. A lamarcki fejlődéstani elveknek megfelelő naiv elképzelések visszaszorulása (a szerzett jegyek nem öröklődő jellegének elfogadása). Az öröklődés, valamint az evolúciós folyamatok értelmezésében a teleologikus értelmezések visszaszorulása, az ezzel kapcsolatos elképzelések feldolgozása, kritikája. Az élővilág szerveződési szintjei A szerveződési szintek közötti funkcionális kapcsolatok felismerése, ezek elemzése, az így szerzett tudással önálló ismeretszerzés a témában. Az élővilág rendszerezése Az összes ország megismerése. A hierarchikus rendszerezés (osztályozás) elveinek használata a fajokkal és csoportjaikkal kapcsolatos tanulási folyamatokban, problémamegoldások során. A rendszerezés alapjaival, fő szempontjaival kapcsolatos kérdések felvetése (a külső szempontokkal szemben a belsők előtérbe kerülése, a fejlődéstörténeti osztályozás igényének megfogalmazása). Életműködések A víz, az ásványi sók, a szén-dioxid, az oxigén és a fény szerepének megértése a növényi életműködésekben; a megfelelő folyamatok elemzése. A szexualitás szerepének elemzése az evolúció folyamatában. Az ember egészsége Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt fontosabb hatásainak megismerése. Az alkohol, a drogok, a gyógyszerek (kábítószerként történő fogyasztásuk esetén), a dohányzás egészségkárosító hatásainak megismerése. Az öröklődés és egészség közti kapcsolat felismerése, öröklött kockázatok, betegségek létének tudatosulása, e tudás alkalmazása a jövőkép formálásában (pl. családalapítás, gyermekvállalás). Fenntarthatóság, a környezet védelme Törekvés a fenntartható fejlődés biztosításával kapcsolatos problémák enyhítésére, megoldására, ehhez az összes természettudományi tantárgyban megszerzett ismeret, képesség felhasználása. Anyagés energiatakarékos szemlélet kialakítása a hétköznapi életben az iskolai lét során. Időkeret: Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1,5 1,5 1 Évi óraszám 37 56 56 37 5. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 óra Gyümölcseink és zöldségféléink és legfontosabb károsítói Háziállatok Ház körül élő állatok időkeret: 12 óra időkeret: 12 óra időkeret: 13 óra 217

TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK Gyümölcseink és zöldségféléink és legfontosabb károsítói Fejlesztési területek: Lényegkiemelés képességének fejlesztése. Megfelelő tanulási technika elsajátítása. Kommunikációs képesség fejlesztése. Különböző szempontok szerinti csoportosítás, öszszehasonlítás. Környezettudatos magatartás képességének kialakítása. Egészséges életmód iránti igény kialakítása TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ELVÁRHATÓ MAXIMUM MÓDSZEREK ALAPOZÁSA ALAPJAI A szilvafa szervezeti felépítése, Ismerjék a témakörben Tudják egyszerű bemutatott zöld- gyökérzete, törzse, lombkoronája, vázlatrajzzal ábrá- virágja, csonthéjas termése. ség- és gyümölcsfélék zolni a tanult zöld- jellegzetes szerség- A szilva kártevője a szilvamoly, és gyümölcszolni az ellene való védekezés. veinek felépítését és félék termését és Az almafa főbb részei, a metszéssel nevét egyéb szerveit. alakított lombkorona jelleg- Ismerjék a tan- Legyenek ké- zetessége. anyagban szereplő pesek a megismert Az almatermés kialakulás és felépítése. termesztett növények növényeket meg- fő termesztési körzeadott szempontok Az almamoly fejlődése, kártétele, teit, a zöldség és szerint összeha- az ellene való védekezés formái. gyümölcsfélék igésonlítani, csoteit, A szőlő szervezeti felépítése. A nyeit az élettelen portosítani, az bogyótermés részei. A szőlő gombakártevőizőkkel környezeti ténye- azonosságokat és szemben (ta- különbségeket A paprika és a paradicsom szervezeti laj, tápanyagok, felismerni (gyö- felépítése, a bogyótermésük hőmérséklet, víz). kérzet, szár, levél, jellegzetességei, főbb termesztési Szerezzenek tapasztalatokat terméstípus, kör- körzetei hazánkban. az ember nyezeti igény). A sárgarépa, petrezselyem, fejes környezet-átalakító Tudják, hogy a káposzta, vöröshagyma és a burgonya munkájáról, a vadon tudomány fejlődénálásra szervezeti felépítése, a felhasz- élő, ősi zöldség- és sével az ember kerülő növényi részek jellegzetességei gyümölcsfélék és a képes bizonyos (főgyökér, levél, belőlük kinemesített növényi tulajdon- hagyma, gumó). fajták összehasonlításávaltoztatására ságok megvál- A legismertebb rovarkártevő a (pl. a cserebogár, testfelépítése, szaporodása, Ismerjék a lakóhely- termés nagysága, kártétele. ük környékén ter- íze, alakja stb.). Termesztett gyümölcseink és mesztett leggyakoribb Szerezzenek gya- zöldségféléink jelentősége az egészségmegőrzésben zöldség- és korlatot a növényi és az egészséges gyümölcsféléket. részek vizsgálatában táplálkozásban. Tudják a zöldség és és az A környezetbarát növénytermesztés gyümölcsféléink ká- ehhez szükséges főbb ismeretei. rosítóinak a nevét eszközök biz- (cserebogár, almamoly, tonságos használaposztalepke, szilvamoly, kátábantonságos peronoszpóra) Ismerjék a kártelüketzés és kártétevők elleni védeke- szükségességét, Szerezzenek tapasztalatokat a vegysze- a környezetbarát res és a környemesztés növényterzetbarát növényres alapjairól, a biokertészet és a biológiai növényvédelem lényegéről. védelem különböző formáit. Tudják a tananyagban szereplő zöldség- és gyümölcsfélék jelentőségét az egész- 218

Háziállatok terüle- Fejlesztési tek: Önálló szövegfeldolgozás. A kommunikációs képesség fejlesztése. Környezettudatos magatartás képességének kialakítása. A házi sertés, a szarvasmarha, a házityúk ősei, a háziasításuk folyamata. A háziállatok őseinek élőhelye és főbb tulajdonságai. A tananyagban szereplő háziállatok testfelépítése, életmódja (táplálkozása), szaporodása. A háziállatok tartásának, tenyésztésének alapismeretei: tartási körülmények, takarmányozás. Az állattenyésztéssel kapcsolatos legfontosabb állatvédelmi szabályok. Ismerjék meg a tananyagban szereplő állatok testfelépítését, életmódját, szaporodását. Tudjanak a megismert háziállatok közül azonosságokat és különbségeket keresni. Tudják a legfontosabb testrészek, szervek nevét. Tudjanak néhány példát mondani arra, mely tulajdonságokban hasonlítanak a háziállatok az ősi fajokra. Ismerjenek meg példákat a testfelépítés és az életmód kapcsolatára Szerezzenek tapasztalatokat az ember tenyésztői munkájáról a vadon élő ősök és a belőlük kinemesített háziállatok összehasonlításával. Szerezzenek ismereteket az állattartás legfontosabb állategészségügyi és környezetvédelmi követelményeiről. Tudják, hogy a tenyésztői munka során az ember a házi- ségmegőrzésben és az egészséges táplálkozásban. Legyenek képesek az ismeretterjesztő irodalomból (könyvek, lexikonok stb.) önállóan is információkat szerezni. Tudják a témakörben elvégzett megfigyelések, kísérletek, eredményeit, tapasztalatait elemezni, azokat szóban, írásban saját szavaikkal kifejezni. Ismerjék fel és nevezzék meg a háziállatokat egyegy jellegzetes szervezeti sajátosság alapján, (pl. koponya, fogazat, végtag). Legyenek képesek a megismert háziállatok főbb tulajdonságait különböző szempontok alapján (kültakaró, mozgás, szaporodás, táplálkozás) csoportosítani. Legyenek képesek egyszerű vázlatrajzokkal kifejezni a legfontosabb szervezeti sajátosságokat (pl. patás végtag, összetett gyomor, redős és gumós zápfog, kapirgáló láb, toll). Tudják a tananyagban szereplő háziállatok jelentőségét az egészséges táplálkozásban. Ismerjék meg a lakóhelyük környékének jellegzetes háziállatait, az állattenyésztés 219

Ház körül élő állatok Fejlesztési területek: Önálló ismeretszerzés képességének kialakítása. Információgyűjtés, rendszerezés. A kommunikációs képesség fejlesztése. Megfigyelő képesség fejlesztése. Higiénés szabályok megismerése. Az állattartással kapcsolatos egészségvédelmi szempontok tudatos alkalmazása.. Környezettudatos gondolkodás kialakítása A kutya, a macska, az egér, a patkány, a füstifecske, a házi veréb testfelépítése, életmódja, szaporodása. A különböző kutya- és a macskafajták haszna a ház körül. Az ember egészségét is veszélyeztető állatok (egér, patkány, házilégy) elleni védekezés különböző formái. A városok különböző élőhelyei és az itt megtelepedő állatok megismerése. állatok fontosabb tulajdonságait megváltoztatta. jelentőségét lakóhelyük gazdasági életében. Ismerjenek meg néhány ősi magyar háziállatfajtát (szürke marha, mangalica, rackajuh). Ismerjék meg a nagyüzemi állattartás legfontosabb szabályait és az állatok védelmére vonatkozó főbb ismereteket. Ismerjék meg a tananyagban Ismerjék fel a ház szereplő körül élő állatokat állatok testfelépítését, egy-egy sajátos életmódját, sza- testfelépítés-beli porodását. jellegük (végtagok, Tudjanak példákat fogazat, mondani a testfelépítés kültakaró, csőr) és az életmód alapján. közötti kapcsolatra. Tudják egyszerű Ismerjék meg a kutya vázlatrajzokkal és a macska tartásának kifejezni a tanult körülményeit, állatok néhány szabályait, a két sajátságos vonását. állatcsoport igényeit Legyenek képesek a mesterséges környezettel a megismert álla- szemben. tokat megadott Ismerjék meg a lakókörnyezetükbeján szempontok alap- csoportosítani, azokat az állatokat, összehasonlítani, a melyek veszélyes azonosságokat és betegségeket is terjeszthetnekismerni különbségeket fel- testfelépí- Szerezzenek tapasztalatokat tésükben, életmód- a ház körül jukban és a szapotésükben, élő madarakról, rodásukban. ismerjék meg a madárvédelem Tudják azokat a és a betegségeket, madártelepítés jelentőségét. amelyeket a ház körül élő állatok A helyi lehetőségek terjesztenek. függvényében vegyenek Ismerjék a beteg- részt a madarak ségterjesztő álla- téli etetésében és tokkal szembeni végezzenek madártelepítési védekezés formáit. tevékeny- Tudják, hogy a ségeket (etetők, odúk természetes, biológiai készítése és kihelyezése növényvé- a parkokban, a delemben az énekesmadaraknak lakóházak körül, gyümölcsösökben). fontos szerepe van. Szerezzenek ta- 220

pasztalatokat arról, hogy az emberi települések környékén számos élőhely van, ahol bizonyos növények és állatok megtalálják életfeltételeiket. Ismerjék meg a várost mint sajátságos élőhelyet, és tudjanak néhány példát mondani az állatok (rozsdafarkú, fekete rigó, vörös vércse, nyest, róka stb.) alkalmazkodására a sajátos környezeti viszonyokhoz. 6. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 56 óra A hazai erdők élete A vizek, vízpartok életközössége A füves területek élete Hazánk nemzeti parkjai A hazai élővilág kutatóinak munkássága Egészségtan időkeret: 14 óra időkeret: 14 óra időkeret: 10 óra időkeret: 18 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FE- LADATOK A hazai erdők élete Fejlesztési területek A környezetre kifejtett emberi és társadalmi hatások elemzése problémák felismerése, megoldási módok TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁ- SA Hazánk természetes és telepített erdői. Az erdők kialakulásának környezeti feltételei. A tölgyesek, bükkösök, fenyvesek földrajzi elhelyezkedése hazánkban. Az uralkodó fák szervezeti felépítése (gyökérzet, törzs, lombkorona, virágzat, ter- A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI Tudják a természetes és a telepített erdők közötti különbség lényegét. Tudják a tölgy, a bükk, az erdei fenyő szervezeti felépítését, a törzs, a lombkorona, a levél, a virágzat és termés jellemzőit. ELVÁRHATÓ MAXIMUM Ismerjék hazánk főbb erdőtípusait, a hegyvidéki és az alföldi tölgyeseket, a bükkerdőket, az őshonos fenyőerdőket, a láp- és ligeterdőket, továbbá mindezek kialakulásának környezeti 221

keresése. Eredményes tanulási stratégia kialakítása. Szaknyelvi kommunikáció Megismert természeti törvényszerűségek alkalmazása az új ismeretek elsajátítása, összefüggések felismerése során. Az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásának felismerése. A természet fenntarthatóságáért érzett felelősség kialakítása. més). A tölgy, a bükk, az erdei fenyő alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A gombák fő jellemzői, táplálkozásuk, jelentőségük az erdő életében. A hazai erdők gyakori cserjéinek szervezeti sajátosságai, jelentőségük az erdő életében. A cserjék és a gyepszint lágy szárú növényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. Az erdő virágtalan növényeinek ( mohák, páfrányok) szervezeti felépítése, alkalmazkodásuk a környezethez. A virágtalan növények jelentősége az erdők életében. Az erdő gyakori emlősállatai közül a szarvas, a vaddisznó, a róka, a sün testfelépítése, életmódja, szaporodása. A tananyagban szereplő emlősállatok kapcsolata az erdő állataival és az élettelen környezeti tényezőkkel. A lombhullató és örökzöld erdőink néhány jellegzetes Értsék meg a gombák jelentőségét az erdők életében, tudják, hogy a gombák szervezeti madarának testfelépítése, életmódja, szaporodása. A tanult madárfajok alkalmazkodása az élő és élettelen környezeti feltételekhez (csőr- és lábtípusok, táplálkozási és fészkelési módok, költöző és állandó madarak). A ragadozó emlősállatok és madarak jelentősége az erdő életközösségében. Az erdő ízeltlábú állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása (teljes átalakulás és átalakulás nélküli fejlődés). Az erdők talajának fő jellemzői, a természetes erdők talajának tápanyagképződése. A hazai erdőket sújtó környezeti ártalmak. Az erdők jelentősége és védelmük fontossága. felépítésükben különböznek a növényektől, állatoktól. Ismerjék a gyilkos galóca fő részeit. Ismerjék meg a gyakori cserjéink fő részeit (gyökérzet, ágak, galylyak,vesszők) és jelentőségüket az erdők életében. Értsék meg, hogy az élettelen környezeti tényezők közül a fény döntően meghatározza a különböző erdőtípusok szintezettség. Tudják, hogy az egyes szintekben a növények fényigényüknek megfelelően helyezkednek el. Ismerjék a mohák, zuzmók testfelépítését, jelentőségüket az erdők életében (táplálékbiztosítás, talajképződés, talajvédelem). Ismerjék meg az erdő gyakori emlősállatait (szarvas, vaddisznó, róka, sün) és madárfajait (feketerigó, széncinege, fakusz, csuszka, harkályfélék, héja, stb.). Ismerjék meg az erdő ízeltlábú állatai közül a szarvasbogár, a koronás keresztespók, az erdei vöröshangya testfelépítését, életmódját, szaporodását. Értsék meg, hogy a természetes erdőkben a talaj termőképessége (tápanyagkészlete) folyamatosan megújul. A témakörben megszerzett ismereteik alapján értsék meg, hogy az erdő élőlényei önmagukban nem élhetnek meg, életközösséget alkotnak. feltételeit. Tudják a lomblevél és a tűlevél, a lombhullató és az örökzöld fogalom lényegét. Tudják a különböző gombafajok jelentőségét az anyagok lebontásában. Tudják néhány gyepszintben élő növény nevét és alkalmazkodásukat az élettelen környezeti tényezőkhöz. Értsék meg az öszszefüggést a lombkorona alakja, elhelyezkedése és az erdő fényviszonyai között. Tudják, hogy a megismert virágtalan növények spórákkal szaporodnak. Tudják a tanult madarak és az emlősállatok sajátos testfelépítését, életmódját, szaporodását. Ismerjék a madarak és az emlősállatok közös tulajdonságait. Tudjanak példákat mondani a megismert emlősállatok és madarak közül a tesfelépítés és az életmód közötti kapcsolatra. Kísérletek, megfigyelések révén szerezzenek tapasztalatokat az erdő talajának összetevőiről, a talajképződés folyamatáról. Tudják rajzban, írásban és szóban is kifejezni az erdőben élő élőlények testfelépítésének főbb jellegzetességeit. Legyenek képesek néhány egyszerűbb kísérlet, terepi vizs- 222

A vizek, vízpartok életközössége Fejlesztési területek: Önálló tanulás képességének fejlesztése. Kommunikációs képesség fejlesztése, szakkifejezések pontos használata. Ok-okozati összefüggések feltárása. Az élő rendszerre jellemző folyamatok bemutatása, összehasonlítása. Az életközösségekben A vizek jelentősége az élővilágban (a víz fizikai és kémiai tulajdonságai). A vizek néhány mikroszkopikus méretű élőlényeinek főbb jellemzői (sejtek felépítése, alkotórészei, mozgásuk, táplálkozásuk, szaporodásuk, stb), jelentőségük a vizek életében. A vízben és a vízpartokon élő lágy szárú növények (hínárosok, nád, sás, gyékény). A vízpartok jellegzetes fás szárú növényei (füzek, nyárfák, égerfák), jelentőségük a vizek életében. A vizekben, vízpartokon élő gyakori gerinctelen és gerinces állatok (orvosi pióca, folyami rák, szitakötő, gyötrő szúnyog, éti csiga, folyami kagyló, ponty, dévérkeszeg, leső harcsa, kecskebéka, barna varangy, stb.) testfelépítése, életmódja, szaporodása, gálat elvégzésére az erdő életének megismerésére. Tudjanak önállóan is megfigyeléseket végezni és tapaszta- Ismerjék meg a lakóhelyük környékén megtalálható természetes és telepített erdőket, tudják, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik az erdő életét. lataikat Tekintsék fontos nemzeti kincsnek a hazai erdők életközösségeit. Ismerjék meg az élet szempontjából a víz jelentőségét az élővilág számára. Értsék meg, hogy a vizek mikroszkópikus élőlényeinek fontos szerepük van a vizek öntisztulásában. Értsék meg a vízben és a vízpartokon élő növényzet jelentőségét, tudják, hogy az állatok közvetlenül vagy közvetve a növényekre vannak utalva. Tudják a nád és a gyékény szervezeti felépítését (gyöktörzs, szár, levél, virágzat, termés). Ismerjék a vízpartok gyakori fáinak (fűzfa, nyárfa) szervezeti felépítését (törzs, lombkorona, virágzat, szóban kifejezni. Tudjanak táplálkozási láncokat készíteni az erdő élőlényeiből. Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhelyük környéki erdők környezeti állapotáról, az emberi beavatkozások különböző formáiról, a szükséges védelmi intézkedésekről. Szerezzenek tapasztalatokat az erdő életével kapcsolatos ismeretterjesztő irodalom használatában. A rendelkezésre álló információkat használják - fel önállóan is ismereteik bővítésére. Tudják, hogy a víz nélkülözhetetlen élettelen környezeti tényező, az élőlények fontos testépítő anyaga, továbbá, az álló- és folyóvizek fontos élőhelyek. Ismerjék meg, hogy az amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros moszat egyetlen sejtből áll, az életfolyamataikat (táplálkozás, mozgás, szapo-rodás) a sejtalkotók végzik. Élő anyag mikroszkopikus vizsgálatával szerezzenek tapasztalatokat a vizekben élő egysejtűek jellegzetes alakjáról, mozgásáról. 223

szerepet játszó szabályozási folyamatok bemutatása. Logikus gondolkodás fejlesztése, rész- egész viszony felismerése. alkalmazkodásuk a környezethez. A vizek, vízpartok szenynyezése, a vizes élőhelyek védelmének fontossága. termés). Ismerjék meg a Ismerjék meg a vizek, hinarasok fontosságát, vízpartok tudják néhány jellegzetes gerinctelen állatai jellegzetes hínárféle közül az orvosi pióca, testfelépítésének a folyami rák, a szitakötő, főbb jellemzőit a gyötrőszúnyog, (gyökérzet, szár, az éti csiga és a folyami kagyló testfelépítését, levél). Tudjanak példákat életmódját, sza- mondani a hínárfé- porodását. lék környezethez Közvetlen megfigyelésekkel, való alkalmazkodá- vizsgálatokkal sára. szerezzenek tapasztalatokat Értsék meg a parti a gerinctelen öv növényzetének állatok alkalmazkodásáról jelentőségét a part- az élő és élettelen védelemben, és a környezeti tényezőkhöz. vizek tisztaságának Ismerjék meg a hazai megőrzésében, vizek és vízpartok gerinces állatai közül a öntisztulásában. Tudják, hogy a leggyakoribb halakat vízparti fák védik a (ponty, dévérkeszeg, partot a víz romboló lesőharcsa), kétéltűeket munkájától, az (kecskebéka, varangy) állatok számára és hüllőket (vízisikló, búvóhelyül, mocsári teknős). fészkelőhelyül és Szerezzenek tapasztalatokat táplálékul szolgálnak, a megismert ál- latok alkalmazkodásáról az élettelen környezeti tényezőkhöz. árnyékolásuklatok kal megakadályozzák a víz felmelegedését. Tekintsék értéknek a Tudják, mely állatok hazai vizek fejlődnek átala- őshonos halfajait, kétéltűit és kulás nélkül, átváltozással hüllőit. és teljes Ismerjék meg a hazai átalakulással. Ismerjék vizek, vízpartok madárvilága az egyes közül a fehér fejlődési szakaszok gólya, a tőkés réce, a jellemzőit. barna rétihéja testfelépítését, Legyenek képesek életmódját, azonosságokat és szaporodását. különbségeket keresni Szerezzenek tapasztalatokat a megismert az élőhely (álló- gerinctelen állatok és folyóvizek, mo- testfelépítése és a csárrétek, láprétek) és környezethez való az élőlények (gázló- és alkalmazkodása úszómadarak, ragadozó madarak, énekesmadarak) között. Tudják a gerincte- védelmének len állatok jelentő- fontosságáról. Tudják, hogy az élettelen ségét a vizek életközösségében. környezeti tényezők Tudják a megismert változásait csak tűrőképességük halak, kétéltűek, határain hüllők kül- belül képesek elviselni. takarójának, mozgásának, A vizek életközösség- szaporodá- 224

ének megismerése sának, légzésének alapján értsék meg, és testhőmérsékletének hogy csak jellemzőit. bizonyos fokig képesek öntisztítással Értsék meg, milyen a szennye- összefüggés van a zések káros hatásait lerakott peték (ikrák), megszüntetni. tojások száma Tekintsék értéknek a és az állatok ivadékgondozása vizes élőhelyeket, és a kö- hazai természetes vizek zött. őshonos élővilágát. Tudjanak azonosságokat és különbségeket megállapítani, összefüggéseket keresni, általánosításokat végezni a megismert fajok jellegzetességeiből. Tudjanak a megismert madárfajok alapján példákat mondani a testfelépítés és az életmód közötti összefüggésekre (úszóhártyás végtag, gázlóláb, fogóláb, hosszú, hegyes csőr, lemezes csőr, tépőcsőr). Ismerjék meg a madarak vonulásának okait, összefüggéseit az élettelen és az élő környezeti tényezők változásával. Tudják, hogy a vizek, vízpartok élőlényei is életközösséget alkotnak, azaz növények és az állatok között szoros kapcsolatok alakultak ki. Értsék meg, hogy a vizes élőhelyek élőlényei alkalmazkodnak az élettelen környezeti tényezőkhöz (a talajhoz, vízhez, a levegőhöz, a hőmérséklethez, a fényhez). Megszerzett ismereteik alapján tudjanak táplálkozási láncot készíteni a vizes élőhelyek élő- 225

A füves területek élete Hazánk nemzeti parkjai A hazai élővilág kutatóinak munkássága Fejlesztési területek:. törvény- alkalma- Természeti szerűségek zása. Hatékony, tanulás. önálló Igényes önkifejezés. A hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételei. Az őshonos füves területek földrajzi elhelyezkedése. A rétek típusai: sziklagyepek, homokpuszták, szikes puszták, mocsárrétek, láprétek, hegyi rétek. A másodlagos rétek. A fűfélék közös tulajdonságai, sajátos alkalmazkodásuk a környezeti feltételekhez. A száraz rétek gyakori növényei: angolperje,, mezei zsálya. A nedves rétek növényei: mocsári zsurló, réti boglárka. A füves területeken élő gerinctelen állatok közül a sáskák, szöcskék, tücskök és a testfelépítése, életmódja, szaporodása. A rétek ízeltlábú állatainak alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A füves területek gerinces állatai közül a fürge gyík, a vakond, a mezei nyúl, a mezei pocok, az egerészölyv testfelépítése, életmódja, szaporodása. A füves területek életkö- Ismerjék meg a hazai őshonos füves puszták kialakulásának környezeti feltételeit. Ismerjék meg a hazai rétek főbb típusait: hegyi rétek, sziklagyepek, homokpuszták, szikes puszták, mocsárrétek, láprétek kialakulásának környezeti feltételeit. Értsék meg, hogy a füves területek növényeinek, mely környezeti hatásokhoz kell alkalmazkodni. Tudják a nedves és a száraz rétek növényei közül az angolperje, a siskanád, a mezei zsálya, a mocsári zsurló, a réti boglárka szervezeti felépítését: a gyökérzet, szár, levél, virág, virágzat felépítését. Ismerjék meg a rétek életmódját, gazdag állatvilága közül a sáskák, szöcskék, tücskök és a fecskefarkú lepke testfelépítését, szaporodást. Szerezzenek tapaszta- lényeiből. Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhely környéki vizes élőhelyek környezeti állapotáról, a különböző szennyezésekről és következménye-iről. Ismerjék meg, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik a lakóhelyük környéki vizes élőhelyeket. Tudják a leggyakoribb szennyező forrásokat (bemosódó műtrágyák, vegyszerek, háztartási szennyvizek, ipari tevékenységekből származó szennyvizek). Tudják, hogy a másodlagos réteket az emberi tevékenység hozta létre, többnyire az erdőirtások helyén alakultak ki. Tudjanak példákat felsorolni az alkalmazkodás különböző formáira (mélyen elhelyezkedő gyökérzet, párologtatást csökkentő szervezeti sajátosságok, a talaj felszínéhez közeli rügyekből gyorsan kihajtanak). Tudjanak azonosságokat és különbségeket tenni az erdei pajzsika és a mocsári zsurló szervezeti felépítése és szaporodása között. Tudják a teljes átalakulás és a kifejlés közötti különbség lényegét. Értsék meg a füves területeken élő gerinctelen állatok jelentőségét az életközösségében. 226

Analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése.. Az élővilág relatív állandóságának és változékonyságának bemutatása, evolúciós szemlélet kialakítása. Az emberi tevékenység hatásának felismerése, környezettudatosságra nevelés, problémaérzékenység kialakítása. zössége, kapcsolatok az élőlények között, alkalmazkodás az élettelen környezeti tényezőkhöz. Táplálkozási lánc, táplálkozási piramis. A termelő, fogyasztó és a lebontó szervezetek az életközösségben. A füves területek pusztulásának okai. A füves területek védelme. Védett területek hazánkban. A nemzeti parkok jelentősége a természetvédelemben. A hazai biológiai kutatás kiemelkedő személyei. A néhány alakjának való is- tudománytörténet nagy munkásságával merkedés latokat a réteken élő ízeltlábú állatok környezethez való alkalmazkodásának különböző módjairól (táplálkozás formái, kültakaró színe, szaporodás, a téli időszak túlélése stb.). Tudják a füves területeken élő gerinces állatok közül a fürge gyík, a vakond, a mezei nyúl, a mezei pocok, a hörcsög, az egerészölyv, és a vörösvércse testfelépítésének, életmódjának és szaporodásának sajátosságait. Ismerjék a rágcsáló, növényevő, ragadozó, mindenevő fogazatot. Megszerzett ismereteik alapján értsék meg, hogy a füves területek élőlényei is életközösséget alkotnak. Ismerjenek néhány példát a ragadozó állatok zsákmányszerzésének különböző formáiról. Ismerjék azokat az emberi beavatkozásokat, amelyek veszélyeztetik a füves területek életét: gyepfeltörés, vegyszeres rovar- és pocokirtás, a rétek, legelők elhanyagolása, túlzott műtrágyázás. Tudják a védett területek csoportosítását, a nemzeti parkjaink jelentőségét a táj természetes arculatának, tájképi elemeinek, őshonos élővilágának megőrzésében. Tudjanak példákat mondani a megismert állatok alkalmazkodására a környezeti feltételekhez. Korábban megszerzett ismereteikre támaszkodva tudják a tanult állatokat különböző szempontok alapján csoportosítani (pl. testhőmérséklet, kültakaró, légzés, táplálkozás, fogazat, csőr-láb típusa stb.). Tudják, hogy az életközösségben a termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek együttesen biztosítják az életközösség anyagforgalmát. Szerezzenek közvetlen tapasztalatokat a lakóhelyük környezetében található füves területek életéről. Tudjanak táplálkozási láncot, táplálkozási piramist készíteni a füves területek élőlényeiből. Értsék meg a ragadozók jelentőségét a különböző életközösségekben. Értsék meg a környezetvédelem és a természetvédelem feladatait. Ismerjék meg a hazai élővilág híres kutatóinak tevékenységét. Legyenek képesek az ismeretterjesztő irodalomból önállóan is információkat szerezni. Tudják a megfigyelések, vizsgálatok kísérletek tapasztalatait szóban és 227

Egészségtan A táplálkozás Fejlesztési területek: Fizikai és mentális egészség fogalmának és összefüggésének megismerése. Az egészségnek, mint értéknek az elfogadtatása. A táplálkozás fontosságának felismertetése az egészség megőrzésében. Igényes önkifejezés vita, érvelés, meggyőzés. A változatos táplálkozás. A különböző tájak, népek étkezési szokásai, étrendjei (pl: mediterrán étrend). Példák az egészséges étkezésre. Mit tartalmazzon az egészséges étrend? Régi magyar ételek újszerűsége. Élelmiszer-adalékok. A tanulók ismerjék fel a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás alapvető jelentőségét az egészség megőrzésében. Ismerjenek meg régi magyar ételeket és a környező népek egyegy nevezetes ételét. Tudjanak példákkal szolgálni az egészséges étrendhez. Legyenek tisztában az élelmiszerek legjellemzőbb tápanyagaival és a vitaminokkal. Tudják megítélni, hogy életkori tápanyagszükségletüket mennyi és milyen élelmiszer biztosítja. Tudatosuljon bennük, hogy bizonyos ételek, italok túlzott fogyasztása milyen következményekkel jár. Ismerjenek gyakoribb élelmiszeradalékokat. Válasszák a környezetbarát módon termesztett és csomagolt élelmiszereket. Legyenek képesek tápanyagtáblázatok segítségével különböző egészséges írásban saját szavaikkal kifejezni. 228

7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 56 óra Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése Élőlények rendszerezése időkeret: 27 óra időkeret: 15 óra időkeret: 14 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK Tájak és életközösségek Fejlesztési területek: Környezettudatos gondolkodás fejlesztése. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Önálló forráshasználat. Számítógépes és multimédiás eszközök használatának TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Az esőerdők kialakulásának környezeti feltételei és elhelyezkedésük a Földön. Az esőerdők jellegzetes növényei, szintezettsége. A dél-amerikai esőerdők jellegzetes állatai, azok testfelépítése, életmódja, szaporodása. Táplálkozási kapcsolatok az esőerdő állatai között. Az esőerdők pusztulásának okai, védelmük. A szavannák elhelyezkedése a Földön, a szavanna éghajlat jellemzői. Táplálkozási láncok a szavannák élőlényei között. A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ELVÁRHATÓ MAXIMUM A szavannák növényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. Az afrikai szavannák állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása. ALAPJAI A tanulók ismerjék Legyenek képesek a trópusi övezet önállóan ismereteket környezeti feltételeit, szerezni, trópusi növényzeti övezet élővilágáról. öveit, ezek elhelyezkedését. Tudják összehasonlíjék Ismertani az esőerdő, az övezetesség szavanna, sivatag okát. Ismerjék fel környezeti feltételeit, az esőerdő, szavannák, növényzetüket. Is- sivatag merjék a szavannák tanult élőlényeit. típusait. Ismerjék és Tudják a tanult alkalmazzák az élőlények szervezeti, élőlények környeze- életmódbeli, te és testfelépítése táplálkozási tulajdonságait. közötti összefüggést. Tudja- Tudjanak példákat nak táplálékláncokat mondani a trópusi készíteni. Is- övezet körülményei- merjék az esőerdős hez való alkalmazkodásra. és szavannás pusztulásának, Ismeretei- valamint ket felhasználva az tudjanak azonossáket elsivatagosodás gokat és különbségeket okait. felismerni élőlények, élőlénycsoportok között. 229

gyakorlása. Diagrammok, grafikonok adatainak leolvasása, matematikai törvényszerűségek alkalmazása. A fenntartható fejlődés erkölcsi alapelvének elsajátíttatása. Az egyensúly jelentőségének felismerése a rendszer állapotának megőrzésében. A fogyasztás és a véges természeti erőforrások egyensúlyának bemutatása. Környezettudatos magatartás formálása. A témakörnek megfelelő tanulási technikák bemutatása. Az ismeretek pontos, szakszerű megfogalmazásával a kommunikációs képesség fejlesztése. A szavannák pusztulásának okai, az élővilág védelme. A szubtrópusi sivatagok kialakulásának környezeti feltételei, a sivatagok elhelyezkedése a Földön. A sivatagok jellegzetes állatainak alkalmazkodása a környezeti feltételekhez, a túlélés változatos formái. A mediterrán tájak elhelyezkedése a Földön. Az élőlények sajátos alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A nyári nyugalmi állapot. A forró övezet és a mediterrán tájak termesztett növényei. A mérsékelt éghajlati övezetben kialakult lombhullató erdők földrajzi elhelyezkedése, a környezeti tényezők jellemzői. A lomberdők jellegzetes fás szárú és lágy szárú növényei. A legjellemzőbb gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése, életmódja, szaporodása a lombhullató erdőkben. Táplálkozási láncok a lombhullató erdők élőlényei között. A lombhullató erdőket veszélyeztető környezeti tényezők. A mérsékelt övezet gazdaságilag Ismerjék a füves területek, lombhullató és tagja erdők elhelyezkedését, kialakulásának feltételeit, növényeit, jellegzetes állatait, ezek testfelépítését, életmódját, táplálkozását. Tudjanak táplálékláncokat alkotni. Ismerje az erdők pusztulásának okait, védelmének lehetőségeit. Ismerjék fel az esőerdő védelmének, az elsivatagosodás megakadályozásának jelentőségét az emberiség jövője szempontjából. Tudjanak azonosságokat és különbségeket keresni lombhullató erdők, esőerdős és keménylombú erdők között. Ismerjék a mediterrán terület termesztett növényeinek felhasznált részeit, felhasználásának Ismerjék a mediterrán módját. Ismerjék a terület kör- mediterrán terület nyezeti feltételeit, forró nyaraihoz való elhelyezkedését, alkalmazkodás formáit. természetes növényzetét és termesztett Az állatok, növé- növényeit. nyek jellemzésében, Ismerjék meg a megismerésében mediterrán terület alkalmazzák a környezet, jellegzetes állatainak testfelépítés testfelépítését, közötti összefüggést. táplálkozását. Ismereteiket felhasználva képesek legyenek az élőlények összehasonlítására, csoportosítására. Legyenek képesek önálló ismeretszerzésre. Ismerjék fel, hogy egyéni életmódjukkal is hozzájárulhatnak az erdők védelméhez. Ismerjék fel az öszszefüggést a hideg övezet jellegzetes élőlényeinek testfelépítése, életmódja és a környezeti feltételek között. Legyenek 230

A földi élővilág általános jellemzése jelentős termesztett növényei. A mérsékelt övezet pusztáinak földrajzi elhelyezkedése, kialakulásuk környezeti feltételei. A prérik, pampák, sztyeppék jellegzetes állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása. A füves puszták életét veszélyeztető környezeti tényezők. A tajgaerdők uralkodó fenyőféléi, a tűlevelű erdőkre ható élettelen környezeti tényezők (az évszakok jellemző időjárása, a tajgaerdők talaja). A tajgaerdők állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása. Táplálkozási kapcsolatok az élőlények között. A tundra övezet elhelyezkedése, jellegzetes élőlényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A patás állatok vonulásának okai. Az élettelen környezeti tényezők jellemzői a közép-európai magashegységekben. A magashegységek jellegzetes növényei, állatai. A növényzet övezetes elhelyezkedésének okai. A sarkvidéki fagyos területek madarainak és emlősállatainak alkalmazkodása a zord viszonyokhoz. A környezeti feltételek (fényviszonyok, a víz nyomásváltozása, sótartalma, a tengervíz, hőmérséklete stb.) a tengerekben. A partközeli és a nyílt tengerek jellegzetes növényeinek és gerinctelen állatainak legfontosabb tulajdonságai. Táplálkozási kapcsolatok a tenger élőlényei között. Az óceánok, tengerek élővilágát veszélyeztető környezeti tényezők. A tengerek szennyezése. A környezet fogalma. A legfontosabb élettelen környezeti tényezők: talaj, víz, levegő, képesek önálló ismeretszerzésre. Legyenek képesek a korábban megszerzett ismereteket a magashegységek növényzeti öveire alkalmazni. Korábbi ismereteiket tudják alkalmazni a plankton élőlényeire. Ismerjék fel a környezethez való alkalmazkodás okozta Ismerjék a tundra és a sarkvidék környezeti feltételeit, elhelyezkedését. Ismerjék a azonosságokat a tundra növénytakaróját. tengeri állatok test- Ismerjék a felépítésében. Ismer- tundra és a sarkvidék jellemző állatait, ezek jellemzőitjék a tengerek élővilágának jelentőségét, a földi élet és az emberiség táplálkozási Tudjanak táplálékláncokat gondjainak készíteni. megoldása pontjából. szem- Önálló Ismerjék a magassági ismeretszerzés. övezetesség okait, a magassági növényöveket. Ismerjék a magashegységek jellegzetes növényeit, állatait, ezek jellemzőit. Ismerjék meg a tengerek környezeti feltételeit, ezek változását. Ismerje a plankton élőlényeit, jelentőségét. Ismerje a tenger jellemző növényeinek és állatainak tulajdonságát, a vízi életmódhoz való alkalmazkodást. Tudjanak táplálékláncot összeállítani. Ismerjék a tenger szennyező forrásait. Ismerjék a környezet Ismerjék fel és al- fogalmát, az kalmazza az élőlé- élő és élettelen nyek környezeti 231

Fejlesztési területek: Az előzetes ismeretek felhasználása, általánosítás, ok-okozati összefüggések keresése, felismerése. A tudományos ismeretszerzés iránti igény kialakítása. Kritikus gondolkodás fejlesztése. rendsze- Élőlények rezése zösségek védelme miért globális probléma. Önálló ismeretszerzés. Fejlesztési feladatok: Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a tudománytörténeti folyamatok megismerése által. Tudományos ismeretszerzés iránti igény fejlesztése. Tanulási módszerek fejlesztése. Irányított megfigyelés, megadott szempont szerinti összehasonlítás, analízis, szintézis alkalmazása az ismeretszerzés folyamatában. Evolúciós szemlé- fény, hőmérséklet. Az élettelen környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás néhány példája az élővilágban. A tűrőképesség fogalma. Tág és szűk tűrőképességű élőlények. Az életközösségek felépítése, a termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek. Az életközösségek önszabályozó működése. A természetes és mesterséges életközösségek. Az életközösségek anyagforgalma. A táplálkozási lánc és a táplálkozási piramis. A természetes és mesterséges életközösségek anyagforgalma. Az emberi tevékenységek hatása a bioszférára, az élőhelyek és az élővilág pusztulásának okai. A levegő, a víz, a talaj szennyezése és káros következményei. Az élőlények rendszerezésének főbb egységei, a faj, osztály, törzs fogalma. A sejtmag nélküli egysejtűek, a baktériumok felépítése, alakja, működése. A sejtmagvas egysejtűek. Az ostoros moszatok, papucsállatkák, amőbák főbb jellemzői. A gombák szervezeti felépítése, táplálkozása, működése. A növények általános jellemzői. A moszatok törzsei. A zuzmók, mohák, harasztok törzseinek főbb jellemzői, ismertebb fajai. A nyitvatermők törzsének jellemzői, a korábban megismert fajok közös tulajdonságai. A zárvatermők törzsének jellemzői, egyszikűek és kétszikűek osztályai. Az ismert fajok besorolása a főbb növénytörzsekbe, osztályokba. A szivacsok, csalánozók, gyűrűsférgek törzse, a törzsekbe tartozó fajok közös tulajdonságai. tűrőképességű és környezeti tényezőt kedvelő élőlényre. Ismerjék a termelő, környezeti feltételeket, a tűrőképesség fogalmát. Tudjanak példát mondani különböző fogyasztó, csúcsragadozó, lebontó fogalmát, szerepét az életközösségekben. Ismerjék a tápanyagforgalom jellemzőit, tudjon táplálékpiramist alkotni, ismerje ennek jelentését. Ismerjék a természetes és mesterséges életközösségek jellemzőit, az életközösségek pusztulásának okait. Ismerjék a tudományos rendszerezés alapelveit, a főbb rendszertani kategóriákat, ezek egymáshoz való viszonyát. A tartalomban felsorolt rendszertani csoportokat tudják az alábbi szempontok alapján jellemezni: Testfelépítés, szaporodás, jelentőség. Ismerjék a telepes és hajtásos növények fogalmát. A tanult élőlényeket tudják besorolni a megfelelő rendszertani kategóriákba. tényezőkkel szembeni igénye és élőhelye, valamint tűrőképessége és elterjedési területe közötti összefüggést. Tudjanak tűrőképességi grafikon rajzolni, a tűrőképességi grafikonról adatokat leolvasni, értelmezni. Ismerjék az optimum, minimum, maximum fogalmát. Ismerje és használja helyesen a bioszféra, biomassza fogalmát. A témakör ismereteit tudja alkalmazni az előző témakörben megismert életközösségekre. Ismeretei alapján tudja megmagyarázni, hogy a földi életkö- Ismerjék a rendszertannal foglalkozó híres kutatók életét, munkásságát, a tudományos és mesterséges rendszerek közötti különbséget. Tudják az eddig részletesen nem tanult élőlényeket is rendszertani csoportba sorolni főbb tulajdonságai alapján. Tudják az élőlényeket rendszertani hovatartozásuk alapján fejlettségi sorba állítani. Tudják testfelépítésbeli különbségekkel magyarázni az egyes rendszertani csoportokba tartozó élőlények szintjét. fejlettségi 232