Híradó 2015 1. szám XII. évfolyam 1. szám 2015. július a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ lapja Tartalom: 2. oldal Főigazgatói búcsú 6. oldal Rabszállító járművek balesete Főigazgatói búcsú 2 Új szabályzó 3 Senki sem szeret a tűzoltókra várni, ha baj van 4 Rabszállító járművek balesete 6 Szegedi osztályfőnöki élmények 12 Veszélyes áru szállítási ellenőrök képzése 13 Duna Karnevál 14 Tavaszi zsongás 15 Programok a múzeumban 16 Tűzoltó készülékek az új OTSZ-ben 18 Unikumok a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet életében 21 Kibocsájtó ünnepség 23 Sporthírek 24 89 tiszthelyettesi fogadalom 26 Újabb 50 rendészeti vezető 27 Személyzeti hírek 28 14. oldal Tavaszi zsongás 26. oldal Nyolcvankilencen tettek tiszthelyettesi fogadalmat A KOK lapja megjelenik félévente kiadja Dr. Papp Antal tű. ezredes, főtanácsos, igazgató A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Nagy Rudolf mk. tű. ezredes Felelős szerkesztő: Berkiné Ványi Ágota A szerkesztőbizottság tagjai: Mojzesné Takács Gabriella tű. szds. dr. Antal Katalin tű. hdgy. Kurtán Attila tű. szds. Neumann György tű. alez. Vass Zoltán tű. szds. Fotós: Novák József tű. ftzls. A kiadvány színesben a KOK honlapján megtekinthető: kok.katasztrofavedelem.hu
2 KOK híradó Főigazgatói búcsú Dr. Bakondi György tű. altábornagy úr 2015. április tizenötödikéig töltötte be a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatói posztját, és ezen a napon érte el a hivatásos szolgálat felső korhatárát, ennek következtében szolgálati jogviszonya megszűnt. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot az elkövetkező hat hónapban az eddigi gazdasági főigazgató-helyettes, dr. Tollár Tibor tű. vezérőrnagy úr irányítja. A búcsúztatáson, az ünnepélyes állománygyűlésen részt vett Pintér Sándor belügyminiszter mellett többek között a Honvéd Vezérkar főnöke, Budapest főpolgármestere, a társés rendvédelmi szervezetek vezetői, parancsnokai, a Magyar Rendvédelmi Kar elnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a belügyminiszter előterjesztésére több évtizedes kimagasló szolgálata, illetve a vörösiszap-katasztrófa elhárításában, a rendkívüli árvízi védekezés koordinálásában, valamint a hivatásos katasztrófavédelem szervezeti és technikai megújításában végzett magas színvonalú irányító munkája, életműve elismeréséül A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetés katonai tagozatát adományozta a leköszönő főigazgatónak. A személyügyi határozatot Zsinka András, a Belügymisztérium személyügyi helyettes államtitkára ismertette. Belügyminiszter úr ünnepi beszéde, Dr. Bakondi György tű. altábornagy búcsúbeszéde, és dr. Tollár Tibor székfoglalóját követően az ünnepség zárásaként a leköszönő főigazgató és utódja koszorút helyezett el a hősi halottak emlékművénél. A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (továbbiakban: KOK) az ünnepélyes állománygyűlés lebonyolításában kiemelkedő szerepet kapott. A rendezvényen meghívottként részt vett Dr. Papp Antal tű. ezredes, a KOK állományilletékes parancsnoka és Diriczi Miklós tű. ezredes, oktatási igazgatóhelyettes. A Katasztrófavédelem Központi Múzeumának muzeális szere korabeli egyenruhába öltöztetett kísérőivel megjelent a szemlére felállított gépjárművek között. A Katasztrófavédelem Központi Zenekara a teljes ünnepi állománygyűlés alatt biztosította a zenei hátteret. A tűzoltó szakképzésen résztvevőkből összeállított díszszázad Dr. Nagy Rudolf mérnök tű. ezredes, általános igazgatóhelyettes vezénylő parancsnokságával és a Zenekar kíséretében díszmenettel búcsúztatta Főigazgató urat. dr. Antal Katalin és Berkiné Ványi Ágota XII. évfolyam 1. szám
KOK HÍRADÓ 3 Új szabályzó a katasztrófavédelmi szervek képesítési követelményrendszeréről Március 25-én megjelent a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet. A rendvédelmi szervek közül egyedül a tűzoltóságoknak volt és van évtizedek óta olyan jogi szabályozója, amely meghatározza az egyes szakmai beosztások betöltésére jogosító képesítések körét, illetve azok szintjeit. Ezek a jogi szabályozók az 57/ 1997. (X. 21.) BM rendelet, a 32/2002. (XII. 12.) BM rendelet, majd a 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet. A képesítések szintjének jogi szabályozására azért volt és van szükség, mert a többi rendvédelmi szervtől eltérően a tűzoltóság, illetve napjainkban a katasztrófavédelem nem homogén szervezet. 2012. előtt léteztek az állami tűzoltóságok, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, az önkéntes köztestületi tűzoltóságok, a létesítményi tűzoltóságok, illetve a már akkor is működő, beavatkozást végző önkéntes tűzoltó egyesületek. E szervezetek tagjainak 3 szintű, - alap-, közép-, és felsőszintű képesítési követelményrendszere kezdetektől eltérő volt, hiszen beavatkozói tevékenységüket eltérő módon, és más-más gyakorisággal végezték. 2000-ben a katasztrófavédelem, mint szervezet létrejöttével a képesítések köre kibővült a polgári védelmi szakterülettel, melynek képesítések vonatkozásában ugyancsak széles skálája létezett. Az egységes szabályozást a 32/2002. (XII. 12.) BM rendelet valósította meg. 2010. decemberében kormányhatározat született az egységes, moduláris rendszerű belügyi szakképzési rendszer bevezetésére. Azt követően három alkalommal változott 2015. július meg az Országos Képzési Jegyzék, ezáltal a tűzvédelmi, polgári védelmi, és iparbiztonsági szakképzések rendszere. Ez tovább távolította egymástól a hivatásos és civil tűzoltók képesítési követelményének irányait. Az egységes rendvédelmi alapozó modul bevezetése megszüntette azt a lehetőséget, hogy bármely típusú tűzoltóság tagja ugyanazt az OKJ-s szakképesítést megszerezhesse, amit a hivatásosok. 2010-től a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok beintegrálódtak a katasztrófavédelem szervezetébe, és egyre több önkéntes tűzoltó egyesület kötött megállapodást a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel szaktevékenység végzésére. Ezek a változások teljesen átalakult képesítési követelmény-struktúrát generáltak. A változások következtében OKJ-s szakképesítést csak a hivatásos katasztrófavédelmi szervek tagjai szerezhetnek, (mivel az egységes rendvédelmi alapozó modul része lett az OKJ-nek). A szakma elvárása ugyanakkor az, hogy a főfoglalkozású létesítményi, valamint az önkormányzati tűzoltóságok főfoglalkozású tagjai azonos tartalmú és szintű képesítéssel rendelkezzenek a hivatásosokéval. Ennél valamivel alacsonyabb szakmai elvárás van az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi, és az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységet végző tagjaival szemben. Fentiek mellett a katasztrófavédelem rendszerében új feladatként megjelent az iparbiztonsági szakterület a sajátos képzési igényeivel. A Rendőrtiszti Főiskola, valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem megszűnt, illetve integrációjukkal létrejött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A két jogelőd felsőoktatási intézmény régebbi, a katasztrófavédelmi szervek által elfogadott szakirányai megszűntek, illetve az új intézményben újak alakultak. Annak érdekében, hogy a bekövetkezett szervezeti változások, az OKJ többszöri módosulása, valamint a felsőoktatás körében végbement átalakítások eredményei a hatályos jogszabály vonatkozásában is lekövetésre kerüljenek, feltétlenül szükség volt a 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet aktualizálására. A fentebb felsorolt miniszteri rendeletek szerkezete hagyományosan úgy épült fel, hogy azok 1. számú melléklete mindig az éppen aktuálisan megszerezhető képesítéseket, és azok szintjeit tartalmazta, az 57/1997. (X. 21.) BM, és a 32/2002. (XII. 12.) BM rendeletek 2. számú melléklete, illetve a 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet, valamint az ennek módosítására megjelent 9/2015 (III. 25.) BM rendelet 3. számú melléklete pedig a jogszabályok hatályba lépését megelőzően megszerzett, és továbbra is elfogadott képesítések körét sorolja fel. Visszamenőlegesen hátrányos hatályt tehát egyik jogszabály sem okozott, és a jelenlegi rendelet is ezen elvek szellemében készült. A 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet az új jogszabály megjelenését megelőzően már oly mértékben elavult, aktualitását vesztett volt, hogy sokkal inkább gátolta, akadályozta a humán erőforrás-gazdálkodást végző munkatársak tevékenységét, mint segítette azt. Az átlátható, egységes követelményrendszer jogszabályi tisztázása elengedhetetlenül szükséges, időszerű feladattá vált. Az új BM rendelet hatályba lépése következményeként egyetlen foglalkoztatott sem veszít eddigi képzettségi státuszából, azaz senkit sem érint hátrányosan. Az egyes beosztások betöltéséhez elvárt szakmai képesítési követelmények rendszerezett formában való jogszabályi megerősítése minden szakterületet érintően elősegíti a humán szakterületen dolgozók napi munkáját is, hiszen segítséget ad a személyzeti feladatot ellátóknak a különböző beosztásokba tervezett munkatársak képesítési követelményeinek meghatározásában. Nem utolsó sorban az első és egyetlen jogszabály, amely rendszerbe foglalja és szabályozza, a különböző típusú civil tűzoltóságok beavatkozást végző, beavatkozást irányító, illetve parancsnoki feladatokat ellátó tagjainak képesítési követelményeit. Halácsy Sándor tű. alezredes tanulmányi osztályvezető
4 KOK híradó Senki nem szeret tűzoltókra várni, ha baj van A riasztást követő 2 percen belül a készenléti szer elhagyja a laktanyát. Ekkor a legénység már teljes védőfelszerelésben van. A tűzoltó gépjármű megkülönböztető jelzést használ. A sofőröket képzik, sőt ők saját maguk tudatosan fejlesztik a helyismeretüket. Mindezt azért, hogy minél gyorsabban tudjuk a fő célt megvalósítani: időben segíteni a bajbajutottakon. Mi történik, ha a legénység által nem ismert terepen történik baj? Ott vannak a szereken az autós város- és megyeatlaszok, esetleg autós GPS készülékek szintén közúti térképpel. És ha le kell menni az aszfaltról - tanyákat fenyegető erdőtüzek, turista balesetek, légi jármű lezuhanása esetén? Sokszor a járműtől is eltávolodva, jelentős távolságot kell megtenni, majd a legcélszerűbb mentési útvonalat kijelölni, menteni, oltani, a vízszállítóval vagy az OMSZ mentőautójával mihamarabb találkozni. A terep nem átlátható, a lehetséges útvonalak, nehezen áttekinthetőek, nehezen járhatóak, az idő fogy, a sérült sokkos állapotba kerül, a tűz terjed pusztítva értékeinket. Terepi tájékozódást segítő térképek, tájoló nagy ritkán fordul elő a szereken, de azt használni is tudni kellene. Az éter megtelik a tájékozódást segíteni próbáló közleményekkel foglalva a káreseti csatornát, annak alapfunkcióit megbénítva. Előkerülnek az okostelefonok, a térerő nem elég, az alapvető navigációs applikációk nem tudnak domborzatról, turista ösvényekről, ha mégis, a használó nem mindig tudja értelmezni az információt, a műholdkép csak lombokat mutat. Vak vezet világtalant. Persze a végén valahogy minden megoldódik, de nem mindegy milyen gyorsan. A vázolt szituációban igyekszik segítséget nyújtani 2012-es év óta a tűzoltó szerparancsnokoknak tartott Térképészeti alapismeretek képzés, amely legutóbb 2015 március-április hónapban zajlott. Most, hogy 200 fölött járunk a kiképzett szerparancsnokok létszámát illetően, itt az ideje egy kis összegzést tenni ebben a témakörben. A képzési szak oktatási programjai kialakításánál a műszaki szakcsoport több kollégája felvetette, hogy szükség volna erre a mai felgyorsult világban. Az elöljárók egyetértettek ezzel, és mi már igyekeztünk mindezt értelmes tartalommal kitölteni. A 25 éve szerzett túravezetői képzettségemre hivatkozva tolakodtam, és elragadtam magamnak a témafelelős pozíciót. Nagy lelkesedéssel nekiláttunk információt gyűjteni. A KOK-on volt már némi előzménye a dolognak. Erre utalt egy katonai ízű tereptan jegyzet, és három 2002-ben beszerzett GPS készülék (2 évvel azután, hogy a GPS széles körben elérhetővé vált!), melyek mára sajnos elavultak, és néhány manuális használatú katonai tájoló. Ez nem volt elég. Bővíteni kezdtem saját könyvtáramat, kutattunk a neten, és akitől tudtunk kérdeztünk: XII. évfolyam 1. szám
KOK HÍRADÓ 5 KOK Tűzoltási és Mentési szakcsoport, OKF térinformatikai osztály. Segítségünkre volt Égető Szilárd tű. hadnagy, volt kiskunhalasi tűzoltó-technikus, később az FKI szolgálatparancsnoka, a Dél-Magyarországi Tűzoltó- és Technikai Mentő Egyesület vezetőségi tagja, aki a vonulásai során is hatékonyan használja a térképészeti ismereteket, gyakoroltatja egyesületének tagjait. Támogatta munkánkat Sallai József, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat tagja, aki aktuális navigátoraival és Toyota Hillux járművével a 15. Off-road GPS pontkereső országos bajnoki címét mondhatja magáénak. A Magyar Barlangi Mentőszolgálat tapasztalataik megosztásával felszerelések kölcsönzésével segítette a munkánkat. Tudomásunkra jutott, hogy a készenléti szerek navigációs eszköztára rendkívül szerteágazónak mondható. Csak a gépjárműfecskendőkbe beépített EDR rádió képes egy szervizmenü segítségével megjeleníteni helyzetéhez tartozó földrajzi koordinátákat. Ez alapján úgy döntöttünk, hogy gyakorlat orientált felkészítést szeretnénk a térképek, a tájoló és a GPS-ek használatához adni, a leghatékonyabb járásokkal kiegészítve. Nyolc óra elmélet és nyolc óra vezetett gyakorlat a Hajógyári-szigeten, nyolc óra 40 fő részére nyolcas csoportokban gyalog önállóan mozogva a nehéz terepen. A három oktató tanár egyedül mozogva rádión adják a feladatokat, néha ellenőrzőpontként működnek. Az eszközigény többszöri csökkentése után kaptunk 3 outdoor -t, és 3 autós GPS -t, tájolókat, többféle papírtérképet, melyeket gondosan lamináltattunk. Közelgett az első gyakorlati bevetés a hallgatók számára, folyt az előkészítés. Fényképeket készítettünk, a területet bejártuk, pontokat raktunk ki, engedélyeket szereztünk be, koordinátákat ellenőriztünk, lehetséges kirakási pontokat derítettünk fel, útvonalakat számoltunk, feladatokat írtunk és nyomtattunk, mentési tervet készítettünk! Egy gyakorlat levezénylése túl sok volt a műszakis tanároknak, ezért kértük meg Pap-Szigeti Sándor tű. alezredes urat a KOK Tűzoltási és Mentési szakcsoport tanárát, hogy segítsen. Lelkes turistaként és térkép-szerető emberként örömmel fogadta a felkérést. A bugaci erdőtűznél szerzett tapasztalata rendkívül fontos volt számunkra. Fontos változás volt az is, hogy a három évfolyam oktatása során személyi változás is történt: Közvetlen kollégámat, Kelemen György tű. százados urat más területre vezényelték, és helyét Szabó József ny. tű. alezredes úr szakcsoportunk volt tanára, az RSOE munkatársa vette át. Tudása nagyon mélyreható, vonulós szemmel már-már túl alapos, elkötelezettsége a téma iránt vitathatatlan. Hallgatóink bizonyították, hogy a külterületi vonulások során, olyan esetekben mikor a tájékozódás többet kíván a helyismeretnél, az itt kiképzett állomány minimális eszközrendszerrel is a kárhelyekre az eddigi idő töredéke alatt képes kiérkezni, a kárterületen mozgó járművekkel képes önállóan találkozni, a szerektől eltávolodva is képes tájékozódni. Szederkényi Nándor tű. ftzls. Műszaki szakcsoport 2015. július
6 KOK híradó Egy nagyszabású gyakorlat Rabszállító járművek balesete A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ között több éve folyamatos munkakapcsolat alakult ki, melyet egy együttműködési megállapodás is megerősít. A kapcsolat mindkét fél számára előnyös, mert a kölcsönös oktatási, képzési és gyakorlati tevékenység során újabb és újabb témák, megoldandó problémák kerülnek felszínre, úgy a megelőző-, mint a mentő tűzvédelem és műszaki mentési feladatok kapcsán. A Büntetés-végrehajtás (továbbiakban: Bv.) munka- és tűzvédelem területén dolgozó, illetve a fogvatartottak szállításával is foglalkozó kollégáival folytatott szakmai konzultációk során kiderült, hogy mind a katasztrófavédelemi szerv, mind a Bv. részéről lényegében nem vizsgált, elhanyagolt szakmai kérdés a rabszállító járművek műszaki mentése és tűzoltása. Az országban üzemelő 48 Bv. intézmény között folyamatos a rabszállítás (körszállítás, célszállítás), melyhez a Bv. speciális felépítményű (segédalvázas) járműveket is használ. A járművekben két kétsoros ülés elrendezéssel, köztük középfolyosóval rendelkező térben, illetve egy- és többszemélyes fülkékben lehetnek elhelyezve fogvatartottak. Az ültetéssel öszszefüggően az elítéltek lehetnek magukhoz, vagy egymáshoz bilincselve kézbilinccsel és bizonyos esetekben lábbilinccsel is ellátva. A jármű külső vagy belső részeihez bilincset rögzíteni tilos. A rabszállító járművek típusa, kialakítása, szállítási kapacitása sokban eltér egymástól, a 4 fős furgontól a 42 fős nagy rabszállítóig terjed a skála. A nagy befogadóképességű, segédalvázas járművek felépítménye anyagában gyenge szendvicspanel, illetve farostlemez acélmerevítésekkel. A felépítményt és annak a segédalvázra rögzítését megfigyelve egy súlyos közúti baleset esetén a felépítmény deformálódhat, összenyomódhat, beszakadhat, illetve erős kisodródás, borulás esetén egy darabban leszakadhat. Körszállítás közben általában a raboktól elszeparálva a vezetőfülkében egy fő szállítmány parancsnok és egy fő gépjárművezető ülhet, a fogvatartottakkal közös felépítményben egy vagy két őr utazik. A járművek felépítményén, a bejárathoz közel, minden típusnál fegyverszekrény található, így a fegyvereket a fogvatartottakkal egy térben tárolják a kísérő őrök ülése mellett, lemez szekrényben, egyszerű zárral ellátva. A közlekedésbiztonságot veszélyeztető tényező továbbá, hogy a régebbi típusú rabszállító járműveken jellemző, hogy a fogvatartottaknak és az őket kísérő felügyelőknek nincsen biztonsági öv kialakítva. További tapasztalat, hogy a rabszállító járművek felépítménye nem csak gyenge, hanem tűzveszélyes is. A fenti információk tükrében elmondható, hogy egy nagyobb rabszállító jármű (38 fős IVECO, 42 fős Renault) ami szállításkor sokszor zsúfolásig van fogvatartottakkal súlyos (frontális, oldalütközéses, borulással járó stb.) balesete esetén tömegszerencsétlenség történhet. A börtönszállító járművek baleseti mentésének gyakorlására a KOK a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának jóváhagyásával egy leselejtezett 38 fős IVECO rabszállító járművet kapott 2015 márciusában. Ez a Tűzoltási és Mentési Szakcsoport részére kiváló lehetőséget jelentett, hogy a speciális műszaki mentési feladatok gyakorlásának lehetőségét bővítse a szakma számára. A járművet a KOK Hatvan-Nagygombos Gyakorló Bázison helyeztük el, ahol a nagytömegű személyszállító és teherszállító járművek műszaki mentésének gyakorlására már 4 autóbuszt és egy teherautó roncsot állítottunk készenlétbe. Az átadott rabszállító járművel az egyik tűzoltó szerparancsnok szakasz gyakorlatára építve 2015. március 31-én szerveztünk egy nagyszabású gyakorlatot a Bv. állományával, az Országos Mentőszolgálattal közösen, ahol egy feltételezett körszállítás közben történt súlyos balesetet imitáltunk. A feltételezés szerint egy 38 fős IVECO típusú rabszállító jármű 15 fő fogvatartottal és három fő őrrel a fedélzetén egy kereszteződésben kisodródott és két, a kereszteződésben várakozó személyautóra borult. A balesetben egy harmadik személyautó is részt vett, ami nem került a rabszállító alá, de ütközött vele és ennek következtében a személygépkocsi a kereszteződés közepén kigyulladt. XII. évfolyam 1. szám
KOK HÍRADÓ 7 A kigyulladt jármű füstje veszélyeztette a rabszállítóban és a személyautókban rekedt, többségében sérült személyeket. Minden sérültet játszó statisztát pontosan eligazítottunk, hogy milyen pozícióban, milyen sérüléssel és milyen állapotban van, illetve milyen módon kommunikáljon és viselkedjen a mentő erők jelenlétében. A gyakorlatvezető kollégák a lehető legnagyobb biztonságban, egyesével helyezték el őket a felborított rabszállítóban, illetve a személyautókban. A baleset felszámolására a tűzoltó erőket a szerparancsnok 2. szakaszból szerveztük meg mind beavatkozói, mind irányítói szinten, akik három teljes rajjal, három gépjárműfecskendővel és egy műszaki mentő szerrel vonultak a feltételezett kárhelyre. Az esethez vonult még az Országos Mentőszolgálat egy esetkocsival, valamint a Bv. kommandósai személygépjárművekkel. A káresemény felszámolását kettes kiemelt riasztási fokozatnak megfelelő erőkkel kellett végrehajtania a tűzoltóknak. A társszervek közreműködését az OMSZ központi vezetésének és a Heves megyei mentőszolgálatnak, illetve a Büntetés-végrehajtás részéről a Bv. intézmények munka- és tűzvédelmi vezetőinek, országos tűzvédelmi vezetőjüknek, illetve a Büntetés Végrehajtás Műveleti Osztályának köszönhetjük. A Bv. munka- és tűzvédelmi vezetői közül - akik 40 fővel voltak jelen - kerültek ki a fogvatartottakat játszó statiszták, a kiérkező kommandósokat pedig a Műveleti Osztály munkatársai játszották el. A gyakorlatot az előre bekészített és szituációba állított roncs járművek stabilitásának ellenőrzése, illetve a sérültek felkészítése és pozícióba helyezése után kezdtük meg. A beavatkozó erők a gyakorlat megkezdését a Hatvan-nagygombos Gyakorló Bázis bejáratánál meghatározott felállítási helyen, a gépjárműfecskendőkön, rádió készen várták. 2015. július
8 KOK híradó A rádión kapott információkat a mentésvezetéssel megbízott tűzoltó értékelte és a vonulás megkezdése mellett további információkat próbált előzetesen megtudni a műveletirányító ügyeletes feladatait ellátó kollégától. A következő riasztási közlemény hangzott el az esettel kapcsolatban: Hatvan-Nagygombos külterületén egy kereszteződésben egy rabszállító jármű két személyautóra borult és a balesetben egy harmadik gépkocsi kisodródott és kigyulladt. A mentés vezetője az elvárásoknak megfelelően a következő plusz információk után érdeklődött: Hány fő tartózkodik a rabszállítóban? Milyen járművek vesznek részt a balesetben? Van-e a helyszínen intézkedő, intézkedésre jogosult személy? Van-e sérült személy az égő személygépkocsiban? Értesítve lett-e rendőrség, a Bv., illetve a mentőszolgálat? Veszélyezteti-e a rabszállító járművet és a személyautókat az égő gépjármű? A műveletirányító szűkös válaszokat adott a mentésvezetőnek a sérültek számát és állapotát és a járművek típusát tekintve, mivel a balesetet nem a rabszállító járműre beosztott Bv-s kollégák jelezték, hanem egy külső szemlélődő. A feltételezés szerint a rabszállító járművön szolgálatot teljesítők nem voltak képesek kommunikálni sérüléseik miatt. A kiérkezést követően a mentésvezető intézkedett az útban lévő égő jármű oltásáról és utasítást adott, hogy az oltást végző rajon kívüli egységek az égő gépjárművet kerüljék meg és a felborult rabszállító egyik és másik oldalán foglalják el felállítási helyüket. A felderítéssel egy időben utasítást adott a helyszín lezárására, az áramtalanítás elvégzésére. A személygépjárműveken az áramtalanítást nem lehetett elvégezni, mert a rabszállító jármű a két gépkocsi motorháztetejére dőlt. A rabszállító akkumulátora a jármű bal oldalán, a fülke mögött, az alváz alatt helyezkedik el, ennek kivételéről a mentésvezető intézkedett. A balesetben résztvevő járművek közül a rabszállító alá került személygépjárműveket nem lehetett áramtalanítani, így biztonságképpen a tűzoltás végeztével két gyorsbeavatkozó sugarat a rabszállító jármű két végéhez csoportosítottak át. A sugarakat védelmi funkciójuk miatt egy-egy fő kezelte. A sugaraknak összességében három feladata volt: a beavatkozás elején a tűzoltás idejére a felborult rabszállító és a gépkocsik sérültjeinek védelme a füsttel szemben; a balesetben résztvevő járművek begyulladása esetén a gyors tűzoltás megkezdésének és a személyek védelmének biztosítása; a fogvatartottak támadó magatartása esetére az önvédelem biztosítása. A tűzoltó erők kiérkezésekor a mentőszolgálat egy esetkocsival már a helyszínen tartózkodott, de a balesetet nem közelítették meg biztonsági okokból. Amint lehetett, felvették a kapcsolatot a mentés vezetőjével. A mentésvezető kérte, hogy amíg nem rögzítik a sérült gépjárműveket és amíg nem tudják felderíteni a rabszállítóban tartózkodók létszámát, helyzetét, addig várjanak. A személyautókban lévő sérültek számát hamar megállapította a kár hely parancsnok, a rabszállítóban lévőkét, pedig a rabszállító jármű fülkéjében, a parancsnoknál talált létszámnyilvántartó papírról tudta megbecsülni, de személyesen leellenőrizni ekkor még nem volt lehetősége, csak a jármű kicsi ovális ablakán való bekukucskálással. XII. évfolyam 1. szám
KOK HÍRADÓ 9 A rabszállítóba való behatolással a mentésvezető két okból is várt: 1. nem volt még rögzítve a felborult jármű, 2. nem volt még a helyszínen rendőri erő, a szállítmány parancsnoka, gépjárművezetője és felügyelője, pedig nem volt kommunikációképes állapotban. A parancsnok félig kiesve az IVECO vezetőfülkéjéből, a kinyílt ajtónak támaszkodva feküdt, úgy hogy a lába be volt akadva a kormányba, míg a gépkocsivezetőt a biztonsági öv lógva tartotta a parancsnok alatt. A felépítményben lévő felügyelőről a beavatkozás első 15 percében nem volt információ. A jármű stabilizálását a helyszínen lévő faanyagok felhasználásával, kerékékek és dugólétra tagok segítségével oldották meg a beavatkozók. A fa gerendákat a rabszállító felépítményének merevítéséhez támasztották, úgy hogy motoros láncfűrésszel méretre vágták és a felfekvési pontot felületnöveléssel, a betámasztási pontot beásással és kereszt alátétfával szakszerűen megerősítették. A borult oldalán a rabszállítónak nem volt bejárati ajtaja, csak 4 db kisméretű ovális ablak keresztráccsal ellátva. A kb. 20o-os szögben megdőlt rabszállító egyik mentési nyílása a két személygépkocsi között elhelyezkedő ablak lett, úgy hogy az ablak alatt lévő pozdorja oldalfalat kivágták és a kb. 30 cm x 70 cm-es ablaknyílást legalább 80 x 70-re növelték. A Bv. Műveleti Osztálya kb. a 15. percben érkezett ki a baleset helyszínére. A baleset körül mind a négy oldalra 1-1 kommandóst állítottak. A kommandósok parancsnoka és a felborult rabszállítóból előbújó mentésvezető felvette a kapcsolatot. A mentésvezető átadta a rabszállító kabinjában talált rabnyilvántartást a Bv. parancsnoknak. Ő értelmezte a benne foglaltakat és jelezte, hogy van egy különösen veszélyes fogvatartott. Az ülésrendből látni lehetett, hogy eredetileg hol helyezkedett el, de a baleset miatt nem tudni, hogy tényleg ott tartózkodik-e. A Bv. körszállításainál használt rabnyilvántartó papíron nem csak ülésrend van névvel feltüntetve, hanem körökben és négyzetekbe különböző jelölések is szerepelhetnek. A jelölésekből kiderülhet, hogy melyik fogvatartotton van bilincs, lábbilincs és hogy ki van egymáshoz bilincselve, illetve az E betű jelölés az emberöléssel fogvatartott személyeket jelzi. Ők különösen veszélyesnek kezelendők. A járművek szakszerű rögzítését és a külső biztosítások elvégzését követően a rabszállító belsejébe kb. a 15 percben hatolt be először tűzoltó. A behatolást megelőzően a két személyautóba szorult személyek mentésével, illetve a rabszállító vezetőfülkéjéből a két Bv.-s kolléga kimentésével, a tűz teljes eloltásával foglalkoztak a rajok. A mentésvezető taktikája egyértelmű volt. Az irányítást a következő módon osztotta meg: Iskola 24: a beavatkozás első szakaszában alapirányítás, a külső és belső felderítés elvégzése személyesen. A beavatkozás előrehaladtával, a behatolást követően a 25-ös számára a külső tevékenység és a háttér irányítását határozta meg, amíg ő a Bv. járműből való mentésre koncentrált. Az Iskola 1-eshez tartozó raj a gépjárművek stabilizálási feladatait látta el, majd a Bv. járműből való mentést végezte. Iskola 25: elsődleges feladata rajával a műszaki mentéshez szükséges felszerelések kikészítése, üzembe helyezése, majd a személygépjárművekből és a rabszállító vezetőfülkéjéből való kimentés végrehajtása volt. Később háttérparancsnoki feladatokkal bízta meg a 24-es, mivel a mentésvezető több alkalommal a rabszállító belsejében irányította közvetlenül a mentést. Iskola 26: feladata rajával a tűz oltása, majd a személygépjárművekből való mentés segítése, a kimentett személyek gyűjtőpontra szállítása. A Mentőszer szerkezelője folyamatosan kiszolgálta a beavatkozást végrehajtó rajokat. A behatolást felülről a rabszállító ajtajának kinyitásával és kikötésével kezdték meg. Az ajtó nyitható volt, de súlya miatt mentőkötéllel kellett rögzíteni. Először csak a mentésvezető egy fővel (I/1-es) derített fel, majd a mentőszolgálat munkatársa is vállalva a veszélyt egy tűzoltó kíséretében behatolt a roncsba, hogy felmérje a sérülteket, állapotuk, sérülésük alapján osztályozza őket (triázsolás), 2015. július
10 KOK híradó majd ez alapján a kimentés sorrendjéről javaslatot tegyen a mentésvezetőnek. Általában a kimentés sorrendjét a sérült állapotán kívül befolyásolja még a sérültek roncsban való elhelyezkedése, a hozzájuk férés lehetősége és a mentő erők és eszközök rendelkezésre állása (a végleges döntés a mentőorvos véleményét meghallgatva a mentésvezetőé). Azonban a rabszállító járművek mentésénél még a fogvatartott veszélyessége is szerepet játszik a kimentés sorrendjének megállapításában. A rabszállítóban 15 fő fogvatartott és egy fő szállítási felügyelő tartózkodott. A szállítási felügyelő nem volt eszméleténél. A rabok különböző állapotban és pozícióban sokszor egymásra esve helyezkedtek el, mivel biztonsági övek ezen a típusú rabszállítón nincsenek. A sérültek osztályozását követően, a rabszállító belsejében lévő helyzet felmérése után két mentési irányról döntött a 24-es: 1. Az egyik felülről a rabszállító ajtónyílásából, úgy hogy dugólétrákon lekísérik a könnyebb sérülteket, illetve a két-két egymás mellé tett dugólétra tagon, mint sínen, lecsúsztatják BOARD vagy lapát hordágyra rögzítve a súlyosabb sérülteket. 2. Alulról a két személyautó közötti részen nyitott mentőnyíláson, amit a felépítmény ovális ablakának kivétele és a keresztrácsok eltávolítása után a pozdorja oldalfal kivágásával nagyobbítottak meg ember kiemelésére, alkalmas méretre. A kommandósokat nem vette igénybe a felborult rabszállító belsejében a mentésvezető, ők csak kívülről biztosítottak és a kiemelt sérülteket a kijelölt sebesültgyűjtőhelyre kísérték. Ezzel elég nagy kockázatot vállalt a mentésvezető, de a gyakorlat alatt a rabszállító belsejében nem történt atrocitás. A kiemelést követően (szerepüknek megfelelően) pár fogvatartott megpróbált szökni, de a kommandósok elfogták őket. A rabszállítóba való behatolást követően a mentésvezető azonnal intézkedett, hogy a fegyverszekrényt az elsőnek behatoló tűzoltó keresse meg, törje fel és a fegyvereket adja ki. Ez megtörtént, szerencsére a fogvatartottak nem szereztek fegyvert, és a fegyvereket a kommandósoknak adták át. A járműveket figyelembe véve, a mentés sorrendje először a személygépjárművekből, majd a rabszállító fülkéjéből, aztán a felépítmény belsejéből történt. A rabszállítóban bent tartózkodó sérültek osztályozása után a mentést két irányból ütemezetten hajtották végre a rajok. A teljes mentési idő kb. 1,5 órát vett igénybe. A kimentett sérülteket egy biztonságos távolságban kijelölt sebesült gyűjtő helyre szállították a tűzoltók. A gyűjtő hely mellett települt az OMSZ esetkocsija és egy fő mentős, illetve egy fő kommandós őrizte a sebesülteket. Összefoglalva a gyakorlat tapasztalatai a következők: A rabok kihozatala, kikísérése vagy súlyos sérülteknél: kiemelése kritikus pillanat. A kimentés helyzetfüggő nehézségei mellett a fogvatartottak viselkedése kiszámíthatatlan lehet. Az ad hoc, vagy tervezett szökési kísérlettől, az erőszakossággal járó viselkedészavarig vagy a pánik okozta kiszámíthatatlan magatartásig bármivel találkozhat a tűzoltó. Célravezető lehet egy büntetés végrehajtási szakembert, vagy rendőrt a felderítéshez és a kimentési műveletekhez a beavatkozók biztonsága érdekében melléjük csoportosítani. Fenyegető magatartás esetén kerülni kell az agresszivitást, igyekezzünk megnyugtatni a fogvatartottakat és kerüljünk bármilyen tettleges atrocitást. Esetleges túszejtés esetén sem szabad hősködni. XII. évfolyam 1. szám
KOK HÍRADÓ 11 A gyakorlaton csak a szakmák vettek részt, de valós helyzetben megjelennek a civilek, a katasztrófa-turisták illetve a különböző médiumok is, akik nem csak a mentési tevékenységet akadályozhatják, hanem potenciálisan veszélyeztetetté is válhatnak szökési kísérlet vagy túszejtés esetén. Fontos, hogy a megtalált fegyverek mielőbb fegyőrök, kommandósok vagy rendőrök kezébe kerüljenek, azok kihozatalát a lehető legnagyobb körültekintéssel kell végezni. A baleset során a fegyverek is sérülhetnek. A balesetet szenvedett járműtől a sebesült gyűjtő pontig az OMSZ védelmét is így célszerű külön biztosítani. A rendőri erőknek nem elég a baleset helyszínét minden irányból körülvenni, mert bár a szökni próbálókat így biztosan elfogják, de a kimentéskor keletkező közvetlen kontaktusnál, hirtelen támadás esetén nincs megfelelő védelme a tűzoltóknak, mentőknek. A kimentő eszközök (stift-neck, BOARD, lapáthordágy, KED mellény használatának ismerete elengedhetetlen, ugyanis a nagy sérültszám, a veszélyes környezet és a helyszűke miatt a mentőszolgálat nem fogja tudni az eszközök felhelyezését, a sérült mozgatását elvégezni. A mentősök nem kötelezhetőek a sérült járműbe való behatolásra, csak önkéntes alapon, tűzoltói kísérettel mehetnek be. A létszám folyamatos kontrollja és a sérültekről percre kész nyilvántartás vezetése kiemelten fontos. Célszerű a mentésvezetőnek feladatként kiadnia a sérültek nyilvántartásának vezetését és az állapotukról való folyamatos érdeklődést. A megborult járművet rögzíteni kell. Ennek gyors és biztonságos végrehajtásához az első percekben is már megfelelő technikával szükséges rendelkezni, ami nem mindig adott. Pl. erőstámaszrendszer, gépjármű-gyorstámasz rendszer, megfelelő mennyiségű faanyag, hevederek, drótkötelek stb. A tűzoltókkal célszerű megismertetni a rabszállító járművek fuvarokmányai közül a mentés szempontjából érdekes létszámnyilvántartó lapot. A dokumentum a fogvatartottak és a szállítási felügyelők pontos létszámát, ülésrendjét, veszélyességét és a bilincselés módját tartalmazza. Ennek helyét, kinézetét, illetve a rajta lévő jelöléseket célszerű lenne megismertetni valamennyi tűzoltóval. A dokumentum a parancsnoknál a jobb egyben található. Ilyen jellegű baleseteknél az információcsere kiemelten fontos. A mentő erők kommunikációja a sérültekkel alapvetően fejlesztendő terület, de ebben az esetben az elítéltek és a büntetés végrehajtási szakemberek sajátos helyzete, nyelvezete miatt is szükséges. A káreset irányítása a tűzoltók, a rendőri erők (beleértve a Bv-t is) és a mentőszolgálat közötti gördülékeny, folyamatos kapcsolattartást igényel. A már feljebb említett fenyegető magatartás kezelésében is segítség lehet a türelmes, megfelelő kommunikáció, melynek alapja az életmentésre, segítségnyújtásra való hivatkozás kell hogy legyen. A gyakorlatot a KOK gyakorlatvezetői, elöljárói, a Bv. szakemberei és a hevesi mentőszolgálat vezető szakemberei is hasznosnak és sikeresnek ítélték. Véleményem szerint a gyakorlat úttörő szerepet tölthet be a közúton előfordulható súlyos tömeges balesetek több szervet is érintő gyakoroltatásának szintterén. Tudomásom szerint a katasztrófavédelem történetében rabszállító jármű balesetének felszámolását eddig még nem gyakorolták, továbbá éles baleseti tapasztalatokból is kevés van. Mivel az országban folyamatos a börtönök közötti rabszállítás, egy súlyos tömeges baleset bekövetkezése bármikor megtörténhet. Reméljük a gyakorlat, és annak tapasztalata eljut a szakma többi képviselőjéhez is, és mind a tűzoltóság, a Büntetés-végrehajtás és a mentőszolgálat irányába is segíti a felkészülést baj esetére Kirov Attila tű. őrnagy KOK Tűzoltási és Mentési Szakcsoport szakcsoportvezető 2015. július
12 KOK híradó Szegedi osztályfőnöki élmények Mint egy új kolléga a Katasztrófavédelmi Oktatási Központnál, nagy érdeklődéssel vártam az első hosszabb vidéki vezénylésem. Ez már 2015. február 23-ától, alig több mint egy hónappal a műszaki szakcsoporthoz való megérkezésem után meg is történt. Amikor megtudtam, én leszek február 23. hétfőtől, 27. péntekig a Szegedi Rendőr Szakközépiskolában lévő 17 fő leendő tűzoltónak az osztályfőnöke, igazából nem tudtam még, hogy mi vár rám. Ennek tapasztalatait, és élményeimet fogom most megosztani. Az életem eddig úgy alakult, hogy sosem jártam Szegeden. Egy gyönyörű, napos város, rengeteg felsőoktatási intézménnyel, ebből fakadóan tanítási időszakban sok fiatallal, lüktető élettel. Szegedben egy tiszta, rendezett, és élhető várost ismertem meg, ahol nagyon sok szép épület, kulturális emlék, szabadtéri szobor van. Turista célpontnak is kiváló! Hétfőn érkeztem, a délelőtti órákban, a Szegedi RSZKI területére. Ahogy megérkeztem, lejelentkeztem az ottani oktatási igazgatóhelyettesnek, átadtam a vezénylésem, aki elmondta, mik az ottani intézményen belüli szabályok, az elvárások, valamint milyenek a benyomások az ott képzést kapó leendő tűzoltókról, majd rövid kötetlen beszélgetés után utamra bocsájtott. A rendőr tanár kollégák egyik tanári irodájában kaptam egy íróasztalt, közöttük voltam elhelyezve. Nagyon segítőkészek voltak, beszélgettünk többek közt hivatástudatról, életpályamodellről, a tűzoltó rendőr közös szakmai kapcsolódási pontokról, az új moduláris képzési rendszerről, az átjárhatóságról, fegyelemről, alakiasságról, a leendő hivatásos állomány általános jellemzőiről. Az általános vélekedés az volt, a most bevonuló tűzoltói- illetve rendőri állomány, tagjai életkorukból adódóan, jellemzően nem voltak már sorállományú katonák, ezért szükséges számukra az alaki kiképzés, valamint a hivatásos kötelékben való parancsuralmi rendszerből fakadó fegyelem megismerése, és annak elfogadása. Minden rendőr kolléga, aki tanította az ott lévő 17 fő tűzoltót, az ideiglenes osztályomat, pozitív véleményt fogalmazott meg róluk. Ezt nagy örömmel hallottam, később magam is erről győződtem meg! Több órájukon is részt vettem, valamint ügyes bajos dolgaik intézése közben, vagy osztályfőnöki órát tartva, (ami akár szakmai, részükről érdeklődő beszélgetésbe csapott át), arról győződtem meg, hogy általánosságban, elhivatott, jó észjárású, és jó fizikumú emberekről van szó! Ebben persze nem kevés szerepük van, volt az őket képző rendőr tanároknak, akik átadták nekik a tudást, és bevezették őket a hivatásos életmód néha kellemetlen részeibe is. Ilyen volt többek közt, a rengeteg alaki gyakorlat, ahol az őket képző rendőr őrnagy, szintén velük együtt állt, és gyakorolt több órán keresztül, a zuhogó esőben. Ez olyan időtartam volt, és olyan csapadékintenzitás, ahol az esővédő már nem ért semmit! A leendő kollégák szó nélkül, a folyamatos javulásra való szándékkal gyakoroltak! Az osztályban volt egy fő, aki korábbi sportsérülésből fakadóan fájós lábbal csinálta végig, önszántából, én engedélyeztem neki, hogy pihentesse, de gyakorolni akart! Ennek meg is lett az eredménye a hét utolsó napján, a hazautazásom napján volt egy vizsgájuk, amely két fő részből állt, egy elméleti vizsgából (szolgálati kötelmek témakör), és egy díszmenetben kicsúcsosodó alaki szemléből. Az elméleti vizsgáztatásukban a helyi rendőr kollégák kérésére részt vettem én is, és nagy örömömre szolgált, hogy kiváló felkészültségükről tettek tanúbizonyságot! A rendőri vezetők, akik megtekintették az alaki szemlét, ill. vizsgáztatták őket, elégedettek voltak, ezért kellemes érzésekkel, és sok új tapasztalattal indultam haza Budapestre. Szabó Zsolt Attila tű. zászlós. Műszaki szakcsoport XII. évfolyam 1. szám
KOK HÍRADÓ 13 Veszélyes áru szállítási katasztrófavédelmi ellenőrök képzése a KOK-on A katasztrófavédelem 2001. óta vesz részt a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésében. Kezdetben csak a közúti veszélyes áru szállításának ellenőrzésével kapcsolatos feladatok lettek delegálva a szervezethez. 2002-ben hatályba lépett a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. Rendelet, amelyben a hivatásos katasztrófavédelmi szervek a társhatóságokkal együttműködve teljes körű jogkört kaptak a veszélyes áruk szállítása szabályainak közúti és a telephelyi ellenőrzéseire. A 2007. évben a katasztrófavédelem önálló ellenőrzési és szankcionálási hatósági jogkört kapott. 2011. év végén a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet. 2015. január 1-jén lépett hatályba a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól szóló 313/2014. (XII. 12.) Korm. Rendelet. A veszélyes áru szállítás ellenőrzését Magyarország területén a hivatásos katasztrófavédelmi szervek helyi szervei, a területi szerv teljes illetékességi területén hajtják végre. Közúti szállításnál a közúti forgalomban, vasúti fuvarozás esetén a vasúti pályán, üzemváltó-, határállomáson, vasúti üzemi létesítményen, vízi szállításnál pedig nemzeti és nemzetközi vízi utakon, kikötőkben, veszteglő helyen, illetve a légi szállításnál a szállítmányozó cégek telephelyén vagy a repülőtér területén. (bizonyos esetekben a közúti közlekedésben résztvevő légi előírásoknak megfelelő veszélyes áru szállítást) Az események és a tapasztalatok alapján 2010-től folyamatos képzések kerültek végrehajtásra külsős cégek OKJ-s képzési programjaik alapján. A végzett katasztrófavédelmi szakemberek veszélyes áru szállítási ügyintézői bizonyítványt kaptak ADR, ADN, és RID vonatkozásában. A veszélyes áruk légi szállításával kapcsolatban egy ICAO és egy IATA tanfolyam került végrehajtásra, amely után oklevelet kaptak a résztvevők. 2014-ben felmerült az igény a katasztrófavédelem oktatási rendszerében, hogy a 4 fő veszélyes áru szállítási mód (közúti, vasúti, vízi, légi) alapján a katasztrófavédelmi ellenőrök képzésére. A KOK Polgári Védelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport kapta feladatnak, hogy elkészítse a képzési programokat. A programok több szakmai egyeztetés, valamint az előző tanfolyamok tapasztalatait felhasználva kerültek elkészítésre, amelyeket 2014. augusztus 14-én hagyott jóvá Főigazgató úr. A képzések szakmai színvonalát az előadók veszélyes áru ügyintézői és biztonsági tanácsadói végzettsége, valamint a több éves szakmai tapasztalat biztosítja. A képzést végrehajtó Polgári Védelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport tanárain kívül, évtizedes ellenőri tapasztalatokkal rendelkező iparbiztonsági főfelügyelők is részt vesznek. A gyakorlati napok betervezése fontos eleme a képzésnek, ahol a tanteremből kimozdulva tapasztalják meg a hallgatók az ellenőrzés gyakorlati elemeit és kapcsolatba kerülnek az ellenőrzött ügyfelekkel. 2015. év elején újra felmérésre került a BM OKF Veszélyes Szállítmányok Főosztály részéről a katasztrófavédelem személyi igénye a veszélyes áru szállítási katasztrófavédelmi ellenőr képzéssel kapcsolatban. A felmérés alapján több mint 400 fő képzése vált szükségessé, ezért 2015. március 30-án elkezdődött a Polgári Védelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport szervezésében az ellenőrök képzése a veszélyes áruk légi szállításával kapcsolatban. 2015. április 11-24. között a veszélyes áru közúti szállítási katasztrófavédelmi ellenőr képzés került végrehajtásra. A képzésekről készített megelégedettségi kérdőívek, valamint a folyamatos konzultációk az előadókkal és a hallgatókkal megfelelő tapasztalatot nyújtanak az elkövetkezendő képzések szervezésére. Az eddig felkészítésekről kijelenthető, hogy megfelelő szakmai színvonalon és ismeretekkel ruházta fel a vizsgákon bizonyított katasztrófavédelmi szakembereket. Az eddigi tapasztalatok feldolgozásával és a képzési feltételek bővítésével az igények figyelembevételével, egyre magasabb színvonalon tovább folytatódik a képzések szervezése és végrehajtása. Kurtán Attila tű. szds. 2015. július
14 KOK híradó Ha június, akkor Duna Karnevál Ez lehetne a szlogenje a Katasztrófavédelem Központi Zenekarának. Az idén 20. évét ünneplő jubileumi rendezvénysorozatnak kezdetektől aktív résztvevője a Zenekar. Idén június 14-én a Pesti Vigadótól a korzón, a Március 15. téren, a Váci utcán át a Vörösmarty térre, közel ezer hazai és nemzetközi táncos és zenész részvételével zajló felvonulást vezette fel. Június 17-én Big-Band koncertet adott szving táncosok közreműködésével a közönség nagy örömére. Június 19-én az Erkel Színház előtt fogadta az Európai Tánc Karaván produkcióra érkező vendégeket, 20-án pedig a Duna Karnevál gálaműsorán a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon köszöntötte az egybegyűlteket közel 400 táncos kíséretében. Végül június 21-én a Pesti Vigadó dísztermében megrendezett Zenei Gálaesten köszöntötte (üdvözölte) az érdeklődőket. A koncert díszvendége Sebestyén Márta Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes volt, a Művész a békéért UNESCO elismerés tulajdonosa, aki idén ünnepelte pályafutásának 40. évfordulóját. XII. évfolyam 1. szám
KOK HÍRADÓ 15 Tavaszi zsongás A 2015-ös esztendő a Katasztrófavédelem Központi Zenekara számára a hagyományosnak tekinthető Mága Zoltán nevével fémjelzett Újévi Koncerttel kezdődött, a Budapest Sportaréna tízezer fős közönsége ismét zenekarunk piros egyenruhájában gyönyörködhetett. A január az együttes számára rutinszerű szolgálati feladatok ellátásával telt. Februárban a KOK tanévzáró ünnepsége frissítette fel a hosszú téli napok rendjét. Az új tűzoltó fecskendők átadása mindenkit megelégedettséggel töltött el, így zenekarunk is nagy örömmel muzsikált a rendezvényen Az állampolgárok biztonsága minden egyes új szerkocsi beállításával növekszik, amint a Polgári Védelem Napja alkalmából megrendezett központi ünnepségen elhangzott beszédekből is kiderül. Zenekarunk népszerűségét biztosítja, hogy egyre több külső rendezvényen való közreműködésre kap felkérést. A Magyar Rendvédelmi Kar közgyűlésén a Belügyminisztériumban a teljes zenekar műsorát hallgathatták meg a magas rangú elnökség mellett a rendezvényen résztvevő küldöttek. A néhány nap múlva szintén a BM-ben megrendezésre kerülő Vízügyi konferencián immáron a rézfúvóskvintett bizonyította, hogy az elmúlt esztendők alatt igazi profi együttessé kovácsolódott. Jól bizonyítják ezt elöljáróink visszajelzései. Az ünnepség végén Kontrát Károly államtitkár úr elsőként gratulált a kamaraegyüttes minden egyes tagjának, és Dr. Hoffmann Imre helyettes államtitkár is személyesen fejezte ki elismerését. A kvintett számos óvodai Rendhagyó énekóra c. koncertjével a zenekar polgári közönségének utánpótlásáról gondoskodik. Az Európai Unió más országainak hasonló nemzeteivel szoros kapcsolatot ápoló BM OKF rendezvényeken legutóbb az Osztrák Katasztrófavédelem főigazgatója és a jelen levő állomány ismerhette meg zenekarunk alakiasságát. Az alakiság mellett néha jól megfér a szervezett lazaság, hiszen a nőnapi ünnepségen Gájer Bálint igazi sztárprodukcióval szórakoztatta a jelen lévő állományt, miközben az egyenruhában játszó zenekar tökéletesen lekísérte a nagyszerű hangulatot teremtő énekest. Nyugállományba vonuló főigazgató úr egyik kérése teljesült többszörösen is ezen a tavaszon, hiszen a Rendőrség Központi Zenekarával közösen háromszor is megcsináltuk a régen elvárt ún. zenekari Flashmobot. Az Országos Rendőr- és Tűzoltó Nap beharangozó rendezvényei óriási tömeget vonzottak a Vörösmarty téren és onnan a Bazilikáig tartó vonulás útvonalán is. A Kárpát medencei Önkéntes Tűzoltó Egyesület konferenciáján Szarvason ismét a Duna Művészegyüttessel közös, világszínvonalú produkcióval kedveskedtünk a konferencia záró eseményén részt vevő küldötteknek. A táncegyüttessel közös munkánk a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretén belül megrendezésre kerülő Magyar Menyegző című produkcióval folytatódott, melynek április 24-ei bemutatója a Budapest Sportarénában a fesztivál egyik legnagyobb szabású rendezvénye lett. Zenekarunk így a számtalan szolgálati feladat magas színvonalú elvégzése mellett, a szélesebb közönség számára is meg tudta mutatni, hogy az elmúlt 77 évben elért szakmai hírnevét a civil művészeti világban is kamatoztatni tudja. Kiss Zoltán tű. szds. 2015. július
16 KOK híradó Éveken, évtizedeken átívelő programok a múzeumban A Múzeum kiállításokban, megnyitókban, bemutatókban gazdag időszakon van túl, de elmondhatjuk, hogy az elkövetkező programok is bőségesnek ígérkeznek, összekötve múltat és a jelent, mivel a 2015-ben 60. születésnapját ünneplő múzeum eseményei a jubileum jegyében zajlanak majd. Gróf Széchenyi Ödön születésének 175. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, az igazgatóság Dologház utcai épületében. Az évfordulóra gróf Széchenyi Ödön életéről szóló kamarakiállítást rendeztek az épület Dísztermében, melyet Berki Imre múzeumigazgató mutatott be a meghívott vendégeknek és az igazgatóság vezetői állományának. Az igazgató fölelevenítette Széchenyi Ödön tűzoltó munkássága mellett a gróf más, de szintén a nemzetért tett cselekedeteit. Emlékeztetett arra, hogy Széchenyi a hajózás vagy a műszaki építészet terén is maradandót alkotott. A kiállítás Széchenyi tűzoltó pályafutását mutatja be, ahol külön-külön tablón tisztelegnek élete különböző szakaszaiban elért eredményei előtt. A Katasztrófavédelem Központi Múzeuma nagy örömmel fogadta a Magyar Tűzoltó Szövetség hagyományőrző bizottság vezetője, Béres Ferenc tűzoltó százados úr felkérését, hogy vegyenek részt a Hagyományőrző Tűzoltók II. Országos Szimpóziumán 2015. január 18-án Mezőcsáton, ahol Berki Imre igazgató előadásában ismertette a múzeum hagyományőrzéssel kapcsolatos feladatait, a gyakorlati teendőkre is kiterjedő előadásában igyekezett irányt mutatni azon egyesületeknek, amelyek a régi felszerelések, relikviák, okiratok felkutatásában és állagmegóvásában tevékenyen részt kívánnak venni. Február elején zajlott a nyolcadik "Ne égess!" pályázat eredményhirdetése a múzeumban. Külön öröm volt, hogy először a pályázat történetében, a határon túlról is több helyről jelentkeztek. A pályázat célja az volt, hogy az ember és a tűz kapcsolatáról, annak barátságos és veszélyes voltáról gondolkozzanak el és öntsék formába elképzeléseiket. Berki Imre, a múzeum igazgatója gratulált a győzteseknek, helyezetteknek, és megköszönte a pedagógusok felkészítő munkáját. Alpekné Garda Hilda tűzoltó ezredes asszony, az OKF Igazgatási főosztályának főosztályvezetője a sikerrel járt diákok tanárainak adott át kisebb ajándékokat, majd Diriczi Miklós tűzoltó ezredes, a KOK igazgatóhelyettese szólt közvetlen, kedves szavakkal a gyerekekhez és megnyitotta a legjobb rajzokból álló kiállítást. A Magyar Polgári Védelmi Egyesület közös megemlékezést tartott a Katasztrófavédelem Központi Múzeumával a Polgári Védelem Világnapján. Az eseményen részt vettek a Szent László Gimnázium érdeklődő diákjai, akik Csatai István nyá. pv. alezredes ünnepi köszöntője után meghallgatták filmvetítéssel egybekötött előadását. Az előadó beszélt a világnap jelentőségéről, valamint A légoltalomtól a polgári védelmen át a katasztrófavédelemig című előadása nyomán ismerkedhettek meg a tanulók a témával. A történeti áttekintés a kezdetektől az idén 80 éves a hatósági légoltalom napjainkig tartó időszakát mutatta be. A program végeztével a diákok a múzeumigazgató vezetésével megtekintették a kiállítást. A Katasztrófavédelem Központi Múzeumába látogatott el a Jászapáti Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Az önkéntes tűzoltók és az egyesület ifjúsági tagozatának lelkes fiataljai családtagjaik kíséretében tekintették meg a múzeum kiállításait, vették birtokba a polgári védelmi kiállítás interaktív eszközeit, csodálták meg a száz éves tűzoltóautókat. A kirándulás végén köszönő oklevelet adományoztak a múzeumnak. A Katasztrófavédelem Központi Múzeuma a Tűzoltó Múzeum jogutódja kiemelt eseménye volt A 60 éves jubileumi fotókiállítás megnyitója a megújult kiállítótérben, mely április 17-én zajlott a múzeum gyönyörűen felújított Nagytermében. XII. évfolyam 1. szám
KOK HÍRADÓ 17 Berki Imre, a múzeum igazgatója üdvözölte az eseményre ellátogató vendégeket, majd Dr. Vígh Annamária, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közgyűjteményi főosztályvezetője tartott köszöntő beszédet. Ezután Dr. Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő méltatta az intézmény szerepét, felhívta a figyelmet a tűzoltó értékek folyamatos megóvására, ennek rendkívüli fontosságára. A múzeum saját fotótárából készült kiállítás megemlékezik a múzeum történetének legjelesebb eseményeiről és mindazokról, akik az intézmény létrehozásában és eredményes működtetésében közreműködtek. Még egy feladat várt a díszvendégekre, a frissen elkészült az úgynevezett Közönségkapcsolati tér ünnepélyes átadása. A különálló épületben elvégzett szakipari munkák nyomán új környezetbe költözhetett a múzeum könyvtára, múzeumpedagógiai foglalkoztatót alakítottak ki, és kényelmes helyiség várja a kutatni vágyókat, szakdolgozatukat készítő hallgatókat is. A megnyitón pohárköszöntőt mondott Dr. Papp Antal tű. ezredes KOK igazgató, és jelen volt az eseményen Varga Ferenc tű. dandártábornok FKI igazgató, valamint a BM OKF GEK részéről Csibáné Bihari Éva tű. alezredes asszony is. A török televízió Isztambulból érkezett munkatársai azzal a céllal látogatták meg a múzeumot, hogy felvételeket készítsenek Széchenyi Ödön munkásságát bemutató filmjükhöz. Berki Imre múzeumigazgató ismertette meg a kiállítást a látogatókkal, akik érdeklődéssel tekintették meg a tűzpasa leveleit, kitüntetéseit, relikviáit, a róla készült szobrokat, és őszinte elismeréssel nyilatkoztak a múzeum értékiről, kincseiről. Komáromban Az önkéntes tűzoltó egyletektől a katasztrófavédelemig című időszakos tűzoltó kiállítás megnyitójára épített kiállítást a múzeum a Komárom- Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kérésére. A kiállítás megnyitója néhány nappal később ünnepélyes keretek között zajlott. A múzeum is részt vett a Rendőr- és Tűzoltó napon a Városligetben, ahol programjai jól megfértek a KOK és a KKI érdekes bemutatóival. A Széchenyi Ödön életét bemutató tablóit sokan szívesen böngészték volna, csakhogy a türelmetlen gyerkőcök hamarosan elvonszolták szüleiket a korabeli gyönyörű Köhler István tűzoltószer gyáros készítette előkocsis mozdonyfecskendőhöz, hiszen ennek vezető ülésén a sok tűzoltó ünnepet megélt, életnagyságú Trombi elefánt foglalt helyet. A srácok aztán rögvest elfoglalták magukat a számukra előkészített kirakós játékoknál, és fogtak hozzá az ügyességet, némi felkészültséget igénylő tűzvédelmi tesztek megoldásába, a legkisebbek színezhettek, hajtogathattak, rajzolhattak. Nagy sikerük volt a sisakoknak, és a mini méretű tűzoltó zubbonyoknak, melyeket folyamatosan próbáltak, miközben a szülők változatos fotókkal örökítették meg a jövő tűzoltóit. A szokásos módon havonta egyszer jelentkezik programjaival a múzeum Film klubja, mely a HUNOR mentőszervezet három éves történetének feldolgozásával nyitotta a 2015-ös évet. Jackovics Péter tű. ezredes, a Műveletirányítási Főosztály főosztályvezetője, a HUNOR parancsnoka számolt be rendkívül élvezetesen rövidfilmek és fényképek segítségével. Elmondta, az eltelt időszakban számos hazai és külföldi gyakorlaton vettek részt, melyek nagy kihívást jelentettek a szervezet tagjai számára. Mentősök és tűzoltók történelme volt a februári téma. Bevezetőjében Berki Imre, a múzeum igazgatója Széchenyi Ödön munkássága kapcsán a mentősök és tűzoltók történetének közös gyökereire hívta fel a figyelmet. A két szervezet közös múlttal rendelkezik, hiszen Széchenyi Ödön Abdul-Aziz török szultán meghívására megszervezte a török tűzoltóságot, majd 1911-ben Dr. Kovách Aladár, a BÖME (Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület) igazgatójának segítségére volt a mentőszolgálat megalakításában. Márciusban, a soron következő Filmklub a 2014-es esztendő eseményeire tekintett vissza, melynek keretében először az év káreseteit és legjelentősebb történéseit összefoglaló filmet láthatták a nézők, majd a Video-csoport profi filmfelvételei és képei következtek a múlt év legjelentősebb, V-ös riasztási fokozatú tűzesetéről. Ez utóbbit szokásos remek előadói képességeit bevetve Jambrik Rudolf tűzoltó ezredes, az FKI Dél-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltségének kirendeltség-vezetője, a káreset tűzoltás vezetője elemezte. Az áprilisi Filmklub vendége Bisztrán Zoltán tűzoltó alezredes, a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat (KMSZ) parancsnoka volt, aki bevezetésként felvázolta egysége működésének jogi hátterét, részletesen ismertette a KMSZ elődje, a Tűzoltási Csoport felépítését, majd rátért a fővárosi és vidéki KMSZ különbözőségeinek, lehetőségeinek bemutatására. Beszélt a KMSZ tagjaival szemben támasztott követelményekről, a szolgálatszervezésről, működési területükről. Ezután az idei év jelentősebb káreseményeit szemlélhette meg a közönség. A képek és videók segítségével bemutatott káresetek között volt gázrobbanás, ruha-raktártűz, vastelep tűzesete, melyek legérdekesebb momentumait részletesen taglalta a parancsnok. Vargáné Galambos Éva 2015. július
18 KOK híradó Tűzoltó készülékek az új OTSZ-ben Az OTSZ általános újjászületése a tűzoltó készülékek területén is jelentős szemléleti és tervezési változásokat hozott. Az oltóanyag egység (OE) fogalmának bevezetésével nagyobb hangsúlyt kapott a tűzoltó készülékek oltásteljesítménye. Ezzel előtérbe kerülhetnek olyan, korábban kevésbé kedvelt készülék méretek, vagy oltóanyagok, amelyek egy adott tűzoltási, tűzvédelmi feladathoz jobban illeszthetőek szemben a korábban jellemző 6 és 12 kg ABC porraloltó kötelező vagy általános használati gyakorlatával. Egyúttal azonban összetettebbé vált a minimálisan szükséges készülékszám megállapítása, amelynek alapvető kiindulási adata a szintén most bevezetett kockázati és rendeltetési egység mérete. A létesítmény, épület, tűzveszéllyel érintett környezet közvetlen tűzvédelmének meghatározó szereplője továbbra is a hordozható és szállítható tűzoltó készülék. Az előbbiek műszaki és tűzoltási jellemzőit az MSZ EN 3 szabványsorozat 7. lapja, míg a szállítható készülékek esetében ugyanezt az MSZ EN 1866 szabvány 1. lapja tartalmazza. Az említett szabványok mindegyikének fontos fejezete a tűzoltási teljesítmény vizsgálatok modelljeinek meghatározása. A vizsgálati modelltüzek teszik lehetővé az egyes termékek közötti teljesítmény összehasonlítást és egyúttal egységesítik azokat a minimum követelményeket, amelyeket egy adott hatóanyagú és töltet mennyiségű tűzoltó készülékkel el kell oltani ahhoz, hogy az megfelelőségi tanúsítványt kaphasson. A Katasztrófavédelmi Kutatóintézet részéről igen nagy számú tűzoltási vizsgálatot folytattunk le működésünk 17 éve alatt. Minden Magyarországon forgalomban lévő tűzoltókészülék kategóriával végeztünk oltási teszteket és ennek köszönhetően kellő tapasztalatot szereztünk az A és B tűzoltási tesztek végrehajtásában és a kereskedelmi forgalmú hordozható és szállítható készülékek oltásteljesítményének megítélésében. Az OTSZ által bevezetett oltóanyag egység fogalmát az említett szabványok által meghatározott tűzoltási teljesítmény mutatók értelmezik. A rendelet 16. mellékletének 1. táblázata tartalmazza, hogy a megadott oltóanyag egységet milyen tűzméret oltására alkalmas oltásteljesítménnyel kell biztosítani. Ezt a táblázatot jelen írásban kiegészítettem két további oszloppal, amely tartalmazza az adott tűzoltási teljesítményre képes tűzoltó készülékeket, töltettípus és töltetmennyiség szerint. Ilyen módon közvetlenül látható, hogy ma átlagosan milyen méretű készülékkel fedhető le az adott oltóanyag egység igény. Természetesen egy adott tűzvédelmi probléma esetén, ahogy növekszik a rendeltetési egység alapján kiadódó oltóanyag egység igény nagysága, úgy bővül az alkalmazható tűzoltó készülék típusok variációs lehetősége. Megjegyzés: A honlapunkon a KKI által tanúsított tűzoltó készülékek igazolt tűzoltási teljesítmény értékei is megtalálhatóak. (www.kki.katasztrofavedelem.hu) A szükséges oltóanyag egység mutatóját elsődlegesen az önálló rendeltetési egység alapterülete határozza meg. Az önálló rendeltetési egység a rendeletben az alaprendeltetés fogalom alatt kap némi magyarázatot, amely szerint az elsődleges használati cél által meghatározott kifejezés, és az alaprendeltetést hivatott értelmezni. A 10. pedig részletesen taglalja a kockázati egység meghatározásának szempontjait. Azzal együtt, hogy az alaprendeltetés a rendelet értelmezése szerint 5 féle lehet (,,,) a tűzoltókészülékek esetében mégis három választási útvonal van meghatározva: (lábjegyzet hivatkozás: Rendelet- Használati szabályok XVIII, 103 Beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés-204. (3)) önálló rendeltetési egységekben, legalább szintenként, ahol a rendelet előírja, XII. évfolyam 1. szám
KOK HÍRADÓ 19 jogszabályban meghatározott esetekben. Általános szabályként tehát tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani az önálló rendeltetési egységekben, a 16. melléklet 2. táblázata által előírt alapterületből következő oltóanyag egység teljesítésével. Ezáltal a minimálisan szükséges tűzoltó készülékek darabszáma és akár típusa is az alaprendeltetés és a tűzszakaszok meghatározásából következően, az ott hozott besorolások alapján megállapítható alapterületekből adódik. Amennyiben a tűzvédelmi dokumentáció készítője kialakította az önálló rendeltetési egységek határait, úgy a rendelet 16. mellékletének 2. táblázatából kiolvasható a minimálisan alkalmazni szükséges oltóanyag egység. lásd táblázat A kockázati egység önálló rendeltetési egység meghatározására alapozott tűzoltó készülék szükséglet megállapításának ezen elve jellemzően a tűzvédelmi dokumentációt készítő személy felelősségébe helyezi a védendő terület és kockázat meghatározását és ezen keresztül a tűzoltó készülékkel biztosítani szükséges minimális oltásteljesítményt, a készülékek összetételét méret és hatóanyag szerint. Az általános meghatározás elv alól esetenként a rendelet kivételt tesz. Ezekre a speciális esetekre a rendelet vonatkozó pontjai tételesen állapítanak meg konkrét tűzoltási teljesítményeket. Ilyen egyedi követelményeket tartalmaznak a következő paragrafusok: 212., 217., 229., 237., 238., 242., 246.. Ezek a szabadtéri rendezvények, a mezőgazdasági gépek, az éghető folyadék tárolás, üzemanyag töltő állomás és PB-gáz cseretelep használati, üzemeltetési előírásaival összefüggésben kerültek kiemelésre. A minimálisan készenlétben tartani szükséges tűzoltó készülékek típusát és számát megszabó harmadik lehetőség pedig az egyéb, OTSZ-el párhuzamosan érvényben lévő biztonsági követel- 1. táblázat Az oltóanyagegység és oltásteljesítmény kapcsolata, kiegészítve a forgalomban lévő készülékek átlagos méret és oltásteljesítmény adatával. 2015. július
20 KOK híradó ményeket előíró jogszabályokra történő utalás, amely révén a jogalkotó lehetővé tette az OTSZ illeszkedését a korábbi jogszabályi előírásokkal, amelyek továbbra is az eredeti követelményeik szerint várják el a készenléti készülékek mennyiségét, méretét. A tűzoltó készülék önálló rendeltetési egységre alapozott választásának általános szabálya lehetővé teszi az eddig nem preferált készülék típusok előtérbe kerülését és a rugalmas méretválasztást. Lehetőség van pl. a felhasználók fizikai képességeihez jobban illeszkedő méretű oltókészülékek alkalmazására. Jellemzően női dolgozókat foglalkoztató munkakörnyezetben előnyösebb lehet több kisebb bruttó tömegű eszköz telepítése néhány nagy helyett, mivel egy 12 kg porraloltó bruttó tömege kb. 15-17 kg, egy 5 kg CO2 8-12kg! míg egy 2 kg poraloltó átlagosan 3-4 kg ami képes akár 4 OE-t is biztosítani! A méret-költség optimalizációja sokrétű lehetőséget nyit az alkalmazott készüléktípusok méret választásában és az alkalmazható hatóanyag variációjának tekintetében is. Az általános szabály pozitív hozadéka, hogy lehetővé teszi a felhasználási igényhez történő finomabb illesztést, teret nyernek eddig elhanyagolt típusok, hatóanyagok és méretek Hátránya, hogy magában rejti a készülékhez kapcsolt minősített oltásteljesítmény alapján megjeleníthető hamis biztonságérzet kialakítását is! Például egy 2 kg töltettömegű porraloltó készülék hatékony működési ideje legfeljebb 9s! Ezen rövid időben kell kellő határozottsággal fellépnie egy jellemzően tűzoltási gyakorlattal nem rendelkező személynek. Ezzel szemben egy mai 6 kg porraloltó készülék 15-30s között működik, ami több korrekciót tesz lehetővé és hatékony teljesítmény tartalékot képvisel. Ilyen módon a típusválasztás döntési szempontjait és filozófiáját illetően is nagyobb felelősség hárul a tűzvédelmi tervezőre! A tűzoltó készülékek minősítésével foglalkozó szervezetként, az új OTSZ hatálybalépésével egyidejűleg a gyártók és készülék forgalmazók részéről számítunk olyan törekvésre, amely egyes modellek tűzméret korrekcióját célozza annak érdekében, hogy az oltási egység alapú választásban előnyösebb pozíciót képviselhessen egy adott modell. Különösen olyan esetekben várható ez, ahol az A és B tűzosztályokra igazolt OE nem egyezik meg egymással. A rendelet szerint ugyanis, amennyiben A és B osztályú tüzek is előfordulhatnak az adott rendeltetési egységben, úgy a mindkét tűzosztályra alkalmas készülék esetében kisebb mérethez tartozó OE-t kell figyelembe venni az összegzéshez. Eszerint egy 34A/183B oltásteljesítményű készülék esetén A és B osztályú tűz kockázata mellett felszámítható OE értéke 10. Míg 43A/183B esetben az érvényesíthető OE értéke 12. Ezen okból számítunk olyan finomításokra amely pl. egy 34A/183B minősítésű 6kg-os ABC porraloltónál az A tűzoltási teljesítményt 34A-ról 43A-ra kísérli meg növelni. Azonban a tűzvédelmi dokumentáció készítőjének tisztában kell lennie azzal, hogy a teljesítménynövelési törekvés hátrányára is lehet a szándékolt biztonságnak, mivel az oltásteljesítmény igazolás felkészült, és gyakorlott, hordozható készülék használatában jártas személy által elért eredmény, amíg a potenciális felhasználó jellemzően inkább gyakorlatlan vagy laikus. Ezért a választás során az ár optimalizálásán kívül a biztonság érdekében szükséges tekintettel lenni a potenciális alkalmazói körre, (tanárnő vagy kiképzett üzemi alkalmazott), és a védendő környezetre, amelyhez az adott típus-öszszetétel javaslata igazodik. Bizonyosan előfordulnak olyan élethelyzetek, ahol az új szabályozás az eddigi gyakorlattól eltérő, vagy éppen elégtelennek tűnő megoldásokat eredményez a készenléti készülék választás terén. Azonban nem szabad elfelejteni, ezek az előírások a kötelező minimum értékeket szabják meg. Nem tiltott, hogy ahol indokolt, ott több vagy a problémának megfelelő különböző alkalmazási területű és képességű eszköz egyidejű választásával a tervező megerősítse a védelmet, vagy elhárítsa az anomáliából eredő bizonytalanságot. Ismételten látható, hogy a tervezői felelősség szerepe miként növekszik. Adott esetben a a tűzvédelmi dokumentáció készítőjének kell megvédenie a biztonság érdekében alkalmazott eltérést a minimum követelménytől. Szabó Attila tű.alez. tűzoltósági tanácsos Katasztrófavédelmi Kutatóintézet vezetője XII. évfolyam 1. szám