A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Biológia tanmenet-javaslatunk a 2000 augusztusában hatályba lépett Kerettanterv és a Pedellus Novitas Kiadó Biológia tanterve alapján készült. Ismeretanyaga és szemlélete szervesen épül az általános iskolai Természetismeret és a Biológia tantárgy 5-8 évfolyam során teljesítendő követelményeire, valamint a 9. osztályos szakiskolai Biológia követelményekre. A szakiskolában a biológia oktatása a képzés igényeinek megfelelő hasznosítható tudást közvetít. A tanulói vizsgálatok szervezésével, ismeretterjesztő művek feldolgozásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzés élményét és igényét. Csoportos tevékenységekkel elősegíti az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását, amelyek a legtöbb szakma gyakorlásában is lényegesek (szakiskolai Biológia 9-10. kerettanterv). A kerettanterv a Biológia tantárgy vizsgálódásokon alapuló, oknyomozó, képességfejlesztő jellegét hangsúlyozza. A megismerés során a környezet egységes szemléletű bemutatására törekszik. Megláttatja az élőlények és a társadalom alkalmazkodását a különböző természeti jelenségekhez, valamint visszahatásukat a természeti környezetre. A világban való eligazodáshoz praktikus ismereteket kíván nyújtani a tanulók számára. Nagymértében támaszkodik spontán és irányított megfigyeléseikre, önálló tapasztalatszerzésükre, a természeti és az épített környezetben szerzett élményeikre. Számít a kreatív tanulói és tanári munkára, valamint a taneszközökön kívüli információhordozók használatára. Ajánlás Ezt a tanmenetet valamennyi iskola számára ajánljuk, ahol a tanári közösség kiemelkedő jelentőségű feladatának tartja a tanulói képességek fejlesztését és a környezeti nevelést, valamint a hagyományok tiszteletén, a természeti és kulturális értékek megismertetésén alapuló személyiségfejlesztést. Ajánlott tanulási stratégia az irányított felfedeztető, az élményeken alapuló oktatás és a konstrukciós tanulás. A tantárgy célja A tanulóban saját szervezete és felépítése, valamint egészsége iránti érdeklődés kialakítása. Tanulóink értsék meg a környezet és az egészség közötti szoros összefüggést. A tanulók legyenek érdeklődőek a biológiai jelenségek, iránt tudják önállóan megfigyelni biológiai jelenségeket, at, használják balesetmentesen a taneszközöket, vizsgálati eszközöket, anyagokat legyenek képesek az ismeretszerzési tevékenységükben használni a nyomtatott információhordozókat értsék a szellemi fejlettségüknek megfelelő szintű ismeretterjesztő kiadványok biológiával kapcsolatos információit tudják összevetni a különböző forrásokból szerzett ismereteiket legyenek képesek a lényeges és lényegtelen jellemzők elkülönítésére tudják rendszerezni a különböző tulajdonságok, jellemzők alapján a biológiai objektumokat, jelenségeket, at a megfigyelések alkalmával nyert adatokat legyenek képes rendezni, és ezek alapján tanári segítséggel értelmezni a vizsgálat eredményeit ismereteiket képességeiknek megfelelő szinten tudják a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával megfogalmazni, és írásban, egyszerűbb vázlatrajzokon, sematikus ábrákon rögzíteni, képes legyen a biológiai jelenségekkel, kal kapcsolatos ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni tudják magyarázni a biológiai művelődési anyagban feldolgozott jelenségekhez, hoz hasonlókat is használják, alkalmazzák a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságokat, képességeket legyenek képesek áttekinteni az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőit, lássák be az élet visszafordíthatatlanságát legyenek igényesek a fizikai és pszichés egészségük, egészséges természetes és mesterséges környezetük megőrzésére, tekintsék ezeket az emberiség közös értékének

2 tanulók értsék, és a gyakorlatban is alkalmazzák a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljanak aktív szerepet közvetlen környezetükben a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében. Legyenek tájékozottak az ember szervezetének felépítése és működése, valamint ismerjék az egészségvédelem érdekében kutató, kiemelkedő hazai és külföldi tudós életét és munkásságát Általános követelmények a tanulókkal szemben Egyszeri és folyamatos megfigyelések, vizsgálódások, egyszerű kísérletek végzése, takarékos, balesetmentes anyag- és eszközhasználattal. A közvetlen megismerés során nyert tapasztalatok felismerése, értelmezésük és magyarázatuk egyszerű megfogalmazása, írásos, rajzos rögzítése. Közvetlen tapasztalatszerzésre épített analízis, szintézis, elvonatkoztatás, általánosítás, konkretizálás a fogalmak kialakítása során. A környezetben lévő dolgok, élőlények köznapi ismereteinek természettudományos magyarázata, rendszerezése. Megismerési algoritmusok használata a tapasztalatszerzés, a tanulás és az ismeretek reprodukálása során. A rész és egész viszonyának felismerése, elkülönítése. A megismert szakszókincs szabatos használata a tények, fogalmak,, jelenségek, összefüggések leírása, értelmezése és egyszerű magyarázata során. Probléma-felismerés, feladatmegértés és -megoldás gyakorlása. Az önálló információszerzés képességeinek fejlesztése ismeretterjesztő folyóiratok, könyvek, térképek, filmek segítségével. Javasolt óraterv száma: Témák neve: 1. Sejtbiológia és az öröklődés alapjai 2. Az ember életműködései 2.1. Idegi szabályozás és hormonális szabályozás 2.2. Az érzékelés, kültakaró és a mozgás új ismeret Óraszámok felhasználása Tananyag ismétlés, gyakorlás Helyi felhasználás (, ellenőrzés, értékelés) Összóraszám 74 13 5 2 20 10 2 2 14 6 1 2 9 2.3. Az anyagcsere 8 2 2 12 3. Általános egészségtani 8 1 1 10 ismeretek 4. Miről tanultunk az elmúlt 0 7 2 9 két évben? Összesen 45 18 11 74

A tanév végi szummatív értékeléskor figyelembe kell venni a problémafelismerő, feladatmegértő és feladatmegoldó képességük szintjét ismereteik alkalmazásának szintjét önálló megfigyelési, kísérletezési és feldolgozási képességük szintjét eszközhasználatuk szintjét összehasonlító és rendszerező képességük szintjét tényismereti szintjük és az ismeretek kifejezési képességük a környezethez való viszonyuk, cselekvőképességük 3 Módszertani ajánlás Az ellenőrzés és értékelés alapelvei: Az önismeret és a helyes önértékelés fejlesztése érdekében a tanórákat át kell hatnia az önellenőrzésnek és önértékelésnek, kiegészítve a tanár fejlesztő értékelésével. A témák lezárásakor összegző értékeléskor célszerű feladatlapok segítségével külön ellenőrizni tudás alkalmazásának szintjét. Az értékelés a témák lezárásakor és havonta legalább egy alkalommal, érdemjeggyel történjen. Az értékelés során a kerettantervben illetve a helyi tantervben megfogalmazott minimumot az állandó tudás szintjén ajánlott figyelembe venni. Az értékelés valamennyi szempontjánál javasoljuk szem előtt tartani azt az alapelvet, hogy az adott tanuló hogyan fejlődött önmagához, előző teljesítményszintjéhez képest! Az összegző értékeléskor a törvényeknek megfelelően öt fokozatú skálán értékeljük a tanulók ismereteinek alkalmazási szintjét, de emellett a képességjellegű tudásukat szövegesen is értékeljük. Tárgyi feltételek A tantárgyat olyan tanteremben célszerű tanítani, amelyben az alábbi berendezési tárgyak, eszközök elhelyezhetők, és praktikusan használhatók: falitábla, színes kréta; applikációs tábla biológiai applikációs jelekkel, képekkel; csontváz, az emberi szervek modelljei, emberi torzó, az emberi test felépítését ábrázoló falitáblák mikroszkóp, laboratóriumi eszközök audiovizuális eszközök: írásvetítő, diavetítő, magnetofon, videomagnó és televízió, vetítőállvány és gyöngyvászon, sötétítő függöny Szükséges tanulói tankönyvek és segédkönyvek Ölveti Klára-Ungvári Jánosné: Biológia 10. o. tankönyv szakiskolák részére, Pedellus Novitas Kiadó, Debrecen, 2002. első kiadás Ölveti Klára-Ungvári Jánosné: Biológia 10. o. munkafüzet szakiskolák részére, Pedellus Novitas Kiadó, Debrecen, 2002. első kiadás

1 Óra Tananyag Új tények, fogalmak, összefüggések, 4 1. Bevezetés. Miről tanulunk az idén? A tankönyv, a munkafüzetet és a tanulást segítő más információk használata. 2. I. Az élővilág kialakulása és szerveződése A SEJTBIOLÓGIA ÉS AZ ÖRÖKLŐDÉS ALAPJAI Az élő anyag szerveződése, fejlődése az ember származásának tudományos ismerete. Főbb testfelépítés és a tanult élőhelytípusok felidézése. Rendszerezés, képek, és a mf. 5. old. 1-4. feladata segítségével. 3. 1. A sejtet felépítő elemek Biogén elemek fogalma A sejteket felépítő szervetlen elemek tulajdonságainak felidézése, csoportosítása, kapcsolása a funkciójukkal. 4. A sejt szerkezetének anyagai A víz jelentősége. A fehérjék szerkezete, és szerepe. A szénhidrátok, a lipidek, a nukleinsavak kémiai felépítése és funkciója. 5. 2. A sejtalkotók és működésük Sejtplazma-alapállomány, riboszóma, fonalas molekulacsoportok, lemezes alakú molekulacsoportok, hártyarendszerek és a belőlük felépülő sejtszervecskék működése közötti összefüggés. A sejtmaghártya, sejtmag, magvacska, kromatin állomány, sejtközpont, Golgi-készülék, lizoszómák, mitokondrium. 6. 3. Anyagcsere- a sejtben Anyagcsere folyamat, építő és lebontó, enzim, fehérjeszintézis, fotoszintézis, erjedés, sejtlégzés, ATP, biológiai oxidáció. 7. A sejt anyagainak és M felépítésének vizsgálata Metszet készítés, nyúzat készítés, színreakció, zöld-színanyagok. 8. 5. Örökletes információ a sejtben Genetika, öröklődés, örökletes információ, a gének. Összefüggés a genetikai kód és a fehérje szintézis között. A Watson-Crick modell. Morgan munkássága. A sejteket felépítő szervetlen és szerves vegyületek tulajdonságainak felidézése, csoportosítása, kapcsolása a funkciójukkal. A sejt felfedezése történetének felidézése, sejtalkotók fénymikroszkópos és elektronmikroszkópos képének felismerése képekről, megnevezésük, feladatuk kapcsolása. Az anyagcsere és az anyagszállítás folyamatának felidézése, kapcsolása. A sejtekben zajló építő és lebontó anyagcsere összehasonlítása. Szent-Györgyi Albert munkásságának felidézése. Az emberi sejt összehasonlítása más élőlények sejtjeivel. Mikroszkópi metszetek készítése, vizsgálata. A Genetika tudományának és a kutatók munkásságának kialakulásának felidézése, összekapcsolása. Az öröklődés molekuláris alapjainak értelmezése. Munka a tankönyvvel, munkafüzettel (6. old. 1/ 1-3. Munka a tankönyvvel, munkafüzettel (6. old. 2/ 1-4. Különböző alakú baktériumok mikroszkópi képének megfigyelése, munka tankönyvvel és a munkafüzettel (7. old. 3/ 1-2. Fénymikroszkópos és diaképes szemléltetés vagy videofelvételek felhasználása. Munka tankönyvvel és a munkafüzettel (7. old. 4/ 1-2. Kiselőadás Szent- Györgyi Albert felfedezéseiről. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (8. old. M./ 1-4. Állati, emberi sejtek képeinek bemutatása. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (9. old. 5/ 1-3. feladat). Kiselőadások a kutatók felfedezéseiről. 1 Rövidítések: tk.= tankönyv, mf.= munkafüzet, old.= oldal, I = ismétlés, M= kísérletek, vizsgálatok, gyakorlás

9. 6. A kromoszóma és a gén A kromoszóma, génváltozat, örökítőanyag, génpárok, kromoszómaszám, genom, homozigóta, heterozigóta, fenotípus, genotípus. 10. 7. Hogyan változhat meg az öröklöttség? 5 Mutáció, mutáns. A tulajdonságok megmaradásának és megváltozásának folyamata. A mutációk típusai. A mutációk jelentősége, természetes és mesterséges mutáció. 11. 8. A testi sejtek osztódása Utódsejtek, sejtciklus, számtartó osztódás, és az osztódás folyamata, anyai, apai kromoszóma, húzófonál, megduplázódás. 12. 9. Az ivarsejtek képződése Számfelező osztódás fogalom jelentése és folyamata, nyugalmi szakasz, főszakasz, előszakasz, középszakasz, utószakasz, végszakasz. Az örökítőanyag elhelyezkedésének szerkezetének, tulajdonságainak jellemzése. A szaporodás és öröklődés összefüggéseinek felismerése, értelmezése. Az információtartalom és az élőlények tulajdonságai közötti összefüggés felismerése. A tanult fogalmak meghatározása és értelmezése. A tanult fogalmak meghatározása, értelmezése. A mutáció ok-okozati összefüggésének felismerése A mutagén hatások következményeinek felismerése, értelmezése példákon keresztül. A faj genetikai összefüggésének felismerése, értelmezése. A számtartó sejtosztódás folyamatának leírása, jelentőségének felismerése. Jelentőségének magyarázata. A számfelező osztódás folyamatának leírása, jelentőségének magyarázata. Az élőlények változatosságának felismerése, értelmezése. Az osztódási típusok összehasonlítása. 13. A sejtosztódás megfigyelése A mikroszkópban látott sejtosztódási M stádiumok felismerése, lerajzolása. Balesetvédelmi szabályok betartása. 14. 10. A minőségi tulajdonságok öröklődése. A uralkodó-lappangó öröklődés-menet Minőségi és mennyiségi tulajdonságok. Köztes tulajdonság, keresztezés, öröklődésmenet fogalma. Első nemzedék és második nemzedék, szimbólumuk. A fogalmak definiálása, értelmezése. A keresztezés és az utódnemzedék közötti összefüggések felismerése. Az uralkodó lappangó öröklődésmenet kapcsolása a tanult példákhoz. Az első és második utódnemzedék feno- és genotípusa megoszlási arányának jellemzése. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (9-10. old. 6/ 1-3. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (10. old. 7/1-4. Példák gyűjtése az ismeretterjesztő művekből, tankönyvekből. Képek, mikroszkópi metszetek kivetítése munkafüzettel (11. old. 8/ 1-5. Képek, mikroszkópi metszetek kivetítése munkafüzettel (12. old. 9/1-4. Mikroszkópos laboratóriumi vizsgálatok. Osztódási ábráinak értelmezése. Mf.:13. old. M./ 1-3 feladata. Képek, videorészlet. munkafüzettel (14. old. 10/ 1-4. 15. 11. A köztes öröklődésmenet és a mennyiségi tulajdonságok öröklődése A köztes öröklődésmenet fogalma és folyamata. A Mendel-szabályok. A mennyiségi jellegek gyakoriságának megoszlása. Sok génes öröklődés fogalma. A köztes tulajdonság meghatározása, példákon való bemutatása. Az első és második utódnemzedék feno- és genotípusának, megoszlási arányainak jellemzése. Példák felidézése a mennyiségi Munka tankönyvvel, munkafüzettel (15. old. 1-4.

6 jellegek öröklődésére. 16. 12. Fiú vagy lány? A nemek öröklődése Kromoszómakészlet, ivari kromoszómák, szimbólumuk. Hibás gének, a nemek és vérzékenység, öröklődésének folyamata. 17.. Néhány emberi tulajdonság M öröklődése. 18. 13. A genetika eredményeinek alkalmazása A hajszín, fülalak, nyelvpödrés képességének öröklődése. Mennyiségi jellegek öröklődésének vizsgálata. jelzőgén, hibás gének kicserélése, génsebészet, beltenyésztés. 19-20. A sejtbiológia és az öröklődés A sejt felépítése, a sejtosztódás és az Ö öröklődés közötti összefüggések felismerése. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI Idegi és hormonális szabályozás 21. 14. A szervezet belső állandósága és a Belső környezet, szabályozás, szabályozás. visszajelentéses szabályozás, inger, receptor, parancs, központ, visszajelentés, válasz. A szabályozás folyamata. 22. 15. Az idegsejt felépítése és működése. Az idegszövet. 23. 16. Az idegrendszer felépítése és működése Idegsejt, nyúlványok, tengelyfonal, velőshüvely, idegrost, idegszövet, nyugalmi állapot, ingerületi állapot, az ingerület vezetése, az ingerület átadása, ingerületátvivő anyag, az ingerület feldolgozása. Idegszövet, gliasejtek fogalma. Az idegrendszer szervei. Idegek (érző, mozgató, kevert), idegdúcok, a receptor, ingerületvezetés, központ, reflex, reflexív. Szöveti felépítése és működésük folyamata. Az ivari kromoszómák alakjának jellemzése, s jelölése a szimbólumával. Az ivarsejtek a nem meghatározottságában betöltött szerepének jellemzése. Az ivari kromoszómához kötött öröklődés jellemzése, néhány genetikai betegség felismerése. Az öröklődés szabályainak alkalmazása. A mennyiségi tulajdonságok öröklődésének felismerése, értelmezése. A mutációk hatására bekövetkező változásokra tanult példák felidézése, értelmezése. A genetikai kutatások jelentőségének felismerése, értelmezése. A tananyag rendszerezett ismerete. Az élőlények változatosságának genetikai magyarázata. Az osztódás, szaporodás és öröklődés összekapcsolása, jelentőségének értelmezése. A szabályozás folyamatának felidézése és értelmezése. Egy idegsejt rajzolása részeinek megnevezése. A működésének jellemzése. A fogalmak meghatározása. Inger-ingerület fogalmának értelmezése. Az ingerület terjedési folyamatának leírása. Az idegszövet összehasonlítása a más emberi szövetekkel. Az idegrendszer helyének felidézése a testben. Az idegrendszer felosztása, részeinek felismerése és megnevezése. A fogalmak meghatározása, értelmezése. munkafüzettel, (16. old. 12/ 1-6. Vizsgálatok csoportokban (mf. 17. old. 1-4. Információ-hordozók használata, szakirodalmi információk feldolgozása. munkafüzettel (18. old. 13/ 1-5. Munka tankönyvvel, vázlatfüzettel. Tudáspróba: 19. old. 1-5. feladata. munkafüzettel (20. old. 14/ 1-3. munkafüzettel (20-21.old. 15/ 1-4. Szakirodalmi információk feldolgozása. munkafüzettel (21.old. 16/ 1-2.

24. 17. A központi idegrendszer A központi és környéki idegrendszer. Az idegrendszer szervei: agyvelő részei, gerincvelő, agyidegek, gerincvelői idegek fogalma Az idegrendszer szabályozó funkciója. 25. 18. A zsigeri idegrendszer Zsigeri idegrendszer szerepe, feladata. Serkentő és gátló idegek. A szívműködés és légzés szabályozásának folyamata. 26. 19. A feltételes és feltétlen reflex Reflexkör, feltételes reflex, feltétlen reflex, reflexkör fogalma, tanulás és emlékezés folyamata 27. A reflexek megfigyelése és M vizsgálata 28. 20. A hormonális szabályozás alapelvei. Az agyalapi mirigy és a pajzsmirigy 29. 21. Más belső elválasztású mirigyek, az ivarszervek és működésük 30. 22. Az ember egyedfejlődése. A terhesség és a szülés 31. 23. Az idegrendszer és a hormonrendszer egészsége 7 A zsigeri idegrendszer reakcióinak vizsgálata. Pupilla-reflex, a pislogás és a talp-reflex megfigyelése. A fény, a hallás, a látás szagingerek felfogása, érzékelési csalódások megfigyelése. Külső- és belső elválasztású mirigy, hormon, fogalma, Az agyalapi- és a pajzsmirigy elhelyezkedése és működése. A hormonális szabályozás folyamata, a hormonok csoportjai: serkentőhormonok, saját elválasztású hormonok, fogalmuk. A mellékpajzsmirigy szerepe feladata. Hasnyálmirigy, mellékvesék, a here és a petefészek működése, női nemi hormonok, férfi nemi hormonok működése. Terhességi állapot, embrió, magzatburkok, méhlepény, szülőcsatorna, embrionális fejlődés, posztembrionális fejlődés fogalma, folyamata. A pihenés és alvás. A szenvedélybetegségek megelőzése. A pajzsmirigy túlműködés, a cukorbetegség megelőzése, Az központi idegrendszer részeinek testbeli elhelyezkedésének felidézése, kapcsolása. A szervek feladatának és működésének összekapcsolása. összekapcsolása Az zsigeri idegrendszer testbeli elhelyezkedésének felidézése. Az életat szabályozó szerepének értelmezése, példákon keresztül történő bemutatása. A testi és zsigeri idegrendszer felépítésének és működésének összehasonlítása. A fogalmak meghatározása. A reflex folyamat sematikus ábrázolása, a rész megnevezése, a folyamat értelmezése. A két reflextípus összehasonlítása. A reflexes működés felidézése, értelmezése, bizonyírása példákon keresztül. Az agyalapi mirigy saját hormonjai, feladatának felidézése, kapcsolása. A pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy működésének felidézése. A serkentő hormonok szabályozó szerepének alkalmazása. Az belső-elválasztású mirigyek testbeli elhelyezkedésének felidézése és kapcsolása. A nemi hormonok szerepének felidézése, értelmezése. A terhesség anatómiájának felidézése, az embrionális és posztembrionális fejlődés szakaszainak történéseinek jellemzése és az időszak kapcsolása. A szellemi és fizikai munka helyes arányának, és fontosságának ismertetése. A szervrendszert károsító tényezők felsorolása, munkafüzettel (22. old. 17/ 1-3. munkafüzettel (23. old 18/ 1-4. A zsigeri idegrendszer működésének gyakorlása más példákon csoportmunka munkafüzettel (23-24. old. 19/ 1-3. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (24-26. old. M/ 1-5. feladata), laboratóriumi eszközökkel. Csoportmunka. munkafüzettel (25-26. old. 20/ 1-6. munkafüzettel (27-28. old. 21/ 1-6. Kiselőadás, beszélgetés szakorvossal. munkafüzettel (28-29. old. 22/ 1-3. munkafüzettel (29. old. 23/ 1-4. Beszélgetés az iskolaorvossal vagy az

32-33.. Az élet Ö szabályozása 8 mellékpajzsmirigy inzulin, adrenalin és szabályozó szerepük. Stressz-hatás. Testépítőszerek. Az érzékelés, kültakaró és a mozgás 34. 24. A szem felépítése és működése, a Az emberi szem. A szem ingerfelfogása és szem védelme átalakításának folyamata ingerületé. Az érzékelés általános sémája. A fény és a tárgyak alakjának, színének érzékelése. A közel- és távollátás, korrekciójuk. 35. 25. A hallószerv felépítése és működése A bőr mint érzékszerv 36. 26. Az íz és a szagérzékelés. Az érzékszervek védelme 37.. Érzékeléssel kapcsolatos M megfigyelések 38. 27. A bőr mint kültakató. A mozgás passzív szervei 39. 28. A csont felépítése. A vázizomzat működése A hő és a mechanikai ingerek fogalma, a fájdalom, a hő, a nyomás érzékelésének folyamata. A hang felfogásának és átalakításának folyamata. A halláskárosodás oka és megelőzése. A helyzetérzékelés fogalma, folyamata. A vegyi ingerek (íz és szagok) érzékelésének folyamata. Szabályszerűségek az érzékelés folyamatában. A bőr szöveti felépítése és feladata. A Mozgás passzív és aktív szerve fogalom. A csontszövet, porcszövet, ínszövet csontváz, ízesülés, izület, varrat fogalma. A csontok megnevezése. A csontváz és az ízületek feladata. A csont szerkezete, a vörös és sárga csontvelő, szivacsos állomány és tömör állomány fogalma, feladatuk. élettani hatásának megnevezése. A betegség jeleinek felismerése. A leggyakoribb betegségek felsorolása. A belső állandóság okainak felismerése. A szabályozás szerveinek kapcsolása a test megfelelő részeihez. Az egészség megőrzése. Az érzékszervek testbeli elhelyezkedésének felidézése, kapcsolása. Az érzékelés általános sémájának lerajzolása, ismertetése. A látás folyamatának felidézése, értelmezése. A szem egészsége megvédésének leírása. Látáshibakorrekciójának felidézése. Az hő és mechanikai érzékszervek elhelyezkedése a testben. A hang érzékelési folyamatainak jellemzése, értelmezése. Az érzékszervek megvédési módjainak felsorolása. Az érzékszervek elhelyezkedése. A bőr egészségvédelmének alkalmazása Az érzékszervi megbetegedés megelőzését szolgáló szokások felsorolása. A látás, a hőreceptorok, a kémiai receptorok, és a hallás vizsgálata. A gyakori érzékszervi csalódások vizsgálata, kialakulásuk magyarázata. A mozgás aktív és passzív szerveinek felidézése. A legfontosabb csontok felismerése, megnevezése, a nevek kapcsolása a megfelelő testrészhez. A csontok felépítésének megnevezése, a csont-, porc-, ínszövet jellemzése, mikroszkópi rajzának felismerése, a testben való elhelyezkedésük felsorolása. A csontok kapcsolódása típusainak felsorolása. A csontváz és izomzat együttműködésének leírása. A vázizmot felépítő szövet és a zsigereket felépítő izomszövet ANTSZ egészségnevelőivel. Életből vett esetek feldolgozása. Összefoglalás a tankönyv 85. old. Kérdéseinek segítségével. Tudáspróba a mf. 30. old. 1-3. feladata. munkafüzettel (31. old. 24/ 1-4. munkafüzettel (32. old. 25/ 1-3. feladata.) munkafüzettel (32-33. old. 26/ 1-3. munkafüzettel (33. old. M. feladatai). munkafüzettel (34. old. 27/ 1-5. feladata), a tanult csontok megmutatása egy csontvázon és a tanuló saját testén. munkafüzettel (35. old. 28/ 1-3. Mikroszkópi metszetek vizsgálata, vagy

9 Simaizomszövet, harántcsíkolt izomszövet, szívizomszövet és működésük 40. 29. A mozgásszervi megbetegedések Gerincferdülés, lúdtalp, lumbágó, porckorongsérv, porckopás, sérülések elkerülése: Ficam, rándulás, törés, ízületi gyulladás és a csontritkulás fogalma és megelőzése. 41-42.. Érzékelés és mozgás Az érzékelés és a mozgás közötti Ö összefüggés. A mozgás összefüggése az anyagcserével. Az anyagcsere 43. 30. A keringési rendszer. A vér A vér(szövet) összetétele, sejtes alkotói a vörösvérsejt, fehérvérsejt, vérlemezkék, vérzékenység, fehérvérűség, trombózis vérszegénység fogalma. A véralvadás folyamata. 44. 31. A szív és a vérkeringés. A szív és érrendszer megbetegedése A szív fogalma, felépítése és működésének folyamata. Verőér, gyűjtőér, a kisvérkör, nagyvérkör a vérnyomás fogalma. A szív és érrendszeri megbetegedések. A szívinfarktus, szívizomgyulladás, szívinfarktus, érelmeszesedés, agyvérzés, viszértágulat, magas vérnyomás fogalma. 45. 32. Az immunrendszer Immunitás, immunválasz fogalma. A nyirok és nyirokrendszer fogalma, felépítése, feladata. A csecsemőmirigy fogalma, szerepe. Mesterséges és természetes védettség fogalma, folyamata. A védőoltás fogalma. A vércsoportrendszerek 46. 33. A légzés A légzőszervrendszer felépítése. A ki- és belégzés folyamata. A légzőszervrendszer kapcsolata az idegrendszerrel. A módosult légzőmozgások. A tüdő levegőbefogadó képessége. tulajdonságainak, működésének leírása és összehasonlítása. Az izmok energiaigénye és a vérellátása közti kapcsolat felismerése és értelmezése. A leggyakoribb szervrendszeri elváltozások, betegségek, sérülések megnevezése, tüneteinek, megelőzési módjainak leírása, kapcsolása. Az érzékelés és a mozgás, anyagcsere közötti összefüggés felismerése, értelmezése. A tanultak rendszerezése. A vér összetétele és feladatának jellemzése. A vér alkotórészeinek felépítése, jellemzése, feladata. A vér besorolása a kötő és- támasztó szövetek közé. A véralvadás folyamatának értelmezése. A keringési rendszer szervei és a vérkeringés folyamatának felidézése. A verőerek és a gyűjtőerek szerepének összehasonlítása. A vér egyirányba áramlásának magyarázata. A vérnyomás és az idegrendszer kapcsolatának felidézése. A szív és érrendszeri betegségek megelőzésének felidézése, kapcsolása. Az fogalmak meghatározása. A nyirokrendszer és a vérkeringés feladatának összehasonlítása. A kötelező védőoltások felsorolása Az immunrendszer betegségeinek felismerése. A vércsoportrendszerek felidézése, kapcsolása a vérátömlesztés szabályaihoz. A légzőszervrendszer szerveinek felsorolása, jellemzése. A ki- és belégzés folyamatának értelmezése. A módosult légzőmozgások magyarázata. A légzéssel kapcsolatos adatok felismerése, számítások. A légzés és a légzőközpont feladatának kapcsolása. kivetítése. munkafüzettel (35. old. 25/ 1-2. Kieselőadások. Munka tankönyvvel (85. oldal kérdései), vázlatfüzettel. Kísérletek felidézése. Tudáspróba: mf. 36. oldal. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (37. old. 30/ 1-5. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (38 old. 31/ 1-5. feladata), video, vagy számítógépes animáció bemutatása a vérkeringésről. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (39. old. 32/ 1-5. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (40. old. 33/ 1-4. A légzés szemléltetése tüdőmodell, a légzőmozgások megfigyelése.

47. 34. A hangképzés. Légzőszervünk egészsége. 10 A hangképzőszerv, a gége felépítése. A hangképzés folyamata. Leggyakoribb betegségei. 48. 35. A táplálkozás A táplálék és tápanyag fogalma. Az emésztő szervrendszer szervei. Az emésztés folyamata. Emésztőnedvek feladata. 49. 36. A máj. Emésztőszerv-rendszerünk egészsége 50.. Táplálkozással kapcsolatos M gyakorlatok A máj fogalma, elhelyezkedése, feladata. A máj belső felépítése. Az epe elhelyezkedése szerepe. Mennyiségi és minőségi táplálkozás. Az emésztőszervrendszer megbetegedései.(fogszuvasodáa, hasmenés, gyomorfekély, vakbélgyulladás, epehólyaggyulladás, bélférgesség). 51. 37. A kiválasztás A kiválasztás, vizelet fogalma. A kiválasztó szervrendszer felépítése, a vese működése. 52. 38. A kiválasztó szervrendszer egészsége A hólyaghurut, vesemedence-gyulladás, vesekő, művese, veseátültetés fogalma. A hangképző szerv és részei nevének kapcsolása. A hangképzés folyamatának felidézése. A légzőszervi betegségek jellemzése és a hideg időjárás, és a levegőszennyeződés közti összefüggés kapcsolása. A táplálék és tápanyag fogalmának megkülönböztetése. Az emésztő szervrendszer szervei nevének kapcsolása a testbeli elhelyezkedéshez. Az emésztés folyamatának felidézése. Az emésztőnedvek nevének feladatának kapcsolása a termelő szervhez. A máj felépítésének és feladatának összekapcsolása. Az epe szerepének ismertetése. A mennyiségi és minőségi táplálkozás fogalmának meghatározása, példák felsorolása. Az emésztőszervrendszer betegségei megelőzésének felidézése. Tápanyagok értékének összehasonlítása, kapcsolása a napi táplálkozással. A húsfélék energiatartalma és az összetételük közti összefüggés meghatározása. A helyes étrend összeállítása, kiválasztása. A kiválasztó szervrendszer részeinek és nevének kapcsolása. A kiválasztás folyamatának és szabályozásának felidézése. A vese működésének leírása. A kiválasztó szervrendszer megbetegedéseinek jellemzése. A megelőzés és gyógyítás felidézése, kapcsolása. 53-54. Az anyagcsere Ö Az anyagcserében részvevő szervrendszerek működése közötti összefüggés felismerése, magyarázata. Általános egészségtan 55. 39. Az orvosi ellátás. Háziorvos, szakorvos, szakrendelés, fogalma. A szűrővizsgálatok típusai, feladatuk. A leggyakoribb betegségek ok- A háziorvos és a szakorvos feladatainak jellemzése. A szakrendelések típusai nevének és feladatának kapcsolása. A jelentkezés Munka tankönyvvel, munkafüzettel (41. old. 34/ 1-3. feladata.) A tanulók által gyűjtött levegőszennyezettségi statisztikai adatok elemzése. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (42. old. 35/ 1-3. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (43. old. 36/ 1-4. Munka a tankönyvvel és jegyzetfüzettel. Csoportos megbeszélés. Kiselőadások az egészséges táplálkozásról. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (44. old. 37/ 1-4. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (45. old. 38/ 1-4. Összefoglalás a tankönyv 107. oldalának kérdései segítségével. Tudáspróba, mf. 46. oldal 1-3. feladat. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (47. old. 39/ 1-4.

okozati összefüggése. 11 háziorvosi, szakorvosi rendelésre, a feltételek felidézése. A szűrővizsgálatok való megjelenés indoklása. A leggyakoribb megbetegedések felidézése, kapcsolása a szervrendszerekhez. 56. 40. A mentők és az elsősegélynyújtás A mentőhívás és az elsősegélynyújtás szabályai ismerete. Az elsősegély fogalma. A balesetveszély forrásai. A mentőhívás szabályainak bemutatása. A balesetek elkerülése lehetőségeinek felidézése. A balesetveszély forrásainak kapcsolása. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (48. old. 40/ 1-4. Csoportos helyzetgyakorlatok. 57.. M Elsősegélynyújtási gyakorlatok Nyomókötés, fedőkötés, oldalfekvő testhelyzet fogalma. Kötések készítése. Elsősegélynyújtás bemutatása ájuláskor. Feladatok a tankönyv 112-113. oldalán. 58. 41. Szenvedélybetegségek Szenvedélybetegség, fogalma és fajtái. A szenvedélybetegségek felismerése, jellemzése. A dohányzás káros hatásainak felidézése. Az alkohol hatása a szervezetre, az alkoholfogyasztás hatása a családra, társadalomra. 59. 42. Családtervezés Személyiség, temperamentum fogalma, típusai. Párválasztás, szerelem jellemzői. Nemi betegség fogalma és fajtái. Fogamzásgátló módszerek, művi abortusz fogalma, családalapítás. 60. 43. Az emberi viselkedés alapjai a családban A viselkedés meghatározása. A szocializáció szerepe, a gyermekért érzett felelősség. A családi együttműködés előnyei. A családi ünnepségek. 61. 44. Környezet-egészségtan Fertőzőbetegség, járvány, fertőzőforrás. A fertőzőforrások típusai. A fertőző betegségek megelőzése 62. 45. A megváltozott környezet hatása az emberre A környezetszennyezés és a betegségek összefüggése. A környezetszennyezés típusai, hatása az emberre. Szelektív hulladékgyűjtés fogalma. A környezetszennyező anyagok kibocsátásának megelőzése, a szennyezések A személyiség típusok jellemzése. Párválasztási szokások felidézése. A kórokozók és a nemi betegségek kapcsolása. A nemi betegségek és a nem kívánt terhességek megelőzési módszerei. A művi abortusz veszélyeinek ismertetése. A család szocializáló funkciójának jellemzése. A családi együttműködés jellemzőinek ismertetése. A családi ünnepek értelmezése. A fertőzés és a járvány fogalmának hasonlóságai és különbségei. A tisztaság és a fertőzés megelőzése összefüggésének felismerése. A fertőző források felsorolása, jellemzése. Kapcsolja össze a környezetszennyező anyagokat és az általuk okozott betegségeket. Magyarázza meg az allergiás megbetegedések okait. Mondjon olyan eljárásokat, amelyekkel a környezetszennyező anyagok kibocsátása csökken. Munka tankönyvvel (116. oldal gyakorlata, munkafüzettel (48. old. 41/ 1-3. feladata.) Munka tankönyvvel (118. oldal gyakorlata, munkafüzettel (49. old. 42/ 1-3. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (48-49. old. 41/ 1-5. Munka tankönyvvel (123. oldal gyakorlata, munkafüzettel (50. old. 44/ 1-4. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (51. old. 45/ 1-4.

12 Óra Tananyag Új tények, fogalmak, összefüggések, megszüntetése. 63. 46. Lelki egészségünk védelmében A stressz fogalma, jellemzői. Helyes napirend kialakítása. 64. Ö Általános egészségtani ismeretek Az egészséges életmód és napirend jellemzői. A stressz jellemzőinek felismerése. Szervezetünk zavartalan működése és az egészség összefüggése. Az egészség értékének felismerése. A betegségek jellemzése megelőzése módjainak felsorolása. Az emberi tevékenységek kapcsolása az egészséges életmóddal. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (52. old. 46/ 1-2. Összefoglalás a tankönyv 128. oldalának segítségével. Tudáspróba, az 53. oldal 1-4.

13 Óra Tananyag Új tények, fogalmak, összefüggések, iimiről TANULTUNK AZ ELMÚLT KÉT ÉVBEN? 65-66. 1. Az élővilág kialakulása, szerveződése és a törzsfejlődés 67-68. 2. A genetika alaptörvényei és az öröklődés 69-70. 3. A gombák, a növényi és állati szervezetek felépítés és működése. A tanult anyagok csoportosítása funkció működés szerint. Az anyag szerveződése és fejlődésének nagyobb lépéseinek ismertetése. Az élő szervezetek kialakulásának időbeli csoportosítása, kapcsolása, A megjelent élőlénycsoportok evolúciós előnyeinek összehasonlítása. A számtartó és számfelező osztódás szerepe és folyamatának összehasonlítása. Az uralkodó és lappangó öröklődésmenet összehasonlítása, példák felidézése. Az élőlények testfelépítésének összehasonlítása. A szövetek csoportosítása. 71. 4. Az ember szervezete és egészsége Az ember szervrendszereinek felsorolása, működésének jellemzése. A szervezet működésének irányításénak összekapcsolása. 72. 5. Az egyed feletti szerveződési szintek jellemzői 73-74. Szakaszzáró ellenőrzés A környezeti tényezők és a társulások összefüggése. A bioszféra a jellemzése Munka tankönyvvel, a 129-132. oldal táblázataival, munkafüzettel (54-55. old. 1-10. Munka tankönyvvel a 133-134. oldal táblázataival, munkafüzettel (56. old. 1-4. Munka tankönyvvel, 135. oldal táblázata, munkafüzettel (57-58. old. 1-8. Munka tankönyvvel, a 138. oldal táblázataival, munkafüzettel (60. old. 1-6. Munka tankönyvvel 141. oldal kérdéseivel, 142. oldal táblázatával.