Információs lap valamely gyártó EWF/IIW ISO 3834 szerinti KIR, azaz: környezetközpontú irányítási rendszerének minősítéséről és tanúsításáról C) EWF Környezetközpontú irányítási rendszer Részlet az EWF 636-07 dokumentumból /H/KIR/ 1. Az EWF Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) feladatköre A Gyártói Környezetközpontú irányítási rendszer szervezetének kézbentartása céljából az EN ISO14001 megköveteli a Gyártótól, nevezzen ki egy személyt különleges vezetési képviselő -nek, aki közvetlenül a felső vezetésnek felelős. Az EWF Környezetközpontú irányítási rendszer tekintetében ez a személy lehet a gyakorlattal rendelkező és megfelelő szakképzési tanfolyamon az EWF Környezetközpontú irányítási rendszer terén képesítést szerzett Hegesztési Felelős is (lásd az EN ISO 14731 vagy azzal egyenértékű szabványt). Lehet azonban a szervezeten belül egy másik személyt is megbízni ezzel a feladattal, feltéve, hogy igazolni tudja: rendelkezik a megkívánt ismeretekkel és hozzáértéssel, továbbá támaszkodhat a Gyártó felelősé(ei)nek a szakértelmére. A felső vezetés felé az EWF Környezetközpontú irányítási rendszerért felelősnek kinevezett személyt a továbbiakban Környezetvédelmi Hegesztési Felelősnek (KHF) nevezzük. A jelen Információs lap -ban az 1. sz. táblázat tartalmazza a KHF részére ajánlott szakképzési tanfolyam tantervét. A szervezeten belüli minden más személy, akinek az EWF Környezetközpontú irányítási rendszer tekintetében feladatai vannak, az KHF-nek tartozik felelősséggel. Mindegyikük a környezetvédelmi rendszer számukra kiadott részének alkalmazásáról fog gondoskodni. 2. A Környezetvédelmi Hegesztési Felelős (KHF) feladatköre A hegesztéses gyártással kapcsolatos összes tevékenység közül az KHF minimális feladatköre: a felső vezetés segítése a környezetvédelmi politika kialakításában; e környezetvédelmi politika dokumentálása és terjesztése a szervezeten belül; a felső vezetés segítése a környezetvédelemi feladatok meghatározásában; a szempontok, hatások és a vonatkozó jogi előírások meghatározása; környezetvédelmi célok és előirányzatok meghatározása; a Gyártó segítése a környezetvédelmi tervek kiadásában; a környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos környezetvédelmi feladatokkal megbízott személyzet felkészítése, oktatása és szakképzése; a belső és külső környezeti jelzések fontosságának értékelése; a környezetvédelmi vészhelyzetek koordinálása; a környezetvédelmi nem-megfelelőségek kezelése; környezetvédelmi auditálások lebonyolítása az EWF H/KIR helyes alkalmazásának biztosítása érdekében; az EWF H/KIR rendszeres felülvizsgálatának biztosítása, a folyamatos javulás meg-valósítása érdekében.
3. Az EWF Környezetközpontú Irányítási Rendszer (EWF H/KIR) kulcselemei Az EWF H/KIR következő bekezdésekben ismertetett része csak a hegesztéses gyártási tevékenységekre vonatkozik; ezt igazítani és finomítani kell azoknak a szempontoknak a természete és terjedelme szerint, melyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a külső, a gyártó telepe közeli területeket. 3.1. Hegesztési eljárások és rokon tevékenységek Legelőször is az EWF H/KIR megköveteli a bármiféle esetleges jövőbeni hatások megelőzését szolgáló korrekciós intézkedések tervének meghatározását és/vagy a jelenleg ténylegesen fennálló kedvezőtlen hatás korrekcióját. E cél elérése érdekében a Gyártó köteles elvégezni egy sor környezetvédelmi vizsgálatot, melyek kiinduló pontja egy előzetes elemzés, ez képezi az alapját a szervezet környezetvédelmi politikájának. A hegesztéses gyártás egy olyan komplex folyamat, mely nem korlátozható csupán a fázisra; azt megelőzően, közben és az után olyan egyéb tevékenységeket is végeznek, melyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. E szempontból a hegesztéses gyártás úgy tekinthető, mint amely az alábbi fő fázisokból tevődik össze: anyagkezelés és előkészítés; a folyamat; munkahelyi és laboratóriumi vizsgálatok; utókezelések. 3.2. Előzetes környezetvédelmi elemzés Ennek az elemzésnek a fő célja annak meghatározása, vajon a fent említett gyártási fázisok tevékenységeivel összefüggő hatások meghaladják-e az előírt határértékeket, ezáltal kedvezőtlenül befolyásolva a környező területeket. (Ehhez nyújt segítséget az EN 14717 ellenőrző lista.) Az ide csatolt 2. sz. táblázat a hegesztéses gyártással foglalkozó elemzésnek erre a részére mutat be egy példát. A benyújtott elemzés egy meglehetősen komplett minőségi információt tartalmaz az érintett folyamatokról, ugyanakkor a Gyártóra hagyja a hatások mennyiségi felmérésének feladatát, így meghatározható a vonatkozó környezeti hatások esetleges kedvezőtlen volta. A 2. sz. táblázat közvetlenül kapcsolódik a 3. sz. táblázathoz, amely minőségi szempontból részletesebb információkat szolgáltat a különböző eljárásokról, összekapcsolva az egyes hegesztőeljárás típusokat a felhasznált. Minden egyes kapcsolaton belül (melyet egy színes négyzet képvisel) bemutatja az érintett eljárásból fakadó összes lehetséges szempontot. A szín a bemutatott szemponttól várható hatás potenciális szintjét fejezi ki. A hatás szintje és a megfelelő intézkedés közötti kapcsolat fogalmát részletesen mutatja be a 3. sz. táblázat alsó táblázata. A vörössel jelzett esetek olyan hatás-szintet képviselnek, mely esetleg erősen meghaladja az előírt határértékeket, így csak az ilyen erős hatású esetre kell meghatározni a környezetvédelmi intézkedéseknek együttesét (azaz a környezetvédelmi elemzést); kialakítani az abból következő helyesbítő intézkedéseket és elérni az alkalmazott korrekció fennmaradását a felügyelet révén. A többi megjelölt hatás-szint (közepes, közepesen gyenge, gyenge),
melyeket megfelelően a sárga, a világoszöld és a zöld szín képvisel, úgy tekintendők, mint amelyek az előírt határértékeken belül esnek. A sárga hatásszint úgy tekintendő, hogy az annyira közel esik az előírt határértékhez, ami már Részletes Környezetvédelmi analízist (RKA) igényel, azért, hogy szükség esetén bármikor készek legyünk az elemzés eredményeit (a korrekciós intézkedéseket) megvalósítani. A zöld hatás-szintet úgy tekintjük, mint amely elég messze van az előírt határértékektől, így a vonatkozó szempontok csak egy könnyű felügyeletet igényelnek. 3.3. Különleges környezetvédelmi tervek (célok és előirányzatok) Azok a hatások, melyek szintjei kívül esnek a Gyártó vagy a jogszabályok követelményein, nyilvántartásba és értékelésre kerülnek. A hegesztéses gyártás által előidézett kedvezőtlen hatások meghatározására végzett minőségi és mennyiségi környezetvédelmi elemzés utáni további intézkedések az EN ISO 14001-ben megjelölt módon történnek. A folyamatban alkalmazandó vonatkozó korrekciós intézkedéseket részletesen meg kell határozni (például meg kell jelölni az anyagokat, a berendezéseket, a személyzetet, az időzítést, a költségbecslést stb.), azokat meg kell tervezni, és át kell tekinteni a végleges alkalmazási döntés meghozatala céljából. Ez a döntés megváltozathatja és javíthatja a Gyártó környezetvédelmi politikáját oly módon, hogy további célokat és előirányzatokat fogad el a különleges szennyeződések megszüntetésére. A 4. sz. táblázat egy űrlapformát mutat be, mely felhasználható minden egyes szempont szerinti elemzés komplett történetének a rögzítésére, beleértve a javasolt intézkedést is. Ezt az űrlapot általában összekapcsolják a Környezeti Elemzési Jelentéssel (KIR jelentés), melyet minden folyamat-változtatásnál kiadnak az esetleges szennyezés meghatározása céljából. A hegesztés és a rokon eljárások területén készített bármilyen kitöltött űrlapot, javaslatot vagy tervezést jóvá kell hagyatni a Környezetvédelmi Hegesztési Felelőssel. 4. Az EWF Környezetközpontú irányítási rendszer (EWF H/KIR) oktató személyzete A hegesztéses gyártási tevékenységben érintett teljes személyzetet fel kell készíteni a kialakított környezetvédelmi rendszerrel kapcsolatban, az esetleges szennyezés megelőzése érdekében. E célból a Környezetvédelmi Hegesztési Felelősnek meg kell határoznia egy különleges képzési programot és alkalmazni azt. A rendszer változtatásai (folyamatok, eljárásmódok, a kulcsszemélyzet változása stb.) esetében megfelelően módosítani kell a szakképzési témaköröket is. 5. Az EWF H/KIR szerinti nem-megfelelőségek kezelése, korrekciós és megelőző intézkedések. Az EWF H/KIR szerinti nem megfelelőségeket, valamint a helyesbítő és megelőző intézkedéseket az EN ISO 9001-ben leírtak szerint kell kezelni. A javasolt döntések vagy intézkedések érvénybe léptetése előtt ki kell kérni a Környezetvédelmi Hegesztési Felelős hivatalos jóváhagyását. 6. Belső auditálások A bevezetett EWF Környezetközpontú irányítási rendszer (EWF H/KIR) auditja a Környezetvédelmi Hegesztési Felelős feladatkörébe tartozik és az auditálást úgy kell
tervezni, hogy az felölelje az összes olyan területet, ahol az EWF H/KIR-t alkalmazzák. Az auditálások elvégzésére azért van szükség, hogy megelőzzék a gyártó figyelmetlenségéből eredő esetleges környezeti szennyezést. Tanfolyamok a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülésnél! Hegesztési felelősök és H/KIR feladattal is megbízott szakemberek részére tanfolyamokat biztosít az Egyesülés. A tanfolyamokon a résztvevők megismerik az EN ISO 3834 és a H/KIR szabályokat. Az EWF 636-07 2.1. táblázata Szakképzési tanfolyam a Környezetvédelmi felelősök részére Tantárgy Idő 1. Bevezetés 4 óra - Tájékoztatás az EN ISO 14001 legfontosabb fejezeteiről; - Az EN 3834 (vagy azzal egyenértékű irányítási rendszer a hegesztéses gyártáshoz) és - Az EN ISO 14001 és az EN ISO 3834 kapcsolódása 2. Az EN ISO 14001 alkalmazása a cégnél 4 óra - A Gyártó környezetvédelmi politikája; - Az EWF Környezetközpontú irányítási rendszere (EWF KIR), mint a Gyártó hegesztett termékeinek környezetvédelmi kerete; - A cégnél folytatott tevékenység, utalva a hegesztéses gyártásra és a rokon folyamatokra; - Az EWF H/KIR a cégnél történő bevezetése után várt környezetjavulás 3. Környezetvédelmi előzetes elemzés. 4 óra - A környezetvédelmi előzetes elemzés szerepe a hegesztéses gyártásban és a rokon folyamatokban; - Példa a környezetvédelmi előzetes elemzésre; - A hegesztéses gyártás a környezetre gyakorolt hatásának csökkentését célzó intézkedések; - Az EWF H/KIR legfontosabb eljárásmódjai és utasításai. 4. Az EWF KIR eljárásmódjai és utasításai, példák bemutatása. 2 óra - A nemmegfelelőségek és vészhelyzetek kezelése; - Mikor, miért és hogyan okozhat egy nemmegfelelőség vészhelyzetet. 5. Az EWF H/KIR által érintett személyzet 2 óra - A Hegesztési Felelős szerepe az EWF H/KIR-ben; - Környezetvédelmi auditálás: az EN ISO 14010, az EN ISO 14011 és az EN ISO 14012 szabványok értelmezése az EWF KIR a cégnél történt bevezetésének felülvizsgálata alkalmával; - A személyzet az EWF H/KIR terén történő oktatásának fontossága. Összesen: 16 óra Megjegyzés: A képzés fenti tartalma egy tudás alapkövetelmény a Hegesztési Felelős részére ahhoz, hogy mérlegeljék Környezetvédelmi Hegesztési Felelős -sé történő átminősítését.
Az EWF 636-07 2.2. táblázata A hegesztett termékek gyártásával kapcsolatos tevékenységek környezeti szempontjai és hatásai TEVÉKENYSÉG SZEMPONTOK HATÁSOK ANYAGKEZELÉS ÉS ELŐKÉSZÍTÉS Különböző termékek raktározása és kezelése Olaj, laboratóriumi vegyszerek, oldószerek, hulladékok stb. kiömlése - Talajszennyezés különböző szerves és szervetlen Hőkezelések Égéstermékek emissziója Hűtőfolyadékok elszökése A légkör szennyezése gáz égéstermékekkel és szemcsés Talajszennyezés folyékony és szemcsés Homokfúvás Homok kiszóródása Zajkibocsátás Talajszennyezés Akusztikus szennyezés Lángvágás Sugárzó energia (fény, hő) Vágási salak képződése Fém-oxidokat, elemi fémeket és gázokat (NOx, O3) füstök Környezetszennyezés Talajszennyezés Plazmavágás Víz alatti vágás Élelőkészítés Sugárzó energia (fény, hő) Fém-oxidokat, elemi fémeket és gázokat (NOx, O3) füstök Sugárzó energia (fény, hő) A vágó folyadék elszökése Hűtővíz és forgácsoló olaj kiömlése Zajkibocsátás Fáradt olajok és fémhulladékok (fényforgács, fémdarabkák, ócskavas) keletkezése Környezetszennyezés Környezetszennyezés talajszennyezés Talajszennyezés olajjal Zajszennyezés olajjal Akusztikus szennyezés Talajszennyezés olajjal és fémmel Formázás, préselés Zajkibocsátás Akusztikus szennyezés KÖTÉSI ELJÁRÁSOK HEGESZTÉSI ELJÁRÁSOK Hegesztés (részletes elemzést lásd a 3.sz. táblázatban) Sugárzó energia (fény, hő) Salak és anyag maradványok képződése Fém-oxidokat, elemi fémeket és gázokat (NOx, O3) füstök EGYÉB KÖTÉSI ELJÁRÁSOK Lágyforrasztás Anyagok : - hidrogén-bromid - ólom-oxid - hidrogén-klorid - formaldehid - hidrazin - szervetlen ónvegyületek - szerves ónvegyületek - mosófolyadékok Keményforrasztás Anyagok : - bór-oxid - bór-trifluorid - kadmium-oxid - fluoridok Környezetszennyezés Talajszennyezés fémekkel és fémvegyületekkel Talajszennyezés
Lángszórás Ívszórás Plazmaszórás VIZSGÁLATOK Kémiai és fizikai vizsgálatok Radiográfiai vizsgálat Mágnesezhető poros vizsgálat Folyadékbehatolásos vizsgálat - réz-oxid - foszfor-pentoxid - ezüst-oxid - cink-oxid A felhasznált por összetételétől függő fém-oxidok NOx A felhasznált por összetételétől függő fém-oxidok A felhasznált por összetételétől függő fém-oxidok Mint fent, plusz anyagkibocsátás: - nikkel-oxid - ózon Gázok és gőzök Elemzési maradékok keletkezése Sugárzó energia Film előhívó-, rögzítő- és mosófolyadékok keletkezése Folyadékok és porok keletkezése Folyadékok és szemcsés anyagok elszökése A légkör szennyezése Talajszennyezés Röntgen és gamma sugárzás Talajszennyezés savakat, sókat stb. folyadékokkal Talajszennyezés savakat, sókat stb. folyadékokkal Talajszennyezés szerves és szervetlen folyadékokkal és szemcsés (színezékekkel stb.) Hidraulikus vizsgálat Folyadékok elszökése Talajszennyezés olajokkal, oxidokkal stb. UTÓKEZELÉSEK Maratás Oxigén-éghető gázkeverékes eljárásos hőkezelések Fémmegmunkálás Festés Savas és lúgos folyadékok és gőzök Égéstermékek (gázok, füstök, porok) Hűtőfolyadékok elszökése Hűtővíz és gépolaj kiömlése Zajkibocsátás Fáradt olajok és fémhulladékok (fémforgács, fémdarabkák, ócskavas) keletkezése Oldószerek elszökése színezékekkel vagy anélkül Talaj- és légszennyezés A légkör szennyezése gáznemű égéstermékekkel és szemcsés Talajszennyezés olajokkal és szemcsés Talajszennyezés olajokkal Akusztikus szennyezés Talajszennyezés olajokkal és fémmel Talaj- és légszennyezés Megjegyzés Esetleges egyéb hatások, amennyiben jelentősek, szintén figyelembe vehetők (pl. villamos energiaigény csökkentése, balesetek, tűzesetek, tartályok meghibásodása által okozott szennyezés stb.). HEGESZTÉSI ELJÁRÁS Fémíves eljárások Kézi ívhegesztés bázikus bevonatú Az EWF 636-07 2.3. táblázata Példa a környezetvédelmi elemzésre a hegesztéses eljárásoknál Gyengén ötvözött acél HEGESZTETT ANYAG Erősen ötvözött acél Alumínium ötvözet Nikkel ötvözet
elektródával Kézi ívhegesztés nem bázikus bevonatú elektródával Ívhegesztés védőgázt igénylő és önvédő porbeles elektródával MIG/MAG TIG füstök, F, NOx, CO, B-III* III* III* III* - CO2 (MAG) - ThO2 (ThO2 tartalmú elektródával végzett hegesztésnél) Víz alatti ívhegesztés - Hegesztési Egyéb heg. eljárások Plazma hegesztés Láng-hegesztés Ellenállás-hegesztés füstök, Co, B-III* füstök, NOx - Szerves anyagok (olajos, zsíros lemezek hegesztésénél) - CO III*, Cr (VI), Ni III*, Cr (VI), Ni III*, Cr (VI), Ni III*, Cr (VI), Ni - CO2 (MAG) - Cr (VI), Ni-oxidok, - ThO2 (ThO2 tartalmú elektródával végzett hegesztésnél ) - Hegesztési füstök, Co, B-III*, Cr (VI), Ni-oxidok III* - CO2 (MAG) füstök, Co, B-III* füstök, NOx, CO, Ni füstök, NOx, Co, Ni füstök, NOx, Co, Ni füstök, NOx, Co, Ni - CO2 (MAG) - Ni-oxidok - Hegesztési füstök, Co, B-III*, Ni-oxidok - Szerves anyagok (olajos, zsíros lemezek hegesztésénél) - CO - Szerves anyagok (olajos, zsíros lemezek hegesztésénél) - CO - Szerves anyagok (olajos, zsíros lemezek hegesztésénél) - CO Jelmagyarázat az EWF 636-07 sz. dokumentum 2.3. táblázatából átvett Példa a környezetvédelmi elemzésre a hegesztéses eljárásoknál c. táblázathoz Hatás ERŐS HATÁS Intézkedés Részletes környezetvédelmi elemzés + Korrekciós intézkedés
KÖZEPES HATÁS KÖZEPESEN GYENGE HATÁS GYENGE HATÁS + Felügyeleti ellenőrzés Részletes környezetvédelmi elemzés + Felügyeleti ellenőrzés Felügyeleti ellenőrzés (Részletes környezetvédelmi elemzés, ha tóriumos elektródokkal hegesztenek) Felügyeleti ellenőrzés Az EWF 636-07 2.4. táblázata A környezeti hatás azonosítási űrlapja A szervezet LOGÓ-ja A KÖRNYEZETI HATÁS AZONOSÍTÁSI ŰRLAPJA............. sz. űrlap..... kiadás. Kelt:..... A FIGYELEMBE VETT KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONT Az emisszió leírása. TÍPUS Az emisszió forrása és rendeltetési helye. Egyéb információ. HELYSZÍN A terület, ahol a környezeti hatás jelentkezik FELELŐSSÉG JELENLEGI ELJÁRÁSREND A HATÁS MINŐSÉGE ÉS MENNYISÉGE FŐBB KOCKÁZATOK SZABÁLYOZÁS ENGEDÉLYEK A HATÁS KORLÁTOZÁSA MEGJEGYZÉSEK, INFORMÁCIÓK A hatást előidéző tevékenységért felelős részleg azonosítása. Az üzem azon részének vezetésére és fenntartására rendes körülmények között használt eljárásoknak az ismertetése, ahol a hatás jelentkezik. JÁRULÉKOS KÖRNYEZETI HATÁS Az emissziók jellemzése: utalás a toxikológiai formákra stb. Az okozott szennyezéssel összefüggő kockázatok ismertetése. A fennálló törvények és jogszabályok felsorolása. A helyi, regionális vagy állami hatóságok által kiadott engedélyek felsorolása. A jelenlegi alkalmazott gyakorlati módszerek a hatás korlátozására, megszüntetésére vagy kiküszöbölésére, az emisszió korlátozására, a vészhelyzetek kezelésére; hivatkozás a dokumentált eljárásrendre. A belső vagy külső kommunikáció ismertetése. A HATÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYEI Ebben a szakaszban kell a környezetre gyakorolt hatást jelentősnek vagy nem jelentősnek értékelni az alábbi értékelési kritériumok közül egynek vagy többnek a figyelembe vételével: - Magának a hatásnak az értékelése (pl. a terjedelme, súlyossága, állandósága, előfordulási eshetősége, előre látható időtartama, helyszíne, esetleges forrása stb.); - A kockázatok értékelése; - A szabályozás és az engedélyezések értékelése; - A hatás korlátozására jelenleg alkalmazott gyakorlat értékelése; - Az érdekelt felekhez beérkezett észrevételek, panaszok, információk értékelése; - A termékgyártójától (a szolgáltatást nyújtótól) kapott információ értékelése;
- A közvetlen szemrevételezés során végzett mérések, elemzés és a kapott adatok értékelése. A VÁRT JAVULÁS Ebben a szakaszban kerül ismertetésre a várt javulás, az alábbiak szerint: 1. A hatás korlátozása; 2. A kockázatok korlátozása; 3. Oktatás és szakképzés; 4. A jelenlegi gyakorlat hatékonyságának javulása; 5. Az információs csatornák javulása; 6. Egyéb (részletezendő).