Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Tervének Melléklete

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Tervének Melléklete Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Kutatási és Vállalkozásfejlesztési Főosztályán 1

Köszönetnyilvánítás Ezúton mond a szerző köszönetet mindazoknak a szakértőknek, akik hozzájárultak a Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terve Megvalósítási Tervének létrejöttéhez. Köszönet illeti elsősorban az MÉTP fókuszterületeinek szakmai műhelyét, és különösen az egyes fejezetek megalkotóit: Fábián Miklós, a Fábián & Fábián Tanácsadó és Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Gonda József, a COLAS- HUNGÁRIA Építőipari Zrt. képviselője, Horváth György, az Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt. osztályvezetője, dr. Medgyasszay Péter, a Belső Udvar Bt. ügyvezetője, Sághi Attila, a SZ-építők Kft. képviselője és Szalay András, az S-Metalltech 98 Kft. ügyvezető igazgatója. Továbbá köszönet jár az ÉMI Nonprofit Kft. szakértőinek munkájáért, és mindazok szakmai segítségéért és észrevételeiért, akik valamilyen módon hozzájárultak a dokumentum végső kialakításához. 2

Tartalomjegyzék 1 A VEVŐI/FELHASZNÁLÓI IGÉNYEK SZOLGÁLATA... 4 1.1 A prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára...6 1.2 B prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés...14 1.3 C prioritás: Föld alatti terek hatékony kihasználása... 21 1.4 D prioritás: Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével... 28 2 ÚTON A FENNTARTHATÓSÁG FELÉ...37 2.1 E prioritás: Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag)... 39 2.2 F prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése...44 2.3 G prioritás: A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése... 48 2.4 H prioritás: Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért...55 2.5 I prioritás: A biztonság és védelem növelése...63 3 AZ ÉPÍTŐIPAR ÁTALAKULÁSA...69 3.1 J prioritás: Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok...71 3.2 K prioritás: Infokommunikációs eszközök és automatizálás...77 3.3 L prioritás: Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek...86 3.4 M prioritás: Vonzó és hatékony munkahelyek...93 4 FELZÁRKÓZÁS AZ ÉLVONALHOZ...98 4.1 N prioritás: A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése...99 4.2 O prioritás: Fenntartható energiaellátás... 104 4.3 P prioritás: Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása... 116 3

1 A vevői/felhasználói igények szolgálata Az építésügyi célok és kutatási irányok e pillére négy prioritást foglal magában. A következő táblázat bemutatja ezeket a prioritásokat és a tíz év alatt hozzájuk rendelt (ajánlott) kutatásra fordítandó támogatási összegeket. 1. Táblázat A A vevői/felhasználói igények szolgálata prioritásai Prioritás Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára Érték [Mrd HUF/10 év] Részarány [%] 7,50 4,8% B Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés 66,75 42,6% C Föld alatti terek hatékony kihasználása 37,50 23,9% D Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével 45,00 28,7% A vevői/felhasználói igények szolgálata prioritásai összesen 156,75 100% A prioritások az alábbi támogatandó kutatási területeket jelölték ki, melyek részletes bemutatását, valamint költségigényüket és azok ütemezését a következő fejezetek tartalmazzák. A prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára A1: A jelenlegi épületállomány minőségének feltérképezése, a változtatási potenciál meghatározása A2: A felhasználói igények, a felhasználói szokások változásának és a külső környezet várható változásának jobb megértése A3: Egységesített számítási módszerek kidolgozása a mindenkinek megfelelő beltéri környezet tervezéséhez A4: A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése B prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés B1: Fenntartható városi politika és a városok holisztikus fejlesztése a városlakók intenzív bevonásával B2: Új eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez B3: Energiahatékony épületek és városok koncepciói C prioritás: Föld alatti terek hatékony kihasználása C1: A föld alatti építés magyarországi lehetőségei C2: Konvencionális alagútépítés C3: Gépesített alagútépítés C4: Mélyalapozások, speciális mélyépítés 4

C5: Kitakarás nélküli (No dig) közműépítési és felújítási technológiák C6: Meglévő föld alatti terek felújítása, újrahasznosítása C7: Tervezési alapadatok intelligens előállítása és kezelése, monitorozás, visszacsatolás D prioritás: Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével D1: Új módszerek/eszközök a közlekedési- és közműinfrastruktúrák széleskörű menedzselésére városi és városon kívüli kontextusban a szolgáltatásra való hatás csökkentése érdekében D2: Szabványok, modellek és adatbázisok az öregedésre és elhasználódásra hajlamos szerkezetek és alkotórészek hosszútávú követésére és előrejelzésére D3: Új koncepciók a szerkezetek élettartamának meghosszabbítására illetve kapacitásuk növelésére, melyek nem csökkentik a biztonságot, és pozitív hatással vannak a fenntartásra D4: A forgalomra és az ellátásra minimális hatással levő új vizsgálati módszerek a szerkezetek és infrastruktúrák (föld alattiak is) károsodásának korai észlelésére D5: Fejlesztés, tervezés, építés és üzemeltetés új vagy nem hagyományos multifunkcionális anyagokkal, vagy nagyobb teljesítménnyel rendelkező hagyományos anyagokkal, alacsony környezeti hatással, nagy tartóssággal, alacsonyabb fenntartási, üzemeltetési költségekkel és a felhasználók és állampolgárok számára megnövelt kényelemmel D6: Integrált életciklus-értékelési rendszerek költséghatékony és könnyen karbantartható érzékelő elemekkel, monitorozási és teljesítmény-előrejelzési rendszerekkel kombinálva, és felölelve az építkezésellenőrzés, eszközmenedzsment, és a fenntartás-optimalizálás minden szakaszát D7: IKT és ITS rendszerek a forgalom optimalizálására, a forgalom- és közlekedésmonitorozást és -menedzsmentet integráló hálózatok üzemképessége és védelme, a felhasználók tájékoztatása, útdíj-, rendkívüli esemény- és krízismenedzselés 5

1.1 A prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára 1.1.1 A prioritás rövid leírása A fenti prioritás akció egy igen széles spektrumot fog át. Összefoglalóan azt a nagyon fontos és összetett kérdéskört feszegeti, hogy a beltéri környezetet hogyan kell kialakítani úgy, hogy az hosszú távon se okozzon betegséget, balesetet, a lehető legnagyobb mértékben használhassák mozgásukban korlátozottak is, valamint a tér fizikai és esztétikai jellemzői összhangban legyenek a tervezett funkcióval, illetve a korántsem azonos igényekkel és adottságokkal rendelkező felhasználók igényeivel. Az életminőség igen erősen kapcsolódik a zárt és félig zárt terek egészséges és komfortos kialakításához, hiszen az európai lakosság idejének 90%-át az épített környezetben tölti. Európai felmérések alapján a zárt terek több mint 40%-ában panaszkodnak a használók egészségügyi és komfort hiányosságokról, és gyakran számolnak be betegségek kialakulásáról. A belső terek fejlesztése tehát igen nagy potenciál az egész társadalom részére. Megállapítható az is, hogy a lakosság egyre nagyobb mértékben csak korlátozottan tudja használni az épített környezetet. Ez különösen az idős, mozgáskorlátozott lakosságra érvényes, akiknek autonóm, független élete akadályozott, de ugyanilyen fontos a kisgyermekek, a babakocsival közlekedők helyzetének javítása is. Az alapvető elvárások biztosítása mellett vonzóvá és stimulálóvá lehet alakítani a környezetet. Felmérések szerint az ösztönző módon kialakított terekben hatékonyabb a munka, a pihenés, és jobb a felhasználók közérzete is. 1.1.2 Helyzetkép a. Egészséges és biztonságos beltéri környezet Komfort és mikroklíma A beltéri környezet jellemzőivel a magyarországi épületek használói ritkán elégedettek teljes mértékben. Az értékelést nehezíti, hogy a felhasználótól függően gyakran más értékelések születnek ugyanolyan feltételek esetén is. (A fő kifogások általában: a helyiség hőmérséklete túl magas/alacsony, húz a fal, nem lehet kibírni az ablak mellett, huzat, levegőtlenség, zaj, alacsony vagy túl nagy megvilágítás stb.). A tartósan fennálló eltérések sok kellemetlenséget, de akár egészségkárosodást is okozhatnak a felhasználóknál. Jelenleg Magyarországon a beltéri környezet tervezési jellemzőit az MSZ EN 15251:2008 sz. szabvány (Épületek energia-teljesítőképességének tervezésére és becslésére, levegőminőségére, hőmérsékletére, fény- és akusztikai viszonyaira vonatkozó beltéri bemeneti paraméterei) és az MSZ CR 1752:2000 (Épületek szellőztetése. Épületek belső környezetének tervezési alapjai) rögzíti. A beltéri környezet fő jellemzői: belső hőkörnyezet (operatív hőmérséklet, hőmérsékleti aszimmetriák), légsebesség, légcsere, belső levegőminőség, átlagos hangnyomásszint, megvilágítás. A belső környezet paramétereit A-B-C kategóriába sorolva adja meg a szabvány, a várható elégedetlenségi határértékek alapján. Korábban épületeink csak különleges esetben rendelkeztek légtechnikai rendszerekkel. Részben a multik által behozott európai vállalati sztenderdek, részben a már tökéletesen légzáró nyílászáró és határoló szerkezetek miatt, 6

különösen a jelenlegi energetikai szabályozás szigorítása esetén ez lényegesen gyakoribb lesz. A légtechnikai rendszerek segítségével az épületek helyiségeiben olyan légállapotot lehet létrehozni, amellyel megoldható a benntartózkodó személyek kellemes hőérzete vagy a telepített technológia problémamentes működtetése. A hőmérséklet-eloszlást természetesen a határoló szerkezetek hőtechnikai minősége is befolyásolhatja. A határoló szerkezetekre vonatkozó előírásokat a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról tartalmazza. Szennyezőanyagok A belső terek levegőminőségére a környezet levegőminőségén és az egyéb használati tényezőkön (pl. dohányfüst, főzés) kívül jelentős befolyása lehet a tárgyak, burkolatok, épületszerkezetek szennyezőanyag-kibocsátásának is (pl. formaldehid). Erre vonatkozóan a vásárlók csak igen gyér információt kaphatnak. Ennek jelentőségét annak ismeretében kell vizsgálni, hogy Magyarországon az új lakások alapterülete és belmagassága korlátozott, a lakásokban felhalmozott szintetikus termékek mennyisége növekszik. Magyarországon igen elterjedtnek tekinthető a belső tér levegőminőségét rontó penészesedés is. A penészesedés általában épületfizikai okokból (pl. hőhidasság) alakul ki, gyakran energetikai célú felújítások eredményeképpen. Ivóvíz A magyarországi települések jelentős részében az egészséges ivóvíz a közhálózatból biztosítottnak tekinthető. Fontosabb létező problémák: alga toxinok, szerves mikroszennyezők, szintetikus szteroidok, gyógyszermaradványok, természetes hormonok és kozmetikumok, és más, a hormonháztartást befolyásoló anyagok jelenléte; szervetlen szennyezők. Vízminőséggel kapcsolatos előírások: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről Egyéb hatások Az egyéb az épületekben tartózkodók közérzetét, esetenként egészségét esetleg károsan befolyásoló hatások figyelembe vétele és vizsgálata jelenleg nem elterjedt (pl. radonkoncentráció, elektromágneses mezők, legionellozis, egyéb épületbiológiai hatások). Baleseti veszélyforrások Belső tereinkről általánosan elmondható, hogy statikai szempontból csak elvétve vetnek fel biztonsági kérdéseket. A belső terekben történt balesetek jelentős része elcsúszásból, botlásból adódik, ennek tükrében meglepő, hogy a belső terek padlóburkolatainak felületi érdességére Magyarországon nincs számszerű követelmény. A magyarországi lépcső- és erkélykorlátok sok esetben balesetveszélyesek, mert kialakításuk nem akadályozza meg a kiesést, beszorulást, vagy a kisgyermekek felkapaszkodását. Elmondható, hogy a vonatkozó OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Szakmai Követelmények) nem szabályozza kellő módon a korlátok megfelelő kialakítását. 7

Épületgépészet biztonsági kérdései Az elöregedett vagy szakszerűtlen kialakítású épületgépészeti berendezések Magyarországon minden évben számos halálos balesetet okoznak. Ezek közül kiemelhető a nyitott égésterű kazánok problematikája. Szakszerűtlen kialakítás esetén a füstgáz visszaáramlása tapasztalható, mely a nagy légzárású ablakok és a konyhai elszívók elterjedésével fokozott veszélyt jelent. A szabályozási környezet és a megfelelő műszaki megoldások adottak. A korszerűtlen berendezések fokozatosan kikopnak, a helyzet javulása várható. Tűzvédelmi szempontok Tűzvédelmi szempontból belső tereink kialakítása számos veszélyt jelenthet. A belső terekben felhalmozott éghető berendezési tárgyak, burkolatok, valamint elektromos berendezéseink tűzvédelmi értékelésére általánosan nem kerül sor. A menekülés és mentés feltételeit gyakran védőrácsokkal vagy a menekülési utakon tárolt éghető anyagokkal rontják az épületek használói. Figyelemreméltó, hogy az energetikai jellegű felújítások során általánosan romlanak épületeink tűzvédelmi jellemzői. b. Akadálymentes belső terek Magyarországon 1997-ben született meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII. számú törvény, amely pontos meghatározásokat és követelményrendszert ad az épített környezet kialakításával kapcsolatban. Ez a törvény az Európai Unió Bizottsága által 1996-ban elfogadott Az akadálymentesség Európai eszméje című kézikönyv ajánlására épül, és az OTÉK ebben az ajánlásban rögzített műszaki követelményekkel került kiegészítésre. Ezek a műszaki előírások elsősorban középületek, közszolgáltatást nyújtó épületek kialakítására vonatkoznak, és elsősorban a mozgásukban korlátozottak igényeit veszik figyelembe. A követelmények alkalmazása és azoknak a többi fogyatékossági csoport igényeivel történő kiegészítése azonban az 1998. évi XXVI. Törvény értelmében lakóépületek esetében is szükséges. Ez az a törvény, amely megfogalmazza az esélyegyenlőség és a valamely fogyatékossággal rendelkező ember társadalmi életbe való beilleszkedésének az igényét. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény (Esélyegyenlőségi törvény) 5. -a értelmében a fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Megjegyzendő, hogy az akadálymentesség több vonatkozásban is értelmezhető. A mozgásukban korlátozottak körébe nemcsak a kerekesszékkel közlekedők, hanem a nehezen járó személyek is beletartoznak 1. Az akadálymentes épített környezet megteremtése, a követelmények szélesebb körben történő megismertetése érdekében 2002-ben a Belügyminisztérium Építésügyi Hivatala egy tervezési segédletet adott ki Tervezési Segédlet az akadálymentes épített környezet megvalósításához címmel. Ez a segédlet a nyugat-európai és az észak-amerikai országok akadálymentességgel kapcsolatos építési-műszaki követelményeit figyelembe véve az OTÉK-ban rögzített követelményeken felül részletesebb műszaki feltételeket is ismertet. 2005. január 1.-én lejárt az 1998. évi XXVI. számú Esélyegyenlőségi törvényben megfogalmazott határidő a középületek akadálymentesítésére vonatkozóan. Az akadálymentes épített környezetre vonatkozó jogi szabályok megvalósulása 1 Fogyatékos személy: az a személy, aki mozgásszervi, érzékszervi, értelmi képességeinek tartós korlátozottsága vagy egyéb súlyos egészségkárosodása miatt az építmények akadálymentes használati követelményeinek biztosítása nélkül akadályozott. 8

érdekében a kormány intézkedési tervet hozott létre, amelyeket a 1015/2005 (II.25.) számú Kormányhatározatban foglalt össze. A határozat rögzíti a közszolgáltatásokhoz történő akadálymentes hozzáférhetőség biztosításának végső határidejét, mely szerint a közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítését ütemezetten, de legkésőbb 2010. december 31-ig el kell végezni. A megfelelő szakmai színvonalon történő megvalósítás érdekében a határozat továbbá előírja az épített környezet alakításában részt vevő valamennyi szakma képzési anyagának kiegészítését az akadálymentesség műszaki követelményeivel, valamint az építésügyi hatóság ez irányú továbbképzését. Az akadálymentesítés ütemezése, fogalmának tisztázása és a határidők tekintetében 2007. év elején került elfogadásra a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998.évi XXVI. törvény módosítása. A 2007/23. számú törvény rögzíti a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítására kitűzött 2010. december 31-ei végső határidőt, mely a központi költségvetési szervek által nyújtott közszolgáltatásokra, valamint az önkormányzatok által nyújtott illetve önkormányzati feladatellátást szolgáló közszolgáltatásokra egyaránt vonatkozik. Az OTÉK 2008-as módosítása, mely a 182/2008. (VII. 14.) Korm. Rendelettel került kiadásra, kiemelten foglalkozik az akadálymentesítéssel. Az eredeti, 1998-ban kitűzött 2005. január 1-jei, és vélhetően a 2010. december 31-i határidő elmulasztása és az akadálymentesség ügyének lassú ütemű fejlődése több tényezőből tevődik össze. Mindazonáltal leszögezhető, hogy nem elegendő a közszolgáltatások épületeinek akadálymentesítésében gondolkodni. A társadalom öregedése indokolja, hogy jelentős lépéseket kell tennünk az egyéb terek, kiemelten a lakóépületek és lakások akadálymentesítése területén is. c. Ösztönző beltéri környezet Az ösztönző beltéri környezet kialakítása nem, vagy nehezen írható le egzakt paraméterekkel. Eszközei az építészeti tervezés, a színdinamika, a belsőépítészeti tervezés és az ergonómia. Természetesen nem lehet igazán ösztönző egy belső tér, ha a belső tér paraméterei (komfort és mikroklíma) hibásan lettek beállítva. Sok esetben belső tereink nemhogy ösztönzőek, hanem nyomasztóak, kellemetlenek. A különbséget legtöbbször a rossz színezés, ízléstelen bútorozás, alacsony belmagasság, rossz arányú tér okozza. Komplex belsőépítészeti tervezés jelenleg középületeknél és jellemzően luxus ingatlanoknál történik. 1.1.3 Legfontosabb fejlesztési irányok a. Egészséges és biztonságos beltéri környezet Mint az 1.1.2.a. fejezetből kitűnik, a szabályozási keret megfelelő, az uniós előírásokkal harmonizált. Fejlesztendő az érintettek ismereteinek bővítése (a tervezők mellett pl. döntéshozók, építészek, műszaki ellenőrök, végfelhasználók). Magyarországon az egészséges és biztonságos beltéri környezet megteremtéséhez új koncepciók, technológiák, anyagok és eljárások szükségesek a tervezés, építés, felújítás és karbantartás területén. Kiemeljük a belső terek légtechnikai méretezésének fontosságát. A helyiségek légtechnikai tervezése magában foglalja a helyiséganalízist, a tartózkodási zóna komfortméretezését és a légvezetési rendszer kiválasztását. Az 9

uniós szabványokban rögzített követelmények ellenőrzésére csak akkor nyílik lehetőség, ha a tervező elvégzi a helyiség légtechnikai tervezését. Tehát a helyiségek tartózkodási zónáinak légtechnikai méretezése megkerülhetetlen! Új szakmai terület lehet a beltéri levegőszennyező forrásainak feltérképezése (bútorok, parkettalakkok kipárolgásai, tisztítószerek, ragasztók stb.). Jelenleg nem adottak a lehetőségek ilyen információk figyelembe vételére a tervezés során. Az előírt akusztikai és megvilágítási határértékek betartása mellett keresni kell az optimális megoldásokat. A vízminőség eddig nem, vagy kevésbé vizsgált paramétereinek rendszerbe foglalása, követelményértékek megállapítása, valamint a jelenlegi magyarországi helyzet felmérése szükséges. b. Akadálymentes beltéri környezet Mint az 1.1.2.b. fejezetből kitűnik, az akadálymentes környezet kialakításának műszaki követelményei rögzítettek. A közhasználatú épületek egy jelentős részében megtörtént az akadálymentesítés, de másik jelentős részében ez nem áll fenn a törvényi előírás ellenére sem. Új épületek létesítése esetében a törvényi előírás betartása és betartatása lenne szükséges. 2004-ben az önkormányzati fenntartású épületek 13,3%-a, a minisztériumi fenntartású épületek 60-70%-a volt akadálymentes. 1.1.4 Várható hatások a. Egészséges és biztonságos beltéri környezet Az új épületek és felújítások tudatosabb megtervezését és kivitelezését várjuk a kutatás eredményeinek felhasználása és széles körű ismertetése esetén. A lassú egészségromlás és a hirtelen balesetek számának és súlyosságának csökkenését várjuk hosszabb távon. b. Akadálymentes beltéri környezet A közhasználatú épületek teljes akadálymentesítése mellett az új lakóépületek valamint a felújítások jelentős százalékának akadálymentes kialakítása a cél. Véleményünk szerint kimutatható a nagyobb ráfordítás mellett az ingatlanok értéknövekedése is. A szűkülő kereslet mellett már most is jobban értékesíthetők a liftes társasházi lakások. c. Ösztönző beltéri környezet A belsőépítészeti tervezés volumenének nagyobb arányú növekedésére annak költségessége miatt - nem számíthatunk, azonban az ösztönző beltéri környezet tervezési szempontjainak és alapismereteinek összefoglalásával az általános építészeti tervezés és a felhasználók tudatossága is jelentősen növekedhet. 1.1.5 Jövőkép, hosszútávú célkitűzések A legfontosabb célok 2030-ra a következők: 10

A törekvés központjába biztonságos, vonzó, környezetbarát, egészséges, komfortos és akadálymentes megoldásoknak kell kerülniük, melyek az emberi viselkedés megértésén alapulnak és költséghatékonyak, a következő célokkal: Akadálymentes és biztonságos belső környezet mindenki számára (design for all). A rossz környezetből származó balesetek 50%-os csökkentése. A biztonságérzet növelése mind otthon, mind a munkában és a közlekedésben. Javított megvilágítás, levegőminőség, akusztikai minőség, hőérzet, használhatóság, megközelíthetőség. Egészséges ivóvíz mindenki számára. A munkahatékonyság növelése közös terek és virtuális közösségek segítségével. A Sick Building Syndrome 20%-os csökkentése. 1.1.6 Kijelölt kutatási területek 1.1.6.1 A1: A jelenlegi épületállomány minőségének feltérképezése, a változtatási potenciál meghatározása Az új épületek tervezése mellett nagyon fontos a meglévő épületállomány belső komfortjának javítása. Szükséges a meglévő épületállomány minőségi és mennyiségi paramétereinek számszerűsítése, a főbb komfortcsökkentő tényezők azonosítása, a változtatási potenciál elvi műszaki lehetőségeinek, becsült költségigényének azonosítása. 1.1.6.2 A2: A felhasználói igények, a felhasználói szokások változásának és a külső környezet várható változásának jobb megértése Az épített beltéri környezet hatásának vizsgálata az egészségre, kényelemre, biztonságérzetre és a pozitív stimulációra nézve. A különböző embercsoportok leglényegesebb igényeinek mélyebb ismerete egy sor munkahelyi, otthoni, szabadidős és gondozási környezetben, beleértve a csökkent képességű embereket is. Szükséges továbbá előre tekintve a külső termikus környezet és a változó életviteli, építési szokások (lásd légzáró épületek) várható változásának vizsgálata. 1.1.6.3 A3: Egységesített számítási módszerek kidolgozása a mindenkinek megfelelő beltéri környezet tervezéséhez A belső terek komfortját, biztonságát és egészségét befolyásoló tényezők megértése után szükséges a vizsgált indikátorok változásának modellszerű, tervezés során használható modelljeinek, számítási algoritmusainak kidolgozása. 1.1.6.4 A4: A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése Módszerek és stratégiák a mindenkinek tervezés szemléletének biztosítására új építéseknél és a meglévő szerkezetek átalakításánál, beleértve az evakuálási lehetőséget mindenki (pl. mozgáskorlátozottak) számára. Innovatív biztonsági, kényelmi, egészségügyi és stimulációs beltéri környezetkoncepciók a környezet és egészségügy minden résztvevőjének bevonásával, új kapcsolatokat hozva létre az igény és az ellátás között. Egészséges, kényelmes, biztonságos és akadálymentes beltéri környezetek megvalósítása a fentiek figyelembe 11

vételével, valamint innovatív, fenntartható és intelligens anyagok és rendszerek, új építési, üzemeltetői és karbantartási eljárások alkalmazásával. Fókuszált vizsgálatok javasolhatók a következő területeken (A1-A4 témákon belül): a. Egészséges és biztonságos beltéri környezet: Lakások és munkahelyek levegőminősége. Passzívházak és alacsony energiás házak levegőminősége. Párásodás és penészesedés kérdései. Mérgező házak - Sick Building Syndrome Magyarországon. Lehetőségek a mindennapok zajterhelésének csökkentésére belső terekben. Csúszási ellenállás követelményeinek kidolgozása különböző épületfunkciók esetén. Belső terek veszélyforrásai. Vízminőség új paraméterei. b. Akadálymentes beltéri környezet: Az akadálymentesítés jelenlegi helyzete a magyarországi közhasználatú épületekben. Akadálymentes beltéri környezet létrehozásának költségelemzése. Az akadálymentesség ingatlanforgalmi jelentősége. c. Ösztönző beltéri környezet: Optimális megvilágítottság. A különböző fényforrások élettani hatásai. Színdinamika és a belső terek használhatósága. 1.1.7 A kis- és közepes vállalkozások bevonása Az 1.1.6. fejezetben ismertetett kutatási témákban várható a KKV-k szerepvállalása. Az A2: A felhasználói igények, a felhasználói szokások változásának és a külső környezet várható változásának jobb megértése és az A3: Egységesített számítási módszerek kidolgozása a mindenkinek megfelelő beltéri környezet tervezéséhez témákban elsősorban szakmai nonprofit szervezetek részvétele várható. Az A4: A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése témában várható a profitorientált KKV-k nagyobb számának jelenléte. 1.1.8 Költségvetés és ütemterv A költségvetést és ütemezését az alábbi táblázat mutatja. 2. Táblázat Kutatási témák Kutatás típusa Kutatásban résztvevők Költségforrás megoszlása Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF) 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Összes költség (millió HUF) A1 A jelenlegi épületállomány minőségének feltérképezése, a változtatási potenciál meghatározása egyetem, kutatóintézet 100% pályázat 288 288 192 192 962 A2 A felhasználói igények, a felhasználói szokások változásának és a külső környezet várható változásának jobb megértése alap egyetem, kutatóintézet, multi, kkv 100% pályázat 288 288 385 385 385 1731 A3 Egységesített számítási módszerek kidolgozása a mindenkinek megfelelő beltéri környezet tervezéséhez alap, egyetem, kutatóintézet, multi, kkv 100% pályázat 385 385 385 385 385 1923 A4 A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése egyetem, kutatóintézet, multi, kkv 60-70% pályázat, 30-40% ipari támogatás 481 481 481 481 481 481 2885 "A" prioritás költségei összesen (millió HUF) 577 577 962 962 1250 865 865 481 481 481 7500 12

1.1.9 Kapcsolódási pontok más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez A prioritásnak összhangban kell lennie az MÉTP Stratégiai Kutatási Tervében definiált következő prioritásokkal: E prioritás: Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) F prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése I prioritás: A biztonság és védelem növelése J prioritás: Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok L prioritás: Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek M prioritás: Vonzó és hatékony munkahelyek O prioritás: Fenntartható energiaellátás Együttműködés valósítható meg a következő platformokkal és egyéb szervezetekkel: Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform, különösen az A4 kutatási témában: A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen az A4 A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése kutatási témában. Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért: A4 A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése kutatási témában, főként tűzvédelmi anyagok fejlesztése terén. Szakszerűséggel Egymásért Közhasznú Egyesülettel 1.1.10 Néhány fontosabb korábbi projekt Kajtár, L. Komfortterek jó minőségének biztosítása, módszertani elvek - alapadatok a tervezéshez, a hazai sajátosságok figyelembe vételével OTKA K 49598 Független Ökológiai Központ: "Épületszerkezetek építésökológiai és -biológiai értékelő rendszerének összeállítása az építési anyagok hazai gyártási/előállítási adatai alapján" (OTKA T/F 046265) DDOP-2009-3.1.1. - Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz. Akadálymentesítés NYDOP-2009-5.1.1/C - Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz. Akadálymentesítés a Nyugat-Dunántúli Régióban. Pályázat a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséhez - TIOP 3.3.1.A-09/1 13

1.2 B prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés 1.2.1 A prioritás rövid leírása Az európai, és ugyanígy a magyar társadalom sikere is függ városi környezetének minőségétől. Ezt az Európai Bizottság is felismerte, elindítva a városi környezet európai tematikus stratégiáját. Az építőipari szektorban ehhez szükséges egy környezetbarát elveken alapuló globális jövőkép, mely egy jó minőségű szolgáltatási szintet fog biztosítani, lecsökkenti az építési/karbantartási költségeket, javítja az egészséget, a biztonságot és a környezeti kritériumokat, így a fenntarthatóbb erőforrás-felhasználást (anyagok, energia, víz, föld ), a jobb hulladékfelhasználást és a lég-, víz- és talajszennyezőanyag-kibocsátás csökkentését. A prioritás tartalmazza a földhasználatot, a területtervezést, a fejlesztési irányelveket, a tervezést, az életstílust, részvételt és kormányzást. Magában foglalja az összes interakciót a szakemberek, politikusok és felhasználók között, amely a városi környezet létrehozásához és alakításához vezet, melyben az európai polgárok kb. 80%-a él. Magyarországon Budapest különösen kiemelkedő súllyal bír: a főváros területén és agglomerációjában él az ország lakosságának egynegyede. A városi ügyeket figyelembe kell vegyék mindenekelőtt az épp átalakuló kapcsolódó szabályozások és irányelvek európai, országos, regionális vagy helyi szinten. Egy olyan városi környezetet szeretnénk, ahol a társadalmunk és kultúránk virágozni tud a következő évtizedekben, ehhez azonban jelentős számú kihívással kell szembesülnünk. 1.2.2 Helyzetkép Magyarország mintegy 3152 településének jelenleg kb. 10%-a város, azonban a ma már kevesebb, mint tízmillió magyar lakos kb. 69%-a él bennük, és így a városok a mintegy 4 330 000 lakás kb. 71%-át foglalják magukban. A városok átlagos népsűrűsége kb. 240 fő/km 2, Budapesten ez az érték átlagosan kb. 3280 fő/km 2, de kerületeiben a népsűrűség a 30 000 fő/km 2 értéket is meghaladhatja. Az évek során folyamatosan csökkenő összlakosság ellenére a városok száma és a városi lakosság aránya folyamatosan növekszik. Budapest lakossága ezzel szemben gyors ütemben csökken, ez elsősorban a városból az elővárosi övezetekbe költözés következménye. Magyarország Budapest-centrikusságára jellemző, hogy a főváros és agglomerációja ad otthont (és munkát) az ország mintegy egynegyedének. Minden egyes városfunkció vagy városelem különböző módon járul hozzá a városi területek teljes környezeti hatásához. Az épületek és más kemény felületek felhalmozódásának számos negatív hatása van a környezetre, többek között: talajlezárás, mely elősegíti az áradás valószínűségét, hősziget hatások kialakítása, fényszennyezés, koncentrált környezetszennyezés és zaj-, por- és rezgésártalom. Továbbá Európában minden évben nagy zöldmezős területeket használnak el új építésekhez és a szállítási infrastruktúrához. A városi terület nagysága exponenciálisan növekszik, amely drámai hatással van a biodiverzitásra és lecsökkenti a más célokra rendelkezésre álló természetes föld nagyságát. Az építési folyamatokat optimalizálni kell azáltal, hogy lecsökkentjük a helyszíni tevékenységek nagyságát vagy kevesebb zavaró felszerelést és folyamatot használunk. A munkálatok pontosabb szabályozása és a jobb informálás szintén segíteni fog például a munkálatok hatékonyságának optimalizálásával és a balesetek előfordulásának lecsökkentésével, amelyek kitolhatnák a munkálatok időtartamát. 14

Az építkezésen használt nyersanyag és energia mennyiségét minimalizálni kell, hogy a környezetszennyezés és a hulladék lecsökkenjen. Az építési hulladékok újrafelhasználása és visszaforgatása jelentősen lecsökkentené a szemétlerakó helyek és a további ásványianyag-kitermelés szükségességét. Az épületek energiajellemzőiről szóló direktíva várhatóan jelentős előrelépést jelent az általában elégtelen energiahatékonyságú meglévő épületek valóban reális hiányosságainak megvilágításához. A cél az energiafogyasztás minimalizálása (vagy akár energia termelése) a lakók kényelmének elveszítése nélkül. Magyarországon jelenleg többnyire a magánszolgáltatók döntenek az energiaforrások minőségéről. Az épített környezet vízforrásainak fenntartható kezelésével törekedni kellene az épületben használt és kezelt vízmennyiség lecsökkentésére, a feldolgozó telepre kivezetett hulladékvíz-mennyiség csökkentése mellett. A vízszolgáltatási kérdésekben Magyarországon jelenleg többnyire a regionális vagy városi szolgáltatók döntenek. 1.2.3 Legfontosabb fejlesztési irányok A technológiák és anyagok ismeretének javítása és fő fejlesztési kérdései: Megújuló területfelhasználás: Kompakt területfelhasználás a kiszolgáló infrastruktúra biztosítása mellett. Barnamezős területek regenerálása: a barnamezős területek használatát támogatni kell a zöldmezős területekre való igény továbbcsökkentéséhez. Az infrastruktúra optimális fejlesztése a városi területek hatékony összekapcsolásához és a szállítási forgalom javításához. Árvízterületek megvédése. A biodiverzitás megőrzése a városi területek kialakítása és használata során. Fenntartható településüzemeltetés: Hatékony energiahasználat és a CO 2 -kibocsátás csökkentése: a kutatásoknak az épületek és épített környezetek energiamérlegének negatívról semlegesre vagy pozitívra fordítására kell fókuszálniuk. Hatékony vízhasználat a vízbázis megőrzéséért: szükség van a használtvíz-fogyasztás és a hulladékvíz-termelés lecsökkentésére. Továbbá technológiafejlesztésre is szükség van a természetes vizek (pl. esővíz) és a hulladékvíz újrahasznosításához és visszaforgatásához. Csatornázás és szennyvízelvezetés fenntartható fejlesztése, a szennyvíztárolás és -hasznosítás környezetbarát technológiájának kialakítása. Településfejlesztési hatósági munka: Városfejlesztés és -irányítás: a városi környezetet meg kell tervezni és megfelelően megépíteni valamint karbantartani, beleértve a teljes élettartam viselkedésének figyelembe vételét több szinten: nagyváros, város, kerület és önálló épület. Az új épületekre és a felújításokra megfelelő környezeti előírásokat kell bevezetni (pl. energiafogyasztás, CO 2 -kibocsátás, anyagfelhasználás). Az építési folyamat szétzilálás és szennyezés miatti környezeti hatását csökkenteni kell. Az építési munkálatokat megfelelően meg kell tervezni, hogy jobban integrálódjanak a városokba. A szállítási és szolgáltatási hálózatok infrastruktúrájának jobban kell integrálódnia a tájképbe. 15

Az anyagok környezeti profilja: az építőanyagok erőforrás-, és beépített energiafogyasztását, valamint melléktermék- ill. hulladéktermelésüket csökkenteni kell. Ehhez jobb gyártási eljárások és az építőanyagok és alkotóelemek tulajdonságainak javítása szükséges. Erőforrásgazdálkodás: az építési folyamatnak tartalmaznia kell egy stratégiát az épület élettartamának végéről. A bontási eljárásokat optimalizálni kell az anyagok és alkotóelemek újrahasznosítására és visszaforgatására. Ehhez szükséges a bontási eljárások figyelembe vétele még az épület tervezésének korai szakaszaiban. A város különböző területeit és a várost egészében környezetvédelmi szempontoknak megfelelően kell fejleszteni, és előírni a szükséges környezeti célértékeket, javítva a jelenleg mérhető környezeti jellemzőket. A várostervbe integrálni kell a városi funkciók fenntartható, környezetet nem károsító fejlesztését. 1.2.4 Várható hatások A város rendszerként való új felfogása és a holisztikus megközelítések szisztematikus beépítése együtt az összes szereplővel való együttműködés mechanizmusával és a különböző érdekek figyelembe vételével felépített konszenzussal olyan városokhoz vezet, amelyek a legkívánatosabb helyekké válnak az élethez és a munkához. Európában a polgárok kb. 80%-a városokban él és dolgozik. Ezért az építési szektor környezeti viselkedése nagy hatással van az európai életminőségre. Az európai gazdasági szektorok viselkedését is befolyásolja, szoros összefüggésben az épületek, szállítási infrastruktúrák (utak, vasutak, repülőterek, kikötők) és a szolgáltatási hálózatok (gáz, villany, víz, szennyvíz, telefon) jellemzőivel. A városi környezetet olyan módon szükséges megtervezni és megépíteni, hogy az tartalmazza a felhasználói és a lakossági igények figyelembe vételét, mint a lakás, munka, szabadidős tevékenység és utazás, amely pezsgő gazdaságot és egészséges, igazságos társadalmat biztosít, amelyek a legfőbb célok a fenntartható fejlődéshez. A jobb életminőségért a felhasználói és lakossági igények és szükségletek biztosításakor az infrastruktúrák környezetre gyakorolt hatásának lecsökkentése a legfontosabb. A természetes földek elfoglalásának jelenlegi exponenciális növekedését meg kell szüntetni, hogy a polgárok élvezni tudják a természetes zöldterületeket. A városközpontokat revitalizálni kell, hogy lecsökkenjen az emberek kiköltözése a városok szélére, amely növeli a zöldmezős fejlesztések iránti igényt. A földkéregből kinyert anyagok nem kevesebb, mint 50%-át építőanyagokká és építési termékekké alakítják. Továbbá ugyanezen anyagok, amikor belépnek a hulladékáramba, az összes hulladéktermelés mintegy 50%-át teszik ki visszanyerés előtt. Az építési és bontási hulladékok kb. 180 millió tonnát nyomnak az EU-ban évente. Ennek kb. 65%-a visszaforgatott vagy újrahasznosított az EU-15 területén. Az építési hulladékok nagy arányban tartalmaznak betont, téglát és cserepet, melyek széttörhetőek és visszaforgathatóak újra kinyert adalékanyagalternatívaként valamivel rosszabb minőségű alkalmazásokhoz. A visszaforgatott vagy újrahasznosított anyagok aránya nagymértékben megnövelhető jobb erőforrás-felhasználási stratégiákkal, hulladékvisszaforgatási és - újrahasznosítási technológiákon alapuló új anyagok termelésével és új tervezési stratégiákkal, melyek tartalmazzák az épületek élete végének szempontját. Az épületek fűtése és világítása az energiahasználat legnagyobb részét teszik ki (42%, amiből 70% a fűtés), és az összes üvegházhatású gáz kibocsátásának mintegy 35%-ához járul hozzá a Föld atmoszférájában. A gyenge tervezés és építés jelentős hatással lehet az épületben lakók egészségére és olyan épületek jöhetnek így létre, 16

amelyeknek túl drága a karbantartása, fűtése és hűtése. A hatások aránytalanul érintik az időseket és a kevésbé tehetős szociális csoportokat a társadalomban. Az épületek és az épített környezet tervezési, építési, felújítási és bontási módjainak megváltoztatása jelentős javulásokat tud lehetővé tenni a városok és nagyvárosok környezeti és gazdasági jellemzőiben és a városlakók életminőségében. Egy fenntartható környezetvédelmi irányítási terv célja kell legyen, hogy lecsökkentse a kezelt víz használatának mennyiségét az épületben, és hogy csökkenjen a kezelő telepekre juttatott hulladékvíz. Az új technológiák és intelligens gazdálkodási stratégiák alkalmazása a vízfogyasztás és a hulladékvíz-képzés nagyobb fokú csökkenéséhez fog vezetni. 1.2.5 Jövőkép, hosszútávú célkitűzések A legfontosabb célok 2030-ra a következők: Az építőipari szektornak radikálisan le kell csökkentenie negatív környezeti hatását hatékony erőforrás- és hulladékgazdálkodással az épületek és az építési környezet teljes működési élettartamán át. A környezeti hatások lecsökkentése a következő követelményekkel mérhető: Az új építőanyagok és alkotóelemek beépített energiájának 50%-os csökkenése. 40%-os hulladékcsökkenés elérése. Zöldmezős területek helyett a barnamezős területek használata. Az energiafogyasztás 50%-os csökkentése. Az új épületek CO 2 -kibocsátásának 50%-os csökkentése. A meglévő szerkezetek energiafogyasztásának és CO 2 -kibocsátásának 30%-os csökkentése. Az építkezésnek és az építési tevékenységeknek összességében nettó zéró hulladéktermelése van. Az építési és szétszerelési munkák energiafogyasztása 50%-kal csökken. A felszíni területhasználat javulása (beépítettség csökkentése). 1.2.6 Kijelölt kutatási területek 1.2.6.1 B1: Fenntartható városi politika és a városok holisztikus fejlesztése a városlakók intenzív bevonásával Az emberek, energia és anyagok viselkedése és áramlása a városban. A városfejlesztési lehetőségek összegyűjtése és szervezése. Városi irányítási modellek sikerei és kudarcai. A tudástranszfer és a kutatási eredmények átvételének korlátai. Az építész szakma helye és szerepe a közízlés fejlesztésében. Mechanizmusok minden szereplő bevonására. Hosszútávú városrendezési koncepció Budapest elbalkániasodásának megakadályozására. A vidéki városok közötti szembeötlő különbségek csökkentési terve. A vidéki települések fejlesztési koncepciója. A kapacitások kiaknázását és szervezettségét biztosító irányvonal fejlesztése. Korra, képességre és társadalmi csoportra tekintet nélkül hozzáférhető és használható városok tervezése. Útvonalfüggőség a tervezési irányvonalban és a városi terjeszkedést megcélzó új modellek. Területregeneráció és kohézió. Ideiglenes terek lefedésének lehetőségei speciális sátrakkal és mobil építési technológiákkal, ezek vizsgálata szélteher és egyéb időjárási hatásokkal szembeni állékonyságra. A vízbázis védelme és fenntartható felhasználása, a környezetbarát szennyvízkezelés technológiái. A fenntartható hulladékkezelés megoldási módozatai, az újrahasznosítási rendszer 17

fejlesztési lehetőségei. A befektetési szempontok érvényesítése a városfejlesztésben (értéknövelés, fenntarthatóság stb.). A lakásszféra változásainak szükségessége és megoldására vonatkozó kutatások. 1.2.6.2 B2: Új eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez Életciklus alapú tervezési modellek alkalmazása. Fenntarthatóság, flexibilitás, használhatóság, oszthatóság és összekapcsolhatóság. Irányítás, tervezési eszközök, anyagok és szerkezetek a felújítási munkákhoz. Szolgáltatás jellegű tervezés, a kliens bevonása a tervezési folyamatba. Korszerű technikák és alkalmazhatóságuk. 1.2.6.3 B3: Energiahatékony épületek és városok koncepciói Meglevő épületek kategorizálása, energiahatékonysági fejlesztési megoldások adatbázisa. Költséghatékony energiahatékonyság-növelési lehetőségek feltárása. Példamutató finanszírozási modellek és tulajdonosi szerkezetek. Megújuló alapú kapcsolt energiatermelés, tüzelőanyag-cellás energiatermelés stb., a CO 2 -kibocsátás aktív és passzív csökkentésének technológiái. Új típusú együttműködés nagy energiaszolgáltatók és KKV-k között. Technológiatranszfer a fejlett országok jó gyakorlatából. 1.2.7 A kis- és közepes vállalkozások bevonása Mindegyik kutatási terület (B1, B2, B3) várhatóan releváns lesz a KKV-k számára különböző szinteken. 1.2.8 Költségvetés és ütemterv A költségvetést és ütemezését az alábbi táblázat mutatja. 3. Táblázat Kutatási témák Kutatás típusa Kutatásban résztvevők Költségforrás megoszlása 2011 Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF) 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Összes költség (millió HUF) B1 B2 B3 Fenntartható városi politika és a városok holisztikus fejlesztése a városlakók intenzív bevonásával Új eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez Energiahatékony épületek és városok koncepciói alap, alap, alap, egyetem, kutatóközpont, minisztérium, KKV egyetem, kutatóközpont, multi, KKV egyetem, kutatóközpont, multi, KKV 100% pályázat 70% pályázat, 30% ipari támogatás 60% pályázat, 40% ipari támogatás 626 834 834 626 209 209 209 209 209 209 4172 1252 1669 2503 1669 1252 834 834 834 834 834 12516 1252 1669 2086 3338 4172 8344 12516 8344 4172 4172 50063 "B" prioritás költségei összesen (millió HUF) 3129 4172 5423 5632 5632 9387 13559 9387 5215 5215 66750 1.2.9 Kapcsolódási pontok más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez Összhangot kell teremteni: a föld alatti építés prioritásával ( C prioritás) a szállítási és közműhálózatok prioritásaival ( D és G prioritások) az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) fejlesztésében ( K prioritás) az Ipari Biztonsági (ETPIS), a Vasúti (ERRAC) és a Közúti Szállítási (ERTRAC) Európai Technológiai Platformokkal, valamint a magyar ERTRAC-Hungary platformmal. 18

Nyelv- és Beszédtechnológiai Platformmal (NYBT) különösen a B2 kutatási témában: Új eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez, ezen belül leginkább a Szolgáltatás jellegű tervezés, a kliens bevonása a tervezési folyamatba altémában. Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform fotovillamos fókuszterületével, különösen a B3 Energiahatékony épületek és városok koncepciói kutatási témában. Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért: B1 Fenntartható városi politika és a városok holisztikus fejlesztése a városlakók intenzív bevonásával kutatási témában az ideiglenes terek lefedésével kapcsolatban; B2 Új eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez kutatási témában, főleg a tűzvédelmi anyagok fejlesztése terén. Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platformmal a B3 Energiahatékony épületek és városok koncepciói kutatási témában. 1.2.10 Néhány fontosabb korábbi projekt Barnamezők: RESCUE: Regeneration of European sites in cities and urban environments. NORISC: Network oriented risk-assessment by in-situ screening of contaminated sites. HYGEIA: Hybrid geophysical technology for the evaluation of insidious contaminated. CABERNET: Concerted action on brownfield and economic regeneration network. CLARINET: Contaminated Land Rehabilitation Network for Environmental. REGENTIF: Network for enhancing innovation in regenerating old industrial facilities. Fenntarthatósági értékelés környezeti mutatók: LENSE: Methodology Development towards a Label for Environmental, Social and Economic Buildings. PRESCO: European thematic network on practical recommendations for sustainable construction. MATISSE: Methods and Tools for Integrated Sustainability Assessment. RAISE: Raising citizens and stakeholders awareness, acceptance and use of new regional and urban sustainability approaches in Europe. ATLAS: Action for Training in Land use And Sustainability. SIAMETHOD: Development of methodologies and tools to assess links between trade, environment and policies. SUSTAINABILITYA-TEST: Advanced - Techniques for Evaluation of Sustainability Assessment Tools. HOLIWAST: Holistic assessment of waste management technologies. LCA-IWM: The use of life cycle assessment tools for the development of integrated waste management strategies for cities and regions with rapid growing economies. ECO-SERVE Városkezelés (beleértve a vízgazdálkodást): CITYNET: the network of European research projects on integrated urban water management. AISUWRS: Assessing and improving sustainability of urban water resources and systems. URBEM: Urban river basin enhancement methods. 19

WATERTIME: improving the quality of urban life through sustainable decision-making on city water system reform. DAYWATER: Adaptive decision support system for storm water pollution control. CLOCWISE: Constraint logic for operational control of water systems. Zaragoza: water saving city. Small steps, big solutions. RENA: Saline-Ostia Antica. Urban planning of a social area in the suburbs of Rome maximizing the use of renewable energies, respecting the environment and with the objective of reaching the "zero-emission town". INTERMEDIARIES: New intermediary services and the transformation of urban water supply and wastewater disposal systems in Europe. 20

1.3 C prioritás: Föld alatti terek hatékony kihasználása 1.3.1 A prioritás rövid leírása A biztonság, az egészség és a közösségi élet minősége Magyarországon is nagymértékben az építési szektoron múlik. A föld alatti közlekedés és a kommunikációs rendszerek föld alatti infrastruktúrája alkotják a modern társadalom artériáit, az életben maradás lehetőségét. Az ilyen komplex rendszerek megépítésének, felújításának és fenntartásának letéteményese a hazai építő (ezen belül a mélyépítő) ipar. Az ipar, a közlekedés motorizációjának, fejlődésének a társadalmi igényei ellenére sem lehet lemondani a megbízható, biztonságos közlekedésről, a városi zöld területekről, és fel kell lépni az ezek nyomán keletkező környezeti ártalmak (CO 2 -kibocsátás stb.) káros hatásai ellen. A föld alatti építés, a mindennapi életünk lényeges funkcióinak a térszín alá helyezése adhatja a megoldást a fentiekben jelzett társadalmi kihívásokra, mert mérsékli a felszíni zajt, a levegő szennyezését, hulladékok keletkezését. A föld alatti építés a közvetlen ártalmak elkerülésén túl a várostervezés számára is új dimenziókat nyit meg, új beépíthető (és/vagy zöld, rekreációs) területeket biztosít a felszínen, nem is beszélve újabb környezetbarát energiaforrások feltárásáról. 1.3.2 Helyzetkép Magyarországon valósult meg a kontinens első föld alatti vasútja, a világon elsőként elektromos hajtással. Széchy Károly professzor (ÉKME / BME) ALAGÚTÉPÍTÉSTAN, (angol fordításban The Art of Tunnelling ) című tankönyve 1961-ből ma is gyakran hivatkozott forrásmű az egész világon. Az ötvenes, hatvanas években számos nyugat-európai ország mérnökei (beruházók, tervezők, kivitelezők) jártak Budapestre metróépítést tanulni. Fel kell ismernünk és tudomásul kell vennünk, hogy megfelelő hazai beruházások hiányában a magyar alagútépítő szakma a vezető pozícióját elveszítette, nem tudott lépést tartani a többi európai országban végbement fejlődéssel. A szakmát igazából csak külföldön lehetett művelni, a korábban meglévő szakmai kapacitások visszafejlődtek, más területeken voltak kénytelenek elfoglaltságot, megélhetést keresni. Az egyetemi képzésben is súlyát, jelentőségét veszítette a szakterület. A különféle infrastruktúra-funkciók föld alá helyezése mind a szakmában, mind a társadalomban gyakran viták kereszttüzébe kerül, tovább rongálva a kibontakozás esélyeit. Mindezek miatt a szakterület hazai kibontakozásának módjai, lehetőségei mások, mint más európai országoké (miközben a fő céljai lehetnek azonosak). Nem állhatunk átfogó kutatási, fejlesztési programok élére, azonban a mások által elért kutatási, fejlesztési vívmányok hazai hasznosításáról sem szabad lemondanunk. 1.3.3 Legfontosabb fejlesztési irányok A legfontosabb fejlesztési irányok a következők: A föld alatti létesítmények szakmai és társadalmi elfogadottságának javítása. Környezeti ártalmak, építési kockázatok csökkentése. 21