Magyar Táncművészet 2015

Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet Könczei Árpád Magyar Táncművészet 2015 A tánc a lélek rejtett nyelve. (Martha Graham) Tartalom 1. Bevezető 2. old 2. Nemzeti Táncprogram ismertetés 5. old 3. A magyar táncművészet helyzete 2015 7. old 4. Hivatásos társulatok A/ Balett 9. old B/ Néptánc 31. old C/ Kortárs, modern, alternatív táncegyüttesek, színházi tánctagozatok 87. old 5. Összefoglaló és kutatási javaslatok 153. old 1

1. Bevezető Jelen dolgozat a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének megbízásából született. Témája a hivatásos magyar táncművészet helyzete, helye és szerepe a magyar kulturális, művészeti életben, lehetőségei, nehézségei jelenünkben, 2015-ben. A magyarországi és a határon túli magyar társulatok leltára, egyfajta korkép. A hivatásos táncművészet kérdéseire koncentrálok, elkülönítve az amatőr táncegyüttesek tevékenységétől, amivel ebben az esetben nem foglalkozom. Magyarországon, és ez többékevésbé Kelet-közép Európában, a volt kommunista-szocialista országokban általánosan érvényes, a néptánc területén létezik érintkezés, átmenet, kölcsönhatás a hivatásos és amatőr táncegyüttesek között. A balett, elsősorban a klasszikus balett nem ismer amatőr, műkedvelő táncost, amatőr balettegyüttest. (Itt nem a kisgyerekeknek, közösségi kulturális házakban szervezett balett kurzusokra gondolok, hiszen a baletten kívül nagyon sok társastánc és divattánc kurzus is létezik, ahova természetesen nem hivatásos táncosok járnak.) A táncművészetben, ebben a vonatkozásban épp a balett áll a legközelebb a klasszikus zenéhez, mindkét esetben kiválasztott képességű, tehetséges gyerekek hosszú éveken keresztül tanulják az akadémikus stílust. A táncművészet történetével, kezdeteivel, fejlődésével nem foglalkozom. Különböző lexikonok, Táncművészeti Lexikon, Pallas Nagylexikon, Lapoda Kislexikon, Néprajzi Lexikon, stb. többé-kevésbé foglalkoznak a tánccal, a táncművészettel. Azt viszont határozottan megállapíthatjuk, hogy nekünk, magyaroknak egy sajátos, és úgy Európában, mint világszinten egyedülálló területünk van, ami nagyon gazdag és értékes: a magyar népzene és a tánckutatás. Természetes előzménye a Reformkor, a nemzeti öntudat ébredése, a népköltészet jelentőségének a felismerése, gondoljunk csak Arany Jánosra és Petőfi Sándorra. Ezt követte nagyjából 50-60 éves lemaradással a népzene kutatása, ahol ki szoktuk hangsúlyozni, hogy autentikus vagy eredeti népzenéről van szó. Liszt Ferenc még csak tervezte a népzenegyűjtést, sejtette az értékét és az egzotikumát, de nem jutott el addig. Bartók, Kodály, Lajtha és követői a 20. század első évtizedétől óriási munkát végeztek. És ezt követte szintén 50 éves lemaradással a tánckutatás, mely megváltoztatta a színpadi néptáncművészetet, a szemléletünket, és az elmúlt 25 évben befolyásolta a kortárs, modern táncművészetet, mozgásművészetet. Itt csak egy nevet emelek ki, Martin György1 1 néptánckutató nevét. A Magyar néprajzi lexikonban tánc kezdetű címszóval több tucatot találunk (a teljesség igénye nélkül): táncalkalmak, táncciklus, táncrend, táncdialektus, táncelemzés, táncfajta, tánctípus, táncfigura, táncmotívum, tánchely, táncillem, táncírás (kinetográfia), tánciskola, tánckutatás, stb. 1 Martin György (Bp., 1932 1983): néptánckutató, az MTA Népzene Kutató Csoport tudományos főmunkatársa (1965 ), az MTA Zenetudományi Intézet osztályvezetője (1973 ), kandidátus (1970), Erkel Ferenc-díjas (1978). Tanulmányait a bp.-i ELTE magyar (1954) és néprajz szakán végezte (1958). 1955-től a bp.-i Népművelési Intézet Néprajzi Osztályán, 1958-tól a táncosztályon dolgozott. 1965-ben etiópiai kutatóutat tett. Tánc- és zenefolklorisztikával (K-európai összehasonlító tánckutatással) foglalkozott. Számos tanulmánya jelent meg magyar és külföldi szakfolyóiratokban. 2

Kaán Zsuzsa 2 a következőket írja: A 19. század derekán Európa legdivatosabb nemzeti táncai között polka, mazurka, francia négyes stb. is élen járt a magyar tánc (verbunk, csárdás); annak technikája és elegáns előadásmódja. A szép magyar táncot az 1848-as forradalom kitörése előtti évtizedben Bécstől Berlinig, Párizstól Londonig és Stockholmig kitűnő egyéni technikájú és képzett nemzeti táncosaink s az általuk szervezett-vezetett, ún. tánctársaságok népszerűsítették. Külföldi turnéik során ugyanakkor megismerték, alkotásaikban fel is használták a Nyugat-Európában akkor már virágkorát élő balettromantika néhány formai jellegzetességét (pirouette, spicctechnika, azaz lábujjhegyezés ), miközben a verbunkos elemeiből további figurákat és továbbfejlesztésre alkalmas elemeket dolgoztak ki. A szabadságharc bukását követően a tánctársaságok felbomlottak, szétszóródtak, gyakorlatilag megszűntek. A vezető koreográfusok egy része börtönbe került, vagy kiszorulva a főváros táncéletéből, vidéki társulatoknál, sokszor a hatóság elől bujkálva, nyomorogva tengette életét. Törekvéseik, s velük együtt a nemzeti jelleget hordozó magyar balett, néptánc és társastánc színpadi karrierje szinte egyik napról a másikra véget ért. A történelem és a kulturális adottságok, a művészetek hierarchiájában az irodalom, a színház és az opera vezető pozíciója messze elnapolták a magyar nemzeti balett megteremtésének programját. Ettől persze a művészeti ág általános tendenciái, azaz a korabeli romantikus balett korai (nyugat-európai), majd kései (szentpétervári és moszkvai) eredményei, a mindegyre fejlődő technika, stílus és a színvonalas előadóművészi teljesítmények még nemzeti vonásainktól mentesen is meghonosodhattak volna Magyarországon. Feltéve persze, hogy a balett a fővárosi színházi élet központjában, a Nemzeti Színházban megfelelő körülmények közé kerül, és kellő anyagi ráfordítással, politikától mentesen létezhet s fejlődhet tovább. Ez az ideális helyzet természetesen több okból sem valósulhatott meg. Ami tehát a korabeli értékekből eljutott hozzánk, eleve nem a legjobb hagyományokat képviselte, ráadásul az is mind késve, s még a kiegyezést követő konszolidáció után is kívülrül érkezett, a gyűlölt Habsburg-házat idéző arisztokratikus gyökerekkel, és nem saját kulturális közegünkből sarjadt. Ezért a hazai balett helyzetének elmaradottsága és színvonaltalansága a haladó polgárság körében inkább méltatlankodást, mintsem a mindenáron való fellendítés szorgalmazását váltotta ki. Ilyen előzmények után a 19 20. század fordulójára a magyar műtáncból nem lett se színpadi néptánc, se nemzeti balett. Az a balett élet pedig, ami a Nemzeti Színházban, majd a Magyar Királyi Operaházban zajlott, nem lett a nemzeti kultúra része. Kaán Zsuzsa elemző írása előrevetíti és magyarázza a magyar táncművészet kedvezőtlen helyzetét. A balettben vagy a műtáncban a Nyugathoz képest egyértelmű lemaradásunk van. Természetesen sokat változott a helyzet, de nem eléggé. Munkám első lépéseként meghatároztam a témákat, és megfogalmaztam a kérdéseket, melyeket eljutattam a hivatásos társulatokhoz. E mellett 20 szakemberrel, köztük táncművészekkel és 2 Kaán Zsuzsa (Budapest, 1946. július 28. 2011. október 20.) magyar tánctörténész, kritikus, koreográfus. 3

társulat igazgatókkal készítettem interjút. A táncművészek másik csoportja írásban válaszolt kérdéseimre. Illetve jó néhányan vannak, akik nem méltattak válaszra. A balett és a néptánc területéről mindenki válaszolt, kivéve a Kolozsvári Magyar Operát, a kortárs és függetlenek közül sokan, de erről a területről hiányzik a legtöbb válasz. A következő együttesek, vezetők, táncművészek többszöri kérésre sem reagáltak: Argentin Tangó Táncszínház, Bodora Társulat, Budapesti Operett Színház Balett Együttese, Dream Team Színház Farkas Réka, Experidance Román Sándor, Frenák Pál Társulat, Góbi Rita Társulat, Transdanz Kovács Gerzson, M Stúdió Sepsiszentgyörgy, PR-Evolution Dance Company. Ez is egy lehetne egy kutatási téma, miért nem tartják fontosnak a kortárstánc művelői a válaszadást. 1. számú melléklet Magyar táncművészet 2015 Kérdések - témák A Magyar Művészeti Akadémia új intézete, a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet megbízásából egy átfogó, részletes áttekintést, tanulmányt fogok készíteni a magyar hivatásos táncművészetről. A következő témák, kérdések érdekelnek: 1. Hol léteznek hivatásos magyar táncegyüttesek, ezen együttesek alakulása, története, múltja, jelene. 2. Hány hivatásos táncművészt foglalkoztat az együttes. Ezen táncosoknak milyen a képzettsége. Kik a vezetők, milyen a társulat, együttes szerkezete, összetétele stb. 3. A repertoár. Milyen az együttes repertoárja, kik az alkotók, a koreográfusok, adott esetekben a zeneszerzők, jelmez és díszlettervezők. A fontosabb kérdések, témák: 4. Mi a magyar? vagyis mi a magyar hagyomány, van-e magyar színpadi táncművészeti hagyomány, milyen karakterisztikája, egyedi stílusa lehet egy táncegyüttesnek. 5. Merre tart a magyar táncművészet? Mit gondolnak az alkotók, a koreográfusok és a táncművészek a táncművészet jelenéről és jövőjéről? 6. Milyen művészeti problémák vannak? Milyen mértékben van jelen a táncművészet az adott régióban? A táncművészetnek milyenek a kapcsolatai a többi művészeti ággal, elsősorban a színházzal és a zeneművészettel? De lehet irodalom vagy képzőművészet is. 7. Más fontos művészeti kérdés, ami befolyásolhatja az adott társulat működését. Pl. a menedzselés, az előadások, a táncművek népszerűsítése, vagy a képzés, utánpótlás, stb. 2015. szept. 14. Könczei Árpád, zeneszerző, koreográfus 4 2. Nemzeti Táncprogram ismertetés

A Magyar Táncművészek Szövetsége készített egy Nemzeti Táncprogramot, amit a rendelkezésemre bocsátott. Ez egy átfogó, részletes, 80 oldalas munka, ami 2014. május és 2015. március között készült. A Magyar Táncművészek Szövetségének az engedélyével hivatkozom erre az anyagra. Nemzeti Táncprogram elkészítése közel egy évig tartott és nagyon sokan dolgoztak benne, a táncművészet minden területéről a legjelesebb művészek is: Mihályi Gábor, Szalay Tamás, Fontányi Gréta, Bombicz Barbara, Rajnai Richárd, Szakály György, Gáspár Emese, Bozsik Yvette, Topolánszky Tamás, Szögi Csaba, Eredics Lilla, Hód Adrienn, Pálosi István, Kozma Attila, Kiss Csaba, Vincze Balázs, Uhrik Dóra, Juhász Zsolt, Dr. Fodor Antal Dr. Mády Ferenc, Lőcsei Jenő, Török Jolán, Andrea Paolo Merlo, Kiss János, Ertl Péter, Németh Katalin, Zsuráfszky Zoltán, Borz Berta, Solymosi Tamás, Mucsi János, Kövessy Angéla, Venekei Marianna, Vincze Andrea, Lőrinc Katalin, Gyevi-Bíró Eszter, Juhász Dóra, Németh Katalin, Kotsis Ágota, Kun Attila, Varga Nikoletta, András Mihály, Dr. Bolvári- Takács Gábor, Péli Nagy Kata. A Nemzeti Táncprogram a Magyar Táncművészek Szövetsége szellemi műhelyében készült, a Szövetség szakértői és további független szakértők közreműködésével. A Program célja, hogy átfogó képet adjon a magyar professzionális táncművészet jelen helyzetéről, vizsgálja azt mind horizontálisan, mind vertikálisan. Összegezzen, elemezzen nagy rendszereket és mikrostruktúrákat, vizsgáljon élethelyzeteket, táncos pályákat. Mutasson megoldási alternatívákat. Vállaljon aktív szerepet a XXI. századi magyar táncművészet feltételrendszerének megteremtésében. A tanulmány nem terjed ki az öntevékeny (amatőr) jelenségekre, a közművelődés tánc érintette területeire, a szabadidős elfoglaltságokra, a különböző sport és divattáncokra. Miközben az oktatási kérdéseknek (közép és felsőfok) külön fejezetet szentel, nem tér ki az alapfokú művészeti oktatásra. A Nemzeti Táncprogram szigorúan a professzionális, a magas művészetet képviselő táncművészet aktuális kérdéseire koncentrál, melyet teljes spektrumában vizsgál. A tanulmány hét fejezetből és tizennyolc altémából áll. Külön fejezet szól az oktatásról, a különböző működési formájú társulatokról, együttesekről, a befogadó színházakról a forgalmazásról. A tanulmány kiemelten foglakozik a táncos egzisztencia kérdéseivel: az életpálya modellel, az átképzési lehetőségekkel, a nyugdíjjal, a színpad utáni táncos léttel. A Nemzeti Táncprogram része egy reprezentatív szociológiai felmérésen nyugvó tanulmány is, amely a táncművészek életminőségére, kulturális ellátottságára, igényeire, továbbképzési szándékaira, öngondoskodási lehetőségeire koncentrál. Külön tanulmány szól a határon túli táncművészetről, a pályázati lehetőségekről, a tánctudomány helyzetéről, a szakmai orgánumokról, a tánc helyzetéről a médiában, a szakmai érdekvédelemről. 5 Minden dolgozat három jól elkülöníthető részből áll: 1. A helyzet bemutatása, 2. Problémák felvetése, 3. Megoldási javaslatok.

A Nemzeti Táncprogram, tehát nem a panaszok, az igények, kívánalmak felsorolása, hanem a magyar táncművészet helyzetének a szerzők szándékai szerint hű tükre. Amiben ugyanúgy helye van az eredményeknek, a jól működő rendszerek bemutatásának, mint a problémák felvetésének is. Továbbá helye van a problémákra adandó lehetséges válaszoknak, javasolt megoldásoknak is. Budapest 2014. május 2015. március Mihályi Gábor elnök, Kiss János társelnök 2. számú melléklet - helyzetfelmérés, új irányok, megoldási javaslatok - 2014. MÁJUS 2015. MÁRCIUS Bevezető 3 1. Oktatás 1.1. Középfokú oktatás 4 1.2. Felsőfokú oktatás 7 2. Aktív táncművész pályafutás 2.1. Nemzeti együttesek 11 2.2. Kiemelt együttesek 16 2.3. Színházak tánckaraként, tánctagozataként működő együttesek 18 2.4. Pályázati kategóriában működő együttesek 21 2.5. Alkalmazási feltételek, bérek, minősítések 24 2.6. Pályázati lehetőségek, rendszerek 27 2.7. Szakmai elismerések, díjak / A táncművészet társadalmi megbecsülése 31 2.8. Előadói és koreográfusi jogdíjak kérdése 34 2.9. Táncos egészségügyi rendszer kialakítása 35 2.10. Átképzés - az aktív táncművész pályafutás utáni időszakra történő felkészülés 37 2.11. Életjáradék (Szakmai nyugdíj) Életjáradék melletti továbbfoglalkoztatás kérdése 42 3. A táncművészet kulturális piaca 3.1. A Nemzeti Táncszínház működése, funkciója, lehetőségei 47 3.2. Az együttesek lehetőségei és a befogadó színházak, helyszínek struktúrája a hazai forgalmazás tükrében 51 3.3. Magyar együttesek hazai és külföldi menedzselése / A nemzetközi táncélet megjelenése Magyarországon 54 3.4. A táncfesztiválok helyzete 58 3.5. Beavató színházak és programok / A tánc, mint társadalmi-pedagógiai módszer 61 4. Határon túli táncművészet 65 5. Tánctudomány, tánckritika, táncszakmai lapok 67 6. A táncművészet megjelenése a médiákban 69 7. Érdekképviselet, szakmai kapcsolatok 73 8. Táncművészek kérdőíves kutatása 75 Szerkesztette: Mihályi Gábor, Szalay Tamás 6 3. A magyar táncművészet helyzete 2015

A részletesen ismertetett tánctársulatok, táncegyüttesek felvonultatása, az interjúk közlése előtt, néhány gondolattal szemléltetem a táncművészet helyzetét, helyét, jelenét. Íme így vélekednek maguk a táncművészek: A klasszikus balettet tekintve a legnagyobb és a legszínvonalasabb együttes vagyunk a Közép- Kelet Európai régióban, jóval megelőzve (előadásszám, tagszám, színvonal tekintetében) a szlovák, horvát, cseh balett együtteseket. (Solymosi Tamás) A magyar táncművészet nem foglal el kiemelt helyet kulturális életünkben. Ez a művészeti ág a végzett fizikai, mentális és művészi munkához képest egzisztenciálisan nem megbecsült kivéve a Magyar Nemzeti Balett társulatát. (Vincze Balázs) A jelene éppen nem a tánc aranykora A jövőjében bízom, de ehhez több figyelem kellene a társadalom részéről, amihez egy művészeti tv csatorna sokat adhatna, ha felvenné és lejátszaná az előadásokat. (Mándy Ildikó) Ugyanaz az van, ami a szocializmusban, hogyha felavatnak egy női és férfi WC-t, akkor a sóder tetejére rátesznek két deszkát, és ott el kell táncolni a Pócsi lődörgőst. De szerkezetileg most is erről van szó, mi adjuk az ünnepeket. És nem kerül oda a színházi életbe. Nincs kritika, nincs elemzés, semmi. (Novák Ferenc) Azt nem tudom, hogy a balettben különleges vagyunk-e, nem tudom, hogy a kortársban különleges vagyunk-e, de hogy a színpadi néptáncban nincs a világon még egy olyan nemzet, amelyik ilyen sokszínű, gazdag, ennyire a jelen világra reflektálni képes, és a hagyományt bemutatni képes művészet lenne. (Mihályi Gábor) A táncos sokkal birkább nép, mint a zenész. (Vári Bertalan) A magyar táncművészet nagyon szerteágazó, a néptánctól a klasszikus balettig és a kortárs táncig minden műfaj megtalálható benne, mind nagyon más, nagyon kifejező és egyedi. Nem utánozza a nyugati táncstílusokat. (Bozsik Yvette) Az összes művészeti ág közül mi vagyunk a legmostohábbak. (Topolánszky Tamás) Mindegyik hivatásos együttes azon elmélkedik, hogyan tudja modernné tenni a néptáncot. És ez azért rossz, mert igazából nem látják a néptánc magas szintű művelésében rejlő lehetőségeket, hogy az közösség számára siker, hogy az magas művész. Nem hisznek a műfajunkban. (Varga János) KÁ: Hol tart az erdélyi magyar hivatásos színpadi táncművészet? László Csaba: Jelen pillanatba ott tart, hogy még mindig le van nézve. Megjelenik a kortárs táncművészet, és mindenki hasra vágja magát. 7 Nagyon rosszul van szerintem reprezentálva a tánc Magyarországon, és ez látható is a nézettségen. Nem központi téma a táncművészet, nem egy nagyon elismert. Ezt érzem színházi területen is, vannak elismert táncalkotók, akiket a színházi szakma ismer és elismer, szerintem

nem nézik az előadásaikat, azt tudják, hogy híres koreográfus, de egyébként fogalmuk sincs, mit csinál. (Juronics Tamás) Problémának mondjuk azt, hogy nincs kiépülve a piac, problémának mondjuk azt, hogy nincs közönség, hogy nem elég a támogatás. Ezt mind problémaként kezeljük, holott ez nem probléma, hanem egy állapot. Jelen pillanatban az a dolgunk, felmérve azt, honnan jövünk, hova szeretnénk eljutni, hogy azon dolgozzunk, hogy ez a problémáknak nevezett átmeneti anomáliák, hogyan tudjuk a munkánkon keresztül megszüntetni. (Kun Attila) Nyugat Európában a kortárs balett az lényegesen magasabb szinten van, mint nálunk. Akár a technikai, akár gondolkodásbeli minőséget nézzük, sokkal magasabb szinten van. Illetve magasabb szinten van az oktatása. (Horváth Csaba) Fontosnak tartom, a jövő generációját itthon tartani, mert generációs szakadék lesz. Nincs itthon perspektíva számukra. (Feledi János) Nem őszinte az alkotó. Nem azt csinálja, ami benne igazából megfogalmazódik, meg akar felelni ennek a kornak, és akkor valamit kihoz magából, ami vagy sikerül, vagy nem. (Végső Miklós) KÁ: Mennyire van megbecsülve a táncművészet, hol a helye magyar kulturális életben? Végső Miklós: Ott hátul, nagyon hátul. A mai napig szoktam mondani egy rossz példával: még mindig, május elseje, vurstli, virsli, sör, néptánc szinten vagyunk. KÁ: A balettre is érvényes ez? VM: Nem, a balett és a modern az jobban megbecsült. Már ezek az interjú részletek is sokat elárulnak. A magyar táncművészet nem foglal el kiemelt vagy csak megfelelő helyet kulturális életünkben, nincs kellően megbecsülve, nem kap elég figyelmet és támogatást, és a többi művészeti ághoz, például a színművészethez vagy a zenéhez képest lenézett. Kérdés, mennyire igaz ez, milyen mértékben részigazságok ezek? A táncművészek, a koreográfusok túloznak? Ahogyan Vári Bertalan mondja, aki fiatalon a Novák Tata Honvéd Együttesében kezdte, majd vezető táncosa és társalkotója volt Román Sándornak a nagyon sikeres Experidance-ben, a táncos sokkal birkább, mint a zenész. Keménynek tűnő megfogalmazás, de fogadjuk el, pontosabban gondolkodjunk és keressük az igazságát. Természetesen nemcsak a táncstílusok és műfajok különböznek, hanem a táncművészek is. Vannak, akik bizakodóbbak, hiszen például a Magyar Nemzeti Balett vagy az Állami Népi Együttes kiemelt társulatok. Ebből további kérdések adódnak, túl sok táncegyüttes létezik ma Magyarországon? Meg lehet-e határozni, mennyi táncra, táncművészre, mennyi táncművészetre van szüksége egy társadalomnak? A táncművészek, a koreográfusok sok mindent elmondanak az alábbi interjúkban. 3 3 A beszélgetéseket diktafonnal rögzítettem 2016. október 16. és november 18-a között 8

A/ Balett 1. Magyar Nemzeti Balett Solymosi Tamás, balettművész, a Magyar Nemzeti Balett művészeti igazgatója írásban válaszolt. 1. Hivatásos magyar táncegyüttesek minden műfajban léteznek: vannak balettegyüttesek, néptáncegyüttesek és modern / kortárs tánc együttesek. A hivatásos táncegyütteseket a Magyar Táncművészek Szövetsége (http://www.tancszovetseg.hu/) tömöríti magában és képviseli ügyeiket. (Mára már nincs olyan jelentős hivatásos táncegyüttes, aki ne lenne tagja a szövetségnek.) A Magyar Táncművészek Szövetsége 1948-tól képviseli a magyar táncéletet (http://www.tancszovetseg.hu/a-szoevetseg-toertenete). Jelenlegi tagjai a MTSZ oldalán elérhetők. Jómagam, mint a Magyar Nemzeti Balett együttesének igazgatója az ország egyetlen, és egyben legnagyobb klasszikus balettegyüttesének képviseletében tudok nyilatkozni. A Magyar Állami Operaház 1884-es megnyitásától a balett mindig ott volt az opera mellett. A Magyar Állami Operaház balett életéről Gara Márk írt rövid összefoglalót Az Operaház története kezdetektől napjainkig c. kötetben, amely az Operaház 130. jubileumára jelent meg. (Helikon Kiadó, Budapest, 2014, 107-119. pp.) 2. A Magyar Nemzeti Balett jelenleg 128 taggal rendelkezik (72 nő, 56 férfi). A tagok 35 %-a, azaz 45 fő (23 nő, 22 férfi) külföldi. A teljes balettegyüttes 80 %-a, azaz 103 fő (54 nő, 49 férfi) tagja aktív (a többi tag állapotos, kismama, fizetés nélküli szabadságon van, stb.). A magyar tagok mindegyike a Magyar Táncművészeti Főiskolán, vagy a Győri tánc- és képzőművészeti általános iskola és szakközépiskolán szerzett végzettséget, mert Magyarországon ez a két iskola ad klasszikus balettművész végzettséget. (A Győri iskolában a legmagasabb végzettség a középfokú szakképesítés, a MTF-n pedig a főiskolai diploma). A Magyar Nemzeti Balett szólistái csak szakképesítés megszerzésével kerülhetnek be az együttesbe. (Az együttes magyar tagjainak túlnyomó többsége azonban az MTF-n végzett, így főiskolai diplomával rendelkezik.) A külföldi táncosok különböző, nemzetközileg elismert táncakadémiákon szereztek szakképesítést: Szentpétervár (Академия русского балета им. А. Я. Вагановой / Vaganova Academy of Russian Ballet), Moszkva (Московская государственная академия хореографии (МГАХ) / The Bolshoi Ballet Academy), 9 Perm (Perm State Choreographic College), Novoszibirszk (Novosibirsk Ballet Academy),

London (The Royal Ballet School), Milano (Accademia Teatro alla Scala), Roma (Accademia Nazionale di Roma, Scuola del Teatro di Opera di Roma), stb., középiskolai vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Az együttes művészeti és adminisztratív vezetője egy személyben én vagyok, mint balett igazgató. (A munkáltatói jogkört a Magyar Állami Operaházban minden esetben a Főigazgató, Ókovács Szilveszter gyakorolja hivatalosan.) Az együttes vezető balettmestere Venekei Marianna, és ezen kívül még 2 fő balettmestert foglalkoztatunk közalkalmazotti státuszban, és 15-20 balettmestert szerződéssel. (Gyakorlat és/vagy próbavezető balettmestereket.) Művészeti és szakmai kérdésekben meghallgatva az együttessel dolgozó szerződéses balettmesterek véleményét, és külön hangsúllyal figyelembe véve a vezető balettmester javaslatait egy személyben döntök és vagyok felelős, mint balettigazgató. Az együttes összetétele: első magántáncos (principal): 10 fő 4 nő, 6 férfi; magántáncos (soloist): 13 fő 8 nő, 5 férfi; tánckari tag (demi-soloist, corps de ballet ebben a címzetes magántáncosok is benne vannak): 105 fő 60 nő, 45 férfi. 3. A balett repertoár összeállításáért is én vagyok a felelős, amelyre javaslatot teszek, és a Főigazgatóval konzultálva véglegesítek. (Itt természetesen figyelembe kell venni a Magyar Állami Operaház műsortervezési koncepcióit előadásszámokat, új bemutatókat, tematikus kérdéseket beleértve.) Fő célom a fontos értékeket hordozó, világszínvonalú magyar balett műsoron tartása, megfelelő arányban vegyítve a nagy, nemzetközi, klasszikus balett repertoárral, amely alapigénye a legnagyobb és egyben egyedüli magyar klasszikus balettegyüttesének. Az európai trendek sajnos a kisebb ellenállás irányába menve egyre szűkebb klasszikus balett repertoárt eredményeznek (a nagy klasszikus balettek nagy létszámot, kimagasló szakmai tudást, nagyon sok anyagi forrást gazdag díszlet és jelmezpark igényelnek, amelyet mármár igen kevés színház tud vagy hajlandó biztosítani). A nagy múltú, világszínvonalú európai nagy színházak repertoárján egyre kevesebb a klasszikus balett, ezért is vagyunk ilyen vonzóak a külföldi balettművészek számára: nálunk még megtalálják az a klasszikus repertoárt, amelyben nehezen megszerzett, magas színvonalú tudásukat bemutathatják, gyakorolhatják és fejleszthetik mindezt úgy, hogy mellette a világhírű magyar baletteket, valamint az igényes kortárs darabok kihívásait is kipróbálhatják. A világhíres magyar balettek a világhíres magyar koreográfusok (id. Harangozó Gyula, Seregi László, Pártay Lilla, stb.) kezei közül kerültek ki, amelyeket őrizve a magyar hagyatékot folyamatosan repertoáron tartunk, illetve 2013 őszén Pártay Lilla új koreográfiáját, a Munkácsy Mihály életét feldolgozó Aranyecset c. nagybalettet mutattuk be. 10 A magyar baletthagyomány kiemelkedő koreográfusai: id. Harangozó Gyula:

o Bartók Béla: A csodálatos mandarin (1945 és 1956) o Léo Delibes: Coppélia (1953) 2014 o Bartók: A fából faragott királyfi (1939, 1958) Seregi László: o Aram Hacsaturján: Spartacus (1968) 2016 (Magyar-évad 2016/2017) o Bartók Béla: A fából faragott királyfi (1970, 1981) o Bartók Béla: A csodálatos mandarin (1970, 1981) o Léo Delibes: Sylvia (1972) 2015 o Hidas Frigyes: A cédrus (1975) o Szergej Szergejevics Prokofjev: Rómeó és Júlia (1985) (Shakespeare-évad 2015/2016) o Felix Mendelssohn: Szentivánéji álom (1989) o Goldmark Károly Hidas Frigyes: A makrancos Kata (1994) (Shakespeare-évad 2015/2016) Pártay Lilla: o Csajkovszkij: Anna Karenina (1991) 2017 (Magyar-évad 2016/2017) o Franz Schubert: A velencei mór (1994) o Antonín Dvořák: Elfújta a szél (2007) o Liszt Ferenc, Richard Wagner, Hector Berlioz: Az aranyecset (2013) (Magyar-évad 2016/2017) És a fiatalabb koreográfus nemzedék: ifj. Harangozó Gyula: o Kocsák Tibor: Hófehérke és a 7 törpe (2004) Lukács András: o Phili Glass: Örvény (2010) A nagy klasszikus (romantikus) balett repertoár legfontosabb darabjai, amelyet egy magára adó hasonló színvonalú együttes a repertoáron tart (zárójelben a hazai bemutató(k) dátuma): Giselle (Adolphe Adam Leonyid Lavrovszkij) (1958) 2013 A Szilfid (M. Gielguld - A. Bournonville H. Løvenskiold) (1973) 2014 A hattyúk tava (Rudi van Dantzig Toer van Schayk Pjotr Iljics Csajkovszkij) (1951, 1977, 2001) 2015 A diótörő (Wayne Eagling Solymosi Tamás Pjotr Iljics Csajkovszkij) (1927, 1950) 2015 Csipkerózsika (Marius Petipa Sir Peter Wright Pjotr Iljics Csajkovszkij) (1967, 1991) 2016 Don Quijote (Ludwig Minkus Marius Petipa Alekszander Gorszkij) (1997) 2016 11 A kalóz (Marius Petipa Adolphe Adam Anna-Marie Holmes) 2017 Neoklasszikusok: Anyegin (J. Cranko P. I. Csajkovszkij K.-H. Stolze) (2002) 2012 Karamazov testvérek (Rahmanyinov Muszorgszkij Wagner Boris Eifman) 2009

A víg özvegy (Lehár F. R. Hynd) (először Magyarországon) 2014 Manon (Sir Kenneth MacMillan Jules Massenet Martin Yates) (először Magyarországon) 2015 A kortárs, modern vagy egyfelvonásos darabokból is a világszínvonalúak közül válogatunk: A napfény természete (Max Richter David Dawson) (2010) 2013 Duett (W. Eagling R. Wagner) 2013 (Wagner-évad 2012/2013) Petite Mort (J. Kylián W. A. Mozart) (először Magyarországon) 2013 Hat tánc (J. Kylián W. A. Mozart) (1998) 2013 Etűdök (H. Lander C. Czerny K. Riisager) (1973) 2014 Trójai játékok / Trójai játékok Amazonokkal (elsőként Európában!) (R. North B. Downes) 2014 Walking Mad (J. Inger M. Ravel A. Pärt) (először Magyarországon) 2015 Sarabande (J. Kylián J. S. Bach D. Heuff) (először Magyarországon) 2016 Falling Angels (J. Kylián S. Reich) (először Magyarországon) 2016 A repertoár kialakításánál egyértelmű a szándék a magyar hagyományok és a nemzetközi klasszikusok bemutatására. A koreográfusok mellett a zeneszerzők is fontosak, mivel azoknak lehetőség szerint zeneileg kell illeszkedniük valamilyen módon az Operaház évados műsortervébe. (Pl. Wagner évadban: Aranyecset, Duett, stb.) A további alkotóknál (díszlet jelmeztervezők) esetében is fontosnak tartjuk az ezen a területen is világszínvonalat alkotó magyar művészeink munkájának életben tartását, bemutatását: Díszlettervezők: Csikós Attila (Don Quijote, A makrancos Kata, Giselle, A Szilfid, Coppélia) Forray Gábor (Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Sylvia) Oláh Gusztáv (A diótörő) Kézdy Lóránt (Elfújta a szél) Nagy Viktória (Elfújta a szél) Kentaur (Hófehérke és a 7 törpe) Horesnyi Balázs (Aranyecset) Jelmeztervezők: Vágó Nelly (Rómeó és Júlia, Don Quijote, Szentivánéji álom, A makrancos Kata, Giselle) Velich Rita (Hófehérke és a 7 törpe, Aranyecset, Coppélia) 12 Oláh Gusztáv (A diótörő) Márk Tivadar (Sylvia) Schäffer Judit (Elfújta a szél) Závodszky Dalma (A Szilfid)

A külföldi produkcióknál (főleg a kortársaknál) a díszlet és jelmeztervező gyakran maga a koreográfus, azonban számos fantasztikus művész van a nemzetközi produkciókban is jelen, csak a legfontosabbakat említve: Díszlettervezők: Thomas Mika (Anyegin) Vjacseszlav Okunyev (Karamazov testvérek) Peter Docherty (A víg özvegy) Nicholas Georgiadis (Manon) Toer van Schayk (A hattyúk tava) Philip Prowse (Csipkerózsika) Jelmeztervező: Joke Visser (Petite Mort, Falling Angels) Thomas Mika (Anyegin) Vjacseszlav Okunyev (Karamazov testvérek) Peter Farmer (Trójai játékok) Nicholas Georgiadis (Manon) Toer van Schayk (A hattyúk tava) Philip Prowse (Csipkerózsika) 4. Mi a magyar? Vagyis mi a magyar hagyomány, van-e magyar színpadi táncművészeti hagyomány, milyen karakterisztikája, egyedi stílusa lehet egy táncegyüttesnek. Természetesen létezik magyar tánchagyomány, amely világszínvonalon is igen elismert. Ilyen pl. Seregi László számos nagybalettje, amelyek nem csak dramaturgiai szempontból jelentősek és egyediek, de nagy hangsúlyt fektetnek benne a szerepformálásra, karakterformálásra, amely például a tőlünk keletebbre fekvő területeken, főleg Oroszországban közel sem olyan markáns, jelentős, mint hazánkban. Sokan kiemelik a magyar táncművészek kiváló, kiemelkedő szerepformálását, amelyre méltán lehetünk büszkék. A jó táncegyüttest azonban a sokszínűség jellemezi, így igyekszünk színesíteni a repertoárt: a magyar darabok mellett játsszuk a nagy klasszikusokat is, neoklasszikusokból csak azokat, amelyeknek nincs magyar feldolgozása (pl. Manon), illetve kortárs, modern darabokat is műsorra tűzünk. Így balettművészeinknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy minél több 13 oldalról mutathassák be tudásukat, tehetségüket. (Ráadásul a Seregi-darabok nagy része néptánc hagyományunkra épül, valamint sok operabetétben is néptánc szerepel (János vitéz, Bánk bán, stb.) így ezen a területen is kiteljesedhetnek művészeink, és életben tarthatják a magyar tánchagyományt.

5. Merre tart a magyar táncművészet? Mit gondolnak az alkotók, a koreográfusok és a táncművészek a táncművészet jelenéről és jövőjéről? A magyar tánchagyomány egyik oldalról szerencsés időszakot él, mivel sokévi elzártság után kinyílott a világ, és számos új dolgot is be lehet mutatni a hazai közönségnek, valamint határok megnyitásával a munkaerő piac is nyitottá vált: külföldi táncművészek is bemutathatják tudásukat, és a tapasztalatcserével mindkét fél csak gazdagodik. Másrészről azonban az idők változásával, és a paletta kiszélesedésével a balettművészet és a táncművészet általában is nehezebb időket él meg: a végtelen lehetőségekkel a konkurencia harc is nagyobb, a táncos életpálya kevésbé lett vonzó mostanára. Emiatt az utánpótlás is nagyon nagy probléma. Ezen kívül nemzetközi szinten is sokkal nehezebb versenyben maradni, főként anyagi okokból, mivel itthon még nem alakult ki a nyugaton már régóta bevett mecenatúra rendszer. 6. A táncművészet legfőbb problémái napjainkban: 1) Az utánpótlás hiánya. A klasszikus balett területén például, amíg régebben az Állami Balettintézetbe (ma Magyar Táncművészeti Főiskola) több ezer jelentkező közül válogatták ki a felvehető növendékeket, mostanra már csak 50-100 a jelentkezők száma, és azoknak is egy része külföldi. Egyrészt népszerűsíteni kellene ezt az igen nehéz, de annál szebb szakmát, másrészt életpályamodellt kellene biztosítani a következő generációknak. A Magyar Állami Operaház az utánpótlás misszióban is igyekszik segíteni: figyelemfelkeltés céljából mutatjuk be jövőre pl. a Billy Elliot c. musicalt, és már több ízben késztettünk szórólapokat a MTF felvételijét reklámozva. 2) Az életpályamodell hiánya. Valamilyen előrelépést sikerült elérni, amikor 2011-ben engedélyt kaptunk (csak!) a táncművészek szakmai nyugdíjának visszaállítására, de sajnos nem az adekvát szolgálati évek számával, és csak a 3 legnagyobb balettegyüttes tagjainak (MNB, Győri, Pécsi Balett). Az életpályamodell kidolgozása azonban még várat magára: az átképzés, és az után-foglalkoztatás kérdéseiről most folynak a tárgyalások, és az előkészítő munkálatok. 3) A nemzetközi vérkeringésbe történő becsatolása a magyar táncéletnek még nem megoldott. Nincsenek olyan turné irodák, akik egységesen képviselnék a magyar tánckultúrát, tánchagyományt, és külföldi kapcsolatrendszereket felépítve turnélehetőségeket, bemutatkozó fellépéseket szerveznének a magyar táncegyütteseknek. A Magyar Nemzeti Balett költségei például nem piacképesek nemzetközi szinten, így, bár évről évre sokan érdeklődnek együttesünk iránt, mégsem volt még lehetőségünk turnéra menni. 14 4) A táncművészet anyagi forrásai korlátozottak. Ugyan nagyon nagy előrelépés történt az elmúlt években (különböző pályázati források), de a mecenatúra rendszer, amely nyugaton már régen, bevált módszerként működik, itthon még nem alakult ki. 5) A magyar balett hagyományok megőrzésének problémája. (Ez a probléma csak a klasszikus balettre vonatkozik.) A magyar balett hagyomány igen gazdag, de méltó megőrzése

problematikus, ugyanis jelenleg két módja van a régi darabok színpadra állításának, bepróbálásának (ezeket együtt használjuk): a betanító balettmester tudása, amelyet a koreográfus mellett szerzett meg, és a DVD használat, azaz régebbi előadások felvételeinek megtanulása. Ugyanakkor egyik sem tökéletes és pontos: ha a balettmesterekkel történik valami, vagy már nem tudnak dolgozni, akkor az adott produkció színpadra állítása igen problematikus, mivel a régebbi előadások megtekintése a pontatlanság veszélyével jár. Lehet, hogy valaki éppen nem a legtökéletesebben táncolta a koreográfiát, vagy kihagyott-egy két lépést esetleg véletlenül, és az évek során így egyre inkább romlik az eredeti darab színvonala. Erre az egyedüli nemzetközileg elismert, és nyugati országokban gyakran használatos megoldás a balett lejegyzése. Ehhez azonban szakember kell, ún. koreológus, aki mint egy zenész a kottába írja a hangjegyeket, úgy írja le a balett pontos koreográfiáját. (Lépések, térformák, gesztusok, egyéb.) Koreológus képzés jelenleg nincs Magyarországon, és nyugaton is csak két helyen létezik: Londonban és Párizsban, és a képzés hosszú (1-2 év minimum) és igen költséges. Két lépcsőben lehetne megvalósítani a magyar balett hagyomány méltó módon történő megmentését az utókor számára: 1) A külföldi koreológus képzéseken a vizsgázóknak a diploma megszerzéséhez térítésmentesen le kell jegyezniük egy teljes darabot fel kellene venni az egyik iskolával a kapcsolatot, és felajánlani, hogy a járulékos költségek (szállás, utazás) megterítése mellett jegyezzenek le pl. egy Seregi nagy-balettet. 2) Egy magyar jelentkezőt ki kellene küldeni ösztöndíjjal egy ilyen képzésre, tanulmányi szerződés keretében, és az iskola elvégzését követően hazatérhetne és a legfontosabb baletteket lejegyezhetné. (Az idő nagyon sürget: hosszú a képzés, és egy balett lejegyezése is minimum több hónapos munkát igényel.) Milyen mértékben van jelen a táncművészet az adott régióban? A klasszikus balettet tekintve a legnagyobb és a legszínvonalasabb együttes vagyunk a Közép- Kelet Európai régióban, jóval megelőzve (előadásszám, tagszám, színvonal tekintetében) a szlovák, horvát, cseh balett együtteseket. Nyugaton viszont egyre inkább felfigyelnek ránk: több olyan koreográfiát, produkciót sikerült megszereznünk, amelyről előtte álmodni sem mertünk (The Royal Ballet, HET National Ballet, Nederlands Dans Theater produkciói), és a tavaly meghirdetett nemzetközi próbatáncukra már 561 fő (!) jelentkezett a világ 32 országából, amely egyértelműen jelzi, hogy egyre nívósabb rangunk van a nemzetközi táncéletben. A táncművészetnek milyenek a kapcsolatai a többi művészeti ággal, elsősorban a színházzal és a zeneművészettel? De lehet irodalom vagy képzőművészet is. 15 Az Operaházon belül és kívül is igyekszünk nyitottak lenni a társművészetek irányába, ami azt jelenti, hogy több vidéki színházban is fellépünk, a Zeneakadémián 3 éve megkezdett sorozatunkban működünk együtt, és a Színház és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatóinak (rendezők, filmesek, díszlettervezők) próbálunk lehetőséget biztosítani a bemutatkozásra.

7. Más fontos művészeti kérdés, ami befolyásolhatja az adott társulat működését. Pl. a menedzselés, az előadások, a táncművek népszerűsítése, vagy a képzés, utánpótlás, stb. A Magyar Állami Operaházon belül a táncművészet népszerűsítésére nagy erőfeszítéseket teszünk a következő programjainkkal: Operanagyköveti program (balettművészek is részt vesznek benne) Operakaland (operák balettbetétjei: Háry János, West Side Story) Gördülő Balett (ezt a 2016/2017-es évadra tervezzük táj balett előadások) TÜTÜ Színházlátogatás Balerinákkal kulisszalátogatás az Operaházban balerinákkal iskolások számára Hangoló / Faggató (premierek, repertoár darabok előtti ismertető előadások) Házi főpróbák (ahová balettiskolákat hívunk meg) 2. Pécsi Balett Vincze Balázs táncművész, koreográfus, a Pécsi Balett igazgatója írásban válaszolt 1. A Pécsi Balett 1960-ban alakult, de valójában a Pécsi Nemzeti Színház tánctagozataként működik a mai napig, tehát jogilag nem önálló balett együttes. 2015-ben a Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft, alapító okirata azzal módosult, hogy a tánctagozat nevet kapott, valójában mostantól hivatalos a Pécsi Balett elnevezés, továbbá ezen módosítás további fontos eleme, hogy a mindenkori színházigazgató a tagozatvezető kinevezése és felmentése tárgyában az alapító Kulturális és Köznevelési Bizottságával köteles egyeztetni. A Pécsi Balett jelentősége - a ma is élő márkanév Magyarország első modern balett együttese, a Pécsi Balett, a Pécsi Nemzeti Színház balett-tagozataként, 1960-ban alakult Eck Imre Kossuth-díjas, Liszt-díjas érdemes és kiváló művész vezetésével. Eck Imre 1960-ban történt műhelyalapítása és munkássága mérföldkő a magyar táncművészet történetében. Túllépve a klasszikus balettek mesevilágán a modern tánc megteremtőjeként tiszteljük. Alkotói forradalmának lényege a mozdulatok és formák gondolattal való megtöltése, a mai ember problémáinak, morális kétségeinek, érzelmi amplitúdóinak táncszínpadi megvalósítása. Az eck-i formanyelv újszerűségét, az előadások 16 gondolatiságát és katartikus érzelmi erejét kitörő lelkesedéssel üdvözölte a szakma, a közönség, a város és az ország vezetése. A társulat már a kezdetektől nagyon fontos értékközvetítő szerepet töltött be. A külföldi turnék, a vendégszereplések kiemelt szerepet játszottak az együttes életében, hiszen a műfaj nemzetközisége folytán a legkönnyebben exportálható értéke volt hazánknak és Pécs városának. Ez a misszió valójában az együttes létrehozását is generálta,

fennmaradását, fenntartását pedig azóta sem tette kérdésessé bármely nehéz gazdasági helyzetben. A tánc univerzális nyelvének segítségével képviseli a Pécsi Balett ma is a magyar kultúrát és Pécs városát világszerte. Eck formanyelvének és a pécsi együttes sikereinek hatására, inspirációjára jött létre 20 évvel később a Győri Balett, majd a Szegedi Kortárs Balett és a számos jelentős és kisebb modern, ill. kortárs együttes is. Eck Imre, a Pécsi Balett alapítója, 1960-tól 1969-ig balett igazgatója, majd 1992-ig művészeti vezetője és koreográfusa volt az együttesnek. Tóth Sándor Érdemes művész, a Pécsi Balett alapító tagja 1969-től 1991-ig volt a Pécsi Balett igazgatója és koreográfusa. Igazgatása alatt indult el egy új vonulat a balett életében, melyben fiatal tehetségek és vendégkoreográfusok lehetőséget kaptak arra, hogy a Pécsi Balettel dolgozhassanak. A szakma és a közönség szívesen fogadta műveit, melyek tükrözték zenei ízlését, formaérzékét, humorát, a klasszikus balett, a jazz iránti vonzódását. Herczog István Harangozó-díjas művész 1992-től 2001-ig volt a Pécsi Balett igazgatója és koreográfusa. Neves német balett-társulatok szólistájaként, koreográfusaként, igazgatójaként hosszú, sikeres éveket töltött el a hazánkétól merőben különböző munkamorálú és fejlett menedzsmenttel rendelkező művészi élet közegében. Társulatát az együttes kiváló szólistáiból, Európából szerződtetett fiatal táncosokból és a Pécsi Művészeti Szakközépiskola növendékeiből szervezte újjá. A kritika Herczog István koreográfiai stílusából az ízlést, a zenei és szakmai kultúrát, a klasszikus és modern táncot mértéktartóan elegyítő nyelvezetet, és a művekben mindig jelen lévő artisztikumot emelte ki. 2001-ben az együttes vezetését Keveházi Gábor Kossuth díjas kiváló művész vette át, művészeti vezetését 2001-től 2003 tavaszáig, pedig Egerházi Attila koreográfus. Ők a "legenda folytatódik" szlogent szemük előtt tartva, célul tűzték ki a társulat régi művészi koncepciójának visszaállítását. Korábban is jellemző volt a társulatra, és ma is az, hogy új táncirányzatokat bátran felvállaló együttes, amely a legkülönbözőbb stílusok széles skáláját kívánja repertoárján felsorakoztatni Vincze Balázs Harangozó-díjas, Imre Zoltán-díjas művész 2005. augusztus 1. óta a Pécsi Balett igazgatója. Vezetésével a Pécsi Balett olyan útra lépett, mely szellemében, szándékában vállaltan nyúl vissza az Eck Imre-i gyökerekhez: nem követni, másolni akar irányzatokat, hanem új, saját stílust és formanyelvet kialakítani. Az utóbbi évek előadásainak egyéni, karakteres táncnyelve a klasszikus balettől a street dance-ig átívelő széles spektrumból építkezik. A táncszínház legjobb hagyományai valósulnak meg, ahol a tánc, a 17 képi és a dramaturgiai megfogalmazás szerves egységgé fonódik, maradandó színházi élményt adva. Az elmúlt évek során egy olyan erős, emberileg és szakmailag nívós társulat jött létre, mely által a Pécsi Balettet ismét hazánk egyik legelismertebb együtteseként tartja számon úgy a szakma, mint a közönség.

Ma tisztes egyensúlykeresés jellemzi a társulatot, a stiláris változatosság mellett a stabil, kiegyensúlyozott üzemmódra törekvés, amely megszólíthat és megtarthat lehetőleg minden nézői korosztályt, és kielégíthet lehetőleg sokféle ízlést. És nagyon valószínű, hogy manapság már e vállalt sokféleség is kiállásnak hat. (Péter Márta, tanckritika.hu 2015. november 4.) 2. Jelenleg 19 tagunk van. 8 magántáncos, 11 tánckari tag Főiskolai végzettsége 7 főnek van, ebből ténylegesen diplomája 2 főnek, a többieknek a nyelvvizsga megszerzéséig abszolutóriuma van. 12 fő a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskolában szerezte meg szakirányú középfokú végzettségét A Pécsi Balett igazgatója Vincze Balázs Harangozó-díjas, Imre Zoltán-díjas: jogilag a tánctagozat vezetője. Művészeti tanácsadó, balettmester: Uhrik Dóra Kossuth-díjas művész Balettmesterek: Czebe Tünde klasszikus balett, Szigeti Oktávia modern gyakorlatot tart. A Pécsi Baletthez munkáját segíti még egy balett titkár, egy ügyelő, egy korrepetitor és egy masszőr. 3. A társulatra mindig is jellemző volt, hogy új táncirányzatokat bátran felvállaló együttes, amely a legkülönbözőbb stílusok széles skáláját kívánja repertoárján felsorakoztatni. A Pécsi Balett műsorpolitikája a Pécsi Nemzeti Színház jó értelemben vett népszínházi, avagy polgáricsaládi színházi profiljához illeszkedik amennyiben azt a műfaj réteg mivolta engedi. Eszerint a legfőbb cél a legmagasabb művészi és szakmai igénnyel olyan balett előadásokat létrehozni, melyek a nagyközönség és az ifjúság tetszésére is számot tarthatnak, művészi nevelő-, építő-, elgondolkodtató erővel bírnak, egyszóval értéket közvetítenek. Az elmúlt évek alatt lehetséges volt egy arculati folytonosság kialakítása, egy modern megjelenítésű, közönségbarát műsorpolitikájú koncepció kidolgozása és megvalósítása. A Pécsi Balett repertoárja a modern és klasszikus tánctechnikát egyaránt használva egyenletes úton, egy koncepció mentén halad. A szakmai színvonal és a Pécsi Balettet jellemző innovatív szemléletmód megtartása mellett hangsúlyt helyezek a közönségbarát, tematikus előadások létrehozására. A balett előadások látogatottsága a korábbi időszakokhoz képest megduplázódott. Sikerült megszólítani koncepciómmal a táncrajongókat, megteremteni közönségünket Pécsett és Budapesten egyaránt. Célom ezt a koncepciót továbbvinni, az arculatot megtartani. Évente általában egy új nagyszínpadi és egy új kamaraszínpadi bemutatója van az együttesnek. A nagyszínpadon rendszerint cselekményes, általában a balettirodalom vagy a világ- ill. operairodalom klasszikus történetei fogalmazódnak meg a tánc nyelvén, a 18 kamaraszínpadon gyermekeknek szóló egyfelvonásosok vagy újító, ill. elgondolkodtató produkciók kerülnek bemutatásra. Kiemelten fontosnak tartjuk a közönségnevelést, a táncművészet népszerűsítését, ezért olyan darabokat választunk, melyek a legkisebb, óvodás korosztálytól a középiskolás korosztályon át a táncot már értő és szerető idősebb generációk

érdeklődésére is számot tarthatnak. Ezért 2013. óta interaktív beavató előadásokat is tartunk a nagy mesebalettek bemutatója előtt az Eck Imre balett teremben. A Pécsi Nyári Színház és a Pécsi Balett együttműködése elmaradhatatlan része a pécsi nyári esteknek. A hatvanas-hetvenes évek legendás korszakát élesztette újra néhány esztendeje ismét óriási sikerrel Vidákovics Szláven a Pécsi Nyári Színház és Vincze Balázs a Pécsi Balett igazgatója. Lehetőség szerint minden évben valami újat, valami mást hoznak létre közösen, ami színesíti a régió táncszínházi palettáját. A Pécsi Balett műsorpolitikájának és sikereinek kiemelendő eleme egyebek közt, hogy a koreográfiák állandó szereplői a nagy klasszikusok mellett a kortárs zeneszerzők művei. Ez a törekvés a zene műfajától függetlenül az együttes minden korszakát jellemezte és jellemzi a mai napig. Magyar zeneszerzők 2005 óta: Weisz Nándor (A Notre-Dame-i toronyőr), Bókai Zoltán (Bonnie és Clyde), Kunert Péter (Bahnhof), Jávori Ferenc (Nem adom fel), Riederauer Richár (Spartacus 2076, Giselle, Otello, Hófehérke és a hét törpe, A Jó és a Rossz kertjében, Orfeusz és Euridiké), Beck Zoltán és Sárközy Zoltán Papa 30Y (A kis herceg) Bemutatók/Koreográfusok 2005 óta: A Notre-Dame-i toronyőr (2005. november 25. Pécsi Nemzeti Színház) (koreográfus: Jurányi Patrick) Hamupipőke (2006. március 24. Pécsi Nemzeti Színház) (koreográfus: Góbi Rita) Bonnie & Clyde (2006. június 23. - Káptalan utcai Szabadtéri Színpad) (koreográfus: Vincze Balázs) Bahnhof (2007. március 9. Pécsi Nemzeti Színház) (koreográfus: Jurányi Patrick) Európai Táncgaléria (2007. június 22. - Tettyei Romok) Állhatatlan (koreográfus: Julian Moss) Nem adom fel (koreográfus: Vincze Balázs) Para Bango (koreográfus: Raza Hammadi) Spartacus 2076 (2007. november 23. Pécsi Nemzeti Színház) (koreográfus: Vincze Balázs) Bolero - Carmina Burana (2008. június 20. - Tettyei Romok) 19 Bolero (koreográfus: Vincze Balázs) Carmina Burana (koreográfus: Herczog István, Harangozó-díjas) Chance Operation (2008. szeptember 24. - Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó) (koreográfus: Gaál Mariann)

Elérhetetlen területek (2009. április 17. Pécsi Nemzeti Színház) Elérhetetlen területek (koreográfus: Zachár Lóránd) Sakk-matt (koreográfus: Raza Hammadi) Sansz (2009. június 14. - Sétatér Fesztivál, Pécs) Fekete doboz (koreográfus: Lázár Eszter) Egy ideje... (koreográfus: Harka Máté) Giselle (2009. november 6. Pécsi Nemzeti Színház) (koreográfus: Vincze Balázs) Múlt és Jelen (2010. április 16. Pécsi Nemzeti Színház) Az iszonyat balladája (koreográfus: Eck Imre) Change Back (koreográfus: Leo Mujić) Szimbiózis (2010. április 29. Művészetek Palotája) (koreográfus: Nagy Írisz - Vincze Balázs) A Jó és a Rossz kertjében (2010. november 19. Pécsi Nemzeti Színház) (koreográfus: Cameron McMillan) Hófehérke és a hét törpe (2011. április 16. Pécsi Nemzeti Színház) (koreográfus: Czebe Tünde, Vincze Balázs; rendező: Uhrik Dóra) Otello (2011. november 25. Pécsi Nemzeti Színház) (koreográfus: Vincze Balázs) Lisztmánia (2012. március 23. Pécsi Nemzeti Színház) Az iszonyat balladája (koreográfus: Eck Imre) Lisztmánia (koreográfus: Zachár Lóránd) Bonyodalmas balkáni lakodalmas (2012. július 13. Pécsi Nyári Színház 2012. október 13. Pécsi Nemzeti Színház) (koreográfus: Zachár Lóránd) Banális viszonyok - édes finomságok (2013. február 1. Pécsi Nemzeti Színház) (koreográfus: Vincze Balázs) A Jó és a Rossz kertjéből (2013. március 1. Erkel Színház, Budapest Pas de trois 13) (koreográfus: Cameron McMillan) A Jó, a Rossz és a (Csúf) COLOS (2013. július 18. Pécsi Nyári Színház) (koreográfus: Vincze Balázs, rendező: Vidákovics Szláven) Ideje a táncnak gyerekek (2013. szeptember 20.) (koreográfus: Vincze Balázs, rendező: Uhrik Dóra) Diótörő (2013. november 30.) (rendező-koreográfus: Vincze Balázs) H-ARCOK (2014. február 7.) Hullámzó talaj - koreográfus: Zachár Lóránd Beszélj hozzám - koreográfus: Cameron McMillan 20 Carmen (2014. október 24.) (rendező-koreográfus: Vincze Balázs) Orfeusz és Euridiké (2015. április 24.) (rendező-koreográfus: Cameron McMillan)

A hattyúk tava (2015. november 27.) (koreográfus: Bozsik Yvette) A kis herceg és a planéták (2015. december 18.) (koreográfus: Vincze Balázs rendező: Uhrik Dóra) A kis herceg (2016. január 29.) (Rendező-koreográfus: Vincze Balázs) Saját táncfesztivál - a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó A Pécs2010 - EKF program támogatásával 2007-ben elindított Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó Pécs M. J. Város kezdeményezésére jött létre azzal a hiánypótló céllal, hogy a régióban a táncművészetet is képviselje professzionális táncfesztivál. A Tánctalálkozó lehetőség szerint neves külföldi társulatok mellett a hazai professzionális táncélet meghatározó szereplőit vonultatja fel, továbbá lehetőséget biztosít a helyi tánciskolák és táncegyüttesek bemutatkozására. A fő irányvonal a modern balett, a kortárs tánc, de a programban helyet kap a néptánc és számos más műfaj. Fontosnak tartjuk, hogy minden generáció számára tudjunk színvonalas programot kínálni, továbbá kizárólag olyan táncelőadásokat hívunk meg, melyek Pécsett és a régióban még nem voltak láthatók. Külföldi előadások esetén próbálunk magyarországi bemutatóra törekedni és a hazai társulatok produkciói közül is a legfrissebbeket választjuk. A találkozó szakmai konferenciáit a Magyar Táncművészek Szövetségével közösen szervezzük. 4. Mi a magyar? vagyis mi a magyar hagyomány, van-e magyar színpadi táncművészeti hagyomány, milyen karakterisztikája, egyedi stílusa lehet egy táncegyüttesnek. Ez műfajfüggő. A néptáncművészet természetesen a magyar néptánc gyűjtött és megőrzött hagyományaiból építkezik. A klasszikus balett tradíciója nemzetközi "örökség". Kezdete XIV. Lajos és a francia táncakadémia megalakulásának idejére nyúlik vissza. Ennek a mesterségesen kialakított táncnyelvnek a ma is használt oktatási metodikáját Agrippina Vaganova a XX. század elején rendszerezte. A modern tánc szintén nemzetközi folyamat, kezdete a XIX. századra datálható. Amerikából indulva lassan egész Európában elterjedt. A kor klasszikus művészetével szembefordulva minden művészeti ágban radikális változás történt, így a táncművészetben is elvetették a kötött formákat, szabályokat. Egy együttes karakterisztikáját, stílusát a mindenkori együttes vezető szándéka, ízlése, személyisége határozza meg, mindenhol a világon és minden táncműfajban. 21 5. Merre tart a magyar táncművészet? Univerzálódik, alkalmazza a legújabb modern, kortárs irányzatok jellemző tánc technikai és kifejezési formáit.