JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZ: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZ: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT 161/2006. (VI.22.) ÖK számú Határozat Érd Város Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról A Képviselő-testület, az 1990. évi LXV. tv. szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. -ának (3) bek. b.) pontjára tekintettel az alábbi döntést hozza: 1.) Érd Város igazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja Településszerkezeti tervét (TSZT) a Leírási melléklet szerint, valamint a T-1 jelű (M=1:10.000 tervezési méretarányú) Településszerkezeti- területfelhasználási, közlekedési és környezetrendezési- terven ábrázoltaknak megfelelően. 2.) A Képviselő-testület a területek felhasználási igényének sorrendjében, ütemezetten belterületbe vonja a Településszerkezeti tervlapon jelölt alábbi, jelenlegi külterületeket: - településközpont vegyes területként: - a Tárnoki út, a jelenlegi belterületi határ (Kolozsvári u.) és a Zrínyi Miklós (u. (folytatásában levő) utca által bezárt területet. - gazdasági terület céljára: - az Érdi Gazdasági-, Logisztikai Park területét, - a Bécsi-hegy nevű területet, - a 7-es úttól északra, a vasút és a jelenlegi belterületi határ között elterülő területeket, - a 6-os úttól és a 6-os, 7-es elkerülő úttól délre, a jelenlegi belterületi határ és a Sulákpatak által határolt terület. 3). Hozzájárul az M6 autópálya, a 6. számú főút új szakasza, az agglomerációs gyűrűt (távlati 8104. számú út) és az ezekhez kapcsolódó úthálózati fejlesztések számára a T-1. számú tervlapon jelölt területek útépítési célú igénybevételéhez. 4). Ütemezetten beépítésre szánt területté átsorolja, a belterületi határ változtatása nélkül - a Településszerkezeti (T-1. számú) tervlapon jelölt alábbi területeket: I. ütemű Gksz övezetbe sorolt, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági ( Gksz I. ) terület céljára: - az M6 autópálya nagytétényi és Érd-ófalui csomópontja közötti szakasza mentén a nyomvonaltól délre a vízmű külső védőövezetéig; - az M6 autópálya Érd-ófalui csomópontjától DK-re a Sulák- patakig ill. a tervezett belterületi határig, továbbá DNY-ra, a vásártér területét és környezetét; - az M6 autópálya Érdi-tetői csomópontja térségében a 6-os főúti üzemanyagtöltő állomástól K-re lévő területek; - az M6 autópálya Érdi-déli (százhalombattai) csomópontja és a vasút közti területeket, - a 7-es főúttól délre, az Elvira puszta 0155/1 0155/2, 0157/2 és 0157/3 hrsz, valamint a pusztaszabolcsi vasútvonal mellet levő 0187/3 hrsz területet; I. ütemű Gip övezetbe sorolt, ipari gazdasági ( Gip I. ) terület céljára: - az M6 autópálya és a pusztaszabolcsi vasút keresztezésétől NY-ra kijelölt területet; tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 13

II. ütemű Gksz övezetbe sorolt, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági ("Gksz II. ) terület céljára: - az M6 érdi-tetői csomópont térségében a GLP területhez délről csatlakozó területeket; - az M6 6 számú főút vasút által határolt területek északi részét; - a 7-es elkerülő út a Tóni-csapás dűlőút és a Benta- patak által határolt, a fenti két területegység közti (Hosszú-földek, Gulyás-tanya környékén: 0187/1, 0187/3-/17, 0187/20, 0189/1, illetve 0191/8, 0191/12-/25, 0191/30-/50, 0191/74, 0191/100, 0191/197, 17789/6 hrsz. és környéki), területeket. II. ütemű Gip övezetbe sorolt, ipari gazdasági ("Gip II. ) terület céljára: - az M6 6. számú főút vasút által határolt területek déli részét, a Benta- patakig. Különleges terület (K) céljára: - az Ófaluban a volt kastély terület T-1 tervmellékleten lehatárolt részét (Sánc u.- Mély út sarok menti terület), - a fundokliai részen Kolozsvári Hegyalja u. és tárnoki igazgatási határ közti területet, - a jelenlegi sporttelep és az elektromos alállomás közt kijelölt területet, - sportterület céljára a jelenlegi ófalui sportpálya bővítési területét. 5.) Övezetileg átsorolja, a belterületi határ változtatása nélkül - belterületen, jelenlegi különleges övezetbe sorolt használaton kívüli ipari- és bánya területből: - ipari terület (Gip) céljára: az Ófalu - téglagyári területet, - külterületen, jelenlegi mezőgazdasági területből: - parkerő terület (E) céljára: a Papi- földek nevű terület T-1 tervmellékleten lehatárolt (jelenleg is beépítetlen) részét, 6.) A Képviselő-testület a város forgalmi- és kiemelt gyűjtőútjai mentén, a TSZT tervmellékletén vegyes övezetként jelölt területeket városias megjelenésű és az intézményi funkciókat támogató központi vegyes-, speciális lakó- és - kereskedelmi-szolgáltató - gazdasági övezetekbe sorolja át, és ezzel egyidejűleg előírja a kertvárosi- és falusias lakóterületek nyugalmas és egészséges lakófunkciót elősegítő szabályozásának kidolgozását. 7.) A Város biztosítja a TSZT-ben szereplő műszaki infrastruktúra hálózat (főúthálózat és kapcsolódó mellékúthálózat) megvalósíthatóságát, amennyiben az ehhez szükséges tanulmány-, engedélyezési és szabályozási terveket (SZT) a beruházó szabályszerűen elkészíti. 8.) Az Érdi Építési Szabályzatot (HÉSZ) és mellékleteit, valamint a további Szabályozási Terveket (SZT) a Településszerkezeti terv alapján kell elkészíteni. Jelen határozat kihirdetésével egy időben a 112/2002.(VI.06.) ÖK számú határozatot, a 232/2004. (X. 28.) és a 19/2005. (I. 27.) sz. ÖK. sz., a TSZT elfogadásáról, illetve módosításáról szóló Határozatokat a Képviselő-testület visszavonja és érvényüket vesztik. Kelt: Érd, 2006. június hó 22 -én. Határidő: folyamatos.. jegyző Felelős: Polgármester.. polgármester tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 14

Leírási melléklet A MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MELLÉKLETÉT KÉPEZŐ LEÍRÁS A Településszerkezeti terv (továbbiakban: TSZT) meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségét és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és a térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szintentartása mellett. KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK A város tervezett közlekedéshálózatát a határozat mellékletét képező településszerkezeti és közlekedési terv tartalmazza. Az ennek megvalósításával kapcsolatos önkormányzati és hivatali teendők az alábbiak. Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal részt vesz a Határozatban is nevesített és a TSZT tervmellékletében szereplő úthálózat-fejlesztés területigényének biztosításában, közreműködik az utak megépítéshez szükséges településrendezési és szakági tervek elkészítésében, egyeztetésében és jóváhagyásában, az úttervezések és útépítések előkészítésében, elősegíti a tervezett utak építéséhez szükséges területek és egyéb feltételek biztosítását. Érd agglomerációs helyzetéből kifolyólag szorgalmazni kell a közlekedési alágazatok közötti optimális forgalommegosztás elérését. Ennek érdekében szükséges a vasúti elővárosi közlekedés színvonal-emelésének támogatása, a Budapesti Közlekedési Szövetség megalakítása (az ehhez tartozó műszaki, településrendezési, szabályozási, jogi, pénzügyi, stb. kérdések megoldásával együtt). A közúthálózat tervezett fejlesztése érdekében - országos és települési utak - a később készülő - szabályozási tervekben az adottságoknak megfelelően kell meghatározni a szükséges (biztosítható) építési területsávok szélességét. A közlekedési tárcánál szorgalmazni kell az M6 autópályához is kapcsolódó 6. számú főút új szakasza és a külső agglomerációs gyűrűút (távlati 8104.sz. út) nyomvonalának véglegesítését és csomóponti kapcsolatainak rendezését, tanulmány- és engedélyezési terveinek mielőbbi elkészítését, hogy a városra gyakorolt hatása és az ezzel kapcsolatos helyi teendők meghatározhatók legyenek. A délnyugati gazdaságfejlesztési területek 7-es főúttól független megközelítése érdekében ki kell építeni a TSZT szerinti főúttal párhuzamos feltáróutat. Törekedni kell az M6 autópálya déli oldalán folyamatos szervizút kialakítására a tétényi és az ófalui csomópont között, a dunaparti területek kedvezőbb közúti feltárása érdekében. Növelni kell a vasútvonalakon való közúti átkelések számát és színvonalát a város belső működésének biztosítása érdekében. A városközpont tehermentesítésére, a vasúti szintbeni útátjárók kiváltására meg kell építeni a vasútvonalakat különszintben keresztező közúti alulés felüljárókat. Az intézmény-területek és a városközpont melletti lakótelep parkolási lehetőségeinek növelése érdekében ki kell jelölni az e célra hasznosítható területeket. A város legforgalmasabb közúti csomópontjainak közlekedésbiztonsági szempontból megfelelő (pl.: körforgalmi) átépítését ütemterv szerint meg kell oldani. Az idegenforgalmi fejlesztésekkel párhuzamosan fokozatosan ki kell építeni az ezt is szolgáló kerékpárutak és - sávok hálózatát. tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 15

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Érd Város kereken 60,54 km 2 igazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt (beépített és további beépítésre kerülő) és beépítésre nem szánt területekre tagozódik. A beépítésre szánt terület jellemzően, de nem kizárólag a belterület (meglévő és tervezett bővítés). A beépítésre nem szánt terület jellemzően (de nem kizárólag) külterület. A város területfelhasználási övezeti rendszerét a TSZT a beépítésre szánt- és nem szánt területi kategóriák szerint csoportosítva határozza meg. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÜLT TERÜLETEK A már beépült területek szerkezeti rendszere jelentősebb beavatkozást nem igényel, de az úthálózat fejlesztendő a rosszul ellátott területeken, illetve a tervezett új, beépítésre szánt területeken. A meglévő főutak rendszere is jelentősebb beavatkozást, átépítést tesz szükségessé egyes szakaszokon. A településtörténeti értékekkel rendelkező ófalui központi és Fő utca menti, valamint újfalui (Alsó- Felső- utcák menti) terület hagyományos beépítési módja védendő, a terület helyi városképi és településszerkezeti védelemre javasolt. A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak: a) Lakóterületek: a/1. Nagyvárosias lakóterület, a/2. Kisvárosias lakóterület, a/3. Kertvárosias lakóterületek a/4. Falusias lakóterület. b) Gazdasági területek: b/1. Kereskedelmi szolgáltató területek ezen belül: - első ütemű kereskedelmi szolgáltató gazdasági és intézményi létesítmények elhelyezésére szolgáló területek - második ütemű kereskedelmi szolgáltató gazdasági és intézményi létesítmények elhelyezésére szolgáló területek b/2. Ipari területek ezen belül: - első ütemű ipari - gazdasági és intézményi létesítmények elhelyezésére szolgáló területek - második ütemű ipari - gazdasági és intézményi létesítmények elhelyezésére szolgáló területek c) Különleges területek: c/1. Lőtér, c/2. Kemping, c/3. Rekreációs célú területek, c/4. Sportterület, c/5. Temető, c/7. Kommunális hulladékgyűjtést szolgáló terület, c/8. Egyéb különleges célú területek. d) Településközpont vegyes területek d/1. Városközpont területe, d/2. Városrészközpontok, alközpontok területe, d/3. Egyéb, jellemzően intézmény- és lakófunkciók vegyes elhelyezésre szolgáló területek. tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 16

A beépítésre szánt területek egyes terület-felhasználási egységei építési használatának megengedett felső határát (legnagyobb szintterületsűrűségét) az alábbi táblázat tartalmazza: Terület-felhasználási egységek Térképi jele Legnagyobb szintterületsűrűség Nagyvárosias lakóterület Ln 3,0 Kisvárosias lakóterület Lk 1,0 Kertvárosias lakóterületek Lke 0,45 Falusias lakóterület Lf 0,3 Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Gksz; Gksz II. 1,5 Ipari gazdasági terület Gip; Gip II. 1,5 Településközpont/központi vegyes területek Vt 2,0/3,5 Különleges területek K 0,8 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános, valamint sajátos jellege szerint az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak: e) Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek (útterületek, parkoló-területek, vasúti területek), f) Zöldterületek (közparkok, közkertek, fásított terek, egyéb közcélú zöldfelületek), g) Erdőterületek (véderdők, természetvédelmi erdők, egészségügyi turisztikai erdők), h) Mezőgazdasági területek, i) Egyéb területek: vízgazdálkodási területek (a Duna és a kisvízfolyások vízmeder területei, vízügyi területek: ár- és belvízvédelmi, víznyerő és vízmű területek). A közlekedési- közmű és hírközlési területek (e) közé tartoznak a meglevő közúti és vasúti területek mellett a tervezett úthálózati elemek. A beépítendő területek közlekedési feltárásának kialakítása során biztosítani kell a 6. számú főút új szakaszának és az új tervezett országos mellékút az agglomerációs gyűrűút, a távlati 8104-es- terepszinten való átvezetésének lehetőségét és csomópontjainak kiépíthetőségét. A gazdasági területek feltárását a főúttal párhuzamos kiszolgálóút-hálózat szakaszos kiépítésével kell biztosítani. A kiszolgálóutak főúti csomópontjai a meglevő útcsatlakozások helyén építhetők ki, illetve a tervezett mellékút keresztezési pontján biztosítható. Az újonnan létesítendő közmű- és hírközlési vezetékek felépítmények, aknák, stb.- számára a közlekedési létesítmények területén kell helyet biztosítani, vagyis a közlekedési területek szabályozási szélességét úgy kell megállapítani, hogy azokon a közműlétesítmények is elhelyezhetők legyenek. Közművek és hírközlési objektumok nem vonalas jellegű létesítményei gazdasági területek telkein is elhelyezhetők. - A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. - A közterületek gazdaságosabb kihasználása érdekében törekedni kell a zárt csapadékelvezetés megvalósítására. Útrekonstrukciónál, útépítéseknél (a kedvezőbb utcakép kialakítása érdekében) lehetőleg már zárt csapadékvízgyűjtő csatornahálózatot kell építeni. A hidrogeológiai védőövezetbe eső területen csak zárt csapadékvíz elvezetés építhető. tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 17

- A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre. Az új beépítésre szánt területek hasznosítását csak teljes körű közműellátás biztosítása esetén szabad lehetővé tenni. - Átmenetileg a vezetékes közcsatorna hálózat kiépítéséig hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés megléte esetén is megvalósíthatók a fejlesztések, ha a talaj- és vízszennyezés kizárható. A település területén a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedhető meg. - Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. Kerülni kell a légvezetékek kialakítását. Az új villamos energia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) hálózatokat a helyi védelem alatt álló terület határán belül kizárólag a térszín alatt földkábellel, a település egyéb területein pedig lehetőleg földkábellel kell megvalósítani. - Ahol a meglevő vezetékhálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, területgazdálkodási szempontból (az utcabútorozási és utca fásítási lehetőség biztosítása érdekében) a hálózatokat lehetőleg közös oszlopsorra kell összevonni. A mező- és erdőgazdasági területek (g, h) közül a területen távlatilag is fenntartandók az erdők, elsődlegesen véderdő, másodlagosan jóléti és természetvédelmi funkcióval. A meglevő főutak menti véderdősávok mellett további védőfásítások telepítésére kell lehetőséget biztosítani a területekre készítendő szabályozási tervek keretében. A kisvízfolyások menti védőzöld területek részben véderdőként alakíthatók ki, a természeti területeket kivéve, ahol az eredeti növénytársulást kell megőrizni. A jelenlegi mezőgazdasági területek igénybevételükig művelési águknak megfelelően művelésben tartandó, be nem építhető területek. Igénybevételüket megelőzően szabályszerűen le kell folytatni művelésből való kivonási eljárásukat és meg kell fizetni a földvédelmi járulékot. A kisvízfolyások mederszakaszai (i) a kategóriájuknak megfelelő vízügyi előírásoknak megfelelően tartandók fenn. A Benta- és Sulák- patak melletti területek min. 10-10 m-es szélességű sávban nem építhetők be, legalább 75%-ban zöldfelületként alakítandók ki. A Zámori- patak távlati országos mellékútépítéssel érintett szakasza legkésőbb az útépítéssel egyidejűleg rendezendő, az út és a patameder egymásmelletti párhuzamos kialakítása célszerű. A meglevő vízműkutak (Sasvárosi és Duna- parti vízművek) fenntartását és védelmét biztosítani kell. Érd város népességszáma 1990-ben 43.327 fő volt, 2000-re a népességszám meghaladta a 56.500 főt, jelenleg (2005.) meghaladja a 60.000 főt. A lakásszám 1990-ben 15.169 db. volt, nyolc év alatt ez a szám kb. 2264 db-al emelkedett, 1998- ban a lakásszám 17.443 db, 2000-ben 20.054 db (a KSH-adatok szerint), jelenleg (2005.) már meghaladja a 21.000 db-ot. A településszerkezet területi jellegű fejlesztése a városfejlesztési koncepció alapján az önálló gazdasággal rendelkező, turisztikailag vonzó, kellemes életteret nyújtó település jövőképének elérése érdekében, a város különböző részein különböző jelleggel indokolt. Az ennek érdekében szükséges főbb területfelhasználási változtatások leírása: Lakóterületi fejlesztés céljára kijelölt területek a jelenlegi belterületi határon belül: - parkvárosi ún. Szilvafás nevű, a Detrekő, Ajnácskő, Szirtes, Visegrádi és az Orom utcák által határolt önkormányzati tulajdonban lévő terület (kb. 11 ha), - a Búvár, Burkoló, Földmunkás és a Fuvaros utcák által határolt, korábbiakban értékesítésre került terület (kb. 2,1 ha), Településközpont vegyes területként belterületbe vonásra javasolt: - a Tárnoki út, a jelenlegi belterületi határ (Kolozsvári utca), és a Zrínyi Miklós utca folytatásában lévő utca által határolt terület (kb. 30 ha). tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 18

Településközpont vegyes területként fejlesztés céljára kijelölt terület a jelenlegi belterületi határon belül: - Érd városközpont területe (Budai úti körforgalmi csomópont tágabb környezete: Érd-alsó, Érd felső vasútállomás, Szabadság tér, Alsó és Felső u. északi szakaszának környezete: ~ 35ha) - Érd északi városi alközpont területe (Bem tér - Pára központ közti területek és környékük: ~ 16ha) - Ófalui alközpont területe: Fő Római Mecset u. környéki területek és: ~ 3ha) - Téglagyár melletti tömb: Molnár u. (~ 2,5ha) - Fácán Pacsirta u-i tömb (~ 2,5ha) - a Velencei úttól délre fekvő beépítetlen terület egy része (8,4 ha) - Riminyáki Bajcsy Zs. út menti területsáv, jellemzően egy-telek mélységben (~28ha) - Sóskúti Törökbálinti út menti területsáv, jellemzően egy-telek mélységben (~10ha) - Szovátai Lőcsei - Szent István u. menti területsáv, jellemzően egy-telek mélységben (~ 23 ha) - Csaba - Ürmös Diófa - Cseresznyefa Eperfa u. menti területsáv, jellemzően egy-telek mélységben (~ 30 ha) - Duna Tállya u. környéki tömbök (~6 ha) - Folyondár Szövő - Alsóerdősor u. menti területsáv, jellemzően egy-telek mélységben (~8ha) - Tárnoki u. menti területsáv, jellemzően egy-telek mélységben (~ 10 ha) - Diósdi út és Balatoni út menti területsávok, jellemzően egy-telek mélységben (~10+16 ~26 ha) - Kossuth L. Töhötöm u. menti területsáv, jellemzően egy-telek mélységben (~ 22 ha) - M7 parkvárosi csomóponttól É-ra levő terület (Iparos u. mentén, ~ 4 ha) - volt Leventekert területe (~ 2,5 ha) - Ötvös Szövő u. melletti terület (~1,5 ha) - Parkvárosi Favágó - Darukezelő u. menti terület (kb. 3 ha) - több, szórványosan elhelyezkedő, a tervlapon jelölt kisebb tömb (összesen ~10 ha) Gazdasági területként belterületbe vonásra javasolt: - az Érdi Gazdasági-, Logisztikai Park területe (kb. 17 ha), - a Bécsi-hegy nevű terület (kb. 74 ha), - a 7-es elkerülő úttól északra, a vasúttól Ny-ra és a jelenlegi belterületi határ között elterülő területek (Sas u. - Szajkó u., valamint a Páva utca déli oldala - a Budapest Pusztaszabolcs vasútvonal - 7. sz. elkerülő ú közti területek, kb. 18 ha), - elektromos alállomás környezete (Tollnok u. - Képviselő u. - Technikus u. - Intéző u. - Ercsi út - Tóni csapás - Tervező u. - vasút közti területek: ~ 20 ha) Gazdasági területként fejlesztés céljára kijelölt terület a jelenlegi belterületi határon belül: - a Velencei úttól délre, a meglévő iparterületekhez csatlakozó beépítetlen terület egy része (kb. 8,4 ha) - a 6-os úttól és a 6-os, 7-es elkerülő úttól K-re, a M6 és a Sulák- patak (belter. határ) által határolt terület (szennyvíztisztító, Tesco környéke: kb. 55ha) - az M6 ófalui csomóponthoz Dny-ról csatlakozó részlegesen beépített terület (vásártér környéke) rendezésével (Gksz I.: kb. 8,5 ha) - 6-7 főúti elkerülő Erzsébet Kornélia Piroska u. környéki területek (~ 15 ha) - a két vasút közti és a vasútvonalakkal közvetlenül határos kijelölt teleksávok (összesen mintegy 45 ha) - Ófalui téglagyár területe (~ 10 ha). tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 19

Gazdasági területként fejlesztés céljára kijelölt terület a jelenlegi belterületi határon kívül: - az M6 autópálya nagytétényi és Érd-ófalui csomópontja közötti szakasza mentén a nyomvonaltól délre a Dunaparti vízmű védőövezetéig (a dunaparti vízmű külső védőövezet Bp. XXII.,-i közig. határ- M6 védőterület- Sulák- csatorna által határolt terület, Gksz I.: kb. 44 ha); - az M6 autópálya Érd-ófalui csomópontjától DK-re (a tervezett belterület határ-az M6 védőterület - Sulák- csatorna által határolt terület, Gksz I.: kb. 6 ha); - az M6 autópálya Érdi-tetői csomópontja térségében a 6-os főúti üzemanyagtöltő állomástól K-re lévő, a GLP-hoz délről kapcsolódó terület (6-os úti OMVüzemanyagtöltő állomás melletti, az ún. Fazekas tanya térsége, az M6 érdi tetői csomóponttól délre, Gksz I.: kb.4,5 ha); - az M6 autópálya Érdi-déli (százhalombattai) csomópontja és a vasút közti területeket, valamint a vasúton kívüli, kapcsolódó, ipari célra kijelölt terület (az M6 és a vasút között elterülő területek déli részén, az M6 Érd-százhalombattai csomópont térségében Gksz I.: kb. 15 ha, az M6-vasút-agglomerációs út által határolt területen Gip I.: kb. 35 ha; az M6 és a vasút között elterülő területek középső (Gip II.) és északi (Gksz II.) részén, az M6 érdi tetői csomóponttól dny-ra Gksz II.: kb. 14,5 ha, Gip II.: kb 40 ha,= összesen kb. 105 ha) - a 7-es főúttól délre, az Elvira- major 0155/1 0155/2, 0157/2 és 0157/3 hrsz, valamint a pusztaszabolcsi vasútvonal mellet levő 0187/3 hrsz. területek (Gksz I.: kb. 55+6=~61 ha); - a 7-es elkerülő út a Tóni-csapás dűlőút és a Benta- patak által határolt, a fenti két területegység közti (Hosszú-földek, Gulyás-tanya környéke: 0187/4-/15, 0190, 0191/5- /197 hrsz, illetve a 0187/20 -/32, 0188, 0189, hrsz.), területeket (Gksz II.: kb. 80 ha). Különleges területként fejlesztés céljára kijelölt terület a jelenlegi belterületi határon belül: - Parkvárosi Búvár - Festő u. melletti terület (kb. 3 ha) - a Hegyalja, a Kolozsvári és a Tárnoki utcák által határolt önkormányzati tulajdonban lévő terület (kb. 10,5 ha), - a jelenlegi sporttelep és az elektromos alállomás közti terület (együtt kb. 10 ha). Különleges területként fejlesztés céljára kijelölt belterületbe vonásra javasolt terület: - Érd vasútállomástól d-re levő, Tolmács u.- 7-es elkerülőút közti terület (~17 ha) Különleges területként fejlesztés céljára kijelölt terület a jelenlegi belterületi határon kívül: - a tervezett új sporttelep területe (ófalui sportpályánál: ~5 ha) A beépítésre szánt területek fejlesztésére vonatkozó általános feltételek: A felsorolt területi bővítések csak ütemezetten, műszaki, környezeti és gazdasági szempontból szigorú feltételekhez kötötten, a fejlesztésben érdekeltek finanszírozásában valósíthatók meg. - A terület-felhasználási egységeket a tervezett szerkezeti elemek és terület-felhasználás figyelembevételével, és a terület adottságai alapján a továbbtervezés során építési övezetekre, illetve övezetekre kell felosztani. - A tervlapon feltüntetett védőterületeknek, védőtávolságoknak és védősávoknak a területfelhasználásra gyakorolt hatásait az érintett építési övezetek és övezetek kialakításánál figyelembe kell venni (szennyvíztisztító telep, utak, vasútvonalak, vízműkutak, közművek előírt védőtávolságai), a vízműkutak távlati üzembentartását biztosítani kell a megváltozó területfelhasználási környezetben is. - A tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges előfeltételeket (pl.: hatásvizsgálatok, szakvélemények, termőföldek művelés alóli kivonása, előközművesítés, stb) a megvalósítás előtt biztosítani kell. - Az elsődlegesen természet- és tájvédelmi, illetve régészeti célú (rendeltetésű) területek jellegét, rendeltetését megváltoztatni csak a védelem tárgyának megsemmisülése esetén, tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 20

vagy egyéb esetben a természetvédelemért, illetve a régészeti védelemért felelős szakhatóság engedélyével lehet. Az elsődlegesen természet- és tájvédelmi, valamint régészeti célú területek másodlagos funkciói és használata (termelés, beépítés, stb.) nem állhatnak ellentétben elsődleges rendeltetésükkel, nem zavarhatják, és nem veszélyeztethetik e területek táji és természeti, illetve régészeti értékeit. A régészeti lelőhelyeket rejtő területek jellegét, rendeltetését megváltoztatni csak a régészeti védelemért felelős szakhatóság engedélyével lehet. A régészeti értékekkel rendelkező területek másodlagos funkciói és használata (termelés, beépítés, stb.) nem veszélyeztethetik e területek táji - régészeti értékeit. Törekedni kell a régészeti emlékek helyben való bemutatására. - A lakosság fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek és a korlátozott képességűek igényeire, az oktatás, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek biztosítása a város meglévő intézmények minőségi fejlesztésével, valamint a Településszerkezeti tervben ábrázolt új létesítmények kialakításával oldható meg. - A lakosság megélhetését, ellátását biztosító gazdasági érdekeket a meglévő munkahelyek megőrzésével, lehetőség szerinti fejlesztésével, és a tervezett ipari, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek beépítése során létrejövő új munkahelyek létesítésével szükséges biztosítani. MŰVI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM: A város területén az ismert régészeti lelőhelyek kulturális örökségvédelmi törvényben előírt védelme mellett biztosítani kell a változással érintett területek előzetes régészeti kutathatóságát, illetve a terület rendezése, beépítése során a régészeti szakfelügyelet lehetőségét, valamint esetlegesen előkerülő leletek dokumentálását, mentését, megóvását. - Az alábbi országos műemléki védelem alatt álló épületek, létesítmények és környezetük védelméről települési eszközökkel is gondoskodni kell: Kutyavár (várrom), Dzsámi minaretje, Római katolikus templom, R.k. plébánia, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália fogadalmi kápolna, Barokk kőkereszt, volt Wimpfen-kúria, (egykori Pelikán fogadó) - Helyi védelmet kell biztosítani, legalább, az alábbiakban felsorolt épületekre, objektumokra és területekre: Sárkány - Sina kastély (egyidejűleg régészeti védettség alatt áll), a kastély gazdatiszti épülete, a kastély támfala, Szent Walburga szobra, a Sugár út és a Mély út kőburkolata, az út mentén található eredeti pincék, valamint a Mély út fölött álló barokk kereszt, Szenvedő Krisztus vagy Kálváriakápolna, II. Lajos emlékmű, Nepomuki Szent János szobor, Szűrőkövek, A Kerülő út mentén található óriási XIX. századi faragott díszítésű prés Népi épület (Felső utca 3. 22716 hrsz.) Érd Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület épülete (Alsó utca 4. 22718/1 hrsz.) Érd - Ófalu helyi települési értékvédelemre kijelölt területe, valamint az Alsó és Felső utca menti területek (a tervmelléklet lehatárolása szerint) tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 21

Az érvényben levő országos és helyi védelmi előírásoknak érvényt kell szerezni a városban levő táji és természeti értékek tartós fennmaradása érdekében. A védett és védendő területek: Érdi Kakukkhegy (tervezett TT, Natura2000 is) TT, N2 Berza-kert TT TT Czabai-kert TT TT idős tölgy TÉ Érd (- százhalombattai) Dunapart*, földvár, Sánchegy és környéke TT TT, N2 (Natura2000 és régészeti védettségű is) érdi része (Pest megye ) kaptárkövei, kaptárfülkéi közül az érdi előfordulások TÉ Érd- Parkvárosi Fundoklia- völgy** HTT (Natura 2000 is) HTT N2 Érd Ófalui Beliczay sziget* egy része (Natura 2000, tervezett HTT) HTT N2 Érdi Dunapart Duna ártér* (Natura 2000), - a fentihez kapcsolódik N2 Érdligeti tó a Balatoni út Sárd u.- Duna u.- vasút által határolt tömb HTT mélyfekvésű, vízállásos területe ( tó* : tervezett HTT) Érdi patakvölgyek Benta-, Zámori- Sulák- patak természetközeli szakaszai* tt JELMAGYARÁZAT: N2:/Natura2000, országos és nemzetközi szinten védett/ természeti terület TT: országos szinten védett természetvédelmi terület HTT: helyi védettségű természetvédelmi terület TÉ: védett természeti érték, tt:természeti terület *A vízparti vízközeli területek esetleges funkcióváltása során biztosítani kell a Duna a patakok illetve vízállásos területek természetszerű meder- és partszakaszainak védelmét és környezetük megőrzését, természetközeli zöldfelületi rendezését. ** A Fundoklia- völgy területét távlatilag alkalmassá kell tenni a természeti értékek védelme, a természetvédelmi tudatformálás érdekében tudományos oktatási, ökoturisztikai funkciók fogadására, tanösvények, régészeti bemutatóhely kialakításával is. KÖRNYEZETVÉDELEM - Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése és megvalósítása során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi és a természetvédelmi törvényben, valamint a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott előírásokat. - A településen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b) megelőzze a környezetszennyezést, c) kizárja a környezetkárosítást, d) megszüntesse, de legalább enyhítse a meglevő ártalmakat és szennyezéseket. Földvédelem - Az erózió és defláció elleni védelem érdekében a mezőgazdasági és erdőterületeken környezetkímélő (talajvédő) gazdálkodást kell folyatni, biztosítva a földfelszín minél nagyobb arányú és minél állandóbb jellegű zöldfelületi fedettségét és a lehető legkedvezőbb talajnedvességi állapotot. A lejtős és laza feltalajú mezőgazdasági területek talajvédő művelése során az eróziós és deflációs károk minimalizálását kell biztosítani. - A deflációs porártalmak ellen a belterületi szegélyeken és a síkságokon véderdősávok telepítésével és a minél nagyobb arányú növényi borítottság biztosításával kell védekezni. - A termőföldeket minőségük és termőképességük megőrzése érdekében rendeltetésüknek megfelelően kell hasznosítani, illetve művelési águknak megfelelően művelésben tartani. tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 22

- A löszös, csúszás- és suvadásveszélyes területek állékonyságának biztosítása érdekében vízrendezési és geotechnikai eszközökkel biztosítani kell e területek védelmét, lehetőleg védő-zöldfelületként kell hasznosítani ezeket, de legalább is kerülni kell e területek terhelését, (további) beépítését. - Tereprendezés, a feltalaj megbontásával járó bármilyen építési tevékenység során gondoskodni kell a termőtalaj elkülönített kezeléséről és újrahasznosításáról, a humusz védelméről és az egyéb, talajvédelemre vonatkozó szabályok megtartásáról. Vízkészletek minőségi- és mennyiségi védelme - A település meglévő beépített területein szennyvízelvezető hálózat kiépítése után a még csatornázatlan ingatlanoknak az elvezető hálózatra történő rákötését legkésőbb 90 napon belül meg kell oldani. Az újonnan beépülő területek szennyvízelvezető hálózatra történő rákötését beépítésükkel egyidejűleg kell biztosítani. - A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani, vagy önfenntartó viszonyaik feltételeit kell biztosítani. Szükség esetén hordalékfogókat, vízkormányzó műtárgyakat kell létesíteni, amelyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell. - A belterület és a beépített területek külvizek és belvizek elleni megfelelő védelmét, csapadékvíz elvezetésének megoldását a felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítani kell. - A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek, külvizek) megfelelő (elő)tisztításáról és elhelyezéséről (elvezetéséről vagy tisztítás utáni elszikkasztásáról) gondoskodni kell. - A vízben élő szervezetre veszélyes (vegyi) anyagok kijuttatása és elhelyezése ellen védeni kell a vízfolyásokhoz közeli területeket, a vízparti sávokat, valamint a felszín alatti vízkészleteket, különös tekintettel a vízbázisok területeire. A meglévő vízműkutak fenntartását és védelmét biztosítani kell. Levegőtisztaság-védelem - A különböző területekre vonatkozó levegőtisztaság védelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. - A közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése érdekében az átmenő forgalmat a belterületről minél nagyobb arányban ki kell helyezni, belterületen alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen az útmenti véderdősávokat fenn kell tartani, illetve el kell telepíteni. - A meglévő, helyhez kötött légszennyező források esetében technológia-váltással, vagy a szennyező forrás felszámolásával meg kell szüntetetni a határérték feletti terhelést. A potenciális helyhez kötött légszennyező források emissziós értékeit és immissziós hatásait folyamatos méréssel kell figyelemmel kísérni. - Az mezőgazdasági hasznosítású területekről származó porkeletkezést minimalizálni kell. Zaj és rezgés elleni védelem - A különböző területekre vonatkozó zajvédelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. A potenciális zaj- és rezgéskeltő források emissziós értékeit és immissziós hatásait folyamatos méréssel kell figyelemmel kísérni. - A közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése érdekében az átmenő forgalmat a belterületről minél nagyobb arányban ki kell helyezni, belterületen alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen zajvédő erdősávokat kell telepíteni. - A lakóterületeken, a védett területeken, valamint az ezekre hatással lévő szomszédos területeken a meglévő, helyhez kötött zajforrások esetében technológia-váltással vagy kitelepítéssel meg kell szüntetetni a határérték feletti zajterhelést. tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 23

Élővilágvédelem - Az ökológiailag értékes területek (pl. patakpartok) védelme érdekében a gyep, nádas, mocsár, vízállás, tó és erdő művelési ágak megtartását, az élővilág és élőhely fennmaradásához szükséges építési és használati korlátozásoknak érvényt kell szerezni. - Törekedni kell a magasabb ökológiai értékű területek (az erdő, rét-legelő, nádas területek) növelésére, az alacsonyabb ökológiai értékű (szántó, szőlő, kert, gyümölcsös és nem természeti kivett területek) rovására. - A hatósági védelem alatt álló táj- és természetvédelmi területek kezelési terv szerinti fenntartásáról, területi csökkenésének és degradációjának elkerüléséről gondoskodni kell. - A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek maradéktalan megóvásán túl gondoskodni kell a köz- és dűlőutak, birtokhatárok mentén a védőfásítás megvalósításáról, gyepük, mezsgyék kialakításáról. Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás - A településen keletkező kommunális hulladék a városi intézményes rendszer keretében szállítandó el, elhelyezése, ártalmatlanítása csak engedéllyel rendelkező hulladéklerakón történhet. A meglévő hulladékártalmatlanító telephelyeket (szennyvízleürítő, ill. tisztító telep, szeméttelep, dögkút, stb.) lezárásuk után rekultiválni kell. A meglévő hulladékártalmatlanító telepek felszámolásának feltétele települési kommunális hulladékártalmatlanítás folyamatosságának fenntartása, a térségi, kistérségi vagy települési gyűjtő rendszerhez való csatlakozás. - A település igazgatási területén belül veszélyes hulladék átmeneti tárolása, kezelése a keletkezés helyén, az iparterületen, ellenőrzött körülmények között lehetséges, az érvényben levő jogszabályok és telephelyre vonatkozó rendelkezések betartásával. A település területén veszélyes hulladék végleges elhelyezése nem engedélyezhető, a helyben újra nem hasznosított hulladékok biztonságos elszállítása szükséges. TERVEGYEZTETÉSI FELADATOK - Az ezután készülő településrendezési, szabályozási tervekben érvényesíteni kell a város Településszerkezeti tervében szereplő elhatározásokat. - A határozat hatályba lépése után az igazgatási területen belül készülő műszaki terveket és fenntartási terveket (kezelési tervek, üzemtervek, haváriatervek, stb.) a Településszerkezeti tervvel összhangban kell elkészíteni. A területekre szabályozási tervek a területegységek felhasználásának megfelelő ütemezéssel készítendők. - A terv eltérő területfelhasználási változtatások a TSZT módosítása alapján kezdeményezhetők. A tervel összhangban lévő területfelhasználási változtatások szabályozási terv alapján hajthatók végre. - A természeti területek és egyedi tájértékek jegyzékének kormányzati szintű jogszabállyal való közzététele után a terv vonatkozó szakaszai kiegészítendők. - Szorgalmazni kell az M6 autópálya vasúti keresztezés melletti (százhalombattai-) csomópontjának és az agglomerációs gyűjtőút (8104-es távlati nyomvonala) csatlakozásának tervi és kivitelezési összehangolását, valamint a dunaparti területegységet feltáró szervizút és az M6 tétényi (tervezett délbudai tisztítómű melletti) csomópont kapcsolatának megoldását. A város jelen településszerkezeti tervi leírása a településszerkezeti tervet elfogadó Önkormányzati Határozat szöveges melléklete, amely csak a T-1 jelű (nyomtatott formátumban m=1:10.000 méretarányú) Településszerkezeti, terület-felhasználási, közlekedési és környezetrendezési tervlappal együtt értelmezhető és érvényes. tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 24