Középiskolások pénzügyi kultúrájának felmérése 2012 Összefoglaló tanulmány
Készítette: Dr. Kovács Péter, egyetemi docens Dr. Kosztopulosz Andreász, egyetemi docens Dr. Révész Balázs, egyetemi docens Kiss Gábor Dávid, tanársegéd Cseri Cserne, elemzı 2
Tartalomjegyzék 1. A vizsgálat kerete... 4 1.1. Mintavétel... 4 1.2. Mit mérünk?... 4 1.3. A kérdıív... 5 1.4. Elemzési módszertan... 11 2. Teszteredmények... 12 2.1. A mintáról... 12 1.1. Banki szolgáltatások, ismeretek... 14 1.2. Megtakarítások és befektetések... 15 1.3. Hitelezés... 19 1.4. Nyugdíj és biztosítás... 24 1.5. A munka világa... 26 1.6. Általános gazdasági ismeretek: infláció, adózás, ország kockázat... 30 2. Az Econventio-index... 35 3. Összegzı megállapítások... 37 4. Fıbb javaslatok a 2012 évi felmérés alapján... 38 3
Kutatócsoportunk 2011 után immáron második alkalommal vizsgálja középiskolások pénzügyi kultúráját, tudását. Ebben a tanulmányban a vizsgálat keretrendszerét, illetve az elızetes eredményeket ismertetjük. 1. A vizsgálat kerete Mivel pénzügyi tájékozottságot mérünk fiatalok körében, így e vizsgálat célcsoportjául a középiskolákban tanuló diákokat választottuk. Mivel Magyarországon 2010 évben 439 ezer diák tanult középiskolában nappali tagozaton (forrás: KSH), így az ı pénzügyi kultúrájuk vizsgálatát egy mintán végeztük el. 1.1. Mintavétel A középiskolások elérését az iskolákon keresztül valósítottuk meg. A NEFMI közoktatási intézményi adatbázisát használtuk, melybıl véletlenszerően kiválasztunk iskolákat, ügyelve arra, hogy mind falvakból, városokból, megyei jogú városokból és a fıvárosból is kerüljenek iskolák a mintába. Ez alapján az Econventio Közhasznú Egyesület felkeresett iskolákat, melyek közül több mint 100 csatlakozott a felméréshez. A kiválasztott és mintába került iskolák diákjai közül 10429 fı töltötte ki a tesztet. Ez a mintavételi eljárás a középiskolások egy egyszerő véletlen mintájának tekinthetı. Az elemzéshez alkalmazandó statisztikai módszertan kiválasztása a változók mérési szintjén múlik. Mivel a feltett kérdések mindegyike kategorikus változónak tekinthetı, így alkalmazható módszertanként a leíró statisztika, kereszttábla elemzés, továbbá hipotézisvizsgálat és becsléselmélet alkalmazható. Az Econventio teszt kitöltésére elızetes regisztráció után az Econventio Egyesület honlapján (www.econventio.hu) nyílt lehetıség, 2012 tavaszán. Az adatfeldolgozás anonim adatokat tartalmaz. A kérdıíven 40 kérdés szerepelt, melyet egy elektronikus felületen kellett kitölteni. A felületen a kitöltınek egyszerre csak egy kérdés jelent meg, melyek megválaszolására összességében 30 perc állt rendelkezésre. 1.2. Mit mérünk? A pénzügyi kultúrának nincs egységes meghatározása. A meghatározásoknak van egy közös metszete, mely a pénz, illetve a pénzügyi termékek használatához, az ehhez szükséges információk beszerzéséhez, felhasználásához, pénzügyi döntések meghozatalához kötıdik. Tehát a pénzügyi kultúra nem a pénzügyi termékekkel kapcsolatos definíciók ismeretét jelenti. Ebbıl fakadóan a pénzügyi kultúra vizsgálatakor szükség van a cselekvıben lezajló döntéshozatal folyamatának megismerésére, hogy megérthessük, miként választ egyes termékeket és hogyan használja ıket a 4
késıbbiekben. Ehhez szükséges vizsgálnunk a célcsoport információforrásait (honnan tájékozódnak, pénzügyi döntések esetén kinek a tanácsaira kíváncsiak), esetleges preferenciáit (hirtelen kapnának egy nagyobb összeget, mit kezdenének vele, hogy viszonyulnak a megtakarításokhoz), számolási készségeit is. Tehát összességében a pénzügyi kultúra vizsgálatához egy komplex modell felállítása szükséges. Vizsgálatunkban összességében 6 témakört (banki szolgáltatások, megtakarítások és befektetések, hitelezés, nyugdíj és biztosítás, munka világa, általános gazdasági ismeretek: infláció, adózás, ország kockázat) vizsgáltunk. Minden blokk esetében vizsgáltuk a válaszadók attitődjét, továbbá informáltságát és számolási készségét is. Az általunk eltervezett megközelítésben gyakorlatias kérdéseken keresztül vizsgáljuk a középiskolások pénzügyi attitődjét és tudását. 1.3. A kérdıív A teszt, illetve ennek kérdései alapvetıen két részbıl állnak össze: attitőd vizsgálati kérdésekbıl, illetve egy tudástesztbıl. Mivel a jövı vállalkozóiról, jövı családalapítóiról beszélünk, az attitőd vizsgálat során fontos vizsgálni, hogy a célcsoport tagjainak a pénzügyi termékekhez, információkhoz való hozzáállását. A tudásteszt részben, mintahogyan azt már többször hangsúlyoztuk, nem fogalmak definiálását kértük, hanem gyakorlat centrikus kérdéseket teszünk fel, illetve napi aktualitásokkal kapcsolatosan kérdeztünk. E részben minden kérdéshez több válaszalternatívát kínáltunk fel, melybıl egy helyes. A kitöltıknek ki kellett választaniuk egy alternatívát, mindezt úgy, hogy vizsgálni tudjuk valós tudásuk, illetve, hogy a pénzügyi alapismeretekkel mennyire vannak tisztában. Mivel az egyes témakörök, illetve konkrét kérdések esetében a lehetséges alternatívák száma nem azonos, így felmerül az a kérdés, hogy kevesebb válaszalternatíva esetében könnyebb a helyes választ eltalálni. E probléma megoldására, illetve e torzító tényezı hatásának minimalizálása végett a tudásteszt részben egy Nem tudom válaszalternatívát is beépítettünk. ECONVENTIO TESZT 2012. március 01 - április 20. 1 Mi a véleményed a költségfinanszírozott egyetemi, fıiskolai képzés diákhitelbıl történı kifizetésérıl? Nem akarok egyetemre, fıiskolára járni. Ezen az áron nem fogok továbbtanulni. Nem akarok eladósodni, ezért nem semmi esetre sem fogok költségtérítéses szakra járni. 5
Jó diploma bármit megér. Nem tudom megítélni. 2 Honnan teremted elı a pénzt a továbbtanulásodhoz? diákmunkából szülıi támogatás révén ösztöndíjból részmunkaidıs állás, gyakornoki program segítségével diákhitelbıl teljes munkaidıs állást vállalok nem akarok továbbtanulni 3 Szerinted mi jellemzı leginkább egy AMERIKAI milliomosra? Okos. Tehetséges. Nagyképő. Önzı. Magamutogató. Rejtızködı. Adakozó. Jó kapcsolatrendszere van. 4 Szerinted mi jellemezı leginkább egy MAGYARORSZÁGI milliomosra? Okos. Tehetséges. Nagyképő. Önzı. Magamutogató. Rejtızködı. Adakozó. Jó kapcsolatrendszere van. 5 Melyik elv áll hozzád a legközelebb? Fontos, hogy az ember mindig tegyen félre, amikor megkapja a fizetését. Ha a hónap végén marad pénz, akkor azzal a megtakarításokat kell kiegészíteni. Felesleges megtakarítani pénzt, mert úgy az ember sose fogja élvezni a gyümölcseit. Nem tudom megítélni. 6 Két állásajánlatot kapsz. Melyik ajánlattal keresel több pénzt? Lakhelyeden lévı munkahelyet, havi nettó 200.000 Ft fizetésért, és mellett éves nettó 240.000 Ft cafeteria juttatásért. Egy másik településen lévı munkahellyel, havi nettó 250.000 Ft fizetésért, de mellette ki kell még fizetned havi 20.000 Ft munkába járási költséget. 7 Magyarország többször fordult az IMF-hez (Nemzetközi Valutaalaphoz) több milliárdos hitelért. Melyik állítással értesz leginkább egyet? 6
Jó dolognak tartom, mert az IMF komoly feltételeket szab, és ennek következtében rendbe teszik a gazdaságot. Jó dolognak tartom, de szerintem nem szükséges felvenni. Rossz dolognak tartom, de nincs más lehetıség. Rossz dolognak tartom, mert az IMF hitellel együtt elvesztjük a gazdasági függetlenségünket. Nem tudom megítélni. 8 Bizonyára hallottál az euro zóna jelenlegi adósságválságáról. Magyarország régóta szeretne csatlakozni az euro zónához. Mi errıl a te véleményed? Mielıbb vezessük be az eurót. Jó nekünk a forint. Nekem teljesen mindegy, lényeg, hogy meg tudjak élni. Amire mi csatlakoznánk az euro zónához, addigra nem is lesz euró. Nem tudom megítélni. 9 Magyarország meglévı államadósságát jelentıs részét hitelbıl fizeti, azaz újabb és újabb hiteleket vesz fel. Mit gondolsz errıl? Egyetértek vele, amíg adnak pénzt, költsük el. Egyetértek vele, mert szinte mindenki így csinálja. Nem tartom jónak, mert egy nehezen megoldható adósságcsapdához vezet. Nem tartom jónak, mert magunknak kellene tudni megoldani a problémáinkat. Nem tudom megítélni. 10 Melyik ér többet pillanatnyilag forintban kifejezve? 1000 euró készpénz. 1050 svájci frank készpénz. 11 Részesültél-e korábban pénzügyi oktatásban? Igen. Nem. 12 Legfıképpen honnan meríted pénzügyi ismereteid? Iskola. Amit a családtól látok. Interneten tájékozódom. Barátok. Saját tapasztalatomból. Egyéb forrásból. Nincsenek pénzügyi ismereteim. 13 Új bankszámlát szeretnél nyitni. Havonta kétszer veszel fel készpénzt és háromszor vásárolsz bankkártyával. Az alábbi ajánlatok közül melyiket választanád? Havonta 500 forint számlavezetési díj, 100 forint díj minden készpénzfelvételnél, és ingyenes kártyás fizetési lehetıség. 7
Havonta 600 forint számlavezetési díj, 40 forint díj minden készpénzfelvételnél, és ingyenes kártyás fizetési lehetıség. 14 Melyik állítás áll hozzád a legközelebb? a tızsde veszélyes a tızsde szerencsejáték a tızsde jól kiszámítható és sok nyereséget hoz Nem tudom megítélni. 15 Melyik ajánlattal jársz jobban? Két év múlva kapsz 230.000 forint készpénzt. Kapsz most egy 200.000 forintos betétkönyvet, melyet 2 év múlva vehetsz fel, és amelynek 10% az éves kamata. 16 Egyszer Te is nyugdíjas leszel: nyugdíjas éveidben mibıl akarsz majd elsısorban megélni? állami nyugdíjból saját megtakarításokból egyáltalán nem érdekel: lesz, ami lesz Mire nyugdíjas leszek, már 80 év lesz a nyugdíjkorhatár, azt pedig meg sem érem. 17 Amennyiben nem tudnál megélni az állam által fizetett nyugdíjadból, mibıl egészítenéd ki? saját megtakarításból a családra támaszkodom tovább dolgozom 18 Veszel egy autót, amit 4 évig szeretnél használni, és cascót akarsz rá kötni. Melyik ajánlatot választanád? Havi díja 10.000 forint, kár esetén 50.000 önrész levonás a kártérítési összegbıl. Havi díja 12.000 forint, kár esetén 26.000 önrész levonás a kártérítési összegbıl. 19 Mit gondolsz a hitelkártyától? Egy nagy átverés az egész. Megfelelıen használva egy igen hasznos dolog. Még sohasem hallottam hitelkártyáról, ezért nem ismerem. Nem akarok hitelkártyát, mert szerintem addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Nem tudom megítélni. 20 Az elmúlt hónapokban sok szó esett a végtörlesztésrıl. De mi is valójában a VÉGTÖRLESZTÉS? A végtörlesztés az, amikor valaki lakáshitelének a végsı részletét is kifizette. A végtörlesztés egy új, televíziós pénzügyi valóságshow. A deviza alapon felvett hitel egy összegben történı visszafizetése a piacinál kedvezıbb árfolyamon. 21 Milyen céllal vennél fel hitelt? lakásvásárlásra 8
autóvásárlásra vállalkozás indítására vállalkozás további fejlesztésére nyaralásra, esküvıre semmilyen körülmények között nem vennék fel hitelt 22 Megkapod elsı fizetésed: 200.000 forint szerepel a bérpapírodon, ebbıl kézhez kapsz kb.134.000 forintot, mindez a közterhek miatt a munkáltatódnak kb. 254.000 forintba kerül. Mekkora ebben az esetben a bruttó béred? 200.000 134.000 254.000 23 Mi a cafeteria? Szabadon választható béren kívüli juttatási rendszer. Az étkezési utalvány. Egy modern olasz kávégép. 24 2012-ben 2% ponttal 25%-ról 27%-ra nıtt az ÁFA. Ha tavaly 1000 forintba (azaz 800 Ft + ÁFA) került egy pizza, akkor az áfa emelés miatt mennyivel fog az idén többe kerülni? 16 forinttal. 20 forinttal. 27 forinttal. 25 Február végén hazaértél egy szlovákiai sí táborból, és maradt 10 euród, melyet szeretnél forintra váltani. A bank pénztáránál kiírtak szerint az euró vételi árfolyama 280 Ft, az eladási árfolyama 290 Ft. Hány forintot kapsz 10 euróért? 2800 2850 2900 Nem tudom 26 Magyarország GDP (hazai össztermék) arányos adóssága kb. 80%. Ez egyszerőbben azt is jelenti, hogy mindenkire jut egy bizonyos összegő adósság. Kb. mekkora ez 1 fıre, így a rád is esı államadósság forintban kifejezve? 210.000 Ft 1.100.000 Ft 2.100.000 Ft 27 Hol a legmagasabb a GDP-hez (nemzeti össztermékhez) arányosított államadósság? Magyarország Görögország Japán 28 Mi az ATM? 9
Az automata bankpénztáros gép rövidítése (Automated Teller Machine) Egy tudományos társaság (Asztrológia Tanárok Munkacsoportja) A legnagyobb készpénzkiadó automatákat gyártó cég neve (American Terminal Maker) 29 Mire használnád az ATM-et? Készpénz felvételére. Készpénz átutalására. Nem vagyok tagja az ATM nevő szervezetnek, így nem tudom használni. 30 Az alábbiak közül szerinted mivel foglalkozik a jegybank? Vállalati hitelezéssel és számlavezetéssel. Pénzügyi stabilitás biztosításával. Banki rendezvények belépıjegyinek nyomtatásával. 31 Laptopot szeretnél vásárolni, ami 100.000 forintba kerül. Erre az alábbi két lehetıséged van. Melyik konstrukcióval lesz olcsóbb? Felveszel most 100.000 Ft hitelt, és azonnal megveszed abból; a felvett hitelt pedig 12 hónapon belül kell visszafizetned 15 százalékos THM mellett. Egy év múlva veszed meg, addig félreraksz 60.000 forintot és a maradék 40.000 forintra hitelt veszel fel, amit 12 hónapon belül kell visszafizetned 20 százalékos THM mellett. 32 Miért bocsát ki Magyarország ÁLLAMPAPÍRT? Hogy magas kamatot kapjon érte, és ez az ország javára váljon. Hogy Magyarország finanszírozni tudja hiteleit, kiadásait. Azért, mert az állampapír biztonságos. 33 Úgy döntesz, hogy veszel 10 db OTP részvényt, mert jó befektetésként javasolták neked. Mi teszel? Megbízok egy brókert, hogy vegye meg nekem. Bemegyek a Budapesti Értéktızsdére, és megveszem ott, mivel ott kereskednek az OTP papírokkal. Bemegyek a legközelebbi OTP fiókba, és megveszem készpénzben, mert így a legolcsóbb. 34 Tegyük fel, hogy az éves infláció 6%, és a bankbetéted évente 5%-os kamatot fizet. Egy év múlva többet tudsz-e vásárolni a számládon lévı pénzbıl, mint ma? többet, mint ma kevesebbet, mint ma körülbelül ugyanannyit 10
35 Parkolás közben egy másik autóval koccantok. A kár megtérülése érdekében mit kell tennetek elıször? Kitölteni a baleseti kárbejelentıt és a káreseményt bejelenteni a biztosítónak. Megjavíttatni az autó sérülését, majd értesíteni a biztosítót Kifizettetni a másik féllel az okozott kárt 36 Mi a baleseti adó? Egy olyan adó, amit akkor kell fizetni, ha valaki gépjármővel személyi sérüléssel járó balesetet okoz. A kötelezı gépjármő felelısségbiztosítással együtt fizetendı adó, amely az Egészségbiztosítási Alap részét képezi. 2012-tıl a kórházban fizetendı adó: akkor fizetendı, ha valaki balesetet szenved és nem volt valamilyen egészségbiztosítása, vagy TB jogviszonya. 37 Bankodtól kapsz egy hitelkártyát. Mire használnád? Készpénz felvételre. Vásárolnék vele, és 30 napon belül visszafizetném. Vásárolnék vele, és havi részletekben fizetném vissza. Nem tudom 38 Mi a véleményed a végtörlesztésrıl? Csak a gazdagok jártak vele jól. Nagyon komoly segítség volt ez a lehetıség: sok család élete válik így kiszámíthatóbbá. Szerintem nagyon sok kárt okozott az országnak. Szerintem nagyon sok kárt okozott a bankoknak. 39 1 millió forint hitelt veszel fel egy banktól, melyet 10 éven keresztül törlesztesz. A hitel forint alapú, THM-je 16,3%. Szerinted mekkora összeget fizetsz vissza 10 év alatt? 1.163.000 forintot. 1.630.000 forintot. 2.830.000 forintot. 40 Mire jó a folyószámlahitel? Olcsó hitelforrás, elsısorban nagyobb kiadások esetén, mint pl. lakásvásárlás. Rövidtávú kiadások forrása lehet, elsısorban akkor, ha átmenetileg nincs elég pénzünk. Magas hozamú befektetések finanszírozására. Nem tudom 1.4. Elemzési módszertan A válaszok kérdésenkénti kiértékelése leíró statisztikai segítéségével történik, mely során megoszlásokat és diagramokat alkalmazhatunk. E technikával csak a válaszadókra vonatkozóan 11
tehetünk kijelentéseket. Ha általánosítani szeretnénk, azaz a minta által reprezentált alapsokaságra is szeretnénk valamit állítani, akkor vizsgálnunk kell a hibahatárt is. Ezzel gyakorlatilag az alapsokaságra vonatkozóan adott válaszalternatívát választók arányát tudjuk megbecsülni adott valószínőség mellett. Az egyes kérdések és a demográfiai tényezık kapcsolatára úgynevezett kereszttábla elemzést végezhetünk. E vizsgálat alapján jelenthetjük ki, azt hogy két tényezı között szignifikáns kapcsolat van, vagy nincs. Egy kapcsolat akkor tekinthetı szignifikánsnak, ha a vizsgálat úgynevezett szignifikanciaszintje (sig) 0,05 alatti. A középiskolások pénzügyi ismeretének jellemzésére megalkottuk az úgynevezett Econventioindexet, melynek lényege, hogy a modell hat vizsgálati dimenzióját egy-egy 0-1 közötti számértékkel jellemezük, mely gyakorlatilag az egyes dimenziókra adott helyes válaszok arányát jellemzi. Az Econventio-index a hat dimenzió jelzıszámainak összege 0-100 skálára vetítve. Ezzel az eljárással biztosítható, hogy a végeredményt nem befolyásolja az, hogy az egyes blokkokat különbözı számú kérdéssel vizsgáltunk. Az Econvetio-indexet a különbözı demográfiai kérdésekkel t-teszt, illetve több utas varianciaanalízis segítségével vizsgáltuk. 2. Teszteredmények Tekintsük át az Econventio Közhasznú Egyesülettel közösen összeállított teszt eredményeit a modell alapján. 2.1. A mintáról A kitöltık 49 százaléka férfi, 51 százaléka nı. A kitöltık 28 százaléka gazdasági, kereskedelmi képzésben vesz részt, míg 72 nem gazdasági képzésben tanul. A felmérésben kíváncsiak voltunk arra, hogy a középiskolások a tesztkitöltést megelızıen részesültek-e pénzügyi oktatásban, illetve, hogy meglévı pénzügyi ismereteiket honnan szerzik be. A válaszadók 27 százaléka sajátbevallása szerint részesült pénzügyi oktatásban, míg 71 százalékuk nem. Az életkor növekedésével ez az arány valamelyest csökken. 12
A nem gazdasági képzésekre járók 78 százaléka saját bevallása szerint nem tanult korábban pénzügyi ismereteket, addig a gazdasági képzésekre járók közül a 14 évesek 68 százaléka, a 18 évesek 45 százaléka ugyanezt állította. Ez pedig arra utalhat, hogy a diákok jelentıs része nem tanult pénzügyi ismereteket, akik pedig tanultak, azok vagy nem tudják ezt beazonosítani. A középiskolások pénzügyi ismereteinek négy fı forrása az otthon látottak (40,6%), az iskolában tanultak (20%), az interneten található információforrások (10%), valamint a saját tapasztalat (10%). Míg a 14-15 évesek fele az otthonlátottakra, 12 százalékuk az iskolában tanultakra támaszkodik, addig a 18 éveseknek csupán 31 százaléka támaszkodik az otthonlátottakra, az iskola és az internet súlya nı. Éles különbség van a gazdasági és a nem gazdasági képzésekben tanulók között. Míg 14 éves korban a gazdasági képzésekre járók 30, addig a 13
nem gazdasági képzésekre járók 9 százaléka próbál az iskolában hallottakra támaszkodni. Ezzel szemben 18 évesen a nem gazdasági képzésekre járók 10 százaléka, a gazdasági képzésekre járók 48 százaléka az iskolában hallottakat próbálja figyelembe venni. 1.1. Banki szolgáltatások, ismeretek A banki szolgáltatások témakörben az ATM jelentésére és felhasználhatóságára voltunk kíváncsiak. A válaszadók több mint fele (58%) helyesen válaszolt arra, hogy az ATM az automata bankpénztáros gép rövidítése. A diákok 26 százaléka szerint az ATM egy cég neve, míg 5 százalékuk szerint egy tudományos társaságot hívnak így. Mi az ATM? 26% 5% 11% 58% Az automata bankpénztáros gép rövidítése (Automated Teller Machine) Egy tudományos társaság (Asztrológia Tanárok Munkacsoportja) A legnagyobb készpénz kiadó automatákat gyártó cég neve (American Terminal Maker) Mire használnád az ATM-et? Készpénz felvételére. 16% 10% 12% 62% Számlaegyenleg lekérdezésére. Nem vagyok tagja az ATM nevű szervezetnek, így nem tudom használni. 14
A másik kérdés az ATM használatára vonatkozott. A diákok 62 százaléka az ATM-et készpénzfelvételre használná, míg 10% számlaegyenleg lekérdezésére, míg a válaszadók 16 százaléka nem tudja használni, mert nem tagja. Számolási feladatként a középiskolások 64 százaléka választotta az új bankszámlát szeretnél nyitni, melyik ajánlatod választanád kérdésre a havonta 600 forint számlavezetési díjat 40 forint készpénzfelvételi költség és ingyenes kártyahasználat melletti kedvezıbb lehetıséget. Új bankszámlát szeretnél nyitni. Havonta kétszer veszel fel készpénzt és háromszor vásárolsz bankártyával. Az alábbi ajánlatok közül melyiket választanád? 11% 25% Havonta 500 forint számlavezetési díj, 100 forint díj minden készpénzfelvételnél, és ingyenes kártyás fizetési lehetőség. Havonta 600 forint számlavezetési díj, 40 forint díj minden készpénzfelvételnél, és ingyenes kártyás fizetési lehetőség. 64% Megvizsgáltuk ezt a kérdést nem szerinti és életkor szerinti bontásban is, de mutatható ki szignifikáns különbség a válaszok arányában. 1.2. Megtakarítások és befektetések A középiskolások 64 százaléka fontosnak tartja, hogy az ember mindig tegyen félre, amikor megkapja a fizetését, míg 28 százalékuk csak akkor egészítené ki megtakarításait, ha hó végén marad pénze. Azoknak, akik feleslegesnek tartják a spórolást 60 százalékuk fiú. 15
Kíváncsiak voltunk a középiskolások tızsdével kapcsolatos véleményére is. A válaszoló diákok 29 százaléka szerint a tızsde veszélyes, míg 13 százalékuk szerint kiszámítható és sok nyereséget is hoz. A válaszadók legnagyobb arányban (40%) úgy gondolják, hogy a tızsde szerencsejáték. Nem szerinti bontásban jól látható, hogy a nık szerint veszélyesebb a tızsde, de kevésbé szerencsejáték, mint a férfiak szerint. 16
Abban az esetben, ha részvényt szeretnénk venni, a válaszadók 32 százaléka szerint be kell mennünk a Budapesti Értéktızsdére és ott vennénk meg, míg 25 százalékuk bemenne egy bankfiókba és ott venné meg részvényét, 24 százalékuk egy brókert bízna meg vele. Úgy döntesz, hogy veszel 10 db OTP részvényt, mert jó befektetésként javasolták neked. Mi teszel? 19% 24% megbízok egy brókert, hogy vegye meg nekem. 25% 32% Bemegyek a Budapesti Értéktőzsdére, és megveszem ott, mivel ott kereskednek az OTP papírokkal. Bemegyek a legközelebbi OTP fiókba, és megveszem készpénzben, mert így a legolcsóbb. A megkérdezett diákok 95,57 százaléka válaszolt arra a kérdésre, hogy ha az éves infláció 6% és a bankbetét évi 5 százalékot kamatozik, akkor 1 múlva többet tud-e fizetni a bankszámláján lévı pénzbıl vagy sem. Erre a kérdésre a válaszadók 43,8 százaléka helyesen válaszolt, mivel kevesebbet fog tudni vásárolni, mint ma, 25,3 százalékuk szerint körülbelül ugyanannyit tud majd vásárolni és 15 százalékuk szerint akár még többet is, mint ma. 17
Tegyük fel, hogy az éves infláció 6%, és a bankbetéted évente 5%-os kamatot fizet. Egy év múlva többet tudsz-e vásárolni a számládon lévő pénzből, mint ma? 25% 16% 15% 44% Többet, mint ma kevesebbet, mint ma Körülbelül ugyanannyit A középiskolásoktól megkérdeztük, hogy Magyarország miért bocsát ki állampapírt, erre a kérdésre 96 százalékuk válaszolt. A válaszadók 56 százaléka szerint azért bocsátanak ki állampapírt, hogy finanszírozni tudják Magyarország hiteleit és kiadásait, míg 17 százalék a magas kamatok miatt, 10 százalék a biztonság miatt gondolja ezt. Miért bocsát ki Magyarország állampapírt? 10% 17% 17% 56% Hogy magas kamatot kapjon érte, és ez az ország javára váljon. Hogy Magyarország finanszírozni tudja hiteleit, kiadásait. Azért, mert az állampapír biztonságos. Számítási feladatként két ajánlat közül kellett a kedvezıbbet kiválasztani. A helyes választ a válaszadók majd háromnegyede (73,6 százalék) tudta. Megkérdeztük a középiskolásokat, hogy szerintük mivel foglalkozik a jegybank. A középiskolások 45,64 százaléka szerint a jegybank pénzügyi stabilitás biztosításával foglalkozik, mely a helyes válasz is volt. A válaszadók 30,8 százaléka szerint vállalati hitelezéssel és számlavezetéssel, míg 9,15 százalék szerint banki rendezvények belépıjegyinek nyomtatásával foglalkozik a jegybank. 18
Az alábbiak közül szerinted mivel foglalkozik a jegybank? 9% 14% 31% Vállalati hitelezéssel és számlavezetéssel. Pénzügyi stabilitás bizotsításával. Banki rendezvények belépőjegyinek nyomtatásával. 46% Melyik ajánlattal jársz jobban? 5% 21% Két év múlva kapsz 230.000 forint készpénzt. 74% Kapsz most egy 200.000 forintos betétkönyvet, melyet 2 év múlva vehetsz fel, és amelynek 10% az éves kamata. 1.3. Hitelezés A hitelekkel kapcsolatos kérdések során azt mértük fel, hogy a megkérdezettek mit tudnak a hitelkártyákról, a végtörlesztésrıl illetve milyen esetben vennének fel hitelt. A megkérdezett középiskolások 39 százaléka semmilyen körülmények között nem venne fel hitelt, míg 30 százalékuk lakásvásárlás esetén, 18 százalékuk vállalkozás indításkor, 5,6 százalékuk vállalkozás továbbfejlesztése céljából, 3,8 százalék autóvásárláskor, kicsit több mint 1 százalékuk nyaralásra, esküvıre venne fel hitelt. 19
Mire jó a folyószámlahitel? 16% 20% 18% Olcsó hitelforrás, elsősorban nagyobb kiadások esetén, mint pl. lakásvásárlás. Rövidtávú kiadások forrása lehet, elsősorban akkor, ha átmenetileg nincs elég pénzünk. Magas hozamú befketetések finanszírozására. 46% Nem tudom A megkérdezettek 46,55 százaléka eltalálta a helyes választ, mely szerint a folyószámlahitel rövidtávú kiadások forrása lehet, fıleg ha átmenetileg nincs pénze az embernek. A középiskolások 17,6 százaléka szerint olcsó hitelforrás nagyobb beruházás esetén, míg 16,07 százalékuk szerint magas hozamú befektetések finanszírozásra jó a folyószámlahitel. A megkérdezett középiskolások 13 százaléka nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mire használná a hitelkártyát, ha kapna a bankjától, 39 százalék készpénz felvételre, 25 százalék 20
vásárolna vele és 30 napon belül visszafizetné, 23 százalék vásárolna vele és havi részletekben fizetné vissza. Bankodtól kapsz egy hitelkártyát. Mire használnád? 13% Készpénz felvételre. 23% 39% Vásárolnék vele, és 30 napon belül visszafizetném. Várásolnék vele, és havi részletekben fizetném vissza. 25% Nem tudom A hitelkártyát a válaszadók több mint fele hasznos dolognak tartja, megfelelı használat esetén, 27,6 százalék nem szeretne hitelkártyát, 2,2 százalékuk még nem hallott róla. A középiskolások 32 százaléka komoly segítségnek véli végtörlesztést, 26 százalékuk gondolja úgy, hogy csak a gazdagok jártak jól vele, 14 százaléka szerint a végtörlesztés sok kárt okozott az országnak, 6 százalék szerint a bankok jártak rosszul. 21
A következı kérdés a végtörlesztéssel kapcsolatos. A megkérdezett hallgatók 61 százaléka szerint a végtörlesztés a deviza alapon felvett hitel egy összegben történı visszafizetése a piacinál kedvezıbb árfolyamon, míg 20 százalékuk gondolja úgy, hogy a végtörlesztés az, amikor valaki lakáshitelének a végsı részletét is kifizette, 4 százalék szerint a végtörlesztés egy új, televíziós pénzügyi valóságshow. Az elmúlt hónapokban sok szó esett a végtörlesztésről. De mi is valójában a végtörlesztés? 15% 20% 4% A végtörlesztés az, amikor valaki lakáshitelének a végső részletét is kifizette. A végtörlesztés egy új, televíziós pénzügyi valóságshow. 61% A deviza alapon felvett hitel egyösszegben történő visszafizetése a piacinál kedvezőbb árfolymon. Ha most felveszel 1 millió forint hitelt 10 évre, 16,3 % THM mellett akkor 10 év alatt ténylegesen mekkora összeget kell visszafizetni a banknak kérdést a megkérdezettek 95 százaléka válaszolta meg. Ebbıl helyes választ 21 százalékuk adott, azaz 2.830.000 forintot kell visszafizetni a banknak. A válaszadók 42 százaléka szerint 1.630.000 forintot, 23 százaléka szerint 1.163.000 forintot kell visszafizetni a banknak. 22
1 millió forint hitelt veszel fel egy banktól, melyet 10 éven keresztül törlesztesz. A hitel forint alapú, THM-je 16,3%. Mekkora összeget fizetsz vissza a 10 év alatt? 21% 14% 42% 23% 1.163.000 forintot. 1.630.000 forintot. 2.830.000 forintot. Számítási feladatként egy 100000 forintos laptop vásárlásra a gyerekeknek két konstrukció közül kellett a kedvezıbbet kiválasztani. A válaszadók 60 százaléka szerint az az olcsóbb konstrukció, ha félrerak 60.000 forintot és 40.000 forintot vesz fel hitelre,ez a helyes válasz. Ezzel szemben 27,3 százalékuk szerint a kedvezıbb az, ha most egy összegben felvesznek 100.000 forintot és egy éven belül 15 % THM mellett visszafizetik. Laptopot szeretnél vásárolni, ami 100.000 forintba kerül. Erre az alábbi két lehetőséged van. Melyik konstrukcióval lesz olcsóbb? 13% 27% Felveszel most azonnal 100.000 Ft hitelt, és megveszed abból, és a hitelt 12 hónapon belül kell visszafezetned 15 százalékos THM mellett. Egy éven alatt félreraksz 60.000 forintot és a maradék 40.000 forintra hitelt veszel fel, amit 12 hónapon belül kell visszafezetned 20 százalékos THM mellett. 60% 23
1.4. Nyugdíj és biztosítás Azt is vizsgáltuk, hogy a mostani középiskolások, mibıl akarnak majd megélni nyugdíjas éveik alatt, illetve ha nem tudnának megélni az állami nyugdíjból, akkor mibıl egészítenék ki. A megkérdezett több mint egyharmada (37 százalék) saját megtakarításaiból fog megélni, majdnem 40 százalékuk szerint meg se fogja érni a nyugdíjkorhatárt, mert olyan magas lesz. Ezzel szemben az állami nyugdíjból 17 százalékuk szeretne megélni. Amennyiben az állam által fizetett nyugdíjból nem sikerülne megélni, a diákok 51 százaléka saját megtakarításaiból fedezné a megélhetéshez szükséges fennmaradó részt, 39,2 százalékuk tovább dolgozna és 7,8 százaléka családjára támaszkodna. Biztosításokkal kapcsolatosan a baleseti biztosításról, a cascóról kérdeztünk. 24
A kutatásban megkérdezett diákok 95 százaléka adott választ arra a kérdésre, hogy a mi a teendı akkor, ha parkolás közben koccan egy másik autóval. A válaszadók 78 százaléka helyesen válaszolt, azaz azt válaszolta, hogy ki kell tölteni a baleseti kárbejelentıt és a káreseményt jelenteni kell a biztosítónak. Míg 6 százalékuk szerint elıbb meg kell javíttatni az autót, majd csak ezután kell értesíteni a biztosítót, 7 százalékuk szerint pedig elıször a másik féllel ki kell fizettetni a kárt. Parkolás közben egy másik autóval koccantok. A kár megtérülése érdekében mit kell tennetek először? 6% 7% 9% Kitölteni a baleseti kárbejelentőt és a káreseményt bejelenteni a biztosítónak. Megjavíttatni az autó sérülését, majd értesíteni a biztosítót Kifizettetni a másik féllel az okozott kárt 78% nem tudom A középiskolások baleseti adóról való tudásukat is próbáltuk felmérni. Mi a baleseti adó? 13% 23% Egy olyan adó, amit akkor kell fizetni, ha valaki gépjárművel személyi sérüléssel járó balesetet okoz. 16% A kötelező gépjármű felelősségbiztosítással együtt fizetendő adó, amely az Egészségbiztosítási Alap részét képezi. 48% 2012-től a kórházban fizetendő adó:akkor fizetendő, ha valaki balesetet szenved és nem volt valamilyen egészségbiztosítása, vagy TB jogviszonya. A megkérdezett hallgatók majdnem fele (48 százalék) tudta a helyes választ, miszerint a baleseti adó a kötelezı gépjármő felelısségbiztosítással együtt fizetendı adó. Azonban 23 25
százalékuk szerint olyan adó, amit akkor kell fizetni, ha valaki gépjármőjével személyi sérüléssel járó balesetet okoz, míg 16 százalékuk szerint kórházban fizetendı adó. Számítási feladatként két casco ajánlat közül kellett választani egy olyan autóra melyet négy évig szeretnénk használni. A válaszadók 56 százaléka a kedvezıbb ajánlatot választotta. Veszel egy autót, amit 4 évig szeretnél használni, és cascót akarsz rá kötni. Melyik ajánlatot választanád? 13% 31% Havi díja 10.000 forint, kár esetén 50.000 önrész levonás a kártérítési összegből. Havi díja 12.000 forint, kár esetén 26.000 önrész levonás a kártérítési összegből. Nem tudom 56% 1.5. A munka világa A munka világa témakörben az esetleges jövıbeni továbbtanulás finanszírozásáról, illetve bérekrıl, juttatásokról kérdeztük meg a középiskolásokat. Továbbtanulásaikat leginkább szülıi támogatásból (44%) és diákmunkából (28%) kívánják finanszírozni, diákhitel felvételét csupán 1,6 százalékuk választaná. 26
Az életkor elırehaladtával csökken azok aránya, akik a szülıkre támaszkodnának: míg a 14 évesek 48 százaléka, addig a 18 éveseknek 39 százaléka támaszkodna szüleire. Ezzel párhuzamosan nı azok aránya, akik nem szeretnének továbbtanulni. Az életkor emelkedésével csökken a jó diploma bármit megér látásmód. A diákhitellel kapcsolatos továbbtanulás finanszírozásról a megkérdezett diákok 35,5 százaléka úgy vélekedett, hogy Nem akarok eladósodni, ezért nem semmi esetre sem fogok költségtérítéses szakra járni. 27
A középiskolások szerint egy amerikai milliomos három legjellemzıbb tulajdonsága a jó kapcsolat rendszer (50%), a nagyképőség (20%) és a magamutogatás (9%). Ezzel szemben szerintük egy magyar milliomos három legjellemzıbb tulajdonsága a nagyképőség (24%), az önzıség (21%) és a jó kapcsolatrendszer (21%). A bruttó és a nettó kifejezések közötti különbségvizsgálatára a Megkapod elsı fizetésed: 200.000 forint szerepel a bérpapírodon, ebbıl kézhez kapsz kb.134.000 forintot, mindez a közterhek miatt a munkáltatódnak kb. 254.000 forintba kerül. Mekkora ebben az esetben a bruttó béred? kérdést tettük fel. A válaszadók 31 százaléka szerint 134.000 Ft és 17 százalékuk szerint 254.000 Ft a bruttó bér. A helyes választ 37 százalékuk találta el. 28
Megkapod első fizetésed: 200.000 forint szerepel a bérpapírodon, ebből kézhesz kapsz kb.134.000 forintot, mindez a közterhek miatt a munkáltatódnak kb. 254.000 forintba kerül. Mekkora ebben az esetben a bruttó béred? 17% 15% 31% 37% 200.000 134.000 254.000 A megkérdezettek 96,9 százaléka válaszolt arra a kérdésre, hogy mi a cafeteria. A válaszadók 55,14 százaléka helyesen válaszolt erre a kérdésre, miszerint a cafeteria egy szabadon választható béren kívüli juttatási rendszer, azonban 24,4 százalékuk szerint étkezési utalvány, 4 százalékuk szerint egy kávégép. Mi a cafeteria? 4% 17% 24% 55% Szabadon választható béren kívüli juttatási rendszer. Az étkezési utalvány. Egy modern olasz kávégép. Számítási feladatként két állásajánlat közül kellett a kedvezıbbet kiválasztani. A válaszadók 72 százaléka a kedvezıtlenebb állásajánlatot preferálta, azaz Lakhelyeden lévı munkahellyel, havi nettó 200.000 Ft fizetésért, és mellette éves nettó 240.000 Ft cafeteria juttatásért. 29
Két állásajánlatot kapsz. Melyiket választanád? 22% 8% 70% Lakhelyeden lévő munkahellyel, havi nettó 200.000 Ft fizetésért, és mellette éves nettó 240.000 Ft cafeteria juttatásért. Egy másik településen lévő munkahellyel, havi nettó 250.000 Ft fizetésért, de mellette ki kell még fizetned havi 20.000 forint munkábajárási költséget. Megvizsgáltuk nem szerinti megoszlásban is, ahol azt kaptuk, hogy a második választ majdnem 20 százalékkal több férfi választotta, mint nı 1.6. Általános gazdasági ismeretek: infláció, adózás, ország kockázat Megvizsgáltuk, hogy a középiskolások hogyan vélekednek az IMF-hitelrıl az államadósságról, az euró bevezetésérıl és a végtörlesztésrıl. A fiatalok 27 százalékának teljesen mindegy, hogy csatlakozunk-e az euró zónához, szerintük a lényeg, hogy meg tudjanak élni. Az euró bevezetésével a diákok 26 százaléka 30
ért egyet, míg 22 százalékuk szerint jó nekünk a forint, 16 százalékuk szerint, mikorra csatlakoznánk az euró zónához, nem lesz euró. A középiskolások 90 százaléka rossz dolognak tartja azt, ha az ország az államadósság jelentıs részét hitelbıl fizeti. A megkérdezett középiskolások majdnem 70 százaléka azért nem tartja jónak az újabb hitelek felvételét, mert súlyos adósságcsapdát eredményezhet. Azonban az államadósság nagyságát illetıen nem rendelkeznek kellı ismeretekkel a középiskolások: 24 százaléka szerint az egy fıre esı államadósság mértéke 210 ezer forint. A helyes nagyságrendet (2,1 millió Ft) csupán a válaszadók 20 százaléka tudta. 31
Magyarország GDP arányos adóssága kb. 80%. Ez egyszerűbben azt is jelenti, hogy mindenkire jut egy bizonyos összegű adósság. Kb mekkora ez 1 főre, így a rád is eső államadósság forintban kifejezve? 28% 20% 24% 28% 210.000 Ft 1.100.000 Ft 2.100.000 Ft Életkort tekintve jól látható, hogy a helyes választ adók aránya az életkorral párhuzamosan nı. A helyes válaszadók 61,7 százalékuk férfi, 38,3 százalékuk nı. A válaszadók majdnem fele (48,7%) szerint Görögországban, 23,04 százalék szerint Magyarországon, míg 16,58 százalékuk szerint Japánban legmagasabb a GDP-hez viszonyított államadósság. A helyes választ (Japán) 16,58 százalékuk találta el. Hol a legmagasabb a GDP-hez (nemzeti össztermékhez) arányosított államadósság? 16% 12% 23% Magyarország Görögország Japán 49% 32
A középiskolások 42 százaléka rossz dolognak tartja az IMF hitelt, mert szerintük így a gazdasági függetlenségünket is elveszítjük. Huszonkét százalékuk szerint rossz dolog az IMF hitel, de nincs más lehetıség. Az IMF hitelt csupán a középiskolások 22 százaléka tartja jó dolognak. Azon diákok közel fele, akik az IMF hitelt jó dolognak tartják, nem tartják szükségesnek e hitel felvételét. A diákokat arról is kérdeztük, hogy 25%-ról 27%-ra nı az ÁFA akkor, ha tavaly 1000 forintba (800 Ft +ÁFA) került egy pizza, akkor az áfa emelés miatt mennyivel fog az idén többe kerülni. Erre a kérdésre a megkérdezettek 29 százaléka adta meg a helyes választ, azaz 16 forinttal kell többet fizetni. Ezzel szemben 41 százalék szerint 20 forinttal, 13 százalék szerint 27 forinttal kell többet fizetni. 2012-ben 2% ponttal 25%-ról 27%-ra nőtt az ÁFA. Ha tavaly 1000 forintba (azaz 800 Ft + ÁFA-ba) került egy pizza, akkor az áfaemelés miatt mennyivel fog az idén többe kerülni? 13% 17% 29% 16 20 27 41% 33
A forint-euró és forint- svájci frank árfolyam vizsgálatakor a válaszadók 58 százaléka tudta, hogy 1000 euró többet ér forintban, mint 1050 svájci frank. Melyik ér többet? 11% 1000 euró készpénz. 31% 58% 1050 svájci frank készpénz. Számítási feladatként azt kellett megválaszolni, hogy Február végén hazaértél egy szlovákiai sí táborból, és maradt 10 euród, melyet szeretnél forintra váltani. A bank pénztáránál kiírtak szerint az euró vételi árfolyama 280 Ft, az eladási árfolyama 290 Ft. Hány forintot kapsz 10 euróért? A helyes választ a válaszadók több mint fele (53,1 százalék) tudta, 10 euróért 2800 Ft-t kapna, 27,4 százalék szerint viszont 2900 forintot, 9,6 százalék szerint pedig 2850 forintot kapna. Február végén hazaértél egy szlovákiai sítáborból, és maradt 10 euród, melyet szeretnél forintra váltani. A bank pénztáránál kiírtak szerint az euró vételi árfolyama 280 Ft, az eladási árfolyama 290 Ft. Hány forintot kapsz 10 euróért? 10% 2800 27% 10% 53% 2850 2900 Nem tudom 34
2. Az Econventio-index A modell összesúlyozásából elıállítható Econventio-index 45 százalékos átlagos teljesítményt mutat. A középiskolások fele 47 százaléknál rosszabb eredményt ért el a teszten, míg 67 százaléknál jobb teljesítményt a kitöltık csupán 10 százaléka nyújtott. A legjobb eredményt elérı teljesítménye 93% volt. Szignifikánsan rosszabb eredményt értek el a teszten a 14-15 évesek (42%), mint a többi korcsoport. A 18- évesek átlagteljesítménye 50%. Szignifikáns kapcsolat mutatható ki a tájékozódási forma és az Econventio-index között. Szignifikánsan rosszabb átlageredményt értek el másokhoz képest azok, akiknek sajátbevallásuk szerint nincsenek pénzügyi ismeretei. Szignifikánsan rosszabb átlageredményt értek el az iskolából vagy internetrıl tájékozódókhoz képest azok, akiknek otthonról tájékozódnak. 60,0000 Econventio-index 50,0000 40,0000 30,0000 20,0000 10,0000,0000 A teszten a fiúk szignifikánsan jobb eredményt (48%) értek el, mint a lányok (44%). Az egyéb képzési terület illetve gazdasági, kereskedelmi terület átlagteljesítménye 45%, illetve 48% között szignifikáns különbség van. A Részesültél-e korábban pénzügyi 35
oktatásban? kérdés és az átlagteljesítmény között is jelentıs különbséget fedezhetünk fel (46%, illetve 49%). Több utas varianciaanalízis segítségével kimutatható, hogy az életkor és a képzési terület szignifikáns interakciós hatással bír, azaz a két tényezı csak együttesen vizsgálható hatásként. Emellett önálló hatása van a nemnek. Megállapítható, hogy 14-15 éves korban a gazdasági és nem gazdasági képzésekben tanulók átlagteljesítményei közel azonosak, majd ez a különbség folyamatosan nı. Külön a férfiakra és a nőkre ugyanezt megvizsgálva eltérő képet láthatunk. Míg a gazdasági képzésekben lévő nők teljesítménye a korral folyamatosan nő, addig a kontroll csoportban 18 évesen megtorpan a nők fejlődése. Fiúk esetében a különbség 18 éves korig nő. 36
3. Összegzı megállapítások A tudásteszt eredményeit kiértékelve megállapíthatjuk, hogy a középiskolások átlagteljesítménye 45 százalék, ami nem nevezhetı jónak. 37
A tudásteszten szignifikánsan jobb eredményt értek el azok, akik korábban tanultak pénzügyi ismereteket, illetve, akik gazdasági középiskolában tanulnak. A pénzügyi kultúra teszten a fiúk teljesítménye szignifikánsan jobb, mint a lányoké, továbbá minden 14-18 év közötti életkorban a középiskolások átlagteljesítménye szignifikánsan magasabb volt a fiatalabb korúakhoz képest. A teszten szignifikánsan jobb eredményt értek el azok, akik az internetre, illetve az iskolában hallottakra próbálnak támaszkodni, mint azok, akik vagy az otthonlátottakra próbálnak támaszkodni, vagy nem rendelkeznek pénzügyi ismertekkel. Mivel a nem gazdasági képzésekre járók átlagteljesítménye (45%) mindösszesen 3 százalékponttal rosszabb, mint gazdasági képzésekben lévı társaiké, azt mondhatjuk, hogy nincs kiugróan nagy különbség a két csoport között. Ehhez hozzájárul az, Ez pedig arra utalhat, hogy a diákok jelentıs része nem tanult pénzügyi ismereteket, akik pedig tanultak, azok vagy nem tudják ezt beazonosítani, vagy nem tudják tárgyi tudásuk a hétköznapi élet problémáiban megfelelıen kiaknázni. A teszt segítségével megjelölhetıek azok a területek, melyek fokozott fejlesztésre szorulnak. A vizsgált hat témakört tekintve legnagyobb ismerethiányt az ország kockázat, infláció, adózás, a munka világa illetve a hitelezéssel kapcsolatos témakörök (államadósság mértéke, bruttó-nettó fizetés közötti különbség, hitelek törlesztı részletei, hitelkártyák, választás állásajánlatok között) esetén tapasztaltunk: e kérdések esetében az adott válaszok, több mint 60 százaléka helytelen volt. A megtakarítások és befektetések esetében a válaszok átlagosan 49 százaléka, míg biztosítások esetében 37 százaléka volt helytelen. 4. Fıbb javaslatok a 2012 évi felmérés alapján Fontos és ajánlott lenne középiskolákban általánosan bevezetni a gyakorlatban is alkalmazható pénzügyi ismeretek oktatást, melyet a NAT is tartalmaz, de fontos egy olyan kivitelezés megvalósítása, ahol a hangsúly a gyakorlatiasságon van. Ennek formája akár egy tanóra, akár egy néhány alkalmas délutáni kötetlen tréning lehetne. Ott, ahol már van pénzügyi oktatás, szükséges lenne a gyakorlatiasság növelése. Fontos a pénzügyi ismereteket oktatók képzése. A problémákból látszik, hogy ez nem oldható meg egy matematika óra keretén belül, mert a pénzügyi ismeretek oktatása több mint számítások oktatása. Miután a diákok 40 százaléka az otthon látottakra próbál támaszkodni, az elért teszt eredményük, sejtésünk szerint a felnıtt lakosság gyakorlatban alkalmazható 38
pénzügyi ismeretei is hiányosak. Ebbıl fakadóan fontos a diákokat pénzügyi ismeretekre oktató felnıttek továbbképzése. Fontos, hogy egy-egy probléma taglalásakor (például infláció, államadósság) a diákoknak legyenek elképzelései a jelenséget mérı statisztikai adatokról és Magyarország helyzetérıl nemzetközi perspektívában. 39