Ez még hiányossága a munkának Ez még nem jelenik meg következetesen és kidolgozottan a munkában, megjelenítése egyelőre szórványos/felszínes. Nagyon jó irányban halad a munka, azonban fontos elmélyíteni, még tudatosabban megjeleníteni a munkában az adott szempontokat Alapos, átgondolt, következetesen végigvitt gondolatok. a választott forrás megfelelő igen nem a választott forrás gyermekképére fókuszál 0 1 2 3 4 5 választott forrás tartalmi, leíró jellegű bemutatásán túl a forrás gyermekképének értelmezése és elemzése 0 1 2 3 4 5 0-40% - 1 az elemzés logikussága, strukturáltsága, az 0 1 2 3 4 5 egyes szempontok végigvezetése az 41-64%-2 elemzésben a gyermekkép elemzése és az adott 0 1 2 3 4 5 65-74%-3 társadalmi és történeti kontextus összekapcsolása megjelenik 75-84%-4 az értelmezések/ megközelítések 0 1 2 3 4 5 többszempontúságának megjelenítése 85-100% - 5 a felhasznált szakirodalom relevanciája 0 1 2 3 4 5 a személyes reflexiók és értelmezések 0 1 2 3 4 5 mélysége a szöveg koherenciája, a nyelvhasználat 0 1 2 3 4 5 igényessége, helyesírás Egyéb: Elérhető pontszám Elért pontszám/százalék Értékelés
JANE EYRE RÉSZLET
A FORRÁS TÖRTÉNETI KONTEXTUSA
AA FORRÁS TÖRTÉNETI KONTEXTUSA Charlotte Brontë (1816-1855): XIX.század Jane Eyre 1847(London, Anglia) Háttérben sejthető társadalmi folyamatok: Konzervatív társadalom szemlélet: társadalmi rangba való születés HIERARCHIA a munka a megélhetés forrása (gyermekmunka olcsó, irányítható, bő munkaerő) a műveltséghez való hozzáférés kiváltság 1884(!) kezdeti gyermekvédelmi törvény Evolucionizmus materializmus társadalmi, politikai változások Darwin - az ipari Fajok eredete forradalom (csak. Kb. (1760-18420/1840) 1859!) vége
GYERMEKKÉP ELEMZÉSE
CSELEKMÉNY szalonbeli beszélgetés Jane Eyre nevelőnő Mr. Rochester Ms. Ingram és Mrs. Ingram (konzervatív szemlélet) Mr. Eshton (tudomány iránt nyitott) Amikor Párizsban jártunk, láttunk egy fiút. Az erdőben nőtt fel... Olyan volt mint egy kis majom. Alig tudott beszélni. Annak a fiúnak rossz volt a vére. Megmosdathatjuk, felöltöztethetjük... De soha nem tudjuk megjavítani. Ms. Eyre, ön szerint Isten eleve elrendeli milyen legyen egy gyermek? A rossz vér mindig rossz marad? Vagy megváltoztathat egy gyermeket? - Szerintem, ha valaki bölcs...és felnőttként annak kell lennünk akkor tudja, hogy egy gyerekkel úgy kell bánni, hogy neki is vannak érzései. - Érzelmek? Egy gyerekben nincs több érzelem,mint egy kutyában. - Szerintem, minden gyermek...legyen az jó vérből vagy rossz vérből...megérdemel egy esélyt, hogy szerethessen... És szeressék. Ne kínozzák veréssel, és durva szavakkal.
SZEMÉLYES NARRATÍVA (Jane Eyre mint árva (a tapasztalás) és Jane Eyre mint nevelőnő (tett) TÁRSADALMI SZINT GYERMEKKÉP - egyenjogúsági törekvés - gyermeki érzelmek képviselete - tapasztalás - haladó gondolkodás a belső narratíva - a társadalmi rend (különbségek) Istentől adottak (keresztény rend) - az emberi természet eleve elrendeltetett - motiváció megérteni az emberi agyat - öröklés vs. környezet - (Istentől adott), eleve elrendelt természet - a gyermek belső világa nem érték - behatolás az emberi elme rejtelmeibe GYERMEKI SZÜKSÉGLETEK MEGÉRTÉSE ÉRZELMEK SZEREPE NORMATÍV a felnőtt vs. Az állati gyermek
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ HÁZI DOLGOZAT
A FORRÁS TÖRTÉNETI KONTEXTUSA
AA FORRÁS TÖRTÉNETI KONTEXTUSA Kosztolányi Dezső (1885-1935) Házi dolgozat (1930) XIX XX. Század Milyen neveléstudományi tudásunk van?
A GYERMEKKORTÖRTÉNET SZÜLETÉSE LEHETSÉGES NARRATÍVÁK, DILEMMÁK A kezdetek: a gyermekkortörténet határai: gondolkodásmód vagy mindennapi történések megismerése (Szabolcs, 1995) történeti antropológia megjelenése (?) tudatosság a 19-20. század fordulójától (Szabolcs, 1995) (?) 1960-as évek (Pukánszky, 2001) Alapkövek: (?) 1901 Ellen Key A gyermek évszázada (?) Philippe Ariés munkássága és tézisei: a középkori ember nem rendelkezik gyermekkorfelfogással bizonytalan életkori tudatosság magas gyermekhalandóság kiváltotta közöny a gyermekkor, mint életszakasz a polgárosodás kezdetén jelenik meg 16-17. század: gyermeki kedvesség kényeztető attitűd Ariés mellett és ellen: A szülői attitűd és érzelmek: (?) 20. századig: érzelmi közömbösség (Edward Shorter) a szülő és gyermek egymás iránti kötődése biológiai kategória, nem történeti (Linda Pollock)
18-20. század Pukánszky Béla (DeMaus, 1977 nyomán)
Nagy László a gyermek érdeklődésének alakulásában öt fejlődési fokozatot különböztet meg: 1. Az érzéki érdeklődés foka születéstől 2 éves korig tart. Ekkor a gyermek érdeklődését az érzékszervi benyomások kötik le, azok az impressziók, melyek érzékszerveit kellemesen foglalkoztatják. Nagyon fontos, hogy a gyermeknek a külvilággal való érintkezését előmozdítsuk, érzékszerveinek tapasztalási lehetőséget adjunk. 2. A szubjektív érdeklődés foka a 2-7 esztendős korban jelentkezik. A gyermek ekkor már inkább tárgyak iránt érdeklődik, de ennek a tárgyi érdeklődésnek az a kiválasztó szempontja, hogy az adott tárgy mennyire indítja meg képzeletét, mennyire segíti öntevékenységét. A gyermekben ekkor még az ösztönei uralkodnak. 3. Az objektív érdeklődés foka 7-10 éves korig tart. Itt a tárgyak már nem szubjektív hatásukkal váltják ki a gyermek érdeklődését, hanem tárgyi hasznuk miatt. "A gyermek minden új dolgot meg akar ismerni, amely a szeme elé kerül." A tárgyakat a gyermek aszerint értékeli, hogy mennyire tudja hasznosítani őket konkrét cselekvésében, a valóság megismerésében. Elő kell mozdítani a gyermek természethez való közeledését, természetbe való beleélését - tanácsolja Nagy László. 4. Ezután következik az állandósult objektív érdeklődés foka a 10-15 éves korban. A korábbi érdeklődés ebben a korban hosszabb időre állandósul egyes tevékenységek iránt. A gyermekben kialakul az önfegyelmezettség, az összpontosító képesség megfelelő szintje. A gyermek egyénisége ekkor bontakozik ki erőteljesebben. 5. 15 éves kortól a serdüléstől éri el a gyermek a logikai érdeklődés fokát. Az ifjú ekkor már a személyek, tárgyak, jelenségek eszmei tartalma, a tapasztalatok belső összefüggése iránt érdeklődik. A gyermeket az eszmék és ideálok iránti lelkesedés jellemzi, ezeket az eszméket kiszínezi, szubjektívvá teszi. Hamarosan egy kitüntetett eszme válik az egész szellemi élet központi mozgató elemévé. Ebben az időszakban válik a gyermek öntudatos társadalmi lénnyé. Ezt az időszakot nevezi Nagy László az állandósult logikai érdeklődés fokának. Az érdeklődés motívumai közé sorolja Nagy László a tevékenységet, az érzékelést, és a már meglevő ismereteket. E természetes érdeklődési motívumok mellett a pedagógusnak számos lehetősége van az érdeklődés mesterséges irányítására. Nagy László szerint az oktatás célja a világos, tiszta fogalmi ismeretek ("tiszta objektív szemléletek") létrehozása. Az oktatás folyamata két, szervesen egymásba ívelő szakaszra bomlik: a) az érdeklődés kialakulásának folyamatára, majd b) a "tiszta szemléletek" megjelenésének szakaszára. Az oktatásnak "egyéniesnek", azaz egyénre szabottnak kell lennie. Csak akkor lehet eredményes, ha alkalmazkodik az "egyéni erőkhöz". Miközben a gyermek összeveti a régi ismereteit az új tapasztalatokkal, felébred benne a hiányérzet ösztöne: az ismeretlen felfedezésének, megismerésének vágya. Az ilyen oktatás már valóban személyiségformáló, nevelő hatású. Nagy László is egyetért azzal, hogy a nevelés végső célját a társadalom határozza meg. ("A nevelés nem más, mint a gyermek fejlődésének mesterséges hatásokkal való előmozdítása bizonyos társadalmi eszme mint cél felé."[28]) Radikálisan új elem ebben a tantervben a gyermekből történő kiindulás elve. Nagy László nem a szaktudományokból vagy az ezeket leképező szaktárgyakból kiindulva bontja le a tananyagot osztályokra, hanem a gyermek fejlődésének szakaszait véve alapul.
AA FORRÁS TÖRTÉNETI KONTEXTUSA Kosztolányi Dezső (1885-1935) a gyermek sajátosságait sokoldalúan tanulmányozó mozgalom - ahogyan Nagy László elnevezte - a gyermektanulmányozás: Trianon után 10 évvel, szocialitás, társadalmiasítás eszméje (szociáldemokrácia, kommunizmus). Kosztolányi Dezső Házi dolgozat (1930) A gyermekre vonatkozó anatómiai, biológiai, szociológiai ismeretek összegzése mellett, a kísérleti lélektan és az ennek talaján kibontakozó gyermekpszichológia Nagy László szolgált Gyermektanulmány e pedagógiai irányzat mozgalom hátteréül. 1908-1922 Egyrészről jelen van: A gyermeki fejlődést középpontba állító törekvés leírni törekszik a fejlődési szakaszokat FEJLŐDÉSKÖZPONTÚ NARRATÍVA gyermek fejlődése során különböző állomásokon halad. Társadalmi szempont megjelenése: felnőtt létre való felkészülés normatív szempont. DeMaus a szocilaizáció időszaka a gyermek-szülő kapcsolatban.
GYERMEKKÉP ELEMZÉSE
CSELEKMÉNY..tizenegy felé fényt látok a diákszobában. Bekémlelek az üvegajtón. A kisdiák ott gubbaszt a zöld viaszkosvászonnal vont asztalnál, kezében toll, előtte papír. Pali, 12 éves Narrátor (az Író) Pali édesapja Mit írtam volna én tizenkét éves koromban édesapámról? Hegyláncnak láttam őt, sötét őserdőnek. Hangja mennydörgött. Reszketve imádtam, s kétségbeesve, dühöngve keltem föl az asztaltól, mikor észrevettem, hogy modoros szokása szerint kissé megszagolja a húst, a másik szobába menekültem, s ott hangosan ordítoztam, hogy ne halljam rémes gondolataimat. Néha féltem, hogy főbe lövi magát. Ilyesmik azonban nem férnek bele egy iskolai dolgozat keretébe. egy házi dolgozat megírása Édesapámról Édesapám negyven esztendős. Magas, izmos, férfias. Fekete haja a halántékán már deresedik, homlokát az évek redőkkel vésték tele... Arca jóságos. Mi is a második rész? Ja, a jelleme: Mondjuk egyszerűen, hogy: jellemes. Mindig egyenes, határozott. A szigort bölcsen egyesíti a jósággal. Ha elfárad az élet harcában, esténként családja körében találja meg a vigasztalást, s akkor a lámpa fénykörében felderül... - Remélem - mondom -, tudod, mivel tartozol édesapádnak? - Hálával - válaszolt Pali gépiesen. - Úgy van - bólintok -, hálával azért a sok szeretetért, azért a sok áldozatért, azért a végtelen sok...
SZEMÉLYES NARRATÍVA (Pali + narrátor) - narrátori belső hang és Pali viselkedése - megközelíthetetlen Apa képe - a felszínen az érzelmek kimutathatóságának hiánya - családi hierarchia TÁRSADALMI SZINT (házi dolgozat) - hierarchikus szülő-gyermek kapcsolat - formális keretek közé szorított, sugalmazott Apa képe (mivel tartozunk neki?) GYERMEKKÉP - a felnőtt világhoz alkalmazkodó arra készülő gyermek képe NORMATÍV - az iskola mint a tudás misztikus, beavató világa - az érzelmek elrejtése - a szocializáció a minta alapján TEKINTÉLYI REFERENCIASZEMÉLYEK AZ ISKOLA MINT LEGITIMIZÁLÓ ÉRZELMEK KIMUTATÁSÁNAK MÉG KEVÉS HELY JUT SZOCIALIZÁCIÓ
AZ ELEMZÉS MEGÍRÁSA Problémafelvetés: a választott forrás bemutatása (összekapcsolása a társadalmi folyamatokkal) neveléstudományi hatások Az elemzés szempontjainak felvezetése: Pl. egyén társadalom globális szinten Elemzés (nem történetleírás, nem irodalmi elemzés) Következtetések, összegzés