Pléh Csaba pleh.csaba@ektf.hu Eszterházy Károly Főiskola Kognitív és Kommunikációs Kutatócsoport



Hasonló dokumentumok
Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan?

Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK

A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében

Kísérletek Készítette: Kiss Anett

Közgazdasági vallásháború helyett együttes munkálkodást Csaba László: Európai közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014.

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV MATEMATIKA KÖRNYEZETISMERET

Állattenyésztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései - Munkanyag február 4.

KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM

ERKÖLCSTAN évfolyam

O L V A S Á S S Z O C I O L Ó G I A

A BIOMEDIKÁLIS MODELL - MEDIKALIZÁCIÓ. - Modernitás és gyógyítás - 1. A biomedikális modell

Konfliktuselemzés. A tananyag alcíme. Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor:Domschitz Mátyás TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret

Működési koncepció és vezetői program a Dunavarsányi Árpád Fejedelem Általános Iskola működésének tükrében. (Részlet)

A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében

5. évfolyam ERKÖLCSTAN

JEGYZŐKÖNYV EGYHÁZASHOLLÓS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. a november 19-én megtartott nyilvános ülésről és az azt követő közmeghallgatásról.

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről

A pedagógusszerep változása

PANNON EGYETEM. Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskola

Újrapapír termékek használatára ösztönzés a közszféra működtetésében. dr. Szilágyi Szilvia EMLA Egyesület

Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV

ekultúra Csepeli György Prazsák Gergı 1. Bevezetés

Stratégiai menedzsment

Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok. Hautzinger Zoltán. PhD értekezés tézisei

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései július 9.

200 Az Európai Unió Hivatalos Lapja AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA

A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása Az iskola nevelési programja 6

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN

11. ÖNÁLLÓSÁG: AZ ÖNELLÁTÓ ÉS AZ ÖNVÉDŐ KULCSKOMPETECIA FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve

A SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI TANTERV

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben!

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban

Veresegyházi kistérség

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

Pedagógiai Program 2015

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja

Dr. Horváth Zsuzsanna RAABE tanévnyitó konferencia augusztus

KÖZZÉTÉTELI LISTA MÓRICZ ZSIGMOND REFORMÁTUS KOLLÉGIUM, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola. Szécsény, Rákóczi út 90.

A BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

LÁNG ISTVÁN Viharos évünk volt!

A tanulás és gondolkodás keretei

Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA

POLITIKAI NARRATÍVÁK ÉS MEGÉRTŐ SZOCIOLÓGIA

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Az európai növekedés zsákutcái. Dead ends of the European growth

Belsőellenőrzési kézikönyv

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran

Szenczi Beáta AZ OLVASÁSI MOTIVÁCIÓ VIZSGÁLATA 8 14 ÉVES TANULÓK KÖRÉBEN

Dr. Szeles Péter 1. A közszféra közmegítélésének javítása

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK HON- ÉS NÉPISMERET TÁNC ÉS DRÁMA... 43

Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza 2015.

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

PENTA UNIO OKTATÁSI CENTRUM

A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában.

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

MÁRCIUS 11., SZERDA. ELNÖKÖL: PÖTTERING ÚR elnök

Jogászok a közigazgatásban

QUO VADIS, GAZDÁLKODÁSTANI DOKTORI ISKOLA?

Visszatérés Európába A Policy Solutions elemzése és ajánlásai a Táncsics Alapítvány számára

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA Dunaújváros

Ingatlanvagyon értékelés

felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása

Kézikönyv a kis és középvállalkozások könyvvizsgálatához a Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján

BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

Szekeres Bernadett * A MAGYAR ÉS A NÉMET KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA MINİSÉG-ELLENİRZÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

Látás, nyelv,emlékezet

J/55. B E S Z Á M O L Ó

AZ IGAZSÁGALKOTÁS METAFIZIKÁJA

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

EMLÉKEZTETŐ. az MTA Közlekedéstudományi Bizottság november 14-i üléséről

AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA:

1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág)

Útmutató pályaismeretet bővítő csoportfoglalkozások megtervezéséhez és megtartásához Pályaismertető CD/DVD filmek, mint segédanyagok alkalmazásával

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET tantervi modul

COMPETENCE ASSESSMENT STATUS REPORT (NATIONAL SURVEY)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

Speciális mélyépítési mélyalapozási munkavédelmi ABC

M I N Ő S É G B I Z T O S Í T Á S I SZABÁLYZAT. I n t e g r á l t K ö r n y e z e t - é s M i n ő s é g i r á n y í t á s i R e n d s z e r

2003. évi XXI. törvény

A jelen a jövő múltja. Járatlan utak járt úttalanságok. Szerkesztette: Muraközy László. Akadémia Kiadó, Budapest, 2009, 380 oldal

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV

117-3/2014 számú igazgatói utasítás FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

A betegségüzlet MEDIKALIZÁCIÓ

Magyar nyelv és irodalom

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hajnóczy József Kollégium P É C S. Készítette és elfogadta: a kollégium nevelőtestülete március 31-én

Átírás:

HOGY VEZET EL A BÖLCSÉSZET LENÉZÉSE A TUDÁS LENÉZÉSÉHEZ? 1 Pléh Csaba pleh.csaba@ektf.hu Eszterházy Károly Főiskola Kognitív és Kommunikációs Kutatócsoport A modern tudásteremtés és tudásátadás rendszerében nem először fogalmazódik meg a tudások diverzifikálódásában egykor volt kiindulópontnak tekinthető bölcsészet lesajnáló vagy egyenesen agresszívan kiiktató lenézése. Hozzászólásomban azt próbálom megmutatn, milyen reflexiót indíthat el, ha ezt a destruktív hagyományt komolyan vesszük, s nem pusztán egzisztenciális önvédelemmel reagálunk, hanem intellektuális tarthatatlanságát mutatjuk be. Hadd induljak ki egyik saját szakmámból, a pszichológiából. A modern pszichológia egyik domináns születésekor, a német kísérleti pszichológia létrejöttekor sajátos hibridizáció jött létre, mely a 19. század közepén diadalmas laboratóriumi kísérleti élettudományt kapcsolta össze az újkori európai ismeretelmélet feszítő kérdéseivel arra nézve, hogy hogyan is szerveződnek s honnan erednek tudásaink. Ez a hibridizáció igen termékeny volt, születtek az újabb s újabb kísérleti pszichológiai tanszékek a német rendszerben, s a kísérletezés kiterjesztette kompetenciáit az elemi érzéki és érzelmi folyamatok mellett a gondolat magas világára is. Egy nemzedék alatt, 1870 és 1900 között azonban kiderültek ennek a hibridizációnak a belső feszültségei is. Az alapító atyák nemzedékét a hibridizációs mintának megfelelően javarészt olyan orvosak alkották, akik a német egyetemi eszmerendszer neveltjeiként, vagyis filozófiailag is felkészülten állást kereső fiziológusként kötöttek ki filozófiai tanszékeken. A bölcsészetből örökölt problémákat próbálták naturalizálni, egy új 1 Hozzászólás a Különböző tudományterületek viszonya és szerepe a tudásalapú társadalom kiépítésében Magyarországon c. Tudomány Ünnepe ülésen. MTA, 2013. november 7 1

munkamegosztást javasolva, ahol az egyidőben élmény átélő, elemző és szerző filozófusi szerepeket felváltotta az átélő kísérleti személy, a megfigyelő és a kutató hármassága. Az akkor új nemzedék vállalkozása a német közegben két tekintetben is Kant visszafelé forgatása. Visszaforgatás, mert újra összekapcsolja (kritikusai szerint összemossa) az ismeretelmélet kategorikus és a pszichológia genetikus kérdéseit, e mellett a lelki folyamatokat kerülőutakon több dimenzióssá s ezzel mérhetővé teszi. Ezzel többnyire együtt járt egy naiv vagy kifinomult hit abban, hogy lelki világ beilleszthető a természet kauzális rendjébe. Két máig tartó relevanciájú vita bontakozott ki abban a közegben, ahol eredendően született. A Dilthey nevéhez kapcsolt vita a naturalista értelmezés mindenhatóságát kérdőjelezte meg. Számos hangsúllyal próbálta előtérbe helyezni a humán, akkor szellemtudományosnak nevezett megközelítést a pszichológiában. A máig tanulságos mozzanat itt az okságival szembeállított hermeneutikus megközelítés lehetősége az ember értelmezésében. Ahogy a fiatal Jaspers fogalmaz 1912-ben: Míg a természettudományokban pusztán oksági természetű kapcsolatokat látunk, a pszichológiában a tudás nagyon másféle kapcsolatok megragadásán alapszik. Lelki jelenségeink más lelki jelenségekből származnak, számunkra értelmezhető módon. Olyan alternatíva ez, mely a pszichológia látszólag legszuperdeterministább irányzatában, a pszichoanalízisben is megjelenik, mint a jelentéstulajdonítás kiemelt tényezője a tünetek értelmezésében. A filozófián túl a pszichológiában s a társadalomkutatásban máig számos hatása van ennek a hermeneutikus felfogásnak, az etnometodológusoktól Ricoeurig. Magam a hozzáállások többféleségében hiszek. Egyszerre vagyunk oksági értelmező és hermeneutikus, jelentés értelmező lények. Egyszerre élünk okok és indokok világában, párhuzamosan vagy váltakozva használjuk az oksági és a megértő attitűdöt. Az ember teljességét visszaadó pszichológiának az ember természetéhez tartozóként kell láttatnia ezt a kettősséget. Van ennek a hagyománynak olyan mondandója is tudom, ezért eklektikusnak s elvtelennek tartanak sokan - hogy az emberre vonatkozó tudásoknak versengő forrásai vannak a mai szimbólum értelmező 2

értelmiségi munkamegosztás körülményei között. Az irodalom, a regények és drámák világa s ennek elemzése is fontos forrása az emberismeretnek, miként ma olyan sokféle módon látjuk az író Milan Kunderától kezdve a kétarcú, író s irodalomteoretikus David Lodge-on át a filozófus Daniel Dennettig. A 19. század végének másik máig érvényes felismerése bölcsészet s lélektan viszonyáról annak a különös meggyőződésnek a megkérdőjelezése, hogy van egy kész asszociatív mozaik elvű képünk az ember mentális architektúrájáról, mely képes kezelni a gondolkodást is. A korban ezt megkérdőjelezi Brentano intencionalitás koncepciója, mely a valamire vonatkozás, s tartalom és aktus kettőségével elvezet a mai többlépcsős Vágy Vélekedés Pszichológiák világához. De megkérdőjelezi Frege is, amikor a gondolati szerveződést, a propozicionális mozzanatot a képzetdinamikára visszavezethetetlennek mutatja. Nemcsak a történelem iróniája, hogy ma éppenséggel a naturalisztikus lélektan legerőteljesebb irányai Brentano és Frege naturalizációját hirdetik, az intencionalitást és a kijelentéseket az egyéni elme architektúrájában állítják középpontba. A mai természettudományos pszichológiában Darwin, Brentano és Frege egymásra találnak. Ehhez azonban annak állandó belátása és képviselete kell, hogy a bölcsészet a naturalista emberismeret számára kategóriákat ad s magyarázandó dolgokat. Lehet például, hogy idegrendszeri hálózatokkal tudjuk értelmezni a kategorikus viselkedést, de azt hogy mi is a gondolkodás kategoriális rendszere, kiindulásként máshonnan vesszük, s a bölcsészet e tekintetben is elévülhetetlen a naturalista számára is. A fogalmi elemzés s a mit is vizsgálunk kérdése nem iktatható ki. A mai pszichológia több tekintetben is kínál kiutakat a naturalizmus dilemmáiból. Két kiút áll rendelkezésre. Az egyik az elbeszélő ember interdiszciplináris diadalából indul ki, a másik az elméletalkotó ember antropológiai tételezése. A Jerome Bruner hangsúlyozta kétféle emberkép és tudás, az elbeszélő s a teoretikus-kategorikus tudás egyszerre jelenik meg, mint kutatási attitűd s mint az emberkép sarokpontja. Az elbeszélő metateóriából kiindulva megértjük azt, hogy is működik a köznapok világában a múltra emlegetett hermeneutikus értelmezés, hogyan is vagyunk 3

mindannyian történet készítő s értelmező hermeneuták, hogyan építünk koherenciát a történettel s a történetből, az események, szándékok, okok és indokok térképeit felvázolva. Az elméleti hozzáállás pedig megmutatja, hogyan kezeljük kategóriák rendszerében a világot. Ennek legfőbb oldala, hogy ma az embert antropológiailag mint a reáliák világában elméletalkotó, fejében pedig elméleteket dédelgető lényt értelmezzük. Chomsky fél évszázaddal ezelőtti gondolatmenete az embert úgy koncipiálta, mint egy nyelvelmélet hordozóját, két lábon járó nyelvtant. A 20. század utolsó évtizedeiben ez a hozzáállás a fejlődéslélektan egészét forradalmasította. Először a tudatelméletben (theory of mind) jön létre az a megoldás, amely szerint az emberek sajátos kis elméletalkotó pszichológusok, akik nagyon határozott következményekkel bíró teóriáikat alkalmazzák mások Vágyairól és Vélekedéseiről az őket körülvevő társas eseményekre és állítják be azokat a sajátos értékeket, amelyek között ez a teória érvényesül. Kiterjed ez a naiv elmélet feltételezés azután a fizikai tudás, az élőlények s a számok világára is. Az elmélet-elméletek koncepciója szerint ezek a naiv elméletek igen korán rendelkezésünkre állnak s a fejlődés folyamata ezek állandó finomítása. Minden mentális esemény mint esemény belső elméletek által telített, s az egyéni életút során a fejlődés nem más, mint újabb és újabb elméletek alakítása. Ezek közé még a tudásszerzés naiv elmélete, a Csibra Gergely és Gergely György hirdette természetes pedagógia is beletartozik. A naiv elméletek természetesen naivak. Nem feltétlenül koherensek, s sokszor masszívan ellenállnak a tapasztalat kritikájának. Ugyanakkor minden kultúrában megvannak, sőt pl. Mithen felfogásában megjelenésük és kölcsönhatásuk az emberréválás döntő lépése volt. Az európai gondolkodás különlegessége e tekintetben csupán annyi, hogy megteremtette a szervezett tudományt azzal, hogy a naiv elméletalkotó készségeinket a tapasztalás s a diszkurzív megvitatás tárgyává tette. A száz év előtti egyszerre intellektuális és egzisztenciális félelem, melyet a mentális világ naturalizációja keltett, ma kevésbé arisztokratikus formákban jelenik meg. Ma a bölcsészt nem a dögész kérdőjelezi meg, hanem a menedzser. Szabadjon a mai kognitív pszichológia zsargonjával 4

zárnom. Mai emberképünk szerint az ember kategóriáit s terveit egy összehangoló metakognitív rendszer szervezi. Ezt a rendszert nem a magas kultúra hozza létre. A másodlagos rendszerezés, stratégiai tervezés, érzelmekkel dúsított jövőorientáció mindannyiunk antropológiai sajátja, mint éppen a menedzser tudja legjobban. A pszichológusok egy része ezt a tudást éppenséggel menedzseri tudásnak nevezi. Az európai kultúra egyik különlegessége hogy ezt a metakognitív rendszert diszkurzív majd kísérletes tapasztalati kontrollnak alávetve létrehozta a bölcsészetet és a tudományokat. Amikor a bölcsészetet ki akarjuk dobni, észre sem vesszük, magát az emberi kategorizáló rendszert, a metakogniciót dobjuk ki. A mi nemzedékünkben nem először kérdőjeleződik meg a tudások átfogó megkérdőjelezésén belül nagy gyakorlati erővel a kódokra s szövegekre alapozó bölcsész tudások létjogosultsága. Ne érezzük azonban védtelennek magunkat. Mint filoszok, emlékezzünk rá, hogy harminc évvel ezelőtt a filozófus Allan Bloom hogyan mutatott rá arra, hogy a szövegek megvitatásának kimaradása a magasabb oktatásból perspektívavesztéshez és az érvelések kiszáradásához vezet. Nemcsak a közvetlenül érintettek félnek azonban az új gyakorlati antiintellektualizmusoktól. Az oxfordi farmakológus Susan Greenfield figyelmeztet arra, hogy mai világunkat fenyegeti az, hogy az olvasás folyamatában a Tartalom helyett a Folyamatra helyeződik a hangsúly. A felgyorsult információfelvétel világában kiiktatódik az elemzés, a tudások összehasonlításából fakadó metakognitív meditáció. Greenfield olyan értékőrző, aki nem tagadja az új eszközöket, géprombolás helyett gép okosítást akar. Olyan világot, amely a mai reformpedagógiák és személyzetisek által istenített kompetenciák mellé visszahelyezi a tudást és a gondolkodást. Újra kell teremtenünk azt a klasszikus helyzetet, melyben a kivonatolás erény, s a megértés jele. Nehéz nevetés vagy (temperamentum szerint) dühöngés nélkül megállni, hogy a tudás természetével való foglalkozást s az elméletalkotást az Új Menedzserek világa az intézményes tudománytól vitatja el, miközben a másik végen, maga a tudomány minden ember egyenkénti sajátjává teszi ezt. 5