Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése.

Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése. 1. Bevezetés. A gépek biztonsága tekintetében az EU.ban több szintű szabványrendszer van kialakítva, amely a gépek lehető legszélesebb körét foglalja magába. A gépbiztonsági direktíva szerint folyamatosan bővített a rendszer és szükség szerinti átdolgozások is folyamatosak. A rendszer alkalmazásához a gyakorlati élet számára fontos megismerni e szabványrendszer tartalmi és alaki követelményrendszerét. Nagyon lényeges a 4. pontban tárgyalt fontosabb fogalmi meghatározások teljekörű és pontos ismerete, ennek hiánya a szabvány gyakorlati használhatóságát nem teszi lehetővé. A szabványokra való hivatkozás általános, folyamatos változásuk miatt. Több visszavonásra került, helyettük hatályos nem, került kiadásra, vagy angol nyelvű. Ennek megfelelően az összeállított anyag olyan előírásokat tartalmaz, amelyek műszaki tartamuk miatt minden bizonnyal a később hatályos szabványokban változatlanul jelen lesznek. A gépek biztonságtechnikai céljait a szabványok az alábbiak szerint tartalmazzák, illetve adnak megoldásokat: - Közvetlen biztonságtechnika: (beépített biztonság.) A gépet olyanra kell megtervezni, hogy ne e legyen veszély. A biztonsági és környezeti szempontokat úgy kell figyelembe venni a tervezésnél, hogy ne legyen szükség kiegészítő intézkedésekre. - Közvetett biztonságtechnika: (kiegészítő intézkedések) Ha a közvetlen biztonságtechnikai megoldások nem alkalmazhatóak, vagy csak részlegesen, akkor kiegészítésképpen külön biztonsági berendezéseket (pl. védőberendezéseket) kell alkalmazni. - Rendelkező biztonság technika: Ha a közvetlen, vagy a közvetett biztonságtechnikai intézkedések nem vezetnek el a célhoz, vagy csak részlegesen, akkor rögzíteni kell, hogy milyen körülmények között lehetséges a biztonságos használat.

Biztonsági szabványok típusai: - A típusú szabvány: (biztonsági alapszabványok) azokat az alapfogalmakat, kialakítási elveket és általános szempontokat tartalmazzák, amelyek minden gépre vonatkoztathatóak. Jelenleg az MSZ EN ISO 12100: 2011. sz. szabvány van érvényben, amelybe beépítésre került az eddigi A típusú kockázatértékelés tárgyú szabvány is. E szabvány alapján kerül sor a B és C típusú szabványok kidolgozására is. - B típusú szabványok: (általános biztonsági szabványok) egy biztonsági szempontot, vagy olyan típusú biztonsági berendezést tárgyalnak, amelyek a gépek egy nagyobb csoportjához használhatóak. B1 típusú szabványok: meghatározott biztonsági szempontokra (pl. biztonsági távolságokra, a felületi hőmérsékletre, a zajra) vonatkoznak. B2 típusú szabványok: biztonsági berendezésekre (pl. kétkezes kapcsolásra, a reteszelő berendezésekre, a nyomásra, érzékeny berendezésekre, a védőburkolatokra) vonatkoznak. - C típusú szabványok: (gépek biztonsági szabványai) részletes biztonsági követelményeket tartalmaznak egy meghatározott gépre, vagy gépek egy meghatározott csoportjára. E tárgykörbe kizárólag azok a gépek soroltak melyek esetében - hasonló a rendeltetésszerű használat - hasonlóak a veszélyek és veszélyhelyzetek - veszélyes események 2

Ha a B típusú szabvány lehetővé teszi a különböző védőintézkedések közötti választást, akkor a C típusú előírja melyik védőintézkedés(eket)t kell alkalmazni. A C típusú szabványok az alábbi előírásokat tartalmazzák: - Alkalmazási terület - Összes jelentős veszély - Követelmények a hozzáadott értékkel együtt - Védőintézkedések igazolásának eszközei Ha a C típusú szabvány B típusú szabvány egy, vagy több szempontjától, vagy előírásától eltér, akkor a megfelelő C típusú szabvány előnyben van a B típusú szabvánnyal szemben. Ez csak akkor alkalmazott, ha nyilatkozat, vagy közlemény formájában a C típusú szabványban szerepel. Minden egyes B típusú szabványban szerepelnie kell annak, hogy ez B típusú szabvány, csak ez tekinthető annak. Alkalmazási terület vizsgálata: Minden MSZ EN szabvány használata előtt fontos követelmény az alkalmazási terület vizsgálata. Ebben megadásra kerül: - A gép határai, lehetőleg fizikai jellemzőkkel, és az olyan szempontok figyelembevételével, mint a rendeltetésszerű használat - A szabványban tárgyalt védőintézkedések az összes veszélyre vonatkozik-e, vagy csak egy bizonyos részükre. Ezt alkalmazni kell a gép életének különböző az MSZ EN ISO 12100:2011. sz. szabványban előírt veszélyekre is. - Figyelembe vették-e a kiegészítő konstrukciós intézkedéseket (pl. higiéniai követelményeket élelmiszeripari gépek esetében) - FONTOS! Elő kell írva lennie annak, hogy a szabvány nem alkalmazható az olyan gépekre, amelyeket a szabvány közzétételének dátuma előtt gyártottak. Ennek alapján pl. nem alkalmazható azokra a fúrógépekre, amelyeket a szabvány hatálybalépése előtt gyártottak a munkatér védőburkolattal szemben támasztott követelmények. 3

Összességében a fentiekben leírtak alapján megállapítható, hogy az MSZ EN szabványsorozat alkalmazása rendkívül körültekintő módón történjen, mivel több kizáró ok is lehet, ami tévessé teheti a használatot. A három szabvány közül az A típusúból csak egy szabvány van hatályba, a C típusú is könnyen kezelhető a szabvány címéből és tárgyából és hatályából adódóan. A B típusú szabványok alkalmazása rendkívüli körültekintést és alkalmazást igényel. 4

2. az MSZ EN ISO 12100: 2011. sz. szabvány, mint A típusú szabvány legfontosabb előírásainak ismertetése: A szabvány azon felül, hogy az előző, 2004 és 2009. évi hatályba léptetettek helyett átdolgozott formában jelent meg, az MSZ EN 14121-1:2008. sz. szabvány kockázatértékeléssel összevont változatával használhatóbb, logikusan nyomon követhető, ezen felül sok új fogalommal kiegészített. A szabvány B. mellékletében, különálló táblázatokban, példákat ad a veszélyekre, a veszélyhelyzetekre és a veszélyes eseményekre. Elsősorban a géptervezésben elérhető biztonságra vonatkozó alapelveket és módszereket adja meg. Folyamatokat ír le a veszélyazonosításra, a kockázat értékelésre és kockázat becslésre a gép életciklusának lényeges szakaszai során. Arra is külön utalás van a szabványban, hogy a gépnek teljesítenie kell a tervezett feladatát életciklusa alatt. 5

3. Néhány fontos fogalom a szabványból: Veszélyes tér: a géphez tartozó és/vagy gép körüli valamely térrész, amelyben egy személy veszélynek lehet kitéve. Veszélyhelyzet: olyan helyzet, amelyben egy személy legalább egy veszélynek ki van téve. Kezelő személy: olyan személy(ek), aki(k) a szereléssel, üzemeltetéssel, beállítással, karbantartással, tisztítással, javítással, vagy szállítással van(nak) megbízva. Fennmaradó kockázat: a megtett védőintézkedések után fennmaradó kockázat. Ezek azok a kockázatok, amit a tervezés során nem lehetett kiküszöbölni, vagy kiküszöbölése újabb veszélyforrást jelentene, illetve a alkalmazandó technológiai folyamatot korlátozná, vagyis a gép nem tudná azt teljesíteni, amire tervezték. Az ilyen esetben nagyon fontos követelmény a tervezőnek és a gyártónak, hogy a fennmaradó kockázatokról a felhasználót tájékoztassa pl. Használati Információban. Használati információ: védőintézkedés, amely olyan tájékoztatási elemekből (pl. szövegből, szavakból, megjelölésekből, jelekből, szimbólikumokból, diagramokból) áll, amelyeket önállóan, vagy kombináltan használnak ahhoz, hogy az információ eljusson a használóhoz. Rendeltetésszerű használat: a használati utasításban megadott információkkal összhangban lévő géphasználat. 6

Ésszerűen előre látható rendellenes használat: a gép használata a tervező által nem tervezett módon, de, amely mód lehet könnyen előre látható ember viselkedés következménye, ezek az alábbiak: - Az előre látható hibás viselkedés a szokásos figyelmetlenség miatt, de nem a gép szándékos rendellenes használata következtében. - Egy személy reflexszerű viselkedése a gép használata során fellépő hibás működés, váratlan esemény, meghibásodás stb. esetében - Olyan viselkedés, amely arra vezethető vissza, hogy az ember feladata teljesítésekor a legkisebb ellenállás útját választja. - Kezelő elveszíti a gép feletti uralmát (különösen kézben tartott, vagy mobil gépek esetében) - Koncentráció hiányából, vagy elővigyázatlanságból eredő viselkedés - Gépműködés minden körülmények közötti fenntartásának pszichés nyomásból eredő viselkedés A fentiekből következik, ha ezek a lehetőségek fennállnak csak idő kérdése, hogy a kezelőszemély pl. feladatának tejesítésekor valójában a rövidebb utat, választja, pl. a rosszul elhelyezett biztonsági fényfüggöny felett, alatta, mögötte megközelíti a veszélyes teret, anélkül, hogy azt a berendezés észlelné és a szükséges parancsot, kiadná. A felsoroltak vizsgálatai a gép használatba vétele, üzembe helyezése előtt rendkívül fontos követelmény, azért, hogy a szükséges intézkedések időben meghozhatóak legyenek. Nagy jelentősége van a különböző védőberendezések, biztonsági távolságok alkalmazásakor. 7

Kiemelt figyelmet szán a szabvány a használati tapasztalatok figyelembe vételére: - Az aktuális, vagy hasonló géppel kapcsolatos minden egyes balesetre - Olyan egészség károsodás történetét is figyelembe veszi, amely a kibocsátásból (zaj, rezgés, por, füst stb.), használt vegyi anyagokból, vagy a gépen megmunkált anyagokból ered. - Hasonló gépek használatának tapasztalatait. Alapelvek, közé tartozik a szabvány szellemiségéből és az EU. gépek direktívájából adódóan, hogy a gépeket arra tervezték, hogy egy bizonyos terméket, készterméket állítson elő az elvárt minőségben és mennyiségben. Azonban ezzel egyenértékű a tervező számára az a feladat, hogy mindezt a kezelő személy teljes biztosságával valósítsa meg a gép életciklusában. A szabványok kiemelten írják elő, illetve követelik meg a tervezőktől a váratlan meghibásodások minimalizálását. Mivel az előbbiek maradéktalanul nem valósíthatók meg ezért az alapelv: a veszélymentes meghibásodás követelményének megvalósítása. Ezekkel kapcsolatos néhány példa: - Mechanikus alkatrészek esetében olyan mértezett alkatrészek beépítése, amelyek törése esetén a veszélyhelyzet minimalizált. - Villamosság tekintetében az áramütés veszély kizárása, az esetleges túlterhelésekből adódó veszélyek elleni védelmi módozatok alkalmazása, munkatér kellő megvilágítása, vezérlő és védelmi rendszerek összhangja, váratlan újraindítás kizárása. - Pneumatikus és hidraulikus rendszerekben túlnyomás megakadályozása az üzemi nyomás feletti értékek esetében biztonsági szelepek alkalmazásával. - Kezelőszemélyzet számára a káros környezeti hatások (zaj, rezgés, porok, gőzök, gázok stb.) minimalizálása. 8

Szabvány fontosabb tartalmi elemei: - Kockázat felmérés, ennek során részletesen tárgyalja a gépre vonatkozó leírást - Szabályzatokat, szabványokat és más alkalmazható dokumentumokat - Lényeges ergonómiai elveket - Kezeli azt a tényt is, hogy az adott gépen ugyan nem történt baleset, vagy ezek száma csekély nem vezethet annak feltételezéséhez, hogy a kockázat csekély - A gép határainak rögzítése, ezek: Használati határok Térbeli határok Időbeli határok Egyéb határok o Veszélyazonosítás: ebben az alapelv az ésszerűen előre látható veszélyek figyelembe vétele ezek az állandó veszélyek, továbbá azok, amelyek váratlanul léphetnek fel. Fontos elem a veszélyes események következetes azonosítása a gép életciklusának összes szakasza alatt. Ezek: Emberi kölcsönhatás a gép teljes életciklusa során Lehetséges gépállapotok Kezelő akaratlan viselkedése o Kockázatbecslés: Kockázat a vizsgált veszélyre vonatkozóan Károsodás súlyossága Előfordulás valószínűsége Emberi tényezők expozíció típusai és hatásuk közti összefüggés Védőintézkedések alkalmassága Védőintézkedések hatástalanításának, vagy megkerülésének lehetősége Képesség a védőintézkedések megtartására o Kockázatértékelés: jelen esetben azt jelenti, hogy a kockázatbecslés befejezését követően annak eldöntése, hogy szükséges-e kockázatcsökkentés. o Kockázat csökkentés: Mérlegelt veszélyekből eredő károsodás súlyossága E károsodás fellépésének valószínűsége 9

Kockázatfelmérés és kockázatcsökkentés dokumentálása: Ebben be kell mutatni a követett eljárást és az elért eredményeket, lényeges tartalmi elemei: - Az összes elfogadott lényeges felvetést - Az azonosított veszélyeket és veszélyhelyzeteket, valamint a felmérésben mérlegelt veszélyes eseményeket. - Azokat az információkat amelyekre a kockázatértékelést alapozták - Védőintézkedésekkel elérendő kockázatcsökkentési célokat. - Azonosított veszélyek kiküszöbölésére, vagy kockázat csökkentésére alkalmazott védőintézkedések - A géppel kapcsolatos fennmaradó kockázatokat - Kockázatértékelés eredményét - Kockázatértékelés esetén készült valamennyi űrlapot 10

Használati információk: megtervezése a géptervezés szerves része. A gép fontos tartozéka, a direktíva szerint. Ennek a gép egész élettartama alatt rendelkezésre kell állnia a kezelő és felhasználói személyzet számára. Ebben kell a gyártónak többek között arról nyilatkoznia, hogy a veszélyazonosítás, kockázatbecslés, kockázatbecslés, kockázatértékelés, kockázat csökkentés elvégzése után milyen fennmaradó kockázatok vannak még jelen, amelyeket nem tudott kiküszöbölni. A direktíva előírása szerint a gyártónak az alábbi esetekben van lehetősége ennek fennmaradására: - Ha a leggondosabb kockázati vizsgálatok során arra a következtetésre jut, hogy nincs olyan további technológiai és biztonságtechnikai megoldás, amellyel a nevesített kockázat kiküszöbölhető, lenne. - Illetve van ilyen megoldás, de a technológiai folyamatot jelentős mértékben szükségtelenül, a nem kívánt módon csökkentené. - A fennmaradó kockázatot oly módon tudná kiküszöbölni, hogy az további, újabb kockázatot eredményezne. - A fennmaradó kockázat ugyan kiküszöbölhető, de jelentős anyagi ráfordítással, ami által a gép ára megnövekedik, eladhatósága csökken, ezáltal a versenyképesség alapelve nem érvényesül. Használati információ olyan kommunikációs kapcsolat, amely állhat: elkülönülten, vagy kombinációban használt szövegekből, szavakból, jelzésekből, jelekből, szimbólumokból, diagramokból. A használati információknak annak az országnak a nyelvén kell elkészíteni, amely országban használni fogják. Tartalmaznia kell minden olyan útmutatást, amelyet a gép biztonságos és helyes használata megkövetel. 11

Az információnak meg kell adnia: - A szükséges betanítást - A szükséges személyi védőeszközöket - A lehetséges igényt kiegészítő védőburkolatokra, vagy védőberendezésekre - Figyelmeztetni kell a felhasználót a gép más módon történő használatából erednek, mint az információba leírtak valamelyike A szabvány B. táblázat megadja a veszélyek csoportját, forrását és ezek lehetséges következményeit. 12

4. A legfontosabb B típusú szabványok ismertetése. (általánosan szükséges előírások ismertetésével) Gépek villamos berendezései: MSZ EN 60204-1 Az alábbi feladatokra alkalmas: - Személyek biztonsága és vagyonbiztonság - Vezérlés következetes érvényesítése - Karbantartás megkönnyítése A szabvány elsősorban ipari gépek villamos szerkezeteire terjed ki. Kiemelten kezeli a szabvány: - Villamos szerkezetek meghibásodásából, vagy hibáiból eredő olyan okokat, amelyek áramütést, vagy villamos eredetű tüzet okozhatnak. - Tárolt energia kimaradásából adódó villamos áramütés veszélyt, vagy, amely váratlan mozgást eredményez, amely sérülést okozhat. - Áramkörök energiaforrásából, zavaraiból és kimaradásából, illetve tápáramkörök olyan meghibásodásából, vagy hibáiból adódnak, amelyek a géphibás működését okozhatják. Kiemelten kezeli a géptelepítésre villamos szerkezetek védelmére vonatkozó előírásokat: - Bejövő tápvezeték csatlakozatása - Táphálózati leválasztások - Kivitelezett áramkörök - Tiltókapcsolók a váratlan újraindításra - Villamos szerkezetek leválasztásának eszközei - Áramütés elleni védelem módozatai - Közvetlen áramütés elleni védelem, törpefeszültség alkalmazása - Túl áramvédelem - Tápáramkörök - Vezérlőáramkörök - Motorok túl áram elleni védelme - Egyénpotenciálú védelem Vezérlési, indítási és leállítási funkciók, vészleállítás: (külön részletezve a ) Nyomógombok: színek. 13

- INDÍTÁS/BE szine. FEHÉR, SZÜRKE, FEKETE, vagy ZÖLD, VÖRÖS használata TILOS. - VÖRÖS a vészleállító és vészkikapcsoló működő elemének kizárólagos színe. - LEÁLLÍTÁS/KI működtető elemek színe: FEKETE, SZÜRKE, vagy fehér, a FEKETE színt előnybe kell részesíteni. ZÖLD használata: tilos! - FEHÉR, SZÜRKE, vagy FEKETE színt előnybe kell részesíteni azon esetekben, ha a váltakozva INDÍTÁS/BE és LEÁLLÍTÁS/KI nyomógombként működnek. - FEHÉR, SZÜRKE vagy FEKETE színt előnybe kell részesíteni, akkor ha azok csak addig üzemelnek míg azokat nyomva tartják. VÖRÖS, SÁRGA, ZÖLD szín használata tilos! Jelzőlámpák és megjelenítők: - VÖRÖS: veszély - SÁRGA: rendellenes - KÉK: kötelező - ZÖLD: rendeltetésszerű - FEHÉR: semleges Figyelmeztető jelek: fontos jelölés: - Áramütés veszély - Forró felületek veszélye Műszaki dokumentáció: fontos előírásokat tartalmaz: - Gépek villamos szerkezetének telepítéséhez - Üzemeltetéshez - Karbantartáshoz 14

MSZ EN 953 Védőburkolatok. Védőburkolat: a gép azon része, ami sajátosan a térbeli elzárás egy típusaként szükséges a védelemhez. Szerkezeti kialakítása szerint lehet: - Tok - Ernyő - Fedél - Ajtó - Egyéb kombinált kialakítású - Önmagában is védhet, de csak akkor hatásos, ha zárva van. - Védhet reteszelő berendezéssel, vagy zárral ellátott reteszelő berendezéssel együtt is. Rögzített védőburkolat: olyan védőburkolat, amely adott helyzetben rögzítve van, vagyis zárva van. - Tartósan pl. hegesztve - Olyan rögzítő elemekkel (csavarokkal, csavaranyákkal stb.), amelyek eltávolítását, vagy nyitását szerszám nélkül lehetetlen elvégezni. A gép hajtásviteli részeihez a hozzáférést teljesen megakadályozza. Távolságtartó védőburkolat: olyan védőburkolat, amely a veszélyes teret nem veszi körül teljesen, de a veszélyes térhez történő hozzáférést térbeni 15

méretei, és távolsága alapján akadályozza, illetve korlátozza, pl. körülkerítéssel. Nyitható védőburkolat: olyan védőburkolat, amely általában mechanikusan, pl. csuklós pánttal, vagy egyenes megvezetéssel kapcsolódik a gép vázához, vagy egy szomszédos rögzítő elemhez és szerszám használata nélkül nyitható, illetve zárható. Önműködően záródó védőburkolat: olyan nyitható védőburkolat, amely egy elem, vagy munkadarab, vagy munkadarabot befogó készülék egyik része működtet, úgy, hogy a munkadarabot (és a munkadarabot, befogó készüléket) átengedi és ezt követően önműködően visszatér zárt helyzetbe (súlyerő, rugóerő, más külső erőhatás következtében), miután a munkadarab áthaladást lehetővé tevő nyílást elhagyta. 16

Vezérlő védőburkolat: - Reteszeléssel - Zárral, vagy a nélkül összekapcsolt védőburkolat Követelménye: - Azokat a veszélyes gépi funkciókat, amelyek ellen a védőburkolat védelmet nyújt, nem lehet végrehajtani, ha a védőburkolat nincs zárva - A védőburkolat zárása a veszélyes gépi funkciót elindítja. Reteszelt védőburkolat: a védőburkolatnak reteszelő berendezése van ezért: - Azok a veszélyes gépi funkciók, amely ellen a védőburkolat védelmet nyújt nem hajthatók végre, ha a védőburkolat nincs zárva - Állj parancsot ad, ha a védőburkolatot a veszélyes gépi funkciók alatt kinyitják, illetve, ha ez a nyitás kárt okozna a gépben vagy a munkadarabba (pl. hegesztőrobotok esetében), akkor zárást biztosít a műveleti ciklus teljes időtartama alatt. Veszély esetére gondoskodni kell kiegészítő védelemről - Ha a védőburkolat zárva van, akkor azok a veszélyes gépi funkciók, amelyek ellen a védőburkolat véd, végrehajtahatók, de a védőburkolat zárása nem váltja ki az indítást. Kihajtható, reteszelt védőburkolat: 17

Eltolható reteszelt védőburkolat. Védőburkolatok beépítésének és kialakításának követelményei: Figyelembe kell venni a gép előre látható környezetét és üzemmódjait a gép teljes előre látható élettartamára. - Hozzáférés a veszélyes térhez: olyan kialakításúnak kell lennie, hogy a szokásos beállítási, kenési és karbantartási munkák a nélkül elvégezhetőek legyenek, hogy a védőburkolatot ki kelljen nyítani, illetve el kelljen távolítani Ahol szükséges a védett térhez való hozzáférés ott amennyiben ez lehetséges szabad és akadálymentes legyen, pl. adagolás és elvétel, szerszámcsere és beállítás, mérés és kalibrálás és mintavétel, munkafolyamat megfigyelése, karbantartás és javítás céljából. Kenés, hulladék elvétel is biztosított legyen. Feleljen meg a tisztítási, higiéniás követelményeknek is. o Kirepülő tárgyak visszatartása: ahol előre látható annak kockázata, hogy egy rész pl. munkadarab, szerszám kirepülhet a gépből, amennyire csak lehetséges, kivitelezhető az erre megfelelő, kiválasztott anyagból kell legyártani. o Veszélyes anyagok visszatartása: ahol a gépből előre láthatóan veszélyes anyagok pl. hűtőközeg, gőzök, gázok, forgácsok, szikrák, forró, vagy megolvadt anyagok kerülhetnek ki, ott a védőburkolatot úgy kell kialakítani, amennyiben ez kivitelezhető, tartsa vissza. o Zaj: teljesülnie kell a szükséges zajcsökkentésnek, ahol a határérték erre vonatkozik. A védőburkolatok kapcsolódási helyeit is tömíteni kell zajkibocsátás ellen. o Sugárzás: ha veszélyes sugárzás léphet ki ott olyan megfelelő anyagból, kell a védőburkolatnak állnia, hogy a személyeket ettől a veszélytől megvédje. Pl. sötétített üveg alkalmazása hegesztési villanások ernyőzéséhez, vagy védőburkolatok nyílásainak tömítése lézer sugár esetére. 18

o Robbanás: ahol robbanás kockázata előre látható, ott a védőburkolatot úgy kell kialakítani, hogy a felszabaduló energiát biztonságos módon visszatartsa. 19

MSZ EN 563. megérinthető felületek hőmérséklete: Megfelelő védelem nélküli meleg felületek megérintése súlyos égési sérülést okozhat. Bizonyos esetekben láthatatlan, előre nem érzékelhető, észre nem vehető veszélyforrás. Égések csoportosítása: Felületi égés: kivéve az egész felületi égéseket, az egész felhám teljesen elpusztul, de a szűrtüszők, a faggyúmirigyek és a verejtékmirigyek sértetlenek maradnak. Mélyre ható égés: a bőr jelentős része, valamint az összes faggyúmirigy elpusztul, és csupán a szőrtüszők és a verejtékmirigyek mélyen fekvő részei maradnak életbe. Teljes égés: amikor az egész bőrképző szövet elpusztult és nincsenek túlélő hámsejtek Égési küszöbérték: ha a bőr égési küszöbértékének megfelelő hőmérsékletű meleg felületet egy meghatározott érintkezési időtartamig érinti, akkor a következmények a bőrre nézve a nincs égés és a felületi égés közötti határon, vannak. Azok a felületi hőmérsékletek, amelyek a bőr meleg felülettel való érintkezésekor égéshez vezetnek, a felület anyagától,, valamint a bőr és a felület közti érintkezés, valamint az időtartamtól függnek. Az érintkezési idő meghatározása: meg kell különböztetni, hogy az érintkezés akaratlanul következhet be, vagy szándékosan, pl. egy kezelőelem, fogantyú megérintése miatt. Az akaratlan érintés esetére a legkisebb érintkezési időként 1 s. kell alapul venni. A szándékos érintés esetén a mérést kell előnybe részesíteni. Ha méréssel nem határozható meg akkor ezen időtartam 4 s. rövidebb nem lehet. Égési küszöbérték tartományok: 20

Meleg, sima csupasz felületű (bevonat nélküli) fémmel való érintkezés Sima felületű kerámia, üveg és kőszerű anyaggal való érintkezés Bőrnek meleg, sima felületű műanyaggal való érintkezése 21

Bőrnek egy meleg, felületű fával való érintkezése 22

MSZ EN 1005-2 Az ember fizikai teljesítőképessége: A szabvány bevezetésében kiemelten kezeli azt a tényt, hogy a Európa szerte a vázizom rendszer rendellenességei mindennaposak. A szabvány arra épül, hogy: Kézi kiszolgálási tevékenység mellőzése Műszaki segédeszközök alkalmazása Tevékenységi szint további csökkenése, kezelési tevékenységek optimalizálása Gépek kialakítására vonatkozó ajánlások: Kézi kiszolgálási rendszerek: teljesen gépesített rendszerek kerüljenek alkalmazásra Kézi kiszolgálás műszaki segédeszközökkel: különösen, ha a tárgyak mozgatása gyakori, mérlegelni kell azt, hogy műszaki segédeszközök alkalmazásakor nagyobb térre lehet szükség a hozzáféréshez, hogy lehetővé tegye a megfelelő munkatesttartásokat. Veszélyazonosítás, kockázatbecslés, kockázatértékelés és a tervezéssel való kockázatcsökkentésre vonatkozó ajánlások: o Tömeg: magában foglal minden hozzá csatlakozót, beletartoznak a műszaki segédeszközök is. o Tömegelosztás/stabilitás: lehetőség szerint a tárgy tömegközpontja a tárgyon belül legyen, egyenletesen elosztva a két kéz között és olyan közel legyen a testhez amennyire csak lehetséges. Miközben mozgatják a mozgás kényszermozgás, legyen. Ha ez nem lehetséges pl. folyadékok esetében, akkor a tárgyon erre utaló információkat kell feltüntetni. o Méret: a tárgyak mindkét kézzel való megfogása esetén a tárgy szélessége ne haladja meg a váll szélességét (kb. 60 cm.), mélysége ne haladja meg az 50 cm. t. magassága olyan legyen, hogy ne zavarja a személy látási viszonyait. Ha a tárgy mozgatása alsó és felső megfogást igényel (egy kéz alul, és egy kezet a tárgy felett) a tárgyat át kell tervezni. o Megfogás/fogantyúk: a fogantyúk elhelyezése a tárgy tömeg központban legyen. Ha a feltételezett mozgás vízszintes, ezt géppel kell végeztetni. A fogantyúk alakja tegye lehetővé a horogfogást, vagy az erőzáró fogást o Műveleti gyakoriság: a nagy gyakoriságú kézi kiszolgálás elkerülhető legyen. o Kézi teherszállítás: a legnagyobb kézi szállítási távolság 2 m.-nél kisebb legyen. o Egykezes mozgatás: lehetőség szerint kerülni kell, ha nem lehetséges kockázatfelmérést kell végezni. o Kétszemélyes mozgatás: lehetőség szerint kerülni kell, megfelelő összehangolásról gondoskodni kell. 23

MSZ EN 294 Biztonsági távolságok veszélyes elyek felső testrészel való elérése ellen. Védőszerkezet: olyan szerkezeti akadály pl. védőburkolat, vagy a gép olyan része amely korlátozza a test, vagy testrész mozgását. Biztonsági távolság: az a legkisebb távolság, amelyen belül a védőszerkezetet a veszélyes tér előtt kell elhelyezni. Biztonsági távolságok értékei: ezeket a következő feltételek mellett kell megállapítani: A védőszerkezetek és azokon található nyílások megtartják alakjukat és helyzetüket. A biztonsági távolságokat azoktól a határoló felületektől kiindulva kell mérni, amelyektől a testet, vagy a végtagokat távol kell tartani. Személyek végtagjaikkal a veszélyes teret a védőszerkezetek felett, vagy nyílásokon keresztül csak erőkifejtéses próbálkozással érhetik el. Az alapsík az a sík, amelyen általában a személyek állnak de ez szükségszerűen nem a talaj, hanem pl. lehet egy emelvény is. Az alapsík megváltoztatására semmilyen segédeszközt pl. széket, vagy létrát nem használhatnak. A felső végtagok meghosszabbítására semmilyen segédeszközt, pl. rudat, vagy szerszámot nem használhatnak Felnyúlás Átnyúlás 24

A veszélyes tér magasság a A védőszerkezet magassága, b 1) a 1000 1200 1400 1600 1800 2000 2200 2400 2500 A veszélyes helytől mért vízszintes távolság, c 2500 2) - _ - 2400 100 100 100 100 100 100 100 100-2200 600 600 500 500 400 350 250 - - 2000 1100 900 700 600 500 350 - - - 1800 1100 1000 900 900 600 - - - - 1600 1300 1000 900 900 500 - - - - 1400 1300 1000 900 800 100 - - - - 1200 1400 1000 900 500 - - - - - 1000 1400 1000 900 300 - - - - - 800 1300 900 600 - - - - - - 600 1200 500 - - - - - - - 400 1200 300 - - - - - - - 200 1100 200 - - - - - - - 0 1100 200 - - - - - - - 1 ) A táblázat az 1000 mm-nél alacsonyabb védõszerkezetet nem tartalmazza, mivel az a mozgást nem korlátozza kielégítõ mértékben. 2) A 2500 mm-nél magasabb veszélyes terek esetére lásd a 4.2. szakaszt. 25

A veszélye s tér magassá ga A védőszerkezet magassága, b 1) a 1000 1200 1400 3) 1600 1800 2000 2200 2400 2500 2700 A veszélyes helytől mért vízszintes távolság, c 2700 2) - - _ - 2600 900 800 700 600 600 500 400 300 100-2400 1100 1000 900 800 700 600 400 300 100-2200 1300 1200 1000 900 800 600 400 300 - - 2000 1400 1300 1100 900 800 600 400 - - - 1800 1500 1400 1100 900 800 600 - - - - 1600 1500 1400 1100 900 800 500 - - - - 1400 1500 1400 1100 900 800 - - - - - 1200 1500 1400 1100 900 700 - - - - - 1000 1500 1400 1000 800 - - - - - - 800 1500 1300 900 600 - - - - - - 600 1400 1300 800 - - - - - - - 400 1200 1200 400 - - - - - - - 200 1200 900 - - - - - - - - 0 1100 500 - - - - - - - - 1 ) A táblázat az 1000 mm-nél alacsonyabb védõszerkezetet nem tartalmazza, mivel az a mozgást nem korlátozná kielégítõ mértékben 2) A 2700 mm-nél magasabb veszélyes terek esetére lásd a 4.2. szakaszt. 3) Az 1400 mm-nél alacsonyabb védõszerkezetet nem szabad kiegészítõ biztonsági intézkedések nélkül alkalmazni. A mozgás korlátozása A mozgáskorlátozás csupán a vállon és a hónaljban A kar a csuklóig alátámasztva Biztons ági távolság sr 850 A kar a könyökig alátámasztva A kar és a kéz az ujjtőig alátámasztva 550 26

biz 27 Ábra 230 27

biz 28 Testrész Ábra Nyílás Biztonsági távolság, sr Ujjhegy Ujj az ujjtőig, vagy a kéz Kar a vállizületig e 4 ----------------- --- 4 < e 6 6 < e 8 ----------------- --- 8 < e 10 ----------------- --- 10 < e 12 ----------------- --- 12 < e 20 ----------------- --- 20 < e 30 30 < e 40 ----------------- --- 40 < e 120 Horony Négyzet Kör 2 ----------------- --- 10 20 ----------------- --- 80 ----------------- --- 100 ----------------- --- 120 850 1) 850 ----------------- --- 850 2 ----------------- --- 5 15 25 ----------------- --- 80 ----------------- --- 120 ----------------- --- 120 200 850 1) HA a horony alakú nyílás hosszúsága 65 mm-nél, akkor a hüvelykujj a határ, a biztonsági távolság pedig 200 mm-re csökkenthető. 2 ----------------- --- 5 5 20 ----------------- --- 80 ----------------- --- 120 ----------------- --- 120 120 850 28

biz 29 5. Vezérlési módok, beállítás, folyamatátállítás, hibakeresés, tisztítás, karbantartás biztonsági követelményei: Ha a fenti műveletek bármelyikére sor kerül és ennek során egy védőburkolatot le kell szerelni, vagy védőberendezést hatástalanítani kell és műveleteknek céljából gépet, vagy géprészt működtetni kell, akkor a kezelőszemély biztonságát speciális vezérlési módok használatával kell megvalósítani, amely egyidejűleg: - Hatástalanítja az összes vezérlési módot - Veszélyes elemek működtetését egy összehangoló berendezés folyamatos működtetésével, egy önműködő visszakapcsolóval ellátott vezérlőberendezéssel, vagy egy kétkezes vezérlőberendezéssel teszi lehetővé. - Veszélyes elemek működtetésével csak csökkentett kockázati helyzetekben (pl. csökkentett sebesség, csökkentett teljesítmény, léptető művelet, pl. egy határolt mozgású vezérlőberendezéssel) teszi lehetővé. - Vizsgálni kell azt, hogy további biztonsági intézkedések megtételére szükség van-e A fenti vezérlési módokat kell az alábbi intézkedések közül eggyel, vagy többel. - Veszélyes térhez való hozzáférés korlátozása, amennyire csak lehetséges - Vészleállítási vezérlés a kezelő személy közvetlen elérhetőségén belül - Hordozható vezérlő egység, vagy a vezérlő elemekre való rálátást lehetővé tevő helyi vezérlések. Vezérlési üzemmódok szükségesek legalább az alábbi esetekben: - Beállítás - Beszabályozás - Karbantartás, gondozás, tisztítás, kenés - Bizonyos speciális folyamatok elvégzése Nagyon lényeges szempont: a fenti műveletek bármelyike bekapcsolt, működő gépen csak abban az esetben hajtható végre ha ezekre van kialakított az alábbiakban felsorolt követelményeket kielégítő üzemmód. Minimalizálható a veszélyes térhez való hozzáférés karbantartási, kenési, beállítási pontoknak a veszélyes téren kívüli elhelyezésével. Az alkalmazandó különböző vezérlési üzemmódokra üzemmód választó kapcsolók szolgálnak, melyekkel szembe követelmények: - Minden egyes állásban lezárható legyen 29

biz 30 - Legyen minden állásban egyértelműen azonosítható - Kizárólag egyetlen üzemmódot, egyetlen vezérlést tegyen lehetővé - Megakadályozott legyen illetéktelen személyek általi hozzáférés, kezelhetőség - Esetleges meghibásodása zárja műszaki megoldással akadályozza meg a veszélyes térhez való hozzáférést Esetenként a gépeket ellátják a hibakeresést segítő diagnosztikai rendszerekkel is. Ezen esetekben alapvető követelmény, hogy ezek a vezérlő rendszerben úgy legyenek beépítve, hogy ne kelljen hatástalanítani bármelyik védőintézkedést. 30

biz 31 6. gépek indítására szolgáló működtető elemek és ezek biztonsági fokozatai: Bármilyen indítási művelettel szemben alapvető követelmény: csak szándékos cselekedetre történhet. Példaképpen megemlíthető, hogy a lábpedálok azért vannak védőburkolattal ellátva, pihentetésből vagy egyéb okból történő lábmozgás ne okozzon váratlan gépindítást, hasonlóak vonatkoznak a nyomógombokra itt védő gyürüket alkalmaznak azért, hogy a karmozgás ne indítson el váratlan műveletet. Általában a gépek kiszolgálója kezelője egyetlen személy ezért minden indítási művelet az ő akaratán, cselekedetén múlik. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a gép kiszolgálásához két, vagy több személyre van szükség pl. nagyfelületű, vékony lemezek élhajlítása, termelékenység növelése céljából nagy teljesítményű gépek gépi főidejének optimális kihasználása végett két, vagy több személy alkalmaznak cipőipari bevasaló gépen. Ezen esetekben minden kezelő személy számára külön indítási műveleti elemnek kell lennie, ez összehangoló berendezés alkalmazásával valósítható meg, kivétel ez alól, ha a gép indítására kollektív védelmet, biztosító berendezést pl. biztonság fényfüggönyt alkalmaznak. Az alapelv két, vagy több kezelő személy alkalmazása esetére egy gépen, hogy egyik személy biztonsága se függjön a másik személy esetleges, vagylagos cselekedetén. Az indítási műveletekre szolgáló elemek, elhelyezése feleljen meg az ergonómiai szempontoknak, könnyű, fáradságmentes kezelést tegyen lehetővé, a kezelés a gyakoriság figyelembevételével is fáradság mentes legyen. Az indítási parancs kiadására az alkalmazott berendezés megbízhatóan indítsa el a kívánt műveletet. Indítási műveletek elemzése: - lábpedállal történő indítás: a padozaton, szabadon, akadálymentesen mozgatható legyen a kényelmes kezelési beállítást, tegye lehetővé. A pedál akaratlan működtetését biztosító védőlemez, védőburkolat nagysága optimalizált legyen. A túl nagy nyílásméret esetén fennáll a veszélye a nem kívánt véletlenszerű kezelésnek, a túl kis méret pedig korlátozhatja a szabad, akadálymentes kezelést. Használatának előnye: termelékeny, mindkét kéz a kiszolgáláshoz rendelkezésre áll. Alkalmazásának korlátai: csak akkor alkalmazható, ha a benyúlás és kézsérülés veszélye nem áll fenn mozgó elemek közötti résméret nem nagyobb 6 mm.-nél. o Egykezes, nyomógombos indítás: nyomógombnak a kezelő közelében kell lennie. Használatának előnye: termelékeny arra alkalmas hogy a másik szabad kéz a kiszolgálást segítheti. 31

biz 32 Alkalmazásának korláta: hasonló a lábpedálnál leírtakkal, nyitott szerszám esetén ( 6 mm-nél nagyobb szerszám nyílás esete) akkor is alkalmazható, ha a másik kéz a munkadarab méretőből, alakjából adódóan a biztonsági távolság érék határán kívül van, és a kezelő nem tud olyan fogást alkalmazni, amely ezen értéken belüli. A biztonság érdekében az ilyen esetekben kockázatértékelés dönti el alkalmazás lehetőségét. o Kétkezes kapcsolók: (az MSZ EN 574. sz szabvány szerint) abban az esetben alkalmazott, ha a veszélyes térnél fennálló távolságok nem csökkenthetők a biztonsági méret alá. Olyan berendezés amely mindkét kéz egyidejűségét (az egyik bemeneti jel kezdete és a másik kezdete közötti időköz nem nagyobb 0,5 s.-nél) igényli, ahhoz, hogy egy gép működését eredményezze és fenntartsa, mindaddig, amíg a veszély fennáll és ezen a módon biztosítja csak a működtető kezelő személy védelmét. Ha a műveleti ciklusidő hosszabb, mint a kezelési idő és azt a megoldást alkalmazzák, hogy a kezek szabaddá válásának idején a veszélyes térbe a benyúlás veszélye fenn áll, akkor kiegészítő védelmet kell biztosítani, pl. fotócellával kell védeni a veszélyes tereta műveleti ciklusidő végéig. Erre az esetre kockázatértékelés alapján kell a szükséges döntést meghozni. Lehet mozgathatóan kialakított is A téves működetés és a megkerülhetőség kizárásának megvalósítása. Elkülönítés távolsággal Elkülönítés megnövelt zónával 32

biz 33 Elkülönítés gallárral Távtartó gyűrűs mozgatható kétkezes kapcsoló A távtartó gyűrű azt a célt szolgálja, hogy a kezelő elemek, és a veszélyes tér közötti biztonsági távolság megtartható legyen. Ennek a kétkezes mozgatható kapcsolónak nagy kiterjedésű munkadarabok eseté van jelentősége. Használatának előnye: a kezelő személynek biztos védelmet nyújt a veszélyes térben történő benyúlás ellen. Hátránya: termelékenységet hátráltatja, szemben pl. a lábpedál használatával. o Biztonsági fényfüggönyök: optoelektronikus védőeszköz, amely egy adóból és egy vevőből áll. Közvetlen a kijelző után lévő fémnyalábból kezdődően az adó a nyalábokat nagy sebességgel egymást követően felvillantja. Az adó és a vevő közötti szinkronizálás optikai úton történik, így egy érzékelő tér alakul ki, melynek magasságát a védőeszköz geometriai méretei, az adó és a vevő közötti maximális szélességet a megengedett hatótávolság határozza meg. olyan berendezés, amely a gépet, vagy a gép egy részét leállítja, vagy 33

biz 34 valamely más biztonságos működési állapotba helyezi, ha egy személy, vagy testrész a biztonsági határon túlnyúlik. Úgy nyújt védelmet, hogy a gépet biztonságos állapotba hozza, mielőtt a személy a veszélyes teret elérné. Nagyon lényeges szempont az alkalmazásánál számításokon alapuló méret kiválasztás és elhelyezés. Ha a méret nem megfelelő nem biztos, hogy az egész veszélyes teret védi, előfordulhat, hogy alatta, vagy felette a veszélyes teret meg lehet közelíteni. Az elhelyezés hibája lehet a veszélyes térhez való túl közeli állapot, amely a kezelő személy reakció idejét figyelembe véve azelőtt benyúlhat a veszélyes térbe, mielőtt a berendezés a veszélyt megszüntetné. A túl távoli elhelyezés viszont lehetőséget biztosít a mögöttes benyúláshoz. A számítások, méretezések alapjául az MSZ EN 999. sz. szabvány szolgál, ennek alapján elhelyezése történhet: o Függőlegesen o Vízszintesen o Számítás alapján meghatározott szögállásban Összességében olyan beépítésű legyen, hogy ne legyen hozzáférni a veszélyes térhez, anélkül, hogy a berendezés ezt ne ismerné fel. Minden műszakkezdés előtt a használatához rendszeresített próbarúddal meg kell győződni az előírt helyeken rendeltetésszerű működőképességéről. Használatának előnye: o Kollektív védőeszköz: mindenkit véd, aki a zónába beér, belép, behajol. o Műveletindításra is használható, továbbá folyamatos üzembe a veszélyes tér kizárására o Nincs szükség egyedi műveletindításra o Előnyösen alkalmazható sorozatlöketű, automata üzemű gépek veszélyes terének védelmére Használatának hátránya: o A veszélyes tér esetleges kirepülő, kivágódó anyagok ellen nincs védve, erről külön kockázatértékelés alapján kell dönteni. o Rendszeres karbantartást, ápolást igényel o Éves időszakos biztonsági felülvizsgálata van. 34

biz 35 7. Gépek leállításának eszközei: Alapvetően a gépek leállításának két alapvető változata van: Normális leállítás Vészkikacsolás Normális leállítás: Minden gépet fel kell szerelni egy olyan kapcsolóval, amely lehetővé teszi a teljes gép biztonságos leállítását. A leállító berendezésnek legyen elsőbbsége az indító rendelkezéssel szemben. A fenti megállapítás azt is jelenti, hogy még az indítási művelet szándékos cselekedetre történik, (pl. ezért kell a védőgyűrű és a lábpedál burkolat) a leállító berendezésnél ezt el kell hagyni. Erre azért van szükség, hogy a gép bármely helyzetben leállítható legyen. Három kategóriájú leállító funkció ismert. 0. leállítási kategória: gép hajtásának leállítása az energia ellátás azonnali megszüntetésével (vezéreletlen leállítás) 1. leállítási kategória: hajtásokon az energiát a leállás befejezéséig fenntartja, leállás után az energiát kiiktatja (vezérelt leállítás) 2. leállítási kategória: hajtásokon az energiát fenntartja (vezérelt leállítás) A három kategória közül kockázatértékelés és működési követelmények alapján kell eldönteni a leállítási funkciók legmegfelelőbb alkalmazását. Ha több kezelési hely van, akkor bármely kezelőhely leállítási parancsa hatásos legyen. Pl. faipari egyengető gyalugépek esetén. A leállítási parancs kiadását követően a gép jura indítása- szemben a vészleállítással- megtörténhet. Vészleállítás: MSZ EN 418 sz. szabvány. Minden gépet fel kell szerelni egy, vagy több vészkikapcsoló berendezéssel, amely(ek) segítségével a fenyegető veszély, vagy bekövetkező veszélyt meg lehet szüntetni. Ez alól kivételt jelentenek: Azok a gépek, amelyeknek vészkikapcsolással kockázat nem csökkenthető, mivel a vészleállító a normális leálláshoz szükséges időt nem csökkenti, vagy nem lehetséges a veszély miatt különleges intézkedéseket megtenni. Kézben tartott, illetve kézzel vezetett gépek esetében. Vészkikapcsoló berendezés: 35

biz 36 Világosan felismerhető, jól látható és gyorsan hozzáférhető legyen, mögöttes tere szükség szerint sárga legyen. Kezelő elemének vörös színűnek kell lennie. A veszélyes mozgási folyamatot a lehető leggyorsabban állítsa le anélkül, hogy ez által járulékos veszélyt jelentene, ha ez utóbbi fennáll kiegészítő intézkedést, kell hozni. Ha szükséges tegye lehetővé a biztonsági műveletek beindítását, vagy kioldását. Vészkikapcsoló berendezés kezelő elemeinek típusai: Gombafej típusú nyomógomb Huzalok/acélsodronyok, rudak, kötelek Fogantyúk Különös esetben védőburkolat nélküli pedálok Ha a vészkikapcsoló berendezést egy vészleállítási utasítás kiadása után már nem működtetik, ezt az utasítást a vészkikapcsoló reteszelésével, annak feloldásáig fenn kell tartania (szemben a normális leállítással). Nem megengedhető, hogy a vészkikapcsoló reteszelve legyen, anélkül, hogy a leállító utasítást feloldják. A vészkikapcsolót csak megfelelő működtetéssel szabad feloldani. A feloldás nem indíthatja a gépet, csupán csak az újra indítást tegye lehetővé. Nagyobb kiterjedésű, összetett gépek esetében termelési okból szükség lehet arra, hogy övezetenként legyen elhelyezve. Vészkikapcsoló berendezés alkalmazni kell villamos, pneumatikus, hidraulikus berendezéseken. A vészkikapcsolási funkció nem gyengíthet semmilyen berendezést, amelyeket személyektől való távoltartásra biztosítottak pl. biztonsági zárszerkezet, amelynek belülről nyithatónak kel lennie. Vezérkő készülék hibája esetén (pl. reteszelés, bent ragad) a vészkikapcsolási rendelkezést eredményező funkciónak legyen elsőbbsége a visszaállítási funkcióhoz képest. Szerkezeti elemeit úgy kell kiválasztani, szerelni és egymással összekötni, hogy azok megfeleljenek a várható üzemviszonyoknak és a környezeti tényezőknek, ez alapján: Működési gyakoriságot figyelembe kell venni, ritka működetés esetén megbízható kapcsolóról kell gondoskodni. Rezgések, lökések, hőmérséklet, por, idegen testek, nedvesség, korrozív anyagok, folyadékok stb. figyelembe vétele 36

biz 37 Több vészkikapcsolási körzetre osztanak fel egy berendezést, akkor az egész rendszer úgy legyen kialakítva, hogy könnyen felismerhető legyen az, hogy a vészkikapcsoló berendezés melyik kezelő elemre, melyikkörzethez tartozik. Kezelői hely vizsgálata: Különböző gépek kezelőszemélyzet általi kiszolgálása, ezeken végzett munkák sokrétűek. Ebből az is következik, hogy előfordulhat olyan eset, hogy az adott technológiai folyamat során a kezelő személy mindkét keze foglalt, ebből adódóan veszély esetén-, főleg ha a veszély kézsérüléssel járó eset-, nincs lehetősége a veszélyes és esetleges további súlyos sérülést okozható folyamat leállítására pl. ilyen, lehet: Cipőiparban kéreglehúzó gépen mindkét kezére szükség van a művelet során egy bizonyos technológiai szakaszban, ha bármelyikkeze, vagy egyszerre mindkettő sérülés veszélyes környezetbe van, kézzel a gépet nem tudja azonnal leállítani, ösztönös cselekedete nem erre irányuló. Lemezhengerlő gépen (2-3000 mm. henger szélességű), vagy elhajlító gépen az anyag megvezetése, illetve fogása során mindkét keze igénybe vett veszély esetén az azonnali leállítás lehetősége szintén akadályozott. A felsorolt és hasonló esetekben kockázat értékelés alapján kell a biztonságos megoldást kialakítani. Példaképp megemlíthető, hogy az első bekezdésben térd magasságában, biztonsági távolság meghatározásával a vészleállító elhelyezése előnyös, a második esetben az elfogatható megoldás a vészzsinór alkalmazása, lábfej feletti magasságban. Vizsgálni kell azokat az eseteket is, hogy a vészleállítás önmagában nem okoz e járulékos veszélyt, pl. fémipari sajtoló, daraboló és elhajlítók, valamint villamos vezetékek klimpelése,- saruzása esetében. Ugyanis ha az elindított műveleti ciklus közben kell azonnal a mozgást (gépet) leállítani pl. azért, mert a valamelyik kéz(új) a szerszám közé került két nagyon súlyos további veszély áll fenn: Bizonyos helyzetben az azonnali leállás akkor következhet be, amikor a kéz(új) nem szabadítható ki a szerszám közül Alapesetben a vészleállítás oldása után elindított művelet további súlyosabb sérülést okozhat, hiszen bizonyos esetekben a művelet végig megy és csak ekkor szabadítható ki a kéz(új). Fontos a fenti járulékos veszély vizsgálata és az ezt kizáró biztonságos megoldás alkalmazása. 37

biz 38 8. A váratlan indítás megelőzése: MSZ EN 1037 Váratlan indítás: Magában a vezérlésben vagy, a vezérlésre kifejtett külső behatásra fellépő meghibásodás miatt indítás (start) rendelkezés kerül kiadásra Egy induló kezelőelemnek, vagy a gép más részének, mint pl. egy érzékelőjének, vagy egy teljesítmény vezérlő elemének a téves működtetés miatt indítási rendelkezés kerül kiadásra. Kimaradás után az energiaellátás visszatér A gép valamely részét külső/belső behatások (súlyerő, szél) érik. A gép automatikus indulása normál üzemben nem akaratlan, de a kiszolgáló személyzet számára váratlannak tekinthető. Ebben az esetekben a baleseteket védőintézkedésekkel kell megakadályozni. Az energiaforrásról való leválasztás: A gép (vagy meghatározott részeinek) leválasztása az energiaforrásról Szükség esetén az összes leválasztó eszköz lekapcsolt helyzetben történő lezárása Minden olyan tárolt energia levezetése, vagy visszatartása, amely veszély oka lehet Bíztonságos munkamódszer révén annak biztosítása, hogy a fentiekben felsoroltak a kívánt hatást eredményezik. A felsoroltak megvalósításához szükségesek olyan jelzések, amelyek különböző állapotokat jeleznek, pl Hálózat BE, indításra kész, Program fut, Zavar stb. Ha a kezelőállás helyéről nem látható be az összes veszélyes térrész, és nem zárható ki teljes mértékben, hogy személyek tartózkodnak a veszélyes térrészekben, akkor a gép indítása előtt egy elegendő időtartamú hallható figyelmeztető jelzést kell alkalmazni, hogy személyeknek lehetőségük legyen, vagy elhagyni a veszélyes térrészt, vagy a gép indítását megakadályozni, pl. egy vészkikapcsoló működtetésével. 38