Az emberi emlékezet BME- 2007/2008; Tavaszi félév Albu Mónika malbu&cogsci.bme.hu K Kognitív o g n v T Tudom u d o m á n y i K Tanszék ö z p o n t v Tudományi B u d a p e s ti M ű s z a k i é s G a z d a s á g tu d o m á n y i E g y e te m
Érzelmek és emlékezet -Kellemes emlék: virágot adtunk (kaptunk) -Kellemetlen: rózsa tövise megszúrt
Nézzünk egy kicsit az érzelmek mögé Érzelem - emovere - felkavar, hajt A külső ingerek (érzetek), belső ingerek (testi érzékelés) és/vagy kognitív (megítélések, képzetek, elvárások) helyzeti vonatkoztatásában kiváltott pszichofiziológiai állapotváltozások.
Érzelmek evolúciós megközelítése érzelmek olyan információk, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a szervezet homeosztázisával vagy túlélésével (pl. félelem, undor) inger érzelmi értéke a fontos alapvető, kultúrafüggetlen, egyetemleges elsődleges érzelmek (Ekman vizsgálatok: 6 alapérzelem)
Egyetemes érzelmek?
Ok-okozat architektúrája a viselkedésnek James- Cannon vita Az érzelmek okai v. következményei a viselkedésnek? érzelmek se nem okai, sem következményei a fiziológiai válaszoknak, hanem ezekkel párhuzamosan keletkeznek
Kiértékelés szerepe R. Zajonc- Lazarus vita bizonyos érzelmek automatikusak, másoknál van kognitív kiértékelés is amygdalától függő automatikus helyzetkiértékelés: érzelemnek megfelelően stresszes helyzetekben harcolj vagy menekülj válasz ezt követi a magasabb kérgi területek által közvetített tudatos kognitív kiértékelés és a viselkedéskiválasztás
Harcolni vagy menekülni? Vegetatív arousal Szorongás érzelme Szubjektív szorongás Inger fenyegető értékelése Harcolj v. menekülj válasz
Érzelemelméletek összefoglalása
Érzelmi folyamatokban szerepet játszó anatómiai struktúrák
Az érzelmi emlékezet idegi háttereh - hippocampus, mediális temporális lebeny (MTL), amygdala
Amygdala: az agy mandulája Amygdala: az emlék érzelmi töltete Amygdalától függő automatikus helyzetkiértékelés: érzelemnek megfelelően stresszes helyzetekben harcolj vagy menekülj válasz Ezt követi a magasabb kérgi területek által közvetített tudatos kognitív kiértékelés és a viselkedéskiválasztás érzelmek amygdala stresszkiváltó hormonok (adrenalin és kortizol) emlékezeti telj. nő vagy csökken
Az amygdala érzelmi moduláci ciója McGaugh, 2000
Érzelmi és személyiségzavarok Phineas P. Gage esete (Harlow, 1848): OFC sérülése után személyiségváltozás
Frontális szindróma Lurija (1975): általános gátlástalanodás, emóció és a jellem zavara Két forma: -általános gátoltság és inaktivitás -gátlástalanodás, eufória, impulzivitás és inadekvát reakciók E. Moniz leukotomiája: szorongás csökken, de elszegényesedett érzelmi kapcsolatok, szexuális étvágy csökkenése
Damasio (1996): frontális személyiségzavar Phineas Gage mátrix OFC sérülése Személyiségzavar jellemzői: Gátlástalanodás Magatartás és emóciók szervezése, érzelmek szabályozása Affektív zavar: érzelmi labilitás, kényszersírás, kényszernevetés Ingerlékenység, impulzivitás, agresszív kitörések Szociális helyzetekben inadekvátak, szociális normákat figyelmen kívül hagyják Empátiás készségük sérült Interperszonálisan érzéketlenek Vicckényszer, trágárság, kritikátlan viselkedés
New Trend in Piercing: The Frontal Lobe Dan Zembrosky Muir College, Univ Calif San Diego
Kóros negatív tónus Szorongás (szabadon lebegő szorongás, pánik) Nagy egyéni variabilitás Lehet adaptív is Nehéz elkülöníteni: A szenvedő egyén a lényeg természetrajza van : tárgyat keres magának (generalizált, PTSD, szocfóbia stb) Ha nincs szorongás:pszichopathia Vegetatív tünetek: bőr, nyálkahártya,izzadás, pupillák, légzésfrekvencia, szívritmus Magatartásbeli tünetek: vis.repertoár beszűkülése, manőverek a szorongás csökkentésére Szubjektív struktúra:: deperszonalizáció, derealizáció, szomorúság, örömtelenség, kognitív sémák
Kóros negatív tónus Agresszió Harag plusz ártó szándék Nem mindig kóros: agresszivitás, ha túl gyakran, indokolatlanul reagál agresszívan Önmaga ellen fordított agresszió Negatív önkép, suicidum Explozív reakció lehet, amnéziával járhat Mint tömegjelenség Öncélú lehet: falcolás, borderline, antiszociális
Kóros pozitív tónus Mánia még a kedvezőtlent is pozitívan éli meg Hyperthimia (hangulati emelkedettség): az aktivitás is nő, ha akadályozzák agressziv lesz (furor maniacus). Extazisig mehet Erotománia Pseudocyesis: álterhesség, disszociatív állapotot is okoz Moria: üres derű, poz hangulat de nincs aktivitásfokozódás
Hogyan befolyásolják érzelmeink az emlékezetünket? Érzelmi töltésű helyzeteket jobban megjegyezzük, mert többet gondolunk rájuk, többször jutnak az eszünkbe, mint a semlegesek Villanófényemlék: élénk és viszonylag állandó rögzítése azoknak a körülményeknek, amelyek között érzelmi töltésű eseményt élünk át (pl.szept.11; Mit csináltál 1997. aug.31.-én?) - célzóhatás miatt, valamint az idővel részletek kieshetnek, változhatnak, jelenlegi szükségletekhez igazodhatnak) ez sem lenyomat! Freudi elfojtás: szorongást kiváltó események motivált elfelejtése Interferenciahatás: negatív érzelmek interferálnak az aktuális feladattal ( pl.vizsgadrukk: El fognak vágni a vizsgán ) Kontextushatás: az emlékeket könnyebben fel tudjuk idézni abban érzelmi kontextusban, amelyben megjegyeztük
Villanófényemlékek Az erdő összes állata mind a mai napig tudja, hol volt és mit csinált abban a pillanatban, amikor megtudta, hogy lelőtték Bambi anyukáját
Bower hálózatelmélete az érzelmekre (1981) Érzelmek: egy szemantikai hálózat csomópontjai Csomópontokat külső és belső ingerek egyaránt aktiválhatják Aktiváció szelektív módon terjed tovább más csomópontokra
Bower szemantikai hálózatelmélete Viselkedés Automatikus mintázatok Aktiváció Kétségbeesés Előhívás Szomorúság Gátlás Verbális címke Esemény Öröm Szereplők viselkedései Hely és idő
Szemantikai hálózatelmélet hipotézisei Hangulatállapotfüggő felidézés Gondolati megfelelés Hangulati megfelelés Hangulati intenzitás
Hangulatállapotfüggő felidézés hipotézise Hangulati állapottól függő felidézés: a felidézési memória akkor a legjobb, ha a tanulás és a felidézés hangulati állapota megegyezik Érzelem kongruens felidézés akkor jön létre, ha valamely érzelmi állapot a vele érzelmileg összhangban levő emlékek előhívását facilitálja Például: - a depressziós betegek elsősorban kellemetlen emlékeikre fognak emlékezni - a szorongó betegek önéletrajzi visszaemlékezéseikben inkább a negatív dolgokat idézik fel
Gondolati megfelelés hipotézise A gondolati megfelelés: az egyének gondolatai, interpretációi, ítéletei, következtetései megfelelnek a hangulati állapotainak az aktuális hangulati állapot a megfelelő érzelmi csomópont aktiválásával jár, és az aktiváció tovaterjed erről az érzelmi csomópontról más, asszociatívan kapcsolódó csomópontokra, melyek rendszerint olyan információkat tartalmaznak, amelyek érzelmileg megfelelnek az aktivált érzelmi csomópontnak Példa: depressziós vagy szorongó hangulatban borúlátóbbak vagyunk
Hangulati megfelelés hipotézise Hangulati megfelelés: az érzelmi információt akkor tanuljuk meg a legjobban, ha az megfelel hangulati állapotunknak Kísérletek: - pl.hipnózissal indukált szomorú v. boldog hangulatban önéletrajzi emlékfelidézés - Eredmények: jó hangulatban pozitív, míg rossz hangulatban a negatív információk jutnak könnyebben az eszünkbe
Hangulati intenzitás hipotézise Hangulati intenzitás: a hangulati állapot intenzitásának a növekedése megnöveli a kapcsolódó csomópontok aktivációját az aktiváció terjedése az aktivált csomópontról más csomópontokra, az átélt érzelem intenzitásának a megnövekedését eredményezi ennek következtében a fentebb leírt hatások is erősebbé válnak Pl. minél szorongóbb a személy annál több negatív emléket idéz fel
Hangulatbetegségek és emlékezet Depressziós és szorongásos betegek negatív kognitív sémákkal rendelkeznek (személyes fogyatékosságok, értéktelenség, bűntudat, önhibáztatás, elutasítottság stb.) A depressziós személyeknél negatív felidézési előítélet figyelhető meg (negatív sémáikból adódóan több negatív szót idéznek fel, mint a kontroll sz.k) A depresszió rontja a tanulási teljesítményt (kevésbé tudjuk megjegyezni az anyagot) Negatív felidézési torzítás nem figyelhető meg a szorongásos betegeknél az explicit emlékezeti feladatokban, viszont implicit feladatokban a fenyegető szavak felidézési aránya magasabb elképzelhető, hogy a szorongó sz.k tudatosan olyan stratégiát alkalmaznak, amelynek segítségével elkerülik a személyükre vonatkozó negatív információ részletezett feldolgozását
Szorongás hatása a teljesítményre Vizsgaszorongás 2 összetevője: - Érzelmi válaszok általános növekedése (pl szívritmus fokozódás, verejtékezés, stb) - Énre vonatkozó negatív gondolatok betolakodása ( hülye vagyok ; megfogok bukni ) - Inkább az aggodalom az, amely károsan befolyásolja a kognitív teljesítményt
Érzelmi intenzitás és a feladat nehézsége (a)- egyszerű, jól begyakorolt feladat (b)- közepesen nehéz feladat, mérsékelt érzelmi szint szükséges (c)- rövid, teljes erőfeszítést igénylő feladatok, pl. versenyfutás
Emlékezet stresszes és veszélyes helyzetekben A szorongás inkább a figyelmi kontrollt befolyásolja; beszűkül a figyelem ( célzóhatás ) Szorongó sz.k kivételesen érzékenyek a lehetséges veszélyek észlelésére Fenyegető vagy versenyhelyzetben (pl.sportolók) gyakran a normál személyek is rosszabbul teljesítenek, mivel a betolakodó aggasztó gondolatok elterelik a figyelmüket az előttük álló feladatról
Miért nem felejtünk? Trauma és emlékezet
Érzelmi trauma hatása az emlékezetre Trauma: negatív töltetű, erős érzelmi élmény Kétélű fegyver: Súlyos trauma nagymértékű felejtést is okozhat- pszichogén amnéziát, részleges funkcionális amnéziát, vmint disszociációt, többszörös személyiség kialakulását Ellentétes hatás, de ugyanolyan zavaró az állandóan, kontrollálatlanul visszatérő negatív, traumatikus emlékképek, amelytől nem tudnak szabadulni a személyek
Funkcionális amnézia Pszichogén amnézia: lelki megrázkódtatás miatti átmeneti emlékezetkiesés - csak a személyes identitás, az önéletrajzi emlékek egy része veszik el, a szemantikus emlékezet megtartott Korlátozott amnézia: a stressz és a trauma csak néhány esemény (erősen negatív ) emlékét törli ki - Ennek oka lehet a nagymértékű elfojtás is (pl. gyerekkori nemi erőszak esetében) Disszociáció, többszörös személyiség kialakulása: trauma hatására a fájdalmas emlék disszociálódik a többitől - külön személyiségek alakulnak ki, disszociálódott emlékekkel - A disszociáció védekezés: amikor egy identitás és a hozzá tartozó emlékkészlet bekapcsol, akkor néhány v. az összes többi kikapcsol
Funkcionális retrográd amnézia (amnesztikus blokk szindróma) Időleges emlékezetvesztés detektálható agykárosodás nélkül Szinte mindig súlyos stressz v. trauma előzi meg Globális forma:-önéletrajzi emlékek, a self és az identitás hirtelen és teljes elvesztése Esetspecifikus amnézia: - időszakos amnézia egy jól körülírható időszak emlékeire
Az érem másik oldala: a makacs emlékek Ez történt most is: Ha keserű mandula illatot érzek, mindig az üldözött szerelmek sorsára gondolok. (Gabriel Garcia Marquez: Szerelem korela idején) Egy élmény olyan fokú érzelmi izgatottságot válthat ki, hogy csaknem heget hagy az agy szövetén. (W. James, 1890)
Borzalmas emlékek Traumatikus élmények okai: háború, fizikai v. nemi erőszak, természeti katasztrófák, közlekedési balesetek Fő következménye: az emlékezeti makacsság
Traumák forrása
Borzalmas emlékek Koncentrációs táborok túlélői, vietnámi veteránok: gránátsokk esetei (visszatérő betolakodó emlékek, rémálmok) Ma posztraumás sztresszindrómának nevezzük ezt a tünet-együttest
Traumatikus emlékek jellemzői Leggyakoribb poszttraumatikus tünet: - a traumára való akaratlan emlékezés - érzelmi zavarok ( szorongás, depresszió) - foltszerű memóriaproblémák (más események) Emlékezés kényszeres jellege Élénk, klipszerű (ld. villanófényemlék) legtöbbször képi emlékek Leggyakrabban az eseménynek azt a vonását őrzik meg, amelyik a legfájdalmasabb
Traumatikus emlékek pontossága Általában maradandóak és gyakran mély benyomásszerűen pontosak Néha elhalványulhatnak vagy eltorzulhatnak emocionálisan vezérelt retrospektív torzítás Az élmény központi magjára mindig jól emlékeznek, a torzulás csak a részleteket, a kevésbé fontos eseményeket érinti Ha valaki nem élt át traumát, de azt képzeli, hogy megtörtént vele: fél, hogy bekövetkezhet, elképzelte v. hallott róla
Makacsság gyökerei: már megint a kis mandula Amygdala: traumát átélt sz.t makacsul üldöző emlékek Működését a lehetséges környezeti fenyegetést jelző események váltják ki Az amygdala segít a stresszkiváltó hormonok (pl.katecholaminok) felszabadításának irányításában: erősebben rögzülnek az érzelmi emlékek Az amygdala az agy sok más struktúrája segítségével konstruálja meg az érzelmi emlékeket
Az amygdala érzelmi modulációja McGaugh, 2000
Makacsság egészséges funkciója Konfrontálódás: az események olyan erővel jelennek meg a tudatunkban, hogy nehéz volna figyelmen kívül hagyni őket Hatékonyabb megküzdés a traumával- a kóros mértékű elfojtáshoz, disszociációhoz v. netán többszörös személyiség zavarához viszonyítva