Területfejlesztési programterv

Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület İs Dráva Program Aquap rof it Mőszak i, Taná csadá si é s Be fekt etés i Zrt. 2007. július

Az Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület megbízásából AZ INTERREG III/A INTERREG III/A KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉS SZLOVÉNIA/MAGYARORSZÁG/HORVÁTORSZÁG SZOMSZÉDSÁGI PROGRAM 2004-2006 SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-103 TÁMOGATÁSÁVAL Az İs-Dráva Program A stratégia elkészítésében résztvevı szakértık Aquaprofit Mőszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. Balogh Ottó Berencsi Beáta Duchai Márta Gellai Imre, dr. Gerentsér Gábor Horváth Szabolcs Károly Anett Lingauer János Schubert Barnabás Tafferner Bálint Udud Péter Veres Ildikó turisztikai szakértı referens referens turisztikai szakértı tanácsadó üzletág igazgató, hidrogeológiai szakértı tanácsadó turisztikai szakértı hidrogeológiai szakértı referens vezérigazgató tanácsadó Külsı szakértık Göndöc András Illiásics József Kepes Attila Koncsos László, dr. Lantos Tamás Márk László Majer József, dr. Molnár Géza Nagy Árpád Papp Tivadar, dr. Pecze János Polgár Károly Schubert József Szappanos Ferenc Vér Csaba Závoczky Szabolcs területfejlesztési szakértı vízgazdálkodási szakértı vízgazdálkodási szakértı hidraulikai szakértı tájgazdálkodási szakértı vízgazdálkodási szakértı ökológiai szakértı tájgazdálkodási szakértı fejlesztési szakértı erdészeti szakértı vízgazdálkodási szakértı mőszaki szakértı vízgazdálkodási szakértı vízgazdálkodási szakértı bioenergia hasznosítási szakértı természetvédelmi szakértı 2

TARTALOMJEGYZÉK 1 MÓDSZERTAN 8 2 HELYZETELEMZÉS 9 Demográfiai viszonyok 9 2.1.1 A népesség száma (2000-2005) 9 2.1.2 A népesség kor és nem szerinti összetétele (2001) 13 2.1.2.1 Kor szerinti összetétel 13 2.1.2.2 Nem szerinti összetétel 15 2.1.3 Élve születések, halálozások száma, vándorlási különbözet 20 2.1.4 Kisebbségek megoszlása 21 2.1.4.1 Megyei, régiós és országos összehasonlítás 25 2.1.4.1.1 Az érintett megyék vizsgálata 25 2.1.4.1.2 Régiónként százalékos megoszlásban 26 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 28 2.1.5 Munkanélküliek száma 28 2.1.6 Foglalkoztatottak száma 30 2.1.7 Foglalkoztatók az érintett településeken 31 3 GAZDASÁGI HELYZETKÉP 32 A turizmus jelenlegi helyzete 32 3.1.1 Világturisztikai trendek 32 3.1.2 Turizmus Magyarországon 32 3.1.3 A Dél-Dunántúl turizmusa 34 3.1.4 Az Ormánság turizmusa 34 Az Ormánság turisztikai potenciáljának elemzése 36 3.1.5 Aktív és ökoturisztikai termékek 36 3.1.5.1 Aktív turizmus 37 3.1.5.2 Épített örökség 48 3.1.5.3 Kulturális rendezvények 52 3.1.6 Gyógy- és termálturizmus 52 3.1.7 Szálláshelyek fejlesztése 53 3.1.7.1 Kereskedelmi szálláshelyek 53 3.1.7.2 Magánszállásadók 54 3.1.7.3 Egyéb 55 3.1.8 Vendéglátás 55 Kereskedelem, szolgáltatások Magyarországon 56 3.1.9 Kereskedelem közelmúlt, a piacgazdaság feltételeinek megteremtıdése 56 3.1.9.1 Kereskedelem napjaink 56 3.1.9.1.1 Külkereskedelem 56 3.1.9.1.2 Belkereskedelem és kiskereskedelem 57 3.1.9.2 A szolgáltatások fıbb jellemzıi hazánkban 58 Kereskedelem és szolgáltatás a Dél-dunántúli régióban 59 Kereskedelem, szolgáltatások az İs-Dráva Program térségében 63 3.1.10 Barcsi kistérség Kereskedelem 63 3.1.11 Barcsi kistérség szolgáltatások 65 Sellyei kistérség kereskedelem és szolgáltatások 66 3.1.12 Sellyei kistérség - kereskedelem 66 3.1.13 Alapvetı szolgáltatások (lakossági, mezıgazdasági és egyéb) 67 Kereskedelem és szolgáltatások a Siklósi kistérségben 68 3.1.14 Kereskedelem 68 3.1.15 Szolgáltatások a Siklósi kistérségben 69 3

Ipar Magyarországon 71 3.1.16 Ipar, Dél-Dunántúl 71 3.1.17 Ipar Somogy megye 74 3.1.18 Ipar Baranya megye 76 Ipar kistérségek 79 3.1.19 Barcsi kistérség 81 3.1.20 Sellyei kistérség 83 3.1.21 Siklósi kistérség 84 Ipari tevékenység, ipari foglalkoztatás az İs-Dráva Program településein 87 Térségi gazdaság- és vállalkozásfejlesztési intézményrendszer 87 A Dél-dunántúli régió mezıgazdasága 90 Baranya megye, Somogy megye mezıgazdasága 95 Az érintett kistérségek mezıgazdasága 99 Mezıgazdaság az İs-Dráva Program településein 100 4 INFRASTRUKTÚRA 108 Az Ormánság közlekedésföldrajzi adottságainak értékelése 108 A tervezési terület kapcsolata a hazai és nemzetközi közlekedési folyosókhoz 109 A tervezési terület kapcsolatrendszere 112 Elérhetıségi vizsgálatok 116 A kistérségi központok és a megyeszékhelyek elérhetısége 117 Az Ormánság közlekedéshálózatának általános jellemzése 125 4.1.1 Közúti közlekedés 125 Vasúti közlekedés 131 Légi közlekedés 133 Vízi közlekedés 133 Energiaellátás 134 Közmővek 136 4.1.2 Ivóvízellátás 136 Szennyvízkezelés 139 Hulladékgazdálkodás 141 Hír- és távközlés 143 Illeszkedés a kapcsolódó fejlesztési tervekhez 145 4.1.3 A tervezési területet érintı ismert, folyamatban lévı, illetve a 2007-2013 idıszakban tervezett infrastrukturális fejlesztések 149 HR, intézményrendszer 152 4.1.4 Magyarország 152 4.1.5 Egészségügy, oktatás a Dél-dunántúli régióban 152 4.1.6 Barcsi kistérség: egészségügy oktatás 155 4.1.7 Sellyei kistérség: egészségügy oktatás 156 4.1.8 Siklósi kistérség: egészségügy oktatás 157 5 SWOT-ANALÍZIS 160 6 JÖVİKÉP 162 Bevezetés 162 4

A jövıkép alapjainak megfogalmazása 162 A jövıkép sarokelemei 163 A jövıkép megvalósíthatósága, fenntarthatósága: 164 7 CÉLFA 165 8 PRIORITÁSOK 171 I. PRIORITÁS: Gazdaságfejlesztés 171 II. PRIORITÁS: Tájgazdálkodás 182 III. PRIORITÁS: Turizmusfejlesztés 202 IV. PRIORITÁS: A mőszaki infrastruktúra fejlesztésének programterve 220 8.1.1 IV/1. PRIORITÁS: Az egyes közlekedési módok összehangolt, környezettudatos fejlesztése 221 8.1.2 IV/2. PRIORITÁS: A térségi energiaellátáshoz kapcsolódó fejlesztések, különös tekintettel a megújulóenergia-erıforrások alkalmazására 235 8.1.3 IV/3. PRIORITÁS: A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása _241 8.1.4 IV/4. PRIORITÁS: A térségi telekommunikációs és informatikai rendszer fejlesztése 261 V. PRIORITÁS: Szervezet- és intézményfejlesztés 266 9 ÜTEMEZÉS 272 10 ÖSSZEGZÉS 275 11 IRODALOMJEGYZÉK 278 12 MELLÉKLETEK 280 I. SZ. MELLÉKLET: Táblázatok és grafikonok 280 2. SZ. MELLÉKLET: Energianövény-termelés és helyi feldolgozás tanulmány, különös tekintettel az energetikai faültetvények jelenlegi helyzetére és termeszthetıségére 304 3. SZ. MELLÉKLET: Az İs-Dráva Program erdıtársulásainak természetközeli kezelése 332 5

BEVEZETÉS A program címe: İs-Dráva Program Elızmények: 2005-ben a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával megvalósíthatósági tanulmány készült az Aquaprofit Zrt. gondozásában Az Ormánság komplex rehabilitációja és térségfejlesztése témában. 2006-ban a sellyei székhelyő Ormánságfejlesztı Társulat Egyesület elnyerte az Interreg III/A (közösségi kezdeményezés Szlovénia/Magyarország/Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-103 számon nyilvántartott) pályázatát, İs- Dráva Project, környezetbarát tájgazdálkodás feltételeinek megteremtése az Alsó-Dráva völgyében címmel. A pályázat horvát partnere a Viroviticko-podravska Zupanija (Verıce drávamenti Zsupánság volt. A pályázatban foglaltaknak megfelelıen közbeszerzési eljárás keretében (közbeszerzés azonosítószáma: KÉ-5563/2006 és TED 2006/868-069016) az Aquaprofit Zrt. KÖVIZIG konzorcium elnyerte a munkák elvégzésére szóló megbízást. A megbízás tartalma: komplex területfejlesztési program kidolgozása, melynek alapja egy vízkormányzási rendszer. Ennek elemei: - Területfejlesztési program, mely a térség adottságainak, lehetıségeinek elemzésébıl egy fenntartható jövıkép felvázolása után intézkedéseket fogalmaz meg. - Tájgazdálkodási program, mely a táj átalakításával teremt lehetıséget hagyományos természet közeli gazdálkodási módok kialakítására. - Vízkormányzási rendszer elvi engedélyes terve, mely vízpótlás lehetıvé teszi 5000 ha terület öntözését, közel 700 ha tófelület kialakítását. - A Drávakeresztúri II. mellékág rehabilitációjának elvi engedélyes terve, a programban érintett holt- és mellékágak állapotértékelése. - Kommunikációs tevékenység: az érintettek tájékoztatása a határ mindkét oldalán, kiadványok, plakát, ismertetı, honlap készítése, konferencia szervezése, önálló arculat kialakítása a program számára. - Képzési program lebonyolítása. A munka során történt jelentısebb események: - 2006. április 14.: közbeszerzési dokumentációk átvétele. - 2006. május 29.: közbeszerzés eredményhirdetése. - 2006. június 1.: elıadás tartása az MTA II Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencián. - 2006. június 7.: szerzıdéskötés a kedvezményezettel. - 2006. június 16.: az MTA PAB Biológiai szakbizottsága megtárgyalja a programot. - 2006. július 3.: szakemberekbıl munkacsoport felállítása. Összesen 10 munkacsoportülésre került sor a munka során. - 2006. július 12.: terepbejárás, a tervezett vízgazdálkodási létesítmények helyeinek megtekintése. - 2006. augusztus 3.: a drávakeresztúri II. mellékág bejárása. 6

- 2006. szeptember 15.: erdészeti bejárás. - 2006. szeptember 25.: a nagykörői tájgazdálkodási rendszer megtekintése. - 2006. szeptember 28.: a Magyar Hidrológiai Társaság ülése. Napirend: İs-Dráva. - 2006. október 19.-20.: szakmai út, a drávai vízi erımővek és egy osztrák példa megtekintése folyórehabilitáció témakörében. - 2006. november 23.: Baranya Megyei MTESZ-elıadás a vízkormányzási rendszerrıl. - 2007. március 29.: sellyei kistérségi társulás projektmegbeszélés, elıadás az İs-Dráva programról. - 2007. április 24-25.: három képzési program (turizmus, gyümölcsészet, háztáji gazdálkodás témakörben) Sellyén helyi polgármestereknek, vállalkozóknak. - 2007. április 26.: elıadás az FVM-ben Ficsor Ádám államtitkár úrnak az İs-Dráva programról. - 2007. június 3-10.: második szakmai út, olaszországi és spanyol tapasztalatok megismerése vizes területek és folyószabályozás témakörében. - 2007. június 28.: területfejlesztési roadshow, fejlesztési lehetıségek bemutatása helyi szereplıknek. - 2007. július 12.: İs-Dráva konferencia. - 2007. július 31.: a projekt zárása. 7

1 MÓDSZERTAN Az İs-Dráva Program egy területfejlesztési program, amely egy komplex társadalmigazdasági elemzést követıen javaslatokat tesz a tervezési terület gazdasági és társadalmi fellendítése érdekében. A program elkészítése során egy átfogó helyzetelemzést végeztünk az érintett településeken. A helyzetelemzést adatgyőjtéssel kezdtük, amely során a statisztikai adatok összegyőjtésével és feldolgozásával vontuk le a következtetéseket. Folyamatosan figyelemmel kísértük az országos, régiós, megyei, kistérségi és települési fejlesztési elképzeléseket, áttanulmányoztuk az ezen elképzeléseket összefogó dokumentumokat, különös tekintettel a 2007-2013-as fejlesztési periódusra, amely idıintervallumon belül kerülnek meghatározásra az európai uniós pályázati források. Mindezeknek megfelelıen a fejlesztési javaslatok összhangban vannak a Dél-dunántúli Regionális Operatív Program nyújtotta lehetıségekkel is. A munkánk során felkerestük az érintett települések vezetıit, vállalkozóit, szakembereit, és megkérdeztük ıket a településre vonatkozó fejlesztési elképzeléseikrıl, amelyeket szintén figyelembe vettünk a program elkészítése során. Mindezek alapján elkészült a helyzetelemzés, amelyet egy SWOT-analízis foglal össze, tartalmazva a térség erısségeit és gyengeségeit, feltárva a lehetıségeket és a veszélyeket ebben a vonatkozásban. Elkészítettük a tervezési terület jövıképét, amely rövid és közép távon megfogalmazza a térség lehetıségeit a területfejlesztés keretein belül, a megvalósításra javasolt vízkormányzási rendszerre alapozva. Mindezek alapján egy célfát készítettünk el, amely táblázatos formában mutatja be mindazon prioritásokat, valamint a prioritásokon belül az intézkedéseket, amelyek tematikusan foglalják össze a fejlesztési lehetıségeket. Az intézkedések egyenként kerültek kidolgozásra, bemutatva az adott javaslat célját, indoklását, annak tartalmát, a megvalósítás helyét, a közremőködı szervezeteket, az intézkedés kedvezményezettjeit, valamint az egyes indikátorokat, amelyek a megvalósítás mérhetıségét segítik. A fejlesztési javaslatokat ütemezzük az eddig ismerté vált források és elıkészítı anyagok ismeretében. Az elkészült fejlesztési anyagokat három mőhelymegbeszélés során egyeztettük a térség polgármestereivel, vállalkozóival, fejlesztési szakembereivel. Javaslataikat beépítettük a végleges anyagokba. 8

2 HELYZETELEMZÉS Demográfiai viszonyok Az érintett települések demográfiai viszonyai az országos átlagnál kedvezıtlenebbül alakulnak. Fokozottabban jelentkezik a csökkenı népességszám, mely a természetes fogyással magyarázható, továbbá az elöregedés elırehaladottságával is számolni kell. Az élve születések száma tartósan visszaesett, és mindemellett a halálozás magasabb szinten állandósult. A településeket ezek által alacsony népességszám jellemzi. Ezek a kedvezıtlen tendenciák az elkövetkezendı években állandósulni látszanak, melyek következményei súlyosan érintik az ott élıket, rontva eddigi szerény életminıségükön. 2.1.1 A népesség száma (2000-2005) 1. táblázat: A települések népességszáma 2000-2005 között 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Népességszászászászászám Népesség- Népesség- Népességszám Népesség- Népesség- Település Siklósi kistérség 1730 1832 1814 1821 2742 2684 Cún 252 263 258 260 246 235 Drávacsehi 220 259 251 248 247 236 Drávapalkonya 296 282 277 282 282 288 Kémes 493 535 545 549 547 526 Szaporca 261 269 267 261 242 241 Tésenfa 208 224 216 221 216 210 Sellyei kistérség 11037 11330 11136 11026 10405 10190 Adorjás 189 187 188 187 195 192 Baranyahídvég 219 236 234 227 234 232 Bogdása 337 346 339 337 326 318 Csányoszró 718 729 718 706 727 718 Drávafok 488 532 541 537 557 553 Drávaiványi 218 251 246 222 217 215 Drávakeresztúr 156 172 163 164 159 152 Drávasztára 482 461 442 424 424 435 Felsıszentmárton 1113 1082 1094 1 072 1031 1027 Hirics 242 263 267 260 261 251 Kákics 215 224 225 223 226 206 Kemse 72 70 72 72 69 67 Kisszentmárton 312 305 307 301 305 305 Lúzsok 237 249 266 259 254 256 Markóc 67 63 57 62 60 59 Nagycsány 156 169 164 168 162 159 Piskó 294 277 296 271 267 264 Sámod 209 230 226 221 228 219 Sellye 3093 3248 3096 3 092 3067 2970 Sósvertike 207 225 218 229 219 206 Vajszló 1894 1926 1879 1 894 1904 1870 Vejti 210 202 202 199 178 176 Zaláta 317 306 318 313 297 288 9

2000 2001 2002 2003 2004 2005 Népességszászászászászám Népesség- Népesség- Népességszám Népesség- Népesség- Település Barcsi kistérség 2248 2114 2149 2283 2075 2032 Drávagárdony 160 159 164 313 160 146 Drávatamási 416 375 370 369 360 393 Kastélyosdombó 327 333 334 332 327 286 Lakócsa 625 565 624 622 619 612 Potony 312 290 276 275 252 250 Szentborbás 130 138 134 138 136 136 Tótújfalu 278 254 247 234 221 209 Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005 A Sellyei kistérség a legmagasabb népességszámmal rendelkezı kistérség a tervezési területen vizsgáltak közül. A Barcsi és a Siklósi kistérségben, a tervezési terület érintett településein az ezredfordulón 2.248 fı, illetve 1.730 fı élt, amely létszám az ezt követı öt évben kisebb mértékben csökkent. A vizsgált idıszakban a legalacsonyabb népességő település Markóc, míg a legnépesebb Sellye. A nagyobb lélekszámú települések közé sorolhatjuk még Vajszlót és Felsıszentmártont is. A 2001-es évben a Siklósi kistérségben 1.832 fı, a Barcsi kistérségben 2.114 fı, a Sellyei kistérségben pedig 11.330 fı lakott. A legkisebb lélekszámú települések között szerepelt Markóc (63 fı) és Kemse (70 fı), míg a leginkább lakott települések közé Sellye (3.248 fı), Vajszló (1.926 fı) és Felsıszentmárton (1.082 fı) tartozott. A következı évben az átlagos népesség 436 fı volt, a Barcsi kistérség településeit kivéve ez az elızı évhez képest (428 fı) kis mértékő javulás volt tapasztalható. 2002-ben a népesség száma kistérségi bontásban a következıképpen alakult: a Siklósi kistérségben 1.814 fı, a Sellyei kistérségben 11.136 fı és a Barcsi kistérségben pedig 2.149 fı élt, a Barcsi kistérséget kivéve csekély mértékben növekedett a lélekszám. Az átlagos népességszám egy településre vetítve 431 fı, ami az elızı évhez képest csökkenést jelent. A legkevesebb népességő település Markóc (57 fı) és Kemse (72 fı), míg a legnépesebb továbbra is Sellye (3.096 fı), Vajszló (1.879 fı) és Felsıszentmárton (1.094 fı). A következı évben (2003) további csökkenést figyelhetünk meg, a Sellyei kistérségben 11.026 fı, a Siklósi kistérségben 1.821 lakos, a Barcsi kistérségben pedig 2.283 fı élt. A legkisebb lélekszámú település továbbra is Markóc volt 62 fıs lakossággal, míg a legnépesebb település Sellye 3.092 fıvel. Átlagosan egy kistelepülés 431 lélekszámú. A legnagyobb települések közé sorolható Sellye (3.092), Vajszló (1.894) és Felsıszentmárton (1.072). 2004-ben az egyes kistérségekben az alábbiak szerint alakult a népesség: a Barcsi kistérségben 2.075, a Siklósi kistérségben 2.742, míg a Sellyei kistérségben 10.405 fı volt, ami további csökkenést mutat. A legkevesebb népességgel rendelkezı település ismételten Markóc volt, 60 fıs lakossággal, míg a legnépesebb Sellye 3.067 fıvel. Átlagosan egy kistelepülés 422 fıs lélekszámú volt ebben az évben. 2005-ben a kistérségek lélekszáma folyamatos csökkenést mutat: a Barcsi kistérségben 2.032 fı, a Siklósi kistérségben 2.684 fı, míg a Sellyei kistérségben 10.190 fı élt. A települések népességszáma 59 fı és 2.970 fı között változik, átlagosan egy-egy település mindössze 414 10

fıs lélekszámú. Továbbra is a legkevesebb népességő falu Markóc (59 fı), míg a legnépesebb Sellye (2.970 fı). A nagyobb települések közé sorolhatjuk még Vajszlót (1.870 fı) és Felsıszentmártont is (1.027 fı). 1. ábra: A projektben érintett települések lakossága 2000-2005 15800 15600 15699 15521 15544 15400 15423 15200 15222 15000 14800 14906 14600 14400 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005 Az érintett településeken a lakosok száma 2000-ben 15.423 fı, 2001-ben a kismértékő növekedésnek köszönhetıen összesen 15.699 fı lakott, 2002-ben pedig már csökkenést tapasztalhatunk (15.521 fı), majd egy enyhe növekedés után ismét folyamatos csökkenés figyelhetı meg a lakosság számának változásában. Az érintett településeknek összesen 15.544 lakosa volt 2003-ban, 2004-ben 15.222 fı, 2005-ben pedig 14.906 fı, amely szintén a csökkenı tendenciát támasztja alá. A települések népességének fokozatos csökkenése alól kivételt képez a 2001-es és a 2003-as év, amely idıszakokban enyhe növekedés figyelhetı meg. Ez elsısorban a nagyobb településeket érintette. Komoly problémát jelenthet a népesség évi 2%-os csökkenése, ami az országos évenkénti fogyás (0,03%) többszöröse. A települések népesedési tendenciái az országos átlagnál kedvezıtlenebbül alakulnak. Fokozatosan jelenik meg a csökkenı népességszám, melynek elsıdleges oka a természetes fogyás, az élve születések alacsony száma, az ennél magasabb halálozási arány, valamint a gyors elöregedés. A népességszámot befolyásoló tényezık közül a természetes fogyás a leginkább meghatározó a térségben. Az átlagos népesség a településeken a vizsgált idıszakban szintén azt mutatja, hogy a települések népessége fogyásnak indult. Egy-egy település lélekszáma 414 és 436 között alakult, ilyen kis lélekszám esetén már néhány fınyi változás is drasztikus lehet. 11

2. ábra: A lakóépesség kistérségenként 2000-2005 12000 10000 10516 10795 10603 10504 10405 10190 Siklósi kistérség népessége 8000 6000 Sellyei kistérség népessége 4000 2000 2659 2790 2769 2757 2742 2684 2248 2114 2149 2283 2075 2032 Barcsi kistérség népessége 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005 A projektben érintett települések többsége a Sellyei kistérségben található, mely magyarázható azzal, hogy a legnépesebb települések a térségben találhatóak. A többi kistérség, a Barcsi és a Siklósi népességszáma évrıl évre lassú csökkenést mutat. 12

2.1.2 A népesség kor és nem szerinti összetétele (2001) 2.1.2.1 Kor szerinti összetétel 2. táblázat: Települések kor szerinti megoszlása Település Népesség 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-X Adorjás 183 18 19 12 9 15 16 10 19 14 14 7 2 9 6 10 3 - - Baranyahídvég 234 13 16 18 21 18 14 15 23 19 19 9 9 10 12 10 7 1 - Bogdása 352 15 31 27 28 23 22 24 26 28 24 22 19 12 12 17 16 4 2 Cún 258 29 21 9 18 19 27 12 18 18 25 14 14 7 12 8 5 2 - Csányoszró 722 42 59 40 35 30 60 45 62 48 53 39 49 50 40 40 20 7 3 Drávacsehi 250 17 23 14 13 20 21 16 22 19 7 8 16 26 10 7 7 2 2 Drávafok 512 24 25 38 44 32 27 22 31 59 54 39 25 22 25 21 16 7 1 Drávagárdony 165 14 13 15 7 9 9 16 10 8 15 10 5 12 6 3 8 4 1 Drávaiványi 242 20 24 13 15 15 16 18 16 15 17 13 11 13 10 11 12 3 - Drávakeresztúr 161 7 6 9 11 12 7 12 9 9 11 9 15 8 15 13 5 3 - Drávapalkonya 277 23 15 15 21 24 18 14 20 23 22 13 12 12 14 18 9 3 1 Drávasztára 477 14 21 27 16 27 27 33 31 30 37 39 32 45 43 28 16 9 2 Drávatamási 399 17 20 11 21 31 36 40 33 27 30 27 31 26 17 12 10 5 5 Felsıszentmárton 1050 33 57 59 15 34 52 81 69 80 75 79 89 80 88 72 55 19 13 Hirics 235 31 17 14 9 16 22 12 16 18 21 12 7 10 8 14 7-1 Kákics 233 15 9 9 15 19 21 14 16 20 20 17 16 18 8 4 4 4 4 Kastélyosdombó 320 14 13 17 12 41 39 31 18 23 24 16 15 18 17 8 9 2 3 Kémes 546 22 21 24 32 35 54 27 31 50 52 50 34 25 21 28 26 9 5 Kemse 66 2 2 3 5 5 7 8 4 7 4 5 6 5 1 1 1 - - Kisszentmárton 301 28 31 20 26 27 25 21 21 21 18 20 8 15 7 7 5-1 Lakócsa 580 46 36 25 31 47 41 36 28 44 51 44 25 35 31 29 14 11 6 Lúzsok 220 16 24 22 22 18 16 24 13 19 13 8 7 4 3 6 3 2 - Markóc 68 5 2 2 4 5 4 3 3 8 5 2 5 5 6 2 1 5 1 Nagycsány 167 12 13 12 18 14 7 9 17 13 13 3 8 6 11 4 4 2 1 13

Település Népesség 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-X Piskó 284 27 24 28 24 34 19 16 26 25 23 10 7 7 4 4 2 3 1 Potony 289 20 14 18 13 13 16 14 18 21 26 21 21 25 12 17 12 7 1 Sámod 226 8 9 20 15 16 11 15 22 19 23 15 11 9 11 8 5 8 1 Sellye 3213 144 165 207 301 188 230 205 189 272 288 235 189 153 150 135 92 35 35 Sósvertike 219 13 22 29 15 12 13 18 23 11 12 15 7 12 2 7 6 2 - Szaporca 267 18 20 9 15 19 17 12 18 30 16 13 16 19 16 13 8 5 3 Szentborbás 135 5 5 8 5 8 5 10 7 10 9 11 8 12 8 13 9 1 1 Tésenfa 221 16 15 14 11 10 17 14 12 17 14 12 10 17 18 10 4 4 6 Tótújfalu 265 12 19 11 14 11 17 14 15 14 14 13 13 23 30 15 17 8 5 Vajszló 1944 100 123 121 102 132 149 133 121 177 158 141 106 102 105 79 59 20 16 Vejti 209 13 16 10 15 10 18 18 14 10 25 15 9 8 10 10 6 1 1 Zaláta 306 14 12 14 15 19 27 21 15 33 21 28 16 23 19 11 9 6 3 Összesen 15596 867 962 944 993 1008 1127 1033 1036 1259 1253 1034 873 883 808 695 492 204 125 Százalékos megoszlás 100 % 5,5 6,2 6 6,3 6,4 7,2 6,6 6,6 8,07 8 6,6 5,5 5,6 5,1 4,4 3,1 1,3 0,8 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 14

A lakosság kor szerinti megoszlásánál megfigyelhetjük, hogy a 40 és 50 év közötti lakosság részaránya a legmagasabb. Ezen kívül még a 25-29, az 50-54 és a 30-34 közötti korosztály részaránya jelentıs. Ebbıl is láthatjuk, hogy az érintett települések esetén öregedı népességrıl beszélünk. Magyarországon általános tendencia a népesség számának csökkenése, ennek megfelelıen változik a korösszetétel is a térségben. 3. ábra: Az érintett települések korosztály szerinti megoszlása 85-X 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 125 204 492 695 808 883 873 867 944 962 1008 993 1034 1036 1033 1127 1253 1259 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 2.1.2.2 Nem szerinti összetétel A nıi lakosság körében a 45-49 év közöttiek aránya a legmagasabb (622 fı), ezt követi a 40-44 év közötti nık száma 587 fıvel. Említésre méltó még a 25-29 éves korosztály (541 fı) is. A számok egyértelmően alátámasztják azt az országos tendenciát, miszerint a népesség fokozatosan elöregedik. Sajnos a gyermekek száma csekélynek mondható, a 0 és 4 év közöttiek száma 414 fı, és az 5-9 éves gyermekek száma is folyamatosan csökken. A 2001- es népszámláláskor 499 ilyen korú gyermek élt az érintett településeken. 15

4. ábra: A nık kor szerinti megoszlása a településeken 12% 9% 3% 12% 11% 0-9 10-19 20-29 30-39 40-49 12% 13% 50-59 60-69 15% 13% 70-79 80- Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A nık közül a legtöbben (15%) a 40-49 éves korosztályba tartoznak, jelentıs még a 30-39 éves és a 20-29 éves korosztály jelenléte az érintett településeken. A nıi lakosság közel fele e korosztályok valamelyikéhez tartozik. A fiatalabb korosztályban a 0 és 9 év közötti gyermekek (9%) száma mondható magasabb arányúnak, összességében a fiatalok aránya csekély. A lakosság számában a legkisebb részaránnyal a 85 évesek és az annál idısebbek rendelkeznek. 5. ábra: A férfiak kor szerinti megoszlása a településeken 12% 10% 6% 1% 12% 14% 0-9 10-19 20-29 30-39 40-49 50-59 16% 14% 15% 60-69 70-79 80- Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A férfiak kor szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult. A lakosság 16%-a a 40-49 év közötti korosztályhoz tartozik, majd pedig 15%-kal a 20-29 év közöttiek következnek, a 30-16

39 éves és a 10-19 éves korosztály már csak 14%-os részaránnyal rendelkezik. Ezek a korosztályok adják a lakosság számának legnagyobb részét. A legkisebb részaránya a férfiak körében is a 80 év fölötti lakosságnak van. 6. ábra: A nık kor szerinti megoszlása 87 85-X 144 80-84 322 75-79 413 70-74 472 65-69 473 60-64 450 55-59 517 50-54 622 45-49 587 40-44 495 35-39 508 30-34 541 25-29 473 20-24 416 15-19 450 10-14 499 5-9 414 0-4 700 600 500 400 300 200 100 0 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 7. ábra: A férfiak kor szerinti megoszlása 85-X 38 80-84 60 75-79 169 70-74 282 65-69 336 60-64 410 55-59 423 50-54 517 45-49 631 40-44 672 35-39 541 30-34 525 25-29 586 20-24 535 15-19 577 10-14 494 5-9 463 0-4 453 0 100 200 300 400 500 600 700 800 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 17

Az érintett települések korfájánál megfigyelhetjük a nemek és a korosztályok közötti eltéréseket. Feltőnı, hogy a férfiak száma 50 éves korig magasabb, mint a nık esetében. Ellenben 50 év után a nıi lakosság száma a jelentısebb. Az átlagéletkor évrıl évre növekszik, a nık várható élettartama és az átlagéletkora jóval magasabb, mint a férfiak esetében. A férfiak esetében a 40-44, míg a nık esetében a 45-49 év közöttiek aránya a legmagasabb, ami egyértelmően mutatja a települések öregedési tendenciáját. A legkevesebb részarányú a 80 éves vagy annál idısebb korosztály. Ahhoz, hogy a települések közötti demográfiai különbségeket szemléltessük, elkészítettük négy eltérı társadalmi-gazdasági jellemzıkkel rendelkezı település korfáját. Vajszló 8. ábra: Vajszló korfája nık és férfiak kor szerinti megoszlása 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Ennek a településnek a korfája hasonlít leginkább az érintett települések összesített korfájához. Megállapíthatjuk, hogy öregedı népesség jellemzi. A 40-44 éves korosztály van jelen túlnyomó többségben a településen, ezenkívül a 45-49 és az 50-54 éves korosztály képviselteti még magát jelentısebb arányban. A gyermekek száma meglehetısen alacsony, a 25-29 évesek száma azonban kissé magasabb arányú, mely kedvezıbbé teszi az összképet. Sellye 9. ábra: Sellye korfája nık és férfiak kor szerinti megoszlása 85-80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 85-80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 220 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 18

A településen lényeges eltéréseket figyelhetünk meg a nık és a férfiak korfája között. A 15-19 évesek között a férfiak aránya kiugróan magas a nık arányához képest. Ennél a településnél szintén megfigyelhetı a lakosság öregedı tendenciája. Megállapíthatjuk, hogy Sellyén legnagyobb számban a 40-55 éves korosztály él. Kemse 10. ábra: Kemse korfája nık és férfiak kor szerinti megoszlása 85-80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Kemse népessége évrıl évre csökken, sokan vándorolnak el, alacsony a születések száma is, melyek következményeként kevesen lakják. A korfából láthatjuk, hogy több korosztály már meg sem található a településen. A férfiak körében a 40-50 és a 30-34 éves korosztály él legmagasabb számban, míg a nıknél a 25-35 és az 50-54 évesek. A grafikon egy elnéptelenedı település korfáját mutatja. Piskó 11. ábra: Piskó korfája nık és férfiak kor szerinti megoszlása 80-84 70-74 60-64 50-54 40-44 30-34 20-24 10-14 0-4 20 15 10 5 0 0 5 10 15 20 25 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Megvizsgáltunk egy olyan települést is, amelyet magas arányban laknak kisebbségek. Ez esetben a korfa a népességrobbanás tendenciáját tükrözi. Magas az élve születések, illetve a fiatalkorúak száma. A legmagasabb arányt a férfiak esetében a 10-14, a 20-24 és a 45-49 éves korosztály képviseli. Nık esetében a 20-24, a 35-35 és a 0-4 évesek jelentik a legnagyobb népességszámot. 19

2.1.3 Élve születések, halálozások száma, vándorlási különbözet A népességszámot befolyásoló tényezık közül a természetes fogyás a leginkább meghatározó. 2000-ben például 76 fıvel csökkent a lakosság száma. Az élve születések száma a vizsgált kistérségekben jóval alacsonyabb, mint a halálozási ráta, pontosan 39%-kal magasabb, mint az élve születéseké. A belföldi vándorlási különbözet pozitív, amely elsısorban a Siklósi és a Sellyei kistérségben történt változásoknak köszönhetı. Az elvándorlás is nagy szerepet játszik a települések népességszámának csökkenésében. A migráció már az ezredfordulón is negatív mérleggel zárt, ami csak súlyosbítja a népveszteséget. A térségbıl való elvándorlás összefügg azzal, hogy a települések infrastrukturális ellátottsága nem megfelelı és túlságosan magas a munkanélküliségi ráta. A halálozási arányt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy meglehetısen magas; lényegesen magasabb, mint az élve születéseké. Ebben az évben már 47%-kal magasabb a halálozások száma az élve születésekhez képest, azaz 8%-kal nıtt az elızı évhez képest. A természetes fogyás 2001-ben 60 volt, kevesebb, mint 2000-ben, ehhez járul hozzá a belföldi vándorlási különbözet negatív mérlege, amely az elızı évhez képest (+32) jelentıs csökkenést mutat. A következı években folytatódik az elızı évek tendenciája: a halálozási arány lényegesen magasabb, mint az élve születések száma, ebben az évben már 40%-kal magasabb. A természetes fogyás 68 fı, ezt súlyosbítja még a belföldi vándorlás, amely mutató szintén évrıl évre romlik, sajnos egyre többen hagyják el lakóhelyüket. Lakócsa helyzete kedvezıen alakult 2002-ben, hiszen 65 fı telepedett meg. Más települések esetében sajnos nem ilyen kedvezı a kép, például ez évben csak Sellyérıl 126 fı költözött el. Az élve születések száma fokozatosan csökken, egyre kevesebb gyermek születik a településeken. Ennek következtében a természetes fogyás is jelentısebb. A belföldi elvándorlás 2003-ban 34 fı volt. 2004-ben az elızı idıszakhoz képest nıtt a születések száma és csökkent a halálozás, így a természetes fogyás már kevesebb, mint 2003-ban. A belföldi vándorlási különbözet azonban tovább nıtt, ebben az évben 114 fı hagyta el ezen településeket. Az élve születések száma tovább csökkent, és emellett emelkedett a halálozások száma, ebbıl adódóan a természetes fogyás is tovább növekedett az ezt követı évben. A drasztikus csökkenést súlyosbítja a belföldi elvándorlás is, ami az elızı idıszakhoz viszonyítva riasztóan megnıtt. 20

12. ábra: Élve születések, halálozás, természetes szaporodás és vándorlási különbözet 2000-2005 300 250 200 150 100 50 0-502000 2001 2002 2003 2004 2005-100 -150-200 -250 Belföldi vándorlási különbözet Temrészetes szaporodás Halálozás Élve születés Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Az élve születések száma a kistérségekben alacsonyabb, mint a halálozási ráta. A halálozások száma meghaladja a fokozatosan csökkenı élve születések számát, ezzel is növelve a természetes fogyást. A migráció évrıl évre fokozatosan negatív tendenciát mutat, 2005-re már mindhárom kistérségben állandó tendenciává vált. A településekrıl történı elvándorlás összefügghet azzal, hogy alacsonyabb szintő az ellátottság és az infrastruktúra, a munkanélküliség pedig magasabb, mint a nagyobb városokban. Ezek az okok erısen késztetik a lakosságot lakóhelyük elhagyására. Az elvándorlás azokon a településeken számottevıbb, ahol az idısebb lakosság aránya magasabb. 2.1.4 Kisebbségek megoszlása 3. táblázat: A települések kisebbségeinek megoszlása (2001) Népesség Település összesen cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén Siklósi kistérség 1832 115 4 6 15 2 1 0 0 Cún 263 32 1 1 Drávacsehi 259 26 1 Drávapalkonya 282 33 3 1 Kémes 535 4 3 Szaporca 269 13 1 Tésenfa 224 7 Sellyei kistérség 11330 489 1631 56 15 5 6 2 5 Adorjás 187 37 2 Baranyahídvég 236 7 Bogdása 346 23 1 Csányoszró 729 20 6 1 3 1 1 Drávafok 532 20 48 15 1 3 1 Drávaiványi 251 5 6 21

Népesség Település összesen cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén Drávakeresztúr 172 10 111 Drávasztára 461 2 308 4 3 Felsıszentmárton 1082 5 842 3 2 Hirics 263 51 1 Kákics 224 24 3 Kemse 70-1 Kisszentmárton 305 77 1 1 Lúzsok 249 5 1 3 Markóc 63 10 5 Nagycsány 169 9 Piskó 277 112 3 1 Sámod 230 37 Sellye 3248 45 272 23 7 2 1 Sósvertike 225 4 7 Vajszló 1926 27 16 6 1 1 1 Vejti 202 2 1 2 Zaláta 306 1 Barcsi kistérség 2114 213 531 7 3 1 2 0 0 Drávagárdony 159 13 1 Drávatamási 375 2 4 1 Kastélyosdombó 333 19 6 1 Lakócsa 565 130 176 4 1 2 Potony 290 24 115 Szentborbás 138 25 83 Tótújfalu 254 147 1 2 Összesen 15699 861 2166 69 32 8 9 2 5 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A legnagyobb részaránnyal a horvát és a cigány kisebbség képviselteti magát a településeken, ezt követi a román és a német kisebbség. A horvát kisebbség jelenlétéhez a határ közelsége is hozzájárul. A többi kisebbség részaránya azonban csekélynek mondható. 22

13. ábra: A kisebbségek megoszlása kistérségenként 1800 1600 1400 1200 1000 Az érintett települések kisebbségei kistérségenként 1631 Siklósi kistérség Sellyei kistérség Barcsi 800 600 489 531 400 200 0 213 115 56 4 6 7 15 15 3 2 5 1 1 6 2 0 2 0 0 5 0 0 9 2 0 1 0 0 3 0 cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén lengyel ruszin görög Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Ebben a bontásban jól látható a különbség a kistérségek között. A horvát kisebbség elsısorban a Siklósi kistérségben található meg, míg a cigány kisebbség mindhárom térségben jelentıs számban képviselteti magát. Német ajkúak elsısorban a Sellyei kistérségben települtek le. 14. ábra: A kisebbségek százalékos megoszlása az érintett településeken 69% 2% 1% 28% cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén lengyel ruszin görög Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Összességében a programban érintett településeken a horvát kisebbség dominál, a kisebbségek 69%-a horvát, amely a határ közelségének is betudható. A cigány kisebbség 23

szintén jelentıs mértékben van jelen a térségekben, 28%-a a kisebbségeknek cigány. Kisebb arányban német és román kisebbségek lakják a településeket. 35 30 25 20 32 15. ábra: A Siklósi kistérség projektben érintett településeinek fıbb kisebbségei 33 26 Cigány kisebbség horvát kisebbség német kisebbség román kisebbség 15 13 10 5 0 7 4 3 1 Cún Drávacsehi Drávapalkonya Kémes Szaporca Tésenfa Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A Siklósi kistérséghez és a tervezési területhez tartozó települések döntı többségében cigány kisebbség lakta falvak. 16. ábra: A Sellyei kistérség projektben érintett településeinek fıbb kisebbségei 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 842 308 111 112 77 48 51 23 20 20 5 10 24 1 6 6 2 5 3 0 1 1 5 105 9 3 Bogdása Csányoszró Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávasztára Felsıszentmárton Hirics Kákics Kemse Kisszentmárton Lúzsok Markóc Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Nagycsány Piskó 272 37 45 27 4 7 16 21 1 Sámod Sellye Cigány kisebbség Horvát kisebbség Német kisebbség Román kisebbség Sósvertike Vajszló Vejti Zaláta A Sellyei kistérséget elsısorban horvát kisebbség lakja, néhány településen jelentıs még a cigány kisebbség is. 24

17. ábra: A Barcsi kistérség projektben érintett településeinek fıbb kisebbségei 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 cigány kisebbség Horvát kisebbség Német kisebbség Román kisebbség 13 2 4 6 176 147 130 115 83 24 25 19 Drávagárdony Drávatamási Kastélyosdombó Lakócsa Potony Szentborbás Tótújfalu Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A Barcsi kistérségben elsısorban horvát és cigánylakta települések találhatóak. Számuk jelentısnek mondható. 2.1.4.1 Megyei, régiós és országos összehasonlítás 2.1.4.1.1 Az érintett megyék vizsgálata 4. táblázat: Baranya és Somogy megye kisebbségeinek vizsgálata Település Hazai kisebbséghez tartozó együtt magyar cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén lengyel ruszin görög Somogy megye 14893 317957 10360 1504 2112 191 104 160 38 72 124 41 82 Baranya megye 42797 375611 10623 7294 22720 341 703 218 86 123 237 47 220 Összesen 57690 693568 20983 8798 24832 532 807 378 124 161 361 88 302 Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005 25

18. ábra: Baranya és Somogy megye kisebbségeinek százalékos megoszlása 1% 1% 43% 1% 1% 1% cigány horvát 37% német román szerb ukrán lengyel 15% görög Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A két érintett megyében, Baranya és Somogy megyében a legnagyobb arányban a német kisebbség van jelen, míg az érintett települések esetében a horvát és a cigány kisebbség jelenléte a döntı, valamint még a német kisebbség. Ebbıl is látható, hogy a két megyében a cigány kisebbség a projektben érintett településeken koncentrálódik. A másik jelentısebb kisebbség a megyékben a horvát kisebbség, de a programban érintett településeket ennél is magasabb arányban lakják. 2.1.4.1.2 Régiónként százalékos megoszlásban 5. táblázat: A kisebbségek régiós megoszlása százalékban %-os megoszlásban cigány horvát német Román szerb ukrán bolgár szlovén lengyel ruszin görög Magyarország összesen 60,51 4,97 19,82 2,55 1,22 1,61 0,43 0,97 0,94 0,35 0,8 Közép- Magyarország 40,27 1,91 29,76 3,02 3,22 3,47 1,66 0,94 2,64 0,93 2,91 Közép- Dunántúl 34,15 0,7 43,38 2,21 0,5 2,15 0,26 0,56 1,45 0,4 1,56 Nyugat- Dunántúl 34,05 35,18 16,49 1,17 0,33 1,49 0,15 9,14 0,85 0,21 0,21 Dél-Dunántúl 43,79 10,41 41,97 0,73 0,92 0,67 0,14 0,22 0,45 0,1 0,18 Észak- Magyarország 90,56 0,04 2,88 0,46 0,04 0,62 0,1 0,14 0,38 0,27 0,21 Észak-Alföld 92,6 0,16 2,43 1,74 0,08 1,61 0,12 0,17 0,33 0,16 0,12 Dél-Alföld 40,65 5,44 17,6 11,29 3,53 1,74 0,26 0,65 0,65 0,23 0,24 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 26

19. ábra: A Dél-dunántúli régió kisebbségeinek százalékos megoszlása 1% 1% 43% 1% 11% 43% cigány horvát német román szerb ukrán Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 20. ábra: Magyarország kisebbségeinek százalékos megoszlása 2% 21% 5% 3% 1% 6% 62% cigány horvát német román szerb ukrán szlovák Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A Dél-dunántúli régióban a kisebbségek megoszlása a következıképpen alakult: A német és a cigány kisebbség van jelen döntıen a régióban, egyenlı arányban megosztva. A kistérségekben a cigány és a horvát, a megyékben pedig szintén a cigány és a német kisebbség van döntıen jelen. A többi kisebbség jelentısége arányaiban csekélynek mondható. Érdekességként megemlíthetı, hogy a településeken elsısorban a cigány kisebbség mellett nem a német, hanem a horvát kisebbség nagyobb arányú jelenléte figyelhetı meg. Összevetve az országos megoszlással észrevehetı, hogy a cigány kisebbség jelenléte a döntı 62%-kal hazánkban, míg a Dél-dunántúli régióban és a kistérségekben jelenlévı német és horvát kisebbség aránya az országos összehasonlításban már jóval kevesebb. Az érintett települések demográfiai viszonyai az országos átlagnál kedvezıtlenebbül alakulnak. Fokozottabban jelentkezik a csökkenı népességszám, mely a természetes fogyással magyarázható, továbbá az elöregedés elırehaladottságával is számolni kell, az élve születések száma tartósan visszaesett, és mindemellett a halálozás magasabb szinten állandósult. 27

Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.1.5 Munkanélküliek száma 6. táblázat: Munkanélküliek számának megoszlása nemek szerint Férfiak száma a településen Ebbıl: munkanélküli férfiak száma Nık száma a településen Ebbıl: munkanélküli nık száma Település Siklósi kistérség 896 90 923 36 Cún 135 9 123 3 Drávacsehi 130 11 120 6 Drávapalkonya 138 31 139 14 Kémes 262 2 284 1 Szaporca 128 22 139 6 Tésenfa 103 15 118 6 Barcsi kistérség 1063 77 1090 36 Drávagárdony 76 8 89 8 Drávatamási 213 5 186 3 Kastélyosdombó 161 5 159 1 Lakócsa 282 33 298 17 Potony 138 11 151 1 Szentborbás 69 11 66 4 Tótújfalu 124 4 141 2 Sellyei kistérség 5754 626 5870 338 Adorjás 89 17 94 5 Baranyahídvég 123 8 111 5 Bogdása 167 25 185 14 Csányoszró 360 31 362 9 Drávafok 246 27 266 22 Drávaiványi 117 17 125 9 Drávakeresztúr 86 10 75 5 Drávasztára 236 30 241 24 Felsıszentmárton 480 37 570 18 Hirics 124 29 111 11 Kákics 111 19 122 10 Kemse 35 9 31 2 Kisszentmárton 164 14 137 5 Lúzsok 102 21 118 13 Markóc 29 4 39 3 Nagycsány 93 7 74 5 Piskó 156 26 128 11 Sámod 111 15 115 8 Sellye 1627 116 1586 65 Sósvertike 111 29 108 11 28

Férfiak száma a településen Ebbıl: munkanélküli férfiak száma Nık száma a településen Ebbıl: munkanélküli nık száma Település Vajszló 924 81 1020 48 Vejti 103 24 106 17 Zaláta 160 30 146 18 Összesen 7713 793 7883 410 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002. 21. ábra: A munkanélküliek nemek szerinti százalékos megoszlása 34% Férfi Nı 66% Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2005 A gazdasági aktivitás Somogy megyében 2005-ben 50,2% volt, ez az elızı évhez képest csekély mértékő, 0,4%-os növekedést jelent. Baranya megyében az aktivitási arány 51,4%, ez sajnos még mindig az országos átlag alatti (52,3%). A foglalkoztatási arány Baranya megye esetében nıtt, míg Somogy megyében csekély mértékben csökkent. A munkanélküliségi ráta mindkét érintett megyében nıtt az elmúlt években. Elmondható, hogy a munkanélküliek túlnyomó többsége fizikai munkavállaló. Somogy megyében (9,2%) Baranya megyéhez képest (8,4%) magasabb ez az arány. A regisztrált munkanélküliek száma a sellyei kistérségben a legnagyobb, de a másik két érintett kistérségben is viszonylag magas ez az arány. A nagyon alacsony foglalkoztatási szinthez magas munkanélküliség párosul. Az eltartottak száma egyre csökken, mert a születésszám csökken, másrészt egyre nagyobb az olyan idısebbek száma is, akik nem részesülnek nyugdíjellátásban vagy valamilyen más szociális ellátási formában. A foglalkoztatottak száma a Sellyei kistérségben a legalacsonyabb, és csak kisebb mértékben nagyobb ez a szám a Barcsi és a Siklósi kistérségben. A régiót összességében nagyon magas munkanélküliség és meglehetısen alacsony foglalkoztatottság jellemzi. A munkanélküliek számának alakulása szoros összefüggésben van a foglalkoztatottak létszámának alakulásával, utóbbi erıteljes csökkenése a munkanélküliek számának növekedéséhez vezet. A kistérségben 29

a 2007. év februári adatok alapján az aktív keresık száma 5.736 fı, a regisztrált álláskeresık száma 1.701 fı. A tartósan (6 hónapot meghaladó) munkanélküliek aránya 56,4%, mely a térség számára komoly problémát okoz. Ezt súlyosbítja, hogy a munkanélküliség lassan 15 éve tartósan és folyamatosan jelen van az itt élık életében. 2.1.6 Foglalkoztatottak száma A munkanélküliek túlnyomó többsége fizikai munkavállaló. Az elmaradottabb településeken ennek aránya még magasabb. A szellemi foglalkoztatásúak aránya a Sellyei kistérségben a legalacsonyabb. A településeken a foglalkoztatottak közül a legnagyobb csökkenés a 30-39 éves korosztályt érinti, ezt a 15-29 éves közötti korosztály követi. Ennek egyik oka lehet a pályakezdı munkanélküliek számának növekedése az utóbbi években, valamint a képzési idı meghosszabbodása is. Ezt tetézi a felsıfokú intézményben tanulók magas aránya. Egyedüli növekedés a 60 évnél idısebbek tekintetében érzékelhetı, ennek oka a nyugdíjkorhatár kitolódása, valamint a nyugdíjba vonulás után tovább dolgozók számának növekedése. A foglalkoztatottak számának csökkenése elsısorban a férfiakat érintette. Az inaktív keresık száma mindkét nemnél azonos, míg az eltartottak számának fogyása a nıknél jelentısebb. 22. ábra: Foglalkoztatottak száma nem szerint 45% 55% Férfi Nı Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 23. ábra: Foglalkoztatottak száma korcsoport szerint 32% 13% 1% 27% 27% 15-29 30-39 40-49 50-59 60-X Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 30

A sellyei kistérségben a munkanélküliek 64%-a nem rendelkezik 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel. Mindössze 12% azoknak az aránya, akik minimum középfokú vagy annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Iskolázottsági szint 7. táblázat A Sellyei kistérségben lévı munkanélküliek iskolázottsági szintje 8 általánosnál Általános Szakmunkásképzı Szakiskola Szakközépiskola kevesebb iskola Technikum Gimnázium Fıiskola Egyetem Fı 212 1023 488 44 77 26 48 12 4 Forrás: Sellyei Munkaügyi Központ 2.1.7 Foglalkoztatók az érintett településeken Az érintett kistérségek közül a Siklósi kistérségben a legmagasabb a vállalkozások száma, míg a legkevesebb vállalkozás a Sellyei kistérségben mőködik. A vállalkozások többsége egyéni vállalkozás, csak kis része mőködik társas vállalkozásként. Az adott településen szinte csak a minimális infrastrukturális ellátottsághoz szükséges intézmények találhatóak meg, mint például posta, bolt, orvosi intézet és önkormányzat. Sajnos ezek léte is kérdéses, hiszen már több helyen is megszőnt a postahivatal, számos kisebb településen most tervezik az iskolák bezárását. Ezek sajnos kevés létszámot képesek foglalkoztatni. Az apró falvakban azonban még ezek sem találhatóak meg. A foglalkoztatottak többsége más településeken dolgozik, hiszen a legnagyobb foglalkoztatók is a nagyobb városokban találhatóak. A lakosok többsége az Elqotech vállalatnál áll alkalmazásban Pécsett, ami akár mőszakonként több óra ingázást is jelenthet. Csekélynek mondható az adott településen lévı munkahelyek száma, ezek többsége közhivatal vagy egészségügyi intézet. Sajnos megállapíthatjuk, hogy az elvándorlások többsége a munkahelyek hiányával okolható, törekedni kellene munkahelyteremtı és vállalkozásösztönzı tevékenységekre. A települések lakosai körében magas a munkanélküliek, ezen belül is a tartós munkanélküliek száma. Ennek oka egyrészt a kevés munkalehetıség a térségben, másrészt a képzetlen munkaerı magas száma, amely a térség hátrányos helyzetét erısíti. 31

3 GAZDASÁGI HELYZETKÉP A turizmus jelenlegi helyzete 3.1.1 Világturisztikai trendek Az Egyesült Nemzetek Turisztikai Világszervezete (United Nations World Tourism Organization, UNWTO) adatai szerint a világ turizmusa a 2004. évi dinamikus, 10%-os bıvülést követıen 2005-ben ismét növekedést mutatott: a nemzetközi turistaérkezések száma 5,5%-kal emelkedett az elızı évihez képest. A Világszervezet októberben megjelent World Tourism Barometer c. kiadványában 2006-ot az egészséges tartós növekedés évének nevezte. Az elsı nyolc hónapban a világon a nemzetközi turistaérkezések megközelítették az 578 milló fıt, mely 4,5%-os bıvülést jelent az elızı év azonos idıperiódusához képest. A 2007-re vonatkozó elırejelzések további turistaszám-emelkedést prognosztizálnak 4%-os mértékben igazodva az UNWTO 1997-es jelentésében foglaltakhoz. A Turizmus Világszervezete által végzett felmérések alapján a nemzetközi turizmus meghatározó általános trendjei a következıképpen alakulnak (kiválogatva azon tényezıket és trendeket, amelyek kiemelten figyelemreméltóak az Ormánság térségének turisztikai fejlesztési koncepciója szempontjából): jellemzı az évente többszöri, de rövidebb szabadság ezáltal egész éven át jelentkezik igény turisztikai szolgáltatásokra és programokra, egyre több turista keres új úti célokat és új turisztikai termékeket; ezzel lehetıség nyílik új turisztikai területek kiépítésére, fejlesztésére, növekszik az egészségtudatos aktív sport, fitnesz, wellness pihenés iránti igény, a vissza a gyökerekhez motivációjú nosztalgiaturizmus egyre fontosabbá válik, jelentıs vonzerıvé válik az eredeti formájában megırzött természeti környezet, a fürdıkultúra iránti igény szezontól függetlenül nagy, egyre több turista szeretné kielégíteni különleges érdeklıdését, gyakorolni hobbiját (természetre, állatvilágra, történelmi helyszínekre, kulturális modellekre épülı turizmus), a turisták egyre inkább maguk szervezik utazásaikat; a kommunikációs eszközök gyors fejlıdésével kitüntetett szerephez jut az internet. 3.1.2 Turizmus Magyarországon A turizmus Magyarország gazdaságában is fontos szerepet tölt be. Egyre növekedı potenciálja azt jelenti, hogy egyre többek számára adatik meg a szabadidıs célú utazás, üdülés mind belföldre, mind pedig külföldre. Ennek következtében a turisták motivációja és igényei is differenciálódnak. Ez azt jelenti, hogy bár még mindig a tömegturisztikai célpontok számítanak a legnépszerőbbnek a világon, az aktív turizmus különbözı formái is kezdenek egyre inkább elıtérbe kerülni az utazási döntéskor. Ugyanakkor a környezettudatos turisták köre is egyre szélesebb napjainkban. Ez a lehetıség az Ormánság településeinek is kitörési 32

pontot jelenthet. Mindez a természeti értékek hasznosításával és egyben védelmével, megırzésével az ökoturizmus keretein belül valósulna meg, melyben nagy segítségére lehet a településeknek a Duna-Dráva Nemzeti Park. A turizmus pozitív, mérhetı hatásait, a turizmushoz kapcsolódó ágazatok közötti összefüggéseket a 2005 májusában a KSH által elıször, a 2004-es év adatai alapján kiadott turizmus szatellit számla (TSA TSzSz) 1 adatai mutatják. Eszerint a nemzetgazdaság turizmusra jellemzı ágazatainak hozzájárulása a bruttó nemzeti termékhez 5%, a tovagyőrőzı (multiplikátor) hatásokat is figyelembe véve pedig a GDP 8,5%-a hozható összefüggésbe a turizmussal. Szintén a TSA alapján összesen 398 ezer fıt foglalkoztattak a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban, ami a nemzetgazdaság 8,9%-át teszi ki. A közvetett hatásokat is figyelembe véve a foglalkoztatottak mintegy 12,5%-a szolgálja Magyarországon a turizmust. 24. ábra: A turizmus szerepe Magyarország gazdaságában, 2004 Közvetlen hatások Közvetlen és közvetett hatások milliárd milliárd forint % forint % GDP 877 5,0% 1390 8,5% ezer fı % ezer fı % Foglalkoztatás 398 8,9% 490 12,5% Forrás: KSH, MT Zrt. Magyarországra 2005-ben 36,2 millió látogató érkezett, a hazánkba érkezık 72%-a egy napra utazó, 28%-a több napra utazó volt. A hétvégi típusú utak aránya 14%-ot (4,9 millió fı), a 4 vagy több napra érkezık aránya valamivel több mint 14%-ot (5,1 millió fı) tett ki. 2005 IV. negyedévében hasonlóan az elızı év azonos idıszakához a több napra látogatók tartózkodásán belül a fentiekben már említett, a világra vonatkozó turizmustrendeknek és az UNWTO elırejelzéseinek megfelelıen az arány jelentısen eltolódott a rövidebb tartózkodási idejő utak javára. A látogatók több mint egyharmada a nyári hónapokban érkezett hazánkba. A látogatók 97,7%-a Európából, 56,1%-a az Európai Unió 24 országából érkezett. Mivel a jövıben az Ormánság települései is leginkább a belföldi turizmusra építhetnek, fontos kiemelni jelentıségét. A világ turizmusához hasonlóan a belföldi turizmus Magyarországon is dinamikusan fejlıdött az elmúlt évtizedben: míg 1991-ben a kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 35%-a származott belföldi vendégektıl, 2004-re ez az arány 45%-ra nıtt és a különféle ösztönzık fıleg az üdülési csekk egyre szélesebb körő használata, valamint a Magyar Turizmus Zrt. Nagy Ízutazás 2006 ösztönzı programja hatására ez az arány még jobb eredményeket ért el 2006-ban. Ezt bizonyítják a KSH adatai is: a hazai lakosság belföldi turisztikai részvételét 2006 elsı három negyedévében szerény növekedés jellemezte. A szálláshelyi és az összes kiadás egyaránt nıtt, amit a kereskedelmi szálláshelyek belföldi forgalmának növekedése is jelzett. Egynapos kirándulásokon a háztartások 72%-a, hétvégi típusú (2 4 napos) utazásokon 35%-a, ennél hosszabb utazásokon pedig 25%-a vett részt. Az utazási aktivitás az igazi turizmust jelentı öt- és többnapos utak esetében az elsı háromnegyed évben az elızı év azonos idıszakához képest gyakorlatilag nem változott. Az öt- és többnapos utakon résztvevı 1 A TSzSz rendszere az az eszköz, amely összefoglalja a turizmushoz kapcsolódó gazdasági területeket, megteremti a turizmust bemutató statisztikák összhangját és a gazdasági hatásának vizsgálatához szükséges információs alapot. 33

személyek száma 5%-kal gyarapodott, az eltöltött idı gyakorlatilag változatlan maradt. Minimálisan nıtt az utazó háztartások aránya. Az öt- és többnapos utazásokon eltöltött idıt tekintve a leggyakoribb motiváció az elsı három negyedévben a szórakozás, pihenés, sport volt (29%). Ezt követik a rokon-, barátlátogatásra utazók (17%), majd pedig a hobbi jellegő munkavégzésre utazók (12%). 2006 I III. negyedévében az öt és több napra utazók folyó áron számítva 113 milliárd forintot költöttek, ami 11%-os növekedést jelent az elızı év azonos idıszakához képest. A kiadások 49%-át fordították szálláshelyi és vendéglátó szolgáltatások vásárlására, további 18%-át élelmiszer-vásárlásokra, 11%-át pedig üzemanyag-vásárlásra. A fogyasztóiár-index 2006 I III. negyedévében a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás esetében 104,0%, míg az élelmiszerek esetében 106,2% volt. A legdinamikusabban az étkezéssel igénybe vett szálláshelyi szolgáltatásokért kifizetett összeg emelkedett, amely az elızı évinél 26%-kal magasabb. Ez részben valószínőleg az üdülési csekk kereskedelmi szálláshelyeken történı 8,8 milliárd forintot meghaladó beváltásának köszönhetı a megfigyelt idıszakban. (Forrás: KSH) 3.1.3 A Dél-Dunántúl turizmusa A Dél-dunántúli régióban 2005-ben a turizmus a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint szinte minden téren csökkenı mutatókat eredményezett. A régió 5,2%-ban részesedett a vendégforgalom országos adataiból (1,2%-os csökkenést elérve az elızı évhez képest), és csupán 4,6%-ban a vendégéjszakák megoszlásában (mely szintén csökkenést jelent a 2004-es eredményhez képest 2,5%-kal). A külföldi vendégéjszakákból 2,4%-kal részesedett a régió (- 5,0% 2005/2004), és a külföldi szállásdíjbevételekbıl pedig csupán 1,3%-kal (-6,1% 2005/2004) az országos bevételbıl. A belföldi vendégéjszakák megoszlásában és változásában szintén a második leggyengébb eredményt könyvelhetett el a régió 7,3%-os részesedéssel. Egyedüli pozitív változás a kereskedelmi szálláshelyek belföldi szállásdíjbevételeinek alakulásában mutatkozott (+7,1% 2005/2004) 2. Mindezen adatok a Balaton térségének adatait nem tartalmazzák, és így a Dél-Dunántúl egyike Magyarország legkevesebb statisztikailag kimutatható turistát fogadó vidékének. Természetesen a statisztikákban nem jelennek meg a vízi túrázók, az egyéni túrákat szervezı természetjárók, az egy napra kulturális látnivaló vagy esemény felkutatása céljából utazó közönség, a családot vagy rokonokat meglátogatók és az egyéb más olyan turistarétegek, akik nem kereskedelmi szálláshelyeken szállnak meg. Ezek a csoportok pedig szép számmal képviseltetik magukat a Dél-dunántúli régióban. Egy jelentıs részük mérése a Duna-Dráva Nemzeti Park által történhet a védett területekre belépı turisták nyilvántartása alapján. 3.1.4 Az Ormánság turizmusa A Dél-dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja szerint a Dráva mente harmadlagos magterületként jelenleg a legkisebb részesedést tudhatja magáénak a régió turizmusából. A térség jövıképe a Drávára és a hozzákapcsolódó természeti értékekre épülı turizmus dominanciájával képzelhetı el, amelybe bekapcsolhatók a terület népmővészeti és kulturális értékei (Dráva menti evezıs és hajótúrákhoz, kerékpáros és lovastúrákhoz 2 Forrás: KSH 34

kapcsolva, a megállóhelyek mentén). A térség felé irányuló keresletet egy innovatív projekt (témapark) nagymértékben növelheti. A program javaslatot tesz a magterületeken a turisztikai termékszintő fejlesztési irányokra, mely alapján a Dráva mentén az ökoturizmust kiemelt fontossággal kezelendı területként tárgyalja, a vízi és aktív turizmus, kerékpáros turizmus, vadászat, horgászat területén pedig további fejlesztéseket javasol a tanulmány. A tájegység fontos természeti értékeit jelentik az itt található országos és helyi jelentıségő tájvédelmi körzetek. Legjelentısebb a több mint 49 ezer hektárra kiterjedı Duna-Dráva Nemzeti Park, amely egyike a legváltozatosabb flórát és faunát, geológiai értéket bemutató természetvédelmi területeknek, valamint több természet- és tájvédelmi körzet és Natura 2000 hálózatba bekapcsolt terület található még itt. A vadakban gazdag erdık és számottevı halállományú tavak, folyóvizek a természet megfigyelése mellett a vadászat, horgászat számára is kedvezı lehetıségeket kínálnak. Az Ormánság hazánk egyik legrejtettebb térsége, jelentıs és kiemelkedı turisztikai vonzerıvel nem rendelkezik, és mindemellett szigorúan védett természeti értékei sem a turisták tömeges elıfordulására számítanak. Ezt hően tükrözik a statisztikák számadatai is, melyeknek eredményei hasonlóan alakulnak a Dél-dunántúli régió turisztikai kínálatához. A három kistérség Barcsi, Sellyei és Siklósi turisztikai adatai is ezt tükrözik. A Siklósi kistérségben 11.379 darab turisztikai férıhelyet regisztráltak, melybıl 48,7% (3728 db) kereskedelmi szálláshely, a fennmaradó rész (7651 férıhely) pedig magánszálláshely volt 2005-ben, ez jelentıs bıvülést mutat a 2003-hoz viszonyított 36%-os kereskedelmi szálláshelyarányhoz képest. A vendégszám tekintetében kiemelkedı a térség az Ormánság települései között, a vizsgált terület szempontjából viszont már nem ilyen kecsegtetı a helyzet. A vizsgált településeken 25 férıhely fogadott összesen 459 vendéget, ezzel összesen 684 vendégéjszakát töltve az Ormánság vizsgált településein. Ez a két szálláshely Mattyon és Baranyahídvégen található. A turizmus viszonylag kismértékő a Sellyei kistérségben, amelyet mutat, hogy a 201 bejelentett férıhelyen a 2005-ös évben 1556 vendéget regisztráltak, akik átlagosan 2,8 napot töltöttek a térségben ezen szállások Bogdása, Sellye és Vajszló településeken koncentrálódnak. A Barcsi kistérség sem tartozik az idegenforgalom szempontjából a kiemelt körzetek közé, itt sem beszélhetünk országos vagy nemzetközi jelentıséggel bíró attrakcióról, amely a turisták tömegeit vonzaná. A térségben igen alacsony a szálláshelyek száma, mely 235 kereskedelmi és 580 magánszálláshelyet foglal magába. A vizsgált területen viszont nem található egyetlen szálláshely sem, a térséghez legközelebb csak Barcson. Itt 2005-ben 77 bejegyzett férıhelyet 1334 vendég vett igénybe, 1838 vendégéjszakát töltve a településen. Összességében megállapítható, hogy az Ormánság nem rendelkezik megfelelı fogadókapacitással sem a kereskedelmi, sem pedig a magánszálláshelyek tekintetében. 35

Az Ormánság turisztikai potenciáljának elemzése 25. ábra: A Sellyei kistérség települései Forrás: www.feefi.pte.hu/falukutatas/ Az Ormánság, különleges természeti értékeire, kultúrtörténeti emlékeire, folklórhagyományaira, gasztronómiai adottságaira, gazdag termálkincsére és változatos aktív szabadidı-eltöltési lehetıségeire alapozva. jelentıs potenciállal bír a turizmusfejlesztés területén. A kedvezı adottságok jelentıs része azonban turisztikai céllal jelenleg még részben vagy teljes egészében kihasználatlan. A vendégek fogadását és kiszolgálását biztosító háttérinfrastruktúra sok helyütt elégtelen, a minıségi igényeknek nem felel meg, a hosszabb tartózkodási idı érdekében kialakított kiegészítı programkínálat (különösen a téli hónapokban) szerény. Problémát jelent a turisztikai kínálat és kereslet nagyfokú koncentráltsága a környezı nagyvárosokba, illetve azok közvetlen környezetére. Hiányosak adott térség kisebb vonzerejő programelemeit láncra főzı, ezáltal a térségi szintő komplexitást megteremtı, és a kevésbé attraktív területeket a turizmusáramba bekapcsoló programcsomagok. Súlyos gond a rossz megközelíthetıség. Az elkövetkezıkben ismertetjük az Aquaprofit Zrt. munkatársai által elkészített Az Ormánság komplex rehabilitációja és térségfejlesztése c. megvalósíthatósági tanulmány felosztása szerint a fejlesztendı turisztikai ágazatokat, összhangban az országos fejlesztési dokumentumokkal. 3.1.5 Aktív és ökoturisztikai termékek Az Ormánság kitörésének lehetısége döntıen a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) által a 2007-tıl kiemeltként kezelt és támogatott egészség- és örökségturizmusra, valamint a regionális jelentıségő termékek 3 körében található aktív turizmusra építhetı. 3 az örökségturizmus kiemelt termékköréhez nem tartozó, ugyanakkor elsıdlegesen nem országos szinten egységesen fejlesztendı, hanem az egyes régiókban differenciáltan kezelendı termékek tartoznak ide 36

A nemzeti szintő prioritásokon túl azonban számos olyan turisztikai adottsággal rendelkezünk, amelyekre épülı termékek elsısorban meghatározott rétegkereslet kielégítésére szolgálnak, a piaci rések kihasználására alkalmasak. Ezek fejlesztése a regionális turisztikai szervezetek feladata. Ezen termékek a következık: kulturális turizmus (rendezvények; kastélyok, várak; történelmi városok; gasztronómia és borturizmus), aktív turizmus (kerékpáros turizmus; természetjárás; vízi turizmus; golf; horgászat és vadászat), melyek közül elıször az aktív turizmus formáit vizsgálja a tanulmány az Ormánságban. Bizonyos értelemben idetartozik az ökoturizmus is bár a turisták motivációja kifejezetten a természet megfigyelésére és megismerésére koncentrálódik elsısorban, ezért ebben a fejezetben tárgyaljuk ezt a turizmusformát is. 3.1.5.1 Aktív turizmus Az aktív turizmus az üdülés élménydús típusa, mely a látogatói igényeknek és preferenciáknak megfelelı kikapcsolódást és a hétköznapokhoz képest új élményeket nyújt. Az üdülés nem egy szőken vett terméket, hanem egy termékcsoportot jelöl. Aktív turizmus keretében sporttevékenységek, pl. kerékpározás, lovaglás, természetjárás, horgászat, vitorlázás, szörfözés, triatlon végezhetıek, melyek egyrészt a nyaralást színesítik, másrészt viszont célcsoporttól függıen elsıdleges attrakciót is jelenthetnek. A felsorolt elemek és turizmusformák kifejtése olvasható a következıkben. a) Vízi turizmus A vízi turizmus olyan aktív szabadidıs tevékenység, amely a vízen, vízben vagy vízparton (természetes vagy mesterséges, folyó- és állóvizeken) történik, és az utazó legalább egy olyan szolgáltatást igénybe vesz, ami a vízi forgalmat és a vízi turizmust kiszolgáló és fenntartó létesítményeknél és szervezeteknél fogyasztást eredményez. (Pl.: kikötési díj fizetése, horgászjegy váltása, vízi sporteszköz bérlése, strandbelépı, hajóbérlés, hajójegy váltása stb.) Általában a következı turisztikai típusokkal együtt emlegetik: Ifjúsági turizmus, mert a fiatalok kedvelt nyaralási formája, a legtöbb résztvevı iskoláskorú fiatal. Sportturizmus, mert a sporthoz, evezéshez, vitorlázáshoz, horgászáshoz kapcsolódik, a szabadidı eltöltésének aktív, sportos formája. Falusi turizmus, mert általában falusi környezetben, illetve kisebb városok közelében bonyolódik, állomásai, rendezvényeik helyei fıleg falvak, községek. Ökoturizmus, mivel környezetkímélı, és elengedhetetlen kelléke a jó levegı, az erdı, a napfény, a csend, a béke és a természet. Az NTS-ben megfogalmazásra került a turisztikai infrastruktúra-fejlesztés a vízi utak mentén, mely szerint elengedhetetlen a vízi utak és kiszolgáló-létesítmények fejlesztése, amely a folyó- és állóvizeink adottságait kihasználva megteremti a vízi turizmus különbözı formáihoz szükséges feltételeket. Létre kell hozni a vízi turizmusban résztvevık speciális igényeinek megfelelı szolgáltatási hátteret. 37

Forrás: www.viziturizmus.hu Jelenleg a barcsi székhelyő Dráva Tours Kft. számít a legnagyobb vízi turisztikai szolgáltatónak a Dráva mentén, mely így nagy hatást gyakorol az Ormánság térségének turizmusára. A tevékenységeik között található szolgáltatások kielégítik a vízzel kapcsolatos turizmusfajták teljes spektrumát: a közforgalmú kikötı üzemeltetése a Dráva folyón, Barcsott, sétahajózás egy 60 személyes sétahajóval a festıi szépségő Duna-Dráva Nemzeti Park védett területein, motorcsónakázás maximum 7 fınek a Dráva Barcs környéki védett területekre, kenutúrák áprilistól októberig a Dráva folyón İrtilos Drávaszabolcs útvonalon, vízi sporteszközök bérbeadása: kenuk, evezık, mentımellények, vízhatlan hordók, szálláshely biztosítása állóhajón, 5db két ágyas szobában, kerékpárkölcsönzés (30 db), valamint túrák szervezése a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, vízi sporteszközök (motorcsónakok, kenuk, kajakok) tárolása, vízretétele, üzemeltetése, fedett gépkocsitároló biztosítása a kikötı vendégeinek, társasutak szervezése közel 20 partnerirodával közösen, terepjáró bérbeadása, mellyel bejárhatók a Nemzeti Park védett területei, horgászturizmus szervezése. Napjainkban a Dráván lebonyolított vízi túrák nagy népszerőségnek örvendenek az egyedülállóan szép természeti környezet miatt. A kiemelten védett területekkel is tarkított Dráva-part egyediségét és vonzerejét érintetlensége adja. Ennek fenntartása érdekében a DDNP csak szervezett és elıre bejelentkezett csoportok számára engedélyezi vízi túrák lebonyolítását a Dráván. A vizsgált településeken is több helyen kínálnak lehetıséget a vízi turizmus hódolói számára: Drávasztárán kikötı mőködik 2002 óta a DDNP gondozásában, melyhez kapcsolódóan sátorozásra alkalmas terület található a kikötı mellett. Ennek köszönhetıen népszerő kiinduló és kikötıhely a vízi túrázók körében. Drávatamásiban 2001 óta mőködik a kikötı, melynek közelében lehetıség nyílik sátorozásra. Szintén kedvelt célpont a vízi túrázók körében. Vejti közelében a Dráva-parton vadkempingre alkalmas terület áll rendelkezésre a vízi túrázók részére. A Dráva mentén a turisták számára éjszakázáshoz 7 táborhely áll rendelkezésre a folyóparton, melyek hulladékgyőjtı konténerekkel, illemhelyekkel, tájékoztató táblákkal, tőzrakó helyekkel, rönkasztalokkal és rönkpadokkal vannak felszerelve. 38

Ezek közül az Ormánság területén találhatók az alábbiak: Szentborbás, vízház (133 fkm), Drávasztára, kikötı (116 fkm), Vejti, rév (98 fkm), Drávaszabolcs, közúti híd melletti rakpart (78 fkm). A folyóparton a fentieken kívül az alábbi éjszakázásra nem alkalmas megállóhelyek találhatók: Drávatamási, DDNP Természetismereti Oktatási Központ (144 fkm). Kisszentmárton-Majláthpuszta, (a Majláthi-tó vizét a Drávába vezetı csatorna torkolatának keleti felén 96 fkm). Jelentıs fejlesztéseket terveznek a vízi turizmus fellendítése és meghonosítása érdekében: Bogdásán, Kisszentmártonban csónakkikötı tervezése van folyamatban, mely egyike a turizmusfejlesztési terv prioritásainak, Drávagárdonyban egy komplett szabadidıközpont kiépítését tervezik, mely a Dráva partján található csónakházat, éttermet, apartmanokat, hajókikötıt, strandot foglalja majd magában. b) Kerékpáros turizmus A kerékpáros turizmus olyan egy- vagy többnapos szabadidıs célú utazás, amelynek során a szabadidıs kerékpározás meghatározó és kiemelt szerepet játszik a látogatás, illetve a vakáció során. A látogató a kerékpárt két pont között, vagy egy körútvonalon szállítóeszközként használja. Az utazás elsıdleges motivációja a kikapcsolódás. A kerékpározás lehet az utazás fı célja, vagy csak része egy adott célterület meglátogatásának. Lényeges, hogy a kerékpározást a turista a kirándulás vagy az üdülés szerves részének tekintse. A kerékpáros turizmus magába foglalja az egynapos látogatást, a rövid kirándulást és a hosszabb kerékpártúrát. A kerékpáros turizmus nagymértékben függ a megfelelı közlekedési rendszertıl, amely nemcsak az otthontól a desztinációig vezet, de magán a célterületen is fontos szerepet kap. Az útvonalak maguk is az élménykínálat részei lehetnek, egy szép tájon való kerékpározás, evezés, vagy lovaglás közben jobban átélhetı, fizikailag is jobban átérezhetı a körülvevı természetes vagy épített környezet, mint pl. az autóból. Fıleg a külföldiek körében népszerő a kerékpározás, de itthon is növekszik azok tábora, akik vagy a kiindulópont és célállomás közötti útvonalat teljes egészében kerékpárral teszik meg, vagy egy bizonyos területet járnak be két keréken. Ezért egyrészt az átutazó közönségre, másrészt pedig kifejezetten a térségbe érkezıkre, a helyben található látványosságok iránt érdeklıdıkre lehet számítani. Mindkét csoport számára az egyik sarkalatos pont a lehetı legtisztább, és a közúti forgalomtól mentes útvonalakon való haladás biztosítása. Ehhez kijelölt túraútvonalakra van szükség, amelyek érintik a térség látványosságait. Lehetıség szerint érdemes és ajánlott vezetıvel lebonyolított kerékpáros körutak szervezése, melyeket meg lehet szakítani egy-egy fogadóban, csárdában tett látogatással. A fejlesztéshez szorosan kapcsolódik a szolgáltatások színvonalának emelése: információs pultok és táblák, kerékpárkölcsönzési lehetıség elsısorban vasútállomások és távolsági buszállomások mellett, és szervizszolgáltatások. Ezekhez természetesen szállás (pl. kempingek, turistaszállók) és étkezés biztosítása is ajánlott. 39

Hazánk földrajzi adottságai, éghajlata és dombvidékei alkalmassá teszik arra, hogy kerékpáros paradicsommá váljon. Cél, hogy a kerékpárút-hálózat és a kapcsolódó szolgáltatások folyamatos bıvítése mellett a már meglévı utak minısége hosszú távon is biztosított legyen. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Három folyó kerékpáros túraútvonal kialakítása címő projektje 2005-ben az INTERREG IIIA alap keretében nyert támogatást. A projekt közvetlen célja a horvát magyar határ menti térség bekapcsolása a nemzetközi kerékpáros túraútvonalak hálózatába, ezáltal a turisztikai vendégforgalom növelése. A megvalósítással a terület a nemzetközi kerékpártúra útvonalak részévé vált: Mohácson az EuroVelo Duna menti vonalához csatlakozva, valamint az Ausztriából induló Három folyó kerékpáros túraútvonal részeként. A Duna-Dráva Nemzeti Park területén a Dráva töltésrendszere és az alacsony forgalmú útvonalak javasoltak a kerékpáros túrázóknak. Ehhez a hálózathoz csatlakoznának, ill. a meglévı adottságokat fejlesztenék Drávagárdonyban, Drávaiványiban, melyhez közvetlenül pihenı kialakítását tervezik mosdóval, pecsenyesütıvel, konyhával, sátortáborhellyel, fedett fogadótérrel, Drávatamásiban a már meglévı aszfaltúton vezetı kerékpárút további bıvítését tervezik a Dráva partján, Kastélyosdombón kerékpárút vezet a vasútig (melyet meg akar szüntetni a MÁV), Tésenfán a harkányi turistákra alapozva terveznek kerékpáros pihenıhelyet, Potonyban a drávagárdonyi szabadidıközponthoz szeretnének közvetlenül csatlakozni egy kerékpárúttal, Felsıszentmárton és Vajszló településeken kerékpárkölcsönzı és -szállító, kerékpárszerviz és -segélyhálózat kiépítését tervezik c) Lovasturizmus Bár Magyarországon fıként a Hortobágy és a Kiskunság (Bugac) rendelkezik hagyományokkal a lovas turizmusban, az utóbbi években a Dráva mellett is egyre inkább fejlıdésnek indult ez az ágazat. Az erdık, a rétek, az árterek lehetıséget nyújtanak többórás kilovaglásokra, a baráti társaságok, csoportok pedig lovas kocsival is felfedezhetik a táj szépségeit. Kikapcsolódást jelent a lovaglás fortélyainak elsajátítása is. A tanulni vágyókat a lovas táborok és az oktatókurzusok várják. A tények ismeretében hátrányos a térségre nézve, hogy adottságaihoz képest lehetıségei még viszonylag kihasználatlanok. Alacsony a lovas szálláshelyek száma, pedig igény lenne olyan ún. fogadókra, amelyek a sportoláson kívül szállást és ellátást is nyújtanak a vendégnek, illetve szükség lenne a lovas programok bıvítésére is. A kijelölt túraútvonalak biztosítják a természeti környezet megóvását, ezért a Dráva mentén is szükség van olyan utak kijelölésére, melyek nem a természeti ritkaságoktól elzárva haladnának, hanem a védett értékek mentén, képzett vezetı segítségével, szervezett túra vagy sétakocsizás keretében mutatnák be azokat. 40

Emellett speciális foglalkozások feltételeinek megteremtése is ajánlott, a lovaglás oktatása gyermekek, felnıttek és mozgáskorlátozottak számára, melyhez kapcsolódhat a lótartás fortélyainak elsajátítása is. Maga a lovas sportlehetıségek javítása, ill. kialakítása mellett szükséges hangsúlyozni a kiegészítı szolgáltatások színvonalbeli növelésére való törekvést, a szállás és az étkezési lehetıségek javítását, a specifikumok hangsúlyozását. Lovas szolgáltatások ágazatonkénti felosztása: oktatás, tereplovaglás, fogatozás, bemutatók, speciális szolgáltatások (pl.: vadászlovaglás, terápiás lovaglás, tenyésztés stb.). A különbözı ágazatok más-más vendégkört vonzanak, és más hátteret igényelnek. A három legnépszerőbb ágazat: Kocsiztatás, fogatozás: csoportok által igénybe vett 1-2 órás kocsi túrák. Oktatás, lovaglás: egyéni és csoportos lovagoltatás. Tereplovaglás: többnapos lovastúrák. Jelenleg Drávagárdonyban üzemel 2006 óta egy lovas bemutató hely, melyet folyamatosan bıvítenek, és a vajszlói Lázár panzió rendelkezik megfelelı fogadási és szolgáltatási feltételekkel a lovasturizmus számára. A térség kínálatának bıvítését Drávaiványiban tervezik. d) Falusi turizmus A nagyvárosi emberek igénye a falusi életforma megismerésére, újraélésére, gyökereik felkutatására, napjaink kézzel fogható és jól körvonalazható turisztikai termékét, a falusi turizmust hívja életre. A falusi turizmus nem más, mint a falusi térségben történı vendégfogadás (jellemzıen szállás-, étkezés- és programszolgáltatás) a vidék jellegzetes életformájának, hagyományainak megismerésével, illetve a turisták aktív részvételével. A falusi turizmus jellegébıl adódóan a természeti adottságokhoz kötıdik, de szorosan összefügg a helyi közösségek sajátos hagyományaival. A keresleti trendek alapján kiemelt jelentıséget kap ez a terület mint az EU-csatlakozás, valamint az agrárium szerkezetváltozásának következtében a vidéki lakosság alternatív jövedelemforrása. Elıtérbe kerül a falu- és településkép rekonstrukciós program, amely során az épületeket külsıleg a tájegységre jellemzı hagyományos építészeti stílusra vonatkozó ajánlásoknak megfelelıen élesztik újra. A falusi turizmusban szolgáltatóként résztvevı épületek belsejében azonban a mai kor kívánalmainak is eleget tevı átalakítások során a fejlesztési programban résztvevı települések arculata megváltozik, vonzerıt jelent. A szálláshelykínálaton túl a falusi turizmus a vidéki élet teljességét bemutató és élményeket nyújtó termék, amelyet többek között a gasztronómia és borturizmus is kiegészít. Ezért fontos hangsúlyozni az országban, és a térségben ıshonos állatok és növények tenyésztését, illetve termesztését, és ösztönözni ezek vendéglátásban való felhasználását. A fizetıvendéglátók nagy hányada ma már a falusi turizmus keretében adja ki szobáit. A Magyar Szálloda Szövetség, illetve a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének minısítési rendszere, illetve tagjainak sora nyújt némi igazodási pontot a kínálat minıségét 41

tekintve, de egységes kategorizálásról még nem beszélhetünk, hiszen a jelenlegi szabályzók értelmében az illetékes közigazgatási terület jegyzıje a szolgáltató önbesorolása alapján határozza meg a szálláshely besorolását. Ez sok helyütt visszaélésre ad alkalmat. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) 10 éve küzd az alábbi célok megvalósításáért: a vidéki népesség életkörülményeinek javítása, a falusi vendéglátók gazdasági és jogi érdekeinek képviselete, együttmőködés a falusi és agroturizmus fejlesztését szolgáló vagy támogató szervekkel és szervezetekkel, szakmai fejlıdést elısegítı felvilágosítómunka végzése, rendszeres tapasztalatcsere biztosítása, folyamatos és széles körő tájékoztatás, a falusi és agroturizmus imázsának építése, a kínálat fejlesztése, az értékesítés elısegítése. Továbbra is kevés az attrakcióhoz közeli szálláshely, az autentikus falusi turizmust kiszolgáló parasztház, és az aktív turizmus kedvelıi által támasztott szálláshelyigényeket (biciklis, vízi, extrém sportok) kielégítı szolgáltató. A falusi turizmus sok esetben kimerül a szállásadásban, hiányoznak a komplex programok, a nyelvismeret hiányos a fogadóhelyeken. A vizsgált terület mindössze néhány településén találunk falusi turizmust. Drávapiskin Kasza Mikó Lajos és felesége három vendégházat mőködtet. Mindegyik helytörténeti múzeum is. Az ebédlıt is az Ormánságra jellemzı folklorisztikus tárgyak díszítik. Láthatók Kasza József és Lajos faragásai, Kamu Lajos extra hordói, Kasza Mikó Lajosné gobelinjei. Vajszlón a FATOSZ által 4 napraforgóval minısített Lázár panzióban vacsora, tőzrakó hely, teljes ellátás, szalonnasütı hely, reggeli, kerti sütés, grillezı hely a kertben, fızési lehetıség, ételek megrendelésre, bográcsozó hely, bogrács és grillfelszerelés áll a vendégek rendelkezésére, mely 10 (1db 2 ágyas és 2db 4 ágyas szobában) fıt tud egyszerre befogadni. Sellyén a Petra vendégház egycsaládos szálláshely, 1db 4 ágyas szobával 3 napraforgós minısítésben mőködik. Állatok vannak a ház körül, valamint grillezı hely a kertben, szalonnasütı hely, tőzrakó hely, bogrács és grillfelszerelés. A polgári berendezéső szobában mőholdas televízió, zuhanyzó, WC, hőtıszekrény található, és terasz kapcsolódik hozzá. A Hársfa kempingben lehetıség van lovaglásra, grillezésre, szabadtéri rendezvények tartására, horgászásra. Drávatamásiban 4 fı számára falusi vendégfogadó mőködik. Mindenképpen indokolt a térség egyéb attrakcióihoz kapcsolódva (pl. vadászturizmus, épített örökségek, lovasturizmus stb.) tovább növelni a falusi szálláshelyek számát, mivel a turisztikai kereslet és a turisztikai kínálat részérıl egyaránt megvan az igény az Ormánság falusi turizmusának átfogó fejlesztésére. Erre vonatkozó törekvésként Drávaiványiban falumúzeumot terveznek, Drávasztárán és Tésenfán az önkormányzat néhány ingatlant szálláshellyé szándékozik átalakítani, Cún községben interaktív tájház kialakítása a cél. 42

e) Horgász- és vadászturizmus A Dráva folyó és a vízkormányzási fejlesztések végrehajtásával a kialakult vízfolyások és tavak, tározók kínálta horgászlehetıségek sok horgászt vonzanak a régióba, de fontos kiegészítı vonzerıt is jelentenek. A helyi lakosok körében a horgászat szintén kedvelt szabadidı eltöltési forma, sok esetben egész családok számára nyújt hétvégés szabadidı eltöltési lehetıséget. A horgászat és vadászat azonban jelenleg sok gonddal is küszködik: hiányoznak a csónakkikötık és horgászhelyek, problémát okoz a kulturálatlan beetetés, a szemetelés, továbbá az orvhalászok is jelentıs károkat okoznak. A Dráván történı horgászat bármely tavi horgászatnál több elıkészületet s odafigyelést igényel. A Dráva meglehetısen sebes folyású folyó, mely változatos mederviszonyaival, komoly vízszintingadozásával nehéz feltételeket teremt a horgászathoz. A Dráva folyó halfaunájának felmérése a DDNP megalakulása óta a rendszeresen folyik. A folyó halfaunájára döntı hatással voltak a különbözı mederszabályozási és erımőépítési munkálatok. A Vaskapu Erımő megakadályozza a tengeri halak (elsısorban a tokfélék) felvándorlását, míg a horvát, szlovén és osztrák szakaszon lévı 21 vízi erımő zsiliprendszere a felsı szakasz jellemzı fajainak lejutását és megritkulását vagy faunánkból való eltőnését okozta (pl. viza, sıregtok vagy hering, vaskos csabak, állas küsz, leánykoncér). A visszamaradt holtágak, a fımeder sodrott, habos oldala, a kıszórásos partok, kıgátak, a kavicsos, a homokos vagy az iszapos mederfenék és a szélvizek mind önálló élıhelyek. Ezek következtében a folyó halfajokban rendkívül gazdag, eddig 59 halfajt mutattak ki. Horgászhelyek: Majláthpusztai-tó A Dráva mentén található horgásztavak nagy része a Dráva egykori holtágának maradványa, csakúgy, mint a Majláthpusztai-tó, mely két részbıl áll. A kellemes környezetben található tó csónakból és partról egyaránt horgászható, a parton büfé is üzemel. A Dráva védtöltésén épült zsilip- és árokrendszerrel csatlakozik a folyóhoz. Piskói-tó A Piskó községtıl körülbelül 1 kilométerre található, földúton megközelíthetı tó szintén a Dráva holtágmaradványa, a kitartó horgászok nagy harcsákat is zsákmányolhatnak. Zalátai Ó-Dráva A Zalátától körülbelül 3 kilométerre található holtág földúton közelíthetı meg. A Drávával élı kapcsolata nincs, de mivel a folyóval árok és zsiliprendszer köti össze, magas vízállás esetén a holtág bármikor átöblíthetı. Sellye A sellyei termálfürdı közelében található tavon csónakázási és horgászati lehetıség is biztosított. A tóba a tavalyi évben jelentıs mennyiségő halat telepítettek. A horgászrend részletes szabályai a helyszíneken megtekinthetık. Fekete-víz a Pécsi-víz beömléséig, Kákicsnál Fekete-víz az Okor-patak torkolatáig, Sámodnál Fekete-víz az Okor-patak torkolatáig, Szaporcánál Kisinci-tó; Lanka-tó, Kémesnél Mrtvica-tó, Felsıszentmártonnál Bogdása-Körcsönyepusztán termálvíz tört fel természetes módon. A meleg vizes tóban afrikai halfajtákat tenyésztenek. 43

A térség idegenforgalmának egyik kiemelkedı ága lehet a jövıben a vadászturizmus. Az Ormánság vadban kiemelten gazdag terület, amit többek között az infrastrukturális elzártság indokol. Jellegzetesség a sellyei szarvas, mely Draskovich gróf tenyészete. Jelenleg vadászházak találhatók: Sellye-Bogdása-Körcsönyepuszta A Mecseki Erdészeti Rt. fennhatósága alá tartozik a Szigetvártól délre található, nagyrészt 40%-os erdısültségő terület, mely a kiváló Dráva menti gímpopuláció északi kiterjedési határa. Az itt élı gímpopuláció a Draskovich-féle Sellyei vadaskertbıl a II. világháború végén kikerült gímállományból származik. A gímállomány kiváló minıségérıl az elmúlt évtizedekben terítékre került kapitális trófeák is árulkodnak. İzállományának minısége átlag feletti, igen keresettek jól szervezett vaddisznóhajtásai. Jellemzı vadászati mód a lesvadászat, a területen mintegy 200 db magasles található. A Bogdása faluhoz tartozó Körcsönyepusztán egy közelmúltban átépített vadászházban 4 db kétágyas, zuhanyfülkés szobával várják a vadászokat. Vajszló A Dráva síkságán található 11 300 hektáros, 29%-os erdısültségő terület, ahol ligetes, szórványos erdıfoltokat találunk, néhol holtágak, mocsarak teszik változatossá a tájképet. A nagyvadakon (gímszarvas, ız, vaddisznó) kívül kisebb számban fácán, szalonka és vízi vad is vadászható. E terület is része a már elıbb említett kitőnı gímállománnyal rendelkezı területnek, ahonnan már több elsı osztályú ızagancs is kikerült. A magaslesek száma kb. 210 db. Az erdei környezetben található páprádi vadászházban 4 db kétágyas szoba, 2 db fürdıszoba és hangulatos ebédlı várja a vendégeket. A barkácsolásra két pár ló áll rendelkezésre, mely igen kedvelt a környéken. Drávasztára Ökofarmmal egybekötött vadászház 2 ágyas szobákban, melyben étkezési lehetıség igény szerint megoldható. Csányoszró Legfeljebb 20 fı befogadására alkalmas vadászház, melynek szobaárai a reggelit is tartalmazzák. Kemse Zaláta f) Ökoturizmus túrázás és természetjárás, természeti értékek bemutatása Az ökoturizmusnak számos megközelítése és definíciója született eddig, de számunkra a lényeget a közös vonások jelentik, amelyek összekötik, és nem szétválasztják a kérdéssel foglalkozó szakembereket. Amiben az érintettek egyetértenek, az az, hogy az ökoturizmus: természeti területekre irányul, hozzájárul a helyi értékek megırzéséhez, minimalizálja a turisták negatív környezeti, társadalmi és kulturális hatásait, és erısíti a pozitív hatásokat, komplex fogalom, sokkal több a természetjárásnál, a gyalogos turizmusnál. A természeti bemutatóhelyek turizmusának fellendüléséhez nagyban hozzájárulhat a közlekedési infrastruktúra javulása, mely segíti a többnyire periférikus, vagy rossz közlekedési adottságokkal rendelkezı, ám természeti értékekben gazdag területek elérését. 44

Az ökoturizmus pozitív gazdasági hatásai közé tartozik az, hogy a turisták elsısorban a helyiek által elıállított és birtokolt termékeket és szolgáltatásokat veszik igénybe, vagyis a bevételek jobbára a célterületen csapódnak le, fejlesztésének köszönhetıen a helyi szolgáltatók bevételei növekednek, új vállalkozások jöhetnek létre, ezáltal nı a foglalkoztatottság, a helyi önkormányzatnak kevesebb pénzt kell költenie szociális célokra, a növekvı adóbevételeknek köszönhetıen több pénzt tudnak fordítani a közszolgáltatásokra (pl. játszóterek, közparkok kialakítására, felújítására, intézmények korszerősítésére), low-tech termék, vagyis alacsony szintő infrastruktúrát igényel (a turistáknak nincs igényük 5*-os szállodában lakni, inkább a természet közelsége a meghatározó) hozzájárul a térségben a gazdasági szerkezet változásához, korszerősítéséhez, a helyi lakosok és a szolgáltatók olyan szaktudást, ill. technológiát sajátítanak el, amely más területen is használható (pl. idegen nyelv, számítógépes ismeretek, marketingszemlélet, túravezetıi ismeretek, hagyományos mesterségek elsajátítása) a lakosságnak nı az önbecsülése (azzal, hogy a turisták együtt laknak velük és a helyi értékek iránt fokozottan érdeklıdnek) és erısödik identitása, mely szerepet játszhat abban, hogy ne vándoroljanak el a településrıl, a munkalehetıségek bıvítésével és a közösségi szolgáltatások bıvülésével hozzájárul a lakosság életminıségének emeléséhez, és fiatalokat vonzhat a térségbe, minimalizálja a káros környezeti hatásokat, melyet a turizmus okozhat (az ökoturisták nem szemetelnek, óvják a környezetet és a természeti értékeket, helyi termékeket vásárolnak). Világviszonylatban egyre nagyobb az ökoturisztikai kínálat, melynek fı képviselıi a nemzeti parkok, természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek. Ennek megfelelıen egyes parkok igen jól kihasználják a turizmus adta lehetıségeket, és jól szervezett módon várják a nagyszámban érkezı turistákat. Az UNWTO (United Nations Word Tourism Organization) is arra számít, hogy az ökoturizmus piacának volumene a jövıben növekedni fog. A Nemzeti Turizmus Stratégiában másodikként kiemelt fejlesztési prioritás az örökségturizmus, amely alatt a készítık a kulturális örökség helyszíneken belül a világörökségeket, illetve a természeti örökségek megırzését célul tőzı nemzeti parkokat, valamint a népi hagyományokra építı ezen belül falusi, valamint lovasturizmust értik. A csak Magyarországra jellemzı egyedi vonzerık között kiemelkednek a népi hagyományok, a népi kézmőves mesterségek, amelyek hozzájárulnak a vidék lakosságmegtartó képességének erısítéséhez, a vidéki lakosság életminıségének javításához. Az újra élıvé váló hagyományos mesterségek révén el kell érni, hogy elterjedjen a Magyarországra jellemzı kézmőves ajándéktárgyak kínálata. A lovasturizmus fejlesztésének egy a vidékfejlesztésen belüli önálló magyar lovas ágazati fejlesztési program keretében kell megvalósulnia, amelynek alapja a hagyományok megırzése és turisztikai hasznosítása. Az örökségturizmus részeként kiemelt cél a világörökségi helyszínek és nemzeti parkok turisztikai termékké fejlesztése, látogatóközpontok kialakítása. 45

Az Ormánság természeti adottságai megfelelı alapot jelentenek az ökoturizmus számára, mely Nyugat-Európában már bevezetett, kedvelt jól és fenntartható módon mőködik, de itthon egyelıre a turizmus fejlıdı ágazatai közé tartozik. Napjainkban az ökoturizmus koordinációja a nemzeti parkok kezében van, itt alkalmaznak ökoturizmussal foglalkozó munkatársat. A 2004-ben készült Természetvédelem Turisztikai koncepciója (humánpolitikai és infrastrukturális helyzetét szemléltetı táblázat) szerint a Duna-Dráva Nemzeti Park saját mőködtetéső ökoturisztikai objektumokkal rendelkezik, mely magában foglal két vizitorcentert és 20 tanösvényt, 6 bemutatóhelyet és múzeumot, valamint 4 madár-megfigyelıhelyet. Valamennyi jelzett túraútvonal és a tanösvények egyénileg szabadon látogathatók. Csoportok részére egynapos túraajánlatok védett területeken a DDNPI szervezésében, szakvezetéssel vehetık igénybe. A nemzeti park tulajdonában 7 db szálláshely van, további infrastrukturális felszereltségük 4 db kenu, melyeket bérelni lehet az igazgatóságon. A Dráva vidékén, az Ormánság területén a következı gyalogos túraútvonalakat ajánlja a DDNPI: Mattyi Madáremlékparkban a Magyarországról kipusztult fajok megismerése. Túra a Dráva árterén a Kormorános-erdı tanösvényen. Hajózás Drávaszabolcsról. Fakultatívan látogatható: Az ormánsági népi építészet egyik remeke: a kórósi református templom. A Dráva mentén a következı a DDNPI kezelésében álló tanösvények találhatók, melyek a turisták kedvelt célpontjai: 1. Zákány İrtilosi Vasút-oldal tanösvény A 10 km hosszú útvonal a gyékényesi és az ırtilosi vasútállomásokat, ill. a zákányi és beleznai vasúti megállóhelyeket érinti. A túrázók az illír gyertyános-tölgyesek és bükkösök élıvilágával ismerkedhetnek meg, miközben gyönyörködhetnek a Látó-hegyrıl és a Szentmihály-hegyrıl eléjük táruló panorámában. 2. İrtilosi Dráva-ártér A mintegy 2 km hosszú tanösvény az ırtilosi vasútállomásról, a drávai vízi túrák táborhelyétıl indul, és 20 tájékoztató tábla segítségével mutatja be a látogatóknak a Dráva folyó és az ártere természeti értékeit. Az indulásnál a turisták megcsodálhatják a Dráva és a Mura folyók találkozásának páratlan látványát. 3. Ártéri tanösvény Vízvár község központjából indulva félórás túrával érhetı el a vízi túra táborhelyig vezetı tanösvény. Nagymérető táblák ismertetik a turistákkal a Dráva folyó és az ártéri erdı élıvilágát. 4. Erzsébet-szigeti tanösvény A babócsai vasútállomástól induló, jelzett útvonalon a Mérus-erdı mellett elhaladva érhetjük az Erzsébet-szigetet. A szigeten tájékoztató táblák mutatják be az ártéri erdı növény- és állatvilágát. 46

5. Mérus-erdı tanösvény A babócsai vasútállomás és az Erzsébet-sziget között kb. félúton található tanösvény a természet közeli erdıgazdálkodást ismerteti a látogatókkal az örök erdıvé kijelölt Méruserdıben. 6. Drávaszentesi tanösvény A település középérıl induló kb. 2 km hosszú földút mentén a látogatók a Drávaszentesi üde rétek történetével és élıvilágával ismerkedhetnek. Az út a központból indulva elhalad az ıshonos állatbemutató mellett, majd a Rinya-patak árterén kialakított vizes élıhely madármegfigyelı tornyánál ér véget. A réten a Nemzeti Park szürke marha gulyája legel. 7. Borókás tanösvény A 2 km hosszú tanösvény a 6-os fıút Darány Barcs közötti szakaszán található az autóspihenı parkolója mellett. A tájékoztató táblák egy része sajnos a 2000. augusztusi tőz martaléka lett. A tanösvény a Belsı-Somogy homokpusztáinak jellegzetes növénytársulásait és állatvilágát ismerteti. A területen a Nemzeti Park rackanyája legel. 8. Csomoros-szigeti tanösvény (149 fkm a Dráva folyón) Ezt a különleges tanösvényt a Barcstól három kilométerre lévı szigeten találhatjuk a Dráva folyón. A sziget vízi jármővel (sétahajó, kajak, kenu) szabadon felkereshetı. Kikötés után körbesétálva több információs tábla is ismerteti a Dráva folyó és szigeteinek élıvilágát. 9. Kormorános erdı tanösvény Kelet-Dráva tájegységben a Mattyi Madáremlékparkot elhagyva Keselyısfapuszta határában a tanösvény ismerteti a Dráva árterének élıvilágát. Egykori folyómedreken érjük el a folyó partját, ahonnan megtekinthetı a túloldalon fészkelı nagyszámú kormoránkolónia. Túraútvonalak csoportok részére egynapos túraajánlatok védett területeken (a DDNPI szervezésével, szakvezetéssel vehetık igénybe) a Dráva vidékén: Siklós-Máriagyüd, zarándoktemplom, Siklósi vár és a Malkocs-bej dzsámi megtekintése, a Mattyi Madáremlékparkban a Magyarországról kipusztult fajok megismerése, Túra a Dráva árterén a Kormorános-erdı tanösvényen, Hajózás Drávaszabolcsról. Kiemelt helyi jelentıségő természetvédelmi területek és természeti értékek 1. Bogdása - kocsányos tölgy és vadkörtefa, 2. Drávafok - Fodor-kúria kertje, 3. Drávafok - mocsárterület a községtıl nyugatra, 4. Drávafok - szlavón tölgyek a községtıl nyugatra, 5. Drávasztára - öreg kocsányos tölgyek a falu északi szélén, 6. Felsıszentmárton - fás legelı a falutól keletre, 7. Kisszentmárton - védett erdırészletek, 8. Markóc - égeres és rét, 9. Matty - madáremlékpark, 10. Sellye - kis-rét a falutól északra, 11. Sellye - kastélypark 47

12. Sósvertike belterületén - Kislevelő hársfák (Erzsébet-fák), 13. Vejti - "İstölgyes" a falutól északra, 14. Zaláta - kocsányos tölgyek. 3.1.5.2 Épített örökség Az Ormánság viszonylag szegény épített örökségekben, fejlıdését napjainkig inkább a táj, mintsem az élénk kulturális élet határozta meg. Éppen ezért nincsen olyan kiemelkedı épített örökség a térségben, mely vonzerıt jelentene, hogy messzebbrıl is felkeressék a turisták. Ennek a problémának enyhítését hozhatják az épített egyedi tájértékek, melyek csokorba és tematikába foglalásával, valamint a kapcsolódással a máriagyődi kegyhelyhez szélesebb körő csoportok érdeklıdésére számíthatna a térség. Népmővészeti értékek Az Ormánságnak északi és keleti természetes határa nincs, a táj körülhatárolása a sajátos fıkötı és szoknyaviselet alapján történt. Területe jellemzıen sík, nagy része a Dráva folyó árterületéhez tartozik. Ezekbıl a vizes területekbıl kiemelkedı dombokra, az ún. "ormákra" épültek a falvak, innen származik a térség neve. A kistérséget határ mentisége elzárta a gazdasági fejlıdés gyors folyamataitól, ugyanakkor ennek révén megırizte táji, természeti, néprajzi, építészeti értékeit. Az építészeti emlékek fıleg a népi építészetbıl kerülnek ki. A természeti körülményekhez, a gyakori árvizekhez alkalmazkodva alakulhatott ki a tipikus házépítési mód, és váltak jellemzıvé az ún. talpas házak. Ilyen skanzenné alakított talpas házat Sellyén, Vajszlón, Lúzsokon és Felsıszentmártonban találhatunk, mely ma tájházként mőködik. Néprajzi mőhelyekkel ellátott tájházat terveznek Bogdásán, mely a tervek szerint 2007-ben készül el. Jelentıs hagyománya van a kézmővességnek: Bogdásán, Csányoszrón, Drávaiványiban, Nagycsányban és Kémesen, mely megırzése céljából tájházakat, ill. falumúzeumokat hoznának létre a) Kastélyok Turisztikai szempontból nem található jelentıs kastély a térségben, mely látogatható lenne, ugyanis mind valamilyen közfunkciót kapott az érintett településeken. Egyedül kertjük képvisel nagyobb értéket a látogatók számára, mint a következı felsorolásból is jól látszik. Draskovich-kastély-Sellye, mely mőemléki védelem alatt áll. Az épületben kapott helyet a mezıgazdasági szakmunkásképzı kollégiuma. A kastély kertje védett arborétum. (A kastély belsı része nem látogatható.) Drávafok, Fodor-kúria, mely ma az Ormánsági Szabadiskola központja, kertje helyi jelentıségő természetvédelmi területként nyilvántartott. Magyartelek település közepén védett parkban áll a klasszicista stílusú Országhkastély. A korábbi évtizedekben a helyi termelıszövetkezet irodaházaként mőködött, állaga leromlott. A kastély kertje védett természeti értékeknek ad otthont. 48

b) Vallási értékek Az Ormánság leghíresebb kincsei a templomok. Az Ormánságban évszázadokon át református magyarok éltek. Festett kazettás templomaik valódi értéket képviselnek. A fenyıfára temperával festett díszítıelemek szimbólumrendszerei az ısi eredeti magyar szimbólumokból erednek. A legszebb gazdagon díszített templomokat Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán találhatjuk. Kovácshidán a templombelsın kívül a lelkészlakban egyháztörténeti kiállítást tekinthetnek meg az idelátogatók. c) Múzeumok Sellyei Ormánság Múzeum Napjainkban a meglévı győjtemény már nem teljes, az eredeti két nagy terem helyett jelenleg egy áll nyitva a látogatók elıtt. A másik terembıl galéria került kialakításra, ami képzı-, ipar-, fotó-, népmővészeti és egyéb idıszaki kiállításoknak ad otthont. Bıvült viszont az állandó kiállítás egy kisebb teremben elhelyezett, helyi ipartörténeti tárlattal, a Sellyén élt utolsó kötélverı mester Lendvai Jenı hagyatékát tekinthetik meg, amely az érdeklıdıknek betekintést nyújt az izgalmas, érdekes de mindemellett rendkívül nehéz és mára már teljesen kihalt kötélverı mesterség rejtelmeibe. Vajszlói Kodolányi Múzeum Kodolányi János (1899-1969) gyermekkorának meghatározó éveit töltötte Vajszlón, ahol édesapja uradalmi fıerdészként dolgozott. Az ormánsági falu élményvilága nagy hatással volt késıbbi munkásságára. A gyermekkor, a falusi társadalom problémái köszönnek vissza az elsı világháború utáni Vajszlón játszódó regényében, a "Vízválasztóban". A kiállítás az uradalmi erdész szobáját, az író tárgyait, az Ormánsági nép életének néhány momentumát mutatja be. Ebben az épületben látható az a honismereti kiállítás is, melyet a helyi nyugdíjasklub lelkes tagjai által győjtött néprajzi tárgyakból válogattak össze. Kis Géza lakóháza Kákicson Itt született és mint református lelkész haláláig itt szolgált Kiss Géza, az Ormánság "legjobb ismerıje, tudós ismertetıje". Egyháztörténeti kiállítás Kovácshidán A lelkészlakban egyháztörténeti kiállítást rendeztek be, valamint magángyőjteményt tekinthetnek meg az idelátogatók, mely az Ormánság népének életébe nyújt bepillantást. Petıfi-dandár Emlékmúzeum, Csányoszró d) Egyedi tájértékek Egyedi tájértéknek minısül az adott tájra jellemzı természeti érték, képzıdmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentısége van. Az egyedi tájértékeknek kétféle típusa lehet: kultúrtörténeti értékek és természeti képzıdmények. Az egyedi tájértékek olyan speciális turisztikai vonzerıt képezhetnek, amelyek tudatos vonzerıfejlesztéssel megfelelı tematikus programcsomagokba rendezve, eladható turisztikai 49

attrakcióvá (termékké) alakíthatóak, nagyban növelve ezzel a térség turisztikai potenciálját. Jelentıségük egyediségükben, különlegességükben rejlik. A térség egyedi tájértékeinek kataszterezése a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében 1996-2002 között történt. Az igen fontos leletfeltáró munka sajnos nem fejezıdött be, a tervezési terület 36 településébıl 16 település közigazgatási határán belül történt meg a felvételezés és dokumentálás. A DDNPI által rendelkezésünkre bocsátott anyagokból a 16 település 485 egyedi tájértékét volt módunk áttekinteni és turisztikai hasznosíthatóság szempontjából értékelni, amelyek közül 274 kultúrtörténeti, 211 pedig természeti érték. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált terület különleges és rendkívül gazdag mind természeti képzıdményekben, mind a kultúrtörténeti értékek szempontjából. A népi építészet csodálatosan szép, és sok helyen eredeti még a településszerkezet, a faluképet megırzı emlékei, a paraszti lakóépületek a hozzájuk rendelt gazdasági épületekkel (istálló, ólas góré, magtár), egy-egy polgárház, paplak, elhagyott majorság stb. Külön említést érdemelnek az Ormánság festett famennyezetes templomai. A természeti értékek körül kimagasló jelentıségőek a Dráva lefőzıdött holtágai vagy a folyószabályozás során levágott holtágai, illetve az ezeken kialakult berkek sora. Ezek az ökoturizmus, vízi turizmus, horgászturizmus kitőnı célterületei lehetnek. Fontos tájalkotó elemek még a hagyományos legeltetéses állattartás okán kialakult fás legelık, egyes szép erdırészletek. Sajnálatos tény, hogy az egyedi tájértékek mindkét típusába tartozó elemek rohamosan mennek tönkre, szőnnek meg, alakulnak át. Az elöregedı falvak régi házai, gazdasági épületei tulajdonos és használat hiányában rommá válnak, a korábban nyíltvízi holtágakat benövi a növényzet, a fás legelık, rétek legelı állatok hiányában elbozontosodnak, az elöregedı erdıket kivágják. Az értékcsökkenés és az értékek elvesztése tragikus gyorsaságú. Az egyedi tájértékek megmentése és tudatos hasznosítása (turisztikai célú felújítások) megfelelı marketingmunkával párosulva viszonylag rövid idın belül eredményezhet olyan turisztikai forgalmat, amely kiegészítı jövedelmet jelenthet az ott élıknek, hasznot a beruházónak, hozzásegít a térség élhetıvé tételében és a helyi termékek helyi értékesítéséhez meggátolva az elvándorlást. Néhány ötlet a tervezési terület egyedi tájértékeinek hasznosítására (természetesen az egyéb turisztikai vonzerık és termékek mellett). Népi építészeti emlékek az Ormánságban témaút olyan távolságban levı falvakban, amelyek kerékpáros túrával könnyen bejárhatóak. Ez egyúttal kerékpáros turisztikai szolgáltatásokat is indukál. Hagyományos állattartás az Ormánságban témaút, amely az építészeti emlékek mellett a csodaszép rétek, fás legelık, delelıjük, gémeskutak, itatók helyszíneit mutatja be. Berekvilág a Dráva-mentén témaút, mindazon különbözı állapotú holtágak, tavak, berkek, lápok mocsarak bemutatására, amelyet a természetvédelmi oltalom megenged. Ez nyilvánvalóan elsısorban az ökoturizmus és a vízi turizmus, horgászturizmus célterülete. Berekrıl berekre kombinált kerékpáros-vízi túraútvonal, ahol a nyíltviző vagy evezhetıvé tett holtágakat lehet végigjárni a térségben. 50

Pontyot itt csukát ott speciális horgászvizek kialakítása és programcsomagba rendezett értékesítése, egyfajta pecás kék túra kialakítása természetesen nem környezetidegen, hanen ıshonos halfajtákkal. A fentiekhez hasonló módon a tervezési idıszakban a korábban nem kataszterezett települések felvételezését követıen várhatóan számos tematikus programcsomag kialakítható lesz. A teljesség igénye (és lehetısége) nélkül tekintsük át, hogy egyes települések estében melyek azok az egyedi tájértékek, amelyek (ha még megvannak) turisztikai hasznosításra érdemesek: Hirics: Lakóházak, ólas górék, gazdasági épületek sora a Rákóczi Ferenc, Vörösmarty Mihály és a Petıfi Sándor utcában, itt az ısi falumag még viszonylag egységes. A Kelemenliget központi épülete az intézı ház -zal. 2,5-3,0 km hosszan elnyúló mocsár a kismartoni határ mentén. Lúzsok: A Fı utcában 10-15 építmény (lakóház, gazdasági épületetek), benne a gyönyörő, kúriaszerő volt református lelkészlak. Piskó: Mintegy 10-15 lakóház és gazdasági épületek sora a Kossuth Lajos utcában és néhány épület a Petıfi Sándor utcában is. A Folyócska-berek (egykor csónakázó út és halászóhely), valamint a Kerek-tó, Piskóitó, a Csöndes- és további berkek. Vejti: Fıleg a Petıfi Sándor utca építészeti emlékegyüttese. Daróczyhalma épületegyüttese, elsısorban a majorsági istállók, magtár, volt határırlaktanya, mely túraközpont, lovas és kerékpáros turisztikai bázis lehetne. Nagyhidi-tó, Piszkói-tó, a vejti ıstölgyes és a fás legelı. Kemse: A Rákóczi út 10-15 portája. Nyíraljai-berek, Nagy-völgyi-mocsárerdı, Lapos-rét. Egyedülálló ısi településszerkezete önmagában kuriózum. Drávakeresztúr: a Holt Dráva és a Korcsina-csatorna találkozásánál fekvı falunak a Révfalu településrésze lehet érdekes, különösképpen az 1920-as években a Klebelsberg Kunóféle népiskola program keretében elkészült nagymérető, földszintes iskolaépület. Felsıszentmárton: A két holtág lehet érdekes, különösen a falutól délnyugatra a Mrtvica-holtág (aminek keleti partja ligetes rét, idıs füzekkel) ökoturisztikai és horgászturizmus célterületként. 6-8 méteres nyílt víztükre ma is kedvelt horgászhely, ami vízcsere megvalósításával jelentısen javítható. 51

Markóc: Több szempontból is figyelemre méltó egy mindössze 36 portából álló falu, amely megırizte eredeti házainak jó részét, a porták szerkezetét és az egyedi faluképet. Drávaiványi: A történelmi faluszerkezet 4-5 nagyon szép népi építészeti emléket ıriz (Kossuth Lajos utca, Rákóczi utca), valamint figyelemre méltó az 1792-es építéső festett kazettás famennyezető mőemlék református templom. Zaláta: Néhány nagyon szép népi lakóház, gazdasági épületek, a volt református lelkészlak. A Kápolna-pusztai (lepusztult) majorság. Kenderföldi-berek, Fekete-tó. Drávafok: A helyi védettséget élvezı Fodor-kúria az Ormánság Alapítvány kezelésében hasznosítva van. Van néhány figyelemre méltó népi építészeti emlék a Fı utcában és az Arany János utcában, de sajnos nem alkotnak olyan mérető egységes utcarészletet, ami jelntıs településképi értéket jelentene. Sok porta erısen átalakított, jellegét vesztette. A hányatott sorsú egykori Bittó-kastély és hajdani kastélypark (angolkert) maradványainak esetleges rekonstrukciója és hasznosítása egy külön ügy. 3.1.5.3 Kulturális rendezvények A legtöbb községben tartanak falunapokat és egy-egy rendezvényt, de ezek nem tekinthetık hagyományosnak, valamint a DDNP is gondoskodik a természettel kapcsolatos programok szervezésérıl. Ilyenek pl. Babócsán a Nárcisz napi-túra, Felsıszentmárton környékén az Orchidea-túra, június elején a Magyar pásztorkutyaterelı Verseny és Konferencia vagy a szeptember közepére, a szarvasok nászának idıpontjára szervezett Bıgı Bika Bandukolás. Az Ormánság fıvárosának tartott Sellye színes kulturális rendezvényei a Dinnyefesztivál, a Motorostalálkozó, a Fürdıfesztivál, a képzımővészeti táborok és kiállítások kellemes idıtöltést és számtalan érdekességet nyújtanak az idelátogatóknak. 3.1.6 Gyógy- és termálturizmus Az NTS alapján a magyar turisztikai szektor elsıdleges kiemelt terméke 2013-ig az egészségturizmus, mely egyúttal a természeti adottságokra épülı kínálatfejlesztés legfontosabb eleme. Az Ormánságban jelenleg termálfürdıként üzemelı sellyei fürdı két medencével várja látogatóit. A magas metakovasav-tartalmú termálvizes medencében az ízületi megbetegedésben szenvedık találnak enyhülést, sportmedencéjében pedig az úszók találják meg számításukat. A fürdı szomszédságában kempingezési lehetıség, valamint 8 fı befogadóképességő vendégház várja a pihenni vágyókat. A szomszédos tavon csónakázhatnak és horgászhatnak is a vendégek. A térség több településén a harkányi gyógyfürdı vendégeire alapozva kiegészítı szolgáltatást teremtı szabadidıs programok szervezését tervezik. 52

3.1.7 Szálláshelyek fejlesztése A turizmus termékeit, szolgáltatásait, az attrakciókat csak úgy célszerő kialakítani, hogy a turisták igénybe is tudják venni azokat. Ezért nélkülözhetetlen a szolgáltatásokkal összhangban lévı, azzal ár-érték arányban lévı szálláshelyek és vendéglátóegységek kialakítása. A szálláshelytényezı a turizmus fejlıdését leginkább hátráltató hiányosságok egyike az Ormánságban. A szálláshelyek kapacitása jelenleg nem elégséges. A minıség a legtöbb szálláshely esetében ugyancsak javításra szorul. Fontos feladat a megcélzott szegmenseknek megfelelı szálláshely-kialakítás, illetve a szálláshelyek összetételének a turisztikai kínálathoz való igazítása. Így a kempingek fejlesztése, vagy a kerékpáros turizmus számára kerékpárosbarát szálláshelyek (zárható és fedett kerékpártárolók és -ırzık kialakítása a szálláshelyen) kialakítása szükséges. 3.1.7.1 Kereskedelmi szálláshelyek a) Szálloda Babócsán a Hársfa Hotel* saját parkolóval, rendezvények számára fenntartott különteremmel, a szobában rádióval, saját kerttel, központi széffel, 24 órás portaszolgálattal várja vendégeit. Programszervezést is vállalnak az egyidejőleg 70 fıt befogadó létesítményben. b) Panzió A Sziget Panzió Sellyén 11 db 2-3 ágyas szobával rendelkezik, így egyszerre 30 vendéget tud fogadni. A szobák tv-vel, rádióval, zuhanyzós WC-vel ellátottak. 80 fıs étterem, csónakázási, lovaglási lehetıség, medence, valamint térítés ellenében szolárium áll a vendégek rendelkezésére. Drávatamásiban a kikötı mellett áll egy félig kész panzió, mely valószínő hamarosan megnyílik a vendégek számára. c) Kemping A sellyei strandon sátorozási lehetıség van, az ár a teljes ellátást és a strandbelépıt is tartalmazza. Szolgáltatási palettájukhoz tartozik még a közös konyha, a bicikli- és hálózsákbérlés. A Hársfa Campingben, Sellyén 6 és 4 személyes sátrakat és 4 fıs apartmanházakat, valamint 4 fıs fasátrakat lehet bérelni a szokásos kempinghelyeken kívül. További kempinget szeretnének Vajszló településen kialakítan. 53

d) Üdülıház A Sellyei Strandfürdınél található egy vendégház is, melyben 1 elıtérrel is rendelkezı szoba 4 fıig, valamint az alsó szinten 2 szoba fürdıvel és konyhával 8 fıig igénybe vehetı. Mindez 4 pótággyal bıvíthetı. Tótújfalu Drávazug vendégházak 2 ház, 2-3 család részére nyújt szállást, ahol fürdıszobás vagy zuhanyozós szobák, játszótér, gyermekjátszó, kerékpározás, kerékpárkölcsönzés, pingpongasztal, saját kert, sátorhelyek, sportpálya, zárt parkoló áll a vendégek rendelkezésére. Csányoszrón egész évben nyitva tartó szálláshely található, mely 40 fı befogadására képes, az elhelyezés 4-6-8, illetve 12 ágyas szobákban oldható meg. Minden szobához külön fürdıszoba tartozik. Kerékpárkölcsönzés, lengıteke, csocsó, pingpong, tollaslabda, szalonnasütı, bográcsozás lehetısége nyílik. A szálláshely erdei iskolák és nyári táborok lebonyolítására is alkalmas. e) Turistaszálló Sellyén a református társegyházközség szálláslehetıséget biztosít az átalakított egykori parókia-épületben. Szálláskínálatuk: 30 férıhelyes épület és sátorozási lehetıség az udvarban. Fızési lehetıség a felszerelt konyhában van. Igény szerint ebéd rendelhetı. Külön szálláslehetıséget biztosítanak családoknak vendégszobában fürdıszobával, konyhával felszerelve. Drávatamásiban a DDNP 20 férıhelyes turistaházat üzemeltet. Kisszentmártonban 4 apartmanos turistaház létrehozását tervezik. f) Ifjúsági szálló Sellyén a Mg. Szakiskola Kollégium és Hotelben összesen 700 fı számára nyújtanak az iskolai szünetekben szálláshelyet 2-3 ágyas szobákban, valamint 3 db 2 ágyas szobában, mely WC-vel, fürdıvel rendelkezik. Étkezési igények kielégítése megoldható. 3.1.7.2 Magánszállásadók Fizetıvendéglátás falusi szálláshelyek, szobakiadók A térség soknemzetiségő lakossága ma is ápolja hagyományait. A népi építészetet, paraszti életet, gazdálkodást, mővészetet bemutató tájházak mellett a népi mesterségeket élı formájukban is megismerhetik és kipróbálhatják a vendégek. A folklórtradíciókat számtalan népmővészeti csoport és rendezvény eleveníti meg. A falusi élet szépségeit és nehézségeit a falusi turizmus keretében mőködı szálláshelyeken testközelbıl tapasztalhatják meg a látogatók. Az Ormánságban fellelhetı falusi szálláshelyek a falusi turizmus fejezetben bıvebb kifejtésre kerültek, ezért itt a még fel nem sorolt fizetı vendéglátók kerülnek említésre. Mindezen kívül 54

Markócon az egyik telektulajdonos sátorhelyet kínál a túrázóknak, Drávagárdonyban nyújtanak 1 házban max. 6 fı részére szálláslehetıséget, Drávasztárán az önkormányzat néhány ingatlan megvásárlásával szálláshelyeket alakítana ki. 3.1.7.3 Egyéb A vízi és a hozzá kapcsolódó turizmusfajták alapja, hogy érdeklıdésüknek és motivációjuknak megfelelı szálláshelyet biztosítsanak a térségbe látogató vendégek számára. A túrázók jobb híján általában vadkempingeznek, melyek általában a kikötık közelében létesülnek. Infrastruktúrájuk nagyon leromlott vagy teljesen hiányos. Karbantartásuk a települések feladata lenne. Ilyen vadkempingek találhatók a Dráva mentén Drávasztáránál, Drávatamásinál és Vejtinél. 3.1.8 Vendéglátás A térség fı turisztikai termékei mellett hasznosítható potenciállal rendelkezik a villányi borvidék mellett a gasztronómiai turizmus. Ezek a termékek azonban a vonzerı jellegébıl adódóan alapvetıen kiegészítı funkciót tölthetnek be. A gasztronómia önmagában ritkán vagy csak egy nagyon szők réteg számára jelent vonzerıt, de a turisták szinte valamennyi csoportja számára fontos kiegészítı attrakció lehet. Ezek a termékek a régió számára tehát fontos kellékek, a vonzerı alapvetı jellemzıinek fontos velejárói. Az alapvetı éttermi és egyéb vendéglátóhelyek megfelelı kiépítése nélkül a térség nem jelenhet meg mint komplex turisztikai desztináció. A vendéglátóhelyek a mai turista igényeinek nem felelnek meg. Alapvetıen a helyi lakosság igényeinek a kielégítését szolgálják. Színvonaluk, kialakításuk és kínálati struktúrájuk sok helyen hiányos, az alapvetı turistafogadás feltételeinek megteremtéséhez szükséges ezek korszerősítése, felújítása és minıségi javítása. A jelenleg üzemelı éttermek, panziók és egyéb vendéglátóegységek többsége házias és tájjellegő ételeket kínál, mely ugyan elsısorban a helyi lakosság igényeire alapoz, de a turisták igényeit is képes kielégíteni. Elsısorban a nagyobb települések (Sellye, Vajszló, Drávasztára) vendéglátóhelyei, mint például a Soproni Ászok Pizzéria vagy a Nimród Vendéglı alkalmas csoportok fogadására. Alkalom nyílik a nemzetiségi konyha megízlelésére is (pl. Seoska Gostiona és az Anica Étterem), melyet a továbbiakban érdemes hangsúlyozottan kezelni, mint fontos és unikális turisztikai vonzerıt a térségben. 55

Kereskedelem, szolgáltatások Magyarországon 3.1.9 Kereskedelem közelmúlt, a piacgazdaság feltételeinek megteremtıdése 1990-ben a rendszerváltással teremtıdtek meg a piacgazdaság megvalósításának feltételei a tulajdonviszonyokban. Lehetıség nyílt az állami vállalatok önálló részvénytársasággá alakulására, korlátolt felelısségő társaságok létrehozására. Az évtized elején nagyrészt lezajlott az állami vállalatok magánkézbe adása. Külföldi befektetések során sorra jelentek meg hazánkban a transznacionális vállalatok. A KGST felbomlásával megváltoztak hazánk eddigi kereskedelmi lehetıségei. Jelentıs visszaesés következett be a korábbi legnagyobb partnerekkel (KGST tagállamok), miközben az áruforgalom növekedett a nyugat-európai országokkal, különösen Németországgal és Ausztriával. A rendszerváltást követıen az egyéni vállalkozások száma néhány év alatt a duplájára nıtt, sőrőbbé vált a kiskereskedelmi hálózat. Az 1990-es évtized elején az egyéni vállalkozások keresıinek aránya a kereskedelemben több mint kétszerese volt a gazdaság egészének megfelelı aránynak. Megfigyelhetı volt Budapest kereskedelmi koncentrációja. A kiskereskedelem ágazati megosztásában jelentıs változások zajlottak le, a korábban vezetı élelmiszer-kereskedelem részaránya csökkent, míg legjelentısebben az iparcikk-kereskedelmi ágazat növekedett. A kereskedelem növekedése azonban az 1990-es években nem egy dinamikus fejlıdés eredményeként jött létre, sıt az évtized elsı felében a kiskereskedelmi forgalom volumene jelentısen visszaesett, míg az ágazatban jelentkezı foglalkoztatottságnövekedés egy része a kényszervállalkozásoknak tudható be. Szintén problémaként jelentkezett jelentkezik, hogy a kereskedelem az egyike azon ágazatoknak, ahol a feketegazdaság aránya nagy. 3.1.9.1 Kereskedelem napjaink 3.1.9.1.1 Külkereskedelem Hazánk legfontosabb kereskedelmi partnerei az Európai Unió tagállamai, 2006-ban az export 74%-a, az import 67%-a bonyolódott ezen államokkal. Mind az export, mind az import volumene és euróban kifejezett értéke nıtt, legnagyobb mértékben a hazánkkal együtt csatlakozott államok viszonylatában. Egyes termékek, például az energiahordozók terén, növekedett a kelet-európai országokkal Oroszországgal, Ukrajnával való kereskedelem. Szintén erısödnek a kereskedelmi kapcsolatok Ázsiával, különösen Kínával. Forrás: KSH 8. táblázat: Hazánk fıbb külkereskedelmi partnerei 2006-ban 2006 Import Export (%) (%) Európai Unió 67 74 Oroszország 9 7 Más európai országok 6 6 Ázsia 16 2 Más kontinens 2 11 56

A külkereskedelem legdinamikusabb árucsoportját a gépek és szállítóeszközök jelentik. Az export 62%-át, az import 50%-át adják, az exportnak 20%-kal, az importnak 16%-kal nıtt a volumene. Szintén jelentıs volt a növekedés a feldolgozott termékek esetében, különös tekintettel a mőanyag alapanyagok és a gyógyszerek esetében. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek 2006-ban az export 5,5%-át, az import 4%-át adták. A nyersanyagok és energiahordozók exportja nem számottevı, de az utóbbi csoportba tartozók importja jelentıs. Az export- és importárak változásai közötti olló, a cserearány a 2005. évi 2,2% után 2006-ban további 1,4%-ot romlott, ennek ellenére az export nagyobb dinamikájának köszönhetıen az egyensúly javul. A külkereskedelmi mérleg hiánya csökken, 2006-ban a hiány mintegy 1 milliárd euró volt. 9. táblázat: Az export és import volumenének növekedése hazánkban 2004-2006 között az elızı évhez viszonyítva 2004-2006 export volumenének növekedése (%) import volumenének növekedése (%) Forrás: KSH 2004 18 15 2005 12 6 2006 17 13 3.1.9.1.2 Belkereskedelem és kiskereskedelem A belkereskedelmen belül megkülönböztetjük az alapvetıen a termelıhöz kötıdı nagykereskedelmet és a fogyasztóhoz kötıdı kiskereskedelmet. Az 1990-es évek folyamán a belkereskedelemben a magán- és külföldi tıke térnyerése jelentette a legnagyobb változást. A rendszerváltás elıtti felvásárláson, majd újraelosztáson alapuló nagykereskedelmi rendszer összeomlott, a nagykereskedelem és a kiskereskedelem közti határ elmosódott. Ma már a kereskedık nagy része márkakereskedı, akik egyszerre kapcsolódnak adott termelıhöz és a fogyasztókhoz (gépkocsi-, divatáru-, bútorkereskedelem stb.). Megjelentek hazánkban a transznacionális vállalatokhoz tartozó nagy áruházláncok, különösen az élelmiszer-kereskedelem területén (Pl.: TESCO, Cora, Auchan, Metro stb.). Ezen a területen kisebb boltokat felölelve jelentıs magyar érdekeltségő hálózat is kialakult, mely Európa több országában is terjeszkedik (CBA). A nemzetközi áruházláncok megjelenése más árucsoportok esetén is megfigyelhetı (IKEA, OBI, Baumax, Bricostore, DM, Decathlon stb.). A korábbi általános áruházakat felváltották a bevásárlóközpontok, plázák, melyekbe több kisebb specializált üzlet települ. A fentiek eredményeként a bolthálózat több mint háromnegyede szaküzlet. A kiskereskedelmi üzletek száma hazánkban 2002 és 2005 között mintegy 2%-kal emelkedett, ám ez területi különbségekkel következett be. Amíg számuk Közép-Magyarországon, a Nyugat-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön növekedett, addig a Közép- Dunántúlon és a Dél-Dunántúlon csökkent, míg Észak-Magyarországon gyakorlatilag nem változott. Szintén aránytalanság tapasztalható a települések ellátottságában: városaink sőrő bolthálózata áll ellentétben falvaink gyér és hiányos ellátottságával. A kiskereskedelmi hálózatra jellemzı a gyors cserélıdés, 2006-ban a megelızı idıszak tendenciájával ellentétben kevesebb boltot nyitottak, mint amennyit bezártak. 57

A kiskereskedelmi üzletek legnagyobb hányada élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozik. 2002-ben az élelmiszer jellegő üzletek és áruházak az összes kereskedelmi üzlet 22,4%-át tették ki, azonban részarányuk 2005-re 20,3%-ra csökkent, folytatva azt a tendenciát, amit az 1990-es évektıl megfigyelhetünk hazánkban. A kereskedelemben és javításban foglalkoztatottak az összes foglalkoztatott 11,9%-át tették ki 2005-ben. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetét tekintve kedvezıtlen pozícióban van az ágazat ám ezek az adatok részben a feketegazdaság nagy részarányának is betudhatók. 10. táblázat: A kereskedelemben dolgozók aránya és az 1000 fıre jutó kiskereskedelmi üzletek száma régiónként hazánkban 2005-ben 2005 kereskedelemben, javításban dolgozók aránya az összes foglalkoztatott százalékában (%) 1000 fıre jutó kiskereskedelmi üzletek száma (db) Közép-Magyarország 14,55 17,10 ebbıl Budapest 13,68 19,09 Közép-Dunántúl 9,45 15,52 Nyugat-Dunántúl 9,72 17,74 Dél-Dunántúl 10,21 18,34 Észak-Magyarország 9,83 14,34 Észak-Alföld 11,84 16,03 Dél-Alföld 11,29 16,70 Magyarország összesen 11,93 16,55 Forrás: KSH 3.1.9.2 A szolgáltatások fıbb jellemzıi hazánkban A szolgáltatások szerepe hazánkban miként a világban is egyre jelentısebb. A szektor alapvetı tulajdonsága, hogy a termelése és a fogyasztása idıben és térben a legtöbb esetben egybeesik, ezért a szolgáltatásoknak a fogyasztókhoz kell igazodniuk. Jellemzıjük továbbá a nagy munkaerı- és tıkeigény. A szolgáltatások között megkülönböztetünk gazdasági (közlekedés, távközlés, kereskedelem, idegenforgalom, pénzügyi szolgáltatások) és társadalmi (oktatás, egészségügy, közigazgatás) szolgáltatásokat. Jelen fejezetben csak azokra térünk ki, melyek máshol önállóan nem jelennek meg. Távközlés területén hazánk a különféle hálózatok fejlettségének tekintetében eltérı képet mutat. A telefonellátottság tekintetében az 1980-as években a kontinensen a legrosszabbak közé tartoztunk, ám az 1990-es évek fejlesztései hatására ma már az európai középmezınybe tartozik Magyarország. Igaz, már a 2000-es években a vezetékes távbeszélıvonalak száma csökkenni kezdett, de ezt ellensúlyozta a mobiltelefonok európai szinten is gyors terjedése. Napjainkban már a mobiltelefon-piac telítıdése figyelhetı meg 2006-ban az elızı évhez képest már csak 7%-al bıvült az elıfizetıi kör. Az internetelıfizetések számának bıvülése kissé visszaesett, de még így is igen dinamikus, az elızı évhez viszonyítva 32%-os a növekedés. Az internetelıfizetések száma ma 1,3 millió. Jelentıs növekedés figyelhetı meg a 58

lakossági felhasználók körében. 2006-ban a lakosság 42%-a használta az internet, így a hosszú éveken keresztül fennálló lemaradás az EU tagállamaihoz képest mérséklıdött. Továbbra is jelentıs a lemaradás a háztartások internet-ellátottságában. Hazánkban a háztartások 32%-a, az EU-ban 51%-a rendelkezik hozzáféréssel. A postahivatalok száma 2005 és 2006 között nem változott. A 2844 hivatalból 183 Budapesten, 797 más városban, 1964 más településen mőködött. A turizmus hazánk dinamikusan növekvı ágazata, 2005 és 2006 között 6,2%-al növekedett a Magyarországra látogató külföldiek száma (40,9 millió fı). A látogatók döntı többsége Európából érkezett, több mint felük az Európai Unió tagállamaiból. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei 5,7%-al nıttek. A vendégek 39,1%-a Budapest-Közép-Dunavidékre érkezett, 16,3%-a Balatont választotta. A legdinamikusabban növekvı térség az Észak-Alföld. A 300 391 kereskedelmi szálláshely 37,7%-a szállodai, 26,9%-a kempingi, 13,6%-a panziói férıhely. A foglalkoztatottak 8,9%-a dolgozik a turizmusban, ez közel 400 ezer fıt jelent. Hazánkban 1987-ben történt meg a bankrendszer kétszintővé tétele, a jegybanki és kereskedelmi banki funkciók szétválasztása. Az 1990-es években a bankok száma rendkívül megemelkedett (1995-ben 44), ám az évtized végére kissé lecsökkent (2000-ben 30) és stabilizálódott. A kereskedelmi bankok központjai kivétel nélkül Budapesten találhatóak, a fiókok száma és így a területi ellátottság szintje a településméret csökkenésével egyenes arányban változik. A takarékszövetkezetek rendelkeznek a legnagyobb fiókhálózattal, területi lefedettségük vidéken kedvezıbb. Napjainkban a banki és biztosítási szolgáltatások összefonódása figyelhetı meg. Kiemelendı, hogy a biztosítási szektorban kimagaslóan magas a külföldi tulajdonú társaságok részaránya, több, mint 95%. Kereskedelem és szolgáltatás a Dél-dunántúli régióban A régión belüli fejlettségi különbségek meglehetısen szélsıséges eltéréseket mutatnak. A nagyvárosok térsége, valamint a Balaton menti kistérségek fejlıdésével éles ellentétben állnak a Dráva mentén, valamint a megyék belsı határain mozaikszerően elhelyezkedı elmaradott kistérségek. A régió lakosságának közel fele hátrányos helyzető térségben él, ezen belül a leghátrányosabb helyzető térségekben a népesség közel 20%-a él. Ez utóbbi arány csak két régióban magasabb Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon. A régió legfejlettebb térségei Kaposvár, Pécs és Szekszárd, illetve Siófok környéke. A három megyeszékhely közül Kaposvár az elmúlt idıszakban számottevı növekedést ért el. Pécs gazdasági, szolgáltatási, oktatási, kulturális dominanciája jelentıs. A fejlett területekre a relatíve kedvezı, az országos átlagtól azonban kissé elmaradó foglalkoztatottsági és jövedelmi viszonyok jellemzıek. Meg kell említeni még Paks környékét is, ahol a helyi gazdaságba szervesen nem viszont a foglalkoztatásba jelentısen beépült atomerımő teljesítménye felhúzza nem csak a kistérség, hanem egész Tolna megye statisztikai mutatóit. A régió kevés számú urbanizált térségét kivéve csak néhány térségben indult meg a helyi adottságokra alapozott gazdasági fejlıdés. A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet térségében a turizmusra alapozva viszonylag stabil fejlıdés tapasztalható annak ellenére, hogy a vendégforgalom erısen szezonális. A minıségi bortermelésen alapszik a Harkány-Siklós- Villány térség fejlıdése. A települések társadalmi és gazdasági fejlettségét kifejezı 59

mutatóiból készített komplex indikátor értékek térképi megjelenítése kirajzolja a régió területi egyenlıtlenségeit. A régió aprófalvas térségeinek leszakadása folyamatos. Magas, néhol 30%-ot elérı munkanélküliséggel, alacsony foglalkoztatottsággal, elvándorlással küzdı elzárt, nehezen megközelíthetı zárványterületek alakultak ki a Dráva-mentén, különösen az Ormánságban, Zselicben, Hegyháton, valamint Külsı- és Belsı-Somogy egyes területein. E területeken halmozottan hátrányos helyzető, kirívó szegénységgel küzdı, általában kevéssé iskolázott, egyre öregedı népesség él, és e területeken koncentrálódik a régió cigány lakosságának zöme is. Ugyancsak nagy a romák aránya a pécsi volt bányászkolóniák és munkásnegyedek területén (különösen a város keleti felében). A régiós bruttó átlagkeresetek gazdasági áganként jelentısen differenciálódtak és a mezıgazdaság, illetve a villamos energia-, gáz-, gız-, vízellátás ágazatok kivételével valamennyi nemzetgazdasági ágban alacsonyabbak voltak, mint országosan. A legmagasabb keresetek a közigazgatás, a védelem, valamint a kötelezı társadalombiztosítás ágazatban voltak. A megyeszékhellyel és környékével nem vehetik fel a versenyt a régió egyéb térségei. A gazdaság valamely területén erıs szereppel rendelkezı területek lakosságának jövedelmi helyzete kedvezıbb (Paks, Siófok, Fonyód). A megyeszékhelyektıl távolabbi, rossz infrastruktúrával, gyenge ipari, idegenforgalmi stb. kapacitással bíró területeken elért jövedelmek jóval átlag alattiak. Településtípusonként vizsgálva a városok (ezen belül is kiemelten a megyeszékhelyek) lényegesen kedvezıbb lehetıségekkel bírnak a községeknél, amelyek közül csak azok mutatói elınyösebbek, ahol valamely nagyváros közelségének kedvezı hatása érvényesül. A régiós átlagtól jóval alacsonyabb jövedelmi szintek egybeesnek a perifériális, jellemzıen aprófalvas településszerkezető hátrányos helyzető térségekkel. Az alacsonyabb jövedelmek az aprófalvas jelleggel, a gyenge ipari kapacitással, a munkahelyek hiányával, valamint az infrastrukturális elmaradottsággal függnek össze. E térségek központjai gyenge gazdasági húzóerıvel rendelkeznek. A régió ipari értékesítésén belül az export aránya jelentısen elmarad az országos kiviteli hányadtól. Az egyes ágazatok értékesítésén belül legnagyobb hányad a gépiparban és a textiliparban került külpiacokra, ezen iparágak eladásainak nagyobb hányada külföldön realizálódik. A régióban a hagyományos és az új iparágakban egyaránt elindultak a klaszterszervezıdések: autóipari klaszter szekszárdi központtal, egészségipari klaszter Pécsen és Dombóváron, cipıipari klaszter Bonyhád térségében, a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter tevékenysége pedig kis részben kiterjed a Dél-Dunántúlra is. Vállalkozói inkubátor az elmúlt években több helyen is létesült a régióban, de a legtöbb helyen mőködésük nem éri el az inkubátoroktól elvárható szolgáltatási szintet, holott az induló KKV-k erısítésének egy jelentıs eszközévé kellene válniuk. A legtöbb szolgáltatást a kaposvári, a mohácsi és a dombóvári inkubátorház nyújtja, ezek mellett még Pécsett, Pécsváradon és Tamásiban jött létre ilyen intézmény. A Dél-Dunántúlon a mohácsi és a barcsi vállalkozási övezet alakult ki. Hiányoznak a kezdı vállalkozásokat segítı tanácsadási, oktatási programok, melyek kellı támogatást adnak az eredményes gazdasági tevékenység megalapozásához. A Dél-Dunántúlon az országos átlaghoz képest kevesebb új gazdasági szervezet alakult. Az alacsonyabb növekedési ütem ellenére a Dél-Dunántúlon a szervezetsőrőség magasabb, közel 60

azonos értéket mutat a másik két dunántúli régióval, és erısen meghaladta az ország keleti régióiban regisztrált értékeket. A foglalkoztatottak száma alapján az országosnál kisebb a régióban a közép- és nagyvállalatok aránya. Az egyéni vállalkozások aránya meghaladja az országos értékeket,ezek jelentıs számban mikrovállalkozások. A Dél-Dunántúlon 2006-ban valamivel több, mint 109 000 vállalkozás minısült mőködınek. E vállalkozásoknak több mint fele tartozik a társas vállalkozások közé. A társas vállalkozások számának gyarapodása élénkebb volt az egyéni vállalkozásokénál, ezért az összes vállalkozásszámon belüli arányuk is növekedett. A régió megyéi közül az e formákban mőködık hányada Baranyában volt a legmagasabb, Somogyban és Tolnában alacsonyabb szinten alakult, de mindhárom megyében csökkent az elızı évekhez képest. 2006-ra a társas vállalkozások száma már meghaladta a 10 ezret. A nonprofit szervezıdések száma azonban meglehetısen alacsony. Mindösszesen 57 ilyen típusú vállalkozás van a régióban. Az egyéni vállalkozások száma évrıl évre csökken a térségben, 2006-ban ez a szám már csak 8.103 volt. A térség viszonylagos gazdasági passzivitását jelzi, hogy a növekedés szerényebb az országos és a fıváros nélkül számított országos átlagnál. A gyarapodás mértéke az ország hét régiója közül a második legkisebb volt, csupán néhány tized százalékponttal elızve meg a dél-alföldi térségét. A nagyobb szervezetszámú társas formákban az ország minden térségében viszonylag élénk növekedés tapasztalható, míg a részvénytársaságok száma a Dél-Dunántúlon nem érte el az öt évvel korábbit (országosan is csekély mértékben nıtt), a szövetkezetek körében pedig általános volt a visszaesés. A mőködı vállalkozások regisztráltakon belüli aránya, illetve annak változása jelzi, hogy a nyilvántartott vállalkozásoknak ténylegesen milyen hányada végez folyamatos gazdasági tevékenységet, és mekkora az a hányad, amely az adminisztratív nyilvántartásokban való szereplés ellenére nem kapcsolódik be a térség gazdasági életébe. Ezt az összehasonlítást a rendelkezésünkre álló adatok alapján csak a társas vállalkozásokra tudjuk elvégezni. A regisztrált vállalkozások, illetve azon belül is az egyéni vállalkozások számában ugyanis az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül az üzletszerő gazdasági tevékenységet folytató, külön adószámmal rendelkezı magánszemélyek is benne foglaltatnak, míg a vállalkozásdemográfiai megfigyelés ez utóbbi körre nem terjed ki, így a mőködı vállalkozások között nem szerepelnek. Az adminisztratív nyilvántartásokban szereplı vállalkozásoknak viszonylag széles köre nem vesz részt ténylegesen a gazdasági életben. A régión belül a Tolna megyei arány volt a legmagasabb. A legalacsonyabb hányad a Siklósi kistérségben alakult ki, amelyet a Komlói és a Sellyei kistérség követett. A regisztrált társas vállalkozásoknak a legmagasabb hányada Sásd, Pécsvárad, Lengyeltóti, Siófok, valamint Szekszárd térségében minısült mőködınek. A vállalkozások döntı hányada a legkisebbek közé tartozik. A Dél-Dunántúlon a mőködı vállalkozások több mint 90%-a 10 fı alatti létszámmal tevékenykedett. A Dél-Dunántúlra nézve ugyancsak kedvezıtlen, hogy a nagyobb vállalkozások országos számán belül alacsonyabb a régió részesedése, mint az összes vállalkozásszámon belül, ami a nagy teljesítményre képes szervezetek ritkább elıfordulását jelenti. Pécs a vonzáskörzetén belül is meglehetısen nagy hányadát koncentrálja a vállalkozásoknak. A baranyai megyeszékhelyen mőködött a régió vállalkozásainak közel egyötöde. Még magasabb a baranyai megyeszékhely részesedése a nagyvállalkozásokon belül. A régióban székhellyel rendelkezı mindössze 53, legalább 250 fıt foglalkoztató vállalkozásnak egyharmadát (17-et) Pécsett tartották nyilván, míg Baranya kilenc kistérségébıl ötben nem mőködött egyetlen nagyvállalkozás sem, s ugyancsak öt ilyen akadt a régióhoz tartozó másik két megyében is. A bejegyzett, mőködınek minısülı vállalkozások statisztikai fıtevékenységük alapján legnagyobb számban a kereskedelem, javítás, illetve az ingatlanügyletek, gazdasági 61

szolgáltatás nemzetgazdasági ágba voltak besorolva. A kereskedelmet kivéve a szolgáltató ágak mindegyikében nıtt kisebb-nagyobb mértékben a mőködı vállalkozások száma, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, illetve a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén azonban ez a növekedés nagyon csekély volt. Élénk gyarapodás mérhetı ugyanakkor az egyéb közösségi, személyi szolgáltatással foglalkozók körében, továbbá a még így is viszonylag alacsony vállalkozásszámú oktatás, egészségügyi, szociális ellátás, pénzügyi közvetítés (szolgáltatás) területén. A termelı ágak közül ugyanakkor csupán az építıiparban volt jellemzı a vállalkozásszám bıvülése, az ipar és a mezıgazdaság területén némi mérséklıdés tapasztalható. A csökkenést, illetve a csupán szerény gyarapodást regisztráló nemzetgazdasági ágakról is elmondható azonban, hogy a háttérben az egyéni vállalkozások számában bekövetkezett visszaesés áll, a társas vállalkozások száma ugyanis minden nemzetgazdasági ágban növekedett. Jelentısebb eltérés mutatkozik viszont, ha a régión belüli kisebb térségeket nézzük. Baranya megye ágazati szerkezetében az ingatlanügyletek, a gazdasági szolgáltatás területén tevékenykedık fordulnak elı a régió átlagánál nagyobb hányadban, a Pécsi kistérség (döntıen a megyeszékhely által elıidézett) magas arányából eredıen. (E nemzetgazdasági ág súlya jellemzıen a nagyobb városokban és körzetükben erıteljesebb nyilván az ide tartozó szolgáltatások iránt itt teremtıdik meg a kellı piaci igény, így Kaposvár és Szekszárd körzetében ugyancsak magasabb az e tevékenységekkel foglalkozó szervezetek súlyaránya, mint az adott megye többi kistérségében). A Pécsi térségben valamelyest gyakoribbak az oktatással és az egészségüggyel, szociális ellátással foglalkozó szervezetek is. A vállalkozások számának növekedésével a fajlagos mutatók is javultak. A Dél-Dunántúlon 2004-ben 63 mőködı vállalkozás jutott 1000 lakosra, 2006-ban pedig már 113. Lényeges lemaradás Közép-Magyarországhoz képest mutatkozott, ahol a fıváros rendkívül nagy vállalkozássőrősége következtében kiugróan magas a mutató értéke. A régión belül Baranyában ért el legmagasabb értéket a vállalkozások 1000 lakosra jutó száma, de ez is országos átlag alatti. Az elıbbiek alapján is látható, hogy a lakosság számára vetített vállalkozásszám csupán a megyeszékhelyek körzetében, továbbá a Balaton-parti térségekben érte el, vagy haladta meg az ország, illetve a régió átlagát. A leginkább vállalkozásszegény körzet a rossz gazdasági és foglalkoztatási helyzete alapján rendkívül lemaradó térségnek számító sellyei, de meglehetısen alacsony a vállalkozássőrőség Sásd, Szigetvár, Szentlırinc, Barcs, Csurgó, Lengyeltóti és Tab térségében is. A kiskereskedelmi üzletek számát tekintve a régió a harmadik legrosszabb mutatóval rendelkezik, összesen 17.798 üzletet számoltak 2006-ban, melynek legjelentısebb része élelmiszerüzlet vagy áruház. A külföldi érdekeltségő vállalkozások száma nagyon alacsony, a külföldi tıke jelenléte is meglehetısen alacsony, mindössze 1,3%. A GDP a Dél-dunántúli régióban 6,9%, ami messze a legalacsonyabb az egész országban. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak száma a harmadik legmagasabb, míg az iparban dolgozók száma a legalacsonyabb ebben a régióban. A teljes munkaidıben foglalkoztatott fizikai foglalkozásúak száma 27%-kal magasabb, mint a szellemi foglalkozásúak száma. A munkanélküliek számát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a Dél-Dunántúl negyedik a régiók között. Meglehetısen magas a munkanélküliek aránya, míg az alkalmazásban állók aránya alacsony. Elsısorban a mezıgazdaságban magas a munkavállalók aránya, míg az iparban dolgozók aránya ebben a régióban a legalacsonyabb. 62

Kereskedelem, szolgáltatások az İs-Dráva Program térségében 3.1.10 Barcsi kistérség Kereskedelem A 90-es években a kereskedelmi szektor vált a Barcsi kistérség legjelentısebb ágazatává. Ezekben az években leginkább a horvát bevásárlóturizmusra alapozott kereskedelemben történt óriási fejlıdés. A délszláv háború után Horvátországban kialakult átmenetileg áruhiánnyal és magas árszínvonallal sújtott gazdasági helyzet miatt a határ magyar oldalára irányuló bevásárlóturizmus állandó forgalmat és biztos bevételeket jelentett az évtized végéig a barcsi kereskedık számára. A horvát vásárlók szinte mindenféle árucikk iránt jelentıs érdeklıdést mutattak, különösen az élelmiszerboltok, a ruházati boltok és az építıanyagot árusító üzletek iránt. Jellemzı, hogy a 90-es évek második felében több mint 300 ruházati kiskereskedelemre, és több mint 50 pénzváltásra kiadott mőködési engedély volt érvényben az alig 12.000 lakosú városban (Forrás: Barcsi Önkormányzat nyilvántartása). A barcsi kiskereskedelem ebben az idıben bıven felülmúlta a város méretéhez képest viszonyított átlagos kiskereskedelmi szolgáltatási szintet, mind a kereskedelmi infrastruktúra, mind a forgalom vonatkozásában, köszönhetıen a horvát bevásárlóturizmusnak. A 90-es évek vége felé kezdtek megtelepedni Barcson a bevásárlóközpontok, azonban elsıként a Pólus Rt. üzlete nyitott meg. Ugyanakkor gyors ütemben nıtt a városban a butikok száma, fejlesztett az ÁFÉSZ, és egyes nemzetközi üzletláncok Rossmann, DM, Billa is megjelentek. A barcsi kiskereskedelem szerkezete meglehetısen torz képet kezdett mutatni az egyoldalú horvát bevásárlóturizmus igényeihez mért fejlesztések révén. A horvát vásárlók által kevésbé keresett árucikkek például a mőszaki cikkek esetében a város kereskedelme elmaradt a kívánt fejlıdéstıl. A jellemzıen butikszerő magánkereskedelem a gyorsan forgó, jelentıs tıkeinvesztíciót nem igénylı termékek forgalmazására állt rá, míg ettıl elmaradt a nagyobb tıkét igénylı termékek (pl. mőszaki cikkek, barkácstermékek, lakberendezési cikkek, építıanyagok stb.) kínálata. Az ezredfordulóra a bevásárlóturizmus aránya a múlt évtizedben meglevı 90%-os arányról mindössze 10%-ra csökkent, miáltal a kereskedelem szerkezete újra kényszerő átalakuláson megy keresztül. A butikok mintegy 30%-a kénytelen volt bezárni, míg a megmaradtak egy része profilt váltott. Mindemellett megállapítható, hogy a kínálat tovább bıvül, hiszen 2003- ban megnyílt a Penny Market, majd az elmúlt években a Lidl áruház is. Így összességében elmondható, hogy a munkanélküliség nem csökkent, mert az újak megjelenésével a meglevı üzletek egy része kénytelen bezárni, a meglevı létszámot leépíteni. Az ezredforduló óta Horvátországban stabilizálódott a politikai helyzet várhatóan Horvátország lesz a következı belépı állam az Európai Unióba, ezzel együtt az áruhiány megszőnt, illetve a két ország árszínvonala között már csak néhány termék esetében tapasztalható jelentıs különbség. Mindezek mellett megállapítható, hogy a kereskedıknek és a városnak is jelentıs jövedelemforrást teremtett és teremt mind a mai napig a Horvátországból érkezı bevásárlóturizmus, ugyanakkor ennek jelentıs része a szürke- és feketegazdaságban realizálódik. Barcson a munkaerı legnagyobb részét ez a szektor foglalkoztatja, de a környezı települések lakóinak is számos munkalehetıséget teremt. A kistérség kistelepülései kevésbé részesültek a bevásárlóturizmus elınyeibıl. Kimutatható forgalomnövekedés Csokonyavisontán és Babócsán volt, ahol a termálfürdık miatt idegenforgalmi szempontok is vezérelték az idelátogató horvát vendégeket. 63

11. táblázat: 1000 lakosra esı kiskereskedelmi üzletek: Somogy megye kereskedelmi helyzete 2002-ben Kistérség Kiskereskedelmi üzlet 1000 lakosra 2005. Kiskereskedelmi üzlet 1000 lakosra 2002. Balatonföldvári 31 31 Barcsi 21 23 Csurgói 13 13 Fonyódi 37 38 Kaposvári 17 18 Lengyeltóti 13 13 Marcali 17 17 Nagyatádi 16 16 Siófoki 36 37 Tabi 16 16 Kistérségek összesen 21 22 Forrás: Somogy megye Statisztikai évkönyv 2002., 2005. A kereskedelem azonban még mindig meghatározó a térségben. Az 9. táblázat a Barcsi kistérség és Somogy megye többi kistérségében az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek számbeli összehasonlítását tartalmazza. Jól látható, hogy az alapvetıen kereskedelembıl és idegenforgalomból élı Balaton-parti kistérségek (Balatonföldvári, Fonyódi, Siófoki) után az 1000 lakosra esı kiskereskedelmi üzletek tekintetében a Barcsi kistérség következik mind 2002-ben, mind 2005-ben. Némileg mérséklıdött ugyan az 1000 lakosra vetített kiskereskedelmi üzletek száma 2002 és 2005 között, azonban így is mintegy 20%-kal megelızi a Kaposvári, Marcali és Nagyatádi kistérségeket. A 2005-ös adatok szerint a Barcsi kistérségben 547 kiskereskedelmi üzlet mőködött, melynek 17.7%-a (97 üzlet) ruházati szaküzlet, és 23.76%-a élelmiszer jellegő üzlet és áruház. Települések 12. táblázat: Kiskereskedelmi üzletek, 2005 Kereskedelem a Barcsi kistérségben az İs-Dráva Program településein Ebbıl: élelmiszer Kiskereskedelmi jellegő Kiskereskedelmi üzlet 2005 üzlet és üzlet 2003 áruház 2005 Ebbıl: élelmiszer jellegő üzlet és áruház 2003 Drávagárdony 0 0 1 0 Drávatamási 3 1 3 1 Kastélyosdombó 3 1 4 1 Lakócsa 5 3 4 2 Potony 1 1 2 2 Szentborbás 1 1 1 1 Tótújfalu 1 1 1 1 Forrás: KSH, Somogy megyei évkönyv, 2005. A 10. táblázat jól szemlélteti, hogy az İs-Dráva Program érintett településeinek viszonylatában is a mőködı kiskereskedelmi üzletek döntı hányada élelmiszer jellegő. Összesen 14 kiskereskedelmi egységet tartottak számon 2005-ben, melybıl 8 volt élelmiszerbolt, azaz az üzletek 57%-a. 2003-ban még 16 kiskereskedelmi üzlet mőködött a térségben, ebbıl akkor is 8 volt élelmiszer jellegő üzlet. 2003 és 2005 között Drávagárdony egyetlen kiskereskedelmi üzlete is bezárt, hasonlóan Kastélyosdombó egyik üzletéhez, vagy Potony egyik élelmiszer jellegő boltjához. Egyedül Lakócsán bıvült a kiskereskedelmi kínálat, egy élelmiszer jellegő bolttal. 64

3.1.11 Barcsi kistérség szolgáltatások A szolgáltatási szektor szerepe meghatározó szerepet tölt be a térség gazdaságában, azonban az ágazat részaránya jelentıs mértékben elmarad az országos értéktıl. A Barcsi kistérségben a lakossági szolgáltatások, az infrastrukturális helyzet mindenhol kielégítıen megoldott. A térségre különösen jellemzı, hogy Barcs nagyon központi szerepet tölt be mind az egészségügyi, mind az oktatási szolgáltatások terén. Közmőellátottsága, egészségügyi (kórház nincs), oktatási, kommunikációs infrastruktúrája központi szerepének megfelelıen kimagasló. A vendéglátási szolgáltatások terén, illetve a kiskereskedelmi egységek tekintetében ellátottsága kiemelkedıen magas, de belsı szerkezete aránytalan. A kistérségben 2005-ben a 547 kiskereskedelmi üzletbıl 397 található Barcson (ebbıl 62 élelmiszer jellegő, 89 ruházati jellegő üzlet, s mintegy 76 vendéglátóhely). A kistérségi 6 gyógyszertárból 2 Barcson üzemel. Mindezek elsıdleges oka a korábban jelentısen kimagasló, mostanra azonban csökkenı tendenciát mutató határ menti (horvát) bevásárlóturizmus. A horvát bevásárlók elmaradásából keletkezı kiesı keresletet, bevételeket várhatóan a helyi, térségi lakosság fogyasztása nem tudja majd teljes egészében lefedni, így várhatóan ezen egységek száma csökkenni fog. A bevásárlóturizmussal összefüggésben jelentısen megnıtt az éttermek száma, ugyanakkor a városban nem mőködik gyorsétterem. A meglévı lakossági szolgáltatások mennyisége és minısége kielégítı, viszont problémát jelent a javító és szórakoztató szolgáltatások szők keresztmetszete, hiányzik a patyolat által nyújtott szolgáltatás. Ezen hiányágazatok pótlásához értékesíthetı ingatlanokkal befektetési lehetıségeket biztosít az önkormányzat. A gazdaság versenyképes mőködésének egyik alappillére az üzleti szolgáltatások minél szélesebb körő megléte. Jelentısen hozzájárulnak a termékek gyorsabb piacra jutásához, a termelési hatékonyság növeléséhez, vagy a vállalkozások által elıállított hozzáadott érték növekedéséhez. Somogy megyére is jellemzı, hogy a különbözı üzleti szolgáltatások leginkább a megyeszékhelyen és a városokban koncentrálódnak, míg a megye többi településén nem elérhetık a legalapvetıbb szolgáltatások sem. E településeken számos pénzügyi szolgáltatás megtalálható a postahivatalban, míg a nagyobb településeken takarékszövetkezetek vagy bankfiókok is mőködnek. Érvényes mindez a Barcsi kistérségre is. Pénzügyi szolgáltatásokat nyújt a térségben a Drávamenti Takarékszövetkezet, a városban pedig emellett az OTP és a Kereskedelmi és Hitelbank biztosít. A 90-es évek második felében a CIB és a Siklósi Takarékszövetkezet is üzemelt a városban, melyek mostanra megszőntek. A térségbeli üzleti szolgáltatások közé tartoznak a határállomáshoz kapcsolódó logisztikai szolgáltatások is. A térségben négy termálfürdı található, azonban eddig egyedül Csokonyavisontán épült olyan termálfürdı, amely nemzetközi viszonylatban is említést érdemel, fıképp az idelátogató német és horvát turisták révén. A meglévı létesítmények infrastrukturális feltételeinek és a kapcsolódó szolgáltatásoknak a további fokozatos fejlesztése elengedhetetlen. A kistérségben szélesebb körben kiépített ellátási és szolgáltatási infrastruktúrával leginkább a körzeti központok, a körjegyzıségek rendelkeznek. A kistérségben 7 önálló és 19 körjegyzıi hivatal mőködik. Egy-egy körjegyzıséghez általában 3-4 település tartozik. A kistérséget 5-6 mikrokörzetre lehet osztani, amelyek részben a kialakult szokásokon, részben a jelenlegi körjegyzıségi rendszeren, részben a 65

funkcionális és földrajzi egybetartozáson alapulnak. A mikrokörzetek melyek semmiféle hivatalos besorolást nem jelentenek a következık: DARÁNY - Drávagárdony, Kastélyosdombó, Drávatamási, Istvándi. LAKÓCSA - Tótújfalu, Szentborbás, Potony. Homokszentgyörgy - Szulok, Kálmáncsa, Lad, Patosfa. Babócsa - Komlósd, Péterhida, Somogyaracs, Rinyaújnép. Csokonyavisonta - Rinyaújlak (és a szomszéd térséghez tartozó Görgeteg és Rinyaszentkirály). Vízvár - Bélavár, Heresznye, Bolhó. Mindezek alapján, illetve a fent ismertetett adatok alapján is megállapítható, hogy a mikrokörzetek központjai közé tartozik Lakócsa, mely leginkább Tótújfalu, Szentborbás, Potony központja, illetve Darány, mely a Barcsi kistérségbe tartozó többi İs-Dráva Program által érintett település (Drávagárdony, Kastélyosdombó, Drávatamási, Istvándi) központja. Sellyei kistérség kereskedelem és szolgáltatások 3.1.12 Sellyei kistérség - kereskedelem A Sellyei kistérség déli határát a Dráva képezi, teljes hosszában közös határvonalat képezve Horvátországgal. Azonban a kistérség területén nincs határátkelı-állomás, így a legközelebbi átkelık Barcson és Drávaszabolcson találhatóak. A kistérség viszonylag távol esik a 6-os és az 58-as fıközlekedési útvonalaktól, és az utóbbi idıkben végrehajtott vasútforgalmi átszervezések során a kistérségen keresztülhaladó fı vasúti vonalon megszüntették az utasforgalmat, tovább fokozva ezzel a térség településeinek elszigeteltségét. Mindezek mellett a délszláv válság is erısítette a kereskedelem hanyatlását, hiszen a multinacionális cégek logisztikai útvonalai is elkerülték a térséget. A térségben mőködı kereskedelmi vállalkozások kisüzemi volumenére, a magánvállalkozók tevékenységére jellemzı az országos átlagnál magasabb munkanélküliségbıl eredı vásárlóerı hiánya. A korábbi kényszervállalkozók egyes kistelepüléseken kénytelenek bezárni üzleteiket, így egyre több településen lesz az árukínálat csekélyebb, néhol ellátási problémákat okozva. Települések 13. táblázat: 1000 lakosra esı kiskereskedelmi üzletek, 2003-ban és 2005-ben Kereskedelem a Sellyei kistérség İs-Dráva Program által településein Kiskereskedelmi üzlet 2005 Ebbıl: élelmiszer jellegő üzlet és áruház 2005 Kiskereskedelmi üzlet 2003 Ebbıl: élelmiszer jellegő üzlet és áruház 2003 Bogdása 4 2 4 2 Csányoszró 6 3 6 3 Drávafok 7 2 7 2 Drávaiványi 3 2 3 2 Drávakeresztúr 2 1 2 1 Drávasztára 3 3 5 3 Felsıszentmárton 11 3 12 3 Hirics 3 2 4 3 Kákics 2 1 2 1 Kemse 1 0 1 0 66

Települések Kereskedelem a Sellyei kistérség İs-Dráva Program által településein Kiskereskedelmi üzlet 2005 Ebbıl: élelmiszer jellegő üzlet és áruház 2005 Kiskereskedelmi üzlet 2003 Ebbıl: élelmiszer jellegő üzlet és áruház 2003 Lúzsok 2 1 2 1 Adorjás 3 2 3 2 Baranyahídvég 2 1 2 1 Markóc 2 1 2 1 Nagycsány 1 1 1 1 Piskó 3 2 3 2 Kisszentmárton 5 3 5 3 Sámod 2 1 2 1 Sellye 62 18 60 20 Sósvertike 2 1 2 1 Vajszló 41 10 40 11 Vejti 4 3 4 3 Zaláta 5 2 5 2 Összesen: 176 64 177 69 Forrás: KSH Baranya megyei évkönyv, 2005., 2003. A térség kereskedelmére jellemzı, hogy a nagyobb településekre koncentrálódik a kiskereskedelem, és a kistelepülések többségén általában csak élelmiszer jellegő üzletek mőködnek. Az 11. táblázat adataiból jól látható, hogy míg Drávasztára és Felsıszentmárton esetében a kiskereskedelmi üzletek száma csökkent az élelmiszer jellegő boltok számának változatlansága mellett 2003 és 2005 között, addig Sellyén és Vajszlón, ha kis mértékben is, de növekedett a kiskereskedelem, azonban az élelmiszer jellegő üzletek számának csökkenése mellett. A települések többségére jellemzı, hogy az elmúlt évek során kialakult kiskereskedelmi szerkezet fenntartható, csak Hiricsen szőnt meg egy élelmiszerbolt. 3.1.13 Alapvetı szolgáltatások (lakossági, mezıgazdasági és egyéb) A nagyobb településeken elérhetı szolgáltatások is csak kistérségi hatókörőek. Mindemellett a statisztikai adatok nem tartalmazzák azon szolgáltatásokat, amelyek regisztrálatlanul (feketén) mőködnek. A térség általános gazdasági fejlettsége azonban számos szolgáltatót, mint például kımőveseket, kovácsokat, asztalosokat, villanyszerelıket, vízvezeték-szerelıket stb. arra kényszerít, hogy ha átmenetileg is, de a feketegazdaságban tevékenykedjen. A mezıgazdasági szolgáltatások a leginkább gépi munkavégzést jelentenek, amelyek többsége szintén nem legális vállalkozás. Mindez bár kétségkívül törvénytelen, a térség élni akarását és közösségi erejét is jelzi, és egyben azt is, hogy az ország legelmaradottabb térségeiben a vállalkozások mai központi szabályozása nem tartható. A kistérségben meglehetısen korlátozott a különbözı szolgáltatások elérhetısége. Jellemzı, hogy a banki szolgáltatások terén is mindössze egyetlen országos kereskedelmi banknak, az OTP-nek van fiókja Sellyén. Számos településen takarékszövetkezetek mőködtetnek kirendeltségeket, csakúgy, mint a Szentlırinc-Ormánság Takarékszövetkezet, melynek a Sellyei kistérségben Sellyén, Vajszlón és Felsıszentmártonban vannak kirendeltségei, míg Drávafokon betétgyőjtı pénztára. A postafiókok hálózatának átszervezése során a mobilpostahálózat kiépítése és a kisforgalmú hivatalok bezárása az elsık között indult meg a Sellyei kistérségben 67

Kereskedelem és szolgáltatások a Siklósi kistérségben 3.1.14 Kereskedelem A baranyai kistérségek között a Siklósi kistérség kiskereskedelmi üzleteinek száma a 2000 2005-as idıszakban végig a legmagasabbak közé tartozott, a Pécsi és a Mohácsi kistérségeket követte a rangsorban. A KSH 2005-ös adatai szerint a kiskereskedelmi üzletek száma a Pécsi kistérségben 3188, a Mohácsi kistérségben 856, míg a Siklósi kistérségben 709 volt. E kiemelkedıen magas érték magyarázata a horvát határ közelsége miatt jelentkezı bevásárlóturizmusból fakadó lehetıségek. A Siklósi kistérségben az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma 19 volt, mely Baranyában a legmagasabb: a Pécsi kistérség 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzleteinek száma 17, míg a baranyai átlag is csak 16 volt. A térség gazdasági helyzetét figyelembe véve valószínősíthetı, hogy nem csupán a helyi igényeket elégíti ki a kiskereskedelmi hálózat. A bevásárlóturizmus visszaesésével a kiskereskedelmi kapacitások jelenleg túlzottak, a piac erısen telített, e téren további csökkenés várható. Jellemzı, hogy a mőködı vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása kapcsán megállapítható, hogy a kistérségben a társas vállalkozások többsége (39%) kereskedelemmel és javítással foglalkozik. A 2001. évi adatok után a 2005-ös felmérés is még azt mutatta, hogy ez az egyéni vállalkozások körében jövedelmezı tevékenység, hiszen a határ közelsége miatt, a bevásárlóturizmus adta lehetıségek még mindig számos kiskereskedınek nyújtanak megélhetést. Az İs-Dráva Program településein a vállalkozások jellemzı mőködési területei az alábbi táblázatban láthatók: Település 14. táblázat: Kereskedelem a Siklósi kistérség İs-Dráva Program által érintett településein Kiskereskedelmi üzlet 2005 Ebbıl: élelmiszer jellegő üzlet és áruház 2005 Kiskereskedelmi üzlet 2003 Ebbıl: élelmiszer jellegő üzlet és áruház 2003 Cún 3 1 2 1 Drávacsehi 2 1 2 1 Drávapalkonya 2 1 2 1 Kémes 8 3 8 3 Szaporca 3 2 3 2 Tésenfa 2 1 1 0 Összesen 20 9 18 8 Forrás: KSH, Baranya megyei évkönyv, 2005 A térségben a legjellemzıbbek az élelmiszer és a ruházati jellegő üzletek. A városokban a Penny Market, a Spar Kft. üzletei mellett megtalálhatóak még a Coop üzletek is, melyek inkább a kistelepülések ellátására specializálódtak. A ruházati boltok többsége kiskereskedelmi üzlet, butik, melyek alkalmazkodtak a vásárlói igényekhez, az alacsony árakhoz és a nem túlzott minıségbeli elvárásokhoz. A 2000 2005. közötti idıszakban, a Baranya megyei és az országos trendhez igazodva a kiskereskedelmi üzletek száma a kistérségben is csökkent. A ruházati üzletek számának csökkenése (és aránya) a Siklósi kistérségben a legnagyobb, mintegy 30%-os 2003-ra, és a további csökkenés eredményeképpen 2005-re 32.5%-os. Tehát míg 2000-ben 117 ruházati szaküzlet mőködött, addig 2005-ben már csak 79. A kiskereskedelmi üzletek száma a 2000-es 835 üzletrıl 2003-ra 677-re csökkent, azaz mintegy 19%-kal, azonban 2005-re némi gyarapodás (4,7%) volt tapasztalható. 68

Összességében megállapítható, hogy a kiskereskedelmi tevékenység kistérségi szinten 2000-2005 között erısen szőkült, és az élelmiszer jellegő és egyéb kiskereskedelmi üzleteknél is 17%-os volt a csökkenés. 15. táblázat: Kiskereskedelmi üzletek száma és megoszlása a Siklósi kistérségben 2000-2005 (db) 2000 2001 2002 2003 2005 Élelmiszer jellegő üzletek 228 227 218 193 191 Ruházati jellegő üzletek 117 123 113 81 79 Egyéb 490 481 480 403 439 Összesen 835 831 811 677 709 Forrás: KSH, Baranya megyei évkönyv, 2005 A már említett okoknál fogva kialakult (például a horvát bevásárlóturizmus) túlméretezett kiskereskedelmi hálózatnak a kereslethez igazodó további leépülése és szerkezetváltása a kistérségre eddig is jellemzı munkanélküliség növekedéséhez vezethet, amennyiben a térségi vállalatok révén, illetve az újonnan betelepülı cégek révén nem tudják lekötni az így felszabaduló munkaerıt. A kiskereskedelmi hálózat átrendezıdését elısegítheti a Siklóson megnyílt Tesco áruház is, mely a vásárlóknak jelentıs választékbıvülést jelent majd, azonban a kereskedelmi üzletek számára mint jelentıs versenytárs jelentkezik. A Siklósi kistérség vállalkozásainak helyzetét a jelentıs járadékterhek mellett nehezíti a piaci lehetıségeknek a bevásárlóturizmus visszaesésével és a helyi fizetıképes kereslet hiányával összefüggı beszőkülése. 3.1.15 Szolgáltatások a Siklósi kistérségben A KSH Baranya megyei statisztikai évkönyvének adatai szerint 2005-ben a kistérségben 1168 társas vállalkozás és 2656 egyéni vállalkozás mőködött. Így a Siklósi kistérség Baranya megyében kiemelkedik az 1000 lakosra jutó vállalkozások számát tekintve (101), a megyében csak Pécs elızi meg (151). Az egyéni vállalkozások túlsúlya a tevékenységek jellegével van összefüggésben: az apartmant vagy szobát kiadó lakástulajdonos, a fürdı területén büfét üzemeltetı vállalkozó, a fodrászok többnyire egyéni vállalkozóként őzik szolgáltató tevékenységüket. Az összes vállalkozások (3824) mintegy 18.5%-a kiskereskedelmi üzletet, valamint 9.2%-a vendéglátóhelyet mőködtet. A kistérségben összesen 709 kiskereskedelmi üzlet található, melynek mintegy 27%-a élelmiszer jellegő üzlet és árruház. Baranya megyében a regisztrált vállalkozások többsége (54.6%) Pécsett mőködik és a megye városaiban összesen 77.46%-uk. A fennmaradó regisztrált vállalkozások mintegy 23.54%-a a megye többi településén mőködik, és ennek mintegy 20.7%-a (2126) a 200-499 lakosú településeken. A 200-499 lakosú településeken regisztrált 2126 vállalkozás 26%-a a kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás területén mőködik. Az İs-Dráva Program érintett településein összesen 107 regisztrált vállalkozás mőködött 2005-ben az alábbi eloszlásban: 69

16. táblázat: Regisztrált vállalkozások, 2005 Regisztrált vállalkozások 2005 Települések Egyéni Bt. Kft. vállalkozás Összesen Cún 1 0 2 3 Drávacsehi 1 0 7 8 Drávapalkonya 1 0 12 13 Drávapiski 0 0 5 5 Kémes 2 5 37 44 Szaporca 0 0 3 3 Tésenfa 0 0 4 4 Összesen 5 5 70 84 Forrás: KSH, Baranya megyei évkönyv, 2005. A táblázatból jól látható, hogy a térség központja Kémes, ahol az összes vállalkozások 44%-a mőködik. A siklósi kistérségben pénzügyi tevékenységgel foglalkozó cégek az alábbiak: OTP Bank, melynek Villányban és Siklóson, a K&H Bank, melynek Siklóson van fiókja, az Újpetre és Vidéke Takarékszövetkezet Újpetrén és Vokányban, illetve a Siklósi Takarékszövetkezet, melynek Villányban, Siklóson, Nagyharsányban, Kémesen, Harkányban, Drávaszabolcson és Beremenden mőködik fiókja. A Siklósi Takarékszövetkezet, mely a vidéki igények kielégítésére specializálódott, az elmúlt években egyre több ügyfelet szerzett a kis- és középvállalkozói körbıl. A nagybankokéhoz hasonló a kínálata, azaz a VISA és Mastercard bankkártyákat teszi elérhetıvé, illetve mőködteti a home bank rendszert is. 70

Ipar Magyarországon 3.1.16 Ipar, Dél-Dunántúl A régió ipara jelentıs válsághelyzettel szembesült már a 80-as évek közepétıl kezdıdıen a 90-es évtized elsı feléig tartó idıszakban is, amely az ipari teljesítményeket meglehetısen visszavetette. Jellemzıen a tıkehiány, illetve számos kedvezıtlen kimenetelő privatizáció is nehezítette a fellendülést, amely a más ágazatokra is jellemzı nehéz gazdasági körülményekkel és a mind a mai napig gyenge közlekedési kapcsolatokkal együttvéve mostanáig érezhetıen akadályozták a régió iparának az országos fejlıdéssel párhuzamos növekedését. A 90-es évtized második felére az ipari teljesítmények javuló tendenciát kezdtek mutatni, azonban Magyarország iparának fejlıdése addigra már oly mértékben felgyorsult, hogy a régió lemaradása továbbra is inkább csak fokozódott. A 90-es évek végére, illetve az elmúlt években a javuló tendencia megtört, ingadozóvá vált, tovább nehezítve a régió iparának országos szintre történı felzárkózását. A bruttó hozzáadott értéken belül vizsgálva a régió 2004-es ipari teljesítményét, megállapítható, hogy a Dél-dunántúli régió az országos érték 20.2%-át állította elı. Ezen belül Baranya megye összesen 511,9 milliárd forintnyi bruttó hozzáadott értékének mintegy egyötöde származott az iparból (19.7%), mely az országos részesedéstıl 6%-kal, a megyék átlagától 10%-kal maradt el. A Baranya megyei ipari részesedéstıl csak Budapest és Somogy megye maradt el 26. ábra: Ipari részesedés a bruttó hozzáadott értéken belül területi egységenként, 2004 Forrás: KSH évkönyv, 2005 71

Magyarország minden megyéjében csakúgy, mint Baranya és Somogy megyék esetében a feldolgozóipar a legjelentısebb. Baranya megyében a hozzáadott érték 15,5%-át, míg Somogy megyében a 12,4%-át adta a feldolgozóipar, miközben az országos átlag 22,5%, a megyei átlag pedig 26,5% volt. Viszonyításképpen említést érdemel Komárom-Esztergom megye, ahol ez a mutató 50,8% között alakult. Baranya megye esetében a villamos energia-, gáz-, gız-, vízellátás, valamint a bányászat együttesen vett 4,3%-os részaránya egy százalékkal volt magasabb az országosnál. A térségben a rendszerváltást követı években végbement ipari szerkezetváltás eredményeképpen az ipari termelés jelentısen lecsökkent. Dél-Dunántúl vezetı iparágai, úgy mint a bányászat, illetve az erre épülı kohászat jelentısen leépültek, és az infrastrukturális fejlesztések sem olyan szinten valósultak meg a térségben, mint Magyarország más területein. A délszláv háború is jelentısen fokozta a térség lemaradását. Megállapítható, hogy a régió mindezek eredményeképpen mostanra posztindusztriális képet mutat, azaz a rendszerváltás utáni években nem sikerült olyan gazdasági fejlıdést elérni, mely a vezetı iparágak megszőnte után keletkezı őrt betöltötte volna. 27. ábra: Az egy lakosra jutó ipari bruttó hozzáadott érték területi egységenként, 2004 Forrás: KSH A 2. táblázat alapján megállapítható, hogy Dél-Dunántúl, illetve Baranya és Somogy megyék az országos átlag alatt teljesítenek, így az országos rangsor végére szorulnak az egy lakosra jutó ipari bruttó hozzáadott érték viszonylatában 2004-ben. A 3. táblázat adatai jól szemléltetik, hogy míg Magyarország ipari bruttó termelési értéke 2000-2005 között jelentıs mértékben növekedett, addig a Dél-dunántúli régió, illetve Baranya megyék ugyanezen mutatója csökkent. Az országos átlag százalékában vett ipari bruttó 72

termelési érték egy lakosra jutó összege Somogy megyében 2000-2004 között emelkedı tendenciát mutatott, míg ez a mutató szintén Baranya megye gyenge teljesítését jelzi. 17. táblázat: Az ipari termelés alakulása területi egységek szerint (A legalább 5 fıt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján) Az ipari bruttó termelési érték Területi egység Összege, Egy lakosra jutó összege Indexe* millió Ft ezer Ft Az országos átlag százalékában 2005 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Baranya 278 504 84,4 697,4 53,3 44,9 46,9 45,9 42,0 43,0 Somogy 297 091 114,3 898,6 71,6 72,7 79,1 87,5 91,5 55,4 Tolna 210 252 95,5 861,2 60,5 62,3 66,5 56,8 54,7 53,1 Dél-Dunántúl 785 847 99,8 806,8 61,3 58,7 62,8 62,8 62,0 49,7 Magyarország 16 371 131,7 1 623,0 100 100 100 100 100 100 összesen 474 Ebbıl: megyék 13 902 134,3 1 657,1 102,0 101,9 100,9 100,9 101,5 102,1 összesen 259 *Összehasonlító áron számítva, a 2000. évi %-ában. Forrás: KSH, Baranya megye ipari teljesítményének alakulása az ezredfordulótól napjainkig Amiben a Dél-Dunántúl messze meghaladja a népességszám alapján számított részesedését (9,8%) az ország egészén belül, az a gazdasági egészség egyik negatív jelzıje, a munkanélküliek száma. Minden más gazdasági mutatóban többé-kevésbé elmarad a régió a lélekszám szerinti aránytól. Regisztrált vállalkozások ugyan gyakorlatilag ugyanolyan sőrőséggel fordulnak elı a Dél-Dunántúl, mint Magyarország egészében, a mőködı vállalkozások száma és aránya azonban már valamivel alacsonyabb, akárcsak a foglalkoztatottság szintje. Jelentısen elmarad a Dél-Dunántúl a többi régió átlagától a bruttó hazai terméket, a beruházásokat, az ipar értékesítésének nagyságrendjét és a külföldi érdekeltségő mőködı vállalkozások számát tekintve, míg ez utóbbiak tıkeellátottságának terén messze legutolsó az országban. Nem feltétlenül kedvez a gazdaságfejlesztésnek az elaprózott településszerkezet sem, ami különösen Baranya megyére jellemzı. A régió külsı elérhetısége és belsı átjárhatósága rossz, aminek oka a régiót feltáró keletnyugati és észak-déli gyorsforgalmi utak teljes hiánya, a rossz minıségő, kétvágányú fıvonallal nem rendelkezı vasúthálózat, a régió határait alkotó folyókon meglévı hidak elégtelen száma és a kevés határátkelıhely. A közlekedési hálózat szerkezete nem szolgálja a regionális kohézió erısödését. A régió perifériális helyzete miatt nem tudott sikeresen bekapcsolódni a világgazdasági folyamatokba. A külföldi tıkebefektetés jelentéktelen (az országba befektetett tıke alig két százaléka került a régióba). Itt a legalacsonyabb az ipar exportképessége, és az egy fıre jutó ipari termelési érték. Hiányzik az a termelı nagyvállalati kör, amelyik köré a kkv-k beszállítói köre kialakulhatna. A Dél-dunántúli régió az ország többi régiójához képest is lemaradni látszik, hiszen az utóbbi években is fokozódott a térség perifériális helyzete, különösen a Dél-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl viszonylatában, hiszen a térségi infrastrukturális fejlesztések, a közutak, autópályák építése leginkább a Dél-Dunántúlt kerülte el, különösen Baranya megyét. 73

3.1.17 Ipar Somogy megye A KSH felmérése szerint 2004-ben az exportárbevétel részaránya az összes értékesítésen belül a 49 fınél többet foglalkoztató vállalkozások esetében elérte a 60,5%-ot. Vas, Komárom- Esztergom, Gyır-Moson-Sopron és Somogy megyében az ipari cégek az értékesítésre szánt termékek 80,9-90,4%-át külföldre szállították, de országos átlag feletti még Szabolcs-Szatmár-Bereg, Fejér, Nógrád és Veszprém exportrészesedése is. Ezen megyékben az exportált termékek magas aránya azzal indokolható, hogy a feldolgozóiparon belül mőködı multinacionális cégek értékesítése elsıdlegesen külföldi piacokon realizálódik. Az ipar az utóbbi évek egyik dinamikusan fejlıdı gazdasági ága Somogynak, de ez még nem érzékelhetı a bruttó hozzáadott érték elıállításában, amibıl 2003-ban is mintegy 18,7%-kal vette ki a részét. Ez a teljesítményrészesedés megyénkben természetesen szinte teljes egészében a feldolgozóiparnak tudható be. Az építıipar hozzájárulása évek óta 5-6% körül állandósult. Összességében a megye GDP-elıállításában egyre meghatározóbb a szolgáltatásokat végzı gazdasági ágak együttes produktuma, amely 2003-ban 67,7%-ot képviselt. 28. ábra: A bruttó hozzáadott érték elıállításához a gazdasági ágak fı csoportjainak hozzájárulása 2003-ban Forrás: Somogy megyei Önkormányzat: Foglalkoztatási stratégia 2005. 74

18. táblázat: A beruházások alakulása a Dél-dunántúli régióban és országosan Megye, régió Egy lakosra jutó beruházás (Ft) Beruházás ezen belül összesen Összesen (millió Ft) Mezıgazdaság hírközlés egészségügy Szállítás, Oktatás, Ipar Baranya 86 753 215 011 27 131 73 976 24 086 13 704 Somogy 74 492 222 443 21 692 57 658 34 223 15 560 Tolna 58 732 236 685 17 933 84 791 41 100 11 677 Dél-Dunántúl 219 977 222 985 22 971 71 157 31 806 13 855 Ország összesen 2 709 649 267 449 13 630 106 317 42 490 15 219 Ebbıl: megyék 1 959 708 232 821 16 075 108 166 33 404 13 184 Forrás: KSH Somogyban az egy lakosra jutó beruházás összege 2000-ben 112 ezer Ft, 2003-ban 222.443,- Ft volt, ez az országosan számított 55%-át, illetve 83%-át jelentette. A megyei mutatóérték 2002-ben és 2003-ban tovább javult, 184 millió Ft-ról 222 millió Ft-ra, így az elıbbi évben 69% volt, az utóbbiban már 83,2%-ra növekedett. Somogy megyében az 1000 lakosra jutó mőködı vállalkozások száma 2003-ban 75 volt, amely megegyezett az országos átlaggal. Ezzel Somogy a megyék Budapest nélküli rangsorában Tolnával és Bács-Kiskunnal együttesen csaknem azonos értékkel a 10-12. helyet foglalta el. Somogy megyében 2003 végén 466 külföldi érdekeltségő vállalkozást jegyeztek, mely az országosból csupán 1,7%-ot képviselt A megyei telephelyen mőködı 4-nél nagyobb létszámú ipari szervezetek folyó áras termelési értéke 2000 óta évrıl évre látványosan növekedett. Jellemzıi: Az ipar az országos teljesítményekbıl 2000-ben 2,4%-kal, míg 2003-ban 2,9%-kal részesedett. Az évenkénti termelésalakulás volumene igen eltérı növekedést jelzett. Megyei szinten 2000 és 2003 között összességében 43%-os termelésbıvülés mutatkozott, jelentısen meghaladva az országos 14%-os mértéket. 2003-ban egy lakosra 1195 ezer Ft ipari termelési érték jutott, ami 43%-kal haladta meg a 2000. évit. Országos viszonyításban a mutatóérték változása jóval mérsékeltebb, 18%-os növekedést jelzett. 2003-ban Somogyban a lakosságra vetített megyei ipari termelési érték az országos átlag 88%-ának felelt meg. 2003-ban Somogy ipara az egy lakosra számított termelési érték alapján 7. volt a megyék sorában, viszont a termelési volumen tekintetében Komárom-Esztergom és Pest megye után 3. lett. A megyei székhelyő ipar ágazati struktúrájában meghatározó szerepet tölt be a feldolgozóipar, mivel a villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás részaránya 2%-ra zsugorodott. A feldolgozóiparon belül a gépiparé a vezetı szerep, a termelés 87%-át ez adja. 75

Az összes értékesítésen belül jelentısen megnıtt az export súlya, aránya 2000 óta folyamatosan növekedik. Az exportmegrendelések hányada az összes értékesítésbıl 2000-ben 48%-t, 2003-ban már 84%-ot képviselt. A megyei kivitel aránya 2000-ben még az országos átlag alatt maradt, viszont 2003-ban már jóval a fölé emelkedett. Az összes exportteljesítésen belül a gépipar vezetı szerepe a meghatározó, s az utóbbi években tovább javította külpiaci pozícióját. A megyei székhelyő ipari szervezeteknél a vizsgált 4 év alatt az export volumene háromszorosára nıtt. Ezzel szemben a belföldi eladások 2001-ben és 2002-ben jóval a bázisszint alatt maradtak, amit 2003-ban 16%-os növekedés váltott fel. 19. táblázat: A gazdasági ágak fı csoportjainak hozzájárulása a bruttó hozzáadott érték elıállításához európai uniós, országos és regionális viszonyításban (%) Megnevezés EU 25 Országos Dél- Dunántúl Baranya Somogy Tolna Mezıgazdaság 2,0 3,3 7,2 6,1 8,2 7,8 Ipar 21,4 25,5 21,9 20,8 18,7 28,6 Építıipar 5,6 4,9 5,6 5,0 5,4 6,9 Szolgáltatások 71,0 66,3 65,2 68,0 67,7 57,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH 3.1.18 Ipar Baranya megye A korábbi évek kedvezıtlen tendenciáival ellentétben, 2004-ben elsısorban Somogy és Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Komárom-Esztergom megyéknek köszönhetıen a legjelentısebb teljesítménybıvülés jellemzi a Dél-dunántúli, valamint az Észak- és Középmagyarországi régiót is. Baranya megyében illetve Zala, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés megyékben a termelés és az összes értékesítés néhány százalékkal visszaesett. Az ipari export bıvült, azonban Baranya megyében folyó áron elmaradt a 2003. évi szinttıl. A 4 fı feletti építıipari vállalkozások 2004-ben folyó áron 1.131,3 milliárd Ft értékő munkát végeztek, amely volumenében 9,1%-kal nıtt az elızı év hasonló idıszakához képest. A 4 fı alattiak termelése 568,3 milliárd Ft-ot tett ki, ami e területen a kisebb létszámú vállalkozások jelentıségére, több mint egyharmados termelési arányára utal. Nyugat- és Dél-Dunántúlt kivéve mindegyik régióban emelkedett a termelés, melynek mértéke Észak-Magyarországon 19,6, az Észak-Alföldön 15,4%-kal nıtt, míg Nyugat- Dunántúlon 1,7, Dél-Dunántúlon 1,2%-kal visszaesett. Az építıipari termelés évek óta egyre centralizáltabb, ugyanis a termelés felét, mintegy 50,0%-át a Közép-magyarországi régió adja. A megyék közül a legnagyobb, 38,2%-os termelésbıvülés Hevesben volt, amit Szabolcs- Szatmár-Bereg követ 21,4%-kal, míg Baranya megye nem érte el az egy évvel korábbit (csakúgy, mint Bács-Kiskun, Zala, Tolna, Komárom-Esztergom megyék). 2004 folyamán Baranya megyében az ipari dolgozók száma 6%-kal csökkent (hasonlóan Vas, Hajdú-Bihar megyékhez), azonban ennél nagyobb visszaesés volt tapasztalható Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (20%), illetve Nógrádban (7,8%-kal). Ezzel szemben Komárom- Esztergomban 7,4%-kal, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 4,1%-kal és Pest megyében 3,2%-kal növekedett az ipari dolgozók létszáma. 76

Jellemzı, hogy a korszerő ipari termelés csökkenı létszámmal és egyre magasabb szintő termelékenységi hatékonysággal valósult meg. A 4 fınél többet foglalkoztató ipari szervezetek termelése az alkalmazotti létszám 2,5%-os csökkenése mellett 8,4%-kal felülmúlta a 2003. évit, melynek következtében a termelékenység az elmúlt évhez képest átlagosan 11,18%-kal nıtt. Legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon és az Észak- Alföldön (14,47, ill. 14,31%-kal), illetve Zala megyében (22,28%) és Szabolcs-Szatmár- Beregben (25,87%) emelkedett, míg legkevésbé (6,25, ill. 6,42%-kal) a Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon, illetve Baranya megyében, ahol 1,93%-kal haladta meg a 2003. évi eredményeket. Az ipari bruttó keresetek indexe 10,0%-kal múlta felül az elızı évit, így országosan a termékegységre jutó bérköltség a tavalyitól 1,06%-kal marad el. Az ipari bruttó keresetek Közép-Dunántúlon (95,58%), illetve Zala megyében alakultak a legkedvezıbben (88,49%), míg regionális viszonyításban a Dél-Alföldön a legkedvezıtlenebbül (103,81%). Baranya esetében ez a mutató 112,24% volt, mely eredmény a megyék leggyengébbike, hiszen Bács-Kiskun esetében 105,44%-t, Pest esetében 104,74%-t és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is 104,58%-t lehetett kimutatni, ugyanis a keresetek indexe jobban emelkedett, mint a termelékenység. (Forrás: http://www.gkm.gov.hu/data/245256/vezossz.doc.) 20. táblázat: Az ipar által elıállított bruttó hozzáadott érték iparágak szerinti jellemzıi, 2004 (százalék) Térség Összes nemzetgazdasági ágon belüli aránya Ipar Iparágak szerinti megoszlás Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gız-, gáz-, vízellátottság Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gız-, gáz-, vízellátottság Baranya 0,5 15,5 3,8 19,7 2,5 78,5 19,1 100 Dél-Dunántúl 0,2 14,1 5,8 20,2 1,2 70,0 28,8 100 Magyarország 0,2 22,5 3,1 25,8 0,9 87,1 12,0 100 Magyarország megyéi Forrás: KSH 0,3 26,5 3,1 29,9 0,9 88,6 10,4 100 Magyarország ipari teljesítményén belül Baranya megye iparának aránya 2004-ben 2,3% volt, mely a megye a nemzetgazdasági ágak egészében képviselt (2,9%).arányánál kisebb hányad. Baranya feldolgozóipari részesedése még ennél is kevesebb (2%), míg a villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás 3,6%-át, a nemzetgazdasági szinten is nagyon szerény teljesítményő bányászat 6,5%-át adta az országos teljesítményeknek. Ipar 77

21. táblázat: Az ipar által elıállított bruttó hozzáadott érték országon belüli jellemzıi, 2004 (százalék) Térség Feldolgozóipar Bányászat Villamosenergia-, gáz-, gızvízellátás Ipar Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gızvízellátás Magyarország Magyarország megyéinek Azonos gazdasági ágán belüli aránya Baranya 6,5 2,0 3,6 2,3 7,8 2,6 5,4 3,0 Dél- Dunántúl Magyarország Magyarország megyéi Forrás: KSH 7,8 4,4 13,0 5,4 9,4 5,6 19,8 7,2 100 100 100 100 - - - - 82,8 77,1 65,6 75,7 100 100 100 100 Baranya megye iparosodottsága lényegesen országos átlag alatti, melyet többek között az is alátámaszt, hogy a megyében egy lakosra vetítve 2004-ben 251 730 forint ipari bruttó hozzáadott érték jutott, mely az országos átlagnak 57%-a, míg Magyarország összmegyei átlagának 62%-a. Ezzel az értékkel a megyék között a 14. helyen állt, s az összeg az élen álló Komárom-Esztergom megyei mutatóértéknek mindössze egynegyedét tette ki. Ipar 78

Ipar kistérségek A legutolsó népszámláláskor, azaz 2001-ben megállapított adatok óta ilyen mélységő és részletezettségő adatfelvétel nem történt, így bevezetésképpen ismertetésre kerülnek a 2001- es adatok. Csakúgy, mint a többi gazdasági ágazatban, úgy az iparban és építıiparban foglalkoztatottak körében is lényeges volt a csökkenés. A létszám a vizsgált idıszakban a régiót tekintve 30%-kal (országosan is hasonlóan, 29%-kal) esett vissza. A régió három megyéje közül Baranyában átlag feletti mértékben (39%-kal), Somogyban attól elmaradóan (23%-kal) fogyott a foglalkoztatottak száma. A régiós átlagos csökkenésnél nagyobb arányú fogyás Baranyában négy (komlói, siklósi, szigetvári, pécsi) térséget, Somogyban hármat (barcsi, kaposvári, nagyatádi) érintett. Az iparban és építıiparban foglalkoztatottak aránya (28,39 %) nem éri el a két vizsgált megye átlagát, és a szomszédos kistérségek közül is csak a Kaposvári értéke alacsonyabb, ami a három kistérségnek az átlagosnál alacsonyabb iparosodottságára utal. Barcsi kistérség Sellyei kistérség Siklósi kistérség Ormánság összesen Mohácsi kistérség Pécsi kistérség Szigetvári kistérség Kaposvári kistérség Nagyatádi kistérség Csurgói kistérség Baranya megye Somogy megye 22. táblázat: A foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti megoszlása, 2001 Mezıgazdaság és Ipar, építıipar Szolgáltatási Összesen erdıgazdálkodás jellegő ágazatok Fı % Fı % Fı % Fı % 1208 15,03% 2213 27,54% 4616 57,43% 8037 100% 416 12,30% 1283 37,92% 1684 49,78% 3383 100% 1332 12,12% 2868 26,09% 6794 61,80% 10994 100% 2956 13,19% 6364 28,39% 13094 58,42% 22414 100% 3251 18,31% 6013 33,87% 8499 47,87% 17753 100% 2010 2,66% 21559 28,55% 51955 68,79% 75524 100% 1035 12,82% 2577 31,91% 4464 55,27% 8076 100% 2 758 6,24% 12 258 27,75% 29 163 66,01% 44 179 100% 1 008 11,09% 3 018 33,19% 5 066 55,72% 9 092 100% 793 13,94% 1 644 28,90% 3 251 57,16% 5 688 100% 9 524 6,98% 43 307 31,75% 83 559 61,26% 136 390 9 631 8,56% 33 035 29,36% 69 832 62,07% 112 498 Forrás:KSH, Népszámlálás, 2001. 100% 100% 79

A szektorális megoszlást tekintve a legtöbb tıkét a feldolgozóipar vonzotta, de számottevı mennyiségő tıke áramlott a telekommunikációba, az energiaiparba, a kereskedelembe és a különféle szolgáltató szektorokba is. Ugyanakkor elmondható, hogy a csekély mértékő külsı tıkebevonást egyetlen magyar régióban sem képes a belsı tıkeakkumuláció ellensúlyozni. Szintén átlagosnak mondható az ipari és építıipari cégek aránya a Barcsi és a Sellyei kistérség esetében, míg a tercier szektor által dominált Siklósi kistérség hasonló értéke (18,53%) az átlagosnál alacsonyabb. Átlagosnak mondható az ipari és építıipari cégek aránya a Barcsi és a Sellyei kistérség esetében, míg a tercier szektor által dominált Siklósi kistérség hasonló értéke (18,53%) az átlagosnál alacsonyabb. A legfrissebb felmérések közül a mőködı társas vállalkozások gazdasági ágak szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a gazdasági szerkezet a Sellyei kistérségben a legkedvezıtlenebb, hiszen a szolgáltató cégek aránya itt a legkisebb, míg a mezıgazdasági cégek aránya itt a legmagasabb. 23. táblázat: Mőködı társas vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlása Mőködı társas vállalkozások száma összesen Ebbıl: mezıgazdasági (db) Ebbıl: mezıgazdasági (%) Ebbıl: ipari, építıipari (db) Ebbıl: ipari, építıipari (%) Ebbıl: szolgáltató (db) Ebbıl: szolgáltató (%) Barcsi 63,12 442 69 15,61 94 21,27 279 kistérség Sellyei 43,95 157 52 33,12 36 22,93 69 kistérség Siklósi 75,30 907 52 5,73 172 18,96 683 kistérség Mohácsi 60,97 1158 128 11,05 324 27,98 706 kistérség Pécsi kistérség 9971 186 1,87 1848 18,53 7937 79,60 Szigetvári 490 kistérség 96 19,59 118 24,08 276 56,33 Kaposvári 4039 kistérség 377 9,33 692 17,13 2970 73,53 Nagyatádi 501 kistérség 75 14,97 84 16,77 342 68,26 Csurgói 259 kistérség 61 23,55 50 19,31 148 57,14 Forrás: KSH évkönyv 2004. Jól érzékelhetı, hogy a három kistérség közül a Siklósi kistérségben üzemel a legtöbb vállalkozás, melyek túlnyomó többsége (75.3%) a szolgáltatásokban mőködik. Mindhárom kistérségben a szolgáltató vállalkozások aránya a legmagasabb. A mezıgazdasági cégek kimagasló arányban (33.12%) vannak jelen a Sellyei kistérségben, míg ezen ágazat jelentısége a Siklósi kistérségben nem számottevı. 80

3.1.19 Barcsi kistérség Mint az az ábráról is leolvasható, 2001-ben a kistérségben a vállalkozások legnagyobb része, több mint harmada a kereskedelem, javítás területén mőködött. Ezer lakosra vetítve 18,17 ezen nemzetgazdasági ágban tevékenykedı vállalkozás jut, amely a vállalkozások viszonylag nagy számának köszönhetıen az országos átlagérték 93,7%-a volt. A második legtöbb vállalkozást tömörítı nemzetgazdasági ág, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások vállalkozássőrőségi mutatója 7,13%, mely az országos átlagnak csupán 29,6%-a. A térségben csak a mezıgazdaság (6,6%), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén (4,22%) mőködı vállalkozások ezer fıre jutó száma haladja meg az országos átlagot (79%, ill. 4%-kal). Ez alapján is megállapítható, hogy a Barcsi kistérség jellemzıen mezıgazdasági térség. Az ipari vállalkozások aránya 4,78%, mely az országos átlag 58,4%-a, az építıipari vállalkozásoké 2,65% volt, mely az országos átlag 37,2%-a. A szállítás, raktározás, távközlés, posta aránya 2,64% volt, mely szektorban tevékenykedı vállalkozások sőrősége az országos átlag 65%-a. A Barcsi kistérség esetében is megállapítható, hogy a kistérségi elemzések során figyelembe kell venni, hogy az ipari tevékenységek nagy része Barcson összpontosul. 24. táblázat: A mőködı vállalkozások megoszlása Nemzetgazdasági Társas Egyéni Összes ágak vállalkozások vállalkozások Mezıgazdaság 177 79 98 Ipar 128 57 71 Építıipar 71 26 45 Kereskedelem, javítás 487 154 333 Szálláshely-szolg., vendéglátás 113 23 90 Szállítás, raktározás, távközlés, posta 56 14 42 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 191 72 119 Egyéb (J, valamint L-Q szektor) 158 30 128 Összesen: 1.381 455 926 Forrás: KSH, Megyei évkönyv A legutóbbi, azaz a 2001-es népszámlálási adatokból kitőnik, hogy a Barcsi kistérségben az ipari tevékenység területi elhelyezkedése meglehetısen egyoldalú, szinte teljes mértékben Barcson koncentrálódik. Barcson kívül Babócsa, Csokonyavisonta, Darány és Homokszentgyörgy településeken regisztráltak még jelentısebb számban iparban foglalkoztatott lakosokat. E települések lakosságszáma miatt ez az ipari foglalkoztatotti arány viszonylagos, lényegében 1-2 kisebb ipari üzem mőködésének köszönhetı. Mindemellett Drávagárdony, Rinyaújnép, Somogyaracs és Szentborbás településeken egyáltalán nincs, vagy alig kimutatható az iparban foglalkoztatottak száma és aránya. Összefoglalva megállapítható, hogy a kistérségben a feldolgozóipar (tejipar), a gépgyártás, az építıipar, a faipar és a könnyőipar egyes ágazatai (ruházati termékek, cipık) mőködnek, azonban ezen ágazatok mindössze kistérségi jelentıségőek. 81

29. ábra: Iparban foglalkoztatottak száma a Barcsi kistérségben 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Barcs Babócsa Bélavár Bolhó Csokonyavisonta Darány Drávagárdony Drávatamási Heresznye Homokszentgyörgy Istvándi Kálmáncsa Kastélyosdombó Komlósd Lad Lakócsa Patosfa Péterhida Potony Rinyaújlak Rinyaújnép Somogyaracs Szentborbás Szulok Tótújfalú Vízvár Forrás: Népszámlálás 2001., KSH, Település 25. táblázat: Az iparban foglalkoztatottak száma Ipari, építıipari foglalkozású Település Ipari, építıipari foglalkozású Barcs 1349 Komlósd 35 Babócsa 220 Lad 52 Bélavár 40 Lakócsa 150 Bolhó 89 Patosfa 29 Csokonyavisonta 138 Péterhida 26 Darány 91 Potony 21 Drávagárdony 11 Rinyaújlak 36 Drávatamási 24 Rinyaújnép 4 Heresznye 41 Somogyaracs 5 Homokszentgyörgy 125 Szentborbás 13 Istvándi 29 Szulok 58 Kálmáncsa 55 Tótújfalú 27 Kastélyosdombó 65 Vízvár 59 Forrás: KSH Mindebbıl jól látható, hogy a kistérség 2001-es, mindmáig utolsó alapos felmérése Barcsot mint egyetlen jelentıs ipari központot határozta meg. Az elmúlt évek során tapasztaltak és a jelenlegi helyzet alapján megállapítható, hogy a kistérség továbbra sem számít ipari térségnek, valamint ipari tevékenység jellemzıen továbbra is csak Barcson található. A kistérség a kevésbé iparosodott térségek közé tartozik, 82

melyet alátámaszt az ipari vállalkozások, valamint az iparban foglalkoztatottak alacsony aránya. Megállapítható, hogy az összes ipari foglalkoztatott fele Barcson dolgozik. 3.1.20 Sellyei kistérség A sellyei kistérségben az összes vállalkozások legtöbbje a kereskedelem, javítás (24,6%) és a mezıgazdaság területén tevékenykedett (19,8%). Abszolút értékben a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás területén mőködı vállalkozások következnek, melyek elıfordulási gyakorisága 8,8%, mely az országos átlagnál 19,49%- kal kevesebb. Az ipari vállalkozások elıfordulási gyakorisága 2,91%, mely érték pedig 64,31%-kal kevesebb az azonos országos mutatóhoz képest.. A vizsgált rangsort az építıipar, valamint a szállítás, raktározás, távközlés, posta területén mőködı vállalkozások értékei zárják (2,63%, ill. 1,28%), amelyek 63,1%-kal, illetve 70,29%-kal alacsonyabbak a hazai átlagnál. Mindezek fényében azonban megállapítandó, hogy a kistérség ipari elemzését meglehetısen torzítja a tény, hogy ipari tevékenység leginkább a kistérségi központban, fıleg Sellyén található, illetve Vajszlón. 26. táblázat: A mőködı vállalkozások megoszlása Nemzetgazdasági Társas Egyéni Összes ágak vállalkozások vállalkozások Mezıgazdaság 103 58 45 Ipar 41 17 24 Építıipar 37 12 25 Kereskedelem, javítás 128 36 92 Szálláshely-szolg., vendéglátás 46 5 41 Szállítás, raktározás, távközlés, posta 18 7 11 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 72 6 66 Egyéb (J, valamint L-Q szektor) 75 13 62 Összesen: 520 154 366 Forrás: KSH A kistérségben az összes mőködı vállalkozás 70,38%-a egyéni vállalkozásként tevékenykedik. Az iparban mőködı vállalkozások 58,54%-a, az építıiparban 67,57%-a, a mezıgazdaságban 43,69%-a, valamint a szállítás, raktározás, távközlés, posta 61,11%-a volt egyéni vállalkozás. A kistérségben az ipart néhány mikro- és kisvállalkozás képviseli. Sellyén üzemel egy vegyi üzem, az Agrokémia, Vajszlón pedig egy fémmegmunkáló vállalkozás. Az élelmiszeripar kapcsán megemlíthetı Sellyén és Vajszlón egy-egy helyi jelentıségő pékség. A kiterjedt erdıségekre alapozva a térség településein fafeldolgozó vállalkozások mőködnek. A legjelentısebb sellyei, illetve kistérségi munkaadók egyike a Mecseki Erdészeti Rt., mely a térségben erdıgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozik. Jelentıs továbbá a mintegy száz embert foglalkoztató Agrokémia Sellye Rt. vegyi üzem, az építıipari kivitelezéssel foglalkozó, megfelelı szakemberek mellett jól gépesített O és R Építıipari Kft., továbbá a MIZO Baranyatej Rt. volt. (amely azóta meszőnt), a Drávamenti ÁFÉSZ, a PI-ER Kft. 83

varrodája és a HUNOR Rt. helyi üzeme, mely a korábbi Hammerli gyár, majd a Pécsi Kesztyőgyár utódja. 3.1.21 Siklósi kistérség A Dél-baranyai Siklós kistérsége mintegy 50 települést foglal magába. A térségre jellemzı mezıgazdasági tevékenység a borászat és a hozzákapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások. Az érintett kistérség elsısorban kis- és középvállalkozásokat tartalmaz. Az aprófalvas területen a kistelepülések mind a lélekszám miatt, mind a települések pénzügyi forráshiánya miatt nem tudják biztosítani a vállalkozások mőködéséhez szükséges infrastruktúrát, egyéb feltételeket, ezért a például a siklósi Serena Ipari Park kiváló lehetıséget kínál a vállalkozások versenyképessé tételéhez. Meghatározó súlya van a három térségi centrumnak: Siklós, Villány, Harkány városoknak, ahol a lakosság nagy része él. A Siklósi kistérség a helyi adottságoknak és a területén megtalálható erıforrásoknak megfelelıen inkább mezıgazdasági jellegő, így nem tartozik Magyarország kimondottan ipari térségei közé. A kistérségben fellelhetı és az ipar számára kiaknázható nyersanyagok jellemzıen az építıiparban hasznosítható homok és kavics. A kistérségi elemzéseket meglehetısen torzítja, hogy az ipari tevékenységek nagy része leginkább csak Siklóson található (és Beremenden egy cementüzem). Mint az az ábráról is leolvasható, 2001-ben a kistérségben a vállalkozások legnagyobb része, több mint egyharmada a kereskedelem, javítás területén mőködött. Ezer lakosra vetítve 25,1 ezen nemzetgazdasági ágban tevékenykedı vállalkozás jut, amely a vállalkozások viszonylag nagy számának köszönhetıen az országos átlagértéket (19,4%) mintegy 30%-kal meghaladja. A második legtöbb vállalkozást tömörítı, az ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó szektor vállalkozássőrőségi mutatója 11,6%, amely az országos átlagnak csak 48,2%-a. A térségben a kereskedelem, javítás ágazat mellett a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és a mezıgazdaság területén mőködı vállalkozások ezer fıre jutó száma (7,3%, ill. 5,8%) haladja meg az országos szintet 80,5%-kal, illetve 57,1%-kal. Az ipari vállalkozások vállalkozássőrőségi mutatója 8,3% mely hasonló a mezıgazdasági értékhez (5,9%), de csak az országos átlag 72,5%-át éri el. Az építıipari vállalkozások ezer fıre jutó száma 4,9, mely az országos szinttıl közel 30%-kal marad el. A szállítás, raktározás, posta, távközlés szektor vállalkozássőrőségi mutatója mindössze 3,1%, amely az országos átlag 71,7%-a. 27. táblázat: A mőködı vállalkozások megoszlása Nemzetgazdasági Társas Egyéni Összes ágak vállalkozások vállalkozások Mezıgazdaság 216 81 135 Ipar 221 108 113 Építıipar 186 45 141 Kereskedelem, javítás 938 410 528 Szálláshely-szolg., vendéglátás 273 71 202 Szállítás, raktározás, távközlés, posta 115 33 82 84

Nemzetgazdasági Társas Egyéni Összes ágak vállalkozások vállalkozások Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 433 140 293 Egyéb (J, valamint L-Q szektor) 268 68 200 Összesen: 2650 956 1694 Forrás: KSH A siklósi kistérségben átlagosan a mőködı vállalkozások 36,1%-a társas vállalkozás, míg a többi egyéni vállalkozás keretében mőködik. A térségben összesen 3 nemzetgazdasági ágban magasabb ennél a társas vállalkozások aránya: az ipar területén meghaladja a 48%-ot, a kereskedelem, javítás szektorban a 43%-ot, míg a mezıgazdaságban tevékenykedı vállalkozások körében 37%. Az építıipar, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén mőködı társas vállalkozások aránya viszont a 30%-ot sem éri el. A kistérség ipara jellemzıen fıleg Siklóson és Beremenden koncentrálódik. A Siklósi kistérség két legjelentısebb iparvállalata a BCM Rt., mely cementiparral foglalkozik mintegy 300 alkalmazottal, illetve a Carmeuse Hungária Mészgyártó Kft. mintegy 100 dolgozóval. Mindkét beremendi telephelyő cég fontos szereplıje a hazai építıipari piacnak, tulajdonosi hátterükben egyaránt külföldi vállalatcsoportok állnak. Jelentıs ipari foglalkoztató még a Baranya-Tégla Kft., melynek villánykövesdi téglagyárában mintegy 20 fıt alkalmaz. További telephelyeik üzemelnek még Siklóson, Mohácson, Görcsönyben, Alsómocsoládon és Sásdon. A kistérségben a nagyobb pincészetek kapcsán mőködnek palackozóüzemek, illetve jelentıs még a faipari tevékenység is. A Duna-Dráva Cement Kft. beremendi gyára Nagyharsány és Beremend mellett bányászati tevékenységet folytat és éves szinten 200-240 millió tonna jó minıségő mészkövet termelnek ki. Ennek egy részét feldolgozzák a Beremendi Cementmőben, a többit exportálják. A Carmeuse Hungária Kft. építıipari üzletágában 50 fıt foglalkoztat és a mészgyártás mellett forgalmaz is. A Duna-Dráva Cement és a szomszédos Carmeuse Kft. mőködése más kapcsolódó építıipari tevékenységgel foglalkozó vállalatokat is a településre vonzott. A kistérségben számos építıipari vállalkozás mőködik, számuk növekvı tendenciát mutat. A mezı- és erdıgazdasági termékek feldolgozása, élelmiszeripar A Siklósi kistérségben megtermelt mezı- és erdıgazdasági termékek leginkább a térségen kívül, Baranya megyében, vagy a Dél-dunántúli régió más településein kerülnek feldolgozásra. Ehhez mérten a húsfeldolgozás, a juhtenyésztés termékeinek feldolgozása, a tejfeldolgozás, a tojásfeldolgozás, az olajos növények feldolgozása és a gyümölcsfeldolgozás is a régión kívül történik. A gabonafélék nagy része térségi malmokban kerül feldolgozásra. A takarmánygabonák feldolgozása során különbözı keverési módszerekkel a takarmánygabonából számos üzem gyárt tápokat. A szılıfeldolgozás szinte teljes egészében a térségben valósul meg, hiszen számos jelentısebb pincészet mőködik a Villány-Siklós borút területén, melyek a szılıfeldolgozás, borkészítés, palackozás folyamatát végig maguk oldják meg. A zöldségfeldolgozás savanyító üzemekben és a térségen kívüli nagyobb feldolgozó üzemekben történik, azonban szárított, aszalt termékek nem készülnek a térségben. Mivel az élelmiszeripari termékek jórészt a régió nagyobb üzemeiben kerülnek feldolgozásra, így a kistérségben a zöldségfeldolgozás, a zöldségszárítás, az aszalt gyümölcsök elıállítása, vagy akár a törköly lepárlásának fejlesztése volna indokolt. 85

Számos településen mőködnek főrészüzemek, melyek az erdıgazdaságok mellett a faáruk elsıdleges feldolgozását végzik. A további feldolgozás, mint például a bútorgyártás vagy a farostlemezgyártás kistérségen kívüli üzemekben történik. A kistérségben nincs hús, tej és zöldség feldolgozásával foglalkozó vállalkozás, üzem. A húsfeldolgozást Pécsett a Délhús Rt. és Szegeden a Pick Rt., a tejfeldolgozást pedig a Mizo Rt. szegedi üzemében végzi. A szılı- és borfeldolgozás jelentıs a kistérségben, a nagyobb termelık a következık: Villányban Bock Pince Kft., Tiffán Bt., Polgár Pincészet, Gere Pincészet, Csányi Pincészet Rt., Vylyan Szılıbirtok és Pincészet Rt., míg Siklóson a Fontányi Borászat. A kistérség és egyben az egész térség ipari fellendülésének legfontosabb stratégiai céljai közé tartozik a vállalkozások versenyképességi feltételeinek biztosítása, a térségi kohézió, az összefogás megteremtése, a kapcsolatok erısítése, az innovatív gazdasági szerkezet kialakítása és az e-kereskedelem kialakítása. Az elırelépés érdekében szükséges az erıforrások bıvítése, befektetık keresése-bevonása, a pályázati lehetıségek jobb kihasználása, beruházási hitelek megszerzése. A kistérség gazdaságát röviden összefoglalva az alábbiak jellemzik: - Bányászati-építıipari termelésben regionális, egyes szegmensekben országos hatókörő centrum: kıbányászat, díszítı kövek, cement- és mészkı-elıállítás. - Feldolgozóipar gyengesége, elsorvadása, helyi ipari termelés kis volumene, hiányzó termékek. - Országos jelentıségő szılészet, borászat. - Borászaton kívüli mezıgazdasági feldolgozás hiánya, feltőnı gyengesége. - Munkahelyteremtı beruházások elmaradása. - Üzleti szolgáltatások alacsony szintje. - Környezetkárosító tevékenységek fennmaradása, a környezeti problémák nem megfelelı kezelése. - Fejlett specializált kereskedelmi hálózat. - Innováció és fejlesztés hiánya. 86

Ipari tevékenység, ipari foglalkoztatás az İs-Dráva Program településein A térségre nem jellemzı az ipari tevékenység. A három érintett kistérségben nem találunk jelentısebb ipari foglalkoztatót, csak néhány kisebb faipari, építıipari céget, illetve építıipari vállalkozót, az adott település fontos foglalkoztatójaként. A legjelentısebb sellyei, illetve sellyei kistérségi munkaadók közé tartozik a Mecseki Erdészeti Rt., a közel száz embernek kenyeret adó Agrokémia Sellye Rt. vegyi üzem, az építıipari kivitelezéssel foglalkozó O és R Építıipari Kft., valamint a MIZO Baranyatej Rt., a Drávamenti ÁFÉSZ, a PI-ER Kft. varrodája és a HUNOR Rt. helyi üzeme, egy-két szövetkezet és néhány vállalkozás említhetı még ebbıl a szempontból. Csányoszró település fontos munkaadója az építıiparban is érdekelt Besencei Ordas Építıipari és Kereskedelmi Bt., továbbá Drávaiványiban mőködik egy a zömmel a térségben kitermelt fa feldolgozásával foglalkozó üzem, illetve Vajszlón a faipariban érdekelt DD-Fa Kft.. A barcsi kistérségben a legjellemzıbb továbbra is az építıipar jelenléte. A térségben jelentıs munkáltató a Lakócsán mőködı Esze Faipari Kft., Kastélyosdombón pedig építıipari cégek. A Siklósi kistérségben is a legjellemzıbb ipari tevékenység a fafeldolgozás, a faipar és az építıipar. Ennek megfelelıen a kistérség jelentıs foglalkoztatói Kisszentmártonban egy főrészüzem, illetve kisebb építıipari cégek. A térség legjelentısebb foglalkoztatója a Pécs városában két, illetve Cserkúton egy további üzemet is fenntartó Elcoteq. Az Elcoteq SE Európa egyik legnagyobb elektronikai gyártási szolgáltatásokat nyújtó vállalata. Az Elcoteq Magyarország Kft. 1998-ban kezdte meg mőködését Pécsett. A zöldmezıs beruházás elkészültekor 11.000 m² területen indult meg a gyártás, majd 2000. januárjában, a Nokia pécsi monitorgyárának felvásárlásával a termelés volumenét megduplázták. 2006-ban a cserkúti gyáregység bérlésével tovább növekedett a vállalat. A magyarországi gyáregység összesen 200.000 m 2 alapterületen helyezkedik el, melybıl a termelési terület 50.000 m 2. Az Elcoteq Magyarország Kft. jelenleg közel 6.500 fıt foglalkoztat. Ezen adatokból is kitőnik, hogy az Elcoteq Pécs város és Baranya megye legnagyobb ipari foglalkoztató vállalata. Térségi gazdaság- és vállalkozásfejlesztési intézményrendszer A térség gazdaságfejlesztési intézményrendszerének jelentıs elemeit jelentik a vállalkozások számára rendezett tulajdonviszonyokat, kiépített infrastruktúrát és egyre bıvülı szolgáltatásokat nyújtó ipari parkok. Az Ormánság területén Siklóson, Sellyén és Barcson jöttek létre ipari parkok, melyek közül a siklósi és a barcsi mőködik. Megcélzott profiljuk a térség közlekedésföldrajzi adottságaihoz illeszkedıen logisztikai orientáltságú. Ipari parkok Serena Ipari Park Siklós A Tóth Trans Szállítmányozási Bt. magántulajdonában lévı, egykor a Tenkes Bútorgyár telephelyeként mőködı iparterület 2001-ben kapott ipari parki címet. 87

Mőködtetıje a S.I.P. Serena Kft. A terület kedvezı közlekedésföldrajzi adottságokkal rendelkezik, északról a Siklós várost elkerülı úttal, délrıl vasúti parkolóval és rakodóval határos. Piaci szempontból meghatározó a 15 km-re fekvı magyar horvát államhatár közelsége. Az ipari park megcélzott profilja logisztikai orientációjú, amire földrajzi és fizikai adottságai is alkalmassá teszik. Az infrastruktúra teljes körően kiépítésre került, a logisztikai funkciót erısítve kamionterminál, vámiroda, kamion- és gépkocsimosó, valamint sofırpihenı került kialakításra a szükséges szociális helyiségekkel. A park területén jelenleg 22 vállalkozás rendelkezik vásárolt, illetve ritkább esetben bérelt területtel, melyek közül a 13 mőködı 161 fıt foglalkoztat. A vállalkozások tevékenységi területe széles körő, a tulajdonos vállalkozás raktározási, szállítmányozási tevékenységén kívül építıipari, gépipari szerelı, gumijavító, bútor-, háztartásieszköz-, bırárugyártó, valamint ingatlan bérbeadással, borfeldolgozással, növénytermesztéssel foglalkozó cégek is megtalálhatóak az ipari park vállalkozásai között. A bérelhetı terület nagysága 10 hektár. Az ipari park mőködtetıje a biztosított infrastruktúrán kívül ırzı-védı szolgáltatást, irodai szolgáltatásokat, marketing, könyvelési, üzleti, jogi, pályázatírási tanácsadást, gépkölcsönzést, szerviz és mőszaki vizsgáztatást, valamint folyamatosan bıvülı logisztikai szolgáltatásokat (nemzetközi szállítmányozás, közúti fuvarozás, kamionmosás, vámiroda, raktározás, targoncázás) kínál a betelepült vállalkozások számára. Sellyei Ipari Park Az önkormányzati tulajdonban lévı iparterület 2001-ben nyerte el a GKM ipari park címét. A terület nagysága 20 hektár, melybıl a beruházás elsı ütemében 10 hektár kerülne közmővesítésre. Az elsı beruházási körben az ipari park gázvezeték-hálózata került kiépítésre, a további infrastrukturális fejlesztések forráshiány miatt függıben vannak, megvalósításukhoz 300-400 millió forintos beruházásra lenne szükség. A Sellyei Ipari Park jelentıs kihasználatlan kapacitással rendelkezik, így bıvítése-fejlesztése, új cégek betelepülése kiemelt fontosságú. Mindezek érdekében szükséges volna gazdaságfejlesztı szervezetek térségbe telepítése (ITDH, vállalkozásfejlesztı szervezetek stb.), az ipari park tényleges kiépítésének, megtöltésének támogatása céljából. Barcsi Ipari Logisztikai és Üzleti Park Az ipari park mely nem az İs-Dráva Program tervezési területén található a Henkel Magyarország Kft. és Barcs Város Önkormányzatának tulajdonában mőködik, ipari parki címmel 1999 óta rendelkezik. Területe 16 hektár, a bıvítési terület 20 hektár, amely 50 hektárra növelhetı. Az ipari park Barcs délkeleti részén, a Pécs Nagykanizsa vasútvonal mellett helyezkedik el, megközelítése a 6-os és 68-as fıközlekedési utak határátkelıhelyi csomópontjától lehetséges. Az infrastruktúrája teljesen kiépített és iparvágánnyal is rendelkezik. Az iparterület logisztikai jelentıségét növeli, hogy a barcsi a Horvátország és Délkelet-Európa felé vezetı egyik legfontosabb határátkelıhely. Az iparterület üzemcsarnokában 5 vállalkozás mőködik, 200 fıt foglalkoztatva. Tevékenységi területük a szolgáltatástól, kereskedelemtıl a festék, parketta és építési szigetelıanyag gyártásig terjed. Az ipari park legnagyobb vállalkozása a Henkel Magyarország Kft. A vállalkozások számára az ipari park mőködtetı szervezete, a Barcs Város Befektetı Beruházó Kft. ırzı-védı, tanácsadó szolgáltatásokat, étkeztetést, utaztatást biztosít. 88

30. ábra: Ipari parkok a Dél-Dunántúlon Forrás: Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, 2006. (http://www.deldunantul.com/download.php?id=804) A vizsgált területen inkubátorház nincsen, a térségben található három ipari park közül pedig ténylegesen csak kettı (a Barcsi Ipari Logisztikai és Üzleti Park és a Serena Ipari Park Siklós) mőködik. Az érintett kistérségekben a vállalkozásfejlesztési szervezetek közül jelenleg csak a Barcsi Vállalkozási Övezetet is mőködtetı Somogy Megyei Vállalkozói Központ rendelkezik állandó irodával (Barcs), a többi szervezet (ITDH, kamarák) nem, vagy csak idıszakos jelleggel képviselteti magát a térségben. A térség ipari elemzése során megjegyzendı, hogy bár Sellyén is mőködik ipari park, a gazdaságfejlesztı szervezetek egyike sem található meg a városban. Így a település és a térség iparának dinamizálása érdekében mindenképpen szükséges volna valós és komoly üzemeltetésére törekedni, melyet a fent említett szervezetek nagymértékben támogathatnának. Az İs-Dráva Program területén az ipari tevékenységek nem jellemzıek, azonban a gazdaság szerkezetének jelentıs torzulását eredményezné, ha a meglevı iparágak további leépülésével kellene számolni. Az esetleges ipari fejlesztések motorja lehetne a Sellyei Ipari Park, melynek további fejlesztése érdekében nem csak térségi, hanem kormányzati támogatások fokozása is szükséges. Az ipari fejlesztések során kiemelt szempontként szükséges kezelni a többi gazdasági ágak fejlıdését, hogy a térség arculatát ne torzítsák oda nem illı ipari beruházások. Jelentheti mindez azt, hogy az ipari fejlesztések többségének helyet adhatna az ipari park, nem csorbítva a táj természeti szépségeit. 89

A Dél-dunántúli régió mezıgazdasága Az agrárfoglalkoztatottságot tekintve a rendszerváltást követıen drasztikus visszaesés következett be, azonban az agrárium még így is a régió jelentıs foglalkoztatójának, tágabb értelemben eltartójának számít. Jól szemlélteti mindezt, hogy a Dél-Dunántúlon az ágazatban jelenleg dolgozók aránya a hazai összes foglalkoztatottakhoz képest az országos átlag közel kétszerese (2001-ben 8,4% az országos 4,4%-hoz képest, míg 2005-ben Dél-Dunántúlon 6.74% dolgozott az agrárium területén, országos viszonylatban pedig az alkalmazásban állók 3.55%-a). A mezıgazdaság szerepe régiónként eltérı. A vidéki térségek részben az agrártermelés visszaesése miatt hátrányba kerültek, a vidéki lakosságot tekinthetjük az elmúlt idıszak egyik fı vesztesének. A vidéki agrártermelés fenntartása fontos feladat, hiszen a mezıgazdaságot az országok többsége stratégiai ágazatnak tekinti, másrészt a tartós munkanélküliség vállalásának anyagi terhe és morális kára nagyobb annál, mint amit a munkahelyeket fenntartó célirányosan támogatott mezıgazdaság termelésének fenntartása jelent. Az ágazatok arányai régiónként jelentısen eltérnek. Erre vonatkozó kimutatást az 1. táblázat tartalmaz. 28. táblázat: A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak fıbb csoportjai szerint, 2003 29. táblázat: A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak fıbb csoportjai szerint, 2004 (folyó áron: millió Ft) Mezıgazdaság, Szolgáltatások Ágazatok Régió vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, Ipar Építıipar összesen (alapáron) halászat Közép- 52 836 1 343 036 322 542 5 530 075 7 248 489 Magyarország Közép-Dunántúl 59 857 665 504 84 224 841 055 1 650 650 Nyugat-Dunántúl 65 641 685 010 83 001 898 122 1 731 774 Dél-Dunántúl 80 975 246 397 63 120 732 427 11 122 919 Észak- 54 214 414 786 70 282 771 418 1 310 700 Magyarország Észak-Alföld 100 295 433 532 89 512 995 748 1 619 087 Dél-Alföld 118 882 329 870 80 237 946 692 1 475 681 ORSZÁG 532 700 4 118 145 792 918 10 715 537 16 159 300 Ebbıl: megyék 518 071 3 192 476 590 229 6 202 483 10 503 259 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv, 2004. (folyó áron: millió Ft) Mezıgazdaság, Szolgáltatások Ágazatok Régió vadg., erdıgazd., Ipar Építıipar összesen (alapáron) halászat Közép- 66 066 1 548 780 350 957 5 773 197 7 739 000 Magyarország Közép-Dunántúl 73 326 772 911 92 509 888 601 1 827 347 Nyugat-Dunántúl 85 632 680 909 90 266 941 158 1 797 965 90

Régió Mezıgazdaság, vadg., erdıgazd., halászat Ipar Építıipar Ágazatok összesen (alapáron) Szolgáltatások Dél-Dunántúl 93 020 242 970 72 632 793 793 1 202 415 Észak- 78 869 461 160 79 393 837 481 1 456 903 Magyarország Észak-Alföld 129 837 436 069 103 503 1 068 481 1 737 890 Dél-Alföld 149 893 343 490 86 700 1 030 886 1 610 969 ORSZÁG 676 643 4 486 289 875 960 11 333 886 17 372 489 Ebbıl: megyék 659 600 3 397 488 658 903 6 652 864 11 368 855 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv, 2005. A mezıgazdaság részesedése a bruttó hozzáadott érték tekintetében folyamatos csökkenést mutatott (11,8-ról 7,5%-ra) 2001-ig, majd átmeneti növekedés után újból csökkenni kezdett, mely tendencia megegyezik a hazai és az európai folyamatokkal. A 7,7%-os részesedés a Dél- Alföld után a második legnagyobb arány a régiók között. Az agrárgazdaság szerepe az alföldi régiókban a legnagyobb. Észak-Alföld és Dél-Alföld a magyar mezıgazdaság bruttó hazai termékének 41%-át állította elı 2003-ban. 2004-re ez változatlan maradt, szintén 41% körül volt, azonban jelentıs értéknövekedés mellett. A szántóföldi növények 60%-át a dél-alföldi, észak-alföldi és dél-dunántúli régiókban termesztjük. A munkaigényes gyümölcsös területek 39%-a az észak-alföldi régióban van, míg a szılıterületek 59%-át a dél-alföldi és észak-magyarországi régióban találjuk. A kihasználatlan gyepterületek zöme is a Dél-Alföldön és Észak-Alföldön található. Dél-Dunántúl mezıgazdaságának fejlıdését jól mutatja, hogy 2003 és 2004 között jelentısen nıtt a térség bruttó hozzáadott értéke, e két év viszonylatában 14%-os növekedést mutatott. A Dél-dunántúli régió természeti adottságai alapvetıen kedvezıek mezıgazdaság számára, hiszen az évenkénti napsütéses órák száma meghaladja a 2000-et, melynél csak a Dél- Alföldön magasabb ez az érték. Az átlagos középhımérséklet is az országos átlag felett van a régióban, a csapadékmennyiség pedig az országos átlag körül, kevéssel az alatt alakul. A talajviszonyok meglehetısen változatosak, hiszen a jó minıségő mezıségi talajok, erdıtalajok vagy homoktalajok mellett szinte minden talajtípus megtalálható a régióban. 91

30. táblázat: A Dél-Dunántúl mezıgazdasági területeinek mővelési ágak szerinti megoszlása 2001-ben és 2006. május 31-én Mővelési ág Terület, 1000 ha (2001) %-os arány Terület, 1000 ha (2006. V. 31.)) %-os arány Szántó 697 51,5 697,1 51,6 Kert 11 0,8 9,9 0,73 Gyümölcsös 6 0,4 6,2 0,45 Szılı 12,3 0,9 13,2 0,97 Gyep 115,5 8,5 107 7,9 Erdı 312,2 23,1 314 23,2 Nádas 7,3 0,5 7,2 0,5 Halastó 6 0,4 6,6 0,5 Mővelés alól kivett terület 186,1 13,8 189,9 14 Összesen 1353,4 100 1 351,0 100 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv, 2005. A Dél-dunántúli régió országos szempontból is jelentıs termıterülete a kukoricának, az ország kukoricatermelésének 2004-ben a 27,2%-át adta, míg 2005-ben már a 28,4%-át, a többi kultúra termelésében részesedése átlag körüli. A szántóföldi növények esetében a termésátlagok a Dél-Dunántúlon több termény (búza, kukorica, rozs, árpa, cukorrépa, napraforgó) esetében is jelentısen meghaladják az országos átlagot. A mezıgazdaságnak óriási lehetıségei vannak a régióban, de ezeknek a lehetıségeknek a kiaknázásához szükség van a termékek és termények minıségének javítására, valamint a termelési folyamatok korszerősítésére és rugalmas átalakítására a változó piaci igényeknek megfelelıen. A régió jelentıs mezıgazdasági kultúrája a szılı, és ebbıl következıen nagy a szerepe a bortermelésnek, amely a helyi értékesítésen túl jelentıs exportcikk is egyben. A régióban az ország 22 borvidékébıl 5 található meg, illetve egy bortermıhely van. A régió 2001-ben az ország szılıtermelésének 14,2%-át, a bortermelés 13,6%-át adta. Ezen adatok az elmúlt években a következıképpen módosultak: 31. táblázat: Szılıtermesztés Magyarországon Betakarított összes szılı (tonna) Bortermelés (hektoliter) 2004 2005 2004 2005 Magyarország összesen 788 610 536 390 5 271 828 3 566 657 Déldunántúli régió 107 793 94 561 744 997 645 824 Régió / Összes 13,66% 17,62% 14,13% 18,10% Forrás: KSH, Mezıgazdasági Statisztikai Évkönyv, 2005. 92

E két év viszonylatában véve, a termés mennyiségének csökkenése mellett is jól érzékelhetı, hogy a régió országos jelentısége tovább növekedett az elmúlt évek során, melyet alátámaszt az is, hogy a hazánkban megtermelt összes bor mennyisége csökkent, azonban e kisebb mennyiségbıl a Dél-dunántúli régió a részesedését növelni tudta. Mivel a minıségi borok aránya az összesen megtermelt bor mennyiségéhez viszonyítva kiemelkedıen magas, ezért a régió fontos szerepet tölt be Magyarország minıségi szılıtermelésében. 31. ábra: Magyarország borvidékei Forrás: http://www.maginfo.hu/terkeptar/mo_terkep/mo_borvidek.gif Az állattenyésztés területén a legfontosabb tendencia az, hogy az országos folyamattal összhangban az utóbbi évtizedben igazodva az országos tendenciához a Dél-Dunántúlon is megfogyatkozott szinte valamennyi állatfaj állománya. Jól szemlélteti ezt az alábbi 2005. december 1-jei állapotot tükrözı összefoglaló táblázat: 93

32. táblázat: Szarvasmarha-állomány, juhállomány, sertésállomány és tyúkféleállomány Magyarországon, 2005. december 1-jén Dél- Dunántúl Magyarország Szarvasmarhaállomány (1000 db) Juhállomány (1000 db) Sertésállomány (1000 db) Tyúkfélék állománya (1000 db) 2003 2005 2003 2005 2003 2005 2003 2005 96 87 108 123 831 719 4 501 3 770 739 708 1 296 1 405 4 913 3 853 37 502 31 902 Forrás: KSH, Mezıgazdasági Statisztikai Évkönyv, 2005. Az országos trendnek megfelelıen a szarvasmarha, a sertés és a tyúkfélék állománya csökkent, azonban a trendektıl eltérıen a juhállomány a régióban jelentısen gyarapodott. A mezıgazdasági dolgozók száma évrıl évre csökkenı tendenciát mutat, regionális szinten csakúgy, mint megyei vonatkozásban. 2001-ben a régió három megyéje közül a mezıgazdaságban mindhárom megyében csökkent a foglalkoztatottak aránya (Baranyában 8, Somogyban 14, Tolnában 12 százalékponttal), az ipar és építıipar részesedése Somogy és Tolna megye esetén nem változott, Baranyában 8 százalékponttal lett kevesebb. A tercier szektor részaránya 13 és 16 százalékpont között emelkedett. Míg Baranya megye foglalkoztatási szerkezetében a mezıgazdasági dolgozók aránya 2002- ben 7,19% volt, addig 2005-ben már 6,03%-ra csökkent. Somogy megye esetében 2002-ben 8,53% volt a mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya, és ez 2005-re 7,5%-ra mérséklıdött. Megállapítandó, hogy 2002 és 2005 között Somogy megyében mintegy 16%-kal csökkent a mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya, azonban az összes foglalkoztatottak aránya csak 4,25%-kal. Baranya megyében 14%-os volt a mezıgazdasági foglalkoztatottak arányának csökkenése, annak ellenére, hogy a megyében 2002 és 2005 között 2,2%-os növekedést realizáltak. Míg a legutóbbi adatok elemzése értelmében 2004-ben Baranya megyében 6.320 fı dolgozott a gazdaság ezen ágazatában, addig 2005-ben már csak 5.945 fı, és Somogy megyében ugyanezen adatok rendre 2004-ben 5.813 fı, míg 2005-ben 5.551 fı volt. Mindez összességében Somogy és Baranya megyék tekintetében 2004/2005 viszonylatában 5.25%-os csökkenést jelent. A foglalkoztatottak és alkalmazásban állók kapcsán megállapítható, hogy a bejelentett mezıgazdasági dolgozók alacsony és csökkenı száma mellett jelentıs az alkalmi, illetve idénymunkások száma. A Dél-dunántúli régió erdısültsége az országos átlagot meghaladó, és a régió erdıi gazdagok nagyvadakban, így a vadászat is jelentıs. A Dél-Dunántúl komplex fejlesztési programjában 10 prioritás lett nevesítve, melyek közül az 5. pont az agrárszektor fejlesztése, azon belül a legfontosabb stratégiai célkitőzés az integrált élelmiszergazdaság megteremtése, az alábbi operatív programok által: a szarvasmarha-ágazat integrált fejlesztése, borászati klaszter kialakulásának elısegítése, az organikus mezıgazdaság fejlesztése, gyepterületek alternatív hasznosítása, regionális nagybani piac fejlesztése, halhús-termelés fejlesztése. 94

Baranya megye, Somogy megye mezıgazdasága Baranyában és Somogyban, akárcsak az ország egészében, a 90-es évektıl fokozatosan leépült a mezıgazdaság. Egyre kevesebb a mezıgazdaságban foglalkoztatottak száma, egyre kisebb volumenben folyik a termelés, és a mezıgazdasági termékekre épülı feldolgozóipari üzemek száma is folyamatosan csökkent. A rendszerváltással és az érdekszférák átalakulásával a mezıgazdasági termékek kereskedelme is egy csapásra megváltozott, és a korábban a kiváló minıségő talajoknak és kedvezı éghajlatnak köszönhetıen jó minıségben és nagy mennyiségben termelt növényfélékre egyre inkább csökkenı kereslet mutatkozott. Fokozta mindezt a kárpótlással végbement földosztás, mely a térségben jellemzı elaprózott földterületeket létrehozta. A kedvezıtlen feltételek mellett tovább folyik számos mezıgazdasági tevékenység a térségben, melyek legjellemezıbb ismérveit az alábbiakban mutatjuk be. A mezıgazdasági, erdészeti és vadgazdálkodási, illetve a halgazdálkodási cégek száma Somogy és Baranya megyékben 2000 és 2005 között átmeneti növekedés után csökkenni kezdett, a legjelentısebb visszaesés a társas vállalkozások esetében volt tapasztalható. Baranya megyében az egyéni vállalkozások száma növekszik az utóbbi években, míg Somogyban 2000 és 2003 között jelentıs növekedés volt az egyéni vállalkozások számában, azonban 2005-re visszaesett számuk a 2000-es szintre. Jelentıs csökkenés volt tapasztalható a szövetkezetek számában, Baranyában 2000 és 2005 között 47%-kal, Somogyban 38%-kal csökkent a szövetkezetek száma. 33. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint (a Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás és a Halgazdálkodás nemzetgazdasági ágak szervezetei Somogy és Baranya megyékben) 2000 2003 2005 Gazdálkodási Baranya Somogy Baranya Somogy Baranya Somogy forma megye megye megye megye megye megye Társas vállalkozás 786 860 807 935 711 905 Ebbıl: kft. 337 256 372 328 335 355 Rt. 31 19 33 37 30 36 Szövetkezet 93 129 78 105 49 80 Bt. 203 207 209 219 190 213 Egyéni vállalkozás 1562 2140 1614 2229 1654 2152 Összesen 2348 3000 2421 3164 2365 3057 Forrás: KSH Megyei évkönyvek, 2005. 2005-ben Somogy megyében a mezıgazdasági termelésbe bevont területek nagysága 316.449 hektár volt, ami a megye összterületének 56%-a. Baranya megyében a mezıgazdasági termelésbe bevont területek nagysága 265.654 hektár, ez a megye összterületének 60.5%-a. A földterület gazdálkodási forma szerinti hasznosítása kapcsán jól látható, hogy 2005-ben a mezıgazdasági területek közel felén gazdálkodtak a gazdasági társaságok és az egyéni 95

gazdálkodók. Jellemzı, hogy a gyepterületek hasznosítását, a szılıtermelést fıképpen az egyéni gazdálkodók végzik 34. táblázat: A földterület gazdálkodási forma és használat szerint Somogy megye 2005. május 31. (hektár) Somogy megye Mővelési ág Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok Nem mezıgazdasági hasznosítás Összesen Szántó 130102 119176 4330 253608 Konyhakert 5 3239 1205 4449 Gyümölcsös 1385 1889 0 3274 Szılı 969 3045 0 4014 Gyep 12101 30757 8246 51104 Mezıgazdasági terület 144562 158106 13781 316449 Erdı 126222 35014 0 161236 Nádas 958 2386 1520 4864 Halastó 1981 554 322 2857 Termıterület 273723 196060 15623 485406 Mővelés alól kivont terület 3978 14501 61175 79654 Összesen 277701 210561 76798 565060 Forrás: KSH Megyei évkönyv, 2005. 35. táblázat: A földterület gazdálkodási forma és használat szerint Baranya megye 2005. május 31. (hektár) Baranya megye Nem mezıgazdasági hasznosítás Gazdasági Egyéni Mővelési ág szervezetek gazdaságok Összesen Szántó 132396 93619 1439 227454 Konyhakert 0 2207 266 2473 Gyümölcsös 414 850 0 1264 Szılı 1419 2667 0 4086 Gyep 8526 15470 6381 30377 Mezıgazdasági terület 142755 114813 8086 265654 Erdı 70703 33117 0 103820 Nádas 417 885 344 1646 Halastó 1298 223 0 1521 Termıterület 215173 149038 8430 372641 Mővelés alól kivont terület 12918 5741 47936 66595 Összesen 228091 154779 56366 439236 Forrás: KSH Megyei évkönyv, 2005. 96

Az erdıterületek mővelését Somogy megyében 78%-ban gazdasági szervezetek végzik, Baranyában ez csak 68%. A nádasok hasznosítását mindkét megyében fıképpen egyéni gazdálkodók végzik, míg a halastavakat fıképpen gazdasági szervezetek. Somogyban az összes termıterület mintegy 33.2%-án erdıgazdálkodás zajlik, mintegy 161.236 hektáron. Baranyában az összes termıterület 22.9%-án zajlik erdıgazdálkodás, összesen 103.820 hektáron. 36. táblázat: Földterület mővelési ág szerint 2005. május 31. (hektár) 2000 2003 2005 Baranya Somogy Baranya Somogy Baranya Somogy Mővelési ág megye megye megye megye megye megye Szántó 220958 254455 230510 254665 227454 253608 Konyhakert 3484 4449 2524 4449 2473 4449 Gyümölcsös 1741 3820 1171 3188 1264 3274 Szılı 4051 4760 3416 3999 4086 4014 Gyep 32412 50324 32361 51399 30377 51104 Mezıgazdasági terület 262646 317808 269982 317700 265654 316449 Erdı 103820 162125 103820 161391 103820 161236 Nádas 961 4869 961 4869 1646 4864 Halastó 937 2857 937 2857 1521 2857 Termıterület 368364 487659 375700 486817 372641 485406 Mővelés alól kivont terület 74966 79642 67335 79607 66595 79654 Összesen 443330 567301 443035 566424 439236 565060 Forrás: KSH Megyei évkönyv, 2005. A mezıgazdasági területek és termıterületek nagysága gyakorlatilag nem változott az elmúlt 5 év során. A szántóterületek nagysága szinte nem változott Somogyban, míg Baranyában 2000-2005 között ingadozott a nagyságuk, 2005-re a 2000-es szántóterületek 3%-kal növekedtek. Jelentıs csökkenés volt azonban a konyhakertek területét illetıen Baranya megyében, míg Somogyban változatlan maradt. Baranya megyében jelentısen megnövekedtek a nádasok, illetve 2005-re a halastavak összterülete. Ezzel összhangban csökkentek a mővelés alól kivont területek. Jellemzı a térségre a szántóföldi növénytermesztés túlsúlya, hiszen Baranyában az összes mezıgazdasági területek 85.6%-án történik szántóföldi növénytermesztés, míg Somogyban a területek 80%-án. A szántóföldi növények termesztésében kimagaslanak a gabonafélék, közülük is a búza és a kukorica termelése. Somogy megyében jelentıs mennyiségben termelnek még napraforgót, repcét és triticalet, Baranyában pedig napraforgót, szóját és árpát. A szılıtermı területek nagysága ingadozó képet mutat, hiszen a 2000-es szinthez képest 2003-ra mindkét megyében csökkent a területük, azonban 2005-re visszaállt a 2000-es szint. Baranya megyében. 2000-ben az összes termıterület mintegy 28.1%-a, 2003-ban 33.2%-a volt szılıterület, míg Somogyban 2000-ben 33.2%, 2003-ban 33.1%. Mindezek értelmében megállapítható, hogy Baranyában átmeneti növekedés után jelentıs csökkenés volt a szılıterületek nagyságában, míg Somogyban tulajdonképpen nem változott az elmúlt 5 év során. 97

37. táblázat: Szılı és gyümölcstermesztés, Somogy megye, 2005. Gyümölcstermés összesen 27563 18549 20427 20242 Ebbıl: egyéni gazdaságok 17984 12517 12375 15720 Forrás: KSH, Megyei évkönyv, 2005. 38. táblázat: Szılı és gyümölcstermesztés, Baranya megye, 2005. 1996-2001- Megnevezés 2000. 2005. 2003. 2005. évek átlaga Szılıtermelés összesen Szılıterület (ha) 5639 3997 3961 4014 Termésmennyiség (t) 39768 41713 38858 38121 Ebbıl: egyéni gazdaságok Szılıterület (ha) 4885 3093 3115 3044 Termésmennyiség (t) 33131 33330 32265 32168 1996-2001- Megnevezés 2000. 2005. 2003. 2005. évek átlaga Szılıtermelés összesen Szılıterület (ha) 4765 3614 3416 4086 Termésmennyiség (t) 27510 24229 20460 25830 Ebbıl: egyéni gazdaságok Szılıterület (ha) 3933 2512 2313 2533 Termésmennyiség (t) 24318 19306 15128 21175 Gyümölcstermés összesen 15175 7210 6507 6710 Ebbıl: egyéni gazdaságok 13360 5506 4786 4350 Forrás: KSH, Megyei évkönyv, 2005. A szılı termésmennyisége az utóbbi két évben szinte nem változott Somogyban, azonban a szılıterületek nagysága sem. A területek nagysága 1996-2000 között jelentısen lecsökkent. Jól látható, hogy a szılımővelés jelentıs részét egyéni gazdaságok végzik. Baranyában a szılıterületek nagysága szintén 1996-2000 között csökkent jelentısen, azonban az utóbbi években gyarapodtak a szılıterületek, és ezzel együtt a termésmennyiség is. Baranyában is az egyéni gazdaságok gazdálkodnak a szılıterületek zömén, illetve az ı területeiken realizálódik a termésmennyiség 82-84%-a. A gyümölcstermesztés az utóbbi években szinte stagnál, azonban lényeges, hogy Somogyban sokkal nagyobb volumenő, mint Baranyában. Erre az ágazatra is jellemzı az egyéni gazdaságok túlsúlya. Somogyban a termesztett gyümölcsök közül a legjellemzıbb az alma, a meggy és a kajszibarack, melyek együttesen a 2005-ben megtermelt gyümölcsök 63%-át (összesen 12.748 tonna) adják. Baranyában a legjellemzıbb termesztett gyümölcs az alma, a meggy és az ıszibarack, melyek együttesen az összes gyümölcstermés 73%-át adják (összesen 4901 tonna). 98

Az állatállomány az elmúlt évek során jelentısen nem változott, azonban némi csökkenés volt tapasztalható a somogy megyei sertés- és tyúkállományban, illetve a baranya megyei tyúkfélék állományában. Baranyában a juhok és a sertések állománya némi növekedést ért el. 39. táblázat: Állatállomány, 2005. december 1-jén Baranya megye 2000 2003 2005 Somogy Baranya Somogy Baranya megye megye megye megye Somogy megye Megnevezés Gazdasági szervezetek Szarvasmarha 25 26 26 23 25 24 Sertés 200 111 244 119 283 120 Juh 2 1 2 1 3 2 Tyúkféle 1245 169 1448 185 1360 148 Egyéni gazdaságok Szarvasmarha 8 7 6 6 4 7 Sertés 122 92 115 78 71 46 Juh 18 21 27 20 23 24 Tyúkféle 1062 767 1265 839 824 665 Összesen Szarvasmarha 33 33 33 29 29 31 Sertés 322 203 359 197 354 166 Juh 20 22 29 21 27 26 Tyúkféle 2307 937 2714 1024 2184 813 Forrás: KSH Megyei évkönyvek, 2001., 2004., 2006. Jellemzı, hogy a tyúkfélék és a juhok nevelésével is inkább az egyéni gazdaságok foglalkoznak, míg a szarvasmarha-tartást inkább a gazdasági szervezetek végzik. Az érintett kistérségek mezıgazdasága Adatok kistérségek 1. Agrárstruktúra, mezıgazdasági szerkezet, földtulajdon, mővelési ágak 2. Mezıgazdasági termelés és értékesítés 2.a Szántóföldi növénytermesztés 2.b Zöldség- és gyümölcstermesztés 2.c Szılı-, bortermelés 2.d Állattenyésztés 3. Erdısültség, halastavak 4. Vadgazdálkodás 5. Mezı- és erdıgazdálkodás termékeinek feldolgozása 99

Mezıgazdaság az İs-Dráva Program településein A Barcsi kistérségbıl hét település tartozik a program által érintett területhez: Drávatamási, Drávagárdony, Kastélyosdombó, Lakócsa, Potony, Szentborbás és Tótújfalu. 40. táblázat: Mővelési ágak, 2006 Tótújfalu Szentborbás Potony Lakócsa Kastélyosdombó Drávagárdony Drávatamási Összesen Mővelési ágak terület terület ha/m 2 terület ha/m 2 ha/m 2 terület terület ha/m 2 terület ha/m 2 ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 szántó 516,7675 412,777 1019,8878 942,2802 839,2757 450,4504 201,1723 4382,611 gyep (rét) 39,772 18,0985 47,957 32,3164 34,205 3,7535 176,1024 szılı 0,2808 0,2808 kert 1,2006 1,2006 gyümölcsös gyep (legelı) 128,6446 12,4163 83,2842 191,6644 37,9116 29,8845 6,9035 490,7091 nádas 8,6537 0,0772 44,0541 52,785 erdı 453,9901 176,2526 278,7758 1095,2967 288,7791 84,2663 466,3074 2843,668 kivett 187,5902 118,7452 159,5935 226,4288 106,7691 58,4349 170,3905 1027,952 halastó fásított terület Összesen: 1326,7644 746,9433 1589,5755 2532,0406 1308,4219 626,7896 844,7737 8975,309 Földrészletek db száma Tótújfalu Szentborbás Potony Lakócsa Kastélyosdombó Drávagárdony Drávatamási Összesen belterület dbszáma: 180 105 201 331 177 98 174 1266 külterület dbszáma: 158 95 218 234 259 77 149 1190 zákert dbszáma: 0 0 0 0 23 0 0 23 Összesen: 338 200 419 565 459 175 323 2479 Fıösszesítı Tótújfalu Szentborbás Potony Lakócsa Kastélyosdombó Drávagárdony Drávatamási Összesen Állami területek 653,0199 318,5278 180,3997 1003,2613 73,1694 23,3652 284,5967 2536,34 Szövetkezeti területek 2,0617 6,7134 0,002 1,5408 3,2944 59,8618 73,4741 Gazdasági társaságok területe 11,8766 4,3767 25,6245 18,0906 11,1712 71,1396 Önkormányzatok területe 18,781 6,2656 45,3709 38,3591 53,0897 32,5063 19,0101 213,3827 Természetes személyek területek 584,5615 377,0271 1266,5757 1371,1338 1099,0325 542,0792 409,6076 5650,017 Egyházak területe 0,5517 0,5517 Összesen: 1270,3007 712,9106 1517,9728 2430,8448 1238,0036 601,7968 773,0762 8544,906 Forrás: KSH, Települési Önkormányzatok 100

A felmérésbıl jól látható, hogy az érintett települések összterületének 48.8%-a szántó, 31.67%-a erdı. A szılı és a kertek területe szinte elhanyagolható, míg a nádasok is csak 0.58%-t tesznek ki. A mővelés alól kivett területek aránya 11.44%, és így a fennmaradó mintegy 7.5% a gyepterületek nagysága, mind a legelıket, mind a réteket beleszámolva. A belterületi földrészletek darabszámát tekintve megállapítható, hogy a vizsgált települések esetében a területek átlagosan 51%-a belterületi. Legnagyobb a belterületi területek aránya Lakócsán (58.6%), míg a legkevesebb Kastélyosdombón (38.56%). Jellemzı minden település esetében, hogy a területek többsége állami tulajdonú, illetve természetes személyek kezelésében van. Így az érintett települések esetében megállapítható, hogy összterületük 29.7%-a állami tulajdon, valamint 66.13%-a természetes személyek tulajdona. Megjegyzendı azonban, hogy az önkormányzatok kimondottan kevés területet birtokolnak. Az arányokat tekintve Drávagárdonyban található a legkevesebb állami terület (3.8%) és a legtöbb természetes személy tulajdonában levı terület (90.18%). A sellyei kistérség érintett települései: Bogdása; Csányoszró; Drávafok; Drávaiványi; Drávakeresztúr; Drávasztára; Felsıszentmárton; Hirics; Kákics; Kemse; Lúzsok; Markóc; Nagycsány; Piskó; Sellye; Sósvertike; Vajszló; Vejti; Zaláta. 101

Felsıszentmárton Drávafok Markóc Bogdása 41. Táblázat: Mővelési ágak, 2006 Összesen Drávakeresztúr Drávaiványi Sellye Sósvertike Drávasztára Kákics Csányoszró Zaláta Összesen Mővelési ágak terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 szántó 1076,0427 1323,1169 394,7799 774,2747 493,1931 4061,4073 475,8006 1147,1885 408,8421 818,5325 649,6943 1196,6897 1095,3464 5792,0941 gyep (rét) 34,8316 53,8478 31,0871 121,9352 46,8994 288,6011 53,46 82,3337 48,3379 7,5123 61,1766 2,6729 255,4934 szılı 3,7102 3,7102 kert 2,8981 0,933 3,8311 1,0569 0,5912 7,8592 9,5073 gyümölcsös 2,3411 2,3411 4,9061 8,0258 2 2,9127 0,236 18,0806 gyep (legelı) 144,7373 232,5623 34,4413 151,0965 120,8303 683,6677 140,5126 155,7411 71,3635 131,6561 85,2764 340,7189 206,7694 1132,038 nádas 4,5937 4,5937 50,9423 0,0937 51,036 erdı 340,9731 513,8539 73,9862 891,4649 423,3523 2243,6304 356,0084 720,0093 87,5025 389,879 629,5669 954,2152 613,77 3750,9513 kivett 344,8293 261,1051 43,7659 160,7215 212,265 1022,6868 69,9563 403,7408 90,0396 371,205 116,5408 290,9916 264,8925 1607,3666 halastó 4,2992 4,2992 fásított terület Összesen: 1946,0077 2389,7252 578,9934 2099,4928 1296,5401 8310,7592 1100,647 2518,0961 660,3389 1817,7647 1488,5907 2855,7011 2183,4512 12624,59 Földrészletek Felsıszentmárton Dráva- Dráva- Dráva- db száma Drávafok Markóc Bogdása keresztúr Összesen iványi Sellye Sósvertike sztára Kákics Csányoszró Zaláta Összesen belterület (db) 598 318 66 216 202 1400 125 1347 165 328 139 381 222 2707 külterület (db) 660 605 132 336 209 1942 378 854 161 719 316 894 607 3929 zártkert (db) 0 69 24 0 0 93 0 0 22 0 0 280 0 302 Összesen: 1258 992 222 552 411 3435 503 2201 348 1047 455 1555 829 6938 Fıösszesítı Felsıszentmárton Drávafok Markóc Bogdása Drávakeresztúr Összesen Állami területek 154,9282 267,8526 10,0526 1089,8538 320,4107 1843,0979 Szövetkezeti területek 3,1187 19,6936 2,099 11,9322 40,5805 77,424 Gazdasági társaságok területe 94,376 40,1949 18,9770 50,4773 204,0252 Önkormányzatok területe 50,4816 48,3475 20,4632 25,5269 32,7167 177,5359 Természetes személyek területek 1641,7249 2012,7313 545,8947 950,3793 852,1775 6002,9077 Egyházak területe 1,3783 0,9053 0,4839 2,8236 0,1774 5,7685 Összesen: 1946,0077 2389,7252 578,9934 2099,4928 1296,5401 8310,7592 102

Kemse Lúzsok Piskó Vejti Hirics Nagycsány Vajszló Összesen Összesen Mővelési terület terület terület terület terület terület terület terület terület ágak ha/m 2 ha/m 2 ha/m 2 ha/m 2 ha/m 2 ha/m 2 ha/m 2 ha/m 2 ha/m 2 szántó 470,3784 446,9789 699,5372 474,9631 835,093 315,0081 920,1777 4162,136 14015,64 gyep (rét) 4,7908 4,7908 548,8853 szılı 3,7102 kert 13,3384 gyümölcsös 20,4217 gyep (legelı) 67,5681 36,7461 97,7618 90,3098 50,119 55,9109 101,1835 499,5992 2315,305 nádas 55,6297 erdı 192,9643 84,2435 168,7848 187,6397 342,2349 141,4526 487,4701 1604,79 7599,372 kivett 165,3007 83,5809 189,2386 222,7956 240,7491 47,5066 261,831 1211,003 3841,056 halastó 0,6521 0,6521 4,9513 fásított terület 0 Összesen: 896,2115 651,5494 1155,322 976,3603 1468,196 564,669 1770,662 7482,971 28418,32 Földrészletek db száma Kemse Lúzsok Piskó Vejti Hirics Nagycsány Vajszló Összesen Összesen belterület dbszáma: 100 124 152 108 128 231 912 1755 5862 külterület dbszáma: 266 214 357 370 321 132 580 2240 8111 zártkert dbszáma: 0 0 0 0 0 0 0 0 395 Összesen: 366 338 509 478 449 363 1492 3995 14368 Forrás: KSH, Települési Önkormányzatok 103

A sellyei kistérség településein az összterület 49.3%-a szántó, 2% a gyep (rét), 8.15% a gyep (legelı), illetve 26.75% az erdı mővelési ágba tartozik. A szılı, a kertek, a gyümölcsösök és a nádasok területi hányada nagyon alacsony, míg halastó csak Vejtin és Drávasztárán található. Mővelés alól kivett területek aránya 13.5%. A sellyei kistérség vizsgált településeinek összesített adatai alapján megállapítható, hogy az összes földrészletek 40.8%-a belterületbe vont, míg 56.45%-a külterületi. A Siklósi kistérség érintett települései: Adorjás; Baranyahídvég; Cún; Drávacsehi; Drávacsepely; Drávapalkonya; Drávapiski; Kémes; Kisszentmárton; Sámod; Szaporca; Tésenfa. 104

42. Táblázat: Mővelési ágak, 2006 Kisszentmárton Cún Szaporca Tésenfa Sámod Adorjás Kémes Összesen Mővelési ágak terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 terület ha/m 2 szántó 787,9718 1252,631 547,373 485,7595 305,815 493,148 492,925 506,2655 378,2206 5250,109 gyep (rét) 1,4689 20,2119 16,2492 4,2506 6,7734 1,6685 7,7525 0,3865 58,7615 szılı 0,5902 0,5902 kert 4,587 3,7887 2,5609 10,9366 gyümölcsös 0,2224 2,0061 0,2761 2,0094 4,514 gyep (legelı) 64,1784 88,926 62,9189 74,0908 33,0789 50,4882 62,5197 95,3888 62,5805 594,1702 nádas 10,5817 27,2339 37,8156 erdı 380,5043 258,7483 129,4244 113,8261 175,859 185,408 54,2212 201,8249 313,6935 1813,5097 kivett 244,4126 207,1121 174,6799 158,1716 98,9729 79,3222 122,923 209,3938 89,182 1384,171 halastó 7,6153 4,5036 12,1189 fásított terület Összesen: 1486,151 1842,937 965,0626 839,8873 620,5 810,311 740,341 1012,873 848,6334 9166,697 Földrészletek db száma Drávacsehi Drávapalkonya Baranyahídvég Drávacsepely Drávapiski Kisszentmárton Cún Szaporca Tésenfa Sámod Adorjás Kémes Drávacsehi Drávapalkonya Baranyahídvég Drávacsepely Drávapiski Összesen belterület dbszáma: 91 184 155 140 148 77 141 153 1089 külterület dbszáma: 465 394 292 258 174 258 193 297 2331 zártkert dbszáma: 0 0 80 56 0 0 0 0 136 Összesen: 556 578 527 454 322 335 334 450 3556 105

Fıösszesítı Kisszentmárton Cún Szaporca Tésenfa Sámod Adorjás Drávacsehi Drávapalkonya Baranyahídvég Kémes Drávacsepely Drávapiski Összesen Állami területek 561,435 881,6556 310,3558 181,8007 137,324 141,102 22,7994 93,8307 309,0209 2639,325 Szövetkezeti területek 37,2746 3,4528 1,1985 6,5149 10,4627 30,6903 26,741 46,8461 16,3222 179,5031 Gazdasági társaságok területe 6,7143 7,1586 24,2863 2,6553 18,5468 27,8664 87,2277 Egyéb jogi személyek területe 7,7012 28,0378 0,0306 35,7696 Önkormányzati területek 19,8985 28,8365 26,3973 18,4586 11,0961 14,0157 15,836 33,0968 15,1097 182,7452 Természetes személyek területek 821,8244 869,5958 567,4637 587,2677 387,484 594,883 614,024 771,3322 506,021 5719,896 Egyházak területe 0,5592 0,383 9,8721 0,9104 0,9505 2,129 14,8042 Összesen: 1455,407 1811,962 912,5739 794,0328 580,525 784,257 698,899 972,9722 848,6334 8859,262 Forrás: KSH, Települési Önkormányzatok 106

gyógynövényekre is, így a mezıgazdaságból származó bevételek ezen esetekben nem a térs Mivel a térségben nem található tároló, a termények elhelyezésére szolgáló siló, ille feldolgozóipar, így a térség összes terménye kikerül innen. Tovább fokozza a mezıgazdas hogy kevés a nagy élımunkát igénylı termelés. Kivételt jelenthet ez alól a dinnyetermeszté mezıgazdasági termelése jelenleg hanyatlóban van, a hagyományos gyümölcstermesztés (d és még mőködı tevékenység. Ennek értelmében a mezıgazdasági szerkezetváltás, az exten a területen. A birtokszerkezet elaprozódott, de ez nem feltétlen jelent problémát, ha például az ön gondolunk. A korábbi években a térségben is mőködtek termelıszövetkezetek, ezek hiánya, a gaz elmaradása is fokozza a lemaradást, a fejlesztések elmaradását. 107

4 INFRASTRUKTÚRA Az Ormánság közlekedésföldrajzi adottságainak értékelése Az Ormánság hazánk történelmi kistája. Magyarország délnyugati részén, Baranya megyében található. Délrıl a Dráva folyó, nyugatról részben Somogy megye határolja, északi és keleti természetes határa nincs. A táj körülhatárolása a sajátos fıkötı és szoknyaviselet alapján történt. Területe jellemzıen sík, nagy része a Dráva folyó árterületéhez tartozik. Ezekbıl a vizes területekbıl kiemelkedı dombokra, az ún. "ormákra" épültek a falvak, innen származik a térség neve. Az Ormánság közlekedésföldrajzi helyzete, illetve földrajzi fekvése nem szükségszerően esik azonos megítélés alá. Míg az elıbbi a közlekedési alágazatok fejlesztései által állandó változáson megy keresztül, addig az utóbbi egy konstans tényezınek tekintendı. Ebbıl következıen az Ormánság közlekedésföldrajzi helyzetének megítélése az elérhetıségi viszonyainak vizsgálata alapján történhet. Az elérhetıségben bekövetkezı változások nyomon követése adhat választ arra, hogy a közlekedési fejlesztések hatására miként módosul egy adott kistérség/település adott idıpillanatban meglévı közlekedésföldrajzi helyzete. Az Ormánság jelen elérhetıségi helyzetét bemutató vizsgálatok a következı fejezetben találhatók. A földrajzi fekvés megítélésében ugyanakkor lényeges szempont, hogy milyen adminisztratív és természeti határok közelében fekszik a vizsgált terület, és milyen területi léptékben, illetve nagytérségi összehasonlításban történik az elemzés. Ugyanis míg például egy kistérségi központ földrajzi fekvése saját kistérségében, vagy akár megyéjében is kedvezınek mondható, és ezáltal központi szerepkörének egyértelmő magyarázatát adja, addig ugyanezen kistérségi központ és kistérsége regionális, országos vagy közép-kelet európai kitekintésben már periférikus területnek számíthat. Az Ormánság legtöbb települését adó Sellyei kistérség központja, Sellye a saját kistérségében, illetve magában az Ormánságon belül is kiváló földrajzi fekvéssel bír. Emellett Siklós kistérségi központként az Ormánság keleti települései szempontjából szintén kedvezı földrajzi fekvéső, míg például Barcs a saját kistérségében már periférikus fekvéső. Ugyanakkor nagyobb térségi kitekintésben az Ormánság földrajzi fekvése egyértelmően periférikus, hiszen mint az EU határán fekvı térség egyúttal az EU peremterületének is számít. Másrészt a magyar horvát országhatár és ezáltal megyehatár melletti elhelyezkedése miatt országos és megyei összehasonlításban is kedvezıtlen a földrajzi fekvése. Az adminisztratív jellegő EU és országhatár menti fekvés mellett a Dráva mint természetes határ is jelentısen befolyásolja a földrajzi fekvést. Ezen határok átjárhatóságát a határátkelıhelyek száma és jellege, illetve a hidak jelentik, azaz közlekedésföldrajzi, elérhetıségi értelemben is meghatározó ezek jelenléte. Az Ormánság déli határát adó Dráva folyón, a tervezési területet érintıen egyetlen határátkelési lehetıség sincs. A legközelebbi Dráva-hidak és egyben határátkelık a tervezési terület keleti határán Drávaszabolcs, míg nyugati határától távolabb Barcs. Összességében az Ormánság földrajzi fekvésének megítélése mindig relatív, a viszonyítási (központi) pontoktól függ, valójában egy statikus tényezı. Ezzel szemben a fejlesztések által folyamatosan változó közlekedésföldrajzi helyzet egy dinamikus tényezı, melyet az elérhetıség fordít le az értékelhetıség nyelvére. 108

A tervezési terület kapcsolata a hazai és nemzetközi közlekedési folyosókhoz Az Ormánság elérhetıségét meghatározó közlekedésföldrajzi fekvés egyik tényezıje, a hazai és nemzetközi közlekedési folyosókhoz viszonyított helyzete. 32. ábra: Kelet-Közép-Európa közlekedési folyosói Osló Stockholm Kelet-Közép-Európa közlekedési folyosói Helsinki Tallin Szentpétervár Riga Amszterdam London Brüsszel Luxemburg Párizs Bern Monaco Andorra Forrás: GKM Forrás: GKM Nürnberg Drezda Koppenhága Berlin Salzburg Ljubljana Ormánság Velence Trieszt Zágráb Eszék Fiume Belgrád Róma Graz Gdansk Lódz Wroclaw Bécs Pozsony Szarajevó Plocse Zsolna Kassa Budapest Tirana Klaipeda Kalinyingrád Varsó Szkopje Bitola Igoumenitsa Kaunas Bukarest Nis Szófia Veles Lvov Ungvár Vilnius Kisinyov Várna Dimitrovgrád Minszk Konstanca Szaloniki Alexandroupoli Isztambul Kijev Ljubasevka Odessza Moszkva Moszkva HELSINKI FOLYOSÓK I. Helsinki - Tallin - Riga - Kaunas - Varsó; Riga - Kalinyingrád - Gdansk II. Berlin - Varsó - Minszk - Moszkva - Nyizsnij Novgorod III. Berlin / Drezda - Wroclaw - Lvov - Kijev IV. Berlin / Nürnberg - Prága - Pozsony / Bécs - Budapest - Konstanca / Szaloniki / Isztambul V. Velence - Trieszt / Koper - Ljubljana - Budapest - Ungvár - Lvov V/A. Pozsony - Zsolna - Kassa - Ungvár V/B. Fiume - Zágráb - Budapest V/C. Plocse - Szarajevó - Eszék - Budapest VI. Gdansk - Poznan / Lodz / Varsó - Katowice - Zsolna / Ostrava VII. Duna VIII. Durres - Tirana - Szkopje - Szófia - Várna IX. Helsinki - Szt. Pétervár - Moszkva - Kijev - Ljubasevka - Kisinyov - Bukarest - Dimitrovgrád - Alekszandroupoli IX/A. Ljubasevka - Odessza IX/B. Kijev - Minszk - Vilnius - Kaunas - Klaipeda / Kalinyingrád X. Salzburg - Ljubljana - Zágráb - Belgrád - Nis - Szkopje - Veles - Szaloniki X/A. Graz - Maribor - Zágráb X/B. Budapest - Újvidék - Belgrád X/C. Nis - Szófia - Isztambul X/D. Bitola - Via Egnatia - Igoumenitsa TERRA STUDIO Kft. - DIVERZUM TÉRPROJEKT Bt.2007 Az Ormánságot nem érinti egyetlen közlekedési (ún. Helsinki) folyosó sem. Keletrıl kerüli el az V/C folyosó, mely a Budapest Eszék Szarajevó Plocse nyomvonalon halad. Ennek magyarországi szakasza lesz az M6 gyorsforgalmi út, mely Ivándárda térségében lép ki az országból, s melynek pécsi bekötése adja a megyeszékhely gyorsforgalmi út kapcsolatát. Nyugati, északnyugati irányban kerüli el az Ormánságot az V. számú folyosó, mely jellemzıen az Adriai-tenger északi kikötıit köti össze Ukrajnával. E folyosón belül az V/B jelő (Budapest Zágráb Fiume) adja az Ormánság nyugati, mintegy 75 km távolságra lévı elkerülését. Magyarországi szakasza az M7-M0-M3 gyorsforgalmi utak. 109

Az Ormánságot délrıl kerüli el a X. számú folyosó, melynek fı iránya a Salzburg Ljubljana Zágráb Belgrád Szkopje Szaloniki városokat köti össze. A magyar horvát országhatártól mintegy 80 km-re húzódó Zágráb Belgrád autópálya képezi az Ormánságot délrıl kerülı folyosó legközelebbi elemét. 33. ábra: Az Ormánság közlekedésföldrajzi helyzete az európai közlekedési folyosókhoz AUSZTRIA Szombathely Az Ormánság közlekedésföldrajzi helyzete az európai közlekedési folyosókhoz A tervezett M7 autópálya az V. és V/B. jelő európai közlekedési folyosóban (észak adriai kikötık-budapest-lvov) Zalaegerszeg B A L A T B A L A T O N N Veszprém Székesfehérvár Kecskemét Szolnok SZLOVÉNIA Somogy megye Kaposvár Szekszárd Szeged Baranya megye Pécs Zágráb HORVÁTORSZÁG O R M Á N S Á G SZERBIA Zágráb-Belgrád autópálya Υ a X. jelő európai közlekedési folyosóban Tervezett M6 gyorsforgalmi út és a Duna a (Salzburg-Ljubljana-Zágráb-Belgrád-Szaloniki) az V/C, illetve VII. jelő európai közlekedési folyosóban (Budapest-Eszék-Szarajevó-Plocse) A X/B jelő európai közlekedési folyosó (Budapest-Újvidék-Belgrád) TERRA STUDIO Kft. - Diverzum Térprojekt Bt. 2006 Forrás: Terra Studio A fenti három közlekedési folyosó sarokpontjai (Budapest Zágráb Eszék térsége) foglalják magukan a Dél-dunántúli régió részeként az Ormánságot, illetve Horvátország Ormánsággal szomszédos területeit. Mivel a kijelölt közlekedési folyosók, illetve a már létezı gyorsforgalmi utak a folyosórendszer európai léptékében nézve viszonylag közel húzódnak a tervezési területhez, ezért az ezen folyosók elérhetıségét biztosító hálózati elemek fejlesztésével az Ormánság jó eséllyel bekapcsolható az európai közlekedési vérkeringésbe. Ez azt jelzi, hogy az Ormánság jelen közlekedésföldrajzi adottsága az V/B és V/C, valamint a X. sz. folyosók teljes kiépülésével jelentısen javulni fog, de ehhez mindenképpen szükséges a folyosók gyors elérését biztosító, belsı fıúthálózat bıvítése, a drávai átkelési lehetıségek bıvítése, és a térségbe tervezett, hazai gyorsforgalmi utak mielıbbi kiépítése. A Dél-dunántúli régió és azon belül az Ormánság európai elérhetısége 4 alapján kirajzolt térkép azt mutatja, hogy ez a térség a Balkán és Nyugat-Európa közötti határterület. Vagyis mind a balkáni területek, mind az európai gazdaságilag fejlett régiók közel azonos idı alatt elérhetık. Ez a közlekedésföldrajzi fekvés, valamint a kijelölt közlekedési folyosók viszonylagos közelsége azt vetíti elıre, hogy közép távon a régió és az Ormánság a 4 Alapja a régiók geometriai központjai közötti elérési idı. 110

közlekedési folyosók gazdasági fejlıdésre gyakorolt kisugárzó, multiplikátor hatásából helyzeti elınyre tehet szert. Az európai fı áramlási tengelyek éppen olyan távolságra fogják elkerülni a térséget, mely lehetıvé teszi a gazdasági, közlekedési együttmőködésbıl fakadó elınyök kiaknázását úgy, hogy közben a térség kiemelkedı jelentıségő természeti értékei, ökoszisztémája nem sérül. 34. ábra: A Dél-Dunántúl elérhetısége Elérhetıségi vizsgálatok A Dél-Dunántúli Régió elérhetısége Közlekedés - közút JELM AGYARÁZAT Elérési idı (óra) 2 óra alatt (2) 2-4 (3) 4-6 (13) 6-8 (11) 8-10 (18) 10-12 (28) 12-16 (84) 16-20 (44) 20-25 (56) 25 óra fölött (62)! Oslo! Koppenhága! Stockholm! Kaliningrad Helsinki!!! T allinn Riga Vilnius!! Minsk! Amsterdam! Berlin! Varsó! London! Brüsszel! Luxembourg! P rága Kjiev!! P árizs Bécs!! Pozsony P! Bern Ljubljana!! Zágráb! Budapest Pécs Ormánság! Szarajevo Pécs! Belgrád! Bukarest! Szófia! Róma!! T irana Skopje! Madrid Isztambul! Athén TERRA STUDIO KFT. 2007 Forrás: Terra Studio Kft. 111

A tervezési terület kapcsolatrendszere Az Ormánság területe fıként Baranya megyére, azon belül is a Sellyei kistérség déli részére (23 település), illetve kisebb részben a Siklósi kistérségre (6 település), valamint Somogy megyében a Barcsi kistérség keleti szegletében lévı 7 településre terjed ki. A tervezési terület a Dél-dunántúli Régió és egyúttal hazánk határ menti peremvidéke. Déli határát közel 70 km hosszúságban Dráva folyó mint magyar horvát országhatár adja. A periférikus fekvés minden kedvezıtlen velejárójával kénytelen szembesülni, abból is kiemelkedıen a közlekedési vonatkozású elzártsággal. Országos fıközlekedési út a területét nem érinti, ugyanakkor keleti határa mentén húzódik az 58. sz. másodrendő, északnyugati határa mentén pedig a 6. sz. E fıutak vezetnek a legközelebbi nemzetközi határátkelıhelyekhez (az 58. sz. fıúton Drávaszabolcs, a 6. sz. fıúton Barcs közelíthetı meg). A fıút hiányából egyenesen következik, hogy az Ormánság belsı kapcsolatait, természetes kohézióját kizárólag alsóbbrendő utak szolgálják ki. A gyorsforgalmi utak tervezett nyomvonala nem fogja közvetlenül érinteni az Ormánságot, de az M6 és annak pécsi bekötése (M60) révén a terület elérhetısége Budapest irányából nagymértékben javulni fog. A tervezési területet közvetlenül nem érintı, de hálózati szempontból jelentıs fıutak: - 6. sz. fıút: Baranya megye meghatározó fıútja, mely az ormánsági településeknek nemcsak a pécsi, de egyben a fıvárosi elérhetıséget is biztosítja azáltal, hogy a jellemzıen észak-déli irányú mellékutak e fıúthoz csatlakoznak. Az ormánsági településeknek a fıút Darány Barcs közötti szakasza biztosítja a barcsi nemzetközi határátkelıhely elérhetıségét, ugyanakkor a fıút az Ormánság belsı közlekedési kapcsolatait nem szolgálja. - 58 sz. fıút: A Pécs és a drávaszabolcsi határátkelıhely közötti, észak-déli irányú fıút fontos térségi szerepkörrel rendelkezik, hiszen számos, a Siklósi kistérségen belüli turisztikai célterület elérését szolgálja, miközben nemzetközi kapcsolatok hordozója is egyúttal. A fıút biztosítja többek között a Pécs-Pogányi repülıtér, a harkányi gyógyfürdı, a siklósi vár és horvát oldalon Eszék elérését. A fıút fontos pécsi elérési útvonalat jelent a tervezési terület nyugati területén lévı településeknek. - 67 sz. fıút: A fıútnak Szigetvár-Kaposvár-Balatonlelle nyomvonala által kiemelt regionális hatása van. Az ormánsági települések fontos északi kapcsolatát és Kaposvár gyors elérését biztosítja, ezért sürgetı a fıút Szigetvártól (Sellye mellett) országhatárig (új Dráva-híd) húzódó nyomvonalának mielıbbi kiépítése, ami egyúttal a horvát oldal feltárását is megoldja. Összességében a tervezési terület környezetében lévı fıutak a külsı elérhetıséget csak közvetve szolgálják, az Ormánság periférikus fekvésének oldásában nincsen meghatározó szerepük. Az Ormánság kapcsolatrendszerében a horvát oldal közlekedési hálózata is meghatározó, bár a Dráván hídon történı átkelés jelenleg nem lehetséges a tervezési területrıl. Ezért a két oldal között nincs közúthálózati kapcsolat. E kapcsolat a már említett barcsi és drávaszabolcsi határátkelıknél jön létre. Az Ormánsággal szomszédos a horvát közúthálózat fı eleme, a magyar horvát országhatárral csaknem párhuzamosan, attól 10-20 km-re haladó 2. sz. fıút, mely felfőzi Eszéket, Verıcét, Kaproncát és Varasdot mint nagyobb horvát városokat. E fıútból Slatinánál ágazik ki a 34. sz. fıút, amelyen Donji Miholjacon (Alsómiholjác) (Drávaszabolcs határátkelınél) keresztül 112

szintén Eszék érhetı el. Horvát oldalon ez a fıút lesz a csatlakozó pontja, az Ormánságot átszelı, új Dráva-híddal kiépítendı 67. sz. fıútfejlesztésnek. A horvátok gyakorlatilag bármikor készek az új Dráva-híd és a magyar oldali fejlesztés fogadására. Ehhez kapcsolódóan az elmúlt években a 34. sz. úton a horvátok is végeztek útkorszerősítést. Nyilvánvaló, hogy a projekt kormányközi megállapodás alapján indulhat meg, miközben a magyar oldalon már elırehaladott állapotban van a tervezési folyamat. A határ menti magyar és horvát települések együttmőködésében nagy jelentısége van a fenti horvát fıutaknak, a Dráva átkelési lehetıség hiánya ellenére. Közúti határátkelıhelyek és határforgalom 1. Barcs Trézenföld (Terezino Polije) Jellege: Éjjel-nappal nyitva tartó, nemzetközi áru- és személyforgalmat lebonyolító, vízumkiadásra feljogosított, telepített összsúly/tengelysúly mérıállomások. Hálózatban betöltött szerepe: Interregionális, mert több országon átnyúló hatása van. A barcsi határátkelıhelytıl délre indul a 16 sz. fıút, mely fı irányként Horvátországon és Bosznia-Hercegovinán keresztül egészen a horvát tengerpartig vezet, miközben rövid leágazással Szarajevó is elérhetı. Az út fontos észak-déli irányú kapcsolatok hordozója, ezért a barcsi határátkelıhely jelentısége kiemelten fontos, különösen a kevés drávai átkelési lehetıség figyelembevételével. 2. Drávaszabolcs Alsómiholjác (Donji Miholjac) Jellege: Éjjel-nappal nyitva tartó, nemzetközi áru- és személyforgalmat bonyolít le, vízumkiadásra feljogosított, telepített összsúly/ tengelysúly mérıállomások. Hálózatban betöltött szerepe: Nagytérségi, mert a Baranya megye és a szomszédos, Száváig húzódó horvát területek közötti közlekedési kapcsolatokat szolgálja. Igazi jelentısége a határ menti területek közötti fizikai kapcsolat megteremtésében mutatkozik meg. Az Ormánság számára meghatározó a határon túli együttmőködés és családi kapcsolatok realizálásában. A magyar -horvát határforgalom A magyar horvát határszakaszon lévı határátkelıhelyeken az elmúlt néhány évben csökkent a forgalom, aminek a legfıbb oka a horvát bevásárlóturizmus jelentıs visszaesése volt. A csökkenést ebben az idıszakban a jellemzıen Letenye határátkelıt terhelı, fıként a tengerparti turizmusra alapuló határátlépések sem ellensúlyozták. A Vám- és Pénzügyırség 2006. évi gyorsjelentése szerint azonban 2005 és 2006 között az országos csökkenı tendenciákkal szemben a horvát határszakaszon 9,5%-kal emelkedett a személyforgalom. 43. táblázat: Személyforgalom Személyek 2005.év 2006. év % Ukrán határszakasz 7 387 862 4 450 165 60,24% Román határszakasz 15 299 130 15 460 274 101,05% Szerb határszakasz 7 387 862 7 969 632 107,87% Horvát határszakasz 4 267 223 4 672 148 109,49% Légiforgalom 6 693 902 6 990 990 104,44% Összesen 41 035 979 39 543 209 96,36% Forrás: http://vam.gov.hu Országosan a személygépkocsi-forgalom majd 20%-kal csökkent. Ennek ellenére a horvát határszakaszon több mint 7%-os emelkedés volt regisztrálható. 113

44. Táblázat: Személygépkocsi-forgalom Forrás: http://vam.gov.hu Személygépkocsi 2005. év 2006. év % Ukrán határszakasz 4 203 302 2 037 491 48,47% Román határszakasz 4 082 967 3 799 086 93,05% Szerb határszakasz 1 957 408 2 088 485 106,70% Horvát határszakasz 1 236 868 1 325 367 107,16% Összesen 11 480 545 9 250 429 80,57% Az autóbusz-forgalom országosan közel 6%-kal emelkedett, miközben a horvát határszakaszon stagnálás mutatkozott, vélhetıen a szervezett utak helyett a kedvezı horvát autópálya-hálózat miatti egyéni közlekedés elıtérbe kerülésének köszönhetıen. 45. táblázat: Autóbusz-forgalom Autóbusz 2005. év 2006. év % Ukrán határszakasz 8 785 9 190 104,61% Román határszakasz 110 219 122 001 110,69% Szerb határszakasz 63 784 63 346 99,31% Horvát határszakasz 16 043 16 085 100,26% Összesen 198 831 210 622 105,93% Forrás: http://vam.gov.hu A tehergépkocsi-forgalom országosan több mint 10%-kal emelkedett, miközben ez az emelkedés a horvát határszakaszon csak minimális volt. 46. táblázat: Tehergépkocsi-forgalom Tehergépkocsi 2005. év 2006. év % Ukrán határszakasz 190 923 223 334 116,98% Román határszakasz 1 097 861 1 183 456 107,80% Szerb határszakasz 356 978 435 654 122,04% Horvát határszakasz 272 016 275 963 101,45% Összesen 1 917 778 2 118 407 110,46% Forrás: http://vam.gov.hu A Dráva turisztikai vonzerejének ismertebbé válásával a hajózók és vízi túrázók száma fokozatos növekszik, amit a kötelezı engedélyeztetés általi nyilvántartások jeleznek. Az országos közutak 2004. és 2005. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma alapján a barcsi és drávaszabolcsi határátkelıhelyek forgalma is értékelhetı. 2004 2005 Barcs 696 jármő/nap 602 jármő/nap Drávaszabolcs 159 jármő/nap 496 jármő/nap A horvát határszakasz forgalomnövekedése mögött az egyes határátkelıhelyek eltérı mértékben vesznek részt. Így a barcsi határátkelın csökkenı forgalom regisztrálható, szemben a drávaszabolcsival, ahol 3-szoros növekedés volt 2004-2005 között. 114

115 35. ábra Az Ormánság és a szomszédos horvát területek közlekedési hálózata Máriakéménd Máriakéménd Máriakéménd Máriakéménd Máriakéménd Máriakéménd Máriakéménd Máriakéménd Máriakéménd Szederkény Szederkény Szederkény Szederkény Szederkény Szederkény Szederkény Szederkény Szederkény Kisbudmér Kisbudmér Kisbudmér Kisbudmér Kisbudmér Kisbudmér Kisbudmér Kisbudmér Kisbudmér Erzsébet Erzsébet Erzsébet Erzsébet Erzsébet Erzsébet Erzsébet Erzsébet Erzsébet Pereked Pereked Pereked Pereked Pereked Pereked Pereked Pereked Pereked Szilágy Szilágy Szilágy Szilágy Szilágy Szilágy Szilágy Szilágy Szilágy Berkesd Berkesd Berkesd Berkesd Berkesd Berkesd Berkesd Berkesd Berkesd Martonfa Martonfa Martonfa Martonfa Martonfa Martonfa Martonfa Martonfa Martonfa Ellend Ellend Ellend Ellend Ellend Ellend Ellend Ellend Ellend Romonya Romonya Romonya Romonya Romonya Romonya Romonya Romonya Romonya Bogád Bogád Bogád Bogád Bogád Bogád Bogád Bogád Bogád Nagykozár Nagykozár Nagykozár Nagykozár Nagykozár Nagykozár Nagykozár Nagykozár Nagykozár Kisjakabfalva Kisjakabfalva Kisjakabfalva Kisjakabfalva Kisjakabfalva Kisjakabfalva Kisjakabfalva Kisjakabfalva Kisjakabfalva Nagybudmér Nagybudmér Nagybudmér Nagybudmér Nagybudmér Nagybudmér Nagybudmér Nagybudmér Nagybudmér Villánykövesd Villánykövesd Villánykövesd Villánykövesd Villánykövesd Villánykövesd Villánykövesd Villánykövesd Villánykövesd Nagyharsány Nagyharsány Nagyharsány Nagyharsány Nagyharsány Nagyharsány Nagyharsány Nagyharsány Nagyharsány Olasz Olasz Olasz Olasz Olasz Olasz Olasz Olasz Olasz Belvárdgyula Belvárdgyula Belvárdgyula Belvárdgyula Belvárdgyula Belvárdgyula Belvárdgyula Belvárdgyula Belvárdgyula Birján Birján Birján Birján Birján Birján Birján Birján Birján Peterd Peterd Peterd Peterd Peterd Peterd Peterd Peterd Peterd Pécsdevecser Pécsdevecser Pécsdevecser Pécsdevecser Pécsdevecser Pécsdevecser Pécsdevecser Pécsdevecser Pécsdevecser Hásságy Hásságy Hásságy Hásságy Hásságy Hásságy Hásságy Hásságy Hásságy Magyarsarlós Magyarsarlós Magyarsarlós Magyarsarlós Magyarsarlós Magyarsarlós Magyarsarlós Magyarsarlós Magyarsarlós Lothárd Lothárd Lothárd Lothárd Lothárd Lothárd Lothárd Lothárd Lothárd Szemely Szemely Szemely Szemely Szemely Szemely Szemely Szemely Szemely Kozármisleny Kozármisleny Kozármisleny Kozármisleny Kozármisleny Kozármisleny Kozármisleny Kozármisleny Kozármisleny Kisherend Kisherend Kisherend Kisherend Kisherend Kisherend Kisherend Kisherend Kisherend Pogány Pogány Pogány Pogány Pogány Pogány Pogány Pogány Pogány Szıkéd Szıkéd Szıkéd Szıkéd Szıkéd Szıkéd Szıkéd Szıkéd Szıkéd Pécsudvard Pécsudvard Pécsudvard Pécsudvard Pécsudvard Pécsudvard Pécsudvard Pécsudvard Pécsudvard Egerág Egerág Egerág Egerág Egerág Egerág Egerág Egerág Egerág Kökény Kökény Kökény Kökény Kökény Kökény Kökény Kökény Kökény Bosta Bosta Bosta Bosta Bosta Bosta Bosta Bosta Bosta Szilvás Szilvás Szilvás Szilvás Szilvás Szilvás Szilvás Szilvás Szıke Szilvás Szıke Szıke Szıke Szıke Szıke Szıke Szıke Szıke Keszü Keszü Keszü Keszü Keszü Keszü Keszü Keszü Keszü Kiskassa Kiskassa Kiskassa Kiskassa Kiskassa Kiskassa Kiskassa Kiskassa Kiskassa Ivánbattyán Ivánbattyán Ivánbattyán Ivánbattyán Ivánbattyán Ivánbattyán Ivánbattyán Ivánbattyán Ivánbattyán Kisharsány Kisharsány Kisharsány Kisharsány Kisharsány Kisharsány Kisharsány Kisharsány Kisharsány Palkonya Palkonya Palkonya Palkonya Palkonya Palkonya Palkonya Palkonya Palkonya Kásád Kásád Kásád Kásád Kásád Kásád Kásád Kásád Kásád Kistapolca Kistapolca Kistapolca Kistapolca Kistapolca Kistapolca Kistapolca Kistapolca Kistapolca Siklósnagyfalu Siklósnagyfalu Siklósnagyfalu Siklósnagyfalu Siklósnagyfalu Siklósnagyfalu Siklósnagyfalu Siklósnagyfalu Siklósnagyfalu Újpetre Újpetre Újpetre Újpetre Újpetre Újpetre Újpetre Újpetre Újpetre Nagytótfalu Nagytótfalu Nagytótfalu Nagytótfalu Nagytótfalu Nagytótfalu Nagytótfalu Nagytótfalu Nagytótfalu Vokány Vokány Vokány Vokány Vokány Vokány Vokány Vokány Vokány Egyházasharaszti Egyházasharaszti Egyházasharaszti Egyházasharaszti Egyházasharaszti Egyházasharaszti Egyházasharaszti Egyházasharaszti Egyházasharaszti Old Old Old Old Old Old Old Old Old Alsószentmárton Alsószentmárton Alsószentmárton Alsószentmárton Alsószentmárton Alsószentmárton Alsószentmárton Alsószentmárton Alsószentmárton Bisse Bisse Bisse Bisse Bisse Bisse Bisse Bisse Bisse Kistótfalu Kistótfalu Kistótfalu Kistótfalu Kistótfalu Kistótfalu Kistótfalu Kistótfalu Kistótfalu Túrony Túrony Túrony Túrony Túrony Túrony Túrony Túrony Túrony Gordisa Gordisa Gordisa Gordisa Gordisa Gordisa Gordisa Gordisa Gordisa Matty Matty Matty Matty Matty Matty Matty Matty Matty Szalánta Szalánta Szalánta Szalánta Szalánta Szalánta Szalánta Szalánta Szalánta Kovácshida Kovácshida Kovácshida Kovácshida Kovácshida Kovácshida Kovácshida Kovácshida Kovácshida Drávacsehi Drávacsehi Drávacsehi Drávacsehi Drávacsehi Drávacsehi Drávacsehi Drávacsehi Drávacsehi Drávaszabolcs Drávaszabolcs Drávaszabolcs Drávaszabolcs Drávaszabolcs Drávaszabolcs Drávaszabolcs Drávaszabolcs Drávaszabolcs Ipacsfa Ipacsfa Ipacsfa Ipacsfa Ipacsfa Ipacsfa Ipacsfa Ipacsfa Ipacsfa Garé Garé Garé Garé Garé Garé Garé Garé Garé Harkány Harkány Harkány Harkány Harkány Harkány Harkány Harkány Harkány Drávaszerdahely Drávaszerdahely Drávaszerdahely Drávaszerdahely Drávaszerdahely Drávaszerdahely Drávaszerdahely Drávaszerdahely Drávaszerdahely Csarnóta Csarnóta Csarnóta Csarnóta Csarnóta Csarnóta Csarnóta Csarnóta Csarnóta Diósviszló Diósviszló Diósviszló Diósviszló Diósviszló Diósviszló Diósviszló Diósviszló Diósviszló Márfa Márfa Márfa Márfa Márfa Márfa Márfa Márfa Márfa Ocsárd Ocsárd Ocsárd Ocsárd Ocsárd Ocsárd Ocsárd Ocsárd Ocsárd Szava Szava Szava Szava Szava Szava Szava Szava Szava Drávapalkonya Drávapalkonya Drávapalkonya Drávapalkonya Drávapalkonya Drávapalkonya Drávapalkonya Drávapalkonya Drávapalkonya Tésenfa Tésenfa Tésenfa Tésenfa Tésenfa Tésenfa Tésenfa Tésenfa Tésenfa Cserkút Cserkút Cserkút Cserkút Cserkút Cserkút Cserkút Cserkút Cserkút Kıvágószılıs Kıvágószılıs Kıvágószılıs Kıvágószılıs Kıvágószılıs Kıvágószılıs Kıvágószılıs Kıvágószılıs Kıvágószılıs Bicsérd Bicsérd Bicsérd Bicsérd Bicsérd Bicsérd Bicsérd Bicsérd Bicsérd Pellérd Pellérd Pellérd Pellérd Pellérd Pellérd Pellérd Pellérd Pellérd Bakonya Bakonya Bakonya Bakonya Bakonya Bakonya Bakonya Bakonya Bakonya Boda Boda Boda Boda Boda Boda Boda Boda Boda Kıvágótıttıs Kıvágótıttıs Kıvágótıttıs Kıvágótıttıs Kıvágótıttıs Kıvágótıttıs Kıvágótıttıs Kıvágótıttıs Kıvágótıttıs Hetvehely Hetvehely Hetvehely Hetvehely Hetvehely Hetvehely Hetvehely Hetvehely Hetvehely Babarcszılıs Babarcszılıs Babarcszılıs Babarcszılıs Babarcszılıs Babarcszılıs Babarcszılıs Babarcszılıs Babarcszılıs Rádfalva Rádfalva Rádfalva Rádfalva Rádfalva Rádfalva Rádfalva Rádfalva Rádfalva Drávacsepely Drávacsepely Drávacsepely Drávacsepely Drávacsepely Drávacsepely Drávacsepely Drávacsepely Drávacsepely Adorjás Adorjás Adorjás Adorjás Adorjás Adorjás Adorjás Adorjás Adorjás Baranya- Baranya- Baranya- Baranya- Baranya- Baranya- Baranya- Baranya- Baranyahídvég hídvég hídvég hídvég hídvég hídvég hídvég hídvég hídvég Áta Áta Áta Áta Áta Áta Áta Áta Áta Gyód Gyód Gyód Gyód Gyód Gyód Gyód Gyód Gyód Aranyosgadány Aranyosgadány Aranyosgadány Aranyosgadány Aranyosgadány Aranyosgadány Aranyosgadány Aranyosgadány Aranyosgadány Regenye Regenye Regenye Regenye Regenye Regenye Regenye Regenye Regenye Görcsöny Görcsöny Görcsöny Görcsöny Görcsöny Görcsöny Görcsöny Görcsöny Görcsöny Baksa Baksa Baksa Baksa Baksa Baksa Baksa Baksa Baksa Siklósbodony Siklósbodony Siklósbodony Siklósbodony Siklósbodony Siklósbodony Siklósbodony Siklósbodony Siklósbodony Zók Zók Zók Zók Zók Zók Zók Zók Zók Kisdér Kisdér Kisdér Kisdér Kisdér Kisdér Kisdér Kisdér Kisdér Kisasszonyfa Kisasszonyfa Kisasszonyfa Kisasszonyfa Kisasszonyfa Kisasszonyfa Kisasszonyfa Kisasszonyfa Kisasszonyfa Bogád- Bogád- Bogád- Bogád- Bogád- Bogád- Bogád- Bogád- Bogádmindszent mindszent mindszent mindszent mindszent mindszent mindszent mindszent mindszent Hegyszent- Hegyszent- Hegyszent- Hegyszent- Hegyszent- Hegyszent- Hegyszent- Hegyszent- Hegyszentmárton márton márton márton márton márton márton márton márton Ózdfalu Ózdfalu Ózdfalu Ózdfalu Ózdfalu Ózdfalu Ózdfalu Ózdfalu Ózdfalu Tengeri Tengeri Tengeri Tengeri Tengeri Tengeri Tengeri Tengeri Tengeri Cún Cún Cún Cún Cún Cún Cún Cún Cún Hirics Hirics Hirics Hirics Hirics Hirics Hirics Hirics Hirics Kémes Kémes Kémes Kémes Kémes Kémes Kémes Kémes Kémes Kisszent- Kisszent- Kisszent- Kisszent- Kisszent- Kisszent- Kisszent- Kisszent- Kisszentmárton márton márton márton márton márton márton márton márton Szaporca Szaporca Szaporca Szaporca Szaporca Szaporca Szaporca Szaporca Szaporca Vejti Vejti Vejti Vejti Vejti Vejti Vejti Vejti Vejti Gerde Gerde Gerde Gerde Gerde Gerde Gerde Gerde Gerde Magyartelek Magyartelek Magyartelek Magyartelek Magyartelek Magyartelek Magyartelek Magyartelek Magyartelek Pécsbagota Pécsbagota Pécsbagota Pécsbagota Pécsbagota Pécsbagota Pécsbagota Pécsbagota Pécsbagota Téseny Téseny Téseny Téseny Téseny Téseny Téseny Téseny Téseny Velény Velény Velény Velény Velény Velény Velény Velény Velény Kórós Kórós Kórós Kórós Kórós Kórós Kórós Kórós Kórós Sámod Sámod Sámod Sámod Sámod Sámod Sámod Sámod Sámod Drávapiski Drávapiski Drávapiski Drávapiski Drávapiski Drávapiski Drávapiski Drávapiski Drávapiski Lúzsok Lúzsok Lúzsok Lúzsok Lúzsok Lúzsok Lúzsok Lúzsok Lúzsok Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Bánfa Bánfa Bánfa Bánfa Bánfa Bánfa Bánfa Bánfa Bánfa Sumony Sumony Sumony Sumony Sumony Sumony Sumony Sumony Sumony Király- Király- Király- Király- Király- Király- Király- Király- Királyegyháza egyháza egyháza egyháza egyháza egyháza egyháza egyháza egyháza Szabad- Szabad- Szabad- Szabad- Szabad- Szabad- Szabad- Szabad- Szabadszentkirály szentkirály szentkirály szentkirály szentkirály szentkirály szentkirály szentkirály szentkirály Szentdénes Szentdénes Szentdénes Szentdénes Szentdénes Szentdénes Szentdénes Szentdénes Szentdénes Páprád Páprád Páprád Páprád Páprád Páprád Páprád Páprád Páprád Besence Besence Besence Besence Besence Besence Besence Besence Besence Gilvánfa Gilvánfa Gilvánfa Gilvánfa Gilvánfa Gilvánfa Gilvánfa Gilvánfa Gilvánfa Magyar- Magyar- Magyar- Magyar- Magyar- Magyar- Magyar- Magyar- Magyarmecske mecske mecske mecske mecske mecske mecske mecske mecske Gyöngyfa Gyöngyfa Gyöngyfa Gyöngyfa Gyöngyfa Gyöngyfa Gyöngyfa Gyöngyfa Gyöngyfa Csányoszró Csányoszró Csányoszró Csányoszró Csányoszró Csányoszró Csányoszró Csányoszró Csányoszró Nagycsány Nagycsány Nagycsány Nagycsány Nagycsány Nagycsány Nagycsány Nagycsány Nagycsány Kemse Kemse Kemse Kemse Kemse Kemse Kemse Kemse Kemse Piskó Piskó Piskó Piskó Piskó Piskó Piskó Piskó Piskó Csonkamindszent Csonkamindszent Csonkamindszent Csonkamindszent Csonkamindszent Csonkamindszent Csonkamindszent Csonkamindszent Csonkamindszent Cserdi Cserdi Cserdi Cserdi Cserdi Cserdi Cserdi Cserdi Cserdi Bükkösd Bükkösd Bükkösd Bükkösd Bükkösd Bükkösd Bükkösd Bükkösd Bükkösd Dinnyeberki Dinnyeberki Dinnyeberki Dinnyeberki Dinnyeberki Dinnyeberki Dinnyeberki Dinnyeberki Dinnyeberki Helesfa Helesfa Helesfa Helesfa Helesfa Helesfa Helesfa Helesfa Helesfa Nagyváty Nagyváty Nagyváty Nagyváty Nagyváty Nagyváty Nagyváty Nagyváty Nagyváty Mozsgó Mozsgó Mozsgó Mozsgó Mozsgó Mozsgó Mozsgó Mozsgó Mozsgó Nyugotszenterzsébet Nyugotszenterzsébet Nyugotszenterzsébet Nyugotszenterzsébet Nyugotszenterzsébet Nyugotszenterzsébet Nyugotszenterzsébet Nyugotszenterzsébet Nyugotszenterzsébet Almáskeresztúr Almáskeresztúr Almáskeresztúr Almáskeresztúr Almáskeresztúr Almáskeresztúr Almáskeresztúr Almáskeresztúr Almáskeresztúr Botykapeterd Botykapeterd Botykapeterd Botykapeterd Botykapeterd Botykapeterd Botykapeterd Botykapeterd Botykapeterd Kacsóta Kacsóta Kacsóta Kacsóta Kacsóta Kacsóta Kacsóta Kacsóta Kacsóta Nagypeterd Nagypeterd Nagypeterd Nagypeterd Nagypeterd Nagypeterd Nagypeterd Nagypeterd Nagypeterd Rózsafa Rózsafa Rózsafa Rózsafa Rózsafa Rózsafa Rózsafa Rózsafa Rózsafa Kákics Kákics Kákics Kákics Kákics Kákics Kákics Kákics Kákics Zaláta Zaláta Zaláta Zaláta Zaláta Zaláta Zaláta Zaláta Zaláta Drávaiványi Drávaiványi Drávaiványi Drávaiványi Drávaiványi Drávaiványi Drávaiványi Drávaiványi Drávaiványi Sósvertike Sósvertike Sósvertike Sósvertike Sósvertike Sósvertike Sósvertike Sósvertike Sósvertike Okorág Okorág Okorág Okorág Okorág Okorág Okorág Okorág Okorág Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Drávasztára Drávasztára Drávasztára Drávasztára Drávasztára Drávasztára Drávasztára Drávasztára Drávasztára Dencsháza Dencsháza Dencsháza Dencsháza Dencsháza Dencsháza Dencsháza Dencsháza Dencsháza Katádfa Katádfa Katádfa Katádfa Katádfa Katádfa Katádfa Katádfa Katádfa Marócsa Marócsa Marócsa Marócsa Marócsa Marócsa Marócsa Marócsa Marócsa Somogyhatvan Somogyhatvan Somogyhatvan Somogyhatvan Somogyhatvan Somogyhatvan Somogyhatvan Somogyhatvan Somogyhatvan Somogyviszló Somogyviszló Somogyviszló Somogyviszló Somogyviszló Somogyviszló Somogyviszló Somogyviszló Somogyviszló Szulimán Szulimán Szulimán Szulimán Szulimán Szulimán Szulimán Szulimán Szulimán Patapoklosi Patapoklosi Patapoklosi Patapoklosi Patapoklosi Patapoklosi Patapoklosi Patapoklosi Patapoklosi Basal Basal Basal Basal Basal Basal Basal Basal Basal Csertı Csertı Csertı Csertı Csertı Csertı Csertı Csertı Csertı Somogyapáti Somogyapáti Somogyapáti Somogyapáti Somogyapáti Somogyapáti Somogyapáti Somogyapáti Somogyapáti Nagydobsza Nagydobsza Nagydobsza Nagydobsza Nagydobsza Nagydobsza Nagydobsza Nagydobsza Nagydobsza Tótszentgyörgy Tótszentgyörgy Tótszentgyörgy Tótszentgyörgy Tótszentgyörgy Tótszentgyörgy Tótszentgyörgy Tótszentgyörgy Tótszentgyörgy Hobol Hobol Hobol Hobol Hobol Hobol Hobol Hobol Hobol Bogdása Bogdása Bogdása Bogdása Bogdása Bogdása Bogdása Bogdása Bogdása Drávakeresztúr Drávakeresztúr Drávakeresztúr Drávakeresztúr Drávakeresztúr Drávakeresztúr Drávakeresztúr Drávakeresztúr Drávakeresztúr Drávafok Drávafok Drávafok Drávafok Drávafok Drávafok Drávafok Drávafok Drávafok Bürüs Bürüs Bürüs Bürüs Bürüs Bürüs Bürüs Bürüs Bürüs Endrıc Endrıc Endrıc Endrıc Endrıc Endrıc Endrıc Endrıc Endrıc Markóc Markóc Markóc Markóc Markóc Markóc Markóc Markóc Markóc Várad Várad Várad Várad Várad Várad Várad Várad Várad Molvány Molvány Molvány Molvány Molvány Molvány Molvány Molvány Molvány Kistamási Kistamási Kistamási Kistamási Kistamási Kistamási Kistamási Kistamási Kistamási Nemeske Nemeske Nemeske Nemeske Nemeske Nemeske Nemeske Nemeske Nemeske Kétújfalu Kétújfalu Kétújfalu Kétújfalu Kétújfalu Kétújfalu Kétújfalu Kétújfalu Kétújfalu Teklafalu Teklafalu Teklafalu Teklafalu Teklafalu Teklafalu Teklafalu Teklafalu Teklafalu Gyöngyösmellék Gyöngyösmellék Gyöngyösmellék Gyöngyösmellék Gyöngyösmellék Gyöngyösmellék Gyöngyösmellék Gyöngyösmellék Gyöngyösmellék Pettend Pettend Pettend Pettend Pettend Pettend Pettend Pettend Pettend Felsıszent- Felsıszent- Felsıszent- Felsıszent- Felsıszent- Felsıszent- Felsıszent- Felsıszent- Felsıszentmárton márton márton márton márton márton márton márton márton Szörény Szörény Szörény Szörény Szörény Szörény Szörény Szörény Szörény Zádor Zádor Zádor Zádor Zádor Zádor Zádor Zádor Zádor Lakócsa Lakócsa Lakócsa Lakócsa Lakócsa Lakócsa Lakócsa Lakócsa Lakócsa Szentborbás Szentborbás Szentborbás Szentborbás Szentborbás Szentborbás Szentborbás Szentborbás Szentborbás Potony Potony Potony Potony Potony Potony Potony Potony Potony Tótújfalu Tótújfalu Tótújfalu Tótújfalu Tótújfalu Tótújfalu Tótújfalu Tótújfalu Tótújfalu Kisdobsza Kisdobsza Kisdobsza Kisdobsza Kisdobsza Kisdobsza Kisdobsza Kisdobsza Kisdobsza Istvándi Istvándi Istvándi Istvándi Istvándi Istvándi Istvándi Istvándi Istvándi Merenye Merenye Merenye Merenye Merenye Merenye Merenye Merenye Merenye Kálmáncsa Kálmáncsa Kálmáncsa Kálmáncsa Kálmáncsa Kálmáncsa Kálmáncsa Kálmáncsa Kálmáncsa Lad Lad Lad Lad Lad Lad Lad Lad Lad Patosfa Patosfa Patosfa Patosfa Patosfa Patosfa Patosfa Patosfa Patosfa Homokszentgyörgy Homokszentgyörgy Homokszentgyörgy Homokszentgyörgy Homokszentgyörgy Homokszentgyörgy Homokszentgyörgy Homokszentgyörgy Homokszentgyörgy Csokonyavisonta Csokonyavisonta Csokonyavisonta Csokonyavisonta Csokonyavisonta Csokonyavisonta Csokonyavisonta Csokonyavisonta Csokonyavisonta Szulok Szulok Szulok Szulok Szulok Szulok Szulok Szulok Szulok Rinyaújlak Rinyaújlak Rinyaújlak Rinyaújlak Rinyaújlak Rinyaújlak Rinyaújlak Rinyaújlak Rinyaújlak Somogyaracs Somogyaracs Somogyaracs Somogyaracs Somogyaracs Somogyaracs Somogyaracs Somogyaracs Somogyaracs Drávagárdony Drávagárdony Drávagárdony Drávagárdony Drávagárdony Drávagárdony Drávagárdony Drávagárdony Drávagárdony Kastélyosdombó Kastélyosdombó Kastélyosdombó Kastélyosdombó Kastélyosdombó Kastélyosdombó Kastélyosdombó Kastélyosdombó Kastélyosdombó Darány Darány Darány Darány Darány Darány Darány Darány Darány Drávatamási Drávatamási Drávatamási Drávatamási Drávatamási Drávatamási Drávatamási Drávatamási Drávatamási Komlósd Komlósd Komlósd Komlósd Komlósd Komlósd Komlósd Komlósd Komlósd Bakháza Bakháza Bakháza Bakháza Bakháza Bakháza Bakháza Bakháza Bakháza Péterhida Péterhida Péterhida Péterhida Péterhida Péterhida Péterhida Péterhida Péterhida Babócsa Babócsa Babócsa Babócsa Babócsa Babócsa Babócsa Babócsa Babócsa Rinyaújnép Rinyaújnép Rinyaújnép Rinyaújnép Rinyaújnép Rinyaújnép Rinyaújnép Rinyaújnép Rinyaújnép Háromfa Háromfa Háromfa Háromfa Háromfa Háromfa Háromfa Háromfa Háromfa Bolhó Bolhó Bolhó Bolhó Bolhó Bolhó Bolhó Bolhó Bolhó Heresznye Heresznye Heresznye Heresznye Heresznye Heresznye Heresznye Heresznye Heresznye Siklós Siklós Siklós Siklós Siklós Siklós Siklós Siklós Siklós Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Szentlırinc Szentlırinc Szentlırinc Szentlırinc Szentlırinc Szentlırinc Szentlırinc Szentlırinc Szentlırinc Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Szigetvár Szigetvár Szigetvár Szigetvár Szigetvár Szigetvár Szigetvár Szigetvár Szigetvár Barcs Barcs Barcs Barcs Barcs Barcs Barcs Barcs Barcs TERRA STUDIO Kft. - Diverzum Térprojekt Bt. 2006 Az Ormánság és a szomszédos horvát területek közlekedési hálózata

Elérhetıségi vizsgálatok Az elérhetıségrıl általában A közlekedés ezernyi szállal kötıdik a társadalom, a gazdaság, a kereskedelem számos funkciójához, kielégítve a kommunikációs kapcsolatok fizikai formáját úgy, hogy az elérési viszonyokon, a logisztikai, szállítási lehetıségeken keresztül egyúttal befolyásolja azok fejlıdését. A közlekedési infrastruktúra állapota, a közúthálózat fejlettsége közvetlen és közvetett úton fejti ki multiplikátor hatását a gazdasági fejlıdésre. Ugyanakkor területek, települések elérhetısége jellemzi, és nagyrészt meghatározza a társadalmi-gazdasági helyzetet, a fejlıdés irányait, lehetıségeit és korlátjait. A közúthálózat vonalas infrastruktúra lévén a térben összeköt vagy hiányában elválaszt területeket, ezért az Ormánság lakosságának életminıségét, vállalkozóinak versenyképességét, jövıbeni lehetıségeit alapvetıen meghatározza, emeli vagy korlátozza a terület közlekedésfüggı elérhetısége. A piacgazdaság térnyerésével az infrastruktúrával jól ellátott területek felértékelıdtek. A tıke bizonyíthatóan azokat a területeket preferálja, ahol a közlekedési infrastruktúra és humán erıforrás rendelkezésre áll. Részben erre is visszavezethetı az Ormánság kistérségének társadalmi-gazdasági elmaradottsága. Az egymástól területileg távol fekvı gazdasági terek összekapcsolódása a közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra által jön létre. A különbözı gazdasági tevékenységek által generált áru- és szolgáltatásmozgások; valamint a vállalati belsı folyamatok és a külsı kapcsolattartáshoz szükséges információáramlás is ezen csatornákon megy végbe. Mivel az Ormánság közlekedésföldrajzi fekvése periférikus, hálózati kapcsolatai hiányosak, ezért ezen áru- és szolgáltatásmozgások, azaz az általában vett logisztika háttér feltételei sem állnak teljes körően rendelkezésre. Az ormánsági települések kedvezıtlen elérhetıségi feltételei elriasztják a befektetıket, növelik a költségeiket, lassítják a gazdasági növekedést, gátjai az életminıség javításának. Az áramlást gyorsító tényezık, mint az elérhetıség strukturális javítása a fellendülést segítik elı. Ezt hivatott jelentıs mértékben javítani az M6-M60 gyorsforgalmi út mielıbbi megvalósítása és további átkelési lehetıségek kiépítése a Dráván. 116

A kistérségi központok és a megyeszékhelyek elérhetısége A kistérségi központok elérhetısége Általában a kistérségi központ elérhetıségének minısége fontos a kistérség településeinek, hiszen a központi szerepkörrel járó intézményi és szolgáltatási ellátások zöme ott vehetı igénybe. Egy kistérségi központ elérhetısége akkor tekinthetı kedvezınek, ha a kistérség minél több települése 30 perc alatt eléri központját. Igaz, az elérési idı nemcsak a közúthálózati adottságoktól, de legalább ilyen mértékben magának a kistérségnek a földrajzi kiterjedtségétıl és területi formájától is függ. Egyedi értékelésre ad lehetıséget annak vizsgálata, hogy egy-egy település vajon a saját kistérségi központját éri el gyorsabban, avagy egy szomszédos központot. Ennek révén a vonzáskörzetekrıl, a belsı kapcsolatrendszerrıl, kohézióról is kép kapható. 36. ábra A saját kistérségi központ elérhetısége Elérhetıségi vizsgálatok A saját kistérségi központ elérhetısége Kaposvár Dombóvár Szekszárd Bonyhád Nagyatád Sásd Komló Pécs Pécsvárad Barcs Szigetvár Szentlırinc Mohács JELMAGYARÁZAT Elérési idı (perc) kistérségi központ (168) 10 alatt (508) 10-20 (1447) 20-30 (786) 30-40 (206) 40-50 (33) 50-60 (3) 1 óra fölött (1) Sellye Siklós Forrás: Terra Studio Kft. elérési modell alapján A tervezési terület (világoskék határvonal) települései három kistérséghez tartoznak. A Sellyei kistérség tervezési területen lévı települései 4 kivételével (Adorjás, Sámod, Kisszentmárton, Hirics) 20 percen belül elérik Sellyét, ami nagyon kedvezınek ítélhetı, s ráadásul az említett négy település is 30 percen belül eléri központját. Hasonló a helyzet a Siklósi kistérséghez tartozó 6 településsel, hiszen belılük kettı (Drávacsehi, Drávapalkonya) 20 percen belül, a maradék négy település (Kémes, Tésenfa, Szaporca, Cún) pedig 30 percen belül eléri Siklóst. A tervezési területhez tartozó 7, a Barcsi kistérségben található településbıl három (Drávatamási, Drávagárdony, Kastélyosdombó) 20 percen belül, másik három település (Potony, Tótújfalu, Lakócsa) 30 percen belül, míg a tervezési területen egyedülállóként Szentborbás több mint 30 perc alatt (32 perc) éri el kistérségi központját. 117

Összességében elmondható, hogy a saját kistérségi központ 30 perc alatti elérésével a tervezési terület települései kedvezı helyzetben vannak. Természetesen ez a megállapítás az egyéni közlekedésre vonatkozik, azaz személygépkocsival történı közlekedés esetén. Elméletben a kistérségi központok elérhetısége tovább javulhat, ha egy településnél nem a saját központot tekintjük elérési célnak, hanem a leggyorsabban elérhetı, azaz akár egy szomszédos kistérségi központot. A tervezési területen lévı települések esetében azonban a gyakorlat jórészt rácáfol erre, hiszen csupán három, Barcsi kistérségben lévı településnél (Tótújfalu 3 perc, Lakócsa és Szentborbás 10-10 perc) mérhetı az elérési idıben csökkenés. E három településnél Sellye elérése gyorsabb, mint a saját központ Barcsé. A 10 perc elérési idı csökkenés egyharmad idımegtakarítást jelent, ugyanakkor látni kell, hogy éppen e településeknek Sellye másik megyébe való tartozása okán például közigazgatási szempontból (okmányiroda) nem jelenthet alternatívát, csupán a kereskedelmi egységek, üzleti szolgáltatások igénybevétele esetén elınyös Sellye gyorsabb elérése. A kistérségi központok elérhetıségére vonatkozó fenti megállapításokat jól tükrözi a tervezési területre is érvényes alábbi térkép. 37. ábra: A legközelebbi kistérségi központ elérhetısége Elérhetıségi vizsgálatok A legközelebbi kistérségi központ elérhetısége Kaposvár Dombóvár Szekszárd Bonyhád Nagyatád Sásd Komló Pécs Pécsvárad Barcs Szigetvár Szentlırinc Mohács JELMAGYARÁZAT Elérési idı (perc) kistérségi központ (168) 10 alatt (543) 10-20 (1633) 20-30 (704) 30-40 (92) 40-50 (12) Sellye Siklós Forrás: Terra Studio Kft. elérési modell alapján 118

38. ábra: települések, melyek gyorsabban elérik a szomszédos kistérségi központot Elérhetıségi vizsgálatok Telepüések, melyek gyorsabban érik el a szomszédos kistérségi központot Kaposvár Dombóvár Szekszárd Bonyhád Nagyatád Sásd Komló Pécs Pécsvárad Barcs Szigetvár Szentlırinc Mohács Tótújfalu Lakócsa Szentborbás Sellye Siklós JELMAGYARÁZAT érintett települések (654) Forrás: Terra Studio Kft. elérési modell alapján A térkép is mutatja, hogy több más településekkel egyetemben a Barcsi kistérségben található tervezési területen van a nevezett három település,,melyek e vizsgálat szerint érintettek. A megyeszékhelyek (Pécs, Kaposvár) elérhetısége Az ormánsági települések két megyéhez tartoznak, így a saját megyeszékhely elérésének vizsgálata a Barcsi kistérséghez tartozó települések esetében Kaposvár, a Sellyei és Siklósi kistérséghez tartozó települések esetében Pécs elérhetıségét jelenti. Az elérési idı a távolság és a sebesség függvénye. Egy település távolsága a saját megyeszékhelyétıl, kistérségi központjától adottságként kezelendı, mely nem képezhet értékelési alapot, de az elérhetıséggel rá lehet irányítani a figyelmet az adminisztratív megyehatárok által megszabott hátrányokra. Az elérési idıben a sebességparaméter jeleníti a közúthálózat minıségét, ellátottságát, hiszen a magasabb szolgáltatási színvonalú gyorsforgalmi úton vagy fıúton nagyobb sebesség realizálható. Vagyis két település esetében, melyek közel azonos távolságra vannak központjuktól, az van kedvezıbb elérhetıségi helyzetben, amelyik magasabb szolgáltatási színvonalú úton képes elérni célpontját. 119

39. ábra: Pécs megyei jogú város elérhetısége Elérhetıségi vizsgálatok A saját megyei jogú város elérhetısége Kaposvár Dombóvár Szekszárd Bonyhád Nagyatád Sásd Komló Pécs Pécsvárad Barcs Szigetvár Szentlırinc Mohács JELMAGYARÁZAT Elérési idõ (perc) megyeszékhely, megyei jogú város (23) 15 alatt (175) 15-30 (764) 30-45 (877) 45-60 (713) 60-90 (493) 90-120 (96) 2 óra fölött (11) Sellye Siklós Forrás: Terra Studio Kft. elérési modell alapján A saját megyeszékhely elérésében a tervezési területen egy kelet-nyugati lejtı alakult ki. A keleti települések 35-40 perces elérési ideje fokozatosan emelkedik nyugat felé haladva 60-70 percre. Így a tervezési terület Barcsi kistérségben lévı települései már 1 óra körüli idıvel érik el akár Kaposvárt, akár Pécset. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 7 Somogy megyei településnek Kaposvár és Pécs közel azonos feltételekkel elérhetı, a különbség nem több 2-3 percnél, Pécs javára. A Siklósi kistérségben lévı 6 település, illetve a Sellyei kistérségben Sámod, Adorjás és Vajszló települések érik el 45 perc alatt Pécset. A Sellyei kistérség többi települése részben a fıút hiánya, részben a nagyobb távolság következtében rosszabb elérési helyzetben vannak. Túlnyomórészt 45 perc fölött érik el a megyeszékhelyet, de a megye- és országhatárnál lévı nyugati szeglet települései már csak 60 perc fölött. 120

40. ábra: Települések, melyek gyorsabban elérik a szomszédos megyei jogú várost Elérhetıségi vizsgálatok Települések, melyek gyorsabban érik el a szomszédos megyei jogú várost Kaposvár Dombóvár Szekszárd Bonyhád Nagyatád Szentlırinc Szigetvár Barcs Kastélyosdombó Drávatamási Drávagárdony Potony Tótújfalu Lakócsa Szentborbás Sellye Sásd Komló Pécs Siklós Pécsvárad Mohács JELMAGYARÁZAT érintett települések (559) Forrás: Terra Studio Kft. elérési modell alapján Az elérhetıségi vizsgálatok legfıbb megállapítása, hogy az Ormánságon belül a Barcsi kistérségben lévı települések vannak a legkedvezıtlenebb helyzetben. Mind a megyeszékhely, mind a kistérségi központ, mind a szomszédos központok elérése tekintetében a legkedvezıbb helyzetőek a Siklósi kistérséghez tartozó települések. További központok elérhetısége A tervezési területen belül egyetlen kistérségi központ, Sellye található, de az Ormánságot körülölelve további 5 központ elérhetısége lehetséges. 1. Barcs A 12069 lakosú Somogy megyei város elérhetısége a tervezési területhez viszonyított fekvése miatt nagyon egyenetlen. Az elérhetıségének megítéléséhez jó alapot ad a Sellye Barcs közötti 43 perces elérési idı, hiszen a Sellyétıl nyugatra fekvı települések 15 és 43 perc között, míg a Sellyétıl délre, keletre fekvı települések 43 és 75 perc között érik el Barcsot. Természetesen a Baranya megyei településeknél kevés olyan cél található, mely Barcs elérését indokolná. 2. Szigetvár A 11262 lakosú Baranya megyei város elérhetıségi szempontból központi helyzetben van, hiszen mind Sellye, mind Barcs térségébıl 30 perc alatti idıvel elérhetı, míg Szentlırincrıl 15 perc alatt. A tervezési terület Sellyétıl nyugatra és részben délre fekvı településeirıl Sellye funkcióhiányossága miatt Szigetvár jelenti a valós társadalmi-gazdasági központot. 3. Szentlırinc 121

A 7000 lakosú, Baranya megyei város Pécs és Szigetvár között, a 6. sz. fıúton fekszik. Sellyérıl és a tıle keletre fekvı településekrıl szintén 30 perc körüli idıvel elérhetı, de mivel nincs igazi központ szerepköre, így az ormánsági településeknek nem jelent elérhetıségi célterületet. Sokkal inkább a kb. 10-15 perccel több utazási idıt igénylı Pécs elérése a mértékadó. 4. Pécs A megyeszékhely elérhetıségénél az értékelés megtörtént. 5. Siklós A 10443 lakosú város a tervezési területhez viszonyított fekvése tekintetében hasonló helyzetben van, mint Barcs, hiszen az Ormánság keleti településeinek központja. Bár a Sellyei kistérség keleti települései nem érik el gyorsabban Siklóst, mint Sellyét, de a két város közötti 45 perc miatt a Vajszló és Kémes térségében lévı településeknek már valós alternatívát jelent Siklós például Szigetvárral szemben. A tervezési terület Somogy megyei településeinek, akik több mint 1 óra alatt érik el Siklóst, elérhetıségi szempontból Siklós nem kiemelt célterület. Horvát területen fekvı, határ menti központok elérhetısége A legfontosabb horvát, határ menti központi települések Eszék, Verıce, illetve Szlatina és Alsómiholjac. E városok elérhetısége az Ormánságból kizárólag a barcsi és drávaszabolcsi határátkelıkön keresztül történhet. Eszék elérésében azonban a beremendi határátkelıhely is szerepet kap. Ezen városok kivéve Alsómiholjac között a 2. sz. fıút ad kapcsolatot, ezért az elérhetıség megfelelı szinten biztosított. Határátlépési idıt nem számolva, és 60 km/h-s átlagsebességet feltételezve Verıce Barcstól kb. 15 perc alatt, Szlatina további fél óra, míg Eszék további másfél óra alatt érhetı el. Drávaszabolcsról Eszék és Szlatina kb. azonos idı kevesebb, mint egy óra alatt elérhetı, míg Verıce egy és másfél óra között. Figyelembe véve az ormánsági elérhetıségi eredményeket, ezen horvát központi települések kivéve Eszéket elérése nagyságrendileg megegyezı. Az Ormánság külsı elérhetıségét jelentısen befolyásoló, javító közútfejlesztés horvát oldalon nem várható, hiszen a Zágráb Belgrád autópálya, illetve a 3 sz. fıút révén a kelet-nyugati irányú kapcsolatok megfelelıen kiépítettek. A magyar horvát gyorsforgalmi hálózat kapcsolódási pontjai és nyomvonala ugyan elkerülik a térséget, de az Ormánság keleti határa mentén tervezett M6 gyorsforgalmi út és horvát oldali folytatása jelentısen javítani fogja az ormánsági területek külsıi elérhetıségét. Fontos, hogy a 67 sz. fıút Szigetvár Sellye oh. Dráva-híd nyomvonalon tervezett, magyar oldali fejlesztéséhez megfelelı horvát hálózati csatlakozás épüljön. A magyar és horvát területek összeköttetésének lehetıségei Jelenleg az Ormánságról (jelen témában azonosítsuk Sellyével) Horvátország csak jelentısebb kerülıvel, a barcsi és drávaszabolcsi határátkelıkön keresztül érhetı el. Az országhatárt jelentı Dráva folyón nincs semmilyen átkelési lehetıség. A határ kedvezıtlen átjárhatósága akadálya a határ menti kapcsolatok kiteljesedésének. A terület elzártságának oldása érdekében a 67. sz. fıút meghosszabbítása új Dráva-híddal való kiépítésével több éve napirenden van. Az útfejlesztési projekt keretében már elkészült a nyomvonalra vonatkozó tanulmányterv, s folyamatban van a környezeti hatásvizsgálat kidolgozása. Jövıbeni feladatot az út engedélyezési tervének elkészítése jelent, de emellett szükséges a fejlesztésre vonatkozó kormányközi megállapodás Magyarország és Horvátország között. A projekt megvalósításáig ami akár több év is lehet, 2010-13 azonban szükséges a két oldal kapcsolatának biztosítása kompközlekedés beindításával. A leendı Dráva-híd 122

megközelítıleg éppen felezi a Barcs Drávaszabolcs közötti távolságot, így optimális helyen kerülhet kialakításra az új határátkelıhely. A kompátkelés biztosítása a leendı híd közelében indokolt. Mivel a magyar horvát országhatár belátható ideig, legalább is az új Dráva-híd kiépüléséig valószínősíthetıen az EU külsı határa marad, ezért a Dráván nem cél több ponton a határ megnyitása, több kompátkelési lehetıség kiépítése, mert azokon a schengeni követelményeknek való megfelelés csak jelentıs többletforrások révén biztosítható. Ezért a tervezési területet érintıen Drávasztára Drávakeresztúr/Révfalu környékén, illetve e térségben ott, ahol a leggazdaságosabban megvalósítható indokolt egy kompátkelési lehetıség kiépítése. Tömegközlekedési elérhetıség Az egyéni közlekedéssel, gépjármővel közúton történı elérhetıség mellett fontos a lakosságnak az autóbusszal való ellátottság színvonala is. A napi kapcsolatokban, a munkába és iskolába járás során, illetve a központokban található szolgáltatások igénybevételéhez a tömegközlekedés menetideje, a napi járatszám meghatározó. Az ellátottság megítélésében azonban e helyt csak a menetidı vizsgálatára lehet alapozni, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy egyes települések esetében a napi két járat, a több-kevesebb várakozási idıt feltételezı átszállási kényszer, a hétvégi még rosszabb ellátás összességében befolyásolja a szolgáltatást. A menetidı áttekintése mégis képet ad a települések ellátottságáról, a viszonylatok szervezésérıl. 123

A kistérségi központok autóbuszos elérhetısége A színes izokrónok azokat a területeket, településeket fedik le, melyek 30 percen belül elérik a saját kistérségi központjukat. 41. ábra: Autóbuszos elérhetıség Forrás: Fımterv Rt. és KTI Kht. : Dél-dunántúli régió térségi közszolgáltatások stratégiai fejlesztési program, 2006 Az eredmények azt mutatják, hogy a tervezési területen lévı településekbıl egyik Somogy megyei település sem éri el Barcsot 30 perc alatt, illetve ugyanez a helyzet Felsıszentmárton, Hirics, Baranyahídvég, Sámod, Adorjás, Kisszentmárton településeknél, Sellye és Cún esetében Siklós elérése tekintetében. Összességében a tervezési területen lévı 36 településbıl 14 esetében meghaladja az elérési idı a 30 percet. Pécs autóbuszos elérhetısége A belföldi menetrend felhasználásával meghatározható az egyes településekrıl a legrövidebb menetidı Pécsre. A kapott eredmények nagyon vegyes képet mutatnak, míg Vajlszlóról, Kémesrıl, Drávapalkonyáról 1 óra alatt elérhetı a megyeszékhely, addig például a Kémes melletti Adorjásról, vagy a Somogy megyei Lakócsáról és Szentborbásról, illetve a Sellyével szomszédos Kákicsról, Sósvertikérıl 105 perc fölötti a menetidı. 42. ábra: Autóbusz-közlekedés Elérhetıségi vizsgálatok Pécs leggyorsabb elérési ideje autóbusszal PÉCS Kastélyosdombó Drávatamási Drávagárdony Potony Tótújfalu Kákics Szentborbás JELMAGYARÁZAT Legrövidebb menetidı (perc) nincs adat (7) 60 perc alatt (3) 60-75 (6) 75-90 (7) 90-105 (7) 105-125 (6) Lakócsa Felsıszentmárton Markóc Forrás: Volán - Belföldi menetrend Drávafok Bogdása Sellye Drávakeresztúr Drávaiványi Sósvertike Drávasztára Csányoszró Zaláta Kemse Nagycsány Vajszló Piskó Lúzsok Vejti Hirics Sámod Baranyahídvég Kisszentmárton Adorjás Kémes Szaporca Cún Tésenfa Drávacsehi Drávapalkonya 124

Az Ormánság közlekedéshálózatának általános jellemzése 4.1.1 Közúti közlekedés A tervezési területet nem érinti egyetlen országos fıút sem, azonban a nemzetközi és országon belüli elérhetıség szempontjából meghatározóak az Ormánságot körülölelı fıutak. Forgalom nagysága Fıutak forgalmi terhelése 47. táblázat: Az Ormánságot határoló fıutak évi átlagos napi forgalma 2005-ben (zárójelben az 1997. évi forgalmi adatok) Km szelvény (km+m) Település Jármő/nap Egységjármő/nap 6. sz. elsırendő fıút 197+350 Pécs 29.826 (16.388) 31.600 (18.269) 216+400 Szentlırinc 8.951 (6.973) 10.492 (8.723) 233+000 Szigetvár 10.276 (3.116) 11.112 (3.912) 251+800 Darány 2.303 (2.165) 2.822 (2.953) 58. sz. másodrendő fıút 12+000 Szalánta 6.655 (6.149) 7.600 (7.196) 24+800 Harkány 5.078 (5.219) 5.445 (5.527) Forrás: ÁKMI, A közúti forgalom figyelemmel kísérése 2005 Az elıírások szerint a két forgalmi sávos utakon, külterületen 1.200-1.700 egységjármő/óra, belterületen 1.400-1.800 egységjármő/óra a megengedett forgalomnagyság. Az átlagos napi forgalom 10%-át csúcsóra-tényezınek véve megállapítható, hogy az Ormánság térségében lévı 6. és 58. sz. fıutak még megfelelnek az elıírásokban foglalt kapacitásértékeknek, ugyanakkor a 6. sz. fıút egyes szakaszainak (Pécs, Szigetvár, Szentlırinc) terhelése meghaladja a 9-10.000 jármővet naponta (Pécs belvárosában majd 30 ezer), azaz a 900-1.000 egységjármő/óra csúcsóra-értéket. A forgalomszámlálás óta átadták Pécs elkerülı szakaszának III. ütemét, így a belváros tehermentesült az átmenı forgalomtól. A forgalom nagysága 1997-2005 között jelentısen nıtt a 6. sz. fıút Szigetvár Pécs közötti szakaszán, míg Szigetvártól Barcsig (darányi mérıpont) kisebb csökkenés mutatkozott az amúgy sem túl magas napi jármőszámban. Az 58. sz. fıút forgalma Harkánynál lassú emelkedéssel közelíti az 1997. évi szintet, míg Pécs felé már egyre jobban meg is haladja azt. Jelentısebb mellékutak forgalmi terhelése Az országos közutak megyei mellékúthálózata döntıen megfelel az Ormánság geográfiai viszonyainak és sajátos településhálózatának. Ez jelenik meg a zsáktelepülések magas számában, illetve számos helyen a kapcsolati elemek hiányában. Mivel az Ormánság közúthálózata alapvetıen a mellékutakra épül, ezért ezek minıségének és hálózatosságának meghatározó a szerepe a helyi közlekedési viszonyokban. 125

48. táblázat: Az Ormánságot érintı jelentısebb mellékutak évi átlagos napi forgalma 2005-ben (zárójelben a 2003. évi forgalmi adatok) Közút száma Jármő/nap útvonal átlagérték Egységjármő/nap útvonal átlagérték 5804 j. út az Ormánság gerincútja 1.207 (1.365) 1.249 (1.392) Legterheltebb szakasza Sellye belváros 3.249 3.114 5805 j. út Szentlırinc elérését adó út 750 (774) 807 (828) 5801 j. út Pécs egyik fı elérési iránya 2.786 (2.517) 3.107 (2.808) 5806 j. út Szentlırinc elérését adó út 529 (503) 598 (572) 5821 j. út Sellye-Zaláta-Vajszló útvonal 116 124 5825 j. út Drávafok-Szentborbás útvonal 420 456 Forrás: ÁKMI, A közúti forgalom figyelemmel kísérése 2005 Az Ormánság belsı mellékútjainak forgalmi terhelése nem számottevı, kivéve az 5801 j. utat, mely Pécs elérésében kap kiemelkedı feladatot. Az 5804 j. útnak Sellye-5805 j. út közötti és Sellye belterületi szakasza, valamint a Darány Kastélyosdombó közötti szakasza az ormánsági átlagnál terheltebb. A közutak minısége 5 Az útegyenetlenség (ún. IRI osztályzat) tekintetében az országos 3,08-os átlagtól rosszabb a Baranya megyei 3,51-os átlag. Az IRI > 6,3 mm/m osztályzatú útszakaszok aránya (kb. 36%) alapján a megyék között az utolsó helyen van. Ráadásul a feladat nagyságát jelzı abszolút hossz (kb. 570 km) tekintetében is az utolsó elıtti a megye. A megyén belül jellemzıen az alsóbbrendő úthálózat a rossz minısítéső. 43. ábra: Útegyenetlenség Forrás: Terra Studio 5 Forrás: www.kozut.hu - Forrainé Hernádi Veronika ppt.elıadás 126

Az Ormánság ütıerét jelentı 5804 j. út a felületi egyenetlenség szempontjából a tőrhetı kategóriában van. Az úton szakaszosan végzett korszerősítés, karbantartás eredményeképp az alsóbbrendő út megfelelıen képes kiszolgálni a forgalmat. A nyomvályú osztályzatok tekintetében az országos 1,42-os átlagtól rosszabb Baranya megye 1,47-es értéke. A 17 mm fölötti, kritikus nyomvályús útszakaszok aránya (kb. 10%) alapján a megyék között a 14. helyen van. E rossz megyei mutatók a fıútvonalak jelentıs forgalmi terhelésébıl származtathatók, miközben az Ormánságon belül éppen a jelentısen kisebb nehézgépjármő-forgalom miatt viszonylag kedvezı a kép e tekintetben. 44. ábra Nyomvályúság Forrás: Terra Studio A burkolatállapot, felületépség osztályozása tekintetében az országos 4,1-es átlagtól kismértékben rosszabb a Baranya megyei 4,3-es átlag. A rossz (5 osztályzatú) útszakaszok aránya (kb.62% az országos átlag kb.55%) alapján a megyék között a 14. helyen van. 45. ábra Burkolatállapot, felületépség Forrás: Terra Studio 127

A burkolatállapot tekintetében az egyébként is kedvezıtlen megyei mutatóknál az Ormánság útjai talán még rosszabbak, amit jelez a rossz osztályzatú utak magas aránya. A térség legfontosabb 5804 j. útjának több szakasza is rossz osztályzatot kapott. A teherbírás osztályozása tekintetében az országos 2,54-os átlagtól jelentısen rosszabb a Baranya megyei 2,94-es átlag. A 4-es, 5-ös teherbírási osztályzatú útszakaszok aránya (kb.45% az országos átlag kb.34%) alapján a megyék között az utolsó elıtti helyen van. 46. ábra: Teherbírás Forrás: Terra Studio Az Ormánság úthálózatának teherbírása, mivel kizárólag alsóbbrendő utak alkotják, igen rossz. Egyedül a közelmúltban korszerősített 5804 j. út Sellye Baranyahídvég közötti szakasza jó, illetve megfelelı minısítéső. A fenti vizsgálati szempontok alapján a tervezési terület közúthálózatának útminısége országos összehasonlításban az átlagnál rosszabb, ugyanakkor a helyszíni bejárás során a fentiektıl részben eltérı, kedvezıbb benyomás alakult ki némely útról (pl. 58129 j., 58132 j.), miközben egyes szakaszok valóban nagyon rossz, már-már balesetveszélyes állapotban vannak (pl. 58131 j., 58134 j., 5822 j., 5821 j., 5829 j. egyes szakaszai). Ezen utakon a sebesség helyes megválasztása max. 60-70 km/h az egyedüli biztosítéka a gépjármő megóvásának, a balesetveszélyes, hirtelen kormánymozdulatok elkerülésének. A tervezési terület közlekedési gerincét adó, és meglehetısen rossz állapotú 5804 j. úton szakaszosan burkolatmegerısítés történt már EU-támogatással. Ezzel a 22+950 24+580, a 30+000 32+200 és a 36+000 38+000 km szelvények között új burkolatot kapott az út. Közúti tömegközlekedés Az autóbuszos közösségi közlekedésben bár a szolgáltatók igyekeznek a társadalmi-gazdasági változások által generált forgalmi igényekhez igazodni új járatok indításával, a viszonylatok folyamatos racionalizálásával, a jármőpark és egyéb háttér-infrastrukturális elemek fejlesztésével, korszerősítésével, mégis a szállítási teljesítményekben alig mutatkozik változás. Ennek részbeni oka, hogy az elıbbi pozitív tartalmú beavatkozások mellett számos esetben került sor a kihasználatlan járatok megszüntetésére, a járatszám ritkítására, hiszen a szolgáltatók gazdasági érdekei ezt kívánták meg. Ezen ellenmondásos folyamatok miatt a közösségi közlekedés részaránya az egyéni közlekedéssel szemben csökkenı tendenciát 128

mutat. Különösen hátrányosan érinti a lakosságot a viteldíjak emelkedése, a kedvezményrendszer elınytelen átalakítása, ami a kedvezıtlen tendenciák folytatódását valószínősíti. Ugyanakkor a Barcs Sellye Villány vasútvonalon megszőnı személyszállítás feladatainak a Pannon Volán Zrt. általi átvételével valamelyest módosulhat a járatok kihasználtsága. A Barcs Sellye Villány útvonalon 2-3 új járat került március 4-tıl beindításra, melyek 3 óra alatt teszik meg az utat. Megjegyzendı, hogy a Barcs Villány kapcsolat vasúton továbbra is biztosított pécsi átszállással, s ráadásul 20-30 perccel rövidebb idıvel, mint busszal. Az Ormánság jellemzıen aprófalvas vidék, ahol a felszíni és területi tagoltság következében meglehetısen bonyolult közúthálózat alakult ki. Ennek következtében az autóbuszviszonylatok szervezése, az optimális menetidı és járatsőrőség biztosítása az országos átlagnál nehezebb mőködési feltételeket jelentenek a szolgáltatók számára. (A Barcsi kistérséghez tartozó településeken a Kapos Volán Zrt., míg a Sellyei és Siklósi kistérségekhez tartozó településeken a Pannon Volán Zrt. a tömegközlekedési szolgáltató.) Az Ormánságra is jellemzı a települések népességfogyása. Ez számtalan okra vezethetı vissza, de mindenképpen közrejátszik ebben az elvándorlást erısítı urbanizációs folyamat és a munkahelyek területi elhelyezkedését átformáló gazdasági szerkezetátalakítás. A népességcsökkenés, az elöregedés viszont éppen a tömegközlekedési keresletet csökkenti, miáltal a szolgáltatók gazdaságos mőködésének fenntartása elsısorban a szolgáltatási színvonal (járatsőrőség, jármőkomfort, viszonylatszervezés) rovására történik. Ennek ellenére a differenciált helyváltoztatási lehetıség iránti igény változatlan a lakosság körében, különösen abból fakadóan, hogy a tömegközlekedésnek számos, helyben nem biztosított infrastruktúra elérhetısége szempontjából meghatározó szerepe van, így nincs mód az eszközés élımunka-felhasználás mérséklésre. A csökkenı utasszám miatti járatracionalizálás a kistelepülések esetében már csak minimumszolgáltatást (napi három járatpár) tesz lehetıvé, ami így is gazdaságtalan a szolgáltatónak. A zsáktelepülések nagy száma miatt, illetve a településszerkezetbıl adódóan jelentıs többlet km-teljesítményt, ezáltal többletköltséget jelent, hogy az autóbusz-közlekedés vonalhálózatán több település csak betéréssel érhetı el. További probléma a szolgáltatónak, egyes utak (pl. 5822 j. út Piskó elérésében) nagyon rossz állapota, mely az autóbuszok mőszaki állapotának gyorsított romlását eredményezi, emellett balesetveszélyes is, hiszen a burkolat rossz felületépsége, koronaszélesség leszőkülése a kétirányú forgalmat lehetetleníti el. Kedvezı, hogy a nevesített szolgáltatók valamennyi települést elérik autóbuszaikkal. Ugyanakkor problémát jelent a kisebb, forgalmasabb útvonalaktól kiesı települések esetében alacsony napi járatszám, fıként hétvégén. A szolgáltatás színvonalát hátrányosan befolyásolja a buszmegállók alacsony kiépítettsége is. Az olyan komfortelemek hiánya, mint a megálló szilárd burkolattal való ellátása, az esıbeálló ülıalkalmatossággal, szemétkosár kihelyezése, vagy éppen a forgalomáramlást megkönnyítı buszöblözetek kialakítása mind-mind jól kijelölik a viszonylatszervezés racionalizálása melletti legfontosabb feladatokat. Természetesen e feladatok elvégzése nem kizárólagosan a szolgáltatóké, ezekben az önkormányzatoknak is jelentıs szerepük van. Sellyérıl közvetlen járattal csak Baranya megyei nagyváros és Barcs érhetı el. A szomszédos Horvátország irányába csak Barcs és Virovitica között közlekedik napi 4 járatpár. Ezzel ellentétben Baranya megye egyetlen településérıl, így a Sellyei és Siklósi kistérségbıl sem lehet menetrend szerinti autóbusszal Horvátországba eljutni. 129

A közösségi közlekedés fontos feladata a munkába és iskolába történı szállítás, melynek azonban a menetrendi és viszonylatszervezési hiányosságok miatt nem tud minden igényt kielégítıen megfelelni. Ezért szükséges külön járatokkal például a gyermekek szállítását megoldani. A tervezési területen a kistérségi többcélú társulás és az ÖTM közremőködésével Sellye, Vajszló települések ún. közösségi buszokat állíthattak forgalomba az ingázó iskolások utaztatására, valamint más közcélú, üzemeltetési feladatok ellátására. A személyszállító vállalkozásokat a 2012-re tervezett uniós piacnyitásra, a szolgáltatók közötti versenyhelyzetre szükséges felkészíteni, ugyanakkor e vállalkozói réteg címzetten nincs nevesítve a 2007-2013 közötti operatív programokban közvetve a közösségi közlekedés fejlesztésére. Viszont a környezetbarát jármővek beszerzésének támogatására a hét év alatt mintegy 500 milliárd forintnak megfelelı összeg áll rendelkezésre. Kerékpáros közlekedés Az Ormánsági táj kiválóan alkalmas kerékpározásra. Mind a helyi lakosság, mind a térségbe látogató turisták részérıl folyamatosan növekvı igény mutatkozik a térség termálfürdıit, természeti, mővi értékekben bıvelkedı területeit felfőzı kerékpárútvonalak iránt. Ennek köszönhetıen egyre növekszik azon települési önkormányzatok száma, melyek a helyi lakosság életkörülményeinek javítása, illetve a turizmus fejlesztésének érdekében kerékpárútfejlesztést szeretnének megvalósítani, ami a megye kerékpárút hálózatának lassú, de folyamatos bıvülésében is kifejezıdik. Az Ormánság kerékpárút-hálózatának fejlesztése szempontjából fontos, hogy az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvény által az Országos Kerékpáros Törzshálózat elemeiként kijelölt 22 regionális kerékpárútvonal közül a Dráva menti kerékpárút érintett. 49. táblázat: Az Országos Kerékpáros Törzshálózat tervezési területet érintı kerékpárútvonalai Kerékpárút Dráva menti kerékpárút Forrás: Terra Studió Útvonala (Horvátország) Udvar Siklós Drávaszabolcs Berzence (Horvátország) Csurgó Molnári A Dráva menti kerékpárút részeként a tervezési területen, Drávasztára és Felsıszentmárton között már kiépült a kerékpárút a Dráva-töltésen. Ennek töltésen való továbbvezetése képezi a fejlesztési feladatot. Emellett ezen kiépült szakasz felhasználásával az Ormánság egyik kiemelt kerékpáros túraútvonalát adja a kitáblázott Három folyó túraútvonal leírása (a Három folyó kerékpáros túraútvonal a Mura és a Dráva folyók mentén visz végig a Dunáig http://okoturizmus.hu/hu/node/594), mely Drávatamásinál lép a tervezési területre és Drávasztára, Vejti érintésével Sámodnál hagyja el területet Harkány irányába. Az Ormánságot érintı túraútvonal-javaslatok máshol is megjelennek. Például a Drávától- Kaposvárig tartó, az Ormánság nagy részét feltáró 4 napos, 191 km-es túrát a Siklós Matty- Drávaszabolcs Szaporca Vajszló Kákics Dencsháza. Kaposvár vonalon. Ezen túrák kiépítetlen kerékpárutak hiányában jellemzıen alacsony forgalmú mellékutak, földutakon, töltéseken vezetnek. A kis forgalmú mellékutak (<1.000 egységjármő/nap) általában alkalmasak a kerékpárforgalomra. A közúti és a kerékpáros forgalom azonos felületen való lebonyolítása nem javasolható ott, ahol a forgalomnagyság ennél nagyobb, vagy a forgalom olyan, hogy túlsúlyban vannak a nehézgépjármővek. Az Ormánság közútjaira szerencsére nem jellemzık az elıbbi feltételek, így nyugodtan, biztonságosan használhatók kerékpározásra. Sajnos 130

azonban a kerékpáros közlekedést kiszolgáló háttér-infrastruktúrák (pihenıhelyek, központok, szervizállomás stb.) csak elszórtan találhatóak meg, s hálózatba sem szervezıdnek. Az Ormánságban kerékpáros szerviz nem található, legközelebb Barcson és Siklóson elérhetı. Közlekedésbiztonság A közutak alacsony forgalmával összefüggésben a személyi sérüléssel járó balesetek az Ormánságban messze alatta maradnak bármely területi összehasonlításban. Természetesen a vasúti forgalom megszőnésével a szintbeni közúti átjárók balesetveszélyessége is eltőnik, csökkentve a baleseti kockázati lehetıségeket. Ugyanakkor a kiépült kerékpárutak hiányában, a viszonylag magas és jellemzıen szabálytalanul (kivilágítatlanul) közlekedı kerékpárosforgalom miatt jelentıs a balesetveszély. Hasonlóan balesetveszélyesek a közösségi közlekedés hiányosságai, illetve gépjármő hiánya miatt gyalogosan közlekedık, fıként a külterületi szakaszokon. Az utak állapota miatt kikényszerített hirtelen kormánymozdulatok is fokozott balesetveszélyt hordoznak, nem beszélve a térség magas vadállományából fakadó veszélyekrıl. A települések belterületén kevés a biztonságos gyalogos-átkelıhely, ami fıként az 5804 j. út mentén lévı települések esetében növelné a közlekedésbiztonságot. Vasúti közlekedés Az Ormánság területét két vasútvonal érinti: A 61-es számú vasúti mellékvonal: Szentlırinc Sellye között. Jellemzıi: nem villamosított egyvágányú vonal (23,7 km), engedélyezett tengelyterhelése 210 kn, pályasebesség 60 km/h. A vonal szerepe Sellye és kistérségének bekapcsolása a vasúti törzshálózatba Szentlırincen keresztül, s ezáltal Pécs elérhetıségének biztosítása átszállással, közvetlen csatlakozással. Az OVSZ mellékvonalakra megfogalmazott irányelvei szerint a pálya állapota megfelelı. A vasútvonal valamennyi út-vasúti keresztezıdése szintbeni, fénysorompós. A napi 8-9 vonat a mintegy 24 km-es távolságot 27-30 perces menetidıvel teszi meg, 340 Ft-os teljesárú menetdíjjal. Összehasonlításképpen autóbusszal a távolság közel 30 km, átlagban 40-50 perces menetidıvel, s 437 Ft-os teljesárú menetdíjjal. Látható, hogy Sellye-Szentlırinc között a vasúti személyszállítás mind menetidıben, mind árban kedvezıbb az autóbusznál! A 62-es számú vasúti mellékvonal: Középrigóc (Barcs) Villány közötti elágazó állomásokat köti össze. Jellemzıi: nem villamosított egyvágányú vonal (94 km), engedélyezett tengelyterhelése szakaszonként változó (120 és 210 kn), a pályasebesség szintén szakaszonként eltérı: 40-60-80 km/h. Mivel a vonal több szakaszán még 1911-es eredeti felépítmény található, ezért több mint 20 km-en 20 km/h-s sebességkorlátozás áll fenn. A vonal szerepe az Ormánság szempontjából kiemelkedı, hiszen három kistérségközpont között teremt kapcsolatot, bár az ez irányú forgalom igen alacsony. Több település esetében az állomáshoz nagy távolságot kell gyalog megtenni. A nagyharsányi kıbánya és a beremendi cementmő árufuvarozásra használja, igaz, nem átmenı forgalom keretében, csupán a legnyugatibb szakaszán. A vasútvonalon valamennyi út-vasúti keresztezıdése szintbeni, fénysorompós, illetve a vasúti személyzet által kezelt sorompós. A MÁV Zrt. elızetes bejelentése szerint 2007. március 3-án üzemzárástól, 14 mellékvonalon szolgáltatóváltás történik, azaz megszőnik a személyszállítás, és a forgalmat a területileg illetékes Volán-társaság bonyolítja majd le. A vasúttársaság 131

sajtóközleménye alapján a szolgáltatóváltás az utasok számára több esetben többletszolgáltatást, járathosszabbítást, településen belüli megállókat, elınyösebb eljutást jelent. Azon érintett mellékvonalak többsége esetén, amelyen korábban is jelentısebb teherfuvarozás zajlott, az áruszállítási szolgáltatás továbbra is megmarad. A (Barcs) Sellye Villány 58 km hosszú vasútvonalon a Pannon Volán Zrt. járatai helyettesítik a vasúti személyszállítást. A vonal elsı felén (Barcs Sellye) 2006 májusától már eddig is vonatpótló autóbuszjárat közlekedett, Sellye és Villány között azonban még vonat járt. Március 4-tıl azonban az egész szakaszon autóbuszok szállítják már az utasokat. Az új járatok átszállás nélküli kapcsolatot biztosítanak Barcstól Villányig. Fontos megjegyezni, hogy a mellékvonalak 1970-es években történt felszámolása éppen az Ormánságot és szőkebb térségét érintették leginkább. Így megszőntették a Barcs Nagyatád, a Középrigóc Kaposmérı, a Sellye Zaláta, a Drávaszabolcs Pécs és a Beremend Nagyharsány vonalakat. További megjegyzés, hogy a MÁV hangsúlyozza a megszüntetés ideiglenes jellegét, ugyanakkor biztosítani igyekszik a vágányok hosszú távú megmaradását, azaz a sínfelszedés ellen lépéseket tervez. Vasúti keresztezıdések Az említett vasútvonalakon valamennyi út-vasúti keresztezıdés szintbeni, fénysorompós. Bár a vasúti közlekedés megszőnik, és ennek kapcsán a szintbeni vasúti-közúti keresztezıdésekben lévı fénysorompókat eltávolítják, a közutak kezelése továbbra is a vasútnál (MÁV) marad, a keresztezıdésektıl mért 8-8 méter távolságban. Nyilvánvaló, hogy a vasúti forgalom megszőnésével a MÁV e keresztezıdések átjárhatóságának javítása érdekében nem tervez fejlesztési beavatkozást, a közútkezelı pedig jogilag nem kompetens azok fejlesztésében. Az anomália feloldása a kezelıi feladatok áttekintését igényli. Hidak A tervezési területen nagyobb, jelentısebb híd nem található. Az Ormánság felszínét számtalan kisebb vízfolyás szabdalja, melyek fölött több közúti és vasúti híd is átível. Ezen hidak mőszaki állapota változó, a tervszerő és szükséges karbantartásokat az útkezelı és a MÁV elvégezte. A vasúti szolgáltatás megszőnésével a hidak (pl. a Baranyahídvégnél lévı vasúti híd a Fekete-víz fölött) állagmegóvásával továbbra is foglalkozni kell. A Draskovich gróf által Zaláta és Drávasztára közötti a Dráva-holtág felett építtetett vasúti híd akkoriban a Dél-Dunántúl leghosszabb vasúti hídja volt. Az egyedi téglából rakott hidat az elmúlt rendszerben felrobbantották. A vasútvonal Sellyérıl indult, a vasanyagot és a talpfákat az1960-as években felszedték. 132

Légi közlekedés Az Ormánság területén nincs mőködı repülıtér. A legközelebbi repülıtér a Pécs-Pogányi, mely a közelmúltbeli és jövıben tervezett fejlesztéseknek köszönhetıen bekapcsolódik a nemzetközi, kereskedelmi forgalomba. Nyilvános repülıtérként az Ormánság külsı elérhetıségét nagymértékben javítja, s a térség kiemelkedı jelentıségő közlekedési központja lesz. Mivel a repülıtér a tervezési terület keleti határától (5804 j. út 58. sz. út keresztezıdése) mintegy 20 km-re található, ezért gyakorlatilag az Ormánság a repülıtér közvetlen hatásterületébe esik. A Barcsi kistérséghez tartozó települések esetében Pécs-Pogánnyal szemben a mőködı sármelléki, illetve a fejlesztendı taszári repülıtér is alternatívát jelent. Vízi közlekedés Az Ormánság egyetlen természetes, hajózásra alkalmas folyója a Dráva. A folyó az olasz osztrák határ közelében, az Alpok keleti oldalában ered. Teljes hossza mintegy 700 km. Hazánk területét a Somogy megyei İrtilos határában éri el és a Baranya megyei Matty térségében hagyja el, s közben határfolyóként az Ormánság déli természetes határát adja. A magyar határszakasz kb. 165 fkm. Hazai felsı szakasza még ma is veszélyes "vadvíz", mert a folyószabályozás jellemzıen a Barcs alatti szakaszt érintette. Ennek köszönhetıen a Dráva fontos vízi út volt még az 1900-as évek elsı évtizedeiben is. A nagy eséső folyó sok hordalékot szállít. Vízvár fölött medre vándorló és sekély, alatta éppen a tervezési terület hosszában azonban nagyhajózásra alkalmas, bár a sok gázló, és azok gyors változása akadályozza a hajózást. A két világháború között a hajózás és áruszállítás visszafejlıdött, majd a második világháborút követıen gyakorlatilag megszőnt. A Dráván jelenleg személy- és árufuvarozást a feladataik ellátása keretében a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Határrendészeti Kirendeltségek, a Vízügyi Igazgatóság, továbbá néhány gazdálkodó szervezet és vállalkozó (pl. Sefa Zrt, Dráva Kavics és Beton Kft, Épex Kft.) végez. A Dráva végigkíséri a magyar horvát államhatárt, azonban természetes és politikai okok miatt napjainkban már jelentıs az országhatár és a sodorvonal közti különbözıség. Ez azt eredményezi, hogy a bal parton horvát, illetve a jobb parton magyar területek is találhatók. A Dráván jellemzıen kajakos-kenus vízi túrákat szerveznek, illetve rendszeresen közlekednek sétahajók. A Dráván történı vízi közlekedéshez számos engedély beszerzése szükséges. A vízi túrákhoz kapcsolódóan a part mentén kialakított pihenıhelyek is találhatók a térségben, míg kisebb-nagyobb hajók kikötése Barcson, Drávasztárán, Drávaszabolcson, Szentborbásnál lehetséges. 133

Energiaellátás Villamos energia Baranya megye villamosenergia-ellátása az országos 120 kv-os hálózati rendszerrıl vételezett villamos energiával biztosított. A 120 kv-os hálózat fı táppontjai a pécsi, toponári 400/120 kv-os alállomások. A 120 kv-os hálózatról vételezett villamos energia táplálja a 120/35(/20)(/10) kv-os alállomásokat. A tervezési terület körül ezek a bázisok Barcs, Szigetvár, Siklós településeken vannak. (A magyar villamosenergia-rendszer alap- és fıelosztóhálózatából az Ormánság tervezési területét nem érinti egyetlen távvezeték sem.) Az alállomásokról táplált 20 kv-os középfeszültségő gerincelosztó hálózatok táplálják a fogyasztói transzformátorállomásokat. A transzformátorokról táplált, az ellátást biztosító 0,4 kv-os (3 x 400/230 V) kisfeszültségő hálózatokról történik közvetlenül a fogyasztói igények kielégítése. Valamennyi település ellátása megoldott, így az alsó szintő villamosenergiarendszer teljesen kiépült, a szolgáltatás bárhol elérhetı, illetve kiépíthetı. Vezetékes gázellátás A vezetékes gázellátás terén Baranya megye aprófalvas jellegénél fogva igen nehezen ellátható, s ez az országos összehasonlításban is megmutatkozik. Bár az utóbbi évek erıteljes fejlesztései révén a megyében jelentısen nıttek az ellátottsági mutatók, de az Ormánságban még mindig kedvezıtlen a helyzet. A tervezési terület Baranya megyei részén a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (DDGÁZ Zrt.) a szolgáltató, mely a következı településeken biztosítja a vezetékes földgázellátást: 1. Kémes, 2. Szaporca, 3. Sámod, 4. Baranyahídvég, 5. Vajszló, 6. Csányoszró, 7. Nagycsány, 8. Sellye, 9. Adorjás, 10. Kisszentmárton (Mailátpuszta). A tervezési területen: a Sellyei kistérséghez tartozó 23 településébıl 8-ban; a Siklósi kistérséghez tartozó 6 településébıl 2-ben. A tervezési terület Somogy megyei részén a Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (KÖGÁZ Zrt.) a szolgáltató, de a a Barcsi kistérséghez tartozó 7 településébıl egyikben sincs vezetékes gázellátás. A már ellátott településeken belül probléma az alacsony bekötési hajlandóság, részben az épületen belüli rendszer kiépítésének költségei, illetve ez évtıl magának a földgáz fogyasztói árának drasztikus emelkedése miatt. A tervezési területen még ellátatlan települések a magas kiépítési és üzemeltetési költségek miatt jelenleg nem tervezik a vezetékes gázzal való ellátás biztosítását. Megújuló energia A tervezési területen jelenleg nem találunk példát a megújuló energiaforrások (biomassza) helyi hasznosítására. Ugyanakkor a jelentıs nagyságú alulhasznosított, vagy mővelésbıl kivont mezıgazdasági és erdıterületek az Ormánságban is lehetıvé teszik a megújuló energia vertikumba történı bekapcsolódást, illetve egy térségi biomassza-termelı és hasznosító rendszer kialakítását. Ennek létrehozásával egyrészt a földgázalapú energiafüggıség kiválthatóvá, illetve kiegészíthetıvé válik, másrészt amely településen jelenleg ez nem biztosított, ott pótolhatja azt. Mindezen túl foglalkoztatottsági szempontból is elınyös a biomassza elıállítása. 134

A fentiek miatt az Ormánság fenntartható fejlıdésének egyik kitörési pontja lehet a megújuló energetikai célú növénytermesztés. Területi jellemzıi miatt elsısorban a lágyszárú energetikai növénytermesztés jöhet számításba. Emellett a nem fogyasztási célú (non-food jellegő) termesztésre hosszú távon is kedvezı EU-s támogatási feltételek lesznek, miáltal alacsonyabb termelési költségek érhetık el, miközben a mezıgazdaság eszközfejlesztése a vidékfejlesztés egyik legjelentısebb célja és tétele is egyben. A termesztési technológia nem kíván magasabb képzettséget. Az elmaradott ormánsági települések lakosai számára így ez ideális jövedelemtermelı tevékenység lehet. Tudni kell azonban, hogy az energetikai termények megfelelı fogadókapacitásai, infrastrukturális háttérfeltételei hiányoznak a térségben, s ezek kiépítése különbözı támogatások nélkül jelenleg még nem gazdaságos. A zöldenergia terjedésének napjainkban fıként az szab határt Kelet-Európában, hogy nincs elég ilyen jellegő, jól kidolgozott projekt, miközben az elmúlt idıszakban a finanszírozási hajlandóság jelentısen nıtt, egymás után jönnek létre magántıkealapok erre a célra. A tapasztalatok szerint a befektetık elsısorban biomassza- és biogáz-, valamint szélenergiaprojektekre biztosítanak legszívesebben tıkét. A tervezési terület kiválóan alkalmas egy térségi biomassza-termelı és hasznosító rendszer kialakítására, és ehhez nem csak a támogatási lehetıségek állnak rendelkezésre, de éppen emiatt a magántıke is komoly aktivitást mutat ilyen jellegő beruházások tekintetében. 135

Közmővek 4.1.2 Ivóvízellátás A tervezési területen a lakások 99%-a rá van kötve a vezetékes ivóvizet szolgáltató hálózatra, vagyis a térségi lefedettség megfelelı. Az érintett három kistérség İs-Dráva Programban résztvevı 36 települése közül a többség saját vízbázissal rendelkezik. A vízbázisok ugyanakkor általában egy-egy üzemelı kút által történı vízkitermelést jelentenek, míg néhány vízbázis esetében (Sellye, Csányoszró, Drávakeresztúr és Felsıszentmárton települések) 2 db kút van a területen. A kutak többsége 1989 és 1994 között épült, mindössze 3 db termelıkút létesült jelentısen korábban. A vajszlói 1976-ban, a sellyei 1957-ben, valamint a drávakeresztúri 1950-ben. A Sellyei kistérség kútjainak mélysége 25-151 méter közötti. Az ivóvízellátás szempontjából szükséges víztisztítók többnyire a vízbázisoknál létesültek, kivételt Drávakeresztúr és Sámod települések képeznek. Ez utóbbinál a víztisztító Baranyahídvégen épült. Az ormánsági falvak, így a Sellyei kistérség településeinek ivóvízellátását is sajátos módon általában településenként önállóan mőködı törpevízmővek biztosítják. A kistérségen belül 16 település önálló vízbázisból termel, míg 7 település vízellátása a szomszédos községgel együtt közös vízbázisról történik. A kistérség két legnagyobb településén, Sellyén és Vajszlón két önálló szervezet (a Kommunális Beruházó és Szolgáltató Kft., illetve a Vajszlóvíz Kht.) üzemelteti az ellátórendszert, míg az összes többi község víziközmő rendszere a Szigetvíz Kft. üzemeltetésében mőködik. A Siklósi kistérségbıl a vizsgálati területhez tartozó 6 település ivóvízszolgáltatója a siklósi székhelyő Tenkesvíz Kft., amely vállalat ezen települések ellátására védett, felszín alatti rétegvizet biztosít a Kémesen és Drávapalkonyán található kútjaiból. Ezek a vízbázisok azonban az ammónium és a mangán tekintetében víztisztító mővel nem rendelkeznek, így a településekre olyan víz jut el, melyek nem felelnek meg az ivóvízre vonatkozó határértékeknek, elıírásoknak. A Barcsi kistérség programhoz tartozó 7 településének az ivóvízellátását a helyi vízbázisokat üzemeltetı Dunántúli Regionális Vízmő Zrt. (DRV) biztosítja. Vízminıségi problémák azonban itt is jelentkeznek az arzén és az ammónium vonatkozásában. Összességében tehát a minıségi problémák mellett alapvetı mennyiségi probléma a térségben a vízellátás területén nincs, gondot okoz azonban a gyakori egykutas vízellátórendszerek nagy száma, amely helyzetet tartalék kutak létesítésével lehetne javítani. Minıségi jellemzık Az érintett három kistérség települései ivóvízellátásának legfıbb bázisát a felszín alatti vízkészletek biztosítják. Az emberi tevékenység terhelı, szennyezı hatását a felszín alatti vizek bakteriális szennyezettsége, valamint nitrát-, nitrit- és ammónium-ion-tartalma azonban jól jelzik. Ráadásul az Ormánságban több helyen találhatóak olyan sérülékeny vízbázisok, melyeknél a fı vízadó réteg a felszíntıl 50 m-nél kisebb mélységben van. Az ormánsági rétegvizek minısége kedvezıtlen. Általában magas a vas- és az ammóniatartalom, de a mélyebb rétegekben a metántartalom is meghaladja a határértéket. A területen létesült kutak egy részében az arzénkoncentráció is magas. Emellett egyes helyeken a felszín közeli rétegek vizének magasabb nitráttartalma antropogén eredető szennyezettséget 136

jelez. Mindezek következtében a kistérségek vízmőveinek kútjainál számos helyen fordul elı kifogásolt vízminıség a kémiai komponensek miatt. A vízmővek többségénél tehát nem csak fertıtleníteni kell a hálózatba kerülı vizeket, hanem tisztítástechnológiát (vas- és mangántalanítás, gáztalanítás, ammóniamentesítés stb.) is alkalmazni kell, illetve kellene a megfelelı vízminıség elérése érdekében. Az ivóvíz-minıségi problémák tehát a legtöbb esetben komplexen jelentkeznek, és nagyon gyakran nemcsak a kitermelt víz minıségi paraméterei befolyásolják, hanem a hálózat mőszaki állapota is. A megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása során tehát nem szabad figyelmen kívül hagyni a hálózati rekonstrukciók szükségességét sem. Példaként említhetı Sellye városa, ahol 2004-ben új technológia telepítésével ugyan ideiglenesen megoldották a vízminıségi problémákat, azonban a meglévı hálózati rendszer felépítésének hiányosságából fakadóan a fogyasztói végpontoknál sok esetben még fogyasztható, de rossz minıségő az ivóvíz. A jelenlegi városi vezetékrendszerbe betáplált ivóvíz megfelelı mozgatása érdekében körkörös rendszert szükséges kialakítani, valamint az egész rendszer szivacsos átmosására is mielıbb sort kellene keríteni a pangó víz jelensége okozta minıségi problémák hosszú távú megoldása érdekében. Ugyanakkor a települési elosztóhálózatok anyaga, a több évtizeddel ezelıtti hálózatépítési technológiának köszönhetıen fıként azbesztcement. Napjainkban azonban káros közegészségügyi hatásain túl az anyag merevségébıl kifolyólag csıtörések gyakori okozója. Ezért a folyamatosan történı szakaszos kiváltásuk az önkormányzatok gyakran visszatérı feladatai közé tartozik. A megfelelı minıségő ivóvíz követelményeit a 47/2005. (III.11.) Kormányrendelettel módosított 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet szabályozza. A vizsgálati terület számos településén a szolgáltatott ivóvíz minısége nem elégíti ki a kormányrendelet követelményeit. Ezeken a településeken a megfelelı határértékkel rendelkezı ivóvíz biztosításához víztisztító technológia alkalmazására lesz szükség a jövıben. A következıkben azon, vizsgálati területhez tartozó települések vizeinek jellemzıit mutatjuk be, melyek végleges arzén- és nitrit-határértékeinek betartását legkésıbb 2006. december 25-ig biztosítani kellett volna a hivatkozott kormányrendelet szerint: 50. táblázat: Az arzén-határérték 2006-ig történı elérésére kötelezett települések Megye Település Lakosszám Arzén Ammónium (50-30 µg/l) (>500 µg/l) Baranya LÚZSOK 245 X X Baranya NAGYCSÁNY 169 X Baranya PISKÓ 285 X Baranya VEJTI 196 X X Forrás: Terra Studió A táblázat alapján a vizsgálati területen 4 településen fogyaszt a lakosság 50 µg/l ideiglenes határérték közeli arzénkoncentrációjú vizet, melyek közül kettı esetében az ammóniumkoncentráció is magas. 137

51. táblázat: A nitrit- és arzénhatárértékek 2006-ig történı elérésére kötelezett települések Megye Település Lakosszám Nitrit Arzén Ammónium (>500 µg/l) (30-10 µg/l) (>500 µg/l) Baranya CSÁNYOSZRÓ 756 X X X Baranya DRÁVAIVÁNYI 222 X X X Baranya DRÁVASZTÁRA 464 X X Baranya HIRICS 274 X X Baranya KÁKICS 252 X X Baranya KEMSE 73 X X X Baranya SÓSVERTIKE 231 X X Baranya VAJSZLÓ 1.993 X X X Baranya ZALÁTA 283 X X X Somogy DRÁVAGÁRDONY 160 X X Somogy LAKÓCSA 649 X X Forrás: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet A víz nitritkoncentrációja 11 település esetében haladja meg az 500 µg/l-es végleges határértéket, melyek közül további 8-8 település vizének arzén-, valamint ammóniumkoncentrációja a 10, illetve az 500 µg/l végleges határértékek felett van. Megfigyelhetı továbbá, hogy 5 olyan település van, ahol mindhárom komponens tekintetében határérték-problémák merülnek fel, míg 6 esetben a háromból legalább kettı kémiai összetevı mennyisége túllépi a rendelet által elıírt határértékeket. A táblázat adatai azonban az évek során nem változtak, a jelenlegi helyzetet tükrözve most is aktuálisak. A szőkös helyi források következtében a fenti településeken a szolgáltatott ivóvíz kémiai összetevıi mennyiségének megengedett maximális határértékek alá történı csökkentése érdekében technológiai fejlesztésekre a közelmúltban nem került sor. Ebbıl kifolyólag a vízminıségi problémák az adott településeken jelenleg is fennállnak. A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint 2009. december 25-ig a következı települések arzén- és ammóniumkoncentrációit kell a végleges határértékek alá csökkenteni: 52. táblázat : Arzén- és ammóniumkoncentráció végleges határértékek alá csökkentésére kötelezett települések Megye Település Lakosszám Arzén Ammónium (30-10 µg/l) (>500 µg/l) Baranya BARANYAHIDVÉG 236 X Baranya BOGDÁSA 333 X Baranya DRÁVAFOK 566 X Baranya FELSİSZENTMÁRTON 1.082 X Baranya KISSZENTMÁRTON - Mailáthpuszta 124 X X Baranya MARKÓC 72 X X Baranya SÁMOD 222 X Somogy DRÁVATAMÁSI 368 X Somogy KASTÉLYOSDOMBÓ 344 X Forrás: 201/2001. (X. 25.) Korm. Rendelet 138

53. táblázat: Az ammónium-határérték 2009-ig történı elérésére kötelezett települések: Megye Település Lakosszám Ammónium (>500 µg/l) Baranya CÚN 273 X Baranya DRÁVACSEHI 261 X Baranya DRÁVAKERESZTÚR 159 X Baranya DRÁVAPALKONYA 309 X Baranya KÉMES 544 X Baranya KISSZENTMÁRTON 315 X Baranya MARKÓC 72 X Baranya SZAPORCA 262 X Baranya TÉSENFA 231 X Somogy SZENTBORBÁS 144 X Forrás: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet A táblázatból látható, hogy a három kistérségben 9 olyan település van, ahol az arzénkoncentráció, és 10 település, ahol az ammóniumkoncentráció nem éri el a 2009-ig teljesítendı arzénre vonatkozó maximális 10 µg/l-es, illetve az ammóniumra vonatkozó maximális 500 µg/l-es végleges határértéket. Több településen tehát a vízminıségre vonatkozó valamilyen határérték-túllépés regisztrálható. A már lejárt rendeleti határidıre (2006-ig) vonatkozó, de most is aktuális beavatkozás a térségfejlesztési program által érintett három kistérség 15 településén 6.252 fıt, míg a 2009-ig történı beavatkozás 17 településen 5.721 fıt érint. Szennyvízkezelés Az európai uniós szabályozással összhangban meghozott, a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Kormányrendelet, valamint az ezt módosító 30/2006. (II.8.) Kormányrendelet az általunk vizsgált településeket a következık szerint csoportosította: 15.000 LE terhelés feletti szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk, ahol a települési szennyvizek közmőves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani legkésıbb 2010. december 31-ig. Ide tartozó települések: Drávagárdony, Drávatamási, Kastélyosdombó (a Barcsi agglomerációhoz tartozva). 2.000-10.000 LE közötti terheléső szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk, ahol a települési szennyvizek közmőves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani legkésıbb 2015. december 31-ig. Ide tartozó települések Sellye és Vajszló mint önálló települések, valamint Drávakeresztúr, amely agglomerációba a központ mellet még további hat község tartozik: Felsıszentmárton, Markóc, Drávafok, Bogdása, Drávaiványi és Drávasztára. Az aprófalvas szerkezető településhálózattal jellemezhetı Ormánság legtöbb települése azonban a 2.000 LE terhelés alatti települések közé tartozik. A vizsgálati területen a Sellyei kistérségben 10, a Siklósi kistérségben 6, míg a Barcsi kistérségben 4 ilyen település van. Ezeken a településeken csatorna nem épült. A vizsgálati területre esı települések közül ugyanakkor 4 (Adorjás, Baranyahídvég, Kisszentmárton és Sámod) nem szerepel szennyvízelvezetési agglomerációs lehatárolásban. 139

A programban érintett 36 település közül csak a térség központja, az egyetlen város, Sellye, illetve a Barcs térségi szennyvízelvezetı rendszerhez tartozó 3 kistelepülés (Drávagárdony, Drávatamási, Kastélyosdombó) csatornázott, de a rákötöttség aránya ezeken a településeken is alacsony. A többi településen a közcsatorna-hálózat nincs kiépítve, és szakszerő közmőpótló berendezésekkel sem rendelkeznek. A háztartások jelentıs része az apró falvakban kerti csapos ellátású, fürdıszobával, vízöblítéses WC-vel sem rendelkezik. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a közcsatornával ellátatlan településeken és településrészeken képzıdı szennyvizeknek csupán kb. 20%-át győjtik egyedi, zárt győjtıkben, míg a lakóházak 80%-a olyan szennyvízgyőjtı aknával rendelkezik, amelyek általában téglából épültek, szigetelés nélkül, így azokból a szennyvíz elszivárog. Ebbıl kifolyólag a falvakban kiemelt problémát jelent, hogy a szakszerőtlenül kialakított házi szennyvízgyőjtıkbıl a szennyvíz tisztítatlanul a talajba és a talajvízbe kerül, ami jelentıs környezeti problémát okoz, potenciális szennyezıforrást jelent. Általános jelenség a vizsgálati területen, hogy a lakosok a szennyvizet a csapadékvíz-elvezetı árokba vezetik, vagy a saját területükre kilocsolják. Elıfordul, hogy a felhagyott ásott kutat használják fel a kommunális szennyvíz elhelyezésére. A szippantott szennyvizet a vállalkozók gyakran a települések határában futó idıszakos vízfolyásokba vagy mélyedésekbe ürítik. Ugyanakkor az is ismert, hogy a jogi és mőszaki elıírásoknak megfelelı szivárgásmentes szennyvíztároló mőködtetése esetén a rendszeres szippantás igen költséges, így a lakosok sokszor nem tesznek eleget az elıírásoknak, melyek önkormányzati betartatása komoly konfliktusokkal jár. A szippantott szennyvíz elhelyezése kizárólag szennyvíztisztító telepeken, illetve erre alkalmas és engedéllyel rendelkezı létesítményekben lehetséges, a szántóföldi és egyéb illegális elhelyezés tilos. A program által érintett területen engedéllyel rendelkezı szippantott-szennyvíz ürítıhely összesen négy helyen, a Barcsi kistérségben Lakócsán, míg a Sellyei kistérségben Felsıszentmártonban, Sellyén és Vajszlón található. Ezek a telepek azonban csak ideiglenes mőködési engedélyekkel rendelkeznek, melyek az idén, 2007 ıszén lejárnak. A lakossági szennyvízkezelés megoldása a térségben kiemelt feladatot jelent, figyelembe véve a talajvízben történı elnitrátosodási folyamatokat, valamint az üzemelı vízbázisok védıterületeit. A probléma mielıbbi megoldása annál is inkább indokolt, mivel Drávakeresztúr, Kemse, Felsıszentmárton, Lúzsok, Piskó, Sámod és Vejti a települések szennyezıdésérzékenységi besorolása alapján fokozottan érzékeny, míg Adorjás, Baranyahídvég, Hirics, Kisszentmárton, Nagycsány és Zaláta érzékeny területen található. Térségi szennyvíztisztítók A 750 m 3 /d hidraulikai kapacitású sellyei szennyvíztelep jelenlegi lekötése mindössze 100-150 m 3 /d szennyvízmennyiségre terjed ki, azonban biológiai vonatkozásban maximális kapacitáson üzemel, ugyanis a szennyvíztisztító telep a lakossági szennyvízen kívül a város két ipari üzemének nem kellıen elıkezelt szennyvizét is fogadja. A növényvédıszereket elıállító Agrokémia elıtisztítója ugyan több-kevesebb hatékonysággal, de mőködik, ezzel szemben a háztartási vegyicikkeket gyártó Samoto Kft.-nek nincs ilyen berendezése. Ennek következtében a telepen kiépített szippantottszennyvíz-fogadót nem üzemeltetik, mivel a fogadott ipari szennyvíz miatt a telep biológiailag maximálisan leterhelt. Az üzemelési és kapacitásbeli problémákkal küszködı szennyvíztelep tehát csak korszerősítés és bıvítés után tudja fogadni a környezı települések szennyvizeit. A keletkezı szennyvíziszapot helyben komposztálják. 140

A harkányi szennyvíztelep, melynek hidraulikai kapacitása 4.000 m 3 /d, jelentıs, mintegy 3.000 m 3 /d szabad tisztítási kapacitással rendelkezik, mivel jelenleg csak a településen képzıdı szennyvizeket tisztítja. Így képes lenne fogadni a néhány kilométeres körzetben található aprófalvak becsatornázása esetén az ott összegyőjtött szennyvizeket is. A szennyvíztelepen szippantott szennyvíz fogadására és kezelésére alkalmas mőtárgysort építettek ki. A beszállítás a település csatornázatlan részeirıl történik. A szennyvíztelep az elmúlt öt év során szennyvízbírságot nem fizetett. A keletkezı szennyvíziszapot a Bólyon mőködı komposztáló telepre viszik. A közelmúltban (2003-ban) befejezıdött, bruttó 7 milliárd Ft összköltségő beruházásnak köszönhetıen Barcson és a társult településeken (köztük a vizsgálati területen található 3 községben: Drávatamásin, Drávagárdonyban és Kastélyosdombón) a szennyvízelvezetés és kezelés megoldódott. Ekkor helyezték üzembe a barcsi mikroregionális, 17 település szennyvizeit tisztító szennyvíztelepet, melynek hidraulikai kapacitása 3.000 m 3 /d. A Barcsi mikrotérségben a közcsatornával el nem látott településekrıl (Potony, Tótújfalu, Lakócsa és Szentborbás) a folyékony hulladékot a Lakócsa külterületén létesített teraszos-kazettás szennyvíztisztító telepre szállítják. Hulladékgazdálkodás A vizsgálati terület valamennyi településén biztosított a rendszeres, szervezett hulladékgyőjtés. A Sellyei és a Barcsi kistérségekben a Duna-Drávamenti Hulladékgazdálkodási Kft. (DDMHG) nyújtja a hulladékgazdálkodási szolgáltatást, míg a Siklósi kistérség tervezési területhez tartozó településeinek szolgáltatója a Kaposvári Városgazdálkodási Rt. (KVG). A hulladékot minden településen heti-kétheti rendszerességgel szállítják, lomtalanítást az önkormányzatok évente általában 1-2 alkalommal szerveznek. A településeken nem mőködnek engedélyezett szilárdhulladék lerakók, a helyben összegyőjtött szemetet rendszeresen elszállítják, vagy a Sellyén kialakított mikroregionális lerakóba, vagy a környezı térségekben mőködı lerakókba. Komoly problémát jelentenek a települések környékén fellelhetı illegális lerakók. Általában a községek környékén található kisebb mélyedéseket töltötték fel lakossági hulladékkal, azonban néhány helyen a nagyobb felhagyott bányaudvarokba is hordanak szemetet. Az önkormányzatok rendelkezésre álló eszközeikkel megpróbálják megszőntetni a lerakást, azonban a lakosok újra és újra hordanak szemetet a lezárt területekre. A Sellyei kistérségben több nagyobb illegális hulladéklerakó mellett számos kisebb szeméthalom is található. Nagyobb felszámolásra váró lerakó található például Baranyahídvégen, Vajszló község határában, valamint Felsıszentmárton és Drávakeresztúr között. A Barcsi kistérségben is számos nagyobb illegális lerakó található, melyek közül jó néhányat felszámoltak már, helyükön azonban folyamatosan újabbak keletkeznek. A Sellyei kistérség településeirıl összegyőjtött kommunális szilárd hulladékot a térségi szolgáltató, a DDMHG Kft. a sellyei lerakóba szállítja. A Sellyei hulladéklerakó a mikrotérség legfejlettebb hulladékgazdálkodási létesítménye. A legszigorúbb EU-s normáknak is megfelelı lerakó 2000-ben épült Sellyétıl 2 km-re nyugatra, a régi homokbánya területén. A korszerő védelmi rendszerrel rendelkezı városi lerakó tulajdonosa az Ormánság Tisztaságáért Önkormányzati Társulás, amely 35 ormánsági község önkormányzatának együttmőködésével jött létre. A lerakó üzemeltetıje a Dél-Kom Kft., amely az egész térség egyik legjelentısebb hulladékgazdálkodási vállalatának, a BIOKOM Kft.-nek a leányvállalata. Évente közel 9 ezer tonna települési szilárd hulladék kerül ide beszállításra. A 141

lerakó kapacitása valamivel több mint százezer tonna, telítettsége 2004-ben 27% volt. A hulladéklerakó eleget tesz valamennyi, a Hulladékgazdálkodási Törvényben meghatározott paraméternek, azaz rendelkezik többek között a szabályoknak megfelelı szigeteléssel, vízkezelı és monitoringrendszerrel. A lerakó 2007. október végén lejáró mőködési engedélye a rendelkezésre álló mőszaki feltételeknek köszönhetıen meghosszabbításra fog kerülni, annál is inkább, mivel a lerakó fontos szerepet tölt majd be a közeljövıben megvalósításra kerülı Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programban mint mikrotérségi átrakó állomás. Tehát funkcióját gyakorlatilag megtartva az objektum hosszú távon is fontos szerepet fog játszani a környék hulladékgazdálkodásában. A Kohéziós Alapból finanszírozott nagyprojektek közé tartozó regionális hulladékgazdálkodási program regionális hulladéklerakóként hosszú távon is a Pécs-Kökényi lerakóval számol. Mőködési engedéllyel rendelkezı építési, inert hulladéklerakó a térségben Pécsett található, melynek engedély érvényességi ideje 2008. december 31., kapacitása 6.540.000 tonna, telítettsége pedig 2004 év végén 27% volt. Szelektív hulladékgyőjtés csak a Sellyei kistérségben került bevezetésre, ott viszont valamennyi településen, a kistérségi összefogásnak köszönhetıen. A 4 regionális hulladékudvar közül a vizsgálati területhez legközelebb esı objektumok a TI-LA Környezetvédelmi vállalkozás Barcson, valamint a pécsi hulladékudvar. Mindkét helyen a vas- és színesfémhulladékok mellett többféle mőanyagot és üveget is átvesznek. A Sellyei kistérségben hulladékhasznosítás csak a sellyei szennyvíztisztító telepen keletkezı szennyvíziszap komposztálásának formájában történik. A Siklósi kistérségben viszont a komposztálás mellett az építési törmelék újrahasznosítása is megfigyelhetı, valamint a hulladékok ártalmatlanítása égetéssel. Míg a Barcsi kistérségben szintén csak a komposztálás jellemzı. Az elhullott állatok tetemeinek dögkútban való elhelyezése az EU-s elıírásoknak megfelelıen 2004. május 1. óta nem engedélyezett. Ezért a dögkutak felszámolása a tulajdonosok, általában az önkormányzatok feladata. A települések nagy részén nem mőködik dögkút, az elhullott állati tetemeket az ATEV igény szerint elszállítja. Feltételezhetı azonban, hogy sok esetben nem jelentik be az elhullást a szállítási költségek magas ára miatt, így a tetemeket sokszor házilag földelik el. Ugyanakkor a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás vezetésével a Nemzeti Fejlesztési Terv I. Környezeti Infrastruktúra Operatív Programjának támogatásával kistérségi állatihulladékelhelyezı állomás épülhet fel Csányoszró és Nagycsány települések között félúton. A bruttó 175 millió Ft-os beruházás megvalósítására az idén, 2007-ben kerülhet sor. A projekt a sellyei kistérség területén található dögkutak rekultivációját, valamint új állati hulladékgyőjtı és átrakó állomás építését foglalja magába. 142

Hír- és távközlés A vizsgálati területen található települések mindegyikén elérhetı a vezetékes telefon, melynek szolgáltatója a térségben a Magyar Telecom. A lakosság körében viszont az országos trendnek megfelelıen a kommunikációnak ez az eszköze visszaszorulóban van. A mobiltelefonok elıretörésével sok esetben megmagyarázható a vezetékes telefont használók számának visszaesése, de a térségben a három mobilszolgáltató még korántsem nyújt teljes lefedettséget, így használatuk egyes árnyékterületeken még nem pótolhatja a vezetékes telefont. A határ menti települések döntı részében a mobiltelefonok biztonsággal nem használhatók, mivel azokban a térerı ingadozó, vagy egyes részeken egyáltalán nincs, vagy éppenséggel a horvát szolgáltató jelentkezik be a magasabb roaming-díjjal. Az internetezés korszerő formája szélessávú hozzáférés által biztosítható. Bár az elmúlt évek során országszerte jelentıs szolgáltatói fejlesztések történtek, az Ormánság területén azonban ez a technológia még csak néhány településre jutott el. Az internethez szükséges infrastruktúra a térségben tehát hiányos, mivel a csekély lakossági érdeklıdés, illetve a kis lélekszámú aprófalvas településhálózat következtében a szolgáltatók esetenként mőszaki okokra hivatkozva a várható alacsony megtérüléstıl tartva nem kezdeményeznek jelentısebb beruházást a térségben. Ezért a legnagyobb szolgáltatók jelenleg nem rendelkeznek kiépített, szélessávú hozzáférést biztosító hálózattal a területen (optikai kábel nincs a térségben). Ebbıl a szempontból valamelyest kivételt jelentenek Sellye és Vajszló települések, ahol a relatíve magasabb népességszámnak köszönhetıen a hagyományos, telefonkábeles-modemes technológiával elérhetı az internet. Ugyanakkor a kistérségi központban, Sellyén többfunkciós (kábeltévét és szélessávú internetet is biztosító) kábelhálózat is épül a Fibernet Kft. beruházásában. A szélessávú internetszolgáltatás napjainkban létezı harmadik változata a mikrohullámokat használó úgynevezett Wifitechnológia, amely Sellyén kívül eddig Csányoszrón, Sámodon és Adorjáson került telepítésre. A szolgáltató az MKWC-Center Kft. Ezen ígéretes kezdeményezések ellenére azonban a térség településeinek a többségén jelenleg még nem áll rendelkezésre a szélessávú internetezés mőszaki háttere. Az elmúlt években a térség települései kistérségi összefogások keretében próbálták pótolni hiányosságokat, azonban a GVOP-ra (4.4.2. tevékenységre) beadott kistérségi pályázatok (a Sellyei és a Siklósi kistérségek) nem nyertek támogatást. A szélessávú internet kiépítésének gazdaságossági szempontból jelentkezı problémáit ugyanakkor a térség népességének arányában létrehozott teleházak hálózata részben orvosolhatja. Általános feladatuk, hogy a hátrányos helyzető térségek gazdasági, társadalmi és kulturális fejlıdését elısegítsék, különösen azokon a területeken, ahol az infrastrukturális háttér gyenge vagy hiányos. Emellett a teleházak fontos közösségi teret is alkotnak egy-egy település életében, valamint az ott elérhetı szolgáltatások a lakosság mindennapi életvitelében, illetve számítástechnikai hátteret igénylı ügyintézéséhez, szórakozásához nyújtanak támogatást. A napjainkban szükséges informatikai ismeretek fejlesztésében is elsıdleges szerep jut a teleházaknak, fıként az elmaradott, közlekedési elérhetıség szempontjából hátrányos helyzető települések esetében. A teleházak jellemzıen nonprofit intézmények, melyek többek között számítógép-, internet-, e-mail szolgáltatásokat, továbbá fénymásolási, faxolási lehetıséget is nyújtanak a lakosság, a civil szervezetek és a vállalkozások számára. Kiemelt elınyük, hogy a helyiek viszonylag olcsón, gyakorlatilag önköltségi áron, helyben tudják elvégezni napi ügyintézéseiket, valamint gyorsan tudnak aktuális információhoz jutni. A közösségi internet-hozzáférési pontokban a 143

személyzet nyújt segítséget a világhálót még nem ismerıknek, vagy az azzal éppen csak ismerkedıknek. Mivel a személyzet biztosítása sokszor nem egyszerő feladat, ezért a teleházak üzemeltetését kistérségi összefogás keretében lenne célszerő végezni. Egyelıre azonban a vizsgálati területen csak két településen található teleház, az egyik a Sellyei kistérségben Drávafokon, a másik pedig a Siklósi kistérségben Kémesen mőködik. Míg a térségben Sellyén, Cúnban és Szaporcán található e-magyarország pont, illetve Kémes teleházzal és e-magyarország ponttal egyaránt rendelkezik. 144

Illeszkedés a kapcsolódó fejlesztési tervekhez A tervezési területet érintıen több területi és ágazati terv készült az elmúlt években, melyekbıl a legaktuálisabbak határozzák meg a mőszaki infrastruktúra illeszkedés kereteit. A legfontosabb illeszkedési pontokat adó fejlesztési tervek az NFT2 operatív programjai, közöttük is a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP), a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), a Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP), a Dél-dunántúli Operatív Program, valamint a Dél-dunántúli régió stratégiai fejlesztési programjai (térségi közszolgáltatás, környezetfejlesztés). Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) Az elkövetkezı évek közlekedésfejlesztéssel összefüggı feladatainak keretét, a beavatkozások mőszaki tartalmához igazított lehatárolás mellett a KÖZOP és a regionális operatív program adják. 54. táblázat: A beavatkozások lehatárolása KÖZOP prioritások KÖZOP beavatkozások Regionális OP (konvergencia célkitőzés) beavatkozások (csak ERFA forrás) I. Az ország nemzetközi elérhetıségének javítása II. Térségi elérhetıség javítása III. Különbözı közlekedési módok összekapcsolása és a gazdasági központok közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése TEN vasút, TEN közút és kerékpárút, TEN folyami (+ kapcsolódó intelligens rendszerek) 1-2-3 számjegyő fıutak fejlesztése (TEN hálózatra ráhordó és összekötı utak, 115 kn fejlesztések); kivéve KMR, ahol csak TEN utak repülıterekhez vezetı utak, kikötı fejlesztések, ipari parkok, logisztikai központok külsı közlekedési kapcsolatai a fı közlekedési hálózathoz nincs beavatkozás 4-5 számjegyő közutak fejlesztése; kivéve KMR, ahol az összes nem TEN út, regionális közlekedési szövetségek kialakítása személykikötık, helyi jelentıségő logisztikai központok közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése IV. Városi és elıvárosi közösségi közlekedés fejlesztése Forrás. KÖZOP kötöttpályás városi és elıvárosi közlekedési hálózatok fejlesztése (metró, villamos, elıvárosi vasút + utóbbihoz kapcsolódó P+R és B+R parkolók) elıvárosi vasútra közúti ráhordó infrastruktúra fejlesztése, egyéb nem kötöttpályás fejlesztések (közút, kerékpárút, gyalogos közlekedés); városi és agglomerációs közlekedési szövetségek Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Cél: Az életminıség javítása a szennyezések csökkentésével Prioritástengely: Egészséges, tiszta települések Beavatkozások: Hulladékgazdálkodás Szennyvízkezelés Vízbázisvédelem és ivóvízminıség-javítás Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) Specifikus cél: Az üzleti környezet fejlesztése Prioritástengely: A modern üzleti környezet erısítése Beavatkozás: Korszerő infokommunikációs infrastruktúra 145

Dél-dunántúli operatív program 2007-2013 jelen munkához kapcsolódó kiemelés (2006) 3. Prioritástengely: Humán közszolgáltatások és közösségi településfejlesztés Cél: Közintézmények akadálymentesítésének és az önkormányzatok informatikai fejlesztéseinek támogatása Mővelettípusok: Akadálymentesítés, informatikai fejlesztések 4. Prioritási tengely: Az elérhetıség javítása és környezetfejlesztés Célok: - A régió belsı vonzáscentrumainak (mikro- és kistérségi központok, nagyvárosok) elérhetıségének javítása. - Az egyéni gépjármő-közlekedés térhódításának lassítása a közforgalmú közlekedéssel szemben. - A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság és a környezetbiztonság javítása. - A régió lakossága környezettudatosságának fokozása a fenntartható környezethasználat érdekében. Mővelettípusok: - A hálózati jelentıségő három-, négy- és öt számjegyő mellékúthálózat, valamint a településeket feltáró úthálózat fejlesztése - Összehangolt térségi közforgalmú közlekedési rendszer kialakítása - A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése - Kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése - A fenntartható környezethasználat elterjedését ösztönzı akciók és fejlesztések támogatása - Környezeti veszélyelhárítás földtani veszélyforrások elhárítása és vízminıség-védelem a regionális jelentıségő vízgyőjtıkön integrált vízgyőjtı gazdálkodás keretében A régió hosszú távú, tervezési területet érintı közlekedésfejlesztési tárgyú nagyprojektjei között már helyett kapott a - a 67. sz. fıút meghosszabbítása, új Dráva-híddal a Szigetvár Sellye- Révfalu(Dráva-híd) Horvátország nyomvonalon; - a Barcs Dunaföldvár és a Balaton Dráva közötti kerékpárút kiépítése. Az operatív program akcióterve jelen tervezési idıszak alatt készül, melynek végleges, elfogadott tartalma alapjában befolyásolja majd az Ormánságra vonatkozó és támogatható fejlesztéseket. Nyilvánvaló, hogy a regionális operatív program keretében nyílik majd lehetıség például a 4-5 számjegyő közutak fejlesztésére. Dél-dunántúli térségi közszolgáltatások stratégiai fejlesztési program (Fımterv Rt. és KTI Kht. 2006 jún.) Az egész régióra kiterjedı, átfogó közlekedésfejlesztési tanulmány tekinthetı a legaktuálisabb, fejlesztési keretfeltételeket meghatározó anyagnak, melyet jelen munka a programozás bázisának tekint. A tanulmány fı elemei, melyek az illeszkedési pontokat adják (kivonat): Specifikus célok: 1. A régió külsı közlekedési kapcsolatainak fejlesztése 2. A régió belsı közlekedési kapcsolatainak fejlesztése 146

3. A különbözı közlekedési módok közötti munkamegosztás javítása Prioritások és azon belüli intézkedések: I. Az országos közúthálózat fejlesztése - A gyorsforgalmi és fıúthálózat fejlesztése és korszerősítése - A horvátországi EU-csatlakozás után a két ország úthálózatának összekapcsolása - A hálózati jelentıségő mellékúthálózat, valamint a településeket feltáró úthálózat fejlesztése - A mellékúthálózat minıségének folyamatos biztosítása, a hálózat elemeinek korszerősítése - A közlekedésbiztonság fokozása II. Versenyképes közforgalmú közlekedési rendszer kialakítása - A közforgalmú vasúti (interregionális és nemzetközi) közlekedés fejlesztése - Összehangolt térségi közforgalmú közlekedési rendszer kialakítása - Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) bevezetése III. Az intermodalitás feltételrendszerének megteremtése - Regionális repülıtér létrehozása - A víziközlekedés kapcsolódó infrastruktúrájának fejlesztése IV. A közlekedés okozta környezeti ártalmak minimalizálása - A kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése - A biztonságos gyalogosközlekedés feltételeinek javítása/megteremtése - A zaj-, lég- és rezgésszennyezés hatásainak csökkentése Dél-dunántúli régió Stratégiai Fejlesztési Program (SFP) - környezetfejlesztés (Ex-ante Kft. 2006) Specifikus célok: Egészséges települési környezet kialakítása Környezeti ipar ökoharmonikus energiagazdálkodás 3. Prioritás: Környezeti elemek környezet-egyészségügyi védelme Intézkedések: Ivóvízellátás fejlesztése Szennyvízelvezetés és -tisztítás 4. Prioritás: Megújuló energiaforrások és másodlagos nyersanyagok hasznosítása Intézkedések: Komplex hulladékgazdálkodási programok Energetikai célú növénytermesztés és elsıdleges biomassza-hasznosítás Alternatív energiaforrások és hulladékok hasznosítása, kezelése Kistérségi programok: 147

Sellyei Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja Prioritás: Innovációk bevezetése, új vidékfejlesztési utak megvalósítása Intézkedések: Kommunikációs infrastruktúra A kistérség szennyvízkezelése Közúti infrastruktúra-fejlesztés Siklósi Kistérség Komplex Középtávú Fejlesztési Programja 1. cél: A kistérségi gazdaság belsı erıforrásokon alapuló fejlesztése, a versenyképesség javítása 1.3 prioritás: Alternatív vidéki jövedelemszerzési formák erısítése 1.3.1 intézkedés: Megújuló és hulladék energiaforrások feltárása, hasznosítási lehetıségeinek kidolgozása, alternatív munkalehetıségek felkutatása 3. cél: Magas minıségő természeti és épített környezet létrehozása, megóvása 3.1 prioritás: Épített környezet megırzése és fejlesztése, esztétikus településkép kialakítása és településrehabilitációs akciók lebonyolítása 3.3 prioritás: Természeti környezet helyreállítása és megırzése, esztétikus táj kialakítása 3.3.2 intézkedés: Hulladékkezelési és -gazdálkodási program kidolgozása 3.3.3 intézkedés: Kistérségi szennyvízkezelési program kidolgozása 3.4 prioritás: A kistérségi infrastruktúra fejlesztése 3.4.1 intézkedés: A települési infrastruktúra javítása, fejlesztése 3.4.2 intézkedés: A kistérségen belüli úthálózat javítása 3.4.3 intézkedés: Mezıgazdasági célú úthálózat fejlesztése 3.4.4 intézkedés: Kiesı vasúti és közúti közlekedést pótló vállalkozási szállítás szervezése kis befogadóképességő jármővekkel 3.4.5. intézkedés: A kistérségi infokommunikációs hálózat fejlesztése, e- közigazgatás megvalósítása Siklósi Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja Speciális cél: Az infrastrukturális hálózatok fejlesztése Intézkedések: - Közlekedési kapcsolatrendszerek fejlesztése - Településközi és településeket elkerülı közutak kiépítése - A kistérség infrastrukturális ellátó hálózatainak kiemelten a csatornahálózatnak a fejlesztése További kapcsolódó, korábbi tanulmányok: Baranya megye közúti közlekedési kérdéseirıl kitekintve a Dél-dunántúli régió közúti közlekedési helyzetére (Készítette: Baranya Megyei Állami Közútkezelı Kht.) Az anyag meghatározta Baranya megye közúthálózatának fejlesztését az 1999-2030 évek között. A projekteket táblázatos formában költségbecsléssel és ütemezetten veszi sorba. Külön fejezetben foglalkozik a 67 sz. fıút ormánsági és horvát oldali meghosszabbításának szükségességével (Szigetvár Révfalu Sopje). A közúti fejlesztések mellett részletesen bemutatja a megyét érintı vasútfejlesztéseket. Továbbá önálló fejezetben tárgyalja Baranya megye vasútvonalainak infrastrukturális helyzetét és fejlesztéseket is javasol. 148

A Dél-dunántúli régió átfogó közúthálózat-fejlesztési koncepciója (Közlekedéstudományi Intézet Rt. 2000 nov.) A dokumentum az egész régióra összefoglalóan mutatja be a javasolt gyorsforgalmi út-, fıút-, elkerülı út és mellékút-fejlesztési javaslatokat, melyeket különbözı fontossági csoportokba rendez. A konkrét fejlesztési javaslatokból számtalan érinti az Ormánság területét, azaz jelen anyag programozási fejezetében nyilvánvaló illeszkedést kínál. A közútfejlesztésen túlmenıen hálózatfejlesztési javaslatokat fogalmaz meg a kerékpárutak kiépítésével kapcsolatosan is. Az Ormánság közlekedésfejlesztési koncepciója (UVATERV Rt. 1995.) A dokumentum területi hatálya a szőken vett Ormánság településeire terjedt ki, azaz a 47 település alkotta 580 km 2 -es térségre 6. A programozási fejezetet igen részletes társadalmigazdasági helyzetértékelés elızi meg. A fejlesztési koncepcióban akkor megfogalmazottak adaptálhatók jelen munkába, alapelvei aktualitásukból mit sem vesztettek. Fı hangsúlyt az 5801 és 5804 j. utak korszerősítésére helyezte, illetve fıúthálózati kapcsolat (67 sz. fıút meghosszabbítása) kialakítására. Továbbá javaslatokat tesz a hiányzó úthálózati elemek fejlesztésére is. Az anyag javaslatot tesz kerékpárút-hálózat fejlesztésére is. A felsorolt anyagok mutatják, hogy a tervezési terület közlekedésfejlesztése papíron rendkívül kidolgozott, javaslatokban nincs hiány, annál inkább a megvalósult projektekbıl. Lényegében az Ormánság vonatkozásában valamennyi terv közel azonos tartalmú fejlesztéseket nevesít, ezáltal az illeszkedési pontok nagyon pontosan behatárolhatók. 4.1.3 A tervezési területet érintı ismert, folyamatban lévı, illetve a 2007-2013 idıszakban tervezett infrastrukturális fejlesztések A fejezet ha van ilyen konkrét fejlesztést nevesít, melyek a helyzetfeltárásban már megjelentek, illetve melyek önálló projektként ismertek és valamilyen formában elıkészítésük megkezdıdött. Ugyanakkor a még elıkészítetlen projektötletek és fejlesztési javaslatok a programozásnál, az adott intézkedésen belül kerülnek megjelölésre. Közlekedés Nagyobb hatású, léptékő, közvetlen közlekedési vonatkozású beavatkozás jelenleg nem történik a tervezési területen, viszont elıkészítı jellegő tervezési munka folyamatban van. 55. táblázat: Közlekedésfejlesztési tervek Projekt címe Érintett település Becsült Elıkészítettsége költsége Hirics, 1,8 km belterületi út kijavítása Hirics 95 millió Ft Építési engedélyeztetés - Drávakeresztúr-Felsıszentmárton közötti 5829 j. összekötı út szélesítése, felújítása Hirics-Kisszentmárton között összekötı út kiépítése A 67. sz. fıút meghosszabbítása Szigetvár-országhatár között. Forrás: GKM Drávakeresztúr, Felsıszentmárton engedélyes tervek; 216 millió Ft Építési engedélyeztetés - engedélyes tervek; Hirics, Kisszentmárton 189 millió Ft Építési engedélyeztetés - engedélyes tervek; 20,5 milliárd Ft Nyomvonal és környezeti hatásvizsgálat (készül) 6 Jelen tanulmány ormánsági lehatárolása csupán 36 településre terjed ki. 149

Energiaellátás Jövıbeni elképzelés, határozott szándék, a tervezési terület megújuló energia vertikumba történı bekapcsolása, illetve egy térségi biomassza-termelı és -hasznosító rendszer kialakítása. Más, akár a villamosenergia-rendszerre, akár a vezetékes gázra vonatkozó, konkrét, folyamatban lévı, illetve tervezett projektrıl nincs tudomásunk. 150

Közmővek 56. táblázat: Közmőfejlesztési tervek Projekt címe Érintett település Becsült költsége Elıkészítettsége A Dél-dunántúli régió 295 Megvalósíthatósági települése, köztük az İs-Dráva tanulmány, 33,5 millió euró Programban érintett mind a 36 hatásvizsgálat és település kockázatelemzés Mecsek-Dráva Regionális Hulladékgazdálkodási Program A sellyei szennyvíztisztító telep bıvítése és korszerősítése Kistérségi csatornamő - a Sellyei kistérséghez tartozó települések szennyvízelvezetésének, -kezelésének és csatornázásának megoldása, illetve tervezése Sellye Sellye, Vajszló, Felsıszentmárton, Markóc, Drávafok, Bogdása, Drávaiványi, Drávasztára, Drávakeresztúr, Nagycsány, Csányoszró, Kákics 2 milliárd Ft 3,3 milliárd Ft Ivóvízhálózat fejlesztése Sellyén Sellye 80 millió Ft Ivóvízhálózat-fejlesztés - kútfúrás, tisztítómő, csövezés Forrás: GKM Hír- és távközlés Felsıszentmárton 350 millió Ft 57. táblázat: Hír- és távközlés-fejlesztési tervek Megvalósíthatósági tanulmányterv Megvalósíthatósági tanulmányterv, agglomeráció bıvítési tanulmányterv Részbeni kivitelezési tervek Elvi vízjogi engedély, építési engedély Projekt címe Érintett település Becsült költsége Elıkészítettsége Szélessávú internethálózat kialakítása a A teljes pályázati anyag Siklósi kistérség települései 500 millió Ft kistérségben kész Forrás: GKM 151

HR, intézményrendszer 4.1.4 Magyarország 4.1.5 Egészségügy, oktatás a Dél-dunántúli régióban A régió lakosságának egészségi állapota az ország általános fejlettségi szintjéhez képest kedvezıtlen. A mortalitási és morbiditási mutatók nem kedvezıek. Míg a férfiak esetében az EU-s szinten egyébként is kiugróan alacsonynak számító országos várható élettartamot (68,2 év) sem érjük el (a várható férfi élettartam a régióban 67,9 év), addig a nık esetében átlagos a mortalitási arány (77,7 év). (KSH, 2004.) Összehasonlításként a 2004-es EU 25- ökben elıre jelzett várható élettartam a férfiak esetében 76,7 év, míg a nık esetében 82,5 év volt (2006-os Eurostat évkönyv). A lakosság számára talán legfontosabb ellátási forma az alapfokú orvosi ellátás. Lakosságszámra vetített mutató alapján vizsgálva az ellátást megállapítható, hogy a Déldunántúli régió a harmadik legrosszabban ellátott régió a házi- és házi gyermekorvosi szolgálatok számát tekintve. A házi gyermekorvosok számát tekintve pedig már a második legrosszabb adottságokkal rendelkezı régió. Egy háziorvosra jutó lakosságszámot vizsgálva meglehetısen jó adatokat találhatunk, hiszen a második legjobb hazánkban, 1475 fı jut egy háziorvosra. Ez a régió rendelkezik a legkevesebb mőködı kórházi ággyal az egész országban, és meglehetısen alacsony az ezer fıre jutó kórházi ágyak száma. Térségi alapon vizsgálva az alapfokú ellátást azonban azt tapasztaljuk, hogy az 500 fı alatti települések egytizede rendelkezik csak állandó ellátással a régióban. Ebbıl egyrészt az következik, hogy az ellátóhelyek száma elégséges, de térségi megoszlásuk egyenetlen, így nagyfokú területi különbségek tapasztalhatóak. Másrészt ez azt is jelzi, hogy a jórészt privatizáltan mőködı praxisoknak nem éri meg betelepülni a legelmaradottabb térségekbe. Jellemzıen a városok és környékük a legjobban ellátottak, míg az elmaradott vidéki térségek s a fıként azokban élı szegregált kisebbségek ellátási nehézségekkel küzdenek. Ezekben az elmaradott térségekben az ellátáshiány következtében hiányzik a korai betegségek kiszőrése, mely tartós betegséghez vezethet, továbbá a prevenció hiánya a dohányzási és alkoholfogyasztási mutatók kiugró mértékéhez vezet, melyek jelentısen befolyásolják a foglalkoztathatóságot is. Az alapellátás után a lakossághoz legközelebb telepítendı szolgáltatás a járóbeteg-ellátás, mely az alapellátásból kilépı, de további gondozásra szoruló népességgel foglalkozik. Az alap- és járóbeteg-ellátás közti szinergia elısegíti a betegség felismeréséhez szükséges idı rövidülését, ideértve a gyógyuláshoz így a munkaerıpiacra történı reintegrálódáshoz szükséges idıt is. A járóbeteg-ellátás elérhetısége térségi és kistérségi szinten sok esetben nehézségekbe ütközik. Különösen igaz ez a hátrányos helyzető térségek esetében, ahol pedig gyakran a 152

legnagyobb szükség mutatkozik az orvosi ellátás ezen formáira. További probléma, hogy a hiányszakmák miatt nem minden esetben teljes körő a lakosság ellátása. 7 A munkavégzési képesség visszaszerzését elısegítı, annak megtartását támogató ellátási forma a komplex rehabilitációs szolgáltatások köre. Ezen szolgáltatások rendszere nem megfelelı módon épült ki a régióban, fontossága mellett is kevés hangsúly helyezıdött a komplex fejlesztésekre (jellemzı, hogy a krónikus/rehabilitációs ágyszámarány országosan 20%, míg Dél-Dunántúlon mindössze 14,2% 8 ). A lakosság által igényelt teljes körő ellátást nehezíti, hogy hiányzik a szociális és egészségügyi területek összehangolt, egymás szolgáltatásait kiegészítı és erısítı együttmőködése. Ez azért indokolt, mert hatékonyan csak így biztosítható az egyén munkavégzı képességének visszanyerése és munkaerıpiaci reintegrációja. A prevenciós szemléletet népszerősítı intézkedések nem szerepelnek elég hangsúllyal a régió egészségügyi ellátórendszerében, pedig ez a munkavégzési képesség megırzését jelentısen befolyásolhatja. Jelenleg a prevenciós intézkedésekbıl jellemzıen a szőrés az, ami markánsan megjelent a régióban, s nagy elırelépést jelent majd a 2007-ben Pécsen átadandó Szőrı- és Diagnosztikai Központ (SzDK), melynek finanszírozása részben ERFA forrásokból valósult meg. A foglalkoztathatóságot jelentısen megnehezítı betegségek a régióra erısen jellemzı köre a szenvedélybetegségek. Az alkoholizmust tekintve a felnıtt férfi lakosság 26%-a nagyivó, ami 7%-kal meghaladja az országos átlagot. A nıket illetıen Közép-Magyarország után ugyancsak a Dél-dunántúli régióban legnagyobb a nagyivók aránya (7%), az országos átlagot 2%-kal meghaladva. A szenvedélybetegek ellátási rendszerének kiépítetlensége, vagy nem megfelelı infrastrukturális keretek közti mőködtetése megnehezíti rehabilitációjukat, s így a munkaerıpiacra történı reintegrációjuk is lehetetlenné válik. A népesség elöregedése, a munkanélküliség megjelenése és tartóssá válása, a jövedelmi viszonyok egyenlıtlensége és számos más tényezı következtében a népesség egyre nagyobb része szorul a társadalom segítségére, így a szociális intézményrendszer által nyújtott szolgáltatásokra. Mind nagyobb feladat az idısek, a szegények, a tartósan betegek, a fogyatékkal élık, a gyermekek speciális szükségleteinek kielégítése s a részükre nyújtott integrált ágazatok közötti együttmőködéssel megvalósított szolgáltatások megjelentetése. A szociális alapszolgáltatási formák kialakítása és mőködtetése (vagy a szolgáltatáshoz való akadálymentes hozzáférés biztosítása) a települési önkormányzatok kötelezı feladata. Szőkös pénzügyi lehetıségeik azonban megnehezítik a szociális alapszolgáltatásokkal és gyermekjóléti alapellátással összefüggı feladatok teljesítését (Magyarország a GDP 21,4%-át, az EU 25-ök átlagosan a GDP 28,1%-át fordítják a szociális tématerületre 9 ). Ebbıl kifolyólag sok esetben a szociális ellátások hiányosak vagy diszfunkcionálisak. A két leggyakoribb szociális alapszolgáltatást az étkeztetést és a házi segítségnyújtást vizsgálva az tapasztalható, hogy a régióban mindössze a települések 26%-a (országosan a települések 43,1%-a) biztosítja mindkettıt egyszerre 10, habár ez kötelezettségük lenne tehát kirívóan magas e szolgáltatások elérhetıségének hiánya. A hiányos és rosszul mőködı szolgáltatások jellemzıbbek a vidékies területekre, azon belül is elsısorban az aprófalvas településekre. 7 Részletes adatokat lásd: Dél-dunántúli Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programjának helyzetelemzése, DDRFÜ Kht, 2006 8 Forrás: Dél-dunántúli Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja, DDRFÜ Kht., 2006. 9 Forrás: 2006-os Eurostat Évkönyv 10 Forrás: A Dél-dunántúli régió és térségeinek felzárkóztatását és tıkevonzó képességének javítását meglapozó helyzetfeltáró tanulmány- Tolna Megyei Általános Mővelıdési Központ, KSH 153

A régióban igen nagyok az ellátottságbeli különbségek a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokkal való lefedettséget tekintve. Baranya megyében, az erıteljesen aprófalvas településszerkezetbıl is adódóan, jóval alacsonyabb az alapszolgáltatásokkal való lefedettség: étkeztetést és házi segítségnyújtást Baranya megyében a települések mindössze 19%-a, míg Tolna megyében a települések 44,4%-a biztosít párhuzamosan. Hasonló ellátásbeli hiányok tapasztalhatóak például Belsı-Somogy és a Dráva mente területein is. A mőködtetést, de még a kiépítést is nehezíti a tény, hogy jellemzıen kevés a közép- és felsıfokú szakképesítéssel rendelkezı szakemberek száma a már korábban említett hátrányos helyzető, aprófalvas területeken. A szociális alapszolgáltatások, gyermekjóléti szolgáltatások megfelelı szintő szervezettségének hiánya (pl. gyermekek napközbeni ellátása, a bölcsıdei ellátás hozzáférhetetlensége, melyek hiánya leginkább az elmaradott kistérségeket sújtják) közvetve befolyásolja a foglalkoztathatóságot és sok esetben a munkanélküliek reintegrációját. Számos kistérségben elindultak az úgynevezett szociális felzárkóztató programok (Nagyatádon, Barcson elindult; Szigetvárott már befejezıdött), melyek célja a korábban említett mőködési zavarok kiküszöbölése, áthidalása. A szolgáltatások egy fejlesztési pályára történı állítása azt mutatja, hogy a szociális ellátórendszer felismerte e területek kis- és mikrotérségi szinten történı fejlesztésének/szervezésének fontosságát. A fejlesztési munkát tovább segíti az együttmőködésre hajlandó és aktívan munkát vállaló állami és nem állami szereplık, civil szervezetek köztük roma civil szervezetek növekvı száma is. Az aprófalvak és a külterületi lakott helyek hiányos vagy alacsony fokú intézményi ellátottságából eredı települési hátrányok enyhítésére az egyes alapszolgáltatásokat falugondnoki rendszerben biztosíthatják az önkormányzatok. A falu- és tanyagondnoki rendszer legfontosabb elınye, hogy ellátásterítı hatása van a humán szolgáltatások tekintetében. A régióban jelenleg 242 falu- és tanyagondnoki szolgálat mőködik, s eredményességükre való tekintettel évenként várhatóan 10-15 új szolgáltatás indul. 11 Dél-Dunántúlon a 2001-es népszámlálás adatai alapján 60.889 fı fogyatékkal élı személy élt. A fogyatékossággal élı személyek népesség egészéhez viszonyított aránya a régióban valamelyest meghaladja (0,4 százalékponttal) az országos részesedésüket. A fogyatékos személyek életkörülményeire (jövedelmi helyzetükre, lakásviszonyaikra, iskolai végzettségükre) vonatkozóan nem állnak rendelkezésre regionális adatok (az adatgyőjtı rendszer nincs kiépülve), pusztán a népszámlálásból származó országos mutatók ismertek. 12 A különbözı jogok biztosításában (akadálymentes közlekedés, munka) az országoshoz hasonlóan jelentıs elmaradás tapasztalható (Dél-dunántúli Humán Stratégiai Fejlesztési Program, 2006). A lakásállomány ebben a régióban a legalacsonyabb, minden ezer fıre csak 395 lakás jut, míg 100 lakásra 246 lakos jut. A víz- és csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma messze itt a legkevesebb hazánk régiói közül. 11 Forrás: Falugondnoki szövetség 2006. 12 A fogyatékos személyek iskolai végzettsége jelentısen elmarad a nem fogyatékos népességétıl. Ez a kedvezıtlen tény nagymértékben behatárolja munkavállalási lehetıségeiket. A fogyatékossággal élı emberek magasabb arányban élnek községekben és kevésbé városokban. Így a társadalmi hátrányaikat a települési egyenlıtlenségekbıl adódó nehézségek tovább súlyosbítják. A fogyatékos emberek döntı többsége magánháztartásban él a nem fogyatékos személyekhez hasonlóan, azonban körükben az átlagnál jóval nagyobb az intézeti háztartásban élık hányada. A magánháztartásban élı fogyatékosok körében az átlagnál jobban emelkedett az egyszemélyes háztartások aránya, ami összefügg azzal, hogy a fogyatékos emberek között jelentısen megnıtt az idıskorúak aránya. 154

Meglehetısen alacsony mőködı férıhelyszámmal rendelkeznek az idısek részére fenntartott klubok a régióban, a szociális étkeztetésben részesülık számát tekintve pedig a harmadik legalacsonyabb hazánkban. Ugyanez érvényes a házi segítségnyújtásban részesülık számára is, összesen 5200 fı részesül ebben a szociális ellátásban. Ellenben az önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesülık aránya a harmadik legmagasabb az országban. A felsıoktatási intézmények hallgatói létszámát tekintve a régió a középmezınyhöz tartozik. Az óvodai férıhelyek száma a második legalacsonyabb hazánkban, de az óvodás gyermekek száma is alacsony és ez igaz az óvodai csoportokra is. A második legalacsonyabb a pedagógusok száma is. Az általános iskolák száma szintén meglehetısen alacsony, az osztálytermek száma pedig a legalacsonyabb hazánkban, és az osztályok száma is nagyon alacsony arányt mutat, és ez érvényes a tanulók számára is. A fiatalok meglehetısen alacsony arányát mutatja az is, hogy 1000 lakosra mindösszesen 85 általános iskolás gyermek jut. A pedagógusok száma a régióban 8748 fı, ami a második legalacsonyabb érték az országban. A középiskolai oktatást vizsgálva láthatjuk, hogy alacsony az iskolák száma mind a gimnáziumok, mind a szakközépiskolák számát tekintve. A középiskolai osztálytermek száma szintén nagyon alacsony mértéket mutat, és a középiskolákban tanulók száma is elmarad a többi régióban tanulók számától. A tanulók 52,1% szakközépiskolában tanul, 1000 lakosra 40 középiskolás jut, ami a legalacsonyabb értéknek számít hazánk régiói közül, és ebben a régióban a legkevesebb a középiskolai pedagógusok száma is. A felsıoktatásban résztvevık száma a harmadik legalacsonyabb, elsısorban a Pécsi Tudományegyetemnek köszönhetıen nem alacsonyabb ez az arány. 4.1.6 Barcsi kistérség: egészségügy oktatás Az İs-Dráva Program településein az elérhetı szolgáltatások száma meglehetısen csekély, hiszen megállapítható, hogy a legalapvetıbb szolgáltatások itt is csak a mikrotérségi központokban állnak a lakosság rendelkezésére. 58. táblázat: Szolgáltatások a Barcsi kistérségben az İs-Dráva Program településein 2005 Szolgáltatások a Barcsi kistérségben az İs-Dráva Program településein 2005 (2003) Települések Óvodai férıhely Óvodás gyermek Háziorvos és házi gyerekorvos Óvodapedagógus Általános iskolai tanuló Általános iskolai tanár Települési könyvtár egységei (1000db) Drávagárdony 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 1 (1) 0 (0) Drávatamási 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 1 (1) 0 (0) Általános iskolai osztályterem Gyógyszertár Kastélyosdombó 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (1) 0 (0) Lakócsa 1 (1) 38 (38) 43(40) 4 (4) 8 (8) 101 (100) 13 (13) 17 (17) 0 (0) Potony 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) Szentborbás 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) Tótújfalu 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) Forrás: KSH, Baranya megyei évkönyv, 2005., 2003. A térség egyértelmő központja Lakócsa, hiszen az elérhetı szolgáltatások szinte mindegyike itt található. 155

A térségben a háziorvosi szolgálat rendkívül gyenge, mindössze Lakócsán mőködik háziorvosi rendelı. Mentıállomás mőködik Barcson, Nagyatádon, illetve a szomszédos megyében Szigetváron, Sellyén. Kórház azonban csak Nagyatádon van, illetve Szigetváron. Az óvodai férıhelyek tekintetében sem állt be nagy változás 2003 és 2005 között, hiszen a lakócsai óvoda bár némi bıvítést igényelne változatlanul teljes kihasználtsággal üzemel. Az általános iskola diákjainak száma nem változott, csakúgy, mint a pedagógusok száma. A lakócsai iskolában oktatnak horvát nyelvet is. A településeken található könyvtárak változatlan állománnyal üzemelnek, kivéve Kastélyosdombót, ahol a könyvtár megszőnt. A térségben mőködı 3 középfokú oktatási intézmény mindegyike Barcson mőködik (Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképzı Iskola, a Dráva Völgye Középiskola, illetve a Széchényi Ferenc Középiskola és Kollégium), azonban törekednek a térségben tapasztalható munkaerıpiaci igényekhez igazított oktatási, képzési programokat indítani. 4.1.7 Sellyei kistérség: egészségügy oktatás Az egészségügyi és oktatási szolgáltatások közös jellemzıje, hogy szinte mindegyiket csak és kizárólag a kistérség nagyobb településein lehet elérni. A kistelepülések többségében szinte semmilyen szolgáltatás nem létezik, nincs se óvoda, se általános iskola, nincs háziorvos, gyógyszertár, de még könyvtár sem. A kisebb falvakból ingáznak a diákok az általános iskolákba, és általánosságban megállapítható, hogy se az óvodai, se az általános iskolai kapacitás nincs teljes mértékben kihasználva. Megállapítható, hogy nagyon kevés a gyógyszertárak száma a térségben, és ahol ugyan van háziorvosi rendelés, ott se mindenhol található gyógyszertár. 59. táblázat: Szolgáltatások a Sellyei kistérség İs-Dráva Program által érintett településein 2005 Szolgáltatások a Sellyei kistérség İs-Dráva Program által érintett településein 2005 (2003) Települések Óvodai férıhely Óvodás gyermek Háziorvos és házi gyerekorvos Óvodapedagógus Általános iskolai tanuló Általános iskolai tanár Települési könyvtár egységei (1000db) Bogdása 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 1 (1) 0 (0) Csányoszró 1 (1) 50 (50) 38 (44) 3 (3) 8 (8) 125 (107) 12 (12) 3 (3) 0 (0) Drávafok 1 (1) 26 (25) 26 (26) 2 (2) 8 (8) 70 (80) 11 (13) 7 (7) 1 (1) Drávaiványi 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) Drávakeresztúr 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 2 (2) 0 (0) Drávasztára 1 (1) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 4 (4) 50 (50) 6 (6) 1 (1) 0 (0) Általános iskolai osztályterem Gyógyszertár Felsıszentmárton 0 (1) 50 (50) 31 (30) 3 (3) 8 (8) 97 (114) 12 (12) 8 (10) 0 (0) Fiókgyógyszertár van Hirics 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 1 (1) 0 (0) Kákics 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) Kemse 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 1 (1) 0 (0) Lúzsok 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) Markóc 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) Nagycsány 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 2 (0) 0 (0) Piskó 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) Révfalu 156

Szolgáltatások a Sellyei kistérség İs-Dráva Program által érintett településein 2005 (2003) Települések Óvodai férıhely Óvodás gyermek Háziorvos és házi gyerekorvos Óvodapedagógus Általános iskolai tanuló Általános iskolai tanár Települési könyvtár egységei (1000db) Általános iskolai osztályterem Gyógyszertár 150 3 (3) 133 (139) 13 (13) 26 (26) 347 (384) 36 (36) 20 (20) 1 (1) Sellye (150) Sósvertike 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 137 2 (2) 131 (147) 13 (11) 22 (20) 434 (441) 43 (41) 11 (11) 1 (1) Vajszló (150) Vejti 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 2 (2) 0 (0) Zaláta 0 (0) 80 (70) 12 (16) 1 (1) 6 (4) 25 (33) 4 (5) 3 (3) 0 (0) Forrás: KSH, Baranya megyei évkönyv, 2005., 2003. A térség településein a háziorvosi ellátás egyedül Felsıszentmártonban változott, ahol 2005-re megszőnt a orvosi szolgálat. A gyógyszertárak száma sem változott 2003 és 2005 között, így jelenleg is csak Vajszlón, Sellyén, és Drávafokon található apotéka, míg Felsıszentmártonban fiókgyógyszertár mőködik. Három helyen található mentıállomás a térségben, Sellyén, Siklóson és Szigetváron, míg kórház mőködik Siklóson és Szigetváron. Óvoda sehol sem szőnt meg, azonban Vajszlón csökkent a férıhelyek száma, csakúgy, mint az óvodába járó gyerekek száma. Viszont az óvodapedagógusok száma növekedett, így várhatóan az intézmény szolgáltatási színvonala is fejlıdhet. Zalátán annak ellenére növekedett a férıhelyek száma, hogy kevesebb lett az óvodás gyerek 2005-re. Zalátán és Vajszlón bıvült az általános iskolai tantermek száma, azonban sajnos a diákok száma csökkent, csakúgy, mint a drávafoki, felsıszentmártoni és sellyei iskolákban. Drávasztárán, Felsıszentmártonban és Sellyén oktatnak horvát nyelvet is. Az elérhetı könyvtári könyvek száma Felsıszentmártonban sajnálatos módon csökkent, míg a többi településen többé-kevésbé változatlan maradt az állomány. Legnagyobb állományváltozás Nagycsány esetében látható. 4.1.8 Siklósi kistérség: egészségügy oktatás A kistérség valamennyi településén hozzáférhetı az alapfokú háziorvosi ellátás, azonban csak a megjelölt rendelési idıkben, mely a kis lélekszámú falvakban általában heti két rendelési napot jelent. Állandó háziorvosi ellátás van Beremenden, Drávaszabolcson, Egyházasharasztin, Magyarbólyon, Nagyharsányban, Siklóson, Újpetrén, Villányban és Vokányban. Az orvosi ügyelet társulási formában mőködik, központja a Siklósi Kórház, amely számos, a kistérség határain túl lévı településnek is nyújt orvosi ügyeleti szolgáltatást. A Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás keretében az egészségügy terén az ügyeleti szolgálat közös megoldására a települések szervezıdtek: a Siklós központi hétvégi, hétközi ügyeleti szolgálatot fenntartó társulásba tartozik Alsószentmárton, Beremend, Drávacsehi, Drávapalkonya, Drávaszabolcs, Egyházasharaszti, Gordisa, Illocska, Ivánbattyán, Kásád, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kistapolca, Kistótfalu, Lapáncsa, Magyarbóly, Márok, Matty, Nagyharsány, Nagytótfalu, Old, Palkonya, Pécsdevecser, Peterd, Siklós, Siklósnagyfalu, Újpetre, Villány, Villánykövesd, Vokány. A harkányi hétvégi és hétköznapi orvosi ügyeletet Harkány, Diósviszló, Márfa, Rádfalva, Kovácshida, Ipacsfa, Drávaszerdahely, Drávacsepely, Kémes, Tésenfa, Szaporca, Cún, Drávapiski üzemelteti, míg jelenleg még Pécshez tartoznak Babarcszılıs, Bisse, Csarnóta, Garé, Kisdér, Siklósbodony, Szava, Túrony települések. 157

Szakrendelések, illetve járóbeteg-ellátás a kistérség városi centrumaiban és Beremenden férhetı hozzá, azonban a terület fı egészségügyi központjában, Siklóson található a szakorvosi ellátások jelentıs része. Mindezek mellett a Harkányi Fürdıkórház is nyújt szakorvosi szolgáltatásokat. A kistérségben csak Siklóson üzemel kórház, három osztállyal (belgyógyászat, szülészet, sebészet) és intenzív részleggel. A jelenleg is zajló egészségügyi reformok miatt a kórház mőködése átszervezésre kerülhet, akár egyes osztályok megszüntetése is elképzelhetı. Az állatorvosi szolgáltatások is kiemelt jelentıségőek a kistérség mezıgazdasággal, állattartással foglalkozó gazdái és vállalkozásai számára, melyek leginkább Siklóson érhetık el. A városok és nagyközségek állatorvosi rendeléseit innen kijáró orvosok végzik, ügyelet is innen igényelhetı. 60. táblázat: Szolgáltatások a Siklósi kistérség İs-Dráva Program által érintett településein 2005 Szolgáltatások a Siklósi kistérség İs-Dráva Program által településein 2005. (2003) Óvodai férıhely Óvodás gyermek Háziorvos és házi gyerekorvos Óvodapedagógus Általános iskolai tanuló Általános iskolai tanár Települési könyvtár egységei (1000db) Adorjás 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 2 (3) 0 (0) Általános iskolai osztályterem Gyógyszertár Baranyahídvég 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 5 (3) 0 (0) Cún 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) Drávacsehi 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) Drávacsepely 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) Drávapalkonya 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) Drávapiski 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) Kémes 1 (1) 46 (50) 56 (57) 4 (3) 8 (8) 110 (106) 12 (12) 9 (1) 0 (0) Fiókgyógyszertár van Kisszentmárton 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) Sámod 1 (1) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 1 (0) 0 (0) Szaporca 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) Tésenfa 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) Forrás: KSH, Baranya megyei évkönyv, 2005 Az İs-Dráva Program által érintett települések kapcsán megállapítható, hogy a 11 település közül mindössze kettıben, Kémesen és Sámodon rendel házi- és gyermekorvos, mely 2003 és 2005 között nem változott. Gyógyszertárak e 11 településen nem üzemelnek, csak Kémesen található fiókgyógyszertár. Óvodai ellátás is csak Kémesen elérhetı, ahol bár az óvodai férıhelyek száma és a gyermekek száma is csökkent, még mindig kevés a feltölthetı férıhely a jelentkezı igényekhez képest. Általános iskolai oktatás szintén Kémesen van, ahol 2003 és 2005 között kis mértékben gyarapodott a tanulók száma. A települési könyvtárak állománya Baranyahídvégen növekedett, Kémesen jelentıs növekedés történt, a sámodi önkormányzatnál elérhetı több száz kötetes állományt 2005-ben hivatalosan is könyvtárnak minısítették. Egyedül Adorjáson csökkent a könyvtári kötetek száma. 158

Mindezek alapján megállapítható, hogy a Siklósi kistérség déli részének egyértelmően központja Kémes, ahol azonban az elérhetı szolgáltatások meglehetısen korlátozottak, számuk és szolgáltatási körük nem elegendı. Az aprófalvas jellegő Siklósi kistérségben csak a nagyobb lélekszámú településeken, általában körjegyzıségi székhelyeken mőködnek oktatási intézmények, leginkább általános iskolák. A kistérség 53 települése közül csak 19-ben van helyben óvodai ellátás (Alsószentmárton, Beremend, Diósviszló, Drávaszabolcs, Egyházasharaszti, Harkány, Kémes, Kisharsány, Magyarbóly, Márok, Matty, Nagyharsány, Siklós, Siklós-Győd, Siklósnagyfalu, Szava, Újpetre, Villány, Vokány), és még ennél is kevesebb településen, csupán 15-ben általános iskola (Alsószentmárton, Beremend, Diósviszló, Drávaszabolcs, Egyházasharaszti, Harkány, Kémes, Magyarbóly, Matty, Nagyharsány, Old, Siklós, Újpetre, Villány, Vokány). A kis- és aprófalvak többsége nem tud ilyen alapfokú oktatási intézményeket sem fenntartani, azonban ezt demográfiai jellemzıik, illetve területi elhelyezkedésük sem indokolná. A Siklósi kistérség jellemzı bejárói körzetei, ingázói: Magyarbóly saját iskolával és óvodával rendelkezik, ahová a körjegyzıségbe tartozó három település gyermekei is beingáznak. Villány oktatási vonzáskörzete a kistérség keleti szektorát fedi le, mely teleülések közül mindössze Mároknak van önálló óvodája. Beremendre is számos gyermek ingázik naponta, mind az óvodába, mind az általános iskolába. Matty, Alsószentmárton és Egyházasharaszti önálló óvodát és általános iskolát tart fenn. A Baranyai-dombság településeinek zöme Újpetrére járatja be gyermekeit. Itt mőködik óvoda és általános iskola a környezı települések adott korcsoportjai számára. A térség nyugati részén élık Szavára és Szalántára járatják gyermekeiket óvodába és iskolába, hiszen a Szalánta környéki aprófalvak egyikében sincsenek ilyen intézmények. A kistérség északi részén élık többsége a társuláson kívüli oktatási intézményekbe küldi gyermekét. Harkány óvodájának és általános iskolájának meglehetısen nagy a vonzáskörzete nyugati, északi és déli irányokban. Siklóson négy általános iskola is üzemel, ezek bejárói körzete kiterjed akár a határszéli településekre is. A Dráva menti falvak egy részébıl Drávaszabolcsba járnak a gyermekek. Az Ormánság keleti településeirıl Diósviszlóra és Kémesre járnak a gyermekek. Középfokú oktatási intézmény csak két városban mőködik, Siklóson nagy vonzáskörzető kereskedelmi és vendéglátó profilú gimnázium és szakképzı iskola, Villányban pedig borászati profilú szakképzı intézmény, mely egyediségénél fogva szintén a kistérségen messze túlnyúló vonzáskörzettel rendelkezik. Az İs-Dráva Program által érintett Siklósi kistérségbe tartozó települések egyikén sem üzemel középiskola. 159

5 SWOT-ANALÍZIS Erısségek Gyengeségek Kedvezı természeti környezet; Kulturális örökség és hagyományok; Sellye központi fekvése és kedvezı elérhetısége az Ormánságon belül; Olcsó munkaerı; Nagy mennyiségő biomassza potenciál; Egyes mezıgazdasági ágazatok termelési hagyományai; Kerékpáros turizmusra alkalmas, alacsony forgalmú mellékutak; Kielégítı közüzemi hálózat; Szelektív hulladékgyőjtés. Periférikus helyzet; Tıkehiányos térség; Aprófalvas településszerkezet, nagyszámú zsáktelepülés; Magas számú és tartós munkanélküliség; Kevés munkahely; Alacsony iskolázottsági szint a lakosság tekintetében; Képzett munkaerı hiánya; Gyenge térségi kohézió; Hiányos mikrotérségi összefogás; Országos és régiós kitekintésben kedvezıtlen közlekedésföldrajzi helyzet és elérhetıségi feltételek; A belsı kohézió tekintetében, illetve az érintett kistérségi központok között alacsony szintő és szolgáltatási színvonalú közlekedési kapcsolatok (mellékút, vasúti mellékvonal); Kevés határátlépési lehetıség, gyenge átjárhatóság az országhatáron (Dráva); Mikrotérségi hálózatok hiánya a települési vízmővek esetében; Illegális hulladéklerakók a térségben; Alacsony környezettudatosság a lakosság tekintetében; A szélessávú internet hiányzó mőszaki háttere, kevés közösségi internet-elérési pont; A megfelelı tájékoztatás hiánya a lakosság irányába; Nem megfelelı szintő és erısségő érdekérvényesítés. 160

Lehetıségek Veszélyek Természeti értékekben és épített örökségekben gazdag terület; A vízkészlet hasznosítása; Sokszínő ökoturisztikai kínálat; Kulturális sokszínőségre alapozott kínálatbıvítés; Térségi együttmőködés a turizmus ágazatain belül; A Dráva folyó mint vízi út hatékonyabb kihasználása; Az európai jelentıségő közlekedési folyosók (V/C és X.) vonzáskörzete; A fejlesztés alatt álló, közeli Pécs- Pogányi repülıtér és a kiépítendı M6/M56 gyorsforgalmi utak elérhetıséget javító szerepe; Európai uniós, központi és regionális pályázati pénzforrások elérhetısége a mőszaki infrastruktúra fejlesztésére; Megújuló energiahasznosítás; A vezetékes gáz kiváltása megújuló energiaforrások alkalmazásával; Öko-, biotermékek elıállítása; Erdıgazdálkodás bıvítése; Regionális összefogás keretében megoldható térségi hulladékgazdálkodás; Határ menti együttmőködés; Lobbitevékenység lehetısége és a térség várható erıs támogatottsága; Célprogramok létrehozása; A fejlesztési programokat megvalósító szervezetek létrehozása. Romló életszínvonal; Csökkenı népességszám; Az etnikai összetétel arányának változása (etnikai problémák/gettósodás); A jelentıs turisztikai potenciált és természeti értéket képviselı holt- és mellékágak degradálódása; A szükséges határ menti együttmőködése elmaradása; Horvátország európai uniós integrációjának csúszása; A felszámolt vasúti mellékvonalak hasznosításának elmaradása, a vasúti pályák elbontása; A forráshiányos önkormányzatok önerejének hiánya, a beruházások csökkenése; Az utak állagának romlása a nem elegendı forráshiány következtében; A turizmus fejlıdését veszélyeztetheti a bőnözés növekedése, és megakadályozhatja a vállalkozások betelepedését. 161

6 JÖVİKÉP Bevezetés A jövıkép kialakításánál figyelembe vettük a 2005-ben elkészített Sellyei kistérségi program jövıképét, a szakemberekkel és az ott élıkkel folytatott megbeszélések tanulságait, a térség adottságait feltáró SWOT-analízis eredményeit. Az alább vázolt jövıkép összhangban van a regionális, nemzeti és európai szintő fejlesztési stratégiákkal, úgymint a természeti környezet megóvása, a helyben maradás biztosítása, a megalapozott, fenntartható gazdaságfejlesztés. A jövıkép fı üzenete az erdısült, vízben gazdag, mozaikos tájjal összhangban élı, minıségi terméket elıállító térség, amely képes értékeit megjeleníteni, eladni a külvilág felé, biztosítva ezzel az itt élık megélhetését. A jövıkép alapjainak megfogalmazása A jövıkép azt a képet vázolja fel, amilyennek szeretnénk látni, és láttatni a tervezési területet, amely nagyjából az Ormánság területét jelenti. A stratégiai fejlesztési célok, az ebbıl megfogalmazott programok jelentik azt az utat, amely a jelenlegi állapot és a jövıbeni kívánatos állapot között megteremti a kapcsolatot. A jövıkép kialakításában figyelembe vettük a legfontosabb lehetıségeket és korlátozó tényezıket: - értékes, egyedülálló természeti környezet, - meghatározó igény az alacsony képzettséget igénylı és idényjellegő munkára, - növekedı külsı igény és helyi lehetıség a tiszta, minıségi élelmiszerek elıállítására, feldolgozására, - a viszonylagos elzártságot még nagyon sokáig adottságként kell kezelni, - európai szinten egyre inkább felértékelıdnek azok a típusú természeti értékek, amelyekkel bıséggel rendelkezik az Ormánság, ezek fennmaradásáért egyre inkább hajlandó is áldozni az Európai Unió, - nagymértékben kihasználatlan (vagy rosszul hasznosított) a térség biomassza potenciálja. Az általunk megfogalmazott fejlesztési céloknak egységes képet kell mutatniuk, megvalósításukra legyenek elérhetı források, ezek megvalósítását, eredményeit érezzék magukénak az itt élık. A jövıkép megmutatja, hogy hogyan lehet a jelenlegi nehéz helyzet adottságait felhasználva minıségi élet lehetıségét megteremteni az itt élık számára. 162

A jövıkép sarokelemei Természeti környezet, benne az ember Mozaikos, erdıs, legelıs táj, értékes természeti környezet, európai hírő angolkert. Az itt élık kihasználják, (de nem elhasználják) a természeti környezet nyújtotta lehetıségeket, magas színvonalú tájgazdálkodás folyik, mely a világ számos más helyén szolgál példával a természeti erıforrásokkal való gazdálkodásra. Koordináló szervezet A térségnek van elképzelése, merre fejlıdik, ezt egy programban lefektette, melyet idırıl idıre a lehetıségekhez illeszt. Jól szervezett klaszter mőködik, a koordináló szervezet(ek) képeseket európai szinten is harcba szállni a forrásokért, kezelni az elnyert pályázatokat. Megfelelı minıségő és mennyiségő munkahely megteremtése Az itt megtermelt árukat helyben dolgozzák fel, így lehetséges a munkaképes lakosság helyi foglalkoztatása. Az itt termelt és feldolgozott, önálló márkanévvel rendelkezı bioélelmiszereket régiószerte ismerik és fogyasztják. Az itt élık életminıségét a minıségi, és nem a mennyiségi fogyasztás határozza meg, melyben dominál az itt megtermelt áru, jelentıs az önallátás. A térséget jellemzı sokszínő ökoturisztikai kínálat és szervezett környezetvédelmi oktatás okán sokan ellátogatnak a térségbe, így csökkentve az itt élık elszigeteltségét. A termelésben és a feldolgozásban meghatározóak a családi gazdaságok, az itt élık jól tudnak együttmőködni, közös termelési-értékesítési szövetkezeteket hoztak létre A megfelelı vízkormányzási rendszer és vízvisszatartás együtt ideális állapotot eredményezett mind a természeti környezet, mind a minıségi mezıgazdasági termelés számára. A térség a segélyektıl függı, hátrányos helyzető térségbıl kilépve képes lett az önellátásra, minıségi termékeivel megfelelı jövedelmet biztosít az itt élıknek. Kapcsolat erısítése a külvilággal Élénk gazdasági és kulturális kapcsolat van a környezı térségekkel és a horvátországi falvakkal, a Dráva valóban nem elválasztja, hanem összeköti a két országot. A jó minıségő és olcsó interneten keresztül helyben lehet intézni az ügyeket, információkat szerezni. Lehetséges a távmunka és a helyi feldolgozó kapacitás is igényli a jól képzett szakembereket, ezért egyre több, eddig a városban élı család telepedik meg az Ormánság csendes falvaiban. 163

A jövıkép megvalósíthatósága, fenntarthatósága: A megfogalmazott jövıkép, az abból adódó stratégia, és a konkrét fejlesztési elképzelések egységet alkotnak, de önállóan is fejleszthetı programokat alkotnak. Egyes elemek megvalósulása elısegíti a többi elem fejlıdését. A jövıkép egy erısen a természeti környezetre és az itt élık lehetıségeire koncentráló elképzelés, így biztosított a fenntarthatóság. Ezek a célok összhangban vannak az Európai Unió fenntarthatóságra vonatkozó alapelveivel is. A stratégia mérhetı eredményei 2020-ban: - A terület önellátó, idıszakosan exportálni is tud energiát. - Az erdıtelepítések 10.000 ha ıshonos erdı telepítése lezajlott, ezek kezelése, fenntartása több, mint 1000 embernek ad megélhetést. - Kialakultak azok a turisztikai, kulturális programok, infrastruktúra, ami lehetıvé teszi, hogy akár több napot is itt töltsenek az ide látogatók. - Elkészült a vízkormányzási rendszer, erre alapozva fejlıdésnek indult a minıségi mezıgazdasági termelés, kialakultak az erre alapozott turisztikai szolgáltatások. - Lezajlott a holt és mellékágak rehabilitációja, megoldott a vízutánpótlásuk. - Jól kiépített a terület turisztikai infrastrukturája. - Drávaszabolcs és Barcs között két helyen nyílik határátkelési lehetıség, így élénk gazdasági éskultúrális kapcsolat alakul ki a horvát területekkel. - Fejlett és nagy produktumú az extenzív állattartás, legeltetés, halgazdálkodás, méhészet. - Sellyén élelmiszer feldolgozó üzemek és biomassza tüzeléső erımő mőködik. 164

7 CÉLFA Prioritások I. Gazdaságfejlesztés II. Tájgazdálkodás III. Turizmusfejlesztés IV. Infrastruktúra-fejlesztés V. Szervezet- és intézmény-fejlesztés Intézkedések I. Az egyes közlekedési módok összehangolt, környezettudatos fejlesztése II. A térségi energiaellátáshoz kapcsolódó fejlesztések, különös tekintettel a megújuló energia erıforrások alkalmazására III. A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása IV. A térségi telekommunikációs és informatikai rendszer fejlesztése 1. Intézkedés A mezıgazdasági feldolgozóipar fejlesztése Lefolyástalan területek vízgazdálkodásának kialakítása Az ökoturizmus feltételrendszerének megalapozása a terület teherbíró képességén belül İs-Dráva Programszervezet A tervezett gyorsforgalmi úthálózat, valamint a kialakult központrendszer elérhetıségét támogató fıés alsóbbrendő úthálózat fejlesztése Megújuló és hulladék energia erıforrások hasznosítása Vízkormányzási rendszer kialakítása Az infokommunikáció mőszaki hátterének térségi fejlesztése 165

Prioritások I. Gazdaságfejlesztés II. Tájgazdálkodás III. Turizmusfejlesztés IV. Infrastruktúra-fejlesztés V. Szervezet- és intézmény-fejlesztés Intézkedések I. Az egyes közlekedési módok összehangolt, környezettudatos fejlesztése II. A térségi energiaellátáshoz kapcsolódó fejlesztések, különös tekintettel a megújuló energia erıforrások alkalmazására III. A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása IV. A térségi telekommunikációs és informatikai rendszer fejlesztése 2. Intézkedés A térségi iparágak fejlesztése, ipari versenyképesség növelése A lefolyástalan foltok egyenkénti vizsgálata és tervezése A horgászturizmus fejlesztése A Leader-program mőködtetésének megalapozása A közforgalmú közlekedés szolgáltatási színvonalának javítása, a megszőnt vasúti mellékvonal alternatív hasznosítási lehetıségei Agroenergetikai Park kialakítása A vízellátó rendszer mőködtetése 166

Prioritások I. Gazdaságfejlesztés II. Tájgazdálkodás III. Turizmusfejlesztés IV. Infrastruktúra-fejlesztés V. Szervezet- és intézmény-fejlesztés Intézkedések I. Az egyes közlekedési módok összehangolt, környezettudatos fejlesztése II. A térségi energiaellátáshoz kapcsolódó fejlesztések, különös tekintettel a megújuló energia erıforrások alkalmazására III. A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása IV. A térségi telekommunikációs és informatikai rendszer fejlesztése 3. Intézkedés Ipari park kihasználtságának növelése, a felvállalt tevékenységi körök bıvítése az ipar fejlesztése Mintaprojekt kialakítása A lovasturizmus turisztikai potenciáljának erısítése Leader-csoport létrehozása és tevékenységi körének kialakítása A helyi lakosság hivatásforgalmát és a turisztikai célterületek elérését segítı kerékpárút-hálózat kialakítása Az ivóvíz-szolgáltatás minıségének javítása 167

Prioritások I. Gazdaságfejlesztés II. Tájgazdálkodás III. Turizmusfejlesztés IV. Infrastruktúra-fejlesztés V. Szervezet- és intézmény-fejlesztés Intézkedések I. Az egyes közlekedési módok összehangolt, környezettudatos fejlesztése II. A térségi energiaellátáshoz kapcsolódó fejlesztések, különös tekintettel a megújuló energia erıforrások alkalmazására III. A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása IV. A térségi telekommunikációs és informatikai rendszer fejlesztése 4. Intézkedés Ipari háttér fejlesztése, az alkalmazott ipari technológiák fejlesztése, K+F+I fejlesztése Erdıhaszonvétel A kerékpáros turizmus fellendítése A drávai vízi közlekedés feltételeinek javítása A tésrég szennyvízkezelési problémájának a megoldása Humán erıforrás fejlesztése, oktatás 5. Intézkedés Üzleti infrastruktúra fejlesztése az ipari fejlıdés megalapozása Szemléletváltás mint alapvetı igény az erdıkezelésben A vadászat turisztikai kínálati elemként való megjelenítése A hulladékgazdálkodási tevékenység Humán erıforrás 6. Intézkedés Vállalkozásfejlesztı, támogató szervezetek tevékenységének fejlesztése, inkubátorházak kialakítása 7. Intézkedés Humán erıforrás fejlesztése. A vállalkozások közötti együttmőködések erısítése, a mezıgazdasági és ipari társulások, szövetkezetek A keménylombos állományok kezelése Új erdık, galériaerdık telepítése, Dráva menti galériaerdık kezelése A vízi turizmus lehetıségeinek bıvítése a térségben A falusi turizmus alapjainak megteremtése 168

Prioritások I. Gazdaságfejlesztés II. Tájgazdálkodás III. Turizmusfejlesztés IV. Infrastruktúra-fejlesztés V. Szervezet- és intézmény-fejlesztés Intézkedések I. Az egyes közlekedési módok összehangolt, környezettudatos fejlesztése II. A térségi energiaellátáshoz kapcsolódó fejlesztések, különös tekintettel a megújuló energia erıforrások alkalmazására III. A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása IV. A térségi telekommunikációs és informatikai rendszer fejlesztése fejlesztése 8. Intézkedés Védelmi funkciókat is ellátó erdısávok, erdıfoltok, vadsőrők kezelése 9. Intézkedés Az İs-Dráva Program erdei életközösségeinek ökológiai szerepe a tájgazdálkodásban 10. Intézkedés Mély- és alacsonyártéri haszonvételek Az aktív turizmus adottságainak kiaknázása a versenyképesség növelése érdekében Ifjúsági turizmus fejlesztése Az örökségturizmus feltételeinek megteremtése, avagy hagyományok mentén az Ormánságban 11. Intézkedés Gyephaszonvétel A gasztroturizmus feltételrendszerének kialakítása 12. Intézkedés Szántómővelés Turisztikai infrastruktúra megteremtése a térségben 13. Intézkedés A kisléptékő agrártermelés kialakítása mezıgazdaság fejlesztése 14. Intézkedés Energiaültetvények kialakítása A turizmus mőködési kereteinek megteremtése, TDM létrehozása A turizmus mőködési kereteinek megteremtése, TIR mőködtetése 15. Intézkedés Gyümölcsészet Sellyei termálfürdı fejlesztése, aromaterápiás részleg kialakítása 16. Intézkedés Együttmőködés fokozása a 169

Prioritások I. Gazdaságfejlesztés II. Tájgazdálkodás III. Turizmusfejlesztés IV. Infrastruktúra-fejlesztés V. Szervezet- és intézmény-fejlesztés Intézkedések I. Az egyes közlekedési módok összehangolt, környezettudatos fejlesztése II. A térségi energiaellátáshoz kapcsolódó fejlesztések, különös tekintettel a megújuló energia erıforrások alkalmazására III. A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása IV. A térségi telekommunikációs és informatikai rendszer fejlesztése gazdálkodásban 170

8 PRIORITÁSOK I. PRIORITÁS: Gazdaságfejlesztés Összefoglaló Az Ormánság társadalmi-gazdasági felzárkóztatásának alapfeltétele az innováción, az új elképzelések megvalósításán alapuló gazdasági szerkezetváltás. A térség gazdasági szerkezete nem ipari jellegő, a vállalkozások többsége leginkább alacsony feldolgozottsági szinten termel, és csak minimális helyi és mikrokörzeti munkaerıt képesek lekötni. A térség gazdasági szerkezetében a magasabb hozzáadott értéket elıállító ágazatok irányába történı hangsúlyeltolódás lenne kívánatos. Az innováció megalapozza a vállalkozások versenyképességét. Mindehhez a külföldi mőködı tıke bevonása nélkülözhetetlen. E tekintetben viszont országos összehasonlításban a Dél-dunántúli régió meglehetısen elmaradott, az Ormánságot mint periférikus területet pedig még inkább elkerülték a külföldi befektetık. A térségben lezajlott privatizáció sajátossága volt a tıkehiány. Új tıke csak területileg koncentráltan, egyes ágazatokhoz kapcsolódóan jelent meg. Gazdasági fellendülés mindenekelıtt a mőködı tıke erıteljesebb bevonásától várható, melynek intézményi, infrastrukturális, humán erıforrás keretfeltételeit szükséges megteremteni. Elsıdleges cél a terület komplett rehabilitációja és fejlesztése oly módon, hogy annak hosszú távú haszonélvezıi a helyben élı emberek legyenek, életminıségük fenntartható módon javuljon. A gazdaságfejlesztési fejezet külön hangsúllyal kezeli a mezıgazdálkodási, ipari és feldolgozóipari ágazatokat, valamint kiemeli a versenyképes gazdasági szerkezet, a gazdasági környezet és a vállalkozók helyzetének segítését. A gazdaságfejlesztési prioritás struktúrája az alábbi módon épül fel: Átfogó cél A tervezési terület társadalmi-gazdasági felzárkóztatása a helyi erıforrások optimális kihasználásával, a fenntartható fejlıdés elveinek szem elıtt tartásával. Stratégiai célok - A gazdaságszerkezet modernizálása, a térségi innováció szerepének erısítése. - A minıségi és térségre jellemzı termékeket elıállító integrált gazdaság fejlesztése. - Munkahelyteremtés, a vállalkozások munkahelymegırzı képességének erısítése, alternatív foglalkoztatási lehetıségek kialakítása. - A térségi kohézió erısítése, a határ menti együttmőködésben rejlı gazdasági lehetıségek jobb kihasználása. - A térségi mezıgazdaság ökológiai szemlélető fejlesztése. - A térségi ipar fejlesztése. - A környezet védelmének elısegítését szolgáló fejlesztések. Fejlesztési prioritások 1. Mezıgazdasági fejlesztések: mezıgazdasági feldolgozóüzemek, módszerek a megfelelı birtokmérető agrártermelésre alapozva. 171

2. Ipari fejlesztések. 3. Az ipari parkok kihasználtságának növelése, a tevékenységi kör bıvítése (hıerımő, kertészet stb.). 4. Ipari szolgáltatások fejlesztése. Jövıkép Misszió Stratégiai célok a gazdaságfejlesztésben Cél a helyi adottságokra és lehetıségekre alapozott, de a környezeti és az egyéb értékeket nem károsító gazdasági fejlıdés kialakítása, mely megfelelı infrastruktúrára alapozott, növeli a helyi gazdasági, beruházási, innovációs aktivitást, és a helyi lakosság életkörülményeit jelentıs mértékben javítja. Az érintett települések és terület olyan mértékő gazdasági fejlesztése, mely elısegíti a gazdasági szerkezetváltást és stabilitást eredményez, a lakosság számára biztos jövedelemszerzési lehetıséget biztosít (ellensúlyozva ezzel az elvándorlást és ösztönzi az átgondolt családtervezést) mindig szem elıtt tartva a környezet állapotának megóvását, így segítve elı a térség felzárkózását. A gazdaság különbözı ágazatainak fejlesztése. Innovatív termelés, tıkevonzó képesség fejlesztése, gazdasági szerkezetváltás erısítése a helyi adottságokra alapozottan. 172

I. Prioritás Gazdaságfejlesztés I/1. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: A mezıgazdasági feldolgozóipar fejlesztése A térségben elıállított termények, a kisléptékő termelésre alapozott feldolgozóipar fejlesztése. Jó minıségő élelmiszerek feldolgozása. Az érintett területen gyakorlatilag nincs feldolgozóipar, feldolgozóüzem létesítése indokolt, a termények feldolgozása helyben javasolt. Az intézkedésen belül az alábbi beavatkozások szükségesek: szükséges terménymennyiség elıállítása, megfelelı gazdasági körülmények kialakítása a feldolgozóüzemek létesítéséhez, mezıgazdasági terménystruktúra változtatása, háttér-infrastruktúra megteremtése, bioélelmiszerek feldolgozása egy helyen, négy helyszínen pedig gyümölcsaszaló, szárító berendezések, lepárló üzemek létesítése. Sellyei Ipari Park Önkormányzatok, vállalkozók, helyi lakosság, gazdálkodók, beruházók Az érintett önkormányzatok, a fejlesztési elképzelések megvalósításában részt vevı vállalkozások, gazdálkodók, lakosság mőködı feldolgozóüzemek kapcsolódó mezıgazdasági fejlesztések Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: a térségi termények felvásárlása győjtögetett termékek felvásárlása, feldolgozása realizált bevételek a lakosságnál, gazdálkodóknál, önkormányzatoknál a térség GDP-jébıl a feldolgozóipari ágazat arányának növekedése a térség gazdasági súlyának erısödése beáramló magántıke 173

I. Prioritás Gazdaságfejlesztés I/2. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: A térségi iparágak fejlesztése, ipari versenyképesség növelése. Marketingtevékenység kialakítása. Munkahelyek számának növelése, a gazdasági aktivitás erısítése a versenyképesség növelésével. A térségben mőködı ipari tevékenység alacsony színvonalának javítása révén számos kisvállalkozás mint beszállító indulhat fejlıdésnek. A jelenleg is megtermelt termékek nagy része a térségen kívül kerül feldolgozásra. A jelentıs számú munkanélküliség enyhítése szükséges a térségben. Kedvezı gazdasági környezet megteremtése a betelepülni szándékozó cégek számára, illetve a térség iparfejlesztés szempontjából vonzóvá tétele. Jobban kihasználni a határ közelségét és a fejleszthetı, képezhetı munkaerı meglétét. Versenyképesség növelése. A vállalkozások együttmőködésének fejlesztése, beszállítói kapcsolatok kialakítása. Ipari tevékenységre alkalmas területek kijelölése, a piacra való bevezetése, kiajánlása. Közös marketingtevékenység kialakítása a piacra jutás feltételeinek kialakítása érdekében. Az İs-Dráva Program által érintett települések, mikrotérségi központok. Az érintett önkormányzatok, vállalkozók, helyi lakosság, Kereskedelmi és Iparkamara, vállalkozásfejlesztı szervezetek, vállalkozások, Ipari Park, ITDH. Az érintett vállalkozások, a helyi önkormányzatok, a települések lakossága. a térség gazdasági kínálatának, termékeinek színesebbé válása nagyobb gazdasági aktivitás, magasabb hozzájárulás a térség GDP-jéhez újabb ipari vállalkozások, cégek megjelenése Hatásindikátorok: a térségbe áramló valuta és tıke révén a gazdaság pozitív hatásainak erısítése a feljıdés GDP-re gyakorolt hatásának növekedése csökkenı munkanélküliség 174

I. Prioritás Gazdaságfejlesztés I/3. Intézkedés Ipari park kihasználtságának növelése, a felvállalt tevékenységi körök bıvítése az ipar fejlesztése Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Munkahelyek számának növelése, a gazdasági aktivitás erısítése. A jelenlegi adottságok lehetıvé tennék az Ipari Park jobb kihasználását, további fejlesztésekkel új vállalatok, termelı üzemek betelepítése megvalósítható volna. További infrastrukturális fejlesztések, illetve további megtelepedést elısegítı intézkedések, kedvezmények, támogatási rendszerek kidolgozása annak érdekében, hogy a Sellyei Ipari Parkban elısegítsék a cégek letelepedését. Sellye Sellye önkormányzata, vállalkozók, Kereskedelmi és Iparkamara, ITDH. Az érintett vállalkozások, az önkormányzat, Sellye és a környezı települések lakossága, a kapcsolódó vállalkozások. fejlıdı térségi ipar szolgáltatási infrastruktúra minıségi javulása A hozzáadott érték növelésével javuljon a gazdaság jövedelemtermelı képessége és ezáltal a helyi életszínvonal versenyképesség javulása Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: megtelepedett cégek számának növekedése csökkenı munkanélküliség a fejlesztésekhez elnyert pályázati források növekedése önkormányzati adóbevételek növekedése a térségbe áramló valuta és tıke révén a gazdaság pozitív hatásainak erısödése nagyobb hozzájárulás a térségi GDP-hez a térség népességmegtartó képességének növekedése 175

I. Prioritás Gazdaságfejlesztés I/4. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Ipari háttér fejlesztése, az alkalmazott ipari technológiák fejlesztése, K+F+I fejlesztése Az iparhoz kapcsolódó, annak hátterében mőködı ágazatok fejlesztése. A kialakítandó ipari park megfelelı alapot jelent a jelenlegi szinten mőködı ipari tevékenységekhez, azonban az ipari park további fejlesztése mellett elengedhetetlen a K+F+I feltételeinek fejlesztése, illetve az ilyen tevékenységek térségbe vonzása, telepítése. Az Ipari Parkra alapozva szoros együttmőködést célszerő kialakítani a pécsi és kaposvári egyetemmel, a régióban mőködı kutatóintézetekkel, egyéb oktatási intézményekkel, elsısorban a Sellyei Mezıgazdasági Szakközépiskolával. Érdemes az esetleg betelepülı ipari cégeket K+F+I tevékenységre is sarkallni. Sellye és középtávon a települések. Sellye önkormányzata, Sellyei Ipari Park, a további érintett önkormányzatok, vállalkozók, Kereskedelmi és Iparkamara, ITDH, DDRFÜ, Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat, Regionális Innovációs Centrum. Az érintett cégek, vállalkozások, önkormányzatok, a települések lakossága, Ipari Park. K+F+I tevékenységek megjelenése kapcsolódó ipari beruházások a térségben elıállított termékek feldolgozottsági szintjének növelése tisztább környezet további ipari cégek megjelenése a térségben jól képzett szakemberek térségben tartása a bevételek növekedése az ipar további erısödése 176

I. Prioritás Gazdaságfejlesztés I/5. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Üzleti infrastruktúra fejlesztése az ipari fejlıdés megalapozása Az infrastrukturális fejlesztések, illetve megfelelı pénzügyi feltételek révén a beruházások számára vonzóbb feltételek kialakítása. A mőködı tıke térségbe történı beáramlásának elısegítése, a térségi vállalkozások versenyképességének javítása. A már mőködı ipari vállalatok mellé szükséges elısegíteni új cégek megtelepedését. A vállalkozások és a vállalkozásfejlesztı szervezetek közötti kommunikáció elısegítése szükséges. Ehhez elengedhetetlen a mikrotérségi központokban való pénzügyi szolgáltatások fejlesztése, a vállalkozásfejlesztı hivatalos szervek fejlesztése, az e-kereskedelem, e-bank feltételeinek széles körő kiépítése, alkalmazásuk elterjesztése. İs-Dráva Program területe. Az érintett önkormányzatok, Ipari Park, Kereskedelmi és Iparkamarák, ITDH, vállalkozói központ, pénzintézetek. A vállalkozók, cégek, vállalatok, beruházók, Ipari Park, pénzintézetek. pénzügyi szolgáltatások fejlıdése versenyképesség javulása jobb kommunikáció a gazdaság szereplıi között jobb pályázási feltételek fokozódó ipari termelés csökkenı munkanélküliség tıkebeáramlás a térségbe a térség GDP-jének növekedése az adóbevételek növekedésével 177

I. Prioritás Gazdaságfejlesztés I/6. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Vállalkozásfejlesztı, támogató szervezetek tevékenységének fejlesztése, inkubátorház kialakítása A térség induló vállalkozásainak segítése, a vállalkozások közötti kooperáció erısítése, a mőködı tıke térségbe történı beáramlásának elısegítése, a térség vállalkozásai versenyképességének javítása, illetve mindezeken keresztül a térségi gazdaság élénkítését támogató szervezetek fejlesztése. A helyi gazdaságot kiszolgáló és annak fejlıdését elırelendítı szolgáltatások tekintetében sok a hiányosság, ami részben annak köszönhetı, hogy kevés a térségben az olyan, térben is jól meghatározható üzleti szolgáltató központ, mely integrálja a szolgáltatásokat, az információkat és a kereskedelem fejlesztése érdekében tett erıfeszítéseket, illetıleg maguk a szolgáltatások és a háttér-infrastruktúra is hiányosak. A vizsgált területen inkubátorház nincsen, a térségben található három ipari park közül pedig ténylegesen csak kettı (a Barcsi Ipari Logisztikai és Üzleti Park és a Serena Ipari Park Siklós) mőködik. Az érintett kistérségekben a vállalkozásfejlesztési szervezetek közül jelenleg csak a Barcsi Vállalkozási Övezetet is mőködtetı Somogy Megyei Vállalkozói Központ rendelkezik állandó irodával (Barcs), a többi szervezet (ITDH, kamarák) nem, vagy csak idıszakos jelleggel képviselteti magát a térségben. Szükség van arra, hogy a helyi kínálat bıvüljön és a szolgáltatások színvonala emelkedjen, illetve, hogy a vállalkozások is olyan színvonalas elhelyezéshez, irodához, irodai és egyéb kapcsolódó infrastruktúrához jussanak, ami növeli versenyképességüket, és amely révén jobban képesek megfelelni ügyfeleik, partnereik elvárásainak. Üzleti szolgáltatások bıvítése. A vállalkozásfejlesztés hivatalos szervezeteinek kamarák, MVA közelítése a vállalkozásokhoz, másrészt a vállalkozások is könnyen és lehetıleg helyben elérhessék szolgáltatásaikat. Elıadások, üzleti-szakmai találkozók, képzési programok szervezése. Inkubátorházak létrehozása, amelyek széles körő kedvezményekkel (pl. kedvezményes bérleti díjak) és szolgáltatásokkal (pl. pénzügyi, jogi és adótanácsadás) segítenék az induló kis- és középvállalkozásokat a három kistérségben. Vállalkozásfejlesztı szervezetek fejlesztése, tevékenységi körük bıvítése: pályázatíró, tanácsadó, marketing támogató szerep fejlesztése. A meglévı ipari parkok továbbfejlesztése, kooperációs lehetıségeik bıvítése. A tervezési terület. 178

Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: A vállalkozók, a települések önkormányzatai, Somogy Megyei Vállalkozói Központ, a térségi ipari parkok: Barcsi Ipari Logisztikai és Üzleti Park, Serena Ipari Park Siklós, Sellyei Ipari Park, megyei kereskedelmi és iparkamarák, ITDH irodák. Önkormányzatok, a helyi vállalkozók és nonprofit vállalkozások, valamint a helyi lakosság. üzleti szolgáltatások bıvülése újonnan létrejövı vállalkozásfejlesztı társaságok a térségben megjelenı, betelepülı új vállalkozások Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: gazdasági aktivitás növekedése helyi jövedelmek emelkedése a térségbeli vállalatoknál technológiai fejlıdés, a hozzáadott érték növekedése fenntartható fejlıdés tisztább környezet üzleti szolgáltatások háttér-infrastruktúráját jelentı intézményi feltételek kialakulhatnak javul a vállalkozások mőködési feltétele és hatékonysága, erısödik a vállalkozói aktivitás kisvállalkozói réteg erısödhet a pályázatokon való szereplés, támogatások elnyerési aránya javul életminıség javulása 179

I. Prioritás Gazdaságfejlesztés I/7. Intézkedés Humán erıforrás fejlesztése. A vállalkozások közötti együttmőködések erısítése, a mezıgazdasági és ipari társulások, szövetkezetek fejlesztése Célja: A vállalkozások közötti együttmőködés fokozása, beszállítói körök bıvítése. A mezıgazdasági termelık összefogása, érdekegyeztetése alapvetı fontosságú. A szervezett mezıgazdasági termelés eredményeképpen a termelık nagyobb hatékonysággal és jövedelemezıséggel képesek dolgozni. Az ipari ágazat szövetkezése szintén a hatékonyság és a jövedelmezıség fokozását eredményezi. A szövetkezeti forma alkalmasabb a mezıgazdasági támogatások lehívására. Indoklás: A szakmai rendezvények, kiállítások rámutathatnak az összefogás, együttmőködés elınyeire. Beszállítói hálózatok, gazdasági klaszterek jönnek létre, illetve bıvülnek. A kialakuló együttmőködési formák a termelési struktúra egymásra építésével és a hasonló tevékenységek összekapcsolásával javítják a vállalkozások mőködési hatékonyságát, ami hosszabb távon versenyképességük javulását és egy fejlıdıképes vállalkozói kör kialakulását eredményezheti. Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: A vállalkozások közötti együttmőködések ösztönzésére javasolt vállalkozói fórumok, specifikus csoportok létrehozása, kiállítások szervezése, melyek alkalmasak a személyes kapcsolatok mélyítésére, szakmai tapasztalatok, információk kicserélésére, partnerkapcsolatok kialakítására. A vállalkozások és érdekvédelmi szervezeteik közötti kommunikáció élénkítésére találkozókat érdemes szervezni a vállalkozásfejlesztı szervezetek kezdeményezésére. A termelık szövetkezeti mintára történı összefogása, érdekeik képviselete, a termelés támogatása mind materiális, mind immateriális szinten, egészen akár a közös kereskedelmi, marketingtevékenységig. Az ipari vállalatok, vállalkozások esetében az ágazat összefogása, a beszállítói körök szélesítése, érdekképviselet lehet a cél. Gazdasági klaszterek létrehozása, fejlesztése. A tervezési terület. A vállalkozók, a települések önkormányzatai, térségi mezıgazdasági, ipari cégek, gazdák-termelık, Baranya, illetve Somogy megyei kereskedelmi és iparkamarák, Somogy Megyei Vállalkozói Központ, Alapítvány a Vidéki Kis- és Középvállalkozások Fejlesztéséért (Pécs), ITDH Baranya megyei, illetve dél-dunántúli regionális képviseletei. 180

Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Önkormányzatok, a helyi vállalkozók és nonprofit vállalkozások, valamint a helyi lakosság. szakmai rendezvények, kiállítások és résztvevıinek száma vállalkozói fórumok, találkozók és résztvevıinek száma sikeres partnerkeresések, új beszállítói kapcsolatok beszállítói hálózatok tagjainak növekvı száma gazdasági klaszterek és tagjainak növekvı száma kiállítások, szakmai fórumok mezıgazdasági, ipari termelés fokozódása javul a vállalkozások mőködési feltétele és hatékonysága, erısödik a vállalkozói aktivitás kisvállalkozói réteg erısödhet a pályázatokon való szereplés, támogatások elnyerési aránya javul 181

II. PRIORITÁS: Tájgazdálkodás Az intézkedéseket területi alapon terveztük meg. Nem egy-egy ágazat tehát az intézkedések tárgya, hanem egy-egy ökológiai egységet képezı terület, amely komplex haszonvétellel tartható fönn. Ez a kategorizálás felel meg a tájgazdálkodás szemléletének. A természetes vízvisszatartás, az erre épülı tájgazdálkodás bevezetése hosszú idı, nemzedékek élete lehet. Mintaprogramokon keresztül, a társadalmi/természeti viszonyok folyamatos javításán keresztül vezethetı csak be. Nem rendelkezünk tapasztalattal arról, hogy egy ekkora területen egy ilyen horderejő program milyen hatásokkal járna. Ilyen idıtávon fejlesztési program nélkül az Ormánság minden esélyét elveszíti a talpra állásra, valószínőleg bekövetkezik egyfajta gettósodás, a maradék tevékeny ember elvándorlása a térségbıl, a természeti környezet hanyatlása. Sajnos be kell látni, hogy sem a gazdasági, sem a társadalmi és jogi környezet nem segíti egy jól mőködı tájgazdálkodási program bevezetését. Ahogy egy témával foglalkozó szakember megfogalmazta az alapkérdést: Lehet egy rosszul mőködı rendszerben egy jól mőködı alrendszert létrehozni? Azt gondolom, a mi esetünkben a mostani idıkben a nem a válasz, de talán éppen az İs-Dráva Programokon keresztül változni fognak a külsı tényezık is. 182

II. Prioritás II/1. Intézkedés Tájgazdálkodás Lefolyástalan területek vízgazdálkodásának kialakítása Célja: A vízvisszatartó vízgazdálkodás lehetıségének vizsgálata, majd megvalósulása. Ezen belül az alacsonyabb fekvéső területeknek nagyvíz idején a rendszeres vagy alkalmankénti elárasztása, a megfelelı vízháztartást mőködtetı növényborítottság (ökológiai rendszerek) kialakítása. Közvetett, de nem lényegtelen célja a helyi klíma kedvezı befolyásolása, kiegyenlítettsége. Indoklás: A vízvisszatartó vízgazdálkodás legfontosabb területei a lefolyástalan foltok, és azokon belül is azok, amiken a Dráva mellékvízfolyásaiból gravitációsan szétteríthetı a víz. A beavatkozás kedvezı hatása akkor érvényesül legjobban, ha a víz szétterítése a víz jelentıs visszatartására alkalmas ökológiai rendszereken történik (vizes élıhelyek, erdı, gyep). Az intézkedés tartalma: Ki kell jelölni minden lefolyástalan folt esetében az optimális gazdálkodási módot. Meg kell határozni az erdık, legelık, vizes élıhelyek helyét, az ezekkel kapcsolatos kezelések módját. Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: A megfelelı mőtárgyak kiépítése egyrészt a víz szétterítéséhez, másrészt a vízelvezetı árkokon kifolyó vízmennyiség szabályozásához. Egyes esetekben a vízelvezetı árkok végleges fölszámolása. Megfelelı növényborítás kialakítása: a szántómővelés fölszámolása, erdık, gyepek, vizes élıhelyek (állandó és idıszakos tavak, mocsarak, lápok) létrehozása. A lefolyástalan foltokat övezı győrők pufferzóna szerepének kialakítása: erdık és gyepek fönntartása vagy telepítése. A vízkormányzás rendjének és szervezeti-intézményi mőködtetésének kidolgozása, a rendszer megvalósítása. KÖVIZIG, Ormánság Alapítvány, önkormányzatok, vízitársulatok, horgászegyesületek, a telkek tulajdonsai. Közvetlenül a lefolyástalan foltokban gazdálkodók. Közvetve az Ormánság egész lakossága. Vízügyi tervek az egyes lefolyástalan foltokra. Megépített mőtárgyak félesége és száma. A vízzel ellátható foltok száma, összes területe. Állandó és idıszakos tavak területe. A mővelési ágak aránya (erdı, vizes élıhely, gyep). Hatásindikátorok: Az átalakított (fölszámolt) szántók összes területe. A vízkormányzást végzı új szervezetek vagy intézmények. 183

II. Prioritás II/2 Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: Tájgazdálkodás A lefolyástalan foltok egyenkénti vizsgálata és tervezése A tervezési terület mintegy 15%-a lefolyástalan terület. A vízvisszatartásra kijelölt lefolyástalan foltok hidrológiai, ökológiai (botanikai, zoológiai) és gazdálkodási jellemzıinek megismerése. A szükséges beavatkozások és a gazdálkodás tervezése. A vizsgálat eredménye mutatja meg, hogy mely foltokban lehetséges a vízgazdálkodás helyreállítása. Ahol lehetséges, ott a vízgazdálkodás és a területhasználat tervezése is csak a vizsgálat eredménye alapján lehetséges. Vonatkozó adatok összegyőjtése, testreszabása. Adatfeldolgozás: adatok elemzése, egyszerősítése, összevonása, ábrázolhatóvá tétele, számítógépes földolgozása. Terepbejárás: Hidrológiai vizsgálatok. Ökológiai vizsgálatok. Területhasználat vizsgálata. Beavatkozások és a gazdálkodás megtervezése foltonként. Közremőködı szervezetek: Aquaprofit Zrt., Pécsi Egyetem, Ormánság Alapítvány, Dráva Alapítvány, DDNP, DDKÖVIZIG, Kaposvári Egyetem, GATE Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Az érintett települések gazdálkodói. Vizsgálati eredmények foltonként: ökológiai, gazdálkodási és hidrológiai szakmai tanulmányok. Tájgazdálkodási terv foltonként. 184

II. Prioritás II/3. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: Tájgazdálkodás Mintaprojekt kialakítása A tájgazdálkodás kísérleti komplex kialakítása egy áttekinthetı mérető és az Ormánságban tipikusnak mondható területen. A kísérleti eredmények beépítése a teljes tervezési területre vonatkozó tervbe. Az İs-Dráva Program példa nélküli fejlesztés, amelynek tervezése csak számos kísérleti eredmény tapasztalataival fejezhetı be. A Markóci mintaprojekt komplex (területalapú) kísérlet, amelyet kiegészíthetnek az ágazati (pl. erdészeti, halászati, gyümölcsészeti) mintaprojektek. Tó létesítése és halászati haszonvétele, illetve vizesélıhelyrehabilitáció a Korcsina-csatorna mentén. A Fenéki-mocsár rehabilitálása. Erdıtelepítések. Alkalmazkodó gyümölcsészet, gyümölcs tájfajtagyőjtemény. Természetes erdı szukcesszió a régi legelı területén. Legeltetéses állattartás újrahonosítása. A szennyvíztisztítás összekapcsolása a vizesélıhelyek rehabilitációjával. Ház körüli önellátó gazdálkodás újraélesztése és fejlesztése. Természeti értékek védelem alá helyezése és kezelése. Ingatlantulajdonok, illetve használatok rendezése (vásárlás, bérlés, együttmőködés a tulajdonossal), földterületek közösségi használatba helyezése (legelı, erdı). Képzések a tájgazdálkodás körébıl. Markóci Önkormányzat, Ormánság Alapítvány, Hélix Alapítvány Markóc teljes lakossága Mővelésiág-változások. szántóból és gyepbıl erdı: 80-100 ha, gyepbıl tó és mocsár: 10-15 ha. Természetvédelmi oltalom alá helyezett terület nagysága: 30-40 ha. Markóci területen álló gyümölcs tájfajták száma: 250-300 tájfajta. Legelın tartott állatok mennyisége: mintegy 30 számosállat. Kismérető saját szennyvíztisztító. Az önkormányzat tulajdonába került (és közös használatra bocsátott) föld területe: 30 ha (mérete bizonytalan, nem elıre jelezhetı). Együttmőködési megállapodások a területtulajdonosok és az önkormányzat között: 3 db (száma bizonytalan, nem elıre jelezhetı). 185

Hatásindikátorok: Képzéseken részt vett lakosok száma: 20-25 fı. Az önellátás mértékének növekedése. A biológiai diverzitás és a táj mozaikosságának jelentıs növekedése. A lakosság életminıségének fokozatos javulása. 186

II. Prioritás II/4. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Tájgazdálkodás Erdıhaszonvétel Az erdı területi arányának 53%-ra emelése. Az erdı valamennyi funkciójának kihasználása: vízháztartás szabályozása; jóléti funkciók; az ökológiai körforgásban szerepének betöltése, a táj arculatában meghatározott szerepe (mozaikos, erdıs-ligetes táj), megújuló energia, főrészáru, haszonvételek stb. A jelenleg erdıként nyilvántartott területek az összes terület 31%-át teszik ki. Az erdı arányának emelése közelít az eredeti70-80%- oshoz. Az új erdıket általában olyan helyekre terveztük, ahol eredetileg is erdı volt. Az erdıfunkciók rehabilitálása vegyes korú, vegyes fajú és helyi fajokból álló, termıhelyálló erdıket igényel. Ilyen erdıkbıl csak néhány % van az Ormánságban. Ezeket telepíteni kell. A meglévı erdık számottevı mértékben csak faanyag szolgáltatást végeznek. A többi funkció visszaállítása elengedhetetlen a táj stabil, és emberi haszonvételeket tartósan biztosító mőködéséhez. A nagyobb kiterjedéső vagy sőrő mozaikos szerkezetet alkotó erdı szerepe a vízgazdálkodás fönntartásában nélkülözhetetlen. Az erdı lehet az Ormánság legfıbb és legbiztonságosabb jövedelemforrása. Az erdıtelepítés megfelelı támogatásának tervezése; a támogatás kikényszerítése. (Az erdı megtérülése igen lassú, így az erdıtelepítést ösztönözni/finanszírozni kell.) Erdıtelepítések tervezése, mővelési ág változtatások lebonyolítása. A tartós erdıborítás technológiai kísérletei (erdészeti mintaprojektek). Erdészeti képzés a területtulajdonosok számára. Birtokrendezés. Erdıtelepítés megvalósítása. Duna-Dráva Nemzeti Park, FVM, Pro Sylva Egyesület, Erdıfelügyelıség, Palocsa Egyesület Ormánság Alapítvány, Dráva Alapítvány, érintett önkormánzatok. Erdıtelepítı gazdálkodók Elvégzett erdıtelepítések (ha). Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Birtokrendezés eredményei: táblaegyesítések és cserék, területvásárlások. Erdészeti tanfolyamot végzettek száma. 187

II. Prioritás II/5. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Tájgazdálkodás Szemléletváltás mint alapvetı igény az erdıkezelésben Kiemelt szempont a térség ıshonos fafajtáinak telepítése, illetve az egyéb telepítések során vertikálisan tagolt erdıkbe kocsányos tölgy, bükk, gyertyán, hárs, kıris, juhar fafajok telepítése. Az erdıgazdálkodási ágazat, tulajdonosok, kezelık, törvényhozók a térség ökológiai adottságait figyelembe véve az élıhelyi egyensúlyra törekedjenek, a vadállomány és az erdei életközösség között. A természeti adottságok, az ıshonos fajták megırzése kiemelt jelentıségő, mind gazdasági, mind környezetvédelmi, vagy akár tájgazdálkodási viszonylatban. Mindezek érdekében változtatni szükséges az eddig jellemzı elvi-gyakorlati megoldásokon, szemléleten. İshonos fafajok telepítése. Többek között kocsánytalan tölgy, bükk, hárs, kıris gyertyán, juhar, vadgyümölcsfák telepítése. Az erdıgazdálkodásban érintett szereplık hozzáállásának megváltoztatása. Megfelelı oktatás, képzés, az erdıgazdálkodás térségbeli megújításának megismertetése a szereplıkkel. Széles körő tapasztalatcsere. Erdıs területek, árterek, holtágak mente, erdısítésbe bevonandó területek Mecseki Erdészeti Rt., DDNP igazgatósága, a természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek igazgatósága, az érintett önkormányzatok, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, az érintett települések lakossága, fafeldolgozó üzemek, erdıtulajdonosok, erdıkezelı szervezetek. A lakosság, erdészet, ökoturisták, fafeldolgozó vállalkozók. az ıshonos fafajták térnyerése változatos képet mutató és fenntartható erdık szemléletváltás, az erdık megfelelı, korszerő kezelése vegyes korú, vertikálisan tagolt erdık az átalakított erdık hosszú távon gazdaságilag is hasznosíthatóvá válnak élıhelyi egyensúly megteremtése 188

II. Prioritás II/6. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Tájgazdálkodás A keménylombos állományok (gyertyános-kocsányos tölgyesek, tölgy-kıris-szil ártéri erdık) kezelése Természetszerő erdıgazdálkodás megteremtése, ıshonos fafajok visszatelepítése, az adott termıhelyi potenciált maximálisan kihasználó természetszerő erdıtársulások létrehozása. A térségben megvalósítható a természetszerő erdık kialakítása, minden adottság megvan a ıshonos fafajú társulások létrehozásához. a középmagas fekvéső, illetve félnedves helyeken tölgy/kıris/szil ártéri és ligeterdık telepítése magasabb fekvéső helyeken gyertyános, kocsányos tölgyes telepítése vadgyümölcsfák, cserjék telepítése az erdık gondos kezelése, pl. vadvédelem A tervezési terület Mecseki Erdészet Rt., vállalkozók Lakosság, ökoturisták, erdészet, vállalkozók, helyi lakosság változatos erdıkép ıshonos fafajok átalakult erdıkép: nemes nyárasok és a rövid vágásfordulójú nemesített lágylombos társulások helyén újra az ıshonos növények telepednek meg korszerő erdıgazdálkodás megújított erdık több évtizedre szóló szálalási beavatkozás 189

II. Prioritás Tájgazdálkodás II/7. Intézkedés Új erdık, galériaerdık telepítése, Dráva menti galériaerdık kezelése Célja: A vízkormányzáson alapuló ıshonos, termıhelyálló fafajokból ligeterdık telepítése, középmagas és magas fekvéső szintek erdısítése. A termıhelyi viszonyoknak megfelelıen kiválasztott fafajokból egy többszintő, elegyes erdıkép kialakítása. Indoklás: A termıhelyet legjobban hasznosító és önmagát késıbb egyensúlyban tartó társulások kialakítása szükséges. İshonos fafajokból élhetı természeti környezet kialakítása, illetve majdani Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: gazdasági célokra való hasznosítása. A Dráva árterébıl indulva a középmély helyekig bokorfőzesek, főz-nyár ligeterdık telepítése (esetleg éger). Középmagas és magas fekvéső szintekre gyertyánoskocsányos tölgyesek, tölgy-kıris-szil erdık, vadgyümölcsösök telepítése. Az İs-Dráva Program által érintett területek. Mecseki Erdészet Rt., vállalkozók, helyi lakosság, Vízügyi Igazgatóság. Az érintett vállalkozások, a helyi önkormányzatok, a települések lakossága, Mecseki Erdészet Rt. újonnan telepített erdık, galéria- és ligeterdık Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: ıshonos fafajták elterjedése az erdıgazdálkodás fejlıdése az ökoturizmus alapjainak fejlıdése csökkenı munkanélküliség 190

II. Prioritás II/8. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Tájgazdálkodás Védelmi funkciókat is ellátó erdısávok, erdıfoltok, vadsőrők kezelése Az erdısávok révén a természetes élıvilág gazdagítása, megfelelı élıhelyek biztosítása az apróvadak vagy az ızállomány számára. A nagyüzemi mezıgazdasági termelés miatt megszőnt a természetes táji tagoltság. Az utakat kísérı fasorok, erdısávok eltőnésével mikroklimatikus változások álltak be, illetve a természetes élıhelyek sérültek. Szélvédı fasorok telepítése. Mezıvédı erdısávok telepítése. Erdıfoltok, vadsőrők telepítése. Mezıgazdasági területek mentén. Mecseki Erdészet Rt., önkormányzatok, gazdálkodók. Gazdálkodók, önkormányzatok, helyi lakosság utak menti fasorok megjelenése fokozódó természetes táji tagoltság új mezıvédı erdısávok csökken a szél sebessége, így csökken a mezıgazdasági területek kiszáradása csökken a növények párologtatási vesztesége nı a terméshozam, gyarapodik az apróvadállomány a ragadozó madarak élıhelyének növekedésével együtt nı az állományuk produktívabb, hatékonyabb mezıgazdaság kisebb öntözési költségek nagyobb hozzájárulás a térségi GDP-hez új munkahelyek létesülnek 191

II. Prioritás Tájgazdálkodás II/9. Intézkedés Az İs-Dráva Program erdei életközösségeinek ökológiai szerepe a tájgazdálkodásban Célja: Olyan fafajok telepítése, melyek nagyobb vízvisszatartó képességgel rendelkeznek. Indoklás: Az áradások során jelentkezı többletvíz, a csapadék megtartása kiemelt jelentıségő, azaz a talajvíz, a pangó vizek, az állóvizek és a mozgó vizek megtartása elsıdleges. Az intézkedés tartalma: A talajvíz megkötése érdekében füzek égerek, fekete nyárasok telepítése. A pangó víz minél további megtartásáért az idıszakosan vízbıséget és szárazságot tőrı fafajok telepítése: kocsányos tölgy, fehér nyár. Az állóvizek, lápok, mocsarak megtartása. Mozgó vízfelületek, patakok mentén kırisesek, égeresek. A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Az İs-Dráva Program területe Mecseki Erdészet Rt., önkormányzatok, vállalkozók. Mecseki Erdészet Rt., ökoturisták, természetbarátok, gazdálkodók, a helyi lakosság. nagyobb erdısültség változatosabb táj magasabb minıségő erdei életközösség kedvezıbb feltételek az erdıgazdálkodás számára, optimális fatermesztési viszonyok kialakulása fafajok bıvülése, a biológiai sokféleség gyarapodása erdei életközösség magasabb minısége jól képzett szakemberek térségben tartása gazdaságosabb erdıgazdálkodás kedvezıbb mezıgazdasági feltételek a talajok nagyobb vízgazdálkodási egyensúlya 192

II. Prioritás II/10. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: Közremőködı szervezetek: Output indikátorok: Tájgazdálkodás Mély- és alacsonyártéri haszonvételek A rehabilitált vízháztartású mélyárterek kialakítása a lefolyástalan területeken a vízvisszatartás és a győjtögetı haszonvétel céljából. Az İs-Dráva Program leglényegesebb hatása a mély fekvéső lefolyástalan (a mélyártéri funkciót nyújtó) területekre lesz. A mélyárterek vizes élıhelyei részben a hagyományos haszonvételek felelevenítését teszik lehetıvé, részben az azokra épülı modern haszonvételeket. Az Ormánság sok (mozaikos tájszerkezetet nyújtó) mélyártere a megfelelı vízháztartás egyik fı motorja (a másik az erdı). A mélyárterek haszonvétele annak ellenére, hogy magába integrálja a hagyományokat a leginnovatívabb tájgazdálkodási elemek közé tartozik, amelynek tapasztalatai a Kárpát-medence minden más nagy folyója mentén alkalmazhatók. Extenzív haltenyésztés: A mesterséges vagy természetes tóba a gazdálkodó által tervszerően telepített és takarmányozott halakat lehalászva nyújt bevételi forrást. Természetes vízi halászat: A halászati vízterület természetes halszaporulatát halászva jut bevételhez a gazdálkodó. Horgásztatás: Komplex szolgáltatás, amikor a tenyésztett vagy vadon élı halakat horgásztatással értékesíti a gazdálkodó. Nádgazdálkodás (gazdasági és ökológiai haszon is egyben, alkalmas a szennyvíztisztításra is). Téli alkalmi munkát biztosít. Gyógynövénytermesztés. Kézmőves alapanyagok termesztése, győjtése és földolgozása. Vadászat. Ökoturizmus. Oktatás, bemutatás, kutatás. Méhészet (a terület különösen alkalmas tiszta, jó minıségő méz elıállítására. A tiszta természeti környezet jó hírnevet szerezhetne a méhészetbıl elıállított gyógyhatású készítményeknek is). Rekreációs lehetıségek kiépítése a helyi lakosok számára: horgászat, sétautak és pihenıhelyek, megfigyelıhelyek. (A tevékenységek összeköthetık a turizmussal, de nem összekeverendık azzal.) Duna-Dráva Nemzeti Park, az érintett tulajdonososok, önkormányzatok, Ormánság Alapítvány, Dráva Alapítvány, Falugondnokok Egyesülete, Magyar Madártani Egyesület 1000 ha vizes élıhely kialakítása állandó és nyílt vízfelületek nagysága 193

használatba vont termékek fajtái Eredményindikátorok: a mélyártéri növényekre épült kézmővesmesterségek és termékek típusai a mélyártérbıl megélı családok száma Hatásindikátorok: kifogott halak mennyisége betakarított nád mennyisége vadászati eredmények: kilıtt vaddisznók, vízimadarak stb. mennyisége méhcsaládok száma 194

II. Prioritás II/11. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Tájgazdálkodás Gyephaszonvétel A gyepgazdálkodás, a legeltetéses állattartás meghatározó eleme a hagyományos Ormánsági gazdálkodásnak. A jelenlegi 10%-ról 22%-ra növeljük a rétek arányát, így összesen 10100 ha területtel fogunk rendelkezni. A gyepterületek és az általuk is biztosított mozaikos tájszerkezet (ökológiai hálózat) fönntartása. A helyi lakosság megélhetése a gyepre alapozott haszonvételekbıl. A szántó-gyep által alkotott ökológiai egység rendszermőködésének kiépítése. A gyepterületek rehabilitálása a rendszerszerő tájgazdálkodáshoz nélkülözhetetlen. A gyepek jó vízellátásuk esetén rendkívüli hozama és az ökológiai minısítéső gazdálkodás gazdasági elınye jelentıs. A szántóföldi gazdálkodás csak megfelelı mérető legelıvel egy rendszerben lehet életképes, így a gyepek megırzése a szántómővelésnek is az alapja. A gyepre alapozott állattenyésztés az Ormánság egyik legjövedelmezıbb gazdasági ága lehetne. A gyepre alapozott (külterjes) állattenyésztés újraélesztése: elsısorban szarvasmarha, bivaly, ló, sertés, liba. A termékek helyi földolgozása. Különleges gyephaszonvételek: gomba- és gyógynövénygyőjtés, méhészet, réti halászat. A gyepek, ligetes erdık bekapcsolása az ökoturizmusba. Beerdısült vagy fölszántott gyepek újragyepesítésének vizsgálata, mintaprojektek. Érintett tulajdonosok, vállalkozók, Duna-Dráva Nemzeti Park, Ormánság Alapítvány, önkormányzatok Gyepgazdálkodók családja. visszahódított gyepek területének nagysága, területi aránya a gyepek fajdiverzitása a tenyésztett állatok összes és fajlagos (pl. egy fıre vetített) mennyisége (számosállat) méhcsaládok száma turisták száma 195

II. Prioritás II/12. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Tájgazdálkodás Szántómővelés Az Ormánság ellátása takarmánnyal (az állattenyésztéshez) és a lakosság ellátása élelmiszerrel. Energiaerdı telepítése a sellyei erımő igényeinek kielégítéséhez. A szántóföldi termesztés diverzifikálása a helyi igényeknek megfelelıen. A szántó-gyep által alkotott ökológiai egység rendszermőködésének kiépítése (takarmány output, szervestrágya input). Az İs-Dráva Programban a szántók funkciója megváltozik: a külsı piacra való tömegáru-termelés helyett a belsı (táji szintő), emberi fogyasztásra, a takarmányszükséglet kielégítésére és a minıségi külpiacra való termelés a cél. Ez az oka annak, hogy alapvetıen a külsı piac helyett a belsı igények kielégítése szerint fog formálódni a termelési (termék) szerkezete. Fontos funkcióját kell rehabilitálni: a szerves trágya befogadását és termelésbe állítását. Jó minıségő, tájjellegő növények elıállítása (dinnye, iványi hagyma stb.). A helyi fogyasztásra szánt szántóföldi termelés és minıségi tiszta zöldségtermelés ösztönzése megfelelı támogatási rendszerrel. Az ehhez kapcsolódó feldolgozás és értékesítési hálózat megszervezése. Birtokrendezés a szántómővelés optimális (kis) üzemméretének kialakításához. Önellátáshoz szükséges mérető területek közösségi tulajdonba adása. Mozaikos tájszerkezet és ökológiai hálózat kialakítása a szántók részvételével: a nagy táblák földarabolása, erdısávok és foltok, fasorok telepítése, a belvizes területeken a szántómővelés fölhagyása. Az új mővelési szerkezet és technológia oktatása, tapasztalatcserék. A kis üzemméretnek megfelelı gépesítettség kialakítása támogatási rendszerekkel. Dráva Alapítvány, Ormánság Alapítvány, önkormányzatok, Baranya Megyei Agrárkamara, DDNP, FVM A fogyasztási szükségletek kielégítése miatt valamennyi ormánsági lakos, a szántó-gyep egységes rendszer miatt a szántómővelésbıl vagy gyepgazdálkodásból élı családok. a szántóterület arányának csökkentése a jelenlegi 54-ról 18%-ra, 8300 ha-ra öntözött területek nagysága (tervezett 1390 ha) a tulajdonviszonyok és a birtokszerkezet átalakítása az elıállított termékek féleségének száma (termelési diverzitás) a legfıbb termékek (pl. gabonafélék, kukorica, napraforgó, takarmányrépa, gyógynövények stb.) fajlagos hozamai 196

II. Prioritás II/13. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Tájgazdálkodás A kisléptékő agrártermelés kialakítása mezıgazdaság fejlesztése A térség természeti erıforrásaira, jellemzı terményeire alapozott mezıgazdaság kibontakoztatása. Kapcsolódás a tájgazdálkodásban lefektetett fejlesztésekhez. A természeti adottságok, az ıshonos, a nagy múlttal rendelkezı mezıgazdasági termékek jelentıs értéket képviselnek, melyek kiemelt jelentıséggel bírnak a mezıgazdasági szerkezetváltásban. Az alábbi beavatkozások szükségesek az érintett területen: Zöldségtermesztés fejlesztése. Gyógynövények termesztése és begyőjtése. Kertészetek fejlesztése. Tulajdonviszonyok rendezése a fejlesztési javaslatoknak megfelelıen. Energetikai célú növénytermesztés. Önkormányzati területek növelése az önfenntartó gazdálkodás érdekében. Mezıgazdasági területek (pl. nádgazdálkodás, méhészet) A nemzeti park igazgatósága, a természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek igazgatósága, az érintett önkormányzatok, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, az érintett települések lakossága, mezıgazdasági termelık, Agrárkamara, falugazdász hálózat, FVM, feldolgozóüzemek, kertészetek. Az érintett gazdálkodók, a fejlesztési elképzelések megvalósításában részt vevı vállalkozások. terményszerkezet változása vetésterületben bekövetkezı változások győjtögetett termékek összehangolása termıterületek méretében bekövetkezı változások életszínvonalban bekövetkezı változások a térségbe vonzott új beruházások munkanélküliségi mutatók alakulása a térség GDP-jének növekedése a térség GDP-jébıl a mezıgazdaság arányának növekedése 197

II. Prioritás: II/14. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok : Hatásindikátorok: Tájgazdálkodás Energiaültetvények kialakítása Jövedelmezı mezıgazdasági tevékenység biztosítása a termelık számára, kihasználva a térség adottságait és az öntözési rendszer nyújtotta lehetıségeket. Helyi erımő létesítése esetén ennek alapanyaggal való ellátását biztosíthatják az energiaerdık. A megújuló energiák arányának növelése stratégiai cél az Európai Unióban, ezért az erre irányuló tevékenységek várhatóan támogatást fognak élvezni; Ennek a tevékenységnek nagy a munkahelyteremtı képessége; A tervezési terület nyugati részén található földek közepes minıségőek, így bizonyos feltételek mellett a leggazdaságosabb tevékenység az energiaerdık telepítése lehet; A pécsi Pannon Power Zrt. kinyilvánította a szándékát, hogy vásárolna a terület energiaerdıibıl származó alapanyagot, így biztosítva látszik a megfelelı felvevıpiac a sellyei erımő nélkül is. Az erre a célra kijelölt területeken energiaerdı telepítése, az ehhez szükséges berendezések beszerzése, a szükséges képzés oktatás megszervezése. A tervezési terület Mezıgazdasági vállalkozások Mezıgazdasági vállalkozások elvégzett energiaerdı-telepítés és rendszeres megújítás 1700 ha területen 270 GJ főtıértékő biomassza megtermelése hektáronként 400 munkahely teremtése 5 MW teljesítményő erımő kiszolgálása energetikai alapanyaggal GDP növekedése 198

II. Prioritás II/15. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Tájgazdálkodás Gyümölcsészet A táj mozaikos szerkezetének helyreállítása. Az árutermelı és önellátó gyümölcstermesztés regenerálása. A gyümölcs földolgozása áruképes termékekké. A tájfajta gyümölcsök megırzése, terjesztése és a fajtafejlıdés biztosítása. Az Ormánság hagyományosan jó gyümölcstermesztı terület. Adottságai ma szinte teljesen kihasználatlanok, holott a gyümölcsészet a jövedelemszerzés, a helyi gyümölcsellátás és az egészséges életmód elengedhetetlen feltétele lenne. A gyümölcs az egyik legjelentısebb jövedelemforrás lehetne. Az alkalmazkodó gyümölcsészeti mód és a mozaikos elrendezıdéső gyümölcsösök természetvédelmi szerepe igen jelentıs. A gyümölcsészet lehetıséget ad a gyümölcsészeti turizmusra. A gyümölcsösök rehabilitálását, újratelepítését ösztönzı támogatási rendszer mőködtetése. A belterületi gyümölcsösök fejlesztése: községi faiskolák létesítése, a gyümölcsösök területi bıvítése, az öreg gyümölcsösök helyreállítása és megfiatalítása, az alkalmazkodó gyümölcsészeti technológia elterjesztése, ösztönzése. Tájfajta győjtemények létesítése településcsoportonként. Kisléptékő gyümölcsföldolgozók létesítése falucsoportonként. Gyümölcsészeti szövetkezetek (TÉSZ, szociális szövetkezet) létrehozása. Az alkalmazkodó gyümölcsészet oktatása. Gyümölcsény (gyümölcserdı) mintaprojektek. Ormánság Alapítvány, DDNP, önkormányzatok, Dráva Alapítvány, Baranya Megyei Falugondnokok Egyesülete. Minden helyi lakos a fogyasztás oldaláról, és az árutermelést végzı lakosok a jövedelemszerzés oldaláról. belterületi és külterületi gyümölcsösök összes területe, és területi aránya: a jelenlegi 25-rıl 320 hektárra való növelése a termesztésbe vont fajok, fajták és tájfajták száma földolgozóüzemek száma és összes kapacitása községi faiskolák száma, a szaporított fajok, fajták és tájfajták száma, az elıállított összes gyümölcstermı növény darabszáma gyümölcsények összes területe a gyümölcsösökben meghonosodó védett növény- és állatfajok száma 199

II. Prioritás II/16. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Tájgazdálkodás Együttmőködés fokozása a gazdálkodásban Az együttmőködés fokozása minden téren, de fıképpen a gazdálkodásban. Az Ormánság hátrányos helyzetének egyik legfıbb kulturális oka a széthúzás, az irigység, az indokolatlan mértékő versengés. A tájgazdálkodás viszont csak szoros együttmőködésben valósulhat meg, egyrészt a sok kis gazdálkodó közötti feladatmegosztás, másrészt a termelés és a fogyasztás egymásrautaltsága miatt. A támogatási rendszerek, a piaci, a politikai és propagandahatások ugyanakkor erısítik a versengést, így a tájgazdálkodás megindulásához tudatosan kell az együttmőködést erısíteni. Az együttmőködést serkentı szervezeti-intézményi keretek létrehozása: a vízkormányzásban, az egymásra épülı gazdálkodási egységekben (a termelési vertikumokban, TÉSZ, szociális szövetkezetek stb.), a termelı és fogyasztó egymáshoz igazodásában (helyi értékesítés szervezetei, a reciprocitás és barterkapcsolatok intézményesítése). Képzések, közösségfejlesztés. Közösségfejlesztık Egyesülete, Ormánság Alapítvány, Baranya Megyei Falugondnokok Egyesülete, Új Kispad Alapítvány, önkormányzatok, iskolák. Az Ormánság valamennyi lakosa. létrehozott szervezetek száma és félesége termelıi és fogyasztói kapcsolatok a szolidaritás, a kölcsönös segítés erısödése (nehezen mérhetı) 200

TÉRKÉP ÖNTÖZÖTT TERÜLETEK 201

III. PRIORITÁS: Turizmusfejlesztés Jövıkép Misszió Stratégiai célok a turizmusban A helyi adottságokra és lehetıségekre alapozott, de a környezeti és az egyéb értékeket káros módon nem kihasználó turizmus kialakítása, mely a turista (bel- és külföldi) számára megfelelı fogadóképességgel, infrastruktúrával és termékkel rendelkezik, növeli a helyi gazdasági aktivitást és a helyi lakosság életkörülményeit jelentıs mértékben javítja. Az érintett települések és terület olyan mértékő turisztikai fejlesztése, mely elısegíti a gazdasági növekedést és stabilitást, a lakosság számára jövedelemszerzési lehetıséget biztosít (ellensúlyozva ezzel az elvándorlást és ösztönzi a népszaporulatot) mindig szem elıtt tartva a környezet állapotának megóvását, így segítve elı a térség felzárkózását. A turizmus különbözı típusainak fejlesztése, termékkínálatának szélesítése és infrastruktúrájának kiépítése. Tematikus utak és termékcsomagok kialakítása a komplexitás tükrében. 202

III. Prioritás Fenntartható turizmus fejlesztése III/1. Intézkedés Az ökoturizmus feltételrendszerének megalapozása a terület teherbíró képességén belül Célja: A térség természeti értékeire alapozott turizmus kibontakoztatása. Indoklás: A természeti adottságok, a táj egyedi értéket képvisel, mely Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: kiemelt vonzereje a területnek. Az alábbi beavatkozások szükségesek az érintett területen: témapark (natúrparkjelleghez hasonló) kialakítása, és ezáltal a természeti értékek, látnivalók egységbe foglalása a természetvédelmi területeken bemutatóhelyek és fogadóépületek létesítése (sétaútvonalak, témaházak, erdei iskolák) egyedi tájértéket bemutató létesítmények (tájház, falumúzeum) létrehozása, már meglévık felújítása tájegységi ökoturisztikai programok fejlesztése a turisták számára aktív részvételi lehetıség a természet megismerésében (túravezetıvel gombaszedés, gyógynövénygyőjtés) és védelmében (erdei utak kialakítása gyerekek részvételével) madármegfigyelı helyek és kilátók létesítése és ezek felfőzése természetvédelmi séták kialakítása esıbeállók, túraállomások létrehozása A természeti értékkel rendelkezı területek és az alábbi települések: Bogdása, Drávafok, Drávasztára, Drávatamási, Felsıszentmárton, Kisszentmárton, Markóc, Sellye, Sósvertike, Vejti és Zaláta. A Nemzeti Park igazgatósága, a természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek igazgatósága, az érintett önkormányzatok, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, az érintett települések lakossága Az érintett önkormányzatok, a fejlesztési elképzelések megvalósításában részt vevı vállalkozások, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok tanösvények, témaparkok létrejötte felújított vagy újonnan létrehozott, turisztikailag hasznosított bemutatóhelyek új, illetve felújított múzeumok, tájházak Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: a térségbe vonzott turisták száma szervezett utak vezetése a térségbe a térség GDP-jének növekedése a térség GDP-jébıl a turisztikai ágazat arányának növekedése 203

204

III. Prioritás III/2. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Fenntartható turizmus fejlesztése A horgászturizmus fejlesztése A térség adottságaira alapozott turisztikai kínálat és háttérinfrastruktúra fejlesztése Az érintett területen meglévı és a vízkormányzás révén létrejövı horgász- és halastavak jelentik a horgászturizmus alapját. Az intézkedésen belül az alábbi beavatkozások szükségesek: korszerő, komplex szolgáltatások horgászbázisok kialakítása információs rendszer háttér-infrastruktúra megteremtése Halastavak, a vízkormányzás következtében létrejövı alkalmas vízterületek és az alábbi tavak: Majláthpusztai-tó, Piskói-tó, Zalátai Ó-Dráva, Sellye, Kisinci-tó, Lanka-tó, Mrtvica-tó Felsıszentmártonnál, Bogdása-Körcsönyepuszta, Hiricsi-tó és ezen felül még 5 újabb halas- és horgásztó kialakítása. Horgászegyesületek, az érintett önkormányzatok, vállalkozók, helyi lakosság Az érintett önkormányzatok, a fejlesztési elképzelések megvalósításában részt vevı vállalkozások kiépített horgászbázisok kapcsolódó szolgáltatási hálózat a horgászni vágyók számának növekedése a térség GDP-jébıl a turisztikai ágazat arányának növekedése a térség gazdasági súlyának erısödése magántıke beáramlása 205

III. Prioritás III/3. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Fenntartható turizmus fejlesztése A lovasturizmus turisztikai potenciáljának erısítése Egyedi turisztikai kínálat bıvítése A térségben található felújítandó magtárak és egyéb elhanyagolt, használaton kívüli épületek a turisztikai hasznosításnak megfelelı helyszínül szolgálhatnak A megfelelı lovastanyák kialakítása a használaton kívüli mezıgazdasági vagy egyéb épületek felújításával és a már meglévı lovasközpontok bevonásával. Lovasútvonalak kijelölése a települések és attrakciók felfőzésével a desztinációk között. Háttérinfrastruktúra kialakítása. Lovasprogramok. Szálláshelyek kialakítása. Drávagárdony, Vajszló, Drávaiványi és Cún Az érintett önkormányzatok, vállalkozók, az érintett lovastanyák és a helyi lakosság Az érintett vállalkozások, a helyi önkormányzatok, a települések lakossága a kínálat színesebbé válása a lovashelyszínek színvonalbeli javulása a lovasturizmus iránt érdeklıdık számának növekedése a kapcsolódó rendezvények iránti érdeklıdés növekedése a térségbe áramló valuta és tıke révén a gazdaság pozitív hatásainak erısítése a turizmus GDP-re gyakorolt hatásának növekedése 206

III. Prioritás III/4. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Fenntartható turizmus fejlesztése A kerékpáros turizmus fellendítése A turisztikai kínálat bıvítése A jelenleg meglévı adottságok lehetıvé teszik, hogy további fejlesztésekkel kiaknázzuk a lehetıségeket Kerékpárútvonalak kijelölése a gátakon és a Dráva mentén is. A kerékpár-túraútvonalak mentén szervizek, kölcsönzık, boltok, szálláshelyek létrehozása. Kerékpáros pihenıparkok és ırzıtt tárolók kialakítása. A már meglévı kerékpárutak, ezenkívül a Dráva-part menti területek és gátak mint lehetséges útvonalak. Szervizek az alábbi településeket érintve minimum 50 kilométerenként: Drávagárdony, Drávaiványi, Drávatamási, Kastélyosdombó, Tésenfa, Potony, Felsıszentmárton, Drávasztára, Tótújfalu, Vejti és Vajszló. Az érintett önkormányzatok, vállalkozók és a helyi lakosság Az érintett vállalkozások, a helyi önkormányzatok, a települések lakossága a kínálat színesebbé válása a szolgáltatási infrastruktúra minıségi javulása a kerékpárral érkezık számának növekedése az odaérkezı turisták közül többen vennék igénybe a kerékpáros szolgáltatásokat a térségbe áramló valuta és tıke révén a gazdaság pozitív hatásainak erısödése a turizmus GDP-re gyakorolt hatásának növekedése 207

III. Prioritás III/5. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Fenntartható turizmus fejlesztése A vadászat turisztikai kínálati elemként való megjelenítése A turisztikai kínálat színesítése A térségben meglévı vadászterületek megfelelı alapot jelentenek a már meglévı vadászturizmus további fejlesztéséhez. A vadásztársaságok kínálatának, szolgáltatásainak összehangolása. A turisták számára megfelelı fogadóépületek, lesek, szolgáltatások és bemutatóhelyek kialakítása. Programokkal, vadászházak létrehozásával további bıvülést lehet elérni. A vadászatra alkalmas erdık, erdıs területek és a vadászházak, valamint a Draskovics-kastély vadaskertje Sellyén, Vajszló, Drávasztára, Csányoszró, Kemse, Zaláta, Sellye-Bogdása- Körcsönyepuszta, Drávafok, Baranyahídvég. Az érintett önkormányzatok, vadásztársaságok, vállalkozók és a helyi lakosság Az érintett vadásztársaságok és vállalkozások, magántulajdonosok, a helyi önkormányzatok, erdészetek, a települések lakossága a vadászterületek turisztikailag vonzóvá tétele kapcsolódó rendezvények a szolgáltatás minıségének javulása a vadászatot kedvelık számának növekedése a térségben a helyiek bekapcsolódása a turizmusba a bevételek növekedése a turisztikai potenciál további erısödése 208

III. Prioritás III/6. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Fenntartható turizmus fejlesztése A vízi turizmus lehetıségeinek bıvítése a térségben A turisztikai kínálat húzóelemeként a lehetıségek kiaknázása A Dráva és a vízkormányzás révén létrejövı vizes helyek megfelelı lehetıséget nyújtanak ezen turisztikai típus mővelésére Vízi túrák, teljesítménytúrák útvonalainak kijelölése. a parti infrastruktúra megteremtése szolgáltatások bıvítésével. Túraversenyek szervezése, csónakázás és sétahajózás lehetıségének kialakítása. A Dráva és a vízparti területek, valamint a vízkormányzás után létrejövı területek alkalmasak lehetnek csónaktúrákra és az alábbi településeken: Bogdásán, Kisszentmártonban, Drávagárdonyban, Drávasztárán Drávatamásiban, és Szentborbáson, valamint Vejtiben kikötıfejlesztésre és az ezt kiszolgáló háttérinfrastruktúra kialakítására. Az érintett önkormányzatok, vízisport-egyesületek, vízparti kempingek, vállalkozók és a helyi lakosság Az érintett egyesületek és vállalkozások, magántulajdonosok, a helyi önkormányzatok, a települések lakossága a vízi területek turisztikailag vonzóvá tétele a kapcsolódó szolgáltatás minıségének javulása a vízi sportot kedvelık számának növekedése a térségben a helyiek bekapcsolódása a turizmusba GDP növekedése a turisztikai bevételek növekedésével 209

III. Prioritás Fenntartható turizmus fejlesztése III/7. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A falusi turizmus alapjainak megteremtése A turisztikai kínálat színesítése az adottságok kihasználásával A falusi turizmus számára már meglévı adottságok fontos elemei a kínálatnak. Szálláshelyek (elsısorban kempingek, panziók, színvonalas magánszálláshelyek létesítése). Programok, rendezvények. Állatsimogatók, állatokat bemutató helyek kialakítása. Sétautak, útvonalak kijelölése. Biofarmok, biotanyák létesítése, létesítésének támogatása. A megvalósítás helye: Drávapiski, Vajszló, Sellye, Drávatamási, Drávaiványi, Drávasztára, Tésenfa, Drávagárdony és Cún települések többek között azok, amelyekben a falusi turizmus fellendítése nagyobb hangsúllyal kell, hogy helyet kapjon: Kákics, Kémes, Lakócsa, Tótújfalu. Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Az érintett önkormányzatok, falusi vendéglátók, vállalkozók és a helyi lakosság Az érintett szolgáltatók és vállalkozások, magántulajdonosok, a helyi önkormányzatok, a települések lakossága turisztikailag vonzóbb települések kapcsolódó rendezvények, programok Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: a falusi turizmus nyújtotta lehetıségek miatt a térségbe érkezı turisták számának növekedése a helyiek bekapcsolódása a turizmusba a térségbe áramló magántıke által a térség turisztikai súlyának erısödése 210

III. Prioritás III/8. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Fenntartható turizmus fejlesztése Az aktív turizmus adottságainak kiaknázása a versenyképesség növelése érdekében A turisztikai kínálat palettájának bıvítése, komplex kínálat kialakítása Az aktív turizmus fontos elemként jelentkezik a turizmusban és a térségben. Komplett programcsomagok kialakítása. Turista útvonalak kijelölése. Megfelelı szinten való tájékoztatás a turisztikai lehetıségekrıl. Turisztikai infrastruktúra megteremtése. Túlélıtúrák szervezése. A természeti környezet és az alábbi települések: Drávasztára, Drávatamási, Bogdása, Drávagárdony, Vejti, valamint Szentborbás Az érintett önkormányzatok, környezetvédelmi és természetvédelmi igazgatóságok és kirendeltségek, vendéglátók, vállalkozók és a helyi lakosság Az érintett szolgáltatók és vállalkozások, a helyi önkormányzatok, a települések lakossága további túraútvonalak létrejötte turisztikai infrastruktúra fejlettségének növelése komplexitás a turisztikai kínálatban aktív turisták számának növekedése megszervezett utak vezetése a térségbe a fajlagos költések növekednek gazdasági növekedés a térség turisztikai súlyának erısödése 211

III. Prioritás Fenntartható turizmus fejlesztése III/9. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: Ifjúsági turizmus fejlesztése Minél komplexebb kínálat kialakítása a térségben Az ifjúsági turizmusban résztvevık fontos szegmensek a turizmus keresletében. Ifjúsági szálláshelyek és erdei iskolák kialakítása, létrehozása. Programok, rendezvények. Környezeti nevelés. A megvalósítás helye: Az alábbi települések: Sellye, Vajszló, Lúzsok, Felsıszentmárton, Drávafok, Drávaiványi, Adorjás, Kákics, Csányoszró, Tótújfalu, Drávatamási, Kisszentmárton, Markóc, Drávagárdony, Drávasztára. Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Az érintett önkormányzatok, vendéglátók, vállalkozók és a helyi lakosság Az érintett szolgáltatók és vállalkozások, a helyi önkormányzatok, a települések lakossága programok, rendezvények szálláshelyek fejlesztése Eredményindikátoro k: Hatásindikátorok: ifjúsági turisták számának növekedése szálláshelyek korszerősítése gazdasági növekedés a térség turisztikai súlyának erısödése 212

III. Prioritás Fenntartható turizmus fejlesztése III/10. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: Az örökségturizmus feltételeinek megteremtése, avagy hagyományok mentén az Ormánságban A térség adottságainak minél teljesebb körő hasznosítása Az adottságok, az épített örökségek egyedi értékeket képviselnek. Épített örökségek megóvása. Hagyományırzı rendezvények. A hagyományos kézmővességet és kisiparosságot bemutató helyek létesítése. A megvalósítás helye: Az alábbi települések: Sellye, Vajszló, Lúzsok, Felsıszentmárton, Drávafok, Drávaiványi, Adorjás, Kákics, Csányoszró, Kastélyosdombó, Kémes, Kemse, Lakócsa, Sósvertike, Bogdása. Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Az érintett önkormányzatok, vendéglátók, vállalkozók és a helyi lakosság Az érintett szolgáltatók és vállalkozások, a helyi önkormányzatok, a települések lakossága programok, rendezvények hagyományırzés Eredményindikátoro k: Hatásindikátorok: a térségi örökségek által vonzott turisták számának növekedése a lakosság bevonása a turizmusba, ezáltal munkahelyteremtés gazdasági növekedés a térség turisztikai súlyának erısödése munkanélküliség csökkenése 213

III. Prioritás III/11. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Fenntartható turizmus fejlesztése A gasztroturizmus feltételrendszerének kialakítása A térség sokszínőségének turisztikai attrakcióvá fejlesztése. A hagyományos, nemzetiségi gasztronómia fontos kiegészítı turisztikai kínálati elem. Gasztronómiai rendezvények (pálinkatúrák). Hagyományos ételek (kemencés ételek, helyi ételkülönlegességek, biotermékek) megjelenése a térség vendéglátóinak kínálatában. Az elkészítését, konyhamővészetet bemutató helyek biztosítása egy-egy településen más turisztikai kínálattal együtt. Életmódtáborok. Az alábbi településeken valósulhatna meg: Sellye, Vajszló, Lúzsok, Felsıszentmárton, Drávafok (életmódtábor), Drávaiványi, Adorjás, Kákics, Csányoszró, Tótújfalu, Drávatamási, Kisszentmárton, Markóc, Drávagárdony, Drávasztára. Az érintett önkormányzatok, vendéglátók, vállalkozók és a helyi lakosság Az érintett szolgáltatók és vállalkozások, a helyi önkormányzatok, a települések lakossága programok, rendezvények hagyományırzés Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: a turisták megtartása hosszabb idıintervallumra a lakosság bevonása a turizmusba, ezáltal munkahelyteremtés gazdasági növekedés a térség turisztikai súlyának erısödése munkanélküliség csökkenése 214

III. Prioritás Fenntartható turizmus fejlesztése III/12. Intézkedés Turisztikai infrastruktúra megteremtése a térségben Célja: A térség alapvetı turisztikai infrastruktúrával való ellátottságának növelése. Indoklás: A turisztikai infrastruktúra megléte elengedhetetlen feltétele a turistafogadásnak. Komplexitásként a térség könnyebben eladható a turistáknak. Az intézkedés tartalma: 1. Szálláshelyfejlesztés Kempingek, falusi szálláshelyek és panziók fejlesztése. 2. Háttér-infrastruktúra kialakítása: Információs táblák, útjelzık kialakítása. Higiéniás helyiségek és szemetesek létrehozása. Információs irodák mőködtetése. Kikötı- és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. Csónakházak építése. 3. Termékcsomagok kialakítása Több turisztikai kínálati elem összekapcsolása. Komplex kínálati struktúra kialakítása. Egy vagy több beutaztató iroda a térségbe. A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Az alábbi települések: Adorjás, Baranyahídvég, Bogdása, Cún, Sellye, Vajszló, Lúzsok, Felsıszentmárton, Drávafok, Drávaiványi, Kákics, Csányoszró, Tótújfalu, Drávatamási, Kisszentmárton, Markóc, Drávagárdony, Drávasztára, Drávakeresztúr, Kastélyosdombó, Piskó, Kemse, Potony, Sósvertike, Szaporca, Szentborbás, Tésenfa, Vejti és Zaláta. Az érintett önkormányzatok, vendéglátók, vállalkozók és a helyi lakosság Az érintett szolgáltatók és vállalkozások, a helyi önkormányzatok, a települések lakossága jó megközelíthetıség a turisták pontos ismerete egyszerre több szolgáltatás igénybevétele tisztább és élhetıbb környezet megfelelı információáramlás magasabb fajlagos költés a térségrıl kialakult kép kedvezı változása gazdasági növekedés a térség turisztikai súlyának erısödése 215

III. Prioritás III/13. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: Fenntartható turizmus fejlesztése A turizmus mőködési kereteinek megteremtése. Turisztikai Desztináció Menedzsment létrehozása Olyan szakmai szervezet létrehozása a településeken, amelynek feladata a fenntartható turizmus rendszerének kialakítása és mőködtetésének elısegítése a térségben (turisztikai desztinációs menedzsment [TDM]). Termékké, a turistáknak eladhatóvá és látogathatóvá kell tenni a település attrakcióit. A vendégekért a vállalkozóknak nem egymással kell megküzdeniük, hanem közös munkával kell a térségbe csábítani ıket. Ennek érdekében szükséges egy olyan szakmai szervezet létrehozása a településen, amelynek feladata az egyes turisztikai szereplık, és azok tevékenységeinek az összehangolása. A természet szépségei jelentıs vonzerıt képviselnek. Szerepük egyre nagyobb lesz, ha a turisták szélesebb körének igényeit kielégítı komplex turisztikai kínálat kialakul az Ormánságban. Települések összefogásával térségi szintő TDM-szervezet létrehozása Vajszlón, Sellyén és Barcson (a három fı központi településen mint koordináló szervezetek), melynek feladatai: térségi marketing (folyamatos adatgyőjtés, teljes körő vonzerı- leltár és szolgáltatáslista összeállítása, turisztikai termékcsomagok összeállítása, bıvítése, kommunikációja, e- marketing); információ nyújtás (Tourinform-iroda, visitor center); tervezés (jövıre vonatkoztatott tervek együttes kidolgozása a tagokkal, a megvalósítás menedzselése, és a teljesítés ellenırzése, folyamatos kontrollálása); információs adatbank létrehozása és fenntartása; termékfejlesztés és projektmenedzsment (projektek kidolgozása, pályázatfigyelés, pályázatírás, új termékek kialakítása, már meglévık fejlesztése, üzletviteli segítség nyújtása kezdı turisztikai vállalkozások számára, döntéselıkészítı kutatások és elemzések, fejlesztési koncepció kidolgozása); befektetık vonzása a térségbe (ösztönzı rendszer kialakítása az egyes önkormányzatok részérıl: adókedvezmények, kedvezményes földvásárlás különbözı feltételekkel, szakképzés támogatása stb.); minıségbiztosítás (egységes rendszer kidolgozása az egyesület szolgáltatóinak osztályba sorolásával, a rendszer mőködtetése, folyamatos minıség-ellenırzés); együttmőködés a turizmus szereplıivel, (szolgáltatók, önkormányzatok, vállalkozók) koordináció; 216

A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: szakmai érdekképviselet, lobbizás, tanácsadás; oktatás, szakképzés, szemléletformálás. A programban az összes település érintett. Önkormányzatok, helyi vállalkozások, nonprofit vállalkozások, erdészetek, mezıgazdasági vállalkozók és vállalkozások, környezetvédelmi szervek önkormányzatok civil szervezetek vállalkozók, szolgáltatók turisztikai államigazgatás helyi lakosság települési és térségi szintő marketingtevékenység elindulása program és rendezvényszervezés pályázatírás kapcsolattartás a régió szakmai szervezeteivel turisztikai termékek fejlesztésében való részvétel Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: a térség turizmusának fellendülése a településre érkezı vendégek és a vendégéjszakák számának növekedése (a belföldi vendégek mellett a fı küldı országokból és más országokból is több vendég érkezik) a szezon meghosszabbítása a turisztikai kínálat fejlesztése egy magasabb költést generáló vendégkör megnyerése; a térség GDP-jének növekedése a térség GDP-jébıl a turisztikai ágazat arányának növekedése a térség és a települések ismertségének növelése információs rendszer fejlesztése promóciós tevékenység fokozása a településen 217

III. Prioritás III/14. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Fenntartható turizmus fejlesztése A turizmus mőködési kereteinek megteremtése. Turisztikai információs rendszer mőködtetése Valamennyi turizmusban részt vevı szervezet, vállalkozó, államigazgatási szerv, település egységes, a térségre jellemzı kínálatának megjelenítése a turisztikai piacon és az egész turisztikai projektmenedzsment lebonyolítása és koordinálása. A turisztikai piacra jutást elısegítı DM-szervezeti rendszer alapját teremti meg. egységes rendszerhez kapcsolódó információs rendszer naprakészen tartása, ill. a szervezet feladatai szempontjából releváns információk feltöltése (például nagyprojektek, régiós termékek és ajánlatok) turisztikai, foglalást is lehetıvé tévı információs honlap fenntartása egymásra épülı információs táblarendszer koordinálása vagy abban való közremőködés Folyamatos kapcsolattartás, együttmőködés: más szakmai szervezetekkel (pl. RIB, BFT, kistérségi társulások), potenciális befektetıkkel, hálózatépítés, együttmőködés: települési DM-szervezetek koordinációja, segítése szakmai együttmőködés, kölcsönös marketingszolgáltatások és munkamegosztás alapján történı koordináció. A programban az összes település érintett. Önkormányzatok, helyi vállalkozások, nonprofit vállalkozások, erdészetek, mezıgazdasági vállalkozók és vállalkozások, környezetvédelmi szervek önkormányzatok civil szervezetek vállalkozók turisztikai államigazgatás egységes, alulról építkezı szervezeti rendszer létrejötte vendégéjszakák számának növekedése vendégek költésének növekedése vendégéjszakák számának növekedése fajlagos költés emelkedése GDP növekedése A turizmus multiplikátor hatásainak érvényesülése 218

III. Prioritás Fenntartható turizmus fejlesztése III/15. Intézkedés Sellyei termálfürdı fejlesztése, aromaterápiás részleg kialakítása Célja: A fürdı szolgáltatásainak fejlesztése. Az Ormánságra jellemzı gyógynövénykultúrára épülı szolgáltatás fejlesztése Indoklás: A sellyei fürdı szolgáltatásai jól kiegészítik a térség többi Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: turisztikai szolgáltatását. fedett rész kialakítása élményelemek létrehozása szolgáltatások és kapacitások bıvítése pihenıterek kialakítása vízfelületek bıvítése az aromaterápiás épület kialakítása megfelelı marketingtevékenység Sellyei termálfürdı Sellye önkormányzata Sellye önkormányzata elkészült aromaterápiás létesítmény kapacitásbıvülés Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: vendégéjszakák számának növekedése fajlagos költés emelkedése GDP növekedése a turizmus multiplikátor hatásainak érvényesülése 219

IV. PRIORITÁS: A mőszaki infrastruktúra fejlesztésének programterve A mőszaki infrastruktúra programterve szerves része, alkotóeleme az İs- Dráva Program Területfejlesztési Programterv átfogó tanulmánynak. Ennek megfelelıen az infrastruktúra-fejlesztés mint önálló fejezet kidolgozása a klasszikus programozási gyakorlatot a programszerkezet, a célfa megfelelı pontjához való illeszkedéssel követi. A programstruktúra illeszkedési pontja a prioritási tengelyek szintje, azaz a mőszaki infrastruktúra fejlesztését a célrendszer egyik prioritási tengelyének tekintjük. A területfejlesztési programozás stratégiai része határozza meg a programstruktúrát, azaz többek közt a prioritási tengelyek számát és tartalmát. Ebbıl a tervezési megközelítésbıl következıleg a fejlesztési stratégia határozza meg a logikai kapcsolatot az egyes specifikus célok és a prioritási tengelyek között, így a mőszaki infrastruktúra fejlesztését is. Jelen tervezés irányát megszabja, hogy szükségszerően követnie kell az elfogadott területi terveket, azon belül is kiemelten a Dél-dunántúli operatív programot (DDOP). A DDOP 4. prioritási tengelye (Az elérhetıség javítása és környezetfejlesztés) célja és leírása összhangban van jelen munka mőszaki infrastruktúra fejlesztésével, ezért átvettük a prioritási tengely elnevezést azzal, hogy nyilvánvalóan a prioritási tengelyen belüli tevékenységek (mővelettípusok) tartalma az Ormánság speciális fejlesztési igényeihez mérten, annak megfelelıen változik. Prioritási tengely: AZ ELÉRHETİSÉG JAVÍTÁSA ÉS KÖRNYEZETFEJLESZTÉS Célok: - Az Ormánság külsı és belsı elérhetıségének javítása, a térségi kohézió erısítése. - A helyi lakosság közlekedési és kommunikációs szabadságfokának, lehetıségeinek bıvítése. - Az öko-szemlélető közlekedésfejlesztés érvényesítése. - A közlekedés nem öncélú, hanem más fejlesztési elképzelésekkel összehangolt, azokat kiszolgáló fejlesztése. - A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság és a környezetbiztonság javítása (DDOP). Intézkedések: I. Az egyes közlekedési módok összehangolt, környezettudatos fejlesztése. II. A térségi energiaellátáshoz kapcsolódó fejlesztések, különös tekintettel a megújulóenergia-erıforrások alkalmazására. III. A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása. IV. A térségi telekommunikációs és informatikai rendszer fejlesztése. 220

8.1.1 IV/1. PRIORITÁS: Az egyes közlekedési módok összehangolt, környezettudatos fejlesztése IV/1. Prioritás: IV/1.1. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: Az egyes közlekedési módok összehangolt, környezettudatos fejlesztése A tervezett gyorsforgalmi úthálózat, valamint a kialakult központrendszer elérhetıségét támogató fı- és alsóbbrendő úthálózat fejlesztése A leendı gyorsforgalmi csomópontok elérhetıségének javítása. Bár a tervezési területet közvetlenül nem fogja érinteni a 2015-ig tervezett gyorsforgalmi úthálózat (régióban: M6/M60; M9; M7) egyetlen szakasza sem, az ormánsági településeknek mégis nagyon fontos a leendı gyorsforgalmi csomópontok elérhetıségének javítása. Az Ormánság esetében közelsége és a tervek szerint 2010-ig történı kiépülése okán konkrétan az M6/M60 gyorsforgalmi út pécsi végpontjának gyorsabb elérése a mértékadó. Pécs elérhetıségének javítása az Ormánságból több lehetséges útvonalat jelöl ki. A kelet-ormánsági települések esetében az 58. sz. fıút, a közép-ormánságiaknál az 5801 j. út, míg a nyugat-ormánságiaknál a 6. sz. fıút és az 5808 j. út fejlesztése jelentené az elérhetıség javítását. A másik fontos regionális közúti tengely, melyhez az Ormánság kedvezı bekötése jelentıséggel bír, a tervezett M9 gyorsforgalmi út. Az M9 a szekszárdi Duna-híd, Kaposvár, Nagykanizsa kapcsolat hordozója, melyhez a leggyorsabb összeköttetést a 67. sz. fıút adja. Az M9 gyorsforgalmi út gyorsabb elérésének érdekében javasolható az alapvetıen észak-déli irányt szolgáló, a tervezési területet érintı közúthálózati elemekre vonatkozó fejlesztés. Azon belül is kiemelkedıen a 67 sz. fıút továbbépítése Szigetvár Sellye Révfalu oh. (Dráva) között, mely egy új Dráva-híddal az Ormánságnak és központjának, Sellyének külsı elérhetıségét is jelentısen javítja. Az észak-déli fıút révén az Ormánság számára nemcsak a regionális szerepkörő M9 elérhetısége javulna, de egyúttal megnyitná az utat Horvátország felé is. A 67. sz. fıút és az új Dráva-híd építése kapcsán új határátkelıhely kialakításával is számolni kell, ahol a schengeni követelményeknek megfelelıen kell kezelni a határforgalmat. Az új határátkelıhely létesítésével a magyar horvát határszakaszon 25-35 km légvonaltávolságban követik majd egymást az átkelıhelyek. A révfalui átkelési lehetıség kiépítésével éppen a Barcs Drávaszabolcs közötti mintegy 60 km-es légvonal-távolság 221

felezhetı meg. A határ (Dráva) átjárhatóságának javítására a komp- és révátkelési lehetıségek újjáélesztése, kiépítése is alkalmas. Ilyen lehetıség kínálkozik például Révfalu térségében a Dráva-híd kiépítéséig, vagy a Vejti és Moslavina Podravska között korábban üzemelt komp esetében, de a Dráva más szakaszán is célszerő ezen átkelési mód létesítésének feltételeit külön program keretében áttekinteni. A tervezési terület központrendszerét a kistérségi központok (Barcs, Sellye, Siklós), valamint néhány alközpont (Harkány, Vajszló) alkotják. Ezen települések térségi szerepkörüknél fogva fontos társadalmi-gazdasági központok, melyek elérhetıségének javítása kiemelt feladat. Bár környezetükben a közúthálózat jellemzıen sugaras szerkezető, azaz több irányból lehetséges a megközelítésük, mégis vannak olyan hiányzó hálózati elemek, melyek kiépítése hálózati szempontból indokolt. Az intézkedés keretében nemcsak új út építése, de a meglévık mőszaki állapotának javítása is szükségszerő. Bár a legtöbb esetben a térségi elérhetıségi szempontok alapján a zsáktelepülések bekötése nehezen igazolható, azonban egy-egy zsáktelepülés kétirányú megközelítésének biztosítása túlmutat az általános közlekedési érdekeken. A lokális úthálózati szempontok, tömegközlekedési szempontok, vagy szociális, környezeti, katasztrófaelhárítási szempontok alapján lehet mérlegelni indokoltságukat. Sajnos nem az Ormánságra igaz, de megjegyzendı, hogy egy-egy település éppen a zsákjelleg által rendelkezik olyan idegenforgalmi vonzerıt adó intimitással, mely nem teszi célszerővé a település más irányú feltárását. Meglévı alsóbbrendő hálózat fejlesztési javaslatai: A tervezési területet is érintı legfontosabb fejlesztésnek a Darány Sellye Siklós M56 csomópont (Lippónál) közötti, az 5804 sz. út felújítását, az 5701 sz. felújítását és a Nagyharsány Villány déli elkerülését jelentı mellékút fıútparaméterekkel történı kiépítése tekinthetı, a majdani 561. sz. útként. Természetesen további, új hálózati elemek kiépítésére is szükség van, melyek a közút hálózatosságát, az elérhetıségi útvonalak bıvítését eredményezik. Ilyen javasolt fejlesztés Drávasztára Drávakeresztúr összekötése, mely a Felsıszentmártonnal alkotott horvát települések közötti kapcsolatok fı hordozója, illetve Révfalunál a leendı 67. sz. új fıúttal képez csomópontot, s így az új határátkelıhely elérhetıségét is szolgálja. (A 222

Ezek: zsáktelepülések bekötési javaslata alább lesz kifejtve.) Az utak karbantartására fordított források nem elegendıek az utak évente bekövetkezı állagromlásának megállítására, vagyis az utak mőszaki állapota folyamatosan romlik a térségben. Ezért a lehetıségekhez mérten a legforgalmasabb, és a tömegközlekedési viszonylatok által érintett mellékutak felújítását kell elıtérbe helyezni. Az alsóbbrendő úthálózat felújításával kapcsolatosan több fejlesztési szándék megfogalmazódott az önkormányzatok részérıl. az 58161 j. bekötıút felújítása Drávatamási Lúzsok Piskó közötti 5822 j. összekötı út felújítása Drávafok Felsıszentmárton közötti 5825 j. összekötı út felújítása Vajszló Zaláta közötti 5823 j. összekötı út felújítása Sósvertike 58152 j. bekötıút felújítása 58131 j. bekötıút felújítása Mailáthpuszta Vajszló Vejti Sellye közötti 5821 j. összekötı út felújítása Drávakeresztúr Felsıszentmárton közötti 5829 j. összekötı út felújítása 58134 j. bekötıút felújítása Hirics A zsáktelepülések kétirányú megközelítésének biztosítása bıvíti ezen települések kapcsolati hálóját, lehetıvé téve a központrendszerhez való kedvezıbb elérhetıséget. A zsáktelepülés javasolt bekötési iránya: Sellyei kistérség Sósvertike Zaláta Hirics Kisszentmárton Vejti Kelemenliget Maláthpuszta Siklósi kistérség Drávacsehi Drávaszerdahely Cún 58131 j. út (Kisszentmárton) A tervezési területet közvetlenül nem, vagy rövid szakaszon érintı, ugyanakkor az Ormánság elérhetısége szempontjából fontos, egyéb fejlesztés: A Sellye Szigetvár kapcsolatban a Szentegát és az 5806 sz. út között meglévı, rossz minıségő, mezıgazdasági út helyett országos közút kiépítése. Pécs Vajszló közötti 5801 j. összekötı út felújítása, mely az ormánsági települések egyik kiemelt pécsi elérési iránya. Szentlırinc Nagycsány közötti 5805 j. összekötı út 223

felújítása. Az úthálózat fejlesztése nem kizárólag az állami kezeléső közutakra vonatkozik, az önkormányzati tulajdonú és kezeléső utak sok esetben még rosszabb állapotban vannak. Bár a kistelepülések fıútjai jellemzıen állami közutak, s ezért fejlesztésük állami feladat, mégis fontos a lakosság komfortérzete, a közlekedésbiztonság miatt a meglévı önkormányzati szakaszok korszerősítése. Ezen útfejlesztések mellett, illetve azokkal közös beruházásban célszerő a járdahálózat kialakítását, felújítását, az út menti vízelvezetı árkok felújítását, a hidak elıírt korszerősítését is elvégezni. A témához kapcsolódó, ismert projektjavaslatok fogalmazódtak meg például Drávapalkonyán, Drávasztárán, Vajszlón, Lúzsokon, Kákicson és Sellyén. A megvalósítás helye: Sajátos fejlesztési igény a közúti-vasúti átjárók burkolatának javítása. A megszőnı vasúti forgalom következtében az átjárókban lévı fénysorompók leszerelését tervezik, miközben a vágánytól 8-8 méterre mért úton továbbra is a MÁV marad a kezelı. Így a közútkezelı az átjárókban nem jogosult beavatkozásra, azt csak a vasút kezdeményezheti. E tekintetben szükséges újragondolni és szabályozni a felelısségi köröket annak érdekében, hogy a vasúti átjárókon való áthaladás gyorsabbá váljon (elıjelzı táblák eltávolítása, új burkolat lefektetése). Az érintett települések és területek. Közremőködı szervezetek: Magyar és Horvát Köztársaság (Dráván új híd és határátkelıhely) GKM, KVVM és dekoncentrált szervei Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (az UKIG Rt. jogutódja) Magyar Közút Kht. Baranya és Somogy Megyei Igazgatóságai Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt. (az NA Rt. jogutódja) Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Baranya és Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács többcélú kistérségi társulások (Sellye, Siklós, Barcs központtal) helyi önkormányzatok Duna-Dráva Nemzeti Park MÁV Zrt. (vasúti átjárók tekintetében) VPOP Határırség a fejlesztés által területileg érintett erdı- és vadásztársaságok a fejlesztés nyomvonalán régészeti feltárást végzı múzeum a fejlesztés nyomvonala által kiszolgált vállalkozások, 224

illetve érintett földtulajdonosok Az intézkedés kedvezményezettjei: Az érintett vállalkozások, a helyi önkormányzatok, a települések lakossága Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: kiépült új 67. sz. fıút (hossza 30 km) kiépült új Dráva-híd és határátkelıhely (1 db) kiépült új összekötı út (hossza 20 km) felújított alsóbbrendő utak (hossza 115 km) új közúti határátkelıhely a 67. sz. fıúton Révfalunál új kompos vízi határátkelık Vejtinél, Révfalunál (2 db) korszerősített vasúti átjárók (számuk 10 db) csökken a magyar és horvát központok elérési ideje (perc) nı az úthálózati sőrőség (km/km 2 ) javulnak az útminıségi mutatók, a nem megfelelı és a rossz kategóriába tartozó utak aránya csökken a jobb minıségő utakon csökkenek a gépjármővek amortizációs és karbantartási költségei (Ft) az elérhetıség javulásával erısödik a települések közötti kohézió javul a vállalkozói aktivitás (vállalkozás/1000 fı) nı a térségbe érkezı mőködı tıke nagysága (Ft) az idegenforgalom bıvülésével például emelkedik a vendégéjszakák száma (db) 225

IV/1. Prioritás: Az egyes közlekedési módok összehangolt, környezettudatos fejlesztése IV/1.2. Intézkedés A közforgalmú közlekedés szolgáltatási színvonalának javítása, a megszőnt vasúti mellékvonal alternatív hasznosítási lehetıségei Célja: A tervezési terület vasúti mellékvonalain elmaradt korszerősítések miatt napjainkra a pályák rossz mőszaki állapotba kerültek. A hosszabb szakaszon meglévı sebességkorlátozások is közrejátszanak a vonatok alacsony kihasználtságában, ami az amúgy is vesztéseges személyszállítást különösen kedvezıtlen gazdasági alapokra helyezi e mellékvonalakon. A fentiek miatt a vasúti közlekedés évek óta napirenden lévı megszőntetése 2007. március 4-tıl bekövetkezett a Barcs Sellye Villány vasútvonalon. Nyilvánvaló térségi érdek, hogy a megmaradt vasúti pálya hasznosítása valamilyen formában megtörténjen. Másrészt fontos a megmaradt vasúti mellékvonalon (Sellye Szentlırinc) a személyszállítás megırzése. Látni kell, hogy a közforgalmú vasúti közlekedést nem lehet gazdaságossági alapon fenntartani a térségben, ahhoz a mindenkori területi szereplıknek forrásokkal és alternatív hasznosítási javaslatokkal szükséges hozzájárulni. Indoklás: A vasúti mellékvonalak megırzésénél figyelembe kell venni, hogy egy véglegesen megszüntetendı, felszámolandó vasútvonal kötelezıen elıírt, utólagos rekultivációjának becsült költségei közel azonosak, esetenként meg is haladhatják ugyanazon vonal felújítási költségét. Az ormánsági vasúti mellékvonalakon azonban a MÁV, illetve a szaktárca minden erıfeszítést megtesz a vágányok megmaradásáért, így adva meg az esélyt a vasútvonal egy késıbbi idıpontban történı forgalomba helyezésére. Az tartalma: intézkedés A vasútfejlesztés költségeinek nagyságrendjébıl fakadóan az nem lehet a területi szereplık kompetenciája, mindez a szolgáltató, a MÁV feladatköre. Ebbıl következıleg jelen területi programban csupán fejlesztési igények és ajánlások fogalmazhatók meg, azok konkrét megvalósulása túlmutat a területi szereplıkön. A Sellye Szentlırinc mellékvonalon: A közlekedésbiztonság javítása (biztosítóberendezések korszerősítése, vasúti átjárók beláthatóságának és közúti átjárhatóságának javítása, fénysorompók telepítése). A vasúti megállóhelyek korszerősítése, utasperonok korszerősítése. Nagy távon a vonalak pályarehabilitációjával az emelt sebességő közlekedés feltételeinek megteremtése. A MÁV és a területi szereplık között külön program keretében ki kell dolgozni a Barcs Sellye Villány vasútvonal esetleges újbóli mőködtetési hátterét, miként 226

lehet például az idegenforgalommal, a térségi vízgazdálkodási rehabilitációval összefüggésben szerepét megjeleníteni. A megszőnt forgalmú vasúti pályán lehetıség nyílik a menetrendszerő személyszállítás hiányában egyedi tartalmú, vasúton zajló programok szervezésére, lebonyolítására. Ilyen javaslat például a speciális élménytúra, a gasztronómiai borprogramokhoz kötıdı vonatozás, nosztalgiavonatok indítása, a vasút történetét bemutatói vasúti örökségvonal indítása, erdei kisvasutakhoz hasonló szerep felvállalása és turisztikai csomagban való értékesítése, egyes fejlesztésekkel összefüggésben kísérleti vonal szerep, vasúti kézihajtányok versenye stb. Szükséges a közúti-vasúti átjárók rossz burkolatminıségének javítása, ami a MÁV Zrt. feladata lenne. A vasúti közlekedés megszüntetésével a MÁV e keresztezıdésekben a fénysorompók eltávolítását tervezi, ezért remélni sem lehet, hogy forrásokat biztosítana ezen vasúti átjárok útburkolatának fejlesztésére. Jogszabályi háttér megteremtése szükséges ahhoz, hogy a közútkezelı átvállalhassa a felújításokat. Továbbra is fontos a megmaradó vasútvonal (Sellye Szentlırinc) mentén a közforgalmú közlekedés szolgáltatói között a területi igényekhez igazodó, a fejlesztésekre rugalmasan reagáló, folyamatos menetrend-harmonizáció. A megvalósítás helye Közremőködı szervezetek Az intézkedés kedvezményezettjei Az érintett települések, területek. Kapos Volán és Pannon Volán Zrt. MÁV Zrt. GKM, KvVM és dekoncentrált szervei Magyar Közút Kht. Baranya és Somogy Megyei Igazgatóságai Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Baranya és Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács többcélú kistérségi társulások helyi önkormányzatok vállalkozások idegenforgalmi szerepkörő intézmények, szervezetek, utazási irodák stb. civil szervezetek Helyi önkormányzatok, vállalkozások, a lakosság, a vasúti személy- és áruszállításban érdekelt személyek, cégek. 227

Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: új, racionalizált autóbusz-viszonylatok (száma 2 db) felújított vasúti és autóbusz-állomások és -megállóhelyek (száma 15 db) közforgalmú tevékenységet nyújtó vállalkozások (száma 3 db) korszerősített vasúti átjárók (száma 10 db) pályarehabilitációval érintett vasútvonal (hossza 30 km) az ingázóforgalomban a vasúti és az autóbuszos személyszállítás részaránya megnı az egyéni közlekedés rovására (%) csökken a buszmegállók gyalogos elérési ideje (perc) a szolgáltató korszerősítési programjának eredménye, hogy csökken az autóbusz-állomány átlagos kora (év) a hasznosítás során a Barcs Sellye Villány vasútvonalon szakaszosan beindul a nem menetrendszerő személyszállítás (szállított utas/év) csökken a vasúti átjárókban történt balesetek és súlyos sérültek száma (db, fı) emelkedik az átlagos napi járatsőrőség (járatpár/nap) az átszállásoknál csökken az átlagos várakozási idı (perc) csökken a környezeti terhelés a javuló járatkihasználtság által nı az érintett volántársaságok gazdasági eredménye nı a helyi turisztikai vállalkozások bevétele, a vendégéjszakák száma (Ft, db) 228

IV/1. Prioritás: IV/1.3. Intézkedés Célja: Indoklás: Az egyes közlekedési módok összehangolt, környezettudatos fejlesztése A helyi lakosság hivatásforgalmát és a turisztikai célterületek elérését segítı kerékpárút-hálózat kialakítása A kerékpárút-hálózat kialakításának fı feladata, hogy úgy képezzen egységes hálózatot, hogy a kerékpárturizmus elsıdleges kiszolgálása mellett lehetıleg minél hosszabb szakaszokon biztosítsa a jellemzıen települések közötti, lokális szerepkörő hivatásforgalom biztonságos lebonyolítását is. A tevékenység célja tehát a turizmusfejlesztéshez illeszkedı elemekbıl egységes kerékpárút-hálózati rendszer kialakítása. A kerékpárút-hálózati rendszer fı elemei egyrészt az országos jelentıségő (OTrT-ben meghatározott), valamint regionális nyomvonalak, másrészt a megyei turisztikai célterületek elérését biztosító térségi nyomvonalak együttese. A két hálózat jellemzıen eltérı funkciót tölt be, ugyanakkor szükségszerően ki is egészítik egymást. Míg az elıbbi hálózat elsısorban a nagy távolságú, többnapos kerékpártúrák nyomvonala, ahol minden nap más helyen történik az elszállásolás, karbantartás (kerékpáros centrumok hálózatát igényli!), addig a térségi hálózat a speciális turisztikai célterületek felkeresését teszi lehetıvé egynapos, 20-40 km-es túra keretében. Az tartalma: intézkedés A két látszólag eltérı jellegő kerékpárturizmus hálózati keveredése azonban nem kizárható, sıt egyes szakaszokon egyenesen kívánatos. Sajátos összemosódását jelenti az egy- és többnapos túráknak a kombinált kerékpárturizmus, melynek során az egyes kiinduló állomások között gépjármővel, vasúttal vagy esetleg hajóval történik a kerékpár szállítása. Ez esetben a térségi jelentıségő hálózatnak van nagyobb jelentısége. A kerékpárút-fejlesztés keretében külön kell foglalkozni az útvonal kijelölésével és megvalósíthatóságával, és külön a kerékpározás háttér-infrastrukturális (pihenıhelyek, esıbeállók, tárolók, kerékpáros centrum stb.) feltételeinek megteremtésével. Magának a kerékpáros útvonalnak kijelölése mellett a kerékpározás egyéb infrastrukturális feltételeit is biztosítani szükséges annak érdekében, hogy a kerékpáros turizmus elınyei érvényesülhessenek. Ezért szükséges 10-15 kmként pihenıhelyek kialakítása vizesblokkal, ivóvízvételi lehetıséggel, szeméttárolóval. A pihenıhelyek elhelyezése célszerően az érintett kisebb falvakban lehetséges, vagy nagyobb távolság esetén önálló kiépítéső, az útvonal melletti beruházás keretében. A pihenıhelyek továbbfejlesztésével, illetve a szétszórtan megtalálható 229

speciális szolgáltatások egy épülettömbbe való elhelyezésével egy ún. kerékpáros központ (szerviz, kölcsönzı, tároló, szállás, információs pont) kialakítása is indokolt. A kialakítandó kerékpáros központ létesítése nagyobb léptékő beruházás, hiszen a szolgáltatások széles skáláját tömöríti egy helyen, egyszerre akár 30-40 turista számára. A kerékpáros központ kialakítása az útvonal melletti, nagyobb településeken (pl. Felsıszentmárton) indokolt. Helyük lehetıleg úgy kerüljön kiválasztásra, hogy egyéb szolgáltatás is könnyen elérhetı legyen, illetve például kihelyezett szolgáltatásokkal kapcsolódjon a vízi és ökoturizmus táborozó és bemutató helyeihez (pl. Szentborbás Dráva-parti pihenıhely, kikötı). Javasolt a helyi adottságok kihasználása, mint például a Felsıszentmárton Drávasztára között kiépült fejlesztés folytatásaként a Dráva töltésén végig, a határon is átnyúló kerékpárút kiépítése. Országos és regionális jelentıségő, valamint a javasolt nagytérségi nyomvonalak: Dráva menti kerékpárút (Horvátország) Udvar Siklós Drávaszabolcs Berzence (Horvátország) Csurgó Molnári A Drávától Kaposvárig tartó, az Ormánság nagy részét feltáró 4 napos, 191 km-es túrát a Siklós Matty Drávaszabolcs Szaporca Vajszló Kákics Dencsháza. Kaposvár vonalon. A kisebb térségi nyomvonalak elsıdleges szerepe, hogy a kerékpáros központokból körtúrákat lehessen szervezni. Ennek megfelelıen cél, hogy max. napi 50 km-es távnál ne legyen hosszabb kijelölés, ami a hálózat, illetve a központok elhelyezkedését nagymértékben megszabja. Javasolt: A magyar és horvát fejlesztési elképzelések összehangolása keretében a határon átnyúló kerékpáros túraútvonalak és utak kialakítása, a közös csatlakozási pontok kijelölése (tervezett kompátkelıknél, illetve az új Dráva-hídnál), a határ menti kerékpáros pihenıhelyek, központok közös fejlesztése. A kerékpárutak rendszerére, illetve kijelölt útvonalak nyomvonalára vonatkozó kataszter kidolgozása, az új fejlesztésekkel, programelemekkel való bıvítése. A kerékpáros turizmus háttér-infrastrukturális feltételeinek (központok, pihenıhelyek, esıbeállók, kerékpármegırzıkés kölcsönzık, karbantartó egységek) megteremtése. 230

A magyar és horvát oldalon meglévı egyéb, kapcsolódó turisztikai termékekkel közös terméklánc (kerékpárút, szálláshely, látnivalók, események, marketingkiadványok, térképek) kialakítása. Az İs-Dráva Program keretében megvalósításra javasolt Dráva-csatorna töltésén ideális lehetıség kínálkozik kerékpárút kialakítására, mely jól beilleszthetı a térségi túraútvonalakba. A megvalósítás helye Közremőködı szervezetek Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: Az érintett települések. Magyar és Horvát Köztársaság (Dráván új híd és határátkelıhely, kerékpárút) GKM, KvVM és dekoncentrált szervei Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (az UKIG Rt. jogutódja) Magyar Közút Kht. Baranya és Somogy Megyei Igazgatóságai Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Baranya és Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács többcélú kistérségi társulások (Sellye, Siklós, Barcs központtal) helyi önkormányzatok Duna-Dráva Nemzeti Park a fejlesztés nyomvonala által kiszolgált vállalkozások, illetve érintett földtulajdonosok vállalkozások civil szervezetek kerékpáros egyesületek idegenforgalmi szerepkörő intézmények, szervezetek, utazási irodák stb. A kerékpárút-hálózat használói, a térség lakossága. kiépült új kerékpárút, létesített kerékpársáv (hossza 30 km) kijelölt kerékpáros túraútvonal (hossza 50 km) kerékpáros turisztikai kiadványok (db, oldalszám) kiépült kerékpáros háttérlétesítmények (1 központ, 10 pihenıhely) Eredményindikátorok: nı a kiépült kerékpárutak területegységre jutó sőrősége (km/km 2 ) csökken a kerékpáros által elszenvedett balesetek száma (db) bıvül a választható kerékpáros túraútvonalak száma (db) 231

Hatásindikátorok: nı az átlagos napi kerékpáros-forgalom (kerékpár/nap) nı a kerékpáros turizmushoz kötıdı vállalkozások bevétele, száma (Ft, db) emelkedik a térségben töltött vendégéjszakák száma (db) nı a kereskedelmi és vendéglátóhelyek bevétele (Ft) 232

IV/1. Prioritás: IV/1.4. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: Az egyes közlekedési módok összehangolt, környezettudatos fejlesztése A drávai vízi közlekedés feltételeinek javítása A Dráva hajózhatósági feltételeinek javítása részben az infrastrukturális háttér megteremtésében, részben az adminisztratív korlátok lebontásában áll. A drávai áruszállítás fejlesztése mellett elsısorban a turizmushoz kötıdı személyszállítás, vízi túrázás feltételeinek megteremtése kerülhet elıtérbe. A Dráva határfolyóként az EU külsı határa is egyben, és mint ilyen, a szigorú schengeni kritériumok vonatkoznak rá. Ez adminisztratív és engedélyezési korlátokkal sújtja a vízi közlekedés fejlıdését. Az infrastrukturális háttér üzleti alapú megteremtése viszont ezen korlátok lebontása nélkül nehezen valósítható meg. Indokolt foglalkozni azonban e helyt is a határ átjárhatóságát, a sétahajózás és vízi turisták kiszolgálását javító kikötési és táborozási feltételekre vonatkozó javaslatokkal, melyeket a horvát oldallal kooperációban célszerő végrehajtani. kompátkelési lehetıségek megvizsgálása, kiépítése, azokhoz vezetı utak létesítése Drávakeresztúr Révfalunál Drávasztára térségében, megelızve a tervezett majdani új Dráva-híd kiépítését, illetve Vejti térségében; a tervezési területen Drávatamási, Szentborbás, Drávasztára térségében meglévı kikötési lehetıségek fejlesztése, bıvítése; a vízi turizmus fogadási feltételeinek javítása keretében csónakkikötık kiépítése, partrendezés, kulturált táborozó helyek létesítése, a meglévık szolgáltatásainak fejlesztése; a vízi túrázáshoz kapcsolódóan hajókölcsönzési lehetıség biztosítása, jelzésrendszer telepítése, falusi turizmus bekapcsolása, turisztikai terméklánc kialakítása; az ökoturizmushoz kapcsolódóan menetrend szerinti, bemutató, ökohajójáratok indítása képzett vezetıvel; A megvalósítás helye Közremőködı szervezetek: Az érintett települések. Magyar és Horvát Köztársaság Kormánya GKM, KvVM és dekoncentrált szervei Magyar Közút Kht. Baranya és Somogy Megyei Igazgatóságai VPOP Határırség Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 233

Baranya és Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács többcélú kistérségi társulások helyi önkormányzatok Duna-Dráva Nemzeti Park vállalkozások civil szervezetek idegenforgalmi szerepkörő intézmények, szervezetek, utazási irodák stb. Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: A térségi vállalkozások, a lakosság, az idegenforgalom szereplıi. - a kiépült új kompátkelıhöz vezetı út (hossza 10 km) - új kompkikötı és határátkelık (2 db) - kiépült új és bıvített, korszerősített kikötık (száma 4 db) - új csónakkikötıhely, táborozóhelyek (száma 2 db) - megindul a határforgalom a két ország között (fıjármő/év) - megnı a szervezett keretek között érkezı turisták száma (fı/év) - nı a vízi közlekedéssel foglalkozó vállalkozások bevétele (Ft) - emelkedik a térségben töltött vendégéjszakák száma (db) - nı a Dráva és parti sávjának környezeti terhelése (emissziós értékek) 234

8.1.2 IV/2. PRIORITÁS: A térségi energiaellátáshoz kapcsolódó fejlesztések, különös tekintettel a megújulóenergia-erıforrások alkalmazására Az intézkedés célja - A fosszilis energiáktól való függıség oldása. - Munkahelyteremtés. - A másodlagos nyersanyagok hasznosítása. - A lakosság környezettudatos magatartásának erısítése. - Alternatív jövedelemszerzési formák elterjesztése. Az intézkedés indokoltsága A nemzetközi és hazai tendenciák, prognózisok szerint a megújuló energiaforrások térnyerése folytatódik. Az EU egyik legutóbbi döntése értelmében 2020-ra az EU-ban átlagosan 20%-os megújuló energia részarányt kell elérni. A tervezési terület kedvezıtlen mezıgazdasági adottságú, ezért jelentıs az alulhasznosított területek aránya. Emellett a térségnek országos összehasonlításban magas az erdısültségi mutatója és a napsütés órák száma. Az Ormánság településszerkezetét a rurális jellegő aprófalvak határozzák meg, mely falvak energiaellátó rendszereinek (vezetékes gáz) kiépítése, illetve ahol már kiépült, ott üzemeltetése relatíve magas költségekkel oldható meg. Mivel a tervezési terület biomasszából jelentıs erıforrással rendelkezik, ezért az alternatív energia megtérülési mutatói kedvezıbbek. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és vezetékes gázzal ráadásul még el nem látott települések esetében a megújuló energia hasznosítása költséghatékony megoldást jelenthet, emellett a magas munkanélküliséggel sújtott térségben új munkahelyek teremtésével javíthatja a foglalkoztatottsági helyzetet. Ugyanakkor látni kell, hogy a megújuló energia elterjedését a hagyományos energiahordozókhoz mérten jelenleg még magasabb fajlagos elıállítási költsége akadályozza. Az intézkedés tartalma A megújuló energiaforrások térségi vizsgálata, új lehetıségek feltárása, a hulladék anyagok hasznosítási lehetıségeinek felmérése. Ennek keretében a birtokrendezés megoldása, illetve a primer megújuló energia célnövénytermesztés (fás és lágyszárú energiacélú növény; faültetvényezés; erdıtelepítés) megvalósítása, a megújuló energia felhasználását biztosító ipari tevékenység háttér-infrastruktúrájának kiépítése. Az Ormánság gazdasági versenyképességének javítása megköveteli az ipari szerkezetváltáson belül az új, környezetbarát, megújuló energia hasznosító technológiájú referenciaüzemek létrehozását és mőködtetését. Az új iparági fejlesztés keretében számításba vehetı - biomassza betakarító, elıkészítı (aprító, pelletáló), tároló, fermentáló technológia, - a biogáz bázisú kiserımővi technológia, 235

- biodízel-elıállító technológia - hulladékfeldolgozó (inert, szerves, kommunális szennyvíz) technológia telepítése. Az intézkedés komplexitását az adja, hogy az aprófalvakban termelt energetikai növénytermesztéstıl kezdıdıen magában foglalja a szükséges logisztikai, átalakítási technológiákon keresztül a végfelhasználás infrastruktúráit is. Alapvetıen négyféle ilyen komplex rendszer kialakítása vázolható fel: 1. Megújulóenergia-termelésre alapozott térségi hıtermelés és hasznosítás komplex rendszere (apríték, bála, pellet eltüzelésével). 2. Megújulóenergia-termelésre alapozott villamosenergia-szolgáltató rendszer (folyékony biohajtóanyag termelése villamosenergiatermelés helyi berendezésekkel bioolaj-maradékanyag tüzelés célú hasznosítása). 3. Bioüzemanyag alapanyag-termelési elıadási értékesítési komplex rendszer. 4. Biogáztermelés zöldalapanyag-termelés gázelıállítás kapcsolt villamosenergia-termelés komplex rendszer. E komplex rendszerekbıl fıként az elsı az, mely teljes vertikumát tekintve az Ormánság területén megvalósítható. Ráadásul az egyes komplex rendszerekhez kötıdı egyéb technológiák (betakarító-, aprító-, manipuláló, tüzelı-berendezések stb.) exportképes, innovatív módon kaphatnak fejlıdési lehetıséget a tágabb térségben is. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek 1. Megújuló- és hulladékenergia erıforrások hasznosítása 2. Agroenergetikai Park kialakítása 236

IV/2. Prioritás: IV/2.1. Intézkedés A térségi energiaellátáshoz kapcsolódó fejlesztések, különös tekintettel a megújulóenergia-erıforrások alkalmazására Megújuló- és hulladékenergia-erıforrások hasznosítása Célja: A növényi alapú energia- és energiahordozó-termelés lehetıségeinek és keresleti oldalának térségi feltárása. Megújuló energiával kapcsolatos ismereteket bemutató mintaprojekthelyek létesítése, illetve ehhez illeszkedıen speciális tájékoztató anyagok, programok elkészítése, rendezése (falunapok, konferenciák, kiadványok). Elengedhetetlen a megújuló energiák hasznosításával összefüggı teljes vertikumot felölelı képzési program kidolgozása és beindítása. Kiemelten fontos a vertikumban részvevık közötti koordináció biztosítása. Indoklás: Az Ormánság gazdasági versenyképességének javítása megköveteli az ipari szerkezetváltáson belül az új, környezetbarát, megújulóenergia-hasznosító technológiájú referenciaüzemek létrehozását és mőködtetését. Az intézkedés Mintaprojekt lehet egy kisteljesítményő energiaellátást igénylı tartalma: közcélú épületben korszerő technológiájú hasábtüzelı berendezés elhelyezése, ahol a hagyományos hasáb tőzifa és a darabos fahulladék energetikai hasznosítása mutatható be. További mintaprojekt lehet egy nagyobb energiát felhasználó fogyasztónál a biomasszára alapozott energiaellátásra való átállás. A környezı településeken termesztendı energiafő, illetve a belıle elıállítható pellet alkalmas lenne az adott épületben felmerülı energiaigény kielégítésére. Szükséges a megújuló energiák hasznosításával összefüggı teljes vertikumot felölelı képzési program kidolgozása és beindítása. Ehhez kapcsolódóan K+F tevékenység is végezhetı, például a Vajszlón telepítendı faaprítékos hıközpont kapcsán. A hıközpont teljes körően biztosíthatná az oktatási intézmény folyamatos energiaellátását, a meglévı széntüzelés kiváltásával. Kiemelten fontos a vertikumban részvevık közötti koordináció biztosítása. Felmerült javaslatként egy ún. Bioenergia Koordinációs Központ (BKK) létesítése, mely felvállalhatná ezt a koordinátori szerepkört. A központ kialakításának adottak a feltételei a Sellyei Mezıgazdasági Szakiskolában. A teljes 237

A megvalósítás helye Közremőködı szervezetek Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: vertikumba betekintést engedne az iskolához kapcsolt ültetvények telepítése, és az erre telepített hıszolgáltatás megvalósítása. Az intézmény profilját szélesítené egy kis teljesítményő biogázüzem telepítése is, amely egyrészt biztosíthatná a téma oktatási hátterét, másrészt feldogozhatja a település, iskola szerves bomló hulladékát. A központ koordinációs tevékenysége kiterjedne a jövıbeli termelıkre és a Pécsi Hıerımőre, illetve más létesítendı kisebb hıközpont(ok)ra. A térség települései. GKM, KvVM, FVM és dekoncentrált szervei Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Baranya és Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács többcélú kistérségi társulások helyi önkormányzatok Duna-Dráva Nemzeti Park vállalkozások ıstermelık, földtulajdonosok Sellyei Mezıgazdasági Szakiskola Sellyei Ipari Park Magyar Energia Hivatal A térség lakossága, a mezıgazdasági termelık, kapcsolódó iparágak, ágazatok szereplıi. Bioenergia Koordinációs Központ létesül mintaprojektek megvalósulása (2 db) biomassza-termesztés célú, mővelés alá vont földterület (30000 ha) képzési és marketinganyagok elkészítése (1000-1000 pld.) Eredményindikátorok: csökkenek az energiaköltségek (Ft/MJ) nı a földterület jövedelmezısége (Ft/ha) képzett szakemberek (fı) Hatásindikátorok: csökken a munkanélküliség (%) nı az egy fıre jutó szja-alap (Ft) csökken a környezeti terhelés (emissziós értékek) 238

IV/2. Prioritás: IV/2.2. Intézkedés Célja: Indoklás: A térségi energiaellátáshoz kapcsolódó fejlesztések, különös tekintettel a megújulóenergia-erıforrások alkalmazására Agroenergetikai Park kialakítása A térségben megtermelhetı biomassza helyi feldolgozása, ezzel a sellyei ipari park kialakításának támogatása és a feldolgozásból származó jövedelem helyben maradásának biztosítása. A biomassza helyi feldolgozása jól értékesíthetı, magas hozzáadott értékő termékeket eredményez. Az alapanyagok termelése és elıkészítése a tervezési terület bármely részén lehetséges, így jövedelmet biztosíthat bárhol a területen. Az tartalma: intézkedés Az intézkedés komplexitását az adja, hogy az aprófalvakban termelt energetikai növénytermesztéstıl kezdıdıen magában foglalja a szükséges logisztikai, átalakítási technológiákon keresztül a végfelhasználás infrastruktúráit is. Alapvetıen négyféle ilyen komplex rendszer kialakítása vázolható fel: 1. Megújulóenergia-termelésre alapozott térségi hıtermelés és hasznosítás komplex rendszere (apríték, bála, pellet eltüzelésével). 2. Megújulóenergia-termelésre alapozott villamosenergiaszolgáltató rendszer (folyékony biohajtóanyag termelése villamosenergia termelés helyi berendezésekkel bioolaj-maradékanyag tüzelés célú hasznosítása). 3. Bioüzemanyag alapanyag termelési elıadási értékesítési komplex rendszer 4. Biogáztermelés zöldalapanyag-termelés gázelıállítás kapcsolt villamosenergia-termelés komplex rendszer Az agroenergetikai park lényegében egy központi kiserımőre épülı feldolgozóüzemi struktúra, melyhez mintegy 20-25 ezer hektárnyi kapcsolódó mezıgazdasági körzet tartozhat. A központi kiserımő telepítésére kiválóan alkalmas a Sellye Ipari Park területe, míg a kistérségen belül biztosítható a megfelelı mérető földterület a szükséges mennyiségő energianövény termesztésének céljára. A mezıgazdasági növények egy részébıl lehet elıállítani a főtıanyagot a kiserımő számára termékfeldolgozásra, míg másik részébıl energiahordozókat (bioetanol, biodízel, agripellet) további felhasználásra. A sellyei park energiaszükségletét egy (kb. 2-10 MW bemenı teljesítményő) kiserımővi rendszer biztosíthatja, mely főtését a térségben termesztett rövid vágásfordulójú energiafa típusok, és/vagy mezıgazdasági melléktermékek és/vagy faaprítékok adják. A kiserımő azonos arányban elektromos energiát és ipari gızt állít elı, amivel mezıgazdasági 239

A megvalósítás helye Közremőködı szervezetek Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: alapanyagokból történı folyékony energiaforrások elıállítása történhet. Célszerő, ha a parkon belül, a kiserımőhöz más ipari üzemek is csatlakoznak, mint például biodízelt vagy agripelletet gyártó üzem. A park termelésének melléktermékeivel a takarmányozási, tápanyag-visszapótlási, energetikai célú használat biztosítható. További vizsgálatot igénylı, lehetséges hasznosítási módok a szárítók/aszalók erımőben termelt melegvízével való üzemeltetése a sellyei ipari parkban, illetve a környezı intézmények/lakóházak főtése. Az Ormánság területén túlmutató feladatot jelent a teljes vertikumot felölelı, konszenzuson alapuló ún. Agroenergetikai Klaszter kialakítása és mőködtetése. A klaszter tagjai optimalizált tevékenység-leosztás keretében járulnak hozzá a rendszer mőködéséhez. Sellye GKM, KvVM, FVM és dekoncentrált szervei Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács többcélú kistérségi társulások helyi önkormányzatok Duna-Dráva Nemzeti Park vállalkozások Pécsi Tudományegyetem Dél-dunántúli Kooperációs Kutatási Központja (Pólus programiroda) FVM Mezıgazdasági Gépesítési Intézete Sellyei Ipari Park DDGÁZ, KÖGÁZ Nyrt. Magyar Energia Hivatal A térség lakossága, a mezıgazdasági termelık, szervezetek, kapcsolódó iparágak, ágazatok szereplıi. Sellyei Agroenergetikai Park létesül csökkennek az energiaköltségek (Ft/MJ) Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: nı a földterület jövedelmezısége (Ft/ha) csökken a munkanélküliség (%) nı az egy fıre jutó szja-alap (Ft) 240

8.1.3 IV/3. PRIORITÁS: A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása Az intézkedés célja A térségben keletkezı folyékony hulladék jogszabályoknak megfelelı, környezetbarát módon történı kezelésének az elérése. A környezet további szennyezésének megszüntetése, a természeti értékek megırzése, illetve a lakókörnyezet minıségének a javítása. A hulladékgazdálkodási tevékenység racionálisabb és hatékonyabb mőködésének a kialakításával a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása az újrahasznosítási szempontok erıteljesebb érvényesülése érdekében. Jogszabályok által elıírt, megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása. A térség településein elérhetı vezetékes ivóvízellátás megfelelı színvonalú biztosítása a szükséges hálózati fejlesztések végrehajtása által. Az intézkedés indokoltsága A térség adott községeiben a csatornázottság hiányából, Sellyén pedig technológiai hiányosságokból fakadó szennyvízkezelési problémák vannak. Ezeken a településeken a jelenlegi szennyvízkezelési mód rendkívül környezetszennyezı és -károsító folyamat, amely nagymértékben veszélyezteti a térség meglévı természeti környezetének megırzését. Ezért a településeken keletkezı folyékony hulladék EU-s normáknak is megfelelı, környezetbarát módon történı kezelését az e téren még jelentıs lemaradásokkal küzdı térségben is mihamarabb ki kell alakítani. A lakosság által a községekben épített különbözı magán csatornapótló létesítmények sok esetben nem felelnek meg a hatályos építési elıírásoknak, és ezekbıl a folyékony hulladék el tud szivárogni. Az ily módon elszikkasztott szennyvizek a talajt, a felszín alatti és a felszíni vizeket egyaránt szennyezik. A térség szinte valamennyi községében a folyékony hulladék elhelyezése tehát sem az EU-s elõírásoknak, sem pedig a helyi közösségek egészségügyi, természetvédelmi érdekeinek nem felel meg. A helyzet orvoslását kiemelten teszi fontossá a Duna-Dráva Nemzeti Park közelsége, valamint a felszíni vizek védelme. Baranya megyében a természeti és vízföldtani adottságok következtében az ivóvízkészlet jelentıs része (93%-a) sérülékeny a felszín felıl történı szennyezés szempontjából. Az intézkedés ugyanakkor összefügg a programban kidolgozott más intézkedésekkel is. Az Ormánságban kiemelt fejlesztési terület a turizmus lehetıségeinek kiaknázása. Ehhez azonban szükséges a természeti környezet érintetlenségének megırzése, valamint, hogy megfelelı színvonalú szálláshelyek jöjjenek létre, aminek viszont alapfeltétele a megfelelı csatornázottság. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint földmedencés leürítı helyek 2007. október 31. után már nem üzemeltethetık. Az egyes településeken összegyőjtött szippantott szennyvizek ezután történı elhelyezése tehát égetı problémát fog jelenteni a térségben. Ezért a sellyei szennyvíztelep rekonstrukciójára, illetve bıvítésére rendkívül nagy szükség van, mivel a szippantott szennyvíz elhelyezésére jelenleg használt földmedencés leürítık kiváltását is lehetıvé teszi. 241

A térségben folytatott kommunális és építésihulladék-kezelési technikák nem felelnek meg a gazdaságossági követelményeknek, valamint sok esetben az EU-s szabályoknak sem tesznek eleget. Az aktuális jogszabályok hangsúlyos alapelve, hogy a lerakás helyett a hulladékok újrahasznosítására kell törekedni, azaz olyan hulladékkezelı létesítményeket kell létrehozni, amelyek a hulladékok minél nagyobb hányadának újrahasznosítását biztosítják. A hulladékkezelés tekintetében tehát továbbra is elsıdleges cél a keletkezı hulladék mennyiségének csökkentése, amit a szelektív győjtés bevezetése, ezáltal az újrahasznosítás lehetıségének megteremtése tesz lehetıvé. A vizsgálati terület keleti és nyugati részén fekvı településein még nem, viszont a Sellyei kistérségben a közelmúltban bevezetésre került a szelektív hulladékgyőjtés, azonban e tekintetben a lakossági szemlélet megváltozása még több idıt vesz igénybe. A szelektív győjtés mőszaki feltételeinek biztosítása mellett tehát az ideológiai hátteret is meg kell teremteni. Annál is inkább, mivel az Országos Hulladékgazdálkodási Terv értelmében a szelektív kommunális hulladékgyőjtés arányát az összes hulladék tömegéhez viszonyítva 2008-ig a jelenlegi 3%-ról 35-40%-ra kell növelni. Lerakásra csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhet. Ugyanakkor a kormányzati szándék bizonyos hulladékok esetében (pl. a biológiailag lebomló szervesanyaghányad csökkentésének a mértéke) már konkrét jogszabályi elıírásban is kifejezıdik. Ezek a körülmények tehát a térségi hulladékgazdálkodási rendszer alapvetı átalakítását teszik szükségessé. Az életkörülményeket, életminıséget és a lakosság egészségi állapotának megırzését alapvetıen meghatározza az ivóvíz minısége. A lakosság részérıl a megfelelı minıségő ivóvízszolgáltatás igénye a legalapvetıbb emberi szükségletek közé tartozik, melynek biztosítását minden települési önkormányzatnak meg kell oldania. A vizsgálati terület szinte valamennyi településén a szolgáltatott ivóvíz a jogszabályilag megengedettnél magasabb mennyiségben tartalmaz emberi egészségre káros szennyezı anyagokat. Az ivóvíz határértékeket meghaladó arzén-, nitrit-, ammónium- vagy mangántartalma a programozási terület 32 települését érinti, ami mintegy 12 ezer fı számára okoz ivóvízminıségi problémát. Ugyanakkor a nem megfelelı minıségő ivóvíz növeli a lakossági megbetegedések kockázatát. Magyarország európai uniós csatlakozásával a szolgáltatott ivóvíz minıségének az európai uniós irányelvekben meghatározott, szigorúbb határértékeknek kell megfelelniük, 2006-os és 2009-es teljesítési határidıkkel. A vízminıségi határértékek betartása viszont technológiai és mőszaki beavatkozásokat igényel. Az ivóvízhálózat jelentékeny része a térségben azbesztcement csövekbıl áll, ahol fennáll a veszélye a rákkeltı azbeszt kioldódásának. A környezet- és egészségkárosító azbesztcement vezeték mint másodlagos szennyezıforrás kedvezıtlenül befolyásolja az ivóvízminıséget, ezért cserére, illetve rekonstrukcióra szorul. Sok esetben tehát ezek az elavult, elöregedett és egészségre ártalmas azbeszttartalmú vezetékek már nem felelnek meg a megfelelı minıségő és biztonságos vízellátás feltételeinek, ezért cseréjük elengedhetetlen feladatot jelent a tulajdonos önkormányzatok, közvetve pedig az üzemeltetı cégek számára. Az intézkedés tartalma A fejlesztési intézkedés keretében a szennyvízkezelés térségi infrastruktúrájában fellelhetı kiépítési hiányosságok és elmaradások megszüntetésére kerül sor. Az intézkedés megvalósítása folyamán a programozási terület csatornával eddig még nem rendelkezı településein kiépül a közcsatorna-hálózat, valamint a rendszer kiszolgálására tisztítótelep létesül. Az alapokról induló, teljesen új beruházás mellett az intézkedés a már régebb óta 242

Sellyén mőködı szennyvíztisztító telep bıvítéssel egybekötött átépítését, illetve technológiai átalakítását is magában foglalja. A fejlesztési intézkedés további tartalmi részébe tartozik a térségi hulladékgazdálkodási rendszer racionálisabb és hatékonyabb mőködést eredményezı átalakítása különbözı hulladékkezelési létesítmények létrehozásával, valamint technológiai gépek és berendezések beszerzésével, illetve a felhagyott és bezárt telepek rekultiválása. Továbbá az intézkedés keretében az ivóvíz-szolgáltatás minıségének a javítása érdekében a hálózati rekonstrukció és karbantartás mellett szükség van bizonyos mőszaki fejlesztések végrehajtására az egyes községek törpevízmő telepein. A vízmőtelepek fejlesztése során az ivóvíz károsanyag-tartalmának csökkentését biztosító tisztítási technológia bevezetését, illetve a már meglévık fejlesztését kell végrehajtani. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek 1. vízkormányzási rendszer kialakítása, 2. az ivóvízszolgáltatás minıségének javítása, 3. a térség szennyvízkezelési problémájának a megoldása, 4. a hulladékgazdálkodási tevékenység fejlesztése. 243

IV/3. Prioritás: A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása IV/3.1. Intézkedés Vízkormányzási rendszer kialakítása 13 Célja: 1. A tervezési területen vízbıség teremtése. Erdıterületek és szántóföldek öntözhetıségének biztosítása. 2. Felesleges vizek biztonságos levezetése, a területre lehulló csapadék, befolyó vizek lehetséges hasznosításainak biztosítása (vízvisszatartás). 3. Természetes és mesterséges tavak, vizes élıhelyek ellátása megfelelı minıségő és mennyiségő vízzel. Indoklás: Az tartalma: intézkedés A tervezési terület a Dráva bevágódó medre, az átgondolatlan vízelvezetési munkák miatt folyamatosan szárad ki. A minıségi mezıgazdasági termeléshez, az ıshonos és bı növekményt hozó erdık visszatelepítéséhez szükséges a drávai vízpótlás. A vízpótlás nélkül 20 éven belül elpusztulnak a nagy természeti értéket képviselı holt- és mellékágak. Drávai vízkivétellel, csatornahálózaton keresztül tározók közbeiktatásával egy vízkormányzási rendszer ellátja a területet a szükséges mennyiségő öntözıvízzel. A megvalósítás helye Közremőködı szervezetek Az intézkedés kedvezményezettjei A tervezési terület. KÖVIZIG Dráva Menti Vízitársulás helyi gazdálkodók önkormányzatok DDNP helyi gazdálkodók önkormányzatok DDNP Output indikátorok: az öntözési rendszerrel közvetve érintett terület: 416,2 km 2 vízellátásra tervezett erdıterület: 3754 ha öntözhetı terület: 1690 ha érintett tó, tározó, holtág száma: 20 érintett tó, tározó, holtág felülete: 605 ha érintett tó, tározó, holtág térfogata: 6,75 millió m 3 érintett csatornarendszer hossza: 81,7 km drávai vízkivételi mő csúcsidei kapacitása: ~ 12 m 3 /s mőtárgyak: 37 duzzasztó, 23 osztómőtárgy (a vízkormányzáshoz) 13 Lásd részletesen az İs-Dráva Program Vízügyi Mőszaki Terv- 2007 dokumentumot 244

Eredményindikátorok: minıségi erdıtelepítések és mezıgazdasági termelés lehetıségének biztosítása évente 74,569 millió m 3 öntözıvíz biztosítása Hatásindikátorok: GDP-növekedés munkahelyteremtés a vízkormányzási rendszer üzemeltetése és a mezıgazdasági termelés növekedése következtében 245

IV.3 Prioritás V/3.2 Intézkedés Célja: A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása A vízellátó rendszer mőködtetése Az İs-Dráva Program egy bonyolult, nagy területet és nagyon sok érdekeltet (gazdát, céget, önkormányzatot, infrastruktúrát stb.) érintı vállalkozás, amely várhatóan több lépcsıben fog megvalósulni, de úgy, hogy az egyes ütemeknek szervesen illeszkedni kell az egészhez, és az üzemelésnek, az üzemelı szervezetnek mindezt rugalmasan kell kezelni. Bármilyen finanszírozási konstrukcióban valósul is meg a rendszer, a kiépített mővek üzemelésének költségeit a vízellátásban, vízpótlásban érdekelteknek kell majd vagy teljes egészében, vagy a mindenkor igénybe vehetı (pályázható) támogatások figyelembevételével garantáltan biztosítani. Indoklás: Kényes kérdésrıl van szó, hiszen lesznek olyan évek, amikor idıjárási körülmények okán nem, vagy alig lesz szükség vízpótlásra, a rendszert viszont akkor is fenn kell tartani, és az állandó költségek miatt az akkori hozzájárulások sem lesznek túl mérsékeltek. Az is említést érdemel itt, hogy ismerve az Alföldön található kettıs mőködéső csatornák fenntartási igényeit a programban tervezett csatornák fenntartási költségei jelentısen meghaladják a csak vízrendezési-vízelvezetési funkciójú csatornák fenntartási költségeit. Ennek oka, hogy az állandó, vagy a korábbinál lényegesen gyakoribb vízborítás a csatornákban növeli a növényzet fejlıdési intenzitását, ugyanakkor a szükséges vízmennyiség adott helyre történı eljuttatásához folyamatosan tiszta medrő csatornákra van szükség. Az tartalma: intézkedés Az elkészülı rendszer eredményes mőködtetésének két alapvetı kritériuma van tehát: egyrészt az üzemeléshez szükséges anyagi eszközök biztosítása, másrészt megfelelı mőködtetı szervezet kialakítása, vagy az ilyen jellegő üzemeltetésre alkalmas külsı szervezet megbízása a feladatok elvégzésére. 1. Az anyagi eszközök biztosítása A programmal érintett csatornák túlnyomó része a Dráva Menti Vízitársulat kezelésében van, a rendszerrel érintett terület pedig teljes egészében a társulat érdekeltségi területéhez tartozik. Kézenfekvı megoldás ezért, hogy a társulati konstrukció lehetıségét kihasználva ne külön gazdasági társaságba fogjuk össze a vízhasznosítással érintett érdekelteket, hanem a meglevı társulati keretbe illesztve. 246

Ehhez lehetıséget biztosít a Vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény Vízgazdálkodási társulatokról szóló IX. fejezete, valamint a törvény végrehajtására kiadott 160/1995(XII.26.)sz. Kormányrendelet. A törvény 35 /2/ pontja a következıt tartalmazza: A vízitársulat közcélú mezıgazdasági vízhasznosítási létesítményeket hozhat létre, továbbá azokhoz kapcsolódó talajjavítási tevékenységet, nem közmőves vízszolgáltatást végezhet, az alapszabályban meghatározott közfeladatait elısegítı vállalkozási tevékenységet is folytathat. A Kormányrendelet 7 /3/c. pontja pedig így szól: A közgyőlés, illetıleg a küldöttgyőlés (továbbiakban együtt: taggyőlés) hatáskörébe tartozik: c./ a differenciált érdekeltségi hozzájárulás elveinek kialakítása és a tagok fizetési kötelezettségeinek megállapítása; Ez a jogi keret a társulati vezetés ilyen irányú egyetértése esetén lehetıséget biztosít tehát ahhoz, hogy a vízhasznosítással, vízpótlással érintettek körét a társulaton belül külön meghatározzák, részükre kialakítsák a differenciált a társulat jelenlegi, vízrendezési tevékenységet szolgáló érdekeltségi hozzájárulás feletti érdekeltség elveit, a díj mértékét, amelynek elfogadása és éves rendszeres befizetése mellett a rendszer mőködése biztosítható. Ez a differenciált érdekeltségi hozzájárulás mint vízhasznosítási alapdíj biztosítaná a rendszer minden évben jelentkezı, vízfogyasztástól független fenntartási költségeit, ezen túlmenıen az egyes vízhasználók az igénybe vett tényleges vízmennyiség arányában vennének részt a változó költségek viselésében, természetesen számolva az adott évben igénybe vehetı támogatási összegekkel is. Mivel az İs-Dráva Program egy komplex térségfejlesztési koncepció, ahol az alapozó vízügyi beavatkozásoknak nem csak közvetlenül a vizet felhasználókra van hatása, nem csak ık érintettek a hasznosulás terén, ezért a differenciált érdekeltek körébe a földtulajdonosokon, földhasználókon kívül egyéb érintettek is bevonhatók lesznek, lehetnek, amelyek összefogását, képviseletét célszerően a települési önkormányzatoknak kellene ellátni, akik önmagukban is érintettek és érdekeltek a program végrehajtásában. Lényegében ez a konstrukció látná el tehát pénzügyi téren azt a feladatot, amelyet a Megvalósithatósági Tanulmány 5.2.2 fejezete az İs-Dráva Felügyelet létrehozásával kívánt elérni. 1.2.A mőködtetés szervezete 1.2.1 Társulati mőködtetés 247

A Dráva Menti Vízitársulat ma is rendelkezik olyan operatív szervezettel, amely külsı vállalkozók bevonásával ellátja a kezelésében levı csatornák fenntartását, felügyeletét. Az anyagi eszközök rendelkezésre állása esetén a társulati szervezet, megfelelı felfejlesztéssel alkalmassá tehetı a teljes rendszer üzemeltetésére, beleértve a drávai vízkivételt, a szivattyútelepeket, a három tározót, valamint az üzemirányításhoz nélkülözhetetlen mérıregisztráló- és az automatikus mőködéshez szükséges telemechanikus rendszert is. Itt a lényeg, hogy a rendszer egy kézben legyen, amely mellett mód van kooperációra a térségben mőködı különbözı szervezetekkel, pl. a meglevı vízrajzi rendszer integrálásával, amelyre a hivatkozott tanulmány is kitér. 2.1.2.Vállalkozói mőködtetés A térségben is végez szolgáltatást a Dunántúli Regionális Vízmővek Zrt., amely a vízellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatás mellett mezıgazdasági vízhasznosítási tevékenységgel is foglalkozik, szakmai felkészültségét, eszközparkját tekintve maradéktalanul alkalmas lenne a teljes rendszer üzemelésére. Megkeresésemre Majer József vezérigazgató-helyettes úgy nyilatkozott, hogy vállalnák a rendszer üzemeltetését. Ebben az esetben is mód volna kooperációra egyrészt a társulattal a csatornák vagy azok egy részének fenntartásában-felújításában, mőködtetésében, másrészt az elızı pontban már említett vízrajzi feladatokat illetıen. Mivel az İs-Dráva Program vízpótló rendszere szinte teljes egészében a Dráva Menti Vízitársulat kezelésében levı mederhálózatra épül, így a társulat a rendszer mőködtetésébıl kihagyhatatlan. Kézenfekvı, hogy a mőködtetéshez szükséges anyagi eszközök biztosításában éljünk a társulati konstrukció adta lehetıségekkel, a differenciált érdekeltségi kör és érdekeltségi hozzájárulás megteremtésével. Ez a differenciált érdekeltségi kör, mint egy önkormányzatnál a részönkormányzat, a társulat operatív szervezetén keresztül vagy attól adott esetben függetlenül felügyelné a feladatok elvárt szintő végrehajtását, ellenıriz/het/né a pénzek hatékony felhasználását. Célszerő, hogy az üzemeltetést is a társulat végezze, de ebben a fent leírtak szerint van választási lehetıség. Lényegesnek tartjuk, hogy a mőködtetésnek egy gazdája legyen, aki természetesen másokat is bevonhat a feladatok végrehajtásába. A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: A tervezési terület Dráva Menti Vízitársulat, önkormányzatok, helyi lakosság, 248

Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Helyi lakosság, a térség települései egységes intézményrendszer mőködı vízkormányzási rendszer megvalósuló İs-Dráva Program 249

IV.3 Prioritás: IV/3.3 Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása Az ivóvíz-szolgáltatás minıségének javítása A térség ivóvízminıségi problémákkal terhelt településein az egészséges ivóvíz biztosítása. Az egészséges ivóvíz minden térségi lakos számára elérhetı kell legyen, így számos fejlesztést szükséges véghez vinni. Ennek érdekében a térségben a vízbeszerzés-vízkezelés folyamán különbözı technikai megoldások alkalmazása szükséges, illetve az elosztóhálózaton is szükséges fejlesztési munkálatokat elvégezni. A térség ivóvízminıségi problémákkal terhelt településein az egészséges ivóvíz biztosításának érdekében technológiai és mőszaki fejlesztéseket szükséges végrehajtani, amely fejlesztések három, hatásukat tekintve egymást kiegészítı tevékenységhez kapcsolódnak: víztisztító technológiák létesítése, illetve fejlesztése, az ivóvíz minıségét veszélyeztetı állapotú hálózatszakaszok rekonstrukciója, a hálózati rendszer rendszeres karbantartása. A beavatkozásokat úgy kell meghatározni és összehangolni, hogy végeredményben a szolgáltatott ivóvíz minden paramétere a fogyasztói helyen megfeleljen a 98/83/EK irányelvben, illetve a 201/2001 (X.25.) számú, és annak kiegészítése, a 47/2005. (III. 11.) számú Korm. rendeletben meghatározott határértékeknek. A szükséges és lehetséges fejlesztési tevékenységek két csoportra oszthatók, melyek vagy a víz elıállításához, vagy a víz szállításához kapcsolódnak. Ilyen formán tehát megkülönböztethetjük a vízbeszerzési-vízkezelési lehetıségekhez tartozó és az elosztóhálózaton alkalmazott beavatkozásokat. A vízbeszerzés-vízkezelés folyamán a térségben alkalmazható technikai megoldások: A szennyezett viző kutak termelésbıl való kivonása. A határértékek beállítása különbözı minıségő vizek keverésével. Új vízbázis feltárása, új kutak nyitása. Vízátvétel más vízbázisokból, mikroregionális rendszerek kialakítása. Víztisztító berendezés üzembe állítása. Az elosztóhálózaton végezhetı mőveletek: Hálózati szakaszok cseréje. Hálózati rekonstrukciók végrehajtása. 250

Hálózati elemek kitisztítása. Vízbeszerzés-vízkezelés során alkalmazható technikák: A szennyezett viző kutak termelésbıl való kivonása. A kétkutas vízbázisoknál az üzembiztonság leromlása miatt nem javasolt az egyik kút megszüntetése. A többkutas vízbázisok esetében viszont elıfordul, hogy eltérı rétegekre telepítették a kutakat, ezért a vízminıség kutanként változó lehet. Ezt feltételezve, valamint, hogy a vízfogyasztás várhatóan nem növekszik jelentısen, néhány település esetében alkalmazható megoldás lehet a szennyezett viző kutak üzemen kívül helyezése. A határértékek beállítása különbözı vizek keverésével A módszer ritkán alkalmazható és csak abban az esetben, ha a kifogásolt minıségő víz szennyezettségének mértéke viszonylag alacsony, vagyis minimális mértékben haladja meg a határértéket. A keverés ezért csak elméleti megoldást jelent, valós alternatívaként nem jön számításba a térségi vízmőveknél. Új vízbázis feltárása, új kutak nyitása Csak abban az esetben jöhet számításba, ha a területen, az adott településen megfelelı minıségő vizet biztosító vízadó rétegek találhatók. Ezzel kapcsolatban viszont problémaként merül fel, hogy a térségi rétegek kevéssé megkutatottak, adatok még tájékoztató jelleggel sem állnak rendelkezésre. A próbafúrások rendkívül költségigényesek és az eredmény szempontjából bizonytalan kimenetelőek. Ezért új kutak fúrása csak ott jelenthet megoldást, ahol az említett információk rendelkezésre állnak. További lehetıség, hogy a két vagy több kúttal rendelkezı vízbázisokon a rossz vízminıségő kút helyébe, a megfelelı vizet adó kút rétegére egy újabb kutat telepítünk. Erre a beavatkozásra a csányoszrói, drávakeresztúri, felsıszentmártoni vízbázisokon van lehetıség, de az új kút megfelelı vízminısége ebben az esetben sem garantált. Vízátvétel más vízbázisokból, mikroregionális rendszerek kialakítása Mivel a legtöbb települési vízmő vízfelesleggel rendelkezik, kézenfekvı megoldás lehet a földrajzilag egymáshoz közel fekvı, szomszédos települések közötti vízátadás. A módszer alkalmazásával mikroregionális rendszer jön létre, ahol két vagy több település egy központi vízbázisra telepített közös víztisztító berendezést állít üzembe. Az egyes települések rendszerének összekötésére pedig mikroregionális távvezetékek épülnek. 251

A térségben több helyen jellemzı két település egy vízbázisról történı ellátása; ezen rendszerek kibıvítése, valamint az önálló települési rendszerek mikroregionális hálózatokba történı összekötése javasolható, részletes mőszaki vizsgálatokat követıen. Víztisztító berendezés üzembe állítása Ez a technológiai megoldás nyújtja a legbiztosabb eredményt, ugyanakkor relatíve magas költségigénye miatt a térségben mőködı, vízminıségi problémákkal küzdı valamennyi törpevízmő telepen történı bevezetése gazdaságossági szempontból nem javasolt. Mikroregionális rendszerek kialakításával viszont gazdaságossá tehetı egy tisztítóberendezés üzembe állítása, az elızı pontban kifejtettek szerint. Elosztóhálózaton végezhetı mőveletek: Általános követelmény, hogy az ivóvíznek a fogyasztás helyén kell a minıségi elıírásoknak megfelelnie. A vízmőtelepek kilépı vízminısége azonban a hálózatban negatív irányban változhat, ugyanis a hálózatok mint élı biológiai reaktorok viselkednek. Az elosztóhálózatok túlméretezettsége, a hálózatok kora és anyaga, valamint a vízáramlás sebességének az ideálisnál kisebb értéke a kibocsátáskori vízminıségi jellemzık leromlását okozza. A hálózatokban végbemenı másodlagos szennyezıdés tehát nem, vagy csak speciális beavatkozások árán elızhetı meg, illetve csökkenthetı, például a hálózatok kitisztításának, átmosatásának sokkal gyakoribb és intenzívebb végzésével. A hálózatok áttisztítása ugyanakkor a bevezetendı új tisztítási technológiák sikeres próbaüzeme szempontjából is elengedhetetlen. Kérdéses azonban, hogy önmagában ezzel a beavatkozással megfelelı állapotba hozhatóak-e a vezetékek, hiszen az elöregedett acél és azbesztcement vezetékszakaszok rossz mőszaki jellemzıin a mővelet nem segít. Ezért a legjobb vízminıség, valamint a biztonságos ivóvízszolgáltatás elérése érdekében a hálózati elemek mechanikus, szivacsdugós tisztítása mellett az azbesztcementbıl készült, illetve a nagyon rossz minıségő szakaszok cseréjét is végre kell hajtani. Sellyén a hálózat alapos áttisztítása és az azbeszt vezetékszakaszok kiváltása mellett hálózati rekonstrukcióra is szükség van. A meglévı városi hálózat ágvezetékes rendszerének kibıvítésével körkörös rendszert kell kialakítani a megfelelı vízáramlás, ezzel a fogyasztói pontokon is elérhetı megfelelı vízminıség biztosítása érdekében. 252

A megvalósítás helye Közremőködı szervezetek Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: Az egyes településeken és vízellátó létesítményeken végrehajtandó fejlesztések konkrét tartalma, az elıírásoknak megfelelı minıségő ivóvíz biztosítását szolgáló racionális mőszaki megoldások, beavatkozások a projektelıkészítés fázisában kerülnek meghatározásra. Az érintett települések. Szigetvíz Kft., Kommunális Beruházó és Szolgáltató Kft., Tenkesvíz Kft., Vajszlóvíz Kft., DRV Zrt. KvVM és dekoncentrált szervei Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Baranya és Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács többcélú kistérségi társulások (Sellye, Siklós, Barcs központtal) helyi önkormányzatok szakmai tervezı és kivitelezı vállalkozások A térség lakossága. kiépült a technológiailag fejlesztett vízmőtelepek száma (db) üzembe állított víztisztító berendezések száma (db) lezárt kutak száma (db) megnyitott új kutak száma (db) mikroregionális ivóvízellátó-rendszerek létesülnek (db) kiépített ivóvíz távvezetékek hossza (m) kiépített ivóvízvezetékek hossza (m) kitisztított ivóvízvezetékek hossza (m) Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: a határérték alá csökken az ivóvíz kémiai komponenseinek egészségügyi határértéke (µg/l) csökken a régi, elavult azbesztcement vezetékek hossza (m) csökken a csıtörések, a hálózati meghibásodások száma (db) csökken a nem megfelelı ivóvízminıséggel kapcsolatba hozható megbetegedések száma (db) növekszik a vállalkozások száma (db) javul a vándorlási egyenleg (fı) 253

IV.3 Prioritás: IV/3.4. Intézkedés Célja: A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása A térség szennyvízkezelési problémájának a megoldása A meglevı szennyvízkezelı hálózat bıvítése, modernizálása. Minél több térségi település bekötése szennyvízkezelı hálózatokba. Indoklás: Az tartalma: intézkedés A szennyvízelvezetés teljes körő megoldása a térségben. Településenkénti szennyvízelvezetı rendszerek kialakítása indokolt. A szennyvízkezelésbıl, -elvezetésbıl fakadó környezetszennyezés, környezetkárosítás minimalizálása. A szennyvízkezelés, -elvezetés teljes körő megoldása, a térség egészében az ebbıl fakadó környezetszennyezés feloldása indokolt. A jelenleg 3 külön szennyvízelvezetési agglomerációt alkotó 9 település (Sellye és Vajszló önállóan, míg Felsıszentmárton, Markóc, Drávafok, Bogdása, Drávaiványi és Drávasztára Drávakeresztúr központtal) Kákics, Nagycsány és Csányoszró községekkel kiegészülve, összevonással létrejövı, új szennyvízelvezetési agglomerációt kívánnak alkotni Sellye város gesztorságával, ahol a már meglévı kibıvített és átalakított szennyvíztisztító telep fogadni tudja a csatornával összekötött agglomerációba vont településekrıl érkezı szennyvizet. Ehhez a Sellyei szennyvíztisztító telep bıvítéseként új biológiai szennyvíztisztító telep építése szükséges, mellyel a jelenlegi kapacitás 750-rıl 1.500 m 3 /dre fog bıvülni. A rendszer felépítésére jellemzı, hogy ötvözi az egyes településeken kiépített csatornával történı begyőjtést az egyedi tárolókból szippantott szennyvíznek a sellyei fogadóhelyre, a városi szennyvíztelepen felújított elıtisztító mőtárgyba történı beszállításával. A Baranyahídvég központtal kialakítható kisregionális csatornamő megépítése 10 település: Baranyahídvég, Sámod, Adorjás, Kisszentmárton, Hirics, Vejti, Lúzsok, Kemse, Zaláta és Piskó községek szennyvízkezelési problémáját oldhatja meg. A beruházás keretében az egyes települések helyi győjtıhálózatának kiépítése mellett a településeket felfőzı mikroregionális távcsatorna-hálózat, valamint egy Baranyahídvég külterületén épülı biológiai szennyvíztisztító telep megépítésére kerülhet sor. Az egyes községek szennyvizeinek elvezetésére a költségek csökkentése érdekében nyomás alatti csatornarendszer 254

javasolt. Az eleveniszapos biológiai tisztító telep által megtisztított vízet befogadója a Fekete-víz. A projekt megvalósítását gazdaságossági oldalról is vizsgáló tanulmányterv szerint teljesül az a kitétel, hogy a regionális rendszer beruházási és 15 évre vizsgált üzemeltetési költsége ne legyen kedvezıtlenebb, mint a településenkénti csatornamő. A kistelepüléseket összekötı kisregionális csatornarendszerek tervezésének, illetve építésének azonban jelenleg komoly akadálya, hogy a 30/2006. számú Kormányrendelet a 2.000 fınél kisebb lélekszámú településeket 2015-ig kizárta a nemzeti szennyvízelvezetési programból. Ezeknek a településeknek a szennyvízelvezetésére vagy egyedi megoldást javasol, ami a szippantó autós szennyvízszállítástól az ingatlanonkénti szennyvíztisztításig és szikkasztásig terjedhet, vagy a csatornázási programot késıbb teszi támogathatóvá. Természetesen a hosszú átmeneti idıszakban is biztosítani kell a térségben keletkezı szennyvizek környezetszennyezés-mentes elhelyezését. A szippantó autós megoldásnál ugyanakkor alapfeltétel a megfelelı kapacitású befogadó telep biztosítása. A térségben azonban megfelelı kapacitású szennyvíz elıkezelıvel rendelkezı tisztító telep nem üzemel. A másik probléma a szállítási távolság kérdése. A tengelyen történı szállításnál a fajlagos költség meghaladja az 1.000 Ft/m 3 -t. Ha ezt összehasonlítjuk a csatornázott településeken a csatornadíjjal, ami Baranya megyében kb. 200-300 Ft/m 3, megállapíthatjuk, hogy a csatornázatlan területek lakossága 8-10 év alatt kifizeti többletköltségként a csatornázás költségeit. 14 Az ingatlanonkénti szennyvíztisztítók alkalmazása élıviző befogadó hiányában csak ott célszerő, ahol lehetıség van a tisztított szennyvíz szikkasztásos elhelyezésére. Ugyanakkor a háztartási szennyvíz nem egyenletesen kerül a tisztító mőtárgyba, így a biológiai élet fenntartása általában nem sikerül. Ennek eredménye pedig a rossz tisztítási hatásfok. Célszerő ezért a szennyvíztisztításra a régóta bevált oldó medencés megoldást választani. Egy jól mőködı házi szennyvíztisztító megépítése közel 1 millió Ft, aminek a megvalósítására a lakosság támogatás nélkül nem képes. Ráadásul az egyéni szennyvíztisztítóknak természetesen csak akkor van létjogosultsága, ha a talajviszonyok élıviző befogadó hiányában lehetıvé teszik 14 A Keresztesterv Bt. 4/2006-os munkaszámú tanulmánytervének számításai alapján. 255

a tisztított szennyvíz szikkasztással történı elhelyezését. Az Ormánságban azonban általában magas talajvízállással kell számolni, és a meglévı vízbázisok is sérülékenyek a vízzáró fedıréteg hiánya miatt. A probléma megoldásaként településenkénti szennyvízelvezetı rendszerekben is lehet gondolkodni. A településenkénti csatornamőveket és a kisregionális csatornarendszert összehasonlítva azt lehet mondani, hogy a bekerülési és üzemeltetési költségek vonatkozásában közel egyforma megoldásokról van szó. Környezetvédelmi szempontból ugyanakkor a regionális változat tőnik biztonságosabbnak, hiszen az összes szennyvíz egy telepen lenne kezelve, így az ellenırzés egyszerőbb, a megfelelı vízhozamú befogadó pedig nagyobb eséllyel biztosítható. A településenkénti szennyvízelvezetı rendszereknek alapvetıen két változata van. Az egyik a biológiai tisztító, amely eleveniszapos kisberendezés, zárt kivitelben. A másik változatban pedig a szennyvizek tisztítása valamilyen természetközeli, úgynevezett gyökérzónás technológiával (nyárfás, nádágyas) történik. Ebben az esetben a befogadó a talaj, vagyis az alkalmazás alapfeltétele a talajvíz alacsony szintje. A fentiek miatt azonban (speciális talaj- és talajvízviszonyok) ez a fajta megoldás az Ormánság térségében csak kevés helyen jelenthet valós alternatívát. Mindezek következtében a települések nagy részének a szennyvízkezelésére mindenképpen valamilyen szennyvízelvezetı rendszer építése javasolt. Ezen belül is összességében a legkedvezıbb megoldást a kisregionális csatornamő megvalósítása jelentené. Ehhez viszont az érintett önkormányzatoknak a közeljövıben nagy forrásokat kell átcsoportosítaniuk, vagyis a kérdés megoldásának legnagyobb akadálya a forráshiány, valamint a térség, jellemzıen elmaradott társadalmi-gazdasági helyzete, ami alacsony jövedelemtermelı képességet eredményez. Ha az elkövetkezı években lehetıség nyílik a településenkénti csatornázásra pályázni, akkor mint második legjobb megoldás mindenképpen javasolható. Az egyedi oldómedencés szennyvíztisztításnak is csak pályázati lehetıség esetén van realitása. Itt a nehezen megszervezhetı vízminıség-ellenırzések miatt nagyobb a környezetvédelmi kockázat is. A harkányi szennyvíztelep rendelkezésre álló szabad tisztítási kapacitása lehetıvé teszi, hogy a létesítmény térségi szennyvíztisztító teleppé váljon. Ennek során a közeli kis lélekszámú községek szennyvizei közcsatornán keresztül a harkányi szennyvíztelepre jutva ott nyerhetnek 256

tisztítást. Az érintett települések között a Siklósi kistérség öt másik települése mellett a programozási területrıl Drávacsehi és Drávapalkonya szerepelhet. A megvalósítás helye Közremőködı szervezetek Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: A térség települései. Szigetvíz Kft., Kommunális Beruházó és Szolgáltató Kft., Tenkesvíz Kft., Vajszlóvíz Kft., DRV Zrt. KvVM és dekoncentrált szervei Magyar Közút Kht. Baranya és Somogy Megyei Igazgatóságai Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Baranya és Somogy Megyei Területfejlesztési Tanácsok többcélú kistérségi társulások (Sellye, Siklós, Barcs központtal) helyi önkormányzatok szakmai tervezı és kivitelezı vállalkozások A térség lakossága. kiépített kisregionális csatornarendszerek (2 db) kiépített szennyvíz nyomóvezeték (km) kiépített szennyvíz-átemelık (db) megvalósított szennyvíztisztító telepek (2 db) technológiailag átalakított, korszerősített szennyvíztisztító (1 db) növekszik a kiváltott magán csatornapótlók száma (db) csökken a szippantott szennyvízürítıhelyek száma (db) Eredményindikátorok: javulnak a befogadókba vezetett tisztított víz jogszabályok által elıírt határértékeknek megfelelı paraméterei (BOI) növekszik a szennyvíztelepen fogadott szippantott szennyvizek mennyisége (m 3 ) szőkül a közmőolló nagysága (%) Hatásindikátorok: a közcsatorna-hálózatba bekötött lakások száma növekszik (db) javulnak a felszín alatti és a felszíni vizek minıségi paraméterei növekszik a vállalkozások száma (db) javul a vándorlási egyenleg (fı) 257

IV.3 Prioritás: IV/3.5 Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása A hulladékgazdálkodási tevékenység fejlesztése Egy fenntartható kommunális hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása. A térségben keletkezı kommunális szilárd hulladék feldolgozásihasznosítási-lerakási problémája mindmáig megoldatlan. A Mecsek-Dráva Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében egy, a jogszabályi és technológiai követelményeknek megfelelı, fenntartható kommunális hulladékgazdálkodási rendszer kialakítására kerül sor a Dél-dunántúli régióban, amely rendszer az érintett térségek hulladékgazdálkodási igényeit hosszú távon képes teljes egészében kiszolgálni, beleértve a hulladékgyőjtés, -szállítás és ártalmatlanítás tevékenységkörét is. A projekt végrehajtása Baranya, Somogy és Tolna megyék összesen 295 települése számára biztosít jogszabályoknak megfelelı, komplex hulladékgazdálkodási rendszert. A fejlesztés által érintett települések lakossága több mint 400.000 fı. A program bekerült a Kohéziós Alap Stratégiába, a kohéziós nagyprojektek közé, ami azt jelenti, hogy a megvalósítást 65%-ban európai uniós, 25%-ban kormányzati, 10%-ban pedig önkormányzati forrásokból fedeznék (a teljes beruházás összege 33,5 millió euró). A Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelı Rendszer hulladékkezelı központjait a Pécs melletti, attól délre levı Kökényben, Barcson és Marcaliban alakítják ki. A kökényi hulladékkezelı központban gyakorlatilag a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó összes létesítményt megépítik, a telephely valamennyi hulladékkezelési mőveletre alkalmas lesz. Barcson nem építenek hulladéklerakót, ezért az ömlesztve győjtött települési szilárd hulladékból leválasztott nehéz szervetlen frakciót innen a Marcaliban mőködı lerakóba szállítják. Marcaliban fermentálót nem építenek, ezért az ömlesztve győjtött települési szilárd hulladékból leválasztott bomló szerves hulladékokat tartalmazó frakciót innen a barcsi hulladékkezelı központba viszik hasznosításra. Az ömlesztve győjtött települési szilárd hulladékokból a hulladékkezelı központokban leválasztott égethetı anyagokat papírt, mőanyagot, textilt, fát stb. tartalmazó könnyő frakció hulladékbáláit pedig energetikai hasznosításra a beremendi cementgyárba szállítják. A települési szennyvizek tisztításából származó víztelenített szennyvíziszapokat a barcsi és a kökényi hulladékkezelı 258

központok fermentálóiban, valamint a sellyei és a siklósi, illetve a 2004 vége óta üzemelı szajki komposztáló telepeken fogják hasznosítani. A program keretében kialakításra kerülı regionális hulladékgyőjtési rendszerben a nagyobb távolságban lévı hulladéktermelési centrumokban átrakóállomások létesülnek, amelyek lehetıvé teszik egy többlépcsıs hulladékgyőjtés megvalósítását. A szelektív hulladékgyőjtés, ami a papír, üveg, mőanyag, fém, valamint a biológiailag lebomló szerves hulladékokra terjed ki, megteremti az alapját a másodnyersanyagok elıállításának, mivel a szelektíven begyőjtött hulladék utóválogatásával az ipar számára értékesíthetı alapanyag állítható elı. Továbbá a programnak köszönhetıen megvalósul a veszélyes hulladékalkotók külön győjtése és ártalmatlanítása. A program végrehajtásával kialakuló rendszerben a begyőjtött hulladék jelentıs része tehát újrahasznosításra kerül, ezen belül a szerves frakció biofermentálására vagy komposztálására, a könnyő frakció energetikai hasznosítására kerül sor, és csak a nem visszaforgatható nehéz frakció elhelyezése történik a lerakókban. A program keretében a térségben keletkezı kommunális szilárd hulladék túlnyomó részét a sellyei átrakóban győjtik össze, ahonnan Barcsra fogják szállítani az ottani mechanikai elıkészítıbe és válogatómőbe, ahol megtörténik a hulladék osztályozása. Ennek függvényében ezután az egyes hulladékfrakciók a fentiekben már megadott különbözı hulladékkezelési létesítményekbe kerülnek elszállításra. Ezáltal a program teljes körően megoldja a térségben keletkezı kommunális szilárd hulladék feldolgozásihasznosítási-lerakási problémáját. Ugyanakkor a program környezetrendezési részeként a bezárásra kerülı, illetve korábban felhagyott lerakók rekultivációjára is sor kerül. A program keretében kialakításra kerülı hulladékgazdálkodási rendszer eredményességének fontos alapfeltétele megfelelı PR-tevékenység folytatása, a lakosság tudatformálása, környezettudatának kialakítása és fejlesztése a korszerő győjtési rendszerek használata érdekében. Fontos továbbá kiemelni a programmal kapcsolatban a térségen belüli és a szervezıkkel való zökkenımentes együttmőködés fontosságát is, melynek az ilyen sokszereplıs programok megvalósítása során döntı szerepe van. A megvalósítás helye A térség települései. 259

Közremőködı szervezete Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelı Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás DDMHG Kft., KVG Rt., BIOKOM Kft., Dél-Kom. Kft., Ormánság Tisztaságáért Önkormányzati Társulás KvVM és dekoncentrált szervei Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Baranya és Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács többcélú kistérségi társulások (Sellye, Siklós, Barcs központtal) helyi önkormányzatok szakmai tervezı és kivitelezı vállalkozások A térség lakossága. kiépített hulladékkezelı létesítmények száma (db) telepített technológiai gépek és berendezések száma (db) bezárt és rekultivált lerakók száma (db) a telepített szelektív hulladékgyőjtı szigetek, illetve a győjtıedények száma (db) Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: növekszik a szelektíven győjtött és a hasznosított hulladékok aránya (%) csökken az igénybe vett lerakóterület (m 2 ) csökken a lerakott hulladék mennyisége (a lerakott hulladék jelenlegi rendkívül magas aránya 2030-ig 26%-ra csökken) növekszik a hulladékhasznosításból származó energia mennyisége (kj) javul a vándorlási egyenleg (fı) növekszik a térségbe látogató turisták száma (fı) növekszik a vállalkozások száma (db) 260

8.1.4 IV/4. PRIORITÁS: A térségi telekommunikációs és informatikai rendszer fejlesztése Az intézkedés célja A szélessávú internet elérhetıségének biztosítása a térség valamennyi településén. Az internet elérhetıségének a biztosítása a társadalom minden rétege, különösen a hátrányos helyzető csoportok tagjainak a számára, megadva ezzel az esélyegyenlıséget a társadalmi-gazdasági folyamatokba történı bekapcsolódásra. A hazai mobiltelefon-szolgáltatók hálózati lefedettségének biztosítása a programozási terület teljes egészén. A térség általános fejlesztésében az informatikai hálózatok kínálta lehetıségek kihasználása. A térségen belüli és a kifelé irányuló kommunikáció fejlesztése. A lakosság informatikai felkészültségének javítása. Az intézkedés indokoltsága A tudásalapú információs társadalom már napjainkban megjelenı követelményei, a világháló támasztotta új kihívások elıre vetítik, hogy csak új módszerekkel, az informatika kínálta elınyök hasznosításával lehet leküzdeni az öröklött hátrányokat. Ezért a jelenlegi társadalom tagjai számára elengedhetetlenül szükséges az egyre bıvülı és gyorsuló kommunikációs csatornák elérhetıvé tétele. A gyors információáramlást kiszolgáló informatikai szolgáltatásoknak tehát elérhetıvé kell válniuk mindenki számára. Mivel az infokommunikációs eszközök, ezen belül is az internet térnyerése egyre nagyobb és gyorsabb, napjainkra a tájékoztatás és információszerzés legfıbb formájává vált, minden településen elkerülhetetlenné vált mőszaki hátterének kiépítése. A programozási területre azonban az aprófalvas településhálózat, valamint mind földrajzi, mind gazdasági szempontból a periférikus elhelyezkedés a jellemzı. Ebbıl kifolyólag az alacsony jövedelmi viszonyok, illetve az itt élı lakosság anyagi helyzete a legtöbb esetben nem engedi meg a megfelelı kommunikációs szolgáltatások otthoni igénybevételét. Ezért nagy szükség van közösségi internet-elérési pontok kialakítására, adott esetben úgynevezett teleházak létrehozására. Napjaink egyre gyorsuló világában mára már nélkülözhetetlenné vált az egyének gyors, a nap 24 órájában megvalósuló elérhetısége. A technikai fejlıdésnek és a szolgáltatási ár csökkenésének köszönhetıen a mobiltelefonok használata rendkívül gyorsan elterjedt a lakosság körében. Mára a penetráció lassan eléri a 100%-ot, ami annak tudható be, hogy egyes személyek már több mobiltelefont tartanak. Kijelenthetı tehát, hogy kevés kivételtıl eltekintve szinte minden ember az országban rendelkezik ma már mobiltelefonnal. A mobiltelefonok elıretörése ugyanakkor a hagyományos vezetékes vonalak számának drasztikus csökkenésével jár(t) együtt. Mindezekbıl kifolyólag tehát a mobiltelefonok használhatóságának a biztosítása alapvetı szempont az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztésében. Az intézkedés tartalma 261

Az intézkedés keretében kiépítésre kerül a szélessávú internet mőszaki háttér-infrastruktúrája a térség internettel még nem rendelkezı településein. Ezzel párhuzamosan közösségi internet-elérési pontok létesülnek az ilyen szempontból még hiányosságokkal jellemezhetı területeken. Az új létesítmények létrehozása mellett az intézkedés a már meglévık informatikai eszközeinek a fejlesztését is magában foglalja. További tartalmi részét képezi a beavatkozásnak a mobiltelefonok hálózati lefedettségét biztosító technikai fejlesztések végrehajtása. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenység 1. Az infokommunikáció mőszaki hátterének térségi fejlesztése 262

IV.4 Prioritás A térségi telekommunikációs és informatikai rendszer fejlesztése IV/4.1 Intézkedés Az infokommunikáció mőszaki hátterének térségi fejlesztése Célja: A szélessávú internet-hozzáférés kiépítése. Indoklás: Az információs társadalom feltételeinek kialakítása, az infokommunikáció modernizálása elengedhetetlen a térség versenyképességének fejlesztése szempontjából. Az intézkedés A szélessávú internet kiépítése alapvetıen háromféle tartalma: módon történhet. A hagyományosnak nevezhetı változatban telefonvonalon keresztül egy modem segítségével történik a szolgáltatás nyújtása. A kábeltelevíziózás elterjedésével ugyanakkor megjelentek az egyszerre többféle szolgáltatást is (kábeltévé, internet, telefon) nyújtani képes szolgáltatók, amely esetben tehát az úgynevezett koax-kábelen érkezik be a jel az egyes háztartásokba. A harmadik és egyben a legújabb technológiában nincs szükség kábelekre vagy vezetékekre, ezeket a mikrohullám helyettesíti, ez közvetíti a jelet az elıfizetıkhöz. Mindhárom megoldásnak természetesen megvannak az elınyei és a hátrányai is, az adott helyi feltételek határozzák meg, hogy melyik technológiát célszerő alkalmazni. A hagyományos megoldást ott érdemes használni, ahol a település még nincs bekábelezve, viszont rendelkezésre áll a vezetékes telefonhálózat. A rendszer hátránya, hogy a telefonközponttól csak 4-5 km távolságig vezethetı a jel telefonkábelen. Azokon a településeken, ahol már kiépült a kábeltévé hálózat, kézenfekvı megoldás, hogy az internetszolgáltatás is ezen történjen. A kábelhálózat kiépítése a többi változathoz képest ugyan a legköltségesebb, viszont rajta keresztül többféle szolgáltatás is elérhetıvé válik, és az internet minısége is ebben az esetben lesz a legjobb. A mikrohullámon nyújtott, úgynevezett WIFI technológia legnagyobb elınye az olcsó kiépíthetısége. Ez a megoldás azokon a kis lélekszámú településeken ajánlott, ahol a másik két technológiát gazdaságossági szempontokból nem éri meg kiépíteni. Ugyanakkor a szolgáltatás minısége ebben az esetben elmarad a másik kettı változathoz képest. A tervezési területen mindhárom technológiának létjogosultsága van. A multifunkciós kábelen történı szolgáltatás kiépítésének azonban a települések alacsony népességszámából következıen csak a kistérségi központban, Sellyén van realitása. Ezzel szemben a térség többi településén a másik két technológia valamelyikét, a helyi viszonyoknak leginkább megfelelı megoldást 263

célszerő alkalmazni. Az információs társadalom helyi létrehozásában elıször a közigazgatás, vagyis az önkormányzatok és intézményeik egymáshoz, illetve az internethez való csatlakoztatására van szükség, ezt követheti a teleházak és további közösségi végpontok kiépítése. A közösségi internet-elérési pontok létesítésének egyik jól bevált módszere a teleházak kialakítása. A létesítmény mőködtetésének egyik legfontosabb szempontja, hogy mindenki számára ingyenesen vagy még megfizethetı áron legyenek elérhetıek a kommunikációs szolgáltatások. Elsısorban a kedvezményes internet-elérhetıség a legfontosabb, hiszen jelenleg az információáramlás nagy része ezen a kommunikációs csatornán keresztül valósul meg. Ugyanakkor a teleházaknak az internet-elérhetıségen kívül számítógépes tanfolyamoknak is lehetıséget kell biztosítaniuk, mivel nagy szükség van az eszközhasználattal kapcsolatos képzésekre. A teleház számítógépparkja segítséget nyújthat a helyi lakosság számítógépes ismereteinek az elmélyítésében. A teleházak további feladata a kommunikáció vertikumának lehetıségek szerinti minél teljesebb felölelése. Ez azt jelenti, hogy napilapok, folyóiratok, szaklapok, különbözı területekhez kapcsolódó szakirodalmi adatbázisok felhalmozásával kell segíteniük a helyi lakosokat, és kielégíteni az ilyen irányú igényeket. A teleházak fıbb szolgáltatási feladatcsoportjai: információs központ (tanácsadás, közhasznú információszolgáltatás), munkahely (távmunkavégzés, közhasznú foglalkoztatás, falugazdász), iroda (távügyintézés), képzési központ (távoktatás, képzési programok), szociális mőhely. Ideális esetben teleháznak minden településen mőködnie kellene, azonban egy aprófalvas térségben a gazdasági racionalitásból kifolyólag a reálisan megvalósítható cél a több települést kiszolgáló teleházak hálózatának a kialakítása a térségben. A mobiltelefonok hálózati lefedettségének további kiterjesztése érdekében vagy a már meglévı átjátszótornyokon jelenleg mőködı berendezések fejlesztésére, vagy a jelenlegi jelszolgáltató toronyhálózat bıvítésére van szükség, újabb objektumok építésével. A hálózatfejlesztések végrehajtása érdekében tehetı helyi 264

önkormányzati lépések azonban eléggé korlátozottak, mivel a fejlesztés megvalósítása kizárólag a három hazai szolgáltató cég hatáskörébe tartozik. A megvalósítás helye Közremőködı szervezetek Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: A térség települései. Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) internet-szolgáltató vállalkozások (FiberNet Kft., T-Online, MKWC-Center Kft.) hazai mobiltelefon szolgáltatók Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Baranya és Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács többcélú kistérségi társulások (Sellye, Siklós, Barcs központtal) helyi önkormányzatok A térség lakossága, a térségi vállalkozások, önkormányzatok. telepített mikrohullámú átjátszó állomások száma (db) kihúzott koax-kábelek hossza (m) kihúzott optikai kábelek hossza (m) kiépített átjátszótornyok száma (db) létesített teleházak száma (db) beszerzésre került infokommunikációs eszközök száma (db) növekszik az internet-elıfizetések száma (db) növekszik a mobiltelefon-elıfizetések száma (db) csökken a vezetékestelefon-elıfizetések száma (db) növekszik a távmunkát végzık száma (db) növekszik a felnıttképzésben résztvevık száma (db) emelkedik a településeken elérhetı szolgáltatások száma (db) csökken a munkanélküliségi ráta (%) javul a vándorlási egyenleg (fı) növekszik a vállalkozások száma (db) 265

V. PRIORITÁS: Szervezet- és intézményfejlesztés A létrejövı intézményrendszer meghatározza a program további sorsát, ezért indokolt külön prioritásban foglalkozni ezekkel. Az İs-Dráva programszervezet létrehozása kiemelt fontosságú, megfelelı mőködése meghatározó a program további sorsában. Jelenleg nincs olyan szervezet a térségben, amelyik szakmailag és területileg átfogóan képviselni és menedzselni tudná az İs-Dráva programot. Funkciói: 1. A program különbözı szakágakhoz tartozó elemeinek összehangolása. 2. Lobbizás, szakmai szervezetekkel és horvát partnerekkel való kapcsolattartás. 3. Szakértıkkel és hatóságokkal való kapcsolattartás. 4. A program monitorozása, szükséges változtatások elvégzése. 5. Információ nyújtása a térségben élıknek a programról. 6. Kezdeményezések beillesztése az İs-Dráva Programba. 7. Pályázati anyagok elkészítése, források felkutatása, projektek menedzsmentje. A Leader-programiroda feladata a térségben zajló innovatív fejlesztési tevékenységek, kezdeményezéseinek ösztönzése, együttmőködések kialakítása. Mivel döntéshozási mechanizmusa demokratikus, és ebben minden érintett szféra képviselteti magát, különösen alkalmas a helyi kezdeményezések megjelenítésére. Az İs-Dráva Program számos olyan elemet tartalmaz, melyek kis léptékben, családokhoz kötıdıen megvalósíthatóak (pl. méhészet vagy falusi vendéglátás), és ezek fejlesztésére alkalmas a Leader-program. Nagyon fontos a térségben élık összefogása és közös érdekképviselete. Erre is kiváló lehetıség ez a fajta szervezıdés. A humán fejlesztések koordinálása is kiemelten fontos feladat lesz. A jelenlegi képzettségiés tudásszint nem megfelelı a gazdaság fejlıdése által támasztott tudásigényekhez. A középfokú oktatásnak, a felnıttképzésnek a jelentkezı igényekhez való igazítása révén csökkenhetne a munkanélküliség. A meglévı iskolahálózatot az igényeknek megfelelıen kell átalakítani, fejleszteni, hogy az kielégítse a térség teljes szakképzésre vonatkozó igényeit. 266

V. Prioritás Szervezet és intézményfejlesztés V/1. Intézkedés Célja: İs-Dráva Programszervezet Az İs-Dráva Programban lefektetett fejlesztési irányelvek, intézkedések menedzselése, melynek során a szervezet koordinál tagjain keresztül. Indoklás: A program gazdájaként gondoskodik az intézkedések megvalósításáról, széles körő megismertetésérıl. Az İs-Dráva Program továbbvitele révén a terület fejlıdésnek indulhat, a komplex program megoldást nyújthat a térség problémáira, azonban mindehhez egy menedzsment felállítása szükséges. Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Az İs-Dráva programszervezet együttmőködik az érintett települések önkormányzataival, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel, illetve minden a fejlesztésben érdekelt szervezettel, hivatallal. Gondoskodik a területfejlesztési programok, gazdaságfejlesztési programok, szociális, oktatási programok, infrastruktúrafejlesztı programok, határon átnyúló programok koordinálásáról, együttmőködik a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal, illetve minden olyan szervezettel, amelyek valamilyen módon a térség fejlıdését hivatottak szolgálni. A tervezési terület. Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: İs-Dráva programszervezet, a vállalkozók, a települések önkormányzatai, térségi mezıgazdasági, ipari cégek, gazdáktermelık, Baranya, illetve Somogy megyei kereskedelmi és iparkamarák, Somogy Megyei Vállalkozói Központ, Alapítvány a Vidéki Kis- és Középvállalkozások Fejlesztéséért (Pécs), ITDH Baranya megyei, illetve dél-dunántúli regionális képviseletei, DDRFÜ, érintett minisztériumok, kistérségi társulások, civil szervezetek. Önkormányzatok, a helyi vállalkozók és nonprofit vállalkozások, valamint a helyi lakosság. İs-Dráva programszervezet mint az Ormánság komplex rehabilitációjáért és térségfejlesztéséért felelıs szervezet létrehozása, illetve hatékony mőködése eredményes gazdaságfejlesztési, területfejlesztési, térségfejlesztési tevékenység a térség fellendülése az életszínvonal növekedése új vállalkozások, cégek megtelepedése a kisvállalkozói réteg erısödése a pályázatokon való szereplés, támogatások elnyerési aránya javul 267

V. Prioritás Szervezet- és intézményfejlesztés V/2. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: A Leader-program mőködtetésének megalapozása A térségben zajló fejlesztési tevékenységek ágazataiban minden szinten résztvevık innovatív kezdeményezéseinek ösztönzése, együttmőködések kialakítása. A mezıgazdaság problémájának integrált megközelítése és rugalmas támogatási rendszer létrehozása. A térség mezı- és erdıgazdálkodását támogatni kell, továbbá javítani a versenyképességet a munkahelyteremtés és az életminıség javulása érdekében. Alulról építkezı tervezés, valamint hálózatépítés és kapcsolatok kiépítése a program mőködése érdekében. Háromoldalú partnerség kialakítása: közszféra, magánszektor és nonprofit szektor. Új ismeretek és technológiák felhasználása a vidéki termékek és szolgáltatások versenyképességének fokozása érdekében. A helyi termékek és szolgáltatások értékének növelése együttmőködések révén a nehezebben boldoguló termelıi egységek piacra juttatásának érdekében. Új termék, szolgáltatás és technikai segítségnyújtás fejlesztése. Az erdıgazdálkodás versenyképességének javítása. Környezetvédelem és földterület-gazdálkodás támogatása. Egy központi település mint koordináló szervezet létrejötte Sellyén vagy Vajszlón, a programban azonban az összes település érintett. Önkormányzatok, helyi vállalkozások, nonprofit vállalkozások, erdészetek, mezıgazdasági vállalkozók és vállalkozások, környezetvédelmi szervek Önkormányzatok, a helyi vállalkozók és nonprofit vállalkozások, valamint a helyi lakosság, erdészet. együttmőködés és partnerség új termékek, szolgáltatások új technológia a helyi közösség jelentıs mértékő bevonása a térség gazdaságának diverzifikálódása helyi termékek piacra jutása minıségi és értékbeli növekedés gazdasági erısödés fenntarthatóság GDP-növekedés a gazdasági elmaradottság csökkentése 268

V. Prioritás Szervezet- és intézményfejlesztés V/3. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatásindikátorok: Leader-csoport létrehozása és tevékenységi körének kialakítása Valós akcióterv kidolgozása a térségben, mely láthatóvá és mérhetıvé teszi a megvalósulást. A térség szereplıinek szükséges az addig kihasználatlan vagy kevésbé kihasznált erıforrásokat felhasználni és a versenyképességüket növelni. A rendelkezésre álló források elemzése. A felmerülı igények megfogalmazása. Az új feladatok meghatározása. Az innovatív megoldások megtervezése. A kitőzött célok meghatározása és megvalósításának megbecsülése. Az új szolgáltatások, technológiák, megoldások beindulásának elısegítése. Szakemberek és önkéntesek képzése. A területek és települések közötti hálózat kiépítése. Egy központi település mint koordináló szervezet létrejötte Sellyén vagy Vajszlón, a programban azonban az összes település részt kell vegyen. Önkormányzatok, helyi vállalkozások, nonprofit vállalkozások Önkormányzatok, a helyi vállalkozók és nonprofit vállalkozások, valamint a helyi lakosság. a tevékenységek jobb integrációja a területalapú megközelítés javítása a terület nagyobb versenyképessége helyi termékek piacra jutása minıségi és értékbeli növekedés gazdasági erısödés fenntarthatóság GDP-növekedés a gazdasági elmaradottság csökkentése 269

V. Prioritás Szervezet- és intézményfejlesztés V/4. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: Humán erıforrás fejlesztése. oktatás fejlesztése A térségi lakosság, munkaerı képzése révén hatékonyabb alkalmazkodás a munkaerıpiac igényeihez. A jelenlegi képzettségi- és tudásszint nem megfelelı a gazdaság fejlıdése által támasztott tudásigényekhez. A középfokú oktatásnak, a felnıttképzésnek a jelentkezı igényekhez való igazítása révén csökkenhetne a munkanélküliség. A meglévı iskolahálózatot az igényeknek megfelelıen kell átalakítani, fejleszteni, hogy az kielégítse a térség teljes szakképzésre vonatkozó igényeit. a munkaerıpiaci igények felmérése az oktatási rendszer, a jelentkezı igények szerinti iskolahálózat, oktatási struktúra átszervezése a felnıttképzés megszervezése átképzı programok szervezése továbbképzı, szakképzı programok a gazdaságfejlesztı programokhoz igazítva a lakosság minél szélesebb körő bevonása a számítástechnikai képzésekbe általános iskolai, illetve alapfokú számítástechnikai képzések szervezése hagyományos mesterségek oktatása A tervezési terület Baranya és Somogy Megyei Munkaügyi Központ megyei és regionális képzı intézmények ágazati minisztériumok települési önkormányzatok, kistérségi társulások, kisebbségi önkormányzatok pécsi és kaposvári tudományegyetemek megyei pedagógiai szakszolgálatok Baranya és Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Önkormányzatok, a helyi vállalkozók és nonprofit vállalkozások, valamint a helyi lakosság. képzettebb térségi társadalom fejlettebb oktatási rendszer alacsonyabb munkanélküliség nı a térség népességmegtartó képessége nı az életszínvonal nagyobb hozzájárulás a térségi GDP-hez 270

V. Prioritás Szervezet- és intézményfejlesztés V/5. Intézkedés Célja: Humán erıforrás fejlesztése A térségbeli oktatásban az esélyegyenlıség elvének minél szélesebb körő kiterjesztése. Indoklás: A roma kisebbség hátrányos megkülönböztetése és a mozgáskorlátozott személyek egyenlı bánásmódban való részesítésének megvalósítása az oktatásban is kiemelt jelentıséggel bír. Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közremőködı szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei Output indikátorok: Eredményindikátorok: Hatásindikátorok: A roma gyerekek óvodai nevelésének hatékonyabbá tétele. Az óvodai nevelés, az általános iskolai integrált oktatás és nevelés feltételeinek javítása. A térségben élık gyerekeinek középiskolai, középfokú intézményi bennmaradásának segítése, az elımenetel javítása. Mozgáskorlátozott gyerekek oktatási feltételeinek, körülményeik javítása A tervezési terület külsı szakértı cégek, intézmények Baranya és Somogy Megyei Munkaügyi Központ megyei és regionális képzı intézmények ágazati minisztériumok települési önkormányzatok, kistérségi társulások kisebbségi önkormányzatok pécsi és kaposvári tudományegyetemek megyei pedagógiai szakszolgálatok Pécsi Regionális Képzı Központ Baranya és Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Önkormányzatok, a helyi vállalkozók és nonprofit vállalkozások, valamint a helyi lakosság. elérhetı integrált oktatás minden térségbeli gyerek részére egyenlı bánásmód a térségbeli roma és nem roma óvodások, kisiskolások, diákok számára hatékonyabb szociális támogatás a rászoruló gyerekek számára a mozgáskorlátozottak számára megoldott közlekedési, oktatási feltételek a térségbeli gyerekek szélesebb körben részesülnek óvodai nevelésben mindennemő hátrányos megkülönböztetés felszámolása szélesebb körő szociális támogatás a lakosság általános képzettségi szintje növekedik versenyképesebb térség A hátrányos helyzetben élık munkaerıpiaci esélyeinek, versenyképességének javulása Szürke- és feketegazdaság csökkenése 271

9 ÜTEMEZÉS 272

273

274

10 ÖSSZEGZÉS Az İs-Dráva Program három összefüggı tanulmányból áll: A területfejlesztési program elemzi a térség adottságait, jövıképet fogalmaz meg, majd prioritásokon és intézkedéseken keresztül vázolja a megvalósításra javasolt feladatokat. Ezen javaslatok összegzik a másik két tanulmányban foglalt fejlesztési elképzeléseket is. A második a tájgazdálkodási program, mely a területek használatán keresztül tesz javaslatot a megfelelı tájhasználatra. A harmadik tanulmány a vízkormányzási rendszer elvi vízjogi engedélyes tervének dokumentációja. Jelenleg az Ormánságra és a környezı területekre az İs-Dráva Program a legrészletesebb, és az érintettekkel egyeztetett területfejlesztési program. A regionális szakmai szervezeteken és a helyben élı szakembereken kívül az FVM szakértıi is segítségünkre voltak a tanulmány kidolgozásában. Környezeti fenntarthatóság természeti potenciál Az İs-Dráva Program nélkül rendkívül értékes vizes élıhelyek pusztulása várható a víz hiánya miatt, megvalósulása esetén egy erdıkben, legelıkben, vizes élıhelyekben gazdag, mozaikos táj kialakítása válik valóra. A javuló természeti környezetben tovább fejlıdhet számos hagyományos, tájba illeszkedı gazdálkodási mód. Mérhetı, és pénzben kifejezhetı az az érték, mely így létrejön az Ormánságban. Kerestük azokat a gazdálkodási módokat, melyek illeszkednek a táj optimális használatába, de hosszabb távon megfelelı minıségő és mennyiségő munkahelyet teremtenek. Terveink szerint 10-15 év múlva az Ormánság területének 50%-a erdı, 10%-a vizes élıhely lesz, de így is, éppen ezért 1500 munkahelyet tudunk létrehozni. Komplexitás Egyszerre teszünk javaslatot a természeti környezet tudatos átalakulását magával hozó változásra, és az itt élık helyben maradását és tisztességes megélhetését biztosító gazdaságfejlesztési programra. Különbözı szemléleteket hangoltunk össze, hisz programunknak alkalmazkodnia kellett a gazdasági, politikai környezethez, az itt élık elvárásaihoz, de egy valóban fenntartható, az ökológiai rendszerek igényeit figyelembe vevı szemlélethez is. Azt gondoljuk, a fogyasztásra épülı világunk elvárásai és a természeti környezet fenntarthatósága (folyamatos megújulásának) szempontjainak ellentmondásai életünk minden területét áthatják, ezen szempontok megjelenése a tervezési munkában szükséges, ugyanakkor természetes volt. Úgy érezzük, sikerült jó kompromisszumokat kötnünk, és az élet el fogja dönteni, mi a megvalósítható a jelen körülményei között. A munka során 10 mőhelymegbeszélést tartottunk, ahol sok szakmai vita és egyeztetés során formálódtak az álláspontok. Megvalósíthatóság Az Ormánságra számos fejlesztési elképzelés, kutatás készült, melyek közös jellemzıje, hogy nem hozott az ott élık életében észrevehetı változást. Olyan programot akartunk kidolgozni, amely konkrét javaslatokat ad projektekre, igazodik a pályázatok elvárásaihoz, de az itt élık lehetıségeihez és a természeti környezet feltételeihez is. Tisztában vagyunk vele, hogy az általunk vázolt program megvalósulása (és az itt élık 275

alkalmazkodása a változásokhoz) akár évtizedekbe is telhet, de egy átgondolt program rövid távon is hozhat eredményt, úgy, hogy nem vesznek el a hosszú távú célok. Az itt élık egyszer már megmutatták, ha látnak egy valódi lehetıséget a biztos jövedelemszerzésre, képesek megtanulni új technológiát, megszervezni a termelést/értékesítést. Ez a híres, országszerte ismert vajszlói dinnye története. Ha az İs- Dráva Program valódi lehetıségeket kínál számukra, lesz, aki hajlandó alkalmazkodni a lehetıségekhez. A Sellyei Munkaügyi Központ és a Sellyei Mezıgazdasági Szakiskola rendelkezik a fejlesztésekhez szükséges munkatapasztalatokkal. Gazdasági fenntarthatóság A vízkormányzási rendszer fenntartása az egyik kritikus pontja a programnak. A területfejlesztési program olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyek megvalósítása esetén a többletvíz költségeit többszörösen fedezı haszon képzıdik a térségben. Ide kapcsolódik a másik kulcskérdés, hogy hogyan lehet üzemeltetni egy ekkora vízkormányzási rendszert úgy, hogy biztosított legyen a víz árának a haszonélvezıktıl való begyőjtése. Erre az általunk adott válasz egy szövetkezet létrehozása. Az itt termelt (termelhetı) egészséges (bio) élelmiszerekre, tiszta környezetre és energiára van, vagy meg lehet találni a piacokat. Úgy gondoljuk, létre lehet, és létre kell hozni egy márkanevet lehet ez az İs-Dráva is, amely az itteni termékeket, szolgáltatásokat fémjelzi. Erre már volt jó példa ha nem is védett márkanévként de ismert jelzıként a vajszlói dinnye. Megvalósítás Véleményünk szerint a program további sorsát az alábbi kérdések döntik el: - lesz-e olyan programszervezet, benne olyan elkötelezett, hozzáértı szakemberekkel, akik lehetıvé teszik a megvalósításhoz szükséges források lehívását és felhasználását, képesek képviselni a programot, jól lobbizni érte és egyszerre hitelesen képviselni a programot az itt élık felé? - képesek lesznek-e a térségben élı (vagy oda betelepülni szándékozó) vállalkozók együtt dolgozni egy szövetkezeti rendszerben, közösen képviselni az érdekeiket? Talán elsı olvasatra irreálisnak tőnik az a 20 milliárd Ft, amit szándékunk szerint be lehetne, és kellene fektetni a térségben, de úgy látjuk, ennek többségében megvannak a forrásai. Aminek most még nincs, annak is meg lehet teremteni középtávon a forrását. Nem a forráshiány a szők keresztmetszet, hanem a pályázatok eléréséhez szükséges szaktudás és a valódi térségi összefogás. Mivel a megvalósítás elsısorban az itt élıkön múlik, ezért elsı körben figyelembe vettük az eddig megszületett fejlesztési terveket, ötletgyőjtéseket, a tervkészítés végén pedig lehetıség szerint minden olyan szervezet képviselıjével, a térségért tenni akaró szakemberrel egyeztettük az İs-Dráva Programot, akinek hatása lesz a program további sorsára. Még egy fontos igazságot ki kell mondani: nem csak az Ormánságnak van szüksége a város szellemi potenciáljára és pénzére, hanem a városnak is a csendes, tiszta környezetre, az egészséges, minıségi termékekre és a térség által termelt energiára is. Nem mindegy, hogy a várossal szorosan együttmőködı, annak kölcsönös és igazságos alapon való kiszolgálója lesze az Ormánság, vagy visszafordíthatatlanul elindul a gettósodás, megoldhatatlan szociális és kriminológiai kérdésekkel. 276

277

11 IRODALOMJEGYZÉK Pécsi Közúti Igazgatóság: Az Ormánság közlekedésfejlesztési koncepciója, Budapest, 1995. Ormánságfejlesztı Társulás: Az Ormánság Környezetvédelmi Programja, 2003. Ormánság Alapítvány: Az Ormánság gazdaságának felmérése, 1995. Ormánságfejlesztı Társulás: Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégia és operatív program, 2004. Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás: Kistérségi területfejlesztési koncepció és operációs program, 2005. Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács: Baranya megye területfejlesztési programja, Pécs, 1999. A Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztése II. Megvalósíthatósági tanulmány. Készítette: DD Regionális Fejlesztési Rt. Ökoturisztikai marketingtevékenység a D-D Nemzeti Parkban Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar 2005. A Siklósi Kistérség agrár-és vidékfejleszési programja Készítette: Siklós Vidéke Területfejlesztési Társulás 2004 A Siklósi kistérség komplex középtávú fejlesztési stratégiája A Dráva baranyai holtágai Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések Dénes Andrea és Ajkai Adrienn, 1999. Komplex Ormánsági Ökoszociális Program D-D Területfejlesztési Tanács, 2005. Agócs József: Az erdı mőködése, 2001. ( A Kárpát-medence folyóinak védelmi stratégiája -hoz írt kézirat.) Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig, Tanulmányok Tolna megye történetébıl VII. (Szerk.: K. Balog János), Szekszárd, 1975. Ángyán József, Kupi Károly, Tirczka Imre: Koncepcionális mezıgazdasági háttértanulmány az Ormánsági Fejlesztési Programhoz Balogh Margit: Oláh Miklós Hungariája, Mővelıdéstörténeti értekezések, 8. sz. Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács: Baranya megye területfejlesztési programja Pécs, 2003. Bill Mollison: Permaculture A Designer s Manual Tagari Publications, 1988. Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség: Dél-Dunántúli regionális innovációs stratégia, Pécs, 2004. Fényes Elek: Magyarország Statisztikai Geographiája, 1836-1840. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Központi Statisztikai Hivatal: A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek lehatárolása, Budapest, 2001. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Gánti Tibor: Az élet általános elmélete, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000. Gyulai Iván: Gondolatok a Fenntartható Mezıgazdaság Politikájához, 1997. Haas Mihály: Baranya Pécs, 1845. In: Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig, 278

Tanulmányok Tolna megye történetébıl VII. (Szerk.: K. Balog János), Szekszárd, 1975. Hahn György: Az ásványkincs szerepe életünkben, Földrajzi Közlöny 3. 1984. In: Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Haraszti Sándor, Pethı Tibor: Útikalandok a régi Magyarországon, Budapest, 1963. Juhász-Nagy Pál: Egy operatív ökológia hiánya, szükséglete és feladatai, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986. Juhász-Nagy Pál, Zsolnai László: Az ökológia reménytelen reménye, Humánökológia, Budapest, 1992. Kemény Bertalan: A területi autonómia elemei egységének történeti modellje: A tizedes intézmény In: A helyi cselekvés, AK füzetek 38., Magvetı Könyvkiadó, Budapest, 1988. Kiss Z. Géza: A régi Vajszló, Pécs, 1994. Kiss Géza: Ormányság, Harmadik kiadás, Gondolat Kiadó, Budapest, 1986. Központi Statisztikai Hivatal: Somogy és Baranya megye Statisztikai évkönyv, 2000-2005, Budapest, 2001-2006 Központi Statisztikai Hivatal: 2001. évi népszámlálási adatok Somogy és Baranya megye, 2001 Lantos Tamás: A tájak fejlıdése In: Helix 7. kötet, Helix Alapítvány, 2003. Mathis Wackernagel, William E. Rees: Ökológiai lábnyomunk, Hogyan mérsékeljük az ember hatását a Földön? Föld Napja Alapítvány, 2001. May, R. M.: The structure and dynamics of ecological communities. In. Anderson et al. 1979. Molnár Géza: A Tiszánál, Zalkod, 2002-2003. Molnár Géza: Természet és ember Rapaics Raymund: A magyar gyümölcs, Budapest, 1940. Schmidt Egon: Állatok a kertben, Anno Kiadó, 2001. Somogyi Imre: Kert-Magyarország felé, Budapest, 1997. Szilágyi Ferenc: Elızetes javaslat az EU Víz Keretirányelvének megfelelı hazai felszíni víztér tipológia elemeire In: Az EU Víz Keretirányelvének bevezetése a Dráva vízgyőjtıjén. A WWF Magyarország tudományos tanácskozásának összefoglalója, Budapest, 2002. Várady Ferenc (szerk.): Baranya múltja és jelene I. k. 1896. In: Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tanulmányok Tolna megye történetébıl VII. (Szerk. K. Balog János, Szekszárd, 1975. Zentai János: Népi táplálkozás Rádfalván (A századforduló elején), 1956. (Kézirat) 279

12 MELLÉKLETEK I. SZ. MELLÉKLET: Táblázatok és grafikonok 61. táblázat - A népesség száma 2000 Település Népesség Település Népesség Siklósi kistérség 2659 Sellyei kistérség 10516 Cún 252 Csányoszró 718 Drávacsehi 220 Drávafok 488 Drávapalkonya 296 Drávaiványi 218 Kémes 493 Drávakeresztúr 156 Szaporca 261 Drávasztára 482 Tésenfa 208 Felsıszentmárton 1113 Barcsi kistérség 2248 Hirics 242 Drávagárdony 160 Kákics 215 Drávatamási 416 Kemse 72 Kastélyosdombó 327 Kisszentmárton 312 Lakócsa 625 Lúzsok 237 Potony 312 Nagycsány 156 Szentborbás 130 Piskó 294 Tótújfalu 278 Sámod 209 Sellyei kistérség Sellye 3093 Adorjás 189 Sósvertike 207 Baranyahídvég 219 Vajszló 1894 Bogdása 337 Vejti 210 Összesen 15423 Zaláta 317 Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye Statisztikai évkönyv, 2000 3500 3000 47. ábra: A projektben érintett települések népessége 2000-ben 3093 2500 2000 1894 1500 1000 500 0 189 219 337 252 718 Adorjás Baranyahídvég Bogdása Cún Csányoszró 220 488 Drávacsehi Drávafok Drávagárdony Drávaiványi 160 218 296 156 482 416 Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávasztára Drávatamási 1113 493 327 242 215 72 Kisszentmárton Felsıszentmárton Hirics Kákics Kastélyosdombó Kémes Kemse 312 625 237 294 312 67 156 209 Lakócsa Lúzsok Markóc Nagycsány Piskó Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye Statisztikai évkönyv, 2000 Potony Sámod Sellye Sósvertike Szaporca Szentborbás 207 261 278 208 130 Tésenfa Tótújfalu Vajszló Vejti Zaláta 210 317 280

281

62. táblázat: A népesség száma 2001 Település Népesség szám Település Népesség szám Siklósi kistérség 1832 Csányoszró 729 Cún 263 Drávafok 532 Drávacsehi 259 Drávaiványi 251 Drávapalkonya 282 Drávakeresztúr 172 Kémes 535 Drávasztára 461 Szaporca 269 Felsıszentmárton 1082 Tésenfa 224 Hirics 263 Barcsi kistérség 2114 Kákics 224 Drávagárdony 159 Kemse 70 Drávatamási 375 Kisszentmárton 305 Kastélyosdombó 333 Lúzsok 249 Lakócsa 565 Markóc 63 Potony 290 Nagycsány 169 Szentborbás 138 Piskó 277 Tótújfalu 254 Sámod 230 Sellyei kistérség 11330 Sellye 3248 Adorjás 187 Sósvertike 225 Baranyahídvég 236 Vajszló 1926 Bogdása 346 Vejti 202 Összesen 15276 Zaláta 306 Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye Statisztikai évkönyv, 2001 48. ábra: A projektben érintett települések népessége 2001-ben 3500 3248 3000 2500 2000 1926 1500 1000 500 0 187 236 346 263 Adorjás Baranyahídvég Bogdása Cún Csányoszró 729 259 532 Drávacsehi Drávafok 461 375 159 251 172 282 Drávagárdony Drávaiványi Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávasztára Drávatamási 1082 263 224 333 535 70 Felsıszentmárton Hirics Kákics Kastélyosdombó Kémes Kemse Kisszentmárton 305 565 249 63 169 277 290 230 Lakócsa Lúzsok Markóc Nagycsány Piskó Potony Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye Statisztikai évkönyv, 2001 225 269 138 224 254 Sámod Sellye Sósvertike Szaporca Szentborbás Tésenfa Tótújfalu 202 306 Vajszló Vejti Zaláta 282

63. táblázat - A népesség száma 2002 Település Népesség szám Település Népesség szám Siklósi kistérség 1814 Csányoszró 718 Cún 258 Drávafok 541 Drávacsehi 251 Drávaiványi 246 Drávapalkonya 277 Drávakeresztúr 163 Kémes 545 Drávasztára 442 Szaporca 267 Felsıszentmárton 1094 Tésenfa 216 Hirics 267 Barcsi kistérség 2149 Kákics 225 Drávagárdony 164 Kemse 72 Drávatamási 370 Kisszentmárton 307 Kastélyosdombó 334 Lúzsok 266 Lakócsa 624 Markóc 57 Potony 276 Nagycsány 164 Szentborbás 134 Piskó 296 Tótújfalu 247 Sámod 226 Sellyei kistérség 11136 Sellye 3096 Adorjás 188 Sósvertike 218 Baranyahídvég 234 Vajszló 1879 Bogdása 339 Vejti 202 Összesen 15099 Zaláta 318 Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye Statisztikai évkönyv, 2002 49. ábra - A projektben érintett települések népessége 2002-ben 3500 3000 3096 2500 2000 1879 1500 1094 1000 718 541 442 500 339 370 188 234 258 251 164 246 277 163 0 Adorjás Baranyahídvég Bogdása Cún Csányoszró Drávacsehi Drávafok Drávagárdony Drávaiványi Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávasztára Drávatamási Felsıszentmárton 624 545 334 267 307 225 266 72 57 296 276 226 164 218 267 216 247 134 Hirics Kákics Kastélyosdombó Kémes Kemse Kisszentmárton Lakócsa Lúzsok Markóc Nagycsány Piskó Potony Sámod Sellye Sósvertike Szaporca Szentborbás Tésenfa Tótújfalu Vajszló 318 202 Vejti Zaláta Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye Statisztikai évkönyv, 2002 283

64. táblázat - A népesség száma 2003 Település Népesség szám Település Népesség szám Siklósi kistérség 1821 Csányoszró 706 Cún 260 Drávafok 537 Drávacsehi 248 Drávaiványi 222 Drávapalkonya 282 Drávakeresztúr 164 Kémes 549 Drávasztára 424 Szaporca 261 Felsıszentmárton 1 072 Tésenfa 221 Hirics 260 Barcsi kistérség 2283 Kákics 223 Drávagárdony 313 Kemse 72 Drávatamási 369 Kisszentmárton 301 Kastélyosdombó 332 Lúzsok 259 Lakócsa 622 Markóc 62 Potony 275 Nagycsány 168 Szentborbás 138 Piskó 271 Tótújfalu 234 Sámod 221 Sellyei kistérség 11026 Sellye 3 092 Adorjás 187 Sósvertike 229 Baranyahídvég 227 Vajszló 1 894 Bogdása 337 Vejti 199 Összesen 15130 Zaláta 313 Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye Statisztikai évkönyv, 2003 50. ábra - A projektben érintett települések népességszáma 2003-ban 3500 3000 3092 2500 2000 1894 1500 1000 500 0 Adorjás 187 227 337 260 706 248 537 Baranyahídvég Bogdása Cún Csányoszró Drávacsehi Drávafok 424 313 369 282 222 164 Drávagárdony Drávaiványi 1072 260 223 332 Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávasztára Drávatamási Felsıszentmárton Hirics Kákics 549 72 301 Kastélyosdombó Kémes Kemse Kisszentmárton 622 259 62 168 271 275 221 Lakócsa Lúzsok Markóc Nagycsány Piskó Potony Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye Statisztikai évkönyv, 2003 229 261 221 234 138 Sámod Sellye Sósvertike Szaporca Szentborbás Tésenfa Tótújfalu Vajszló Vejti Zaláta 199 313 284

65. táblázat - A népesség száma 2004 Település Népesség Település Népesség Siklósi kistérség 2742 Csányoszró 727 Cún 246 Drávafok 557 Drávacsehi 247 Drávaiványi 217 Drávapalkonya 282 Drávakeresztúr 159 Kémes 547 Drávasztára 424 Szaporca 242 Felsıszentmárton 1031 Tésenfa 216 Hirics 261 Barcsi kistérség 2075 Kákics 226 Drávagárdony 160 Kemse 69 Drávatamási 360 Kisszentmárton 305 Kastélyosdombó 327 Lúzsok 254 Lakócsa 619 Markóc 60 Potony 252 Nagycsány 162 Szentborbás 136 Piskó 267 Tótújfalu 221 Sámod 228 Sellyei kistérség 10405 Sellye 3067 Adorjás 195 Sósvertike 219 Baranyahídvég 234 Vajszló 1904 Bogdása 326 Vejti 178 Összegzés 15222 Zaláta 297 Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye Statisztikai évkönyv, 2004 51. ábra - A projektben érintett települések népességszáma 2004-ben 3500 3000 3067 2500 2000 1904 1500 1000 500 0 Adorjás 195 234326 246 Bogdása Csányoszró 727 247 Drávafok 557 160 217 159 282 424 360 Drávaiványi Drávapalkonya Drávatamási 1031 Hirics 547 261 327 226 Kastélyosdombó Kemse 69 305 Lakócsa 619 25460 162267252 228 Markóc Piskó Sámod Sósvertike 219242 136 216221 Szentborbás Tótújfalu Vejti 178 297 Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye Statisztikai évkönyv, 2004 285

66. táblázat - A népesség száma 2005 Település Népesség szám Település Népesség szám Siklósi kistérség 2684 Csányoszró 718 Cún 235 Drávafok 553 Drávacsehi 236 Drávaiványi 215 Drávapalkonya 288 Drávakeresztúr 152 Kémes 526 Drávasztára 435 Szaporca 241 Felsıszentmárton 1027 Tésenfa 210 Hirics 251 Barcsi kistérség 2032 Kákics 206 Drávagárdony 146 Kemse 67 Drávatamási 393 Kisszentmárton 305 Kastélyosdombó 286 Lúzsok 256 Lakócsa 612 Markóc 59 Potony 250 Nagycsány 159 Szentborbás 136 Piskó 264 Tótújfalu 209 Sámod 219 Sellyei kistérség 10190 Sellye 2970 Adorjás 192 Sósvertike 206 Baranyahídvég 232 Vajszló 1870 Bogdása 318 Vejti 176 Összesen 14906 Zaláta 288 Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye Statisztikai évkönyv, 2005 52. ábra - A projektben érintett települések népességszáma 2005-ben 3500 3000 2970 2500 2000 1870 1500 1000 500 0 Adorjás 718 553 435 393 192 235 236 288 152 Csányoszró Drávafok Drávapalkonya Drávatamási 1027 Hirics 251 206 286 Kastélyosdombó 526 Kemse 67 305 Lakócsa 612 256 59 159264250 219 Nagycsány Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye Statisztikai évkönyv, 2005 Potony Sámod Sósvertike 206241 136 210209 Szentborbás Tótújfalu Vejti 176 288 286

53. ábra - A projektben érintett települések átlagos népességszáma 2000-2005 között Átlagos népesség a településeken 2000-2005 440 435 430 425 420 415 410 405 400 436 431 431 428 422 414 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye Statisztikai évkönyv, 2000-2005 54. ábra - A projektben érintett települések népességének kor szerinti megoszlása 6% 6% 7% Népesség kor szerinti megoszlása 5% 8% 4% 3% 1% 1% 6% 8% 7% 6% 7% 6% 7% 6% 6% 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-X Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye Statisztikai évkönyv, 2005 287

67. táblázat - Nem szerinti összetétel - Nık korosztály szerinti megoszlása Település Népesség összesen Ebbıl nı 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85- X Adorjás 183 94 11 12 7 6 7 8 3 8 9 5 1-6 2 6 3 - - Baranyahídvég 234 111 5 9 6 10 7 5 10 9 7 10 3 5 6 7 8 4 - - Bogdása 352 185 8 17 10 12 12 10 15 12 14 13 13 9 4 8 12 11 3 2 Cún 258 123 10 8 6 8 8 13 4 10 9 12 6 8 3 7 8 1 2 - Csányoszró 722 362 16 38 14 13 15 29 21 29 18 28 24 25 24 25 25 12 3 3 Drávacsehi 250 120 9 10 5 5 11 10 7 7 9 5 5 10 13 5 3 4 1 1 Drávafok 512 266 9 12 17 25 17 15 9 18 30 26 17 16 10 15 13 10 6 1 Drávagárdony 165 89 5 8 11 3 6 4 10 6 3 4 4 4 4 5 1 6 4 1 Drávaiványi 242 125 9 11 6 6 10 8 10 8 8 9 8 4 6 5 7 8 2 - Drávakeresztúr 161 75 2 4 3 3 3 1 6 3 5 6 3 9 4 9 9 3 2 - Drávapalkonya 277 139 16 5 6 10 12 7 4 11 12 8 8 6 8 10 9 3 3 1 Drávasztára 477 241 4 8 14 7 13 12 16 16 13 16 23 18 22 26 16 11 5 1 Drávatamási 399 186 9 11 4 9 11 21 15 17 5 14 13 14 14 8 7 6 4 4 Felsıszentmárton 1050 570 22 30 31 7 17 26 39 36 31 38 43 55 33 51 44 40 17 10 Hirics 235 111 14 4 10 4 10 9 4 7 7 8 6 3 6 5 11 2-1 Kákics 233 122 9 3 5 8 8 11 6 8 9 11 8 7 11 4 3 4 4 3 Kastélyosdombó 320 159 8 8 9 3 20 16 15 8 10 14 8 8 8 10 5 6 2 1 Kémes 546 284 12 11 14 17 18 22 15 14 26 24 26 16 10 15 18 17 7 2 Kemse 66 31 2 1 1 3 2 4 4 1 3-4 2 3-1 - - - Kisszentmárton 301 137 12 17 8 12 7 11 10 8 10 10 10 5 7 4 2 3-1 Lakócsa 580 298 18 25 14 10 21 20 18 16 26 21 20 14 21 16 16 8 9 5 288

Település Népesség összesen Ebbıl nı 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85- X Lúzsok 220 118 10 15 11 12 10 8 12 6 7 8 3 3 2 3 4 3 1 - Markóc 68 39 2 1 1 3 2 2 2 2 4 4-3 2 4 1 1 4 1 Nagycsány 167 74 2 4 6 7 4 5 5 6 8 8 1 3 3 6 3 2-1 Piskó 284 128 15 9 8 13 17 6 8 15 10 6 4 3 4 2 3 2 2 1 Potony 289 151 10 8 10 7 4 9 5 9 6 15 14 9 14 6 11 8 5 1 Sámod 226 115 3 4 13 7 9 5 9 10 8 10 6 9 4 5 4 3 6 - Sellye 3213 1586 58 76 104 98 83 116 103 101 133 146 113 96 86 92 74 63 21 23 Sósvertike 219 108 5 10 12 7 6 6 10 12 5 8 8-8 - 6 4 1 - Szaporca 267 139 9 9 4 8 10 9 5 7 14 10 6 6 14 9 6 7 4 2 Szentborbás 135 66 5 4 4-1 2 5 2 5 4 6 5 7 4 4 8 - - Tésenfa 221 118 11 8 6 4 4 8 9 4 8 10 4 7 10 8 7 2 3 5 Tótújfal u 265 141 5 11 6 5 7 7 8 8 3 8 7 7 13 19 9 11 5 2 Vajszló 1944 1020 54 73 56 49 67 75 67 50 93 82 69 49 67 60 46 37 13 13 Vejti 209 106 9 7 4 6 6 9 9 7 4 13 7 3 5 6 5 4 1 1 Zaláta 306 146 6 8 4 9 8 12 10 4 15 8 16 9 11 11 6 5 4 - Összesen 15596 7883 414 499 450 416 473 541 508 495 587 622 517 450 473 472 413 322 144 87 Százalékos megoszlás 100 % 50,54 2,65 3,2 2,8 2,7 3,2 3,5 3,3 3,1 3,7 3,9 3,4 2,8 3,1 3 2,64 2,15 0,9 0,5 Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye Statisztikai évkönyv, 2005 289

68. táblázat - Nem szerinti összetétel - Férfiak korosztály szerinti megoszlása: Település Nép esség Ebbıl férfi 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-X Adorjás 183 89 7 7 5 3 8 8 7 11 5 9 6 2 3 4 4 - - - Baranyahídvég 234 123 8 7 12 11 11 9 5 14 12 9 6 4 4 5 2 3 1 - Bogdása 352 167 7 14 17 16 11 12 9 14 14 11 9 10 8 4 5 5 1 - Cún 258 135 19 13 3 10 11 14 8 8 9 13 8 6 4 5-4 - - Csányoszró 722 360 26 21 26 22 15 31 24 33 30 25 15 24 26 15 15 8 4 - Drávacsehi 250 130 8 13 9 8 9 11 9 15 10 2 3 6 13 5 4 3 1 1 Drávafok 512 246 15 13 21 19 15 12 13 13 29 28 22 9 12 10 8 6 1 - Drávagárdony 165 76 9 5 4 4 3 5 6 4 5 11 6 1 8 1 2 2 - - Drávaiványi 242 117 11 13 7 9 5 8 8 8 7 8 5 7 7 5 4 4 1 - Drávakeresztúr 161 86 5 2 6 8 9 6 6 6 4 5 6 6 4 6 4 2 1 - Drávapalkonya 277 138 7 10 9 11 12 11 10 9 11 14 5 6 4 4 9 6 - - Drávasztára 477 236 10 13 13 9 14 15 17 15 17 21 16 14 23 17 12 5 4 1 Drávatamási 399 213 8 9 7 12 20 15 25 16 22 16 14 17 12 9 5 4 1 1 Felsıszentmárton 1050 480 11 27 28 8 17 26 42 33 49 37 36 34 47 37 28 15 2 3 Hirics 235 124 17 13 4 5 6 13 8 9 11 13 6 4 4 3 3 5 - - Kákics 233 111 6 6 4 7 11 10 8 8 11 9 9 9 7 4 1 - - 1 Kastélyosdombó 320 161 6 5 8 9 21 23 16 10 13 10 8 7 10 7 3 3-2 Kémes 546 262 10 10 10 15 17 32 12 17 24 28 24 18 15 6 10 9 2 3 Kemse 66 35-1 2 2 3 3 4 3 4 4 1 4 2 1-1 - - Kisszentmárton 301 164 16 14 12 14 20 14 11 13 11 8 10 3 8 3 5 1 - - Lakócsa 580 282 28 11 11 21 26 21 18 12 18 30 24 11 14 15 13 6 2 1 290

Település Nép esség Ebbıl férfi 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-X Lúzsok 220 102 6 9 11 10 8 8 12 7 12 5 5 4 2-2 - 1 - Markóc 68 29 3 1 1 1 3 2 1 1 4 1 2 2 3 2 1-1 - Nagycsány 167 93 10 9 6 11 10 2 4 11 5 5 2 5 3 5 1 2 2 - Piskó 284 156 12 15 20 11 17 13 8 11 15 17 6 4 3 2 1-1 - Potony 289 138 10 6 8 6 9 7 9 9 15 11 7 12 11 6 6 4 2 - Sámod 226 111 5 5 7 8 7 6 6 12 11 13 9 2 5 6 4 2 2 1 Sellye 3213 1627 86 89 103 203 105 114 102 88 139 142 122 93 67 58 61 29 14 12 Sósvertike 219 111 8 12 17 8 6 7 8 11 6 4 7 7 4 2 1 2 1 - Szaporca 267 128 9 11 5 7 9 8 7 11 16 6 7 10 5 7 7 1 1 1 Szentborbás 135 69-1 4 5 7 3 5 5 5 5 5 3 5 4 9 1 1 1 Tésenfa 221 103 5 7 8 7 6 9 5 8 9 4 8 3 7 10 3 2 1 1 Tótújfalu 265 124 7 8 5 9 4 10 6 7 11 6 6 6 10 11 6 6 3 3 Vajszló 1944 924 46 50 65 53 65 74 66 71 84 76 72 57 35 45 33 22 7 3 Vejti 209 103 4 9 6 9 4 9 9 7 6 12 8 6 3 4 5 2 - - Zaláta 306 160 8 4 10 6 11 15 11 11 18 13 12 7 12 8 5 4 2 3 Összesen 15596 7713 453 463 494 577 535 586 525 541 672 631 517 423 410 336 282 169 60 38 Százalékos megoszlás 100% 49,46% 2,9 2,96 3,2 3,7 3,43 3,75 3,4 3,5 4,4 4 3,31 2,8 2,7 2,2 1,8 1,08 0,38 0,24 Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye Statisztikai évkönyv, 2005 291

Település 69. táblázat - A települések népességének nemek szerinti megoszlása Népesség Ebbıl férfi %-os megoszlás Ebbıl nı %-os megoszlás Népesség Ebbıl férfi %-os megoszlás Ebbıl nı %-os megoszlás Település Kisszentmárton 301 164 54,48 137 45,52 Adorjás 183 89 48,6 94 51,4 Baranyahídvég 234 123 52,56 111 47,44 Lakócsa 580 282 48,62 298 51,38 Bogdása 352 167 47,44 185 52,56 Lúzsok 220 102 46,36 118 53,64 Cún 258 135 52,32 123 47,68 Markóc 68 29 42,64 39 57,36 Csányoszró 722 +360 49,86 362 50,14 Nagycsány 167 93 55,68 74 44,32 Drávacsehi 250 130 52 120 48 Piskó 284 156 54,92 128 45,08 Drávafok 512 246 48 266 52 Potony 289 138 47,75 151 52,25 Drávagárdony 165 76 46,06 89 53,94 Sámod 226 111 49,11 115 50,89 Drávaiványi 242 117 48,34 125 51,66 Sellye 3213 1627 50,63 1586 49,37 Drávakeresztúr 161 86 53,41 75 46,59 Sósvertike 219 111 50,68 108 49,32 Drávapalkonya 277 138 49,81 139 50,19 Szaporca 267 128 47,94 139 52,06 Drávasztára 477 236 49,4 241 50,6 Szentborbá s 135 69 51,1 66 48,9 Drávatamási 399 213 53,38 186 46,62 Tésenfa 221 103 46,6 118 53,4 Felsıszentmárton 1050 480 45,71 570 54,29 Tótújfalu 265 124 46,79 141 53,21 Hirics 235 124 52,76 111 47,24 Vajszló 1944 924 47,53 1020 52,47 Kákics 233 111 47,63 122 52,37 Vejti 209 103 49,28 106 50,72 Kastélyosdombó 320 161 50,3 159 49,7 Zaláta 306 160 52,28 146 47,72 Kémes 546 262 47,98 284 52,02 Összesen 15596 7713 49,75% 7883 50,25 Százalékos Kemse 66 35 53,03 31 46,97 megoszlás 100% 49,46% 50,54 Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye Statisztikai évkönyv, 2005 292

70. táblázat - A települések élve születésének, halálozásának, természetes szaporodásának és belföldi vándorlási különbözetének változása 2000-ben Népesség- Élve Halálozás Település szám születés Adorjás 189 3 2 1-5 Baranya-hídvég 219 1 3-2 9 Cún 252 11 2 9 7 Drávacsehi 220 2 2-16 Drávapalkonya 296 3 6-3 -11 Kémes 493 4 4-2 Kisszentmárton 312 5 3 2-12 Sámod 209 3 3-1 Szaporca 261 4 5-1 6 Tésenfa 208 6 4 2 15 Drávagárdony 160 4 2 2-1 Drávatamási 416 3 11-8 10 Kastélyosdombó 327 2 4-2 - Lakócsa 625 6 14-8 -29 Potony 312 4 8-4 - Szentborbás 130-2 -2 6 Tótújfalu 278-6 -6-6 Bogdása 337 5 9-4 - Csányoszró 718 5 6-1 -11 Drávafok 488 5 7-2 -1 Drávaiványi 218 6 6-10 Dráva keresztúr 156 1 5-4 -12 Drávasztára 482 3 13-10 19 Felsıszentmárton 1113 5 28-23 9 Hirics 242 6 5 1-6 Kákics 215 4 3 1 3 Kemse 72 1 1 - -5 Lúzsok 237 1-1 -11 Markóc 67 1-1 4 Nagycsány 156 1 1-4 Piskó 294 5 2 3-14 Sellye 3093 32 40-8 63 Sósvertike 207 3 1 2-5 Vajszló 1894 19 18 1-19 Vejti 210 2 3-1 - Zaláta 317 3 6-3 -4 Összesen 15423 169 235-76 32 Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye statisztikai évkönyv, 2000 Természetes szaporodás Belföldi vándorlási különbözet 293

71. táblázat - A települések élve születésének, halálozásának, természetes szaporodásának és belföldi vándorlási különbözetének változása 2001-ben Település Népesség szám Élve születés Halálozás Természetes szaporodás Település Belföldi vándorlási különbözet Népességszám Halálozás Élve születés Természetes szaporodás Adorjás 187 3 6-3 6 Bogdása 346 4 3 1-9 Baranyahídvég 236 2 5-3 -1 Csányoszró 729 7 10-3 -12 Cún 263 4-4 -3 Drávafok 532 4 6-2 5 Drávacsehi 259 2 5-3 -1 Drávaiványi 251 3 3-1 Dráva- Drávapalkonya 282 3 3-5 keresztúr 172 1 3-2 12 Belföldi vándorlási különbözet Kémes 535 7 5 2-21 Drávasztára 461 6 9-3 -11 Kisszent- Felsıszentmárton márton 305 5 3 2-7 1082 9 25-16 26 Sámod 230-1 -1-2 Hirics 263 6 4 2 10 Szaporca 269 1 2-1 - Kákics 224 2 4-2 3 Tésenfa 224-3 -3-2 Kemse 70 1 1 - -1 Drávagárdony 159 1 2-1 -7 Lúzsok 249 7 1 6-2 Drávatamási 375 2 12-10 -7 Markóc 63 1 3-2 2 Kastélyosdombó 333 7 1 6 8 Nagycsány 169 - - - 1 Lakócsa 565 4 13-9 -11 Piskó 277 4 1 3-14 Potony 290 4 4 - -9 Sellye 3248 16 44-28 -50 Szentborbás 138 3 1 2 2 Sósvertike 225 2 3-1 1 Tótújfalu 254 3 5-2 -13 Vajszló 1926 22 24-2 -19 Összesen 15699 151 223-60 -129 Vejti 202 2 3-1 -1 Zaláta 306 3 5-2 -8 Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye statisztikai évkönyv 2001 294

72. táblázat - A települések élve születésének, halálozásának, természetes szaporodásának és belföldi vándorlási különbözetének változása 2002-ben Település Népesség szám Élve születés Halálozás Természetes szaporodás Belföldi vándorlási különbözet Település Népesség szám Élve születés Halálozás Természetes szaporodás Adorjás 188 5 1 4-3 Bogdása 339 7 13-6 -4 Baranyahídvég 234 2 1 1-3 Csányoszró 718 8 7 1-12 Cún 258 5 3 2-7 Drávafok 541 5 6-1 10 Drávacsehi 251 3 3 - -8 Drávaivány i 246 1 2-1 -4 Drávapalkonya 277 2 6-4 - Drávakeresztúr 163-4 -4-5 Kémes 545 9 7 2 8 Drávasztár a 442 4 5-1 -18 Kisszentmárton 307 5 4 1 1 Felsıszentmárto n 1094 5 10-5 15 Sámod 226 3 5-2 -2 Hirics 267 5 5-4 Szaporca 267 2 6-4 2 Kákics 225 3 1 2-1 Tésenfa 216 1 2-1 -7 Kemse 72 1-1 1 Drávagárdony 164 1 1-5 Lúzsok 266 6 3 3 14 Drávatamási 370 3 8-5 3 Markóc 57-2 -2-4 Kastélyosdombó 334-6 -6 7 Nagycsány 164 2 1 1-6 Lakócsa 624 11 14-3 65 Piskó 296 11 4 7 12 Potony 276 1 3-2 -13 Sellye 3096 27 53-26 -126 Szentborbás 134 1 5-4 -1 Sósvertike 218-1 -1-6 Tótújfalu 247 1 6-5 - Vajszló 1879 15 25-10 -42 Összesen 15521 166 234-68 -113 Vejti 202 4 5-1 1 Zaláta 318 7 6 1 11 Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye statisztikai évkönyv 2002 Belföldi vándorlási különbözet 295

73. táblázat - A települések élve születésének, halálozásának, természetes szaporodásának és belföldi vándorlási különbözetének változása 2003-ban Település Élve születés Természetes szaporodás Belföldi vándorlási különbözet Település Élve születés Népesség Halálozás Népesség Halálozás Adorjás 187 6 2 4-6 Bogdása 337 4 6-2 Csányoszr Baranyahídvég 227 3 1 2-9 ó 706 2 11-9 -5 Termés zetes szaporodás Cún 260 2 2 2 Drávafok 537 4 8-4 Drávacsehi 248 2 5-3 Drávaiványi 222 2 3-1 -23 Drávapalkonya 282 4 5-1 4 Drávakeresztúr 164 1 1 2 Kémes 549 4 7-3 7 Drávasztára 424 3 12-9 -9 Felsıszent Kisszentmárton 301 4 4-8 márton 1 072 4 27-23 2 Sámod 221 2-2 -3 Hirics 260 4 6-2 -5 Szaporca 261 1 10-9 4 Kákics 223 3 1 2-4 Tésenfa 221 5 4 1 4 Kemse 72 1 2-1 1 Drávagárdony 313 1 6-5 Lúzsok 259 2 3-1 -6 Drávatamási 369 6 9-3 4 Markóc 62 2 1 1 4 Kastélyosdombó 332 1 2-1 -1 Nagycsány 168 1 2-1 5 Lakócsa 622 8 5 3-4 Piskó 271 4 1 3-28 Potony 275 1 5-4 3 Sellye 3 092 19 36-17 14 Szentborbás 138 1 2-1 5 Sósvertike 229 3 3 11 Tótújfalu 234-7 -7 2 Vajszló 1 894 25 21 4 11 Össesen 15544 141 230-89 -34 Vejti 199 7 2 5-8 Zaláta 313 1 6-5 Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye statisztikai évkönyv 2003 Belföldi vándorlási különbözet 296

74. táblázat - A települések élve születésének, halálozásának, természetes szaporodásának és belföldi vándorlási különbözetének változása 2004-ben Település Népesség szám Élve születés Halálozás Természetes szaporodás Belföldi vándorlási különbözet Település Népességszám Élve születés Halálozás Adorjás 195 3 2 1 1 Bogdása 326 2 5-3 -7 Csányoszr Baranyahídvég 234 3-3 4 ó 727 5 5-21 Természetes szaporodás Cún 246 3 4-1 -13 Drávafok 557 8 3 5 15 Drávacsehi 247 3 3-1 Drávaiván yi 217 3 4-1 -4 Drávapalkonya 282 4 3 1-1 Drávakeresztúr 159-4 -4-1 Kémes 547 5 3 2-5 Drávasztár a 424 1 7-6 6 Kisszentmárton 305 5 1 4 1 Felsıszentmárton 1031 3 26-23 -18 Sámod 228 2 1 1 6 Hirics 261 7 1 6-5 Szaporca 242 2 7-5 -14 Kákics 226 3 2 1 2 Tésenfa 216 2 5-3 -2 Kemse 69 1 2-1 -2 Drávagárdony 160 - - - -4 Lúzsok 254 7 2 5-10 Drávatamási 360 1 11-10 3 Markóc 60-1 -1-3 Kastélyosdombó 327 3 3 - -5 Nagycsány 162 2 2 - -6 Lakócsa 619 9 9 - -1 Piskó 267 7 2 5-9 Potony 252 2 6-4 -19 Sellye 3067 22 49-27 1 Szentborbás 136 2 2 - -3 Sósvertike 219 4 1 3-13 Tótújfalu 221 2 2 - -14 Vajszló 1904 23 33-10 17 Összesen 15227 152 218-66 -114 Vejti 178-3 -3-18 Zaláta 297 3 4-1 -15 Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye statisztikai évkönyv 2004 Belföldi vándorlási különbözet 297

75. táblázat - A települések élve születésének, halálozásának, természetes szaporodásának és belföldi vándorlási különbözetének változása 2005-ben Település Élve születés Halálozás Népességszám Természetes szaporodás Belföldi vándorlási különbözet Település Élve születés Halálozás Népességszám Természetes szaporodás Adorjás 192 1-1 -5 Bogdása 318 2 7-5 -6 Baranyahídvég 232 1 1 - -2 Csányoszró 718 7 13-6 -4 Cún 235 5 2 3-14 Drávafok 553 8 3 5-5 Drávacsehi 236 4 6-2 -9 Drávaiványi 215 4 2 2-4 Drávakeresztúr Drávapalkonya 288 4 6-2 8 152 1 1 - -7 Kémes 526 6 10-4 -17 Drávasztára 435 1 12-11 24 Felsıszentmárton Kisszentmárton 305 5 2 3-3 1027 5 12-7 5 Sámod 219 2 3-1 -8 Hirics 251 4 2 2-10 Szaporca 241 3 5-2 -2 Kákics 206 1 9-8 -12 Tésenfa 210 1 6-5 -1 Kemse 67 - - - -2 Drávagárdony 146-6 -6-8 Lúzsok 256 8 4 4-2 Drávatamási 393 3 12-9 42 Markóc 59 1 4-3 4 Kastélyosdombó 286 1 6-5 -36 Nagycsány 159 2-2 -5 Lakócsa 612 3 8-5 -8 Piskó 264 3 2 1-4 Potony 250 3 2 1-3 Sellye 2970 23 54-31 -62 Szentborbás 136 0 3-3 3 Sósvertike 206-4 -4-9 Tótújfalu 209 1 8-7 -5 Vajszló 1870 18 17 1-29 Összesen 14906 135 241-106 -202 Vejti 176 2 4-2 - Zaláta 288 2 5-3 -6 Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye statisztikai évkönyv 2005 Belföldi vándorlási különbözet 298

Település Adorjás Baranyahídvég Cún Drávacsehi Drávapalkonya Kémes Kisszentmárton Sámod Szaporca Tésenfa Drávagárdony Drávatamási Kastélyosdombó Lakócsa Potony Szentborbás Tótújfalu 76. táblázat - A foglalkoztatottak száma nem szerinti bontásban: Férfi Nı Foglalkoztatott Foglalkoztatott Település 89 22 94 6 Bogdása 123 41 111 29 Csányoszró 135 28 123 12 Drávafok 130 25 120 13 Drávaiványi 138 24 139 20 Drávakeresztúr 262 65 284 73 Drávasztára 164 31 137 17 Felsıszentmárto n 111 40 115 25 Hirics 128 28 139 24 Kákics 103 18 118 18 Kemse 76 15 89 4 Lúzsok 213 35 186 39 Markóc 161 51 159 46 Nagycsány 282 77 298 58 Piskó 138 33 151 23 Sellye 69 17 66 5 Sósvertike 124 37 141 27 Vajszló Összesen 7713 1967 7883 1736 Vejti Zaláta Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye statisztikai évkönyv 2005 Férfi Foglalkoztatott Nı Foglalkoztatott 167 44 185 35 360 83 362 73 246 64 266 58 117 16 125 17 86 17 75 10 236 63 241 36 480 156 570 108 124 26 111 15 111 35 122 28 35 14 31 11 102 15 118 14 29 5 39 2 93 22 74 17 156 18 128 16 1627 569 1586 503 111 13 108 12 924 342 1020 297 103 23 106 19 160 39 146 26 299

77. táblázat - A foglalkoztatottak száma kor szerinti bontásban: Település Összesen 15-29 30-39 40-49 50-59 60-X Adorjás 28 10 9 7 2 - Baranyahídvég 70 20 19 26 4 1 Bogdása 79 31 26 13 8 1 Cún 40 20 9 9 2 - Csányoszró 156 38 53 49 15 1 Drávacsehi 38 16 14 6 2 - Drávafok 122 28 28 49 16 1 Drávagárdony 19 2 7 6 4 - Drávaiványi 33 12 7 6 7 1 Drávakeresztúr 27 13 7 5 2 - Drávapalkonya 44 14 11 15 4 - Drávasztára 99 34 28 27 8 2 Drávatamási 74 22 24 12 15 1 Felsıszentmárton 264 50 110 72 32 - Hirics 41 9 14 14 4 - Kákics 63 28 9 16 10 - Kastélyosdombó 97 46 25 19 7 - Kémes 138 47 30 37 22 2 Kemse 25 8 8 7 1 1 Kisszentmárton 48 17 16 9 5 1 Lakócsa 135 33 31 50 21 - Lúzsok 29 12 9 6 2 - Markóc 7 3 1 3 - - Nagycsány 39 11 13 12 3 - Piskó 34 17 15 2 - - Potony 56 14 13 22 7 - Sámod 65 17 20 20 8 - Sellye 1072 259 260 382 163 8 Sósvertike 25 6 9 7 3 - Szaporca 52 17 11 19 4 1 Szentborbás 22 6 7 8 1 - Tésenfa 36 11 11 10 4 - Tótújfalu 64 20 20 12 12 - Vajszló 639 150 160 219 104 6 Vejti 42 12 11 16 3 - Zaláta 65 14 21 17 13 - Összesen 3887 1067 1066 1209 518 27 Forrás: KSH Somogy megye és Baranya megye statisztikai évkönyv 2005 300

78. táblázat - A településeken található foglalkoztatók Település Baranyahídvég Bogdása Bogdása Csányoszró Csányoszró Csányoszró Csányoszró Csányoszró Csányoszró Csányoszró Csányoszró Drávafok Drávafok Drávafok Drávafok Drávafok Drávafok Drávafok Drávafok Drávagárdony Drávagárdony Drávasztára Drávasztára Drávasztára Drávatamási Drávatamási Drávatamási Drávatamási Felsıszentmárton Felsıszentmárton Felsıszentmárton Kákics Kastélyosdombó Kastélyosdombó Kastélyosdombó Kastélyosdombó Kémes Kémes Kémes Kémes Kémes Kémes Kémes Kémes Kémes Foglalkoztató neve Mezıgazdasági Rt. Mecseki Erdészeti Rt. Posta Rösner és Neubauer Mezıgazdasági Kft. Besencei Ordas Építıipari és Kereskedelmi Bt. Önkormányzat Általános iskola Jegyzıség Orvosi rendelı Posta Rendırség Fodrászüzlet Italbolt Varroda Általános iskola Ormánság Alapítvány Orvosi rendelı Posta Rendırség Vegyesbolt Önkormányzat Sztára Farm Mezıgazdasági Termelı és Szolgáltató Bt. Iskola Orvosi rendelı Drávakastély Szociális Otthon Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság Cigány kisebbségi önkormányzat Posta Iskola Orvosi rendelı Posta Posta Drávakastély Szociális Otthon Élelmiszerbolt 40.sz. Általános iskola Posta Agroinvest-Ormánság 98 Bt. Egészségház Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány Teleház Közjegyzıség Orvosi rendelı Posta Rendırség Római katólikus plébánia 301

Település Lakócsa Lakócsa Lakócsa Lakócsa Lakócsa Lakócsa Lakócsa Lakócsa Lakócsa Lakócsa Lakócsa Lakócsa Lúzsok Sámod Sámod Sámod Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Foglalkoztató neve Agrip-Szolg Kft. Drávamenti Takarékszövetkezet Drávavölgye Vadásztársaság Egészségház Esze Faipari Kft. Nagy József - állatorvos Általános iskola Cigány kisebbségi önkormányzat Községi könyvtár Orvosi rendelı Posta Rendırség Nagy István - asztalos Notaisz József - büfé Horváth Fafeldolgozó Kft. Posta ADKÖVILL Kft. Agrokémia Sellye Rt. ÁFÉSZ Dráva Filmszínház (mozi) Dudók Lászlóné - mőanyagfeldolgozás Hirt János - mőszerész Hunor Sportkesztyő Kft. Könyves Tibor - festés Mammel Bt. Mecseki Erdészeti Rt. Mezıgazdasági Középfokú Szakoktatási Továbbképzı és Szaktanácsadó Intézet Mizo Baranyatej Rt. Nagy Erzsébet - ajándéktárgy Nagy Koppány Sándor - mezıgazdaság Naszig Kft. Nilson Sütıipari és Kereskedelmi Kft. Ormánság Fejlesztı Társulás Egészségügyi Központ Baranya Megyei Földmővelıdésügyi Hivatal Ipartestület Könyvtár MÁV Munkaügyi központ Országos Mentıszolgálat Országos Meteorológiai Szolgálat Pallós József - egyéni vállalkozó Páva Gábor - mőszerész Pécsi Minıségi Ruházati Szövetkezet Református társegyházközség Schán Istvánné - divatáru 302

Település Sellye Sellye Sellye Tótújfalu Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Vejti Vejti Vejti Forrás: KSH Foglalkoztató neve Kommunális Beruházó és Szolgáltató Kft. Ormánság Takarékszövetkezet Sziget-Víz Kft. Élelmiszerbolt 45.sz. ABC-áruház Balog Sándor - asztalos Barta GT. Bt. Bencze István - kımőves DD-Fa Kft. Egészségház Losonczi Sándor - fuvarozó Mecseki Erdészeti Rt. Nagy Tibor - kımőves Türkiz Festék és Barkácsbolt Harasztia Zoltán Általános iskola Kodolányi János Emlékkönyvtár és Múzeum MÁV Mecseki Erdészeti Rt. Zöldmezı Mezıgazdasági Termelı és Szolgáltató Szövetkezetq Vejti-Zaláta Társegyházközség 303

2. SZ. MELLÉKLET: Energianövény-termelés és helyi feldolgozás tanulmány, különös tekintettel az energetikai faültetvények jelenlegi helyzetére és termeszthetıségére VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ A PROGRAM EREDMÉNYEI ALAPJÁN 1. Az İs-Dráva Program által érintett területeken bizonyos feltételek mellett gazdaságilag rentábilis lehet az öntözırendszer kiépítése és felhasználása fás szárú energetikai ültetvény létesítése és fenntartása során. A gazdasági megtérülés a hozamnövekedés és a faapríték piaci árának függvénye, így összefüggı feltételként szabható pl. az 1100 HUF/GJ átvételi ár és az öntözésnek köszönhetı 50%-os hozamnövekedés, vagy a 2500 HUF/GJ átvételi ár és a 20%-os hozamnövekedés. 2. Az energetikai ültetvény létestése és fenntartása jelentıs munkahelyteremtési potenciállal bír: kézi ültetés és betakarítás esetén kb. 500 fınek teremt szezonális munkalehetıséget. 3. A térségben Sellyén célszerő apríték tüzeléső erımővet létesíteni. A jelenleg meglévı adottságok figyelembevételével 2 MW e villamos teljesítményő, kogenerációs erımő megépítését javasoljuk. Amennyiben mód van rá, egy bioetanol-üzemmel kombinálva javasoljuk egy 5 MW e villamos teljesítményő, kogenerációs erımő és egy 10.000 t/év nyers szesz elıállítására képes bioetanol-üzem létrehozását. E beruházás lehetıvé teszi, hogy a térségbıl magas feldolgozottsági szintő, így magas hozzáadott értéket hordozó termék kerüljön ki, amely nagyobb jövedelmet biztosít a térségnek, mint ha a faaprítékot értékesítené centralizált nagyerımő részére. 304

1. AZ ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK JELENLEGI HELYZETE, FONTOSABB JELLEMZİK Magyarország energiaigényének több mint 70%-át importból elégíti ki. Elsısorban a fosszilis energiahordozók (kıolaj, földgáz, szén) esetén jelentıs importálással kell számolnunk. Mindemellett a klímaváltozás erısödése és egyéb környezeti hatások miatt szükséges törekednünk a megújuló energiaforrások egyre nagyobb mértékő hasznosítására, valamint az energiatakarékosságra. Az Európai Unió elıírja hazánk számára, hogy a megújuló energiaforrások részaránya a teljes energiatermelésben érje el 7,0%-ot, a villamosenergia-termelésben pedig 3,6%-ot, 2010-re. Utóbbi esetében már 2005 végére elértük a 4,0%-ot, vagyis teljesítettük az elıírást, azonban a teljes energiafelhasználásban jelenleg kb. 4,5% a megújulók részaránya. Magyarországon a megújuló energiaforrások energetikai hasznosítása esetén szükséges megvizsgálni az egyes energiahordozók arányát. A biomassza részaránya kb. 85% a megújulókon belül, valamint hazánk jelentıs biomassza potenciállal rendelkezik. Ezért a biomassza energetikai célú felhasználását szükséges minél nagyobb mértékben elterjeszteni. Az energianövények esetén fontos csoportot képeznek az ún. rövid vágásfordulójú energetikai faültetvények. Magyarországon jelenleg nincs rövid vágásfordulójú erdıgazdálkodás, hiszen csak kb. 200-300 ha-on található részben kísérleti, részben nagyüzemi energetikai faültetvény. Az energetikai faültetvények olyan mezıgazdasági mővelési ágba tartozó területen létesített célültetvények, amelyek gyorsan nagy mennyiségő dendromasszát termelnek (amely dendromassza alkalmas energetikai hasznosításra), illetve a fatermesztés mellett racionális földhasznosítást is szolgálnak. Az energetikai faültetvényeken belül el lehet különíteni a sarjaztatásos és a hengeres üzemmódot. A sarjaztatásos üzemmódnál egy telepítést követıen több betakarítást is végeznek az újra sarjadó ültetvényeken, tehát egy telepítés költsége több betakarítás hozamán oszlik meg. A hengeres technológia esetében az életciklus végén történik a betakarítás, az ültetvényt újra kell telepíteni. A sarjaztatásos üzemmódnál a vágásforduló, azaz a betakarításra kerülı állomány kora 1-3 év, maximum 5 éves, és az ültetvény üzemeltetési ideje maximum 15 év lehet, míg a hengeres üzemmódnál a maximális vágásforduló 5-15 év. Számos technológia került kidolgozásra az energetikai faültetvények mind a két üzemmódjára egyaránt. Alapvetıen különböznek abban, hogy a sarjaztatásos üzemmódban arra alkalmas fafajokkal, fajtákkal történik a telepítés, és az üzemeltetési idı összhangban van a vágásforduló és a sarjaztathatóság szorzatával. Tehát egy a termıhelynek megfelelı fafaj, amely öt alkalommal, biztonsággal sarjaztatható, és amelyre a technológiában hároméves vágásfordulót határoznak meg (termıhely, fafaj, rendelkezésre álló gépek, technológia alapján), a 15 éves üzemeltetési idıvel lesz ideális esetben kezelve. A sarjaztatásos energetikai faültetvényekre jellemzı az igen magas tıszám (12-15 ezer db/ha), és a legnagyobb letermelhetı dendromassza-mennyiség. A 305

hengeres energetikai faültetvények esetében szintén a termıhelynek megfelelı, a legnagyobb tömeget adó fafajjal történik a telepítés, kisebb (8-10 ezer db/ha) tıszámmal, de hosszabb (8-15 éves) vágásfordulóval történik a hasznosítás. Értelemszerően a hengeres energetikai faültetvényeknél a betakarítást teljes talajelıkészítés és újratelepítés követi. Ezen üzemmódot azokon a területeken célszerő alkalmazni, ahol a sarjaztatásos üzemmódnak megfelelı fafajok nem telepíthetık, de a tőzifa, illetve energiafa-választék termelése a cél a hagyományos erdıgazdálkodásban megszokottnál lényegesen rövidebb vágásfordulóval. Az energetikai faültetvényeknél alkalmazható fafajok elsıdlegesen azok, amelyek nagy növekedési eréllyel bírnak, különféle termıhelyeken termeszthetık. A sarjaztatásos üzemmódhoz alkalmazott fajták a habitust tekintve lehetnek bokorfélék és faalakúak. Mindkét esetben a sarjaztatásos üzemmódban való alkalmazás esetén jól és több alkalommal sarjaztatható fajtákat kell alkalmazni. Ezeket a fajtákat az energetikai ültetvények létesítésére nemesítik, ezért csak az ilyen fajtát igazoló tanúsítvánnyal rendelkezık telepítése engedélyezhetı. Az erdészeti célra nemesített fajták sarjaztatásos üzemmódban többször ismétlıdı vágás esetén nem használhatók. Elsısorban a nemes nyárak, füzek klónjai, fajtái és az akác jöhetnek szóba. Kísérletek történtek egyéb fafajokkal is (pl.: pusztaszil, bálványfa, gyalogakác, zöld juhar, császárfa stb., de ezek jelentısebb alkalmazása nincs Magyarországon). Természetesen meg kell felelni a választott fafajnak a tekintetben is, hogy az adott területen invazív fajként ne léphessen fel. A hozamot általában t/ha/év mértékegységben adják meg (ahol t jelenti a betakarításkor meglévı nedvességtartalmú (40-50%) tömeget. A hozamot igen sok tényezı befolyásolja. Elsısorban a termıhelytípus. Más-más termıhelytípusra más fafajok, fajták ajánlhatók. Természetesen több lehetıség közül mindig az adott termıhelyen legnagyobb hozamot adó fafaj kerül kiválasztásra, ha azt egyéb technológiai elvárás nem tiltja. Ennek megfelelıen a termıhely befolyásolja a hozamot a választható fafaj, fajta révén és azzal is, hogy a választott fafaj számára a termıhely mennyire jelenti az ideális termıhelyet. Alapvetıen befolyásolja a választott technológia is a várható hozamot, pl.: csak a sortechnológia (szimpla vagy ikersoros) más telepítendı tıszámot eredményez. Azon fafaj, amelynél a növıtérigény mind a két megoldást engedné, az ikersoros sortechnológia egy jobb területkihasználtságot biztosít, ezzel nagyobb hozamot. Adott ültetvényen belül változik a hozam az egyes betakarításokkal is. A telepítést követı elsı betakarítás alkalmával kisebb hozam várható még, mivel a telepítést követıen a növény energiája és ideje a gyökérképzésre, a termıhely feltárására fordítódik. A késıbbi betakarításoknál mindig nagyobb hozammal lehet számolni, mivel a növény nagyobb gyökérháttérrel rendelkezik, sarjaztatás miatt több hajtást nevel. Természetesen ez csak bizonyos ideig, bizonyos számú sarjaztatásig történhet (amely fafajonként, fajtánként eltérı), mivel a növény egészségi állapota idıvel leromlik, és csak kisebb hozamot tud produkálni. A hozamot befolyásolja még a termesztés intenzív vagy extenzív volta is. Az intenzív termesztés esetén tápanyag-utánpótlás, esetleg tisztított szennyvízhasznosítás vagy hígtrágya-hasznosítás az átlagosnál jobb körülményeket biztosíthat az ültetvény számára. A kijuttatott ideális mennyiségő tápanyag, víz következtében jobb hozamok érhetık el, mint ugyanazzal az ültetvénnyel extenzív termesztés esetén. 306

A hozamra vonatkozóan átlagos értékeket lehet mondani, amelyek a következık: - hazai főz fajták 18-24 t/ha/év, - olasz és német nemes nyár fajták 17-23 t/ha/év, - az akác 6-20 t/ha/év hozamot tudnak produkálni. Az energetikai célokra szelektált és nemesített külföldi klónok a hazai kísérletekben bizonyos termıhelyeken felülmúlják a hazai klónokat, mind a füzeknél, mind a nemes nyáraknál. Azonos termıhelyen már az elsı betakarítás alkalmával is a legjobb hozamot adó hazai fajtához képest kétszeres-háromszoros hozamot produkálnak. A második betakarítás alkalmával 25-35 t/ha/év hozamokat is elérhetnek. A továbbiakban jelentıs figyelmet kell fordítani a hazai klónok szelektálásáranemesítésére. A hengeres technológiához több hazai fafajta is alkalmazhatónak tőnik, de tartamos kísérletek eredményeivel még nem rendelkezünk. Az elsı jelentısebb hazai betakarítási kísérlet ez év végén lesz. 307

2. İS-DRÁVA PROGRAMHOZ TARTOZÓ FAÜLTETVÉNY RÉSZPROGRAM Az İs-Dráva Programhoz kapcsolódó rövid vágásfordulójú intenzív és extenzív energetikaifa-ültetvény termesztési program keretében szükséges megvizsgálni a következıket: az energetikaifa-ültetvény termesztésre rendelkezésre álló kb. 10.000 ha szántóföldön milyen fafajokat lehet, szükséges alkalmazni, milyen arányban lehet nyár, főz és akác fafajokat vagy esetleg egyéb energianövényeket termeszteni, milyen termesztés-technológia alkalmazható, milyen költségek merülnek fel egy hektár energetikai faültetvény termesztése esetén, az İs-Dráva Program keretén belül létrejövı öntözési lehetıségek vizsgálatához kapcsolódón milyen terméshozam-növekedésre és milyen költség-haszon növekedésre lehet számítani, hasonló adottságú területek tapasztalatait figyelembe véve kell megbecsülni, hogy érdemes-e tovább vizsgálni egy Sellyén létesítendı decentralizált energiatermelı egység megvalósítását, a további erımő-, főtımő-tervezéshez és a pontos vizsgálatokhoz szükséges az adatgyőjtés, a tervezés menetének bemutatása. 308

3. ÁLTALÁNOS ENERGETIKAIFA-ÜLTETVÉNY TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIA Az energetikaifa-ültetvény termesztésre rendelkezésre álló kb. 10.000 ha szántóföldön az idén megjelent energetikaifa ültetvény rendelet alapján, valamint a termıhelyi és területi sajátságokat figyelembe véve várhatóan nemes nyár, főz és akác fafajokat és ezek fajtáit, klónjait lehet alkalmazni az İs-Dráva Program által lehatárolt területen. Az energetikaifa-ültetvények esetén az invazív fafajok alkalmazását kerülni kell, ezért az akác fafajt ahogy azt az FVM rendelet is tartalmazza csak külön engedéllyel és megfelelı körültekintéssel lehet hasznosítani rövid vágásfordulójú faültetvénynek. A talaj, termıhelyi, klimatikus és egyéb területi, földrajzi jellemzık figyelembevételével természetesen a késıbbi termıhely-vizsgálatok és elemzések eredményétıl függıen nemes nyár és főz fafajt 4000-4000, akác fafajt pedig 2000 hektáron javasolt termeszteni. Javasoljuk továbbá, hogy hazai nyár, főz és akác klónokat alkalmazzanak, elsısorban természetvédelmi, termıhelyvédelmi, tájvédelmi és genetikai okokból. A tanulmány jelenlegi elıtervezési szakaszában általános termesztés-technológiát alkalmazunk a különbözı termesztés-technológiai és gazdasági elemzések esetén. Várhatóan a legtöbb területet a nemes nyár és a főz klónok fogják adni. Ennek megfelelıen a sarjaztatásos és ikersoros energetikaifa-ültetvény termesztés-technológiát szükséges kiválasztani. A sortávolság 3,0 méter, a tıtávolság 0,4 méter, az ikersorok közötti távolság pedig 0,75 m. Ennek megfelelıen körülbelül 12500 darab sima dugvány szükséges egy hektár betelepítéséhez. A sarjaztatásos ikersoros termesztés-technológia esetén a 3 éves vágásforduló a legkifizetıdıbb, elsısorban a talajkímélés, a hozamgyarapodás, a betakarítás gépesítése szempontjából. Az energetikaifa-ültetvények üzemeltetési idejét 15 évre kalkuláltuk, 2008 tavaszi telepítés esetén 2022-ben lenne szükséges az ültetvény felszámolása. Ezen adatok alapján 5-szöri betakarítás hozható létre (2010, 2013, 2016, 2019, 2022 években). A termesztés-technológia fıbb lépései: 1. termıhely-feltárás 2. telepítési terv elkészítés 3. talaj-elıkészítés 4. tápanyag-utánpótlás 5. telepítés 6. gyomkorlátozás 7. betakarítás 8. szállítás, rakodás 9. ültetvény-felszámolás 309

4. AZ ÖNTÖZÉS HATÁSA A TERMESZTÉSRE, TERMÉSHOZAMRA A víz sokféle és nagyon bonyolult módon játszik szerepet a növények életében, anyagcseréjében. Többek között befolyásolja az asszimilációt, a légzést, a párologtatást, a különbözı transzportfolyamatokat. A magasabb rendő növények növekedési üteme sokkal érzékenyebben és gyorsabban reagál a vízellátás változására, mint a környezet bármely más tényezıjének változására. Az öntözés alkalmazása az intenzív mezıgazdálkodásban az utóbbi idıszakban ott, ahol megfelelı technikai és vízpotenciál áll rendelkezésre széleskörően terjed. Ez egyrészt a meteorológiai tényezıknek tudható be, mivel a csapadék mennyisége hazánkban a tenyészidıszakban kevés, eloszlása egyenetlen. Másrészt az öntözést tápanyag kijuttatásra felhasználva a termés mennyisége növelhetı, minısége egyenletes színvonalon tartható. Harmadrészt az öntözıberendezések árának változása nem követi az általános áremelkedést, üteme jóval alacsonyabb szintő, sıt egyes esetekben évrıl évre csökkenés tapasztalható. A termelınek figyelembe kell venni a befektetés jövedelmezıségét, mivel az olcsóbb termelıeszköz fokozottabb igénybevételével a nyereség növelhetı. A mezıgazdasági termelés célja növényi hozam elıállítása anélkül, hogy ez csökkentené a talaj termékenységét, kedvezıtlen vagy csak nehezen és költségesen javítható változásokat idézne elı a talajban. A termékenység a talaj legfontosabb tulajdonsága, mely lehetıvé teszi a víz, a levegı és a felvehetı növényi tápanyagok együttes jelenlétét. A talaj több természeti erıforrás integrálásával életteret nyújt a mikroorganizmusok tevékenységének, termıhelyet ad a növényeknek. A termıföld a legfontosabb megújuló természeti erıforrás. Racionális hasznosítása, termékenységének megóvása, fokozása a gazdálkodó egyik alapvetı feladata. Az öntözés tervezése, kivitelezése során figyelembe kell venni a víz kémiai jellemzıit, ezek hatását a talaj tulajdonságaira, a növényzetre, valamint az öntözıtelep létesítményeire a várható üzemelési évek alatt. Az öntözés kedvezı hatása a talaj vízgazdálkodását érinti, és annak közvetítı szerepén keresztül érvényesül a növényzetben. a. Vízpótlás. b. A tápanyag-gazdálkodás javítása. c. Talajszerkezet javulás. Az öntözés kedvezıtlen hatásai jelentısek lehetnek, és mértékük sok esetben nagyobb, mint a kedvezıké, így a talajtermékenységben romlás következhet be. A káros hatások jelentıségét fokozza, hogy az öntözés eredménye az elsı termesztési évben jelentkezik, míg a káros hatások esetleg csak több év alatt fejlıdnek ki. A kedvezıtlen tulajdonság több évig, vagy végleg meggátolja a növénytermesztést. A talaj javítása igen nagy költséget jelenthet, szükségessé válhat mélylazítás, meszezés elvégzése vagy nagyadagú szerves trágya kiszórása. a. A szikesedés folyamata különféle sók felhalmozódása a talajban. b. Tápanyagok kilúgozódása. c. A talaj tömörödése az öntözés másodlagos hatása. 310

d. A felszín kérgesedése, cserepesedése fizikai és kémiai folyamatok összességeként alakul ki. e. A felszíni erózió még sík területeken is elıfordul, mivel mindenhol találhatók mikrodomborzati egyenetlenségek. Az öntözıvíz kijuttatásának módszerei közül a felületi öntözés erısen visszaszorult, ma a szántóföldön az esıszerő öntözés terjedt el. Az egyik legáltalánosabban használt eszköz a csévélhetı tömlıs berendezés. Elınye, hogy a legkülönfélébb terepen, tábla alakhoz használható, könnyen áttelepíthetı, viszonylag olcsó. Hátránya a kézimunka- és erıgépigény. A korszerő öntözıberendezések, például linear-system, center pivot automatizálhatók, alkalmasak az öntözıvíz egyenletes elosztású, kisadagú kijuttatására, így kiváló minıségő öntözés megvalósítására. Hátrányuk az óriási beruházásigény. A felületi öntözés változatai: árasztásos, csörgedeztetı, sávos csörgedeztetı, barázdás, mélybarázdás. Árasztásos öntözésre Magyarországon ma leginkább csak a rizstermesztésben kerülhet sor. A felületi öntözés ma korszerőtlennek számít, a nagy veszteségek miatt gyenge a hatékonysága, ráadásul a víz kijuttatása egyenetlen, megvalósítása számos problémát vet fel, jó minıségő öntözésre nem alkalmas. A felületi öntözés egyéb formáit, például a csörgedeztetı, sávos csörgedeztetı, barázdás, mélybarázdás öntözést ma már csak elvétve alkalmazzák hazánkban. A szántóföldi kultúrákban legelterjedtebb öntözési mód, körülbelül az öntözött szántóterület 80%-án az esıszerő öntözést alkalmazzák. A természetes esıhöz hasonlóan a vízcseppek formájában jut a növényekre és a talajfelszínre. A nyomás alatti vízsugár különbözı kialakítású szórófejeken keresztüljutva bomlik cseppekre. A felületi öntözéssel szemben vitathatatlan elınye, hogy egyenetlen, hullámos talajfelszín esetében is alkalmas vízpótlásra, ahol a felületi öntözés nem alkalmazható, valamint pontos vízadagolást lehet segítségével megvalósítani. Az esıszerő öntözés hatására minimálisan 20-30%-os termésnövekedéssel lehet számolni. Évjárattól és kultúrától függıen általában 50%-os vagy még nagyobb terméstöbblet érhetı el az öntözetlenhez viszonyítva. Az öntözés hatására a termésbiztonság jelentısen javul, az évjáratok közötti terméskülönbségek lecsökkennek. Kisebb lesz a termésingadozásból eredı kockázat. Amennyiben szakszerőtlenül végzik, a minıséget ronthatja. Ebbıl a szempontból elsısorban az öntözés idejének kitolódása jelent kockázatot. Az altalajöntözés esetében gyakorlatilag nincsen talajszerkezet romboló hatás. A talajcsöveket a talaj felszíne alatt 90-110 cm-rel helyezik el, a talajban a víz a kapillárisokban a vízpotenciál gradiens irányában mozog, így nincsen eliszapolódás, káros túlnedvesedés nem alakul ki. Nincsen párolgási veszteség, a talaj felszíne száraz marad. A száraz talajfelszín teszi lehetıvé, hogy a munkákat késedelem nélkül jó minıségben el lehet végezni, nem kell várni a talaj száradására, mint a hagyományos öntözési módok esetében. A talajélet nem károsodik, intenzíven zajlanak az aerob tápanyag-feltáródási folyamatok. További elınye, hogy a vízveszteség általában nagyon kicsi, a hatásfok 98-99%-os. Hátránya, hogy költséges a megvalósítása, nagy a beruházásigénye. A sekélyen gyökerezı növények esetében nem alkalmazható sikeresen ez az öntözési mód. Amennyiben a növények gyökérzete nem éri el a csövek fölötti kedvezı nedvességtartalmú réteget, nem tudják hasznosítani az öntözéssel kijuttatott vizet. 311

A mikroöntözés során kis mennyiségő vizet osztanak szét a növényállományban, formái: csepegtetı és a mikroszórófejes öntözés. A csepegtetı öntözést elsısorban kertészeti kultúráknál alkalmazzák. A víznyomás alatti csıvezetékrendszeren keresztül jut a területre. Ez az öntözési mód tehát közvetlenül az egyes növények gyökérzónáját nedvesíti. Az öntözés hatásfoka nagyon jó, 90-95%-os. Hatékony és víztakarékos öntözés megvalósítására alkalmas, erózióveszély gyakorlatilag nincs. A csepegtetı öntözés hátránya, hogy nagyon jó minıségő vizet igényel. Hazánkban még nem terjedt el, de a világban már alkalmazott az a megoldás szántóföldi növények öntözésére, amikor a mozgó szárnyvezetékre (lineár, center pivot) csepegtetı testekkel szerelt rugalmas csövet erısítenek soronként. A berendezés haladása közben a csepegtetı vezetéket végighúzza a sorok között. Nagyon víztakarékos, hatékony megoldás, jól ötvözi a két öntözési mód elınyeit. 312

5. TERMESZTÉS-TECHNOLÓGIAI ÉS GAZDASÁGI ELEMZÉS Az energetikai faültetvények gazdasági elemzése esetén megállapítható, hogy az İs- Dráva Programhoz tartozó jelenlegi becslési eljárásban szükséges egy általános termesztés-technológia felvétele amely az elıbbiekben megtörtént valamint, amellyel meg lehet állapítani, hogy milyen költségnemek, bevételek és nyereség keletkezik egy hektár energetikai faültetvény termesztése során. Az öntözés esetén megállapítandó, hogy milyen hozamnövekedés várható, és ennek milyen költség-haszon vonzata lehetséges. Ezért az öntözés figyelembevételével, és mivel az energetikai faültetvények esetén még nem történtek öntözési vizsgálatok, 10-20-30-40-50 százalékos hozamnövekedési szcenáriókat alkalmaztunk. Emellett további paramétereket vettünk számításba, mivel szükséges volt megvizsgálni a maximális gépesítettség és a maximális élımunkafelhasználás hatását. Jelentıs munkahelyteremtés jöhet létre, ha a betakarítás és a telepítés során élımunkát alkalmazunk (maximális élımunka eset), hiszen ekkor a telepítés és a betakarítás is kézi úton történik. 1 munkás 8 óra alatt kb. 1500 db dugványt képes átlagosan telepíteni, így 500 munkás 30 nap alatt körülbelül 2000 ha-t tud telepíteni. A 3 évenkénti betakarítások során hasonló mennyiségő munkaerı szükséges, hiszen ott a munkások a tıtıl való elválasztást és az aprítógépbe történı beadagolást végzik. 313

1. táblázat: A gazdasági elemzés esetén a különbözı termesztés-technológiai mőveletekhez tartozó költségek a következık (1 ha-ra vonatkozóan öntözés nélküli esetben, maximális gépesítettség mellett): Telepítési terv elkészítésének díja 50 000 Ft/ha A telepítési terv elkészítése tartalmazza a termıhelyfeltárás, a termıhelyfeltárási szakvélemény, a telepítési terv a telepítés és egyéb támogatási pályázatok elkészítését Talajelıkészítés Tarlóhántás 8 800 Ft/ha gépköltség Nitrogén mőtrágyázás 1 700 Ft/ha gépköltség - 28 000 Ft/ha anyagköltség Mélyszántás 37 100 Ft/ha gépköltség Simitózás-hengerlés 4 500 Ft/ha gépköltség Tápanyagutánpótlás Telepítéshez Komplex mőtrágyázás 1 700 Ft/ha gépköltség 37 800 Ft/ha anyagköltség Üzemeltetéshez Komplex mőtrágyázás 1 700 Ft/ha gépköltség 37 800 Ft/ha anyagköltség Telepítés Szaporítóanyag ára 15 Ft/db 12500 db Szaporítóanyag szállítás 100 Ft/km távolsága 20 km Magágy-elıkészítés 4 800 Ft/ha gépköltség Ültetés géppel 15 500 Ft/ha gépköltség Kézi ültetés Gyomkorlátozás-gyomirtás Mechanikai gyomirtás tárcsával 7 700 Ft/ha gépköltség Öntözés (200 mm) 0 Ft/ha gépköltség 0 Ft/ha anyagköltség Vízmennyiség 0 m3 Víz ára 0 Ft/m3 Betakarítás Betakarítógép 16 000 Ft/ha gépköltség Szállítás 315 000 Ft/ha 200 Ft/t/km 25 km Rakodás 6 300 Ft/ha 100 Ft/t Ültetvény felszámolás Tuskóirtás 17 500 Ft/ha gépköltség Talajmővelés 37 000 Ft/ha gépköltség 314

2. táblázat: A gazdasági elemzés esetén a különbözı termesztés-technológiai mőveletekhez tartozó költségek a következık (1 ha-ra vonatkozóan öntözés nélküli esetben, maximális élımunka mellett): Telepítési terv elkészítésének díja 50 000 Ft/ha A telepítési terv elkészítése tartalmazza a termıhelyfeltárás, a termıhelyfeltárási szakvélemény, a telepítési terv a telepítés és egyéb támogatási pályázatok elkészítését Talajelıkészítés Tarlóhántás 8 800 Ft/ha gépköltség Nitrogén mőtrágyázás 1 700 Ft/ha gépköltség - 28 000 Ft/ha anyagköltség Mélyszántás 37 100 Ft/ha gépköltség Simitózás-hengerlés 4 500 Ft/ha gépköltség Tápanyagutánpótlás Telepítéshez Komplex mőtrágyázás 1 700 Ft/ha gépköltség 37 800 Ft/ha anyagköltség Üzemeltetéshez Komplex mőtrágyázás 1 700 Ft/ha gépköltség 37 800 Ft/ha anyagköltség Telepítés Szaporítóanyag ára 15 Ft/db 12500 db Szaporítóanyag szállítás 100 Ft/km távolsága 20 km Magágy-elıkészítés 4 800 Ft/ha gépköltség Ültetés géppel 0 Ft/ha gépköltség Kézi ültetés (1 munkás 1 ha/8 nap, 1 munkás 1500 db/8óra) 26 560 Ft/ha/élımunkanap 66 h/ha 400 Ft/h Gyomkorlátozás-gyomirtás Mechanikai gyomirtás tárcsával 7 700 Ft/ha gépköltség Öntözés (200 mm) 0 Ft/ha gépköltség 0 Ft/ha anyagköltség Vízmennyiség 0 m3 Víz ára 0 Ft/m3 Betakarítás Aprítógép 10 000 Ft/ha gépköltség Kézi betakarítás 15 000 Szállítás 315 000 Ft/ha 200 Ft/t/km 25 km Rakodás 6 300 Ft/ha 100 Ft/t Ültetvény felszámolás Tuskóirtás 17 500 Ft/ha gépköltség Talajmővelés 37 000 Ft/ha gépköltség 315

3. táblázat: A gazdasági elemzés esetén a különbözı termesztés-technológiai mőveletekhez tartozó költségek a következık (1 ha-ra vonatkozóan öntözéses esetben, maximális gépesítettség mellett): Telepítési terv elkészítésének díja 50 000 Ft/ha A telepítési terv elkészítése tartalmazza a termıhelyfeltárás, a termıhelyfeltárási szakvélemény, a telepítési terv a telepítés és egyéb támogatási pályázatok elkészítését Talajelıkészítés Tarlóhántás 8 800 Ft/ha gépköltség Nitrogén mőtrágyázás 1 700 Ft/ha gépköltség - 28 000 Ft/ha anyagköltség Mélyszántás 37 100 Ft/ha gépköltség Simitózás-hengerlés 4 500 Ft/ha gépköltség Tápanyagutánpótlás Telepítéshez Komplex mőtrágyázás 1 700 Ft/ha gépköltség 37 800 Ft/ha anyagköltség Üzemeltetéshez Komplex mőtrágyázás 1 700 Ft/ha gépköltség 37 800 Ft/ha anyagköltség Telepítés Szaporítóanyag ára 15 Ft/db 12500 db Szaporítóanyag szállítás 100 Ft/km távolsága 20 km Magágy-elıkészítés 4 800 Ft/ha gépköltség Ültetés géppel 15 500 Ft/ha gépköltség Kézi ültetés Gyomkorlátozás-gyomirtás Mechanikai gyomirtás tárcsával 7 700 Ft/ha gépköltség Öntözés (200 mm) 10 000 Ft/ha gépköltség (Kb. 10 % fahozam növekedés.) 1 600 Ft/ha anyagköltség Vízmennyiség 400 m3 (200 mm/évvel) Víz ára 4 Ft/m3 Betakarítás Betakarítógép 16 000 Ft/ha gépköltség Szállítás Rakodás Ültetvény felszámolás 346 500 Ft/ha 200 Ft/t/km 25 km 6 930 Ft/ha 100 Ft/t Tuskóirtás 17 500 Ft/ha gépköltség Talajmővelés 37 000 Ft/ha gépköltség 316

4. táblázat: A gazdasági elemzés esetén a különbözı termesztés-technológiai mőveletekhez tartozó költségek a következık (1 ha-ra vonatkozóan öntözéses esetben, maximális élımunka mellett): Telepítési terv elkészítésének díja 50 000 Ft/ha A telepítési terv elkészítése tartalmazza a termıhelyfeltárás, a termıhelyfeltárási szakvélemény, a telepítési terv a telepítés és egyéb támogatási pályázatok elkészítését Talajelıkészítés Tarlóhántás 8 800 Ft/ha gépköltség Nitrogén mőtrágyázás 1 700 Ft/ha gépköltség - 28 000 Ft/ha anyagköltség Mélyszántás 37 100 Ft/ha gépköltség Simitózás-hengerlés 4 500 Ft/ha gépköltség Tápanyagutánpótlás Telepítéshez Komplex mőtrágyázás 1 700 Ft/ha gépköltség 37 800 Ft/ha anyagköltség Üzemeltetéshez Komplex mőtrágyázás 1 700 Ft/ha gépköltség 37 800 Ft/ha anyagköltség Telepítés Szaporítóanyag ára 15 Ft/db 12500 db Szaporítóanyag szállítás 100 Ft/km távolsága 20 km Magágy-elıkészítés 4 800 Ft/ha gépköltség Ültetés géppel 0 Ft/ha gépköltség Kézi ültetés (1 munkás 1 ha/8 nap, 1 munkás 1500 db/8óra) 26 560 Ft/ha/élımunkanap 66 h/ha 400 Ft/h Gyomkorlátozás-gyomirtás Mechanikai gyomirtás tárcsával 7 700 Ft/ha gépköltség Öntözés (200 mm) 10 000 Ft/ha gépköltség (Kb. 10 % fahozam növekedés.) 1 600 Ft/ha anyagköltség Vízmennyiség 400 m3 (200 mm/évvel) Víz ára 4 Ft/m3 Betakarítás Szállítás Rakodás Ültetvény felszámolás Aprítógép 10 000 Ft/ha gépköltség Kézi betakarítás 15 000 346 500 Ft/ha 200 Ft/t/km 25 km 6 930 Ft/ha 100 Ft/t Tuskóirtás 17 500 Ft/ha gépköltség Talajmővelés 37 000 Ft/ha gépköltség A költségek esetén szükséges meghatározni, hogy az egyes mőveleteket melyik évben, a faültetvények üzemeltetésének melyik idıszakában kell elvégezni, mivel a költségek és a bevételek idıben egymástól teljesen elkülönítetten jönnek létre. 317

A évenkénti költségek összege függ a szállítástól (közvetetten a hozamtól), az öntözéstıl, valamint a termesztés-technológia során alkalmazott mőveletektıl, vagyis a maximális élımunka és a maximális gépesítettség esetek során létrejövı mőveleti egységektıl. 5. táblázat: Átlagköltség és összes költség a maximális gépesítettség és maximális élımunka esetekben Maximális gépesítettség Megnevezés öntn önt10 önt20 önt300 önt40 önt50 Átlagköltség 162 673 231 383 242 093 252 803 263 513 274 223 (Ft/ha/év) Összes költség (Ft/ha/15 év) 2 440 100 3 470 750 3 631 400 3 792 050 3 952 700 4 113 350 Maximális élımunka Megnevezés öntn önt10 önt20 önt300 önt40 önt50 Átlagköltség (Ft/ha/év) Összes költség (Ft/ha/15 év) 166 411 235 121 245 831 256 541 267 251 277 961 2 496 160 3 526 810 3 687 460 3 848 110 4 008 760 4 169 410 (Jelmagyarázat: köntn - öntözési nélküli eset, költségek; bönt10 - öntözéses eset, kb. 10%-os hozamnövekedéssel, bevételek; nönt40 - öntözéses eset, kb. 40%-os hozamnövekedéssel, nyereség vagy kumulatív nyereség. A többi jelölés ezeknek megfelelıen értelmezhetı.) Az energetikai faültetvények bevételei közé tartoznak a támogatások. A jelenlegi jogszabályok szerint a faültetvények termesztése esetén földalapú támogatás és energianövény prémium támogatás adható, amely összesen évente hektáronként 35.000 HUF. Mindemellett az energetikaifa-ültetvények telepítési támogatásban is részesülnek, amely támogatás egyszeri és vissza nem térítendı. A telepítési támogatás értéke várhatóan 600 euró, vagyis kb. 150.000 HUF lesz. A telepítési támogatás összegét szabályozó rendelet a 2007. év ıszén kerül kihirdetésre. Az energetikai faültetvények termesztése esetén jelentıs árbevételre van lehetıség a 3 évenkénti betakarítások során. Ha a faanyag betakarításkori nedvességtartalmát átlagosan 45 százalékra, a betakarításkori főtıértékét átlagosan 10 GJ/t-ra vesszük, valamint a hozamok esetén figyelembe vesszük a tövek megeredésébıl, fejlıdésébıl és korából adódó idıbeli eltéréseket (1. betakrítás: 19 t/ha/év, 2. betakrítás: 23 t/ha/év, 3. betakrítás: 23 t/ha/év, 4. betakrítás: 21 t/ha/év, 5. betakrítás: 19 t/ha/év) és a faanyag átvételi ára esetén 5 lehetséges átvételi árat határoztunk meg (a: 800, b: 1100,c: 1200, d:1500, e:1800 HUF/GJ), akkor az a, b, c, d, e esetekben a maximális gépesítettség és maximális élımunka figyelembevételével, a betakarításonkénti árbevétel (HUF/3év) rendre a következı szerint alakul: 6. táblázat: Betakarításonkénti árbevétel öntözés nélküli esetben: Betakarítások 1. 2. 3. 4. 5. a 456 000 552 000 552 000 504 000 456 000 b 627 000 759 000 759 000 693 000 627 000 c 684 000 828 000 828 000 756 000 684 000 d 855 000 1 035 000 1 035 000 945 000 855 000 e 1 026 000 1 242 000 1 242 000 1 134 000 1 026 000 318

7. táblázat: Betakarításonkénti árbevétel öntözéses esetben (kb. 10% hozamnövekedéssel): Betakarítások 1. 2. 3. 4. 5. a 501 600 607 200 607 200 554 400 501 600 b 689 700 834 900 834 900 762 300 689 700 c 752 400 910 800 910 800 831 600 752 400 d 940 500 1 138 500 1 138 500 1 039 500 940 500 e 1 128 600 1 366 200 1 366 200 1 247 400 1 128 600 8. táblázat: Betakarításonkénti árbevétel öntözéses esetben (kb. 20% hozamnövekedéssel): Betakarítások 1. 2. 3. 4. 5. a 547 200 662 400 662 400 604 800 547 200 b 752 400 910 800 910 800 831 600 752 400 c 820 800 993 600 993 600 907 200 820 800 d 1 026 000 1 242 000 1 242 000 1 134 000 1 026 000 e 1 231 200 1 490 400 1 490 400 1 360 800 1 231 200 9. táblázat: Betakarításonkénti árbevétel öntözéses esetben (kb. 30% hozamnövekedéssel): Betakarítások 1. 2. 3. 4. 5. a 592 800 717 600 717 600 655 200 592 800 b 815 100 986 700 986 700 900 900 815 100 c 889 200 1 076 400 1 076 400 982 800 889 200 d 1 111 500 1 345 500 1 345 500 1 228 500 1 111 500 e 1 333 800 1 614 600 1 614 600 1 474 200 1 333 800 10. táblázat: Betakarításonkénti árbevétel öntözéses esetben (kb. 40% hozamnövekedéssel): Betakarítások 1. 2. 3. 4. 5. a 638 400 772 800 772 800 705 600 638 400 b 877 800 1 062 600 1 062 600 970 200 877 800 c 957 600 1 159 200 1 159 200 1 058 400 957 600 d 1 197 000 1 449 000 1 449 000 1 323 000 1 197 000 e 1 436 400 1 738 800 1 738 800 1 587 600 1 436 400 10. táblázat: Betakarításonkénti árbevétel öntözéses esetben (kb. 50% hozamnövekedéssel): 319

Betakarítások 1. 2. 3. 4. 5. a 684 000 828 000 828 000 756 000 684 000 b 940 500 1 138 500 1 138 500 1 039 500 940 500 c 1 026 000 1 242 000 1 242 000 1 134 000 1 026 000 d 1 282 500 1 552 500 1 552 500 1 417 500 1 282 500 e 1 539 000 1 863 000 1 863 000 1 701 000 1 539 000 Az elemzés átláthatósága és eredményessége érdekében kiemeltük a b változatot, vagyis az 1100 HUF/GJ átvételi árral számoló szcenáriót alkalmaztuk a további vizsgálatainkban. A következı két táblázat tartalmazza rendre a maximális gépesítettség és a maximális élımunka figyelembevételével a b változat évenkénti bevételeit, költségeit, nyereségét és a kumulatív nyereségét az öntözés nélküli és az öntözéses esetekben. 320

12. táblázat: A b változat évenkénti bevételei, költségei, nyeresége és a kumulatív nyereség a maximális gépesítettségnél: 1100 Ft/GJ faanyag átvételi áron (b. változat) Költségek idı 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 köntn 367 100 30 900 7 700 384 500 15 400 7 700 384 500 15 400 7 700 384 500 15 400 7 700 384 500 15 400 7 700 399 500 könt10 367 100 93 400 65 700 474 630 73 400 65 700 474 630 73 400 65 700 474 630 73 400 65 700 474 630 73 400 65 700 489 630 könt20 367 100 93 400 65 700 506 760 73 400 65 700 506 760 73 400 65 700 506 760 73 400 65 700 506 760 73 400 65 700 521 760 könt30 367 100 93 400 65 700 538 890 73 400 65 700 538 890 73 400 65 700 538 890 73 400 65 700 538 890 73 400 65 700 553 890 könt40 367 100 93 400 65 700 571 020 73 400 65 700 571 020 73 400 65 700 571 020 73 400 65 700 571 020 73 400 65 700 586 020 könt50 367 100 93 400 65 700 603 150 73 400 65 700 603 150 73 400 65 700 603 150 73 400 65 700 603 150 73 400 65 700 618 150 Bevételek idı 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 böntn 0 185 000 35 000 627 000 35 000 35 000 794 000 35 000 35 000 794 000 35 000 35 000 728 000 35 000 35 000 662 000 bönt10 0 185 000 35 000 724 700 35 000 35 000 869 900 35 000 35 000 869 900 35 000 35 000 797 300 35 000 35 000 724 700 bönt20 0 185 000 35 000 787 400 35 000 35 000 945 800 35 000 35 000 945 800 35 000 35 000 866 600 35 000 35 000 787 400 bönt30 0 185 000 35 000 850 100 35 000 35 000 1 021 700 35 000 35 000 1 021 700 35 000 35 000 935 900 35 000 35 000 850 100 bönt40 0 185 000 35 000 912 800 35 000 35 000 1 097 600 35 000 35 000 1 097 600 35 000 35 000 1 005 200 35 000 35 000 912 800 bönt50 0 185 000 35 000 975 500 35 000 35 000 1 173 500 35 000 35 000 1 173 500 35 000 35 000 1 074 500 35 000 35 000 975 500 Nyereség idı 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 nöntn -367 100 154 100 27 300 242 500 19 600 27 300 409 500 19 600 27 300 409 500 19 600 27 300 343 500 19 600 27 300 262 500 nönt10-367 100 91 600-30 700 250 070-38 400-30 700 395 270-38 400-30 700 395 270-38 400-30 700 322 670-38 400-30 700 235 070 nönt20-367 100 91 600-30 700 280 640-38 400-30 700 439 040-38 400-30 700 439 040-38 400-30 700 359 840-38 400-30 700 265 640 nönt30-367 100 91 600-30 700 311 210-38 400-30 700 482 810-38 400-30 700 482 810-38 400-30 700 397 010-38 400-30 700 296 210 nönt40-367 100 91 600-30 700 341 780-38 400-30 700 526 580-38 400-30 700 526 580-38 400-30 700 434 180-38 400-30 700 326 780 nönt50-367 100 91 600-30 700 372 350-38 400-30 700 570 350-38 400-30 700 570 350-38 400-30 700 471 350-38 400-30 700 357 350 Nyereség kumulatív idı 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 nöntn -367 100-213 000-185 700 56 800 76 400 103 700 513 200 532 800 560 100 969 600 989 200 1 016 500 1 360 000 1 379 600 1 406 900 1 669 400 nönt10-367 100-275 500-306 200-56 130-94 530-125 230 270 040 231 640 200 940 596 210 557 810 527 110 849 780 811 380 780 680 1 015 750 nönt20-367 100-275 500-306 200-25 560-63 960-94 660 344 380 305 980 275 280 714 320 675 920 645 220 1 005 060 966 660 935 960 1 201 600 nönt30-367 100-275 500-306 200 5 010-33 390-64 090 418 720 380 320 349 620 832 430 794 030 763 330 1 160 340 1 121 940 1 091 240 1 387 450 nönt40-367 100-275 500-306 200 35 580-2 820-33 520 493 060 454 660 423 960 950 540 912 140 881 440 1 315 620 1 277 220 1 246 520 1 573 300 nönt50-367 100-275 500-306 200 66 150 27 750-2 950 567 400 529 000 498 300 1 068 650 1 030 250 999 550 1 470 900 1 432 500 1 401 800 1 759 150 321

13. táblázat: A b változat évenkénti bevételei, költségei, nyeresége és a kumulatív nyereség a maximális élımunkánál: 1100 Ft/GJ faanyag átvételi áron (b. változat) Költségek idı 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 köntn 367 100 41 960 7 700 393 500 15 400 7 700 393 500 15 400 7 700 393 500 15 400 7 700 393 500 15 400 7 700 408 500 könt10 367 100 104 460 65 700 483 630 73 400 65 700 483 630 73 400 65 700 483 630 73 400 65 700 483 630 73 400 65 700 498 630 könt20 367 100 104 460 65 700 515 760 73 400 65 700 515 760 73 400 65 700 515 760 73 400 65 700 515 760 73 400 65 700 530 760 könt30 367 100 104 460 65 700 547 890 73 400 65 700 547 890 73 400 65 700 547 890 73 400 65 700 547 890 73 400 65 700 562 890 könt40 367 100 104 460 65 700 580 020 73 400 65 700 580 020 73 400 65 700 580 020 73 400 65 700 580 020 73 400 65 700 595 020 könt50 367 100 104 460 65 700 612 150 73 400 65 700 612 150 73 400 65 700 612 150 73 400 65 700 612 150 73 400 65 700 627 150 Bevételek idı 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 böntn 0 185 000 35 000 627 000 35 000 35 000 794 000 35 000 35 000 794 000 35 000 35 000 728 000 35 000 35 000 662 000 bönt10 0 185 000 35 000 724 700 35 000 35 000 869 900 35 000 35 000 869 900 35 000 35 000 797 300 35 000 35 000 724 700 bönt20 0 185 000 35 000 787 400 35 000 35 000 945 800 35 000 35 000 945 800 35 000 35 000 866 600 35 000 35 000 787 400 bönt30 0 185 000 35 000 850 100 35 000 35 000 1 021 700 35 000 35 000 1 021 700 35 000 35 000 935 900 35 000 35 000 850 100 bönt40 0 185 000 35 000 912 800 35 000 35 000 1 097 600 35 000 35 000 1 097 600 35 000 35 000 1 005 200 35 000 35 000 912 800 bönt50 0 185 000 35 000 975 500 35 000 35 000 1 173 500 35 000 35 000 1 173 500 35 000 35 000 1 074 500 35 000 35 000 975 500 Nyereség idı 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 nöntn -367 100 143 040 27 300 233 500 19 600 27 300 400 500 19 600 27 300 400 500 19 600 27 300 334 500 19 600 27 300 253 500 nönt10-367 100 80 540-30 700 241 070-38 400-30 700 386 270-38 400-30 700 386 270-38 400-30 700 313 670-38 400-30 700 226 070 nönt20-367 100 80 540-30 700 271 640-38 400-30 700 430 040-38 400-30 700 430 040-38 400-30 700 350 840-38 400-30 700 256 640 nönt30-367 100 80 540-30 700 302 210-38 400-30 700 473 810-38 400-30 700 473 810-38 400-30 700 388 010-38 400-30 700 287 210 nönt40-367 100 80 540-30 700 332 780-38 400-30 700 517 580-38 400-30 700 517 580-38 400-30 700 425 180-38 400-30 700 317 780 nönt50-367 100 80 540-30 700 363 350-38 400-30 700 561 350-38 400-30 700 561 350-38 400-30 700 462 350-38 400-30 700 348 350 Nyereség kumulatív idı 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 nöntn -367 100-224 060-196 760 36 740 56 340 83 640 484 140 503 740 531 040 931 540 951 140 978 440 1 312 940 1 332 540 1 359 840 1 613 340 nönt10-367 100-286 560-317 260-76 190-114 590-145 290 240 980 202 580 171 880 558 150 519 750 489 050 802 720 764 320 733 620 959 690 nönt20-367 100-286 560-317 260-45 620-84 020-114 720 315 320 276 920 246 220 676 260 637 860 607 160 958 000 919 600 888 900 1 145 540 nönt30-367 100-286 560-317 260-15 050-53 450-84 150 389 660 351 260 320 560 794 370 755 970 725 270 1 113 280 1 074 880 1 044 180 1 331 390 nönt40-367 100-286 560-317 260 15 520-22 880-53 580 464 000 425 600 394 900 912 480 874 080 843 380 1 268 560 1 230 160 1 199 460 1 517 240 nönt50-367 100-286 560-317 260 46 090 7 690-23 010 538 340 499 940 469 240 1 030 590 992 190 961 490 1 423 840 1 385 440 1 354 740 1 703 090 322

A könnyebb értelmezhetıség érdekében bemutatjuk a bevételek és a költségek, valamint a nyereség idıbeli változását oszlopdiagram segítségével, illetve a kumulatív nyereség idıbeli változását trendszámítással és elemzéssel, természetesen a b változat esetén, maximális gépesítettség és maximális élımunka figyelembevételével, valamint az öntözés nélküli és az öntözéses esetekre vonatkozóan, az eddig alkalmazott jelölésekkel. 1. diagram: A b változat költségei és bevételei (1 ha-ra vonatkozóan) az idı függvényében maximális gépesítettség esetén: Költségek, Bevételek - Idı (b. változat) 1 200 000 1 000 000 HUF 800 000 600 000 400 000 köntn könt10 könt20 könt30 könt40 könt50 böntn bönt10 bönt20 bönt30 bönt40 bönt50 200 000 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Idı (év) 323

2. diagram: A b változat költségei és bevételei (1 ha-ra vonatkozóan) az idı függvényében maximális élımunka esetén: Költségek, Bevételek - Idı (b. változat) 1 200 000 1 000 000 HUF 800 000 600 000 400 000 köntn könt10 könt20 könt30 könt40 könt50 böntn bönt10 bönt20 bönt30 bönt40 bönt50 200 000 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Idı (év) 3. diagram: A b változat nyeresége (1 ha-ra vonatkozóan) az idı függvényében maximális gépesítettség esetén: Nyereség -Idı (b. változat) 600 000 500 000 400 000 300 000 HUF 200 000 100 000 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 nöntn nönt10 nönt20 nönt30 nönt40 nönt50-100 000-200 000-300 000-400 000 Idı (év) 324

4. diagram: A b változat nyeresége (1 ha-ra vonatkozóan) az idı függvényében maximális élımunka esetén: Nyereség -Idı (b. változat) 800 000 600 000 400 000 HUF 200 000 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 nöntn nönt10 nönt20 nönt30 nönt40 nönt50-200 000-400 000-600 000 Idı (év) 5. diagram: A b változat kumulatív nyeresége (1 ha-ra vonatkozóan) az idı függvényében maximális gépesítettség esetén: Kumulatív nyereség (b. változat) HUF 1 750 000 1 500 000 1 250 000 1 000 000 750 000 500 000 250 000 y = 119517x - 562259 R 2 = 0,9548 y = 132485x - 589945 R 2 = 0,9563 y = 136703x - 545200 R 2 = 0,9805 y = 145454x - 617631 R 2 = 0,9575 y = 106548x - 534573 R 2 = 0,9529 y = 93580x - 506886 R 2 = 0,9503 nöntn nönt10 nönt20 nönt30 nönt40 nönt50 Lineáris (nönt30) Lineáris (nönt20) Lineáris (nönt10) Lineáris (nöntn) Lineáris (nönt40) Lineáris (nönt50) 0-250 000 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15-500 000 Idı (év) 325

6. diagram: A b változat kumulatív nyeresége (1 ha-ra vonatkozóan) az idı függvényében maximális élımunka esetén: Kumulatív nyereség (b. változat) 1 750 000 HUF 1 500 000 1 250 000 1 000 000 750 000 500 000 250 000 y = 116295x - 564929 R 2 = 0,9538 y = 129264x - 592615 R 2 = 0,9554 y = 133481x - 547870 R 2 = 0,9804 y = 142232x - 620301 R 2 = 0,9567 y = 103326x - 537243 R 2 = 0,9516 y = 90358x - 509556 R 2 = 0,9488 nöntn nönt10 nönt20 nönt30 nönt40 nönt50 Lineáris (nönt30) Lineáris (nönt20) Lineáris (nönt10) Lineáris (nöntn) Lineáris (nönt40) Lineáris (nönt50) 0-250 000 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15-500 000 Idı (év) 7. diagram: A 2500 HUF/GJ átvételi ár esetén a kumulatív nyereség (1 ha-ra vonatkozóan) az idı függvényében maximális gépesítettséggel: Kumulatív nyereség (b. változat) 9 000 000 8 500 000 8 000 000 HUF 7 500 000 7 000 000 6 500 000 6 000 000 5 500 000 5 000 000 4 500 000 4 000 000 3 500 000 3 000 000 y = 509987x - 1E+06 R 2 = 0,9664 y = 552992x - 1E+06 R 2 = 0,9666 y = 595997x - 2E+06 R 2 = 0,9667 y = 437065x - 1E+06 R 2 = 0,9736 y = 423978x - 1E+06 R 2 = 0,9658 nöntn nönt10 nönt20 nönt30 nönt40 nönt50 Lineáris (nönt30) Lineáris (nönt20) Lineáris (nönt10) Lineáris (nöntn) Lineáris (nönt40) 2 500 000 2 000 000 y = 466982x - 1E+06 R 2 = 0,9661 Lineáris (nönt50) 1 500 000 1 000 000 500 000 0-500 000 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15-1 000 000 Idı (év) 326

6. SELLYEI KOGENERÁCIÓS ERİMŐ LÉTESÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATA Az İs-Dráva Program potenciális kimenetei között megjelenhet egy kogenerációs erımő is, a helyben termelt biomasszára alapozva. Az alábbiakban egy rövid elemzést készítünk egy olyan energiaátalakító egységre, amely a program által lefedett területen kialakított, fás szárú energiaültetvényekrıl származó biomasszát hasznosít, továbbá javaslatot teszünk a keletkezı nagy mennyiségő hı tartós és gazdaságos hasznosítására. Egységteljesítményő főtımő alapanyagigénye A fenti számítások alapján 1 hektárnyi területen megtermelhetı tüzelıanyag főtıértéke a teljes termesztési periódusra, azaz 15 évre kb. 4.100 GJ. Ez éves átlagban kb. 270 GJ főtıértéket jelent hektáronként. Az egyszerőség kedvéért éves szinten 4.000 üzemórával, és a teljes főtımőrendszerre 80%-os hatásfokkal számolva 1 MW th hıteljesítmény biztosítása kb. 66 hektárnyi ültetvényt feltételez. A programban tervezett 10.000 ha energiaültetvény hozama a fentiek alapján maximálisan kb. 150 MW th teljesítményő főtımő energiaigényét biztosítaná. Ez kb. 10-15 ezer háztartás főtési célú hıigényét elégíti ki. Egységteljesítményő kondenzációs erımő alapanyagigénye Az elızı bekezdés alapján továbbra is 270 GJ/ha/év energiahozamot tételezünk fel. Éves szinten 7.500 üzemórával, és a teljes erımői rendszerre 30%-os hatásfokkal számolva 1 MW e villamos teljesítmény biztosítása kb. 330 hektárnyi ültetvényt feltételez. A programban tervezett 10.000 ha energiaültetvény hozama a fentiek alapján maximálisan kb. 30 MW e teljesítményő, tisztán villamos energiát szolgáltató erımő energiaigényét biztosítaná. Ez kb. 30 ezer háztartás villamosenergia-igényét elégíti ki. Potenciális bevételek főtımő és erımő esetén Az ültetvényi biomasszából mint megújuló energiaforrásból elıállított zöldáramra az alábbi kötelezı átvételi árak érvényesek: Csúcsidıszak Völgyidıszak Mélyvölgy idıszak 27,06 Ft/kWh 23,83 Ft/kWh 9,72 Ft/kWh Villamos energiatermelést preferálnak leginkább, mivel a biomassza erımő általában napi 24 órában termel, átlagosan 1 KWh villamos energia 23 Ft árbevételt eredményez, ebbıl számítva pedig 1 GJ villamos energia garantált, kötelezı átvételi ára 6.400 Ft. Hıenergia: 1 GJ értékesítési ára kb. 2.300 Ft, melyre nincs központi támogatás. Ebbıl már magától értetıdıen következik, hogy a beruházók zöme a jelenlegi jogszabályi helyzetben inkább az erımővi kapacitás kiépítésében érdekelt. Szinergikus kapcsolódás egyéb bioenergetikai beruházáshoz: Az erımő kihasználtsága, és ezzel együtt pénzügyi-energetikai rentabilitása növekszik, ha villamos energia mellett a keletkezı hı is felhasználásra kerül. Jellemzıen ezt távfőtési rendszer hıigényének biztosításával szokták ellátni, azonban a főtési idıszak 327

jellemzıen nem hosszabb, mint 4.000 óra/év, míg a villamos energia termelése általában 7-7,5 ezer óra/év, figyelembe véve a kötelezı nagyjavítások miatti leállásokat. Így egy hagyományos kogenerációs erımő energetikai hatásfoka általában nem haladja meg az 50%-ot. Célszerő lenne tehát olyan hıhasznosítási lehetıséget találni, amely képes egész évben felvenni a hıfelesleget. Ilyen mőszaki megoldást jelenthet egy nyers szeszt elıállító bioetanol üzem, amelynek mőködése egész éven át folyamatos, hıigénye pedig ideálisan illeszkedik az erımőben megtermelt gız fizikai paramétereihez (hımérséklet, nyomás, stb.). A bioetanol üzem esetén két munkafázisban is szükség van hıre: elıször a nyersanyag erjesztéséhez, késıbb pedig a keletkezı vizes melléktermék kiszárításához. A biomassza bázisú erımő energetikai hatásfoka ebben az esetben elérheti a 65%-ot is. 2 javasolt alternatíva: i. 2 MW e kiserımő; A fentiek alapján, ha más ipari hıigény nem merül fel, javasoljuk egy 2 MW e villamos teljesítményő, kogenerációs kiserımő létesítését Sellyén, ahol van számottevı közintézményi főtésigény. Ehhez természetesen kapcsolódhatnak további családi házak is, de ehhez már felvilágosító és marketingtevékenységre is szükség lenne. A kiserımő faaprítékigénye: 6.600 t/év Területigénye: 660 hektár. A program által felölelt terület több mint 90%-a rendelkezésre áll a lakossági aprítékigény és a Pannonpower pécsi biomasszablokkjai igényének kielégítésére. ii. 5 MW e kombinált erımő (bioetanollal); Amennyiben mód van arra, hogy az erımővet egy bioetanol üzemmel kombinálják, javasoljuk egy 5 MW e villamos teljesítményő, kogenerációs erımő és egy 10.000 t/év nyers szesz elıállítására képes bioetanol üzem létrehozását. Az erımő bemenı hıigénye: 17 MW th faaprítékigénye: 16.500 t / év területigénye: 1.650 hektár. A bioetanol üzem hıigénye: 6 MW th (az erımő hulladékhıjébıl fedezve) kukoricaigénye : 30.800 t/év területigénye: 4.500 hektár. Az erımő és az etanolüzem összesített területigénye 6.150 ha. A fenti számok természetesen becslésen és átlagoláson alapulnak, az adott év vagy a termıhelyi adottságok ezt befolyásolhatják. A kiszárított etanolgyártási melléktermék és a kukoricaszalma mind felhasználhatók főtıanyagként, így tovább csökkenthetı az erımő területigénye. Munhakelyteremtés: A helyi hıigényt ellátó 2 MW-os erımő napi 24 órában, egész éven át üzemelne, így kb. 15 fınek adna új munkalehetıséget, ideértve az irányító és adminisztratív személyzetet. A bioetanol üzemmel kombinált erımő összesen kb. 30 fı részére biztosítana tartós és állandó munkalehetıséget. 328

További szükséges tanulmányok: i. Közösségi épületek alapterülete, a helyi távhıszolgáltatás hıigénye; ii. Villamos hálózat befogadóképessége; iii. Alapanyag-termelés és beszállítási logisztika megtervezése; iv. Tüzeléstechnológiák összehasonlító elemzése; v. Környezeti hatások elemzése; vi. Pénzügyi-gazdasági elemzés, forrásmeghatározás; vii. Jogi szabályozási háttér feltérképezése. 329

7. EREDMÉNYEK 1. A talaj, termıhelyi, klimatikus és egyéb területi, földrajzi jellemzık figyelembevételével természetesen a késıbbi termıhelyvizsgálatok és -elemzések eredményétıl függıen nemes nyár és főz fafajt 4000-4000, akác fafajt pedig 2000 hektáron javasolt termeszteni, az erre vonatkozó jogszabályok és elıírások alkalmazásával. 2. Az İs-Dráva Programhoz kapcsolódóan a termıhelyi vizsgálatok függvényében, az adott fafajtól, fafajtától függıen különbözı termesztés-technológiák alkalmazhatók, amelyek pontosításához az elıbb felsorolt vizsgálatok és elemzések szükségesek. A gazdasági elemzések esetén egy általános termesztés-technológiát határoztunk meg: nemes nyár fafajcsoport, sarjaztatásos termesztés-technológia, ikersoros hálózat, 15 éves üzemeltetési idı, 3 éves vágásforduló. 3. A vizsgálataink alapján megállapítható, hogy az átlag és az egység költség minden esetben magasabb a maximális élımunka alkalmazása esetén, mint a maximális gépesítettség figyelembevételével, de a költségek közötti különbség nem szignifikáns, hiszen az eltérések 5%-on belül találhatók. Kiemelendı továbbá, hogy jelentıs munkahelyteremtés jön létre, ha a betakarítás és a telepítés során élımunkát alkalmazunk (maximális élımunka eset), hiszen ekkor a telepítés és a betakarítás is kézi úton történik. 1 munkás 8 óra alatt kb. 1500 db dugványt képes átlagosan telepíteni, így 500 munkás 30 nap alatt körülbelül 2000 ha-t tud telepíteni. 3 évenkénti betakarítások során hasonló munkaerı szükséges, hiszen ott a munkások a tıtıl való elválasztást és az aprítógépbe történı beadagolást végzik. 4. A kutatásaink szerint egyértelmően megállapítható, hogy az energetikai faültetvény termesztése esetén a szakmailag megfelelı öntözés alkalmazásával hozamnövekedés várható, de pontos talajvizsgálat, termıhelyfeltárás és növekedésvizsgálatok nélkül ezek mértéke nem állapítható meg. A szakirodalom szerint az esıszerő öntözéssel akár 50%-os hozamnövekedés tapasztalható az adott növénykultúra, talaj és éghajlat figyelembevételével. Ezért elemzéseink során 10-20-30-40-50%-os hozamnövekedési szcenáriókat alkalmaztunk, annak érdekében, hogy elemezni lehessen az öntözés hatását az energetikai faültetvények termesztése során. Megállapítható továbbá a b változat esetén, hogy az alacsony energetikai faültetvény átvételi ár (1100 HUF/GJ a kukoricához képest 40-50%-os tömegre vetített ár) miatt az öntözés nélküli eset pusztán a hozamnövekedés pozitív hatásait figyelembe véve jobb gazdasági mutatókkal rendelkezik, mint a 10-40%-os hozamnövekedéssel rendelkezı esetek, mind a maximális gépesítettség és mind a maximális élımunka alkalmazásával. Tehát az energetikai faültetvények termesztés-technológiájában, 1100 HUF/GJ átvételi ár esetén, 50%-os hozamnövekedés elırejelzéssel alkalmazandó az öntözés, mivel ekkor térül meg az öntözés költsége a gazdálkodó számára. Azonban ha az átvételi árat mint paramétert változtatjuk, akkor megállapítható, hogy a kumulatív nyereség trendvonalak meredeksége növekszik, tehát az átvételi ár növekedésével a gazdasági eredményesség növekszik, pl. 2500 HUF/GJ átvételi ár esetén, már a 20%-os hozamnövekedési szcenárió is jobb gazdasági kondíciókkal rendelkezik, mint a öntözés nélküli szcenárió. 5. A sellyei szilárd biomassza bázisú energetikai egység vizsgálata során a Dél-dunántúli régió fejlesztéseinek és a fenntartható energiagazdálkodás elveinek figyelembevételével két lehetséges változatot tartunk megvalósíthatónak. Az egyik egy 2 MW e villamos teljesítményő, kogenerációs kiserımő létesítése Sellyén, ahol van számottevı közintézményi főtésigény. Ehhez természetesen kapcsolódhatnak további családi házak is, de ehhez már felvilágosító és marketingtevékenységre is szükség lenne. (A program által felölelt terület több mint 90%-a rendelkezésre áll a lakossági aprítékigény és a Pannonpower pécsi biomassza blokkjai igényének kielégítésére.) A másik egy 5 MW e 330

kombinált erımő (bioetanol hasznosítással), amennyiben mód van arra, hogy az erımővet egy bioetanol üzemmel kombinálják, javasoljuk egy 5 MW e villamos teljesítményő, kogenerációs erımő és egy 10.000 t/év nyers szesz elıállítására képes bioetanol üzem létrehozását. 8. FELHASZNÁLT IRODALOM Ivelics R.: Minirotációs energetikai faültetvények termesztés-technológiájának és hasznosításának fejlesztése. Doktori disszertáció, Sopron, 2006. Barkóczy Zs. Ivelics R. Marosvölgyi B.: Energeitkai faültetvények I. Alapismeretek, nemzetközi kitekintés. Bioenergia szaklap. II. évfolyam 3. szám, 2007. Csajbók J.: Az öntözéses növénytermesztés aktuális kérdései. Agrárágazat. 2007. 04. Tóth Á.: Az öntözés hatásai. Agrárágazat. 2003. 03. Walterné Illés V.: Mezıgazdasági alapismeretek. Egyetemi jegyzet. Sopron. 2000. 331

3. SZ. MELLÉKLET: Az İs-Dráva Program erdıtársulásainak természetközeli kezelése Ha kerékbe törjük a természetet, megtagadja tılünk áldását /Dr. Róth Gyula,Erdészeti Lapok 1929 / Az erdei életközösségek a táj legfontosabb természetes elemei közé tartoznak. Kezelésük legfontosabb célja a tartamosság és az ökológiai stabilitás biztosítása, amelynek optimális keretét a folyamatos erdıborítás adja. A vágásos üzemmódban kezelt egykorú, egy-két fafajból álló erdıkben ez az ideális erdıkép nem alakulhatott ki éppen a biológiai sokféleség hiánya miatt. Ennek elısegítésében játszik fontos szerepet a természetközeli erdıkezelés. A természetközeli erdıkezelés mint az erdıgazdálkodás kiemelt célkitőzése, az erdık összes értékének megırzését és növelését jelenti. Nevezetesen a társadalom számára nyújtott materiális és immateriális, továbbá az erdı saját biológiai értékeit. Rossz példaként említem a tényt, nem volt értékmegırzésnek tekinthetı az a gátlástalan, a következményekkel egyáltalán nem számoló földéhség, amely a Drávasík erdısültségét 60%-ról kevesebb mint 30%-ra csökkentette a mezıgazdasági hasznosítás céljából! A feladatunk kétirányú. Egyrészt növelni az erdıterületet, másrészt az erdıkezelés során törekedni arra, hogy meglévı és újonnan létesített életközösségeinket, ahol erre az ökológiai feltételek adottak, a természet törvényeinek megfelelıen gondozzuk. A megoldás során joggal vetıdik fel az ökológia és ökonómia kapcsolata akár rövid, akár hosszú távon. Ismert, az erdı hosszú termelési ciklusa nem azonnali hozamokat eredményez, hanem hatása évtizedek után jelentkezik. Tényként írható le, hogy a termelt javak materiális értékét jóval meghaladják az életközösség egyéb /immateriális/ szolgáltatásai, amelyek az erdıérték-számításnak köszönhetıen ugyanúgy forintosíthatóak. A társadalom egyértelmően ez utóbbit igényli, azaz a többcélúan hasznosítható stabil erdei ökoszisztémákat. A nemzetgazdaság viszont a kiváló minıségő faanyagot, amely egyrészt energiaforrás, másrészt a papír, bútorgyártás alapanyaga. A két kiemelt elvárás nem választható el egymástól, azonban az ökológiai stabilitás nem rendelhetı az ökonómia helyenként rövid távú érdekei alá. A továbbiakban a Drávasík természetszerő /természetközeli/ erdıállományainak kezeléséhez kívánok javaslatokat tenni a fenti kérdésekre válaszolva az alábbiak szerint: 1. Szemléletváltás mint alapvetı igény az erdıkezelésben. 2. A keménylombos állományok /gyertyános-kocsányos tölgyesek, tölgy-kıris-szil ártéri erdık/ kezelése. 3. A telepítésre kerülı új erdık kezelése. 4. Védelmi funkciókat is ellátó erdısávok, erdıfoltok, vadsőrők kezelése. 5. Az İs-Dráva Program erdei életközösségeinek ökológiai és ökonómiai szerepe a tájgazdálkodásban. A szakmai félreértéseket megelızendı az egy fafajból álló monokultúrák, mint a füzesek, nyárasok, égeresek, akácosok és fenyvesek nem tartoznak a természetszerő erdık kategóriájába, következésképpen természetközeli kezelésük szakmai szempontból nem lehetséges. /Lásd szakértıi javaslat a tájgazdálkodás erdészeti fejezetéhez, 2007. jan.15./ 332

1. A szemléletváltás szükségessége az erdıkezelésben A jövıkép kialakítása megkerülhetetlen szakmai probléma. Felvetıdı kérdések: Miben kell szemléletet váltani? Kiknek a szemléletét kell módosítani? Milyen módon és mennyi idı alatt várható értékelhetı eredmény? A kérdések sorrendjében haladva : 1.1. Hazai és külföldi tapasztalatok egyaránt bebizonyították, hogy a nálunk uralkodó egykorú, egy vagy kétszintes erdıképekkel szemben hasonló fafajösszetétel mellett kialakíthatók vegyes korú, vertikálisan tagolt erdık. Ennek idıtartama azonban 60-70 év! Ideális fafajöszszetétele: kocsánytalan tölgy, bükk, gyertyán, hárs, kıris, juhar. Ezt a jövıképet kell meglátni ahhoz, hogy változtassunk napjaink gyakorlatán. Nem véletlen, hogy a PRO SILVA EURÓPA nemzetközi szervezet csak erdei-terepi programokat tart. Az erdıgazdálkodás ugyanis az erdıben zajlik. Minden tevékenység alapja a természetben lejátszódó folyamatok megismerése, majd alkalmazása. Az ökológiai feltételek mellett az ökonómiai keretek is meghatározóak. Az erdészeti ágazat a pénzügyi finanszírozás tekintetében évtizedes hátrányban van annak korszerőtlensége miatt. 1.2. Egyszerőbbnek tőnı kérdés, kiknek kell szemléletet váltani? Mindenkinek, akinek kapcsolata van akár tulajdonosként, akár kezelıként, törvényhozóként, tervezıként és hatóságként az erdei életközösséggel. Hangsúlyozott felelıssége van az ágazat szakmai és politikai vezetésének, mivel döntéseik nemcsak a gazdálkodás mikéntjét, hanem társadalmi megítélését is befolyásolják. 1.3. Az ismeret és gyakorlatszerzés színhelye az erdı. Módszere a bemutató, a kísérleti erdırészletekben lezajló tapasztalatcsere, az elıadás. Herrmann Krutsch, aki úttörıje volt a készletgondozó természetszerő /természetközeli/ erdıgazdálkodásnak már 1935-ben!, három-négynapos tanfolyamokat szervezett elsıként az erdıfelügyelık, erdıhivatal-vezetık, tudományosan képzett fiatalok, majd az erdészek vágásvezetık részére! Mint a Szász Állami Erdırendezés egyik vezetıjének is legalább 20 év kellet várnia szakmai elveinek elfogadtatására annak ellenére, hogy optimális állományokban, rendkívül kedvezı klimatikus viszonyok között dolgozhatott. Baranyai körülmények között, mint a Mecseki Erdészeti Rt. szakmai vezérigazgatóhelyettese, ezt a tapasztalatcserét mindhárom tájegységrıl, a Mecsek, a Zselic, a Drávasík tekintetében megtartottam 1996-2002 között. A változásra az erdıképek tekintetében itt is min. 50-60 év kell! Üzemi méretővé magát a gazdálkodási elvet az adott állományok szerkezete miatt csak több évtizedes elıkészítı, átalakító beavatkozások után tehetjük. A siker alapvetı feltétele az élıhelyi egyensúly megteremtése a túltartott nagy vadállomány és az erdei életközösség között. 333

2. A keménylombos, természetszerő kocsányos tölgyesek és tölgy-kıris-szil ligeterdık természetközeli kezelése A fejezet bevezetéseként nem érdektelen röviden az állományalkotó fafajok néhány fontos tulajdonságát ismertetnem. Teszem ezt azon megfontolásból, hogy egyértelmő szakmai alapot teremtsek a közvélemény túlzó elvárásaival szemben. Gondolok itt elsısorban a már többször emlegetett szálalóvágásra és szálalásra, amely a fafajok jellemzıinek függvénye! A kocsányos tölgy /Qercus robur L./ európai kontinentális, síksági fafaj. Tenyészetének optimuma a Dráva Száva közti síkságon található. Vízigénye meghatározó tényezı. Legjobban olyan helyeken nı, ahol a talajfelszín közelében /1-1,5 m/ talajvíz van /idıszakos és állandó vízhatású termıhelyek/ vagy az árterek középmély és középmagas fekvéső területein, ahol 2-3 hetes elöntést kap. Talajigényét jelzi, hogy a legjobb növekedéső állományai a mocsári és ártéri erdıtalajokon találhatók. Ezek az alábbiak: réti öntés, réti erdıtalaj, öntés erdıtalaj. Rendkívül fényigényes fafaj, az árnyalást nem tőri. Ebbıl fakad nevelésének elve subában, de fedetlen fıvel! Ez határozza meg a szerepét az erdıtársuláson belül, és miután magas életkort ér meg /200-300 év/, ezáltal túlnövi konkurenseit. Koronája kiritkul, és az erdı talaja elfüvesedik! Fatermés tekintetében is kimagasló értékekre képes. Az I. fatermési osztályban 550-600 m 3 /ha kiváló lemezrönk minıségő fatérfogatot is produkál. Legértékesebb változatai a szlavón tölgy /Qercus robur ssp. slavonica/, a magyar tölgy /Qercus robur ssp. pannonica/ szintén tenyésznek a Dráva síkon. A bükk /Fagus silvatica / Közép-európai, atlanti, elsısorban hegyvidéki faj. Természetföldrajzi különlegességként kell említenünk, hogy a Dráva-síkon ıshonos, amelyrıl már 1257-ben írásos emlékünk van, továbbá a Bükkhát és Páprádi-bükkös helynevek is ezt a tényt igazolják. A bükk szélsıségektıl mentes klímát igényel. Az aszályra és a kései fagyokra rendkívül érzékeny. Az üde és félnedves vízgazdálkodású talajokat kedveli. Talajvizet egyáltalán nem igényel. Magas a tápanyagigénye. Gazdag lombhullatásával humuszban gazdagítja a talajt, javítva annak vízgazdálkodását. Kitőnıen tenyészik a bükkös klímában levı mocsári és ártéri erdıtalajokon. Csemetekorban rövid ideig fényigényes, majd árnyéktőrı, lombozata dús, így idıs korra minden más fafajt kiszorít maga alól. Optimális termıhelyein / Zala megye/ 850 m 3! fakészletet is elér. A kırisek /Fraxinus fajok/ Hazai fajok: magas, magyar, virágos kıris. Közülük a magas és a magyar kıris a Drávasíkon elegyfaként kiváló állományokat alkot. Rendkívül fényigényes, ezért idıs korban erısen kiritkul. Elegyetlenül nem érdemes nevelni. Kiemelten vízigényes fafajok, kedvelik az idıszakos vagy állandó vízhatású termıhelyeket. Párologtató képességük duplája a kocsányos tölgynek, következésképpen meghatározó szerepük van az ártéri és a ligeterdık fafajösszetételében és elterjedésében. A Drávasík legértékesebb életközösségeinek fı állományalkotó és elegy fafajai, amelyek a leggyorsabban jelezték a talaj vízháztartásában beállott kedvezıtlen változásokat. Nevezetesen: kedvezı termıhelyi adottságok esetén 30-40%-os jelenlétük 10-20%-ra csökken! A szilek /Ulmus-fajok/ közül a mezei, és a vénic szil tenyészik a Dráva ár- és hullámtéri erdıtársulásaiban mint a kırisekhez hasonlóan ıshonos fafajaink. Sajnálatos tény, hogy a szilfavész /Ceratostomella ulmi/ évtizedek óta tömegesen pusztította ki hazánkból különösen a mezei szilt, ezért idıs korban csak elvétve találkozunk példányaival. Magas 334

vízigényőek, mindketten az idıszakos vízhatású mocsári és öntéstalajokat kedvelik. A mezei szil az 1-2 hónapos elöntést is elviseli, a vénic szil inkább az egy hónapnál rövidebb elöntést. Mindkét fafaj árnyéktőrı, ill. mérsékelten fényigényes, ezért kitőnı második koronaszint kialakítására képes. Az egyébként fényigényes keménylombos ártéri és ligeterdık rendkívül plasztikus elegyfajai lehetnének, amennyiben betegségük idıs korukra /70-80 év / korlátozódna a jelenlegi /20-30 év!/ helyett. A juharok /Acer fajok/ hegy- és síkvidéken egyaránt elıforduló fajai közül a mezei juhar /Acer campestre / elegyfaként fordul elı a síkvidéki kocsányos tölgyesekben. A tatár juhar / Acer tataricum L./ és a zöld juhar /Acer ne gundó L./ fatermési szempontból jelentéktelenek, de a talajjavítás, továbbá a talaj- és törzsárnyalás révén fontos szerepet töltenek be az erdei életközösségben. Ez utóbbi Észak-Amerikai fajként mint tájidegen jövevény nem kedvelt az ıshonos eredető juharok között. Érdemes viszont foglalkozni a mezei juharral mint az egyik legplasztikusabb fafajjal, pontosabban másodrendő fával. A hıséget és a hideget egyaránt bírja. Nedvességigénye csekély, de az egyhónapos elárasztást is elviseli. Mérsékelten árnytőrı, jól sarjadzik. Fatermés szempontjából nem jelentıs, viszont kiválóan alkalmas mezıvédı erdısávok telepítésére. A gyertyán /Carpinus betulus L./ szubatlanti fafaj, amely általában 250-500 méter magasságban tenyészik. Kedvezı klimatikus és termıhelyi adottságok mellett a síkvidéki kocsányos tölgyesek legkiválóbb árnyaló elegyfaja. Követkövetkezésképpen a Drávasík középmagas fekvéső, üde termıhelyeinek legfontosabb elegyfaja. Kiváló szaporodó és regenerálóképességő. Már csemetekorban is árnytőrı, késıbb mérsékelten fényigényes, de ekkor is elviseli az árnyalást. Vágáskora nem éri el a tölgyét, /120-150 év/, viszont kiválóan sarjadzik második generációja is, ezáltal hasonló talajárnyaló szerepre képes. Természetesen a fafajlista bıvebb a felsoroltaknál, de az állományszerkezet tekintetében ık a meghatározók. Az erdı élıvilága /madarak, emlısök/ szempontjából a táplálékot és búvóhelyet is biztosító egyéb fa- és cserjefajok bírnak kiemelt jelentıséggel, mint a vadgyümölcsök /madárcseresznye, vadkörte, som, berkenyék, galagonya, bangiták, mogyoró, kecskerágó, kutyabenge, veresgyőrő som, hamvas szeder/. Valójában ık színesítik, ill. teszik gazdagabbá az életközösséget, növelve biológiai sokféleségét. Feltétlenül szólnunk kell az árés hullámtéri erdık rendkívül dús lágyszárú vegetációjáról. A kitőnıen mézelı jágerkender mellett a különbözı sástípusok, gyékény- és csalánfélék 50-100 cm magasra nıve, helyenként teljesen összefüggı szınyeget képezve megnehezítve a lehulló magvak esélyeit a talajra kerülésre. A leírtakból az alábbi kép rajzolódik elénk: a már említett lágy lombos monokultúrák mellett adott két természetes eredető ıshonos fafajokból álló kemény lombos faállománytípus. A középmagas fekvéső félnedves helyeken a tölgy-kıris-szil ártéri és ligeterdı típus, a magasabb fekvésben, amelyre az üde, félszáraz vízgazdálkodás a jellemzı, a gyertyánoskocsányos tölgyes található. Elegyfajaik lehetnek: kislevelő hárs, fehér nyár, mezei szil, vadalma, madárcseresznye, zselnicemeggy, magyarkıris, mezei juhar. A fafajok mellett fontos szerepet töltenek be a fent felsorolt cserjék és lágyszárúak, amelyek részben árnyalásban, részben a madárvilág költıhelyeként, továbbá vadbúvóként is szolgálnak. A dr.tardy János szerkesztésében megjelent Természetszerő erdık kezelése címő tanulmánykötet /2001/ alapján tárgyalom a fenti két faállománytípus természetközeli kezelését. Bevezetıként nem érdektelen idézni a kötetben leírtakat: A természetközeli 335

erdıgazdálkodás nem valósítható meg mindenhol hazánkban. Legfontosabb kritérium a természetszerő erdık fenntartására alkalmas termıhely és a természetes felújulásra képes faállomány. A természetszerő erdık termıhelyei olyan termıhelyek, termıhelytípusok, amelyeken adottak a természetes vagy természetszerő erdıtársulás kialakulásának feltételei, függetlenül attól, hogy jelenleg természetszerő vagy attól eltérı /származék, kultúr vagy ültetvényszerő/ erdı borítja ıket. Ez a meghatározás adja meg annak a lehetıségét, hogy terepi szemlét követıen döntsünk a jelenleg még ilyen termıhelyeket elfoglaló nemes nyárasok átalakításáról ıshonos fafajú társulássá, vagy rövid vágásfordulójú nemesített /hibrid/ lágy lombos társulások lecserélésérıl. 1.1. A tölgy-kıris-szil /keményfás/ ligeterdık kezelése Mindhárom állományalkotó fafajról tudjuk, hogy fıként idısebb korban rendkívül fényigényesek, semmilyen árnyalást nem tőrnek. Ezért valamennyien a felsı koronaszintben foglalnak helyet. Második, harmadik szintjük nincs. Van viszont egy sőrő borítottságú cserje és dús lágy szárú szintjük. Ez a szerkezet és állapot jellemzi a társulást életfázisainak minden pontján. Makktermésre képes, viszont a lehulló mag /makk/ ritkán jut le a talajra a sőrő gyepszint miatt. A rágcsálók így könnyen feleszik a magokat a nagyvadállomány /szarvas, vaddisznó/ közremőködésével együtt. Alapjaiban sérül a természetközeli gazdálkodás alapját képezı természetes felújítás több feltétele. Nevezetesen: - a lehulló makk a talajra kerülése, hogy biztosítva legyen a makkok csírázása, - a kikelı csemete megtelepedésének biztosítása. A felsorolt, létezı ökológiai problémák következtében elkerülhetetlen az erdı gondozójának beavatkozása annál is inkább, mivel az elegyfajok: a kıris, a szil évente a magvak százezreit szórják el, a kocsányos tölgy meg 5-10 évente! ad kiváló makktermést. Amennyiben nem történik erdészeti beavatkozás, úgy a tölgy számára optimális termıhelyrıl a többi elegyfaj kiszorítja a legértékesebb fı fafajt. Az idıs, felújítás elıtt álló állományokat ezért a következıképpen kell kezelni: törekedni kell a talaj minél nagyobb árnyalására, hogy a gyepszınyeg lazább legyen, és a lehulló makk talajt érjen. Ennek módja hogy a cserjeszint nagyobb koronájú egyedeinek növıterét, és ezzel árnyalását növeljük. A makktermést követıen kezdıdik a megtelepedı fényigényes újulat fokozatos felszabadítása, amely azonban nem húzható el évtizedekre. Árnyalás alatt a tölgyújulat 80%-a 2-4 év alatt elpusztul. Az elegyfajok viszont teljesen elfoglalják a rendelkezésre álló, ill. az agresszivitásukkal kiharcolt élıhelyet. Az állomány további életfázisai csemetés, sőrőség, léces, rudas, szálerdı állapot hasonlóan állandó gondozást igényelnek, hogy az értékes faanyag mellett a fényviszonyok szabályozásával megfelelı cserje és lágy szárú szint, azaz a termıhelyet legjobban hasznosító erdıszerkezet jöjjön létre. Nagyobb tavaszi vízállások esetén, ahol a tölgymakk elpusztulna, mindenképpen szükséges a mesterséges beavatkozás, azaz a makkvetés (300-400 kg/ha). Ez az állománytípus a leírtakból következıen nem kezelhetı hosszú felújítási ciklussal, mert ökológiailag alkalmatlan rá. Sikerként kell értékelni, ha a felújítása természetközeli eljárásnak tekinthetı alátelepítéssel 1-2 év alatt megoldható vadvédelmi kerítés mögött, majd az erdınevelés során egy, maximum kétszintes erdıkép alakul ki. 336

1.2. A gyertyános-kocsányos tölgyesek természetközeli kezelése A Drávasík magas fekvéső ármentes helyein az öntés-, öntés erdıtalajokon találhatók általában a legjobb fatermıképességő erdık elegyes állományai. Állományalkotó fafaja a felsı szintben a fényigényes kocsányos tölgy, az alsó lombkorona szintben az árnytőrı gyertyán. Elegyfajai: madárcseresznye, kislevelő hárs, korai juhar, mezei juhar, vadalma, magyar kıris. Cserjeszintje a gyertyán és elegyfajok árnyalása miatt kis borítású. Leggyakrabban elıforduló fajok: galagonya, veresgyőrő som, kecskerágó, szúrós csodabogyó. Lágy szárú növényei közül kiemelendık a vízgazdálkodási fokot jellemzı szagos müge, medvehagyma, odvas keltike, tavaszi tızike, hóvirág, bogláros szellırózsa. Vadkerítés védelme mellett természetes úton újítható. A tölgycsemete fényigénye miatt a felújítás idıtartama 2-4 év! A felújítás menete a következı: miután egykorú állományunk van, így a mőszaki vágásérettséget elért állapotában elıször a cserjeszintet távolítjuk el. A makktermést követıen az elegyfajokat és a második szintbe szorult gyengébb minıségő tölgyeket vágjuk ki, lecsökkentve az állomány záródását 45-55%-ra. Az újulat megtelepedését követıen maximum két év elteltével kerül sor a felsı szint letermelésére oly módon, hogy a területen egyenlı eloszlásban ún. hagyásfákat hagyunk meg. Ez utóbbiak szerepe az árnyalás, a makkvetés, a ragadozó madaraknak beszállófa biztosítása. Az állománynevelés vezérelvei: - a természetes folyamatok követése az állományszerkezet kialakítása során /az elegyesség biztosítása/, - a zárt állományú, nagy egyedszámú nevelés /subában, fedetlen fıvel/, - a többszintőség megteremtése, - a génalapok kiszélesítése /elegyfajok megsegítése/, - az uralkodó fafajokból értékes faanyag megtermelése. A vágásos üzemmódban kezelt gyertyános-kocsányos tölgyesek szálaló erdıvé való átalakításának ökológiai és ökonómiai korlátai vannak. Nevezetesen nincs árnytőrı fıfafaj a fényigényes tölgy mellett a felsı koronaszintben. A tölgy koronája idıs korra kiritkul, ezért a talajt érı fénymennyiség megnı, amely kedvez a lágy szárú növényzetnek. Az árnyaló szintben is el kell végezni a minıségi válogatást, amely szintén koronamegbontással jár. Az így kialakult kedvezı megvilágítottságot az évente termı elegyfajok magjai hasznosítják, teljesen háttérbe szorítva az elsı években rendkívül lassan növı tölgyet. Ne felejtsük el, azzal, hogy kivágunk egy fát, nemcsak fényt juttatunk a talajra, hanem növeljük annak nedvességtartalmát, mivel leszedtük a párologtató felületet. Ezért nem lehet szálanként dolgozni fényigényes fıfajokkal, mert újulatuk nem bírja a versenyt az elegyfajok százezres tömegő magoncaival, valamint a rendkívül agresszív lágy szárú növényzettel. Gondolom, nem kell bizonygatnom, hogy a cél minden esetben az adott termıhelyi potenciált maximálisan kihasználó természetszerő erdıtársulás létrehozása. Amennyiben nem tudjuk biztosítani az állomány értékét adó fıfafaj megtelepedését, és helyette gyertyános, hársas rontott erdıket produkálunk, akkor a nemzetgazdaságnak több száz milliós kárt is okozunk. Van mód arra, hogy vegyesebb erdıképeket alakítsunk ki az ilyen típusú állományokban. Az ehhez szükséges fahasználati beavatkozást kis csoportos felújítóvágásnak nevezzük. Módszere a következı: a makktermést követıen egy fahossznyi lékben kitermeljük az állományt /0,1-0,2 ha/ és gondozzuk a megtelepedı újulatot. Ezt a belenyúlást több helyen 337

célszerő alkalmazni egy erdırészleten belül. A kis csoportok területét folyamatosan bıvíteni kell a felnövı újulat fényellátása érdekében. A beavatkozások akár 10-20 évig is elhúzhatók. Az újabb termelések helyét az állomány fıfajának egészségi állapota határozza meg. Ilyen módon kezdıdik erdıkezelés a Páprádi erdırezervátumban, amelyet kísérleti jellegő szálalóvágássá alakítnak /2005/. Ezzel a felújítási móddal kezeljük Bürüs község 2A,5A 11,5 ha-os erdırészletét 1992 óta, amely korösszetételét tekintve 110-18o éves! kocsányos tölgyek mellett 110-120 éves bükkcsoportokkal egészül ki. Hasonló adottságú a 31 ha-os bükk elegyes tömb is szintén Bürüs község határában, amelynek elsıdleges rendeltetését oktatás-kutatás céljaira változtattuk. Az erdıtömb különleges természetföldrajzi adottságainál fogva kísérleti terület. Cél a fıfajok egészségi állapotának függvényében egy több évtizedes szálalási beavatkozás folyamatos elvégzése, kiemelt tekintettel a megtelepedı újulat védelmére és növekedésének elısegítésére, azaz 40-60 év múlva egy vegyes korú elsı utódállomány létrehozására. Az így kialakult erdı már szálaló szerkezető, de hiányoznak belıle az igazi nagy átmérıjő egyedek. Következésképpen a legalább tíz korosztályt magába foglaló valódi szálaló szerkezethez újabb 60-70 év szükséges! 3. A telepítésre kerülı új erdık kezelése Örvendetes tényként kell említenem ennek a rendkívül elmaradott térségnek az erdıterület bıvítését szolgáló aktivitását. Míg az İs-Dráva Program elıtanulmányában 500 ha/év új területtel számoltunk, ma látva az évi 600-700 ha igényt és megvalósulást, bátran célozhatjuk meg a 10.000 ha-t a következı évtizedre. Természetesen az aktivitás az állami és az európai uniós támogatástól függ. Az új területek telepítése során az alapelv változatlan, azaz ıshonos, termıhelyálló fafajokból elegyes természetközeli erdıtársulások létesítése, amelyet meg kell elıznie a természetes felszíni formákat követı tájtervezésnek. /Hivatkozva az elızı tanulmányokban leírtakra, továbbra sem foglalkozom az ipari jellegő, biomasszát termelı nem erdı mővelési ágú telepítésekkel./ A Dráva folyó árterébıl indulva a vízellátás függvényében a középmély fekvéső helyeken a bokorfőzesek mellett a főz-nyár ligeterdık tenyésznek. Az égerligetekkel kiegészülve arányuk jelenleg 8-10%. Az elöntésbıl eredı vízborítottság két héttıl két hónapig is tarthat. A leírtakat figyelembe véve az alábbiakat kell megállapítanunk: főz-nyár ligeterdı telepítésére csak garantált vízellátás mellett vállalkozhatunk. Ezért célszerő elıször a vízkormányzás megoldása. Hasonló szakmai felelıtlenség egy-egy nedvesebb évet követıen éger telepítése, mivel a kitőnıen párologtató fafaj pillanatok alatt aszályos állapotot teremt átlagos csapadékviszonyok mellett. Kedvezıbb termıhelyi viszonyok jellemzik a középmagas és magas fekvéső szinteket. Rendkívül gazdag azon ıshonos fafajok listája, amellyekkel igen változatos, elegyes, ökológiailag is stabil életközösségek alakíthatók ki. Az elızı fejezetben részletesen taglaltam a termıhelyet kiválóan hasznosító fı és elegy fajokat. A paletta tovább bıvíthetı a középmagas, ill. magas fekvés vízgazdálkodását is kedvelı hazai nyárakkal, nevezetesen a fehér nyárral és a fekete nyárral. A szintén tárgyalt vadgyümölcsök /vadalma, vadkörte, madárcseresznye, zselnicemeggy/ mellett kitőnıen lépést tart a felsı szint fafajaival a szelíd dió, amely kiváló fája mellett nagyon plasztikus állományalkotó fafaj. Ismert, hogy a kemény lombos állományok fı fafajai lassú növekedésőek, ezért a telepítés során, amelyet célszerő makkvetéssel végezni (300-400kg/ha), a gyorsabban növı 338

elegyfajokat minimum két vagy három évvel késıbb kell beültetni. A makkvetés elınye ugyanis abban rejlik, hogy belıle hektáronként 30.000-40.000 db! csemete kell ki, növelve a természetes kiválasztódás esélyét. Az új telepítés fafajösszetételének gazdagítása tehát egy hosszabb folyamat is lehet, amely során mód nyílik a termıhelyet legjobban hasznosító és önmagát késıbb egyensúlyban tartó társulás kialakítására. Az új erdıtelepítések kezelése során tehát a legfontosabb feladat a termıhelyi viszonyoknak megfelelıen kiválasztott fafajokból egy többszintő, elegyes erdıkép kialakítása. Az ily módon létesített természetszerő új erdık felelnek meg a késıbbiek során a többcélú funkcióknak /védelem, fatermesztés/, biztosítva egy élhetı természeti környezet kialakítását, és nem utolsósorban munkahelyeket jelentı infrastruktúrabıvítést. 4. A védelmi célokat szolgáló új erdısávok, erdıfoltok, vadsőrők telepítése és kezelése A nagyüzemi mezıgazdasági termelés /több száz hektáros táblák kialakításával/ megszüntette azt a természetes táji tagoltságot, amely jellemezte a Drávasík mezıgazdasági területeit. Természetes tagoltságot említettem nem véletlenül, mivel tudott, hogy az ár- és hullámtéren 30-50 cm szintkülönbség teljesen eltérı vízgazdálkodási viszonyokat, következésképpen tenyészeti viszonyokat jelent. Jól megfigyelhetı ez a jelenség a nagy táblák esetében, amikor a talajelıkészítés befejeztével a hatalmas táblákon belül több talajszín árnyalat is megfigyelhetı. A magasabb helyeken a lemosódásból eredıen világos, majd lejjebb folyamatosan mélyülı /szerves anyagban gazdagabb/ szín válik uralkodóvá. Vonatkozik ez a tagoltság a rétekre, legelıkre is. Az azonos termıhelyi adottságokat legjobban hasznosító kultúrák produktuma fajlagosan minden esetben meghaladja a nagy táblák átlagtermését. A nagy táblák kialakításával kivágták azokat a természetes útkísérı fasorokat, erdısávokat, amelyeknek pótolhatatlan szerepük volt a mikroklíma alakításában. Nincs, ami a több száz hektáros táblán végigszáguldó, szárító szeleket megfékezze. Megszőntek az apróvad számára /fácán, fogoly, nyúl /fontos élıhelyek, azaz a táj elvesztette arculatát. A tájgazdálkodás nem nélkülözheti a tájkép alakítását, amelynek vázát pontosan a különbözı termıhelyeknek legjobban megfelelı kultúrával rajzolhatjuk meg. A leborotvált táj újbóli felépítésének, változatosabbá tételének legegyszerőbb módja az útmenti fasorok, valamint mezıvédı erdısávok telepítése. Tudományosan igazoltak a mezıvédı erdısávok kedvezı hatásai, amelyek: - csökkentik a szél sebességét, ezáltal a talaj kiszárítását, - csökkentik a növényi kultúra párologtatási veszteségét, - a védelem miatt magasabb páratartalom marad a talajfelszín feletti zónában, - a kiegyenlített mikroklíma növeli a terméshozamot, és kitőnı élıhelyet jelent az apróvadnak, - fészekrakó helyet biztosít a ragadozó madaraknak. A felsoroltak egyértelmően igazolják az erdısávok fontos szerepét a természetes élıvilág gazdagításában. A 8-10 méter szélességő sávok csak a telepítést követı 3-4 évben igényelnek gondozást. Fa- és cserjeösszetételüktıl függıen 50-60 évig is betölthetik védelmi funkcióikat. Ajánlható fafajok a juharok, gyümölcsök, hársak. A cserjefajok esetében: galagonya, vadrózsa, somfélék, ezüstfa. Telepítés során fontos a sávok tájolása. Legkedvezıbb védelmi hatását akkor fejti ki, ha az uralkodó szélirányra merılegesen ültetik a cserje, majd fafaj sort. 339

Az erdıfoltok, vadsőrők ugyanolyan tájképformálók, mint az erdısávok. Céljuk a már említett apróvad mellett az ızállomány számára élı- és búvóhely biztosítása, tehát semmiképpen nem a fatermesztés. Fényigényes fa és cserjefajok alkotják ezeket a laza szerkezető 50-100 m átmérıjő foltokat, amelyek megtelepedésük után hasonlóan minimális kezelést igényelnek. Mindkét védelmi funkciót ellátó telepítés szántó mővelési ágú területen zajlik. Az ápolás során nem kell védekezni a gazdag erdei növénytakaró ellen. Alapelv a sáv, ill. erdıfolt vázát adó fajok növekedésének elısegítése és a mielıbbi záródás biztosítása. 5. Az İs-Dráva Program erdei életközösségeinek ökológiai és ökonómiai szerepe a tájgazdálkodásban. Az elızıek során sorra vettük a természeti táj, az erdei életközösség alkotóelemeit, kiemelt figyelmet szentelve a természetszerő erdıknek. Ebben a fejezetben komplex módon elemezzük az erdıtársulást, a benne élı vadállományt, a kettı kölcsönhatásának ökológiai és ökonómiai vetületét. Az I. katonai felmérés /1765-1784/ és a jelenlegi állapot erdısültségének összevetése egyértelmő következtetés levonását teszi lehetıvé. Nevezetesen a párologtató felület levételével a terület elvizesedett, a talajok vízgazdálkodási egyensúlya visszafordíthatatlan módon felborult! Jogosan vetıdik fel a kérdés: milyen módon fejti ki az erdı szabályozó hatását környezetének vízgazdálkodására? A kérdésre válaszolva az İs-Dráva Program legizgalmasabb fejezete tárul elénk: az erdı és a víz kapcsolata. Az erdı és a víz Erdeink zöme többletvízhatástól független termıhelyeket foglal el, ahol az egyedüli vízforrás a csapadék és a légnedvesség. Az erdı és a csapadék Az erdı szempontjából a csapadéknak az alábbi legfontosabb jellemzıit kell figyelembe venni: - mennyisége, - eloszlása, - formája, - intenzitása. Az erdı a lehulló csapadéknak csak bizonyos hányadát tudja hasznosítani: - A lombkoronaszint egy bizonyos mennyiséget visszatart /intercepció/. - A lombkoronán közvetlenül átjutó, az arról lecsepegı, ill. a törzsön lefutó víz a talaj felszínérıl elfolyik vagy elpárolog. - A megmaradó vízmennyiség a talajba szivárog, tehát felvehetı vízzé válik. A vízvisszatartás mértéke fafajtól függı. Járó /1981/ vizsgálatai szerint a fafajon belül az állomány záródása is befolyásoló tényezı. Ennek figyelembevételével a bükkösök átlagosan a lehulló csapadéknak 47%-át, míg a lazább lombozatú tölgyesek 30%-át 340

tartják vissza. A vizsgálati eredményekbıl is látható, hogy az erdınek ez a tulajdonsága fontos vízgazdálkodási tényezı. Az erdıtalajok évente 240-320 mm csapadékmennyiségnek megfelelı hasznos vizet képesek tárolni. A többletvízhatástól független termıhelyeken, ahol a csapadék az egyetlen vízforrás, a faállományok fafajtól függıen évente és hektáronként 150-300 mmnek megfelelı vízmennyiséget használnak fel. Vízfogyasztásuk is eltérı. 1 gramm szárazanyag elıállításához a bükk 169 g, a tölgy 344 g, a kıris 550 g vizet használ fel. A felsorolásból látható, hogy a fényigényes fajok meglehetısen nagy vízmennyiséget igényelnek, másrészt választ kapunk a kıris kiemelt szerepére és igényére az ártéri és ligeterdı társulásokban. Az erdı és a légnevesség A légnedvesség /relatív páratartalom/ a földrajzi adottságok függvényében kiválóan alkalmas arra, hogy jellemezze egy adott terület klímáját, továbbá hatással van a növények transpirációjára. Magas páratartalom mellett csökken a párologtatás intenzitása. Az összefüggı erdıtömbök, zöld folyosók mind ezt a kedvezı hatást jelentik, ezért beszélünk erdıklímáról. Hazánkban a klíma jellemzésére a légnedvességet használják. Járó /1973/ adatai szerint a júliusi 14 órás légnedvesség értékei alapján erdıtársulásokkal határozzuk meg a klímaviszonyokat. Ezek szerint: 60% feletti értéknél bükkös, 55-60% között gyertyánostölgyes, 50-55% között kocsánytalan, ill. cseres tölgyes, 50%-nál kevesebb légnedvességnél erdıssztyepp klímáról beszélünk. Az İs-Dráva Program erdıterületei az erdıssztyepp klímába tartoznak, amelyre az alacsony páratartalom, a nagymérvő párologtatás, és ebbıl következıen a nyári aszályok kialakulása a jellemzı. Az erdı és többletvíz A legfıbb vízforrás, a csapadék mellett másodlagos vízforrások, ún. többletvizek is meghatározó szerepet töltenek be az erdı vízgazdálkodásában. Ilyenek: - a talajvíz, - a pangóvíz, - az állóvizek, - és a mozgó vízfelületek. Talajvíznek nevezzük a talaj elsı vízzáró rétege felett felgyülemlett vizet. A hazai termıhelytipológia az áprilisi talajvízszint elhelyezkedése /mélysége/ alapján idıszakos és állandó vízhatású, valamint felszínig nedves és vízzel borított termıhelyeket különít el. A felsorolás sorrendjében a Kst, msz, mk tenyészik az idıszakos hidrológiai osztályú termıhelyen, és mélyebbre haladva a főzek, égerek, fekete nyárak, majd a vízzel borított helyeken a bokorfőzesek az uralkodóak. Pangóvíz: olyan kisebb mélyedésekben alakul ki, ahol a talajfelszínhez egészen közel vízzáró réteg alakult ki /glej, agyagos, kavicsos réteg/. A pangóvizes területekre jellemzı, hogy idıszakosan vízbıség, másrészt szárazság alakul ki. A Drávasík öntés, öntés erdıtalajain álló faállományokban gyakori jelenség. Nem véletlen, hogy az itt élı ıshonos fafajok, a kocsányos tölgy, a fehér nyár bírják legjobban a pangóvizet is. 341

Az állóvizek lehetnek tavak, lápok, illetve mocsarak. A tavaknak az erdıre gyakorolt hatása függ a vízfelület nagyságától, illetve a meder formájától. A nagy vízfelülető tavak megváltoztatják környezetük mezoklímáját, párolgásuk révén magasabb a levegı relatív páratartalma, kiegyenlítettebbek a felmelegedési és lehőlési viszonyok. Ennek következtében a tavak mellett olyan erdıtársulások is kialakulnak, amelyek nem jellemzık a környék makroklímájára. Ezért lenne óriási jelentısége a program területén létesítendı, víztárolást is végzı tavaknak, mert megteremtené a régi tájképi harmóniát. A lápok és mocsarak a nagyobb tavak mentén és folyók holtágainak környezetében mindenütt fellelhetık. Mozgó vízfelületek: patakok, a kis és nagy folyók sajátosan alakítják, befolyásolják környezetük növényvilágát. A kis folyók és patakok vízmennyisége és vízmozgása csak keskeny sávban /5-50 m/ érvényesíti hatását. Az árhullám levonulása gyors, tartós elöntés nem keletkezik. Partjaik mentén magasabb a talajvíz, így hidrofil intrazonális erdıtársulások /patak menti égeresek, kırisesek/ alakulnak ki. Hasonló hatás érhetı el a Drávasíkon végig futó vízfolyásokkal is, amennyiben a medrük vízszintjét legalább a gyökérzóna magasságára emelnék. A jelenlegi állapothoz képest ez 1,5-2,0 méter vízszintemelést tenne szükségessé! A nagy folyók vízszintjének változása több kilométer széles sávban érezteti hatását. A talajvízkutak adatait elemezve 80 év! távlatában megrázó jelenséggel kellett szembesülnünk. Nevezetesen azzal, hogy a Dráva medermélyülése mellett amely dr. Lovász György /1972/ adatai szerint 1880-1960 között 1,83 cm/év, a meder középvízszint-süllyedése okán az erdıállományok gyökérzónájában is hasonló vízszintcsökkenés volt mérhetı a folyótól 1-2 km távolságban. Azaz a 90-100 cm-en húzódó glejes vízzáró réteg fölötti víz eltőnt a gyökérzónából. Az idıszakos áradások a mély meder miatt már nem okoznak tartós elöntéseket, a lehulló évi csapadék viszont kevés az optimális fatenyészeti viszonyokhoz. A már korábbiakban említett nyári 300 mm csapadékhiány nem a természetszerő erdıtársulások kialakítását veszélyezteti, hanem azok fatermı képességének szintjét. A természetközeli erdıgazdálkodás célja sem más, mint a termıhely potenciális termıképességének maximális hasznosítása. Nem mindegy, hogy meglévı, ill. új telepítéső erdeink évente és hektárra vetítve 3,5-4,0 m 3 növedéket adnak, vagy a kedvezıbb vízgazdálkodás miatt, azaz a felvehetı többlet tápanyagokból 5-6 m 3 -t! Ez utóbbit tekintjük erdészeti minısítéssel optimális fatermesztési viszonynak. A termıhelynek megfelelı természetközeli társulások a jelenlegi állapotokból láthatóan is mőködnek, gyarapodnak az új telepítésekhez hasonlóan. A víz, vízkormányzás megoldása, a tavasszal feleslegesnek tőnı víz visszatartása a fafajok bıvülését, azaz a biológiai sokféleség színesítését, az erdei életközösség magasabb minıségét szolgálja. A térség erdıgazdálkodásának ökonómiai hatása Az ökológiai viszonyok után nézzük meg a térség erdıgazdálkodásából adódó ökonómiai lehetıségeket, különválasztva a meglévı erdıállományok hozadékát az új telepítésektıl. Az Állami Erdészeti Szolgálat segítségével az elıtanulmányban tárgyalt állami tulajdonú erdıterületek adatait kiegészíthettem a magántulajdonba került erdıállomány adataival. Sajnálatos tényként kell tudomásul vennünk, hogy 14 évvel az 1993-ban elkezdett magánosítás után a 15.140 ha összes erdıterületbıl 2520 ha /16,6%!/ erdı sorsa birtokviszony tekintetében tisztázatlan! Ezek a területek szabad prédául szolgálnak a szervezett és a rendırség által minimális szigorral kezelt fatolvajmaffia számára. 342

Az İs-Dráva Program összes erdıterülete az elmúlt évek új telepítéseivel együtt 15.140 ha, amelybıl 737 ha a felújítandó, jelenleg üres vágásterület. További fıbb adatok: összes fakészlete 2.641 643 m 3, éves átlag növedéke 76.980 m 3, éves fakitermelési terve 31.700 m 3. Faállománytípusok szerinti megoszlásuk: kocsányos tölgyesek 60.8% akácosok 15.0% nemes nyár 1.7% hazai nyár 5.7% főzesek 8.1% égeresek 7.4% fenyvesek 1.3% Nagyon lényeges ismernünk a faállománytípusok megoszlását fatermıképesség szerint is, mivel a fatermesztés minısége elsısorban a termıhely függvénye. Ezek szerint 78,9% jó, 20,9% közepes és 0,2% a gyenge termıhelyen álló erdı. A már említett kedvezıbb vízgazdálkodás hatása 1.0-1.2 m 3 /ha/év növedéktöbbletként jelentkezik a területen, amely visszafogottan prognosztizált. A változás piaci értéke a jelenlegi 12.000 Ft/m 3 átlagáron számítva évente 180 millió Ft! nemzeti vagyongyarapodást jelent. Közvetlen hozamot az éves fakitermelésbıl /31.700 m 3 / származó árbevétel jelenti, amelynek összege 380.4 millió Ft! Ennyi a gazdálkodás fahasználati tevékenységének tiszta eredménye éves szinten. Az árbevétel nagymértékben függvénye az ún. erdei választékoknak. Ismert, hogy a legértékesebb választék a bútorgyártás alapanyagát szolgáló rönk, amelynek értéke fafajtól függı. A tölgyrönk 34.000 Ft./m 3 átlagára mellett a kıris 30.000 Ft/m 3 -es ára képez magas bevételt. A többi fafaj 8.000-15.000 Ft/m 3 -es áron áron értékesíthetı. A rönk aránya általában 30% a tüzifa 70%-a mellett. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez az árbevétel nagyobb termelési fegyelemmel akár 10-15%-kal is növelhetı lenne. Gondolok itt elsısorban a biomassza alapanyagok differenciált kiválogatására. A 300 cm technológiai hosszúságban rengeteg értékes választék is leaprításra kerül! A természetközeli erdıkezelés az erdıtervezés szintjén is megvalósult, amely a véghasználatra kerülı területek felújításaiban jelentkezik. Nevezetesen az alábbi táblázatból nyomon követhetı ez a tendencia: Faállományok Gy-ksT nemes ny. haza ny. főz éger akác e.kem összes terület hektárban Véghasználat 796,8 176,3 67,0 64,6 69,4 326,0 58,0 1558,0 Felújítás 908,3 28,5 195,4 40,0 52,3 291,9 41,6 1558,0 változás %-ban + 7,1-11,2 + 8,1-2,0-1,1-2,2-1,1 A táblázat adatai szerint a természetes ıshonos fafajok területe nı a kultúrerdık, nevezetesen a nemes nyárasok, akácosok rovására. Mindenképpen figyelmet érdemlı az égeresek, ill. főzesek minimális csökkenése, amely egyértelmően a lehulló csapadék és a megvalósuló vízkormányzás függvényében kedvezıbbé tehetı a mélyfekvésekben visszatartott víz segítségével. A meglévı, de a késıbbiek során telepítendı erdık esetében is megállapítható, hogy a térség optimális vízgazdálkodásának a fatenyészeti viszonyok minıségjavításában /növedéktöbblet/, illetve a fafajösszetétel gazdagításában van pótolhatatlan szerepe. 343

Az erdıtelepítések okonómiai hozadéka A bevezetı tanulmányban már történt említés az erdıterület bıvítésébıl eredı forintosítható immateriális értéknövekedésrıl /talajérték, turisztikai érték/. Az új erdıtelepítések jelentıs szerepet játszanak a térség élıfakészletének, és ebbıl következıen a helybéli lakosság energiaszükségletének kiegészítésében is. Az erdei életközösségek többcélú hasznosításában errıl a szereprıl sem szabad megfeledkeznünk. Örvendetes tény, hogy az új telepítések faállomány-összetételéhez hasonló a jelenlegi erdıterületek 1-10, 11-20 éves korosztályainak szerkezete. Ezért nyílik kiváló alkalom arra, hogy biztonsággal prognosztizálhassunk 15-20 év elıremetszéssel. A korosztálytáblázat adatai szerint a 2509 ha 1-10 éves, és 2328 ha 11-20 éves fiatal erdınek 63.320 m 3 ill. 197.366 m 3 az élıfakészlete, amely 25 m 3 /ha, illetve 83 m 3 /ha értéknek felel meg. Az új erdıtelepítések hasonló állománytípusait figyelembe véve, 10.000 ha-on 10 év múlva 250.000 m 3 élıfakészlet-növekedéssel számolhatunk, amely a jelenleginek közel 10%-a! 15 év múltával a szükségessé váló erdészeti beavatkozások eredményeként már vékony rúdfa- vagy tőzifaválaszték is tervezhetı 10-15.000 m 3 nagyságban, amely piaci értékét tekintve újabb 18 millió Ft bevétellel gazdagítja a termelıket. /Itt kívánom megjegyezni, hogy a falusi turizmus egyik látványosságát képezı kemencés sütés /kenyér, hús/ legkitőnıbb tüzelıanyagát mindig az ún. rızseválaszték képezi, amelynek legjobban a tölgy, gyertyán, juhar, akác felel meg./ Az erdıtelepítés a költségek és normatív támogatások tekintetében is kiemelt szerepet kap azon túlmenıen, hogy a szakképzetlen munkaerı foglalkoztatásának egyik leghatékonyabb módja. A 10.000 ha új erdıtelepítés költsége 5.515 000 E Ft. Az EU-s társfinanszírozott támogatás mai áron 5.530 000 E Ft. amelyhez jelentıs jövedelempótló /átlagban 25.000 Ft/ha/év/ támogatás is járulhat. Ez utóbbi mővelési ágtól, gazdálkodói státusztól függı. Hatalmas elınye viszont az új erdık telepítésének a táj arculatának kedvezı alakítása mellett az, hogy évente 610 új munkahely lehetıségét teremti meg! Az erdei életközösség és a nagyvadállomány Többször leírásra került az elızı tanulmányokban, hogy a vad alkotó eleme az erdınek, azzal szoros kölcsönhatásban él, következésképpen nem indokolt a címben külön foglalkozni vele. Amiért mégis megteszem, annak az a nyomós oka, hogy az állományi létszám háromszorosnégyszeres túltartása miatt maga az élıhely került veszélybe azáltal, hogy nem mőködnek a természeti folyamatok, következésképpen nincs mód az elızıekben leírt természetközeli erdıkezelésre. Elsıként az erdı és a vadállomány közötti élıhelyi egyensúlyt szükséges megteremteni radikális létszámcsökkentéssel! A makkot termı tölgyesek nem képesek természetes úton felújulni, mert a nagyvad a lehullott makkot felszedi, a csemetét kitúrja vagy lerágja. A fiatalos egyedeinek kérgét lehántja. Teljesen degradálja az erdı önmegújuló képességét. A vadkerítés építése rendkívül költséges, 1500-2000 Ft/fm, amely éves szinten 15-20 millió Ft-ot is elér. Hatása vitatható, mivel valójában csökkenti a túltartott állomány életterét, amelybıl következik, hogy a károsítás intenzitása nı. A továbbiakban elemezzük a számadatok tükrében az İs-Dráva Program 60.000 ha-os területén a vadgazdálkodás ökonómiai hatásait. Az elemzés alapját a dr. Bodnár József dr. Papp Tivadar által 1990-ben írt, Baranya Megye Szarvasgazdálkodási Terve 1990-2000 címő tanulmány jelenti. A Baranya Megyei 344

Vadászati Felügyelet felkérésére készített dolgozat Magyarország elsı vadgazdálkodási körzetterve volt. A tanulmány Baranya megyét három nagy vadgazdálkodási egységre osztotta, nevezetesen Mecsek Zselic, Dráva-ártér, Duna-ártér. Természetes, hogy nem fedi pontosan az İs-Dráva Program és a Dráva-ártér vadászterülete egymást. Ez utóbbi 84.210 ha, amelybıl 22.140 ha az erdı. Az İs-Dráva Program esetében ezek az adatok 60.000 ha, illetve 15.140 ha. Azonos térségrıl lévén szó, a körzetterv adatai tökéletesen illeszthetık az arányok betartásával. Hangsúlyozni kívánom, hogy tudományos igényő összehasonlításnak nem látom értelmét, mert a vadgazdálkodás mai tényszámai sincsenek köszönı viszonyban sem a tervben megfogalmazottakkal. A terv a fenti körzetben maximálisan 500 db gímszarvas eltartását írja elı az élıhelyi egyensúly biztosításaként. Mellette minimális vaddisznó, ız tőnhet fel a területen. Az İs- Dráva Program esetében ez a szám 340 db gímszarvas! A 2005. évi terítékadatok szerint: 995 db gím, 511db ız és 1005 db vaddisznó került elejtésre 316 db fácán mellett! A terítékadatokból számítható gímszarvaslétszám 2740 db!, azaz az eltartható közel kilencszerese! Az érintett vadásztársaságok 104 milliós árbevétel mellett 3891 E Ft. veszteséggel zártak, és mellette kifizettek 53.344 millió forint vadkárt. Több mint elgondolkodtató, hogy ilyen természeti adottságok mellett valójában egy önfelélı vadtartás további terheket ró erre a halmozottan hátrányos térségre. Milyen megoldás javasolható a vadgazdálkodás terén? A 10 éves erdıtelepítési program mellett ki kell dolgozni, és a hatósággal következetesen betartatni egy hároméves radikális kilövési tervet, amelynek keretében a jelenlegi teríték dupláját kell elejteni. Ismerve a vadhúspiac mai helyzetét, nem okozhat gondot annak piaci értékesítése. Összefoglalva az elmondottakat: az erdıgazdálkodás az erdıtelepítéssel együtt önfenntartó, a tájgazdálkodás tekintetében ökonómiai eredményt is hozó ágazat. Az új erdık telepítése éves szinten 610 fı foglalkoztatását teszi lehetıvé /10.000 ha/. A túltartott nagyvadállomány alapjaiban veszélyezteti a térség tájgazdálkodását. Csak radikális létszámcsökkentés vezethet eredményre! A jelen állapotnál kedvezıbb vízgazdálkodás hatása az erdei életközösségek fatermesztési viszonyainak javulását /növedéktöbblet/, biológiai sokféleségük gazdagodását, és ezzel ökológiai stabilitásuk növelését jelenti. Felhasznált irodalom : Dr.Koloszár József: Erdıismerettan, kézirat, 1990 Dr. Majer Antal: Magyarország erdıtársulásai, 1968 Dr. Róth Gyula: Erdımőveléstan, 1935 Frank Tamás: Természet-Erdı-Gazdálkodás, 2000 Dr. Tardy János: A természetszerő erdık kezelése, 2001 Dr. Bodnár József Dr. Papp Tivadar: Baranya megye szarvasgazdálkodási terve 1990-2000, 1990 Pécs, 2007. február 15. Dr. Papp Tivadar a mezıgazdasági /erdészet/ tud. kandidátusa címzetes egyetemi tanár 345