Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület İs Dráva Program Aquap rof it Mőszak i, Taná csadá si é s Be fekt etés i Zrt. 2007. július
Az Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület megbízásából AZ INTERREG III/A INTERREG III/A KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉS SZLOVÉNIA/MAGYARORSZÁG/HORVÁTORSZÁG SZOMSZÉDSÁGI PROGRAM 2004-2006 SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-103 TÁMOGATÁSÁVAL Az İs-Dráva Program A stratégia elkészítésében résztvevı szakértık Aquaprofit Mőszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. Balogh Ottó Berencsi Beáta Duchai Márta Gellai Imre, dr. Gerentsér Gábor Horváth Szabolcs Károly Anett Lingauer János Schubert Barnabás Tafferner Bálint Udud Péter Veres Ildikó turisztikai szakértı referens referens turisztikai szakértı tanácsadó üzletág igazgató, hidrogeológiai szakértı tanácsadó turisztikai szakértı hidrogeológiai szakértı referens vezérigazgató tanácsadó Külsı szakértık Göndöc András Illiásics József Kepes Attila Koncsos László, dr. Lantos Tamás Márk László Majer József, dr. Molnár Géza Nagy Árpád Papp Tivadar, dr. Pecze János Polgár Károly Schubert József Szappanos Ferenc Vér Csaba Závoczky Szabolcs területfejlesztési szakértı vízgazdálkodási szakértı vízgazdálkodási szakértı hidraulikai szakértı tájgazdálkodási szakértı vízgazdálkodási szakértı ökológiai szakértı tájgazdálkodási szakértı fejlesztési szakértı erdészeti szakértı vízgazdálkodási szakértı mőszaki szakértı vízgazdálkodási szakértı vízgazdálkodási szakértı bioenergia hasznosítási szakértı természetvédelmi szakértı 2
TARTALOMJEGYZÉK 1 MÓDSZERTAN 8 2 HELYZETELEMZÉS 9 Demográfiai viszonyok 9 2.1.1 A népesség száma (2000-2005) 9 2.1.2 A népesség kor és nem szerinti összetétele (2001) 13 2.1.2.1 Kor szerinti összetétel 13 2.1.2.2 Nem szerinti összetétel 15 2.1.3 Élve születések, halálozások száma, vándorlási különbözet 20 2.1.4 Kisebbségek megoszlása 21 2.1.4.1 Megyei, régiós és országos összehasonlítás 25 2.1.4.1.1 Az érintett megyék vizsgálata 25 2.1.4.1.2 Régiónként százalékos megoszlásban 26 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 28 2.1.5 Munkanélküliek száma 28 2.1.6 Foglalkoztatottak száma 30 2.1.7 Foglalkoztatók az érintett településeken 31 3 GAZDASÁGI HELYZETKÉP 32 A turizmus jelenlegi helyzete 32 3.1.1 Világturisztikai trendek 32 3.1.2 Turizmus Magyarországon 32 3.1.3 A Dél-Dunántúl turizmusa 34 3.1.4 Az Ormánság turizmusa 34 Az Ormánság turisztikai potenciáljának elemzése 36 3.1.5 Aktív és ökoturisztikai termékek 36 3.1.5.1 Aktív turizmus 37 3.1.5.2 Épített örökség 48 3.1.5.3 Kulturális rendezvények 52 3.1.6 Gyógy- és termálturizmus 52 3.1.7 Szálláshelyek fejlesztése 53 3.1.7.1 Kereskedelmi szálláshelyek 53 3.1.7.2 Magánszállásadók 54 3.1.7.3 Egyéb 55 3.1.8 Vendéglátás 55 Kereskedelem, szolgáltatások Magyarországon 56 3.1.9 Kereskedelem közelmúlt, a piacgazdaság feltételeinek megteremtıdése 56 3.1.9.1 Kereskedelem napjaink 56 3.1.9.1.1 Külkereskedelem 56 3.1.9.1.2 Belkereskedelem és kiskereskedelem 57 3.1.9.2 A szolgáltatások fıbb jellemzıi hazánkban 58 Kereskedelem és szolgáltatás a Dél-dunántúli régióban 59 Kereskedelem, szolgáltatások az İs-Dráva Program térségében 63 3.1.10 Barcsi kistérség Kereskedelem 63 3.1.11 Barcsi kistérség szolgáltatások 65 Sellyei kistérség kereskedelem és szolgáltatások 66 3.1.12 Sellyei kistérség - kereskedelem 66 3.1.13 Alapvetı szolgáltatások (lakossági, mezıgazdasági és egyéb) 67 Kereskedelem és szolgáltatások a Siklósi kistérségben 68 3.1.14 Kereskedelem 68 3.1.15 Szolgáltatások a Siklósi kistérségben 69 3
Ipar Magyarországon 71 3.1.16 Ipar, Dél-Dunántúl 71 3.1.17 Ipar Somogy megye 74 3.1.18 Ipar Baranya megye 76 Ipar kistérségek 79 3.1.19 Barcsi kistérség 81 3.1.20 Sellyei kistérség 83 3.1.21 Siklósi kistérség 84 Ipari tevékenység, ipari foglalkoztatás az İs-Dráva Program településein 87 Térségi gazdaság- és vállalkozásfejlesztési intézményrendszer 87 A Dél-dunántúli régió mezıgazdasága 90 Baranya megye, Somogy megye mezıgazdasága 95 Az érintett kistérségek mezıgazdasága 99 Mezıgazdaság az İs-Dráva Program településein 100 4 INFRASTRUKTÚRA 108 Az Ormánság közlekedésföldrajzi adottságainak értékelése 108 A tervezési terület kapcsolata a hazai és nemzetközi közlekedési folyosókhoz 109 A tervezési terület kapcsolatrendszere 112 Elérhetıségi vizsgálatok 116 A kistérségi központok és a megyeszékhelyek elérhetısége 117 Az Ormánság közlekedéshálózatának általános jellemzése 125 4.1.1 Közúti közlekedés 125 Vasúti közlekedés 131 Légi közlekedés 133 Vízi közlekedés 133 Energiaellátás 134 Közmővek 136 4.1.2 Ivóvízellátás 136 Szennyvízkezelés 139 Hulladékgazdálkodás 141 Hír- és távközlés 143 Illeszkedés a kapcsolódó fejlesztési tervekhez 145 4.1.3 A tervezési területet érintı ismert, folyamatban lévı, illetve a 2007-2013 idıszakban tervezett infrastrukturális fejlesztések 149 HR, intézményrendszer 152 4.1.4 Magyarország 152 4.1.5 Egészségügy, oktatás a Dél-dunántúli régióban 152 4.1.6 Barcsi kistérség: egészségügy oktatás 155 4.1.7 Sellyei kistérség: egészségügy oktatás 156 4.1.8 Siklósi kistérség: egészségügy oktatás 157 5 SWOT-ANALÍZIS 160 6 JÖVİKÉP 162 Bevezetés 162 4
A jövıkép alapjainak megfogalmazása 162 A jövıkép sarokelemei 163 A jövıkép megvalósíthatósága, fenntarthatósága: 164 7 CÉLFA 165 8 PRIORITÁSOK 171 I. PRIORITÁS: Gazdaságfejlesztés 171 II. PRIORITÁS: Tájgazdálkodás 182 III. PRIORITÁS: Turizmusfejlesztés 202 IV. PRIORITÁS: A mőszaki infrastruktúra fejlesztésének programterve 220 8.1.1 IV/1. PRIORITÁS: Az egyes közlekedési módok összehangolt, környezettudatos fejlesztése 221 8.1.2 IV/2. PRIORITÁS: A térségi energiaellátáshoz kapcsolódó fejlesztések, különös tekintettel a megújulóenergia-erıforrások alkalmazására 235 8.1.3 IV/3. PRIORITÁS: A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása _241 8.1.4 IV/4. PRIORITÁS: A térségi telekommunikációs és informatikai rendszer fejlesztése 261 V. PRIORITÁS: Szervezet- és intézményfejlesztés 266 9 ÜTEMEZÉS 272 10 ÖSSZEGZÉS 275 11 IRODALOMJEGYZÉK 278 12 MELLÉKLETEK 280 I. SZ. MELLÉKLET: Táblázatok és grafikonok 280 2. SZ. MELLÉKLET: Energianövény-termelés és helyi feldolgozás tanulmány, különös tekintettel az energetikai faültetvények jelenlegi helyzetére és termeszthetıségére 304 3. SZ. MELLÉKLET: Az İs-Dráva Program erdıtársulásainak természetközeli kezelése 332 5
BEVEZETÉS A program címe: İs-Dráva Program Elızmények: 2005-ben a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával megvalósíthatósági tanulmány készült az Aquaprofit Zrt. gondozásában Az Ormánság komplex rehabilitációja és térségfejlesztése témában. 2006-ban a sellyei székhelyő Ormánságfejlesztı Társulat Egyesület elnyerte az Interreg III/A (közösségi kezdeményezés Szlovénia/Magyarország/Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 SL-HU-CR/05/4012-106/2004/01/HU-103 számon nyilvántartott) pályázatát, İs- Dráva Project, környezetbarát tájgazdálkodás feltételeinek megteremtése az Alsó-Dráva völgyében címmel. A pályázat horvát partnere a Viroviticko-podravska Zupanija (Verıce drávamenti Zsupánság volt. A pályázatban foglaltaknak megfelelıen közbeszerzési eljárás keretében (közbeszerzés azonosítószáma: KÉ-5563/2006 és TED 2006/868-069016) az Aquaprofit Zrt. KÖVIZIG konzorcium elnyerte a munkák elvégzésére szóló megbízást. A megbízás tartalma: komplex területfejlesztési program kidolgozása, melynek alapja egy vízkormányzási rendszer. Ennek elemei: - Területfejlesztési program, mely a térség adottságainak, lehetıségeinek elemzésébıl egy fenntartható jövıkép felvázolása után intézkedéseket fogalmaz meg. - Tájgazdálkodási program, mely a táj átalakításával teremt lehetıséget hagyományos természet közeli gazdálkodási módok kialakítására. - Vízkormányzási rendszer elvi engedélyes terve, mely vízpótlás lehetıvé teszi 5000 ha terület öntözését, közel 700 ha tófelület kialakítását. - A Drávakeresztúri II. mellékág rehabilitációjának elvi engedélyes terve, a programban érintett holt- és mellékágak állapotértékelése. - Kommunikációs tevékenység: az érintettek tájékoztatása a határ mindkét oldalán, kiadványok, plakát, ismertetı, honlap készítése, konferencia szervezése, önálló arculat kialakítása a program számára. - Képzési program lebonyolítása. A munka során történt jelentısebb események: - 2006. április 14.: közbeszerzési dokumentációk átvétele. - 2006. május 29.: közbeszerzés eredményhirdetése. - 2006. június 1.: elıadás tartása az MTA II Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencián. - 2006. június 7.: szerzıdéskötés a kedvezményezettel. - 2006. június 16.: az MTA PAB Biológiai szakbizottsága megtárgyalja a programot. - 2006. július 3.: szakemberekbıl munkacsoport felállítása. Összesen 10 munkacsoportülésre került sor a munka során. - 2006. július 12.: terepbejárás, a tervezett vízgazdálkodási létesítmények helyeinek megtekintése. - 2006. augusztus 3.: a drávakeresztúri II. mellékág bejárása. 6
- 2006. szeptember 15.: erdészeti bejárás. - 2006. szeptember 25.: a nagykörői tájgazdálkodási rendszer megtekintése. - 2006. szeptember 28.: a Magyar Hidrológiai Társaság ülése. Napirend: İs-Dráva. - 2006. október 19.-20.: szakmai út, a drávai vízi erımővek és egy osztrák példa megtekintése folyórehabilitáció témakörében. - 2006. november 23.: Baranya Megyei MTESZ-elıadás a vízkormányzási rendszerrıl. - 2007. március 29.: sellyei kistérségi társulás projektmegbeszélés, elıadás az İs-Dráva programról. - 2007. április 24-25.: három képzési program (turizmus, gyümölcsészet, háztáji gazdálkodás témakörben) Sellyén helyi polgármestereknek, vállalkozóknak. - 2007. április 26.: elıadás az FVM-ben Ficsor Ádám államtitkár úrnak az İs-Dráva programról. - 2007. június 3-10.: második szakmai út, olaszországi és spanyol tapasztalatok megismerése vizes területek és folyószabályozás témakörében. - 2007. június 28.: területfejlesztési roadshow, fejlesztési lehetıségek bemutatása helyi szereplıknek. - 2007. július 12.: İs-Dráva konferencia. - 2007. július 31.: a projekt zárása. 7
1 MÓDSZERTAN Az İs-Dráva Program egy területfejlesztési program, amely egy komplex társadalmigazdasági elemzést követıen javaslatokat tesz a tervezési terület gazdasági és társadalmi fellendítése érdekében. A program elkészítése során egy átfogó helyzetelemzést végeztünk az érintett településeken. A helyzetelemzést adatgyőjtéssel kezdtük, amely során a statisztikai adatok összegyőjtésével és feldolgozásával vontuk le a következtetéseket. Folyamatosan figyelemmel kísértük az országos, régiós, megyei, kistérségi és települési fejlesztési elképzeléseket, áttanulmányoztuk az ezen elképzeléseket összefogó dokumentumokat, különös tekintettel a 2007-2013-as fejlesztési periódusra, amely idıintervallumon belül kerülnek meghatározásra az európai uniós pályázati források. Mindezeknek megfelelıen a fejlesztési javaslatok összhangban vannak a Dél-dunántúli Regionális Operatív Program nyújtotta lehetıségekkel is. A munkánk során felkerestük az érintett települések vezetıit, vállalkozóit, szakembereit, és megkérdeztük ıket a településre vonatkozó fejlesztési elképzeléseikrıl, amelyeket szintén figyelembe vettünk a program elkészítése során. Mindezek alapján elkészült a helyzetelemzés, amelyet egy SWOT-analízis foglal össze, tartalmazva a térség erısségeit és gyengeségeit, feltárva a lehetıségeket és a veszélyeket ebben a vonatkozásban. Elkészítettük a tervezési terület jövıképét, amely rövid és közép távon megfogalmazza a térség lehetıségeit a területfejlesztés keretein belül, a megvalósításra javasolt vízkormányzási rendszerre alapozva. Mindezek alapján egy célfát készítettünk el, amely táblázatos formában mutatja be mindazon prioritásokat, valamint a prioritásokon belül az intézkedéseket, amelyek tematikusan foglalják össze a fejlesztési lehetıségeket. Az intézkedések egyenként kerültek kidolgozásra, bemutatva az adott javaslat célját, indoklását, annak tartalmát, a megvalósítás helyét, a közremőködı szervezeteket, az intézkedés kedvezményezettjeit, valamint az egyes indikátorokat, amelyek a megvalósítás mérhetıségét segítik. A fejlesztési javaslatokat ütemezzük az eddig ismerté vált források és elıkészítı anyagok ismeretében. Az elkészült fejlesztési anyagokat három mőhelymegbeszélés során egyeztettük a térség polgármestereivel, vállalkozóival, fejlesztési szakembereivel. Javaslataikat beépítettük a végleges anyagokba. 8
2 HELYZETELEMZÉS Demográfiai viszonyok Az érintett települések demográfiai viszonyai az országos átlagnál kedvezıtlenebbül alakulnak. Fokozottabban jelentkezik a csökkenı népességszám, mely a természetes fogyással magyarázható, továbbá az elöregedés elırehaladottságával is számolni kell. Az élve születések száma tartósan visszaesett, és mindemellett a halálozás magasabb szinten állandósult. A településeket ezek által alacsony népességszám jellemzi. Ezek a kedvezıtlen tendenciák az elkövetkezendı években állandósulni látszanak, melyek következményei súlyosan érintik az ott élıket, rontva eddigi szerény életminıségükön. 2.1.1 A népesség száma (2000-2005) 1. táblázat: A települések népességszáma 2000-2005 között 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Népességszászászászászám Népesség- Népesség- Népességszám Népesség- Népesség- Település Siklósi kistérség 1730 1832 1814 1821 2742 2684 Cún 252 263 258 260 246 235 Drávacsehi 220 259 251 248 247 236 Drávapalkonya 296 282 277 282 282 288 Kémes 493 535 545 549 547 526 Szaporca 261 269 267 261 242 241 Tésenfa 208 224 216 221 216 210 Sellyei kistérség 11037 11330 11136 11026 10405 10190 Adorjás 189 187 188 187 195 192 Baranyahídvég 219 236 234 227 234 232 Bogdása 337 346 339 337 326 318 Csányoszró 718 729 718 706 727 718 Drávafok 488 532 541 537 557 553 Drávaiványi 218 251 246 222 217 215 Drávakeresztúr 156 172 163 164 159 152 Drávasztára 482 461 442 424 424 435 Felsıszentmárton 1113 1082 1094 1 072 1031 1027 Hirics 242 263 267 260 261 251 Kákics 215 224 225 223 226 206 Kemse 72 70 72 72 69 67 Kisszentmárton 312 305 307 301 305 305 Lúzsok 237 249 266 259 254 256 Markóc 67 63 57 62 60 59 Nagycsány 156 169 164 168 162 159 Piskó 294 277 296 271 267 264 Sámod 209 230 226 221 228 219 Sellye 3093 3248 3096 3 092 3067 2970 Sósvertike 207 225 218 229 219 206 Vajszló 1894 1926 1879 1 894 1904 1870 Vejti 210 202 202 199 178 176 Zaláta 317 306 318 313 297 288 9
2000 2001 2002 2003 2004 2005 Népességszászászászászám Népesség- Népesség- Népességszám Népesség- Népesség- Település Barcsi kistérség 2248 2114 2149 2283 2075 2032 Drávagárdony 160 159 164 313 160 146 Drávatamási 416 375 370 369 360 393 Kastélyosdombó 327 333 334 332 327 286 Lakócsa 625 565 624 622 619 612 Potony 312 290 276 275 252 250 Szentborbás 130 138 134 138 136 136 Tótújfalu 278 254 247 234 221 209 Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005 A Sellyei kistérség a legmagasabb népességszámmal rendelkezı kistérség a tervezési területen vizsgáltak közül. A Barcsi és a Siklósi kistérségben, a tervezési terület érintett településein az ezredfordulón 2.248 fı, illetve 1.730 fı élt, amely létszám az ezt követı öt évben kisebb mértékben csökkent. A vizsgált idıszakban a legalacsonyabb népességő település Markóc, míg a legnépesebb Sellye. A nagyobb lélekszámú települések közé sorolhatjuk még Vajszlót és Felsıszentmártont is. A 2001-es évben a Siklósi kistérségben 1.832 fı, a Barcsi kistérségben 2.114 fı, a Sellyei kistérségben pedig 11.330 fı lakott. A legkisebb lélekszámú települések között szerepelt Markóc (63 fı) és Kemse (70 fı), míg a leginkább lakott települések közé Sellye (3.248 fı), Vajszló (1.926 fı) és Felsıszentmárton (1.082 fı) tartozott. A következı évben az átlagos népesség 436 fı volt, a Barcsi kistérség településeit kivéve ez az elızı évhez képest (428 fı) kis mértékő javulás volt tapasztalható. 2002-ben a népesség száma kistérségi bontásban a következıképpen alakult: a Siklósi kistérségben 1.814 fı, a Sellyei kistérségben 11.136 fı és a Barcsi kistérségben pedig 2.149 fı élt, a Barcsi kistérséget kivéve csekély mértékben növekedett a lélekszám. Az átlagos népességszám egy településre vetítve 431 fı, ami az elızı évhez képest csökkenést jelent. A legkevesebb népességő település Markóc (57 fı) és Kemse (72 fı), míg a legnépesebb továbbra is Sellye (3.096 fı), Vajszló (1.879 fı) és Felsıszentmárton (1.094 fı). A következı évben (2003) további csökkenést figyelhetünk meg, a Sellyei kistérségben 11.026 fı, a Siklósi kistérségben 1.821 lakos, a Barcsi kistérségben pedig 2.283 fı élt. A legkisebb lélekszámú település továbbra is Markóc volt 62 fıs lakossággal, míg a legnépesebb település Sellye 3.092 fıvel. Átlagosan egy kistelepülés 431 lélekszámú. A legnagyobb települések közé sorolható Sellye (3.092), Vajszló (1.894) és Felsıszentmárton (1.072). 2004-ben az egyes kistérségekben az alábbiak szerint alakult a népesség: a Barcsi kistérségben 2.075, a Siklósi kistérségben 2.742, míg a Sellyei kistérségben 10.405 fı volt, ami további csökkenést mutat. A legkevesebb népességgel rendelkezı település ismételten Markóc volt, 60 fıs lakossággal, míg a legnépesebb Sellye 3.067 fıvel. Átlagosan egy kistelepülés 422 fıs lélekszámú volt ebben az évben. 2005-ben a kistérségek lélekszáma folyamatos csökkenést mutat: a Barcsi kistérségben 2.032 fı, a Siklósi kistérségben 2.684 fı, míg a Sellyei kistérségben 10.190 fı élt. A települések népességszáma 59 fı és 2.970 fı között változik, átlagosan egy-egy település mindössze 414 10
fıs lélekszámú. Továbbra is a legkevesebb népességő falu Markóc (59 fı), míg a legnépesebb Sellye (2.970 fı). A nagyobb települések közé sorolhatjuk még Vajszlót (1.870 fı) és Felsıszentmártont is (1.027 fı). 1. ábra: A projektben érintett települések lakossága 2000-2005 15800 15600 15699 15521 15544 15400 15423 15200 15222 15000 14800 14906 14600 14400 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005 Az érintett településeken a lakosok száma 2000-ben 15.423 fı, 2001-ben a kismértékő növekedésnek köszönhetıen összesen 15.699 fı lakott, 2002-ben pedig már csökkenést tapasztalhatunk (15.521 fı), majd egy enyhe növekedés után ismét folyamatos csökkenés figyelhetı meg a lakosság számának változásában. Az érintett településeknek összesen 15.544 lakosa volt 2003-ban, 2004-ben 15.222 fı, 2005-ben pedig 14.906 fı, amely szintén a csökkenı tendenciát támasztja alá. A települések népességének fokozatos csökkenése alól kivételt képez a 2001-es és a 2003-as év, amely idıszakokban enyhe növekedés figyelhetı meg. Ez elsısorban a nagyobb településeket érintette. Komoly problémát jelenthet a népesség évi 2%-os csökkenése, ami az országos évenkénti fogyás (0,03%) többszöröse. A települések népesedési tendenciái az országos átlagnál kedvezıtlenebbül alakulnak. Fokozatosan jelenik meg a csökkenı népességszám, melynek elsıdleges oka a természetes fogyás, az élve születések alacsony száma, az ennél magasabb halálozási arány, valamint a gyors elöregedés. A népességszámot befolyásoló tényezık közül a természetes fogyás a leginkább meghatározó a térségben. Az átlagos népesség a településeken a vizsgált idıszakban szintén azt mutatja, hogy a települések népessége fogyásnak indult. Egy-egy település lélekszáma 414 és 436 között alakult, ilyen kis lélekszám esetén már néhány fınyi változás is drasztikus lehet. 11
2. ábra: A lakóépesség kistérségenként 2000-2005 12000 10000 10516 10795 10603 10504 10405 10190 Siklósi kistérség népessége 8000 6000 Sellyei kistérség népessége 4000 2000 2659 2790 2769 2757 2742 2684 2248 2114 2149 2283 2075 2032 Barcsi kistérség népessége 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005 A projektben érintett települések többsége a Sellyei kistérségben található, mely magyarázható azzal, hogy a legnépesebb települések a térségben találhatóak. A többi kistérség, a Barcsi és a Siklósi népességszáma évrıl évre lassú csökkenést mutat. 12
2.1.2 A népesség kor és nem szerinti összetétele (2001) 2.1.2.1 Kor szerinti összetétel 2. táblázat: Települések kor szerinti megoszlása Település Népesség 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-X Adorjás 183 18 19 12 9 15 16 10 19 14 14 7 2 9 6 10 3 - - Baranyahídvég 234 13 16 18 21 18 14 15 23 19 19 9 9 10 12 10 7 1 - Bogdása 352 15 31 27 28 23 22 24 26 28 24 22 19 12 12 17 16 4 2 Cún 258 29 21 9 18 19 27 12 18 18 25 14 14 7 12 8 5 2 - Csányoszró 722 42 59 40 35 30 60 45 62 48 53 39 49 50 40 40 20 7 3 Drávacsehi 250 17 23 14 13 20 21 16 22 19 7 8 16 26 10 7 7 2 2 Drávafok 512 24 25 38 44 32 27 22 31 59 54 39 25 22 25 21 16 7 1 Drávagárdony 165 14 13 15 7 9 9 16 10 8 15 10 5 12 6 3 8 4 1 Drávaiványi 242 20 24 13 15 15 16 18 16 15 17 13 11 13 10 11 12 3 - Drávakeresztúr 161 7 6 9 11 12 7 12 9 9 11 9 15 8 15 13 5 3 - Drávapalkonya 277 23 15 15 21 24 18 14 20 23 22 13 12 12 14 18 9 3 1 Drávasztára 477 14 21 27 16 27 27 33 31 30 37 39 32 45 43 28 16 9 2 Drávatamási 399 17 20 11 21 31 36 40 33 27 30 27 31 26 17 12 10 5 5 Felsıszentmárton 1050 33 57 59 15 34 52 81 69 80 75 79 89 80 88 72 55 19 13 Hirics 235 31 17 14 9 16 22 12 16 18 21 12 7 10 8 14 7-1 Kákics 233 15 9 9 15 19 21 14 16 20 20 17 16 18 8 4 4 4 4 Kastélyosdombó 320 14 13 17 12 41 39 31 18 23 24 16 15 18 17 8 9 2 3 Kémes 546 22 21 24 32 35 54 27 31 50 52 50 34 25 21 28 26 9 5 Kemse 66 2 2 3 5 5 7 8 4 7 4 5 6 5 1 1 1 - - Kisszentmárton 301 28 31 20 26 27 25 21 21 21 18 20 8 15 7 7 5-1 Lakócsa 580 46 36 25 31 47 41 36 28 44 51 44 25 35 31 29 14 11 6 Lúzsok 220 16 24 22 22 18 16 24 13 19 13 8 7 4 3 6 3 2 - Markóc 68 5 2 2 4 5 4 3 3 8 5 2 5 5 6 2 1 5 1 Nagycsány 167 12 13 12 18 14 7 9 17 13 13 3 8 6 11 4 4 2 1 13
Település Népesség 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-X Piskó 284 27 24 28 24 34 19 16 26 25 23 10 7 7 4 4 2 3 1 Potony 289 20 14 18 13 13 16 14 18 21 26 21 21 25 12 17 12 7 1 Sámod 226 8 9 20 15 16 11 15 22 19 23 15 11 9 11 8 5 8 1 Sellye 3213 144 165 207 301 188 230 205 189 272 288 235 189 153 150 135 92 35 35 Sósvertike 219 13 22 29 15 12 13 18 23 11 12 15 7 12 2 7 6 2 - Szaporca 267 18 20 9 15 19 17 12 18 30 16 13 16 19 16 13 8 5 3 Szentborbás 135 5 5 8 5 8 5 10 7 10 9 11 8 12 8 13 9 1 1 Tésenfa 221 16 15 14 11 10 17 14 12 17 14 12 10 17 18 10 4 4 6 Tótújfalu 265 12 19 11 14 11 17 14 15 14 14 13 13 23 30 15 17 8 5 Vajszló 1944 100 123 121 102 132 149 133 121 177 158 141 106 102 105 79 59 20 16 Vejti 209 13 16 10 15 10 18 18 14 10 25 15 9 8 10 10 6 1 1 Zaláta 306 14 12 14 15 19 27 21 15 33 21 28 16 23 19 11 9 6 3 Összesen 15596 867 962 944 993 1008 1127 1033 1036 1259 1253 1034 873 883 808 695 492 204 125 Százalékos megoszlás 100 % 5,5 6,2 6 6,3 6,4 7,2 6,6 6,6 8,07 8 6,6 5,5 5,6 5,1 4,4 3,1 1,3 0,8 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 14
A lakosság kor szerinti megoszlásánál megfigyelhetjük, hogy a 40 és 50 év közötti lakosság részaránya a legmagasabb. Ezen kívül még a 25-29, az 50-54 és a 30-34 közötti korosztály részaránya jelentıs. Ebbıl is láthatjuk, hogy az érintett települések esetén öregedı népességrıl beszélünk. Magyarországon általános tendencia a népesség számának csökkenése, ennek megfelelıen változik a korösszetétel is a térségben. 3. ábra: Az érintett települések korosztály szerinti megoszlása 85-X 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 125 204 492 695 808 883 873 867 944 962 1008 993 1034 1036 1033 1127 1253 1259 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 2.1.2.2 Nem szerinti összetétel A nıi lakosság körében a 45-49 év közöttiek aránya a legmagasabb (622 fı), ezt követi a 40-44 év közötti nık száma 587 fıvel. Említésre méltó még a 25-29 éves korosztály (541 fı) is. A számok egyértelmően alátámasztják azt az országos tendenciát, miszerint a népesség fokozatosan elöregedik. Sajnos a gyermekek száma csekélynek mondható, a 0 és 4 év közöttiek száma 414 fı, és az 5-9 éves gyermekek száma is folyamatosan csökken. A 2001- es népszámláláskor 499 ilyen korú gyermek élt az érintett településeken. 15
4. ábra: A nık kor szerinti megoszlása a településeken 12% 9% 3% 12% 11% 0-9 10-19 20-29 30-39 40-49 12% 13% 50-59 60-69 15% 13% 70-79 80- Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A nık közül a legtöbben (15%) a 40-49 éves korosztályba tartoznak, jelentıs még a 30-39 éves és a 20-29 éves korosztály jelenléte az érintett településeken. A nıi lakosság közel fele e korosztályok valamelyikéhez tartozik. A fiatalabb korosztályban a 0 és 9 év közötti gyermekek (9%) száma mondható magasabb arányúnak, összességében a fiatalok aránya csekély. A lakosság számában a legkisebb részaránnyal a 85 évesek és az annál idısebbek rendelkeznek. 5. ábra: A férfiak kor szerinti megoszlása a településeken 12% 10% 6% 1% 12% 14% 0-9 10-19 20-29 30-39 40-49 50-59 16% 14% 15% 60-69 70-79 80- Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A férfiak kor szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult. A lakosság 16%-a a 40-49 év közötti korosztályhoz tartozik, majd pedig 15%-kal a 20-29 év közöttiek következnek, a 30-16
39 éves és a 10-19 éves korosztály már csak 14%-os részaránnyal rendelkezik. Ezek a korosztályok adják a lakosság számának legnagyobb részét. A legkisebb részaránya a férfiak körében is a 80 év fölötti lakosságnak van. 6. ábra: A nık kor szerinti megoszlása 87 85-X 144 80-84 322 75-79 413 70-74 472 65-69 473 60-64 450 55-59 517 50-54 622 45-49 587 40-44 495 35-39 508 30-34 541 25-29 473 20-24 416 15-19 450 10-14 499 5-9 414 0-4 700 600 500 400 300 200 100 0 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 7. ábra: A férfiak kor szerinti megoszlása 85-X 38 80-84 60 75-79 169 70-74 282 65-69 336 60-64 410 55-59 423 50-54 517 45-49 631 40-44 672 35-39 541 30-34 525 25-29 586 20-24 535 15-19 577 10-14 494 5-9 463 0-4 453 0 100 200 300 400 500 600 700 800 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 17
Az érintett települések korfájánál megfigyelhetjük a nemek és a korosztályok közötti eltéréseket. Feltőnı, hogy a férfiak száma 50 éves korig magasabb, mint a nık esetében. Ellenben 50 év után a nıi lakosság száma a jelentısebb. Az átlagéletkor évrıl évre növekszik, a nık várható élettartama és az átlagéletkora jóval magasabb, mint a férfiak esetében. A férfiak esetében a 40-44, míg a nık esetében a 45-49 év közöttiek aránya a legmagasabb, ami egyértelmően mutatja a települések öregedési tendenciáját. A legkevesebb részarányú a 80 éves vagy annál idısebb korosztály. Ahhoz, hogy a települések közötti demográfiai különbségeket szemléltessük, elkészítettük négy eltérı társadalmi-gazdasági jellemzıkkel rendelkezı település korfáját. Vajszló 8. ábra: Vajszló korfája nık és férfiak kor szerinti megoszlása 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Ennek a településnek a korfája hasonlít leginkább az érintett települések összesített korfájához. Megállapíthatjuk, hogy öregedı népesség jellemzi. A 40-44 éves korosztály van jelen túlnyomó többségben a településen, ezenkívül a 45-49 és az 50-54 éves korosztály képviselteti még magát jelentısebb arányban. A gyermekek száma meglehetısen alacsony, a 25-29 évesek száma azonban kissé magasabb arányú, mely kedvezıbbé teszi az összképet. Sellye 9. ábra: Sellye korfája nık és férfiak kor szerinti megoszlása 85-80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 85-80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 220 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 18
A településen lényeges eltéréseket figyelhetünk meg a nık és a férfiak korfája között. A 15-19 évesek között a férfiak aránya kiugróan magas a nık arányához képest. Ennél a településnél szintén megfigyelhetı a lakosság öregedı tendenciája. Megállapíthatjuk, hogy Sellyén legnagyobb számban a 40-55 éves korosztály él. Kemse 10. ábra: Kemse korfája nık és férfiak kor szerinti megoszlása 85-80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Kemse népessége évrıl évre csökken, sokan vándorolnak el, alacsony a születések száma is, melyek következményeként kevesen lakják. A korfából láthatjuk, hogy több korosztály már meg sem található a településen. A férfiak körében a 40-50 és a 30-34 éves korosztály él legmagasabb számban, míg a nıknél a 25-35 és az 50-54 évesek. A grafikon egy elnéptelenedı település korfáját mutatja. Piskó 11. ábra: Piskó korfája nık és férfiak kor szerinti megoszlása 80-84 70-74 60-64 50-54 40-44 30-34 20-24 10-14 0-4 20 15 10 5 0 0 5 10 15 20 25 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Megvizsgáltunk egy olyan települést is, amelyet magas arányban laknak kisebbségek. Ez esetben a korfa a népességrobbanás tendenciáját tükrözi. Magas az élve születések, illetve a fiatalkorúak száma. A legmagasabb arányt a férfiak esetében a 10-14, a 20-24 és a 45-49 éves korosztály képviseli. Nık esetében a 20-24, a 35-35 és a 0-4 évesek jelentik a legnagyobb népességszámot. 19
2.1.3 Élve születések, halálozások száma, vándorlási különbözet A népességszámot befolyásoló tényezık közül a természetes fogyás a leginkább meghatározó. 2000-ben például 76 fıvel csökkent a lakosság száma. Az élve születések száma a vizsgált kistérségekben jóval alacsonyabb, mint a halálozási ráta, pontosan 39%-kal magasabb, mint az élve születéseké. A belföldi vándorlási különbözet pozitív, amely elsısorban a Siklósi és a Sellyei kistérségben történt változásoknak köszönhetı. Az elvándorlás is nagy szerepet játszik a települések népességszámának csökkenésében. A migráció már az ezredfordulón is negatív mérleggel zárt, ami csak súlyosbítja a népveszteséget. A térségbıl való elvándorlás összefügg azzal, hogy a települések infrastrukturális ellátottsága nem megfelelı és túlságosan magas a munkanélküliségi ráta. A halálozási arányt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy meglehetısen magas; lényegesen magasabb, mint az élve születéseké. Ebben az évben már 47%-kal magasabb a halálozások száma az élve születésekhez képest, azaz 8%-kal nıtt az elızı évhez képest. A természetes fogyás 2001-ben 60 volt, kevesebb, mint 2000-ben, ehhez járul hozzá a belföldi vándorlási különbözet negatív mérlege, amely az elızı évhez képest (+32) jelentıs csökkenést mutat. A következı években folytatódik az elızı évek tendenciája: a halálozási arány lényegesen magasabb, mint az élve születések száma, ebben az évben már 40%-kal magasabb. A természetes fogyás 68 fı, ezt súlyosbítja még a belföldi vándorlás, amely mutató szintén évrıl évre romlik, sajnos egyre többen hagyják el lakóhelyüket. Lakócsa helyzete kedvezıen alakult 2002-ben, hiszen 65 fı telepedett meg. Más települések esetében sajnos nem ilyen kedvezı a kép, például ez évben csak Sellyérıl 126 fı költözött el. Az élve születések száma fokozatosan csökken, egyre kevesebb gyermek születik a településeken. Ennek következtében a természetes fogyás is jelentısebb. A belföldi elvándorlás 2003-ban 34 fı volt. 2004-ben az elızı idıszakhoz képest nıtt a születések száma és csökkent a halálozás, így a természetes fogyás már kevesebb, mint 2003-ban. A belföldi vándorlási különbözet azonban tovább nıtt, ebben az évben 114 fı hagyta el ezen településeket. Az élve születések száma tovább csökkent, és emellett emelkedett a halálozások száma, ebbıl adódóan a természetes fogyás is tovább növekedett az ezt követı évben. A drasztikus csökkenést súlyosbítja a belföldi elvándorlás is, ami az elızı idıszakhoz viszonyítva riasztóan megnıtt. 20
12. ábra: Élve születések, halálozás, természetes szaporodás és vándorlási különbözet 2000-2005 300 250 200 150 100 50 0-502000 2001 2002 2003 2004 2005-100 -150-200 -250 Belföldi vándorlási különbözet Temrészetes szaporodás Halálozás Élve születés Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Az élve születések száma a kistérségekben alacsonyabb, mint a halálozási ráta. A halálozások száma meghaladja a fokozatosan csökkenı élve születések számát, ezzel is növelve a természetes fogyást. A migráció évrıl évre fokozatosan negatív tendenciát mutat, 2005-re már mindhárom kistérségben állandó tendenciává vált. A településekrıl történı elvándorlás összefügghet azzal, hogy alacsonyabb szintő az ellátottság és az infrastruktúra, a munkanélküliség pedig magasabb, mint a nagyobb városokban. Ezek az okok erısen késztetik a lakosságot lakóhelyük elhagyására. Az elvándorlás azokon a településeken számottevıbb, ahol az idısebb lakosság aránya magasabb. 2.1.4 Kisebbségek megoszlása 3. táblázat: A települések kisebbségeinek megoszlása (2001) Népesség Település összesen cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén Siklósi kistérség 1832 115 4 6 15 2 1 0 0 Cún 263 32 1 1 Drávacsehi 259 26 1 Drávapalkonya 282 33 3 1 Kémes 535 4 3 Szaporca 269 13 1 Tésenfa 224 7 Sellyei kistérség 11330 489 1631 56 15 5 6 2 5 Adorjás 187 37 2 Baranyahídvég 236 7 Bogdása 346 23 1 Csányoszró 729 20 6 1 3 1 1 Drávafok 532 20 48 15 1 3 1 Drávaiványi 251 5 6 21
Népesség Település összesen cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén Drávakeresztúr 172 10 111 Drávasztára 461 2 308 4 3 Felsıszentmárton 1082 5 842 3 2 Hirics 263 51 1 Kákics 224 24 3 Kemse 70-1 Kisszentmárton 305 77 1 1 Lúzsok 249 5 1 3 Markóc 63 10 5 Nagycsány 169 9 Piskó 277 112 3 1 Sámod 230 37 Sellye 3248 45 272 23 7 2 1 Sósvertike 225 4 7 Vajszló 1926 27 16 6 1 1 1 Vejti 202 2 1 2 Zaláta 306 1 Barcsi kistérség 2114 213 531 7 3 1 2 0 0 Drávagárdony 159 13 1 Drávatamási 375 2 4 1 Kastélyosdombó 333 19 6 1 Lakócsa 565 130 176 4 1 2 Potony 290 24 115 Szentborbás 138 25 83 Tótújfalu 254 147 1 2 Összesen 15699 861 2166 69 32 8 9 2 5 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A legnagyobb részaránnyal a horvát és a cigány kisebbség képviselteti magát a településeken, ezt követi a román és a német kisebbség. A horvát kisebbség jelenlétéhez a határ közelsége is hozzájárul. A többi kisebbség részaránya azonban csekélynek mondható. 22
13. ábra: A kisebbségek megoszlása kistérségenként 1800 1600 1400 1200 1000 Az érintett települések kisebbségei kistérségenként 1631 Siklósi kistérség Sellyei kistérség Barcsi 800 600 489 531 400 200 0 213 115 56 4 6 7 15 15 3 2 5 1 1 6 2 0 2 0 0 5 0 0 9 2 0 1 0 0 3 0 cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén lengyel ruszin görög Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Ebben a bontásban jól látható a különbség a kistérségek között. A horvát kisebbség elsısorban a Siklósi kistérségben található meg, míg a cigány kisebbség mindhárom térségben jelentıs számban képviselteti magát. Német ajkúak elsısorban a Sellyei kistérségben települtek le. 14. ábra: A kisebbségek százalékos megoszlása az érintett településeken 69% 2% 1% 28% cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén lengyel ruszin görög Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Összességében a programban érintett településeken a horvát kisebbség dominál, a kisebbségek 69%-a horvát, amely a határ közelségének is betudható. A cigány kisebbség 23
szintén jelentıs mértékben van jelen a térségekben, 28%-a a kisebbségeknek cigány. Kisebb arányban német és román kisebbségek lakják a településeket. 35 30 25 20 32 15. ábra: A Siklósi kistérség projektben érintett településeinek fıbb kisebbségei 33 26 Cigány kisebbség horvát kisebbség német kisebbség román kisebbség 15 13 10 5 0 7 4 3 1 Cún Drávacsehi Drávapalkonya Kémes Szaporca Tésenfa Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A Siklósi kistérséghez és a tervezési területhez tartozó települések döntı többségében cigány kisebbség lakta falvak. 16. ábra: A Sellyei kistérség projektben érintett településeinek fıbb kisebbségei 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 842 308 111 112 77 48 51 23 20 20 5 10 24 1 6 6 2 5 3 0 1 1 5 105 9 3 Bogdása Csányoszró Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávasztára Felsıszentmárton Hirics Kákics Kemse Kisszentmárton Lúzsok Markóc Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Nagycsány Piskó 272 37 45 27 4 7 16 21 1 Sámod Sellye Cigány kisebbség Horvát kisebbség Német kisebbség Román kisebbség Sósvertike Vajszló Vejti Zaláta A Sellyei kistérséget elsısorban horvát kisebbség lakja, néhány településen jelentıs még a cigány kisebbség is. 24
17. ábra: A Barcsi kistérség projektben érintett településeinek fıbb kisebbségei 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 cigány kisebbség Horvát kisebbség Német kisebbség Román kisebbség 13 2 4 6 176 147 130 115 83 24 25 19 Drávagárdony Drávatamási Kastélyosdombó Lakócsa Potony Szentborbás Tótújfalu Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A Barcsi kistérségben elsısorban horvát és cigánylakta települések találhatóak. Számuk jelentısnek mondható. 2.1.4.1 Megyei, régiós és országos összehasonlítás 2.1.4.1.1 Az érintett megyék vizsgálata 4. táblázat: Baranya és Somogy megye kisebbségeinek vizsgálata Település Hazai kisebbséghez tartozó együtt magyar cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén lengyel ruszin görög Somogy megye 14893 317957 10360 1504 2112 191 104 160 38 72 124 41 82 Baranya megye 42797 375611 10623 7294 22720 341 703 218 86 123 237 47 220 Összesen 57690 693568 20983 8798 24832 532 807 378 124 161 361 88 302 Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005 25
18. ábra: Baranya és Somogy megye kisebbségeinek százalékos megoszlása 1% 1% 43% 1% 1% 1% cigány horvát 37% német román szerb ukrán lengyel 15% görög Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A két érintett megyében, Baranya és Somogy megyében a legnagyobb arányban a német kisebbség van jelen, míg az érintett települések esetében a horvát és a cigány kisebbség jelenléte a döntı, valamint még a német kisebbség. Ebbıl is látható, hogy a két megyében a cigány kisebbség a projektben érintett településeken koncentrálódik. A másik jelentısebb kisebbség a megyékben a horvát kisebbség, de a programban érintett településeket ennél is magasabb arányban lakják. 2.1.4.1.2 Régiónként százalékos megoszlásban 5. táblázat: A kisebbségek régiós megoszlása százalékban %-os megoszlásban cigány horvát német Román szerb ukrán bolgár szlovén lengyel ruszin görög Magyarország összesen 60,51 4,97 19,82 2,55 1,22 1,61 0,43 0,97 0,94 0,35 0,8 Közép- Magyarország 40,27 1,91 29,76 3,02 3,22 3,47 1,66 0,94 2,64 0,93 2,91 Közép- Dunántúl 34,15 0,7 43,38 2,21 0,5 2,15 0,26 0,56 1,45 0,4 1,56 Nyugat- Dunántúl 34,05 35,18 16,49 1,17 0,33 1,49 0,15 9,14 0,85 0,21 0,21 Dél-Dunántúl 43,79 10,41 41,97 0,73 0,92 0,67 0,14 0,22 0,45 0,1 0,18 Észak- Magyarország 90,56 0,04 2,88 0,46 0,04 0,62 0,1 0,14 0,38 0,27 0,21 Észak-Alföld 92,6 0,16 2,43 1,74 0,08 1,61 0,12 0,17 0,33 0,16 0,12 Dél-Alföld 40,65 5,44 17,6 11,29 3,53 1,74 0,26 0,65 0,65 0,23 0,24 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 26
19. ábra: A Dél-dunántúli régió kisebbségeinek százalékos megoszlása 1% 1% 43% 1% 11% 43% cigány horvát német román szerb ukrán Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 20. ábra: Magyarország kisebbségeinek százalékos megoszlása 2% 21% 5% 3% 1% 6% 62% cigány horvát német román szerb ukrán szlovák Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A Dél-dunántúli régióban a kisebbségek megoszlása a következıképpen alakult: A német és a cigány kisebbség van jelen döntıen a régióban, egyenlı arányban megosztva. A kistérségekben a cigány és a horvát, a megyékben pedig szintén a cigány és a német kisebbség van döntıen jelen. A többi kisebbség jelentısége arányaiban csekélynek mondható. Érdekességként megemlíthetı, hogy a településeken elsısorban a cigány kisebbség mellett nem a német, hanem a horvát kisebbség nagyobb arányú jelenléte figyelhetı meg. Összevetve az országos megoszlással észrevehetı, hogy a cigány kisebbség jelenléte a döntı 62%-kal hazánkban, míg a Dél-dunántúli régióban és a kistérségekben jelenlévı német és horvát kisebbség aránya az országos összehasonlításban már jóval kevesebb. Az érintett települések demográfiai viszonyai az országos átlagnál kedvezıtlenebbül alakulnak. Fokozottabban jelentkezik a csökkenı népességszám, mely a természetes fogyással magyarázható, továbbá az elöregedés elırehaladottságával is számolni kell, az élve születések száma tartósan visszaesett, és mindemellett a halálozás magasabb szinten állandósult. 27
Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.1.5 Munkanélküliek száma 6. táblázat: Munkanélküliek számának megoszlása nemek szerint Férfiak száma a településen Ebbıl: munkanélküli férfiak száma Nık száma a településen Ebbıl: munkanélküli nık száma Település Siklósi kistérség 896 90 923 36 Cún 135 9 123 3 Drávacsehi 130 11 120 6 Drávapalkonya 138 31 139 14 Kémes 262 2 284 1 Szaporca 128 22 139 6 Tésenfa 103 15 118 6 Barcsi kistérség 1063 77 1090 36 Drávagárdony 76 8 89 8 Drávatamási 213 5 186 3 Kastélyosdombó 161 5 159 1 Lakócsa 282 33 298 17 Potony 138 11 151 1 Szentborbás 69 11 66 4 Tótújfalu 124 4 141 2 Sellyei kistérség 5754 626 5870 338 Adorjás 89 17 94 5 Baranyahídvég 123 8 111 5 Bogdása 167 25 185 14 Csányoszró 360 31 362 9 Drávafok 246 27 266 22 Drávaiványi 117 17 125 9 Drávakeresztúr 86 10 75 5 Drávasztára 236 30 241 24 Felsıszentmárton 480 37 570 18 Hirics 124 29 111 11 Kákics 111 19 122 10 Kemse 35 9 31 2 Kisszentmárton 164 14 137 5 Lúzsok 102 21 118 13 Markóc 29 4 39 3 Nagycsány 93 7 74 5 Piskó 156 26 128 11 Sámod 111 15 115 8 Sellye 1627 116 1586 65 Sósvertike 111 29 108 11 28
Férfiak száma a településen Ebbıl: munkanélküli férfiak száma Nık száma a településen Ebbıl: munkanélküli nık száma Település Vajszló 924 81 1020 48 Vejti 103 24 106 17 Zaláta 160 30 146 18 Összesen 7713 793 7883 410 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002. 21. ábra: A munkanélküliek nemek szerinti százalékos megoszlása 34% Férfi Nı 66% Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2005 A gazdasági aktivitás Somogy megyében 2005-ben 50,2% volt, ez az elızı évhez képest csekély mértékő, 0,4%-os növekedést jelent. Baranya megyében az aktivitási arány 51,4%, ez sajnos még mindig az országos átlag alatti (52,3%). A foglalkoztatási arány Baranya megye esetében nıtt, míg Somogy megyében csekély mértékben csökkent. A munkanélküliségi ráta mindkét érintett megyében nıtt az elmúlt években. Elmondható, hogy a munkanélküliek túlnyomó többsége fizikai munkavállaló. Somogy megyében (9,2%) Baranya megyéhez képest (8,4%) magasabb ez az arány. A regisztrált munkanélküliek száma a sellyei kistérségben a legnagyobb, de a másik két érintett kistérségben is viszonylag magas ez az arány. A nagyon alacsony foglalkoztatási szinthez magas munkanélküliség párosul. Az eltartottak száma egyre csökken, mert a születésszám csökken, másrészt egyre nagyobb az olyan idısebbek száma is, akik nem részesülnek nyugdíjellátásban vagy valamilyen más szociális ellátási formában. A foglalkoztatottak száma a Sellyei kistérségben a legalacsonyabb, és csak kisebb mértékben nagyobb ez a szám a Barcsi és a Siklósi kistérségben. A régiót összességében nagyon magas munkanélküliség és meglehetısen alacsony foglalkoztatottság jellemzi. A munkanélküliek számának alakulása szoros összefüggésben van a foglalkoztatottak létszámának alakulásával, utóbbi erıteljes csökkenése a munkanélküliek számának növekedéséhez vezet. A kistérségben 29
a 2007. év februári adatok alapján az aktív keresık száma 5.736 fı, a regisztrált álláskeresık száma 1.701 fı. A tartósan (6 hónapot meghaladó) munkanélküliek aránya 56,4%, mely a térség számára komoly problémát okoz. Ezt súlyosbítja, hogy a munkanélküliség lassan 15 éve tartósan és folyamatosan jelen van az itt élık életében. 2.1.6 Foglalkoztatottak száma A munkanélküliek túlnyomó többsége fizikai munkavállaló. Az elmaradottabb településeken ennek aránya még magasabb. A szellemi foglalkoztatásúak aránya a Sellyei kistérségben a legalacsonyabb. A településeken a foglalkoztatottak közül a legnagyobb csökkenés a 30-39 éves korosztályt érinti, ezt a 15-29 éves közötti korosztály követi. Ennek egyik oka lehet a pályakezdı munkanélküliek számának növekedése az utóbbi években, valamint a képzési idı meghosszabbodása is. Ezt tetézi a felsıfokú intézményben tanulók magas aránya. Egyedüli növekedés a 60 évnél idısebbek tekintetében érzékelhetı, ennek oka a nyugdíjkorhatár kitolódása, valamint a nyugdíjba vonulás után tovább dolgozók számának növekedése. A foglalkoztatottak számának csökkenése elsısorban a férfiakat érintette. Az inaktív keresık száma mindkét nemnél azonos, míg az eltartottak számának fogyása a nıknél jelentısebb. 22. ábra: Foglalkoztatottak száma nem szerint 45% 55% Férfi Nı Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 23. ábra: Foglalkoztatottak száma korcsoport szerint 32% 13% 1% 27% 27% 15-29 30-39 40-49 50-59 60-X Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 30
A sellyei kistérségben a munkanélküliek 64%-a nem rendelkezik 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel. Mindössze 12% azoknak az aránya, akik minimum középfokú vagy annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Iskolázottsági szint 7. táblázat A Sellyei kistérségben lévı munkanélküliek iskolázottsági szintje 8 általánosnál Általános Szakmunkásképzı Szakiskola Szakközépiskola kevesebb iskola Technikum Gimnázium Fıiskola Egyetem Fı 212 1023 488 44 77 26 48 12 4 Forrás: Sellyei Munkaügyi Központ 2.1.7 Foglalkoztatók az érintett településeken Az érintett kistérségek közül a Siklósi kistérségben a legmagasabb a vállalkozások száma, míg a legkevesebb vállalkozás a Sellyei kistérségben mőködik. A vállalkozások többsége egyéni vállalkozás, csak kis része mőködik társas vállalkozásként. Az adott településen szinte csak a minimális infrastrukturális ellátottsághoz szükséges intézmények találhatóak meg, mint például posta, bolt, orvosi intézet és önkormányzat. Sajnos ezek léte is kérdéses, hiszen már több helyen is megszőnt a postahivatal, számos kisebb településen most tervezik az iskolák bezárását. Ezek sajnos kevés létszámot képesek foglalkoztatni. Az apró falvakban azonban még ezek sem találhatóak meg. A foglalkoztatottak többsége más településeken dolgozik, hiszen a legnagyobb foglalkoztatók is a nagyobb városokban találhatóak. A lakosok többsége az Elqotech vállalatnál áll alkalmazásban Pécsett, ami akár mőszakonként több óra ingázást is jelenthet. Csekélynek mondható az adott településen lévı munkahelyek száma, ezek többsége közhivatal vagy egészségügyi intézet. Sajnos megállapíthatjuk, hogy az elvándorlások többsége a munkahelyek hiányával okolható, törekedni kellene munkahelyteremtı és vállalkozásösztönzı tevékenységekre. A települések lakosai körében magas a munkanélküliek, ezen belül is a tartós munkanélküliek száma. Ennek oka egyrészt a kevés munkalehetıség a térségben, másrészt a képzetlen munkaerı magas száma, amely a térség hátrányos helyzetét erısíti. 31
3 GAZDASÁGI HELYZETKÉP A turizmus jelenlegi helyzete 3.1.1 Világturisztikai trendek Az Egyesült Nemzetek Turisztikai Világszervezete (United Nations World Tourism Organization, UNWTO) adatai szerint a világ turizmusa a 2004. évi dinamikus, 10%-os bıvülést követıen 2005-ben ismét növekedést mutatott: a nemzetközi turistaérkezések száma 5,5%-kal emelkedett az elızı évihez képest. A Világszervezet októberben megjelent World Tourism Barometer c. kiadványában 2006-ot az egészséges tartós növekedés évének nevezte. Az elsı nyolc hónapban a világon a nemzetközi turistaérkezések megközelítették az 578 milló fıt, mely 4,5%-os bıvülést jelent az elızı év azonos idıperiódusához képest. A 2007-re vonatkozó elırejelzések további turistaszám-emelkedést prognosztizálnak 4%-os mértékben igazodva az UNWTO 1997-es jelentésében foglaltakhoz. A Turizmus Világszervezete által végzett felmérések alapján a nemzetközi turizmus meghatározó általános trendjei a következıképpen alakulnak (kiválogatva azon tényezıket és trendeket, amelyek kiemelten figyelemreméltóak az Ormánság térségének turisztikai fejlesztési koncepciója szempontjából): jellemzı az évente többszöri, de rövidebb szabadság ezáltal egész éven át jelentkezik igény turisztikai szolgáltatásokra és programokra, egyre több turista keres új úti célokat és új turisztikai termékeket; ezzel lehetıség nyílik új turisztikai területek kiépítésére, fejlesztésére, növekszik az egészségtudatos aktív sport, fitnesz, wellness pihenés iránti igény, a vissza a gyökerekhez motivációjú nosztalgiaturizmus egyre fontosabbá válik, jelentıs vonzerıvé válik az eredeti formájában megırzött természeti környezet, a fürdıkultúra iránti igény szezontól függetlenül nagy, egyre több turista szeretné kielégíteni különleges érdeklıdését, gyakorolni hobbiját (természetre, állatvilágra, történelmi helyszínekre, kulturális modellekre épülı turizmus), a turisták egyre inkább maguk szervezik utazásaikat; a kommunikációs eszközök gyors fejlıdésével kitüntetett szerephez jut az internet. 3.1.2 Turizmus Magyarországon A turizmus Magyarország gazdaságában is fontos szerepet tölt be. Egyre növekedı potenciálja azt jelenti, hogy egyre többek számára adatik meg a szabadidıs célú utazás, üdülés mind belföldre, mind pedig külföldre. Ennek következtében a turisták motivációja és igényei is differenciálódnak. Ez azt jelenti, hogy bár még mindig a tömegturisztikai célpontok számítanak a legnépszerőbbnek a világon, az aktív turizmus különbözı formái is kezdenek egyre inkább elıtérbe kerülni az utazási döntéskor. Ugyanakkor a környezettudatos turisták köre is egyre szélesebb napjainkban. Ez a lehetıség az Ormánság településeinek is kitörési 32
pontot jelenthet. Mindez a természeti értékek hasznosításával és egyben védelmével, megırzésével az ökoturizmus keretein belül valósulna meg, melyben nagy segítségére lehet a településeknek a Duna-Dráva Nemzeti Park. A turizmus pozitív, mérhetı hatásait, a turizmushoz kapcsolódó ágazatok közötti összefüggéseket a 2005 májusában a KSH által elıször, a 2004-es év adatai alapján kiadott turizmus szatellit számla (TSA TSzSz) 1 adatai mutatják. Eszerint a nemzetgazdaság turizmusra jellemzı ágazatainak hozzájárulása a bruttó nemzeti termékhez 5%, a tovagyőrőzı (multiplikátor) hatásokat is figyelembe véve pedig a GDP 8,5%-a hozható összefüggésbe a turizmussal. Szintén a TSA alapján összesen 398 ezer fıt foglalkoztattak a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban, ami a nemzetgazdaság 8,9%-át teszi ki. A közvetett hatásokat is figyelembe véve a foglalkoztatottak mintegy 12,5%-a szolgálja Magyarországon a turizmust. 24. ábra: A turizmus szerepe Magyarország gazdaságában, 2004 Közvetlen hatások Közvetlen és közvetett hatások milliárd milliárd forint % forint % GDP 877 5,0% 1390 8,5% ezer fı % ezer fı % Foglalkoztatás 398 8,9% 490 12,5% Forrás: KSH, MT Zrt. Magyarországra 2005-ben 36,2 millió látogató érkezett, a hazánkba érkezık 72%-a egy napra utazó, 28%-a több napra utazó volt. A hétvégi típusú utak aránya 14%-ot (4,9 millió fı), a 4 vagy több napra érkezık aránya valamivel több mint 14%-ot (5,1 millió fı) tett ki. 2005 IV. negyedévében hasonlóan az elızı év azonos idıszakához a több napra látogatók tartózkodásán belül a fentiekben már említett, a világra vonatkozó turizmustrendeknek és az UNWTO elırejelzéseinek megfelelıen az arány jelentısen eltolódott a rövidebb tartózkodási idejő utak javára. A látogatók több mint egyharmada a nyári hónapokban érkezett hazánkba. A látogatók 97,7%-a Európából, 56,1%-a az Európai Unió 24 országából érkezett. Mivel a jövıben az Ormánság települései is leginkább a belföldi turizmusra építhetnek, fontos kiemelni jelentıségét. A világ turizmusához hasonlóan a belföldi turizmus Magyarországon is dinamikusan fejlıdött az elmúlt évtizedben: míg 1991-ben a kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 35%-a származott belföldi vendégektıl, 2004-re ez az arány 45%-ra nıtt és a különféle ösztönzık fıleg az üdülési csekk egyre szélesebb körő használata, valamint a Magyar Turizmus Zrt. Nagy Ízutazás 2006 ösztönzı programja hatására ez az arány még jobb eredményeket ért el 2006-ban. Ezt bizonyítják a KSH adatai is: a hazai lakosság belföldi turisztikai részvételét 2006 elsı három negyedévében szerény növekedés jellemezte. A szálláshelyi és az összes kiadás egyaránt nıtt, amit a kereskedelmi szálláshelyek belföldi forgalmának növekedése is jelzett. Egynapos kirándulásokon a háztartások 72%-a, hétvégi típusú (2 4 napos) utazásokon 35%-a, ennél hosszabb utazásokon pedig 25%-a vett részt. Az utazási aktivitás az igazi turizmust jelentı öt- és többnapos utak esetében az elsı háromnegyed évben az elızı év azonos idıszakához képest gyakorlatilag nem változott. Az öt- és többnapos utakon résztvevı 1 A TSzSz rendszere az az eszköz, amely összefoglalja a turizmushoz kapcsolódó gazdasági területeket, megteremti a turizmust bemutató statisztikák összhangját és a gazdasági hatásának vizsgálatához szükséges információs alapot. 33