PILISI-VISEGRÁDI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE

NÉBIH Tervszám:KT-3/2012 Erdészeti Igazgatóság Erdőtervezési és Természetvédelmi Osztály 1023 Budapest, Frankel Leó utca 42-44. PILISI-VISEGRÁDI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE 2012 Tervező: Kalincsák Péter... Osztályvezető: Czirok István Igazgató: Wisnovszky Károly... Veszprém, 2012. június

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ...2 2. AZ ERDŐ IGÉNYBEVÉTELÉNEK, LÁTOGATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI...3 3. A KÖRZET ERDŐTERÜLETÉNEK ÁLLAPOTA ÉS KEZELÉSÉNEK KÖZJÓLÉTI VONATKOZÁSAI...5 4. A KÖRZET ERDÉSZETI KÖZJÓLÉTI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA...8 4.1. A körzet erdőterületeinek látogatottsága, idegenforgalmi adatok...8 4.2. A közjóléti tevékenység általános értékelése...8 4.3. Közjóléti létesítmények...10 4.3.1. Meglévő közjóléti létesítmények...10 4.3.2. Megszűnt közjóléti létesítmények...72 4.4. Közjóléti feltártság...72 4.4.1. Turistautak...72 4.4.2. Tematikus nyomvonalak...73 4.4.3. Kerékpáros nyomvonalak...74 4.4.4. Lovas túra nyomvonalak...75 4.5. Egyéb lényeges turisztikai adottságok...75 5. ERDÉSZETI KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI PROGRAM...76 5.1. A turizmus fogalma, erdőt érintő formái...76 5.2. A körzet erdészeti közjóléti fejlesztése...76 5.2.1. Általános fejlesztési célok...76 5.2.2. A körzetre vonatkozó általános közjóléti javaslatok...77 5.2.3. Közjóléti létesítmények fejlesztési javaslatai...78 5.2.4. Közjóléti-feltáró hálózat fejlesztési javaslatai...82 5.2.4.1 Turistautak...82 5.2.4.2. Tematikus nyomvonalak...82 5.2.4.3. Kerékpáros nyomvonalak...82 5.2.4.4. Lovastúra nyomvonalak...83 5.2.5. Az erdőgazdálkodás közjóléti szempontú változtatásainak javaslata...83 1

1. Bevezető Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. (V.25.) törvény (továbbiakban: Evt.) 37. (2) bekezdése szerint az erdők és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közjóléti funkciójának fejlesztése és összehangolása érdekében erdőtervezési körzetenként közjóléti fejlesztési tervet kell készíteni. Az erdők közjóléti szerepe nem csupán az erdő látogatásához és a szabadidő eltöltéséhez szükséges feltételek megteremtését jelenti, amely a közjóléti tevékenység által válik valóra, hanem az erdei közjólét az erdő társadalmi (közösségi) jólétben betöltött szerepét is, amely az emberi léthez méltó feltételek fenntartásához járul hozzá egyre jelentősebb mértékben. Az erdő a legmagasabb szervezettségi szintű szárazföldi ökoszisztéma, amely az általánosan ismert szénmegkötő, oxigéntermelő tulajdonságai mellett a természet számtalan olyan elemének biztosítja az életfeltételeit, amelyek eltűnése nehezen megjósolható folyamatok kiindulása lehet. Emellett az erdő védi többek között a vízbázisokat, a településeket, utakat, csökkenti az eróziót és nem utolsó sorban nyersanyagot termel és munkahelyeket teremt, amelynek egyre nagyobb szerepe lesz a vidék lakosság-megtartó erejében. Ennek a társadalmi szerepvállalásnak csak egyik szegmensével, az erdőben végzett közjóléti tevékenységgel foglalkozunk kiemelten a Pilisi-Visegrádi erdőtervezési körzet közjóléti fejlesztési tervében. A közjóléti fejlesztési terv a társadalom számára tájékoztatást ad a körzet közjóléti állapotáról és az érintettekkel egyeztetett közjóléti fejlesztések erdészeti hatóság által javasolt irányairól. Közjóléti szempontból vizsgálja és értékeli a körzet erdőállományát, annak kezelését és a jelenlegi közjóléti tevékenységet. Meghatározza a közjóléti fejlesztési programot, javaslatot tesz a meglévő közjóléti létesítmények fejlesztésére vagy felszámolására, újak létesítésére. Kilátás Dobogókőről a Dunakanyarra és a Börzsönyre 2

2. Az erdő igénybevételének, látogatásának általános szabályai Az alábbiakban az erdőben elhelyezett/tervezett közjóléti létesítményekkel és az erdő látogatásával kapcsolatos általános szabályozást foglaljuk össze az Evt. és annak végrehajtásáról kiadott 153/2009 (XI. 13.) FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) alapján. Az erdei közjóléti létesítmények erdei közjóléti berendezések elhelyezésével kialakított erdészeti létesítmények 1, melyek a látogatók rekreációját, szabadidejük eltöltését, ismereteik gyarapítását szolgálják. Közjóléti létesítmény létesítéséhez, bővítéséhez, felújításához stb. az erdészeti hatóság engedélye szükséges. Közjóléti létesítmény létesítése az erdő igénybevételének 2 minősül. Az Evt. szerint néhány kivételtől eltekintve kizárólag a közérdekkel összhangban, közcélok érdekében lehet erdőterületet igénybe venni. Az erdőben 3 és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületeken 4 elhelyezett közjóléti létesítményekről az erdészeti hatóság nyilvántartást vezet. Az erdészeti hatóság közjóléti nyilvántartása egyben alapját képezi a közjóléti létesítmények támogatásának, ezért is fontos, hogy minden létesítmény bekerüljön a nyilvántartásba és a létesítmény állapotában bekövetkező változások (pl. területváltozás, berendezések darabszámának változása stb.) bejelentésre és átvezetésre kerüljenek. Aki az erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik az Evt. megfogalmazása szerint az erdő látogatójának 5 minősül. Másként rendelkező jogszabály (pl. természetvédelmi, honvédelmi stb.), vagy időlegesen elrendelt korlátozás hiányában az erdőben saját felelősségére bárki tartózkodhat. Az erdő látogatója az erdőben és az erdészeti létesítményekben nem okozhat kárt és csak indokolt esetben zavarhatja mások pihenését vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet. Az erdőgazdálkodó az erdő látogatójától díjat nem kérhet, azonban jogosult felmerült kárának megtérítésére. Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott közjóléti létesítményt rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni, eredeti állapotába visszaállítani. Az erdő látogatásakor az erdősítés területe (míg a faállomány átlagosan a két méteres magasságot el nem éri) és az erdőrezervátum magterülete csak a kijelölt úton és csak gyalogosan vehető igénybe. Erdőben csak az arra kijelölt úton szabad lovagolni, kerékpározni vagy gépjárművel közlekedni. Az erdőben 24 órát meghaladó tartózkodás, sátrazás illetve sportrendezvények szervezése, turistaút és ideiglenes elárusítóhely kialakítása csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával történhet. Az erdőgazdálkodó figyelmeztető táblák kihelyezésével, valamint a helyben szokásos módon korlátozhatja az erdő látogatását, amennyiben az a látogató testi épségét vagy az erdőgazdálkodási munkálatokat veszélyeztetné. Az erdő látogatását vadászat időtartamára a vadászatra jogosult is korlátozhatja. Az erdő látogatója csak a kialakított tűzrakóhelyen gyújthat tüzet a tűzvédelmi rendelkezések betartásával. Fokozott tűzveszély 6 időszakában, a kialakított tűzrakóhelyen valamint az erdőn 1 Evt. 15. 2 Evt. 77.-82. 3 Evt. 6. 4 Evt. 13. (1) alapján: tisztás, rakodó, vadföld, erdei tó, csemetekert, cserjés stb. 5 Az erdő látogatásának szabályairól az Evt. 91-96. -ai rendelkeznek. 6 A fokozott tűzveszély időszakában elrendelt tűzgyújtási tilalmat és annak feloldását az erdészeti hatóság honlapján, két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban közlik. 3

kívül, annak 200 méteres körzetében is tilos tüzet gyújtani. A tűzgyújtási tilalom idején az erdészeti hatóság korlátozhatja vagy megtilthatja az erdőben való tartózkodást is. Tilos az erdőben élő fáról, cserjéről lombot, gallyat levágni, mohát gyűjteni. Azonban állami területen ha más jogszabály nem korlátozza, tiltja (pl. védett faj) naponta, személyenként legfeljebb 2 kg gomba, vadgyümölcs, gyógynövény (egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiség, amely kereskedelmi forgalomba nem hozható) gyűjthető. Tilos az erdőben és a közforgalom elől elzárt erdei utakon az erdő látogatójának motorfűrészt, 0,5 kg-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél hosszabb vágólapú fűrészt magánál tartani. Amennyiben az erdő látogatója az erdőt veszélyeztető vagy károsító cselekményt követ el, az erdészeti szakszemélyzet jogosult az elkövető ellen eljárást kezdeményezni, járművét feltartóztatni, átkutatni. 4

3. A körzet erdőterületének állapota és kezelésének közjóléti vonatkozásai A Komárom-Esztergom megyében található két települést és a további 16 Pest megyei települést magába foglaló Pilisi-Visegrádi ETK erdősültsége ~45%. A körzet valamennyi települése a két Komárom-Esztergom megyei településen (Kesztölc, Piliscsév) kívül a Budapesti Agglomeráció részét képezi. A körzet két teljesen elkülönülő területi egységből épül fel, amelyek a meghatározó erdőgazdálkodó (Pilisi Parkerdő Zrt.) két erdészete (Pilisszentkereszti és Visegrádi Erdészet) által kezelt erdőterületeket öleli fel. A körzeten belül legerdősültebb települések Visegrád (78,4%), Pilisszentkereszt (73,3%) és Pilisszentiván (62,1%), míg a legkevésbé erdősült település Üröm (10,1%). A körzet erdőterületének 82%-a állami, 12 %-a magán, és közel 6%-a közösségi tulajdonban van. Az állami tulajdonú erdők 98 %-át a Pilisi Parkerdő Zrt. (továbbiakban: erdőgazdaság) négy erdészete kezeli, ezek között meghatározó a Pilisszentkereszti és a Visegrádi Erdészet. Állami tulajdonú erdőkezelő még a Fővárosi Vízművek Zrt., a Közép-Duna Völgyi Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Közút Kht. A magán és közösségi tulajdonú területeken 4 erdőbirtokosság működik. A önkormányzati tulajdonú erdőkben, a körzet 18 községének önkormányzata közül csak a Solymári Önkormányzat került nyilvántartásba. A körzet jelentős hányadán 13,2 % nincs nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó. Ezekben az erdőkben jogszerű erdőgazdálkodás nem folyik, nem is folyhat, ám a tulajdonosok terhére az erdészeti hatóságnak kötelessége elrendelni olyan erdőgazdálkodási munkák elvégzését, amellyel az erdő veszélyeztetettsége felszámolható. Az erdők természetességi állapotát 7 az Országos Erdőállomány Adattárban az erdők nyilvántartott adatai alapján 2009-ben erdőrészletenként meghatározták. A körzet erdeinek 78 %-át természetszerű és származékerdők alkotják, 6 % átmeneti-, 15 % kultúrerdő, ~0 % faültetvény természetességi állapotú. A körzetben a tölgyes erdőtársulások az uralkodóak, a terület 55 %-án találhatók, míg a bükkösök 11 %, az akácosok 10 %, a fenyvesek 7 % területet foglalnak el. A koreloszlás egyenlőtlen, a középkorú és idős állományok túlsúlya jellemző. A vágásos üzemmódú erdők - jellemzően sarjerdők - harmada 80 évesnél idősebb. A rövid vágásfordulójú akácosok majdnem fele 40 évesnél idősebb. A visszafogottan végzett véghasználati munkák miatt a fiatal állományok területe a legalacsonyabb. Az erdőgazdálkodás társadalmi megítélésének egyik legfőbb tényezője az erdők véghasználatának és felújításának módja. Az országos átlagból kiemelkedő módon természetvédelmi és közjóléti szempontok érdekében - több mint 40%-os területi részaránnyal az állandó erdőborítást biztosító üzemmódokat alkalmaznak az erdőgazdálkodók a körzetben. Ennek több mint negyede a szálaló erdő (~1500 hektár) és további 2200 hektárt átalakító üzemmódban kezelt, amelynél az erdőkezelés hosszútávú célja a szálalásra történő átállás. A körzet erdőterületét megközelítően 15%- ban faanyagtermelést nem szolgáló erdők borítanak, ezek főként gyenge termőképességű, szélsőséges termőhelyen található erdőtársulások. Az erdők minél magasabb arányú folyamatos erdőborításának biztosítása, a természetes fafaj összetételű, természeteshez közel álló állományok kialakítása ezek természetes felújítása elsősorban az állami területeken valósul meg. 7 Evt. 7. 5

Jelentős feladat a Pilisvörösváron évtizedekkel ezelőtt telepített fekete fenyvesek őshonos lombos állományokká történő átalakítása. Karsztbokor erdők az Oszoly-oldalában levő sekély termőrétegen A körzeti erdőtervezés előzetes tárgyalásán jegyzőkönyvben rögzítették, hogy az elkövetkező 10 évben max. 1976 ha-on végezhető el véghasználat. A körzeti erdőterv zárótárgyalási jegyzőkönyve szerint az elkövetkezendő 10 év véghasználati tervszáma (1798 ha) az előzetes tárgyaláson megállapított érték alatt marad jelentős mértékben. Az erdőgazdálkodás közjóléti szempontú vizsgálata során az üzemmód 8 megoszlása is áttekintendő. Az Evt. 10. (1) bekezdése szerint, az állami tulajdonú védelmi és közjóléti rendeltetésű természetes, természetszerű ill. származékerdők területének legalább egyötödén folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódot kell alkalmazni. A fenti feltételeknek megfelelő erdőterületek felén! folyamatos erdőborítást biztosító szálaló, átalakító vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódot alkalmaznak. A törvényi előírásnál lényegesen magasabb területen folytatott folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok alkalmazásának alapvető feltétele a megfelelő vadgazdálkodás. Az átalakító, szálaló üzemmódok csak a természetes újulat életfeltételinek biztosításával alkalmazhatók eredményesen, amelynek legnagyobb akadálya a vadlétszám nem megfelelő szabályozása. Az állami erdők kezelői kiemelt feladatként kezelik a vadlétszám szinten tartását. Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az elsődleges rendeltetés 9 adja meg, amelyet erdőrészletenként kell meghatározni. Emellett további rendeltetések is megadhatók, melyeket szintén figyelembe kell venni az erdőgazdálkodás során. A körzet erdeinek elsődleges rendeltetése gyakorlatilag védelmi rendeltetés, hiszen ezen erdők aránya 95%. E mellett a gazdasági rendeltetésű erdők (faanyagtermelő erdők) 4%-os, a 8 Evt. 29. (1)-(2) 9 Evt. 22. - 26. 6

közjóléti rendeltetésű erdők (alapvetően parkerdők) pedig mindössze 0,7%-os arányt képviselnek. A védelmi rendeltetésű erdők 80%-a természetvédelmi rendeltetésű. A körzetben országos jelentőségű védett terület található több mint 11 ezer hektáron (Duna-Ipoly Nemzeti Park, Pilisi és a Budai Tájvédelmi Körzet). Védett területeken belül több mint 3500 hektár fokozottan védett. Erdőrezervátummá nyilvánítottak közel 350 hektár területet (Pilis-oldal, Kisszénás) és érinti körzetet a Szénás-hegycsoport Európa diplomás terület is. A körzet erdeinek túlnyomó részét érintette a közösségi jelentőségű területkijelölés is, közel 13 ezer hektáron az erdők elsődleges vagy további rendletetéseként megjelent a Natura 2000 rendeltetés. A gazdasági és közjóléti rendeletetések azokon az erdőterületeken jelenhetnek meg elsődleges rendeltetésként, ahol védelmi rendeltetések nem dominálnak. Faanyagtermelést szolgáló erdők elsősorban a nagy erdőtömbök szegélyén, legnagyobb kiterjedésben Piliscsév és Piliscsaba belterületének közelében találhatók. Elsődlegesen közjóléti rendeltetésű erdők (91,45 ha) a védett területen kívül kisebb foltokban jelennek meg, legnagyobb tömbben Piliscsaba belterületének északi peremén találhatók. Az erdőrészletek túlnyomó részének az elsődleges mellett további rendeltetése is van. Ezek között a közjóléti rendeltetés 1570 ha-on jelenik meg. Az erdők valós funkcióját tekintve ez a szám jóval magasabb lenne, azonban a közjóléti rendeltetés a prioritást élvező egyéb védelmi rendeltetések (természetvédelmi, talajvédelmi, Natura2000) mellett már nem jelenik meg a kimutatásokban. Az erdő közjóléti használhatóságát az erdőt ért biotikus és abiotikus hatások rövidebbhosszabb ideig erőteljesen befolyásolhatják. A körzetet érintően talán legjelentősebb probléma az erdőket érő tűzkár, amely sok esetben sajnos az erdő látogatásával összefüggő jelenség. A kopárok száraz termőhelyein található fenyvesek a legveszélyeztetettebbek tűzkár szempontjából, de a hosszantartó csapadékmentes időjárás esetén, a kiszáradó avar meggyulladása bárhol potenciális veszélyt jelenthet az erdőre, annak élővilágára, létesítményeire, védett értékeire. 7

4. A körzet erdészeti közjóléti szempontú vizsgálata 4.1. A körzet erdőterületeinek látogatottsága, idegenforgalmi adatok Bátran kijelenthető, hogy a körzet az ország leglátogatottabb erdőterületei közé tartozik. A körzet állandó lakosainak száma a KSH 2011. évi adati szerint 85 ezer fő, amely 255 fő/km 2 népsűrűségnek felel meg. Az országos átlagnak is több mint kétszerese az egységterületre eső lakosok száma, és a körzet elhelyezkedéséből adódóan (zöme a Budapesti Agglomeráció része) a lakosok száma folyamatosan növekszik a fővárosból kiköltöző illetve a Budapestre ingázó családokkal. A helyben lakókon kívül, az erdőlátogatók tömegének jelentős hányada az 1,7 millió lakosú fővárosból látogat ki. Bár az erdőterületeknek, azok közjóléti létesítményeinek látogatottságával kapcsolatban évtizedek óta nem volt átfogó felmérés, a körzet erdeit valószínűleg milliós nagyságrendű látogató keresi fel évente. A körzet legnagyobb látogatottsággal bíró területrésze Visegrád és környéke. A legnagyobb turistaforgalmat bonyolító elem a Visegrádi vár, amelynek éves látogatottsága 100 ezer körüli. A vár környezetében levő, az erdőgazdaság által kialakított és fenntartott erdei közjóléti létesítmények (játszóterek, állatbemutató stb.) osztálykirándulások, családi kirándulások állandó célpontjai, amelyet a téli időszak kivételével a hét minden napján rendszeresen látogatnak. A téli időszak vonzerejét az erdőtervezett területen kialakított sí- és szánkópályák jelentik, amelyen a szezon hosszúságát és a látogatás folytonosságát hóágyúkkal biztosítják. Az országban elsőként alapított és talán legnagyobb hírnévnek örvendő, az erdőgazdaság kezelésében lévő Mogyoróhegyi Erdészeti Erdei Iskolában több mint 6 ezren fordulnak meg évente. A látogatók jelentős része bennlakásos formában veszi igénybe az erdei iskola szolgáltatásait, de a környező települések közintézményeiből gyakran egynapos programra érkeznek a látogatók. A körzet déli területrészének fő látogatói célpontja Dobogókő és környékének erdei illetve a Pilisszentkereszttől délre található Szurdok, amelyeket az erdőgazdaság Pilisszentkereszti Erdészete kezel. A látogatók számát nagyon nehéz megbecsülni, azonban a Szurok mellett található parkolóban - melybe a tapasztalatok szerint akár száz személyautó is képes bezsúfolódni még hétköznapokon is rendszeresen található autó. Hétvégéken, ünnepnapok alkalmával a parkoló gyakran feltelik. Ezek mellett egyre nagyobb látogatói forgalmat jelentenek a környező települések (Pilisborosjenő, Csobánka, Pilisszentiván stb.) közelében kialakított létesítmények - elsősorban tanösvények. A kezdetekben talán csak a helyi lakosság hétvégi célpontját jelentő erdei létesítmények az papíralapú és elektronikus sajtónak és a működtetett honlapoknak köszönhetően, mind több távolabbról érkező túrázó számára jelent programot. 4.2. A közjóléti tevékenység általános értékelése Elsősorban az erdészeti ágazat több évtizedes sikeres munkájának eredményeként, valamint a DINPI-nek és a helyi civil szervezeteknek köszönhetően a Pilisi-Visegrádi ETK területén az erdészeti hatóság nyilvántartása szerint 75 db erdei közjóléti létesítmény van. A közjóléti létesítmények 90%-át az erdőgazdaság hozta létre illetve tartja fenn. A létesítmények több mint egyharmada Visegrád közigazgatási területén található, emellett még Pilisszentkereszt községhatára emelhető ki létesítmény-ellátottság tekintetében. 8

Az előző fejezetben is említésre került és a létesítmény ellátottság aránya is azt tükrözi, hogy az erdő közjóléti funkciójára legnagyobb szerep Visegrád erdeire hárul. Azon belül Visegrád két kiemelt területe emelendő ki: Mogyoróhegy számos parkerdővel, tanösvénnyel és játszótérrel Apátkúti-völgyben található parkerdő és egyéb létesítmények. Mindkettőt egyaránt a Visegrádi Erdészet kezeli. E kettő közül is a Mogyoróhegy bír nagyobb látogatottsággal. A terület számos a turisták számára kiemelt célpontot vonultat fel. A kulturális-történelmi turizmus iránt érdeklődők számára a Visegrádi vár, az Emlékpark, az ismeretszerzést szolgálja a tanösvények hálózata, a szabadtéri szórakoztató tevékenységet keresők számára az állatbemutató, téli-nyári bobpálya illetve a canopy-pálya jelent vonzerőt, a téli sportok hívei a sí-és szánkópályát keresik fel. Vonzerőt jelent az erdőterületen található kilátó és a kálvária is, a hosszabb időre érkezők számára lehetőséget nyújtanak a táborozóhelyek. A Visegrádi-vár a Zsitvay-kilátóból A hatalmas látogató forgalom igényeinek kiszolgálására több jelentős területtel bíró közjóléti létesítményeket, parkerdőket létesített az erdőgazdálkodó (Kis-Villám, Nagy-Villám, Mogyoróhegy) kissé délebbre (Fekete-hegy). Ezeken belül pihenőhelyeket, sétautakat alakított ki, számos forrást befoglalt, emlékparkot hozott létre és itt működteti az erdei iskolát a hozzá tartozó, de szabadon is látogatható tanösvényekkel. A Visegrádi vár és a Mogyoróhegy hatalmas látogatói forgalmának átszervezése, szabályozottabb keretek közé szorítása hosszú ideje megfontolás tárgyát képezi, azonban átfogó és mindenki számára elfogadott megoldás még nem született. Az Apátkúti-völgyben található parkerdő a látogatók számára csendesebb kikapcsolódást jelent. A hangulatos patak-menti völgyben pihenőhelyek, emlékhelyek, források, játszóeszközök érhetők el és itt alakította ki évtizedekkel ezelőtt az erdőgazdaság füvészkertnek elnevezett növénygyűjteményt. 9

A körzet déli területrészén Dobogókő mellett a Szurdok a jelentősebb területtel bíró és különleges adottságainál fogva legismertebb közjóléti létesítmény, amelyet a Pilisszentkereszti erdészet tart fenn. Ezen kívül elsősorban Dobogókő és Pilisszentkereszt környékén szórt közjóléti létesítmények jellemzők, amelyeket a sűrű hálózatban kijelölt közjóléti nyomvonalak (turistautak, kerékpáros nyomvonalak) mentén helyezett el az elmúlt évtizedekben elsősorban az erdőgazdaság. A körzet déli részén található községekben a főként a helyi lakosság kezdeményezésére és a megalakult civil szervezetek koordinálásában, sok esetben a helyben lakók önzetlen munkájának köszönhetően számos közjóléti létesítmény valósult meg az érintett erdők kezelőjének - többnyire az erdőgazdaság bevonásával. Emellett természetesen a védett területek kezeléséért felelős szerv a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság több létesítmény megvalósításában közreműködött, szakmai hátteret nyújtott. 4.3. Közjóléti létesítmények Az erdei közjóléti létesítmények erdei közjóléti berendezések elhelyezésével kialakított erdészeti létesítmények, melyek a látogatók rekreációját, szabadidejük eltöltését, ismereteik gyarapítását szolgálják. A következő alfejezetekben a Pilisi-Visegrádi ETK erdőterületein lévő közjóléti létesítményeket, továbbá a közelmúltban megszűnt, erdőterületen volt közjóléti létesítményeket mutatjuk be. 4.3.1. Meglévő közjóléti létesítmények A meglévő közjóléti létesítmények a körzet elhelyezkedéséből adódóan a területi egységenként (Visegrádi illetve Pilisi területrész) és azon belül közjóléti létesítmény típusonként kerülnek bemutatásra. I. Visegrádi területrész PARKERDŐK Mogyoróhegy Elérési lehetőség: A Mogyoróhegy délnyugati szélén halad el a panoráma út, illetve a kék háromszög, kék négyzet és a kék kör turistajelzés Elhelyezkedés: Visegrád 1 EY1, 1 J Terület: ~ 23 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: ~ 200 fő A Mogyoróhegyi parkerdő Visegrád egyik legjelentősebb és leglátogatottabb erdészeti közjóléti létesítménye. A közel 20 hektáros parkerdő területén szórtan elhelyezett közjóléti berendezések (asztalok-padok, tájékoztató táblák, ösvények stb.) szolgálják a látogatók kényelmét. A parkerdő berendezési elfogadható állapotúak, folyamatos karbantartásuk, cseréjük indokolt. Ezeken felül számos egyéb létesítményt alakított ki az erdőgazdaság, amelyek a parkerdő területén található önálló létesítmények (táborhelyek, játszóterek, tanösvények), ezért bemutatásukra is a megfelelő létesítmények között kerül sor a későbbiekben. 10

Nem önálló létesítményként szerepelnek a parkerdő területén az erdőgazdálkodó által befoglalt források: - Boglárka-forrás, amelyet 1980-ban foglaltak be. A szép kőfallal kialakított forrásfoglalás kifolyójánál 3 db kisméretű vízgyűjtő medencét alakítottak ki vizes élőhelyfejlesztés céljából. A madáritatóként is szolgáló medencék környékén kifeszített hálók segítségével minden évben madárgyűrűzési programot bonyolítanak. - Dorottya-forrás, amely a valódi forrás foglalásokhoz hasonlóan 1984-ben szép kőrakással építettek ki, azonban vezetékes hálózati ivóvíz folyik a folyókából. Dorottya-forrás Mindkét forrásfoglalást a Mogyoróhegyi Természetismereti Tanösvény is felkeresi. A parkerdő másik nevezetessége a Vadbemutató Kert északi oldalánál, lévő állományfoltban található emlékhely, amelyet Nagy László székeként ismer mindenki. A felirat tanúsága szerint 1979-ben a Fafaragótáborban résztvevő Barátai állítottak. A költő emlékére állított nagyméretű faragott szék felújítása esetleges cseréje időszerű lenne. Nagy-Villám Elérési lehetőség: A parkerdőn áthalad a kék kereszt, kék körút és a kék háromszög turistajelzés illetve érinti az országos Kéktúra nyomvonala. A panoráma út északról és délről is határolja a parkerdőt. Elhelyezkedés: Visegrád 4 tag Terület: ~ 30 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: ~ 200 fő A Nagy-Villám közel 30 hektár kiterjedésű parkerdejében szórt közjóléti berendezéseket helyezett el a kezelő, a parkerdő és a területén található egyéb létesítmények látogatói számára. A parkerdei létesítmények elfogadható állapotúak, folyamatos karbantartásuk indokolt. 11

A parkerdő területén az év minden szakában igen jelentős forgalom jellemző, hiszen önállóan működő, jelentős látogatottsággal bíró létesítmények: téli-nyári bobpálya, a Canopy-pálya, a Zsitvay-kilátó és a sípályák felvonói is ezen a területen találhatók. Zsitvay-kilátó (Visegrád 4 ÉP) A Nagy-Villám (Bf. 377m) csúcsán található, a nagyon szép körpanorámát nyújtó kő kilátó. A kilátóban ideiglenes kiállítások kapnak helyet, mellvédjéről a Dunakanyar, tiszta időben a Mátra és a Pilis vonulatai is látszanak. Az emléktábla szerint A Magyar Turistaszövetség fennállásának 20 éves fennállására építették 1933-34 évben. Az épületet 2005-ben nyilvánították védetté, az erdőgazdaság 2006-ban újította fel és állította vissza eredeti állapotába. Nevét Zsitvay Tiborról (1884-1969) kapta, aki a múlt század egyik kiemelkedő személyisége volt (Igazságügyi Miniszter, Magyar Turistaszövetség Elnöke stb.) A szervezett turistáskodás elkötelezett híve és támogatója. A kilátó az erdőgazdaság tulajdonában áll, üzleti vállalkozásként, külső vállalkozó működteti. A kilátó jelképes összegért látogatható. A Zsitvay-kilátó épülete Bobpálya (Visegrád 4 TI1) Az 1991 óta működő bobpályát 2001-ben bővítették kétpályásra. A fejlesztésnek köszönhetően az év minden szakában, és akár esős időben is használható a létesítmény. A pálya mellett a kisgyermekek számára játszóeszközöket helyeztek el. Canopy (Visegrád 4 F) Az ország első canopy (~kötélcsúszda) pályáját Visegrádon építették meg 2008-ban. Az erdőrészlet területén felállított vasoszlopok között, a lombkorona szintjében kifeszített drótköteleken való siklás élményét nyújtja a látogatóknak. A pálya csak csoportosan, kísérő vezetésével teljesíthető. 12

A kötélpályával érintett 4 F erdőrészletben időközben (2009) egészségügyi termelést kellett végrehajtani, amely során az idős állomány jelentős része kitermelésre került. A közel 150 éves állomány néhány egyede hagyásfaként áll a felújuló állomány felett. A pálya egyik állomáshelye Sí- és szánkópályák (Visegrád 4 TI3, 4 NY) A Nagy-Villám északi oldalában találhatók a téli sportok kedvelőinek kialakított létesítmények. A több szakaszból és nehézségi fokú pályából álló sípályák mellett, természetes hótakaró esetén lehetőség van a szánkózásra (Erdei Művelődés Házától északra) és sífutásra (Erdei Művelődés Háza és Kisvillámi turistaúton) is. A sípályák túlnyomó részén hóágyúk működnek. Kis-Villám Elérési lehetőség: A parkerdőt gyalogosan a kék körút turistajelzésen, gépjárművel a panoráma úton lehet elérni. Elhelyezkedés: Visegrád 1 EY2 Terület: 6 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 50 fő A parkerdőt a Kis-Villám (Bf. 269m) tisztásain és a tisztásokat határoló állományrészek területén alakították ki. Szórt közjóléti berendezéseket (padok, pad-asztal garnitúra stb.) helyeztek el a létesítmény területén. A parkerdő területén található természeti értékeket tárja fel a Kisvillámi Vadvirágos Tanösvény. A létesítmény hosszútávú fenntartása indokolt. 13

Apátkúti-völgy Elérési lehetőség: A parkerdő Visegrád központjától gyalogosan, kerékpárral és gépjárművel egyaránt a piros sáv turistajelzés illetve a Pilis-Dunakanyar kerékpáros nyomvonal mentén érhető el. Elhelyezkedés: Visegrád 13, 17, 20-22 tagok egyes részletei Terület: ~ 30 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 150-200 fő A körzet egyik legismertebb és legforgalmasabb erdészeti közjóléti létesítménye. A parkerdő a Malom-patak mentén létesült, szórt közjóléti berendezések elhelyezésével, illetve komplex egységet alkot a területén (részben a területén) létrehozott egyéb, jelentőségüknél fogva önállóan kezelt és nyilvántartott létesítményekkel (Telgárthy-rét, Bertényi Miklós Füvészkert, Kaán-forrás). A patak menti erdőrészletek területén elszórtan nagy számban található asztal-pad garnitúrák, tűzrakóhelyek, esőbeállók, a patakon való átkelést lehetővé tevő hidak. A létesítmény területén található berendezések alapvetően jó állapotúak, a tönkrement berendezések pótlását és a környezet rendben tartását a Visegrádi Erdészet kiemelt figyelemmel, azonban lehetőségeihez mérten igyekszik elvégezni. A parkerdő területén található legjelentősebb és legismertebb forrás a Kaán-forrás (önálló közjóléti létesítmény). Ezen túlmenően további két befoglalt forrás található a parkerdőben: - Alpár-forrás, amely a parkerdő déli részén található. Az 1996-ban befoglalt forrás, kevésbé frekventált helyen, de a völgy nagyon szép, szűk, meredek oldalakkal határolt szakaszán helyezkedik el. A forrás mellett egyéb közjóléti berendezés nem található. Bár a patak mentén futó erdei utat a patak több helyen veszélyezteti (a gyalogos közlekedésnek nincs akadálya) egy asztal-pad garnitúra elhelyezését javasoljuk a forrás közelében. Alpár-forrás 14

- Magda-forrás, a Telgárthy-rét és az Ördögmalom-vízesés között található rakott kőfallal foglalt forrás közvetlenül a műút mellett található. A forrás vize elapadt, vélhetően a 2010 nyarán történt áradást következményeként. Szakértői vélemény szerint, a patakmeder mélyüléséből adódik az elapadás, amelynek következtében valószínűleg nem járna eredménnyel az újrafoglalás. Ördögmalom-vízesés A parkerdő területén számos jelenleg használaton kívüli bányaudvar található. A Stefániahídon átkelve elérhető szinte teljesen zárt és eldugott bányaudvar kiválóan alkalmas területe lehet a közjóéti fejlesztéseknek. Bár bezártságából fakadóan a rongálásoknak jobban kitett mint a parkerdő többi része, pihenőhely, sátorozóhely vagy szabadtéri színpad kialakítása javasolható a területen. A parkerdő magas látogatói létszáma miatt oktatási, ismeretszerzési szempontból is előnyös. A felhagyott bányaudvarok valamelyike otthont adhat tájékoztató táblák, kiállítható eszközök segítségével a hajdani bányászat szabadtéri bemutatásának. 15

A Stefánia-hídon keresztül elérhető bányaudvar (22TN) KIRÁNDULÓ ERDŐK Fekete-hegy Elérési lehetőség: A Fellegvártól délnyugatra található létesítmény gyalogosan az OKT nyomvonalán, gépjárművel a Panoráma úton közelíthető meg. Elhelyezkedés: Visegrád 5 tag Terület: ~ 42 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 50-100 fő A Fekete-hegy platóján található szép panorámájú tisztáson elszórtan, a feltáró nyomvonal mentén helyezett el közjóléti berendezéseket az erdőgazdálkodó. Nagy számú és a közelmúltban történt teljes felújításnak köszönhetően általában jó állapotú asztal-pad garnitúrák és védőházak szolgálják a látogatók kényelmét. A szép környezet, és különleges panorámát nyújtó terület a nagyszámú látogatóra való tekintettel kiválóan alkalmas lenne egy tornapálya kialakítására. Szinte minden berendezés csoportnál tűzrakás nyomai figyelhetők meg, tűzvédelmi szempontból is kívánatos a tűzrakóhelyek kiépítése. 16

Egy berendezés csoport a Fekete-hegyen ERDEI PIHENŐHELYEK Áprily-völgy Elérési lehetőség: A völgyet a Mogyoróhegyet és Dunabogdányt összekötő kék négyzet turistajelzés keresi fel. Elhelyezkedés: Visegrád 1F, 1M részletek Terület: ~ 15 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 25 fő A Mogyoró-hegyi bemutató játszótértől Dunabogdányig vezető turistajelzés (kék négyzet) keresi fel a közjóléti szempontból még kevésbé feltárt Áprily-völgyet. Jelenleg közjóléti berendezésekkel kevésbé ellátott létesítmény, amely még nem éri el a parkerdők kiépítettségi szintjét. A völgyben található forrásfoglalás a 2010-es esőzések során tönkrement. A forrás újbóli befoglalása, a tervezett tanösvény megvalósítása és a tanösvény nyomvonala mentén további közjóléti berendezések elhelyezésével a Visegrádi kirándulási célpontok egy újabb területe lehet. Kálvária Elérési lehetőség: Visegrád központjától északi irányba, a Fellegvár felé az OKT nyomvonalán érhető el. Elhelyezkedés: Visegrád 3 B Terület: - Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete 17

Befogadó képesség: - A belterület határától a Fellegvárig futó gerincen, kb. 250 fm hosszúságban alakították ki a Kálvária stációit. A nyomvonal melletti kis tisztáson közjóléti berendezéseket (asztal-pad garnitúra, ülőpad) helyezett el az erdőgazdaság. A Kálvária nyomvonala sokak által használt. A taposás és a kimosódás következtében bekövetkező erodálódás csökkentése érdekében kb. 100 fm-en doronglépcső kialakítását javasoljuk, legalább a legmeredekebb szakaszokon. A nyomvonal mellett található koronaszáradt, balesetveszélyes fákat (főként akác) el kell távolítani. A tisztáson levő közjóléti berendezések felújításra, cserére szorulnak. További berendezések (asztal-pad garnitúrák, esőbeálló) elhelyezése javasolt. A tisztás rendszeresen kaszálandó. Gyula-forrás Elérési lehetőség: Lepence és Pilisszentlászló között vezető út mellett található pihenőhely Elhelyezkedés: Visegrád 40 A Terület: - Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 4 fő A közút mellett befoglalt, csorgó rendszerű forrásfoglalás fölé egy védőházat emelt az erdőgazdálkodó. A foglaláson egymásnak ellentmondó feliratok utalnak a víz fogyaszthatóságára. Az erdő szegélyében két támla nélküli padot egy a szemétmentes környezetre figyelmeztető táblát helyeztek el. Az út mentén kitaposott felület jelzi, hogy a közúti forgalom esetenként használja a létesítményt. Jelenlegi állapotában nem alkalmas az autóspihenőktől elvárt funkció ellátására. A terepi adottságok nem teszik lehetővé parkolóhely kialakítását, berendezések (asztal-pad garnitúra) elhelyezését úgy, hogy azok a közúti forgalomtól elkülöníthetők legyenek. Fenntartása, rendszeres gondozása (kaszálás, hulladékgyűjtés) elhelyezkedése és ismertsége miatt indokolt. Fejlesztése elsősorban a tájékoztatás céljait szolgálhatja (térképes tájékoztató táblák az erdőben található látnivalókról, kirándulási célpontokról). Gyula-forrás foglalása és védőháza Királykunyhó parkoló Elérési lehetőség: A Lepence-Pilisszentlászló között vezető, közforgalom számára megnyitott erdészeti magánút mellett található létesítmény. 18

Elhelyezkedés: Visegrád 41 ÚT2 Terület: - Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: - Bár valószínűleg sokan megállnak a helyszínen, közjóléti berendezés hiányában jelen formájában nem lát el közjóléti funkciót. A helyszín kiválóan alkalmas autóspihenő kialakítására, azonban ahhoz fejlesztése szükséges. 2-3 db asztal-pad garnitúra elhelyezése és a környékbeli látnivalókról, programlehetőségekről tájékoztató térképes tábla kihelyezése javasolt. A pihenőhely rendszeres kaszálása és védő cserjesáv kialakítása indokolt. Amennyiben a létesítmény fejlesztése nem történik meg, közjóléti berendezés és funkció hiányában, törlendő a létesítmény a nyilvántartásból. Királykunyhó- parkoló Jenő-kunyhó Elérési lehetőség: Az Apátkúti-völgyben található Kaán-forrástól nyugatra 1 km-re található a kunyhó. Jelzett közjóléti nyomvonal nem vezet az épülethez. Elhelyezkedés: Visegrád 31 C Terület: - Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 4-6 fő A gerendaépületet Horthy Miklós építtette. A kunyhó elnevezése valószínűleg Jenő nevezetű testvére emlékét őrzi. Az épület környezetében vadászati célokat szolgáló, a szintvonalakat követő kiterjedt cserkelőút hálózatot alakítottak ki. Az épület jó állapotú, kő alapon álló gerenda felépítményét ma már cseréptető fedi. Az épületben cserépkályha és néhány használati eszköz ma is található, amely több napos és akár téli használatot is lehetővé tenné. Az épületet a kezelő óvintézkedései ellenére is sorozatosan feltörték, ezért ma már nem zárják. 19

Az épület mellett egy asztal-pad garnitúrát és egy hulladékgyűjtőt helyeztek el. A kunyhót, annak ellenére, hogy jelölt turistaút nem vezet hozzá, jelenleg is sokan felkeresik, rendszeres tűzrakás nyomai fedezhetők fel. Az épület védelme érdekében, az erdőgazdálkodó folyamatosan gondoskodik tűzifáról. Az épület fenntartása és állagmegóvása az erdészeti/vadászati/történelmi értéke miatt mindenképpen indokolt. A rendszeres rongálások ismeretében ennek mikéntje nehezen meghatározható. Adottságai szerint kulcsosházként történő használatra is alkalmas. Az épületben víz, villany nincs, fekhelyet és melegedési lehetőséget biztosíthatnak a túrázóknak. Az épület melletti tűzrakóhely kiépítése szükséges. A meglévő asztal-pad garnitúra mellé még egy garnitúra telepítése és a ház történetét, hozzá kapcsolódó események feldolgozását tartalmazó tájékoztató tábla elhelyezése javasolt. Jenő-kunyhó Telgárthy-rét Elérési lehetőség: Az Apátkúti-völgyben, a parkerdő területén található létesítmény Visegrád központjától gyalogosan, kerékpárral és gépjárművel egyaránt a piros sáv turistajelzés illetve a Pilis-Dunakanyar kerékpáros nyomvonal mentén érhető el. Elhelyezkedés: Visegrád 13 TI Terület: ~ 1 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: ~ 50 fő Az Apátkúti-völgyben futó közforgalom számára megnyitott erdészeti út (a gépjárművek idáig szabadon közlekedhetnek) mellett található közjóléti létesítményt Telgárthy Jenő kerületvezető erdészről nevezték el (turista térképeken az elnevezés általában helytelenül szerepel). A tisztáson Telgárthy-forrás elnevezéssel egy nyomókaros kutat is találunk, amely forrásvizet emel fel a vízgyűjtőjéből. A tisztáson asztal-pad garnitúrák, esőbeállók, tűzrakóhelyek kerültek elhelyezésre korlátozott számban. Felújításuk, felületkezelésük időszerű lenne. 20

A tisztás déli sarkában található a parkerdőgazdaság és a Visegrádi Önkormányzat által állított Millecentenáriumi Emlékoszlop, amelyen a honfoglaló törzsek vezéreinek képét vésték a fatörzsbe. Az emlékoszlopot köré 7 db piramis tölgyet ültettek. A létesítmény legnagyobb vonzereje a nagyon szép fekvésű tisztás, amelyet a látogatók leggyakrabban napfürdőzésre, pokrócozásra használnak. Ebből adódóan nem a közjóléti berendezésekkel kapcsolatos feladatok, hanem a tisztás rendszeres és gondos kaszálása, a szükséges hulladékgyűjtés elvégzése a legfőbb tennivaló. Emellett természetesen a területen levő berendezések állagmegóvása és szükséges cseréje is jelentős feladatot jelent. A terület látogatottságából adódóan tájékoztatási célokra is alkalmas a létesítmény, ezért a Telgárthy-rét névadójáról, a kissé eldugott Emlékműről és a közelben levő közjóléti létesítményekről, kirándulási célpontokról szóló tájékoztatást, térképes ábrázolást tartalmazó tábla elhelyezését javasoljuk. A Telgárthy-rét Kaán-forrás Elérési lehetőség: Az Apátkúti-völgyben található forrást Visegrád központjától gyalogosan és kerékpárral egyaránt a piros sáv turistajelzés illetve a Pilis-Dunakanyar kerékpáros nyomvonal mentén érhető el. A forráshoz gépjárművel csak engedély birtokában lehet behajtani. Elhelyezkedés: Visegrád 17D Terület: - Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 10 fő A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása, amelynek vizét a legízletesebbnek és legegészségesebbnek tartanak a Dunakanyarban. Eredetileg 1938-ban foglalta be a 914. számú Endre Cserkészcsapat. Elhunyt társaik emlékét tábla őrzi a forrásnál. Ma látható szép forrásfoglalást Bertényi Miklós erdőmérnök (nevét a Füvészkert őrzi) vezetésével készítették 1974-ben. A forrást Kaán Károly erdőmérnökről aki többek között az 1935. évi első erdő- és természetvédelmi törvény megalkotójaként ismert - kb. 10 éve nevezték el. 21

A forrás vize iható, az ÁNTSZ kistérségi intézete a térség néhány - nem a körzetben levő - ismert forrásával együtt rendszeresen bevizsgálja. A forrásfoglalás mellett néhány közjóléti berendezés helyezett el a kezelő (padokat, lépcsőzést, esőbeálló). A berendezések még használhatók, de a létesítmény ismertségére és a nagy látogató forgalomra való tekintettel itt különösen kell ügyelni a berendezések és a környezet állapotára. Az esőbeálló cseréje és egy tűzrakóhely kiépítése szükséges. Kaán Károly-forrás 22

Géza-forrás Elérési lehetőség: Az Apátkúti-völgytől keletre levő forrás a Bertényi Miklós Füvészkertből induló Erdészeti Szakmai Túra nyomvonala mellett érhető el. Elhelyezkedés: Visegrád 19 E Terület: - Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: - Az egyszerű, de szép és tájbaillő, kőből épített forrásfoglalás mellett egyéb közjóléti berendezés nem került elhelyezésre. A forrás vízelvezetése nem megoldott, a forrás alatt elvezető erdei úton közlekedő járművek nyomaiban szétfolyik a kicsorgó víz. A forrásfoglalás mellett egy asztal-pad garnitúra elhelyezését és egy tűzrakóhely kiépítését javasoljuk. A forrásvíz elvezetésére egy kis átmérőjű áteresz beépítésével javasoljuk megoldani. Géza-forrás Sóstói-rét Elérési lehetőség: A Sós-hegy platóján található pihenő a Visegrád-Pilisszentlászló között vezetett OKT nyomvonalán ill. a Pilis-Dunakanyar kerékpáros nyomvonalon érhető el Elhelyezkedés: Visegrád 9 TI, Dunabogdány 7 TI Terület: 1,3 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 4-6 fő A szép tisztás mellett kialakított közjóléti létesítmény állapota leromlott. A OKT és a kerékpáros nyomvonal egyaránt érinti a tisztást és létesítményt, ezért a létesítmény karbantartása és fejlesztése indokolt. Két asztal-pad garnitúra és egy tűzrakóhely kiépítése javasolt, a hulladékgyűjtők felszámolásával egyidejűleg. 23

Moli-pihenő (Molnár Lajos emléktábla) Elérési lehetőség: A pihenőhely az OKT nyomvonalán érhető a Borjúfő (kilátópont) és a Vízverési-rét között megközelítően félúton. Elhelyezkedés: Visegrád 15 A Terület: - Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 3 fő A Barát-halom csúcsán lévő fátlan területen alakították ki Molnár Lajos jeles turista emlékpadját. A kő mellvéden betonba öntve tüntették fel a pihenő elnevezését és egy bronzlapon a létrehozóit, melyen az alábbi felirat olvasható: Foglalta KPVDSZ Meteor Természetjáró Szakosztálya, Molnár Lajos emlékére. 1975. A felirat több helyen nehezen olvasható a rongálások következtében. A kő mellvéd egy gyalult és rögzített padot helyeztek el, amelyről a Dunakanyar látványa tárul a látogató elé. A több mint 30 éve készített pihenőhely állapota ma is megfelelő, fenntartásra javasolt. Moli-pihenő Vízverési-rét Elérési lehetőség: Pilisszentlászló és Visegrád között az OKT nyomvonalán Elhelyezkedés: Dunabogdány 17 TI Terület: 1,30 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: ~ 12 fő A Vízverési-nyeregben található tisztás északi szélén, az erdő szegélyében található néhány megfelelő állapotú közjóléti berendezés (asztal-pad garnitúrák, esőbeálló). A berendezésektől kissé elkülönülten, tisztás nyugati szegélyén 2011-ben helyezték el Madas László erdőmérnök emlékkövét, aki a tisztással szomszédos erdőtömbben (Visegrádi Erdőanya) 1955-től haláláig, 24

a természetközeli erdőgazdálkodással, folyamatos erdőborítással kapcsolatos kísérleteket végzett. Az Erdőanya területén a kísérleteket bemutató tájékoztató tábla található. A Vízverési-rét, előtérben Madas László emlékkövével A kialakított pihenőhelyen tűzrakóhely kiépítése indokolt. Az emlékkő közelében Madas László életéről, munkásságáról és ehhez kapcsolódóan az erdőgazdaság jelenlegi gazdálkodásáról szóló, az erdő látogatója számára érthető nyelvezettel megszövegezett tájékoztató tábla elhelyezése javasolt. Khüllenberg-forrás Elérési lehetőség: Dunabogdány központjától kb. 2,5 km-re délnyugatra lévő forrás a belterületről induló zöld sáv (egyben Pilis-Dunakanyar kerékpáros nyomvonal), majd kék kereszt és zöld kör turistajelzésen érhető el. Elhelyezkedés: Dunabogdány 6 VI Terület: - Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 4 fő A Csádri-patak medrének szélében található forrást 1883!-ban foglalták be. A kisméretű kövezéssel kialakított foglalást 1964-ben újították fel. A forrás csurgó rendszerű, azonban a vízelvezetés nem megoldott. A szűk völgynek szinte az aljában levő forrásfoglalást a patak vize és hordaléka is veszélyezteti áradás esetén. A forrás közelében teljesen elkorhadt közjóléti berendezések (esőbeálló, asztal-pad garnitúra) találhatók. Vélhetően jelenlegi állapota miatt nem gyakran használt közjóléti létesítmény, bár rendszeres tűzrakás, látogatás nyomai felfedezhetők. A forgalmas közjóléti nyomvonalak közelsége miatt javasoljuk a létesítmény felújítását. A forrásfoglalás felújítása is szükségesnek tűnik, védelme érdekében a patakmeder felőli vízátvezetést fel kell számolni. 25

A használhatatlanná vált berendezések helyére újak telepítését javasoljuk (tűzrakóhely, asztalpad garnitúra, esőbeálló). A Khüllenberg-forrás József-forrás Elérési lehetőség: Dunabogdány belterületétől mintegy 4 km-re délre található közjóléti létesítmény a zöld sáv turistajelzés és a Pilis-Dunakanyar kerékpáros nyomvonal mentén érhető el. Elhelyezkedés: Dunabogdány 13 D Terület: - Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 8-10 fő A dunabogdányiak körében nagyon népszerű kirándulási célpont a forrás. A szép kivitelű kő forrásfogalalást Vörös József kerületvezető erdész kezdeményezésére készítették 1949-ben. Az erdőgazdaság asztal-pad garnitúrákat, esőbeállót és tűzrakóhelyet létesített a forrás környezetében. A forrástól 100 méterre délkeletre található gerendaház (Imre-háza) mellett lévő közjóléti berendezéseket (asztal-pad garnitúra, tűzrakóhely) is használhatják az erdőjárók. A házzal szemben Schandl Lajos erdész emlékoszlopa áll, melyet családja és barátai állíttattak. 26

József-forrás Pap-rét Elérési lehetőség: A Pilisszentlászló belterületétől mintegy 3 km-re északkeletre található közjóléti létesítményt, a Pilis-Dunakanyar hegyi- és túrakerékpáros nyomvonalain (Visegrád, Dunabogdány, Pilisszentlászló és Szentendre felől egyaránt) illetve az OKT és a piros sáv turistajelzésen lehet elérni Elhelyezkedés: Dunabogdány 21 TI2 és 21 H Terület: 2 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: ~ 30 fő A közlekedési nyomvonalak (kerékpáros nyomvonal, turistaút, erdészeti feltáró út) csomópontja mellett található szép tisztáson kialakított közjóléti létesítmény nagyon népszerű a környező települések lakói körében. Szentendréről csoportosan, sok esetben iskolai szervezéssel jönnek fel a látogatók kerékpárral vagy gyalogosan. A rendszeresen kaszált tisztás szegélyében és a szomszédos erdőrészletben számos berendezést (asztal-pad garnitúra, tűzrakóhely, esőbeálló, hulladékgyűjtő) helyezett el az erdőgazdaság. Az úton közlekedők számára jól láthatóan a tájékoztató táblák gyűjteménye (erdei viselkedés, kerékpáros nyomvonalak, irányító tábla) található. A tisztás északi szegélyén Balázs-kő felirattal egy elhunyt kerékpáros emlékkövét helyezték el társai. A Pilisben található kistavak és azok rendkívül gazdag élővilágának megmentésének folyamatát, a program résztvevőit mutatja be a műút túloldalán található tájékoztató tábla. 27

A közjóléti létesítmény hosszú távú fenntartása indokolt. A közjóléti berendezések állapota többnyire megfelelő, az elhasználódó közjóléti berendezések felújítása, cseréje szükséges. Horthy Miklós vadászház Elérési lehetőség: A Pap-réttől 200 méterre nyugati irányba található. Elhelyezkedés: Dunabogdány 23 ÉP Terület: Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 8 fő A két világháború között épült gerendaépületet Horhy Miklós kormányzó építette vadászati célból. A korábbi években vadásztársasági bérlemény volt. A gerendaépület ma is jó állapotban van, jelenleg kihasználatlan. Az épületben nincs víz, villany, a közelben még forrás sem található. Közművesítését a közeli erdészházból lehetne megoldani. A vadászház mellett közjóléti berendezéseket (asztal-pad garnitúra, tűzrakóhely) helyeztek el a vadászház lakói számára, amely bárki számára használható. Az elhelyezett közjóléti berendezések jó állapotúak. A vadászház állagmegóvása érdekében használata és rendszeres karbantartása lenne indokolt. Nomád körülményeket keresők számára kulcsosházként történő üzemeltetése merülhet fel lehetőségként. Kalicsa-híd Elérési lehetőség: A Dunabogdánytól délre, mintegy 4,5 km-re található viadukt, a Pilis- Dunakanyar kerékpáros nyomvonalon érhető el. Elhelyezkedés: Tahitótfalu 6 ÚT Terület: - Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: - A nagyon szép, kőpillérekre épített fahíd ipartörténeti értéket képvisel, amely a napi használat mellett, érdemes az erdő látogatóinak a figyelmére is. Jelenleg a kerékpáros nyomvonal halad át a hídon és a zöld sáv turistajelzés halad el a hídtól mindössze 100 m-re nyugatra. A híd mellett egy asztal-pad garnitúra és egy tájékoztató tábla kihelyezésével egy pihenőhely kialakítását javasoljuk. A tájékoztató táblán a híd történetén, méretein túlmenően a környező látnivalókat, úticélokat is ajánlott feltüntetni. A közeli turistanyomvonal mellett egy iránytó tábla jelezze a híd és a pihenőhely elérhetőségét. 28

Kalicsa-híd Zánkó-rét Elérési lehetőség: Pilisszentlászlót Leányfaluval összekötő piros sáv turistajelzés mentén érhető el a létesítmény, a Pap-réttől keletre kb. 1,5 km-re. Elhelyezkedés: Tahitótfalu 9 TI Terület: 2 ha Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete Befogadó képesség: 8-10 fő A tisztás délkeleti szélében, az erdei út mentén álló nagyméretű fa árnyékában alakították ki a pihenőt. Az elhelyezett közjóléti berendezések (védőház, asztal-pad garnitúrák) jó állapotúak. A létesítmény hosszútávú fenntartását és a gyűjtőzsákos hulladékgyűjtők felszámolását javasoljuk. Hétvályús-forrás Elérési lehetőség: A forrás Tahitótfalutól délkeletre kb. 2,5 km-re található, a község központjából induló sárga sáv, majd sárga kör turistajelzésen érhető el. A forrást felkereső turistajelzésen a szép kilátást nyújtó Vörös-kő pihenőhelyig lehet eljutni. Elhelyezkedés: Tahitótfalu 22 TI Terület: - Kezelő: Rendezetlen Befogadó képesség: 4 fő A forrást a foglaláson található tábla tanúsága szerint 1817!-ben foglalták be. A foglalást a X. kerületi Természetbarát Szövetség 1968-ban újjáépítette, majd a Pilisi Parkerdőgazdaság újította fel 1978-ban. A gondosan megépített kő foglalás jó állapotú, csurgó rendszerű. Száraz időszakban is igen bő vízmennyiség jellemzi. A víz elvezetését fa vályúrendszer biztosítja. 29