Veszélyes hulladékok kereskedelmi előkezelési és hasznosítási engedélykérelme Page 1 A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. -a valamint 8. -a, illetve a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. Korm. rendelet 26. -a értelmében azzal a kérelemmel fordulunk a Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztályához, hogy hulladékok kereskedelmét, előkezelését, hasznosítását szíveskedjenek részünkre engedélyezni. 1) a kérelmező neve: CSATÁR-ÖKO Kft. székhelye: 9763 Vasszécseny, Lipárt u. 50. telephelye: 9763 Vasszécseny, Lipárt u. 50. helyrajzi szám. 569 statisztikai azonosító száma: 14953389-3831-113-18 cégjegyzékszáma: 18-09-109139 adószáma: 14953389-2-18 környezetvédelmi ügyfél jele: (KÜJ-azonosító), 102550175 környezetvédelmi területi jele: (KTJ-azonosító), 101424380 meglévő engedélyeink száma: 1094-1/6/2010 9516-1/8/2009 2) a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezése, és annak részletes leírása: A telephelyen tervezett tevékenység veszélyesnek minősülő, elektronikai eredetű hulladékok kereskedelme előkezelése és hasznosítása. A tevékenység leírása: Kérelmünk célja egyrészt veszélyes hulladékoknak a telephelyen történő 2.1. átvétele, válogatása, átcsomagolása, szállításra való előkészítése, Kereskedelmi tevékenységünk a későbbiekben részletezett elektromos és elektronikai hulladékokra, valamint egyéb hulladékok bizonyos körére terjed ki. 2.2 előkezelése az elektronikai berendezések fizikai kezelésével, anyagféleségre történő bontásával. Előkezelési tevékenységünk az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. sz. Korm. rendelet 2. 3. pontjában meghatározottak szerinti berendezésekre terjed ki: elektromos, elektronikus berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, valamint legfeljebb 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy elektromos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező vagy elektromos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is; 2.3. veszélyes elektromos, elektronikus berendezések hulladékainak hasznosítása (R5, R-12)
oly módon, hogy a hulladékként átvett elektromos és elektronikai berendezések újrahasználata útján valósul meg. 3).1. A hulladék eredete Az elektronikai hulladék részben közvetlenül magánszemélyektől illetőleg vállalkozások telephelyeiről, részben a hulladékgyűjtő közszolgáltató vállalatok által üzemeltetett hulladék udvarokból, lomtalanításból származik. Jelentős mennyiséget tesz ki az elektronikai gyártó vállalkozások által termelt gyártási, gyártásközi selejt, vagy kiselejtezett alkatrész. Átvesszük az elektronikai termékeket forgalmazó kereskedelmi egységek által visszagyűjtött használt elektronikai, elektromos termékeket is. A begyűjtésre kerülő hulladékok másik köre egyéb elektronikai hulladékbontó üzemekből származik. Piaci előnyök érvényesítése miatt átveszünk hasonló tevékenységet folytató vállalkozások által kitermelt másodnyersanyagokat is, melyeket továbbértékesítünk. Page 2 3)2. A hulladék beszállítása, fogadása A hulladékok begyűjtése a CSATÁR-ÖKO Kft. Vasszécseny, Lipárt u. 50. szám alatt üzemelő elektronikai hulladék bontó üzem telephelyén történik. Az átvétel során a begyűjtő szemrevételezéssel meggyőződik róla, hogy az átadott hulladék nem tartalmaz olyan szennyező anyagot, vagy olyan hulladékféleséget, amely az engedélyében nem szerepel. A hulladék fogadásakor a bontóüzem a hulladék mennyiségét 600 kg méréshatárú MSSL-152/2 típusú lapmérlegen regisztrálja, valamint ellenőrzi minőségét, és összehasonlítja a kísérőjegyeken szereplő adatokkal. Szükség esetén elvégzik az adatok korrekcióját, vagy amennyiben engedély híján nem lehetséges a hulladék átvétele megtagadják a hulladék átvételét. Minden hulladékbeszállításról sorszámozott mérlegjegy kerül kiállításra. A veszélyes hulladékok szállítása során SZ kísérőjegy, a telephelyen történő lakossági beszállítások esetében K jegy kitöltésével, valamint a fémkereskedelmi törvény által előírt bizonylatok alkalmazásával biztosítjuk a megfelelő nyomonkövethetőséget. 3)3. A hulladék kezelése A fogadó helyiségben történik a hulladék osztályozása mielőtt a begyűjtött hulladék a bontóüzembe kerül. Az elektronikai hulladékokat háztartási nagygép, háztartási kisgép, információtechnikai és telekommunikációs berendezés, szórakoztató elektronika, barkácsgépszerszám, játék, ellenőrző-vezérlő berendezés, adagolóautomata, mobiltelefon kategóriákra válogatjuk. A hulladék napi mérlegelés után kerül a bontóüzembe. Az egyes hulladékkezelési tevékenységeket az alábbi környezetvédelmi feltételek mellett végezzük: A hulladékátvételt követően történik a hulladék osztályozása. A bontásra szánt hulladékokat a bontás megkezdéséig a raktárnak az úgynevezett alapanyag raktár részében tároljuk fajtánként elkülönítve. A hulladék egy része darabáruként ömlesztve, a kisméretű frakció faládákban kerül tárolásra. Vasszécsenyi telepünkön az alapanyag raktár a bontóüzemmel egy épületben található, A napi, bontásra kiadott mennyiséget és hulladékféleséget EWC kódszám, VTSZ, valamint KT kategória szerint az üzemnaplóban rögzítjük.
Az elektronikai hulladék bontási technológiája Az elektronika hulladék bontása kézi szerszámokkal történik. A bontás célja az alábbi másodnyersanyagok előállítása: - mágnesezhető fémek - színes fémek - egyéb, nem mágnesezhető fémek - műanyagok - alkatrészek - nemesfém tartalmú összetevők - NYÁK - kábelek Page 3 Azokat a hulladékokat, melyeket nem másodnyersanyagként, hanem újrahasználat (reuse) során kívánunk hasznosítani, A készáru raktár SALGO polcrendszerén típus szerint tároljuk. A további műveleteket az engedélykérelem hasznosítási fejezetében fogjuk ismertetni. A bontandó elektronikai berendezéseket kézi erővel a munkaasztalokra emelik. A munkaasztalok kb. 2,2-2,5 m 2 területűek. Passzív görgős asztalsor lehetővé teszi a szalagmunka alkalmazását. A görgős asztalsoron a dolgozó a saját munkaritmusa szerint továbbíthatja a munkadarabot. A görgős asztal a terem közepén található. Az asztalsor végében 2-2 1 m 3 -es gyűjtőláda, BIG_BAG zsákok, a munkaasztalok felett ESD műanyag dobozok, a munkaterület mellett 1-1 műanyag láda található. A bontás berendezéstípusonként más-más munkamozzanatok szerint történik. Először a berendezés házának megbontását kell elvégezni, majd ezzel együtt a házból a fődarabokat bontjuk ki. Ezt követően a panelekről, fődarabokról távolítjuk el egyrészt a hasznosítható másodnyersanyagokat, másrészt a veszélyes hulladék tartalmú alkatrészeket. Veszélyes hulladékként kezeljük a 197/2014. sz. Kormányrendelet 26. -a alatt felsorolt összetevőket. A másodnyersanyagként hasznosítható anyagok a nem veszélyes hulladék vagy a veszélyeshulladék-raktárban kerülnek átmeneti tárolásra. Itt raktározzuk kiszállításig az egyéb elektronikai hulladékkezelő cégektől átvett másodnyersanyagokat is. A veszélyes hulladék tartalmú alkatrészek a megfelelő veszélyes hulladék gyűjtő kukába, a másodnyersanyagként hasznosítható alkatrészek a műanyag ládákba, majd a napi kitermelt anyagok mérlegelést követően a készáruraktárba kerülnek. Külön helyiségben egy állványos fúrógép, állványos gyorsvágó, köszörű és satupad teszi lehetővé a nehezen bontható vagy nagyobb méretű alkatrészek, berendezések bontását. A kitermelt veszélyes hulladékokat az épületen belül kialakított üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyen gyűjtjük. A kitermelt másodnyersanyagokat az épületen belül kialakított készáru raktárban, a műanyag és vashulladékot az üzem udvarán nyílt területen, betonozott felületen gyűjtjük. A vasat ömlesztve, a műanyagokat BIG-BAG zsákokban gyűjtjük a szabadban. Kiszállításkor a készáru raktárból az anyagok faládába, BIG_BAG zsákba vagy IPP M típusú gitterboxba kerülnek csomagolásra, minden ládán felirat jelzi a hulladék megnevezését, EWC kódszámát, VTSZ számát és mennyiségét. A vasat ömlesztve szállítjuk, a szállítójármű önrakodós. Úgy a kinyert másodnyersanyagként hasznosítható anyagokat, mint a veszélyes hulladékokat arra engedéllyel rendelkező kezelők felé adjuk át további kezelés céljából.
3)4. A kezelni kívánt veszélyes hulladék összetétele, környezeti veszélyességi jellemzői: A kezelésre tervezett hulladékok összetétele: Az elektronikai hulladékok az alább ismertetett elemeket, vegyületeket tartalmazhatják. Az egyes elemek, vegyületek környezeti veszélyességi jellemzőit mutatjuk be. CFC-k Klórozott, flórozott szénhidrogének. Színtelen, szagtalan egészségre ártalmatlan, nagy kompressziós képességű vegyületek. A legnagyobb sztratoszférikus ózonbontó képességgel rendelkeznek, azaz a legkárosabbak az ózonpajzsra. Üvegházhatású gázok, éghajlati kényszerük hatalmas. Pl.: CF 2 Cl 2 (Freon 12). Veszélyességi jellemzője H14. HCFC-k Hidrogént is tartalmazó klórozott, flórozott szénhidrogének. Kisebb a sztratoszférikus ózonbontó képességük, mint a CFC-knek, azok kiváltására gyártják. Üvegházhatású gázok, éghajlati kényszerük hatalmas. Pl: CHF2Cl (Freon 22) Veszélyességi jellemzője H14. Kadmium Több mint 95 % az újratölthető szárazelemekben, továbbá festékekben, műanyagokban stabilizátorként fordul elő. Veszélyességi jellemzője H6. - Mérgező a vízi élővilágra és a melegvérű állatokra a vesén, nyálkahártyán, légutakon, gyomron, bélrendszeren és a központi idegrendszeren keresztül; - biológiailag akkumulálódik (vese, máj), hosszú biológiai felezési idővel. Higany Főleg szárazelemekben, kis részben pedig fénycsövekben, higanygőzlámpákban, relékben, higanykapcsolókban található. Veszélyességi jellemzője H6. - a higany metil-higannyá alakul a természetben; - a metil-higany mérgező a vízi élővilágra és a melegvérű állatokra; - biológiailag akkumulálódik, hosszú a biológiai felezési ideje. Felhalmozó szerve a máj és az agy; - mérgező hatását az állatoknál (és az embernél) a vesén, a központi idegrendszeren, a nyálkahártyán, a szájon, gyomron, bélrendszeren keresztül fejti ki. PCB (poliklórozott bifenilek) Elektrolit kondenzátorokban, transzformátorokban, hűtőfolyadékokban fordul elő. Veszélyességi jellemzője H6. - Akkumulálódik a zsírszövetben; - krónikus toxicitást idéz elő állatokban; - rendkívül nehéz ártalmatlanítani; - 300-1000 C között dioxinokra és furánokra bomlik. Ólom Több mint 95 % a szárazelemekben, egy kevés pedig a nyomtatott áramkörök, világítótestek és fluoreszkáló csövek forrasztásaiban fordul elő. Veszélyességi jellemzője H6. - biológiailag akkumulálódik; - mérgező a vízi élővilágra és a melegvérű állatokra. Ólomoxid Több mint 90%-ban CRT-kben, a többi pedig a világítótestekben és fluoreszkáló csövekben fordul elő. Veszélyességi jellemzője H6. Berillium Az elektronikai hulladékban főleg konnektorokban található meg. TBBA (tetrabróm bifenol A) Az elektronikai hulladékban csaknem kizárólag nyomtatott áramkörökben és komponenseikben található meg. Penta-BDE (pentabróm-difeniléter) Page 4
Az elektronikai hulladékban csaknem kizárólag fenolos PWB papírban található. Okta- és deka-bde (okta és dekabróm difenil éter) Több mint 90%-ban számítógépekben, kis mértékben a TV készülékekben és konyhai gépekben található meg. Klórozott szénhidrogének Elektronikai hulladékban csaknem kizárólag PVC kábelekben található. Veszélyességi jellemzője H6. - égetésekor mérgező gázok keletkeznek; - biológiailag akkumulálódik. Réz Vezetékek, kábelek, NYHL huzalozására használják. Veszélyességi jellemzője H6. - biológiailag akkumulálódik a növényekben; - mérgező a vízi élővilágra és a melegvérű állatokra; Ezüst-vegyületek Hifi berendezések vezető elemeiben; IC-kben, nagyfrekvenciás vezető elemekben található meg. Veszélyességi jellemzője H6 - biológiailag akkumulálódik a növényekben; mérgező a vízi élővilágra és a melegvérű állatokra Page 5 4) a kereskedelembe bevonni kívánt hulladék fajtája, típusa, jellege, mennyisége (tonnában kifejezve): megnevezése EWC azonosító száma Mennyisége t/év elsődleges és másodlagos termelésből származó salak 100401 3 Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok 150110 1 Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat 150111 1 150202 1 Klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HFC) tartalmazó használatból kivont berendezések 160211 2 Veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek 16 02 09-től 16 02 12-ig felsorolt tételektől 160213 50 Használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok 160215 100 Ólomakkumulátorok 160601 5 Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok 200121 1 Klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések 200123 25 Elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól 200133 2 200135 150
Összesen: 341 A létesítmény üzemszerű működéséhez szükséges tartalék mennyisége 160213, 160215 és 200135 azonosító kódú hulladékokból összesen 5 tonna megléte a telephelyen. Page 6 5) A kezelés telephelyének műszaki jellemzői A telephely címe: Vasszécseny, Lipárt u. 50. A telephely hrsz.-a: 569 KTJ száma: 101424380 jellemző EOV koordinátája: X 206875 Y 475770 Az ingatlan alapterülete: 1886 m 2, ebből beépített 440 m 2 egyszintes Az udvar 900 m 2 -es része lebetonozott, amely anyagtárolásra, anyagmozgatásra szolgál, a többi zuzalékkal borított, illetve füves. Ezt a térrészt göngyöleg tárolásra használjuk. A telephely tulajdonosa Dragovits Péter. A telephelyre vonatkozó bérleti szerződés másolatát mellékletként csatoljuk. A telephely belterületen fekszik, saroktelken. A Lipárt utca és a Gyöngyös utca felől közútcsatlakozással közelíthető meg. Az épületben az átvevő fogadó helyiség, üzemcsarnok, alapanyag raktár, készáru raktár, üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhely, iroda és szociális helyiségek kerültek kialakításra. Alaprajzát mellékletként csatoljuk. Energia és közműellátottság: Az üzem hideg-meleg folyóvízzel van ellátva, a szennyvíz a települési közmű csatornahálózatra kerül. A technológiához szükséges elektromos hálózat valamint a világítás biztosítva van, három fázisú csatlakozó is rendelkezésre áll. A szükséges hőellátást a központi fűtés, 140 kw teljesítményt meg nem haladó gázkazán biztosítja. A technológiához szükséges eszközök, berendezések: A beszállított hulladék átvétele mérlegelést követően történik. Ugyancsak mérlegelés előzi meg a kiszállítást is. A napi elvégzett bontás, a munkamennyiség megállapítása ugyancsak folyamatos mérést követel meg. Mindezek miatt az átvevő helyiségben egy 2kg-600kg méréstartományú digitális mérleg került elhelyezésre. Az anyagmozgatást CROWN típusú, gyalogkísérésű elektromos emelővillás targoncával végezzük. Az emelőgép maximális teherbírása 1,2 t. Karbantartását szerződés alapján külső vállalkozó végzi. A hulladékok kezelése kézi bontással, tehát jellemzően kéziszerszámokkal történik. A kézi bontást szükség szerint kiegészítik alkalmanként gépi munkamozzanatok. Ehhez az alábbi berendezéseket alkalmazzuk:
- ipari porszívó - akkus csavarhúzó - sarokköszörű - köszörűgép - állványos fúrógép 6) A létesítmény várható kibocsátásai Page 7 Kibocsátás a levegőbe A hulladékok bontását megelőző első munkamozzanat a hulladékok portalanítása, melyet ipari porszívóval végeznek. Az így elszívott por a porszívó porzsákjába kerül, a tisztított levegő pedig az üzemcsarnok légterébe jut. A szabadba poremisszió nem történik. A további tevékenység során forrasztást nem végeznek, gőzök, gázok nem szabadulnak fel a bontás során, így az nem jár légszennyező anyag emisszióval. Az épület hőellátását gázkazán biztosítja, melyek teljesítménye nem éri el a 140 kw-ot. A környezetbe tehát a technológia során légszennyező anyag kibocsátása nem történik. Zajkibocsátás Zajvédelmi hatásterület: A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. ( X. 29. ) Korm. Rendelet 6. a) bekezdése értelmében: A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 db-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 db-lel alacsonyabb, mint a határérték. A telephely környezete zajvédelmi szempontból Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), területnek minősül, ahol a határérték nappal (6:00-22:00) 50 db, éjjel (6:00-22:00) 40 db. A tevékenység csak nappali időszakban zajlik, így a határérték és a háttérterhelés szempontjából is ezt az időszakot vesszük figyelembe. A háttérterhelés nappal több mint 10 db-lel a határérték alatt van, ezért a hatásterület határát a nappali időszakban 40 db határozza meg. Zajforrásnak magát az épületet tekintjük. Épületekben elhelyezett gépek és berendezések, technológiai folyamatok (zajforrások) esetén az épület zajemisszióját számítjuk ki. Az épület belsejében uralkodó hangnyomásszintből (L P ) melyet az épületben elhelyezett gépek és berendezések, technológiai folyamatok által kisugárzott zajteljesítmény és az épület belső akusztikai tulajdonságai együttesen határoznak meg és az épület határoló szerkezetének (falak, tetők, ablakok, ajtók, nyílások) hanggátlásából adódnak az elemek szabadba kisugárzott zajteljesítményei. A számítások során feltételezzük azt, hogy az épület külső határoló elemeinek a gépek által való testhang gerjesztése elhanyagolható. A hangterjedés törvényeinek, továbbá az azt befolyásoló környezeti tényezőknek a figyelembevételével kiszámíthatjuk a környezetben - az emissziós vonalon - lévő zajcsökkentési pontban a hangnyomásszintet. A létesítmény zajemissziója: Az épület zajemisszióját az észak-nyugati és a dél-keleti homlokzat irányába mutatjuk be, mivel az üzemcsarnok és az észak-keleti homlokzat között a szociális helyiségek és az iroda, míg a dél-nyugati homlokzat felé raktárak és az épületben működő faipari szárító helyiség nyeli el az üzem zajhatását.
Zajforrások: Az elektronikai hulladékbontó tevékenység jellemzően kéziszerszámokkal zajlik. Az előzőekben felsorolt gépi eszközöket csak alkalmanként, a munkaidő töredékében használunk. Az anyagmozgatást Crown típusú, gyalogkísérésű elektromos targoncával végezzük, melynek zajkibocsátása 85 db, napi munkaideje 3 óra. Az üzemcsarnokban üzemel egy KINZO típusú, 400 W-os, Ø 150 mm-es két korongos köszörűgép, zajkibocsátása 92 db, napi munkaideje 3 óra. A szétszerelések során elektromos csavarbehajtókkal dolgozunk, melyek zajkibocsátása egyenként 75 db. 4 gép egyenként 4,5 órán át működik. Page 8 A beltéri eredő hangnyomásszint az alábbi képlet alapján számítható: L eredő1,2 = 10 lg 1/T x Σ 10 0,1xLi x t i Ahol: T = egy műszak üzemideje, esetünkben 8 óra L i = az egyes zajforrások hangnyomásszintje t i = az egyes zajforrások munkaideje Innen: a csarnokon belüli hangnyomásszint: L eredő 1,2 = 75,5 db A környezet felé a beltéri eredő hangnyomásszintet az épület falazatának hanggátlása csillapítja. Ez függ az egyes szerkezeti elemek fajlagos hanggátló tényezőitől. Az épület falazata 60 cm vastagságú, két oldalt vakolt hagyományos kisméretű tégla. Fajlagos hanggátló tényezője 57 db. A nyílászárók két rétegű üveg ablakok, illetve egy két szárnyú fa ajtó, hanggátló tényezőjük 27 db. Az eredő hanggátlás számításához az egyes határolóelemek sugárzó felületének méretét kell figyelembe venni. Ez az ÉNY-i irányba összesen 31,05 m 2, melyből a téglafal 23,49 a nyílászárók 7,56 m 2 -t tesznek ki. R e - eredő hanggátlás: R e = 10 lg ΣA i / ΣA i 10-0,1 Ri Ri Az egyes felületelemek hanggátlása Az ÉNY-i homlokzat eredő hanggátlása: 33,1 db. Az eredő hanggátlás számításához az egyes határolóelemek sugárzó felületének méretét kell figyelembe venni. Ez a DK-i irányba összesen 39,15 m 2, melyből a téglafal 25,13 a nyílászárók 7,02 m 2 -t tesznek ki. A DK-i homlokzat eredő hanggátlása: 34,4 db. A zajvédelmi hatásterület és a határértéknek való megfelelés számítása A 284/2007. ( X. 29. ) Korm. Rendelet 6. 1. a)pontjának figyelembe vételével az üzem környezetében a határérték nappali időszakban 40 db. Az alábbi képletből r értékét kell kifejezni, ami a jelen esetben a zajt sugárzó épület és a határérték teljesülésének távolságát fejezi ki: L eq = L e + 10 lgs R e 14-20 lgr Σk L e belsőtéri átlagos db S zajt sugárzó határoló felület nagysága m 2 r távolság (felület-vizsgálati pont) m k - hangterjedés módja szerinti korrekció (levegő csillapító hatása) ált. 0 A létesítmény zajvédelmi hatásterülete innen:
Az üzemépület falától mért 1,5 m. É-NY-i irányban ez a létesítmény udvara, míg DK-i irányban közterület, a Gyöngyös utca járdája. A hatásterület határvonalát a helyszínrajzra illesztve látjuk, hogy a létesítmény zajkibocsátása a szomszédos területekre nem gyakorol olyan hatást, amely intézkedést indokolna. A kezelés tehát nem jár a 8/2002 (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet által előirt határértékeket meghaladó zajkibocsátással. Page 9 Víz, szennyvíz A kezelés során technológiai szennyvíz nem keletkezik. A szociális szennyvíz közműcsatornán kerül elvezetésre. A szennyvíz minősége eleget tesz a 204/2001 X-XVI kormányrendelet előírásainak. Az üzem tevékenysége az épületen belül szilárd burkolaton történik (járólap), ezáltal a kezelés nem veszélyezteti a felszíni és felszín alatti vizeket, továbbá nem veszélyezteti a talaj minőségét. A csapadékvíz az épület tetejéről két irányba folyik le. A déli oldalon lévő ereszcsatorna lefolyója az épület melletti járdára, azon túl gyepes területre dobja ki a csapadékot, az Északi oldalon lévő ereszcsatorna lefolyója a telephely udvarára, szintén gyeppel borított területre vezet. Az udvar mintegy 250 m 2 -es része betonozott. Erről a szilárd burkolatú térrészről a csapadék a telephely lejtését kihasználva az udvar zuzalékkal borított, illetve gyeppel benőtt részére áramlik és ott a talajba szivárog, elszikkad. Hulladékkibocsátás A tervezett tevékenység során a környezeti elemekbe történő kibocsátások közül mindössze a hulladékkibocsátás követel meg intézkedéseket. A kézi bontással történő hulladékkezelés céljából átvett hulladékok kezelésáének eredményeként keletkező anyagok zöme nem veszélyes hulladékként, kisebb hányada veszélyes hulladékként kerül ki a feldolgozási folyamatból. Ezek aránya a szakirodalmi adatok és tapasztalati tények alapján: Az elektromos és elektronikai hulladékok kézi bontással végzett hulladékkezelése eredményeként kinyerhető újrahasznosítható másodnyersanyagok aránya a következő: - 20-25% vas - 0,2-0,7% réz - 10-16% alumínium - 1% egyéb fém - 10-16% NYÁK - 10-15 % műanyag - 8-15 % nem veszélyes hulladék (ezen belül fa, papír, üveg, kevert) - 25-5% veszélyes hulladék (attól függően, hogy képcsöves, vagy képcső nélküli berendezés bontásából származik)
A veszélyes hulladék kb. ¾-e képcső, melynek átvétele és továbbfeldolgozása Magyarországon biztosított. A legnagyobb kapacitású képcsőfeldolgozó céggel társaságunk szerződéssel rendelkezik. 7) a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület. Page 10 A tevékenység helye Vasszécseny település. A kezelésre átvett hulladékok Magyarország területén működő intézményektől, üzemektől, kereskedelmi egységektől, hulladékbegyűjtő közszolgáltató vállalkozásoktól és lakossági körből származnak. Az előkezelés során keletkező másodnyersanyagok szombathelyi, sárvári, balogunyomi telephelyeken, illetőleg Budapesten kerülnek értékesítésre. A nem hasznosítható maradék hulladék anyagok harasztifalui, szombathelyi telephelyeken kerülnek lerakásra, a veszélyes hulladékok Szombathelyen kerülnek égetésre, vagy Budapesten hasznosításra, a kibonott képcső további kezelése Bodajkon (Selector Kft.) történik. A begyűjtött hulladék hasznosítókhoz, ártalmatlanítókhoz történő továbbszállítása partneri körében történik, elsődleges átvevő partnerek: Metalex 2001. Kft.(Budapest), Pandan Kft. (Szombathely), Megoldás Kft. (Szombathely), Fémker Kft. (Győr),Intermetal recycling Kft. (Csorna), E-Reuse Kft. ( Budapest), Észak-dunántúli MÉH Zrt. (Győr), Alcufer Kft. (Győr), Müllex Kft. (Körmend), SZOVA Zrt. (Szombathely) de a felsoroltakon felül a későbbi piackutatás eredményeként partneri kapcsolatunk újabb átvevőkkel bővülhet. 8) a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök, garanciák igazolása. A CSATÁR_ÖKO Kft. számlavezető pénzintézeténél, a K&H Bank Zrt-nél 2009-ben, az üzem indulásakor lekötésre került 100.000 Ft azzal a megkötéssel, hogy ez csak a környezetvédelmi hatóság hozzájárulásával bontható fel. Társaságunk a Generáli Biztosító társasággal kötött környezetvédelmi felelősség biztosítást, melynek kötvénymásolatát mellékletként csatoljuk. 9) a hulladék kereskedelméhez, előkezeléséhez szükséges személyi, tárgyi és közegészségügyi feltételek, az alkalmazni kívánt technológia, továbbá az eszközök, a berendezések műszaki és környezetvédelmi jellemzőit, azok állapotát, minőségét és felszereltségét igazoló dokumentumok: 9) 1. Személyi feltételek: Az üzem tevékenységét környezetvédelmi szakmérnöki végzettségű üzemvezető irányítja. A munkavállalók között 4 fő rendelkezik településihulladék-gyűjtő és szállító szakképesítéssel, 2 fő elektronikai hulladékbontó OKJ-s végzettséggel. 9) 2. tárgyi feltételek: A telephely területe: 1886 m2, A rendelkezésre álló épület alapterülete: 440 m2 egyszintes
Kerítéssel határolt, illetéktelen behatolásokkal szemben megfigyelőrendszerrel és riasztóval védett. Raktározás Az anyagmozgatás a hulladékrakodó téren és onnan a bontóüzem fogadó részébe szilárd burkolatú úton történik. Az alábbi raktárak állnak rendelkezésre: Nyersanyagraktár, területe 50 m2 Készáru raktár, 45m2 Nem veszélyeshulladék-raktár 4,5 m2, szükség esetén a telephely 1400 m2-es udvarán bővíthető, ekkor a hulladékot ponyvával lefedjük A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely 5 m2 zárt, fedett, az üzemépületben került kialakításra. Kármentővel, megfigyelőrendszerrel van ellátva, kettős padozattal rendelkezik. A raktárak szilárd burkolattal ellátott, zárt, fedett helyiségek. Variábilis polcrendszer lehetővé teszi a különböző anyagcsoportok elkülönített raktározását. Az átvevő helyiségben egy 2kg-600kg méréstartományú digitális mérleg került elhelyezésre. Page 11 Anyagmozgatás A telephelyen belül két kézi raklapemelőt (békát) és egy gyalogkísérésű elektromos targoncát használunk, típusa Crown WF 3000, emelőképessége 1200 kg. 9) 3. Közegészségügyi feltétel: Társaságunk szolgáltatási szerződést kötött a Per-Csák Egészségügyi Bt.-vel a szükséges rendszeres munkaegészségügyi ellátásra. Munka- és balesetvédelmi tanácsadónk Marót Attila munkavédelmi technikus, tűzvédelmi megbízottunk Kontics Sándor tűzoltó technikus. 9) 4. Környezetvédelmi jellemzők A telephely teljes közmű ellátottsággal rendelkezik. A technológia során folyékony hulladékok nem kerülnek a szabadba, így talaj és felszín alatti vízszennyezés nem következhet be. Robbanómotoros targoncát és egyéb zajt keltő berendezést nem alkalmazunk, így annak ellenére, hogy a legközelebbi védendő objektum gyakorlatilag határos a telephellyel, a zajvédelmi kritériumoknak a telephely megfelel. 10) a tevékenységgel érintett telephely kapacitása (megjelölve az üzemi gyűjtőhely gyűjtési, tárolási kapacitását): A Vasszécseny, Lipárt u. 50. alatti telephely bérlemény. Tulajdonosa Dragovits Péter. A telephely alapterületre vonatkozó adatait az előzőekben ismertettük. Egyidőben tárolható bontandó hulladék mennyiség: szabadtéren 30 t épületen belül 15 t előkezelt másodnyersanyag: szabad téren 10 t épületen belül 10 t veszélyes hulladék 5 t Telepengedély másolatát mellékletként csatoljuk. 11.) a környezetbiztonságra, az esetlegesen bekövetkező káresemény (havária) elhárítására vonatkozó terv:
Kockázati tényezők: Szilárd hulladékok elszóródása, folyékony hulladékok szivárgása elcsurgása, illékony komponensek légtérbe kerülése. A környezet szennyezésének megakadályozása érdekében a szennyezést észlelő dolgozó köteles megkezdeni a szennyezés környezetkárosító hatásának csökkentését, illetve megszüntetni azt. A kárelhárítással egy időben jelenti az eseményt a környezetvédelmi felelősnek, szükség esetén az üzemvezetőnek. Szilárd hulladék esetében a szétszóródott veszélyes anyagot sérülésmentes gyűjtőedénybe, zsákba össze kell gyűjteni. A szennyezés helyét fel kell mosni, amennyiben az szükséges, fertőtleníteni kell. Folyadékkal történt szennyezés esetén a területen a szennyezést lokalizálni kell úgy, hogy a hulladék ne juthasson csapadék elvezető árokba (védőgát képzése homokból, egyéb felitató anyagból). A szennyezett folyadékokat, beleértve a takarítás során szennyeződött takarítószereket is, a továbbiakban veszélyes hulladékként kell kezelni. Esetleges tűz keletkezésekor porral oltó tűzoltókészülékkel kell a tüzet eloltani. Az üzem tűzvédelmi szabályzata szerint kell eljárni, szükség esetén értesíteni kell a tűzoltóságot. A szennyezés helyét felitató anyaggal (homok, perlit, forgács) mentesíteni kell, majd a felitató anyagot zárt edényzetbe kell rakni. Szennyezés megszüntetése közbe a munkát végző munkavállalók egyéni védőfelszerelést kötelesek viselni. (Védőruha, szemüveg, kesztyű,) Page 12 A veszélyes hulladék gyűjtőhely felelős vezetője évenkénti rendszerességgel ellenőrzi a gyűjtőhely padozatának esetleges sérülését jelző megfigyelőrendszer állapotát. Amennyiben a megfigyelőaknában folyadék észlelhető, azt akkreditált laboratóriumban analizáltatják, a környezetvédelmi hatóság egyidejű értesítése mellett. A gyűjtőhelyre illetéktelen személyek nem léphetnek be. A gyűjtőhely kulcsait a felelős vezető, valamint a raktáros őrzi. Az itt tárolt hulladékokat (az anyagminőségtől függő) fém vagy műanyag, zárható 50 200 l-es hordókban gyűjtjük, anyagminőségük szerint elkülönítve. Az egyes hordókon felirat jelzi a tartalmazott veszélyes hulladék megnevezését, minőségét és EWC-kódszámát. 12.) a környezetvédelmi biztosítás megkötésének tényét igazoló dokumentumot Mellékletként csatoljuk. 13.) ha a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló kormányrendelet környezetvédelmi megbízott alkalmazását írja elő, akkor annak igazolása A kérelmező ügyvezető igazgatója környezetvédelmi szakmérnök, hulladékgazdálkodási szakértői jogosultsággal rendelkezik. Az ezt igazoló dokumentumokat mellékletként csatoljuk. 14) a kérelmező korábbi hulladékgazdálkodási tevékenységéről szóló nyilatkozat: a) A kérelmező ügyvezető igazgatójának büntetőjogi felelősségét a bíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott környezetkárosítás, természetkárosítás vagy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen nem állapította meg, b) hulladékgazdálkodási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem áll,
c) a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti kármentesítési kötelezettségét jogerősen nem megállapították meg; d) bármilyen, általa vagy olyan gazdasági társaság által folytatott korábbi tevékenysége, amelynek vezető tisztségviselője volt, nem eredményezte azt, hogy a felszámolást követően hátrahagyott hulladék kezeléséről költségvetési forrásból az államnak, a megyei vagy a települési önkormányzatnak kellett gondoskodnia. 15.) az állami adó- és vámhatóság 30 napnál nem régebbi igazolásának másolatát arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőnek az állami adó- és vámhatóságnál lejárt köztartozása nincs, vagy igazolás hiányában nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel. Page 13 Az adóhatóság igazolását mellékletként csatoljuk. A veszélyes hulladékok kezelési, hasznosítási engedélykérelméhez előírt további adatok A 439/2012. korm. rendelet 9. -a alapján b) a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység és kezelési művelet megnevezését, a kezelési műveletnél alkalmazandó módszerek, technológia részletes leírását; A tervezett kezelési tevékenység megnevezése 1. veszélyes elektronikai hulladékok előkezelése fizikai kezeléssel, anyagféleségre történő bontással. P 0206, P 0208 és R-12. Az előkezelés technológiáját a c)2 pontban ismertettük. 2. veszélyes elektronikai hulladékok hasznosítása R5. Fizikai előkezelés, átalakítás: f) E02-06 válogatás anyagminőség szerint (osztályozás); h) E02-08 hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés bontása; q) E02-17 mechanikai tisztítás Az elektronikai hulladékokat szemrevételezzük, megállapítjuk a típusát. Amennyiben a hulladékként átvett készülék típusa, állapota olyan, hogy lehetséges újrahasználat általi hasznosítása, úgy a raktár elkülönített helyén külön gyűjtjük. A hulladékként leadott berendezésekből az előbb ismertetett feltételek mellett részegységeket, alkatrészeket távolítunk el, melyeket később értékesítünk. A teszteljük a berendezést, illetve alkatrészt. Amennyiben a készülék üzemképes, érintésvédelmi vizsgálatra kerül. Érintésvédelmi megfelelőség esetén a berendezést beárazzuk és a készáruraktárban helyezzük el. Amennyiben a készülék érintésvédelmi szempontból kifogásolható, bontás útján előkezelésre kerül a korábban engedélyezett előkezelési engedély alapján. Az üzemképtelen készülékeket a továbbiakban szintén hulladékként kezeljük.
A készáruraktárból értékesítés kiskereskedelmi forgalomban nem történik, vevőink kizárólag használt elektromos és elektronikai cikkeket forgalmazó kereskedő vállalkozások. A vevő a készülékek üzemképességét természetesen tételesen ellenőrzi a vásárláskor. Garanciális kötelezettségünknek szükség esetén csere útján teszünk eleget. c) a hulladék fajtája, típusa, jellege, az 1 év alatt kezelni kívánt hulladék mennyisége (tonnában kifejezve), összetétele; Használatból kivont berendezések ipari vezérlő, irodatechnikai, mérő eszközök, áramszolgáltatás berendezései, játékgépek, stb. Használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok elektromos, elektronikai berendezések alkatrészei. Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések háztartási, vagy háztartási jellegű gépek. Page 14 Az elektromos, elektronikus berendezések veszélyes vagy nem veszélyes voltának megítélésében két szempont játszik szerepet. Egyrészt a hulladék termelőjének, az átadónak a besorolása, másrészt a hulladékok jegyzékéről szóló 72/2013 sz. KöM rendelet, 1. (3) bekezdésében foglaltak az irányadók. megnevezése Veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek 16 02 09-től 16 02 12-ig felsorolt tételektől EWC azonosító száma Mennyisége t/év előkezelés 160213 50 Használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok 160215 100 hasznosítás 25 25 Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól 200135 150 50 A telephelyen egyidejűleg tárolható hulladék mennyisége 15 tonna. d) a tervezett kezelési művelettel érintett terület megnevezése: A tevékenység helye Vasszécseny település. A kezelésre átvett hulladékok Magyarország területén működő intézményektől, üzemektől, kereskedelmi egységektől, hulladékbegyűjtő közszolgáltató vállalkozásoktól és lakossági körből származnak. Az előkezelés során keletkező másodnyersanyagok szombathelyi, sárvári, balogunyomi telephelyeken, illetőleg Budapesten kerülnek értékesítésre. A nem hasznosítható maradék hulladék anyagok harasztifalui, szombathelyi telephelyeken kerülnek lerakásra, a veszélyes hulladékok Szombathelyen kerülnek égetésre, vagy Budapesten, Bodajkon hasznosításra. Szerződéses partnereink más elektronikai hulladékbontó üzemek, így E-Reuse Kft és Fe- Group Zrt. (Budapest), Foreno Nonprofit Kft. (Sopron) és Selector Kft. (Bodajk).
A begyűjtött hulladék hasznosítókhoz, ártalmatlanítókhoz történő továbbszállítása partneri körében történik, elsődleges átvevő partnerek: Metalex 2001. Kft.(Budapest), Pandan Kft. (Szombathely), Megoldás Kft. (Szombathely), Fémker Kft. (Győr), E-Reuse Kft. ( Budapest), Észak-dunántúli MÉH Zrt. (Győr), Alcufer Kft. (Győr), Müllex Kft. (Körmend), SZOVA Zrt. (Szombathely) de a felsoroltakon felül a későbbi piackutatás eredményeként partneri kapcsolatunk újabb átvevőkkel bővülhet. A keletkező csomagolási hulladékaink átvevői: Papír, karton, EWC kódja 150101 átvevője Észak-dunántúli MÉH Zrt., (Szombathely) Műanyag, EWC kódja 150102 átvevője Pandan Kft. (Kisunyom) Fa, EWC kódja 150103 átvevője Jákófa Kft. (Pápa) Page 15 e) a kezelési művelet elvégzéséhez szükséges személyi, tárgyi és közegészségügyi feltételeket, az alkalmazni kívánt technológiát, továbbá az eszközök, a berendezések állapotát, minőségét és felszereltségét Az előzőek során a 9. pont alatt ismertettem. f) a tervezett kezelési művelettel érintett hulladékgazdálkodási létesítmény, telephely címét, helyrajzi számát, műszaki és környezetvédelmi jellemzőit, állapotát, minőségét, felszereltségét, kapacitását (megjelölve az üzemi gyűjtőhely gyűjtési, tárolási kapacitását), a jogerős építésügyi hatósági engedély, a jogerős telepengedély másolatát, Az előzőek során az 5. pont alatt ismertettem. A telephely területe: 1886 m 2, A rendelkezésre álló épület alapterülete: 440 m 2 egyszintes g) a kezelés technológiájával kapcsolatban: ga) a kezelés során felhasználni kívánt segédanyagok: Az előkezelés során segédanyagot nem használunk, csak eszközöket, berendezéseket. gb) a kezelés során képződött anyagok és hulladék mennyisége, annak kezelési módja, további felhasználási lehetőségei: Társaságunk 15 éve üzemel, azóta az elektronikai hulladék előkezelés technológiája lényegében nem változott. A keletkező anyagok, hulladékok mennyisége illetve arányai az elmúlt évek anyagmérleg adatai alapján az alábbiak: megnevezése Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner EWC azonosító száma 080317 19 Hulladékká vált toner, amelyik különbözik a 08 03 17-től 080318 261 Szintetikus szigetelő és hőtranszmissziós olajok 130308 13 Papír és karton csomagolási hulladékok 150101 5676 Fa csomagolási hulladékok 150103 8227 Mennyisége 2013-ban /kg/ Tervezett Mennyisége /kg/ kezelője Megoldás Kft. kezelési módja B0001 354 Megoldás Kft. B0001 18 Megoldás Kft. B0001 7700 Észak-dunántúli MÉH Zrt. P0207 Sárvári HUKE Kft. 11160 Jákófa Kft. P0206
Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok 150105 910 Veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek 16 02 09-től 16 02 12-ig felsorolt tételektől Használatból kivont berendezések, amelyek különböznek 16 02 09-től 16 02 13-ig felsoroltaktól Használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok Használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek 16 02 15-től 160213 533 160214 532 160215 7732 160216 98118 Ólomakkumulátorok 160601 625 Egyéb elemek és akkumulátorok 160605 39 beton (mosógépek bontásából) 170101 655 Alumínium 170402 253 Kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től 170411 276 Fém vas 191202 41202 Nem-vas fémek 191203 15235 Műanyag és gumi 191204 19397 Üveg 191205 1442 Fa 191207 4437 Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok 200121 77 Elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók 200133 75 Műanyagok 200139 1117 1235 Pandan Kft. R3 723 Csatár-Öko Kft. R5 722 Metalex 2001. Kft. P0206 10490 Selector Kft. Csatár-Öko Kft. 133111 Fémker Kft. Metalex 2001. Kft. Csatár-Öko Kft. 848 Észak-dunántúli MÉH Zrt. R5 B0001 / P0206 / R5 B001 53 Megoldás Kft. B0001 888 Borostyán REC Kft. R12 343 Metalex 2001. Kft. P0207 375 Metalex 2001. Kft. P0206 55900 Ésazk-dunántúli MÉH Zrt. 20665 Fémker Kft. Metalex 2001. Kft. 26315 Sárvári HUKE Kft. Pandan Kft. 1956 Müllex Körmend Kft. 6000 Jákófa Kft. R3 P0207 B0001 / P0207 B0001 / R3 B0001 104 Szinflex Plusz Kft. B0001 102 Megoldás Kft. B0001 1515 Pandan Kft. R3 Page 16 Egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is) 191212 14283 19397 Müllex Körmend Kft. SZOMHULL Kft. D5
gc) a kezelés anyagmérlege, Keletkező hulladék megnevezése EWC azonosító száma arány Papír és karton csomagolási hulladékok 150101 2% Page 17 Fa csomagolási hulladékok 150103 4% Használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok 160215 3% Használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek 16 02 15-től 160216 44% Fém vas 191202 19% Nem-vas fémek 191203 7% Műanyag és gumi 191204 9% Üveg 191205 1% Fa 191207 2% Műanyagok 200139 1% Egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is) 191212 6% egyéb vegyes 080317, 080318, 130308, 150105, 160213, 160214, 160601, 160605, 170101, 170402, 170411, 200121 2% 100% gd) a kezelési folyamat szempontjából kritikus ellenőrzési pontok:
Az előkezelés során a kinyert másodnyersanyagok további értékesítését is meghatározó, ezért úgy környezetvédelmi, mint gazdasági szempontból lényeges kérdés a szelektivitás tisztasága. ge) a kezelés technológiájának műszaki és környezetvédelmi jellemzőit Az előzőek során a 3.3. pont alatt ismertettük. Kibocsátások a környezetbe Page 18 Az előzőek során a 6. pont alatt ismertettük. h) a kezelési művelettel elérni kívánt környezetvédelmi és gazdasági célt; hasznosítás esetén az előállítani kívánt anyag vagy termék előállításával, gyártásával vagy forgalomba hozatalával járó környezetvédelmi és gazdasági előnyt, hasznot, továbbá a Ht. 9. (1) bekezdésében meghatározottak szerint a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó igazolást; Társaságunk a hulladékhasznosítást újrahasználat révén valósítja meg, amely eljárás a hulladékkezelési hierarchia legmagasabb szintjét foglalja el. Az ésszerű hulladékkezelés elsődleges célja, hogy az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat nyersanyaggá alakítsa át és olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését. Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz). Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen. Újrafeldolgozás, újrahasznosítás, recycling Sokféleképpen nevezzük, de mindegyiknek egy a lényege: az anyagában történő hasznosítás, mert ezen tevékenységnek köszönhetően a hulladékból újra termék készül! Így a másodnyersanyag (hulladék) nem vész el, csak átalakul. A szelektív hulladékok újrafeldolgozásával jelentős mennyiségű elsődleges nyersanyagot takaríthatunk meg, ami a környezet szempontjából mindenképpen kedvező. Ne feledjük azonban, hogy az újrafeldolgozás során is elkerülhetetlenül szennyezés keletkezik - tehát a megelőzéshez és az újrahasználathoz képest kevésbé környezetbarát megoldás, amit a hulladékhierarchia is jól szemléltet. 2005. augusztus 13.-a óta a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján jogszabály kötelezi az elektromos és elektronikai készülékek gyártóit, forgalmazóit a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések visszagyűjtésére, hasznosítására, ártalmatlanítására. Azért is fontos az e- hulladék szervezett begyűjtése a lakosságtól a fent jelzett, vagy bármely más módon, mert a történelmi e- hulladékban gyakran előfordulhatnak olyan alkatrészek, melyek veszélyes komponenseket is tartalmazhatnak (ólom, hatértékű króm, kadmium, higany...). Pontosan azért, hogy az e- hulladékban lévő, az emberre és környezetére veszélyes komponensek ne kerülhessenek ki a természetbe, az Európai Unió által meghatározott módon, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell az e- hulladékot
előkezelni, hasznosítani és ártalmatlanítani. A begyűjtött elektromos és elektronikai berendezések jelentős része kisebb javítások árán ismét használhatóvá tehető, visszakerül a lakossághoz. Természetesen, vannak hasznos másodnyersanyagok is az e- hulladékban. Ilyenek a vasfémek, réz, kábel, nyáklemez, arany, ezüst. Ezekből a másodnyersanyagokból sokkal kisebb energiaráfordítás révén lehet ismét értékes termékeket nyerni, mintha ugyanezt ércek feldolgozásával tennénk. A hasznosítás révén újrahasználatra került berendezések, részegységek, alkatrészek hulladékstátuszának megszűnését az értékesítéssel járó szállítólevelek és számlák igazolják. Page 19 i) a kezelési tevékenység végzéséhez szükséges, a rendelkezésére álló pénzügyi eszközöket, azok garanciáit, valamint a meglétükre vonatkozó igazolást az előzőekben a 8. pont alatt ismertettük. A céltartalék képzésére vonatkozó kötelezettségünknek a gazdasági év lezártát követően eleget fogunk tenni. Társaságunk a Generáli Biztosító társasággal kötött környezetvédelmi felelősség biztosítást, melynek kötvénymásolatát mellékletként csatoljuk. j) a környezetbiztonságra, az esetlegesen bekövetkező káresemény (havária) elhárítására vonatkozó tervet az előzőekben a 11. pont alatt ismertettük. k) szükség esetén a monitoringra vonatkozó részletes tervet, a tevékenység felhagyására vonatkozó részletes tervet (utógondozás); A telephelyen monitoring jellegű ellenőrzés a veszélyes hulladék gyűjtőhely szivárgásmentességét hivatott igazolni. Az ellenőrzést rendszeresen havonta végezzük. Amennyiben a kettős padozat alsó tálcájában folyadékot észlelünk, a gyűjtőhelyet kiürítjük, felderítjük a szivárgás helyét és a felső, teherhordó padozatot helyreállítjuk, szivárgásmentessé tesszük. A tevékenység felhagyását követően a telephelyen lévő feldolgozatlan hulladékot és az előkezelés után keletkezett hulladékokat, másodnyersanyagokat arra engedéllyel rendelkező átvevők felé adjuk át. A nyílt téri tárolás térburkolata mellett a terep lejtésénak irányában talajmintavételt végzünk és a mintát nehézfémtartalomra bevizsgáltatjuk. l) ha a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló kormányrendelet környezetvédelmi megbízott alkalmazását írja elő, akkor annak igazolását. A szükséges igazolásokat mellékletként csatoljuk. m) az állami adó- és vámhatóság 30 napnál nem régebbi igazolásának másolatát mellékletként csatoljuk. n) a kérelmező korábbi hulladékgazdálkodási tevékenységéről szóló, 11. szerinti nyilatkozatot az előzőek során a 14.pont alatt megtettük. o) nyilatkozatot arról, hogy az engedély kérelmezője figyelembe vette-e a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglaltak szerint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő álláskereső alkalmazásának lehetőségét.
Mivel társaságunk a kérelmezett tevékenységet már évek óta végzi, új munkatársakat nem veszünk fel, munkahelyteremtés a kérelem nyomán nem keletkezik. 1. Mellékletek 1. Eljárási díj befizetését igazoló banki kivonat 2. Helyszínrajz 3. telepengedély 4. környezetszennyezési felelősség biztosítás 5. környezetvédelmi szakmérnöki diploma 6. NAV igazolás Page 20 Kelt: Szombathely, 2015. április 19... Foki Imre ügyvezető igazgató