Beszámoló az EU jogi szabályozásáról a NU-AGE projekttel összefüggésben

Beszámoló az EU jogi szabályozásáról a NU-AGE projekttel összefüggésben (fordítás) KBBE 266486 NU AGE Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.3 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1169/2011/EU RENDELETE a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról...4 1.1 Általános bevezetés..4 1.2 A NU-AGE-re vonatkozóan figyelembe veendő szempontok. 5 1.2.1 az 1924/2006 rendelet módosításai és az erre vonatkozó cikkek..5 1.2.2 Referencia beviteli értékek speciális népességcsoportok számára. 7 1.2.3 Olvashatóság....8 1.2.4 Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező tájékoztatás elvei...9 2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1924/2006/EK RENDELETE az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról. 10 2.1 Általános bevezetés......10 2.1.1 Osztályozás és általános követelmények...10 1

2.1.2 Tápérték profilok....15 2.1.3 Az élelmiszerekre alkalmazott állítások engedélyezése 15 2.2 A NU-AGE-re vonatkozóan figyelembe veendő szempontok 17 2.2.1 Tápanyag-összetételre vonatkozó állítások.....18 2.2.2 Általános funkciójú egészségre vonatkozó állítások (13.1 cikk) 18 2.2.3 Betegség kockázatának csökkentésére vonatkozó állítások...19 3. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1925/2006/EK RENDELETE a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról.... 21 3.1 Általános bevezetés..... 21 3.1.1 Háttér és fő előírások.... 22 3.2 A NU-AGE-re vonatkozóan figyelembe veendő szempontok...24 3.2.1 Referencia beviteli értékek sajátos népességcsoportok számára...25 3.2.2 A fogyasztók tájékoztatása (beleértve a címkézést)........26 4. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 609/2013/EU RENDELETE a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg- szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről 27 5. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2002/46/EK IRÁNYELVE az étrendkiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.........28 5.1 Általános bevezetés......28 5.1.1 Háttér és fő előírások........29 5.2 A NU-AGE-re vonatkozóan figyelembe veendő szempontok.....31 5.2.1 Az étrend-kiegészítők fontossága a fogyasztók sajátos kategóriái számára..31 5.2.2 Címkézés, kiszerelés és reklám.. 32 5.2.3 A vitaminok és ásványi anyagok maximális mennyiségei 34 2

Vezetői összefoglaló Mint a NU-AGE projekt tagja, a FoodDrinkEurope feladata a 11. munkacsoport koordinálása és irányítása A fenti cél elérése érdekében tett első lépésként ez a jelentés elemzést ad az EU jogi szabályozásának azon élelmiszerekkel kapcsolatos kérdéseiről, amelyeket a projekt partnerek (ANIA, FEDERALIMENTARE, SEVT, FIAA/LVA, FIAB) a leginkább relevánsnak ítélt meg a NU-AGE szempontjából: - AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1169/2011/EU RENDELETE a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról - AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1924/2006/EK RENDELETE az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról - AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1925/2006/EK RENDELETE - AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/39/EK IRÁNYELVE a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről / Hatályon kívül helyezte: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 609/2013/EU RENDELETE a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg- szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről - Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről A Rómában, 2012. november 4.-én tartott első ülésen történt munkamegosztás alapján minden partnernek egy-egy fejezetet kellett elkészíteni ebből a jogszabályelemzésből, míg a FoodDrinkEurope koordinálta a jogszabályok felülvizsgálatát és végrehajtotta a végső elemzést. A partnerek által véglegesített jelentés áttekintést ad azokról a jogszabályi előírásokról, amelyeknek jelentős hatásuk van a NU-AGE projektre, akár azért, mert azok speciális fogyasztói csoportokra mint az időskorúak- vonatkoznak, akár pedig azért, mert közvetett módon van kihatásuk a fogyasztók ezen kategóriájára. Az egyik példája az olyan jogszabályi előírásoknak, amelyek specifikusan az idősekre vonatkoznak az 1169/2011/EU rendelet 36.3 (c) cikke, amely felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy végrehajtási rendeletekben szabályozza a (napi) referencia beviteli értékek jelzését specifikus népesség csoportok számára. Hasonlóképpen, az 1925/2006/EK rendelet 6.3 cikke előírja az Európai Bizottság számára, hogy vegye figyelembe a különféle fogyasztói csoportok eltérő érzékenységét az élelmiszerekhez adható vitaminok és ásványi anyagok maximális értékeinek megállapításakor. A 2002/46/EK irányelv meghatározza és szabályozza az élelmiszerek azon típusait - pl.: étrend kiegészítők - amelyek sok idős ember sajátos igényeinek kielégítésére szolgálhatnak. 3

A projekt partnerek jeleztek olyan előírásokat is, amelyek ugyan nem bizonyos népesség csoportoknak (mint pl.: öregek) szánt élelmiszerekre vonatkoznak, azonban jelentős hatásuk van a 65 évesnél idősebb emberekre is. Ez a helyzet az élelmiszerek jelölésére, prezentálására, hirdetésére, az étrend-kiegészítőkre, a vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított élelmiszerekre vonatkozó előírásokra, mivel ezek biztosítják, hogy a fogyasztók különösen a legsérülékenyebbek, mint pl.: az öregek- megfelelően tájékoztatva legyenek az adott termék tulajdonságairól és jellemzőiről. Ugyanezt a célt annak biztosítását, hogy a fogyasztók jól tájékozottak legyenek, ne legyenek félrevezetve, és képesek legyenek a megfelelő élelmiszer helyes és biztonságos felhasználására- követik az elemzett jogszabályok azáltal, hogy speciális feltételeket és követelményeket állapítanak meg a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazására, a vitaminok és ásványi anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadására, valamint az étrend-kiegészítők összetételére és marketingjére. Általánosabb szemszögből, azok az EU jogszabályok, amelyek bizonyos élelmiszerekre - a tápértékük vagy egészségre gyakorolt hatásuk miatt - ezek gyártásának ösztönzésére vonatkozóan állapítanak meg feltételeket, jobban szolgálják az idős emberek speciális igényeinek kielégítését. Annak felismerésével, hogy a jelen jelentésben elemzett jogi szabályozás alapvető szerepet játszik az idős emberek szükségleteinek kielégítésében, és mivel a leginkább ide vonatkozó előírások mély-elemzését adja a jelentés, jelentős mértékben hozzájárul a NU-AGE projekt megvalósításához. Valójában, lefekteti a 11. munkacsomag hosszú-távú céljai elérésének alapjait: ezen jogi szabályozás végrehajtása lehetséges megoldásainak feltárása, különös tekintettel az EU jogszabályalkotói és az érintettek részére teendő specifikus javaslatok megfogalmazására. 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1169/2011/EU RENDELETE a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról 1.1 Általános bevezetés A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendeletet az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25.-én fogadta el, 2011. november 22.-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 2011. december 12.-én lépett hatályba. Azt követően, hogy az Európai Bizottság Fogyasztókért és Egészségért Felelős Főigazgatósága értékelte az élelmiszerek jelöléséről szólószabályozást, az Európai Bizottság 2008.-ban kiadott egy javaslatot két fő irányelvnek (2000/13/EK 1 és 90/496/EK 2 ) egy keret rendeletbe (1169/2011/EU) történő összevonására. A rendelet jogi keretet létesít az Európai Unióban az élelmiszerlánc minden szakaszában működő élelmiszer-vállalkozások által a fogyasztóknak nyújtott élelmiszerekkel kapcsolatos 1 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK számú, 2000. március 20-i irányelve az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről 2 Az élelmiszerek jelöléséről szóló 90/496/EK számú, 1990. szeptember 24-i irányelv 4

tájékoztatásra vonatkozóan. Célja, hogy: mind a belső piac, mind az állampolgárok érdekeit szolgálja, mivel egyrészt gondoskodik a jog egyszerűsítéséről, a jogbiztonságról és az adminisztratív terhek csökkentéséről, másrészt előírja az élelmiszerek világos, érthető és olvasható jelölését. 3 A rendelet tartalmaz általános alapelveket, felelősségeket, valamint követelményeket az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatást illetően. Az előírásokat alkalmazni kell a végső fogyasztóknak szánt összes élelmiszerre alkalmazni kell, beleértve a vendéglátás, illetve a közétkeztetés által szállított élelmiszereket és a vendéglátás, illetve a közétkeztetés részére szánt élelmiszereket is. A rendelet által szabályozott területek többek között a tápértékjelölés, az eredet jelölés, az olvashatóság és az allergének jelölése. Azért, hogy az élelmiszer-vállalkozók megfelelően módosítani tudják a címkéket, egy átmeneti időszak kerül megállapításra. A rendelet előírásainak általában 2014. december 13.- ig kell eleget tenni. Azok az élelmiszer-vállalkozóknak, akik nem alkalmaztak semmilyen tápérték jelölést ezen időpont előtt, 2016. december 13.-ra kell eleget tenniük az 1169/2011 rendelet tápérték-jelölési előírásainak. Az 1169/2011 rendelet a következő fejezetekből áll: - I.FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK - II. FEJEZET: AZ ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS ÁLTALÁNOS ELVEI - III. FEJEZET: AZ ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI ÉS AZ ÉLELMISZER-VÁLLALKOZÓK KÖTELEZETTSÉGEI - IV. FEJEZET: ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS KÖTELEZŐ TÁJÉKOZTATÁS - V. FEJEZET: ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS ÖNKÉNTES TÁJÉKOZTATÁS - VI. FEJEZET: NEMZETI INTÉZKEDÉSEK - VII. FEJEZET: VÉGREHAJTÁSI, MÓDOSÍTÓ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK - MELLÉKLETEK I-IX - 1.2 A NU-AGE-re vonatkozóan figyelembe veendő szempontok A legszélesebb értelemben vett jogi keret szerepe ellenére, az 1169/2011 rendelet számos esetben hivatkozik közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyagösszetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendeletre és bizonyos speciális népességi csoportok, mint az időskorúak speciális igényeire. A rendelet céljára számos ilyen hivatkozást lehet kiemelni a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendelettel összefüggésben: - az 1924/2006 rendelet módosításai - referencia beviteli értékek sajátos népesség csoportok számára - olvashatóság - a kötelező tájékoztatás alapelvei 1.2.1 az 1924/2006 rendelet módosításai és az erre vonatkozó cikkek A legdirektebb hivatkozás az 1924/2006 rendeletre az 1169/2011 rendeletben a 49. cikkben található, melynek címe: Az 1924/2006/EK rendelet módosításai (lásd: I. doboz) 3 Az 1169/2011 sz. rendelet preambulum 9. pontja 5

I. doboz 49. cikk Az 1924/2006/EK rendelet módosításai Az 1924/2006/EK rendelet 7. cikkének első és második bekezdése helyébe a következő szöveg lép: Kötelező tápértékjelöléssel ellátni azokat a termékeket, amelyekkel kapcsolatban az általános reklám kivételével tápanyag-összetételre és/vagy egészségre vonatkozó állítást tettek. Az ezen feltüntetendő tájékoztatásnak a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 30. cikkének (1) bekezdésében felsoroltakból kell állnia. Amennyiben valamely, az 1169/2011/EU rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében említett tápanyaggal kapcsolatban tápanyag-összetételre és/vagy egészségre vonatkozó állítást tettek, az adott tápanyag mennyiségét az 1169/2011/EU rendelet 31. és 34. cikkével összhangban közölni kell. A tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állításban szereplő olyan anyag(ok) mennyiségét, amely(ek) a tápérték jelölésben nem jelenik/jelennek meg, a tápértékjelöléssel azonos látómezőben kell feltüntetni, és az 1169/2011/EU rendelet 31., 32. és 33. cikke szerinti formában kell megadni. Az adott anyag mennyiségének kifejezésére az adott anyagnak megfelelő mértékegységet kell használni. Mivel az 1169/2011/EK rendelet 2014. december 13.-án hatálytalanítja a 2000/13/EK irányelvet, az 1924/2006/EK rendelet 7. cikkének előírásait kell alkalmazni annak biztosítására, hogy amennyiben valaki tápértékre és/vagy egészségre vonatkozó állítást tesz, a termékre vonatkozó tápérték deklaráció kötelezően megjelenjen, az általános hirdetés kivételével az 1169/2011/EK rendeletben meghatározott tápérték-jelölési előírásoknak megfelelően. A tápértékjelölésre vonatkozó előírások a IV. fejezet 3. részében, nevezetesen a 30-35. cikkekben találhatók. Ezek a cikkek tartalmazzák a tápértékjelölés alapvető szabályait, beleértve a tartalomra (31. cikk), a számításra (31. cikk), a mennyiségek kifejezésére (32. és 33. cikk), a megjelenítésre (34. cikk) és további kifejezési és megjelenítési formákra (35. cikk) vonatkozó előírásokat. A fent említett 49. cikk jelzi, hogy amennyiben tápértére és/vagy egészségre vonatkozó állítást tesznek egyszeresen telítetlen vagy többszörösen telítetlen zsiradékokra, többértékű alkoholokra, keményítőre, rostra és/vagy a rendelet XIII. mellékletében felsorolt jelentős mennyiségben jelenlévő bármely vitaminra és ásványi anyagra, a tápanyag(ok) mennyiségét deklarálni kell az 1169!2011/EK rendelet fenti 31-34. cikkének megfelelően. Ráadásul, azoknak az anyagoknak a mennyiségét, amelyekre a tápértékre vagy egészségre vonatkozó állítás vonatkozik, és nem jelennek meg a tápértékjelölésben szintén meg kell jeleníteni ugyanazon látómezőben, ahol a tápértékjelölés van, a rendelet 31, 32 és 33. cikkének megfelelő módon kifejezve. 6

Egy másik direkt hivatkozás az 1924/2006/EK rendeletre az 54. cikkben található (lásd: II. doboz) II. doboz ( ) 54. cikk Átmeneti intézkedések 3. A 90/496/EGK irányelvtől, az 1924/2006/EK rendelet 7. cikkétől és az 1925/2006/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, az e rendelet 30 35. cikkének megfelelően jelöléssel ellátott élelmiszerek 2014. december 13. előtt forgalomba hozhatók. ( ) Ez az előírás megadja a lehetőséget az élelmiszer vállalkozóknak, hogy - ha akarják címkézhetik az élelmiszerüket az 1169/2011 rendelet 30-35. cikkei szerint már az átmeneti időszak lejárta (2014. december 13. ) előtt is. Ezt megtehetik anélkül, hogy figyelembe vennék a régi tápérték-jelölési szabályokat és azt a követelményt, hogy a régi tápértékjelölési előírások szerint kell címkézni, ha állítást tesznek. 1.2.2 Referencia beviteli értékek speciális népességcsoportok számára Az 1169/2011 rendelet egy másik eleme, amelyet a NU-AGE projekt szempontjából (közvetetten) relevánsnak tekinthetünk, a referencia beviteli értékek speciális népességcsoportok számára. A (napi) referencia beviteli értékek lehetővé teszik az élelmiszerek tápértékének összehasonlítását, és elősegítik az élelmiszerek mint energia és tápérték források forrásokrelatív jelentőségének megállapítását a napi teljes táplálékfogyasztáshoz viszonyítva. 4 Mivel az idős emberek esetében a felnőttekétől általánosságban eltérő táplálék beviteli szintet tapasztalhatunk, a speciális népesség csoportok közé bele kell, hogy tartozzanak az öregek is (azaz a 65 évesnél idősebbek). A rendelet 36.3 (c) cikke szerint, az Európai Bizottság a felnőttek számára a rendeletben megállapított referencia beviteli értékeken túl, meg fog állapítani szabályokat speciális népesség csoportok számára alkalmazandó referencia beviteli értékek jelzésére (lásd: III. doboz). 4 A diétás termékekkel, táplálkozással és allergiákkal foglalkozó bizottság tudományos véleménye az Európai Bizottságnak bizonyos tápanyagok referencia beviteli érték jelölésének felülvizsgálatára vonatkozó felkérésére. The EFSA Journal (2009) 1008, 1-14 7

III. doboz 36. cikk Alkalmazandó követelmények (3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (2) bekezdésében említett követelményeknek az alábbi, élelmiszerekkel kapcsolatos, önkéntesen megadott tájékoztatásokra való alkalmazására vonatkozóan: ( ) c) a XIII. mellékletben meghatározott beviteli referenciaértékeken kívül a lakosság meghatározott csoportjaira vonatkozó beviteli referenciaértékek feltüntetése. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az ilyen szabályok elfogadásától függően, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nemzeti szabályozással határoznak meg beviteli értékeket speciális népességcsoportok számára (43. cikk). 1.2.3 Olvashatóság Az 1169/2011 rendelet az élelmiszerek címkéjének olvashatóságára vonatkozóan is megállapít szabályokat, aminek fontosságát különösen a preambulum17. bekezdése mutatja be (IV. doboz): IV. doboz (17) Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás előírásának elsődleges szempontja az kell, hogy legyen, hogy lehetővé váljék a fogyasztók számára az élelmiszerek azonosítása és megfelelő felhasználása, valamint az, hogy egyéni étrendi igényeiknek megfelelően választhassanak. E célt szem előtt tartva az élelmiszervállalkozóknak meg kell könnyíteniük e tájékoztatásnak az elérhetőségét a látásproblémákkal élők számára is. A fent említett preambulumi bekezdés annak fontosságát hangsúlyozza, hogy a fogyasztókat könnyen olvasható információkkal kell ellátni, amelyek lehetővé teszik számukra az olyan választást, amely megfelel az ő egyedi táplálkozási szükségletüknek. Ahogy már jeleztük, az idős emberek egyedi táplálkozási szükséglete eltérhet a felnőttekétől általánosságban. Ráadásul nagyon valószínű, hogy az öregeknek az ilyen információhoz való hozzáférése különbözni fog más népességcsoportokhoz viszonyítva. A WHO szerint: az összes csökkent látásképességű ember 65%-a 50 éves, vagy annál idősebb, miközben ez a korcsoport teszi ki a 8

világ lakósságának 20%-át. Sok ország egyre növekvő idős népességével, egyre több embert fog érinteni a korral kapcsolatos csökkent látás kockázata. 5 Általánosságban, az élelmiszer címkéknek világosnak és érthetőnek kell lenni azért, hogy segítsék a fogyasztókat a jobban informált élelmiszer és tápanyag választásukban. A rendelet 13. cikke meghatározza, hogy a kötelezően előírt élelmiszer információ törzs-betűméretének legalább 1,2 mm magasnak kell lenni (a 80 cm 2 -nél kisebb csomagokon 0,9 mm-nek), az Európai Bizottság pedig részletes szabályokat állapít meg, minden olvashatósággal kapcsolatos körülményt betűtípus, szín, kontraszt- figyelembe véve. Meg kell jegyezni, hogy a betűméret előírást nem kell alkalmazni az önkéntes jelölésre, minta tápérték jelölés vagy az egészséggel kapcsolatos állítás. Azonban annak a tápérték jelölésnek, amelyet kötelező megadni, ha állítást teszünk, meg kell felelni a rendelet olvashatósági követelményeinek. Továbbá, a rendelet 36. cikke előírja, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos, önkéntes alapon megadott tájékoztatás nem lehet megtévesztő a fogyasztók számára, nem lehet bizonytalan értelmű vagy zavart keltő a fogyasztók számára és adott esetben vonatkozó tudományos adatokon kell alapulnia. Végül, a 37. cikk azt is megemlíti, hogy: az élelmiszerekkel kapcsolatos, önkéntesen megadott tájékoztatás feltüntetése nem történhet az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás szerepeltetéséhez rendelkezésre álló hely rovására. 1.2.4 Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező tájékoztatás elvei A fogyasztók tájékoztatásának egy másik az öregek szempontjából potenciálisan számításba vehető követelménye a 4. cikkben található, amely az élelmiszerekre vonatkozó kötelező tájékoztatás elveit írja le (V. doboz): V. doboz 4. cikk Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező tájékoztatás elvei (1) Amennyiben az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályok élelmiszerekre vonatkozó kötelező tájékoztatást írnak elő, az első sorban a következő csoportok valamelyikébe tartozó információkra vonatkozik: ( ) b) a fogyasztók egészségének védelmére és az élelmiszer biztonságos használatára vonatkozó információk. Ez különösen az alábbiakról szóló információra vonatkozik: i. olyan összetételi jellemzők, amelyek károsak lehetnek a fogyasztók bizonyos csoportjainak egészségére; Azoknak ( ) az élelmiszer-vállalkozóknak, akik állítást akarnak megjeleníteni, például az idősek népességcsoportját megcélozva, tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen jellemzőket kell 5 WHO Factsheet, Visual Impairment and Blindness, No. 282, October 2011, http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs282/en/ 9

megadniuk, többek között, adott esetben, a termék olyan összetételi jellemzőit, amelyek károsak lehetnek a fogyasztók bizonyos csoportjainak egészségére. Tekintettel arra, hogy az öregek általában egy sérülékenyebb népesség csoportot jelentenek, az 1169/2011 rendelet ezen előírása különösen releváns lehet. 2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1924/2006/EK RENDELETE az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról 2.1 Általános bevezetés Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendelet 2007. július 1-én lépett hatályba. Célja a tagállamoknak az élelmiszerek tápanyag-összetételére és egészségre vonatkozó állításaival kapcsolatos jogi, szabályozási és adminisztratív előírásainak harmonizálása annak érdekében, biztosítsák a belső piac hatékony működését és a fogyasztók magas szintű védelmét. Az 1924/2006/EK rendelet a következő fejezetekből áll: - I.FEJEZET: TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK - II. FEJEZET: ÁLTALÁNOS ELVEK - III. FEJEZET: TÁPANYAG-ÖSSZETÉTELRE VONATKOZÓ ÁLLÍTÁSOK - IV. FEJEZET: EGÉSZSÉGRE VONATKOZÓ ÁLLÍTÁSOK - V. FEJEZET: ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK - MELLÉKLET: ATÁPANYAG-ÖSSZETÉTELRE VONATKOZÓ ÁLLÍTÁSOK É S AZ EZEKRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK 2.1.1 Osztályozás és általános követelmények A rendelet megkülönbözteti a különfél állításokat, amelyekhez különböző feltételeket alkalmaz. 2.1.1.1 Tápanyag-összetételre vonatkozó állítások A tápanyag-összetételre vonatkozó állítás meghatározása a következő: 10

2. 4 cikk: A tápanyag-összetételre vonatkozó állítás meghatározása tápanyag-összetételre vonatkozó állítás : bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az élelmiszer bizonyos, a táplálkozásra nézve különös kedvező tulajdonságokkal rendelkezik: a) azon energia (kalóriaérték) következtében, amelyet i. tartalmaz; ii. csökkentett vagy növelt mértékben tartalmaz; vagy iii. nem tartalmaz; és/vagy b) azon tápanyagok vagy egyéb anyagok következtében, amelyeket i. tartalmaz; ii. csökkentett vagy növelt mértékben tartalmaz; vagy iii. nem tartalmaz; Csak az 1924/2006/EK rendelet I. mellékletében felsorolt tápanyag-összetételre vonatkozó állítás engedélyezett, és csak akkor, ha mind az élelmiszer, mind pedig a jelölés teljesíti a rendeletben előírt vonatkozó feltételeket. Példák a tápanyag-összetételre vonatkozó állításokra: élelmi-rost forrás, alacsony cukortartalmú, nátrium-mentes vagy só-mentes, hozzáadott cukrot nem tartalmaz, stb. A tápanyag-összetételre vonatkozó összehasonlító állítások a tápanyag-összetételre vonatkozó állítások speciális kategóriáját képviselik, amelyekhez sajátos feltételek tartoznak. 9. 2 cikk: Összehasonlító állítások A tápanyag-összetételre vonatkozó összehasonlító állításokban az adott élelmiszer összetételét több olyan, azonos csoportba tartozó élelmiszerrel kell összevetni, amelyek összetétele nem teszi lehetővé állítás feltüntetését többek között eltérő márkájú élelmiszerekkel is. 2.1.1.2 Egészségre vonatkozó állítások A tápanyag-összetételre vonatkozó állítások mellett az egészségre vonatkozó állítások is szabályozva vannak EU szinten. Az egészségre vonatkozó állítás meghatározása a következő: 11

2. 5 cikk: Az egészségre vonatkozó állítás meghatározása egészségre vonatkozó állítás : bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer, élelmiszercsoport vagy annak valamely alkotóeleme és az egészség között összefüggés van; 2.1.1.2.1 Általános funkciójú állítások (13.1 cikk) A rendelet különbséget tesz különböző típusú egészségre vonatkozó állítások között. Első kategória az általános funkciójú állítások (13.1 cikk): 13. 1 cikk: Egészségre vonatkozó állítások, amelyek nem a betegségek kockázatának csökkentésével, illetve a gyermekek fejlődésével és egészségével kapcsolatosak Az egészségre vonatkozó olyan állítások, amelyek az alábbiak leírását vagy említését tartalmazzák: a) tápanyag vagy egyéb anyag növekedésben, fejlődésben és a szervezet működésében játszott szerepe; vagy b) pszichés állapot és magatartás; vagy c) a 96/8/EK irányelv sérelme nélkül, a fogyás vagy testtömeg-kontroll, illetve az éhségérzet csökkenése vagy a jóllakottság érzésének növekedése, illetve az étrendből származó energiamennyiség csökkenése, Példák az általános funkciójú állításokra: a kalcium hozzájárul a normál véralvadáshoz ; vagy a nátriumfogyasztás csökkentése hozzájárul a normál vérnyomás fenntartásához. 2.1.1.2.2 Újonnan felfedezett tudományos bizonyítékokon alapuló állítások (13.5 cikk) Második kategória az újonnan felfedezett tudományos bizonyítékokon alapuló, és/vagy a védett adatok védelmére irányuló kérelmet tartalmazó állítások (13.5 cikk). Az általános funkciójú állításokkal szemben, ezek az állítások alkalmazás-specifikusak, vagyis pl.: védett adatok védelme kérhető. 2.1.1.2.3 Betegségek kockázatának csökkentésével, valamint a gyermekek egészségével és fejlődésével kapcsolatos állítások (14. cikk) 12

Két másik fajta állításra is hivatkozik a rendelet: ( ) 14. cikk: Betegségek kockázatának csökkentésével, valamint a gyermekek egészségével és fejlődésével kapcsolatos állítások (a) betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állítások Példák (b) a a betegségek gyermekek kockázatának egészségével és csökkentésével fejlődésével kapcsolatos kapcsolatos állítások állításokra, és a gyermekek Növényi szterol és növényi sztanol észterek csökkentik a vér koleszterint. A magas koleszterin szint kockázati tényező a szív koszorúér betegségek kialakulásában ; A kalcium és a B vitamin szükségesek a gyermekek csontozatának normál növekedésékez és fejlődéséhez. 2.1.1.2.4 Általános követelmények, amelyeket minden állításnak teljesíteni kell (3, 5 és 6. cikkek) Minden élelmiszerekre vonatkozó állításnak meg kell felelni a rendeletben leírt követelményeknek (3, 5 és 6. cikk): a) Az állítás nem lehet valótlan, félreérthető vagy megtévesztő ; b) nem kelthet kétséget más élelmiszerek biztonságos voltát és/vagy táplálkozásra való alkalmasságát illetően ; c) nem ösztönözheti vagy helyeselheti az élelmiszer túlzott fogyasztását ; d) nem jelentheti ki, sugallhatja vagy sejtetheti azt, hogy a kiegyensúlyozott és változatos étrend általában nem biztosítja a tápanyagok megfelelő mennyiségét ; e) nem utalhat sem szövegesen, sem képi, grafikus vagy szimbolikus ábrázoláson keresztül a testi funkciók olyan változásaira, amelyek a fogyasztóban félelmet kelthetnek ; f) általánosan elfogadott tudományos bizonyítékok igazolják, hogy az állítás tárgyát képező tápanyag vagy egyéb anyag jelenléte, hiánya vagy csökkentett mennyisége az élelmiszerben vagy élelmiszercsoportban bizonyítottan kedvező táplálkozási vagy élettani hatással bír ; g) azt a tápanyagot vagy egyéb anyagot, amelyre az állítás vonatkozik: a) a késztermék a közösségi jogszabályokban meghatározottak szerint jelentős mennyiségben tartalmazza, vagy ilyen szabályozás hiányában olyan mennyiségben tartalmazza, amely az állítás szerint általánosan elfogadott tudományos bizonyítékokkal igazolt táplálkozási vagy élettani hatást eredményezi; vagy 13

b) a termék nem tartalmazza, vagy olyan, csökkentett mennyiségben tartalmazza, amely az állítás szerint általánosan elfogadott tudományos bizonyítékokkal igazolt táplálkozási vagy élettani hatást eredményezi ; h) adott esetben az állításban szereplő tápanyag vagy egyéb anyag a szervezet számára hasznosítható formában van jelen ; i) a termékből ésszerűen várhatóan elfogyasztandó mennyiség az állításban szereplő tápanyagból vagy egyéb anyagból a közösségi jogszabályokban meghatározottak szerint jelentős mennyiséget tartalmaz, vagy ilyen szabályozás hiányában olyan mennyiséget tartalmaz, amely az állítás szerint általánosan elfogadott tudományos bizonyítékokkal igazolt táplálkozási vagy élettani hatást eredményez. Továbbá, minden állításnak meg kell felelni a 3. és 4. fejezetben leírt - a tápanyagösszetétellel és egészséggel kapcsolatos állításokra vonatkozó speciális feltételeknek. Általános követelmény az állítást alkalmazó élelmiszer-vállalkozókkal szemben, hogy a hatóság kérésére, igazolja az állítást. Az egészségre vonatkozó állítások speciális feltételeit a 10.2 cikk tartalmazza 10. 2 cikk: Különös feltételek Az egészségre vonatkozó állítás alkalmazása csak akkor megengedett, ha az alábbi tájékoztatás a címkén vagy címkézés hiányában a megjelenítésen vagy a reklámban szerepel: a) a változatos és kiegyensúlyozott étrend és az egészséges életmód jelentőségére vonatkozó kijelentés; b) az állításban megfogalmazott kedvező hatás eléréséhez szükséges élelmiszer-mennyiség és fogyasztási minta; c) szükség esetén figyelmeztetés azok számára, akiknek kerülniük kell az élelmiszer fogyasztását; és d) megfelelő figyelmeztetés olyan termékek esetében, amelyek túlzott fogyasztása valószínűsíthetően egészségügyi kockázatot hordoz. A 12. cikk célja szintén a fogyasztók megtévesztésének elkerülése, mivel korlátozásokat állapít meg az egészségre vonatkozó állítások alkalmazására vonatkozóan, és tiltja a következőket: 12. cikk: Egyes egészségre vonatkozó állítások alkalmazásának korlátozása Nem engedhető meg a következő, egészségre vonatkozó állítások alkalmazása: a) olyan állítások, amelyek azt sugallják, hogy az élelmiszer fogyasztásának mellőzése hatással lehet az egészségre; b) olyan állítások, amelyek a súlycsökkenés ütemére vagy mértékére utalnak; c) olyan állítások, amelyek egyes orvosok vagy egészségügyi szakemberek, valamint egyéb, a 11. cikkben nem említett szervezetek ajánlásaira hivatkoznak. 14

2.1.2 Tápérték profilok Az EU rendelet szerint, csak arra az élelmiszere lehet majd tápérték összetételre és/vagy egészségre vonatkozó állítást alkalmazni, amely megfelel egy bizonyos tápérték profilnak. Elméletileg ez azt jelenti, hogy egy élelmiszer csak akkor viselhet tápérték összetételre és/vagy egészségre vonatkozó állítást, amennyiben az összetétele megfelel egy bizonyos tápérték profilnak (vagyis nem lépi túl azt a határértéket, amit megállapítottak bizonyos tápanyagokra, mint a só /nátrium, zsír és/vagy cukrok). A rendelet szerint tápérték profilokat kellene megállapítani, nem később, mint 2009. január 19. Azonban jelen anyag írásának időpontjában még nem állapítottak meg tápérték profilokat. 2.1.3 Az élelmiszerekre alkalmazott állítások engedélyezése Az 1924/2006/EK rendelet I. melléklete egy zárt listát állapít meg azokra a tápanyagösszetételre vonatkozó állításokra, amelyeket használhatnak az élelmiszer-vállalkozók. Ezt a mellékletet már módosította a 2010. február 9.-i 116/2010/EU rendelet és az 1047/2012/EU rendelet. Az egészséggel kapcsolatos állításokat illetően a 432/2012/EU rendelet állapít meg listát az engedélyezett, 13.1 cikk szerinti egészséggel kapcsolatos állításokra - amelyek nem a betegségek kockázatának csökkentésével, illetve a gyermekek fejlődésével és egészségével kapcsolatosak vonatkozóan. A rendelet 2012. december 14.-én lépett hatályba. Azonban az anyag írásának időpontjában néhány 13.1 cikk szerinti állítás engedélyezése még függőben van, vagyis a Bizottság még nem döntött arról, hogy engedélyezi-e vagy nem. A függőben lévő állítások között fontos kategóriát képeznek a további érkelést igénylő állítások. Ilyenek: amelyeket nem elegendően jellemeztek (pl.: mikroorganizmusokkal kapcsolatos állítások) amelyekre vonatkozóan az EFSA arra a megállapításra jutott, hogy nem elegendő a bizonyíték ok-okozati összefüggés megállapításához az élelmiszer és az állítani kíván hatás között. Ami a 13.5 és a 14. cikk szerinti állításokat illeti, ezek közül néhányat már engedélyezett a Bizottság. Az engedélyezett állítások és elutasítottak listája megtalálható a Bizottság honlapján. 6 Azok az állítások, amelyeket nem hagytak jóvá, és ezért nem szerepelnek a tápanyagösszetételre vonatkozó állítások listáján, az engedélyezett, 13.1 cikk szerint egészségre vonatkozó állítások listáján, vagy a jóváhagyott, 13.5 és 14. cikkek szerinti állítások listáján, nem lehetnek a piacon (figyelembe véve a kellő átmeneti időszakot, ahol ez indokolt). 2.1.3.1 Egy új állítás engedélyezése iránti kérelem 6 Community register of authorized /refused claims: http://ec.europa.eu/nuhclaims/ 15

Abban az esetben, ha egy élelmiszer-vállalkozó egy új állítás engedélyezését kéri, a következő eljárást kell alkalmazni: Tápanyag összetételre vonatkozó állítás esetén: módosítani kell a mellékletet, a 25 (3) cikk szerinti alapos vizsgálatot alkalmazó szabályozási eljárásnak megfelelően, miután konzultáltak a hatósággal. Egészségre vonatkozó állítás esetén: ha egy élelmiszer-vállalkozó új a már jóváhagyottaktól különböző - egészségre vonatkozó állítást kíván értékelésére és lehetséges engedélyezésére benyújtani: 1. A kérelmet (állítás dossziéját) a tagállam illetékes nemzeti hatóságához kell benyújtani, az EFSA által kiadott útmutató szerint, 7 2. Az illetékes nemzeti hatóság késedelem nélkül tájékoztatja az EFSA-t, 3. Az EFSA kiad egy tudományos véleményt. 8 4. A végső döntést a Bizottság hozza meg, a komitológiai eljárásnak megfelelően; 5. Egy specifikus Európai Rendelet kerül kiadásra, amely jóváhagyja vagy elutasítja az egészségre vonatkozó állítás iránti kérelmet. A szöveg komplexitása miatt, és azért, hogy elkerüljék az eltérő értelmezéseket, az Európai Bizottság kialakított egy útmutatót az 1924/2006/EK rendelet alkalmazására. 9 => Az egészséggel kapcsolatos állítások engedélyezésére vonatkozó eljárás részletes leírása a rendelet 15-19. cikkeiben található, és az alábbi táblázat ezek összegzését mutatja: Szereplők Akciók Időtartam Feldolgozó A kérelmet be kell küldeni a nemzeti hatósághoz T=0 A beküldés elismerése Tagállam Továbbítás az EFSA-hoz 14 nap értékelésre Továbbítás a Bizottsághoz és a 5 hónap tagállamokhoz tájékoztatásul + legalább 2 hónap, ha Értesítés kiadása további információ kell Kérvényező és a nyilvánosság: (amit az EFSA vagy a EFSA 30 nap észrevételezésre az nemzeti hatóság értesítés megjelenésétől kér) további 2 hónappal számítva meghosszabbítható, ha még további információt kérnek Döntés tervezet 2 hónap Bizottság Végső döntés komitológiai nincs meghatározva eljárással Legalább 7,5 hónap + a komitológiai eljárás időtartama A Betegségek kockázatának csökkentésével, valamint a gyermekek egészségével és fejlődésével kapcsolatos állítások engedélyezése egy meglehetősen hosszú folyamat, 7 Guidelines of EFSA for the authorization application folders; www.efsa.europa.eu/en/topics/topic/nutrition.htm 8 List of published EFSA scientific opinion: http://www.efsa.europa.eu/cs/satellite 9 http://ec.europa.eu/food/food/labellingnutrition/claims/guidance_claim_14 12 07.pdf 16

amelynek végrehajtási szabályait a 353/2008/EK rendelet írja le (módosította az 1169/2009/EK rendelet). Ez az eljárás általában 7,5 hónapig tart, plusz a SCFCAH (Élelmiszerlánc és Állategészségügyi Állandó Bizottság) egyetértéséhez szükséges idő, plusz 3 hónap (+1 további hónap, ha szükséges) az Európai Parlamenttel való konzultációra. Az újonnan felfedezett tudományos bizonyítékokon alapuló, és/vagy a védett adatok védelmére irányuló kérelmet tartalmazó állításokra (13. 5 cikk) egy egyszerűsített eljárás alkalmazható (18. cikk; és a 353/2008/EK rendelet): EFSA Bizottság Pozitív Döntés a tagállamokkal való konzultáció után Értesítés kiadása 2 hónap Negatív Döntés komitológiai eljárással 5 hónap + 1 hónap, ha további információ szükséges Meghatározatlan idő Szereplők Akciók Időtartam Feldolgozó A kérelmet be kell küldeni a nemzeti hatósághoz T=0 A beküldés elismerése Tagállam Továbbítás az EFSA-hoz értékelésre, 14 nap valamint a Bizottsághoz és a tagállamokhoz tájékoztatásul 7,5-8,5 hónap Legalább 5,5 hónap + a komitológiai eljárás időtartama Egyszerűsített eljárás az egészségre vonatkozó állítások engedélyezésére (18. cikk) Ez az eljárás általában 7,5 8,5 hónapig tart abban az esetben, ha az EFSA véleménye pozitív. Az az előnye, hogy maximálva van az időtartam, ha az EFSA pozitív véleményt ad (8,5 hónap), és elkerülhető az SCFCAH vonal (amelyhez nincs határidő rendelve) és a Parlament. A 353/2008/EK rendelet 2008. áprilisától végrehajtási szabályokat ír elő az egészségre vonatkozó állítások engedélyezésére; ez szabályozza a benyújtandó anyagok előkészítését és bemutatását. 2.2 A NU-AGE-re vonatkozóan figyelembe veendő szempontok 17

Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendelet fontos és jelentős a NU-AGE projekt szempontjából. A rendelet előírja, hogy egy az élelmiszerben lévő anyagnak a tápérték vagy az egészség szempontjából bizonyítottan kedvező hatással kell rendelkeznie ahhoz, hogy állítást viselhessen. Az az élelmiszer, amelynek összetevői ilyen kedvező hatással rendelkeznek, jobban megfelelhet az idős emberek sajátos igényeinek. Továbbá, a rendelet azáltal, hogy harmonizálja az egészségre és a tápanyag-összetételre vonatkozó állítások alkalmazását, jogtisztaságot nyújt, és játékteret teremt a vállalkozások számára a lehetséges versenytorzítások elkerülésére. Előnyös tulajdonságokkal rendelkező új termékek kifejlesztésének elősegítését eredményezi. Néhány ilyen termék a fogyasztók bizonyos sajátos kategóriáit - köztük az időseket célozhatja meg. Végül, a rendelet speciális feltételeket állapít meg az állítások alkalmazására és szigorú követelményeket az engedélyezésükre, biztosítva ezáltal, hogy a fogyasztók köztük az időskorúak, akik a fogyasztók egy sérülékenyebb kategóriáját képviselik- ne legyenek félrevezetve. 2.2.1 Tápanyag-összetételre vonatkozó állítások A táplálkozás döntő szerepet játszik az egészséges öregedésben. A tápanyag-összetételre vonatkozó állításoknak fontos szerepük lehet ebből a szempontból, mivel ezek tájékoztatják a fogyasztókat (köztük az öregeket) az élelmiszer különleges előnyös hatásáról: az energia miatt, amit nyújt / nem nyújt / csökkentett vagy növelt mennyiségben nyújt, vagy a tápanyagok miatt, amelyeket tartalmaz / nem tartalmaz / csökkentett vagy növelt mennyiségben tartalmaz. Ezáltal az öregeket képessé teszi az ő táplálkozási igényeiknek jobban megfelelő választásra, ami különbözhet az átlagos fogyasztóétól. Például, az idős felnőtteknek nagy a kalcium és D vitamin beviteli szükséglete, mivel ők nagyobb valószínűséggel szenvednek csontritkulásban. Valóban, a D vitamindöntő szerepet játszik a kalcium abszorpciójában, segítve a csonttömeg fenntartását. Az ilyen állítások, mint D vitamin-forrás, magas D vitamin tartalmú, hasznos információt nyújtanak a fogyasztóknak az ilyen táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerekről. Az ilyen állítások, mint alacsony telített zsír-tartalmú, telített zsír mentes ugyancsak szolgálhatják az öregek sajátos táplálkozási igényeit, akik gyakran szenvednek szív és érrendszeri betegségekben. 10 2.2.2 Általános funkciójú egészségre vonatkozó állítások (13.1 cikk) 10 A szív és érrendszeri betegségek a fő halálokok az idős emberek között (a 85 éves és annál idősebb emberek több mint 50%-a halálának oka) Statistics in focus, Causes of death in the EU, p. 6, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ity_offpub/ks NK 06 010/EN/KSNK 06 010 EN.PDF. Továbbá http://ec.europa.eu/health/major_chronic_diseases/mortality/index_en.htm és https://webgate.ec.europa.eu/sanco/heidi/index.php/heidi/population_groupspecific_health/elderly#circulatory_diseases 18

A 13.1 cikkben szabályozott általános funkciójú egészségre vonatkozó állítások A következőkre utalnak: egy tápanyagnak vagy egyéb anyagnak a növekedésben, fejlődésben és a szervezet működésében játszott szerepe ; vagy pszichés állapot és magatartás ; vagy a 96/8/EK irányelv sérelme nélkül, a fogyás vagy testtömeg-kontroll, illetve az éhségérzet csökkenése vagy a jóllakottság érzésének növekedése, illetve az étrendből származó energia-mennyiség csökkenése Ezek hasznos információt nyújtanak egy anyagnak a fogyasztók egészségére gyakorolt kedvező hatásáról. Bár ezek az állítások nem szükségszerűen az öregeket célozzák, különösen relevánsak az emberek ezen kategóriája szempontjából, mivel az egészséges állapot fenntartása kulcsfontosságú az öregek számára. Például az alfa-linolénsav hozzájárul a normál vér-koleszterin szint fenntartásához, vagy a zabból vagy árpából származó béta-glükán étkezés részeként való fogyasztása hozzájárul ezen étkezés utáni vércukor-szint emelkedés csökkentéséhez állítások hasznosak az öregek számára, akik gyakran szenvednek szív és érrendszeri betegségekben és cukorbetegségben. 11 Az általános funkciójú állításokra is vonatkoznak az összes állításra vonatkozó feltételek, valamint az egészséggel kapcsolatos állításokra vonatkozó további feltételek. Ezek az előírások különösen a címkézésre vonatkozók- különösen relevánsak a fogyasztók bizonyos kategóriái, így például az öregek szempontjából, akiknek több nehézséget okozhat egy egészségre vonatkozó állítás teljes megértése és értékelése. 2.2.3 Betegség kockázatának csökkentésére vonatkozó állítások A betegség kockázatának csökkentésére vonatkozó állítások az idős emberek számára egy fontos kategóriát képviselnek. Ezek az állítások azt állítják, sugallják, vagy arra utalnak, hogy egy élelmiszer kategória. egy élelmiszer, vagy annak egy összetevője jelentős mértékben csökkenti egy humán betegség kialakulásának kockázatát. Mivel az öregek nagy kockázatot viselnek a humán betegségek kialakulásában, 12 ezek az állítások képessé teszi őket arra, hogy olyan élelmiszert válasszanak, amely hozzájárul ennek a rizikófaktornak a csökkentéséhez. 13 Például, a keringési betegségek a legfontosabb halál-oknak számítanak az idősek között. 14 11 Az Amerikai Diabetes Szövetség szerint a 65 éven felüliek 26,9%-a szenved cukorbetegségben; ez az arány ennél a korcsoportnál a legmagasabb. http://www.diabetes.org/diabetes basics/diabetes statistics/ Az EU-ban a cukorbetegek aránya a korral mind a nőknél, mind a férfiaknál- növekszik. A 60-69 év közöttieknél ez az arány 10-20% között van, míg a 70-79 év közöttieknél 25-30%. (lásd: https://webgate.ec.europa.eu/sanco/heidi/index.php/heidi/population_group specific_health/elderly#circulatory_diseases) 12 A 65 éven felüliek 40%-ának vannak egészségügyi problémái. Több mint kétharmaduk krónikus betegségekben szenved, amelyek közül a leggyakoribbak az izületi gyulladás, a cukorbetegség valamint a szív és érrendszeri problémák. Az egészséges öregedés kihívás Európa számára (az EU Bizottság által társfinanszírozott projekt), 35-36.oldal. http://ec.europa.eu/health/archive/ph_projects/2003/action1/docs/2003_1_26_frep_en.pdf 13 Bár a várható életkor Európában a férfiak esetében 76,4 év, a nőknél pedig 82,4 év, az egészségben eltölthető várható életkor a születéskor a férfiaknál 64,5, a nőknél pedig 66 év. Felismerték, hogy 65 éves korban a várható életkor szorosan kapcsolódik az egészséges életmódhoz és, hogy az élelmiszer-biztonságnak és minőségnek ( ) szintén közvetlen hatással lehet rá. Panorama of the European Union, measuring progress towards a more sustainable Europe, 49. oldal, http://ec.europa.eu/eurostat/ramon/coded_files/sustainable_europe_2005.pdf#page=76. 14 A szív és érrendszeri megbetegedések adják a fő halálozási okot az idős emberek között (több mint 50% a 85 éves és annál idősebb emberek esetében). Statistics in focus, Causes of death in the EU, p. 6, 19

Az ilyen állítások, mint a zab béta-glukán csökkenti a vér koleszterint. A magas koleszterin rizikófaktor a szív koronaér betegség kialakulásában, vagy a növényi szterinek és növényi sztanolésztrek csökkentik a vér koleszterint. A magas koleszterin rizikófaktor a szív koronaér betegség kialakulásában tájékoztatják a fogyasztókat az élelmiszer kedvező hatásairól, és képessé teszik az idős személyeket arra, hogy olyat válasszanak, ami jobban megfelel az ő sajátos igényeiknek. Ahhoz, hogy betegség kockázatának csökkentésére vonatkozó állítást tegyünk, további követelményeket kell teljesítenünk, például a kort is figyelembe kell vennünk. Valóban, a rendelet elismeri, hogy: (28) Az étrend egy azon számos tényező közül, amely befolyásolja bizonyos emberi betegségek kialakulását. Más tényezők, mint az életkor, a genetikai hajlam, a fizikai aktivitás szintje, a dohánytermékek és más függőséget okozó szerek fogyasztása, a környezeti hatás és stressz, szintén befolyásolhatják az emberi betegségek kialakulását. Pontosan meghatározott termékjelölési követelményeket kell tehát alkalmazni a betegség kockázatának csökkentésével kapcsolatos állítások esetében. Továbbá, a 14. 2 cikk kifejti, hogy: ( ) a címkén, vagy címkézés hiányában a megjelenítésen vagy a reklámban közölni kell, hogy az állításban szereplő betegségnek több kockázati tényezője is van, és a kockázati tényezők egyikének megváltoztatása kedvező hatást eredményezhet, vagy nem eredményezhet. A fenti előírások különös relevanciával bírnak, mivel a fogyasztók (köztük az idős emberek) félrevezetésének elkerülését célozzák. Olyan előírások, amelyek a fogyasztók olyan sajátos csoportjaira vonatkoznak, mint a gyermekek, idős emberek, terhes nők vagy szoptatós anyák, és sportolók szintén vannak a rendeletben. Pontosabban, a rendelet elismeri, hogy: (16) Fontos, hogy az élelmiszereken feltüntetett állítások a fogyasztó számára érthetőek legyenek, és helyénvaló valamennyi fogyasztó védelme a megtévesztő állításokkal szemben ( ). Amennyiben egy állítás egy bizonyos fogyasztói csoportot például a gyermekeket célozza meg, kívánatos, hogy a csoport átlagtagja szempontjából vizsgálják az adott állítás hatását. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ity_offpub/ks NK 06 010/EN/KSNK 06 010 EN.PDF Lásd még: http://ec.europa.eu/health/major_chronic_diseases/mortality/index_en.htm 20

Továbbá A tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazásának feltételeiről Az élelmiszerekre szóló 4. és/vagy cikk kifejti, bizonyos hogy: élelmiszercsoportokra vonatkozó tápanyagprofilokat különösen az alábbiakat figyelembe véve kell meghatározni: b) az élelmiszernek (vagy élelmiszercsoportnak) a népesség vagy, adott esetben, bizonyos kockázati csoportok köztük a gyermekek étrendjében játszott szerepe és jelentősége, valamint az étrendjükhöz történő hozzájárulása; Ezért, ahol és amennyiben helyénvaló, az általános táplálkozással - például az idős népesség általános táplálkozásával- összefüggésben is megjelentethető állítás. 3. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1925/2006/EK RENDELETE a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról 3.1 Általános bevezetés A vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló 1925/2006/EK rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20.-án fogadta el, és 2006. december 30.-án került közzétételre az EU Hivatalos Lapjában. 2007. július 1.-jén lépett hatályba. 15 Az 1925/2006/EK rendelet harmonizálja a tagállamoknak a vitaminok és ásványi vagy egyéb anyagok amelyek esetleg veszélyesek lehetnének az egészségre- élelmiszerekhez való hozzáadására vonatkozó előírásait. A cél az, hogy biztosítsa: a belső piac hatékony működését, és magas szintű fogyasztóvédelmet nyújtson. 15 Módosításai: 108/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2008. január 15.) 1170/2009/EK bizottsági rendelet (2009. november 30.) 1161/2011/EU bizottsági rendelet (2011. november 14.) 119/2014/EU bizottsági rendelet (2014. február 7.) 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2011. október 25.) 307/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2012. április 11.) az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkének alkalmazására megállapított végrehajtási szabályokról 489/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2012. június 8.) az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének alkalmazására megállapított végrehajtási szabályokról 21

Az 1925/2006/EK rendelet a következő fejezetekből áll: - I.FEJEZET: TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK - II. FEJEZET: VITAMINOK ÉS ÁSVÁNYI ANYAGOK HOZZÁADÁSA - III. FEJEZET: BIZONYOS EGYÉB ANYAGOK HOZZÁADÁSA - IV. FEJEZET: ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK - MELLÉKLETEK I-III Ezt a rendeletet a következőkre vonatkozó közösségi jogszabályok különös rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni: - Különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek (89/398 EEK irányelv); - Új élelmiszerek és új élelmiszer-összetevők (258/97/EK rendelet); - Géntechnológiával módosított élelmiszerek (1829/2003/EK rendelet); - Élelmiszer-adalékanyagok és aromák (89/107/EEK irányelv, 88/388/EEK; irányelv); - Engedélyezett borászati gyakorlatok és eljárások (606/2009/EK rendelet). 3.1.1 Háttér és fő előírások Az általános élelmiszertörvény (178/2002/EU rendelet) 14. cikke a kockázatelemzést írja elő az élelmiszerbiztonság értékelésének alapjául. Azonban, az 1925/2006/EK rendelet megjelenése előtt nem volt jogi szabályozási keret az élelmiszer összetevőkre vonatkozóan; biztonság-értékelés létezett az EU-ban, de csak szektorspecifikus szabályok voltak, anyagok hozzáadására vonatkozóan bizonyos élelmiszerkategóriákhoz (pl.: 2001/113/EK irányelv a lekvárok összetételéről), és ezek legtöbbje még mindig hatályban van. Az 1925/2006/EK rendelet közzétételét követően, az élelmiszervállalkozóknak be kell tartani mind az általános mind pedig a szektorális szabályokat. Az 1925/2006/EK rendelet megad egy listát azokról a vitaminokról és ásványi anyagokról (és a megfelelő vitamin-formulákról és ásványi anyag vegyületekről), amelyek az élelmiszerekhez adhatók. Valóban, csak azok a vitaminok és/vagy ásványi anyagok adhatók az élelmiszerekhez a rendeletnek megfelelően, amelyek fel vannak sorolva a rendelet I. mellékletében, és csak a II. mellékletben részletezett formában. Például, B1 vitamin hozzáadás céljára mind a tiamin-hidroklorid, mind pedig tiamin-monohidrát, vagyis a B1 vitamin mindkét formája használható összetevőként. 16 Ezzel ellentétben, a III. melléklet azon anyagoknak a listáját tartalmazza, amelyek élelmiszerekben való felhasználása tilos, feltételekhez kötötten korlátozott, vagy EU értékelés alatt áll. Új vitaminokat, vitamin formulákat és ásványi anyagokat az Európai Bizottság ad hoc rendeletével lehet hozzátenni a mellékletekhez, az anyagok tudományos értékelését 16 A 1170/2009/EK bizottsági rendelet és a 1161/2011/EU bizottsági rendelet módosította az I. és II. mellékletet 22