A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt
A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák oldását, és az emberek megerősítését és felszabadítását (empowerment) jól-létük növelése érdekében. Felhasználva az emberi magatartásra és a társadalom rendszereire vonatkozó elméleteket, a szociális munka azokon a pontokon avatkozik be, ahol az emberek és környezetük összeér. Az emberi jogok és társadalmi igazságosság elvei alapvetően fontosak a szociális munka számára. (IASSW Szociális Munkást Képző Iskolák Nemzetközi Egyesülete és az IFSW Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége adelaide-i világkonferenciája, 2004. júliusa: Global Standard for Social Word Edaucation and Training)
Empowerment: a hatalmukat vesztett emberek visszanyerik képességüket (hatalmukat) sorsuk irányítása felett: a diszkrimináció elleni társadalmi igényesség fokozása, a közösségi szolidaritás erősítése, részvétel, beleszólás a közösség és saját ügyeikbe, érdekképviseletük erősítése. Képviselőik bevonása a társadalmi dialógusba, A szociális szolgáltatásokat a felhasználók természetes társadalmi környezetébe illesztése (pl. támogató szolgálat, közösségi pszichiátria) Az empowerment az a folyamat, amelynek révén a szolgáltatásokat felhasználók a tehetetlen állapotból eljutnak a hatni tudó állapotba.
A szociális munka legfőbb céljai (IFSW + IASSW világkonferenciája, Adelaide, 2004) előmozdítja a marginalizált, a társadalmilag kirekesztett, kisemmizett, sérült és veszélyeztetett embercsoportok társadalmi integrációját foglalkozik és szembeszáll a társadalomban meglévő gátakkal, egyenlőtlenségekkel és igazságtalanságokkal mobilizál és együtt dolgozik az egyénekkel, családokkal, csoportokkal, szervezetekkel és közösségekkel saját jólétük, egészségük és problémakezelő/megoldó képességük javítása érdekében segíti az embereket, hogy saját, helyi közösségükben juthassanak hozzá a megfelelő szolgáltatásokhoz és forrásokhoz
megalkotja és megvalósítja az olyan politikát és politikai programokat, amelyek növelik az emberek jólétét, fejlődését, emberi jogaik érvényesülését, amelyek előmozdítják a társadalom harmóniáját, a szociális biztonságot bátorítja az embereket saját érdekeik képviseletére, a rájuk vonatkozó helyi, nemzeti, regionális és/vagy nemzetközi ügyekben képviseli az embereket (és/vagy emberekkel) olyan politika formálásában és célzott megvalósításában, amelyek megfelelnek a szakma etika elveinek képviseli az embereket (és/vagy emberekkel) az olyan politikai és strukturális feltételek megváltoztatásában, amelyek az embereket marginalizált, kisemmizett, sebezhető helyzetben tartják, valamint sértik a különféle etnikai csoportok társadalmi kohézióját és stabilitását, amennyiben ez a stabilitás nem sérti általában az emberi jogokat
a vonatkozó törvényes keretek és az etikai normák figyelembe vételével dolgozik azon emberek előnyökhöz juttatásában, akik nem képesek erre (pl. az ellátásra szoruló gyerekek, a mentális problémákkal és mentális betegségekkel küszködők) elősegíti a gazdasági fejlődés okozta egyenlőtlenségeket felszámoló, hatásos társadalom- és szociálpolitikai változásokat kezdeményező akciókat erősíti olyan stabil, harmonikus és egymást kölcsönösen elfogadó társadalom kialakítását, amelyben nem sérülnek az emberi jogok elősegíti a hagyományok, kultúrák, ideológiák, meggyőződések és vallások tiszteletét a különböző etnikai csoportok és a társadalmak között, amennyiben ezek nem kerülnek ellentmondásba az alapvető emberi jogokkal
a fenti szándékok érdekében célirányosan megtervez, megszervez, adminisztrál, megvalósít programokat és szervezeteket A kihívások új területe: A KÖZÖSSÉGI SZOCIÁLIS MUNKA
Rappaport tanmeséje az életproblémák individuális megközelítésének korlátairól Vagyis: mire kell képessé válnunk? alkalmazni a település, a szomszédság, a közösség megismerésének technikáit, felismerni és megfogalmazni a közösségek problémáit, használni az erőforrások feltárásának és mobilizálásának módszereit, felkészülni a (helyi) politika, a (helyi) társadalom, a (helyi) nyilvánosság formálására, összességében: képesnek lenni a (helyi) lakosok bevonására, akik e folyamatban elköteleződnek a saját problémáik megoldása illetve a (helyi) cselekvés mellett, eljutnak a hatni tudó állapotba
Egy módszer az együttműködésre: HÁLÓZATÉPÍTÉS A hálózat céljai általában: a kapcsolatrendszer mint működési forrás bővítése; a szükséges információ- és tapasztalatcsere biztosítása; közös fellépés meghatározott problémák kezelése, megoldása érdekében; a tevékenységek és erőforrások koordinálása; hatékonyságnövelés; a résztvevő szervezet(ek) teljesítőképességének növelése és fejlődésének elősegítése.
Hálózati alaptevékenységek közé tartozhat: a tájékoztatás (közös információs rendszer kiépítése), a megbeszélések, a szakmai konzultációk, a képzések, a tapasztalatcserék, a közös döntéshozatal, az együttműködés, a programok kidolgozása és megvalósítása a közös tájékoztatás (PR) alapnövelési tevékenységek
A hálózatok típusai: a.) Szakmai hálózat független és önkéntes, nem feltétlenül hivatalos alapokon nyugvó együttműködés, de a fejlődés előmozdításáért jön létre Célja: Hatékonyság növelése, a teljesítmények javítása A megfelelő információáramlás és tapasztalatcsere biztosítása Döntések, tevékenységek egyeztetése Szakmai szervezetek érdekérvényesítése Előfeltételei: Közös érdek Hasonló vagy összeegyeztethető szemlélet a célcsoportok helyzetének, szükségleteinek, a szolgáltatással kapcsolatos igények megítélésében Közös igény a kapcsolatra és az együttműködésre Előzetes felmérése és elemzése annak, hogy a résztvevők miben és hogyan számíthatnak egymásra
b.) Társadalmi hálózat főleg informális alapokra épül, a helyi társadalomba ágyazódik, a közösségfejlesztés, illetve a célcsoport jobb társadalmi integrációját segíti elő Célja: A szolgáltatások társadalmi értékének közvetítése, tudatosítása A személyes kapcsolatok erősítése és bővítése Önkéntesek bevonása Az esélyegyenlőség elősegítése Célcsoport(ok) érdekérvényesítése Előfeltételei: A célcsoport iránt elkötelezett személyek megtalálása és megszólítása Találkozási helyszínek és alkalmak biztosítása Hiteles és konkrét tájékoztatás Programok, hagyományteremtés Nyilvános tanácsadó szolgálat bevezetése
A szociális szolgáltatások is hálózatba szervezhetők Ilyen területek lehetnek pl. azonos szociális szolgáltatások, melyek közös fenntartó alatt működnek, de különböző munkaterületekre specializálódtak, hálózatba szervezése, azonos, de különböző fenntartó alatt működő szolgáltatások, például állami és egyházi drogtanácsadók, hálózatba szervezése, azonos fenntartó alatt működő, különböző szociális szolgálatok hálózatba szervezése, különböző szolgáltatások és eltérő fenntartók hálózatba szervezése
a szociális szolgáltatások városi vagy regionális szintű hálózatba szervezése egy olyan modell, amely termékeny szinergiahatásokat idéz elő akkor is, ha ezt ez idáig a szociális munkás hétköznapjaiban a meglévő különböző érdekek és konkurenciahelyzetek igen erősen akadályozták Brake
Köszönöm a figyelmet Kocsis Erzsébet PTE IGYFK