ALAPÍTÁSI ÉV: 2007 KIADJA: A H ÉDIA BT. SZERKESZTI: A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: VARGA GÉZA SZERKESZTŐSÉG: 6000 KECSKEÉT, TÓPART U. 8/C TEL.: 76/476 115 E AIL: INFO@HIROSNAPTAR.HU N Híröss Nptár www.hirosnptr.hu Értékőrző helytörténeti újság 2014. május 15. VALLOÁSOK A Köztemető öt évtizede Somogyvári Ágnes régész főmuzeológus, osztályvezető 60 éves Somogyvá ri Ágnes régész főmuzeológus, Kton József úzeum Gyűjte ményi Osztályánk ve zetője. 1954. május 8 án Pécsett született. A Jnus Pnnonius Gimná zium frnci tgoztán érettségizett, mjd JATE BTK történelem frnci szkán kezdte el egyetemi tnulmányit, s történelem régészet sz kon diplomázott 1979 ben, zót régészként dolgozik. Néhány évig z egri Dobó István Vármúzeum, mjd 1982 től Kiskunfélegy házán Kiskun úzeum munktárs volt. 1996 ót Kton József úzeum régésze. 1997 től Régé szeti Osztály munkáját irányított, 2013 ót Gyűjteményi Osztály ve zetője. Fő kuttási terü lete z őskoron belül bronzkor. Részt vett töb bek között novji közép ső bronzkori tell település, Kiskunfélegyház hle szi Árpád kori település és Solt Erdélyi tny lelőhelyen tlált késő réz kori település régészeti munkáibn. Folyttás 7. oldlon Somogyvári Ágnes 6. évfolym 11. szám 50 Sehol sem virágzott olyn szépen z élet, mint zoknál népeknél, hol holtk iránti tiszteletet ápolták. (urice eterlinck) Kecskemét legré gebbi, ismert te metőjét 19. százd utolsó éveiben Kd Elek irányí tásávl tárták fel. A 10. százdból szármzó mint egy 200 sírhelyre mi Kton József Gimnázium előtti vásártér cédulházi dombjánk elhordáskor bukkntk. A város egyik legősibb temetkezési terü lete volt mi Kerámi Stúdió előtti prk is, hol később nyomtlnul eltűnt Homoki kápoln állt. ás településekhez hsonlón később létesített sír kerteket Kecskeméten is A főkpuegyüttes építés közben többnyire templomok közelében lkították ki, mjd hogy lkosok szám növekedett, egyre több temető került vá rost keretező külső terüle tekre. Egy egy vllási felekezetnek ktolikus, református, evngélikus, görög keleti és izrelit templomok körüli temet kezési helyek megszünte tése után önálló temetőt nyitottk. A második világháború utáni iprosítás, z 1950 ben kezdődött közigzgtá si reform és z zzl össze függő településszerkezet váltás többek között leninvárosi, mjd széche nyivárosi lkótelep építése z egyházi temetők lezá rását és egy új, korszerű temető kilkítását ered ményezte. A Köztemető lé tesítéséről 1961 márciusá bn döntött városi tnács végrehjtó bizottság. He lyét város beépített öveze tének észkkeleti részén jelölték ki, rendezési tervét Bács Kiskun egyei Ter vező Válllt munktársi készítették el Sági Károly okleveles építész főmérnök irányításávl. Folyttás 2. oldlon... és npjinkbn KECSKEÉTI ELÉKEI Pp Gábor művészettörténész, művészeti író 75 éves Pp Gábor művészettörté nész, művészeti író, z eredeti mgyr kultúr újr feltárásánk kut tój. Budpesten szüle tett 1939. május 7 én. Az ELTE Bölcsészettudományi Krán, mgyr és művé szettörténet szkon végzett. 1962 és 1963 között Képzőművészeti Alpnál lebonyolítási elődóként dolgozott, ezután z TV képzőművészeti rovt vezetője, illetve szerkesztő, riporter, forgtókönyvíró, filmrendező, műsorvezető és drmturg volt. 1973 bn űvészet címmel megjele nő folyóirt főszerkesztő helyettese lett. Ht évvel később politiki okok mitt mennie kellett, ezért né hány évig gyr Post hírlpkihordójként dolgo zott. 1982 től Kiskunhl si Városi Járási Könyvtár igzgtój, mjd városi tnács művelődési osztályá nk belső, utóbb külső munktárs, 1984 től budpesti Széchenyi űve lődési Központ kidói részlegvezetője, 1987 től gödöllői Helytörténeti Gyűj temény igzgtóhelyettese lett. 1989 től 2008 ig kecs keméti Nemzetközi Zo máncművészeti Alkotó műhely főmunktárs volt. Folyttás 6. oldlon Pp Gábor
A Köztemető öt évtizede Folyttás z 1. oldlról Az első ütemben, 1962 ben temetőhöz vezető út, z igzgtósági épület, rv tlozó, illetve főkpu együttes és rvtlozó előtti dísztér épült ki. Ekkor lkították ki sír kert derékszögű rendszer hez igzodó útjit is, továb bá 1280 iker és egyes sírhelyet, vlmint 154 kriptás sírt és 175 gyermek sírt jelöltek ki. A sír prcellák közötti utkt le burkolták és fsorokkl szegélyezték. ár z első tervek ké szítése során kiemelt figyel met fordítottk hírös kecskemétiek földi mrd ványink méltó helyen vló elhelyezésére. Az örök emlék prcellát zért hozták létre, hogy város 2 érdekében különösen ngy érdemeket szerzők különbö ző temetőkben nyugvó sírjit ide helyezzék át. A prcell betemetését már jóvl sírkert megnyitás előtt megkezdték. Elsőként 1962 decemberében Kton Józsefnek Szentháromság temetőben felépített sírem lékét és mrdványit he lyezték át, mjd 1963 májusábn thiász János szőlőnemesítő és Btk Gáspár, város utolsóként elhunyt 48 s honvédjének sírj került át z örök emlék prcelláb. A Köztemetőt városi tnács vb htározt szerint hivtlosn 50 éve, 1964. május 1 én nyitották meg. A temetke zést zonbn már korábbn megkezdték. 1964 márciu sábn itt temették el példá ul Tóth Lászlót, város korábbi polgármesterét is. Természetesen folyttódott z örök emlék prcell bőví tése is. már itt nyugszik többek között Hjgos Illés, Kd Elek, Lestár Péter, urközi János, Hornyik János, Kton Zsigmond, átyási József, Hnkovsz ky Zsigmond,. Bodon Pál, észöly Gyul, Kocsis Pál, László Károly, Horváth Dö me és Reile Géz is. Egysé ges sírjelekkel megjelölt sírokb ide helyezték el z 1971 es kijevi repülőgép szerencsétlenség kecskemé ti szármzású hlottink hmvit is. Az elmúlt öt évtized során Köztemető fejlesztése fo lymtos volt. Kolumbári um flkt hoztk létre, A rvtlozó z 1960 es években... és npjinkbn Reile Géz síremléke 1974 ben... és npjinkbn Az örök emlék prcell z 1970 es években... és npjinkbn hrngláb létesült, z utób bi időben szárz hmvszó rás helyét is kilkították, térvilágítást építettek ki. A temető többszöri bővítésére is szükség volt, jelenleg reptér felőli oldl feltöltésé vel lkítnk ki újbb pr cellákt. A npjinkbn is Kecskeméten élő dr. yer Antlné okleveles táj és kertépítészmérnök első, 1965. februári munkáj, és BÁCSTERV 1994 ben be következett megszűnéséig még számos tervezése is eh hez sírkerthez kötődött. A Köztemető mi területe közel 45 hektár, melyben több mint 25.000 sírhely, 2.000 kripthely, 3.000 ko lumbárium fülke és mintegy 1.200 urnsírhely tlálhtó. A temető gondozás Vá rosgzdsági Nonprofit Kft. feldt. Csongrádi Bél mb. temetőgzdálkodási részlegvezető irányításávl évente átlgosn 1.000 1.200 temetést bonyolít nk le. Az ügyfélszolgált munktársi legkülönbö zőbb kéréseket is igyekez nek megoldni, igény szerint énekkrt, ktonze nekrt, vgy kár díszlövé seket is biztosítnk. Külön szertrtásvezető felügyeli temetés folymtát, ki szintén mindent megtesz zért, hogy gyászolók ne héz perceit megkönnyítse. Óriási munkát jelent Köz temető és kft. hez trto zó hetényi temető és Szentháromság temető zöldfelületének ápolás is, hiszen sírkert látogtói nk szám éves szinten meghldj százezret. 2013 bn több mint 26 ezer utó hjtott be Köz temetőbe, míg gylogos emlékezők szám ennek többszöröse volt. Gykrn érkeznek csoportok z 56 os kopjfához és háborús emlékművekhez, de sokn csupán csk egy sét mitt keresik föl sírkertet. Az utóbbi években ngy népszerűségre tett szert úzeumok Éjszkáján szervezett, díszsírhelyek történetét ismertető idegen vezetés is. Vrg Géz
NAPRÓL NAPRA 2014. május 1 15. május 1. 50 éves Tóth Lívi textiltervező iprművész. 1964. május 2 án Szombthelyen született. Tnulmányit 1984 és 1990 között IF (m oholy Ngy űvé szeti Egyetem) textil fli képszőnyeg szkán, mjd mesterképzőn végezte. Szkrális tér című mester képzős diplomájáért nívó díjt kpott. Elvégezte oholy Ngy űvészeti Egyetem doktorndusz képzését is. 2005 ót Szom bthelyen, Berzsenyi Dániel Főiskolán és Ve resegyházi Lisznyi Szbó Gábor Zeneiskolábn rjzo lást, festést, kézműves technikákt tnít. Kedvenc nyg nemez, mellyel 30 évvel ezelőtt Vidák Ist ván nemezművész révén Kecskeméten, művészte lepen ismerkedett meg, s mellyel zót is dolgozik. űveimben és tnulmá nyimbn kollektív emlé kezet nyomit kuttom és szembesítem közönségem mel. Régészeti emlékek motívumit rgdom ki szkít, hun, vr, honfog llás kori, románkori, s még fellelhető népművészeti munkák köréből, új trt lomml, szín és hngulti elemekkel új életet lehelek beléjük, mintegy titkos má giként, mert mit látunk, zt nem feledjük. Ilyen bú vóptkként tör felszínre népművészetben egy egy motívum kár több száz év múltán. Kései munkáimbn motívum mellé kert, prdicsom vízióját társí tom hátterül, hbár ezek kertek túlságosn civilizál tk, méltó lpot hgynk gondoltnk, távltnk. 1989 ót számos egyéni és csoportos tárlt volt. ű veit többek között Kecske méten, Cifrplotábn is megtekinthették z érdek lődők. május 6. 25 éve hunyt el Schll József Ybl díjs építészmérnök. 1913. április 15 én Bud pesten született. Középis koláit fővárosbn végezte, mjd rövid ktoni szolgá lt után 1933 tól József nádor űszki és Gzd ságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kránk hllgtój lett. 1933 bn el ső éves hllgtóként Ngy Virgil jutlomdíj bn ré szesült, 1934 ben, 1935 ben és 1936 bn elnyerte Wellisch pályázt I. díját. Schll József Tnulmányi mellett már 1935 ben és 1936 bn Wälder Gyul irodáján dolgozott, 1936 37 ben pedig tnársegéd volt városépítéstni tn széken. 1937 ben kpott diplomát, ezt követően Wälder Gyul, Rimnóczy Gyul, mjd Obrist Vil mos mérnök irodájábn dolgozott. 1943 44 ben be hívott mérnökfőhdngy ként ktoni létesítménye ket tervezett. 1946 bn k pott megbízást fővárostól mgdolnvárosi lkások terveinek elkészítésére. 1947 ben Detre Pálll és Tkács iklóssl közösen önálló irodát nyitottk. 1948 tól z Építéstudomá nyi Intézetben, 1949 51 ben Városépítési Tervező Vállltnál csoportvezető, 1951 1960 között z IPAR TERV, 1960 1962 között Lkóépülettervező Válllt, mjd Típustervező Inté zet munktárs, 1962 től nyugdíjb meneteléig, 1974 ig Budpesti ű szki Egyetem lkóépület tervezési tnszékének do cense volt. Tervpályázto kon 32 pálydíjt, köztük 12 első díjt nyert. egv lósult épületei közül leg fontosbbk: Kecskemét, SZTK székház (1948) bu dpesti Lehel téri lkóépü letek (1949 50) lkóépüle tek z ország több városá bn (1950 51) Soroksári Öntöde (1953) Nehézipri űszki Egyetem, Erőmű épület (1954) budpesti Üllői úti lkóház (1958), Tárogtó úti lkóház (1963), FTC pály (1974), Kígyó utc Hrisköz közöt ti pssge (1981, mások kl), Deák téri iskol ngytermének és Szervi t téri templom műemléki helyreállítás (1983 85). Tóth Lívi május 7. 75 éve Budpesten hunyt el Pozs gy Rezső Rudolf gim náziumi tnár. 1884. április 7 én Sopron vár megyéhez trtozó Egyeden született. 1901. ugusztus 27 én lépett be pirist rendbe, 1906. december 24 én szerzetesi fogdlmt tett, 1908. június 30 án szentelték pppá. Ezt köve tően ltin történelem sz kos tnári oklevelet szer zett és doktorált. A kecske méti pirist gimnázium tnár és házfőnöke volt. A Pirist templombn, be járti rész bloldli flán lévő díszes márványtáblát z ő házfőnöksége idején, 1931 ben helyezték el. Rj t többek között ez felirt áll: Ez templom épült nemeslelkű lpító gróf és helybeli ktholikus hívek áldoztkészségéből Isten di csőségére, teljes Szent háromság és boldogságos Szűz tiszteletére, vlmint z ifjúság vllás erkölcsi nevelésére z 1729 1736. években, kegyes tnító rendet gyrországon z 1715. évi CII. törvénycikkel meghonosító III. Károly postoli mgyr király urlkodás, Kubránszky László rendfőnöksége és Demk Sándor házfőnöksé ge idejében. Bár főváros bn hunyt el, mégis Kecs keméten temették el. Folyttás 4. oldlon Schll József 3
NAPRÓL NAPRA 2014. május 1 15. Folyttás 3. oldlról május 12. 100 éve, 1914. május 12 én született Kárász József író, könyvtáros. Szegeden kezdett iskoláit Hódmező vásárhelyen folyttt, ngymultú Bethlen Gábor Gimnáziumbn érettségizett 1932 ben. Sárosptkon teo lógiát hllgtott, mjd Kolozsvárott folyttt tnul mányit. Az Erdélyi Heli kon, z Ifjú Erdély, Pásztortűz közölte műveit, és részt vett Hitel című folyóirt lpításábn. A teológii kdémiát Bud pesten fejezte be, mjd 1935 ben tért vissz Vásárhelyre. Az Egyetemi Kör tgjként ott volt árciusi Front lkulásánál, szerkesztette Hidt, Front rövid életű lpját. A népi írók elleni pe rek idején egy, védelmük ben írott cikke mitt kéthvi fogházr ítélték. 1939 ben Stádium kidó lklmzt, itt jelent meg első regénye, Tny. 1941 ben két kötettel jelentkezett, ngy vihrt kvró Asztgokkl és Csládi tűzhely című novel láskötettel. 1943 bn hdi tudósítóként bevonulttták. A háború, nyugti hdi fogság, z zt követő hosszs vizsgált, ítélet nélküli fog ság mi után személyi 4 Kárász József kultusz légkörében még so káig csk létfenntrtó mun kát végezhetett, így például benzinkútkezelőként 1954 55 ben Kecskeméten dolgo zott pályájánk súlyos tö rését jelentette. Csk 1956 elejétől jelenhettek meg újr írási Vásárhelyi Szóbn, Tisztájbn és 1957 ben ke rült z kkor Vásárhelyen működő Csongrád egyei Könyvtárhoz. Konszolidáló dott körülményeinek köszön hetően egymás után jelentek meg regényei, bibliográfii munkái, többször kitüntet ték. A helyi sjtó föltárásá nk megkezdésével új utt jelölt ki helyismereti kuttásbn, megyei sjtó bibliográfiáj pótolhttln kézikönyv. 1993 bn Hódme zővásárhely díszpolgárává vtt. 70 éves Fleck Ottó né Bbos Ágnes világbjnok kézilbdázó, edző. Kecskeméten szüle tett 1944. május 12 én. 1960 tól Női Ruhgyári SE, 1962 től TFSE, 1966 tól Budpesti Vss, 1976 tól Budpesti Sprtcus kézilbdázój volt. 1964 től 1974 ig százhuszonegy lk lomml szerepelt mgyr válogtottbn. A cspt tg jként 1965 ben Német Szövetségi Köztársságbn világbjnoki címet, 1971 ben Hollndiábn világbjnoki bronzérmet nyert. Jóvl később, már Testnevelési Főiskol befejezése után, mjd kilencvenes években, Lurencz László szövetségi kpitány sikercsptánk másodedzőjeként ébredtem rá, hogy mi is volt világbjnok együttes sikeré nek titk. Elképesztően erős közösségi szellem urlkodott keretben, melyet Török Bódog kápráztosn fogott össze, hiszen ő több volt kpitánynál. Négyszeres mgyr bjnok, ötszörös gyr Kup győztes. 1970 ben és 1972 ben z év m gyr kézilbdázój címet is elnyerte. A válogtottságról 1974 ben mondott le, ktív sportolói pályfutását 1978 bn fejezte be. 1966 bn Testnevelési Főiskolán tnári, mjd 1974 ben kézilbd szkedzői oklevelet szerzett. Vissz vonulás után Budpesten középiskoli testnevelő tnár, illetve BHG SE, később Budpesti Sprt cus ifjúsági csptánk edzője volt. 1985 től BHG SE felnőtt csptánk másodedzője, mjd 1989 től 1996 ig Lurencz László mellett mgyr női kézilbd válogtott másod edzője lett. Irányításuk ltt mgyr válogtott z 1996. évi tlnti olimpián hrmdik helyezést ért el.. Fleck Ottóné Bbos Ágnes május 13. 75 éve Budpesten született Gémes Blázs régész, etnográfus, tnár, cigányságkuttó. Az ELTE néprjz történe lem régészet szkán végzett 1964 ben. ár egyetemi évei ltt részt vett tác gorsiu mi feltáráson, csókkői vár és dunújvárosi temető ástásin. Az egyetemi évek után feleségével, szintén etnográfus Vámos áriávl együtt Kecskemétre került Kton József úzeumb. Ekkor kezdte pásztorépít mények kuttását. Anygi okokból öt évig Kecskeméten volt tnár, közben gyűjtő utkr válllkozott. Szkmi érdeklődése egyre inkább demográfii problémák felé irányult. Bejárt ezőföld, Somogy, Zl, Göcsej, Hetés és Bodrogköz legelőit. A h tlms (és máig sem telje sen feldolgozott) dttö megből született első ngy tnulmány A juhászok ládái és juhászcéh kérdé se ezőföldön XVIII XIX. százdbn címmel. 1974 től már Szekszárdon dolgozott feleségével együtt. uzeológusként z elsők kö zött volt, ki jeles elődök nyomán fellendítette m gyr népi gyógyászt kut tását. Rendkívül bőséges dttárából megírt legn gyobb művét: A népi szüle tésszbályozás (mgztelhj tás) gyrországon XIX XX. százdbn. 2002. május 5 én hlál hosszú és türelemmel viselt betegség után következett be. Tudt, hogy betegsége végzetes, mégis úgy tette dolgát, okttt hllgtóit, mint ki érzi, hogy emberi létünk titokztosságink nincs vége. Vllott: kut tó dolg hgyományok és tudás hiteles lejegyzése és továbbdás z ember célj z élet tisztelete, Teremtő Sokféleség megőrzése és szolgált. Folyttás z 5. oldlon
május 15. Folyttás 4. oldlról május 14. 75 éve kecskeméti református egy ház presbitérium z Uj kollégium dísztermében ünnepi ülésen nyújtott át rton Sándornk, leánygimnázium nyu glmzott igzgtójánk tnügyi főtnácsossá tör tént kinevezésének ok irtát. Kormányzói kitünte tése lklmából város is mert pedgógus felé sugár zott megbecsülés és hál z egyházk, iskolák, tiszte lők és brátok részéről. Dr. Vss Vince imáj, dr. Joó Gyul megnyitój után dr. Hetessy Kálmán tolmácsolt presbitérium köszöntését, és átdt kormányzói ki tüntetésről vontkozó ok mányt. Ezt követően dun melléki református egyház kerület nevében dr. Imre Sándor egyetemi tnár mél ttt rton Sándornk zt mrdndó értékű munká ját, melyet nemzetnevelés szolgáltábn végzett. Pás thy János tnítványok és krtársk, Gbl Iboly református leánygimnázium tnári és diákji, Öllős S rolt igzgtó nőnevelő in tézet, dr. Ngy ihály pedig tnítványok nevében rótt le háláját. Sárkány Bél z evngélikus egyház üdvözle tét tolmácsolt, míg dr. Kiss Endre város polgárságá nk őszinte megbecsülését. A bensőséges üdvözlésekért rton Sándor hálás szív vel mondott igz köszönetet. Az ünnepségen leány gimnázium énekkr mű ködött közre. 125 éve, 1889. május 15 én született Benkő István egyházi író, református esperes. Elemi iskoláit Rákosplotán, gimnáziu mot Budpesten, teológiát ugynott 1911 ben végezte. iután egy évig Edinburgh bn időzött, 1912 szeptem berében gyr Evn géliumi Keresztyén Diák szövetség utzó titkár lett. Egy évvel később Rákos plotár hívták meg lelkész nek. A dunmelléki egyház kerület 1936 bn ljegy zőnek, 1939 ben zsinti pót tgnk, z újonnn lkult pestkörnyéki egyházmegye 1938 bn esperesnek válsz tott. Benkő István lélektni, szociológii, természettudo mányi műveltségével messze kimgslott kortársi közül. Jellemében végtelen sze rénység és hjthttln ön érzet sjátos együttese ötvöződött. Tevékenyen részt vett városi, társdlmi tes tületek munkájábn. indig fontosnk trtott z isko lügyet. egszervezte Református Gyülekezeti unkások közösségét, egyik lpítój volt Sylvester Nyomdánk és Református Hírdó című lpnk, társ szerkesztője Diákvilág című lpnk. Cikkei több egyházi közlönyben jelen tek meg. űvei közül ondottm Ember t (pré dikációk) Kecskeméten d ták ki 1939 ben. 1959. július 4 én Budpesten hunyt el. Hlál után H zfis Népfront rnyérem mel tüntette ki. 70 éves Bodcz Ti bor népi ipr művész. Kecskeméten született 1944. május 15 én. Legjelentősebb munkáj városföldi rómi ktolikus templom belső berendezésé nek tervezése. Közreműkö dött bji és kunszent miklósi játszótér, továbbá z ország területén konyh és szobbútor, fejf és síremlék készítésében. Több önálló kiállítás volt és csoportos bemuttkozásokon is részt vett. 1988 bn nyerte el népi iprművész címet. 60 éves dr. Botos Ernő Péter ker tészmérnök, Szőlészeti és Borászti Kuttó Inté zet korábbi főigzgtój, Kecskeméti Főiskol Díszpolgár. 1954. május 15 én Szegeden született. Áltlános és középiskoláit szülővárosábn, illetve Oros házán végezte, mjd Ker tészeti és Élelmiszeripri Egyetem kertészeti ökonó mi szkán szerzett diplo mát. 1985 ben doktorált, 1992 ben kndidátusi foko ztot szerzett. 1978 tól Siófoki Állmi Gzdságnál zöldségtermelési ágztveze tője volt. 1980 tól Kecskemé ten, Szőlészeti és Borászti Kuttó Intézetben dolgozott. Tudományos ügyintézőként kezdett, zután rnglétr szinte vlmennyi fokát vé gigjárv 1994 ben z intézet igzgtój, 1995 ben mb. fő igzgtój, 1996 tól 2009 ig főigzgtój lett. 2004 ót Budpesti Corvinus Egye tem címzetes egyetemi tná r, 2009 ót BCE Ker tészettudományi Kránk tudományos főmunktárs. 1986 tól 1999 ig Szőlő és Borgzdság című negyed évi szkfolyóirt rovtveze tője, 2001 től Bor és Pic című szkmi mgzin fő szerkesztője volt. A Nemzeti Bor Strtégi első szerzője, 2002 től FV miniszteri biztos. A 2004 ben törvény erőre emelkedett bor eredet védelmi rendszerének első hzi kuttój, hzi és nemzetközi fejlesztője. Több hzi és nemzetközi szerve zet tgjként hzi borszektor képviselője. A AE Bács Kiskun egyei Szervezetének lelnöke, gyr Borkultúr Alpít vány felügyelőbizottsági tg j. A gyr Borkdémi és Zmt Borbrát Alpít vány lpítój. Szkmi és állmi elis merései: Kocsis Pál díj (2002), gyr Köztárssági Arny Érdemkereszt (2004), Bács Kiskun egye Tudo mányos Díj (2004), Kecs keméti Főiskol Díszpolgár (2004). Dr. Botos Ernő Péter Benkő István 5
KECSKEÉTI ELÉKEI Pp Gábor művészettörténész, művészeti író Folyttás z 1. oldlról 1974 ót több mgyr országi felsőokttási in tézményben tnított. eghívott elődóként npjinkbn is rendkívül ktív, így például Kecskeméti Hírös AG meghívásár május 5 én Háry Hotel tnács termében gyr szem mel fárók földjén címmel trtott ngy sikerű elődást. A m gyr Szent Koronávl kpcsoltbn végez kut tásokt. Számos önálló kötete, tnulmány jelent már meg, így például A Npút festője címmel Csontváry Kosztk Tiv dr életművét elemezte, illetve Az ég mennyezeti című könyvében z egye temes emberi művelődés szemszögéből egyedülálló értékű festett kzettás mennyezetek védelmében emelt szót. Több rend kívüli jelentőségű kiállí tás rendezője. 1993 ót Csuvs Nemzeti Akdémi tgj. 1989 ben Lkitelek Alpítvány Díját, 1991 ben Pilinszky János díjt, 1993 bn Fitz József díjt, 1997 ben gyr Örökség Díjt, 2008 bn Kton József díjt kpott, és ugynebben z évben neki ítélték od Bács Kiskun egye űvészeti Díját is. 6 Első kecskeméti élménye im még csládi vontko zásúk. Ngybátyám, Pp Ljos város ngyr becsült mgyrtnár volt. A Luther plotábn lkott, gyermekkorombn gykrn meglátogttuk. Sok évvel később Bács Kiskun egyei Tnács Nemzetközi Zománcművé szeti Alkotóműhelye néven ismertté vált, kkor még Szovjet gyr Zománc művészeti Alkotótelepként indított kezdeményezés révén kerültem ismét kpcsoltb Kecskeméttel. Káti ihály festő és zo máncművész brátom, z lkotótelep művészeti ve zetője cslt hírös város b. 1975 ben nyári szim póziumml indult meg munk, melynek szervezé sébe kezdettől fogv be kpcsolódtm. Trtósn ugyn nem ott éltem, de például z évről évre rend szeresen megjelentetett k tlógusokt hol egyedül, hol mások segítségével én szerkesztettem, állítottm össze. 1979 ben meghívást kp tm Bács Kiskun egyei úzeumok Igzgtóság vezetésére. Részletes szk mi progrmot dolgoztm ki, melyet többszöri sze mélyes egyeztetés után tnácsi és pártvezetők is elfogdtk. Az igzgtói állást zonbn mégsem A Kton József díj átdási ünnepségén (Fotó: Komlós József JR) kptm meg, mert z utolsó pillntbn Aczél elvtárs közbevtkozott, és meghívást leállítttt. indez rendkívül kínosn érintette megye kkori vezetőit. Különösen Gjdó csi István megyei tnács elnök számár volt kelle metlen felsőbb politik döntése, mert művésze tek iránt kiváló érzékű tnácsi vezető ígéretére mindig lehetett számítni. Ebben z esetben zonbn ő is tehetetlen volt. Az 1980 s évek második felében ismét felelevene dett kpcsoltom Kecs keméttel. 1984 ben létre jött Nemzetközi Zo máncművészeti Alkotómű hely, melynek már helykeresésében is részt vettem. Az lkotótelepek házigzdájként és szk mi háttereként is műkö dő intézmény vezetői, Turi Endre igzgtó és Gyer gyádesz László művészeti vezető már kkor állndó feldttl szerettek voln megbízni, de egy Lezsák Sándor áltl szervezett l kiteleki kiállítás zsűrijé ben vló részvételem mitt ismét feketelistár tettek. Csk csöndben jegyzem meg: nevem mellől rossz pontok m sem ke rültek még le. 1989 ben zután már nem volt visszút, z lko tóműhely főmunktárs lettem, és nyugdíjb vonu lásomig, 2008 ig ott dol goztm. Életem szép két évtizede volt ez z időszk. A műhely két vezetőjével mindig ideális emberi és munkkpcsoltbn vol tm. Ők megértő, segítő támogtásukkl lehetővé tették, hogy ottni mun kám mellett z ország szá mos helyén elődásokt trthssk, kiállításokt szervezzek, és könyveim, tnulmányim jelentős ré sze is ekkor született. Segítségükre 2000 től is számíthttm, mikor fel dtkört cseréltek: Gyer gyádesz László lett z lkotóműhely igzgtój, Turi Endre pedig művé szeti vezető. De nemcsk velük, hnem z ott dolgo zó művészekkel, például Klmárné Horóczi r gittl, Báron Lászlóvl, il letve város jó néhány prominens személyiségével többek között Frks Gábor és Kovács Ferenc építészekkel, Kiss ártá vl, z kkori művészeti osztály vezetőjével, Helti Nándor hírlpíróvl, Itt zés ihály zenepedgó gussl, Vidák István és Ngy ri textilművé szekkel, vlmint Kecs kemétfilm munktársi vl: ikulás Ferenccel, Horváth rivl és Ngy Ljossl is jó kpcsolt b kerültem. Hosszbb be szélgetésekre sjnos csk ritkán jutott idő, ebben tekintetben tlán egyedül Gyergyádesz László ki vétel. Sok minden közös bennünk, zománcművé szet mellett drmturgi is érdekel mindkettőnket egy egy színházi elődást gykrn együtt néztünk meg, így nem csod, hogy vele kkor is és m is rendkívül széles körben tudtunk, tudunk véle ményt cserélni. Npjinkbn már ritkáb bn jövök Kecskemétre. A Hírös AG meghívásár évente kétszer háromszor trtok elődást város bn. Ngyr becsülöm lelkes csptot, kik min dig kritikus füllel hllgt nk. Úgy érzem, hogy zt nevükben is jelzik, vló bn ők jövő mgj. Vissztekintve z elmúlt évtizedekre még egy ked ves esemény jut eszembe. Lányomt egy kecskeméti fiú vette el, Ngytemp lombn megtrtott eskü vőjük életem egyik leg boldogbb npj volt.
VALLOÁSOK Somogyvári Ágnes régész főmuzeológus, osztályvezető Folyttás z 1. oldlról Pécsről szármzom, édes pám gépkocsivezető volt, édesnyám pedig z egykor ngyhírű Pécsi Kesztyű gyárbn dolgozott. Ngy szüleim még gzdálkodtk, bár földjüket elvesztették, életüket föld szeretete vé gigkísérte, város közelé ben mindig volt egy kis szőlejük vgy kertjük. Gyerekkorombn szeret tem olvsni, már ekkor közelünkben lévő könyv tár látogtój voltm. Kü lönösen történelem érde kelt, ezt elsősorbn z iskol kiváló pedgógusá nk, Dunvölgyi tnár né ninek köszönhetem. Szüle im mindezt örömmel fogd ták, és mikor bejelentet tem, hogy gimnáziumb krok menni, elfogdták döntésemet. A Jnus Pnnonius Gimnáziumbn ngyszerű tnárok tnítottk. gyrtnárom Tüskés Tibor, Jelenkor korábbi főszer kesztője volt, ki irodlmi kpcsoltit z okttás során is kmtozttt. Az ő révén óráinkr eljött töb bek között Csorb Győző, Tkáts Gyul, Fodor And rás és Lipták Gábor is. indezek egyúttl ki is je lölték z érdeklődésem fő irányát. 1974 ben felvettek JATE történelem frnci szkár. Szeged szoktln élményt dott: sík vidék és föl des utcák látvány kisebb fjt sokkhtásként ért. H felhőket hegyeknek lát tm, tudtm, hogy hz kell mennem. Később n gyon megszerettem Szege det, nemcsk diákvilág lüktetését, hnem mgát várost is, el tudtm voln képzelni, hogy később is ott élünk. Az egyetemen is ngy tnáregyéniségek oktttk, például Krácsonyi Bél Kossuth díjs történész, z Árpád kor kuttój és Kristó Gyul, későbbi kdémikus. A régészeti tárgyú könyvek romntiká j már korábbn megfogott, Bevezetés régészetbe tntárgy tnulás közben zonbn először éreztem úgy, hogy ennél sokkl töb bet jelent számomr ez tudományág. A szegedi ré gészeti okttásnk ngy elő nye volt z elméleti mellett gykorlti képzés, így be kpcsolódhttunk megyei múzeum ástási munkáib. Az intézmény igzgtój, Trogmyer Ottó, illetve Horváth Ferenc és Kürti Bél régészek teljesen ter mészetesnek vették, hogy ástásikr kár évközben, kár nyáron velük trtot tunk. Kötelező volt nyári ástási gykorlt, így jutot tm el Velembe, hol Szent Vid hegyen egy vs kori telep feltárás zjlott Bándi Gábor vezetésével, részt vettem Pécs melletti Zók Várhegyen egy kor bronzkori erődített telep fel tárásábn, z ástást Ecsedy István vezette, és ott voltm z ópusztszeri ás tások indulásánál is. Férjemet, Füzi Lászlót z egyetemen ismertem meg, negyedéves korunkbn há zsodtunk össze. Szerettünk voln Szegeden mrdni, és z egyetemem tnítni, de egy kkor hozott rendelke zés ezt nem tette lehetővé. Trogmyer Ottó segítségével Egerben kptm állást, és Lci is el tudott ott helyez kedni. Három évig éltünk ott. Az újbb költözést egy férjem áltl szervezett For rás est készítette elő. A sike res rendezvény után Lci jánltot kpott kecske méti folyóirt szerkesztősé gétől. Ekkor már második gyermekünket vártuk. Koc káztttunk, és úgy döntöt tünk, hogy jövünk. Jól esett, hogy z egri kollegák jelez ték: visszvárnk, h kecs keméti terveink nem válnk vlór. 1982 ben költöztünk ide, kkor én Kiskunfélegyhá zán, Kiskun úzeumbn kptm állást. Az ott töltött bő tíz év során sok érdekes és szkmilg jelentős ástásbn vehettem részt. A npi ingázás zonbn nem volt egyszerű, így ngy könnyebbséget jelentett, hogy 1996 bn Kton József úzeum munktár s lehettem. Itt számos iz glms feldtot kptm. Óriási kihívást jelentett ngyberuházásokhoz pél dául z utópály építések hez kpcsolódó több ezer, esetenként több tízezer négyzetméteres területek feltárásánk megszervezése. Ez munk több mint egy évtizedig trtott, lelet nygok feldolgozásávl közben elmrdtunk, kö vetkező években ezt kell mjd pótolnunk. Az elmúlt években több szkmi kiál lítás létrehozásánk is ré szese voltm, különösen Kd Elek életútját bemu ttó tárltr vgyok büszke. Férjem munkáját figye lemmel kísérem, Forrás nekem is sokt jelent. is szeretek olvsni, érdekel z irodlom. A folyóirt révén megismerkedhettem olyn költőkkel, irodlmárokkl, kikkel különben nem lett voln lehetőségem tlálkoz ni. Örülök, hogy közeli kp csoltb kerülhettem többek között Bud Ferenccel és Pintér Ljossl, vlmint Bhget Isknderrel is, ki fényképezőgépével még z ástásokr is gykrn elkí sér. Nevek említése nélkül mondom, hogy hzi és htárinkon túli mgyr irodlom szinte vlmennyi jelentős írój járt nálunk, sokkkl vgyunk bráti kpcsoltbn. Gyermekeink közül Zsófi és Ági már befejezték t nulmányikt, ügyvédként illetve közgzdászként dol goznk, Pesten élnek. Ők ketten már csládot lpí tottk, Zsófi két unokávl is megjándékozott bennün ket, míg Ági nyárr várj első bbáját. Peti fiunk z pi vonlt folyttj: je lenleg z ELTE irodlom tudomány szkát végzi. Kecskemétet z évek során ngyon megszerettem. Ez folymt hosszbb ideig trtott, mert sokáig nem tudtm elfogdni, hogy nem mrdhttunk Szege den. De város nyitottság, befogdó készsége segített, sok brátr tláltm itt. A szombti picozás z egyik fontos csládi progrmunk. indig tlálkozunk isme rősökkel, brátokkl, jó megállni, s beszélgetni ve lük. Ngyon szeretem vá ros kulturális gzdgságát, színházi bemuttókon, ki állítás megnyitókon, iro dlmi esteken, h tehetjük, mindig ott vgyunk. Férjével, Füzi Lászlóvl (Fotó: Bhget Isknder) 7
Szepes Ljos VALLOÁSOK Szepes Ljos tnár, címzetes iskoligzgtó 75 éves Szepes Ljos tnár, Petőfi Sándor Gykorló Áltlános Iskol korábbi igzgtój. Budpesten született 1939. május 11 én. Áltlános és közép iskoli tnulmányit Bján végezte, és ott szerezte meg első, tnítói diplomáját is. Ezt követően Kskntyún és Állmpusztán tnított, mjd Dunvecsén járási tnulmányi felügyelő volt. Közben Szegeden előbb ál tlános, zután középisko li tnári diplomát szer zett. 1968 ót Kecskeméten él. Bő három évig váro si tnács művelődésügyi osztályán dolgozott mint tnulmányi és gzdsági felügyelő, z utolsó évben megbízott osztályvezető 8 Szüleivel és testvéreivel ( kép jobb oldlán Szepes Ljos) volt. 1971 ben Kecskemét 1. Számú Áltlános Iskol (1973 tól Petőfi Sándor nevét vették föl) igzgtój lett. 24 évig irányított z intézmény munkáját, 15 évig vezette 24 városi áltlános iskol igzgtói munkközösségét. 1996 bn címzetes iskoligzg tói elismerést kpott, és ezzel egy időben korked vezményes nyugdíjb ke rült. Rövid ideig város újonnn lkult pedgógii csoportjánk munkáját irányított, mjd egy cikluson át z Érsek csnádi Áltlános Iskol igzgtój volt. Több mint három évtize des pedgógusi pályfutás ltt sokt beszélt ról szkm, mert felkvrt z állóvizet. Új módszere ket, tntárgykt, eszkö zöket, nézeteket vezetett be. indig hitt bbn, mit csinált, és zt mindig meggyőződéssel csinált. A legképtelenebb ötletekhez is csptot tudott szer vezni, utánzók, követők, rjongók csptát. Rjongó mrdt ő mg is, álmo dozó, új és új ábrán dokt kergető. Jól illenek rá Vészi Endre szvi: Akihez hozzáérek vgy lángol, vgy jéggé der med, de közömbös nem mrd. Pedgógus dinsztiából szármzom. Édespám Pázmányon végzett, z ő pj és testvérei is tnárok, tnítók voltk. 1944 ben Bjár helyezték, így gye rekkoromt ott töltöttem. 1945 től tnítóképző gy korló iskolájáb jártm. inden np egy drb fávl hónom ltt indul tm, kkor zzl fűtötték z osztálytermeket. Az ottni hngultot sohsem felej tem el. 1953 tól ciszterci ektől állmi kézbe vett III. Bél Gimnáziumbn foly tttm tnulmányimt. eglehetősen szerény kö rülmények között éltünk, édespám tnári fizetése je lentette cslád egyedüli jövedelmét. Ő félt ttól, hogy h történetesen kidől ne, mi lenne velünk, ezért hrmdikbn átvitt köz gzdsági technikumb. Így lettem képesített köny velő, válllti tervező és sttisztikus. Végzettségemet hmrosn kmtozttni tudtm: Sugó prton egy rosszul sikerült szltó eltör te htos csigolyámt, ezért nem tudtm zonnl tovább tnulni, és egy évig könyvelőként dolgoztm. A következő évben zután Bji Felsőfokú Tnító képző Intézet hllgtój lettem, és 1961 ben tnítói diplomát szereztem. A gyönyörű bji évek után gykorló évemet Ks kntyún töltöttem. int városi embert flubeliek nehezen fogdtk be, lbér letet is csk hónpokkl később kptm, ddig z iskol folyosóján ludtm. Az ottni állpotokt jól jellemzi, hogy tntermem volt egyben ktolikus templom is, z áldozttó rácsot átlépve tudtm csk ktedrár feljutni. Ennek ellenére npjink boldogn teltek, tnítást rettene tesen élveztem egy össze vont osztályt, 42 gyereket okítottm, és munkám r borzsztón büszke vol tm. A következő évben Állm pusztár kerültünk. Akkor már házsember voltm feleségemet, gyermekeim édesnyját még Bján is mertem meg, és z önálló élet reményében örömmel mentünk od. Állmpusz tán nem volt tnácselnök, se párttitkár, csk börtön prncsnok, ki viszont szerette pedgógusokt. Úgyhogy kedvesen, szívélye sen fogdtk bennünket. Rögtön kptunk egy ngyon rnyos, egyszobás, ftüze lésű, fürdőszobás lkást. inden körülmény dott volt tehát hhoz, hogy jól érezzük mgunkt. Folyttás 9. oldlon Kecskeméten iskoligzgtó lett
Folyttás 8. oldlról Tnítás közben tnulmá nyinkt is folytttuk. Előbb Juhász Gyul T nárképző Főiskolán áltlá nos iskoli tnári oklevelet, mjd JATE pedgógi szkán középiskoli tnári oklevelet szereztem. 1964 ben járási tnulmá nyi felügyelői állást jánlot tk fel, mit nem krtm elfogdni. Apám is úgy vél te, hogy fitl vgyok még hhoz. De hiáb mondtm több ízben is nemet, újr és újr megkerestek, s végül meggyőztek és elvállltm feldtot. Így hát járási székhelyre, Dunvecsére mentünk, és négy évig ott él tünk. Az utolsó évben kul túrház igzgtói feldtit is elláttm. Világ életemben urbánus ember voltm, s bár flusi élettől nem féltem, 1968 bn, mikor ngylányunk nk iskolát kellett válszt ni, Kecskemétre költöztünk. Döntésünkben segített z tény is, hogy pósoméknál fölszbdult egy házrész, zz volt hov költöznünk. Itt is kisebb vitávl kezdő dött munkhelyválsztás, mert én tnítni szerettem voln, végül mégis városi tnácsnál kptm állást tnulmányi felügyelőként. Egy igzán kitűnő gárdá b kerültem, megtisztelte tésnek éreztem ott dolgozni. Három és fél év múlv megüresedett Kecskemét 1. Számú Áltlános Iskol igzgtói helye. Az állást följánlották és én ngyon megijedtem. 32 éves voltm mindössze, és város legn gyobb iskoláj: nyolcvnfős tntestület, illetve 1200 gye rek várt ott rám. A kihívás óriási volt, de ngyszerű, se gítő kollegák vettek körül. Apámhoz kpcsolódón ő Bján korszerű nyelvi lbo rtóriumot épített ki én is igyekeztem z okttáshoz lehető legjobb feltételeket biztosítni. Az ország há rom intézményének egyike ként z orosz nyelv mellett bevezettük második ide gen nyelv tnítását, és nyolc ngolszkos tnárrl már 1971 től ngol nyelvi szkosított tntervű osztá lyokt indítottunk. eggyő ződésem, hogy tnításbn legngyobb ember z első osztályosok tnítój. Ezért vezettem be z iskolábn z úgynevezett kisfelmenőt, mi zt jelentette, hogy z első másodikt és követke ző két évet mindig ugynz tnított. Élő kpcsolto kt lkítottunk ki erdélyi, nglii, svéd, frnci és meriki iskolákkl. Gim náziumi továbbtnulási rányunk mindig 80% kö rüli volt. Az iskol fejlődésé hez ngybn hozzájárult z is, hogy 1987 ben Tnító képző Főiskol gykorló in tézménye lettünk. Komoly hrc előzte meg cstlko zást, de mindent megtettem zért, hogy megvlósuljon. Ngyon fájt, hogy 1995 bn fel kellett állnom, címzetes iskoligzgtóként korkedvezményes nyugállo mányb kerültem. Annk ellenére, hogy nygilg jól jártm, mindez mi n pig megemészthetetlen szá momr. Közokttási szk értő lettem, rákerültem z országos szkértői listár. Kinevezett főtnácsosi mun kkörben rövid ideig Kecs kemét egyei Jogú Város újonnn lkult Pedgógii Ellenőrzési és Szkmi Cso portját vezettem, mjd igent mondtm z érsekcsnádi polgármester csábításánk, és egy cikluson át z ottni iskol igzgtój voltm. Jó visszgondolni ezekre z évekre, például millenniu mi emlékmű elkészítésére, de Probstner János segítsé gével ekkor állítottuk fel Tnítók flát is, és z áltlános iskoli megyei népdléneklési versenyek helyszíne lettünk. 2002 ót ismét Kecskemé ten élek, bár úgy trtom, el se mentem innét. Ngyon szeretem várost. Itt lehet sétálni, lehet nézelődni, le het merengeni. Korábbn rongyosr beszélt számml Bját trtottm z «igzi Unokáivl Dunán nk», de most már látom: Kecskemét npjinkbn sokkl mgsbb színvon lon tudj kiszolgálni z itt élőket. Gyermekeim büszkesége im. Két rgyogó lányom vn, egyikük sikeres fül orr gégész, udiológus szkor vos, férje szülész nőgyó gyász főorvos, és két strmm fiúunokávl örvendeztettek meg. ásik lányom tovább viszi z pi fonlt, ő m gyr ngol szkos tnár, évekig GAF on is tní tott. Ott is vn két unokám, egy fiú és egy kislány. Az idő persze szld, négyük közül már hármn egyetemisták, legkisebb pedig épp ezek ben npokbn érettségi zik. Vejem szemész osztály vezető főorvos, lányom z ő htásár jelenleg egy opti ki szlont vezet. Szóvl jól körül vgyok bástyázv, h egészségügyi gondom dódn, nem kell messzire mennem. Soh nem voltm könnyű ember. De egy biztos, hogy csk és kizárólgosn szkm vezérelt. És még egy dolgot biztosn tudok: tud tosn sosem ártottm senki nek. Hrmincéves igzgtói működésem során egyetlen egy fegyelmit nem dtm, sőt még gyereket sem buk tttm. H még egyszer kel lene kezdenem, ugynezt hivtást válsztnám! Édespjávl Kss főterén 9
ÖTVENESEK KÖSZÖNTÉSE olnár Sándor Józsefné igzgtásszervező olnár Sándor Józsefné 50 10 éves olnár Sándor Józsefné igzgtásszervező, Kecskeméti Közterület felügyelet korábbi veze tője. Kecskeméten szüle tett 1964. május 9 én. Értelmiségi csládból szár mzik. Édespj z Alföldi Cipőgyár termelési igzg tój, édesnyj ugynott, később kecskeméti kór házbn dolgozott mint könyvelő. Tnulmányit Leninvárosi Áltlános Isko lábn kezdte, mjd Kto n József Gimnáziumbn folyttt. Ezt követően Budpesti Állmigzgtási Főiskol (npjinkbn Cor vinus Egyetem) nppli t goztár nyert fölvételt, hol 1987 ben igzgtás szervezői diplomát szerzett. Főiskoli évei közben cs ládot lpított. 1985 bn kötött házsságot olnár Sándor Józseffel, és 1986 bn megszületett első, 1988 bn pedig második gyermekük. ár két szü lés között is munkáb állt Hetényegyházi Önkor mányzti Kirendeltség igzgtási elődój volt, míg 1991 től kirendeltség vezetője lett. Ngyon jó vi szony lkult ki köztem és z ott élőkkel, bel és külterületeken egyránt. indig kerestem z egyénre szbott, lehető legjobb meg oldásokt. Tlán ennek is köszönhető, hogy 1998 őszén z SZP támogtásávl hetényiek egyéni képvise lőjükké válsztottk. olnár Sándor Józsefné 1998. október 18 tól lett Kecskemét közgyűlésének képviselője. Néhány héttel később Szociális, cslád védelmi, fogllkozttási és ifjúságpolitiki bizottság elnöki feldtivl is meg bízták. A törvényi előírások mitt munkhelyváltásr kényszerült, képviselői munkáj mellett Szociális Szolgálttó Központ mun káját irányított. 2002 ben szkított z ktív politizálássl. Az embere ket krtm továbbr is szolgálni, de nem politikus ként. is közigzgtást trtom z igzi hivtásom nk. A Kecskeméti Közte rület felügyeletnél helyez kedett el, mint csoportveze tő, mjd mint osztályvezető dolgozott, szervezet rész ben önálló válás után pe dig szkmi intézmény vezető helyettese lett. A egyei Jogú Városok Köz terület felügyeleteinek Or szágos Szövetsége munká jábn is részt vett, 2006 bn szervezet elnökévé válsztották meg. 2012 áp rilisáig közterület felügye letek munkájánk htéko nybbá tétele érdekében év ről évre jvsltokt fogl mztunk meg. A jogszbá lyok előkészítésénél foly mtosn egyeztettünk szktárc vezetőivel, mun kánknk olyn környezetet próbéltunk teremteni, hogy bírságolási tevékenységün ket z emberek elfogdják. unkáj mellett tovább képezte mgát. 2001 ben szociális sszisztensi má soddiplomát szerzett, míg 2007 ben rendőrtiszti főiskolán bűnmegelőzési szervezői szkon végzett. 2012 ót is folyttj tnul mányit, így m már befek tetői és pénzügyi tnács dói ismeretekkel is rendel kezik. Tudását közigzg tásbn kívánj kmtoz ttni. A rászorulókkl vló közvetlen kpcsolt sem szkdt meg: meglkulá s, zz 2004 ót Kecske méti Jóléti Egyesület elnöke. Krjnyák Ferenc mgyr bjnok birkózó Krjnyák Ferenc 50 éves Krjnyák Ferenc bizton sági őr. Pécsett született 1964. május 10 én. Az ál tlános iskolát szülőváro sábn végezte, mjd 1983 bn Kecskeméten, 607. Sz. Gáspár András Ipri Szkmunkásképző Intézet ben tnult tovább. Érettsé gi bizonyítványát 1985 ben Németh László Gimnázi umbn szerezte meg, ké sőbb B Rendőrtiszt helyettes képző Iskoláját is elvégezte. 1987 és 1991 kö zött B Forrdlmi Ren dőr Ezred tgj volt, míg 1991 től 2003 ig Bács Kiskun egyei Rendőr főkpitányságon szolgált. 2003 ót Pic és Vásár igzgtóságnál biztonsági őrként dolgozik. Krjnyák Ferenc kiváló cselgáncsozó volt. A mgyr nemzeti vá logtott tgjként 16 éven át számos szép sikert ért el. Így például 1982 ben ber lini Ifjúsági Brátság Ver senyen ezüstérmes, z rn heimi junior Európ bj nokságon bronzérmes lett. 1974 ben, tízévesen kezd tem cselgáncsozni. Egy b rátom ment le z edzőte rembe, és néhány np múl v hívott, hogy menjek én is. Vele trtottm, és n gyon megtetszett sportág. Ő három év múlv bb hgyt judózást, én zon bn ott rgdtm. 22 évig ktív versenyző voltm, de zt követően is még több mint 20 évig belügyi szer vek versenyein elindultm. Az első öt évben Pécsi Sportiskolábn Benkő Jenő edzővel dolgoztm, mjd mikor szkosztályunk megszűnt, z ország kkori legjobb judo egyesületébe Kecskemétre igzoltm. A legjobbk közé kerültem szinte z egész válogtott itt edzett, és edzőim: Sebők Albert és Vrg András is legjobbk közé trtoztk. ár mgyr válogtottként jöttem hírös városb, de igzán ngy eredményeimet itt értem el. Ifi korosztály bn és juniorként nehéz súlybn háromszoros m gyr bjnok, több lklom ml ezüst és bronzérmes lettem. A mgyr válogtott tgjként 16 éven át több nemzetközi versenyen is sikeresen szerepeltem. A berlini Ifjúsági Brátság Versenyen ezüstérmet, z rnheimi junior Európ bjnokságon bronzérmet szereztem, és korei IBV n, illetve Sn rinó i EB n is hrmdik lettem. Kecskeméti éveimet ktoni szolgáltom megszkított, de versenyzést ezltt is folytttm, csk épp Bu dpesti Honvéd színeiben, illetve később Békéscsbán. 1984 ben megházsodtm, Jkbszállásról szármzó páromt z iskolpdbn ismertem meg. Egy lányunk született, m is boldogn élünk együtt. Négy évig Forrdlmi Rendőr Ezredben szolgál tm, később Bács Kiskun egyei Rendőr főkpitány ságon dolgoztm. A csel gáncsozás mellett mind végig kitrtottm. A belügyi szervek országos megméret tetésein rendszeresen elin dultm. Kétszeres bjnok, többször második és hr mdik lettem. Immár több mint tíz éve Pic és Vásárigzgtóság munkhelyem. Sjnos, egy re kevésbé bírom terhe lést, fárdékony vgyok, de most is sportolok: heti egy lklomml trdicionális lpokr épülő modern j pán hrcművészeti sportot, z ikidót gykorlom.
Bgoly Egészségház, hol középpontbn z ember áll Bármit tesztek, lélekkel tegyétek (Kol. 3,23) SZAKORVOSI RENDELÉSEK Blázs László dr. ortopéd szkorvos ortopédi nyák Erzsébet dr. rdiológus főorvos, ultrhng dignoszt ultrhng Brtos Zsuzsnn dr. bőrgyógyász szkorvos bőrgyógyászt ráz Róbert dr. áltlános sebész, onkológus szkorvos sebészet Bán Gyul dr. gyermeksebész főorvos sebészet, Ngy gdoln dr. fogllkozás egészségügyi szkorvos fogllkozás egészségügy Bense Nór dr. szemész szkorvos szemészet Nszódy Péter dr. belgyógyász, endokrinológus szkorvos endokrinológi, Bert László dr. mnuál és lézerterpeut mnuál és lézerterápi Olsz Kitti dr. bőrgyógyász szkorvos, kozmetológus bőrgyógyászt, Bod Tmás dr. vállsebész és ortopéd szkorvos ortopédi Pécsi Ferenc dr. gyermekorvos gyermek háziorvosi rendelés, tnácsdás Bodonhelyi Zsolt dr. fogllkozás egészségügyi szkorvos fogllkozás egészségügy ultrhng Bord Ferenc dr. dibetológus, belgyógyász főorvos dibetológi belgyógyászt gyermek háziorvosi rendelés, tnácsdás Csendes Ágnes dr. szemész szkfőorvos szemészet Csendes Judit dr. reumtológus szkorvos reumtológi, Cserényi László dr. áltlános sebész, érsebész szkfőorvos sebészet Csőszi Tibor dr. belgyógyász, onkológus, gsztroenterológus szkorvos gsztroenterológi, Dnk Róbert dr. urológus főorvos urológi Domján Zsolt dr. urológus főorvos, ált. sebész szkorvos Pócs Krisztin dr. rdiológus szkorvos, ultrhng dignoszt Pongrácz József dr. gyermekorvos Preiszinger Andre dr. felnőtt háziorvos belgyógyász szkorvos, dibetológus felnőtt háziorvosi rendelés, belgyó, gyászt, dibetológi Prohászkáné Burján Ágnes RHINO LIGHT kezelés Puszti Zoltán dr. szülész nőgyógyász szkorvos nőgyógyászt, Rákász Év dr. bőrgyógyász szkorvos, kozmetológus bőrgyógyászt Seregély Ktlin dr. reumtológus szkfőorvos reumtológi urológi Serényi Péter dr. cytológus szkfőorvos cytológi Dubrvcsik Zsolt dr. gsztroenterológus szkorvos gsztroenterológi bőrgyógyászt, Frgó Ktlin dr. felnőtt háziorvos, belgyógyász szkorvos felnőtt háziorvosi rendelés Somogyi Tihmér dr. gyermekbőrgyógyász szkfőorvos, kozmetológus Huk István dr. fül orr gégész főorvos udológi, fül orr gégészet ultrhng,, Hegedűsné Küű Irén logopédus, Száz Ágnes dr. reumtológus szkorvos reumtológi logopédi Jnositz Gábor dr. ortopéd szkorvos fül orr gégészet ortopédi Szepes Andre dr. fül orr gégész szkorvos, udiológus Juhros Ágot dr. rdiológus főorvos, ultrhng dignoszt fül orr gégészet, ultrhng Sztnó Blázs dr. fül orr gégész szkorvos Kr László dr. onkordiológus szkorvos, ultrhng dignoszt Tímár Sándor dr. krdiológus szkfőorvos krdiológi, ultrhng Tímár Zsuzsnn dr. homeopáti, kupunktúr homeopáti, kupunktúr Krsi Zit dr. bőrgyógyász szkorvos, kozmetológus bőrgyógyászt, Tóth László dr. ideggyógyász szkorvos ideggyógyászt, Kton Viktóri dr. ultrhng dignoszt ultrhng Török Norbert dr. ideggyógyász szkorvos ideggyógyászt Kelemen Edit dr. főorvos, csecsemő és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász szkorvos gyermek tüdőgyógyászt, Vjd Kornél dr. áltlános sebész főorvos, proctológus sebészet Komlódi Júli dr. bőr és nemi gyógyász szkorvos, kozmetológus bőrgyógyászt, Vrg Gábor dr. felnőtt háziorvos, belgyógyász szkorvos felnőtt háziorvosi rendelés Kuczk ári dr. ideggyógyász szkorvos ideggyógyászt Venczel László dr. áltlános sebész sebészet Szkál Tibor dr. rdiológus szkorvos, ultrhng dignoszt JELAGYARÁZAT: társdlombiztosítás áltl támogtott rendelés mgánrendelés Források: *Atelier művészeti folyóirt, 2014 *BCE *Benkő István Református Áltlános Iskol és Gimnázium *Frmkognózii Hírek, 2012 *Juhász István: Kecskemét város temetői *Knizs Újság, 2012 *Kton József Könyvtár *Kecskemét JV honlpj *Kecskeméti Lpok, 1939 *Kecskeméti Televízió *Kézművesség népművészet Bács Kiskun megyében *Ki kicsod mgyr sportéletben? *Ki Kicsod Kecskeméten *Kőszegflvi Ferenc: Jeles vásárhelyiek *gyr Életrjzi Lexikon *gyr Építész Kmr *gyr Ktolikus Lexikon *TI *Széki Bálintné árt búcsúbeszéde, 1996 *Who is Who gyrországon *Zoványi Jenő: gyrországi protestáns egyháztörténeti lexikon 11
TÁOGATÓINK 12