28/2005.(XII.16.) önkormányzati rendelet a helyi hulladékgazdálkodási tervről Időállapot: 2006. január 15. NAGYKÖZSÉG HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE
Az Európai Unió nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelem területén a tárgyra vonatkozó programok elkészítésének, azok végrehajtásának, elismerve ezzel a helyi szervek önkéntes tevékenységének szükségességét és eredményességét. Az önkormányzatok sokrétű szerepet játszanak a környezet védelmében, aminek elsődleges célja, megfelelő életkörülmények révén az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása, természeti és épített környezetük, anyagi, szellemi javainak megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása, a környezettudatos magatartás kialakítása. Legtöbb tennivalójuk a hulladékgazdálkodás területén van annak érdekében, hogy elsősorban az EU elvárásainak meg tudjanak felelni, másrészt a fogyasztási szokások változásával a megnövekedett volumenű hulladék környezettudatos kezeléséről gondoskodjanak. A hulladékgazdálkodási terv a hulladékkeletkezés megelőzés, -hasznosítás és ártalmatlanítás céljait, a település hulladékgazdálkodásának alapját, a hulladékkezelés terén megvalósítandó feladatokat megfogalmazó terv. Tartalmazza a tervezési területen a hulladékkezelési és ártalmatlanítási koncepciót, valamint a megvalósításhoz szükséges létesítményeket. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 35. -a rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését, amelyek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37. (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII.15.) Kormányrendelet tartalmazza. Előbbiekben említett kötelezettségének tesz eleget Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata jelen hulladékgazdálkodási terv elkészítésével. Érvényesítendő elvek A Hulladékgazdálkodási terv kidolgozása során figyelembe kell venni az országos és területi hulladékgazdálkodási tervekben megfogalmazottakat, hulladékgazdálkodási törvényben előírtakat, valamint érvényesíteni szükséges a hulladékgazdálkodási alapelveket. A szakosított elvek (Hgt. elvei) a következők: a) a megelőzés, ezen belül az integrált szennyezésmegelőzés elve alapján legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében; b) az elővigyázatosság elve alapján a veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének; c) a gyártói felelősség elve alapján a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességét, a termék élettartamát és újrahasználhatóságát, a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is; d) a megosztott felelősség elve, a gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük; e) az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen; 1
f) az elérhető legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentő anyagok kiváltására, illetőleg a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére; g) a szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetőleg előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is; h) a közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor; i) a regionalitás elve (területi elv) alapján a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni; j) az önellátás elve alapján - országos szinten, a területi elv és a közelség elvének figyelembevételével - a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni; k) a fokozatosság elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni; l) a példamutatás elve alapján az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit; m) a költséghatékonyság elve alapján a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak. 2
TARTALOMJEGYZÉK 1. A tervkészítés általános adatai 1.1. Tervezési szint, készítő neve és címe, dátum 1.2. A település bemutatása 1.3. A tervezés alapjai, szükségességének bemutatása 2. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete 2.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége 2.1.1. Nem veszélyes hulladékok 2.1.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok 2.1.3. Csomagolási hulladékok 2.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége 2.3. A területre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 2.3.1. Nem veszélyes hulladékok 2.3.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2.3.3. Csomagolási hulladékok 2.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása, különös tekintettel a területen jelenleg hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő hulladékokra 5 5 5 8 10 11 11 11 12 13 13 13 15 15 16 3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények 18 4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések 22 5. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások 5.1. A hulladékok gyűjtése, szállítása, a hulladékokra vonatkozó kezelési tevékenységek és jellemzők ismertetése, a kezelést végző szolgáltatók 5.2. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése 5.3. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésén előírtakon túl ismertetendő tényezők 5.3.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen 5.3.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése 5.4. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése 5.4.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés - körzetenként 5.4.2. A települési folyékony hulladék kezelése 5.5. A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése 23 23 24 24 24 26 26 26 27 28 3
6. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása 6.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele 6.1.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása 6.1.2. Csökkentési célok 6.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések 7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósulását szolgáló cselekvési program 7.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemlélet-formáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok 7.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program 7.2.1. A hulladékhasznosítás, ártalmatlanítás célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása 7.2.2. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai 7.3. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje 29 29 29 30 32 35 35 36 36 38 39 8. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításhoz becsült költségek 41 4
1. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI 1. 1. TERVEZÉSI SZINT, KÉSZÍTŐ NEVE ÉS CÍME, DÁTUM Tervezési szint: Helyi hulladékgazdálkodási terv Pétfürdő nagyközség közigazgatási területe Terv elkészítéséért felelős szerv: Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata 8105 Pétfürdő, Berhiadai út 6. A terv készítője: WCOMP Informatikai és Környezetvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaság 9700 Szombathely, Rumi út külső 28. Tervezés bázis éve: 2004. Tervezési időszak: 2004-2008. 1. 2. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA Természetföldrajzi környezet Pétfürdő és közigazgatási területe természetföldrajzi tájbeosztás szerint a Dunántúliközéphegység legnagyobb és földtanilag legjobban ismert egységéhez a Bakonyhoz tartozó Balaton-felvidéki "kistájon" helyezkedik el. Ez a tájék egy 100 méter szintkülönbségen belül hullámzó fennsík, amely 150-200 méterrel emelkedik a Balaton szintje felé. Nehezen málló dolomitfelszínén nem alakultak ki nagy erdőségek. Az örökös északról fújó "bakonyi szél" is hozzájárult a sivatag jellegű kép kialakulásához. Éghajlat A térség éghajlatára jellemző, hogy területén az atlantikus, a kontinentális és a mediterrán hatások egyaránt érvényesülnek. A változatos domborzat miatt e vidék éghajlata változó, három éghajlati körzetet különböztetünk meg. A területek közötti szintkülönbségek és a magassági eltoldás mintegy 10-15 napos időjárási és évszakváltási eltolódást okoz a szintek között. A Balaton-part mediterrán jellegű éghajlata észak felé haladva három fokozatban megy át a Bakony kontinentális és hegyvidéki éghajlatába. A térség nagy részén az észak-nyugati szél uralkodik, de nem ritka a 60-80 km-es óránkénti sebességű orkánszerű szél sem, amely havas teleken rendkívüli hófúvásokat okoz. A térségben a csapadék átlagos mennyisége évente 600-700 mm, a legcsapadékosabb hónapok május-augusztus, klímája az országosnál lényegesen hűvösebb. Átlagos évi időjárásadatai: a napsütéses órák száma januárban 80, júliusban 290, a tenyészidőszakban (április-szeptember) 1470, a napsütéses órák évi összege 2000. Középhőmérséklet adatai: januárban -2 o C, áprilisban 9,5 o C, júliusban 19,5 o C, októberben 9,5 o C, az évi legalacsonyabb átlaghőmérséklet -16 o C, az évi legmagasabb átlaghőmérséklet 33 o C, havas napok száma évente 25, hótakarós napok száma évente 60. 5
Vízrajz A források, vízfolyások számát tekintve a vidék nem mondható vízszegény térségnek, de ha vízhozamát nézzük mégsem beszélhetünk a felszíni vizek bőségéről, a csapadékfeleslegnek ugyanis csak a kisebb része jut le a vízgyűjtő mélyvonalakba. A víz nagyobb része utat talál a felszíni karsztmezők, valamint a vékony talajréteg borította mészkő- és dolomitsziklák repedéseiben és az évmilliók során a földszerkezeti vonalak mentén kioldott felszín alatti vízjáratokon a hegység mélyszinti karsztvíz-rétegeibe szivárog. A térség több pontján borítja a mészkő-dolomit kőzetréteget vastag, a földtörténeti harmadkor miocén korszakából származó folyamkavics-takaró. E területeken a csapadékvíz-felesleg nem szivárog le a karsztvizekbe, hanem a kavicsmezők mélyebb peremszintjein patakindító rétegvízforrásokat táplál. A Balaton-felvidék sédjei általában annyira sekély vizűek, hogy legtöbbjük csapadékszegény nyarakon el is apad. Növényvilág A kistáj ma már kopár dolomitmezőinek nagy részét valaha feltehetően erdők borították. Napjainkra nemcsak az erdők tűntek el, hanem még a talaj termőrétege is tenyérnyire vékonyodott. A területen többnyire szárazságtűrő dolomitgyep él. Főként tavasszal virágzó évelő növényfajok, mint a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a fürtös gyöngyike (Muscari racemosum), helyenként a fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans), a tavaszi kankalin (Primula verbis), ritkábban a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) díszlik itt, és a törpe nőszirom (Iris pumila) sárga vagy lila virágaival is találkozhatunk. E száraz mezők nyári virágdíszeit a pompás ökörfarkkóró (Verbascum speciosum), a mags kígyószisz (Eshium italicum), a magyar zsálya (Salvia aethiopis) és a pusztai árvalányhaj (Stipa pennata) adják. Cserjeként a cserszömörce (Cotinus coggygria) talál itt életteret, gyakori az egybibés galagonya (Crategus monogyna) is. A sziklák sekély talaján helyenként molyhos madárbis (Cotoneaster integerrima) vagy a fanyarka (Amelanchier ovalis) kapaszkodik meg. Vannak a fennsíkon, főként a peremein erdők is. Ezek a mész- és melegkedvelő karszttölgyesek, cseresek, vagy gondos talajelőkészítéssel, megismételt ültetésekkel sikeresen telepített, főként feketefenyőből (Pinus nigra), kisrészt erdeifenyőből (Pinus silvestris) álló fenvyesek. A felszínre kerülő karsztvizek hatására Pétfürdő-Öskü között tőzeges láprétek alakultak ki, melyek már többnyire kiszáradtak. Állatvilág A Bakony állatvilága rendkívül gazdag, nem önálló állatföldrajzi táj, hanem a Dunántúliközéphegység része. A térségében élő állatfajok számát 15-20.000-re becsülik. A területen előfordul a poloskák közeli rokona a kabóca (Homoptera), a gyíkok közül a mediterrán eredetű fali gyík (Lacerta muralis), a kockás sikló (Natrix tessellata). A madarak közül elvétve találkozunk e vidéken az uhu bagollyal, található itt még a madárfauna egyik legértékesebb eleme a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopus leucotos), legnagyobb számban az énekesmadarak népesítik be az erdőket. Az emlősök közül a sün (Erinaceus europaeus) és a vakond (Talpa europea) a gyakori, de a térség területén ismertek a denevérek, melyek mindenfelé előfordulnak. A ragadozók közül nem ritka a menyét (Mustela nivalis) és a borz (Meles meles) sem. Gyakoriak a mókusok (Sciurus vulgaris) és a kisebb mogyorós pele (Muscardinus avellanarius), az erdei pocok és a sárganyakú erdei egér, a dél-európai kószapocok. 6
A Bakony vadállománya bőséges, jelentősebb apróvadak: nyúl, fácán, fogoly, szalonka, a nagyvadak közül a szarvas, az őz, a vaddisznó és dámszarvas, munflon. Demográfiai adatok A népességszám alakulása 2001. januárjában 5091 ember lakott Pétfürdőn. Az 1990-es évektől a népesség 5,3 %-os csökkenése tapasztalható. A népességcsökkenés oka főként a vándorlási irányok megfordulásának következménye. A természetes szaporodás/fogyás 1990-2001. között 38, míg a lakcímváltozás miatt ki és bejelentkezők és egyéb változás miatt elköltözők aránya 5,3%. A népesség struktúrája Pétfürdőn 2001-ben a lakosság 51,7 százaléka volt nő és 48,3 százaléka férfi, másképpen, a feminitási index =ezer férfira jutó nő) 1072 volt. A demográfiai trendekkel összefüggésben, erősen öregedik a település lakossága. Pétfürdőn több a 60 év feletti ember, mint a 14 év alatti. Infrastruktúra A település az infrastruktúra különböző mutató szerint jól áll. Az utak többsége felújításra szorul, az úthálózat gerincét képező utcákban jelentős mértékű felújítás történt (Berhidai utca K-i oldalán lévő utak, valamint a Juhész Gyula, Mikes Kelemen és a gyűjtőút újonnan). A járdák vonatkozásában is hasonló a helyzet, a járda felújítási program elkezdődött. Az energiaellátás megoldott, az elektromos energiaellátás biztosítva van, a transzformátor állomásokat, gerincvezetékeket folyamatosan cserélik, felújítják. A fűtés szempontjából elmondható, hogy a földgáz bevezetésével a levegőminőség jelentősen javult. Az ivóvíz ellátás évek óta magas színvonalon megoldott. Közlekedés Pétfürdőn áthalad a 7207 számú főközlekedési út (kezelője a Lepsényi Közútkezelő Kht.), melynek forgalma jelentős és károsan érinti a lakosságot az égéstermék kibocsátása és a zajterhelés. Idegenforgalom A településnek idegenforgalmi célállomás szerepe jelenleg nincs. Természetvédelem, tájvédelem A közigazgatási területen országos, vagy helyi védettségű természetvédelmi terület, vagy különleges védelmet igénylő természeti terület nem található. 7
1.3. A TERVEZÉS ALAPJAI, SZÜKSÉGESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény VI. fejezetének 33-36. -ai, valamint a 126/2003.(VIII.15.) Kormányrendelet fogalmazzák meg a hulladékgazdálkodás tervezésével kapcsolatos előírásokat. A települési hulladékgazdálkodási tervnek kettős szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani a településen élők által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat oly módon, hogy teljesüljenek mindazok a jogszabályokban, illetve az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben és a területi tervekben meghatározott célok, amelyeket önkormányzati szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotán. A tervezés az alábbi célok elérését irányozta elő: hulladékképződés megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének, veszélyességének csökkentése hulladékok begyűjtése, az elkülönített gyűjtés követelménye hulladékok kezelése veszélyes hulladékok és a hasznosítható anyagok analízise és kiértékelése hasznosítható hulladék-összetevők kinyerése a hasznosítható anyagok visszajuttatása a nyersanyagforgalomba hulladék lerakása hulladéksemlegesítés (inertizálás). A tervkészítés alapja a hulladékkeletkezés megelőzése, hulladékhasznosítás és a környezet számára elviselhető ártalmatlanítás. A hulladékgazdálkodási terv kialakításához szükséges az alábbi peremfeltételek meghatározása és figyelembe vétele. Jogi normák Grémiumok és döntéshozók Műszaki normák, szabványok Társadalmi elfogadottság Helyi hulladékgazdálkodási terv kialakítása Környezetpolitikai célok A technika állása A régió jóváhagyása A hulladékgazdálkodási terv tartalmaz hulladék-megelőzési intézkedéseket, illetőleg áttekintést ad a hulladékártalmatlanítási közszolgáltatás helyzetéről, a jelenlegi helyzetet felmérve és elemezve közöl tényszerűen adatokat. Hulladékkezelés tekintetében a települési hulladékok (háztartási hulladék, lom, kerti hulladék, ipari és építési hulladék, stb.) érintik leginkább az önkormányzatot (kötelező közszolgáltatás), 8
így áttekintést ad a hulladékok típusáról és mennyiségéről is, valamint a közszolgáltatás szervezéséről és fenntartásáról. Figyelemmel az önkormányzatnál elviselhető költségkeretre, valamint arra, hogy a szerv milyen szervezési munkát vállal magára, a hulladékszállítást igyekszik a leghatékonyabb és legtakarékosabb módon megoldani annak ellenére, hogy a szállítás lebonyolítása gyakran gondot okoz, mivel a megyében csak egy-egy nagyobb társaság rendelkezik a megfelelő feltételekkel. Ezeknek megfelelően választja ki a gyűjtő és szállítórendszereket, a hulladéklerakó és kezelőtelepeket. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy-egy megbízott közszolgáltató szervezet, vállalkozó a településen rendszeresen (esetleg időszakosan) összegyűjti a hulladékot, majd azt a megfelelő helyre szállítja el, gondoskodik ártalmatlanításáról, újrahasznosításáról. Lényeges stratégiai kérdés és nem nélkülözhető továbbá az sem, hogy a helyi hulladékgazdálkodási tervet szem előtt tartva a község területén működő gazdálkodó szervezeteknek, vállalkozásoknak is el kell készíteniük a saját, egyedi hulladékgazdálkodási terveiket. Az önkormányzat elkészült és képviselő-testület által jóváhagyott hulladékgazdálkodási tervét a megvalósítás módja és a megfogalmazott cél elérése érdekében folyamatosan fejleszti a hulladékgazdálkodás általános fejlődésének megfelelően, igyekszik saját tervezési területére speciálisan adaptált és ily módon optimalizált hulladékkezelési rendszert kialakítani, hogy a számára előírt számos követelménynek eleget tehessen. A terv a jövőbeni tervadatokat tekintve több bizonytalansági tényezőt is tartalmaz, ezért az elkészített hulladékgazdálkodási tervet időnként (kétévente) felül kell vizsgálni, az esedékes módosításokat szükség szerint kell elvégezni, a törvény 37. -ban foglalt alapján kétévente beszámolót kell készíteni a tervben foglaltak végrehajtásáról. Nemcsak a kezdeti fázisban, hanem folyamatosan sok éven át rendszeresen hangsúlyt fektet a terv a társadalmi tudatformálásra, rugalmasan, a nyilvánosság számára hatékonyan próbálja intézkedéseit, feladatait foganatosítani. 9
2. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE A fejezetben bemutatásra kerülnek azok a jelentősebb hulladékáramok, amelyek a település területén keletkeznek, valamely ok miatt ott vannak, de kezelésük nem megoldott vagy elhelyezésük nem tekinthető véglegesnek, illetőleg a településre be/kiszállított hulladékok. Az adatokat csak a település közigazgatási területén meglévő hulladékok vonatkozásában kellett meghatározni, adathiány esetén statisztikai adaton alapuló számítást, illetve műszaki becslést, ahol ez sem volt lehetséges "n.a." (nincs adat) jelölést alkalmaztunk. A tervekben a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél egészségügy, tömegközlekedés, közterület-fenntartás, stb. keletkező hulladékokkal kell foglalkozni. A tervkészítés szempontjából fontos a hulladékkal kapcsolatos definíciók felidézése, amelyeket a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet állapít meg. Települési szilárd hulladék - háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező szilárd hulladék, - közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező szilárd hulladék, - háztartási hulladékokhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék, Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely - emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, - a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint - a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. Az inert hulladék lerakása során nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Vízben nem oldóik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, továbbá csurgaléka és szennyezőanyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, ezért nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket. Biológiailag lebontható hulladék minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével lebontható. 10
2.1. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE 2.1.1. Nem veszélyes hulladékok A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék megnevezése Mennyisége (t/év) Intézményi Települési szilárd hulladék Lakossági Összesen: Települési folyékony hulladék (m 3 ) n.a. Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 504 Összesen - 409 1.082 1.491 A táblázat a vegyesen gyűjtött hulladékok összes mennyiségét tartalmazza, de nem tartalmazza a szelektív gyűjtés által elkülönített és külön kezelt nem veszélyes hulladékokat. Egyéb nem veszélyes hulladékok: Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Nem keletkezik ilyen típusú hulladék az önkormányzat által üzemeltetett gazdasági szervezetek és intézmények működése során. Mezőgazdasági és élelmiszer - ipari nem veszélyes hulladékok Nem keletkezik ilyen típusú hulladék az önkormányzat által üzemeltetett gazdasági szervezetek és intézmények működése során. Kommunális szennyvíziszap Bemutatása jelen terv mellékletét képező tanulmányban. 2.1.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok Veszélyes hulladékok Nem veszélyes hulladékok Hulladék Mennyiség (t/év) Hulladékolajok n.a. Akkumulátorok és szárazelemek n.a. Elektromos és elektronikai hulladékok n.a. Kiselejtezett gépjárművek n.a. Egészségügyi hulladékok 0,01 Állati eredetű hulladékok n.a. Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik n.a. Azbeszt n.a. Egyéb hulladék - Csomagolási hulladékok összesen 55,1 Gumi n.a. Egyéb hulladék (zöld hulladék) 64 11
A veszélyes hulladékok kapcsán a település területén a települési hulladékból szelektíven kikerülő lakossági veszélyes hulladékokra tértünk ki. Az egyéb veszélyes hulladékokra csak önkormányzati felelősségi körbe tartozóan kell adatot szerepeltetni. Az önkormányzat által üzemeltetett gazdasági szervezetek és intézmények működése során nem keletkezik ilyen típusú hulladék. Az egyéb nem veszélyes hulladékok sorokban a településen keletkező, a táblázatban föl nem sorolt, szelektíven gyűjtött hulladékokat neveztük meg (pl. biohulladék). A lakosság által termelt ilyen típusú hulladékok mennyiségéről nincs adat, csak azokat a mennyiségeket szerepeltettük, amelyek valamelyik szervezethez kerülnek. 2.1.3. Csomagolási hulladékok Csomagolás a csomagolóanyag, -eszköz, illetve olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak. Csomagolási hulladék: hulladéknak minősülő minden csomagolás. A csomagolási hulladék keletkezésének fő területei: ipari, intézményi és lakossági tevékenység. Csomagolási anyagféleségek és csomagolás típusok: üveg - palack és tároló; műanyag - tartály, hordó, "nagy zsák", palack, konténer, doboz, rekesz, raklap; karton - doboz, szalag, alkatrész, raklap; fémek - alumínium, acél; fa - doboz, rekesz, tartály, raklap A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 42,8 Műanyag csomagolási hulladék 10,4 Fa csomagolási hulladék n.a. Fém csomagolási hulladék n.a. Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék n.a. Egyéb, kevert csomagolási hulladék n.a. Üveg csomagolási hulladék 1,9 Textil csomagolási hulladék n.a. Összesen 55,1 12
2.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE Ebben a pontban a település területén felhalmozott hulladékok és mennyiségük bemutatásával foglalkoztunk, amelyek végleges elhelyezése a bázisévet megelőzően (2003.) még nem megoldott (illegálisan lerakott, elhagyott, a megengedett átmeneti tárolási időt meghaladóan tárolt hulladékok), és amelyek kezelését a településen az önkormányzatnak (is) tervezni kell. Ilyen típusú hulladékok Pétfürdő határában, az utak mentén, a kiskertek környékén és 2354 hrsz-ú ingatlan területén találhatóak (utóbbi területén a hulladék mennyiségéről nincs adat). Az önkormányzat illetékességi területén ezeket a hulladékokat rendszeresen összegyűjteti, ártalmatlanításáról gondoskodik, azonban a megfelelő környezetvédelmi szemlélet hiánya, a szankcionálás nehézsége, valamint a rendelkezésre álló anyagi források hiánya miatt a hulladékmentes környezet csak átmenetinek tekinthető. 2.3. A TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE Ebben a fejezetben csak a jelenleg (pl. engedélyek alapján) biztosan ismert tényleges (mért vagy becsült) mennyiségeket kell feltüntetni. Pétfürdő önkormányzatának illetékességi területére hulladék beszállítás nem történik. 2.3.1. Nem veszélyes hulladékok 1. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Nincs ilyen típusú, az önkormányzat felelősségi körébe tartozó tevékenységből keletkező hulladék. 2. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó tevékenységből keletkező ilyen típusú hulladék nincsen. A lakosság és a helyi gazdálkodó szervezetek tevékenysége során keletkező ilyen típusú hulladékról nincs adat. 3. Települési szilárd hulladékok A települési szilárd hulladék elszállítása megoldott, az engedéllyel rendelkező Várpalotai Közüzemi Kft. (8100 Várpalota, Fehérvári út 7.) közszolgáltatás keretében szállítja el és ártalmatlanítja Várpalota külterület, 0271 hrsz. alatti szilárd hulladéklerakón. A szelektív hulladékgyűjtést 14 gyűjtősziget biztosítja, melyek fejlesztése folyamatos. A településről kiszállított települési szilárd hulladék éves mennyisége: 1.491 tonna. 13
4. Települési folyékony hulladék HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A településen a szennyvízcsatorna-hálózat 1998-ban került kiépítésre. A települési folyékony hulladék kezelése a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Rt. által üzemeltetett szennyvíztisztító műben (Várpalota) történik. A településről kiszállított települési folyékony hulladék éves mennyisége: nincs adat. Folyékony hulladéknak - a Hgt-ben megfogalmazottakon túl - a település területén, a közcsatornába be nem kötött, emberi tartózkodásra alkalmas épületek és telkek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi vízelvezető rendszerek tisztításából, továbbá a gazdasági, de nem termelő tevékenységből származó szennyvíz és szenvíziszap, mely tartalmazhat kórokozó vagy fakultatív kórokozó baktériumokat, de nem minősül veszélyes hulladéknak (a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV5.) Korm. rendelet 2. 43. pont). 5. Kommunális szennyvíziszap Lásd mellékletben rögzítettek szerint. 6. Építési, bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok Az építési, bontási és egyéb inert hulladékokat a Várpalotai Közüzemi Kft. (8100 Várpalota, Fehérvári út 7.) gyűjti be szállítja a Várpalota 0271 hrsz-ú szilárd hulladéklerakóra. Hasznosításáról és ártalmatlanításáról szintén a Közüzemi Kft. gondoskodik. A területről kiszállított építési-bontási és egyéb inert hulladékok éves mennyisége: 504 tonna. A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Településre beszállított Településről kiszállított (t/év) (t/év) Települési szilárd hulladék - 1.491 Települési folyékony hulladék - n.a. Kommunális szennyvíziszap - n.a. Építési-bontási hulladékok és egyéb - inert hulladékok* 504 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem - - veszélyes hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem - veszélyes hulladékok* - Összesen - 1.995 * csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége 14
2.3.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV Ebben a fejezetben csak a jelenleg ismert tényleges (mért vagy becsült) mennyiségeket tüntettük fel. Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük Veszélyes hulladékok Nem veszélyes hulladékok Hulladék Településre beszállított (t/év) Településről kiszállított (t/év) Hulladékolajok - - Akkumulátorok és szárazelemek - - Elektromos és elektronikai - hulladékok - Kiselejtezett gépjárművek - - Egészségügyi hulladékok - 0,01 Állati eredetű hulladékok - - Növényvédő-szerek és - csomagolóeszközeik - Azbeszt - - Egyéb hulladék - - Csomagolási hulladékok összesen - 55,1 Gumi - - Egyéb hulladék (zöld hulladék) - 64 2.3.3. Csomagolási hulladékok A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Településre beszállított Településről kiszállított (t/év) (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék - 42,8 Műanyag csomagolási hulladék - 10,4 Fa csomagolási hulladék - n.a. Fém csomagolási hulladék - n.a. Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék - n.a. Egyéb, kevert csomagolási hulladék - n.a. Üveg csomagolási hulladék - 1,9 Textil csomagolási hulladék - n.a. Összesen - 55,1 15
2.4. A TERVEZÉSI TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGÉNEK BEMUTATÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETEN JELENLEG HASZNOSÍTÁSRA VAGY ÁRTALMATLANÍTÁSRA KERÜLŐ HULLADÉKOKRA Ebben a fejezetben kerül bemutatásra a területen jelenleg hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő, illetve nem kezelt hulladékok típusa, mennyisége, a hulladékok hasznosítási arányai, külön kitérve a veszélyes és csomagolási hulladékokra. Nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás* Égetés** Lerakás Egyéb kezelt*** Hulladék t/év % t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 1491 100 Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb 504 100 inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen 1.995 100 * anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az Egyéb kezelt oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül, ezért azt a hasznosítás oszlopban kell jelezni. Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Egyéb kezelt*** t/év % t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok 0,01 100 Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék 16
Hulladék HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV Hasznosítás* Égetés** Lerakás Egyéb kezelt*** t/év % t/év % t/év % t/év % Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen 55,1 100 Gumi Egyéb hulladék (zöld hulladék) * anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az Egyéb kezelt oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül, ezért azt a hasznosítás oszlopban kell jelezni. A közszolgáltató adatszolgáltatása alapján az átvett zöld hulladék mennyisége 64 tonna, amit a telephelyen elkülönítve tárolnak, aminek lerakásáról, hasznosításáról később gondoskodnak. A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás* Égetés** Lerakás Egyéb kezelt*** Hulladék t/év % t/év % t/év % t/év % Papír és karton csomagolási hulladék 42,8 100 Műanyag csomagolási hulladék 10,4 100 Fa csomagolási hulladék n.a. Fém csomagolási hulladék n.a. Vegyes összetételű kompozit n.a. csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék n.a. Üveg csomagolási hulladék 1,9 100 Textil csomagolási hulladék n.a. Összesen 55,1 100 * anyagában történő hasznosítás ** energia nyerés céljából végzett hasznosítás *** az Egyéb kezelt oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással, vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül. 17
3. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK Jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése A tervezési területen a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat az önkormányzat jegyzője az illetékes környezetvédelmi felügyelőség (Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség) látja el (engedélyek kiadása, ellenőrzések), az érintett szakhatóságok bevonásával. A tervezési területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve és címe Telephely Tárgy Engedély száma Engedély érvényességi ideje Várpalotai Közüzemi Kft. 8100 Várpalota, Fehérvári út 7. Várpalota külterület 0271 hrsz. Hulladék begyűjtési, szállítási, előkezelési, hasznosítási és ártalmatlanítási engedély 37938-9/2004. 15 év Alapvető műszaki követelmények A hulladékgazdálkodás körében a hulladékok kezelése kiemelt fontosságú, különös figyelmet igényel. A településen keletkező hulladékok részben műszaki okokból, részben pedig az emberi tényezők miatt nem szétválaszthatók. Elsődleges probléma, hogy sok esetben az egyes frakciók, így különösen a veszélyes és nem veszélyes hulladékok válogatás nélkül, keverten, ömlesztve kerülnek az összegyűjtött hulladékok közé. Az előbbiekben felvázolt okokra vezethető vissza, hogy az összegyűjtött hulladékok kezelése és hasznosítása növeli a költségeket, csökkenti az újrahasznosítható hulladékok mennyiségét. A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI.14.) Kormányrendelet, a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet és az 5/2003. (X.29.) KvVM rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző módon köteles gyűjteni. A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak megfelelő gyűjtőedényben történhet. A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. A települési hulladék hulladéklerakóra csak akkor kerülhet, ha a hulladékot kezelték, tulajdonságainak olyan megváltoztatása érdekében, amely révén a hulladék mennyisége vagy környezetre gyakorolt hatása csökken. 18
El kell végezni a lerakóba érkező hulladékok szemrevételezéssel történő vizsgálatát, nyilvántartását. A hulladéklerakó üzemeltetőjének az alábbiakban megemlített tényezőkről ellenőrzési és megfigyelési programot kell vezetnie (pontos iránymutatás a 22/2001.(X.10.) KöM rendelet 3.sz. mellékletében): Meteorológiai adatok Csurgalékvíz és gáz ellenőrzés Monitoring rendszer üzemeltetése Állapotleírás A hulladéklerakót kerítéssel körül kell keríteni, és őrizni kell. A lerakót úgy kell bekeríteni és véderdőt létesíteni, hogy a lerakóról a hulladék ne szóródjon szét a környező területekre. A rendeleti előírásoknak nem megfelelően működő hulladéklerakók lezárásáról a környezetvédelmi felügyelőség gondoskodik. A hulladékgyűjtő udvar és a gyűjtősziget a közszolgáltatás részeként üzemeltethető. A hulladékgyűjtő sziget: szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyűjtőjárműhöz illesztett rendszerű legyen; a kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen. a begyűjtött hulladékot a gyűjtősziget üzemeltetőjének a gyűjtősziget edényzetéből rendszeresen kell ürítenie, vagy az edényzetet kell cserélnie, és a begyűjtött hulladékot a további kezelést végző telephelyre kell szállítani, valamint nyilvántartásba kell venni. a hulladékgyűjtő sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti gyakorisággal történő cseréjéről a gyűjtősziget üzemeltetőjének kell gondoskodnia. Hulladékgyűjtő udvar: A hulladékgyűjtő udvarban a következő hulladékok gyűjthetők: települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői, nagydarabos hulladék (lom), a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék, nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok, a lakosságnál keletkező 1 m 3 -t meg nem haladó építési, bontási hulladék. 19