Ta n t á r g y i p r o g r a m (ta n m e n e t j ava s l at)

Ta n t á r g y i p r o g r a m (ta n m e n e t j ava s l at) a 7. évfolyamos biológiához Az éves óraszám felosztása a főbb témakörökre: Távoli tájak életközösségei...23 óra Az élővilág általános jellemzése...8 óra Az élőlények rendszerezése...18 óra Év eleji ismétlés, év végi összefoglalás...6 óra Összesen:...55 óra Óraszám Az óra anyaga Oktatási képzési feladat 1. Év eleji ismétlés: A hazai erdők élővilága 2. Év eleji ismétlés: A vizek, vízpartok élővilága 3. Év eleji ismétlés: A füves területek élővilága 4. A trópusi esőerdők növényei Erdőt alkotó fák jellemzői, cserjék és lágy szárú növények az erdőkben. Az erdő jellegzetes állatainak testfelépítése, életmódja. Az erdő mint életközösség. Álló- és folyóvizeink mikroszkopikus élőlényei, hínárféléi, a parti öv lágy és fás szárú növényei. A vizes élőhelyek gerinctelen és gerinces állatainak testfelépítése, életmódja. A vizek szennyezése, a vizes élőhelyek védelme. Füves területeink kialakulásának környezeti feltételei. Száraz- és nedves rétek jellemző növényei. Füves területeink ízeltlábú és néhány gerinces állata. A füves területek védelme. Távoli tájak életközösségei Az egyenlítői éghajlat jellemzői. Az esőerdők elhelyezkedése a Földön. Az esőerdők talajának jellemzői, az erdő szintezettsége. Az esőerdők fáinak jellemző tulajdonságai, a liánok és a fán lakó növények felépítése. Fogalmak trópusi esőerdők; óriásfák; palánkgyökerek; liánok; fán lakó növények 6. évf.: Az erdők élete 1 4. természetismeret: a legfőbb felszíni formák 6. évf.: Vizek, vízpartok élete 6. évf.: Füves területek élete 6. évf. biológia: a tölgy- és bükkerdők; élet az avarban és az erdő talajában 1 4. természetismeret: felszíni vizek (álló- és folyóvizek); a vizek leggyakoribb szennyezőanyagai 1 4. természetismeret: a legfőbb felszíni formák 7. évf. földrajz: a Föld éghajlata; a forró övezet éghajlatai; a földrajzi övezetességhez kapcsolodó tipikus tájak A tanult fajokat bemutató élő anyagok; diák; képek; koponyák; folyamatok A tanult fajokat bemutató élő anyagok; diák; képek A tanult fajokat bemutató élő anyag; diák; képek; rágcsáló fogazat Filmek, színes képek az esőerdőkről; világtérkép; hőmérséklet- és csapadékdiagramok 50

5. A dél-amerikai esőerdők állatai I. 6. A dél-amerikai esőerdők állatai II. Az esőerdők állatvilágának sokfélesége. A kolibri, papagáj és a madárpók testfelépítése, táplálkozása, szaporodása. Testfelépítésük és az életmódjuk kapcsolata, alakalmazkodásuk a környezethez. A növényzet és az állatvilág kapcsolata. A bőgőmajom, a jaguár és az anakonda testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodásuk a környezethez. Táplálkozási kapcsolatok az esőerdőben. 7. A szavannák növényei A környezeti feltételek változása az Egyenlítőtől a 20. szélességi fokig. A szavannák elhelyezkedése a Földön, uralkodó növényeinek, a fűféléknek közös jellemzői. Az akáciák, majomkenyérfák, eukaliptuszok alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. 8. A szavannák állatai I. A csimpánz, az antilop, a zebra és a kenguru testfelépítése, életmódja, szaporodása. Az emberszabásúak tulajdonságai. A párosujjú patás és a páratlanujjú patás végtag összehasonlítása. A növényevő állatcsorda viselkedése. Fogalmak kolibri; csőszerű csőr; papagáj; madárpók; csáprágó; herkulesbogár bőgőmajom; jaguár; csúcsragadozó; lesből vadászik; anakonda; tágulékony bélcsatorna monszunerdők; szavannák; fűfélék; akáciák; majomkenyérfák; eukaliptuszok csimpánz; emberszabású; antilop; kenguru; erszény; zebra; páratlanujjú patás; elsivatagosodás 5. évf. biológia: a harkály testfelépítése; az ölyvek, vércsék mozgása 5. évf. természetismeret: a cserebogár 5. évf. biológia: a róka táplálkozása, fogazata; a vízisikló és a fürge gyík testfelépítése, szaporodása 6. évf. biológia: füves területek élővilága; a rétek kialakulása, típusai; angolperje; siskanád; búza 5. évf. természetismeret: a szarvasmarha és a ló 6. évf. biológia: a szarvas és az őz 7. évf. földrajz: a Föld éghajlata; a földrajzi övezetességhez kapcsolódó tipikus tájak; az ember felszínformáló tevékenysége Videofilm; diák; képek a négy állatfajról Videofilmek, diák, színes képek a három állatról; gumós és tarajos zápfogak Videofilm; diák; színes képek a szavannák növényeiről; világtérkép; hőmérséklet és csapadékdiagramok Videofilm; diák; képek a négy állatról, legelésző csordákról; gumós zápfogak; páros- és páratlanujjú patás végtag; tülkös szarv; fólia: egyszerű és összetett gyomor 51

9. A szavannák állatai II. Az oroszlán, a foltos hiéna és a nílusi krokodil testfelépítése, életmódja, szaporodása. A falkában történő vadászat. A kutya- és macskaféle végtag összehasonlítása. Táplálkozási kapcsolatok az afrikai szavannákon. Táplálkozási kapcsolatok a szavannán. Az elsivatagosodás folyamata. 10. A sivatagok élővilága A szubtrópusi sivatagok földrajzi elhelyezkedése, éghajlati jellemzői. A kaktuszok szervezeti felépítése és alkalmazkodása a szárazsághoz. A tevék testfelépítése, alkalmazodása a környezeti feltételekhez. A sivatagi róka és a szamárnyúl sajátos védekezése a túlmelegedéssel szemben. 11. A mediterrán tájak élővilága Mediterrán területek földrajzi elhelyezkedése, éghajlati jellemzői. Az élőlények alkalmazkodásának különféle formái (nyári nyugalmi állapot; örökzöld, keménylombú erdők). Néhány jellegzetes növény- és állatfaj a mediterrán területekről. Az emberi beavatkozások formái és következményei (erdőirtás, földművelés, legeltetés, talajpusztulás). Fogalmak oroszlán; macskaféle; vadászterület; foltos hiéna; kutyaféle; nílusi krokodil; szaru- és csontos pajzsok szubtrópusi sivatagok; kaktuszok; vízraktározó szövet; teve; sivatagi róka; szamárnyúl; törpe puffogó vipera; méregfog mediterrán területek; nyári nyugalmi állapot; keménylombú erdők; magyal- és paratölgy; cédrusok; mammutfenyő; muflon; görög teknős; közönséges kaméleon 5. évf. természetismeret: a kutya és a macska 6. évf. biológia: a róka; a vízisikló és a mocsári teknős 5. évf. természetismeret: a szarvasmarha 6. évf. biológia: a róka; a vízisikló 7. évf. biológia: majomkenyérfa 6. évf. biológia: a szarvas és az őz; mocsári teknős; fürge gyík 7. évf. földrajz: a Föld éghajlata; éghajlatváltozások oka; tipikus tájak; sivatagok 7. évf. földrajz: éghajlati övek a Földön; tipikus tájak; mediterrán táj; az ember felszínformáló tevékenysége Filmek, diaképek a szavanna állatairól; ragadozó fogazat; magyarázó rajz a kutya- és macskaféle végtagról Videofilmek; diák; képek a szubtrópusi sivatagokról és élőlényeiről; élő kaktusz Filmek; diák; színes képek a mediterrán területekről, növény- és állatfajokról 52

Kiegészítő anyag Kiegészítő anyag A forró övezet termesztett növényei A forró övezet és a mediterrán tájak termesztett növényei 12. Összefoglalás: esőerdők, szavannák, sivatagok, mediterrán területek élővilága A kakaó, kávé, tea, cukornád, gyapot szervezeti felépítése, termesztésének környezeti igényei. A felhasználásra kerülő növényi szervek ismerete. A banán, a datolyapálma, a citrom és narancs, a földimogyoró szervezeti felépítése, termesztésük környezeti igényei. A felhasználásra kerülő növényi szervek ismerete. A megismert területek földrajzi elhelyezkedése, éghajlati jellemzői, meghatározó növény- és állatfajai. Az élőlények és környezetük szoros kapcsolata, az alkalmazkodás különböző formái. Táplálkozási kapcsolatok az életközösségekben. Fogalmak kakaó toktermés; kávé bogyótermés; tea örökzöld cserje; cukornád; gyapot toktermés; repítőszőrös magok banán áltörzs; datolyapálma pálmatörzs; citrom, narancs narancstermés; földimogyoró hüvelytermés 6. évf. biológia: cserjék; közönséges nád; nyárfa toktermés; repítőszőrös magok 5. évf. természetismeret: paradicsom bogyótermés; 6. évf. biológia: fűzfa kétlaki növény; kukorica torzsavirágzat 7. évf. földrajz: gazdálkodáshoz kapcsolódó tipikus tájak (ültetvények); Afrika, Dél-Amerika gazdaságföldrajza 7. évf. földrajz: gazdálkodáshoz kapcsolódó tipikus tájak (ültetvények, oázisok); Afrika, Dél-Amerika gazdaságföldrajza Filmek; színes képek; diák a termesztett növényekről; világtérkép Filmek; színes képek, diák a termesztett növényekről; a leckében szereplő növények termései Lehetőségek függvényében különböző ismeretterjesztő irodalom, videofilmek, DVD-k A témakörben használt legfontosabb szemléltetőanyag 53

13. A mérsékelt övezet élővilága A lombhullató erdők uralkodó fajai, az erdők szintezettsége. A tölgyesek, bükkösök néhány jellegzetes gerinces és gerinctelen állatainak testfelépítése, életmódja, környezethez való alkalmazkodása. Táplálkozási kapcsolatok a lombhullató erdő élőlényei között. 14. A mérsékelt övezet termesztett növényei 15. A mérsékelt övezet füves pusztáinak élővilága 54 A búza, a kukorica és a napraforgó szervezeti felépítése: gyökérzet, szár, levél, virágzat, termés jellegzetességei. Termesztésük alapismeretei, gazdasági jelentőségük. A füves puszták földrajzi elhelyezkedése, éghajlati jellemzői. A sztyeppék, pampák, prérik néhány állatának (tatárantilop, nandu, amerikai bölény, puma) testfelépítése, életmódja. A füves puszták és állatainak védelme. A füves puszták pusztulásának okai, a természetvédelem feladatai az őshonos élővilág védelmében. 16. A tajga növényei A tajga földrajzi elhelyezkedése, éghajlati jellemzői. A tajgaerdők talaja, az erdők szintezettsége. Az uralkodó fafajok (erdeifenyő, lucfenyő, vörösfenyő, nyírfa) megismerése. 17. A tajga állatai A siketfajd, a hiúz és a farkas testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodásuk a környezethez. A hiúz és a farkas zsákmányszerzésének összehasonlítása. Táplálkozási lánc a tajgában. A tajga állatainak védelme. 18. A tundra élővilága A tundra földrajzi elhelyezkedése, éghajlati jellemzői. A tundra talaja és jellemző növényzete: zuzmók, évelő fűfélék, törpecserjék és -fák alkalmazkodása a környezethez. A tundra jellegzetes állatai: a rénszarvas (testfelépítése, életmódja), a sarki csér, a vetési lúd. Fogalmak összefüggő lomberdők; tölgyesek, gyertyános-tölgyesek; bükkerdők; szintezettség búza; kukorica; napraforgó; fészekvirágzat; kalászvirágzat; szemtermés; kaszattermés mérsékelt övi füves puszta; sztyepp; tatárantilop; pampa; pampafű; láma; nandu; préri; amerikai bölény; puma Természetismeret: Hazánk éghajlatának főbb jellemzői. Hazánk nagy tájai. A hazai erdők életközösségei témakörben megismert fás szárú és lágy szárú növények főbb jellemzői, továbbá a gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése, életmódja, szaporodása (6. évf. természetismeret tantárgy). A mérsékelt éghajlati övezet élővilága. A mérsékelt övezet termesztett növényei A mérsékelt övezet termesztett növényei 6. évf. biológia: hazai füves területek élővilága 7. évf. biológia: muflon, teve, jaguár, oroszlán 5. évf. természetismeret: szarvasmarha 7. évf. földrajz: mérsékelt éghajlati öv; az ember felszínformáló tevékenysége; a földrajzi övezetességhez kapcsolódó tipikus tájak Képek, filmek a mérsékelt éghajlati övezetben élő jellegzetes fás élőhelyekről, uralkodó növényeiről és állatairól Élő növények; termések; csíráztatott gabonafélék Filmek; diák; képek a füves pusztákról, a leckében szereplő állatokról; növényevő fogazat; tülkös szarv; ragadozó fogazat

Fogalmak elegyes erdők; tajgaerdők; lucfenyő; vörösfenyő; nyitvatermő; közönséges nyír siketfajd; szarulemezek; hiúz; macskaféle; farkas; falkában vadászik 7. évf. földrajz: földrajzi övezetességhez kapcsolódó tipikus tájak; a tajga; a Föld éghajlata 6. évf. biológia: a tölgy- és bükkerdők szintezettsége; az erdeifenyő 5. évf. természetismeret: a házi tyúk, a házi macska, a kutya 6. évf.: jaguár, oroszlán, hiéna Filmek; diák; képek a tajgaerdőkről, fafajairól; élő anyag: erdei-, luc-, vörösfenyő hajtások, tobozok; nyír hajtásrészlet Filmek, képek, diák a három állatról; ragadozó fogazat; tarajos zápfogak tundra; tundranövényzet; rénszarvas; vándorlás; sarki csér; vetési lúd 5. évf. természetismeret: a házi lúd 6. évf. biológia: zuzmók, mohák, cserjék; a szarvas és az őz 7. évf. földrajz: éghajlati övek; a földrajzi övezetességhez tartozó tipikus tájak Filmek, képek, diák a tundraöv növényzetéről, a tanult állatokról; párosujjú patás végtag; növényevő fogazat; agancs Óraszám Az óra anyaga Oktatási képzési feladat 19. Közép-Európa magashegységeinek élővilága 20. A sarkvidéki fagyos területek élővilága 21. A partközeli tengerek élővilága 22. A nyílt tengerek élővilága A növényzet övezetes elhelyezkedése az Alpokban és a Kárpátokban. Az egyes övek uralkodó növényei (lombhullató fák, örökzöldek, havasi gyepek, mohák, zuzmók). A barnamedve és a zerge testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodása a környezethez. A sarkvidékek környezeti jellemzői. A jegesmedve, császárpingvin, elefántfóka testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A sarkvidékek állatainak védelme. A klímaváltozás hatása a sarkvidék élővilágára. A tengervíz összetétele, környezeti tényezők a tengerekben (fény-, nyomás-, hőmérsékletviszonyok). A moszatok jelentősége a tengerek életközösségeiben, a telepes testfelépítés jellemzői. A szivacsok és a medúzák testfelépítése, táplálkozása. A fehér cápa testfelépítése, életmódja. A planktonok összetétele, jelentősége az életközösségben. A kék bálna testfelépítése, táplálkozása, szaporodása. A mélytengerek élővilágának jellegzetességei. Táplálkozási kapcsolatok és anyagforgalom a tengerekben. 55

Fogalmak magashegységek; övezetes elhelyezkedés; törpefenyő; havasi gyepek; barnamedve; zerge sarkvidék; jegesmedve; fóka; úszókká módosult végtagok; császárpingvin; mellső végtag evezőkké módosul nyomás-, fény-, hőmérsékletviszonyok; barnamoszatok; szivacsok; űrbél; likacsok; kivezető nyílás; medúzák; csalánsejt; tapogatók; nagy fehér cápa; porcos váz; részaránytalan farokúszó; planktonok; kék bálna; farki úszólemez; szilák; hering; szardínia planktonok; kék bálna; farki úszólemez; szilák; hering; szardínia; mélytengerek 6. évf. biológia: erdeifenyő; tölgy; bükk; mohák; zuzmók 7. évf. biológia: muflon 7. évf. biológia: a barnamedve 6. évf. biológia: a vidra 6. évf. biológia: a vizek mikroszkopikus élőlényei; hazai halfajaink 7. évf. biológia: az elefántfóka 6. évf. biológia: hínárfélék; hazai halfajaink 7. évf. földrajz: a Föld éghajlata; a felszínhez kapcsolódó tipikus tájak: magashegységek 7. évf. földrajz: a Föld éghajlata; a földrajzi övezetességhez kapcsolódó tipikus tájak 7. évf. fizika: halmazállapot-változások 7. évf. földrajz: óceánok, tengerek földrajzi jellemzői 7. évf. fizika: súrlódás, közegellenállás Filmek; képek, diák a magashegységekről, a tanult növényekről, állatokról; mindenevő, növényevő fogazat; tülkös szarv Filmek, képek, diák a sarkvidékről és a tanult állatokról; ragadozó fogazat Filmek, képek, diák a tengerekről és a leckében szereplő élőlényekről; szivacstelep és medúza preparátumok Filmek, képek, diák a tanult moszatokról, gerinctelen és gerinces állatokról; planktonok vizsgálata mikroszkóppal 56

23. Összefoglalás A füves puszták, tajga, tundra, sarkvidéki területek, tengerek földrajzi elhelyezkedése, éghajlati jellemzői. Jellemző növény- és állatfajai. Az élőlények és környezetük szoros kapcsolata, az alkalmazkodás különböző formái. Táplálkozási kapcsolatok az életközösségekben. 24. Kiegészítő anyag feldolgozása 25. Ellenőrző óra 26. A bioszféra fogalma, jellemzői. Az élőlények tűrőképessége 27. Élettelen környezeti tényezők, és hatásuk az élőlényekre Az élővilág általános jellemzése A bioszféra és a környezet fogalmának értelmezése. Élettelen környezeti tényezők (talaj, víz, levegő, fény, hőmérséklet) és az élőlények alkalmazkodása. A hőmérséklettel szembeni tűrőképesség különböző formái. A talaj, a víz, a levegő, a napsugárzás (UV fény-hősugárzás) és hőmérséklet hatása az élőlényekre, az életközösségek kialakulására. Fogalmak bioszféra; környezet; élettelen környezeti tényezők; tág és szűk hőtűrőképesség hősugárzás, fénysugárzás; ultraviola sugárzás; fény-, árnyék- és sötétségkedvelő Az élővilág általános jellemzése 6. évf. biológia: az erdő, a vizek, vízpartok, füves területek életközössége 7. évf. biológia: zuzmók; lucfenyő; hiúz; csimpánz; jegesmedve 6. évf. biológia: termelő, lebontó, fogyasztó szervezetek az életközösségekben 7. évf. biológia: táplálkozási láncok 5. évf. természetismeret: a levegő hőmérséklete; a legfontosabb légköri jelenségek; a levegő, víz és talaj környezeti állapota 6. évf. természetismeret (fizika): az energia elemi szintű ismerete Ismeretterjesztő irodalom, videofilmek A lehetőségek függvényében videofilmek, diák, képek, ismeretterjesztő könyvek A témakörnél felhasznált legfontosabb szemléltetőanyag Tűrőképességi grafikonok; néhány kísérlet beállítása a fotoszintézisről, a talaj tápanyagtartalmáról; a fény és a víz jelentőségéről Filmek, képek, diák a környezeti tényezőkkel szemben szűk és tág tűrőképességű fajokról 57

28. Az életközösségek jellemzői. Élő környezeti tényezők 29. Táplálkozási kapcsolatok, anyagforgalom az életközösségekben 30. Természetes és mesterséges életközösségek. Az ember hatása a bioszférára 31. A levegő, a víz és a talaj szennyezése. Globális környezeti problémák 32. Összefoglalás Az élővilág általános jellemzése Az életközösség fogalama, az élőlények alkalmazkodása. A környezet és a populáció fogalma. Az élőlények közötti kapcsolatok: a versengés, az együttélés és az élősködés. Példák ismerete a kapcsolatok különböző formáiról. A táplálkozási láncok jellemzői. Táplálkozási láncok, táplálékpiramisok készítése a megismert életközösségek élőlényeiből. A táplálékhálózatok. Az anyag- és energiaforgalom, az anyagok körforgása. A természetes és a mesterséges életközösség jellemzői. Az anyag- és energiaforgalom a természetes és a mesterséges életközösségekben. A környezetbe kerülő szennyező anyagok különböző formái. Az emberi tevékenységek káros hatása bioszférára, élőhelyek és élőlények pusztulása. A talaj, a víz és a levegő szennyezése, következményei (tápanyag-feldúsulás, savas eső, üvegházhatás, ózonréteg elvékonyodása, szmog stb.). A környezetbe kerülő szennyező anyagok különböző formái. A hulladékok kezelése. Az élőlények és környezetük szoros kapcsolata. Az élettelen környezeti tényezők jelentősége. A tűrőképesség fogalma. Az élőlények egymás közötti kapcsolatai, anyagforgalom az életközösségekben. Talaj-, víz- és levegőszennyezés formái, következményei. 58

Fogalmak életközösség; alkalmazkodás; környezet; populáció; versengés; együttélés; élősködés táplálkozási lánc; táplálékpiramis; táplálékhálózat; anyag- és energiaforgalom; anyagok körforgása természetes és mesterséges életközösség; élőhelyek és élőlények pusztulása tápanyag-feldúsulás; savas eső; üvegházhatás; ózonréteg elvékonyodása; szmog a témakörben megismert fogalmak 6., 7. évf.: hazai és távoli tájak életközösségei 6. évf.: az erdők, vizek, vízpartok, füves területek életközössége és védelme 6. évf.: A füves, fás, vizes életközösség védelme 6. évf.: A vizek szennyezése és védelme. A füves területek védelme, pusztulásuk okai. Az erdők védelme 6. évf. természetismeret: a talaj, víz és levegő környezeti állapota 7. évf. földrajz: ember által elpusztított tájak; regionális környezeti problémák; környezetgazdálkodás az éghajlatváltozások okai; édesvízkészletek, óceánok veszélyeztetettsége Filmek, képek, diák az élőlények közötti kapcsolatokról; ismeretterjesztő irodalomból szemelvények a kapcsolatok különleges formáiról Filmek, képek, diák az élőlények közötti kapcsolatok bemutatására Filmek, képek, diák a természetes és a mesterséges életközösségek szemléltetésére Képek, digitális információs anyagok az élőhelyeket sújtó környezeti ártalmakról és azok következményeiről A témakörben használt legfontosabb szemléltetőanyagok 59

33. Kiegészítő anyag feldolgozása 34. Ellenőrző óra A tanult ismeretek feladathelyzetekben történő alkalmazása, a tanulók tudásszintjének mérése a témazáró feladatlapok megoldásával. 35. Az élőlények rendszerezése. Az ősi (kezdetleges) sejtmagvasok: baktériumok, kékmoszatok 36. A vírusok. A valódi sejtmagvas egysejtűek országa 37. A növények országa. A moszatok törzsei 38. A zuzmók, a mohák és a harasztok törzsei 39. A virágos növények. A nyitvatermők törzse Az élőlények rendszerezése Az evolúció alapjainak megismerése. A rendszerezés alapfogalmainak (a faj, az osztály és a törzs) megismerése. A baktériumok mérete, alakja, szaporodása. Az élősködő, erjesztő, lebontó, együttélő baktériumok jellemző tulajdonságai. A kékmoszatok felépítése, jelentőségük a földi élet kialakulásában. A vírusok alapvető életműködései. Vírusok okozta betegségek. Az ostoros egysejtűek sejszervecskéi, jelentőségük az élővilág fejlődésében. Az amőbák és a papucsállatkák sejtszervecskéinek működése, jelentőségük a vizek életközösségében. A növények közös tulajdonságai. A fotoszintézis folyamatának lényege, az összetett (szerves anyagok) képzésének folyamata. A fotoszintézis jelentősége a bioszféra anyagforgalmában. A moszatok általános testfelépítési. A telepes testszerveződés lényege. A moszatok jelentősége az életközösségekben. A zuzmók, mohák és harasztok általános testfelépítése. A nem valódi és a valódi szervek kialakulása és működése. A mohák és a harasztok szaporodása. A virágos növények közös tulajdonságai. A virág felépítése, a takarólevelek és az ivarlevelek. A nyitvatermők főbb tulajdonságai, virágzatai, a magkezdemények elhelyezkedése. A tobozos nyitvatermők jellemzői, elterjedésük a Földön. 40. A zárvatermők törzse A zárvatermő növénytörzs jellemzői, a magkezdemények elhelyezkedése a zárt magházban. A megporzás és a megtermékenyítés folyamata, a magkezdeményből mag, a termő falából a termés kialakulása. Egyszikűek, kétszikűek osztályának fő jellemzői. 41. A gombák országa A gombák országába tartozó élőlények közös tulajdonságai. A korhadékevő, élősködő, együttélő gombák jellemző tulajdonságai. A gombák jelentősége az életközösségekben. 42. Összefoglalás A legfontosabb növénytörzsek neve, fő tulajdonságaik. A korábban tanult növényfajok besorolása a rendszertani csoportokba. 60

Fogalmak evolúció; rendszerezés; a faj; az osztály; törzs; baktérium; kékmoszat Magyarázó rajzok a baktériumok, kékmoszatok alakjáról felépítéséről vírusok; ostoros egysejtű; amőba; papucsállatka fotoszintézis; moszat; telepes testszerveződés nem valódi és a valódi szervek; spórás fejlődésmenet virágos növény; takarólevelek; ivarlevelek; nyitvatermő; magkezdemény zárvatermő; megtermékenyítés; egyszikű; kétszikű korhadékevő; élősködő; együttélő gombák a témakörben megismert fogalmak 6. évf.: A vizek mikroszkopikus élőlényei. A vizek öntisztulása 6. évf.: A vizek, vízpartok élete 7. évf.: A tengerek élővilága 6. évf.: Az erdők élete témakör. Virágtalan növények az erdőben. 6. évf.: Az erdeifenyő 7. évf.: A tajga növényei 7. évf. földrajz: ősmaradványok Élő vízmánták vizsgálata; filmek, képek a vírusokról és egysejtű élőlényekről Kísérletek beállítása a fotoszintézisről; vízminták vizsgálata; magyarázó rajz a telepes testszerveződésről Élő zuzmók, mohák, harasztok; magyarázó rajzok a fejlődésmenetről Tobozvirágzatok; szárnyas magok; porzós virágzatok; magyarázó rajzok a nyitvatermők megporzásáról 5. évf.: Gyümölcsféléink Magyarázó rajzok az egyszikű, kétszikű növények felépítéséről, a virág részeiről; élő egyszikű, kétszikű növények 5. évf.: A gyümölcsféléink kártevői: peronoszpóra, lisztharmat 6. évf.: Gombák az erdőben 7. évf.: Anyagforgalom az életközösségekben Különböző életmódú gombák szemléltetése filmekről, képekről, élő anyagról; kézinagyítós vizsgálatok a gombák megismerésére A témakör tanítása során alkalmazott szemléltetőanyagok 61

43. A szivacsok és a csalánozók törzse Az élőlények rendszerezése A szivacsok (likacsok, űrbél, kivezető nyílás) és a csalánozók (szájnyílás, űrbél, csalánsejtek) testfelépítése és táplálkozása, jelentőségük a vizek életében. 44. A férgek törzsei A laposféregek és a gyűrűsférgek általános testfelépítése. Az egynyílású és a kétnyílású bélcsatorna és a szájnyílás kilakulása. A bőrizomtömlő szerepe a mozgásban és a légzésben. 45. A puhatestűek törzse Puhatestűek törzsének főbb jellemzői, az ide tartozó állatok általános testfelépítése: külső, meszes váz, hasláb, köpeny, zsigerzacskó. Csigák, kagylók osztályának főbb tulajdonságai. 46. Az ízeltlábúak törzse Ízeltlábúak törzsének általános tulajdonságai: ízekből álló láb, kitin, vedlés, különálló izmok. A rovarok, rákok, pókszabásúak osztályába tartozó fajok testfelépítése, életmódja, élőhelye és szaporodása. Az ízelt lábú állatok sokfélesége, alkalmazkodásuk a környezethez. Rendszerezés a lábak száma és a testrészek alapján. Fogalmak szivacsok; űrbél; csalánozók; űrbél; csalánsejtek laposféregek; gyűrűsférgek; egynyílású, kétnyílású bélcsatorna; bőrizomtömlő külső, meszes váz; hasláb; köpeny; zsigerzacskó; csigák, kagylók osztálya ízeltlábúak; kitin; vedlés; rovarok, rákok, pókszabásúak osztálya 6. évf.: A vizek, vízpartok élete 7. évf.: A tengerek élővilága 6. évf.: Élet az avarban és az erdő talajában 6. évf.: Élet az avarban és az erdő talajában 7. évf.: A tengerek élete 5. évf.: Zöldségeink, gyümölcseink kártevői 6. évf.: Ízeltlábúak az erdőben. A füves területek ízelt lábú állatai 7. évf.: Az esőerdő állatai 7. évf. földrajz: a kőzetképződés folyamata; hegységképződés Képek szivacsokról, csalánozókról Élő földigiliszta megfigyelése; képek a laposférgekről, gyűrűsférgekről Filmek, képek, preparátumok a három osztály fajaiból Filmek, képek, preparátumok az ízelt lábú állatok osztályairól; három osztály fajairól 62

47. A gerincesek törzse. A halak, a kétéltűek és a hüllők osztálya A gerincesek törzsébe tartozó állatok közös tulajdonságai: csontos váz, gerincoszlop, végtagok. A halak, kétéltűek, hüllők osztályába tartozó fajok legjellemzőbb tulajdonságai: kültakarójuk, mozgásuk, táplálkozásuk, légzésük, szapordásuk. 48. A madarak osztálya A madarak osztályának főbb jellemzői: testfelépítésük (szárny, toll, csőr- és lábtípusok), életmódjuk, szaporodásuk és testhőmérsékletük. A madarak alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. 49. Az emlősök osztálya Az emlősök osztályának főbb jellemzői: testfelépítésük (kültakaró, lábtípusok, fogazatok, tápcsatorna), életmódjuk, szaporodásuk és testhőmérsékletük. A madarak és emlősök elterjedése a Földön. 50. Összefoglalás A megismert állatfajok besorolása a főbb rendszertani csoportokba. 51. Kiegészítő anyag feldolgozása 52. Ellenőrző óra A tanult ismeretek feladathelyzetekben történő alkalmazása, a tanulók tudásszintjének mérése a témazáró feladatlapok megoldásával. 53. Év végi összefoglalás: Távoli tájak életközösségei 54. Év végi összefoglalás: Az élővilág általános jellemzése 55. Év végi összefoglalás: Az élőlények rendszerezése A bioszféra és környezet fogalma, az élettelen környezeti tényezők jelentősége. Az életközösségek anyagforgalma, táplálkozási kapcsolatok. A környezetszennyezés formái, következményei. A főbb növény- és állatrendszertani csoportok tulajdonságai. A tanult élőlények elhelyezése a főbb csoportokban. A témakör fogalmai A témakör fogalmai A témakör szemléltetőanyaga A témakör szemléltetőanyaga 63

Fogalmak gerincesek törzse; csontos váz; halak, kétéltűek, hüllők osztálya állandó testhőmérséklet; meszes héjú tojás; tolltípusok anyaméh; méhlepény; tejmirigy; kacsacsőrű emlős; erszényes emlős; emlősök osztálya A témakörben megismert fogalmak A távoli tájak életközösségei témakörben megismert fogalmak felidézése és alkalmazása Az élővilág általános jellemzése témakörben megismert fogalmak felidézése és feladathelyzetekben történő alkalmazása Az élőlények rendszerezéséről tanult fogalmak felidézése és alkalmazása 5., 6., 7. évfolyamon megismert halak, kétéltűek és hüllők felidézése 5., 6., 7. évfolyamon megismert madarak testfelépítésének, életmódjának felidézése 5., 6., 7. évfolyamon megismert madarak testfelépítésének, életmódjának felidézése Filmek, képek, magyarázó rajzok a tanult fajokról; a gerincesek osztályába tartozó állatok csontvázai Csőr- és lábtípusok; preparátumok: belső szerveik; tollak; tolltípusok; tyúktojás; képek, diák a tanult fajokról Végtagtípusok modell; fogak, fogazatok, koponyák; szarv és agancs A témakör legfontosabb szemléltetőanyagai Az évi végi összefoglaló órákon a témakörök feldolgozása során használt legfontosabb szemléltető anyagokat használjuk. 64