A Kormány /2009. (.) Korm. rendelete a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól A Kormány a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. -a (1) bekezdésének a) pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. -ának a) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének b) pontja alapján a következőket rendeli el. 1. (1) Az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság mint első fokú tűzvédelmi hatóság a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel a) az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos előírások alól azonos biztonságot nyújtó előírások megléte mellett kérelemre eltérést engedélyezhet, b) a nemzeti szabványokban nem szabályozott beépített automatikus oltóberendezések kivételével a beépített tűzvédelmi berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, c) tűzvédelmi hatósági ellenőrzést tart, d) jogszabályban meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szab ki, e) lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást, f) hatósági bizonyítványt ad ki, g) a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, illetőleg a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja, h) a tűzvédelmi ellenőrzés, a tűzvizsgálati eljárás során feltárt hiányosságok, a tűzkárok megelőzése érdekében felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértések megszüntetésére, és szükség esetén tűzvédelmi hatósági intézkedést tesz, i) az üzemeltetést, a tevékenység folytatását, az anyagok tárolását amennyiben a rendeltetéstől eltérően közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt jelent a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig szünetelteti, j) a jogszabályok keretei között megállapítja a tűzvédelmi kötelezettségeket. (2) Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) mint elsőfokú tűzvédelmi hatóság a) engedélyezi azon tűzoltó-technikai termék forgalmazását, a meglévők módosítását, amelyek tűzvédelmi biztonságossági követelményeire nincs irányadó jogszabály, honosított harmonizált szabvány, b) az épületek, építmények tűzvédelmi létesítési előírásai alól azonos biztonságot nyújtó feltételek megléte mellett kérelemre eltérést engedélyezhet, c) a külön jogszabályban meghatározott esetekben a védelem egyenértékűségéről határoz, 1
d) az EGT-megállapodásban részes államokon, illetve Törökországon kívüli harmadik országból származó tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés forgalmazását, használatát, beépítését, készenlétben tartását engedélyezi, e) eljár a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tűzvédelmi ügyeiben, f) eljár a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 12. -a (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek esetében fa) a)-d) pontjaiban meghatározott tevékenységekkel, valamint fb) e) és f) pontjai esetén a csak I. kategóriájú (játékos) pirotechnikai termékek kereskedését folytatók kivételével a pirotechnikai szakbolti eladó, raktárkezelő, terméküzemeltető, anyag- és termékgyártás-vezető; tűzoltó készülékek karbantartását végzők; beépített tűzjelző berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők; beépített tűzoltó berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők; beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, és a kivitelezésért felelős műszaki vezetők; beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, és a kivitelezésért felelős műszaki vezetők vonatkozásában (továbbiakban együtt: OKF által felügyelt szolgáltatásokkal kapcsolatos foglalkozási ágak és munkakörök) meghatározott tevékenységekkel összefüggő, a Ttv. 12. (1) és (4) bekezdése szerinti bejelentésekkel kapcsolatban, és vezeti az e tevékenységet folytatók nyilvántartását, továbbá e tevékenységek tekintetében ellátja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait. g) engedélyezi a Ttv. 46/A. -a szerinti tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását, és vezeti a tűzvédelmi szakértők nyilvántartását, továbbá a tűzvédelmi szakértői tevékenység tekintetében ellátja a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait, f) eljár a nemzeti szabványokban nem szabályozott beépített automatikus oltóberendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben, h) az OKF által felügyelt szolgáltatásokkal kapcsolatos foglalkozási ágak és munkakörök eseteiben határoz a tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány visszavonásáról, i) az OKF által felügyelt szolgáltatásokkal kapcsolatos foglalkozási ágak és munkakörök eseteiben határozatával eltiltja a tevékenység folytatásától a tűzvédelmi szakvizsga vizsgáztatóját, illetve oktatásszervezőjét, j) az OKF által felügyelt szolgáltatásokkal kapcsolatos foglalkozási ágak és munkakörök kivételével a tűzvédelmi oktatásszervezés és a tűzvédelmi szakvizsgáztatás ellenőrzésére jogosult. (3) A területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (Budapesten a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság) mint első fokú tűzvédelmi hatóság a) a Ttv. 12. -a (1) bekezdésének e) és f) pontjai esetében a hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők, az A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők, propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, továbbá azon propán-bután gáz üzemű targoncakezelők, akik a targonca üzemanyag palackjának (tartályának) cseréjét is végzik, üzemanyagtöltő-állomások üzemviteli dolgozói, tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők vonatkozásában (a továbbiakban együtt: nem az OKF által felügyelt szolgáltatásokkal kapcsolatos foglalkozási ágak és munkakörök) meghatározott tevékenységekkel összefüggő, a Ttv. 12. -ának (1) és (4) bekezdése szerinti bejelentésekkel kapcsolatban, és vezeti az e tevékenységet folytatók nyilvántartását, továbbá e tevékenységek tekintetében ellátja a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait. b) a nem az OKF által felügyelt szolgáltatásokkal kapcsolatos foglalkozási ágak és munkakörök esetében határoz a tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány visszavonásáról, 2
c) a nem az OKF által felügyelt szolgáltatásokkal kapcsolatos foglalkozási ágak és munkakörök esetében határozatával eltiltja a tevékenység folytatásától a tűzvédelmi szakvizsga vizsgáztatóját, illetve oktatásszervezőjét, d) a nem az OKF által felügyelt szolgáltatásokkal kapcsolatos foglalkozási ágak és munkakörök vonatkozásában a tűzvédelmi oktatásszervezés és a tűzvédelmi szakvizsgáztatás ellenőrzésére jogosult. Ha a tűzvédelmi oktatásszervezés vagy a tűzvédelmi szakvizsgáztatás a tűzvédelmi hatóság (megyei katasztrófavédelmi igazgatóság illetve Fővárosi Tűzoltóparancsnokság) illetékességi területén kívül történik, az illetékes hatóság a vizsga helyszíne szerint illetékes tűzvédelmi hatóságot a bejelentésről haladéktalanul értesíteni köteles. Ebben az esetben a hatósági ellenőrzés lefolytatására az oktatás, illetve a vizsga színhelye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság jogosult. (4) Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatósága (a továbbiakban: RKI) mint elsőfokú tűzvédelmi hatóság eljár az 1. (1) bekezdésének a)-j) pontjaiban meghatározott esetekben Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér tűzvédelmi ügyeiben, valamint a polgári repülőterek beépített tűzvédelmi berendezéseinek létesítési, átalakítási, bővítési és használatbavételi ügyeiben. (5) A tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben a határozatát annak meghozatalával egyidejűleg közli az illetékességgel rendelkező jegyzővel. 2. (1) Másodfokú tűzvédelmi hatóságként az 1. (1) bekezdésében meghatározott esetekben a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója, a főváros területén és az 1. (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az OKF jár el. (2) Az 1. (2) bekezdésében meghatározott esetekben másodfokú tűzvédelmi hatóságként a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter jár el 3. (1) Első fokú tűzvédelmi szakhatóságként a (2) bekezdés és a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló jogszabály kivételével a hivatásos önkormányzati tűzoltóság jár el. (2) Első fokú tűzvédelmi szakhatóságként a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában az OKF biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényesülését a beruházási és felújítási munkálatokkal kapcsolatos tervek engedélyeztetése, valamint a használatbavételi eljárások során. (3) Másodfokú tűzvédelmi szakhatóságként a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója jár el a (4) és (5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével. (4) Az OKF az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével másodfokú tűzvédelmi szakhatóságként jár el a főváros területén, valamint azokban az ügyekben, ahol az RKI elsőfokú tűzvédelmi szakhatóságként járt el. 3
(5) A (2) bekezdésben meghatározott polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei tekintetében másodfokú tűzvédelmi szakhatóságként az önkormányzati és területfejlesztési miniszter jár el. 4. A Magyar Honvédség létesítményei tekintetében tűzvédelmi hatóságként első fokon, országos illetékességgel a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal, másodfokon, országos illetékességgel a honvédelemért felelős miniszter jár el. 5. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 8/B. -a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezések lép: [A Kormány a polgári repülőtér létesítésére és fejlesztésére irányuló eljárásban, valamint az állami repülőtér létesítésére és fejlesztésére irányuló eljárásban] b) a katasztrófa- és tűzvédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságát, [szakhatóságként jelöli ki.]. 6. (1) E rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet 5. -a október 2-án hatályát veszti. (3) Hatályát veszti a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 79/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet. Bajnai Gordon 4
R É S Z L E T E S E L Ő T E R J E S Z T É S A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv), a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvénynek a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényt (a továbbiakban: Ttv.) érintő módosítása szükségessé teszik a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 79/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) felülvizsgálatát. Fontos feladat továbbá az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságának (a továbbiakban: RKI) hatósági és szakhatósági jogkörének helyreállítása, a nemzeti szabványokban nem szabályozott beépített automatikus oltóberendezések létesítési és használati ügyeiben hatásköri szabályok pontosítása. A fentiekben megjelölt jogszabályok megjelenése a jogszabályok koherenciája és a jogharmonizáció biztosítása érdekében szükségessé teszik a Kr. felülvizsgálatát. Figyelemmel arra, hogy e feladat elvégzése a Kr. rendelkezéseinek jelentős részét érinti, a kodifikációs gyakorlatnak megfelelően indokolt a Kr. hatályon kívül helyezésével új jogi szabályozás kialakítása. A deregulációt követően a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet) 44. -a (1) bekezdésének 61. pontja a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet] 3. -ának (4) bekezdését, 91. pontja pedig a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér hivatásos tűzoltóságának működéséről, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló 8/1997. (II. 12.) BM rendelet [a továbbiakban: 8/1997. (II. 12.) BM rendelet] 2. -ának h) pontját 2009. március 1. napjával hatályon kívül helyezte. A fenti rendelkezések az RKI-val kapcsolatos jogköröket úgy formálták át, hogy indokolt azok pótlása, illetve pontosítása. Szükséges továbbá az is, hogy az RKIhoz hatósági jogkör kerüljön telepítésre. A jogi felülvizsgálat alatt álló, a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól szóló 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet, a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságának részletes szabályairól szóló 31/2001. (XII. 19.) BM rendelet és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) a fentiekben meghatározott jogszabályoktól eltérően a regisztráció jogintézményét szabályozzák, amely figyelemmel arra, hogy e szolgáltatásokkal kapcsolatban a Ttv. 2009. október 1-től a szolgáltatások bejelentését írja elő a hatásköri szabályok változásával jár. Így lényeges változás, hogy a Ttv. 12. -ának (1) bekezdése az ott megjelölt szolgáltatások vonatkozásában egységesen a bejelentési kötelezettséget írja elő. Így e szolgáltatások vonatkozásában a változás lényege az, hogy a 5
regisztrációt a bejelentés jogintézménye váltja fel. A jelen pontban felsorolt ágazati jogszabályokban meghatározott jogkörök a hatáskörök címzettjeinek változása nélkül a Ttv.-re való visszahivatkozással kerülnek telepítésre a Kr-t felváltó új Korm. rendeletbe. A dereguláció során az RKI tűzvédelmi hatósági és szakhatósági jogköreit szabályozó 8/1997. (II. 12.) BM rendelet 2. -ának h) pontja értelmében az RKI alapfeladatai közé tartozott a repülőtéri létesítmények építési, beruházási, fejlesztési tervéhez tűzvédelmi szakhatósági állásfoglalás kialakítása, mely 2009. március 1. napjával hatályon kívül helyezésre került. A rendelkezés törlésére a dereguláció miatt került sor, mivel annak egyik fontos eleme volt, hogy a hatósági és szakhatósági jogkörök ne miniszteri, hanem kormányrendeleti szinten kerüljenek szabályozásra. Általánosságban a tűzoltóságokhoz azon hatósági jogkörök kerülnek, kerültek telepítésre, melyek megítélése, elbírálása speciális tűzvédelmi ismeretek nélkül nem végezhető, nem látható el. E jogköröket egyéb hatóságok (építésügyi, repülésügyi, stb.) szakmai ismeretek hiányában ellátni nem tudják. Ilyenek például a tűzjelző-oltóberendezések engedélyezései, magatartási szabályok kikényszerítése, speciális repülőtéri technológiák előírásainak betartatása, tűzvédelmi szabályszegés esetén szankciók (tűzvédelmi bírság, tevékenységtől eltiltás, stb.) alkalmazása. A repülőterek vonatkozásában az általános tűzvédelmi ismeretek mellett a speciális (nemzetközi előírások ICAO, kötelezettségek ANNEX, stb.) ismerete is szükséges. A tűzvédelmi szakhatósági jogköröknél elemzetteknek megfelelően e speciális előírások ismerete szintén csak az RKI-nál áll rendelkezésre. Figyelemmel azonban Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér, valamint a polgári repülőterek speciális műszaki kialakítására indokolt az, hogy ilyen ügyekre specializálódott és szakértelemmel rendelkező hatóság járjon el. A 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. -a (1) bekezdésének 61. pontja 2009. március 1-el hatályon kívül helyezte a 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet 3. -ának (4) bekezdését, mivel a szabályozás nem igazodott azon kormányzati törekvéshez, hogy az azonos témájú hatósági, szakhatósági kérdések egy jogszabályban legyenek rögzítve. A hivatkozott rendelkezés értelmében a polgári repülőtér létesítése iránti kérelemhez a légiközlekedési hatóságnak, illetve a katonai légügyi hatóságnak be kellett szereznie az RKI által kiadott szakterületenként (tűz- és katasztrófavédelem) szét nem bontott szakhatósági hozzájárulást. A 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. -ának (1) bekezdése által kiegészített, a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 8/B. -a (2) bekezdésének b) pontja az alábbi 2009. március 1-től hatályos rendelkezést tartalmazza: [a Kormány a polgári repülőtér létesítésére és fejlesztésére irányuló eljárásban, valamint az állami repülőtér létesítésére és fejlesztésére irányuló eljárásban] a katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságát szakhatóságként jelöli ki. A 8/1997. (II. 12.) BM rendelet, a 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet hivatkozott rendelkezéseinek összevetéséből megállapítható, hogy a polgári repülőtérrel kapcsolatos szakhatósági jogkörök 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendeletből módosításokkal át lettek telepítve a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletbe. A hatályon kívül helyezett rendelkezések alapján az RKI mindhárom szakterület (a tűzvédelem, polgári védelem és katasztrófavédelem) vonatkozásában jogosult volt eljárni és szakhatósági állásfoglalást adni. Ezzel szemben a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 8/B. -a (2) bekezdésének b) pontja az RKI szakhatósági jogkörét szükségtelenül leszűkítette a katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésére. 6
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kattv.) 3. - ának j) pontja szerint katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. A Kattv. 3. -ának e) pontja alapján katasztrófa: a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. A Kattv. 3. -ának z) pontja szerint veszélyhelyzet: a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Pvtv.) 2. -ának (2) bekezdésében meghatározott helyzet. A Pvtv. 2. - ának (2) bekezdése szerint e törvény alkalmazásában veszélyhelyzet a szükséghelyzetet [Alkotmány 19. (3) bek. i) pont] el nem érő mértékű, az élet- és vagyonbiztonságot vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot, amelyet különösen a következő események válthatnak ki: a) súlyos, több embernél halálos lefolyású tömeges megbetegedést előidéző kórokozó megjelenése, amely kórokozót ürítő embertől, kórokozót tartalmazó holttesttől, kórokozóval szennyezett élelmiszerből, vízből, talajból, tárgyról, anyagról, levegőből, állatból vagy állati tetemből származik; b) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek haváriaszerű szennyezése; c) kedvezőtlen meteorológiai viszonyok következtében fellépő légszennyezettségi állapot, amelynek során bármely légszennyező anyag koncentrációja a 30 perces levegőminőségi határértéket a megengedett esetszámon felül meghaladja; d) a környezet veszélyes hulladékkal való közvetlen és súlyos szennyezése; e) az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben radioaktív anyaggal végzett tevékenység során vagy nukleáris űrobjektum becsapódását követően a biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló és a lakosság nem tervezett sugárterhelését előidéző esemény; f) ipari létesítményben, továbbá szénhidrogén-kitermelés során vagy veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező baleset, amikor a szabadba kerülő mérgező anyag az emberi életet vagy egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti; g) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, illetőleg, ha töltésszakadás veszélye fenyeget; h) több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás; i) régión belül egyidejűleg járhatatlan vasútvonal, főút, valamint legalább öt mellékút; j) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók. 7
A katasztrófavédelemre vonatkozó szabályok együttes értelmezéséből az következik, hogy a tűzvédelem nem minden esetben tartozik a katasztrófavédelem fogalmába, bár átfedések vannak, ez azonban nem biztosítja az RKI szakhatósági jogkörét a tűzvédelem szakkérdés vonatkozásában. Így abban az esetben, ha az RKI tűzvédelmi szakhatósági jogkörének pontosítása elmarad, az jogbizonytalansághoz vezet. A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér területén az építési engedélyeket az építésügyi hatóság (önkormányzat) adja ki. Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet meghatározza a tűzvédelmi szakhatóság bevonásának eseteit. Amennyiben az RKI tűzvédelmi szakhatósági jogköre nem kerül megjelenítésre, akkor a repülőtér teljes területe vonatkozásában nincs olyan tűzvédelmi hatóság, amely a tűzvédelmi szakhatósági jogkört gyakorolni tudná. A tűzvédelmi szakhatósági állásfoglalás hiányában kiadott határozat a Ket. 121. -a (1) bekezdése c) pontjának rendelkezése értelmében semmisnek minősül, e körülmény szintén az RKI szakhatósági jogkörének visszaállítását támasztja alá. Megoldásként merülhet fel, hogy az RKI helyett a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, illetve Monor Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság járjon el szakhatóságként. Ez a megoldás a következő problémákat rejti magában: - Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér területe közigazgatásilag Vecsés, Ecser és a főváros területe között oszlik meg, az üzemeltetőnek a fejlesztendő területtől függően a fenti önkormányzatok közül kell kiválasztania az engedélyezésre jogosult hatóságot. Így a szakhatósági feladatok is széttagolódnak, ahelyett, hogy a teljes rálátással és napi kapcsolatos rendelkező szakhatóság járna el, - a repülőtér vonatkozásában a tűzvédelmi szakhatóságnak nem elegendő a hazai tűzvédelmi előírásokat ismerni, hanem a nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesülését is biztosítania kell, melyet csak akkor képes megvalósítani, ha speciális szaktudással rendelkezik, - a speciális szaktudás hiányában kiadott állásfoglalás a nemzetközi repülőtér biztonságában hátrányt eredményez, amely befolyással van a repülőtér kategóriájára is. A kategória módosulása azt eredményezi, hogy a jelenlegi nemzetközi forgalom nem, vagy csak lényegesen kisebb volumenben képes repülő-, illetve utasforgalmat lebonyolítani, mint például a Sármelléki repülőtér. Fentiek alapján megállapítható, hogy e problémák kiküszöbölése csak úgy valósítható meg, ha az RKI tűzvédelmi szakhatósági jogköre újból visszaállításra kerül. A visszaállítás mellett szól az a körülmény is, hogy egyes kormányrendeletek, amelyek a kiemelt beruházásokról szólnak, szintén az RKI-t nevesítik szakhatóságként. Az egységes joggyakorlat, hazánk nemzetközi érdekei szintén az RKI tűzvédelmi szakhatósági jogkörének visszaállítását indokolják. Az egységes jogalkalmazás indokolttá teszi, hogy az RKI hatósági jogkörére vonatkozó rendelkezéset a Kr.-t felváltó új Korm. rendelet rögzítse. Jelenleg ugyanis a 11/2007. (IV. 24.) ÖTM rendelet melléklete szerint a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság illetékességi területe a főváros területe, Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér kivételével. A repülőtéri létesítmények építési, beruházási, fejlesztési terveinél bár az építési engedélyezési eljárások jelentős részében a tűzvédelmi szakhatóság bevonása szükséges az RKI tűzvédelmi szakhatóságként nem vonható be, ennek következménye, hogy a létesítmények terveinek tűzvédelmi áttekintése elmaradhat, amely a repülőtér biztonsági szintjére is kihatással lehet. A 8
tűzvédelmi szakhatóság hiánya olyan feloldhatatlan jogi problémákhoz vezethet, amely a beruházások elhúzódását, így azok drágulását vagy ellehetetlenülését eredményezheti. A jelenlegi állapot a tűzvédelem vonatkozásában negatív hatásköri és illetékességi összeütközés problémáját egyaránt felveti, azaz nem maradt olyan hatóság, amely a tűzvédelem szakterületén állásfoglalást adhatna a megjelölt tárgykörben. Természetesen ezt a problémát a Ket. orvosolja, de az ítélőtábla döntéséig az eljárás állni fog, így a beruházás jelentősen elhúzódhat. Ez indokolja azt, hogy a fentiek vonatkozásában az RKI tűzvédelmi szakhatósági jogkörének visszaállítása megtörténjen. A Irányelv által érintett tűzvédelmi engedélyezési rendszerekkel kapcsolatos változás, hogy a jelenleg az OTSZ-ben szabályozott regisztrációt bejelentés és annak nyilvántartásba vétele váltja fel. A nemzeti szabványokban nem szabályozott beépített automatikus oltóberendezések létesítési és használati ügyeiben a hatósági ügyintézés fő problémáját az képezi, hogy nem állnak rendelkezésre műszaki szabályok, szabványok. Az engedélyezési eljárás során a kérelmezőnek a hatóság rendelkezésre kell bocsátania az oltóberendezés műszaki dokumentációját, amely tartalmazza a beépítéssel és használattal kapcsolatos műszaki feltételeket. A műszaki feltételek megfelelőségének elbírálását az oltóberendezés forgalomba hozatali engedély mellékletét képező dokumentáció birtokában lehetne elbírálni. Ezen dokumentáció az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) mint engedélyező hatóság birtokában van, és azokat a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknak átadni nem lehet, mivel azok üzleti titoknak minősülnek. A dokumentáció hiányában az oltóberendezések létesítése felelősségteljesen nem végezhető el, ezért szükséges a hatáskör OKF-hez történő telepítése. A műszaki dokumentáció a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 172. -ának n) pontja alapján törvény által védett titoknak minősül. E titok megőrzését az OKF a Ket. 17. -ának (1) bekezdésével összhangban képes biztosítani. A hatáskör áttelepítése megfelelő szakmai kontrollt eredményez a szabványokban nem szabályozott beépített automatikus oltóberendezések létesítési és használati ügyeiben, így elkerülhetőek, hogy olyan berendezések létesüljenek, melyeknek az adott funkciójú és veszélyességű területek védelmére nem rendelkeznek OKF engedéllyel. A szabály módosulása az eljárás gyorsítását is eredményezi, mert jelenleg a tűzoltóságok rendszeresen keresik meg az OKFet annak érdekében, hogy a beépíteni kívánt oltórendszerről legalább minimális információval rendelkezzenek. 9