1) Demográfiai helyzetkép:

I. Gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetés 2006 évi helyzetének elemzése, és a bűnmegelőzési tevékenység értékelése Fejér megye településein Előadó: Szabó Mónika, a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátora A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 19. - a alapján a szociális és gyámhivatal elősegíti és koordinálja a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó programok indítását a veszélyeztetett, továbbá a bűncselekményt elkövetett, de nem büntethető, valamint a büntetőeljárás alá vont gyermekek számára. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149 /1997. (IX.10.) Kormányrendelet 5/A.. (2) bekezdése előírja a szociális és gyámhivatal számára, hogy minden év június 30.-ig jelentésben elemezze az illetékességi területén a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, és értékelje a bűnmegelőzési tevékenységet. A szociális és gyámhivatal a jelentés elkészítéséhez tájékoztatást kért a gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők számáról, az általuk elkövetett bűncselekményekről, azok okairól, a családgondozás, és védelembe vétel eredményességéről, valamint Fejér megye településein szervezett bűnmegelőzési tevékenységekről. Az információk beszerzése érdekében a bűnmegelőzésben érintettek részére adatlapot küldtünk ki. Adatlapjainkat: - a Fejér Megyei Főügyészséghez, - a Fejér Megyei Igazságügyi Hivatalhoz, - a Fejér Megyei Rendőr-főkapitánysághoz, - valamint Fejér megye 108 településének jegyzőjéhez, a településeken működő gyermekjóléti szolgálatok vezetőihez, és családgondozóihoz juttattuk el. A kapott adatokat, információkat elemeztük. 1) Demográfiai helyzetkép: Fejér megyét összesen 108 település alkotja. Településszerkezeti szempontból a megyéhez 2 megyei jogú város, 10 város, 15 nagyközség és 81 község tartozik. A megye népessége és korosztály szerinti összetétele 2006 évben a következőképpen alakult. A 0-5 éves korosztály létszáma 24.375, a 6-13 éves korosztályé 37.202, a 14-17 éves korosztályé 22.411, a 18-64 éves korosztályé 281.786, a 65 év felettiek száma 62.558 fő volt. A megye népességszáma 2006 évben 428.332 fő, a 18 év alattiak száma 83.988 fő volt. A 2005-ös évhez viszonyítva a népesség száma 5591 fővel, a 18 év alattiak száma 5292 fővel csökkent. 1

2) A gyermekjóléti szolgálatok és a jegyzői gyámhatóságok által nyújtott információk feldolgozása: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 19997. évi XXXI. törvényben előírt gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat 2006 évben 23 intézményi formában működő gyermekjóléti szolgálat, és 19 önálló családgondozó biztosította. A 2005-ös adatokhoz viszonyítva az intézményi keretek között működő gyermekjóléti szolgálatok száma 4 intézménnyel bővült, az önálló családgondozók száma pedig 17 fővel csökkent. Jelenleg az intézményi társulási forma került előtérbe, és megfigyelhető, hogy egyre több kistelepülésen szűnik meg az önálló családgondozói státusz. A megyében 2006. december 31-én családgondozásban 3415 család 5904 gyermeke részesült, ezen belül eseti gondozásban 1434 gyermeket, alapellátásban 1375 gyermeket, védelembe vétel keretében 552 gyermeket gondoztak. Gyermekkorúként 92 fő követett el szabálysértést, és 50 fő bűncselekményt. Fiatalkorúként 285 fő követett el szabálysértést, és 73 fő bűncselekményt. A nyilvántartott védelembe vett gyermek- és fiatalkorúak leggyakrabban a vagyon elleni, a közrend elleni, és a közlekedési bűncselekményeket követték el. A védelembe vétel okai között hasonlóan a 2005-ös évhez dominánsan jelent meg a szülők szenvedélybetegsége, a nem megfelelő szülői attitűdök, a gyermek fizikai bántalmazása, a gyermek elhanyagolása, valamint a gyermek részéről az iskolai mulasztás és a bűncselekmény elkövetése. A 2006 évi rendőrségi jelzések száma megyénkben 316 darab, az egyéb jelzések száma 2934 darab volt. A rendőrségi jelzések a 2006 évben rendszeresen érkeztek a gyermekjóléti szolgálatokhoz, és a jegyzői gyámhatóságokhoz. Fontos és pozitív eredmény az, hogy a 316 db. rendőrségi jelzésre 292 db. visszajelzést küldtek a gyermekjóléti szolgálat családgondozói. A jelzésre küldött visszajelzések számát tekintve az elmúlt év eredményes volt. A hivatal által elkészített formanyomtatvány alapján a rendőrség felé pontosan tudjuk dokumentálni, hogy a családgondozók a hozzájuk megérkező rendőrségi jelzőlapra, mikor, milyen ügyszámon küldtek visszajelzést. 2006-os évben a bűnmegelőzés és bűnismétlés megakadályozásával kapcsolatban 38 település szervezett programot, 33 település pedig közreműködött program lebonyolításában. Programok szervezésében a pénzügyi forrás, a humán erőforrás hiánya okozta a nehézségeket. 3) A gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények vonatkozásában a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságtól az alábbi információkat kaptuk: Fejér megyében lakóhellyel rendelkező gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők száma 2006 évben a következőképpen alakult, gyermekkorúak közül 207 fő, fiatalkorúak közül 392 fő követett el bűncselekményt. A tavalyi év adataihoz viszonyítva a gyermekkorú elkövetők száma 41 fővel nőtt, a fiatalkorú bűnelkövetők száma 106 fővel csökkent. 2

Az elmúlt időszakban nem történt változás a gyermek- és fiatalkorúak bűnözésének struktúrájában. Bár az egyes bűncselekmény kategóriákon belül arányeltolódások figyelhetők meg, azonban a törvénysértések jelentős hányada továbbra is az anyagi haszonszerzésre irányul. A gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények nagy részét, továbbra is, a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki, azonban tovább erősödik a brutalitás, valamint az, hogy az erőszakos bűncselekményeket gyakran motívum nélkül követik el. Az általuk megvalósított elkövetési módra jellemző, hogy hasonló korcsoportú sértettek sérelmére valósítanak meg rablást, zsarolást, önbíráskodást. Jellemző a fenti elkövetés végrehajtásában az ún. társas elkövetési alakzat úgy is, hogy akár 1 fő tettes mellett 2-3 fő bűnsegédi magatartást tanúsító fiatalkorú is részt vesz az elkövetésben. Az esetek döntő többségében a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok követik el a legsúlyosabb bűncselekményeket. A garázda jellegű, erőszakos bűncselekmények hátterében a fiatalos vérmérsékleten túl, az agresszivitás áll. Gyakori kísérő jelenség lehet az alkoholfogyasztás is. Szórakozóhelyeken, tömegrendezvényeken az alkohol hatása alatt álló fiatalok gyakran követnek el erőszakos cselekményeket. Ilyen esetben jellemző a hirtelen felindulás, a jogos vagy jogosnak vélt sérelem megtorlása. A fiatalok kriminalitásában szerepet játszhat még a kábítószerfogyasztás is. A tapasztalat az, hogy a gyermekek egyre fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba a drogokkal, és már nem csak, mint fogyasztók, hanem néhány esetben, mint terjesztők is részt vesznek a bűncselekményekben. A gyermekkorú jogsértők túlnyomó része a vagyon elleni bűncselekmények kategóriájába tartozó lopások, kisebb részük személy elleni bűncselekmények elkövetésében vett részt. A gyermekkorú elkövetők között megtalálhatók a gyermekotthonokból szököttek, akik főleg létfenntartásuk érdekében követnek el bűncselekményeket. Meghatározó jelenség, hogy a rendezetlen családi körülmények következtében a gyermekek az utcára menekülnek, és deviáns csoportokba verődve követnek el törvénysértéseket. A bűncselekmények elkövetésében közrejátszó kiemelt oksági tényezők közül az anyagi haszonszerzés, a rossz baráti környezet, az agresszivitás, és a helytelen nevelés emelhető ki. A kapitányságok illetékességi területükön az adott bűnügyi helyzetnek megfelelően tartanak akciókat. Minden esetben feladatuknak tekintik a fiatalok által kedvelt szórakozóhelyek ellenőrzését, és kiemelt figyelmet fordítanak az eltűnés, illetve a bűncselekmény elkövetése miatt körözött kiskorúak felkutatására. A rendőri szervek jó együttműködést alakítottak ki az önkormányzatokkal, a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatokkal, a gyámhivatalokkal, a nevelésiés oktatási intézményekkel, továbbá a prevencióban érdekelt szervezetekkel. Az említett intézmények és szervezetek, továbbra is, igénylik a rendőrség aktív közreműködését a tájékoztató- és ifjúságvédelmi előadások megtartása területén, ami jól reprezentálja az ifjúságvédelem területén kialakított sokrétű kapcsolatrendszert. 3

4) A Fejér Megyei Főügyészség tájékoztatása alapján ismertetjük a megyénkre vonatkozó ügyészségi adatokat: 2006 évben Fejér megyében a nyomozó hatóság 407 olyan ügyben küldte meg vádemelési javaslattal a nyomozati iratokat, amelyekben fiatalkorú gyanúsított is szerepelt. Ugyanebben az évben a nyomozó hatóság 49 olyan ügyben küldte meg a nyomozati iratokat megszüntetési javaslattal az ügyészségre, melyben fiatalkorú gyanúsított is szerepelt. Mivel a vádemelési, illetve a megszüntetési javaslattal érkezett ügyekben fiatal és felnőtt korú gyanúsítottak együtt is szerepelnek, az ügyészségnek nem állt rendelkezésére, olyan személyre szóló statisztikai kimutatás, amely külön a fiatalkorú gyanúsítottak számát a vádemelési, illetve a nyomozás megszüntetési javaslattal megküldött ügyekben megállapíthatóvá teszi. A vádemelésre 199 ügyben 392 személlyel szemben került sor. Az ügyészség 2006 évben 147 ügyben 113 fiatalkorú gyanúsított személlyel szemben szüntette meg a nyomozást, melyből 112 fővel szemben megrovást alkalmaztak. 15 ügyben 64 fiatalkorú gyanúsítottal szemben alkalmaztak vádhalasztás intézkedést. 2006 évben Fejér megyében 163 fiatalkorú gyanúsítottal szemben született jogerős bírósági határozat. 16 fő határozott tartamú szabadságvesztést kapott, ebből 6 személlyel szemben végrehajtandó, 10 személlyel szemben felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki. 7 fiatalkorút közérdekű munkára, 8 főt pedig pénzbüntetésre ítéltek. 132 személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, közülük 13 fő bírói megrovásban részesült, 104 főt próbára bocsátottak, 10 fiatalkorúval szemben, pedig javítóintézeti nevelés, intézkedést alkalmaztak. 5) A Fejér Megyei Igazságügyi Hivatal jelentése alapján ismertetjük a megyénkre vonatkozó pártfogói adatokat: 2006. december 31-én nyilvántartott fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt állók száma, az Fejér Megyei Igazságügyi Hivatal megyei összesítése szerint: 276 fő 1) a fiatalkorúak száma: 120 fő ebből a visszaesők száma: 21 fő 2) a 18 életévüket betöltöttek száma: 156 fő ebből a visszaesők száma: 48 fő Összehasonlítva a statisztikai adatokat, 2005-ös évhez viszonyítva csökkent a pártfogó felügyelet alatt álló fiatalok, ezen belül is elsősorban a fiatalkorúak száma. Ennek egyik nyilvánvaló oka, hogy kevesebb fiatalkorú került pártfogó felügyelet alá, mint ahánynak az év során letelt a felügyelete. Az arányeltolódás másik oka, hogy a pártfogó felügyelet végrehajtása során, hosszabb időtartamú próbaidő esetén, nagykorúvá válik a fiatalkorú pártfogolt. A létszám csökkenése mellett, megfigyelhető, hogy nem csökkent arányosan a fiatalkorú visszaesők száma. 4

A 2006. december 31-én nyilvántartott, fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt állók által elkövetett bűncselekmények típusai: A pártfogó felügyelők által jelzett adatok alapján, a felügyeletük alatt álló 276 pártfogolt összesen 448 bűncselekményt követett el. A vagyon elleni bűncselekmények száma összesen 288 db. volt, amely az elkövetett összes bűncselekmény 67 %-a, ezen belül első helyen áll a lopás és minősített esetei, mely a vagyon elleni bűncselekmények 70 %-a. Jellemzően a lopásokat nem magányosan, hanem többségében társ tettesként, bűnsegédként követik el a fiatalok. A közrend elleni bűncselekmények száma összesen 100 db. volt, amely az elkövetett bűncselekmények 22 %-t alkotta. Csökkent a garázdaságot elkövetők száma, emelkedett a kábítószerrel való visszaélés, mely megjelent a kistelepüléseken is. A fiatalok által elkövetett közrend elleni bűncselekmények skálája bővült, megjelent az állatkínzás és a becsületsértés. A személy ellen bűncselekmények száma összesen 34 db. volt, amely az elkövetett bűncselekmények 7.6 %-t alkotta. A 2005-ös év adataihoz viszonyítva, emelkedett a súlyos testi sértések száma. A garázdasággal kapcsolatos bűncselekmények száma 8, a közlekedési bűncselekményeké 6, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekményeké 5, a házasság, család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma, pedig 7 db. volt. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények lehetséges okai: A vidéki településeken a munkalehetőség hiányában elszegényedett munkanélküli, alkoholista, bűnöző, vagy egyéb devianciával terhelt családokban szocializált fiatalok értékrendje, normarendszere fejletlen, anyagi helyzetük javítására, gyakran nem is találnak más megoldást, mint a bűncselekmények elkövetését, hiszen nincs más minta a számukra. Fejér megye két nagyvárosának, Székesfehérvárnak és Dunaújvárosnak hatása, csábítása is lehetséges okként jeleníthető meg a fiatalkorúak bűnelkövetésével kapcsolatban. A vidéki településekről középfokú oktatási intézményekbe bejáró, ingázó tanulók, a tanítás végeztével, hazautazásra várva, egyéb értelmes elfoglaltság, és szülői ellenőrzés hiányában hamarabb válhatnak áldozatokká, de könnyebben kerülhetnek olyan fiatalok befolyása alá is, akik belesodorhatják őket egy-egy bűncselekmény elkövetésébe. A busz indulásáig gyakran a közeli Alba Plázában, vagy nagyobb bevásárlóközpontokban töltik az idejüket, ahol esetenként nehezen képesek ellenállni az árubőség csábításának. Nem vitatható, hogy a városban élő fiatalok hamarabb kapcsolatba kerülnek a kábítószerrel, a diszkó-drogokkal, melyet egy-egy közös szórakozás alkalmával használnak is. A tehetősebb és esetenként jómódú családokban élő fiatalok által elkövetett bűncselekmények egyik oka, a családon belül kialakult érzelmi sivárság, mert a fiatal meg kap mindent, ami megvehető, de szenved a közönytől, ezért akár bűncselekmény árán is fel hívja magára a figyelmet. Könnyebben jut kábítószerhez is, hiszen van pénze, barátai felnéznek rá, irigylik. 5

Gyakran tapasztalható, hogy az ilyen családokban a szülők bagatellizálják gyermekük bűncselekményét, sok esetben megkérdőjelezve magát a büntetőeljárást is, ezzel saját nevelési kudarcaikat igyekeznek palástolni. Az iskolából való kimaradás, a magántanulói jogviszony, valamint a szabadidő kontrollálatlan, céltalan eltöltése is kedvez azon csoportok kialakulásában, amelyek célja a balhék keresése. Sajnos sok esetben a magántanulói státusz kialakulásakor a fiatal már régen olyan specifikus helyzetben van, hogy ő maga is szabadulni akar az iskolából, ahol olyan szinten frusztrálódott, hogy nehezen illeszthető be másik iskolai közösségbe. Az átmeneti nevelésben, a megye lakásotthonaiban nevelkedő fiatalok, szereteten és bizalmon alapuló családi háttér hiányában, néhány esetben már olyan szocializációs zavarokkal kerülnek be az intézményekbe, hogy korrekciós nevelésük rendkívüli erőfeszítéseket igényel, értékrendjük fejlesztése normál keretek között nem biztosítható. Az otthonokban kialakult hierarchia, az érzelmi kielégítetlenség, a gyakori szökések szintén táptalajai lehetnek a bűnelkövetésnek. A bűncselekmények elkövetéséhez vezető lehetséges okok felsorolásakor nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy kevés az olyan intézmény, olyan program, ahol egy kamasz értelmesen, kulturáltan töltheti szabadidejét. Az átlagos 16-17 éves fiatal szinte egyetlen szórakozási lehetősége a diszkó, vagy vidéki településeken a kocsma. A szülők többsége tudva ezt, bizalmat szavazva gyermekének elengedi az éjszakába szórakozni, nem gondol azokra a veszélyekre, melyek érhetik. Az üzemeltetőket többnyire a nyereség érdekli, a fiatalokat kiszolgálják itallal, akik gátlásaiktól megszabadulva hamarabb követik el garázda cselekményeiket, vagy akár lopással megszerzett pénzen folytatják a szórakozást. Látensen a diszkók világában jelen van a kábítószer is, melynek kíváncsiságból való kipróbálására, egy szórakozni vágyó, az italtól felhevült fiatal hamarabb rávehető. A 2006-os év során fiatalkorúak pártfogó felügyelete alá helyezett fiatalok jelentős része elvégezte az általános iskolát. Az általános iskolát nem befejezettek többsége jelenleg is tanulóviszonyban áll, nappali tagozaton, magántanulóként, vagy az ifjúsági tagozaton folytatja tanulmányait, erre minden területen nagy gondot fordítanak a pártfogó felügyelők. Az általános iskolát befejezettek többsége szakmunkásképzőbe, középiskolába jár jelenleg, de van a pártfogoltak között főiskolás fiatal is. A bejelentett munkahellyel rendelkezők száma nem változott jelentősen, a fiatalok, továbbra is, előnyben részesítik az alkalmi munkát, annak napi anyagi előnyeit. A pártfogolt fiatalok körében viszonylag kevés azok száma, akiknek nincs rendszeres elfoglaltsága. 2006 évben a pártfogó felügyelők Fejér megyében 450 alkalommal készítettek környezettanulmányt, mely esetekben minden alkalommal sor került az esetleges gyermekvédelmi előzmények felderítésére. 25 esetben készítettek pártfogó felügyelői véleményt, a külön magatartási szabályok megállapításának javaslatára, ügyészi felkérésre. 6

6) A Szociális és Gyámhivatal 2006 évi bűnmegelőzéssel kapcsolatos tevékenysége: A Hivatal Interneten keresztül folyamatosan figyelemmel kísérte, és továbbította a képzésre, a szabadidő hasznos eltöltésére és a bűnmegelőzésre irányuló pályázati kiírásokat. A pályázati kiírások száma 2006 évben összesen 55 db. volt, témakör szerinti megoszlást tekintve képzésre 3 db., szabadidős programra 22 db., bűnmegelőzésre 13 db., és egyéb kategóriára gyermekjóléti- és gyermekvédelmi szolgáltatások, szociális ellátások fejlesztésére, esélyegyenlőségre, ifjúsági információs pontok kialakítására 17 db. irányult. Az említett pályázati felhívásokat a következő szervezetekhez, illetve intézményekhez juttattuk el: - gyermekjóléti szolgálatokhoz (14 alkalommal - 37 db.) - települési önkormányzatokhoz (15 alkalommal - 50 db.) - civil szervezetekhez (16 alkalommal - 37 db.) - középiskolákhoz (3 alkalommal - 9 db.) - gyermekotthonokhoz (13 alkalommal - 33 db.) - családok átmeneti otthonához (2 alkalommal - 2 db.) - területi gyermekvédelmi szakszolgálathoz (1 alkalommal - 2 db.) - igazságügyi hivatalhoz (3 alkalommal - 4 db.) - pedagógiai intézethez (2 alkalommal - 4 db.). A pályázatok elkészítéséhez igény szerint szakmai segítséget nyújtottunk. A drogprevenció, a bűnmegelőzés és a gyermekvédelem témakörében heti rendszerességgel program- és sajtófigyelést végeztünk. A megyei, valamint az országos szinten az említett témakörökben szerveződő programokról e-mailen, és a hivatal honlapján folyamatosan tájékoztattuk a gyermekjóléti szolgálatokat, gyermekotthonokat, középiskolákat, és a civil szervezeteket. A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek részére szervezett képzésekről, továbbképzésekről rendszeresen tájékoztattuk az érintett személyeket és intézményeket. 2006 évben szervezett képzések száma 2 db., a továbbképzések száma 1 db. volt megyénkben. 2006 első és második negyedévében lehetőség szerint 10 település gyermekjóléti szolgálata által megrendezett gyermekvédelmi tanácskozáson vettünk részt. Feldolgoztuk és elemeztük a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság által negyedévente megküldött a 13/2003. (III.27.) ORFK. utasítás 1. számú mellékletét képező, családon belüli erőszakra irányuló rendőrségi adatlapokat. Részt vettünk a Fejér Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (6 alkalommal) és a Fejér Megyei Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság (3 alkalommal) szakmai munkájában. Értékeltük az állami és nem állami gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók bűnmegelőzési tevékenységét. 7

Az otthont nyújtó ellátások keretében a Fejér Megyei Önkormányzatnál szorgalmaztuk a speciális ellátásra szoruló gyermekek gondozását, nevelését biztosító intézmény kialakítását. Jelenleg, ilyen típusú ellátási forma megyénkben nem működik, a lakásotthonok szakemberei, pedig szakmailag nincsenek felkészülve a speciális ellátásra szoruló gyermekek nevelésére, gondozására. Az ellenőrzéseink során tapasztaltuk, hogy a lakásotthonokba egyre nagyobb számban kerülnek be olyan gyermekek, akik speciális ellátásra szorulnak. Tapasztalataink és a lakásotthonban dolgozó szakemberek részéről is felmerülő igény, hogy megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel rendelkező speciális szükségletű gyermekek ellátására alkalmas intézményt hozzanak létre megyénkben. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájában foglalt célok megvalósítása érdekében a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság és a Fejér Megyei Munkaügyi Központ szakembereinek a bevonásával Hivatalunk 10 alkalomból álló előadássorozatot tartott a Székesfehérvári Családok Átmeneti Otthonában tartózkodó anyák részére. A foglalkozások témái a következők voltak: család, családi értékek, családi szerepek, családi kommunikáció, családon belüli erőszak, segélyszervezetek bemutatása, áldozatvédelem, önéletrajz készítés, állásinterjún való részvétel. Az elhangzott előadásokról Útravaló címmel összefoglaló kiadvány jelent meg, melyet az előadáson résztvevők rendelkezésére bocsátottunk. A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala és a Fejér Megyei Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság 2006 szeptemberében Iránytű címmel kiadványt jelentetett meg, melyet a segítő- és egyéb szakmákban dolgozó szakemberek részére juttattunk el. A szociális és gyámhivatal a jogszabályi rendelkezések alapján elemezte a megyében a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetők helyzetét és értékelte a 2005 évi bűnmegelőzési tevékenységet, melynek ismertetése céljából 2006. május 29-én egyeztető értekezletet tartottunk A tanácskozáson célokat tűztünk ki, és feladatokat fogalmaztunk meg a 2006 évre vonatkozóan, amelyekből a következők valósultak meg: 1) Szorgalmaztuk, hogy a 13/2003. (III.27.) ORFK utasítás 1. számú mellékletét képező családon belüli erőszakra irányuló adatlap vonatkozásában a rendőrség minden kapitányságán kerüljön kijelölésre egy rendőrségi kapcsolattartó személy, aki fogadja és továbbítja a gyermekjóléti szolgálatok írásbeli visszajelzéseit. Ez 2006 év szeptemberében megtörtént. A rendőrségi kapcsolattartó személyek elérhetőségéről a Fejér Megyei Rendőr-főkapitány tájékoztatta Hivatalunkat, Hivatalunk pedig a települési gyermekjóléti szolgálatokat. 2) A szociális és gyámhivatal feladataként határoztuk meg, hogy a hivatal rendszeres tájékoztatást nyújt a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságnak a megye 108 településén működő gyermekjóléti szolgálatának elérhetőségéről, amelyre a változások alkalmával 2006 évben sor került. 8

3) A gyermekjóléti szolgálatok feladataként fogalmazódott meg, hogy elérhetőségükben bekövetkezett változásokról rendszeresen tájékoztassák hivatalunkat, továbbá a rendőrségi jelzések vonatkozásában a visszajelzéseket a területileg illetékes, kijelölt rendőrségi kapcsolattartó személyhez továbbítsák, amely néhány gyermekjóléti szolgálat kivételével sikeresen megvalósult a tavalyi évben. 4) A kistérségi bűnmegelőzési koncepciók elkészítésére irányuló képzési program kidolgozásánál hivatalunk javaslatot tett a Fejér Megyei Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottságnak a következőkre vonatkozóan: o a települési önkormányzatok hétvégeken, iskolai szünidőkben nyissák meg tornatermeiket, sportpályáikat és művelődési házaikat, hogy a gyermekek szabadidejüket megfelelő helyen, biztonságos körülmények között, felnőttek felügyelete mellett tölthessék el, o a kistérség gyermekjóléti szolgálatai által szervezett szabadidős és bűnmegelőzési programok kerüljenek be a kistérségi bűnmegelőzési stratégiába, o illetve arra, hogy a kistérségek települési önkormányzatai ösztönözzék a bűnmegelőzési célokat szolgáló civil szervezetek létrehozását. Az értekezlet főbb célkitűzései a következők voltak: a kistérségekre, azok bűnmegelőzési sajátosságaira koncentrálás, a bűnmegelőzéssel foglalkozó civil szervezetek tevékenységének bemutatása, az Áldozatsegítő Szolgálat áldozatsegítéssel kapcsolatos munkájának népszerűsítése, valamint a kölcsönös segítségnyújtás és tapasztalatcsere. II. A közvetítői tevékenység, mint új lehetőség a büntető igazságszolgáltatás rendszerében Előadó: Juhász Ferenc, a Fejér Megyei Igazságügyi Hivatal igazgatója Közvetítői eljárás lehetősége büntetőügyekben Az Országgyűlés 2006. december 18-i ülésnapján egyhangúlag fogadta el a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvényt. A törvény célja, hogy a bűncselekménnyel kiváltott konfliktus kezelésére új, Európa már szinte minden országában alkalmazott megoldást vezessen be a magyar büntetőjogi rendszerbe. Az új jogintézmény 2007. január 1-jei bevezetésével Európai Uniós kötelezettségünknek tettünk eleget, az erről a kérdésről szóló kerethatározat értelmében minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy ösztönözze a sértett és az elkövető közötti közvetítést mediációt, továbbá köteles biztosítani, hogy a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás a büntető ügyben figyelembe vehető legyen. (A polgári jog, családjog területén 2003 óta, a munkajog területén 1992 óta van lehetőség közvetítésre a vitás felek között. A továbbiakban kizárólag a 2007. január 1-jétől alkalmazható, büntetőjogi közvetítői eljárásról lesz szó.) 9

A helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet érvényesülése A helyreállító resztoratív szemlélet nem csak egy új kriminálpolitikai irányzat, hanem egy alapvetően újfajta filozófia a bűnözés jelenségének megítélésében, amely a bűncselekményt nem csak a törvények megszegéseként, hanem személyek közötti konfliktusként is kezeli. Célja, hogy a bűncselekmény előtti, eredeti állapotot visszaállítsa, az elkövetőket felelősségvállalásra ösztönözze, valamint, hogy a szégyenérzetre, és ne a bűntudatra építsen. A resztoratív igazságszolgáltatás a büntető igazságszolgáltatás része, központi gondolata a bírói útról való elterelés, és a konfliktus dialógussal, kommunikációval való kezelése. A szemlélet egyszerre tűzi ki célul a sértettek sérelmeinek helyreállítását, a normaszegő személy felelősségre vonását, egyben reintegrációját, rehabilitációját az őt visszafogadó közösségbe, valamint a hosszú távra is kiható bűnmegelőzést. Alkalmazása során kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a bűncselekmény által érintett személyek és közösségek tagjai közvetlenül is, részt vegyenek a bűncselekményre adott válaszok (szankciók) kidolgozásában. Így a sértettek, az elkövetők és a hozzájuk tartozó közösségek mind anyagi érdekei, mind érzelmi szükségletei tükröződhetnek a konfliktusmegoldás során. A közvetítői eljárás célja, alapelvei A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás célja, hogy a kevésbé súlyos bűncselekmény következményeinek jóvátételét kártérítés, a bűncselekménnyel okozott károk következményeinek jóvátétele, egyéb módon, akár szimbolikus eszközökkel, pl. bocsánatkérés és a bűncselekmény elkövetőjének jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárás alapelve a résztvevők önkéntessége, méltóságuknak, és egymással szembeni tiszteletüknek biztosítása, és a közvetítő pártatlansága. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás főbb sajátosságai A helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet hazai elterjesztésében új lépcsőt jelent a közvetítői eljárás bevezetése, amely a helyreállító igazságszolgáltatás alapelveinek megfelelően a bűncselekményt egyfajta, személyek közötti konfliktusként értelmezi. A büntetőeljárás részét képező közvetítői eljárás középpontjában a sértett sérelmei és az elkövető felelősségvállalása állnak, az igazságügyi reakció pedig nem a jogszabályszegés megtorlását tűzi ki célul, hanem az elkövető szembesítését tettének következményeivel, és ösztönzését a sértett kárának jóvátételére. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítés rendszerint néhány alkalomból álló semleges szereplő (közvetítő, mediátor) vezette megbeszélés (ülés) sorozat, amelynek elsődleges célja a bűncselekmény által okozott konfliktus megoldása. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás a büntetőeljáráshoz kapcsolódik, annak meghatározott szakaszában kerülhet rá sor. A közvetítői eljárásra utalásról, és a büntetőeljárás felfüggesztéséről szóló döntést minden esetben az ügyész, vagy a bíró hozza meg, de a közvetítői eljárást a törvényben meghatározott bűncselekmények esetén mind az elkövető, illetve védője, mind a sértett, illetve ügyvédje önként kezdeményezheti. 10

A közvetítésre csak a felek önkéntes beleegyezésével kerülhet sor, és csak akkor, ha a gyanúsított a nyomozás során beismerő vallomást tett. Az eljárásban a sértett és az elkövető egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk. Mediációnak egy büntetőeljárásban csak egyszer van helye. A közvetítői eljárás legfeljebb 6 hónapnyi tartamára a büntetőeljárást a bíróság, vagy az ügyészség felfüggeszti. A közvetítői eljárás szabályait a büntetőeljárási törvény és külön jogszabályok tartalmazzák. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység előnyei az állam és a társadalom szempontjából Hangsúlyozandó, hogy csak egyes bűncselekmény típusoknál teszi lehetővé a törvény a közvetítői eljárásra utalást. Vannak olyan esetek, amelyek olyan súlyos következménnyel járnak, hogy az állam még a sértett és a terhelt megegyezése esetén sem mondhat le büntetőhatalmának érvényesítéséről, ezekben a törvény nem teszi lehetővé a közvetítői eljárást. A közvetítői eljárás olyan alternatív lehetőség, amely a törvényben meghatározott esetekben rövidebb eljárást eredményez, csökkentheti a bíróságok leterheltségét, hatékonyabbá teszi a sértett kárának megtérülését. Azzal, hogy a sértett kára az eljárásban megtérül, a kártérítési perek száma is csökken. Az eljárás szereplőinek a bírósági eljárásnál nagyobb szerepet ad, őket egyenrangú félként kezeli. Sikere esetén a sértett kára megtérül, a büntetőeljárás pedig befejeződhet. A helyreállító igazságszolgáltatás eszközeinek társadalmi hatása lehet hosszabb távon, a békés konfliktuskezelés kultúrájának meggyökeresedése, a bűncselekménnyel okozott feszültség csökkenése, a fel nem dolgozott sérelmekből fakadó konfliktusok megelőzése, így hozzájárul a társadalmi bizalom és a társadalmi tőke erősödéséhez. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység előnyei a felek számára A közvetítői eljárás egyaránt szolgálja mindkét fél érdekét. A sértett a büntető- illetve a polgári peres eljárásnál egyszerűbb és gyorsabb eljárásban kaphat számára megnyugtató elégtételt. Az elkövetővel való találkozás segíti a bűncselekmény traumájának, az áldozattá válásból fakadó pszichés következmények feldolgozását, megszűnik, vagy csökken a félelemérzet. Megismerheti a bűncselekmény elkövetésének okait, ez segíti az újabb áldozattá válás megelőzését. Az elkövető maga teszi jóvá az okozott kárt, bocsánatot kérhet a történtekért, felelősséget vállal tettéért, szembesül annak következményeivel. A sértettel való személyes találkozás hozzájárul a bűnismétlés megelőzéséhez. Vele szemben a közvetítői eljárásban teljesített tényleges jóvátétel alapján a büntetőeljárás megszüntethető, vagy enyhébb szankció alkalmazható. 11

Milyen bűncselekmények esetében, milyen ügyekben van lehetőség közvetítői eljárásra? A közvetítés alkalmazására mind a fiatalkorú, mind a felnőtt korú elkövetőkkel szemben indított büntetőeljárás során van lehetőség. A jogalkotó pontosan meghatározta azon bűncselekmények körét, amelyek esetében az ügyész, vagy a bíró a közvetítői eljárásra utalásról dönthet. E szerint közvetítői eljárás alkalmazható: 1. a személy elleni (Btk. XII. fejezet I. és III. cím), vagy 2. a közlekedési (Btk. XIII. fejezet), vagy 3. a vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet) bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, ha a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő. Milyen esetekben kizárt a közvetítés? A terhelt személyében, az elkövetett bűncselekményben is lehetnek olyan okok, amelyek nem indokolják, hogy az állam eltekintsen a büntetőjogi felelősségre vonástól. A törvény erejénél fogva kizárt a közvetítői eljárás, ha: 1. az elkövető többszörös, vagy különös visszaeső, 2. a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, 3. a bűncselekmény halált okozott, 4. a szándékos bűncselekményt elkövető, ha a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt, a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, próbára bocsátás, vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el. A közvetítői eljárásról döntő ügyész, vagy bíró emellett mindig mérlegeli, hogy a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és az elkövető személyére tekintettel, van-e helye a közvetítői eljárásnak. A közvetítői eljárás menete Az eljárás előkészítő szakaszában a közvetítő külön-külön veszi fel a kapcsolatot a felekkel, tájékoztatja őket az eljárás céljáról és menetéről, ha szükségesnek látja, személyesen is, találkozik velük. Az előkészítő beszélgetések után, ha az ügy már alkalmas rá, és a felek is készen állnak, megszervezi azt a közvetítői megbeszélést, amelyen az ügy sértettje, és az elkövető egyszerre vesznek részt. Ezen az - általában 2-3 órás - ülésen a mediátor segítségével lehetőségük lesz elmondani, hogyan érintették őket a történtek, az elkövető felelősséget vállalhat tettéért, bocsánatot kérhet, és a felek megállapodhatnak a cselekménnyel okozott kár pénzben, vagy más módon történő jóvátételében. A közvetítői eljárás során törekedni kell a konfliktus rendezésének megoldását is tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét, és az elkövető jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő írásbeli megállapodás létrehozására. 12

A közvetítő a megállapodást ott helyben írásba foglalja, és azt mindenki aláírja. A megállapodás akkor alkalmas a közvetítői eljárás céljának megvalósítására, ha az elkövető és a sértett önként, minden befolyástól mentesen megegyeznek abban, hogy az elkövető hogyan, milyen módon téríti meg a sértettnek okozott kárt, illetve milyen más módon gyakorol jóvátételt. A megállapodást megküldik az ügyben eljáró ügyésznek, vagy bíróságnak. A közvetítői eljárás során elhangzottak, a megállapodásban foglaltak kivételével titkosak, a büntetőeljárásban bizonyítékként nem használhatók fel. A résztvevőket az eljárás után is titoktartás kötelezi. A közvetítő ellenőrzi a megállapodásban foglaltak teljesítését, és erről beszámol az ügyésznek, illetve a bíróságnak. A megállapodás sikeres teljesítése esetén a Btk. 36. - ában új formában szabályozott tevékeny megbánás alkalmazásával a büntetőeljárást megszüntetik, vagy a bíróság a büntetés kiszabásánál korlátlan enyhítést alkalmazhat. A lefolytatott közvetítői eljárás lehetséges jogkövetkezményei A jogalkotó az elkövetett bűncselekmény súlyára tekintettel eltérő jogkövetkezményeket fűz a közvetítői eljárás sikeréhez. A legfeljebb három évi szabadságvesztéssel büntetendő személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény esetén, ha az elkövető a sértett kárát megtérítette, vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette, büntethetősége megszűnik. Az ennél súlyosabb, de az ötévi szabadságvesztést meg nem haladó büntetési tételhatár esetén a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget a szabályozás. A közvetítői eljárás eredménytelensége esetén ha nem születik megállapodás, vagy azt nem teljesítik a felek eredeti büntetőeljárásbeli jogállásukat nyerik vissza, a közvetítés ismételt lefolytatására nincs lehetőség. A közvetítő mediátor szerepe a közvetítői eljárás során A közvetítő a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, ügyészségtől független, kívülálló személy, aki ebből a helyzetéből fakadóan lehet képes arra, hogy a bűncselekmény során sérelmet szenvedett fél számára lehetőséget teremtsen az eljárásban való közvetlen részvételre, a sértett felfedhesse az elkövetőnek elszenvedett sérelmeit, és kifejezhesse, hogy milyen módon tudná a jóvátételt elképzelni. A közvetítő szerepe az eljárás során, hogy mindvégig egyik fél felé sem elkötelezett, semleges aktorként irányítsa a felek kommunikációját, és segítse őket, a megállapodás létrehozatalában. A mediátor nem ad tanácsot, nem ad megoldási javaslatokat, nem tesz igazat a felek között. Feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában, és olyan folyamatot biztosítson a felek számára, amelyben a résztvevők egymással szemben tisztelettel járnak el, meghallgatják egymást, és együtt jutnak el egy olyan megállapodás létrehozásáig, amely mindkettejük számára elfogadható. Az ilyen megállapodások teljesítése a nemzetközi tapasztalatok alapján nagy százalékban kb. 95 % meg is történik, mivel azt a felek saját maguk alkották. 13

Szervezet 2007. január 1-jétől a közvetítői eljárást a büntető ügyben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) igazságügyi hivatalon belül önálló szervezeti egységként működő pártfogó felügyelői szolgálat, közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője folytatja le. Országosan mintegy 60 fő felsőfokú végzettségű, az új tevékenységre felkészített, speciális mediátor képesítéssel rendelkező szakember végez büntető ügyekben közvetítést. Jogszabályi háttér Az Európai Unió Tanácsának a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001. március 15-i kerethatározata (2001/220/IB. 10. cikk) alapján a tagállamoknak szabályozniuk kell a sértett és az elkövető közötti közvetítést, illetve kötelesek biztosítani, hogy a közvetítés eredményeként létrejött megállapodások a büntetőügyekben figyelembe vehetők legyenek. A kerethatározat a teljesítési határidőt 2006. március 22-ében jelölte meg. Jogalkotási feladatként itthon elsőként a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó 2005-ben és 2006-ban megvalósítandó feladatokról szóló 1036/2005. (IV. 21.) Korm. határozat III/A 3. pontja írta elő. A 2006. március 22-i határidőig, részben eleget téve a kerethatározatnak, az Országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítását (2006. évi LI. törvény), rendelkezései közé iktatva a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás egyes szabályait. A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység részletes szabályait az Országgyűlés által 2006. december 18-án elfogadott, a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény tartalmazza, amelynek végrehajtására miniszteri rendelet készült. Nemzetközi előzmények A helyreállító igazságszolgáltatás európai fejlődésének egyik első lépcsőfokának a Norvégiában 1981-ben fiatalkorúak számára elindított kísérleti mediációs program tekinthető. Évente kb. 5-6000 esetben mediálnak. Közvetítőként speciálisan képzett szakemberek járnak el hasonlóan Finnországhoz és Franciaországhoz. Szintén fiatalkorú elkövetők kísérleti programjaként indult a mediáció Ausztriában a 80-as évek végén, később felnőtt korú elkövetők számára is kiterjesztették. A szolgáltatás 1988 óta jogszabályban rögzített szolgáltatásként országosan is elérhető. Jelenleg az évente érkező 8-9000 esetet a Neustart Pártfogó Felügyelői Szolgálat, Áldozatsegítő Szolgálat, Mediációs Szolgálat elnevezésű, állam által finanszírozott civil szervezet teljes állású közvetítő szakemberei kezelik. Franciaországban az első programok az áldozatvédelmi szolgálatok kezdeményezésére indultak 1984-ben. Németországban 1984-ben indultak az első programok. 2002-ben 25.000 eset került mediációra. A közvetítést elsősorban teljes állású szakemberek végzik, azonban az elmúlt években, egyre inkább, elterjedtté vált az önkéntesek, professzionális mediátorok mellé való bevonása. 14

Angliában a resztoratív programok a 80-as évek végétől jelentek meg a büntetőeljárás különböző szakaszaiban. Bár nincs egységes és speciális törvényi szabályozásuk, a jóvátételi programok széleskörűen elérhetőek fiatalkorúak és a felnőtt korúak számára a rendőri, ügyészi, bírói és büntetés-végrehajtási szakaszban is. Ehhez hasonlóan Belgiumban is elérhetőek a fiatal- és felnőtt korúak számára a resztoratív programok az eljárás valamennyi szakaszában. Csehországban a büntető ügyekben alkalmazható közvetítést a Pártfogói Szolgálatról és a mediációról szóló törvény vezette be 2000-ben. A mediációt a pártfogó felügyelők végzik, 2004-ben közel 3000 esetük volt. Lengyelországban 2000 óta rendelkezik törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítésről. Évente 2-300 esetben végeznek közvetítést a speciálisan kiképzett önkéntes mediátorok a civil szervezetek koordinációja alatt. A mediáció terén egyik legdinamikusabban fejlődő ország Moldávia, ahol 2005 óta biztosítanak lehetőséget a mediáció igénybevételére. III. Humán szolgáltatások a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Regionális Kirendeltség Szakmai Szolgáltatási Osztályán Előadó: Juhászné Katona Katalin, a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Regionális Kirendeltség Szakmai Szolgáltatási Osztályának munkatársa A Szakmai Szolgáltatási Osztály (Székesfehérvár, Piac tér 10. földszint, tel.: 06-22- 321-594, 06-22-319-346/164, 06-22-328-710) az alábbiakban felsorolt munkanélkülieknek ingyenes szolgáltatásokkal várja az érdeklődőket. 1) Szakmai tanácsadás: Előfordul, hogy hosszabb-rövidebb munkaviszony után foglalkozást kell, vagy szeretne változtatni. Az új képzési irány, vagy új foglalkozás megkeresésében segítenek a szakemberek. 2) Pályatervezés: Figyelembe véve eddigi életútját, jelenét és jövőjére vonatkozó elvárásait, a szakemberek segítenek a célok kitűzésében, döntések előkészítésében, és azoknak a lépéseknek a körvonalazásában, amellyel a kitűzött távlati célt elérheti. A pályatervezés gyakran magába foglalja a képességek, érdeklődés és egyes személyiség-jellemzők vizsgálatát. 3) Pályaválasztási tanácsadás: Amikor először hozunk döntést arról mi legyek, akkor lehet indokolt egy szakember segítségét kérni. Sok kudarcot segít elkerülni a jól megalapozott pályaválasztás. A tanácsadás keretében legtöbbször sor kerül képesség- és érdeklődés-vizsgálatokra is. Az eredmények ismeretében könnyebb jó döntést hozni. Szülők igényelhetik gyermekeik számára is az előbbiekben ismertetett szolgáltatást, vagyis a pályaválasztási tanácsadást. Elsősorban középszintű tanulmányaikat befejező és/vagy 16 év feletti fiatalokat céloz meg a szolgáltatás. 15

4) Képességvizsgálatok: A képességvizsgálatok a legtöbb esetben olyan általános képességek, és készségek vizsgálatát jelentik, mint az intelligencia, a figyelem stb., de különlegesebb, csak egyes szakmák által igényelt képességeket is meg tudnak mérni. A képességvizsgálatok eredményeit a legtöbbször pályatanácsadásra használják. 5) Munkaérdeklődés-vizsgálatok: Ezek olyan kérdőíves vizsgálatok, amelyek segítségével hamar pontos választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy melyek azok a munkaterületek, amelyek a legjobban érdeklik az ügyfelet. 6) Személyiségvizsgálatok: Ezekkel a módszerekkel főleg azokat a jellemzőket, tulajdonságokat vizsgálják, amelyek az egyéniségre vonatkoznak, és meghatározzák azt, hogyan viszonyulnak általában a világhoz, és más emberekhez. Vannak olyan jellemzők, amelyek előnyösen befolyásolják a munkába állást, és olyanok is, amelyek megnehezítik azt. Ezek a vizsgálatok a lelki egészség állapotáról is képet adnak. 7) Pszichológiai tanácsadás: Lehet, hogy az ügyfelek nehezen birkóznak meg azzal az élethelyzettel, amibe talán önhibájukon kívül, vagy azzal együtt sodródtak. Nehéz helyzetben, zaklatott lelkiállapotban az emberek általában rossz döntéseket hoznak, alkalmazkodási készségük csökken. Ebben is segítenek a szakemberek. 8) Életvezetési tanácsadás: Bizonyos élethelyzetekben szükségessé válik az ügyfél addigi életvitelének felülvizsgálata és átalakítása. Sokszor a változtatás nehéz, és komoly érzelmi terhet jelent. Ezek a problémák gyakran kapcsolódnak a családi eseményekhez, munkahely-változtatáshoz, pályamódosításhoz, melyekben a szakemberek szívesen segítenek. 9) Csoportos képességvizsgálatok kiválasztási céljai: Vannak olyan foglalkozások, amelyek különlegesebb képességeket igényelnek. Ha ilyen képzésre, vagy foglalkozásra jelentkeznek, akkor a pszichológiai vizsgálat alapján lehet eldönteni azt, hogy rendelkeznek-e, az illető képességekkel a foglalkozás által megkívánt szinten. 10) Tanácsadás megváltozott munkaképességűeknek: Ebben a tanácsadási formában úgy próbálnak segíteni, hogy a megváltozott munkaképességnek megfelelő legjobb munkába állási megoldásokat térképezik fel. Az eddigiekben felsorolt szolgáltatások bármelyikét igénybe lehet venni akkor is, ha az ügyfél munkaképessége bármilyen okból megváltozott. 11) Álláskeresési tréningek: Álláskeresési technikák elsajátítására is lehetősége van a szakmával rendelkező álláskeresőknek, csoportos foglalkozások formájában. A tréningek során a résztvevők önéletrajzot készítenek, megtanulják, milyen módon érdemes felvenni a kapcsolatot a munkáltatókkal, felkészülnek az állásinterjúra. A kurzusok alatt konkrét álláskeresés is megvalósul. 16

Foglalkozási Információs Tanácsadó (Székesfehérvár, Piac tér 10. földszint, Tel./Fax: 06-22-505-696, ügyfélfogadás: hétfőn, szerdán és csütörtökön 8-14 óráig, péntek 8-12 óráig, kedd szünnap). Mit nyújt a FIT? Foglalkozási és szakmaválasztási döntéshez nélkülözhetetlen ismereteket minden érdeklődő számára. Az információs adatbank lehetőséget ad az iskolákkal, a továbbtanulással, és a pályakövetelményekkel kapcsolatos tájékozódásra. Tanácsadást a pályaválasztáshoz, a továbbtanulási tervek kialakításához. Kiket fogad a FIT? Fiatalokat és felnőtteket, akik tájékozódni szeretnének szakmákról, foglalkozásokról, képzési lehetőségekről, iskolákról. Iskolai osztályokat, tanulókat, szülőket, pedagógusokat, akik számára tájékoztató programokat, csoportos foglalkozásokat szerveznek. Tanácstalan pályakezdőket, megváltozott munkaképességűeket, munkaviszonyban állókat, akik a pályamódosításukhoz kaphatnak segítséget. Mi található a FIT-ben? Filmek, információs mappák állnak az érdeklődők rendelkezésére, amelyek egy-egy foglalkozást, szakmát mutatnak be. Ismertetők, tájékoztató kiadványok, folyóiratok és szakkönyvek segítik az önálló tájékozódást. Továbbtanulással, képzéssel kapcsolatos döntések megerősítésére adnak lehetőséget az öntájékozódó jellegű számítógépes programok. IV. Gyermekek védelme szökések megelőzése Bűnmegelőzés lehetősége a lakásotthonokban Előadó: Kokas Krisztina, a Fejér Megyei Lakásotthon Hálózat munkatársa A Fejér Megyei Lakásotthon Hálózat rövid bemutatása: A hálózat 4 szakmai egysége 15 lakásotthont ölel fel, ezen kívül a nagykorú, utógondozotti ellátásban részesülő fiatalok utógondozó otthonokban élnek. A szökések adatai a dégi szakmai egységben 2006 évben a következők: 8 gyermek szökött 29 esetben. Ebből egy fiúnak tudható be önmagában is 15 szökési eset. Ő decemberben Kalocsára, a speciális otthonba került. Egy lány pedig az esztergomi speciális otthonba múlt év augusztusában, az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság javaslata alapján. Ma három gyermekünk van szökésben, egy, szeptember óta, egy, május óta folyamatosan, és egy gyermek ez év januárjától. Gyanúsítottként nyomozást 3 gyermek ellen indítottak. Pártfogói felügyelet alatt ma három kiskorú áll, ők viszont nem szököttek. 17

Egy korábbi kutatás adatait felhasználva: 1. A hálózat gyermekeinek létszámára és a nemek arányára vonatkozó adatok: Megnevezés Összesen Ebből lány Ebből fiú Gyermekotthon 71 fő 33 fő 38 fő Lakásotthon 207 fő 77 fő 130 fő Speciális gyermekotthon 1 fő - 1 fő Utógondozói otthon 7 fő 4 fő 3 fő Összesen: 286 fő 114 fő 172 fő Szembetűnő a fiúk magasabb száma a lányokhoz viszonyítva (60 %). 2. A gyermeklétszám megoszlása korosztály szerint: Életkor Létszám 0-6 éves 16 fő 7-10 éves 50 fő 11-18 éves 220 fő Összesen: 286 fő Egy korábbi kutatás adatait felhasználva a hálózatba bekerülő gyermekek többsége, nemek szerinti megoszlás szerint fiú, kor szerinti megoszlásnál pedig igen magas a kamaszkorúak száma (76.9 %). A kiugróan magas bekerülő kamaszodó gyermekek számának egyik magyarázata, hogy a családban jelentkező problémákat a legélesebben már a környezet számára is gondokat okozva a kamaszkorba érő gyermek hordozza magával, mint tünethordozó. A bekerülő kamaszok problémái lehetnek: - kapcsolatrendszerbeli probléma, - viselkedési zavar, - teljesítményzavar, - iskolázottságbeli és művelődésbeli elmaradások. Ezek mögött meghúzódó tényezők jellemzői: - a családi szocializáció zavara: a gyermekek többsége hátrányos helyzetű, rosszul működő, a társadalom alsóbb rétegeihez tartozó, vagy deviáns családból került ki. E környezet, károsító hatásai esetükben egyértelműek. Hiányosak a mindennapi alkalmazkodáshoz szükséges konfliktusmegoldó, feszültségcsökkentő eszközeik, módszereik. Ezek következtében jellemző rájuk a feldolgozatlan feszültség, a hullámzó kedélyállapot, agresszív viselkedés, alacsony toleranciaszint, és a szabályoknak való ellenállás. Énképük torzult, önismeretük hiányos, vagy gyakran irreális. Elemi kötődéseik sérülése miatt jellemző rájuk a felnőttekkel szembeni bizonytalanság. Egy kutatás megállapítása szerint Egyre gyakrabban kapcsolódik össze a gyermekek nevelésének elhanyagolása, gondozásának elmulasztása, más 18

deviáns magatartásformákkal, különösen az alkoholizmussal és a bűnözéssel. - az iskolai szocializáció zavara: sorozatos iskolai kudarcaik miatt tudásszintjük alacsony. - a tágabb társadalmi környezet zavarához kapcsolódva: olyan társadalmi változásokra gondolok, amelyek kedvezőtlen átalakulásokhoz vezettek a családok életében, s melyek hatására sok család nem tudja megfelelően ellátni különböző funkcióit. - s a gyermekek kedvezőtlen alkati adottsága is szerepet játszhat benne. Mindezek következtében a leszakadás, a peremhelyzet, a személy önbecsülésének elvesztésével jár együtt, s ez maga is devianciagerjesztő tényezőként működhet. Gönczöl Katalin megállapítja, hogy a deviancia és a periférikus társadalmi helyzet összefonódása az erőszakos és a vagyon elleni bűncselekmények terjedésének kedvez. A fent vázolt összefüggéseket felismerve a lakásotthon hálózatban bűnmegelőzési céllal, olyan programok kerültek megvalósításra, amelyek várható hatása volt, hogy a prevenciós programsorozattal, és mindebben, egy élményszerű részvétellel, várhatóan csökken a deviáns életvezetés, és a deviáns szubkultúrához való csapódás veszélye. Bűnmegelőzési táborok szervezését, kortárssegítő képzést, praktikus életismeretek közvetítését, elsajátítását tűztük ki célul. Néhány mondatban kitérnék a bűnmegelőzési, egészségfejlesztési, drogmegelőzési célokat felölelő táboroztatások céljaira, jövőbeni hatásmechanizmusára: A gyermekek személyiségére összpontosítva a megvalósításnál olyan gyakorlatokat helyeztünk fókuszba, amelyek lehetőséget adnak érzelmek indukálására és kifejezésére. Mindez aktív részvételre, nem pedig előadások egyoldalúságára alapozódott. A prevenciós témakörök feldolgozása döntően egy vitakultúra fejlesztő csapatjáték keretében történt, amely lehetőséget adott a gyerekeknek a napi témák részben önálló feldolgozására, valamint az érvek, ellenérvek összecsapásán keresztül elősegítette a veszélyhelyzetek felismerését, és az abban való döntést. Természetesen a játék szabályait a gyermekek életkorához és műveltségi szintjéhez mérten módosítottuk. Az egyes feldolgozandó témakörökhöz kapcsolódva lehetőséget kínáltunk a gyerekeknek arra, hogy saját, családi, vagy társaik által átélt kritikus élethelyzeteket eljátszanak. A viselkedések közös értelmezésén túl a kívánt, helyes modell is megjeleníthető, megfigyelhető volt. A szerepek esetleges felcserélése pedig segítette a másik helyzetébe való beleélést is. A programtól az alábbi eredményeket vártuk: - gyarapítja a drogokra vonatkozó ismereteket, információt ad a segítségnyújtás lehetőségeiről, - fejleszti a gyermekek képességét, hogy észrevegyék az alternatív választási lehetőségeket, - tudatosítja érzelmeik és érzéseik cselekedeteikre gyakorolt hatását, - fejleszti problémamegoldó képességüket, - megérteti az érzelmi befolyás hatását a döntéshozatalban, - tisztázza a kábítószerekhez, drogokhoz való személyes viszonyukat, 19

- tanítja a kortárs kényszerrel és az egyéb stressz helyzetekkel való szembeszegülést, továbbá erősíti a gyerekekben a toleranciát. Egy következő tábor során a prevenciós témaköröket a szociális csoportmunka módszereit felhasználva dolgoztuk fel. Itt alapvetően a következő struktúrát követtük a megvalósítás során: információ, önismeret, döntéshozás, stressz-kezelés. A táborok végén készült szakmai összefoglalókból idéznék néhány mondatot: A csoportfoglalkozások alatti beszélgetésekből kiderült, hogy annak ellenére, hogy a gyerekek tájékoztatva lettek előzetesen a feladatokról és célokról, a pozitív fogadtatás mellett szinte valamennyiükben egyfajta félelem, tartózkodás dolgozott a program kezdetén, az iskolai megfelelés, teljesítménykényszer analógiájára. Azonban már az első foglakozásokon sikerült többségükben a negatív érzéseket olyannyira csökkenteni, hogy kifejezett szóbeli vélemények fogalmazódtak meg azzal kapcsolatban, hogy a tervezett napi feladatok teljesítésén túl többet is igényeltek volna. A személyre szóló odafigyelés óriási erőket tudott felszabadítani belőlük. A gyermekekre a foglalkozások alatt jellemző volt a fegyelmezettség, az érdeklődés, a tisztelet és tolerancia egymás iránt. Talán a más helyszín, talán a másféle odafordulás miatt az otthoni hétköznapi játszmáikat mintha elfelejtették volna. Egyértelműen erősödött a mi tudat, az egyéni, önző törekvések fokozatosan háttérbe kerültek. A jövőre vonatkozólag ki kell emelni, hogy legközelebb nagyobb hangsúlyt kell helyezni az önismeretre, önértékelésre, az egyéni pozitív személyiségjellemzők hangsúlyozására. Többen egy játék kapcsán nem tudtak pozitív jellemzőket mondani önmagukról, úgy érezték, nincsenek jó tulajdonságaik. Az alkohollal, szenvedélybetegséggel kapcsolatban meglepően jól informáltak voltak, - családi és saját tapasztalatok révén melyet felhasználva úgynevezett képzeletbeli életutakat reprezentálhattak a valóságos, majd egy beavatkozás utáni szituációban. Ez volt a szakemberek megállapítása. A résztvevő fiatalok pedig a következők szerint értékelték a programot (a lezáró játék lényege az volt, hogy mindenkinek egy megkezdett mondatot kellett befejezni): Olyan ember szeretnék lenni, akiből nem lesz bűnöző. Mert ha bűnöző lennék, elrontanám az egész életemet. Már csak azért sem akarok rosszat magamnak, mert az nagyon fájna nekem. A drogot sem próbálnám ki. (P.Zs. 18 éves) Olyan ember akarok lenni a tábor után, aki becsületesen tisztán keresi meg a kenyerét. Ez a tábor tanulságos volt, mert mindenkivel el lehetett beszélgetni, elmondhattuk, ami bánt, vagy ami éppen jólesett. Beszélgettünk az életről, játszottunk, többek között olyat, hogy ki hogyan ismeri a másikat. Én ezek után változtatni szeretnék a modoromon, mert nem mindegy, hogy az ember hogyan kezdi az életét, és ez a tábor nagyon sokat tanított nekem. Rájöttem, hogy segítenünk kell egymáson, mert ez az élet egyik alapeleme. (B.I. 17 éves) Olyan ember akarok, szeretnék lenni a tábor után, aki odafigyel a másikra. Ezek után próbálok segíteni az embereken, még ha nem ismerem, akkor is. Ezek után, ha vita van, megpróbálok segíteni a megoldásában. (H.I. 17 éves) 20