A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem

A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára * Bevezetés Az agroökológiai potenciál a természeti környezet, az adott növényfaj biológiai teljesítképessége és az alkalmazott termesztéstechnológia kölcsönhatásának eredje (LÁNG I. et al. 1983). Egy terület agroökológiai potenciáljának védelme szerves része az ott folyó földhasználatnak és integrált környezetvédelemnek. E szemlélet fontos részét jelenti a talajok védelme, hiszen az ország mezgazdaságilag mvelt területének 32,8%-a erózió által veszélyeztetett, s ez mintegy 2,3 millió hektár. Az évi talajveszteség megközelíti a 80 millió tonnát (DORGAI L. LACKÓ I. 1987). Ezek az adatok alapveten indokolják, hogy a talajpusztulás általános elveinek és a talaj védelmének kidolgozása mellett a regionális kérdésekkel nagyobb mértékben foglalkozzunk (KERÉNYI A.1995). Mindez messzemenen érvényes a Gödöll-Monori dombság térségére is a természeti és a közgazdasági viszonyok miatt egyaránt (BERÉNYI I. 1977). Dolgozatunkban a fenti táj természeti viszonyainak rövid elemzése alapján néhány, a talajvédelemhez és a környezeti terheléshez kapcsolódó szempontot mutatunk be, egyben javaslatot teszünk e problémák csökkentésére. Anyag és módszer Az elmúlt évtizedekben a Gödöll-Monori dombság térségérl számos, a természeti és a közgazdasági viszonyokat elemz munka készült. E munkákat, mint alapadatokat felhasználva geológiai és talajtani felvételezéseket végeztünk. A meglév adatsorokat mintegy 200 talajszelvény feltárásával talajtani és agrokémiai vizsgálatokkal egészítettük ki. A vizsgálatokat a hazai szabványok szerint végeztük (BUZÁS I. 1988). Meghatároztuk továbbá a talajok környezetvédelmi kapacitás értékét (HARGITAI L. 1981) szerint, mely módszer a talajok szervesanyag tartalmát (H %), a szerves anyag minségét jellemz stabilitási szám (Q), továbbá a humuszréteg vastagságát (D cm-ben) vonja be értékelésébe, mint olyan paraméterrendszert, amely a talajok terhelhetsége szempontjából kitüntetett jelentség. * Szabó L. egyetemi tanár, SZIE, Gazdaság és Társadalomtud. Kar, Agrár- és Reg. Gazd. Intézet, Gödöll Tóthné Surányi K. c.egyetemi docens, SZIE Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodási Tsz., Bp. 229

Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára Az általános környezetvédelmi kapacitás = EPC / G Environmental Production Capacity számítása a következ módon történik : EPC/ G = H. Q. D A táj természeti viszonyainak jellemzése A táj földrajzi elhelyezkedése A Gödöll-Monori dombság mint önálló tájegység ketts arculatú. A Gödölli dombság 130-344 m tfsz. enyhén DK felé lejt önálló dombvidék, míg a Monori- Irsai-dombság 110-225 m tfsz. közötti hullámos síkságba átmen, az Alföldbe mélyen benyúló dombság. A tájegység északi és középs része élénk morfológiájú, ersen tagolt. Összefügg nagyobb erdterületek és kisebb erdfoltok tarkítják a felszínt. A déli rész ellenben gyengén tagolt felszín, fokozatosan alacsonyodó térszíne az Alföld síkjába olvad. Az ÉNy-DK irányú hátságokkal, buckasorokkal, keskeny gerincekkel és a közéjük hatoló sekély völgyekkel jellemzett táj már síkvidéki arculatú (STEFANOVITS P. 1963). A geológiai viszonyok rövid jellemzése A dombvidék északi határához viszonylag közel, a triász mészk és dolomit uralja a térszint (Vác Romhány Csvár), ezzel szemben a dombság fels harmadába es Gödöll környékén ezt a geológiai képzdményt mintegy 2000 méter mélységben lehet csupán megtalálni. Az édesvízi mészkrétegek területünkön 30-310 m tfsz magasságban helyezkednek el. A magasabbra került térszínek lepusztultak, és a denudációs termékek pedig az alacsonyabb szinteken halmozódtak fel. A terület felszínén vagy mélyben felhalmozódott hatalmas folyami homokrétegsor a pliocén végi feltöltdési folyamatok eredménye. A homok DK-re a negyedkori képzdmények alatt mindenütt megtalálható. A homokkitöltés eltér magasságú szintekben helyezkedik el, u.i. a szerkezeti mozgások nyomán rögökre darabolódott és ezek különböz magasságokra emelkedtek fel. A homok eredetére nézve nincs egységes álláspont, kialakulásában közrejátszhatott az s-duna és az s- Garam, továbbá az s-ipoly is. Mogyoród Csömör Kerepes Kistarcsa környékén nagy vastagságú kavicshomokösszlet képviseli a levantei durvatörmelékes képzdményeket. Az ún. keresztrétegzett homok és homokk széles kiterjedés a dombság területén, amely a körzetben morfológia, tájképformáló és talajképzdési szempontból egyaránt igen jelents. 230

A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem A fels pliocénba tartozó agyag-homok-iszap rétegek váltakozásával jellemzett rétegcsoport a dombvidék K-i és középs szakaszán helyezkedik el, és Gödölltl a Tápió völgyéig követhet. A Gödll-Monori dombság területén a pleisztocén rétegek igen jelents elterjedések. Az idsebb pleisztocén rétegeket fleg agyag, homok, homokos-agyag, iszap képviseli, a fiatalabbak közül jelents a lösz és a finom homokos üledék (PÉCSI M. 1959). A terület nagy része lösszel fedett, s csupán az északi és nyugati magasabb felszíneken találhatunk kiterjedt homokrétegeket. A dombság lösztakarójának anyaga, mivel a feküt adó homok viszonylag közel van, általában magas homoktartalmú. A morfológiai viszonyok alakulása A dombvidék több hátságból tevdik össze, amely peremek mentén az eróziós, korróziós folyamatok aszimmetrikus keresztirányú völgyeket dolgoztak ki. A kiemelt rögök minden esetben DK irányba dlnek, amelyek mellett másodlagosak az É-K, D-Ny irányú szerkezeti vonalak. A löszös háton kialakult völgyek csaknem mindegyikében jellemz vonás a völgykeresztmetszet aszimmetriája, ami az eróziós folyamatok kialakulása szempontjából meghatározóak (SZABÓ L. 1974). A felszín formakincse A terület els kiemelkedése a pliocén és a pleisztocén korok határán ÉNy-DK-i törésvonalak mentén történt meg elször és egyenetlenül. Késbb erre merlegesen ÉK-DNy-i törésvonalak sakktáblaszeren feltörték a tájat, ez utóbbi mozgás ma is tart. Tájunk mai felszíni képe a pleisztocén folyamán alakult ki. A törésvonalak mentén völgyek alakultak ki és a felszín egyenetlenül megemelkedett. Az erózió és ezáltal a terület vízrendszerei ezeket az irányokat követik. A völgyek nagy részét a vetdések jelzik, így alakult ki a Pándi és a Kállai völgy is. A Rákos-Tápió völgy, a Galga-Zagyva völgye, a Monor-Ceglédi árok párhuzamos vetdések között zökkent le, ezek ún. tektonikus árkok. Bár a deráziós völgyek alaposan felszabdalták a területet, mégis nagy fennsíkok vannak, amelyek DK irányban 3-4 fokkal lejtenek. A terület ÉNy-i részén a lösz már a múltban teljesen leerodálódott és a fennsíkok tetején futóhomok található. Ezzel szemben Maglód-Valkó vonalától DKre az alap-homok már csak a mélyebb bevágódásokban kerül a felszínre. Itt a lösztáblák felszíne enyhén hullámos, egyes helyeken a löszt futóhomok is takarja. Az eltér geológiai viszonyok következtében a lejtviszonyok számottev eltérést mutatnak, ez megjelenik az eltér lejtprofilok kialakulásában is. Mindez dönt módon befolyásolja a talajeróziós folyamatokat. 231

Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára Éghajlati viszonyok Amíg a geomorfológia alapveten a talajképz kzetek durvább, függleges elmozdulását, a bels tektonikus erk révén alakítják ki, addig a részletesebb finomabb formakincset az erózió alakítja. Ez utóbb nagymértékben függ a csapadék mennyiségétl és eloszlásától, intenzitásától. Az 50 éves csapadék adatok azt bizonyítják, hogy a térség legcsapadékosabb része a Gödöll Bag Kistarcsa Budapest Rákospalota Isaszeg Pécel által határolt terület. Ezzel szemben a legszárazabb vidék a Monor Zsámbok Veresegyháza által határolt térség. Az adatok azt bizonyítják, hogy a csapadék mennyisége illetve eloszlása nagy eltérést mutat. Az ún. nagy csapadékok szinte minden évben nyár elején jelennek meg: Ez különösen azért okoz gondot, mert az ún. veszélyes idszakban júniusban csekély a talaj fedettsége szántóföldi kultúrák (kukorica, cukorrépa)esetében és igen jelents eróziós károk alakulhatnak ki. A talajviszonyok jellemzése Az Északi-középhegység jellemz erdtalaj-takarója a Gödöll-Monori dombvidék területével kelet irányba húzódó félszigetként mélyen beékeldik az Alföld csernozjom övezetébe (STEFANOVITS, 1963). A talajtakaró kialakulásában a változatos geológiai viszonyokon kívül meghatározó szerepe van az eredeti erds illetve erds-sztyepp növényi formációnak, a változatos lejt és ehhez kapcsolódó hidrológiai viszonyoknak. Nagy felületet foglal el a 12%-nál meredekebb lejtés terület, s ezen túlmenen számolni kell a 25%-nál nagyobb lejtés területek számottev jelenlétével, st növekedésével, amely az eróziós károk jelents forrásául szolgál. Ez utóbbit azért kell megemlíteni, mert napjainkban ezek a területek már nem erdvel borítottak, hanem mezgazdasági mvelés alatt állnak, s így az erózió okozta kár fokozottan jelentkezik. A dombság területén nagy felületet foglal el a barnaföld illetve a talajképz kzetnek megfelelen a rozsdabarna erdtalaj, keletebbre már a csernozjom dinamika, s ennek megfelelen már a csernozjom barna erdtalaj, majd a csernozjom talaj az uralkodó. Ahol a dombságot jellemz homokos fizikai talajféleség a meghatározó, ott a homoktalajok egész láncolata lelhet fel. Így a futóhomoktól a homokos kialakult csernozjom talajig, st a rozsdabarna erdtalaj is elkülöníthet. A mélyebb fekvés területeken hidromorf talajok alakultak ki, így a réti talaj amely sok esetben homokos alapkzeten helyezkedik el, st foltonként a tzegképzdés is megfigyelhet. A változatos geológiai viszonyok, a változatos szemcseösszetétel, az igen változatos domborzati viszonyok következménye, a fenti talajtípusok mozaikos 232

A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem elhelyezkedése, ami a terület hasznosítását, a talajvédelmi tevékenységet igen sok vonatkozásban megnehezíti. A térség talaj, lejt és mvelési ág viszonyainak jellemzése szempontjából sok hasznos információt kapunk (MAROSI S. SOMOGYI S. 1990) által szerkesztett kistáj kataszter értékelése alapján (1, 2. táblázat). A Gödölli dombság területe 550 km 2, a Monori-Irsai dombság pedig 250 km 2. 1. táblázat. A két kistáj területének mvelési ágak szerinti megoszlása (%) Mvelési ág Gödölli dombság Monori Irsai dombság Belterület 11,78 5,16 Szántó 49,34 73,27 Kert 2,66 4,25 Szl 3,84 6,13 Rét-legel 1,95 2,90 Erd 30,33 8,33 Vízfelszín 0,08 0,03 Ártér, elhagyott terület 0,03 0,02 Az adatsorból kitnik, hogy az erd terület az országos átlagot messze meghaladó részarányt mutat a Gödölli-dombság térségében, ami igen örvendetes, különösen a talaj és lejtviszonyok ismeretének tükrében. A kistájak talajtípusainak mvelési ágak szerinti megoszlása ugyancsak tanulságos. 2. táblázat. Monori-Irsai- és a Gödölli-dombság mvelési ágankénti megoszlása Monori-Irsai-dombság mvelési ágankénti megoszlása Talajtípus % Rét-legel Szántó Szl Gyüm. Erd Telep. Földeskopár 2-100 - - - - Humuszkarbonát 6-65 - - - Barnaföld 1-60 30-10 - Csernozjom barna erdtalaj 56-60 10 5 20 5 Mészlepedékes csernozjom 23 2 95-3 - - Réti csernozjom 1 - - - - 100 - Réti talaj 11 50 20 - - 10 20 Gödölli-dombság mvelési ágankénti megoszlása Talajtípus % Rét-legel Szántó Szl Gyüm. Erd Telep. Földeskopár 1 - - - - 100 - Humuszkarbonát 1 2 90 - - 8 - Barnaföld 76 8 24 6 4 48 10 Csernozjom barna erdtalaj 20 2 82 1-9 6 Réti talaj 2-60 - 7 16 17 Kiegészíti ezt az adatsort a talajtípusok elterjedésének vizsgálata. Az adatokból kitnik, hogy az els három talajtípus meghatározó a térség talajviszonyainak kialakításában. 233

Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára A vizsgálati adatok bemutatása és értékelése A talajtulajdonságok, a talaj termékenységének kialakulásában a változatos geológiai és az eltér növénytársuláson kívül meghatározó szerepe van a lejtviszonyoknak és ehhez szorosan kapcsolódó eróziós folyamatoknak. A térségben túlsúlyban vannak a viszonylag enyhe lejtk, a 3-17%-os, de számottev a 17-30%-os lejtkategóriába es területek elterjedése is. Elfordulnak, bár jóval kisebb arányban és elssorban a lejtk domború profilján a 30-36%-os, meredek lejtés területek is. A Gödöll-Monori dombság D-DK-i részét a közel sík, enyhén hullámos, feltalajtól karbonátos, mély humuszréteggel, vályogos fizikai talajféleséggel rendelkez mészlepedékes csernozjom fedi (2. táblázat). E talajok fizikai és kémiai sajátosságai igen kedvezek, s ez érvényes a humuszállapotra is. Mély humuszréteggel, magas humusztartalommal és jó minség humuszanyagokkal rendelkezik a térség. Mindez kifejezésre jut az igen kedvez környezetvédelmi kapacitás (EPC) értékben is, ehhez társul a 10-12 C/N arány, ami a kedvez nitrogén feltáródásra utal. Amennyiben azonban a közel sík felszínt enyhe, mindössze 5% körüli lejtk megszakítják a kedvez fizikai, kémiai és biológiai környezet ellenére a humuszréteg és a humusztartalom és ezzel együtt a talajok terhelhetsége, az EPC G érték is számotteven csökken (3. táblázat). Geológiai és talajtani szempontból külön egységet képvisel a Vácszentlászló- Zsámboki boltozat, amely az erdtalajok közé beékeldött és egy csernozjom talajfolt alakult ki. E mikro-körzetben a kedvez fizikai, kémiai feltételek, és az erds-sztyepp növényzet hatására igen jó minség, termékeny csernozjom talaj alakult ki. A környezetvédelmi kapacitás értéke megközelíti a csernozjom talaj értékét. A C/N arány is kedvez, tehát jó a N szolgáltató-képesség. Hasonló talajtulajdonságok alakultak ki a Zsámbok Dány térségében is, bár ebben az esetben már a csernozjom barna erdtalaj dinamikáját jellemz paraméterek a meghatározók. Viszonylag nagy területet foglal el e tájon belül a csernozjom barna erdtalaj. Jellemz körzete Zsámbok Dány Monor Gomba magasabb térszín területe. E vályogos fizikai talajféleséggel rendelkez, közel sík területen igen kedvez a humuszállapot, az összes N tartalom és a C/N arány is. Mindez a csernozjom talajokhoz közelálló környezetvédelmi kapacitásra, azaz e talajok kedvez terhelhetségére mutat. E térségben ugyanakkor már jelents eróziós károkkal kell számolni, aminek bizonyítéka, hogy az egyes lejtelemen a platón mért értéknek mindössze 12-15% a környezetvédelmi kapacitás értéke. A lejt középs szakaszában, ahol számottev az erózió, a környezetvédelmi kapacitás értéke az eróziótól mentes szakaszhoz képest csupán 10%, ami elssorban a humuszréteg vastagságának igen jelents csökkenésébl adódik. 234

A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem 3. táblázat. A Gödöll-Monori dombság néhány jellemz talajtípusának Humusz és N állapota Talajtípus és lejtviszonyok Mészlep. csernozjom Közel sík Enyhén hullámos Csernozjom barna erdtalaj Közel sík Enyhén hullámos Lejt közép Lejt alja Mintavétel helye Ceglédbercel Vácszentlászló Zsámbok Zsámbok-Dány Monor-Gomba Stab.Koeff. K 3,67 3,29 2,85 2,29 1,89 2,40 EPC G C/N Szerves anyag t/ha * 1.523 1.826 1.515 1.101 141 684 10-14 11-13 6-7 10-14 9-10 6-7 300-400 300 200 300 100-200 Barnaföld Közel sík Közepesen erodált Ersen erodált Pécel-Gyömr 1,90 1,05 1,40 540 258 66 7-8 6-8 5-6 100-200 Rozsdabarna erdtalaj Közel sík Kissé hullámos Lejts Gyömr-Monor 2,18 1,28 0, 165 129 107 8-10 6-7 3-5 50-100 Gyengén humuszos Dunakeszi 1,45 120 7-9 50 homok Futóhomok Fót 0,58 10 6 0-50 Humuszkarbonát Pánd 0,16 0-10 5 0-50 Rendzina Plató erd alatt Plató Lejt közép * Agrotopográfiai térkép, talajadottságok Somlyó 0,80 0,65 0,55 800 180 50-0-50 Az eróziós folyamatok másodlagos következménye a lejt aljában kialakult szedimentáció, amely az EPC G érték növekedésében is jól mérhet. Az ersen tömödött, szerkezetnélküli talajszintek azonban a kedvez humuszállapot ellenére, a kedveztlen vízgazdálkodás miatt a termesztés számára számos problémát okoznak. Hasonló talajállapot alakult ki Pécel-Gyömr, barnafölddel fedett térségében. Itt a talajképzdési folyamatok kevésbé kedveztek a jó minség és magas humusztartalom kialakulásának ami a talaj fizikai és kémiai sajátosságaival szoros összefüggésben van ezért e talajok terhelhetsége is csekélyebb. Az eróziós 2

Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára folyamatok hatására, amit az egyes lejtelemen mért értékek alátámasztanak, az EPC G érték tovább csökkent, s mindez e talajtípus, e térség veszélyeztetettségére utal. A táj védelme és hasznosítása szempontjából külön figyelmet érdemelnek a homokos fizikai talajféleségen kialakult talajtípusok. E fizikai talajféleség pufffer képessége, terhelhetsége igen csekély. Éppen ezért ezen talajok erózió és defláció elleni védelmére különösen nagy figyelmet kell fordítani. Ezzel kapcsolatban jó példa Gyömr Monor térségben kialakult rozsdabarna erdtalajok, vizsgálati eredményei, amely területek bár az eróziós hatásoktól gyakorlatilag mentesek, a humuszállapot kedveztlen. A laza, gyengén savanyú kémhatású talajon a szervesanyag képzdés feltételei korlátozottak, mennyiségi és minségi vonatkozásban egyaránt. A kedveztlen humuszállapot kialakulásában nagy szerepe van a talajhasználatnak. Az eredeti erds vegetációt szántóföldi mvelés váltotta fel, s ezen kívül a talajhasználatban nem érvényesítették a talajvédelmi szempontokat (kukoricatermesztés). Így az egyébként is kedveztlen humuszállapotot az eróziós folyamatok tovább rontották, és az egyes, eróziónak különösen kitett területeken jelentsen csökkent a talaj humusztartalma s ezzel együtt a talajok terhelhetsége. Ezt bizonyítja az egyes lejtelemen végzett vizsgálat. Gyengén humuszos homoktalajon, ahol a szerves és szervetlen kolloidtartalom egyaránt szegényes, a talajok terhelhetsége csekély. Amennyiben eróziós vagy deflációs folyamatok érik ezeket a térségeket a talajok kiegyenlít képessége, puffer kapacitása még jobban csökken, ami a kedvez talajhasználatot nagymértékben veszélyezteti. Még inkább érvényes ez a futóhomok talajokra, ahol a szervesanyag-tartalom minimális, és így azok terhelhetsége is igen csekély (Fót). Hasonlóan kedveztlen helyzet alakult ki a löszszer alapkzeten kialakult földes-kopár és humuszkarbonát talajtípus esetében. Mindkét talajtípus a térségben viszonylag nagy felületet foglal el, st a jelenlegi talajhasználat következtében elterjedésük növekv tendenciát mutat. E talajtípusokon humuszréteg gyakorlatilag nem különíthet el, a humusztartalom igen csekély, és ez összhangban van az igen csekély EPC G értékkel. A talajhasznosítás szempontjából fokozott gondot okoz az, hogy az alapkzet magas, st igen magas szénsavas mésztartalommal rendelkezik, és a fiziológiai mésztartalom is jelents. A fentiek számotteven rontják a talajok vízgazdálkodását és gyakorlatilag valamennyi talajtulajdonságot, s mindez korlátozza a talajok hasznosítását. A talajhasznosítás szerepe a talajok terhelhetsége szempontjából meghatározó. Ezt bizonyítják a Somlyó hegyen végzett vizsgálataink Rendzina talajtípuson erds vegetáció alatt, mély term és mély humuszréteg esetében számottev a talajok terhelhetsége. Az egyes lejtelemen azonban az eróziós hatások következtében ez az érték igen jelentsen csökkent a lejtviszonyoktól függen (3. táblázat). Ez a talajtípus igen érzékeny az eróziós folyamatokra, különösen akkor, ha az erds vegetációt legel, szántó vagy netán kiskert váltja fel. Ennek következménye 236

A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem a humuszréteg részleges vagy teljes letarolása, és a talaj rövid id alatt kkopár vagy köves- sziklás váztalajjá alakul át. Természetesen ez a talajtípus környezet-víz és talajvédelem szempontjából már igen csekély értékkel rendelkezik. A lejtviszonyok hatása a talajok humuszállapotára és azok terhelhetségére Vizsgálati adataink közül három terület adatait mutatjuk be. A vizsgálatok kitértek arra, hogy az egyes lejtelemen hogyan alakult a talajok humuszállapota és ezzel együtt azok környezeti terhelése. Fót Mogyoród térségében végzett felvételezés azt bizonyítja, hogy a gyengén savanyú kémhatású, homokos fizikai talajféleséggel rendelkez rozsdabarna erdtalaj esetében a humuszállapot még az erózió mentes szakaszon a platón is igen kedveztlen, számotteven romlik ez a helyzet az igen ersen lejts É-i, ÉK-i kitettség területeken, elssorban az inflexiós ponton ( 4. táblázat). 4. táblázat. Néhány talajprofil lejtviszonya és humuszállapota Fót Mogyoród Kerepes térségében Talaj L e j t szelvény irány elem % I. DK-i plató inflex közép alja 8,7 9,6 7,0 2,6 Humusz réteg cm 38 40 38 Humusz % 1,09 1,45 1,26 1,15 Humusz minség (K) 0,86 0,69 0,79 1,00 EPC G 36 55 50 51 II. É-i plató inflex közép alja 12,2 15,- 10,5 4,3 40 20 30 45 1,51 1,53 1,19 1,49 0,73 0,64 0,82 0,89 66 30 89 III. ÉK-i plató inflex közép alja 11,0 24,0 23,0 12,0 60 30 65 1,13 1,08 1,00 1,23 0,87 0,91 1,11 1,02 67 30 100 IV. É-i plató inflex közép alja 11,3 60,0 46,0 36,0 60 50 63 56 1,52 1, 1,01 1,33 0,96 1,32 1,03 1,25 133 120 66 124 I-III. Fót Mogyoród, IV. Kerepes 2

Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára Kerepes térségében az igen változatos domborzati viszonyok, a meredek lejtk ellenére a barnaföldön viszonylag kedvez a humuszállapot, bár egyes lejtelem esetében jelents az eltérés. Mindez a talajhasználattal van szoros összefüggésben, hiszen a vizsgálatot erdvel hasznosított területen végeztük. Iklad térségében egy igen ersen erodált, több irányú lejtvel terhelt, változatos terepadottságú táblán végzett felvételezés adatairól számolunk be (5. táblázat). 5. táblázat. Mintaterület (Iklad) két lejtprofiljának alapvizsgálati adatai és humuszállapota I. Plató Mintavétel helye Lejt közép Lejt alsó harmada II. Plató Lejt fels harmad Lejt közép Lejt alsó harmad Mintav. mélys. 0-10 10-20 20-40 0-10 10-20 20-40 0-10 10-20 20-40 0-10 10-20 20-40 0-10 10-20 20-40 0-10 10-20 20-40 0-10 10-20 20-40 ph (H 2 O) 7,62 7,67 7,61 összes: 7,84 7,82 7,98 összes: 7,75 7,80 7,87 összes: 7,62 7,67 7,61 összes: 7,95 7,92 8,11 összes: 8,00 7,89 8,05 összes: 7,92 8,05 7,99 összes: CaCO 3 % - - - 3,70 4,20 10,40 8,18 7,32 6,07 - - - 18,5 21,0 24,55 13,71 15,01 15,96 21,08 18,83 19,84 I. enyhe mintegy 5-7%-os lejt, II. igen ers 17-20% lejt K A 36 36 36 34 34 Humusz % 2,24 2,22 2,04 1,42 1, 0,50 1, 1,38 1, 2,24 2,22 2,04 1,09 1,07 0,47 0,87 0,06 0,72 0,68 0,68 0,68 Stab. szám 5,63 5,63 11,81 11,65 11,50 1,15 8,16 2,88 1,54 5,63 5,63 11,81 1,13 0,42 0,44 0,66 0,78 0,55 0,48 1,18 0,72 Stab. Koeff. 2,51 2,51 5,79 8,20 8,39 2,88 5,96 2,08 1,10 2,51 2,51 5,79 1,03 0,39 0,94 0,76 0,74 0,76 0,70 1,74 1,05 EPC G 734 332 194 734 21 22 21 238

A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem A terület nagyobb részét ÉK-DNy-i lejtk teszik ki. A tengerszint feletti magassága 122-238 méter között változik. Az aránylag kis területen elforduló nagy szintkülönbség, az ers lejtk tág teret biztosítanak az eróziónak. A területen eredetileg barnaföld alakult ki, az erdvegetáció megszntével és a terület szántóföldi mveléssel történ hasznosításával az erózió nagyobb teret kapott, és ennek a következménye, hogy jelenleg a termelés a C szintig lepusztult, majd esetenként gyengén humuszosodott A szinten folyik. Ez a folyamat a II. jelzés táblarészen különösen jól érzékelhet, ahol a magas mésztartalmú alapkzet gyakorlatilag már a felszínen kibukkan és a humuszállapota is igen kedveztlen. 6. táblázat. Az erodált talaj mennyisége (tonna/ha/év) Község Lejt % Lejtelem Erodált talaj (t/ha/év) Albertirsa 1,7 homorú + 11,3 10,5 plató,9 Pilis 7,0 homorú 25,2 16,0 inflexió 63,6 Tápióbicske 9,0 plató 33,4 Úri 3,5 homorú + 5,8 14,8 inflexió 56,8 Valkó 4,4 homorú 9,5 Pécel 5,2 11,4 23,0 plató plató inflexió + 1,6 23,3 92,5 Pánd 6,1 homorú 3,7 Isaszeg 13,2 8,0 17,6 28,5 homorú plató domború domború 52,5 29,0 64,2 127,0 Slysáp 12,3 homorú 27,7 25,5 domború 104,8 Domony 18,5 inflexió 71,4 Kerepes 19,4 domború 72,0 30,6 domború 126,2 Mende 20,3 inflexió 76,6 Bénye 21,6 inflexió 84,6 Vácegres 22,5 domború 84,5 Dány 24,5 domború 93,9 Péteri 24,0 domború 99,1 Mende 26,5 domború 109,8 Gomba 27,7 domború 113,3 Káva 29,6 domború 121,5 + szedimentáció 239

Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára A talajlehordás, a talajerózió alakulása A térségben számos mérést végeztünk az egyes eróziós formák elterjedésének, mértékének meghatározására. A 6. táblázat adatai jól reprezentálják azt, hogy a térségben az országos átlagot messze meghaladó talajlehordással kell számolni. Az adatokból kitnik, hogy a talajeróziót a hajlásszögön kívül számotteven módosítja a lejt alakja, formája. Kiemelnénk az adatsorból Isaszeg és Kerepes példáját, ahol az országos átlag mintegy 5-6 szorosával kell számolni a talajerózió vonatkozásában. Ez mindenképpen azt bizonyítja, hogy a térség ersen veszélyeztetett, és a megfelel védelmi intézkedések nem trnek halasztást. Következtetések és javaslatok A dombság területét igen változatos természeti és közgazdasági viszonyok jellemzik. E tényezket a talajhasználat, a mvelési ágak megoszlása, továbbá a tájhasznosítás vonatkozásában egyaránt széles körben kell ismerni, azért, hogy a talaj használata a környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodással megtörténjen. A változatos geológiai viszonyok és az eredeti növénytársulás meghatározó szerepe kifejezésre jut abban, hogy a térségben különböz éghajlati és hidrológiai viszonyok hatására kialakult talajtípusok különíthetk el. Ez az eltérés a talajok termékenységében is megjelenik. A térség talajhasználatát dönt módon meghatározzák a lejtviszonyok, a lejt hajlásszöge, a lejt formája (domború v. homorú) továbbá, hogy egyirányú vagy összetett lejtrl van-e szó. A lejtviszonyok értékelése szempontjából fontos, hogy egyes térségben már a gyengén hullámos felszín (5-7%) a talaj termékenységet jelentsen csökkenti. Méginkább érvényes ez az ersen lejts területekre (12-17%) ahol a talajhasználat az utóbbi évtizedekben jelentsen módosult, s ez az eróziós folyamatok növekedésével, ersödésével járt. A fizikai talajféleség a geológiai viszonyok függvényében jelentsen eltér, ez a futóhomok a kovárványos barna erdtalajtól kezdden az agyagbemosódásos barna erdtalaj kialakulását tette lehetvé. A fenti tényezk, azaz a geológiai viszonyok, a fizikai talajféleség és az eredeti növénytársulás hatására igen eltér a talajtípusok terhelhetsége és ez megmutatkozik az eróziós hatásokban, humuszállapotban, tápanyagtartalomban és tápanyagszolgáltató-képességben is. A lejtviszonyok, illetve az egyes lejtelem eltér humuszállapota alapveten módosítja a víz és tápanyag-gazdálkodást. Egyben jól látható, hogy a talajhasználat, ill. a mvelési ág azonos geológiai és talajviszonyok mellett az eróziós folyamatokat számotteven csökkenti. 240

A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem A változatos geomorfológiai viszonyok következtében kialakult eróziós károk megfékezésének/csökkentésének több lehetsége van: Adott körülmények között kiemelt szempont a lejtviszonyokhoz alkalmazkodó mvelési ág megválasztása. Fontos tényez, hogy a viszonylag kedvez erdsültség (30-33%) ellenére további erdtelepítés, véderdk, fasorok kialakítása nemcsak az eróziós folyamatok megfékezése, hanem a környezeti szennyezés okozta károk csökkentése szempontjából is kedvez hatású volna. Különösen érvényes ez az M/3 és a 30-as út nagy terheltsége, nagy forgalma és ebbl adódó károk csökkentésére. Fontos szempont a megfelel táblaméret kialakítása. Korábban a nagyüzemi gazdálkodásnak megfelelen a lejtviszonyok figyelembevétele nélkül igen nagy (30-100 ha) táblákat alakítottak ki. Ez az eróziós folyamatokat növelte. Nehezíti az erózió elleni védekezést a lejtviszonyok változatos megjelenése ami a táblán, táblarészen belül is az eróziós károk forrása. Ezen eróziós hatások csökkentése részben a táblaméretek lejtviszonyokhoz történ alakítása, s ezen belül, szükség szerint egyes táblák/táblarészek mvelési ág változtatása javasolt. Egyes térségben (Kerepes, Mogyoród, Fót, Gödöll) a belterület ill. kisparcellák kialakítása különösen jelents eróziós forrás. E nadrágszíj parcellák melyek mvelése többségében lejtirányban történik, fokozott eróziós károkhoz vezet. Szükséges a térség, a táj általános és részletes területrendezése, vonatkozik ez a táblák méretére, azok kialakítására, megfelel véderdsávok létesítésére, esetenként mvelési ág változtatásra, különösen érvényes ez az erdtelepítésre. Irodalom BERÉNYI I. (1977): A földhasznosítás átalakulása és ennek környezetvédelmi kérdései a Gödöll-Monori dombságon. Földrajzi Értesít XXXVI. évf. 3-4. pp. 3-348 BUZÁS I. (1988): Talaj- és agrokémiai módszerkönyv 2. Mezgazdasági Kiadó, Budapest. DORGAI L. LACKÓ I. (1987): A hegy- és dombvidéki gazdálkodás ökonómiája. Mezgazdasági Kiadó, Budapest. GEREI L. (1970): Talajtani és Agrokémiai vizsgálati módszerek. Debrecen, Szabadság Lapnyomda. HARGITAI L. (1981): Új fogalom bevezetése és meghatározása a talajok környezetvédelmi kapacitásának jellemzésére. Kert. Egy. Közl. Vol. XLV. pp. 113-117 KERÉNYI, A. (1995): Általános környezetvédelem. IMESOFT Mozaik Okt. Stúdió, Szeged. LÁNG I. CSETE L. HARNOS ZS. (1983): A magyar mezgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón. Mezgazdasági Kiadó, Budapest. MAROSI S. SOMOGYI S. (1990): Magyarország kistájainak katasztere. I. II. MTA Földrajztud. Kut. Int. Budapest. PÉCSI M. (1959): A Magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszíni alaktana. Mezgazdasági Kiadó, Budapest. STEFANOVITS P. (1963): Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest. SZABÓ L. (1974): A Gödöll-Monori dombvidék természeti földrajzi viszonyai. Gödöll, Kézirat. 241