Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda BESZÁMOLÓ 2007/2008-as nevelési- és oktatási év munkájáról Gyomaendrőd 2008 TARTALOMJEGYZÉK 1. Gazdálkodás 1.1. Pályázatok - benyújtott pályázatok - elnyert pénzeszközök, azok felhasználása, fejlesztési területe 1.2. Fejlesztési, felújítási munkálatok, azok összege 1.3. Minőségfejlesztésben végzett tevékenységek, azok tárgyi megjelenése 1.4. Ellenőrzések 1.5. Dokumentáció 1.6. Gazdálkodás összegző áttekintése 2. Tanügyigazgatás 2.1. Gyermek- és tanulói létszámadatok 2.2. Tanügyi dokumentáció 3. Személyi és tárgyi feltételek 3.1. Személyi (alkalmazotti) feltételek 3.1.1. Nevelés-oktatás feladatellátása 3.1.2. Technikai személyi állomány 3.1.3. Továbbképzés 3.1.4. Innováció 3.2. Tárgyi feltételek 4. Neveltségi helyzetkép 4.1. Rendszeres óvodába, iskolába járás 4.2. Magatartás 4.3. Neveltségi tudatossági vizsgálatok 4.3.1. Szocialitás mérésének eredménye az 1. évfolyamon 4.3.2. A tanulók szociometriai helyzete az. 5. évfolyamon 4.3.3. A polgári értékek mérésének eredménye a 7. évfolyamon 4.3.4. A tanulók szociometriai helyzete a 8. évfolyamon 4.4. Gyermek- és ifjúságvédelem 4.4.1. Kiemelt óvodai mutatószámok 4.4.2. Kiemelt iskolai mutatószámok
5. Oktatás - képzés 5.1. Szorgalom 5.2. Tanulmányi teljesítmény 5.2.1. Kitűnők 5.2.2. Követelményrendszert alulteljesítők 5.3. Versenyeztetés - versenyeredmények 5.4. Tudásszint- és képességmérések 5.4.1. Mérések az 1-4. évfolyamokon 5.4.2. Mérések az 5-8. évfolyamokon 5.4.3. SZTE mérései 5.4.4. OKÉV mérések 5.5. Beiskolázás - továbbtanulás 5.6. Nevelési értekezlet 6. Szolgáltatás 6.1. Nevelési - oktatási ismeretközvetítés 6.2. Napközi egésznapos ellátás 6.3. Csoportfoglalkozáson- tanórán kívüli foglalkozások 6.4. Testnevelés, sport 6.4.1. Sporttevékenység 6.4.2. Sporteredmények 6.4.3. A tanulók fizikai állapotának mérése 6.5. Speciális oktatás 6.5.1. Integrációs és képesség-kibontakoztató program működtetése (IPR) 6.5.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása (SNI) 6.5.3. Magántanulók 6.6. Szabadidős tevékenység 7. Szervezet és vezetés 7.1. Intézményi arculatformálás 7.2. Szervezetépítési tevékenység 7.3. Kommunikáció 7.4. Intézményi Minőségirányítási Program működtetése (IMIP) 7.5. Ellenőrzési tevékenység 7.6. Munkaközösségek 7.7. Munkacsoportok működése 8. Kapcsolatrendszer 1. GAZDÁLKODÁS 1.1. Pályázatok Intézményünkben a pályázatokkal kapcsolatos valamennyi teendőt pályázati kiírások figyelése, írása, megvalósítása, elszámolása és a belső monitoringja egy háromtagú munkacsoport végzi, kiterjesztve tevékenységét az alapítványra és a sportegyesületre is. A tanév során 27 pályázat került benyújtásra, melyből eddig 14 projekt támogatásban részesült, 8 pályázat elbírálása folyamatban van, és 5 pályázatot elutasítottak. A nyertes pályázatok megítélt támogatási összege: 9.954.900,- Ft. A támogatások intézményünk működésének hat részterületét segítik: - tanulói ösztöndíjak, - tanulói egészségnevelési- és szabadidős programok támogatása, - programfejlesztések, - eszközfejlesztések, eszközbeszerzések, - módszertani továbbképzések, - bérjellegű kifizetések. Jelentősebb támogatásban részesített pályázataink: - A Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz benyújtott pályázatunk keretében tudtuk folytatni az iskolai egészségfejlesztési és drogprevenciós programunkat az idei tanév során is. 2
- A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány támogatásával immár negyedik alkalommal rendezhettük meg városi szinten a Wesselényi Sportnapot, melynek keretében a város általános iskolái között úszóversenyt, ügyességi vetélkedőt hirdettünk. - Békés Megyei Közoktatási Közalapítvány támogatásával oktatást segítő multimédiás programokat, nem szakrendszerű oktatáshoz továbbképzés támogatását, intézményi rendezvények támogatását igényeltük. - A Tempus Közalapítvány támogatásával folytathatták, illetve kezdhették el diákjaink az Útravaló ösztöndíjprogramot, melynek keretében támogatásban részesültek az Út a középiskolába alprogram által. - Jelentős támogatást kaptunk Gyomaendrőd Város Önkormányzatától a nagyenyedi testvériskolai diákjainak csereüdültetéséhez; a már hagyományos nyári foglalkoztató tábor biztosításához; intézményi rendezvények megszervezéséhez; sportegyesületünk tevékenységéhez. - Uniós pályázati alapból a HEFOP 2.1.9 program a Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése nyári fejlesztő- és szabadidős tevékenységének megvalósításával keretében harmadik uniós pályázati projektünk került támogatásra. A tanév során zártuk a HEFOP 3.1.3. program keretében futó Kompetencia-alapú oktatás bevezetése a Kis Bálint Általános Iskolában és a HEFOP 2.1.5 program keretében futó Az Integrációs Pedagógiai Rendszer kiterjesztése a gyomai városrész intézményfokozatai között című nyertes projektjeinket. Mindkét program igen eredményese volt, szakmai zárásuk elfogadott, a záró pénzügyi jelentések és az utolsó elszámolások a nyárra tehetők. Viszonylag zavartalan volt a pénzügyi támogatás folyósítása. Az ilyen nagy horderejű pályázatok megvalósítása és elszámolása komoly terhet ró a munkacsoportra. Az idei nevelési- és oktatási évben pályáztunk az Ökoiskola címre, mely pályázatunk eredményesen zárult. A cím azoknak az iskoláknak az állami elismerését szolgálja, melyek átgondoltan, intézményesítetten foglalkoznak a fenntarthatóság pedagógiájának gyakorlati megvalósításával. Szintén az idei nevelési- és oktatási évben nyújtottuk be először pályázatunkat az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz a Teljesítmény motivációs pályázati alapra. A teljesítménymotivációs pályázati alapból azok az intézmények igényelhetnek támogatást, melyek már legalább két éve működtetik a Pedagógus teljesítményértékelési rendszerüket. Az Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatási alapból a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek széleskörű támogatására kerülhetett sor. A TIOP 1.1.1 program keretében támogatott pályázatunk által további pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztésére kerülhet sor, az úgynevezett Intelligens Iskola program keretében. Ez nemcsak az informatikai készségek, hanem a többi közismeretei tárgyba beépülő Infokommunikációs Technológia (IKT) támogatású pedagógiai módszertan által - a többi kulcskompetencia fejlesztéséhez szükséges infrastruktúrát is jelentős részben biztosítja. 1.2. Fejlesztési, felújítási munkálatok Épületfelújítási munkálatokra elkülönített költségvetési keret nem állt rendelkezésre, így csak a tisztító- és állagmegóvó karbantartási munkálatokat tudtuk elvégezni, illetve pénzmaradvány terhére, valamint az éves költségvetésen belüli átcsoportosítással, és átgondolt, racionális gazdálkodás melletti megtakarításból tudtuk az égetően fontos munkálatokat elvégezni. Elsősorban az óvoda épületében kellett jelentősebb munkálatok elvégzéséről gondoskodni, hogy önkormányzati óvodaként fel tudjuk venni a versenyt a vállalkozásban működtetett óvodák feltételrendszerével. Így került sor: Óvoda épületében: - Csoportszobák bővítésére falkiemelésekkel. (A csoportszámok csökkentése, illetve a csoportlétszámok bővülése tette szükségessé.) - Fűtéskorszerűsítésre, illetve a Katona József Művelődési Központtól való fűtésleválasztásra, gyermekmosdókban fűtőtest elhelyezésére. (Mindez az intézkedés már a fél fűtési idény alatt is jelentős költségvonzatú energiamegtakarítást eredményezett, valamint enyhített a fűtő-karbantartói feladatellátás időbeni szervezésén. - Folyosói burkolatok teljes cseréjére. (Balesetmegelőzési és esztétikai célokat egyaránt szolgál.) - Tálaló konyha fal- és padlóburkolatának cseréjére. (Közegészségügyi szempontok indokolták.) - Csapadékvíz elvezetését szolgáló ereszcsatornák javítása, illetve elvezetése közvetlen az épülettől. (A kifolyók közvetlenül az épület alá, illetve innen az épület alatti pincébe vezették az esővizet.) - Udvari részen kerítés emelése. - Teljes festésre és mázolásra a belső helyiségekben. (A falazások, valamint a fűtéskorszerűsítés, illetve az állag miatt elengedhetetlen volt.) 3
Az óvoda épületében nagyon fontos lenne még a WC-k és a mosdók felújítása, vízöblítő tartályok felszerelése. (Alapvető elvárás, hogy az óvodás gyermek WC-használat után le tudja húzni azt, de a most meglévő golyóscsapokat még egy felnőttnek is elég kezelni.) A másik égetően fontos teendő, még a tél beállta előtt, a folyosói ablakok teljes cseréje. Az ablakok jelenlegi állapota erősen balesetveszélyes, és ki-be nyitogatásra alkalmatlanok, ugyanis az ablakszárnyak és az ablakkeret fája több helyen porladva elkorhadt, s lyukas. Hősök úti épületben: - A négy éve átadott és használatba vett ROP-os beruházás által felújított és bővített iskolaépületben elengedhetetlen volt a belső tisztító festések és mázolások elvégzése, hiszen csak így tartható meg az épület és helyiségeinek állaga. Jókai úti épületben: - Tisztító festésre került sor a tantermekben, illetve a mosdóban. - Udvari részen a kerítés felújítása valósult meg. Fő úti iskolaépületben és a Napközi konyhán: - Tisztító festés történt. 1.3. Minőségfejlesztésben a működtetés terén végzett tevékenységek Az intézményi étkeztetésben a HACCP minőségbiztosítási rendszert 2004 májusától működtetjük. A rendszer mindennapos működtetése és annak dokumentálása a veszélyelemzési és kockázatértékelési folyamat leírásaiból következik. Felülvizsgáltattuk a napközi konyha minőségirányítási rendszerét és annak leírásait. 1.4. Ellenőrzések A 2007/2008-as nevelési- és oktatási évben a Békési Többcélú Kistérségi Társulás belső ellenőre végzett ellenőrzést, a normatív állami hozzájárulások és kötött felhasználású normatív támogatások 2007. évi igénybevételének dokumentáltságát, valódiságát és megalapozottságát vizsgálta. Az intézménynél a normatív állami hozzájárulások, és a kötött felhasználású normatív támogatások 2007. évi igénybevételének és elszámolásának dokumentáltsága megfelelő, megalapozott, valós adatokat tartalmazó volt, negatív megállapítást nem tartalmazott a jegyzőkönyv. Nehézséget az év közbeni óvodai feladatbővüléshez kötődő normatíva lehívásához szükséges adatszolgáltatás jelentett. Átfogó tűzvédelmi ellenőrzést folytatott le a Szarvasi Tűzoltóparancsnokság, az ellenőrzés során mindent rendben találtak, a jegyzőkönyv negatív megállapítást nem tartalmazott. A HEFOP 2.1.5 programhoz kapcsolódóan is megtörtént egy átfogó eljárásrendi, szakmai és pénzügyi ellenőrzés az Irányító Hatóság által, mely csak pozitív megállapításokat tartalmazott. ÁNTSZ ellenőrzés iskolánk napközi konyháján két alkalommal történt, mely a működtetéssel kapcsolatos jelentős negatív megállapítást nem tartalmazott. Jelenleg, a nevelési- és oktatási év zárási időszakában valósul meg a négy évet átfogó, az ÖMIP-ben foglaltaknak megfelelő törvényességi- és szakmai ellenőrzés. 1.5. Dokumentáció A gazdálkodás eljárásrend alapján folyik, áttekinthető, naprakész dokumentáció mellett. 1.6. Gazdálkodás összegző áttekintése Az intézményünk jóváhagyott éves költségvetése a pályázati támogatások bevételei, illetve az óvodai feladatbővülés miatti módosítások kivételével a tervezet szerint alakult, illetve pénzmaradványt eredményezett. Mindez racionális foglalkoztatás és bérgazdálkodás, valamint a dologi kiadások mérséklése mellett valósulhatott meg, így kerülhetett sor az előzőekben felsorolt felújítási munkálatokra. 2. TANÜGYIGAZGATÁS 2.1. Gyermek- és tanulói létszámadatok A 2007/2008-as nevelési- és oktatási évben a létszámadatok a következőképpen alakultak: - Összes létszám: 681 (+94) fő o Óvodás létszám: 125 (+4) fő 4
Kossuth úton: 114 (+3) fő Csárdaszálláson: 11 (+1) fő o Tanulói létszám: 546 (+90) fő - Tanulócsoportok (osztályok) száma: 24 - Tanulócsoportok (osztályok) átlaglétszáma: 26,5 tanuló/osztály - Óvodai csoportok száma: o Kossuth úton: 4 átlaglétszám: 29,3 gyermek/csoport o Csárdaszálláson: 1 átlaglétszám: 12 gyermek/csoport o Összesen: 5 átlaglétszám: 25,8 gyermek/csoport - Sajátos nevelési igényű SNI-s gyermek- és tanuló (szakértői bizottság szakvéleménye alapján): 48 tanuló + 4 óvodás 7,6 % (óvodában: 0,3 %; iskolában: 8,8 %) - Magántanuló (klinikai javaslatra szakértői bizottság szakvéleménye alapján): 3 tanuló 0,05 % - Magatartási-, tanulási- és beilleszkedési nehézséggel küzd BTM-s tanuló (nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján): 42 tanuló 7,7 % Tanulási problémával küzd összesen: 90 tanuló 16,5 %, - Integrációs Pedagógiai Rendszerben programjában résztvevő gyermek- és tanuló: 58 fő 8,5 % (halmozottan hátrányos helyzetű HHH-s gyermek- és tanulók: 62 fő 9,1 % - Napközis ellátást igénylő tanuló: 227 (+68) fő 50,7 % - Napközis csoportok száma: 10 csoport - Napközis csoportok átlaglétszáma: 29,5 tanuló/csoport Az évközbeni gyermek- és tanulói mozgás nem volt jellemző. 2.2. Tanügyi dokumentáció A tanügy-igazgatási feladatkör részét képezi a tanügyi dokumentáció, melynek vezetése pontosan, naprakészen történik. A gyermek- és tanulói létszámadatok az igényelt normatívákkal megegyeznek. A csoportfoglalkozások, tanórák és egyéb foglalkozások dokumentáltsága; a gyermek- és tanulóbalesetek, diákigazolványok, anyakönyvek, bizonyítványok, beírási naplók vezetése; beiskolázások nyilvántartása a szabályozásnak megfelelően történt a nevelési- és oktatási év során. A szöveges értékelés megkönnyítésére az OKM által kifejlesztett és ajánlott szoftvert alkalmaztuk. Az elektronikus tanulói nyilvántartás, a tanulói azonosító számok kezelése nem okozott fennakadást. A Taninform szoftver adatfeltöltése megtörtént. A tanügyi dokumentációt nagymértékben megnöveli a tankönyv- és étkezési támogatási jogosultság alátámasztásának dokumentációja, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmények érvényességének naprakész nyomon követése. A gyermekvédelmi támogatás módosulása nem igazán kedvezően hat a kapcsolódó intézményi feladatellátásokra (étkezési térítési díjak befizetése, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyilatkozata). 3. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK 3.1. Személyi (alkalmazotti) feltételek A 2007/2008-as nevelési- és oktatási évben a feladatellátást 81 fő (+1 fő kirendelt munkavállaló) intézményi dolgozó biztosította. Valamennyi engedélyezett álláshely be volt töltve. A napi nevelő-oktató feladatellátás zavartalanul folyt. 3.1.1. Nevelési - oktatási feladatellátása Az óvodai feladatbővülés következtében alkalmazotti létszámnövekedés történt. A nevelő-oktató tevékenységet 8 (+1 fő kirendelt munkavállaló) fő óvodapedagógus és 45 fő iskolai pedagógus látta el. Az iskolai szakfeladaton valamennyi álláshelyet határozatlan idejű kinevezéssel, teljes munkaidős, megfelelő végzettséggel és szakképesítéssel rendelkező közalkalmazott tölt be. Óraadókat nem alkalmazunk. Egy kolléganő gyermekgondozási szabadságon van, helyette szerződéses jogviszonyú pedagógust foglalkoztattunk. A szakos ellátottság teljes körű iskolánkban. A kéthavi tanítási időkeret alkalmazása mellett a túlóra-kifizetések száma jelentősen lecsökkent, csak a tantárgyfelosztásban is szereplő, állandó túlórák kerültek elszámolásra. Az óvodai szakfeladaton volt szerződéses jogviszonyú munkatárs, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. A gyakornoki státuszt nem alkalmaztuk, hiszen valamennyi, a három évnél kevesebb gyakorlattal rendelkező óvodapedagógus szeptember 1-jét megelőzően került állományba. Az irányítási, szervezési és ellenőrzési feladatokat az igazgató mellett egy fő igazgatóhelyettes látta el, valamint tagintézmény-vezető és a munkaközösség-vezetők segítették. Ilyen gyermek- és tanulói létszám, valamint a feladatbővülés és feladatellátás mellett indokolt lenne 2 fő igazgatóhelyettes alkalmazása. A napi nevelő-oktató munka szervezése, a teljes körű jogszabályfigyelés és annak naprakész alkalmazása, a folyamatos pályázati 5
munka, a módszertani fejlesztések, valamint a rendezvényszervezések, tehát a teljes körű működtetés túlmutat a vezetők napi munkaidején. 3.1.2. Technikai személyi állomány A technikai feladatellátást 28 fő biztosította a következő megoszlásban: - adminisztratív dolgozó: 5+1 fő (gazdasági vezető, élelmezésvezető, iskolatitkár, munkaügyi ügyintézőpénztáros, könyvelő), - konyhai dolgozó: 5,5 fő - pedagógiai asszisztens: 1 fő, - rendszergazda: 1 fő, - dajka: 4+1 fő - takarítónő: 6,5 fő, - fűtő-karbantartó. 3 fő. A technikai állományban foglalkoztatott munkatársak táppénzes távolléte esetén feladatátcsoportosítással tudtuk biztosítani a folyamatosságot. (hosszabb ideig volt táppénzen 1 fő dajka és 1 fő takarítónő.) A napközi konyhánkon nagy segítséget jelentett, hogy állandó gyakorlati helyként szolgált a Bethlen Gábor Szakképző Iskola egy tanulójának. További segítséget jelentett a két fő közmunkás a tanév utolsó két hónapjában. 3.1.3. Továbbképzés Az át- és továbbképzések szervezésénél, a beiskolázásoknál elsődleges szempont a Továbbképzési programunkban is leszabályozottak szerint a hosszú távú szakos-ellátottság (szakos-utánpótlás) biztosítása, illetve a felvállalt feladatokhoz elengedhetetlen módszertani ismeretek továbbképzéseken történő elsajátítása. A tanév során négy pedagógus kolléga folytatott tanulmányokat újabb diploma megszerzéséért az e célú, kötött felhasználású állami normatív támogatás terhére, valamint egy fő szakértői képzésen vett részt pályázati finanszírozás keretében: - 1 fő rajz szakon (végzett) - 1 fő informatika szakon (végzett) - 1 fő informatika, valamint környezetismeret műveltségterületeken - 1 fő szakvizsgát tett (végzett) - 1 fő esélyegyenlőségi szakértői területen (végzett) Augusztus hónapban 15 fő vesz részt 30 órás SDT képzésen. Ezzel a Sulinet Digitális Tudásbázis ismeretanyagának közvetítése válik lehetővé a tanórákon a meglévő infrastruktúra felhasználásával. 3.1.4. Innováció A szakmai, pedagógiai és intézményfejlesztési innováció igen sok területen megjelent a tanév során intézményünk életében. Legjelentősebb pedagógiai innovációk a kompetencia-alapú oktatás kiterjesztése, valamint az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazása területén történtek intézményünkben. Mindkét szakmai-módszertani fejlesztés HEFOP pályázati program támogatási keretében valósult meg. A kompetencia-alapú oktatást kiterjesztettük a 2., 6. és 8. évfolyamokra is az 1., 5. és 7. évfolyamok mellett matematika, szövegértés-szövegalkotás, valamint szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületeken. Ezáltal a pedagógiai kultúra és a tanítási módszerek átalakítása történik, mely figyelembe veszi az életkori-, az egyéni tanulási- és az eltérő szociokulturális háttér különbözőségeiből fakadó sajátosságokat. A kompetenciaalapú módszertani elemek alkalmazása segíti a nem szakrendszerű oktatás által fejlesztendő kulcskompetenciák megalapozását is egyben, valamint lehetővé teszi az info-kommunikációs ismeretközvetítést. Széleskörű módszertani elemek felhasználását, többirányú szemléltetést, valamint ismeretközvetítést és - megerősítést tesz lehetővé a Sulinet Digitális Tudásbázis alkalmazása. Az intézményünkben 4. éve eredményesen alkalmazott és folyamatosan továbbfejlesztett Integrációs Pedagógiai Rendszer gyakorlati alkalmazására kifejlesztett intézményi programot a HEFOP 2.1.5 pályázati program keretében kiterjesztettük a városrész Margaréta Óvodájára és a Bethlen Gábor Szakképző Iskolájára. Ezáltal az intézményfokozatok közötti együttműködés keretében a 3-18 éves korú, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt, az intézményfokozatok közötti átmenetet segítő hátránykompenzálása vette kezdetét. A pályázati program keretében kidolgozásra került az óvodai és a középiskolai működtetési program, ennek részeként többek között Feladatgyűjtemény és Játékgyűjtemény. Intézményünkben az óvodás korú, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket is mindkét feladat-ellátási helyen bevontuk a programba nevelési év közben. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazására kifejlesztett működtetési programunkat minisztériumi megkeresésre fel kívánják venni a Jó gyakorlatok közé, melynek szakértői véleményezése és eljárása folyamatban van. 6
Negyedik éve veszünk részt a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja által végzett longitudinális (követő jellegű fejlődés-vizsgálat) felméréseiben, valamint a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására kidolgozott (tudásalapú társadalom kihívásainak megfelelő) programok kipróbálásában. 3. 2. Tárgyi feltételek Tárgyi feltételrendszerünk igen eltérő képet mutat épületegységenként. Az óvodai feladatellátás eszközei részben biztosítottak. Nevelési év közben az iskolai pályázatok keretéből átcsoportosított forrásból a nevelést-oktatást segítő eszközök és játékok beszerzésére került sor, illetve szintén pályázati támogatásból udvari játékokat vásároltunk. Az iskolai fejlesztő szobákban meglévő fejlesztő játékokból, a mozgáskoordinációt segítő fejlesztő eszközökből, tornaszerekből is került át az óvodába, hogy a gyermekek fejlesztése helyben történhessen. A csoportszobák bútorzatát szükséges lesz fokozatosan felújítani. A Hősök úti iskolaépület eszközellátottsága teljes körű. Mindez lehetővé teszi a széleskörű ismeretközvetítést és -elsajátítást, a tanulók eltérő szociális hátteréből adódó hátrányok kompenzálását. Mindezt segítik a fejlesztő szobák, informatikai szaktantermek, a gyógytestnevelési tornaszoba, a belső és külső közösségi tér, az udvari mini sportudvar és játszótér. A különböző színtereken biztosított nevelési feladatellátást erősíti az esztétikus belső és külső környezet. Az 5-8. évfolyamok osztályainak elhelyezése változatlanul csak két épületben (Jókai és Fő út) valósulhatott meg. Mindkét épületben, de főként a Jókai úti és a Fő úti épület udvari tantermeinek műszaki állaga nagyon leromlott, 60 %-uk szükségtanterem. A vizes, dohos tantermek komoly veszélyt jelentenek a tanulók egészségére is, hiszen egyre több a tartós betegként diagnosztizált aszthmás gyermek. (Tankönyv- és étkezési támogatásra jogosító, a tartós betegség jogcímet alátámasztó adatok alapján.) Az eszközfejlesztés pályázati források terhére folyamatos volt a tanév során ezeknek az épületegységeknek a tantermeiben is. Újabb öt mobil aktív táblával sikerült pályázati forrásból bővíteni a meglévők számát, így már 10 tanteremben nyílik ősztől lehetőség ezek alkalmazására. Az Intelligens Iskola program keretében támogatott pályázat keretében teljes körűvé válik az informatikai eszközfelszereltség valamennyi évfolyam számára. Pályázati forrásból megvásároltuk az iskolai orvosi szoba legszükségesebb berendezési tárgyait és eszközeit. A Fő úti épületben van folyamatban egy szükségtanterem átalakítása orvosi szobának, ezzel eleget teszünk a 11/1994. MKM rendelet 7. sz. mellékletében szereplő rendelkezésnek. 4. NEVELTSÉGI HELYZETKÉP 4.1. Rendszeres óvodába, iskolába járás A tanulói mulasztások alakulása a 2007/2008-os nevelési- és oktatási évben: Mulasztott napok száma Igazolt Igazolatlan Összesen Átlag 1-4. évfolyam 2.628,5 40,6 2.669,1 11,6 5-8. évfolyam 3.777,8 42,8 3.820,6 12,1 Összesen 6.406,3 83,4 6.489,7 11,8 A mulasztott napok átlaga minimális csökkenést mutat az előző tanévhez képest alsó és felső tagozaton egyaránt. Csupán 13 tanuló (2,4 %) nem mulasztott egyetlen napot sem. Az igazolatlan hiányzásokat jelentős mértékben sikerült visszaszorítani, de még így sem lehetünk elégedettek, hiszen 34 tanuló mulasztott igazolatlanul. Alsó tagozaton elsősorban a szülő felelőssége állapítható meg, hiszen 8 tanuló maradt távol igazolatlanul 40,6 napot a tanév során, közülük 2 fő notórikusan. Felső tagozaton 24 tanuló mulasztott igazolatlanul összesen 42,8 napot. Az igazolatlan távolmaradások megszüntetése érdekében 25 tanuló szülőjének 42 alkalommal lett felszólítás kiküldve, illetve 3 tanuló szülei 1-1 alkalommal lettek feljelentve. Ezen intézkedéseket minden esetben megelőzték az osztályfőnöki megkeresések, a családlátogatások. (Ilyen esetben az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős közösen keresték fel a szülőket.) Több esetben a Térségi Humánsegítő Szolgálat közreműködését is kérte az ifjúságvédelmi felelős. Az igazolt távolmaradások csak részben adódnak betegségből, nagyon jelentős a különböző társintézmények, egyesületek, klubok programjai keretében történő hiányzás. A tanórák védelme sajnos egyáltalán nem érvényesül, nincs tiszteletben tartva. 4.2. Magatartás Iskolai szinten a magatartási átlag: 4,02 7
- 1-4. évfolyamokon: 4,01, - 5-8. évfolyamokon: 4,02. Az osztályok magatartási átlagának szélsőértékei: 3,39, ill. 4,50 (mindkettő felső tagozatos osztály). Általánosságban megállapítható, hogy az igazolatlan hiányzások mellett jelentősebb magatartási vétség nem történt intézményünkben. A tanév során tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására nem volt szükség, elegendő intézkedést jelentett a tanulóval és a szülővel történő elbeszélgetés, illetve az ifjúságvédelmi felelős bevonása. A kedvezőtlen társadalmi hatások, az elvárás- és értékrendek módosulása, a család, mint alapvető nevelési színtér szerepének lazulása ellenére is tanulóink iskolai magatartása megfelelőnek mondható. Ebben jelentős szerepe van a változatos szabadidős foglalkozások biztosításának, iskolai rendezvények és programok szervezésének, a viszonylag magas felügyeleti óraszámnak, a pedagógiai asszisztens foglalkoztatásának, valamint az épületegységenkénti nevelői felügyeleti rendszernek. 4.3. Neveltségi tudatossági vizsgálatok A mérések az Intézményi Minőségirányítási Programban meghatározott indikátorrendszer alapján történtek, az Éves munkatervben rögzítettek szerint. 4.3.1. Szocialitás mérésének eredménye az 1. évfolyamon Szeptemberben, közvetlenül a tanévkezdéskor olyan szociális motívumokat mértünk, amelyek az iskolai léthez és fejlődéshez nélkülözhetetlenek (DIFER mérés része): - írásmozgás-koordináció: az írástanítás feltétele - relációs szókincs, amely az eredményes szóbeli kommunikáció elemi feltétele - beszédhanghallás készsége, amely az eredményes olvasástanítás fontos feltétele összefüggés-megértés, a következtetés és az elemi számolás, amelyek szintén az értelmi fejlődés feltételei. A tanulók e képesség tekintetében jelentős különbséget mutatnak. A teljes első osztályos populációra vetítve a tanulók: o 19%-a érte az optimum szintet, o 30%-a a befejező szintet, o 22%-a haladó szintet, o 29%-a pedig elemi vagy kezdő szinten van. Összegzés: Sajnos az elmúlt évekhez képest a két szélsőérték közötti szakadék növekedését láthatjuk: az optimumon teljesítők aránya 3%-kal csökkent és az elemi szinten teljesítők aránya 2%-kal nőtt. Mindez megerősíti a szociális kompetenciák fejlesztésének igényét, hiszen évről-évre emelkedő tendenciát mutat iskolakezdéskor azon 1. évfolyamos gyermekek száma, akik életkorukhoz képest lemaradtak a szociális kompetenciáikban, fejlesztésüket még 5-6 éves korban el kellene kezdeni. (Finommotorikus mozgáskoordináció, figyelem koncentráció, feladattartás és feladattudat, kapcsolat a társakkal és felnőttekkel, köszönés, stb.) 4. 3. 2. A tanulók szociometriai helyzete az 5. évfolyamon Valamennyi 5. évfolyamos osztályközösség újonnan szerveződött. A négy év alatt kialakult osztályközösségeket a 4. tanév végén fel kellett bontani, s újra kialakítani, hogy az osztályok összetételének (HHH-s, SNI-s és BTM-s tanulók) százalékos aránya megfeleljen a törvényi rendelkezéseknek. 5.a osztály: Az osztály létszáma 26 fő. Az osztályfőnök tapasztalatai szerint az első időkben a régi barátokhoz való kötődés nagyon erős volt. A tanulók negatív megnyilvánulásai, mint ellenségeskedések, torzsalkodások a közös programok hatására megoldódtak. Az osztályban lassan alakulnak a mikroközösségek, de vannak még kissé magányos helyzetűek. 5. b osztály: Az osztályban 25 tanuló van. Az osztályközösség 3 részre osztható: az egyikbe a fiúk taroznak, itt kölcsönös baráti kapcsolatok vannak, egyetlen kisfiú nem illeszkedett még be a közösségbe. A lányok 2 csoportra oszlanak, de a két csoport nem határolható el élesen egymástól. A kezdeti ellenségesebb hangulatot az osztályfőnök megoldotta, egyre nagyobb összetartást tapasztal. 5. c osztály: Az osztály 26 főből áll, 1 tanuló hiányzott a mérés idején. A tanulók 3 osztálytársukat alig vagy egyáltalán nem választották. Az osztályfőnök örömmel számolt be arról, hogy a 3 osztályból összeállított osztályában a tanulók szívesen választottak olyan tanulót is a bizalmi területen, akit még szeptemberben egyáltalán nem is ismertek. 8
Célul tűzte ki azt is, hogy a peremhelyzetben lévő tanulókat olyan helyzetbe juttassa, ahol a társaik jobban megismerhetik őket. Összegzés: A három osztály koherenciája megfelelő szintű, a szociális kompetencia fejlesztését ennek ellenére mindhárom osztályfőnök fokozottan kívánja erősíteni. 4.3.3. A polgári értékek mérésének eredménye a 7. évfolyamon Az idei tanévben is fokozottan követte a tantestület a polgári értékek és attitűdök vizsgálatát, ugyanis ezen évfolyam tanulóinak jelentős része a szociális kompetenciát fejlesztő programban vett, ill. vesz részt. Az eredmények az itt folyó ez irányú munka eredményességét bizonyítják. A különböző társadalmi csoportok elfogadási mutatói nőttek kb.10-15%-kal, ami a teljes populációt tekintve óriási lehetőségeket nyújt a folytatásra. /Az elfogadási hajlandóság növekedését jelenti a diszkriminancia-index csökkenése./ A teszt négy részből állt: Bevezetője utasítást tartalmazott a teszt kitöltéséhez. Második része háttérkérdéseket tartalmazott a differenciált elemzéshez. Harmadik része tartalmazta az intenzitás skálát meghatározó kérdéseket a diszkriminációs index megállapításához. A negyedik részben voltak a nyílt és zárt válaszokat tartalmazó kérdések a demokratikus értékek témaköréből. Néhány tanulócsoport helyzetének változása az elmúlt 4 tanévben 1 ábra: Diszkriminancia index változása a 2004/2005-ös tanévtől a 2007/2008-as tanévvel bezárólag (A hétfokú skálán az 1-es a teljes elfogadottságot, a 7-es a teljes elutasítást jelenti.) 7 6 5 4 3 2 2004_05 2005_06 2006_07 2007_08 1 0 kínai árus romániai magyar menekült táborban élő külföldi Összegzés: Az előző évekhez képest nem változtak az eredmények, az osztályokat hasonló problémaérzékenységű tanulók alkotják. A kismértékű javulás a jelenlegi társadalmi körülmények között pozitív visszajelzés a tantestület munkája felé. 4. 3. 4. A tanulók szociometriai helyzete a 8. évfolyamon 8.a osztály Az osztályból 22 tanuló töltötte ki a tesztet. Az igazságosság, bizalmi viszony és az aktivitás megítélésében 2 olyan lányt és 1 fiú diákot választottak, akik a 4 év során mind tanulmányi, mind közösségi munkájukban kiemelkedően szerepeltek. A 8. év végére az egész osztály egy kiegyensúlyozott, örömteli közösséggé alakult. A csoport koherenciáját az is mutatja, hogy 3-4 fős kis mikroközösségek ezer szállal kötődnek egymáshoz. 8. b osztály 9
A tesztet 18 tanuló töltötte ki, 3 diák hiányzott. Az osztályban több lánckapcsolat is fellelhető, magányos tanuló nincs. 2 központi helyzetű tanuló van, ezt kitűnő tanulmányi eredményüknek, szervező képességüknek és szorgalmuknak köszönhetik. 8.c osztály Az osztályközösség 2 év alatt erősödött meg. Személyes és bizalmi viszonya minden tanulónak megfelelő, így lehetősége van megbeszélni a problémáit valakivel. A legigazságosabbnak az osztály legjobb tanulóját választották. Egy olyan pont van az osztályban, ami kissé aggodalomra adhat okot: a legnépszerűbbnek olyan tanulót választottak, akinek magatartása egyáltalán nem példamutató, de a család jó anyagiakkal rendelkezik. 8. d osztály Az osztály a negyedik év végére kitűnő közösséggé alakult. Nincsenek klikkek, 4 központi helyzetű leány volt az osztály közösségi és tanulmányi életének mozgatója. Egy olyan tanuló volt akinek beilleszkedésével kisebb problémák voltak, de őt is befogadták. 4.4. Gyermek- és ifjúságvédelem 4.4.1. Kiemelt óvodai mutatószámok Tanulási, magatartási problémával küzdő gyermekek Óvodás összlétszám Sajátos nevelési igény Tanulási-, magatartásiés beilleszkedési nehézség Hátránnyal küzdő gyermekek Intézményi szempontok alapján Veszélyeztetett Ktv. 12.. alapján Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos helyzetű Túlkoros gyermekek (visszamaradt) Védelembe vett gyermek 135 fő 4 fő - fő - fő 47 fő 10 fő 4 fő 1 fő 100 % 3 % - % - % 34,8% 7,1 % 3 % 0,7 % 4.4.2. Kiemelt iskolai mutatószámok Tanulási, magatartási problémával küzdő tanulók Tanulói összlétszám Sajátos nevelési igény Tanulási-, magatartásiés beilleszkedési nehézség Intézményi szempontok alapján Veszélyeztetett Hátránnyal küzdő tanulók Ktv. 12.. alapján Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos helyzetű Túlkoros tanulók Védelembe vett tanulók 546 fő 48 fő 42 fő 23 fő 170 fő 52 fő 148 fő 8 fő 100 % 8,8 % 7,7 % 4,2 % 31,1% 9,1 % 27,1 % 1,5 % Intézményünkben gyermek- és ifjúságvédelmi feladatellátás szervezett keretek között, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányításával történik, melyben további jelentős feladatokat látnak el a csoportvezető óvónők, az osztályfőnökök és a szaktanárok. Az elmúlt években bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások hatásainak következtében: - A családok anyagi, egzisztenciális helyzetének romlása negatívan hat a gyermeknevelésre. - Társadalmi mértékben felborultak bizonyos értékrendek, főleg azok, amelyek a nevelési feladatokkal függnek össze. Így az intézmény feladata és jelentősége megnőtt a gyermek- és ifjúságvédelem területén. Ezek a problémák főként az iskolában éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyermek eredményeit, viselkedését, a felnőttekhez, társaikhoz és a munkához való viszonyukat. Alapvető célunk e tevékenység során korunk veszélyforrásaival szemben az óvodásaink, tanulóink személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, mely képessé teszi őket a helyes ítéletalkotásra, a negatív jelenségek elutasítására a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve segítségnyújtás annak megszüntetésében. A tevékenység alappillérei: - felderítő tevékenység, - prevenciós, megelőző tevékenység, - jelentkező problémák kezelése, megszüntetése. Felderítő tevékenységeink 10
A nevelési év elején elkészült minden óvodás gyermekről és tanulóról a Felderítő lap csoportonkénti, illetve osztályonkénti bontásban, mely valamennyi, a gyermeket, tanulót érintő és befolyásoló szociális tényezőt feltárta. Ennek ismeretében szerveződött az éves ifjúságvédelmi és osztályfőnöki célzott tevékenység. A felderítést segítő különféle méréseink: - Valamennyi iskolaelőkészítő foglalkozáson résztvevő (nagycsoportos korú) óvodás gyermek, valamint 1. évfolyamos tanuló DIFER mérése a tanulási zavarok feltárása érdekében. - Az 1. évfolyamon az Környezeti- és egészségnevelési program bemeneti mérései a hatékony működtetés érdekében. - Szociometriai és neveltségi mérés 5. évfolyamon a társas kapcsolatok, az énkép, az egyéni értékek felderítése céljából. - Életmód, életvitel mérése a 4. évfolyamon az Egészség- és környezetnevelési program felső tagozatos működtetéséhez. - Az egészségnevelési és drogprevenciós előteszt (5. évfolyam) elsősorban az egészségre káros élvezeti szerek fogyasztásával, megítélésével, a kapcsolódó általános ismeretekkel összefüggő. A felderítést szolgálták a családlátogatások, melyeket elsősorban a csoportvezető óvónők és az osztályfőnökök végeztek, de gyakran főként problémás esetekben munkájukat segítette a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős is. Prevenciós tevékenység A prevenciós tevékenységünk megvalósult a csoportfoglalkozásokon, a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon, a szervezett szabadidős foglalkozásokon, programokon, valamint a kapcsolódó különböző működtetett programokon, így: - drogmegelőző tevékenység pályázati alapból, - egészségnevelési program, - osztályfőnöki órák tananyaga, - IPR-s program működtetése, - fejlesztő foglalkozások, - Útravaló ösztöndíjprogram Út a középiskolába részprogramjába történő bekapcsolódás. Problémák kezelése A nevelési- és oktatási év során problémát jelentett: o Igazolatlan hiányzás, o Enyhébb magatartási (főként viselkedési) problémák, o Esetenként dohányzás, o A tanulók egymás közötti tettlegessége, durvaság, trágár beszéd, esetenként a nevelőkkel szembeni szemtelenség, csúnya beszéd, o Étkezési díjhátralékok, o Személyi higiénia (két tanuló testvérpár esetében állandó tetvesség). Jelentkező problémák megelőzésére és kezelésére működtetett programok: o 2001. szeptemberétől, immár hetedik éve működtetjük intézményünkben pályázati forrásból az Egészségnevelési- és drogprevenciós programot. o 2004. szeptemberétől működtetjük szervezett keretek között a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink számára az Integrációs Pedagógiai Rendszert, melyet a nevelési év során kiterjesztettünk óvodásainkra is, a Kossuth úti és a csárdaszállási feladat-ellátási helyeken egyaránt. A jogosultság- és igényfelmérést, valamint a helyzetelemzést követően a széleskörű működtetéshez többféle, csoportfoglalkozáson, tanórán-, tanórán kívüli-, szabadidős- és egyéni foglalkozásokon megvalósítható működési programokat dolgoztunk ki és alkalmazzuk ezeket. A kapcsolódó 3 havonkénti értékelő megbeszéléseken a gyermekek és a szülők többsége szívesen vett részt. Nyíltan beszéltek örömeikről, gondjaikról, problémáikról. Szívesen vették és igényelték is a lehetséges megoldási javaslatokat, tanácsokat. o A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek és tanulók részére fejlesztő foglalkozásokat biztosítottunk heti rendszerességgel, célirányosan. Az iskolai szakfeladaton egy fő fejlesztő pedagógus teljes munkaidejében, míg az óvodai szakfeladaton két fő szakképzett óvodai fejlesztőpedagógus 2-2 órában biztosította a fejlesztést. o A sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók habilitációs- és rehabilitációs foglalkozásokban részesültek gyógypedagógus, pszichológus, gyógytornász, valamint logopédus vezette, célirányos, egyénre szabott fejlesztési terv szerint. Sikerült valamennyi SNI-s óvodás gyermekre is kiterjeszteni a teljes körű ellátást, még a csárdaszállási telephelyen lévő 4 fő SNI-s gyermek ellátását is megszerveztük rendszeres kijárással. o 2006. szeptember 1-jétől intézményünkben bevezettük a kompetencia-alapú oktatást, melyet ebben a tanévben felmenő rendszerben folytattunk tovább. A kulcskompetenciák közül így az 1. és 2. 11
évfolyamokon a szövegértés-szövegalkotás és matematikai, az 5., 6. és 7., 8. évfolyamokon pedig a szociális, életviteli és környezeti kompetenciákat fejlesztjük kiemelten. 5. OKTATÁS - KÉPZÉS 5.1. Szorgalom Iskolai szintű szorgalom átlag: 3,70-1 - 4. évfolyam: 3,83-5 - 8. évfolyam: 3,58 A két szélsőérték: 3,10 és 4,46 A szorgalom átlaghoz viszonyítva a tanulmányi átlag alakulása: - iskolai szintű tanulmányi átlag: 3,87-4. évfolyam átlaga: 3,92-5 - 8. évfolyam átlaga: 3,83 Az osztályok tanulmányi és szorgalom átlagának összevetését tartalmazó táblázat: Osztály Szorgalom átlag Tanulmányi átlag 4.a 3,66 3,81 4.b 3,92 4,04 5.a 3,60 4,09 5.b 3,58 3,69 5.c 3,33 3,97 6.a 3,27 3,45 6.b 4,30 4,50 6.c 3,64 3,97 7.a 3,11 3,39 7.b 4,29 4,33 7.c 3,42 3,60 7.d 3,50 3,90 8.a 3,63 3,75 8.b 3,95 3,99 8.c 3,10 3,41 8.d 3,47 3,70 5.2. Tanulmányi teljesítmény Az osztályok tanulmányi átlagát az előző táblázat mutatja. Az 1-3. évfolyamokon a szöveges értékelések eredménye: Osztály Kiválóan Jól Megfelelően Felzárkóztatásra szorul teljesített teljesített teljesített 1. a 2 13 11 1 1. b. 4 8 12 3 2. a - 8 5 6 2. b 4 10 6 5 2. c 1 12 9 2 3. a 4 7 5 4 3. b 3 10 6-3. c - 6 9 4-1-4. évfolyam (ténylegesen a 4. évf.) tanulmányi átlaga: 3,92-5-8. évfolyam tanulmányi átlaga: 3,83. 5.2.1. Kitűnők Kitűnő tanulók számának alakulása: 39 fő (7,1%) az elmúlt évihez képest növekedett (+0,7 %-kal). - 1-4. évfolyamon: 22 tanuló (9,6%) - 5-8. évfolyamon: 17 tanuló ( 5,4 %) 5.2.2. Követelményrendszert alulteljesítők Iskolai szinten öt tanuló (0,9 %) nem teljesítette a követelményrendszert, közülük hárman javítóvizsgára kötelezettek, további két tanuló a nagyfokú hiányzás miatt osztályozó vizsgát tehet. Két tanuló szülői kérésre ismétel az 1. évfolyamon. 12
5.3. Versenyeztetés versenyeredmények Házi és városi versenyek alsó tagozaton MEGNEVEZÉS INDULÓK SZÁMA HELYSZÍN DÍJAZOTT TANULÓK SZÁMA DÍJAZOTT TANULÓK ARÁNYA RENDEZŐ Darvas Tibor versmondó verseny 22 fő Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda DÖK 9 fő 41% Darvas Tibor versillusztrációs verseny Darvas Tibor prózaíró verseny Az alsó tagozatos munkaközösség házi versenye (matematikából és magyar nyelvből) 50 fő 4 fő 3. o: 20 fő 4. o: 30 fő Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda DÖK 15fő 30% Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda DÖK 3 fő 75% Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Alsó tagozatos munkaközössége 50 fő Minden tanuló kiválóan teljesített Aranyfonál mesemondó verseny 23 fő Városi Könyvtár 12fő 50% Várostörténeti vetélkedő Beranek Ottóné szépíróverseny Békés fogászat rajzversenye 3-4 osztályos csapat Minden tanuló füzetét megnézték 18 fő Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda 1. helyezett csapat 100% Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda DÖK Évfolyamonként 3-3 díjazott ----------- Békés Fogászat Gyomaendrőd 18 fő Minden tanuló díjat kapott Ki a fogtündér? 19 fő Békés Fogászat Gyomaendrőd Minden tanuló jól teljesített és díjban részesült Kiemelten jól teljesített: 4 fő (21%) Összegzés: A házi és városi versenyek részvételi adatai arra mutatnak, hogy nagyon sok tanulót megmozgatnak. Ezeknek a pedagógiai értéke az, hogy azon diákjaink is szívesen versenyeznek, akik más alkalommal nem mérettetik meg magukat.. Az előző évekhez képest jelentősen, 30%.-kal nőtt az induló tanulók aránya. Területi, megyei és országos versenyek az alsó tagozaton 13
MEGNEVEZÉS INDULÓK SZÁMA HELYSZÍN RENDEZŐ Bendegúz Ifjúsági 18 fő Bendegúz Gyermek és Ifjúsági Nyelvész Verseny Akadémia_ Szeged Bendegúz Levelező Versenyek TITOK környezetismereti verseny Mi leszek, ha nagy leszek? regionális rajzverseny Vésztő: területi versmondó verseny Mezőerény: Területi Versmondó Verseny Matematika: 8 fő Anyanyelv: 7 fő Természetismeret: 1 fő Bendegúz Gyermek és Ifjúsági Akadémia_ Szeged DÍJAZOTT TANULÓK SZÁMA 2 fő megyei versenyen 1 fő az országos versenyen Minden tanuló kiválóan teljesített DÍJAZOTT TANULÓK ARÁNYA 17% 40%-uk arany fokozatot, a 60%-uk ezüst fokozatot ért el. 19 fő TITOK Oktatási BT. Budapest 3 fő, ebből 1 fő 3. helyezett 16% 5 fő Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsaba 1. o: 2 fő 3. o: 3 fő 4. o: 3 fő 4-4 fő évfolyamonként Minden tanulót díjaztak Kiemelt helyezések: 2 fő 40% Szabó Pál Általános Iskola Vésztő Minden tanulónk díjazott lett 100% Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Könyvtára Mezőberény 2 fő évfolyamonként Arany János Magyar nyelvi tesztverseny 5 fő TITOK Oktatási BT. Budapest 1 fő jutott az országos döntőbe Szivárvány Újság versenyei 1 fő Apáczai Kiadó Budapest Az országos döntőbe jutott 1 fő A versenyző a középmezőnyben végzett 50% Zrínyi Ilona matematika verseny 17 fő MATEGYE Alapítvány Kecskemét A megyei versenyen díjazott 1 fő 1-100. helyig 3 fő (30 %) 100. hely felett (70%) Összegzés: Tanulóink kiválóan szerepeltek minden versenyen, azonban több olyan versenyen és pályázaton is indultak, ahonnan semmilyen visszajelzést nem kaptunk. Egyébként átlagosan az indulók 50%-a ért el valamilyen helyezést, ez még az indikátorrendszer előirányzott vállalásait is meghaladja. Házi és városi versenyek felső tagozaton 14
MEGNEVEZÉS INDULÓK SZÁMA HELYSZÍN RENDEZŐ DÍJAZOTT TANULÓK SZÁMA DÍJAZOTT TANULÓK ARÁNYA DarvasTibor versmondó verseny 25 Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda DÖK 15 fő **** DarvasTibor versillusztrációs verseny DarvasTibor prózaíró verseny Kazinczy Szép magyar beszéd verseny iskolai fordulója Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny A Városi Könyvtár vers és prózamondó versenye 150, ebből 50 fő a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Iskola tanulója 22 15 fő 16fő 5 fő Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda DÖK 7 fő **** Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda DÖK 6 fő **** Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda 6 fő 40% A mezőberényi területi versenyre továbbjutott: 4 fő Kis Bálint Általános 8fő 50% Iskola és Óvoda Városi Könyvtár 4 fő 80% Várostörténeti vetélkedő 2 csapat Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Kémia háziverseny 8fő Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda reál munkaközössége A Bethlen Gábor Szakképző Iskola Műveltségi Versenye 4 csapat Összegzés: A felső tagozat is magas részvételi aránnyal, és eredményesen zárt. A Bethlen Gábor Szakképző Iskola Gyomaendrőd Mindkét csapatunk 1. helyezést ért el Minden tanulót díjazott a szaktanár Mivel egyetlen iskolaként szerepeltünk mind a négy csapatunkat díjazták. 100% **** 100% Területi, megyei és országos versenyek felső tagozaton 15
MEGNEVEZÉS INDULÓK SZÁMA HELYSZÍN RENDEZŐ Simonyi Zsigmond Helyesírási Mezőberény, Verseny 3 fő Békésszentandrás (ELTE Magyar Tanszéke) Bendegúz Nyelvész Verseny Bendegúz Gyermek és Helytörténeti komplex területi verseny, Mezőberény Anjou Liliom a magyar címerben 1 fő 11 csapat 105 csapat DÍJAZOTT TANULÓK SZÁMA DÍJAZOTT TANULÓK ARÁNYA 3 fő 100%+a megyei döntőn 2 fő díjazott Ifjúsági Akadémia_ Szeged 1fő a megyei döntőbe jutott 100% Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Könyvtára csapat 2. helyezés 100% Mezőberény Törökbálint Önkormányzata, Bálint Márton Általános Iskola és Gimnázium 1 csapat: 5 fő 100% Kerek Emese komplex történelmi és néprajzi verseny 130 csapat/ 2 csapat az iskolánkból Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark Ópusztaszer Középmezőnyben végzett mindkét csapat ------------- Megyei történelem verseny 14 fő, ebből továbbjutott 2 fő Szombathely: Vas megyei Pedagógiai Intézet 1 fő 50% Kálti Márk Történelmi tesztverseny 12 TITOK Oktatási BT. Budapest 1 fő 100% Országos 6.helyezés Teleki töri verseny 50 csapat Teleki Blanka Gimnázium Csapat 6. helyezés (régiós verseny) 100% Német nyelvi verseny 24 fő/ 5 fő Szolnok megyei Pedagógiai Intézet 1 fő 20% Angol nyelvi Verseny 35 fő Szolnok megyei Pedagógiai Nincs továbbjutó ------- Kazinczy Szép magyar beszéd verseny területi fordulója Intézet 4 fő Mezőberény Önkormányzata, Kisújszállás Önkormányzata Zrínyi Ilona matematika Verseny 28fő MATEGYE Alapítvány Kecskemét 4 fő 2 fő megyei díjazott, ebből 1 fő az országos döntőbe jutott. 100% Egy fő az országos döntőbe jutott, ahol aranyérmet nyert Varga Tamás Matematika Verseny 7 fő Hétvezér Általános Iskola Székesfehérvár 1 fő 100% Informatika versenyek 2 fő Békés megyei Pedagógiai Intézet Mindkét tanuló a versenyen a ------------ 50% 16
Kvízesés Az összes induló kb: 1500 fő Iskolánkból: 70 fő Békés Megyei Vízművek Zrt. és a Vásárhelyi Pál Műszaki szakközépiskola Békéscsaba középmezőnyben szerepelt A döntőbe jutott (1. forduló: 38 fő) 2. forduló: 8 fő ANTSZ versenye: Füstmentes osztályok 48 osztály, ebből 2 csapat az ANTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete 1 csapat 50% iskolánkból Esélyegyenlőség Virágai 16 tanuló Esélyek Háza Battonya Oklevéllel jutalmazták a --------------- munkákat Békési Virágünnep 3 fő Békési Faiskola Békés Semmilyen visszajelzés nem érkezett -------------- ****Itt az arányok hamis képet festenének, mert minél több tanuló indul, annál nagyobb pedagógiai értékkel bír, de a statisztikai mutatók romlanak. Összegzés: A tanulóink igen jól teljesítettek, átlagosan több mint 50%-uk továbbjutott a következő fokozatba, és az országos döntőbe jutott tanulók 68%-a helyezést ért el. ( IMIP elvárás: 25%-50%) 50% Nyelvvizsga eredmények Negyedik éve folyik a nyelvvizsga előkészítő foglalkozások szervezése a 7. és 8. évfolyamokon angol és német nyelvből. A foglalkozásokat a három bontott nyelvi óra mellett heti két-két órában biztosítjuk teljesen térítésmentesen, nyelvkönyvet is biztosítva. Ebben a tanévben német nyelvből 3 tanuló tett eredményes alapfokú szóbeli nyelvvizsgát felkészítő tanáraik: Dubis Ferencné és Ökrös Katalin. Angol nyelvből alapfokú szóbeli nyelvvizsgát 5 tanuló, továbbá szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát további 4 tanuló tett felkészítő tanáraik: Mészárosné Stef Ilona és Szilágyi Mónika. Egy tanuló a középfokú c típusú nyelvvizsgát is tejesítette angol nyelvből. 17
5.4. Tudásszint- és képességmérések 5.4.1. Mérések az 1-4. évfolyamokon 5.4.1.1. DIFER mérés az 1. osztályokban Mért képességek: o Az írásmozgás-koordináció: az írástanítás feltétele. o A relációs szókincs, amely az eredményes szóbeli kommunikáció elemi feltétele. o o A beszédhanghallás készsége, amely az eredményes olvasástanítás fontos feltétele. Az összefüggés-megértés, a következtetés és az elemi számolás, amelyek szintén az értelmi fejlődéshez elengedhetetlenek. A tanulók DIFER vizsgálatok szerint jelentős különbségeket mutatnak. Az 1. a osztályban 6 tanuló nem éri el azt a szintet, amit egy iskolába lépő tanulónak fontos lenne. Ez az ott tanuló diákok 22%-át jelenti. A másik osztályban összesen van 11 ilyen tanuló, az ott tanulók 42%-a. Így különösen fontos, hogy ez az osztály is bekerült a kompetencia-alapú oktatási programba. Kifejezetten aggasztó az elemi számolási készség fejletlensége: a tanulók 50%-a elemi szinten van még. A mért területek egészére vetítve és a teljes első osztályos populációt tekintve: a tanulók 23%-a érte el az optimum szintet, a 30%-a a befejező szintet, 22%-a haladó szintet, 32%-a pedig elemi vagy kezdő szinten van. A DIFER mérések eredményei négy tanévet tekintve Elemi és kezdő szint Haladó szint Befejező szint Optimum 2004/2005 18% 30% 20% 32% 2005/2006 17% 29% 24% 30% 2006/2007 10% 22% 34% 34% 2007/2008 29% 22% 30% 19% Összegzés: A rövid stagnáló időszak után sajnos csökkent a befejező vagy optimum szinten teljesítők aránya. 5.4.1.2. Olvasási képességmérés az Apáczai Kiadó tesztjeivel Iskolánk már több éve részt vesz az Apáczai Kiadó olvasás felmérésében. Az iskolánk a 4. évfolyamon 72, 11%-ot ért el, ez kissé magasabb, mint az összes iskola átlaga (71, 35%) ez a mérésbe bevont 1073 osztály átlaga. A harmadik évfolyam eredményei is dicséretre méltóak. Itt az 1262 iskola adatait tekintve 80,09%-os eredmény született. A mi iskolánk ennél is kissé jobb, 81%-os. Eredmények az Apáczai Kiadó tesztjeinek segítségével %-os megoszlás 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 77 91 75 72 3.a 3.b 3.c 4.a S1 5. 4. 1. 3. Bemeneti mérés az 1. évfolyamon környezeti nevelésből 1. kérdés 4 helyes választ vártunk: Az uzsonnás táskában legyen: uzsonna; víz vagy tea, pohár, papírszalvéta. 4 helyes választ 13 tanuló adott: 25 % 3 helyes választ 30 tanuló adott: 59% A 30 tanuló közül 11 az uzsonnát nem rajzolta be, 1-2 esetben hiányzott csak a pohár vagy a víz (tea). A 11 tanuló az összes tanulók 22%-a. 18
Az elmúlt évekhez hasonlóan a tanulók arra gondoltak, hogy az uzsonna a szalvétában van. Feladat: Különösebb teendő ezzel kapcsolatban nincs. 2. kérdés 2 helyes választ vártunk: Az üres tejes pohár és az összegyűrt papírszalvéta kerüljön a szemetes vödörbe. 31 tanuló adott két helyes választ: 61% 6 tanuló bejelölte ugyan mindkét helyes választ, de ők az uzsonna maradékát is a kukába dobták: 12% Feladat: Tudatosítsuk a kicsi gyerekekben, hogy az uzsonna maradékát haza lehet vinni, hasznosítani lehet! (Pl.: Az otthoni állatokkal megetetni.) 3. kérdés 4 helyes választ vártunk: A kerékpár, a lovas kocsi, a villamos és a csónak nem szennyezi a levegőt. Mindössze 2 tanuló volt, aki csak helyes választ adott: 4 %. 20 gyermek megjelölte a 4 helyes választ, de mellette sok helytelen választ is adott: 39% Tapasztalat: mind a 4 év alatt az derült ki, hogy ez volt számukra a legnehezebb kérdés. Feladat: Erősíteni kell a tanulókban, hogy melyik jármű nem szennyezi a levegőt, és melyik szennyezi igen nagymértékben! Ez feladatunk a felső tagozaton is. Örvendetes, hogy a kerékpárt 43 tanuló jelölte meg: 84 % A mi vidékünkön a kerékpáros közlekedés nagyon elterjedt, amit nagyon helyesnek tartunk! 4. kérdés 3 helyes választ vártunk: - a fáról hullanak a levelek (kopaszodik); - a földön avar van; - a hulló levelek színesek. 3 helyes választ mindössze 13 tanulótól kaptunk, 25 % 2 helyes választ 12 tanuló rajzolt, 24% Zömmel 1 helyes választ adtak, 18 tanuló, 35% Többnyire az avart nem rajzolták a fa alá; 25 tanuló: 49 % Feladat: Jól megfigyeltetni a természet jellemzőit, szépségeit a sétákon, a kirándulások alkalmával, esetleg képeken és a beszélgetések során. 5. kérdés 2 helyes választ vártunk: a) a virágoknak napfényre és elegendő vízre van szükségük; c) télen etetni kell a madarakat 34 tanulótól kaptuk meg mindkét választ, 67 % Csak az a) válasz volt jó 12 tanulónál, 24% Csak a c) válasz volt jó 7 tanulónál, 14% Egyetlen kisgyermek volt, aki mind a négy választ bekarikázta 2% Sajnos, 9 tanuló a d) választ is bejelölte, 18% (A papírt felesleges felszedni, mert úgyis kifújja a szél az utcára a szemetes edényekből.) Feladat: A szemetelés sajnos, nagyon jellemző az országunk népére! A gyerekeket már pici korukban nevelni kell a rendre és tisztaságra, hogy a környezetére vigyázzon! Hihetetlen, de ez nagyon nehéz feladat. Ezt a célt tűztük ki magunk elé a Környezetvédő Kommandó munkájával is a felső tagozaton, de nagyon pici lépésekkel tudunk haladni! A kérdőívet 4. éve adjuk ki az 1. évfolyam tanulóinak, de a következő tanévben új kérdéssort szeretnénk készíteni. A szükség úgy kívánja, hogy a 3. és 5. kérdéssel továbbra is foglalkoznunk kell a megújult feladatlapon is. Néhány prioritás helyzete az elmúlt 4 tanév során: Mért terület 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 A szelektív hulladékgyűjtés 76% 31% 55% 78% fontossága A környezetkímélő járművek ismerete 31% 55% 60% 61% 19
Összegzés: Fontosnak tarjuk, hogy tanulóink a fejlesztő programjaink, valamint az iskolánk környezeti nevelés programja hatására egyre környezettudatosabbak. Az Ökoiskola cím elnyerése, s a hozzá kapcsolódó tevékenységek sora is nagyon jól szolgálja a környezettudatos magatartást. 5.4.1.4 Bemeneti mérés az 1.évfolyamon egészségnevelésből A kérdőívet az első évfolyamba járó 52 tanulóból 51 tanuló 94% töltötte ki. Hasonló az arány a szülők tekintetében is. 1. Rajzolj annyi fogkefét, ahányszor naponta fogat mosol! Osztály 1. fogkefe 2. fogkefe 3. fogkefe 4. fogkefe 5. fogkefe 1.a 15 10 - - - 1.b 8 8 2 4 2 A gyerekek szívesen fogyasztanak édes ízű ételeket, ezért szükségesnek tartom a szülőkben tudatosítani a napi kétszeri fogmosás szükségességét. 2. Rajzold le azt a gyümölcsöt, amit leggyakrabban eszel! Osztály Alma Körte Egyéb Banán Narancs 1.a 19-4 2 1.b 13 3 6 2 Örvendetes, hogy a gyerekek a hazai tájakon termesztett almát eszik leggyakrabban. 3. Milyen innivalót hozol az iskolába? Osztály Tea Üdítő Víz Nem hoz 1.a 19-6 - 1.b 4 6 8 6 A szervezetnek napi 1,5 2 liter vízre van szüksége, ezért fontos a délelőtti folyadékbevitel is. Az 1. a osztályban sokan 76% hoznak teát, itt javasolhatja az osztályfőnök a szülőknek gyermekük egészségének megőrzése érdekében a teát mézzel és citrommal ízesítsék. 4. A felsoroltak közül melyik ételfélét szereted a legjobban? Sült burgonya, Osztály Édesség, Főzelék hamburger Tésztafélé Pörkölt, sült sütemény k hús 1.a 10-6 9-1.b 4 4 5 9 2 A szülők sokat tehetnek gyermekük egészséges táplálkozási szokásainak kialakításáért. Fontos tudniuk, hogy vannak olyan élelmiszerek, ételek, italok, amelyeket naponta többször kell fogyasztani gyermeküknek, hogy az egészséges fejlődést biztosítsák, még akkor is, ha ez nem tartozik a kedvenc ételük közzé. Összegzés: 4 tanév távlatában az alábbi eredményeket mutatja egészségnevelési programunk ( fókuszban: az iskolai folyadékfogyasztás) Az egészségnevelési program bemeneti méréseinek adatai négy tanévben Italfajta 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08 tea 35% 39% 28% 47% üdítő 30% 27% 36% 12% ásványvíz, rostos lé 20% 21% 20% 29% semmi 15% 13% 16% 12% 5.4.2. Év végi mérések a felső tagozaton 5.4.2.1. Társadalomtudományi munkaközösség év végi mérései Mért terület Legjobb Leggyengébb 20