Felvételi Kalauz
Impresszum Fõszerkesztõ: Süveges Péter BME Diákközpont. Támpont Iroda Felelõs kiadó: Veres Gábor igazgató BME Diákközpont Szerkesztették: Diákközpont Támpont Iroda Oktatási Igazgatóság, Építészmérnöki Kar, Építõmérnöki Kar, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gépészmérnöki Kar, Közlekedésmérnöki Kar, Természettudományi Kar, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Készült: 2006. október, 6000 példányban Kézirat lezárva: 2006. október 15.
Tartalomjegyzék Impresszum............................................. 4 Tartalomjegyzék.......................................... 5 Köszöntő............................................... 6 A képzésről............................................. 7 Kreditrendszer......................................... 8 Kétciklusú képzés....................................... 8 Finanszírozás.......................................... 9 A felvételi eljárásról...................................... 13 Információforrások..................................... 14 Támpont Iroda........................................ 14 Érettségi............................................. 15 Felvételi jelentkezés a BME-re............................ 17 Alkalmassági vizsgák................................... 18 Pontszámítás......................................... 18 Hozott pontok......................................... 19 Szerzett pontok....................................... 19 Többletpontok........................................ 23 Felvételi mentesség.................................... 24 Felsőfokú végzettséggel rendelkezők rangsorolása............. 24 2006. évi felvételi pontszámok............................. 25 Induló képzések......................................... 27 A képzések leírásai karonként.............................. 31 Építészmérnöki Kar ÉPK............................... 32 Építőmérnöki Kar ÉMK................................ 37 Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar GTK............... 40 Gépészmérnöki Kar GPK............................... 46 Közlekedésmérnöki Kar KSK............................ 52 Természettudományi Kar TTK........................... 57 Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar VBK................... 62 Villamosmérnöki és Informatikai Kar VIK................... 68 A Műegyetem múltja.................................... 75 A Műegyetem ma....................................... 79 Kutatási tevékenység................................... 80 Cserekapcsolatok...................................... 80 Nyelvoktatás......................................... 80 Infrastruktúra......................................... 80 Kultúra, kikapcsolódás.................................. 81 Könyvtár............................................. 81 Sport............................................... 81 Étkezés.............................................. 81 Oktatás minősége..................................... 81 Felmérések........................................... 82 Címjegyzék............................................ 83 Térkép................................................ 86 5
Kedves Olvasó! Köszöntõ A Felvételi Kalauz a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerkesztésében a továbbtanulás előtt álló középiskolások számára készített tájékoztató füzet. Kiadványunkban információkat találhat a fizetendő térítésekről, az esetleges juttatásokról, az érettségiről, a felvételiről, a képzési formákról, szintekről, a Karok oktatási tevékenységéről, az Egyetem múltjáról és jelenéről. Reméljük, ismertetőnk felkelti érdeklődését Egyetemünk iránt, és a felvételinél intézményünk mellett dönt. 6
A képzésrõl
A képzésről A képzésről Kreditrendszer Kreditrendszerben a tanulmányok mérőszáma a kreditpont. Egy kreditpont teljesítéséhez átlagos képességekkel rendelkező hallgatót feltételezve 30 munkaóra szükséges, amely magában foglalja a tanórákat, az évközi otthoni felkészülést, a zárthelyi dolgozatokra, vizsgákra felkészülés idejét is. Így minden tárgyhoz bizonyos mennyiségű kreditpontot rendelnek, attól függően, hogy mennyi munkával jár az adott tantárgy elvégzése. A kreditrendszer a hagyományos oktatáshoz képest sokkal kötetlenebb tanulmányi előmenetelt enged meg. A hallgató dönti el, hogy adott félévben kíván-e tanulni, vagy ideiglenesen esetenként egyhuzamban maximum két félévig valamilyen oknál fogva szünetelteti hallgatói jogviszonyát. Amennyiben a hallgató úgy dönt, hogy tanulni szeretne, maga választhatja meg, hogy milyen tantárgyat hallgat, teljesít. Természetesen kötött, hogy mely tantárgyak teljesítése szükséges a diploma megszerzéséhez. A teljesítendő tantárgyak jegyzékét az adott képzés mintatanterve tartalmazza. Kreditrendszerben a tárgyakat egyénileg kezelik, vagyis a tantárgyak az előtanulmányi rend figyelembe vétele mellett egymástól függetlenül vehetőek fel. Egy tantárgy nem teljesítése esetén a hallgatónak nem kell az adott félév összes tantárgyát újra hallgatnia, csupán azt az egy tantárgyat kell újra felvenni, amelyiket nem teljesítette. A teljesített tantárgyért az érdemjegytől függetlenül az érte járó összes kreditpontot megkapja a hallgató. Kétciklusú képzés A hagyományos, ún. duális oktatásban a főiskolai és az egyetemi képzések egymástól függetlenek. Egyetemi képzésen elsősorban elméleti oktatás folyik, míg főiskolákon a gyakorlati ismeretanyag átadására koncentrálnak. A kétciklusú képzés célja, hogy megkönnyítse a hallgatói mobilitást belföldön és külföldön egyaránt, a kétciklusú képzésben megszerzett diplomák külföldön történő elismerése jelentősen egyszerűbb a duális oktatás okleveleivel szemben. Az első ciklus (alapképzés, BSc képzés) a szakterület általános ismereteire koncentrál, de megtanít az ismeretek alkalmazására is. A második ciklus (mesterképzés, MSc képzés) speciális ismereteket nyújt, kellő elméleti megalapozás után. Kétciklusú képzésben az egyes képzési szintek egymásra épülnek, vagyis ahhoz, hogy valaki MSc képzésre járjon, szükséges, hogy egy BSc képzést elvégezzen. A kétciklusú képzés első szakaszában (BSc képzésben) az elméleti alapok és a gyakorlati ismeretek mellett szakmai alapozó képzést is tanulnak a hallgatók. A BSc képzést sikeresen befejezők rendelkezni fognak a munkába álláshoz szükséges tudással és az akár évekkel későbbi továbbtanuláshoz szükséges jogosítvánnyal. Azok, akik egy-egy szakterületen kívánják tudásukat elmélyíteni, az alapdiploma megszerzése után azt mesterképzésben tehetik meg. MSc 8
A képzésről képzésre a jelentkezés feltétele az alapdiploma megléte. Mivel a BMEn a BSc képzések 2005-ben indultak, először 2009-ben lesznek BSc diplomával rendelkezők. Ezt megelőzően induló MSc képzések főiskolai vagy egyetemi diplomásokat tudnak fogadni. Az alapképzés sikeres lezárása után nemcsak a közvetlenül hozzá tartozó MSc képzésben lehet folytatni a tanulmányokat. (Például biomérnök alapdiplomával jelentkezni lehet vegyészmérnök mesterképzésre, vagy gépészmérnök alapdiplomával egészségügyi mérnök mesterképzésre, stb.) Nem lehet azonban bármelyik BSc diplomával bármelyik MSc képzésre jelentkezni. A pontos feltételek az MSc képzések képzési és kimeneti követelményeiben találhatók. Az MSc képzések képzési és kimeneti követelményeit az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (VI.3.) OM rendelet tartalmazza. Az MSc képzés megkezdésének feltételeként előírt BSc diplomákat két csoportra oszthatjuk. BSc diploma teljes kreditértékének beszámítása Bizonyos BSc képzések esetén az MSc képzés elvégzéséhez az MSc képzés képzési és kimeneti követelményében előírtakon túl nincs egyéb kritérium, követelmény. Pl. gépészmérnök BSc-vel gépészmérnök MScre történő jelentkezéskor. BSc diploma részleges kreditértékének beszámítása Bizonyos BSc képzések esetén az MSc képzés elvégzéséhez az MSc képzés képzési és kimeneti követelményében előírtakon túl további ismeretek megszerzését teszik kötelezővé. Pl. gépészmérnök BSc-vel egészségügyi mérnök MSc-re történő jelentkezéskor. Egyetemünkön most dolgozzák ki az MSc képzések pontos részleteit. A Műegyetem MSc képzéseiben sok önálló munkára lehet számítani. Sok esetben az oktatók cégek bevonásával fognak egyénileg, vagy csoportban elvégzendő feladatokat kiírni. A Műegyetem Európa legjobb egyetemeihez méri képzéseit. Már a BSc képzés során lehetőséget biztosítunk a legjobbak számára, hogy egy-egy témakörben az előírtnál több ismeretet szerezzenek (elitképzés a tömegoktatáson belül). Ezzel növeljük az MSc képzés hatékonyságát anélkül, hogy a BSc diploma megszerzése után továbbtanulni nem szándékozókat felesleges tanulnivalóval terhelnénk. A BME a Bolognai Nyilatkozatban szereplő, mostanában keveset említett PhD és DLA képzést is fontosnak tartja. Ezért az MSc képzésen belül is lehetőséget fogunk adni a legjobbaknak arra, hogy az előírtnál több, a doktori képzés eredményességét növelő ismeretet szerezzenek. Finanszírozás A hallgatókat finanszírozási szempontból két csoportra oszthatjuk: az államilag támogatott, és a költségtérítéses hallgatókra. Az államilag támogatott hallgatók tanulmányainak költségeit többségében az állam állja, a költségtérítéses hallgatóknak önmaguknak kell finanszírozni tanulmányaikat. Térítések A BME-n szedhető térítések részletes leírását a www.tampont.bme.hu weboldal Térítések almenüjében találja meg. 9
A képzésről Költségtérítés Költségtérítést a költségtérítéses hallgatók fizetnek. Összege az aktuális félévben felvett tantárgyak kreditpontjai szorozva a dékán által képzésenként meghatározott költségtérítési díjjal. A fizetendő költségtérítési díjat a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban teszik közzé. Egyéb díjak A hallgatók tanulmányaik alatt további díjakat is fizetnek, a legjellemzőbbeket az alábbi táblázatban gyűjtöttük össze. megnevezés fizetési feltétel összeg ismétlő javítóvizsga díj kollégiumi térítési díj kollégiumi szolgáltatási díj Egy tantárgyból adott félévben tett harmadik vizsga esetén kollégiumi elhelyezés esetén államilag támogatott hallgató számára kollégiumi elhelyezés esetén költségtérítéses hallgató számára 3.000 Ft / ismétlő javítóvizsga 7.000 Ft / hó 18.650 Ft / hó Juttatások Sokaknak az egyetem hírneve, múltja mellett fontos, hogy egy olyan felsőoktatási intézmény hallgatója legyen, amely anyagi, vagy természetbeni juttatások révén enyhíti az egyetemista költségterheit. A BME-n kapható juttatások részletes leírását a www.tampont.bme.hu weboldal Juttatások almenüjében találja meg. Tanulmányi ösztöndíj Tanulmányi ösztöndíjat félévenként az előző féléves tanulmányi teljesítmény, az ösztöndíjátlag alapján ítéli oda a Kari Hallgatói Képviselet. A tanulmányi ösztöndíj alanyi jogon jár, az elbíráláson minden államilag támogatott hallgató automatikusan részt vesz. A döntési elvek, így az összegek is karonként eltérőek. Az ösztöndíj összege kb. 1500-27000 Ft/hó. Tanulmányi ösztöndíjban csak államilag támogatott hallgató részesülhet. Kari BME ösztöndíj, Kari jutalom A Kari Hallgatói Képviseletek félévente pályázatot írnak ki, hogy támogassák az előző félévben jelentős kari szintű eredményeket elért hallgatókat. Azokat, akik tudományos, szakmai sikereket értek el, kari közösségi életben fontos szerepet vállaltak, vagy akiknek sportteljesítményük figyelemre méltó. A döntési elvek, így az összegek is karonként eltérőek. Az ösztöndíj összege 10000-30000 Ft/hó. Egyetemi BME ösztöndíj Az Egyetemi BME ösztöndíj hasonló a Kari BME ösztöndíjhoz. Az Egyetemi BME ösztöndíjat félévente írja ki az Egyetemi Hallgatói Képviselet. Ezzel az ösztöndíjjal azokat a hallgatókat szeretnék támogatni, akik egyetemi szinten értek el tudományos, szakmai sikereket, az egyetemi közösségi 10
A képzésről életben fontos szerepet vállaltak, vagy sportteljesítményük figyelemre méltó. Az ösztöndíj felső összege a 2005/2006. tanév második félévében 35000 Ft/hó volt. Köztársasági ösztöndíj A köztársasági ösztöndíj pályázatot minden évben az Oktatási Minisztérium írja ki. A pályázat egy évre nyerhető el, havi összege a költségvetési törvényben meghatározott összeg, jelenleg 33500 Ft/hó. Reménnyel pályázhatnak az ösztöndíj elnyerésére az adott tanévben kiemelkedő tanulmányi eredménnyel és emellett szakmai sikerekkel is büszkélkedő, több nyelvvizsgával rendelkező és kiemelkedő közösségi-, illetve sporttevékenységet folytató hallgatók. Kollégiumi elhelyezés A Műegyetem hét saját fenntartású és négy bérelt kollégiumában, mintegy 4400 férőhely keretéig biztosítja a kollégiumi elhelyezést. A BME hat kollégiumát 2010-ig felújítják, a felújítás ideje alatt várhatóan nem csökken a kollégiumi férőhelyek száma, ugyanis az Egyetem erre az időszakra férőhelyeket bérel. A kollégiumokban a tanulás mellett a szabadidő hasznos eltöltésére is lehetőség nyílik, a hallgatók a kollégiumokban szakmai köröket működtetnek, és kulturális rendezvényeket szerveznek. Egy-egy kar hallgatói többnyire ugyanabban a kollégiumban laknak, így azok a kari hallgatói közélet centrumai is egyben. Rendszeres szociális támogatás A szociális támogatás pályázat útján nyerhető el. Összegéről a Kari Hallgatói Képviselet dönt az egy főre jutó jövedelem alapján. A Kari Hallgatói Képviselet elsősorban a család anyagi helyzetét befolyásoló körülményeket veszi figyelembe az ösztöndíj odaítélésekor. A rendszeres szociális támogatás összege általában 3000-10000 Ft/hó. Rendszeres szociális támogatásban csak államilag támogatott hallgató részesülhet. Rendkívüli szociális támogatás Ha a család szociális helyzetében jelentős változás történik (pl. valakinek gyermeke születik), akkor lehetőség nyílik rendkívüli szociális támogatás kérvényezésére. A támogatás bármikor igényelhető és az elnyert összeg a lehető leggyorsabban kifizetésre kerül, ezzel is segítve a helyzet anyagi költségeinek csökkentését. Jelen juttatásban csak államilag támogatott hallgató részesülhet. Tankönyv- és jegyzettámogatás A hallgatók tanulmányi költségeik csökkentése érdekében jegyzettámogatásban részesülnek. A jegyzettámogatást karonként eltérő módon és mértékben a Kari Hallgatói Képviselet állapítja meg. Tankönyvés jegyzettámogatásban csak államilag támogatott hallgató részesülhet. Bursa Hungarica ösztöndíj Az ösztöndíj az állandó lakhely szerint illetékes önkormányzatnál igényelhető. Nem minden önkormányzat vesz részt a Bursa Hungarica ösztöndíj rendszerben. Amennyiben az önkormányzat kiírja a pályázatot, és a hallgató elnyeri, akkor az önkormányzat által folyósított összeget az Oktatási Minisztérium intézményi részként még egyszer ennyivel, de maximum 5000 Ft-tal egészíti ki. 11
A képzésről 12
A felvételi eljárásról
Információforrások Felvételi eljárásról A Felvételi Kalauz a kézirat lezárását követően napvilágot látó felvételi eljárással kapcsolatos módosulásokat nem tudja követni, ezért megjelöljük azokat a forrásokat, ahonnan egyszerűen, további hiteles információt kaphat. Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató (továbbiakban Tájékoztató) könyvet a felsőoktatási intézmények adatszolgáltatása alapján az Oktatási Minisztérium készíti. A könyv december 15-én jelenik meg, az abban foglalt információk véglegesnek tekintendők. Az esetleges sajtóhibák, illetve az időközbeni módosítás végett január 31-én a Tájékoztató kiegészítését is kiadják. A Tájékoztató intézményenként, kari bontásban tartalmazza: az egyes szakcsoportokhoz tartozó és indítható összes alapképzési szak, valamint a felsőfokú szakképzések jegyzékét, a meghirdetett szakokhoz, felsőfokú szakképzésekhez, illetőleg a különböző oktatási formákhoz (nappali, esti, levelező, távoktatás stb.) kapcsolódóan: a) a felsőoktatási intézmény személyi és tárgyi feltételei alapján felvehető államilag finanszírozott és költségtérítéses hallgatók létszámát b) a tandíjjal, a költségtérítéssel és a juttatásokkal kapcsolatos információkat c) az egyes szakcsoportokra, szakokra, felsőfokú szakképzésekre előírt követelményeket d) a felvételi eljárás során kedvezményt adó szakmai és tanulmányi versenyek körét e) a felvételi eljárási díj összegét és az annak befizetésével kapcsolatos információkat f) a felvételi eljárás során a figyelembe vehető érettségi vizsgatantárgyakat g) a középiskolából hozott pontok számításánál figyelembe vehető érdemjegyeket h) az egyes szakcsoportokba tartozó szakokon előírt, illetve választható érettségi vizsgatantárgyakat, azok szintjét i) a pontszámítás, rangsorolás elvét j) a jelentkezési feltételként meghatározott előképzettséget, indokolt esetben a nyelvtudást k) az intézményre jellemző speciális tudnivalókat l) egyéb, a jelentkezők számára szükséges információkat Támpont Iroda A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a felvételiző hallgatók tájékoztatásáért a BME Diákközpont, Támpont Iroda felelős. Az Iroda mindig naprakész információval áll az érdeklődők rendelkezésére, személyesen, telefonon, e-mailen. 14
Felvételi eljárásról Érettségi A Támpont Iroda elérhetőségei: BME Diákközpont Támpont Iroda 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 7-9. R épület földszint www.felveteli.bme.hu felveteli@sc.bme.hu Telefon: (1) 463-3838 Ügyfélfogadás: Hétfő: 8:00-16:30 Kedd: 8:00-16:30 Szerda: 8:00-16:30 Csütörtök: 8:00-16:30 Péntek: 8:00-14:00 Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt négy kötelező és legalább egy általa választott vizsgatantárgyból kell legalább középszinten vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatantárgy mellett további vizsgatantárgyakat választhat. A kötelező vizsgatantárgyak általános és a részletes vizsgakövetelményekre épülnek. Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy a vizsgatantárgy milyen vizsgarészekből áll. A vizsgarészek a következők: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. Ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik, az érettségi vizsgán a következő vizsgatantárgyakból kötelező vizsgát tenni: magyar nyelv és irodalom, anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevőknek, történelem, matematika, idegen nyelv, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők kivételével. Ha a vizsgázó nem magyar állampolgár és anyanyelve nem magyar, a magyar nyelv és irodalom tantárgy helyett magyarból, mint idegen nyelvből tehet kötelező érettségi vizsgát. Ha a vizsgázót a kötelező érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, helyette egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. Érettségi vizsga szintek A szintemelő vizsga kivételével bizonyos tantárgyakból középszinten vagy emelt szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Azt, hogy a tanuló milyen szinten szeretne vizsgázni, ő határozza meg. A diák abban az esetben is tehet emelt szintű érettségi vizsgát, ha iskolája nem emelt szintű érettségi vizsgára készítette fel. Középszintű érettségi vizsga A középszintű érettségi vizsgát a középiskolában tartják, az írásbeli vizsgára központi feladatsorokat visznek, melyeket országos szinten meghatározott szempontok alapján javítanak a középiskolai tanárok. A szóbeli vizsgák 15
Felvételi eljárásról kérdéssorait a középiskolás tanárok állítják össze, az értékelést ugyancsak országos szinten meghatározott szempontok alapján végzik. 2007-ben a legtöbb tantárgyból írásbeli és szóbeli vizsga is lesz. Emeltszintű érettségi vizsga Az emeltszintű érettségi vizsga külső vizsga. Az írásbeli vizsgákat nem a tanuló tanárai javítják majd, hanem erre külön értékelőket kérnek fel, növelve ezzel az értékelés objektivitását. Szóbeli vizsgák esetén is független tanárok értékelik majd a hallgatók teljesítményét. Amennyiben megfelelő vizsgázó létszám jön össze, akkor a tanulókhoz utazik a vizsgabizottság. Jelentkezés az érettségi vizsgára Tanulói jogviszony alatt egy tantárgyból érettségi vizsga akkor tehető, ha a tanuló az adott tantárgyat teljesítette. A tanulói jogviszony megszűnése után bármely vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga. A diák egy vizsgatantárgyból adott vizsgaidőszakban csak egy szinten próbálkozhat a vizsga letételével. Az érettségi vizsgával kapcsolatos adminisztrációt jelentkezési lapok beadásának módja, ideje, a vizsga lebonyolítását időpontok, helyszínek kijelölését, beosztás készítését a középiskolák végzik. Jelentkezés határideje A 2007. május-júniusi érettségi vizsgaidőszakra 2007. február 15-ig, a 2007. február-márciusi érettségi vizsgaidőszakra 2006. december 15-ig kell jelentkezni az erre a célra készített jelentkezési lapon. A jelentkezési lapot az érettségi vizsgát tartó intézmény igazgatójához kell eljuttatni, az alábbiak szerint. középiskolás tanulmányokat végzők abban a középiskolában, amelyikkel jogviszonyban állnak középiskolai tanulmányukat korábban befejezők bármelyik, az adott vizsgatárgyból vizsgát szervező, vizsgabizottságot működtető intézményben Érettségi vizsgára jelentkezés helye tanulói jogviszony alapján Érettségi vizsga értékelése Az érettségi vizsgát vizsgatantárgyanként az alábbi pontskála szerint minősítik: vizsgatípus pontskála írásbeli + szóbeli 1-150 csak írásbeli 1-100 csak szóbeli 1-50 Ha egy vizsgatantárgy több vizsgarészből tevődik össze, akkor minden egyes részből legalább 10%-ot kell elérni a vizsga abszolválásához. 16
Felvételi eljárásról Az egyes vizsgateljesítményeket pontszámokban, a pontszámok alapján százalékosan is minősítik. középszintű érettségi osztályzat emeltszintű érettségi 80% - 100% jeles (5) 60% - 100% 60% - 79% jó (4) 47% - 59% 40% - 59% közepes (3) 33% - 46% 20% - 39% elégséges (2) 20% - 32% 0% - 19% elégtelen (1) 0% - 19% Pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése Érettségi vizsgamentesség Nem kell érettségi vizsgát tenni annak, aki tanulmányi versenyen vett részt, és kiemelkedő eredményével teljesítette az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit. Mentesség kapható országos középiskolai, vagy országos szakmai tanulmányi verseny döntőjében való részvétel alapján. Az országos tanulmányi verseny kiírása határozza meg, hogy a tanulmányi verseny döntőjében részt vevő versenyzők közül hány tanuló kaphat emelt szintű, és hány tanuló középszintű minősítést. Aki a versenyen nyújtott teljesítménye alapján középszintű, illetve emelt szintű érettségit kap, az jeles osztályzatot és százszázalékos minősítést jelent. A tanulmányi versenyen elért középszintű vizsgaeredmény nem zárja ki, hogy a tanuló emelt szintű érettségi vizsga letételére jelentkezzen. Felvételi jelentkezés a BME-re Jelentkezés papíron Jelentkezni az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott jellentkezési lapon lehet, amelyhez csatolni kell: a legmagasabb középiskolai, illetve felsőfokú iskolai végzettséget dokumentáló okirat másolatát (a jelentkezés évében érettségizőnek a jelentkezési lapon kell igazoltatni tanulói jogviszonyát), a többletpontokra jogosító igazolások másolatát, a vizsgamentességet alátámasztó dokumentumok másolatát, egyéb, a jelölt által szükségesnek látott okmányok másolatát. A jelentkezési lap határidőre történő beadása nélkül felsőoktatási intézménybe senki sem vehető fel. A korábbi években kiadott jelentkezési lapok nem érvényesek. A jelentkezési lap kitöltéséhez segítséget nyújt az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja (www.felvi.hu). Jelentkezés elektronikusan Lehetőség van arra, hogy a felvételiző a hagyományos jelentkezési lapok használata helyett elektronikus úton nyújtsa be jelentkezését. Az elektronikus jelentkezés felülete az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján (www.felvi.hu) érhető el. Ugyancsak elektronikusan adhatod be a jelentkezési laphoz csatolandó dokumentumaidat is. 17
Felvételi eljárásról Beadási határidő, a jelentkezés költsége A jelentkezési lapok beadásának határidejét, illetve a jelentkezési laponként befizetendő összeget a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató könyvben teszik közzé december közepén. Alkalmassági vizsgák A BME-n az építészmérnöki, építész és az ipari termék- és formatervező szakra azok kiegészítő képzéseire is csak abban az esetben vehető fel a diák, ha sikeres rajz alkalmassági vizsgával rendelkezik. A alkalmassági vizsga minősítése: Megfelelt vagy Nem felelt meg lehet. Az ipari termék- és formatervező szakra felvételiző hallgatók Építészmérnöki Karon tett alkalmassági vizsgáját elismerik, vagyis a mindkét szakra (építészmérnöki, ipari termék- és formatervező) jelentkezőknek elég csak egy, az Építészmérnöki Karon teljesíteni az alkalmassági vizsgát. Az Egyetem az alkalmassági vizsga amely várhatóan áprilisban lesz előtt legalább 15 nappal tájékoztatja a jelentkezőket a vizsga helyéről, időpontjáról. Pontszámítás A felvételi eljárás során a jelentkezők teljesítményét 120 pontos rendszerben értékelik. A felvételi pontok kiszámítása történhet: a) a hozott pontok és a szerzett pontok összegzésével, vagy b) a szerzett pontok megkettőzésével. A két pontszámítás közül automatikusan a magasabb pontszámot elért változatot veszik figyelembe a pontszámításkor. Hozott pontok Hozott pontokból maximum 60 pont szerezhető. A hozott pontoknál figyelembe veszik a középiskolai tanulmányi eredményeket, illetve az érettségi eredményét. Középiskolai tanulmányi eredmények után számított pontokat öt tárgy: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy választott tárgy, egy választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két év végi érdemjegyeinek összegéből kell kiszámolni. Amennyiben a jelentkezőnek a felsorolt tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, úgy a nem tanult tantárgy helyett a felvételiző választása szerint egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatait veszik figyelembe. A magyar nyelv és irodalom érdemjegy meghatározásakor az irodalom és a nyelvtan évenkénti érdemjegyeinek átlagát kell számolni, majd azok összegét egész számra kell kerekíteni. A választott tárgy legalább két évig tanult tárgy lehet. 18
Felvételi eljárásról Középiskolai tanulmányi eredmények alapján maximum 50 pont szerezhető. Ehhez a pontszámhoz hozzá kell még adni az érettségi érdemjegyek átlagának kétszeresét, ami maximum 10 pont lehet. Hozott pontokat államilag támogatott képzés esetén az érettségit követő három éven túl, költségtérítéses képzésen az érettségit követő öt éven túl nem lehet számítani. Szerzett pontok A felvételi eljárás során szakcsoportonként meghatározzák, hogy mely tantárgyakból tett érettségi eredményeket veszik figyelembe a szerzett pontszámok számításánál. A BME alapképzésein képzési területenként egységesen meghatározottak szerint az alábbiak szerint vesszük figyelembe az érettségi tantárgyak eredményét. képzési terület I n f o r m a t i k a képzési terület szakjai mérnök informatikus (BSc) kötelező tantárgy(ak) matematika választható tantárgyak biológia elektronikai alapismeretek fizika informatika informatikai alapismeretek egyéb tudnivalók matematika mellé egy középszintű érettségi vizsgatárgyat kell választania a jelentkezőnek 19
Felvételi eljárásról M ű s z a k i biomérnöki (BSc) energetikai mérnöki (BSc) építész (osztatlan) építészmérnöki (BSc) építőmérnöki (BSc) gépészmérnöki (BSc) ipari termékés formatervezői (BSc) környezetmérnöki (BSc) közlekedésmérnöki (BSc) mechatronikai mérnöki (BSc) műszaki menedzser (BSc) vegyészmérnöki (BSc) villamosmérnöki (BSc) matematika biológia elektronikai alapismeretek építészeti és építési alapismeretek faipari alapismeretek fizika gépészeti alapismeretek informatika informatikai alapismeretek kémia könnyűipari alapismeretek környezetvédelmivízgazdálkodási alapismeretek közlekedési alapismeretek nyomdaipari alapismeretek vegyipari alapismeretek A műszaki menedzser alapszak esetén választható még a gazdasági ismeretek, a közgazdasági vagy a közgazdasági-marketing alapismeretek is. matematika mellé egy középszintű érettségi vizsgatárgyat kell választania a jelentkezőnek építész, építészmérnöki, ipari termék- és for matervezői alap szakokon rajz a l k a l m a s s á g i vizsga is szükséges 20
Felvételi eljárásról G a z d a s á g t u d o m á n y i T á r s a d a l o m t u d o m á n y i alkalmazott közgazdaságtan (BA) gazdálkodási és menedzsment (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) vendéglátóidegenforgalmi alapismeretek kommunikáció és médiatudomány (BA) nincs kötelező, kettőt kell választani nincs kötelező gazdasági ismeretek matematika nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) történelem két középszintű érettségi vizsgatárgyat kell választania a jelentkezőnek közgazdasági alapismeretek közgazdasági marketing alapismeretek magyar matematika művelődési és kommunikációs alapismeretek nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) szociális alapismeretek társadalomismeret történelem egy középszintű érettségi vizsgatárgyat kell választania a jelentkezőnek 21
Felvételi eljárásról T e r m é s z e t t u d o m á n y i matematika (BSc) fizika (BSc) nincs kötelező biológia elektronikai alapismeretek élelmiszeripari alapismeretek fizika földrajz gépészeti alapismeretek informatika kémia matematika informatikai alapismeretek környezetvédelmivízgazdálkodási alapismeretek közgazdasági alapismeretek természettudomány vegyipari alapismeretek egy középszintű érettségi vizsgatárgyat kell választania a jelentkezőnek. Szerzett pontokat a fenti tantárgyakból az érettségi vizsgatantárgyak alapján a százalékos teljesítmény alapján az alábbi táblázat szerint számítják ki. A kiszámítás során az érettségi vizsga szintje nem számít. az érettségi vizsga százaléka szerzett pont tantárgyanként (két tárgy esetén) szerzett pont (egy tantárgy esetén) 90%-100% 30 60 85%-89% 29 58 80%-84% 28 56 75%-79% 27 54 70%-74% 26 52 65%-69% 25 50 60%-64% 24 48 55%-59% 23 46 22
Felvételi eljárásról 50%-54% 22 44 45%-49% 21 42 40%-44% 20 40 35%-39% 19 38 30%-34% 18 36 25%-29% 17 34 20%-24% 16 32 0%-19% 0 0 A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga a kétszintű rendszerben középszintű érettségi vizsgának felel meg. A százalékos minősítést az alábbi táblázat szerint állapítják meg. osztályzat középszintű érettségi szerzett pontszám jeles (5) 100% 30 jó (4) 79% 27 közepes (3) 59% 23 elégséges (2) 39% 19 Többletpontok A fentiekben tárgyalt 120 pontos rendszerben szerzett pontokhoz további, úgynevezett többletpontok szerezhetőek. A többletpontokat 24 pontban maximalizálták, vagyis a felvételi eljárás szerint maximum 144 pont érhető el. Többletpont az emelt szintű érettségiért Amennyiben a diák a felvételi eljárás során az adott képzés jelentkezési feltételeként meghatározott tárgyakból emelt szintű, legalább közepes minősítésű érettségi vizsgát tesz, úgy maximum két tantárgyért, tantárgyanként 7 többletpontot matematika szakon a matematika tantárgyért 14 többletpontot kaphat. Többletpontot az emelt szintű érettségiért csak abban az esetben adnak, ha ezen tantárgyak vizsgaeredményei alapján kéri szerzett pontjai megállapítását. Többletpont a nyelvtudásért Legfeljebb két államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért az alábbiak szerint kapható többletpont: középfokú C típusú nyelvvizsgánként 7 pont, felsőfokú C típusú nyelvvizsgánként 10 pont. Államilag elismert középfokú A vagy B típusú, illetve felsőfokú A vagy B típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért akkor jár a fenti pontszám, ha a jelentkező igazoltan nem tudja teljesíteni a C típusú nyelvvizsgát sajátos nevelési igénye miatt. Ugyanazért a nyelvi teljesítményért vagy az emelt szintért (ha nyelvből tesz emelt szintű érettségit), vagy a nyelvtudásért csak egyszer jár többletpont. Felsőoktatási intézmény által adható többletpontok Felsőoktatási intézmény által adható többletpontok a Felsőoktatási Felvételi 23
Felvételi eljárásról Tájékoztatóban találhatók meg. A BME az alábbi tevékenységekért adhat többletpontot: Országos Képzési Jegyzékben szereplő, szakiránynak megfelelő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve szakirányú technikus képesítő bizonyítványért 7 pont jár, Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen szakirányú egyéni kategóriában 1-3. helyezés esetén 5 pont jár, Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján szakirányban elért helyezés alapján nagydíjasoknak 5, első díjasoknak 3 pont jár, Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért 1-3. helyezésért legfeljebb 5 pont, Olimpiai sportágban világ- és Európa-bajnokságon elért 1-3. helyezésért 5 pont jár, Olimpiai sportágban országos bajnokságon elért 1-3. helyezésért 3 többletpont jár, ha a jelentkező felnőtt vagy ifjúsági korcsoportban érte el az eredményét, és a szakszövetség ranglistáján szerepel, A sportteljesítményért járó többletpontok megállapítása a Testnevelés Tanszék feladata. Maximális többletpontot kap az a hallgató, aki Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (szakiránynak megfelelő jelentkezés esetén) emelt szintű jeles érettségi eredménynek megfelelő helyezést ért el. Szakmai előkészítő Érettségi Tanulmányi Versenyen a Felvételi tájékoztató könyvben felsoroltak szerinti helyezésekért. Felvételi mentesség Bármelyik képzésre felveszik azt a jelentkezőt, aki olimpiai bajnokságon 1-3. helyezést ért el. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők rangsorolása A felsőfokú végzettséggel rendelkezőket a tanulmányi eredményük, és diplomájuk eredménye alapján rangsorolják. Az ily módon szerezhető pontok száma 120 kell legyen. A pontszámításról a képzésért felelős kar Dékáni Hivatala nyújt tájékoztatást. 24
Felvételi eljárásról 2006. évi felvételi pontszámok A BME képzéseire a 2006. évben az alábbi pontszámok elérése esetén nyertek felvételt a hallgatók. kar szak ANÁ ANK KNÁ KNK KLK DNK ÉMK építőmérnöki (BSc) 117 97 120 ÉMK építőmérnöki 82 ÉMK földmérő és térinformatikai 120 ÉPK építészmérnöki (BSc) 117 120 ÉPK építészmérnöki (osztatlan) 129 100 120 ÉPK építészmérnöki (egyetemi) 120 GPK energetikai mérnöki (BSc) 107 100 GPK gépészmérnöki (BSc) 115 100 GPK gépészmérnöki (egyetemi) 120 n.i. 120 GPK ipari termék- és formatervezői (BSc) 97 119 GPK mechatronikai mérnöki (BSc) 130 120 GPK GTK GTK GTK GTK mechatronikai mérnöki (BSc) (Zalaegerszeg) alkalmazott közgazdaságtan (BA) gazdálkodási és menedzsment (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) közgazdász-gazdálkodási (egyetemi) 88 84 138 90 90 139 80 80 84 84 GTK műszaki menedzser (BSc) 105 100 104 GTK nemzetközi gazdálkodás (BA) 100 KSK közlekedésmérnöki (BSc) 116 78 96 KSK közlekedésmérnöki (egyetemi) 78 99 n.i. 90 TTK fizika (BSc) 135 134 n.i. TTK matematika (BSc) 127 92 103 VBK biomérnöki (BSc) 119 99 127 VBK környezetmérnöki (BSc) 126 116 134 VBK környezetmérnöki (egyetemi) 120 VBK vegyészmérnöki (BSc) 120 95 130 VIK mérnök informatikus (BSc) 125 80 103 VIK villamosmérnöki (BSc) 122 94 113 VIK műszaki informatikai (egyetemi) 83 83 VIK villamosmérnöki (egyetemi) 93 81 25
A táblázatban használt jelölések: ÉMK ÉPK GPK GTK KSK TTK VBK VIK Felvételi eljárásról Építőmérnöki Kar Építészmérnöki Kar Gépészmérnöki Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közlekedésmérnöki Kar Természettudományi Kar Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar A N Á A N K K N Á K N K K L K D N K alap, nappali, államilag finanszírozott képzés alap, nappali, költségtérítéses képzés kiegészítő, nappali, államilag finanszírozott képzés kiegészítő, nappali, költségtérítéses képzés kiegészítő, levelező, költségtérítéses képzés diplomás, nappali, költségtérítéses képzés 26
Induló képzések
Induló képzések kar BSc (alapképzés) A N Á A N K A L K képzés időtartama félévekben ÉMK építőmérnöki X X 8 ÉPK építészmérnöki X X 8 GPK energetikai mérnöki X X 7 GPK gépészmérnöki X X 7 GPK ipari termék- és formatervezői X X 7 GPK mechatronikai mérnöki X X 7 GTK GTK GTK alkalmazott közgazdaságtan gazdálkodási és menedzsment kommunikáció és médiatudomány X X 6 X X 6+1 X 6 GTK műszaki menedzser X X 7 GTK nemzetközi gazdálkodás X 6+1 KSK közlekedésmérnöki X X 7 TTK matematika X X 6 TTK fizika X X 6 VBK biomérnöki X X 7 VBK környezetmérnöki X X 7 VBK vegyészmérnöki X X 7 VBK vegyészmérnöki X 8 VIK mérnök informatikus X X 7 VIK villamosmérnöki X X 7 kar egyetemi kiegészítő képzés K N Á K N K K L K K L Á képzés időtartama félévekben ÉMK építőmérnöki X 6 ÉMK ÉPK földmérő és térinformatikai építészmérnöki GPK gépészmérnöki X X X X 6 GTK közgazdász-gazdálkodási X 5 KSK közlekedésmérnöki X X X X 6 KSK gépészmérnöki* X X X X 6 VBK környezetmérnöki X 6 VIK műszaki informatikai X X 6 VIK villamosmérnöki X X 6 * a jelentkezés és a felvétel a közlekedésmérnöki szakra történik X 6 28
Induló képzések kar Osztatlan 5 éves képzés A N K A N L képzés időtartama félévekben ÉPK építész X X 10 A táblázatokban használt jelölések: X a képzés indul az adott formában ÉMK ÉPK GPK GTK KSK TTK VBK VIK Építőmérnöki Kar Építészmérnöki Kar Gépészmérnöki Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közlekedésmérnöki Kar Természettudományi Kar Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar A N Á A N K A L K K N Á K N K K L K alap, nappali, államilag finanszírozott képzés alap, nappali, költségtérítéses képzés alap, levelező, költségtérítéses képzés kiegészítő, nappali, államilag finanszírozott képzés kiegészítő, nappali, költségtérítéses képzés kiegészítő, levelező, költségtérítéses képzés 29
Induló képzések 30
A képzések leírásai karonként
Építészmérnöki Kar ÉPK Építészmérnöki Kar A KAR MÚLTJA Magyarországon legrégebb óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán folyik építészmérnök képzés. A jogelőd József Nádor Műegyetemen 1871-ben indult meg az oktatás az Építészeti és Mérnöki Osztályon. Az építészképzés kezdeteit a XIX. századvég kimagasló alkotói, Budapest városképének kialakítói, mint pl. Steindl Imre (a Parlament tervezője), Hauszman Alajos (a Műegyetem épületeinek tervezője) és Schulek Frigyes (a Mátyás templom és a Halászbástya mestere) határozták meg. A XX. század elején Dr. Kotsis Iván építészprofesszor szerzett nagy érdemeket a sajátos budapesti, műegyetemi építészképzés megformálásában. Pogány Frigyes, Rimanóczy Gyula, Weichinger Károly, Farkasdy Zoltán, Szrogh György építész-professzorok, valamint a műszaki tudományok kiváló művelői és neves tanáregyéniségei Czakó Adolf, Csonka Pál, Pelikán József, Gábor László is kivették szerepüket az oktatásból. Szinte minden jelentős magyar építész nagy hagyományokkal rendelkező Karunkon végzett. Jelenleg is itt tanít (oktatóként vagy óraadóként) az ország építészeinek színe-java, aktív egyetemi tanáraink között 3 Kossuth-díjas építész található Kerényi József, Lázár Antal és Cságoly Ferenc professzor urak. A múlt kötelez, a jelen sürgeti a változást. A KÉPZÉSEKRŐL Az átalakított felsőoktatási rendszerben az építészképzés két szakon folyik a továbbiakban: Építész osztatlan ötéves szak Felismerve a tradicionális építészképzés nemcsak hazai, hanem európai elismertségét is, óriási szakmai összefogás és oktatói munka eredményeként sikerült - továbbfejlesztve és javítva - hagyományos öt éves osztatlan képzésünket megtartani. Négyéves építészmérnök BSc alapszak A kétciklusú képzésnek felel meg a nyolc féléves BSc alapszak, melyet három féléves képzési idejű MSc mesterszakok fogják kiegészíteni. A KÉPZÉSEK ADATAI Építészmérnök BSc A képzés pontos megnevezése: Kétciklusú képzés alapfok A képzés végzettségi szintje: Építészmérnök BSc A képzés tagozata: nappali 32
Építészmérnöki Kar A képzés finanszírozási formája: államilag támogatott vagy költségtérítéses Képzési idő: 8 félév Építész osztatlan ötéves képzés A képzés pontos megnevezése: Építész osztatlan ötéves képzés A képzés végzettségi szintje: Építészmérnök MSc A képzés tagozata: nappali A képzés finanszírozási formája: államilag támogatott vagy költségtérítéses Képzési idő: 10 félév A KÉPZÉST VÉGZETTEK TEVÉKENYSÉGI KÖRE Építész osztatlan ötéves szak Az építészmérnöki MSc diplomával rendelkezők képesek arra, hogy ellássák a település- és területrendezés, általában az épített környezet alakításának valamennyi építészeti és építési feladatát, ezen belül elvégezzék épületek, épületegyüttesek építészeti, szerkezettervezési feladatait, megtervezzék, megszervezzék, irányítsák és ellenőrizzék ezek építését, épületfenntartási és -felújítási feladatokat végezzenek el, műemlékvédelmi feladatokat lássanak el, képzettségüknek megfelelő elméleti, tudományos és oktatási tevékenységet folytassanak, ellássák szakterületükön az építésigazgatási és hatósági munkák irányítását. A külön jogszabályokban előírt szakmai gyakorlat után különféle szakterületekre szóló tervezői jogosultságot kapjanak. Négyéves építészmérnök BSc alapszak Az építészmérnöki alapdiplomával rendelkezők igen sok területen helyezkedhetnek el: ingatlanfejlesztőként, beruházóként, a kivitelezési munka középkádereként-irányítójaként, műszaki ellenőreként; a közigazgatásban-államigazgatásban igazgatási és hatósági munkakörben; építőipari termékeket gyártó-forgalmazó, építőipari szolgáltató cégeknél, ingatlanpiaci és biztosítási szakemberként, a műemlékvédelemben, épületfenntartási és felújítási területen; a tervezésben feldolgozó-szerkesztő munkát végezve építésztervező, várostervező, szerkezettervező irodákban és még számos munkakörben. A felsorolt területeken az ország egész területén jelentős igény van alapdiplomával rendelkező szakemberekre. Az építészmérnöki BSc szakra épülő tervezett MSc szakok célja olyan okleveles építészmérnökök képzése, akik ugyanolyan képesítéssel rendelkezzenek, mint az osztatlan ötéves szak végzett hallgatói. A képzésben eredményesen résztvevők mindkét szakon képessé válhatnak a szakra épülő PhD és DLA képzésben való részvételre. A KÉPZÉS OKTATÁSI RENDSZERE, TEMATIKÁJA Az építészet a művészeti és mérnöki tevékenység határán folytatott alkotó munka. A műegyetemi építész oktatás méltán elismert magas színvonala a műszaki és művészeti oktatás kiegyensúlyozott arányában rejlik. A szakma sajátossága miatt jogos igény, hogy az építész oktatás-nevelés munkarendjét a Kotsis Iván-i elvek alapján úgy kell összeállítani, hogy annak gerincét a tervezés tanítása képezze. A tervezéshez azonban elengedhetetlen a karunkon oktatott műszaki és mérnöki tudományok ábrázoló geometria, statika, szilárdságtan, épületszerkezettan elsajátítása és biztos ismerete. Az oktatás mindkét szakon alapozó tárgyakkal kezdődik, melyek a 33
Építészmérnöki Kar térlátást, az ábrázolást és a mérnöki szemléletet kívánják kialakítani, de a bevezető építészetelméleti és kreatív gyakorlati tárgyakon keresztül már a kezdetektől fontos a szakma művészeti oldalának hangsúlyozása, gyakorlása, elsajátítása. A két szak első öt félévében azonos tanterv alapján haladnak a hallgatók, s vesznek részt az oktatás alapképzésében. A különböző tervezési tárgyak lineárisan egymásra épülve követik egymást. A Térkompozíció, Építészet alapjai, majd a Lakó- és Középülettervezés, Munkahelyek építészete, a Várostervezés című tárgyakkal az építészeti tervezés területei teljes bemutatásra, áttekintésre kerülnek. A műszaki tantárgyakon keresztül a hallgatók fokozatosan megismerik az épületek állékonyságához, szerkezeteinek felépítéséhez szükséges ismereteket, tanulnak az építési folyamat technológiájáról és szervezéséről. Tanulmányozzák az építészettörténetet az ókortól napjainkig, magas színvonalú szabadkézi rajzoktatásban részesülnek. Tanulmányaikat az általános műveltséget szolgáló társadalomtudományi tárgyak, nyelvtanulás és a testnevelés egészítik ki. Az ötödik félév végén az osztatlan képzés hallgatóinak szakirány választási lehetősége van. Érdeklődési körüknek és addig elért tanulmányi eredményüknek megfelelően építész tervező és műszaki szakirányok közül választhatnak. A BSc szak legkiválóbb hallgatóinak itt az ötödik félév végén biztosítunk lehetőséget, hogy az osztatlan képzésre átjelentkezzenek, s szakirány választással itt folytassák tanulmányaikat. Az osztatlan képzés 6-10. félévében a szakirányoknak megfelelően a hallgatók nagyobb óraszámban kapnak új ismeretet a tervezés és a műszaki tudományok tananyagából. A kötelezően és szabadon választott tárgyak a saját érdeklődési területek megismerését, a speciális területekben való elmélyülést segítik. A BSc szakon tanulmányaikat folytató hallgatók oktatása a nagyobb műszaki irányultság mellett kisebb tervezési feladatokkal egészül ki, s a nyolcadik szemeszter végén okleveles építészmérnöki alap (BSc) diplomát kaphatnak. Az alapdiploma megszerzése után Karunk továbbtanulási lehetőséget biztosít az építészmérnöki mesterképzésben (MSc), melyen a tervezett szakok: építész tervező, szerkezettervező, építész-urbanista, építészkivitelező. MINTATANTERVEK INTERNETES ELÉRHETŐSÉGEI www.bme.hu/építészmérnöki kar www.arch.bme.hu/oktbiz SZAKIRÁNYOK ISMERTETÉSE Az osztatlan képzés ötödik féléve után a hallgatók két szakirány közül választhatnak: építész tervező műszaki A szakirányra kerülés feltételeit a két tanszékcsoport (tervezési és műszaki) által kidolgozott és előre meghirdetett feltételrendszer határozza meg. Az építész tervező szakirány elsősorban a kiemelkedő tervezői készségű hallgatók képzési irányát jelenti. A tervezési tárgyak és a szabadkézi rajz jó teljesítése, az építészettörténeti ismeretek biztos tudása, személyes 34
Építészmérnöki Kar portfólió összeállítása szükséges a szakirányra kerüléshez. A belsőépítészet és környezettervezés, a művészettörténet, tervezés elmélet tárgykörei kiegészítik a megemelt óraszámú komplex tervezés tárgyakat, ahol saját terveiken keresztül ismerhetik meg a hallgatók az építészeti tervezés minden munkarészét. A műszaki szakirányon az építészeti tervezés kisebb kiméretben kerül oktatásra, emellett azonban a tartószerkezetek és az épületszerkezetek számítása, modellezése és megtervezése nagyobb teret kap. Lehetőség van más területeken építéskivitelezés-szervezés, építési jog, ingatlanhasznosítás elmélyült tanulmányok folytatására is. Karunkon angol és francia nyelvű képzés is folyik, melynek anyaga azonos a magyar nyelvű képzéssel, így a hallgatóknak lehetőségük van nyelvtudásuk fejlesztésére, a különböző nemzetközi programokba való bekapcsolódásra. A Kar jó kapcsolatokkal rendelkezik elsősorban Európa számos építészképző intézményével, ahol a nemzetközi csereprogramokon keresztül féléváthallgatásokat tudunk biztosítani. Kimagasló képességű hallgatóink általában külföldön is megállják helyüket, tudásukat ott is elismerik. AZ ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KARRÓL A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kara az ország egyetlen egyetemi szintű okleveles építészmérnököket képző intézménye, amelyet a FEANI az európai mérnökképzés szövetsége is elismert, így az itt kiadott építészmérnöki oklevél a világon mindenütt elfogadott. Ezért volt fontos a hagyományos képzés továbbvitele osztatlan ötéves formában, melynek nemzetközi akkreditációja jelenleg már folyamatban van. A művészeti és műszaki szakterületeken végzett komplex képzés eredményeként a Karon diplomázott hallgatók jól képzett, sokoldalú szakemberek lesznek, akik számos érdekes és tartalmas munkakör betöltésére alkalmasak. A művészet és mérnöki tevékenység határán folytatott alkotó munkájukkal bárhol is tevékenykednek környezetünket fejlesztik, értéket teremtenek, kultúránkat alakítják. A Kar népszerűségét jelzi, hogy közel 1600 hallgatója van, s a magas felvételi ponthatárok ellenére háromszoros a túljelentkezés az induló évfolyamra. A KAR FELVÉTELI SAJÁTOSSÁGAI A Kar felvételi rendszere szinte teljesen azonos a BME más karainak felvételijével, azzal a kiegészítéssel, hogy az Építészmérnöki Karon szabadkézi rajz alkalmassági vizsgát is kell tenni. Aki ezen nem felel meg, az nem vehető fel a Karra. A VÉGZETTEK KARRÓL, KÉPZÉSRŐL ALKOTOTT VÉLEMÉNYE * A BME-n 2003-ban diplomát szerzett 1-1,5 éves munkaerő-piaci tapasztalattal rendelkező szakemberek körében végzett felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a karon végzettek: 53,48 %-a a mérnöki szemlélet és gondolkodásmód átadását, 29,20 %- a a képzés által nyújtott erős elméleti alapokat tartja az egyetemi képzés legnagyobb erősségének. 35
Építészmérnöki Kar 2005. február havi bruttó átlagkeresete 172.875 Ft, szórása 80.015 Ft volt. * A BME-n 2003-ban végzettek körében készített A BME frissdiplomásainak elhelyezkedési esélyei felmérés alapján. A felmérés teljes terjedelmében a www.sc.bme.hu/felmeresek weboldalon található meg. 36
Építőmérnöki Kar ÉMK Építőmérnöki Kar AZ INDÍTOTT KÉPZÉSEK LEÍRÁSAI Építőmérnöki alapszak Végzettségi szint: BSc Képzési idő: 8 félév A képzés célja: Felkészült, nyelvtudással rendelkező építőmérnökök képzése, akik alkalmasak építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzésnek megfelelő tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, bonyolultabb tervezési munkákban való közreműködésre. A jogszabályban meghatározott tervezői jogosultság az előírt gyakorlati idő után az elvégzett ágazat és azon belüli szakiránynak megfelelően szerezhető meg. Szakirányok: Szerkezet-építőmérnök ágazat: magasépítési, híd és műtárgy, geotechnika, építéstechnológia. Infrastruktúra-építőmérnök ágazat: közlekedési létesítmények, vízmérnöki, települési, környezeti. Geoinformatika-építőmérnök ágazat: építőipari geodézia, térinformatika. Elsajátítandó szakmai kompetenciák: Alapfokozat birtokában az építőmérnökök képesek az elvégzett ágazat és szakiránynak megfelelően: kellő szakmai gyakorlat után tervezői és vezető tervezői jogosultság megszerzésére, egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, irányítás mellett érdemi mérnöki közreműködésre bonyolultabb tervezési munkákban, kellő szakmai gyakorlat után tervezői jogosultság a többi ágazat és szakirány tekintetében. 37
Építőmérnöki Kar Alapfokozat birtokában az építőmérnökök képesek az építőmérnöki szakma teljes területén: műszaki vezetői tevékenység végzésére, építési műszaki ellenőri tevékenység végzésére, építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, települési mérnöki és településüzemeltetési feladatok ellátására az önkormányzatok területén. Végzés utáni továbbtanulási lehetőségek: szakirányú továbbképzés, építőmérnöki, gazdasági MSc szakok. MSc képzés Mesterdiplomás építőmérnökök kibocsátása, akik a BSc képzésben leírt célokon túl - bizonyos gyakorlat után - képesek az építőmérnöki létesítményekkel kapcsolatos műszaki fejlesztési, kutatási feladatok önálló ellátására, továbbá bonyolult és speciális mérnöki létesítmények tervezésére és szakértésére. A kiemelt vezetőtervezői, szakértői jogosultság az előírt gyakorlati idő után az elvégzett szak és azon belüli szakiránynak megfelelően megszerezhető. A mesterdiploma megszerzése feljogosít a doktori képzésben való részvételre. Szakirányú továbbképzések: BSc után a szakirányoknak megfelelően MSc után a szakoknak megfelelően Kiegészítő levelező képzések: Korábban főiskolát végzetteknek a BSc alapfokozat megszerzésére Építőmérnöki Kar MSc szakok és szakirányok Szerkezet-építőmérnök mesterszak magasépítő és rekonstrukció szakirány szerkezetinformatika szakirány tartószerkezet- és geotechnika-mérnöki szakirány ingatlanmérnöki szakirány mérnökgeológia szakirány Infrastruktúra-építőmérnök mesterszak út- és vasútmérnöki szakirány települési mérnöki szakirány víz- és vizi környezetmérnöki szakirány Földmérő- és Térinformatikai mérnök mesterszak földmérőmérnöki szakirány térinformatika-mérnöki szakirány 38