FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I.

Jegyzet FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I. A FÖLDHIVATALI ÜGYINTÉZÉS 1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET KIALAKULÁSA... 1-3 2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE... 2-5 2.1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS KÖZPONTI SZERVEI... 2-5 2.2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS TERÜLETI ÉS HELYI SZERVEI... 2-7 3. A FÖLDHIVATALOK FELADATAI... 3-9 3.1. AZ INGATLANÜGYI SZAKIGAZGATÁSI FELADATOK... 3-9 3.2. A KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALÁNAK FELADATAI... 3-9 3.3. A JÁRÁSI FÖLDHIVATALOK FELADATAI... 3-9 4. EGYES INGATLANÜGYI SZAKIGAZGATÁSI FELADATOK... 4-10 4.1. A TERMŐFÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE... 4-10 4.1.1. A termőföld tulajdonjogának megszerzése... 4-10 4.1.2. A termőföldre fennálló elővásárlási jogok... 4-12 4.2. A TERMŐFÖLDEK HASZNÁLATA, A FÖLDHASZNÁLATI NYILVÁNTARTÁS... 4-14 4.2.1. A termőföldek használata... 4-14 4.2.2. A földhasználati nyilvántartás... 4-14 4.3. A TERMŐFÖLD HASZNOSÍTÁSA ÉS VÉDELME... 4-17 4.3.1. A termőföld hasznosítási kötelezettség... 4-17 4.3.2. A művelési ág megváltoztatása... 4-17 4.3.3. A termőföld más célú hasznosítása... 4-18 4.3.4. A termőföld időleges más célú hasznosítása... 4-19 4.3.5. Más célú hasznosítás engedély nélkül... 4-19 4.4. A BIRTOKTAGOK KIALAKÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁSOK... 4-21 4.4.1. Az általános birtokrendezés... 4-21 4.4.2. A birtok-összevonási célú önkéntes földcsere... 4-21 4.4.3. Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére irányuló eljárás... 4-22 4.5. A FÖLDÉRTÉKELÉS, FÖLDMINŐSÍTÉS... 4-23 4.5.1. A földminősítés történeti áttekintése... 4-23 4.5.2. A földek osztályba sorozása... 4-24 4.5.3. A kataszteri tiszta jövedelem... 4-25 4.5.4. A földminősítési adatokban bekövetkezett változások vezetése... 4-25 4.6. A FÖLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉG... 4-26 4.7. A TELEKALAKÍTÁSI ELJÁRÁS... 4-29 4.8. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS... 4-30 4.8.1. Az ingatlan-nyilvántartás klasszikus alapelvei... 4-30 4.8.2. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya... 4-31 4.8.3. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma... 4-31 4.8.4. Az ingatlan-nyilvántartás részei... 4-32 4.8.5. Az ingatlan-nyilvántartás módja... 4-32 4.8.6. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás... 4-32 4.8.7. Az adatszolgáltatás... 4-33 1-1

dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás 5. A FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ÉS IRODALOM, ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK... 5-34 5.1. A FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK... 5-34 5.2. A FELHASZNÁLT IRODALOM... 5-34 5.3. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK... 5-35 5.4. MELLÉKLETEK... 5-35 1-2

1. A földügyi szakigazgatási szervezet kialakulása Jegyzet A földügyi szakigazgatási szervezet jelenlegi formája a több mint százéves állami földmérési és földnyilvántartási intézmények, a földbirtokrendezési szervezetek és a telekkönyvi hatóságok fokozatos összevonása útján alakult ki. Az állami földmérési és földnyilvántartási szervezetet eredetileg az adózási célból elrendelt kataszteri munkálatok végrehajtására létesítették. A polgári kataszteri földmérés II. József uralkodása alatt indult meg. A földmérési szervezet központi igazgatási teendőit 1867-ig, vagyis a kiegyezésig a bécsi kir. Pénzügyminisztérium Földmérési Igazgatósága látta el. A kiegyezés után e feladat Budapestre, a Magyar Pénzügyminisztériumba került, s ennek egyik ügyosztálya látta el e feladatot. Hatáskörébe tartozott a Háromszögelési Hivatal, a felmérési felügyelőségek, a térképtárak és a térképek sokszorosítását végző Állami Nyomda irányítása. A földmérés helyi feladatait a földmérési felügyelőségek végezték, számuk 1856-ban 12, az első világháború végén 24 volt. Az 1875. évi VII. törvény alapján elrendelt földadó-szabályozási munkálatokat az erre a célra létesített kataszteri igazgatóságok hajtották végre. Az 1885. évi XXII. törvény léptette életbe a földadó-kataszteri munkálatokat. Az új földadómunkálatok készítése a helyszínelő kataszteri felügyelőségek feladatait képezte. A földadókataszter vezetését a községi nyilvántartók (adóügyi jegyzők) és a pénzügyigazgatóságoknál alkalmazott nyilvántartási biztosok látták el. A Pénzügyminisztériumhoz tartozó felmérési szolgálati ág megnevezése "Állandó kataszter", 1894-től "Országos kataszteri felmérés" volt. 1918-ban elnevezését megváltoztatták Állami Földmérésre. Az első világháborút követően kilenc földmérési felügyelőség és egy térképtár maradt az ország területén. A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945.M.E. rendelet végrehajtását a földmívelésügyi miniszter irányítása alatt az Országos Földbirtokrendező Tanács, a megyei földbirtokrendező tanácsok és a községi földigénylő bizottságok, az adminisztratív lebonyolítást pedig az Országos Földhivatal, valamint a megyei földhivatalok végezték. A kormány 1950-ben az Állami Földmérési szervezetből, a földhivatalok műszaki osztályaiból és a földadó-kataszteri szervezetből létrehozta az önálló Országos Földméréstani Intézetet és ennek felügyelete alatt a megyei földmérési igazgatóságokat. A Minisztertanács az Országos Földméréstani Intézetet 1952-ben - közvetlenül a felügyelete alá tartozó - Állami Földmérési és Térképészeti Hivatallá (ÁFTH) szervez- 1-3

dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás te át, a megyei földmérési igazgatóságokból pedig megyei földmérési irodákat létesített. Ez a szervezet végezte a részleges, majd később az általános tagosítások, illetve földrendezések földmérési és földnyilvántartási munkáit, a tanácsi földrendezőkkel együttműködve. A Kormány rendeletére 1954-ben újabb szervezeti változás következett be, az ÁFTHtól az állami földnyilvántartási irányító szervezetet a Pénzügyminisztériumba, a megyei földnyilvántartási dolgozókat pedig a tanácsi szervezetbe helyezték át. A földnyilvántartási apparátus 1957. január 1-jével visszakerült az ÁFTH szervezeti keretébe. Az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalt (OFTH) - a földügyi szakigazgatás központi szervezeteként - 1967-ben állították fel a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Az átszervezés területi szinten is megtörtént, összevonták a megyei földmérési és földnyilvántartási felügyelőségeket, valamint a megyei és járási tanácsok földrendező szervezeteit, és így hozták létre a megyei és járási földhivatalokat. A Kormány 1973. január 1-jével alakította ki az egységes ingatlan-nyilvántartást, a telekkönyvek vezetését a járási földhivatalok vették át a járásbíróságoktól. A megyei földhivatalok tanácsi szakigazgatási intézményként működtek, a járási földhivatalok a járási tanács, majd a járási hivatal intézményei voltak. A járási hivatalok megszűnését követően a járási földhivatalok a megyei földhivatal szakigazgatási intézményei lettek. A földügyi szakigazgatási szervezet központi irányítását 1990-ben a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vette át. A földügyi szakigazgatási szervezet irányítását, a rendszerváltást követően a Földművelésügyi Minisztérium, illetve 1998-tól a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 2010-től pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium látta el. A Földmérési és Távérzékelési Intézet a szakigazgatási feladatokat háttér intézményként segítette. A megyei, fővárosi földhivatal az irányító minisztérium dekoncentrált szerveként, területi szakigazgatási intézményeként másodfokon járt el, míg a körzeti földhivatal a megyei földhivatal önálló hatáskörrel rendelkező helyi szakigazgatási intézménye első fokon járt el a feladatkörébe tartozó ügyekben. A földhivatali szervezetet 2011. január 1-jével integrálták a létrehozott megyei, fővárosi kormányhivatalok szervezetébe. A megyei, fővárosi földhivatal általános jogutódja a megyei, fővárosi kormányhivatal. Napjainkban már helyesebb a földügyi elnevezés helyett az ingatlanügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról beszélni. 1-4

Jegyzet 2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE A földügyi szakigazgatási szervezet dekoncentrált jellegű szakigazgatási intézményhálózat, amely a Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban: VM) (www.vm.gov.hu) szakmai irányítása, felügyelete és ellenőrzése alá tartozik. A szervezet tizenkilenc megyei és a fővárosi kormányhivatal földhivatalából, a száztizennyolc járási földhivatalból, a Budapesti 1. és 2. számú földhivatalokból valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézetből (továbbiakban: FÖMI) áll. 2.1. A földügyi szakigazgatás központi szervei A vidékfejlesztési miniszter (továbbiakban: miniszter) a Kormány többek közt az ingatlan-nyilvántartásért, térképészetért és földügyért felelős tagja, e felelőssége körében kodifikációs kötelezettsége van, ennek keretében előkészít jogszabályokat (törvényeket, kormányrendeleteket) - (az ingatlan-nyilvántartás vezetéséről, rendszeréről és az abból történő adatszolgáltatásról, - a földmérésről, térképészetről és a távérzékelésről, valamint az érintett minisztériumokkal együttműködve az államhatárral kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítéséről, - a földminősítési rendszerről, a földtulajdoni, földhasználati és földhasznosítási előírások érvényesüléséről, a földforgalom szabályozásáról, a földvédelemről, a talajvédelemről, valamint a földhitel rendszeréről, valamint - a földügyi informatikai rendszerről), és miniszteri rendeleteket ad ki e tárgykörben, felhatalmazás alapján. A miniszter a fenti körben való felelőssége keretében a földügyi szakigazgatási szervezet útján - gondoskodik az ingatlan-nyilvántartás vezetéséről, rendszeréről és az abból történő adatszolgáltatásról, - gondoskodik a földminősítési rendszerről, a földtulajdoni, földhasználati és földhasznosítási előírások érvényesüléséről, a földforgalom szabályozásáról, a földvédelemről, valamint a földhitel rendszeréről, - gondoskodik a polgári célú állami földmérési, térképészeti (geodéziai, kataszteri, topográfiai, kartográfiai) és a távérzékelési feladatokról, - gondoskodik a térinformatikai rendszerek kialakításáról, és működteti a földügyi információs rendszert, 1-5

dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás - biztosítja a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterrel közösen az államhatár felmérését, megjelölését, a határjelek felújítását és karbantartását, az államhatárral kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítését. A miniszter a földügyért való felelőssége keretében felel a termőföld védelméért és a talajvédelemért, (e körben - meghatározza a termőföld takarékos felhasználása érdekében a földvédelmi és talajvédelmi követelményeket, és ellenőrzi azok megtartását, - gondoskodik a termőföld mennyiségének és minőségének védelméről, valamint a külön jogszabályokban meghatározott védelmi követelmények érvényesítéséről, - ellenőrzi a termőföld termőképességének megőrzését, javítását szolgáló tevékenységeket, ideértve a rekultiváció, a talajvédelem, a talajjavítás, a talajvízháztartás-szabályozás, valamint a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait). A miniszter szakmai irányítást gyakorol a földhivatalok felett és irányítja a FÖMI-t. A VM Földügyi és Térinformatikai Főosztálya segíti a minisztert feladatai ellátásában, felelős az ágazatot érintő kodifikációs teendők ellátásáért, koordinációs tevékenység kifejtéséért, közhatalmi aktus kibocsátásért (engedélyezés), EU és nemzetközi kapcsolatokért, funkcionális feladatok ellátásáért így különösen: a földhivatalok szakmai irányításáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért, a FÖMI irányításáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért. A Főosztály szervezete Ingatlan-nyilvántartási, Földmérési és Térinformatikai, valamint Földvédelmi és Földhasználati Osztályokra tagozódik. A minisztérium szervezetén belül a Főosztály tevékenységét a jogi és igazgatási helyettes államtitkár felügyeli. A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) (www.fomi.hu) központi hivatal, amelyet az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter (jelenleg a vidékfejlesztési miniszter) irányít, jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. A Kormány a FÖMI-t a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervezetként jelölte ki. Az intézetet a miniszter által kinevezett főigazgató vezeti. A főigazgató Szervezeti és Működési Szabályzatban állapítja meg az intézet szervezetét, működését, részletes feladatait. A FÖMI 1988-ban alakult meg a Földmérési és Távérzékelési Intézet és a Földügyi és Térképészeti Hivatal Gépi Adatfeldolgozó Központja jogutódjaként. A FÖMI központi földmérési és térinformatikai szervezetként ellátja a téradatinfrastruktúrák működtetését lehetővé tévő térbeli alapadatkörök (állami alapadatok) gyűjtését, feldolgozását, tárolását, fejlesztését és szolgáltatását. A fenti feladatok keretében fenntartja, fejleszti és szolgáltatja: 1-6

Jegyzet - a geodéziai vonatkoztatási rendszereket és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat, - az EOTR szerinti állami térképi adatbázisokat, domborzatmodelleket, földrajzinév adatbázist, közigazgatási határ adatbázist és a geoportál működését, - az állami földmérési és térképészeti tevékenység központi feladatait: államhatárügyi, geodéziai munkákat, állami alapadatok előállításának ütemezését, készíttetését, állami átvételét, minőségbiztosítási és szakfelügyeleti feladatok ellátását. Ellátja az ingatlanügyi és földügyi igazgatás országos szintű adatainak feldolgozását, információs rendszereinek fejlesztését és irányítását, továbbá a vonatkozó ingatlanügyi és földügyi adatok szolgáltatását. Működteti a földhivatali információs rendszert az un. TakarNet rendszert, www.takarnet.hu. A FÖMI hazai és EU-s feladatok végrehajtásával megbízott intézményként ellátja a mezőgazdasági földterületek egyedi azonosításával (MEPAR), a szőlőültetvények térinformatikai nyilvántartásával (VINGIS) kapcsolatos távérzékelési feladatokat. Gondoskodik a földfelszín mezőgazdasági, vidékfejlesztési, környezetgazdálkodási, környezetvédelmi és felszínborítási szempontú távérzékeléses megfigyeléséről, elemzéséről, ellenőrzéséről. Integrálja a szakigazgatás eszközrendszerébe a távérzékelés területén megjelent legújabb eredményeket. A FÖMI törekszik a földmérési, távérzékelési és térinformatikai kutatások, fejlesztések országos összhangjának biztosítására. Ellátja az országos egységet és korszerű megoldásokat igénylő feladatokat, melyeken belül: - szakmai szabályzatokat és jogszabály előkészítést végez, - ellátja a korszerű információtechnológiai módszerek és szakmai ismeretek átadását a közép- és felsőfokú szakoktatás, valamint a posztgraduális képzés számára, - szakterületi könyvtárat üzemeltet, - nemzetközi szakmai szervezetekben képviseli az országot. 2.2. A földügyi szakigazgatás területi és helyi szervei A földügyi szakigazgatási feladatokat a földhivatali szervezet (www.foldhivatal.hu) látja el: első fokon a járási földhivatalok és kirendeltségek, másodfokon a megyei kormányhivatal földhivatala, a fővárosban: fővárosi kormányhivatal földhivatala (továbbiakban: kormányhivatal földhivatala). A kormányhivatal földhivatala illetékessége a megye, illetve a főváros területére, a járási földhivatal illetékessége a 149/2012. (XII.28.) VM rendeletben meghatározott településekre terjed ki. 1-7

dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás A kormányhivatal földhivatala a kormányhivatal ágazati ingatlanügyi szakigazgatási szerve. A kormányhivatal földhivatala, mint a kormányhivatal szervezeti egysége a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. A kormányhivatal földhivatala szakmai irányítási, törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket, mint szakmai irányító szerv vezetője, a miniszter látja el. A kormánymegbízott nevezi ki és menti fel a kormányhivatal földhivatala vezetőjét és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A vezető minisztériumi főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. A miniszter egyetértése szükséges a vezető kinevezéséhez, felmentéséhez. A kormányhivatal földhivatala önálló költségvetéssel nem rendelkezik, a kormányhivatal törzshivatala és a szakigazgatási szervek képeznek egy költségvetési szervet. A kormányhivatalok gazdálkodását kormányrendelet szabályozza. A kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter (jelenleg a közigazgatási és igazságügyi miniszter) normatív utasításban adja ki. A kormányhivatal földhivatala szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a kormányhivatal szabályzata tartalmazza, e tekintetben a miniszternek véleményezési jogköre van. A kormányhivatal földhivatala ügyrendben szabályozza a szervezet és működés további kérdéseit. A megyei kormányhivatalok földhivatalaiban belső szervezeti egységként ingatlan-nyilvántartási, földügyi, földmérési és működést támogató osztályokat alakítottak ki. A járási földhivatal a járási hivatal (Budapesten a kerületi hivatal) önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége. A kormányhivatal földhivatalának vezetője gyakorolja a járási földhivatal vezetője felett a kinevezési, felmentési és munkáltatói jogkört. A hivatalvezető nevezi ki a földhivatali kirendeltség vezetőjét, valamint a földhivatal valamennyi munkatársát, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogkört A járási földhivatal nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban a járási földhivatal vezetője vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézője jár el, a hivatalvezető és a kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintéző a közigazgatási hatósági eljárásban nem utasítható. A járási földhivatalokban osztályokat alakítottak ki az eredményesebb munkavégzés érdekében. A fővárosi földhivatali szervezet Budapest főváros különleges helyzetének felel meg, korábban az elsőfokú földhivatali feladatokat valamennyi kerületre kiterjedő illetékességgel egy szervezet látta el, jelenleg kettő földhivatal: a Budapesti 1. és a Budapesti 2. számú földhivatal működik a fővárosban. A fővárosban másodfokon a fővárosi kormányhivatal földhivatala jár el. 1-8

3. A FÖLDHIVATALOK FELADATAI Jegyzet 3.1. Az ingatlanügyi szakigazgatási feladatok A földhivatali szervezet első sorban az alábbi ingatlanügyi szakigazgatási feladatokat látják el: a földtulajdon, a földhasználat, a földhasználati nyilvántartás, a földvédelem, a földértékelés, földminősítés, az ingatlan-nyilvántartás, a földmérés és térképészet, a telekalakítás külön jogszabályokban meghatározott hatósági feladatait. 3.2. A kormányhivatal földhivatalának feladatai A megyei kormányhivatal földhivatalai szakmailag irányítják, felügyelik és ellenőrzik a járási földhivatalok munkáját, közvetítenek a hivatalok és a VM, valamint a FÖMI közötti adatforgalomban. Másodfokú hatósági jogkört gyakorolnak. Felügyelik a földbirtokpolitikai tevékenységet, szolgáltatják a földügyi szakigazgatással kapcsolatos statisztikákat. Felügyelik, műszakilag támogatják és koordinálják a járási földhivatalok ingatlan-nyilvántartási és földmérési, térképészeti tevékenységét. Elvégzik az új felmérésekkel, térképfelújítással, az ingatlan-nyilvántartás átalakításával, birtokrendezések előkészítésével kapcsolatos feladatokat. 3.3. A járási földhivatalok feladatai A járási földhivatalok vezetik az ingatlan-nyilvántartást, a földhasználati nyilvántartást és a földmérési alaptérképet, karbantartják a kapcsolódó adattartalmat és archiválják azokat, ellátják a földtulajdon, földhasználat, földvédelem, földértékelés, földminősítés, telekalakítás elsőfokú feladatait, szolgáltatják az ingatlannyilvántartási, földhasználati nyilvántartási, földmérési, térképészeti adatokat. A járási földhivatalokban működnek az ingatlan-nyilvántartás decentrális számítógépes rendszerei. Jelen tananyagnak nem feladata a földügyi szakigazgatási feladatok részletes taglalása, ezért a továbbiakban csupán az egyes fontosabb feladatcsoportok áttekintését végezzük el. A továbbiakban a földhivatalok megnevezésénél az ingatlanügyi hatóságok elnevezést is használjuk. 1-9

dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás 4. EGYES INGATLANÜGYI SZAKIGAZGATÁSI FELADATOK 4.1. A termőföld tulajdonjogának megszerzése A termőföld a mező- és erdőgazdasági termelés alapvető, mással nem pótolható, folytonosan megújítható természeti erőforrása, elsősorban pedig az a földrészlet, amelyet külterületen valamely művelési ágban (szántó, kert, szőlő, gyümölcsös, rét, legelő, erdő, fásított terület, nádas, halastó) tartanak nyilván. 4.1.1. A termőföld tulajdonjogának megszerzése A termőföld tulajdonjogának megszerzését a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (továbbiakban: Ftv.) általában korlátozott mértékben (birtokmaximum) teszi lehetővé, egyes jogalanyokat (jogi személyek, külföldiek) pedig kizár a szerzés lehetőségéből. A korlátozás és kizárás indoka alapvetően az, hogy hazánkban a termőföld piaca nem alakult ki, teljes mértékben. Az átmeneti időszakban a korlátozás és a tiltás hiányában egyesek a termőföld tulajdonjogát monopolizálhatnák, és ez torz birtokszerkezet kialakulását eredményezhetné. A termőföld megszerzése szempontjából bármely tulajdonos-változást eredményező jogi tény tulajdonszerzésnek tekinthető, kivéve: a törvényes öröklést, az elbirtoklást, a ráépítést, a kisajátítást, a kárpótlási célú árverést, ez azt jelenti, hogy minden, nem említett jogcímű tulajdonszerzés esetében a törvényi korlátozások alkalmazandók. Termőföld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek termőföld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, és a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek már a tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy b) a cserepartnerek egyikének bejelentett lakóhelye azon a településen van, amely település közigazgatási területén fekszik a csere címén általa megszerzendő földrészlet. Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók [Ptk. 685. b) pont], közalapítvány, önkormányzat, egyházi jogi személy és a Magyar Állam javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni. 1-10

Jegyzet A belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 AK értékű termőföld legyen. A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont] tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld területének egynegyedét vagy az ezer hektárt. A termőföld területébe az alrészletként nyilvántartott művelés alól kivett föld (például a mocsár) területét is bele kell számítani. Nem kell beszámítani a legfeljebb 6000 m 2 -rel kialakított tanya területén lévő termőföldet. A magánszemély a törvény hatálybalépésekor (1994. július 27.) már meglévő termőföldjének tulajdonjogát legfeljebb annak területnagyságát és AK értékét meg nem haladó területnagyságú és AK értékű termőföldre cserélheti. Ez a szabály a területnagyság és AK érték együttes figyelembe vételét írja elő, nem vagylagosságot és akkor alkalmazható, ha a meglévő termőföld területi mértéke és AK értéke a birtokmaximum felett van. A magánszemély a már meglévő termőföld kisajátítása esetén a kisajátítási kártalanítás összegéből tetszés szerinti mértékű termőföldet vásárolhat. A magánszemély a már meglévő, de közös tulajdonban álló termőföldjének közös tulajdonát a szerzési korlátozásra tekintet nélkül megszüntetheti. A közös tulajdon megszüntetés bármely módja esetén alkalmazható, természetbeni megosztás, illetve a tulajdonostárs által történő megvásárlás esetén is. A tulajdonostársak körén kívül álló személy azonban akkor sem szerezhet a birtokmaximum felett, ha az ügylet közös tulajdon megszüntetéséhez kapcsolódik. A törvény főszabályként nem teszi lehetővé a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek részére termőföld tulajdonjogának megszerzését. Kiemelendő, hogy a gazdasági társaságok apportként (nem vagyoni hozzájárulás) sem szerezhetnek termőföldet. Korlátozás nélkül szerezhetnek tulajdonjogot a Magyar Állam (Nemzeti Földalap), az önkormányzatok, a közalapítványok. Az egyházi jog személyek korlátlanul szerezhetnek termőföldet, de csak az alábbi jogcímeken: végintézkedés (végrendelet, öröklési szerződés, halálesetre szóló ajándékozás), ajándékozás (ajándékozási szerződés), tartás vagy gondozás (tartási, gondozási szerződés) alapján szerezhetik meg termőföld tulajdonjogát, de például adás-vétellel nem. 1-11

dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás A jelzálog-hitelintézet az 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és átmeneti időtartamra szerezhet termőföldet. A külföldi magánszemély és jogi személy termőföldet és védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg, csak a legfeljebb 6000 m 2 területtel kialakított tanya tulajdonjogát. Kivételesen, a belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok szerint szerezhetnek termőföldet az Európai Unió azon tagállami állampolgárai, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet. A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket egyrészt hatósági igazolásokkal kell bizonyítania, másrészt a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal kell vállalnia. A földhivatali szervezet feladata a termőföld tulajdonszerzésének ellenőrzése. A termőföldet szerző félnek a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátozásba. A nyilatkozat valóságtartalmát az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás alapján ellenőrizheti. A tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis: tehát ha a törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozásba ütköző módon, vagy a megengedett szerzési mértéket meghaladóan termőföld vagy védett természeti terület tulajdonjogának megszerzésére kerülne sor, az ingatlanügyi hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége miatt a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet elutasítja. Az ingatlanügyi hatóság az eljárást ingatlan-nyilvántartási eljárás keretében folytatja le, az eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A termőföld tulajdonjogára vonatkozó szerződés vagy szerződési kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat. 4.1.2. A termőföldre fennálló elővásárlási jogok A termőföld vagy tanya eladása esetén elővásárlási jog illet meg egyes személyeket illetve szervezeteket, az alábbi sorrendben: - a Magyar Államot, a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint; - a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt; - a helyben lakó szomszédot; - a helyben lakót; 1-12

Jegyzet - haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt. Az egyes meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának joga elsősorban a családi gazdálkodókat, majd őket követően a nyilvántartási számmal rendelkező őstermelőket, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozókat illeti meg. Az elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig (1994. július 27.) zártkertinek minősült. A tulajdonostársak közötti adásvétel esetén csak a Magyar Államot megillető elővásárlási jog áll fenn. A termőföld vagy tanya eladása esetén, ha a földtörvény, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján törvényes elővásárlási jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot az ingatlan fekvése szerint illetékes település önkormányzati hivatalában kifüggesztendő hirdetmény útján kell az elővásárlásra jogosultakkal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek eladása esetén a törvény elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A termőföldre fennálló elővásárlási jogok érvényesülését is a földhivatali szervezet ellenőrzi, a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése során, az ingatlan-nyilvántartási eljárás keretében. 1-13

dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás 4.2. A termőföldek használata, A földhasználati nyilvántartás 4.2.1. A termőföldek használata A termőföldek használata a termőföld, és a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld haszonélvezeti jogon, használat jogán, telki szolgalmi jogon, földhasználati jogon, haszonbérleti szerződésen, feles bérleti szerződésen, részes művelési megállapodáson, szívességi használaton alapuló használatát jelenti. 4.2.2. A földhasználati nyilvántartás A földhivatalok a termőföldek használatáról önálló és közhiteles földhasználati nyilvántartást vezetnek. A termőföldről szóló törvény 2000. január 1-jétől hatályos módosítása írta elő, hogy a földhivatal az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mezővagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról önálló földhasználati nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás részletes szabályait kormányrendelet tartalmazza. A termőföldről szóló törvény módosítását a földhasználati viszonyok hazánkban akkor áttekinthetetlen volta tette szükségessé, ugyanis nem volt olyan hiteles nyilvántartás, amely a termőföldek használati viszonyait rögzítette volna. A földhasználati nyilvántartás alapvető rendeltetése: a földhasználati viszonyok közhiteles nyilvántartása és adatszolgáltatás egyes ügyekhez, így főleg az agrártámogatásokkal kapcsolatosan. Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó termőföldek, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataira épülő, de attól elkülönülő, önálló nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza a) a földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatait; 1-14

Jegyzet b) a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek magánszemély földhasználójának természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát, a személyi azonosítóját, c) a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek gazdálkodó szervezet földhasználójának megnevezését, székhelyét (telephelyét), a statisztikai azonosítóját, a cégjegyzékszámot; d) a használat jogcímét; e) a használat időtartamát, a határozott időre kötött földhasználati szerződés esetén Aki termőföldet használ, köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelentési adatlapon (meghatározott formanyomtatványon) - bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetve a haszonélvezőnek is alá kell írnia. Zártkert esetében a bejelentési kötelezettség csak azt terheli, aki haszonélvezeti jogánál fogva, vagy a tulajdonossal, illetve a haszonélvezővel való megállapodás alapján használja a zártkertet. A földhasználati nyilvántartással kapcsolatos nyomtatványok (bejelentési lap, változás bejelentés, törlés, adatszolgáltatás iránti kérelem) az alábbi honlapról elérhetők: http://www.foldhivatal.hu/content/view/23/27/ A bejelentési kötelezettség vonatkozik: a saját tulajdonú föld használatára, a családi földhasználatra, szívességi földhasználatra, azaz a vele közös háztartásban élő személy, közeli hozzátartozója tulajdonában lévő föld használatára, a szerződésen alapuló haszonélvezet, haszonbérlet, részes művelés, feles bérlet földhasználatra. Ha a földhasználat olyan szerződés alapján keletkezett, amelyet jogszabály alapján kötelező írásba foglalni, a bejelentéséhez elegendő a szerződés egy eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát benyújtani. A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy termőföld használata a törvényben foglalt korlátozásokat nem sérti. A földhasználó a használatban bekövetkezett változásokat 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni. A földhasználó a földhasználat megszűnését is köteles bejelenteni. A bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, aminek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese, azzal, hogy nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás minimális összegénél. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A bírság az ingatlanügyi hatóságot illeti meg. 1-15

dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás A földhivatal minden földhasználó nevére földhasználati lapot nyit, és a hivatal működési területén az általa használt valamennyi termőföldet feltünteti. A földhivatal a nyilvántartásba vételről a bejelentési lap záradékolt másolata, illetve a szerződés záradékolt eredeti példánya megküldésével értesíti a földhasználót. Ha a földhasználat nem szerződésen alapul, a használatba adó tulajdonos is értesítést kap, jogai biztosítása érdekében. A földhivatal ellenőrzi a földhaszonbérletre és az előhaszonbérleti jogra vonatkozó jogi szabályozásban foglaltak érvényesülését, a haszonbérlet időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó törvényi előírásokba ütköző szerződés vagy szerződési kikötés semmis és ez esetben a földhivatal megtagadja a nyilvántartásba történő bejegyzést. Az ingatlanügyi hatóság a földhasználati nyilvántartásba vételre, a tartalmában bekövetkezett változások átvezetésére irányuló eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) előírásai szerint folytatja le és hoz döntést. Az eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni. Az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból díjfizetés ellenében papír alapon vagy elektronikus úton földhasználati lapot szolgáltat. A földhasználati nyilvántartásból díjmentes az adatszolgáltatás: a) a hatóság megkeresésére, annak hivatalból indított eljárásához, b) a közérdekű bejelentés és panasz elbírálásához, c) bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, közjegyző és bírósági végrehajtó részére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához. 1-16

Jegyzet 4.3. A termőföld hasznosítása és védelme A termőföld hasznosítása és védelme körébe tartozó rendelkezések azoknak a szabályoknak az összességét jelentik, amelyek a meglévő termőföld állomány óvását célozzák és a termőföldek mennyiségének csökkenését hivatottak az ésszerű határokon belül megakadályozni, illetőleg korlátozni. 4.3.1. A termőföld hasznosítási kötelezettség A földhasználó (a tulajdonos, illetve a földet más jogcímen használó személy) - választása szerint - köteles a termőföldet a művelési ágának megfelelően termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani (ugarolni). A művelési ágnak megfelelő hasznosítás azt jelenti, hogy a termőföldet az adott művelési ágnak megfelelő módon, az adott művelési ág sajátosságainak megfelelő agrotechnikai és más eljárással kell hasznosítani. A termőföld hasznosítása fontos nemzetgazdasági érdek, a kötelezettség teljesítését a földhivatal rendszeresen ellenőrzi. A hasznosítási kötelezettség elmulasztása esetén a földhivatal földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót. A termőföld más célú használatának engedélyezése sem jelenti azt, hogy a földhasználót többé nem terhelik kötelezettségek. Abban az esetben, ha a termőföldnek a más célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó a föld engedélyezett célú felhasználásáig is köteles az általános hasznosítási kötelezettségét - átmenetileg teljesíteni (ideiglenes hasznosítás). Ha a termőföld engedélyezett más célú hasznosítása megvalósult, a használó változatlanul köteles a termőföldnek most már nem minősülő földön a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni feltéve, hogy ez a föld más célú hasznosításának megfelelő terület-felhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás). A más célú hasznosítás megszüntetése után a használó köteles a területet mező- vagy erdőgazdasági művelésre alkalmassá tenni, és annak hasznosításáról gondoskodni (újrahasznosítás). A földhivatal földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót a fenti különleges hasznosítási kötelezettségek (ideiglenes, mellék-, újrahasznosítás) elmulasztása esetén. 4.3.2. A művelési ág megváltoztatása 1-17

dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás A művelési ág megváltoztatása főszabály szerint előzetes engedélyhez nincs kötve, ez a tulajdonos, illetve a földhasználó döntési jogkörébe tartozik. A termőföld művelési ágának megváltoztatását utólag be kell jelenteni a földhivatalnak. Erre a tényleges állapottal egyező ingatlan-nyilvántartás miatt van szükség. A bejelentés elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót, amelynek mértéke 10.000,- Ft. A természetvédelmi oltalom alatt álló termőföld művelési ágának megváltoztatásához a természetvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni, s az engedélyt a művelési ág megváltoztatásának földhivatalhoz történő bejelentése alkalmával csatolni kell. Az ilyen termőföld művelési ágának az előirt engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő megváltoztatása esetén a földhasználó köteles a területet az ingatlannyilvántartás szerinti művelési ágba visszaállítani, és az előirt földvédelmi bírságot megfizetni. 4.3.3. A termőföld más célú hasznosítása A termőföld más célú hasznosításának minősül: - a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik; - termőföld belterületbe vonása; - az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele. Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. A szőlő, a gyümölcsös, az öntözésre berendezett és meliorált terület, valamint az átlagosnál jobb minőségű termőföld, csak különösen indokolt esetben - helyhez kötött beruházás céljára - vehető igénybe. A hulladéklerakó telepek céljára, a környezetvédelmi követelmények betartása mellett mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy gyenge minőségű területet kell kijelölni. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. A termőföld más célú hasznosítását a területileg illetékes földhivatal engedélyezi. A termőföld más célú hasznosítását jelentő belterületbe vonást kizárólag a termőföld fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat képviselőtestülete kezdeményezheti, a 1-18

Jegyzet területfelhasználási célt tartalmazó képviselő-testületi döntés, valamint a településszerkezeti terv kivonata alapján. Beruházás elhelyezésének kérelmezése esetén - a helyhez kötött beruházás és a hófogó erdősáv kivételével - az elhelyezés céljára alkalmas több helyet kell megjelölni. A földhivatal a más célú hasznosítás engedélyezéséről helyszíni vizsgálat alapján dönt, illetőleg előterjesztést tesz az engedélyezésre jogosult megyei földhivatalhoz. Az engedélyező földhivatal az igénybe vevőt - indokolt esetben - a termőföld megóvásához szükséges munkák elvégzésére kötelezheti. A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni ennek mértékét, a termőföld törvény határozza meg. Kivételes esetekben a járulék felét, illetve, felével megnövelt összegét kell megfizetni, kedvezményezett esetekben pedig nem kell fizetni földvédelmi járulékot. 4.3.4. A termőföld időleges más célú hasznosítása A termőföld más célú hasznosítására sok esetben csak időlegesen van szükség, s ezt követően a föld ismét az eredeti állapotának megfelelően hasznosítható. A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkákat akadályozzák, vagy a talajszerkezet károsodik. A termőföld más célú időleges hasznosítása csak meghatározott időre, egy alkalommal, legfeljebb öt évre engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított termőföldön - a határidő lejárta után - az igénybe vevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani, és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelés céljára alkalmassá tenni. Időleges hasznosításnak kell tekinteni a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, a vezetékjog, a vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlását, amely a termelés folytatását, illetőleg a talajvédelmi előírások betartását nem teszi lehetővé. Ezt a tényt a jog gyakorlásának megkezdésétől számított nyolc napon belül a jogosult köteles a földhivatalnak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a földvédelmi járulékon felül, annak háromszoros összegét földvédelmi birságként kell megfizetni. 4.3.5. Más célú hasznosítás engedély nélkül A termőföld engedély nélküli hasznosításának minősül, ha a más célú hasznosítás megkezdésekor, azt még nem engedélyezték, az engedély előírásaitól eltérően hasznosítják más célra a termőföldet. 1-19

dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába kell helyreállítani, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság földvédelmi szempontok mérlegelése alapján, indokolt esetben kérelemre a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul. A más célú hasznosítás folytatására irányuló kérelmet az engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos első ingatlanügyi hatósági intézkedés közlésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. Ha a termőföld más célú hasznosításával kapcsolatban az eredeti állapot helyreállítását elrendelték vagy az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult, földvédelmi bírságot és a termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosításáért földvédelmi járulékot kell fizetni. Az eredeti állapot helyreállítását határidő megjelölésével az ingatlanügyi hatóság határozattal rendeli el. A kötelezett az eredeti állapot helyreállítását köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. A bejelentés alapján az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemlét tart, a helyreállítás elfogadása esetén dönt a fizetendő földvédelmi járulék és bírság megállapításáról. Ha az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult, ezzel egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és bírságról. A földvédelmi járulék mértékét a földvédelemről szóló 2007. évi CXXIX. törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. A földvédelmi bírság mértéke ezekben az esetekben főszabályként a földvédelmi járulék háromszorosa. Az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi eljárásokat a művelési ág változás kivételével a Ket. alapján folytatja le és hoz érdemi döntést. Az eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. 1-20

Jegyzet 4.4. A birtoktagok kialakítására irányuló eljárások A termőföld tulajdoni szerkezet és birtokstruktúra kialakulásának időszakában a tulajdonosok által a lehetséges különféle módokon - kárpótlási árverésen, eredeti- és származékos részaránytulajdon kiadásával - magántulajdonba került vagy bármilyen más polgári jogi jogcímeken szerzett földrészletek nem művelhetők meg minden esetben gazdaságosan. A tulajdonosoknak a jog eszközeivel is segítséget kell nyújtani abban, hogy a véletlenszerűen kialakult birtokszerkezetet a későbbiekben tudatosan átalakíthassák, figyelemmel az ésszerű gazdálkodás szempontjaira. A szétszórt külterületi földrészletek összevonására egyrészt az általános birtokrendezés, másrészt a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere intézménye áll rendelkezésre. 4.4.1. Az általános birtokrendezés A törvény az általános birtokrendezésnek egyelőre csak a fogalmi kereteit határozza meg. Az általános birtokrendezés lényegében a település egészére vagy annak egy részére kiterjedő polgári tagosítás lefolytatását jelenti, amelynek hazánkban is hagyományai vannak. A törvény rendelkezése szerint a tulajdonosok széttagolt külterületi termőföldjeinek összevonásával a természeti adottságokhoz jobban igazodó termelési feltételek, kedvezőbb üzemi méretek, az együttesen művelhető családi birtokok kialakítása céljából a település területére vagy annak természetes határokkal elkülöníthető egy részére kiterjedő birtokrendezési eljárást kell lefolytatni. Ez a polgári tagosítás rendszerint a település külterületének átrendezésével, az úthálózat megváltoztatásával, vízrendezési munkálatok lefolytatásával, meliorációval, erdősávok telepítésével járna együtt. A települések külterületének ésszerű átrendezéséhez azonban egyelőre hiányoznak a szervezeti, a személyi és az anyagi feltételek. Az általános birtokrendezésről szóló törvényjavaslat előkészítő munkálatai elkezdődtek, de a Parlament még nem alkotta meg az erről szóló törvényt. 4.4.2. A birtok-összevonási célú önkéntes földcsere A törvény határvonalat húz a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere és a polgári jogi csere között, mivel a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, viszont ez nem mondható el a polgári jogi csere esetében. A birtok-összevonási célú önkéntes földcserének alapvető feltétele, kritériuma, hogy a cserepartnerek egyike legalább két földrészlet tulajdonosa legyen és a csere eredményeként az elcserélt földrészlet kerüljön közelebb a meglévő földhöz, illetőleg a földek megközelítése, művelésük körülményei kedvezőbbé váljanak. A birtokösszevo- 1-21

dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás nás nem jelenti feltétlenül azt, hogy a tulajdonos földjei közvetlenül egymás mellé kerülnek. A törvény számít arra, hogy az egyes tulajdonosok érdekeinek összehangolása sokszor szinte megoldhatatlan problémát jelent, ezért rendelkezik úgy, hogy több tulajdonos több széttagoltan fekvő termőföldjét egyidejűleg érintő önkéntes földcsere megszervezése a földhivatalnál is kezdeményezhető. A földhivatal közreműködését az is indokolja, hogy a földek fekvésére, elhelyezkedésére, aranykorona értékére, tulajdonosára és egyéb lényeges tulajdonságaira vonatkozó alapvető adatot a földhivatal tárolja, s így lehetősége van a cserepartnerek öszszehozására és teljes körű tájékoztatására. 4.4.3. Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére irányuló eljárás A termelőszövetkezeti közös földhasználatban volt termőföldek tulajdoni és használati viszonyainak rendezésére irányuló összetett földhivatali eljárásban részt vesz az ingatlanügyi hatóság valamennyi belső szervezeti egysége. 1-22

Jegyzet 4.5. A földértékelés, földminősítés A földminősítés az az eljárás, amelynek során az adott művelési ágú termőföldek minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) megállapításra kerül. A termőföldek egytől nyolcig terjedő minőségi osztályát osztályba sorozással állapítják meg. Az osztályba sorozást osztályozási vidékenként (becslőjárásonként) és településenként kijelölt mintatérhálózat alapján kell elvégezni. A termőföld kataszteri tiszta jövedelmét a minőségi osztály, a kataszteri tiszta jövedelmi fokozat és a területnagyság figyelembevételével kell meghatározni. A földminősítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását (mintaterek elhelyezése, megközelítése, osztályba sorozási munkák) az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A földminősítési munkák végzéséről az ingatlan tulajdonosát (használóját) előzetesen értesíteni kell. A tűrési kötelezettséget a körzeti földhivatal, szükség esetén, határozatban rendelheti el. A földminősítést végzőnek erre való jogosultságát igazolnia kell. A földminősítési munkák az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben akadályozhatják. A földminősítési munkák során az ingatlan tulajdonosának okozott kárt a földminősítést végző szervezet köteles megtéríteni. 4.5.1. A földminősítés történeti áttekintése Magyarországon a földek arányos megadóztatása céljából - az 1875. évi VII. t.c. rendelte el az állandó kataszter elkészítését. A törvény szerint a földadó alapja a föld tiszta jövedelme. A föld tiszta jövedelmének a közönséges gazdálkodás mellett tartósan elérhető középtermés értékének és a gazdálkodás rendes költségeinek különbségét vették. A föld tiszta jövedelmének megállapítása érdekében a gazdálkodásra alkalmas földeket különböző művelési ágakba csoportosították. Nyilvántartották a művelési ágak egyikébe sem tartozó - földadó alá nem eső - területeket is (az épületek, udvarok, utak, vasutak, folyók, tavak, patakok, árkok). A földek tiszta jövedelmét becslés útján állapították meg. A becslést az ország egész területén egyidőben végezték. Az ország területét, a gazdálkodási és értékesítési viszonyok figyelembevételével, becslőjárásokra osztották fel. Becslőjárásonként állapították meg, hogy a szokásos gazdálkodási mód mellett, a terméseredmények, a terményárak és a gazdálkodási költségek figyelembevételével, művelési áganként, az azonos minőségű földeken kataszteri holdanként mennyi átlagos tiszta jövedelem érhető el. Ha a becslőjáráson belül valamely területen a gazdálkodási viszonyok annyira különlegesek voltak, hogy azokat a becslőjárás többi részével azonosítani nem lehetett, az ilyen területeken a tiszta jövedelmet a becslőjárás többi részétől függetlenül, külön állapították meg. Ezeket a területeket osztályozási vidéknek nevezték. 1-23

dr. Papp Iván: Földügyi szakigazgatás A földeket művelési ágon belül a gazdálkodás eredményére kiható természeti tényezők (talaj, domborzat, éghajlat) figyelembevételével minősítették, osztályba sorozták. Minden művelési ágra egy becslőjáráson (osztályozási vidéken) belül 8 minőségi osztály állítottak fel. A becslőjárás (osztályozási vidék) területén minden művelési ágra és minőségi osztályra vonatkozóan kijelöltek legalább egy területet, amely a föld minőségi osztályát, fekvését és a termelésre kiható egyéb jellegzetes tulajdonságokat szembetűnően mutatta, Ezek a területek a járási mintaterek, amelyek alapján minden községben - az ott előforduló művelési ágak és minőségi osztályok mindegyikére - külön községi mintateret jelöltek ki. A becslőjárás (osztályozási vidék) valamennyi művelési ágán belül a minőségi osztályokra vonatkozóan az 1 kat. holdra kiszámított tiszta jövedelmi összegeket - kerekítés után - tiszta jövedelmi fokozatonként táblázatba foglalták. A kataszteri tiszta jövedelem meghatározása óta a közigazgatási és agrotechnikai viszonyok jelentős mértékben megváltoztak. Ezért a földek tiszta jövedelme is megváltozott, vagyis a földek talajának minőségét kifejező értékszám eltér a ténylegestől. Az 1980-ban bevezetett új ökológiai földértékelési rendszer felhasználta a kataszteri tisztajövedelmen alapuló rendszer azon elemeit, amelyek az új kialakításához megfelelő alapot biztosítanak. A talajok alaptermékenységének mértékét 1-100-ig terjedő talajértékszámmal fejezték ki. (A genetikus talajrendszerben az ország talajait 9 főtípusba és 40 típusba sorolták). A talajértékszámot a domborzati, éghajlati és hidrológiai viszonyok tovább módosíthatták, végül a természeti tényezők összhatását, a termőhelyi értékszám adta. Kizárólagos használatának elrendelése azonban egyrészt a munka befejezetlensége, másrészt az ökonómiai tényezőkkel való kiegészítés elmaradása, főként pedig a rendszerváltással életbelépett földprivatizáció végrehajtása miatt nem történt meg. 4.5.2. A földek osztályba sorozása Az osztályba sorozás helyszíni földminősítési eljárás, egyszerű talajvizsgálat, amelynek során az egyes földrészletek talajának minőségi osztályát a járási, illetve községi mintatér talajával történő összehasonlítás útján állapítják meg. Az összehasonlításhoz a járási és községi mintatérjegyzék szolgál alapul, amelyben a becslőjárás, illetőleg a község területén kijelölt valamennyi mintatér talajának részletes leírása megtalálható. A mező- és erdőgazdaságilag hasznosított földek minősége a talaj természetes termőképessége, valamint a terméseredménye kihatással levő egyéb tulajdonságai szerint különböző. Az azonos művelési ágban hasznosított területeket, a talajkülönbözőségeknek megfelelően, legfeljebb 8 minőségi osztályba lehet sorozni. Az osztályba sorozás eredményét földminősítési térképen, valamint az ingatlannyilvántartásban kell feltüntetni. Osztályba sorozást kell végrehajtani többek között: a település külterületére új állami földmérési alaptérkép készítésekor, a földrészlet, alrészlet határvonalának vagy művelési ágának megváltoztatásakor, a más célra hasznosított föld mező- vagy erdőgazdasági művelésbe vonásakor, újrahasznosításakor, 1-24