Gazdasági szabályozás ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével Tudnivalók Tanszék: ELTE TáTK, Közgazdaságtudományi Tanszék Tanszéki titkárság: Északi Tömb, 3.59 Tárgyfelelős: Valentiny Pál E-mail: valentin@econ.core.hu Munkahely, elérhetőség: MTA Közgazdaságtudományi Intézet Tananyag: Előadások anyaga Kiadott szövegek Tankönyv Tantárgy teljesítésének feltételei: Kritérium 1. pl. házi feladatok x % Kritérium 2. pl. szóbeli kollokvium Stb. Témakörök Gazdasági szabályozás 1. Hét A versenyszabályozás céljai, intézményei ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál Bevezetés Vélekedések a versenyről A történeti feldolgozás szerepe A versenypolitika és más közpolitikai célok viszonya Az európai és a hazai versenyjog főbb jellemzői A versenyjog érvényesítésének intézményei A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével Bevezetés Bemutatkozás A tantárgy felépítése Irodalom A beszámolók időpontja és módja Vélekedések a versenyről Erőforrások hatékony elosztása Szervezetek belső hatékonysága nő Hatékonyabb jobban fejlődik Innovációrt folyó verseny Együttes hatás: a gazdaság teljesítménye nő A verseny fokozásának eszközei Nagyobb szabadág Piaci szereplők számának növekedése Összejátszás, piaci erőfölénnyel való visszaélés megakadályozása 1
Vélekedések a versenyről Empirikus vizsgálatok Termék- és a munkapiaci verseny Infrastruktúra fejlesztésének hatása Vickers (1995) A verseny jól fest a gyakorlatban, de nem nagyon világos, hogyan is működik az elméletben. Aghion-Schankerman (2004) Fékezett verseny problémája Vélekedések a versenyről Versenypolitika és szabályozás viszonya Ahol lehet verseny és ahol nem (természetes monopólium) Ex post és ex ante jelleg De fúziókontroll ex ante Oligopólium elmélet, megbízó-ügynök elmélet Az antitöszt kezdetei A trust fogalma Társulás, vagyonkezelés, trust certificate, irányítás Infrastruktúra, egységesülő piac Költségek, árak csökkenése Méret- és választékgazdaságosság előnyei Fúziós hullám 1980-90 Árháborúk, ármegállapodások Sherman-törvény 1890 Tagállamok és szövetségi állam Section 1: "Every contract, combination in the form of trust or otherwise, or conspiracy, in restraint of trade or commerce among the several States, or with foreign nations, is declared to be illegal." Section 2: "Every person who shall monopolize, or attempt to monopolize, or combine or conspire with any other person or persons, to monopolize any part of the trade or commerce among the several States, or with foreign nations, shall be deemed guilty of a felony [... ]" Section 1 három fő elem: Megegyezés, amely indokolatlanul korlátozza a versenyt és kihat a tagállamok közötti kereskedelemre Section 2 két fő elem: Monopolpozíció az érintett piacon És ennek a pozíciónak olyan szándékú létrehozása vagy fenntartása, amely nem a termék kiválóságából, ügyes üzletvitelből vagy történelmi okokból fakad 2
A törvény megsértésének két változata Legfelsőbb Bíróság értelmezése: a törvény bizonyos kérdésekben önmagában, per se tilt egyes magatartásokat (pl. ármegállapodások) Standard Oil, American Tobacco Kivételek kezelése Mérlegelés után rule of reason megállapított jogsértés Teljeskörű vizsgálat, a szándék bizonyítása, versenyre gyakorolt hatás elemzése Clayton törvény 1914 Sherman hatása: fúziók száma nő Kiterjesztés a fúziókra Személyi összefonódás tiltása (igazgatóságok) Árdiszkrimináció tiltása Kártérítési összegek megemelése Federal Trade Commission törvény 1914 Tisztességtelen üzleti gyakorlat szabályozása Bírósági aktivizmus időszaka Alcoa 1945 monopolizáció International Salt 1947 árukapcsolás tilalma Brown Shoe 1962, Procter&Gamble 1967 fúziók megtiltása Intervencionizmus elítélése chicagói iskola GTE-Sylvania 1977 mérlegelés (rule of reason) nem ár jellegű vertikális korlátozásoknál Kiegyensúlyozottabb megközelítés Büntetések szigorodása és engedékenységi politika Németország 18-19.század fordulója: kartellek, ármegállapodások támogatása II. világháború után megszálló hatóságok betiltják a kartelleket Versenytörvény 1957 Szövetségi versenyhivatal (Bundeskartellamt) Fúziókontroll eljárásrendje 1973 Viszonteladói ár rögzitésének per se tilalma Egyesült Királyság The Case of Monopolies - 1602 A monopolista árat emelhet, anélkül, hogy a minőséget megtartaná Monopolies and Restrictive Practices Act 1948 Restrictive Trade Practices Act 1956 Resale Prices Act 1964 Monopolies and Mergers Act 1965 Egyesült Királyság Competition Act 1998 Jogosítványok: Házkutatás, bírság Ekkor kerül összhangba az európai szabályozással Competition Commission létrehozása Ágazati szabályozáshoz való viszony 3
Az EU versenyjoga Párizsi szerződés 1951 Főbb elvek ettől kezdve élnek Versenyt korlátozó összehangolt magatartás, erőfölénnyel való visszaélés tiltása, nemzeti alapú diszkrimináció tiltása Fő szempont: belső piac védelme, integráció elősegítése Szociális szempontok Mentesítések, válságkartellek Ford-Volkswagen munkahelyteremtés De minimis jogelv Fúziós rendelet 1989, 2004 A versenypolitika és más közpolitikai célok viszonya Általános cél: a jólét növelése, de melyiké? Teljes társadalmi többlet Termelői többlet Fogyasztói többlet Más közpolitikai célok Kisvállalatok védelme Integráció elősegítése Infláció leküzdése Tisztességesség és méltányosság Társadalmi, politikai, környezetvédelmi, stratégiai célok Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. és 102. paragrafusa közvetlenül alkalmazható 101. cikk (az EKSz. korábbi 81. cikke) (1) A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása különösen árak, egyéb feltételek rögzítése a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése a piacok vagy a beszerzési források felosztása egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása kiegészítő kötelezettségek, amelyek nem tartoznak a szerződés tárgyához. 101. cikk (az EKSz. korábbi 81. cikke) folytatás El lehet tekinteni az alkalmazásától, ha: hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy az érintett vállalkozásokat szükségtelenül korlátozná illetve lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt Csoportmentesség. Pl. mezőgazdaság,hadiipar, közlekedés 102. cikk (az EKSz. korábbi 82. cikke) A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több vállalkozásnak a belső piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre. A kiemelt visszaélések listája a 101. cikkével azonos, ide tartozik például a kiszorító árazás, kizárólagos értékesítés, szállítás megtagadása, árukapcsolás Monopolhelyzet, erőfölény önmagában nem büntetendő Fúziókontroll Az engedélyezési eljárás uniós és tagországi szintű megosztásának problémái A küszöbértékek szerepe Egyablakos (one stop shop) rendszer előnyei Erőfölényteszt vs. versenyhatásteszt 4
A hazai versenyjog főbb jellemzői A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvény 1984 A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény 1990 Gazdasági Versenyhivatal 1991, Versenytanács A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 1996 Ebben már az EU versenyszabályozási elveit átvették A versenytörvények megalkotásának és módosításaiknak időpontja Forrás: Dutz, M., A. Vagliasindi, M. [1999] Ország 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Magyarország * Lengyelország * = = = = Csehország * = Szlovákia * Bulgária * = Kazahsztán * = = Lettország * Moldva * = Oroszország * = Ukrajna * = = = Fehéroroszország * Litvánia * = Szlovénia * Tádzsikisztán * Üzbegisztán * = = Azerbajdzsán * = Észtország * = Kirgizisztán * Albánia * = Horvátország * Grúzia * Románia * A hazai versenyjog főbb jellemzői A törvényi előírások érvényesítése, a versenypártolási tevékenység és a versenyszabályozással foglalkozó intézmények hatékonysága hármas kritériumrendszerét vizsgálva a European Bank for Reconstruction and Development (EBRD) azt állapította meg 1997-ben, hogy a magyar szabályozási környezet a lengyellel és a litvánnal együtt kiemelkedik a többi átalakuló országé közül A GVH 2006-ban először került be a versenyszabályozó intézmények nemzetközi rangsorát készítő elemzésbe (globalcompetitionreview.com) azonnal jó értékelést kapott Ezt a minősítést erősítette meg az OECD-vel közösen létrehozott OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ megalapítása és az OECD 2004-es jelentése A versenyszabályozás és az üzleti környezet minősége eltérő lehet a nemzetközi összehasonlítások a magyarországi üzleti környezetet kevéssé ösztönzőnek minősítik (World Bank, OECD) A versenyjog érvényesítésének intézményei USA Department of Justice, FTC, bíróságok EU Bizottság, Elsőfokú Bíróság, Európai Bíróság European Competition Network ECN 2003 International Competition Network ICN 2001 Gazdasági Versenyhivatal, bíróságok 5