A szabadalmi konfliktuskezelés gyakorlatáról dr. Jókúti András Jogi és Nemzetközi Főosztály Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest, 2009. április 20.
Peren kívüli megoldások Peren kívüli megegyezés Nemleges megállapítás Kötelező egyeztetés (Pp. 121/A., hatályos: 2009. január 1-jétől) jogi személy gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogvitáiban keresetlevél benyújtása előtt jogi és ténybeli álláspont közlése az érintett felekkel 15 napos határidő az írásbeli válaszadásra közös jegyzőkönyvvel kiváltható keresetlevél kötelező kellékei, hiányuk a kereset idézés kibocsátása nélküli elutasításához vezet nem kötelező, ha a keresetindítási határidő 60 napnál nem hosszabb
Bírósági jogérvényesítés Polgári per nemzeti vagy hatályosított európai szabadalom bitorlása esetén nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat hiányában Ha nem kötelező a Pp. 121/A. -a szerinti egyeztetés vagy az eredménytelen volt ideiglenes oltalom esetén felfüggesztés a megadásig a szabadalom megsemmisítésére irányuló viszontkereset nem indítható a defenzív érvénytelenségi érvek a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt indítható megsemmisítési eljárásban érvényesíthetőek folyamatban lévő bitorlási per esetén kérelemre gyorsítottan kell lefolytatni, a bíróság a pert addig felfüggesztheti Büntetőeljárás kezdeményezése
A jogérvényesítési irányelv A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelv hatálya a polgári és közigazgatási jogi eszközökre korlátozódik a 2005/295/EK bizottsági nyilatkozat szerinti összes oltalmi formára kiterjed a jogosulti eszköztár bővítését szolgáló jogszabálymódosításokat követelt meg Az átültető 2005. évi CLXV. törvény által az irányelv miatt módosított jogszabályok A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény
Az irányelv átültetése: újdonságok az iparjogvédelmi törvényekben I. A bitorlás esetén érvényesíthető polgári jogi igények körének szélesedése Kereskedelmi forgalomból való kivonás, megsemmisítés Eltiltási igény a közvetítőkre (szolgáltatókra) nézve is Jogsértéssel közvetlenül fenyegető cselekmények esetén is követelhető abbahagyás Adatszolgáltatási igények kiterjesztése (a bitorlótól eltérő, kereskedelmi mértékben érintett személyektől is követelhetők meghatározott információk) A bíróság határozatának nyilvánosságra hozatala (jogosult kérelmére, bitorló költségére)
Az irányelv átültetése: újdonságok az iparjogvédelmi és szerzői jogi törvényekben II. A jogérvényesítés hatékonyságát fokozó rendelkezések az ideiglenes intézkedések kiterjesztett szabályai (akár a keresetlevél benyújtása előtt is kérhető) és garanciái (biztosíték, jogorvoslat, perindítási határidő) biztosítási intézkedés, az ideiglenes intézkedésre irányadó feltételekkel + ehhez szükséges pénzügyi adatok közlése ellenbiztosíték a bitorlótól (abbahagyás helyett kérhető) az előzetes bizonyítás szabályai Speciális eljárási szabályok az ideiglenes és biztosítási intézkedések, illetve az előzetes bizonyítás elrendelése a Fővárosi Bíróság soron kívüli nemperes eljárásában történik inaudita altera parte döntés lehetősége helyrehozhatatlan károk vagy a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye esetén 15 napos perindítási határidő
A nemzeti jelentés 2009 áprilisáig nemzeti jelentést kell készíteni az irányelv átültetéséről és a jogérvényesítés hazai tapasztalatairól, amelynek alapján bizottsági jelentés készül, esetleges módosító javaslatokkal A feladat végrehajtása érdekében hazánkban is lezajlott az adatgyűjtés: az IRM és az MSZH évente fordul az érintett kormányzati szervekhez, a jogosulti szervezetekhez illetve a szellemi tulajdonnal foglalkozó egyéb szereplőkhöz (kiküldött kérdőívek 2007 májusában, 2008 júniusában és 2009 márciusában) Kétféle kérdőív: másféle kérdések a bíróságok és hatósági szereplők részére, mint a stakeholder -eknek A Bizottság módszertana szerinti egységes (az irányelv rendelkezéseire épülő) kérdések a hazai tapasztalatokat firtató egyéb (testreszabottabb, illetve büntetőjogi vonatkozású) kérdésekkel egészültek ki
A beérkezett válaszok általában Szinte egyöntetű vélekedés, hogy korai még messzemenő következtetéseket levonni (2006-os hatálybalépés, kevés bírósági ügy zárult le) A szerzői jog és az iparjogvédelem területén a jogsértések különböző sajátosságaiból adódóan eltérőek a tapasztalatok. A módosítások egyelőre nem jártak a perek számának érzékelhető növekedésével
Kártérítés Az elmaradt licencdíjak (jogdíjak) kérdése elmaradt vagyoni előny (a felróhatósági alapú vagyoni kártérítés egyik eleme) vagy a jogsértéssel elért előny visszatérítése (objektív szankció)? jogalap nélküli gazdagodástól való elhatárolás Nem vagyoni kár megtérítése (személyhez fűződő jogok megsértése esetén): általában megalapozott, de sokszor eltúlzott kárigények (a jogosulti oldalon egymillió forintos bírósági plafont érzékelnek) Általános kártérítés (átalány): nem jellemző (pedig a tényleges kárérték rendkívül nehezen állapítható meg)
Adatszolgáltatás Az adatszolgáltatási igények bővülése nagy segítség a bizonyítás során, a kárösszeg vagy a visszatérítés mértékének megállapításánál, illetve a jogsértő hálózatok (láncolatos) felszámolásánál. A bitorlási perek 80%-ában elrendelnek valamilyen adatszolgáltatást, de kifogásként merül fel, hogy nem ideiglenes intézkedésként. Közreműködőkkel szemben a jogosultak még nemigen vették igénybe ezt a lehetőséget, de tervezik, hogy élnek majd vele. A banki, kereskedelmi, pénzügyi adatok közlésére való kötelezés sokat segítene a biztosítási intézkedések kapcsán (amelyek az ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérhetők), de az FB-n ilyen kérelmet még nem terjesztettek elő.
Ideiglenes intézkedések Speciális iparjogvédelmi szabályok A különös jogvédelem vélelmezett szükségessége (oltalom és jogosultság igazolása esetén, időkorláttal) Ellenvalószínűsítés speciális szempontokkal Arányosság vizsgálatánál: közérdek és harmadik személyek érdekeinek figyelembe vétele A keresetlevél benyújtását megelőzően is előterjeszthető kérelem (nemperes eljárás) Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárások még most sem elég gyorsak és hatékonyak. Az alátámasztáshoz a lajstromkivonat, a vámhivatali határozat, a jogsértő termék vagy az arról készült fénykép becsatolását várja el a bíróság A jogosulti vélemények szerint a bíróságok már ebben a körben is teljes bizonyítottságra törekszenek.
Nyilvánosságra hozatal Általában a ( megfelelő nyilvánosság előtti) elégtételadás körében kérik (és rendelik el). Ez nem feltétlenül egyezik meg a határozat nyilvánosságra hozatalával, amellyel kapcsolatban a bíróság csak a rendelkező rész publikációját engedélyezi. A bíróságok a sajtó-helyreigazítás szabályait tekintik irányadónak, nemteljesítés esetén a végrehajtás a meghatározott cselekvés végrehajtására irányuló eljárásban zajlik. A jogintézmény kritikája: nem biztosít valódi többletet az elégtételhez képest. Megfontolásra érdemes lehet egy ennek szentelt speciális internetes fórum (honlap) létesítése a felsőbírósági ítéletek kötelező (anonimizált) közzétételén túl is; de több válaszadó úgy véli, hogy a saját honlapon való közzététel a leghatékonyabb.
Büntetőjogi kitekintés Jelenleg az ismeretlen tettes elleni feljelentések sokszor szükségesek a jogsértő azonosításához. A nyomozó hatóságok felderítő munkája a jogosult oldalán nem jár költséggel és gyorsabb, mint a polgári bíróságok reakcióideje. A büntetőeljárás-beli lefoglalás még mindig hatékonyabb módja a bizonyítékok megszerzésének, mint a polgári jog szabályai. Ezzel együtt a jogosult kompenzációjára a büntetőeljárás gyakran nem képes (a polgári jogi igényeket sokszor egyéb törvényes útra utasítják), ezért gyakori a párhuzamos jogérvényesítés. A polgári jogi jogérvényesítés eszközeinek erősödése abba az irányba is hathat, hogy az ügyek büntetőjogi útra terelése a szellemi tulajdonjogok sérelme esetén visszaszorul.
A jövő? Közösségi szabadalom EPO által megadott, az egész EK területére kiterjedő hatályú jog Intenzív tárgyalások a Tanács szellemi tulajdoni munkacsoportjában Súlyponti kérdések: nyelvi rezsim, fenntartási díjak szintje és felosztása, gazdasági hatások, worksharing Integrált európai szabadalmi bíráskodás Központosított, de első fokon decentralizált fórumrendszer Joghatósága az európai és a közösségi szabadalmakkal kapcsolatos jogvitákra terjedne ki Mind bitorlási, mind megsemmisítési ügyekre lenne hatásköre A döntések hatálya az egész EK (és a további szerződő államok) területére kiterjedne