Debrecen, 2008. augusztus

A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2007. ÉVBEN Debrecen, 2008. augusztus

2 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ELŐSZÓ A Debreceni Zöldhatóság harmadik éve készít az illetékességi területének környezeti állapotáról olyan kiadványt, melyet a leginkább érintett önkormányzatok mellett el kíván juttatni az oktatási intézményekhez, civil szervezetekhez és társhatóságokhoz is. Célunk, hogy a kiadvány adatai segítsék az adott szervezet környezetvédelmi, természet- és tájvédelmi, valamint vízvédelmi feladatainak ellátását, aktuális adatokat, információkat szolgáltassanak a társadalom széles rétege számára. A most elkészített kiadvány tartalma egy általános képet ad a felügyelőség illetékességi területének környezeti állapotáról, melyből ki-ki információt szerezhet a szűkebb térségének aktuális adataiból. A kiadvány terjedelméből következik, hogy valamennyi település összes környezeti adatát nem tartalmazhatja, de egy-egy térségről összegző információt tud biztosítani. A felügyelőség fejlett és kiterjedt monitoring rendszert üzemeltet, folyamatosan végez mérési feladatokat. A légszennyezettséget, a felszíni vizeink minőséget terv alapján, országos hálózati rendszerben vizsgáljuk, az adatok gyűjtése és értékelése hosszú évekre tekint vissza. A saját mérések mellet a környezethasználók által szolgáltatott adatok, bevallások képezik az állapotértékelés alapadatait. Az elmúlt évek jogszabály változásai egyre több adatszolgáltatás készítésére kötelezik a gazdálkodókat, de az önkormányzatokat is, s így ezen adatok egyre pontosabb képet adnak környezetünk állapotáról. Ma már jobban ismerjük a településeken keletkező hulladékok mennyiségét, elhelyezésének módját, a víz felhasználókat, szennyvizet kibocsátókat, kezelőket, légszennyező tevékenységet folytatókat, vagy a zajkibocsátással rendelkező vállalkozásokat. Sokkal jobban ismerjük a területünkön található környezeti károkat, s elmondható, hogy amíg évekkel ezelőtt ezek eltitkolása volt a gyakorlat, ma már több, mint 100 helyen folyik aktív mentesítés. Az illetékességi terület jelentős része természetvédelmi terület, vagy a Natura-2000 hálózat része, mely hatással van a gazdálkodók és az önkormányzatok tevékenységére egyaránt. Ezen területek, s az itt érvényes szabályok ismerete fontos a helyi vállalkozóknak, a lakosságnak és az önkormányzatnak is. Reméljük kiadványunkkal hozzájárultunk ahhoz, hogy az önkormányzatok jobban megismerjék településük környezeti állapotát, s arról hitelesebben tájékoztathassák lakosságukat, az oktatási intézmények, társszervek és a civil szervezetek pedig friss, hiteles adatokhoz juthassanak. 2008. augusztus Kelemen Béla igazgató TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ÁLTALÁNOS ADATOK: KIADMÁNYOZÁSI ADATOK: Címe: 4025 Debrecen, Hatvan utca 16. Postacím: 4001. Debrecen, Pf.: 27. Telefon: (52) 511 000 Igazgató: (52) 511 001 Fax : (52) 511 040 E-mail: Tiszantuli@zoldhatosag.hu WEB*: http://tiktvf.zoldhatosag.hu *Ez a kiadvány a weblapunkról letölthető PDF formátumban. Kiadja a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Készült 300 példányban. Felelős kiadó Kelemen Béla igazgató. Szerkesztő bizottság: Csercsa Attila, Hajduné Víg Katalin, Handari Zoltán, Pataki Ferenc, Rózsa László, Kórós Csaba. DTP: Bartha András

illetékességi területének környezeti állapota 3 LEVEGŐVÉDELEM Éghajlat Bevezetés A környezet használata szempontjából részben erőforrás, részben befogadó tárolótér. Elemei is tükrözik ezt a kettősséget. Az elemek közötti kapcsolat, folyamat, hierarchia rendszerként nyilvánul meg. A rendszer reagálása függ annak belső állapotától is. Vélhetőleg ebben a rendszerben lokális, vagy globális egyensúlyi állapot csak elméletileg létezik: a rendszer állapota folyamatosan igazodik a külső tényezőkhöz. Egyszerűsítő értelmezésként az állapot többnyire a mérhető tényezők értékével jellemezhető. Minden mérés és értékelés választott állapothoz, indikátorhoz történő viszonyítás. További egyszerűsítést jelent, hogy a környezeti elemeknél a két funkció közül valamelyik elsődlegességét kiválasztjuk. Például az éghajlat elsősorban erőforrás, a levegőkörnyezet, atmoszféra elsősorban terhelhető közeg. A továbbiakban az éghajlat és a levegőkörnyezet illetékességi területünkre lokalizálható állapotjellemzőit tekintjük át. A meteorológiai paramétereket Felügyelőség illetékességi területe sokévi adataival jellemezzük. Ezek időjárási alapállapotnak tekinthetők. Meteorológiai paraméterek havi ai 2007. év (Forrás: DE Meteorológiai Tanszék, TIKÖVIZIG) hőmérséklet Levegő közép t max t min nyomás nedvesség csapadék hó o C mbar % mm 1 3,2 6,1-0.3 1001,7 78 74,9 2 3,5 6,2 0,2 998,4 77 29 3 9,2 13,7 4,0 999,3 60 8,8 4 14,4 20,1 5,1 1003,5 41 0,0 5 20,3 25,6 12,7 996,3 54 19,1 6 23,8 29,1 15,4 997,2 50 48,5 7 25,1 31,3 15,4 997,7 44 66,4 8 23,3 28,8 15,4 997,6 55 30,6 9 14,0 20,3 7,4 1001,0 71 73,6 10 9,3 14,4 5,0 1005,7 75 84,2 11 2,9 6,8-0,9 1000,8 72 126,5 12 2,1 8,2-3,8 1000,5 80 24,5 csapadékösszeg 12,6 999,9 63 586,1 Az éghajlat fogalma átalakulóban van: ma már nem csak légköri állapotnak és folyamatnak tekintjük. A gyors éghajlatváltozás veszélye miatt számos kapcsolat felmérése és kezelése megkezdődött. A légköri meteorológiai tényezőkön kívül jelentős szerepe van a tájnak. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban TIKTVF) illetékességi területén a szomszédos tájak éghajlati jellegzetességei találkoznak. Ezen a területen érintkezik egymással a Dél-Nyírség meleg, mérsékelten száraz, hideg telű éghajlati körzete, a Hortobágy száraz, mérsékelten forró nyarú, illetve a Körös-vidék meleg, mérsékelten száraz, forró nyarú éghajlati körzetével. A csapadék szempontjából a Felügyelőség illetékességi területe az Alföld egyik legszárazabb vidéke, a Hortobágy déli része pedig az ország egyik legszárazabb területe. téli félév nyári félév - évi napsütéses órák száma: óra 561 1484 - borultság: % 65,5 52,8 - ködös napok aránya: % 15,6 1,1 - légnyomás: mbar 998,7 996,2 - évi középhőmérséklet: K 275,8 290,2 - csapadék évi összege: mm 252 341 - párolgás: mm 255 333 - globál-sugárzás: kj/cm2 107,9 330,6 - relatív légnedvesség: % 81,0 69,2 - szélsebesség: m/s 2,85 3,05 A csapadék mennyisége kevés, eloszlása pedig kedvezőtlen, nagyfokú az úgynevezett aszályos időszakok kialakulásának lehetősége. A terület hőmérsékleti mutatói emelkedő tendenciát jeleznek, ami a szélsőséges állapotok mind gyakoribb kialakulást okozhatja. Év Középhőmérséklet Csapadék t max-min C C mm 1995 10,6 52,7 521 1996 10,5 52,2 581 1997 10,1 49,5 422 1998 10,3 50,8 626 1999 10,6 49,6 673 2000 11,5 51,6 435 2001 10,3 52,7 586 200 2 11,2 53,7 532 2003 10,1 56,4 521 2004 10,2 71,7 693 2005 9,8 56,3 640 2006 11,3 58,7 636 2007 12,6 49,1 586

4 2006. évhez képest a havi középhőmérséklet értékei, így az középhőmérséklet értéke is emelkedést mutatnak 2007. évben. Az csapadékértékek vonatkozásában szintén a szélsőségek erősödése figyelhető meg. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. évben április hónapot a teljes csapadékhiány jellemezte. Hajdú-Bihar megyében jelenleg az hőigény o lakásonként 49,3 MJ. Az középhőmérséklet 1 C-kal történő emelkedése kb. 4,8 MJ megtakarítást jelent. Csapadék mennyisége Havi középhőmérséklet mm 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 január február Légszennyezés márcui s április május ún 2005 2006 2007 j ius július augusztus szeptember október november december A levegőkörnyezet állapotát is folyamatainak hatótényezőivel jellemezhetjük. A három paramétercsoport, kibocsátás, átalakulás, légszennyezettség mérhető tényezői korlátozott állapotértékelést tesznek lehetővé: a statisztikai adatoknak célorientáltaknak kell lenni. Végső cél az életminőséget biztosító levegőminőség (immisszió) tartós fenntartása, javítása. Az állapot jellemzésében és értékelésében meghatározó szerepe van a határértékeknek; ezek a mindenkori társadalmi-gazdasági elvárásokat is képviselik. A levegőkörnyezet terhelését légszennyező anyagok antropogén jellegű kibocsátásával (emissziójával) jellemezhetjük. A kibocsátás un. légszennyező forrásokon történik. Jelenleg a forrásokat általánosan értelmezzük: objektumok, tevékenységek, folyamatok. A légszennyezést a légszennyező telephelyek, a -források és az - anyagok adataival jellemezhetjük. A jelenlegi szabályozás alapján elsősorban a jelentéskötelezett üzemi pontforrások kibocsátási jellemzőit ismerjük; a közlekedés és a (kommunális) tüzeléstechnika ill. a diffúz légszennyezés adatai számíthatók. Egyes tevékenység (pl. benzinkezelés, HFC anyagok használata) légszennyezése szabályozott, de emissziós adatbázisuk nincs. 1990-es években illetékességi területünkön jelentős mértékben csökkent a légszennyező anyagok kibocsátása és jelentősen javult a környezeti levegőminőség. 2006 évben a normával rendelkező légszennyező telephelyek száma 720 db, Debrecenben 250. 30 25 20 15 C 10 5 0-5 január február március 2005 2006 2007 i s április május jún u július augusztus szeptember október november december A légszennyező technológiák: 724 db, pontforrás 1301 db, diffúz forrás 10 db, kibocsátott anyag 109 típusú. Területünkön is csökkent a CFC (klórozott-fluorozott szén-hidrogének) felhasználása; 4 felhasználó nyújtott be úgynevezett OKA (ózonkárosító anyagok) jelentést. A felületi források légszennyezése alapjában feltáratlan. Területünkön elsősorban a mezőgazdasági eredetű légszennyezés figyelemreméltó. A hatósági tevékenységet korlátozza a normatív szabályozás hiánya. A legjelentősebb problémák: állattartás/komposztálás bűzkibocsátása, növényvédőszer/műtrágya kiszórás, betakarítás, terményszárítás és tárolás. Speciális levegőkörnyezeti probléma a szabadtéri avar- és hulladékégetés. 2006. évre jelentett légszennyezés főbb szennyező anyagfajtái az illetékességi terület vonatkozásában szennyező anyag mennyiség Források* t/év db SO 2 423 137 CO 1014 648 NOx 859 655 szilárd anyag 147 679 CH 122 713 összesen: 2565 *A pontforrások száma, melyen az adott szennyezőanyag kibocsátásra kerül

illetékességi területének környezeti állapota 5 anyag közlekedés tüzelés ipar összesen % SO 2 227 980 423 1630 ~ 2 CO 59366 527 1014 60907 ~ 65 NOx 15579 997 859 17435 ~ 19 szilárd anyag 3006 1267 147 4420 ~ 5 egyéb 8260 199 122 8581 ~ 9 összesen: 86438 3970 2565 92973 % ~ 93 ~ 4 ~ 3 Az illetékességi terület összesített légszennyezése 2006. évben (t/év) A közlekedés és a (háztartási) tüzelés légszennyezését fajlagos emisszió adatok és kapacitás jellemzők ismeretében elméleti úton számítjuk. Az illetékességi terület néhány településének légszennyezése szennyező anyagonként (t/év), a jelentéskötelezett források kibocsátása alapján 2006. évben szennyező anyag emisszió (t/év) Kaba Nagyhegyes Nyíradony Püspökladány Tiszavasvári Derecske Vámospércs SO 2 102 0,1 0,009-254,0 0,06 0,006 CO 255 75,9 0,2 5,1 413,9 0,2 0,03 NOx 111,5 78,7 0,2 9,1 141,0 0,6 0,3 szilárd anyag 31,1 0,7 0,6 1,3 274,0 0,2 1,7 CH 0,04 21,8 4,6 1,7 36,2 0,01 0,8 összesen: 399,6 177,2 5,6 17,2 1119,1 2,1 2,8 szennyező anyag emisszió (t/év) Debrecen Balmazújváros Berettyóújfalu Hajdúböszörmény Hajdúhadház Hajdúnánás Hajdúszoboszló SO 2 62 0,04 0,2 0,1 0,01 0,6 0,1 CO 183 0,3 1,6 15,3 1,1 28,5 16,6 NOx 488 1,6 0,6 11,6 0,6 5,6 29,7 szilárd anyag 15 3,1 11,3 18,8 0,8 10,2 1,9 CH 29 3,0 0,01 6,4 1,2 6,9 5,3 összesen: 777 8,04 13,71 52,2 3,71 51,8 53,6 Az előbbi táblázatok adatai szerint 2005. évhez viszonyítva ~ 20 %-al, míg a 2004. évi kibocsátási adatokhoz képest ~ 24 %-al növekedett az összes emisszió. A kibocsátás arányaiban az elmúlt évhez képest lényegi változás nem történt, a legnagyobb kibocsátó a közlekedés az összkibocsátás ~ 93 %-ával (2005. évben 93 %), míg az ipar részaránya ~ 3 % (2005. évben ~ 2,2 %) a tüzeléstechnikáé pedig ~ 4 %-al (2005. évben ~ 4,7 %). 2005. évhez képest jelentős a közlekedés CO kibocsátá - sának növekedése, amely megközelítőleg 1,5-szörösére emelkedett. Ezzel az összes kibocsátott CO mennyiség a 2005. évi 56,5 %-ról 2006. évben ~ 66 %- ra növekedett. Az összesített légszennyezés vonatkozásában az SO 2 részaránya ~ 2 %, amely a 2005. évhez képest (2,46 %) minimális csökkenést mutat. Az NO X aránya 2006. évben az előző évi szinthez képest csökkent 25,6 %-ról, ~ 19 %-ra. A szilárd anyag kibocsátás részaránya 2005. évben 3, 8 %, míg 2006, évben ~ 5 %, a CH kibocsátás részaránya 2005. évben 11,4 %, míg 2006. évben ~ 9 % volt. Mára a kibocsátott légszennyező anyagok eredetét tekintve a közlekedésből és a kommunális energiafelhasználásból eredő szennyező források szerepe megelőzte az ipar légszennyezését, azonban meg kell jegyezni, hogy ezen források emissziójának ellenőrzése alapvetően megoldatlan amely magában hordozza a tényleges kibocsátások meghatározását. Az üzemi légszennyező források közül a jelentős környezeti hatású (314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet szerint) források meghatározóak. Az EU rendszeres jelentést kér az un. EPER (European Pollutant Emission Register) forrásokról. Ezek kibocsátása megtekinthető az alábbi weblapon: http://eper-prtr.kvvm.hu/telephelyek2004.php

6 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A közlekedési légszennyezés csökkentésére fokozottan kell figyelni: forgalomszervezés, sebességkorlátozás, tömegközlekedés, műszaki ellenőrzések stb. Különállóan egyetlen megoldás sem hatékony. Jelentős levegőkörnyezeti tartaléka van a villamos tömegközlekedésnek. Feltehetően nem tartható fenn a jelenlegi tüzelésszerkezet sem. Vizsgálni kell a megújuló energiaforrások, alternatív üzemanyagok, energiahatékonyság (pl. KCE távfűtések) szerepét, az energiaellátás biztonságát. A légszennyezés átalakulásának transzmisszió folyamatai alapvetően ismeretlenek. A modellek elsősorban a terjedést szimulálják; a kvantitatív levegőkémia kiforratlan. Bár a transzmissziós modellekkel becsülhető a légszennyezés hatása, a várható légszennyezettség, az immisszió-mérések megbízhatóbbak. Légszennyezettség mérések Légszennyező forrás kibocsátásának ellenőrzése műszeres mérőkocsival A légszennyezettség mérése az OLM települési mérőhálózatban történik; melyben jelentősebb (kémiai) légszenynyező anyagok koncentrációját mérjük hatósági tevékenység keretében. A mérőhálózat üzemeltetését a Zöldhatóságok végzik, a VITUKI Kht. Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ szakmai irányításával. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat: OLM a manuális (szakaszos) mérőhálózatból és az automata működésű (on-line) mérőhálózatból áll. A légszennyezettség alakulása a manuális mérőhálózat adatai alapján Értékelés fűtési / nem fűtési félévek alapján 3 2 1. Éves µg/m (ülepedő pornál g/m *30 nap); 2. Adatrendelkezés %; 3. Határérték túllépés db; 4. Minősítés Kén-dioxid 2006/2007 fűtési félév 2007 nem fűtési félév (SO 2 ) 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. Debrecen 1,91 92,81 0 Kiváló 1,92 92,86 0 Kiváló Hajdúnánás 3,84 95,05 0 Kiváló 2,27 93,44 0 Kiváló Hajdúszoboszló 1,65 100,00 0 Kiváló 1,71 97,50 0 Kiváló Tiszavasvári 1,53 93,41 0 Kiváló 2,25 90,08 0 Kiváló Nitrogén-dioxid 2006/2007 fűtési félév 2007 nem fűtési félév (NO 2 ) 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. Debrecen 35,82 93,21 3 Megfelelő 32,85 92,28 2 Megfelelő Hajdúnánás 25,26 95,60 0 Jó 20,34 93,99 0 Jó Hajdúszoboszló 30,26 98,90 0 Jó 21,12 97,50 0 Jó Tiszavasvári 41,15 95,60 12 Megfelelő 32,52 90,70 9 Megfelelő Ülepedő por*: 2006/2007 fűtési félév 2007 nem fűtési félév g/m 2 x 30 nap 1.* 2. 3. 4. 1.* 2. 3. 4. Debrecen 3,24 97,65 0 Kiváló 8,37 95,29 5 Megfelelő Hajdúnánás 4,82 100 0 Jó 9,19 100 0 Megfelelő Hajdúszoboszló 4,94 100 0 Jó 11,05 100 0 Szennyezett Tiszavasvári 3,15 100 0 Kiváló 7,52 100 0 Jó a TIKTVF Mérőállomás Levegőtisztaság mérő egység 2007. évi mérései * 30 napos értékek

illetékességi területének környezeti állapota 7 A manuális mérőhálózat szakaszos mintavételi pontjainak száma: Település SO 2 és NO 2 mérés Ülepedő por Szálló por PM 10 Debrecen 6 14 1 Hajdúnánás 2 2 -- Hajdúszoboszló 1 2 -- Tiszavasvári 2 1 -- Éves értékelés a 24 órás (ülepedő pornál a 30 napos) os légszennyezettség alapján: SO 2 µg/m 3 Debrecen Hajdúnánás H.szoboszló Tiszavasvári 2003 3,09 2,58 2,50 3,56 2004 1,83 1,82 1,46 1,73 2005 1,93 2,15 1,78 1,66 2006 2,29 3,13 1,97 1,66 2007 2,06 2,36 1,75 1,95 NO 2 µg/m 3 Debrecen Hajdúnánás H.szoboszló Tiszavasvári 2003 41,53 21,23 42,41 36,46 2004 31,15 18,30 23,77 29,63 2005 33,68 23,09 24,45 35,74 2006 33,19 25,27 26,96 37,62 2007 34,18 21,96 25,93 32,36 ÜP* g/m 2 x30 nap Debrecen Hajdúnánás H.szoboszló Tiszavasvári 2003 5,58 5,46 5,79 4,86 2004 6,05 6,24 6,29 5,52 2005 6,48 8,70 6,10 5,75 2006 6,53 8,55 7,07 5,65 2007 6,11 7,33 7,65 5,51 *: 30 napos értékek A mért gázkomponensek közül a nitrogén-dioxid szennyezettség a Debrecen kivételével minden településen alacsonyabb volt az előző évekhez képest, ami a 2007. évi szélsőségektől mentes, enyhe téli nyári időjárás, a kedvező meteorológiai körülményeknek köszönhető. Debrecenben továbbra is a helyi közlekedés és az átmenő forgalom által okozott légszennyezés a legszámottevőbb. Tiszavasváriban főleg átmenő teher és személygépkocsi forgalom okozott problémát. A mért gázkomponensek közül a kén-dioxid városi koncentrációja az előző évek mérési adataihoz képest lényegében nem válto-zott, továbbra is alacsony. A földgáz áremelés hatására valószínűleg megváltozik a tüzelőanyag felhasználás szerkezete; a kén-dioxid légszennyezettség kismértékben valószínűleg növekedni fog. A szállópor PM10 frakciójának mintavétele 2005 és 2007-ban az EU-s előírásoknak megfelelő 24 órás mintavétellel történt, negyedévente kéthetes mintavételi intervallumban. PM10 µg/m 3 Debrecen 2005 40,47 2006 38,33 2007 40,06 2007. évben a mintavételek nem egyenletesen elosztva, (a szálló por mérlegelés új előírásainak megfelelő feltételek kialakítása miatt) hanem március, november és december hónapokban voltak. Ennek ellenére az, a maximum érték és a 99.9-98% percentilis értékek jóval alacsonyabbak voltak, mint 2005. évben, valószínűleg a sokkal kedvezőbb időjárási körülményeknek köszönhetően. Az ülepedő por szennyezettség 2007. évben alacsonyabb volt, és a határérték átlépések száma is csökkent 2005-2006. évekhez képest, ami nagy valószínűséggel a közelben zajlott autópálya-, elkerülő utak építésének befelyezése, valamint az ezen okokból lecsökkent közúti szállításnak a következménye.

8 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A légszennyezettség alakulása az automata mérőhálózat adatai alapján NO 2 Kalotaszeg tér Klinikák Dobozi utca µg/m 3 24 órás 24 órás 24 órás 2005 22,5 183,3 98,4 18,3 155,8 86,6 28,3 257,2 152,9 2006 20,0 162,5 76,1 18,4 112,5 55,0 27,6 177,4 99,1 2007 17,8 111,8 55,0 17,6 113,3 43,0 24,6 125,9 63,2 NO x Kalotaszeg tér Klinikák Dobozi utca µg/m 3 24 órás 24 órás 24 órás 2005 36,3 777,7 271,4 25,6 396,4 112,0 47,0 703,0 244,2 2006 29,1 563,4 153,0 26,5 473,8 109,4 40,6 827,5 228,4 2007 25,5 560,1 145,3 24,7 340,0 87,2 35,5 557,1 166,3 SO 2 Kalotaszeg tér Klinikák Dobozi utca µg/m 3 24 órás 24 órás 24 órás 2005 12,5 83,0 42,3 3,7 85,4 49,7 9,9 77,7 38,1 2006 10,6 53,0 37,9 7,3 60,3 31,0 9,5 48,1 32,1 2007 9,4 53,8 36,9 5,8 55,0 33,8 7,6 62,7 40,2 CO Kalotaszeg tér Klinikák Dobozi utca µg/m 3 8 órás* 8 órás* 8 órás* 2005 583 6698 5040 831 4246 2948 402 7289 5157 2006 575 4748 3960 543 2880 1866 515 5120 3579 2007 509 4134 3210 489 3109 2050 256 5408 2661 *: 8 órás mozgó napi maximum O 3 Kalotaszeg tér Klinikák Dobozi utca µg/m 3 8 órás* 8 órás* 8 órás* 2005 50,6 169,6 143,5 47,1 150,9 140,4 45,6 141,8 130,5 2006 53,0 169,9 161,2 48,7 159,5 152,9 46,2 160,7 151,3 2007 52,4 165,8 157,8 49,2 163,7 155,3 48,7 165,5 157,8 *: 8 órás mozgó napi maximum PM 10 Kalotaszeg tér Klinikák Dobozi utca µg/m 3 24 órás 24 órás 24 órás 2005 35,2 432,3 157,5 28,9 316,5 197,2 -- -- -- 2006 32,3 385,8 103,3 34,8 296,4 115,3 31,6 277,9 117,0 2007 28,2 254,1 81,7 29,8 196,3 74,7 28,3 314,1 85,9 Benzol Kalotaszeg tér Dobozi utca µg/m 3 24 órás a TIKTVF Mérőállomás Levegőtisztaság mérő egység 2007. évi mérései 24 órás 2005 -- -- -- 1,7 33,3 10,1 2006 3,2 36,2 11,2 2,3 108,3 11,2 2007 3,4 43,9 12,6 -- -- --

illetékességi területének környezeti állapota 9 2007. évben az egészségügyi határérték túllépések száma nem haladta meg a megengedett mértéket, de a szálló por PM frakciója esetében megközelítette azt 10 (34 db, megengedett:35 db). 2007. évben Debrecen város a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok, a szálló por PM frakciója, az ózon, és 10 a benzol légszennyezettség tekintetében jó minősítést, szén-monoxid és kén-dioxid szennyezettség tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. Tekintve, hogy a városban a légszennyező anyagok kibocsátásában a közlekedés a legjelentősebb tényező (valamint a talajközeli ózonképződés prekurzor anyagainak kibocsátása is elsősorban ehhez köthető), mindenképpen törekedni kell a városon áthaladó forgalom csökkentésére, valamint a tömegközlekedés korszerűsítésére Debrecen város levegőminőségének jelenlegi szinten való megőrzéséhez, illetve a várható romlás megelőzéséhez, a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásainak kiküszöböléséhez. Debrecen város levegője összességében 2007. évben jó minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján, ez azonban főleg a 2006. és 2007. évi szélsőségektől mentes, enyhe téli nyári időjárásnak, a kedvező meteorológiai körülményeknek köszönhető, és nem jelenti a légszennyezettségi helyzet tendenciájának javulását. Debrecen város légszennyezettségének az előző évekhez képest kedvezőbb minősítése ellenére, a talajközeli ózon egészségügyi határérték átlépések száma, valamint a nagyobb ózonterheléles időszakok hossza megnövekedett, és az koncentráció megközelítette a tájékoztatási küszöbértéket. Amennyiben a közlekedési jellegű légszennyezés a továbbiakban nem csökken, és a globális felmelegedés is folytatódik az elkövetkező években ez a tendecia prognosztizálható, melynek hatására a nagyobb ózonterheléses időszakok számának, és ezen időszakokban a talajközeli ózon koncentrációjának a lassú növekedése várható. Az aktuális légszennyezettségi problémákat a településeken a közúti forgalom következtében fellépő időszakosan magas nitrogén-oxidok szennyezettség, a főleg őszi-téli hónapokban előforduló magas szálló por PM10 frakció koncentrációk, valmaint a tavaszi nyári időszakokban a talajközeli ózon magas, határértéket meghaladó koncentrációja és a háttér os ózon koncentrációjának egyenletesen emelkedő tendenciája jelenti. Debrecen légszennyezettségének javítására LIP: Légszennyezettségi Intézkedési Program 2004-2015. készült. Ez elsősorban a közlekedési eredetű légszenynyezettséget hivatott csökkenteni. Debrecen rendelkezik úgynevezett Szmogriadó Tervvel. A légszennyezettség mérésekkel a tervezett intézkedések és fokozataik aktiválhatók. A vizsgált időszakban (2002-2007.) Debrecenben tájékoztatási- és riasztási küszöbérték átlépés nem volt. 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szerint a 3 2007. évben érvényes immissziós határértékek (µg/m ): Légszennyező anyag Határérték (µg/m 3 ) órás 24 órás Kén-dioxid 250 (24)* 125 (3)* 50 Szén-monoxid 10 000 5 000** 3 000 Nitrogén-oxidok 200 150 70 Nitrogén-dioxid 115 (18)* 85 46 Szálló por (PM 10 ) 50 (35)* 40 Szálló por (TSPM) 200 100 50 Ózon 180*** 120** -- Ülepedő por 16 g/m 2 30nap 120 t/km 2 év *: (X): a naptári év alatt X-nél többször nem léphető túl **: 8 órás mozgó napi maximum ***: tájékoztatási küszöbérték A TiKTVF 2001-2004. között a Kelet-magyarországi levegő biomonitoring LIFE program (EHBN) keretében növénymintákkal (érzékeny dohánynövény, út menti fák) vizsgálta a debreceni légtér ózon, ülepedő por és ennek nehézfémtartalom, illetve policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) tartalmát. 2006 és 2007. évben a DMJV Polgármesteri Hivatal megbízásából folytattuk a biomonitoring vizsgálatokat.

10 ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A mechanikai rezgések közvetlenül hatnak az emberi szervezetre, jelentősen lerontva az immunrendszert. Különösen meghatározó a környezeti: üzemi, építési, közlekedési zaj. A zaj- és rezgésvédelem is a források szabályozásával történik. A hatósági feladatok szempontjából meghatározó a zajterhelő telephelyek ismerete. Erre jelenleg csak helyszíni ellenőrzéseken alapuló ZAJ adatbázis szolgál; a kataszter nem teljes. Az adatbázis Debrecenben 810, összesen 1593 zajterhelő telephelyet tartalmaz. Zajkibocsátás A hatósági feladatok ellátása megoszlik a Felügyelőség és a polgármesteri hivatalok jegyzői között. A környezeti zajkibocsátást a TiKTVF vizsgálja, méri. A zajkibocsátás szoros kapcsolatban van a zajterheltséggel. A zajkibocsátási határérték meghatározása a védendő objektumok környezetére előírt egészségügyi határértékek figyelembe vételével történik. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Az üzemi zajforrások hatásának megítélésekor csak a "nem szolgáltató" tevékenységek zajkibocsátásának hatásairól vannak mérési adataink. A 12/1983. (V. 12.) MT rendelet (2007. december 31-ig hatályos) melléklete szerinti tevékenységek környezeti zaj- és rezgés hatásainak szabályozása a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Zajimmisszió (zajterhelés) A zajimmissziót az adott környezet (lakás, közintézmény) védendő felületeinél mérjük. Ezzel a zajpanaszok megalapozottságát ill. a zajterhelési határérték teljesülését ellenőrizzük. Formálisan tehát a zaj-immisszió lokális adat. Mérése szoros kapcsolatban van a környezeti (telephelyi, építési, közlekedési) zajterheléssel. A lakossági zajpanaszok túlnyomó része (74%) a zajterheléssel függ össze. A zajterhelés igen nagy arányú a főutak mentén: a közúti közlekedésből származó zajterhelés mindenhol határérték feletti mind nappal, mind éjszaka. A városok esetében a zajterhelési helyzet javulása sehol sem jellemző. A vidéki településeken szintén jelentős határérték túllépések tapasztalhatók. A környezeti zajkibocsátás három forrása: közlekedés, működő telepek, építkezés. A zenés szórakozóhelyek, reklámtevékenységek is zajpanaszokat váltanak ki. A felügyelőség illetékességi területén a városokon áthaladó főközlekedési utak jelentős forgalma és a kedvezőtlen vonalvezetés miatt a közúti közlekedésből származó zajterhelés a domináns, több helyen határérték feletti. A lakosságot főként a közlekedési zaj zavarja: 65 db, éjjel 55 db fölötti környezeti zaj potenciálisan egészségkárosító. Bár a közlekedési zajkibocsátás és zajterhelés számítható, mérések szükségesek a tényleges terhelések és teendők meghatározásához. A közlekedési zaj forgalomszervezéssel is csökkenthető. A települések közútfejlesztései közvetett módon a zajterhelést ugyancsak befolyásolják. Elméleti úton számítható a közlekedési zajterhelés az Átlagos Napi Forgalom ismeretében (HBm 2005.) utak jele/neve főút mellékút önkorm. út Debrecen 4. főút *: 78 %-a kiépítetlen. ÁNF1:személygépkocsi.; ÁNF2: könnyű tehergépkocsi.; ÁNF3: nehéz tehergépkocsi., busz km ÁNF (2005) ÁNF1 ÁNF2 ÁNF3 399,2 6790 5702 309 779 1145,8 8480* 6,3 1268 898 26540 1079 780 22691 87 65 1531 102 53 2318 A térség legfontosabb (100 és a 120/a jelű) vasúti fővonalai több város területén is áthaladnak. A vasutak által okozott zajterhelés különösen az éjszakai órákban zavarja az érintett lakosság nyugalmát. A zajimmissziós mérések eseti és lokális jellegűek. Átfogó stratégiai zajtérkép készítését a - 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről - 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól jogszabályok ütemezik. A számított közlekedési eredetű zajterhelés db: nappal 50* főút mellékút önkormányzati út Debrecen 4. főút éjjel főút mellékút önkormányzati út Debrecen 4. főút 50* 40* 64,1 55,2 63,2 56,9 49,7 54,4 55,5 48,5 51,5 70,1 62,2 67,9 50* 50* 40* 57,0 48,6 57,0 49,7 43,1 48,1 48,3 41,8 45,3 63,0 55,5 61,7 *: km/h sebességnél. (A táblázat tájékoztató jellegű, mivel a beépítések jelentős mértékben befolyásolhatják a homlokzatot érő zajterhelés nagyságát).

illetékességi területének környezeti állapota 11 FELSZÍN ALATTI VÍZ, FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME A felszín alatti víz és a földtani közeg állapota szempontjából több fontos dolgot is meg kell vizsgálni, ha a,,környezetvédelmi helyzet változásáról szeretnénk képet alkotni. Az első a potenciális szennyezőforrások, tevékenységek jelene és jövője, a második a már bekövetkezett környezetszennyezések kezelése, a harmadik a megelőzés és az ellenőrzés elvének az érvényesítése. A szakterület legmeghatározóbb jogszabályai a felszín alatti víz és a földtani közeg védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet (amely 2008. májusától hatályát veszítette!) és a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. ( VII. 18.) Korm. rendelet. Környezeti igénybevételek Jelenleg közel 50 környezetvédelmi engedéllyel rendelkező bánya működik a Felügyelőség illetékességi területén, meghatározó a homok, agyag, kavics és a szénhidrogén bányászati tevékenység. Az útépítésekhez szükséges homok- és agyag kitermeléséhez szükséges bányák nyitása a korábbi években viszonylag nagy számban történt, azonban a 2007. évben az új építések elmaradása, illetve a korábbiak befejeződése miatt több esetben adtunk szüneteltetési, bányabezárási eljárásban szakhatósági állásfoglalást. A tájrendezések egyik esetleges következménye az úgynevezett bányatavak visszamaradása térségünkben, amelyek további hasznosítása lehetséges. A közüzemi ivóvízellátó rendszerek egy része a Felügyelőség működési területén olyan ivóvizet szolgáltat, amely az EU. és a hazai szabályozás által meghatározott minőségi követelményeknek - pl. bór, fluorid, arzén, nitrit tekintetében - nem felel meg. Ennek megoldására jelenleg is zajlik az Észak-Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program I. és II. üteme. A tervezett műszaki megoldások nem csak a fenti, hanem egyéb szennyező komponensek - pl. vas, mangán, nitrát - határérték alá történő csökkentését is eredményezik. Az I. ütem keretében 8 vízműtelepen (melyek 12 települést érintenek) a víztisztítás technológia korszerűsítésének, valamint két vízmű esetében a biztonságos ivóvízellátás érdekében új kút kivitelezésének vízjogi létesítési engedélyeztetése folyamatban van. Ezen települések a vízhálózat rekonstrukcióra vonatkozóan már vízjogi létesítési engedéllyel rendelkeznek. A II. ütem keretében 72 db elvi vízjogi engedély került kiadásra a víztisztítás technológia korszerűsítésére és a vízhálózat fejlesztésére vonatkozóan. Az elvi engedélyeztetés szintjén egy település vízellátásának fejlesztésére még több alternatíva is kidolgozásra került, de létesítési engedélyezésre már csak a legjobbnak ítélt megoldások kerülnek. A Felügyelőség működési területén gyakori a felszíni vízpótlás nélküli, talajvízre telepített horgásztavak létesítése melyek általában kisebb méretűek, főleg hobbi tavak, magántulajdonban. Ezen tavak szinte mindegyikét korábban vízállásos, mély fekvésű, hasznosítatlan területeken vagy már nem működő anyagnyerő gödrök helyén alakítják ki. Ezeknél a tavaknál a tó vizébe s ezáltal a talajvízbe szennyező anyag bejuttatása pl. szerves tápanyag szórás nem engedélyezett a felszín alatti víz minőségének megóvása érdekében. Néhány tó esetében, amelyek nem fokozottan védett területen találhatóak, megengedett a feszín alatti vízből (kútból) való alkalmi vízpótlás. Potenciális szennyezőforrások, tevékenységek Az illetékességi területen az egyik legnagyobb szennyezőforrásnak, illetve tevékenységnek továbbra is az állattartás bizonyul. A környezeti probléma nagyságát elsősorban az állomány mérete, a tartástechnológia és a kapcsolódó tevékenységek határozzák meg. Tapasztalat szerint a nagylétszámú, hígtrágyás tartástechnológiájú sertéstelepek okozzák a legnagyobb környezetterhelést. Az elmúlt években megkezdődött és már nagyrészt befejeződött az állattartó telepek környezetvédelmi szempontú újraengedélyezése. Az engedélyekben előírtak teljesülésének ellenőrzését is végezte Felügyelőségünk 2007. évben. Az egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező telepek 2007. évben mind ellenőrzésre kerültek, ezen állattartó telepek felügyeleti ellenőrzése 2008. évben is folytatódik. A nitrátérzékeny területek körét bővítették, így az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó telepek, a külön jogszabály szerint nagylétszámú állattartó telepek és az ezekhez tartozó trágyatárolás, trágyafeldolgozás területei is ilyen besorolást kaptak. Ezzel a módosítással a pályázatokon való részvétel lehetősége kibővült. Az egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező telepek hígtrágya és trágyatároló létesítményeinek megvalósításához üzemeltetők benyújtották pályázataikat. Azok elfogadásáról az MVH igazolást adott ki. Ezek alapján elkezdődött a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő létesítmények (szigetelt trágyatárolók, hulladéktárolók, szennyvízgyűjtők, csapadékvíz elvezetés) létesítési engedélyezési eljárásainak lefolytatása, illetve néhány esetben már a

12 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kivitelezés is. A befogadott pályázatokkal rendelkező üzemeltetők részére kérelem alapján 2007-ben a Felügyelőség a trágyatárolással és -kezeléssel kapcsolatos határidőket a mód. 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Nitr.) foglaltak szerint módosította. A megszerzett engedélyek előírásainak betartása, betartatása biztosítja a nitrátérzékeny területen lévő telepek környezetvédelmi szempontú megfelelőségét legkésőbb 2011. december 31-ig, az egyéb területeken lévő állattartó telepeknél pedig legkésőbb 2015-ig. A hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladékok termőföldön történő elhelyezésére nagyszámú kérelem érkezik be minden évben a Felügyelőségre. A kérelmekben a talajtani szakértő meghatározza a növénytermesztés számára optimálisan kihelyezhető anyag mennyiségét, azonban a Felügyelőség a felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében további feltételeket is előír pl. kihelyezésre nem alkalmas területek, a kihelyezési mód, illetve a kihelyezési időszak, valamint a talajvíz monitoring vonatkozásában. A felügyelőség az éghető folyadék és olvadék tartályokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásaiban kiadott szakhatósági állásfoglalásaiban a feltételeket a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján adja meg. A szakhatósági állásfoglalás kiadásánál a két legfontosabb szempont az elérhető legjobb technikának megfelelő műszaki védelem (duplafalú tartályok, vezetékek, túltöltés jelző), illetve a megfelelő monitoring (lyukadásjelző, illetve indokolt esetben pl. üzemanyagtöltő állomásoknál monitoring kút, stb.) megléte. Ezen kívül azon tartályoknál, ahol üzemanyag kiszolgálást folytatnak, fontos szempont a kiszolgálótéren keletkező esetlegesen szennyeződő csapadékvizek megfelelő tisztítása illetve elhelyezése. Erre a gyakorlatban három megoldás született: a közcsatornára bocsátás, az elszikkasztás vagy zárt tárolóban történő gyűjtés és szennyvíztisztító telepre szállítás. Az üzemeltetők továbbra is nagy számban térnek át a föld feletti konténeres üzemanyag tartály és kiszolgáló kút üzemeltetésére, amelyek környezetvédelmi szempontból rendkívül biztonságosak. A 2007. évben a Felügyelőség tárolótartályok létesítésére 17 db, használatbavételre 30 db, megszüntetésre (bontás, átminősítés nem veszélyes anyag tárolására) 21 db, fennmaradásra (többnyire átalakítás után) 2 db szakhatósági állásfoglalást adott ki. Ez a tény jól mutatja, hogy a környezetvédelmi szempontú megfelelés biztosítása ezen a területen folyamatosan zajlik, így évről évre egyre nagyobb lesz a biztonságosnak mondható veszélyes anyag tárolók száma. A Felügyelőség működési területén 13 db olyan fürdő található, amelyhez sósvíztározó tartozik. Ezek a fürdők a nagy mennyiségű használt termál/gyógyvizet hasznosítás után szinte kivétel nélkül földmedrű tározóban (sósvíztározó) tárolják. A fürdők illetve sósvíztározók kockázata egyrészt a természeti erőforrásokkal való nem megfelelő gazdálkodás, másrészt a környezetszenynyezés lehetősége. A részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó kötelezése mindegyik fürdő esetében 2003-2004- ben kiadásra került. 7 db fürdő és hozzá tartozó sósvíztározó (Kaba, Polgár, Hajdúdorog, Püspökladány, Balmazújváros, Földes, Hajdúnánás) környezetvédelmi működési engedélye már kiadásra került. A többi 6 jelenleg elbírálás vagy hiánypótlás alatt van. Az engedélyekben megfogalmazott/megfogalmazandó főbb célok: - A pozitív jellegű termálkutak kútfejjel való ellátása, hogy csak a felhasználni kívánt mennyiségű termálvíz kerüljön kitermelésre. Ezáltal a hévízkinccsel való takarékosság és a sósvíztározó terhelések csökkentésének elősegítése. - A sósvíztározók felszín alatti vizekre való hatásának megfigyelésére monitoring rendszer kiépítése. A környezetvédelmi működési engedélyezéssel párhuzamosan, azzal összhangban zajlanak a fürdők új vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásai is. Nagyszámú műszaki védelem nélkül épült települési szilárdhulladék lerakó és folyékony kommunális hulladék elhelyező felülvizsgálatának, illetve a rekultiváció kiviteli tervének elbírálása is megtörtént 2007-ben. Ezen létesítmények biztonságossá tétele, vagy felszámolása a cél. A nem megfelelő települési szilárdhulladék lerakók legfeljebb 2009. július 15-ig működhetnek. A veszélyes anyagot nem tartalmazó földmedrű települési folyékony hulladék leürítők csak abban az esetben működtethetők 2007. október 31. után, ha szennyezőanyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe nem történik. Továbbá 2015. december 31. után akkor, ha 6 monitoring adatok bizonyítják, hogy az elhelyezés nem okoz érdemi szennyezést a felszín alatti vízben. Kármentesítések A felügyelőség működési területén jelenleg 146 db kármentesítést tartunk nyílván. Ezek közül 15 db kármentesítés került teljes lezárásra, a többi tényfeltárási (33), műszaki beavatkozási (42), illetve utómonitoring (56) szakaszban van. A területünkön lévő szennyezések 2/3-ánál a szennyezőanyag alifás és aromás szénhidrogén (TPH, BTEX). Ezek többnyire úgynevezett tartályos szennyezések, azaz a földtani közeg és felszín alatti víz károsodása a főként szimplafalú, földalatti tartályok, hozzá kapcsolódó szerelvények illetve a nem megfelelő használat következtében jött létre. Ezek néhány esetet kivéve (amelyeknél tartálycsoportok voltak) általában kis vertikális és horizontális kiterjedésű szennyezések.

illetékességi területének környezeti állapota 13 KÁRMENTESÍTÉSEK Tiszavasvári Legkritikusabb szennyező ammónia, nitrát, nitrit növényvédőszerek fémek és félfémek klórozott szénhidrogének TPH Hajdúböszörmény Balmazújváros DEBRECEN SZERKESZTENI Hajdúszoboszló Püspökladány Berettyóújfalu

14 Néhány esetben a szennyezést nehézfémek, ammónia, nitrát vagy növényvédő szerek okozták. A szennyezések 1/5-e nagy kiterjedésű, jelentős környezeti hatású szennyezésnek tekinthető. A mentesítés költsége ezen esetekben meghaladja a 100 millió forintot Ezen szennyezéseknél gyakori a szennyezőanyagok nagy száma, a nagy horizontális kiterjedés és a mélyebb rétegek érintettsége is. A legnagyobb problémát okozó klórozott szénhidrogének 6 kármentesítés esetében számítanak jellemző szennyezőanyagnak területünkön. A klórozott szénhidrogének okozta szennyezések felszámolására jelenleg nemzetközi szinten sincs megfelelően hatékony technológiai megoldás, ezért ezek a károsodások valószínűsíthetően több évtizedig is megmaradnak, illetve a kármentesítési technológiakutatás párhuzamosan halad a mentesítésekkel. A kármentesítések kb. 1/5-e vízbázisvédelmi területen található (219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti 1a, fokozottan érzékeny kategória), ezekre kiemelt figyelmet kell fordítani csakúgy, mint az OKKP keretében zajló három, államilag finanszírozott kármentesítésre. Volt szovjet laktanya üzemanyagtároló víztisztító berendezése A műszaki beavatkozás leggyakrabban talajcsere, talaj-, illetve rétegvíz kitermelése, tisztítása, visszaszikkasztása. A kármentesítés mechanikai, fizikai, kémiai és biológiai módszerek, vagy ezek kombinációinak alkalmazásával történik. A megfelelő megoldás kiválasztásánál legfontosabb szempont az egészségügyi, illetve környezeti kockázat mihamarabbi csökkentése, megszüntetése. Valószínűsíthető az, hogy a jelentősebb környezetszennyezések az elmúlt években már felszínre kerültek, az új ügyek főként tartályok felszámolása kapcsán jelentkeztek. Minden évben, így 2007-ben is voltak olyan rendkívüli környezetszennyezési ügyek, amelyek a talajt, illetve a felszín alatti vizeket érintették. Helyszíni szemle, minta- A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vételezés és laboratóriumi vizsgálat, valamint egyéb hatósági intézkedések váltak szükségessé ezekben az ügyekben. Mindhárom esetben a bekövetkezett kismértékű környezetszennyezést sikerült gyorsan felszámolni az okozó, a terület tulajdonosa, illetve a Katasztrófavédelmi Igazgatóság közreműködésével. Megelőzés, ellenőrzés A megelőzés legfontosabb eszközeként a felügyelőség természetesen minden potenciális szennyezőforrás létesítésekor, illetve a tevékenységek engedélyezésekor érvényesíti a felszín alatti víz és a földtani közeg védelmének szempontjait. Feltételeket határozunk meg többek között a szennyező anyagok tárolására, felhasználására, a hulladékok gyűjtésére, a szennyvíz és tisztított csapadékvíz gyűjtésére, elvezetésére, esetleg elszikkasztására, valamint a monitoring rendszer működtetésére. Különösen fontos ez a vízbázisok védelme érdekében. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. ( VII. 18.) Korm. rend. az e körbe tartozó vízbázisok fokozott védelméről rendelkezik. A vízbázisok védelme érdekében a rendelet szerint védőidomot, védőterületet, illetve védősávot kell kijelölni. A védelem a védőidom, védőterület, vagy védősávon belül a biztonsági intézkedések végrehajtásával valósítható meg. A cél az, hogy a hatóságilag kijelölt védőövezeteken, védőterületeken belül csak olyan tevékenységek működjenek, amelyek hosszú távon sem veszélyeztetik a vízbázis használhatóságát. Működési területünkön 35 üzemelő közüzemi vízbázist sérülékenynek minősítettek az előzetes vizsgálatok alapján, melyeknél el kell végezni a diagnosztikai vizsgálatokat, s ezek alapján kijelölni a végleges védőterületeket, védőövezetet és védőidomot. Összegzésként elmondható, hogy 24 helyen már elkezdődött, ebből már 19 vízbázis esetén be is fejeződött a diagnosztikai vizsgálat. 5 helyen még nem kezdődtek el a részletes vizsgálatok. A 19 részletes vizsgálat tükrében egy vízbázis nem bizonyult sérülékenynek, két vízbázisnál pedig nem kellett védőterületet kijelölni, mivel a védőidomnak nincs felszíni metszete. Két helyen meghatározásra került a hidrogeológiai A védőövezet ( az elérési idő: 5 év), azaz az 5 elérési idejű védőidomnak van felszíni metszete a felszínen. 14 vízbázisnál csak a B hidrogeológiai védőövezet kialakítására tett javaslatot a diagnosztikai vizsgálat készítője, mivel itt csak az 50 elérési idejű védőidomnak van felszíni metszete. 2007-ben kiadásra került 4 üzemelő sérülékeny vízbázis esetében a kijelölő határozat, valamint a Hajdúszoboszló területén létesített (gyógyfürdő) hévízkutak által igénybe vett vízbázis hidrogeológiai védőidomának kijelölése is megtörtént. Továbbá 8 vízmű esetében INTERREG program keretében folyamatban van a védőidom diagnosztikai vizsgálata.

illetékességi területének környezeti állapota 15 Az illetékességi területen három távlati vízbázis is található, melyeknél már befejeződtek a diagnosztikai vizsgálatok. A diagnosztikai vizsgálatokat itt követte a hatósági kijelölés, s a korlátozások, biztonságba helyezések is életbe léptek. Továbbá található két üzemi vízbázis, melyek diagnosztikai vizsgálatai már befejeződtek. A 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 16. -a szerinti adatszolgáltatás a Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszernek az alapja. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet hatálybalépését követően 1411 db régi FAVI adatlapot nyújtottak be a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez 2007. június végéig. A földtani közeg és a felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek megoszlását ezen adatlapok alapján az alábbi diagram szemlélteti. 104 92 A tevékenységek megoszlása a FAVI adatlapok alapján 11 79 205 17 660 trágyatárolás, elhelyezés üzemanyag tárolás,elhelyezés dögkút/dögtér szennyvíz elhelyezés, tárolás hulladék lerakás, tárolás műtrágya, növényvédőszer tárolás, elhelyezés vegyianyag, nyersanyag elhelyezés, tárolás egyéb 278 2007. július 1-én hatályba lépett a Felszín alatti víz és földtani közeg információs rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet, mely tartalmazza az engedélyköteles tevékenységek bejelentéséhez (FAVI-ENG), a szennyezett területek számbavételéhez (FAVI-KÁRINFO) és a felszín alatti víz monitoring bevalláshoz (FAVI-MIR) szükséges adatlapokat is, így ezentúl ebben a 3 adatbázisban találhatók meg a felszín alatti víz, valamint a földtani közeg veszélyeztetésével, szennyezésével, illetve minőségével kapcsolatos információk. A korábbi években végzett felszín alatti vízminőségi monitoring 2007-ben átalakult az Európai Uniós követelményeknek megfelelő monitoringgá. A felszín alatti vizek monitoringjának egységes szabályait EU szinten a Víz Keretirányelv (2000/60/EK) állapítja meg. A Víz Keretirányelvhez fűződő víztest jellemzési feladatokhoz a területi és környezethasználati monitoring szinte összes elemére szükség van. Az állapotértékelési monitoring nemcsak a hagyományos értelemben vett észleléseket (vízmennyiség és vízkémia) kell, hogy tartalmazza, hanem a felszín alatti vizeket érintő minden környezethasználat monitorozását is. A hazai VKI monitoring egyben magában foglalja az ún. Nitrát Irányelv által előírt monitoring rendszer állo- másait is. (A soron következő, a monitoringra is kiterjedő nitrát jelentést 2008. októberében kell megküldeni az EU részére.) 2007. évben a Felügyelőség a Vízügyi Igazgatósággal együttműködve végezte a már EU Víz Keretirányelvnek (VKI) megfelelően kijelölt, kialakított felszín alatti vízminőségi monitoringot. A vízminőségi megfigyelő hálózat a korábbi években is vizsgált törzshálózati kutak, üzemelő (főként mezőgazdasági, öntöző) víztermelő kutak, az ún. Phare project keretében direkt az EU VKI monitoring részeként kialakított, több rétegre szűrőzött kútpárok-kúthármasok hálózatából, továbbá a nagyobb vízhasználók (főként vízművek) adatszolgáltatásaiból, üzemelő illetve távlati vízbázisok monitoring pontjaiból tevődik össze. A VKI monitoring területi felelősei a Vízügyi Igazgatóságok, az országos adatokat a KVVM szervei gyűjtik, értékelik illetve jelentik az EU felé. A monitoring pontok vonatkozásában korábban mért komponenskör az EU VKI program keretében jelentősen kibővült. Az úgynevezett általános vízkémiai, vagy rutin paraméterek (oldott oxigén, ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, nitrát, ammó-

16 Az EU VKI szerinti felszín alatti vizes monitoring rendszer első vizsgálati éve tehát a 2007-es év volt. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A korábbiakhoz képest (pontok száma, komponenskör vonatkozásában) jelentősen kibővült rendszer a későbbiekben, több adatsorok alapján lehetőséget fog adni felszín alatti vizeink minőségi állapotának részletesebb megismeréséhez, a vizek állapotában végbemenő folyamatok, trendek elemzéséhez és ezáltal alapját fogják adni a szintén EU kötelezettség szerinti Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (VGT) elkészítéséhez, illetve megvalósításához. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Az adatszolgáltatás változásai A 2004. évtől hatályos 164/2003. Korm. rendelet alapján a termelőnél keletkezett, engedély alapján átvett, vagy bármilyen módon a birtokába jutott hulladékokra vonatkozóan a gazdálkodó szervezetnek telephelyenként adatszolgáltatási kötelezettsége van a környezetvédelmi hatóságok felé. A felügyelőségre beérkezett hulladékos bejelentések számát és a bejelentésben szereplő keletkezett hulladékok mennyiségi adatait mutatja a következő táblázat 1998-2006. évekre vonatkozóan: nium, nátrium, kálium, kalcium, magnézium, klorid, szulfát, KOI és lúgosság, továbbá a hidrokarbonát és a karbonát) minden minta esetében mérendőek. Fentieken kívül, egyes kutakból időszakonként antropogén eredetű szennyezőanyagok (fémek, szerves szennyezőanyagok, peszticidek) vizsgálatára is ki kell térnie a monitoringnak. év bejelentőlapok száma mennyiség keletkezett 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 907 1071 1178 1275 1309 1344 1642 101831 63262 67290 100667 86640 88393 1100318 2005 1509 1079333 2006 1926 866522 Az 1998-2003. években a táblázat csak a veszélyes hulladékok keletkezési mennyiségeit tartalmazza. A 2004-2005. év bejelentéseiben már az egyéb hulladékok is szerepelnek, ami jól látszik, hiszen a bevallottan keletkezett hulladékmennyiség nagyságrendekkel nagyobb a megelőző évekénél. A 2006-os évben az adatszolgáltatást küldő telephelyek száma jelentősen megnövekedett, ami vélhetően a felügyelőség következetesebb ellenőrzéseinek köszönhető. A lényegesen több bejelentéssel szemben viszont a hulladékmennyiség csökkent, ami gazdasági folyamatokkal magyarázható. Debreceni Regionális Hulladékkezelő Telep Szilárd települési hulladéklerakók helyzete a felügyelőség illetékességi területén I. Regionális hulladékkezelő rendszerek ISPA támogatással 3 regionális hulladékkezelő rendszer épült meg a TIKTVF illetékességi területén. A regionális rendszerek központjai (kialakításuk sorrendjében): Debrecen, Hajdúböszörmény és Berettyóújfalu. Mindhárom regionális hulladékkezelő létesítmény műszaki védelemmel kialakított, valamint rendelkezik a depónián kívűl komposztáló, illetve válogató berendezésekkel, illetve a debreceni telephelyen veszélyes hulladék kezelését (pl. olajos hulladék aerob kezelése, elektronikai hulladékok előkezelése) is végzik. A fenti három regionális rendszer valamelyikéhez pár kivétellel valamennyi Hajdú-Bihar megyei település csatlakozott. A regionális kezelő telepeken kívül a szükséges egységes környezethasználati engedéllyel üzemel még a nádudvari lerakó (ide csatlakozott Hajdúszoboszló), valamint a tiszavasvári lerakó (ide csatlakozott települések: Tiszadada, Tiszadob, Tiszalök, Tiszaeszlár, Tiszanagyfalu és Szorgalmatos). Továbbá a Dél-Nyírségi regionális rendszerhez csatlakozott Nyíradony, a Tisza-tavi regionális rendszerhez pedig Egyek és Tiszacsege.

illetékességi területének környezeti állapota 17 II. Települési szilárd (nem veszélyes) hulladéklerakók rekultivációja a TIKTVF illetékességi területén A TIKTVF illetékességi területén nyolcvannyolc település található. Ebből 75 település önkormányzata kérte meg az engedélyt a Felügyelőségtől a közigazgatási területén meglévő nem veszélyes hulladéklerakójának rekultivációjára. A fennmaradó 13 település közül 9 településen nincs rekultiválandó lerakó, 4 db település esetén a tervek bekérése folyamatban van. A 75 rekultivációs tervet beküldő önkormányzat közül 11 esetén az engedély kiadása folyamatban van, míg 64 már megkapta a rekultivációs engedélyt, melyek szerint 15 db lerakó 1 ütemben, 11 db két ütemben kerül helyben rekultiválásra, míg 38 db lerakó tartalma beszállításra kerül a már meglévő regionális hulladékkezelő létesítményekbe. III. Veszélyes hulladék lerakók A TIKTVF illetékességi területén 3 db veszélyes hulladék lerakó található, melyből 1 db lerakó (a Berettyóújfalui fúrási iszap lerakó) esetén rekultivációs engedély került kiadásra. A Tiszavasváriban lévő veszélyes hulladék lerakó egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik az Ecomissio Kft. Tiszavasvári égetőjében keletkező salak és kazánhamu hulladék befogadására, jelenleg nem üzemel. A Debrecen-Szikgát területén lévő veszélyes hulladéklerakó jogerős engedéllyel nem rendelkezik, a jogi, tulajdoni helyzetének tisztázása folyik. IV. Inert hulladék lerakó A TIKTVF illetékességi területén egyedüliként Hajdúszoboszló rendelkezik inert hulladék lerakóval, mely létesítmény környezetvédelmi működési engedély alapján üzemel. Települési folyékony hulladék (TFH) kezelés helyzete Az illetékességi területünk 88 településéből jelenleg 37 szállítja a települési folyékony hulladékát szennyvíztisztító telep fogadó helyére. A többi település a települési szilárd hulladéklerakóján, vagy a mellett, vagy egy erre a célra kijelölt földmedrű leürítőhelyre szállítja a települési folyékony hulladékot. A földmedrű leürítőhelyek működése felülvizsgálat alapján a jelenlegi jogszabályi előírások szerint 2015-ig engedélyezhető. 16 település a települési szilárd hulladéklerakóján, vagy közvetlenül amellett végezte a folyékony hulladék leürítését, ezekre a továbbműködési engedély kiadása nem lehetséges a szilárd hulladéklerakók rekultivációja miatt. 8 település rendelkezik működési engedéllyel, a többi esetben a felülvizsgálat folyamatban van vagy még el sem kezdődött. (Ábra a 18. oldalon)

18 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Települési folyékony hulladék (TFH) kezelés helyzete Szelektív hulladékgyűjtés Az egyes hulladékkezelő regionális rendszerek által szelektíven begyűjtött hulladékok mennyisége évről-évre dinamikusan nő. Ez egyrészt a hulladékgyűjtő szigetek növekvő számának, másrészt a lakosság környezettudatosabb magatartásának köszönhető. A regionális hulladékkezelőkön kívül természetesen egyéb hulladékbegyűjtők is gyűjtenek szelektíven hulladékokat, de azok elsősorban intézményektől, vállalkozásoktól származnak. A berettyóújfalui regionális rendszer csak 2007. év második felében kezdett el működni, ezért ott a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége még igen csekély. A következő táblázatok az egyes regionális rendszerek által a 15-ös és 20-as főcsoportba tartozó papír, műanyag és üveg hulladékok begyűjtött mennyiségeit szemlélteti tonnában 2005. és 2006. és 2007. években. Hajdúböszörményi regionális rendszer: Év Papír Műanyag Üveg 2005 216 83 40 2006 555 196 216 2007 600 530 200 Debreceni regionális rendszer: Év Papír Műanyag Üveg 2005 4.354 543 321 2006 8.771 497 1.345 2007 13.260 1.800 1.545 Berettyóújfalui regionális rendszer: Év Papír Műanyag Üveg 2007 28 14 43

illetékességi területének környezeti állapota 19 FELSZÍNI VÍZVÉDELEM A működési terület felszíni vízrendszerének sajátosságai A felügyelőség működési területén kevés a természetes, jelentős vízhozammal rendelkező vízfolyás. Északészak-nyugaton a Tisza határolja, nyugaton a Hortobágy-Berettyó, délen pedig (2007-ben) a Sebes- Körös. Felszíni vizeink közül a Berettyó és a Hortobágy említ-hető még, mint jelentősebb természetes vízfolyás. Belvízhelyzet szempontjából a terület országosan is a leginkább veszélyeztetett régiók közé tartozik. Jelentős területek mértékadó belvízhelyzetben csak szivattyúzással mentesíthetők. A belvízcsatornák vízszállító képessége a karbantartás hiánya miatt jellemzően messze alulmúlja a kívánatos (mértékadó) kapacitást. A belvízelvezető rendszerek kiépítésére, fenntartására fordított források beszűkültek, ugyanakkor a belvízelöntésekkel szembeni érzékenység az utóbbi évtizedben fokozódott a településeken, de a művelt mezőgazdasági területeken is. Árvízvédelmi szempontból említésre méltó, hogy illetékességi területünk majdnem fele veszélyeztetett. Az ármentesítésnek köszönhetően a folyóink menti területeken nagyobb biztonsággal folyhat a gazdálkodás, illetve a települések mindennapi élete. Az árvízvédekezést az utóbbi évtizedekben egyebek mellett nehezíti, hogy a vízgyűjtő területeken megváltozott (gyorsult) a csapadék összegyülekezése, valamint a szélsőséges hidrometeorológiai viszonyok is gyakoribbá váltak. Vízgazdálkodási szempontból számításba vehető felszíni vízkészletünk nagy része a Tiszából származik. A vízhasználók a Tisza vizét a Tiszalöki Öntözőrendszeren keresztül kapják, melynek két legfontosabb eleme a Keleti-főcsatorna és a Nyugati-főcsatorna. Bár a hazai legnagyobb öntözőrendszer elnevezéséből fakadóan is elsősorban öntözési igények kielégítésére létesült, egyéb, jelentős vízgazdálkodási feladatokat is ellát, úgymint: halastavi vízellátás, természetvédelmi célok (ökológiai vízigény, vizes élőhelyek vízigényének biztosítása), ivó- és iparivíz ellátás, belvizek befogadása, vízminőségvédelmi célok (szennyezett felszínivíz hígítás, vízfrissítés). Mindezek mellett önmagában is az élet elengedhetetlen feltételét jelenti a térségben, valamint fontos tájalkotó, tájformáló szerepe is van. Fentiek alapján elmondható, hogy a sajátos helyzetből fakadóan ugyanazon a (rész-)vízgyűjtő területen az év egy részében a víz kártételei ellen kell küzdeniük a vízügyi szakembereknek, másik szakában pedig a vízhiány Tiszadobi holtág keresztgát ellen. A kiegyenlített vízellátást helyes vízgazdálkodással lehet a szélsőségek mellett is biztosítani, például megfelelő tározással, melyre a területünkön több helyen is adottak a vízgazdálkodási létesítmények. A Keleti- és Nyugati-főcsatornák vízrendszerének kivételével felszíni vízfolyásaink a települési, mezőgazdasági és ipari használt-, illetve szenynyvizek befogadóiként is szolgálnak. Vízminőségvédelmi szempontból vízfolyásaink nagyrészt az általános védettségi kategóriába, illetve az időszakos vízfolyás kategóriába esnek. Szennyezőanyag terhelés szempontjából az engedélyezés során a természetvédelmi szempontból érintett vízfolyások egyedi elbírálás alá esnek. Az EU Víz-Keretirányelvének előírásai értelmében a vizek jó (ökológiai) állapotát 2015-ig el kell érnünk. Fontos megjegyezni, hogy a jelentősebb környezethasználóknak (szennyvízkibocsátóknak) a kibocsátási követelményeket 2007. október 31-től az EU előírásaival harmonizált hazai jogszabályi követelményeknek megfelelően ki kell elégíteni, azaz számukra a türelmi idő lejárt. Türelmi időn túl a jelentősebb, gyakori határérték túllépés esetén a szennyvízkibocsátókat szennyezés-csökkentési ütemterv készítésére és az abban foglaltak megvalósítására kell köteleznie a hatóságnak. A hatályos jogszabályok tehát nem engedik a folyamatos, káros szennyezést, még bírság megfizetése mellett sem. Egyértelmű cél a határértékek betartása, a káros szennyezések megszüntetése, elkerülése. A türelmi időre vonatkozó általános határidő egyébként 2010. december 31. Érzékeny területeken a 10 000 lakosegyenérték feletti települési szennyvizet kibocsátókra ennél szigorúbb 2008. december 31-i, a nem érzékeny területen 15 000 lakosegyenérték feletti települési szennyvizet kibocsátókra pedig enyhébb, 2015. december 31-i türelmi idő vonatkozik.

20 A szennyvízelvezetés és tisztítás helyzete A felügyelőség illetékességi területén 2007-ben a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza és a szennyvíztisztító telepi kapacitás az előző évhez képest nem változott jelentősen. A vízhasználatból származó szennyvíznek továbbra is csak egy része kerül szennyvíztisztító telepen történő tisztítás után a befogadóba. A nagyobb (10 000 leé feletti) települések szennyvízcsatornázása és tisztítása megoldott. A 2000 leé alatti települések nagy részén azonban a szennyvíz továbbra is a rosszul megépített közműpótlókba (hézagosan falazott gyűjtőaknákba, szikkasztó aknákba) kerül, szennyezve ezáltal a környezetet. I. Települési szennyvíztisztító telepek Csatornázott települések száma 41 Szennyvíz-tisztító telepek száma 31 Tisztító kapacitás 2005-ben m3/d 95.277 Tisztító kapacitás 2006-ban m3/d 96.687 Tisztító kapacitás 2007-ben m3/d 97.087 A múlt évben a 88 település közül 41 település közüzemi szennyvízcsatornával összegyűjtött szennyvizét 31 szennyvíztisztító telepen tisztították meg. A szennyvíztisztító telepek kapacitása 3 2005-ben 95 277 m /d volt, az ezt követő évben három új tisztítótelep épült, egy telepet pedig bővítettek. Az elmúlt évben is egy telepen - Nyíradonyban valósult meg kapacitás-bővítés - így 2007-ben a szennyvíztisztító telepi 3 kapacitás összesen: 97.087 m /d. A 2006-2007 évi szennyvízberuházások közül a Bihar-keresztesen és Görbeházán megvalósult új telepek, valamint a Tiszavasvári telepbővítés próbaüzemét 2007-ben zárták le sikeresen. A 2007. évi vizsgálati eredmények alapján az új telepek biztosítani tudják a tisztított szennyvíz előírt minőségét. A Biharkeresztesen üzemelő új szennyvíztisztító telep Ártánd település szennyvizét is fogadja tisztításra; a 2007. évi vizsgálati eredmények szerint a telep a Kutas csatorna vízminőségének megőrzése miatt előírt egyedi határértékeket is tudja tartani. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 Bírságösszeg [ezer Ft] Kivetett vízszennyezési bírságok összege 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Évek Tiszavasvári szennyvíztisztító telep bővítése, korszerűsítése, a tisztított szennyvíz minőségének javulása kedvező hatással lehet a befogadó Paulaligeti csatornán keresztül a Hortobágy főcsatorna vízminőségére is. Görbeházán a megépült szennyvíztisztító telep és a szennyvízcsatorna hálózat részben megoldotta a település eddigi szennyvízelhelyezését. A hálózatépítés II. üteme már a település teljes csatornázottságát biztosítja. Nyíradonyban a 2002-ben megépített szennyvíztisztító telep bővítése 3 valósult meg 2007-ben. A 400 m /d kapacitású szennyvíztisztító leterhelése már a próbaüzem lezárásakor 100 %-os volt. A szennyvíztisztító a város és a hozzátartozó Aradványpuszta, valamint a Balkányhoz tartozó Abapuszta településrész szennyvizeinek tisztítását is biztosítja. A hálózatbővítéssel összhangban szükség volt a telep kapacitásának bővítésére is, így 2007-ben megépült a tisztító rendszer 3 második 400 m /d-s egysége. A telep jó hatásfokú működése biztosíthatja a befogadó Bodzás-ér vízminőségének javulását. 200 000 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 Bírságösszeg [ezer Ft] Kivetett csatornabírságok összege 2002 2003 2004 2005 2006 Évek II. Települési szennyvízelvezetés A szennyvízcsatorna hálózat legnagyobb beruházása a Debrecen város és térsége ISPA program keretében megvalósuló fejlesztés, melynek ütemezett kivitelezése 2007-ben is folytatódott. A beruházás keretében megvalósult, de még üzembe nem helyezett hálózatok nagy része megépült Hajdúsámsonban, Mikepércsen, Józsa és Kismacs településrészeken, továbbá Debrecen város egyes területein. Elkezdődött az egyesített csatornarendszer egyes szakaszainak szétválasztása és a csatornarekonstrukció. A szennyvízcsatorna hálózat fejlesztés, valamint a tisztítótelep-korszerűsítés várhatóan 2009. december 31-re történő befejezése jelentősen csökkenti a befogadó Tócó vízfolyás szennyezőanyag terhelését.

illetékességi területének környezeti állapota 21 A nagyberuházáson kívül mintegy 60 km új szennyvízcsatorna épült. A legjelentősebb fejlesztés Berettyóújfaluban és Nádudvaron valósult meg ahol a tisztító telepek kapacitása bővítés nélkül biztosítja a többlet szennyvízmennyiségek tisztítását. III. Ipari, intézményi szennyvíztisztítók Az illetékességi területen meglévő kevés számú közvetlen felszíni vízbe bocsátó ipari szennyvízkibocsátók köre 2007-ben két új élemiszeripari üzem kibocsátásával bővült. Az új üzemek: AGRANA-JUICE Magyarország Kft. Hajdúsámsoni üzeme és a Nádudvari Élelmiszer Kft. Hús- és Tejüzem. A Hajdúsámsoni gyümölcsfeldolgozó 3 üzemből a feldolgozási szezonban mintegy 750 m /d biológiailag tisztított technológiai szennyvíz kerül a Hajdúsámsoni főcsatornába bevezetésre. A Nádudvari 3 Élelmiszer Kft. napi 300 m technológiai szennyvize biológiai tisztítás után a Köselybe jut. A meglévő üzemek szennyvíztisztító kapacitása és az általuk kibocsátott szennyvíz minősége az utóbbi egy-két évben nem változott. Nyilvántartott jelentősebb szennyvízkibocsátók 41 Fürdő, termálvíz kibocsátó Halastó Ipari, intézményi szennyvízkibocsátó Települési szennyvíztisztító Szennyvizet közcsatornába bocsátó 16 25 IV. Célkitűzések Változatlanul fontos, hogy a települési szennyvízelvezetés és tisztítás során, a sérülékeny vízbázison fekvő Kaba, Hortobágy és Vámospércs településeken a vízbázis veszélyeztetettsége miatt a meglévő korszerűtlen tavas tisztítás helyett az engedélyezett új, biológiai tisztítómű megépüljön, és ezeken a településeken a csatornázottság végső kiépítésben legalább 80 % legyen. Fontos továbbá, hogy a jelenleg tavas tisztítóteleppel rendelkező Derecskén megépüljön az egész város szennyvízelvezetését biztosító hálózat és az új szennyvíztisztító telep.a nemzeti szennyvízprogramnak megfelelően ezek megvalósításának végső határideje: 2015. december 31. A szennyvíztisztítással már rendelkező települések esetén cél a csatornahálózat bővítése, illetve a meglévő hálózatokra a rákötések arányának jelentős javítása. A nemzeti program 2015. december 31-re történő teljesítést határoz meg az alábbi agglomerációkban is: Bagamér, Bihardancsháza-Sáp-Bihartorda- Nagyrábé, Biharnagybajom-Sárrétudvari-Szerep, Csökmő, Gáborján-Hencida-Szentpéterszeg, Hajdúszovát, Hosszúpályi-Hajdúbagos- Monostorpályi, Konyár, Nagyhegyes, Pocsaj- Esztár-Kismarja, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár. A 2000 lakosegyenérték alatti települések, a gazdaságosan nem csatornázható települések, és településrészek szennyvízelhelyezését az egyedi szennyvízkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően kell megoldani. Ezek megvalósításához az önkormányzatok a ROP keretében kívánnak pályázni. 31 25 A települési szennyvízcsatorna hálózatokat terhelő ipari szennyvízkibocsátók esetében fontos feladat a megfelelő hatásfokú szennyvíz előtisztítók létesítése, meglévőknél esetenként azok korszerűsítése, intenzifikálása, vagy a szennyvíz elhelyezése a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően. A nagyobb ipari szennyvíz kibocsátók: AGRANA-JUICE Magyarország Kft. Hajdúsámsoni üzeme, Alkaloda Vegyészeti Gyár ZRt., Puszta Konzerv Kft., Eastern Sugar Rt., MOL Rt. Hajdúszoboszló Déli telep, AGROFERM ZRt. Evonik Gyára, Nádudvari Élelmiszer Kft. Hús- és Tejüzem. Több jelentős ipari szennyvízkibocsátó elsősorban húsüzemek, konzervüzem, tejfeldolgozók előkezelés után a települési szennyvízcsatorna hálózatba bocsátja a szennyvizet. Kiemelt cél a felszíni vizeink minőségét veszélyeztető illegális szennyezőanyag kibocsátók felderítése, az ilyen jellegű vízszennyezések felszámolása. Fontos a diffúz szennyezések megszüntetése, valamint a diffúz vízterhelések minimalizálása. E szennyezések megszüntetése, jelentős csökkentése csupán hatósági eszközökkel nem érhető el. Szükséges az érintettek környezettudatos, önkéntes jogkövető magatartása (pl.: helyes mezőgazdasági gyakorlat), valamint a társadalmi kontroll.

A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Felszíni vizeink minősége Az Európai Unió Víz Keretirányelve (VKI) öt biológiai elem vizsgálatát irányozza elő számunkra. Ezek a: - fitoplankton,(vízben lebegő, mikroszkopikus méretű növények {algák, más néven moszatok} összessége), - makroszkopikus vízi gerinctelen fauna, (a mederfenéken és a vízi növényzet között élő, szabad szemmel is jól látható gerinctelen élőlények, csigák, kagylók, rovarlárvák, férgek), - bentikus kovaalga flóra, (kövek, vízinövények mikroszkopikus kovamoszat bevonata), - makrofiton vegetáció, (vízi és mocsári növényzet) - halfauna. A TIKTVF laboratóriuma 2007-ben fitoplankton, bentikus kova-alga és makroszkopikus vízi gerinctelen vizsgálatokat végzett a fent felsorolt mintavételi helyekről. Fitoplankton vizsgálatok a vegetációs periódusban 4-6 alkalommal, bentikus kovalaga és makroszkópikus vízi gerinctelen mintákat évi 2 alkalommal vettünk és értékeltünk. A felszíni vizek ökológiai értékelési rend-szere jelenleg még nem kidolgozott, így a korábbi módszerek alapján tudunk vizeink ökológiai állapotáról véleményt mondani. A fitoplankton vizsgálati eredmények (mind a mennyiségi (chlorofilla), mind pedig a minőségi (fajösszetétel)) alapján elmondható, hogy bár a vizeink növényi tápanyag-kínálata a terhelések miatt rendkívül magas és többszörösen meghaladja a kívánatos szintet ez a kedvező meteorológiai szituáció miatt nem eredményezett vízvirágzásokat és a fajösszetétel kedvezőtlen irányú eltolódása sem volt megfigyelhető. A merített plankton-minták szaprobiológiai (a szerves terhelés mértékének kimutatására irá-nyuló vizsgálat) elemzése több vízfolyás (Kösely, Tócó alsó szakasza) esetén erős terhelést jelzett. Ugyancsak a szerves terhelés kimutatására irányulnak a makroszkopikus vízi gerinctelen vizsgálatok is. Ezek több esetben megerősítették a planktonminták alapján megállapítottakat. Ká l ló-é r K ati r Be y ett és ti Gú -é r to ocsa Ér-f Létai als ó na -ér f ocsator Tocó alsó Hortobágy-Berettyó N yu l ga t i -fo c na dé sa t o rn a r csato ti-fo Tis za Kele Kösely- A kisebb vizek közül továbbra is a Kösely az, amely rendkívül erősen terhelt. Ökológiai állapota kifejezetten rossznak mondható. Akadnak olyan vízfolyások is melyek esetén a fölhalmozódó növényi tömeg (Király-ér Újtikosnál, Tukánál) okozott problémát. Ezek esetén belső terhelésről beszélhetünk. gy A TIKTVF által működtetett monitoring rendszer illetékességi területünkre eső része a következő: Na 2007. évben a TIKTVF monitoring tevékenysége kibővült 2007-től indult a VKI szempontú országos monitoring hálózat is mely során felügyelőségünk különböző típusú felszíni vizek monitoring tevékenységét végezte. Az új szemléletű, több élőlénycsoportra kiterjedő felmérésekből, illetve az ezek mellett párhuzamosan végzett vízkémiai analízisek eredményeiből 2008. végére készülnek el a vízgyűjtőgazdálkodási tervek. P é rc s I. Biológiai értékelés i -é r 22 rn a gája p olyózet éf vid ík S íjo y g n a rv u d esz M 3 1 ó íjt o y g n a rv u d esz M 4 1 jt u y íg cv m o -fin öp k esz M 5 1 jt y íg v céu m o -fin öp k esz M 6 1 jtûõ y íg év m o -fin öp k esz M 7 1 jt u y íg v m o -fin öp k esz M 8 1 jt íu v y g a m o -fin öp k esz M 9 1 Sebes-Körös felso jt íu v y g a m o -fin öp k esz M 0 2 estrég M 6 2

illetékességi területének környezeti állapota 23 II. Értékelés kémiai paraméterek alapján A vízminőség megfigyelő rendszer (monitoring) átalakítás alatt áll, ugyanis a Víz Keretirányelv előírásainak teljesítése érdekében az utóbbi három évben megváltozott a monitoring rendszer kialakításának szemlélete. A jelenlegi, adatgyűjtési időszakban a kisebb vizek vízminőségi mutatóinak alaposabb megismerése céljából több helyen, de a korábbinál kisebb gyakorisággal gyűjtünk mintát. Szervesanyag tartalom, oxigén háztartás Mikroszkópos fitoplankton vizsgálat A bentikus kovamoszatok alapján történő minősítés még nem kiforrott. Az adatok valamennyi vízfolyásunkról és állóvizeinkről rendelkezésre állnak Meg kell említenünk, hogy a 2007. év nyarán több vízfolyásunk esetén egy rendkívül komoly kagylópusztulás jelentkezett. A pusztulás csak az amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana) egyedeit érintette. Vizsgálataink alapján kijelenthetjük, hogy az állatok elhullását nem közvetlen szennyezés idézte elő. Az országos állategészségügyi intézet vizsgálata alapján feltételezhetően egy atkás fertőzést követő baktérium infekció miatt hullottak el az állatok. Makroszkopikus vízi gerinctelen vizsgálatot több mint 100 alkalommal végeztünk. Ezen élőlénycsoport alapján, referencia helyként megjelölhető a Bódvaj patak Bátorligetnél, Tisza Tiszabecsi szelvény, Nagy ér Nyírábrány, Csaronda Tiszakerecseny, Batár patak Magosliget, Ölyvös Barát ér Bojt. Tápanyagterhelés szempontjából a makroszkópikus vízi gerinctelen vizsgálatok is alátámasztják a Kraszna, a Tócó, a Kösely és az Ér csatorna rossz ökológiai állapotát. Hidromorfológiai szempontból kockázatos víztestek esetében is jól jelez az élőlénycsoport, ezen mutatók alapján kockázatos a Berettyó, Kutas, Konodoros csatorna. A szervesanyag terhelést elemezve a legnagyobb terhelést a Kösely és a Hortobágy szenvedi el. A Kösely esetén a legnagyobb szervesanyagtartalom a Hajdúszováti mintavételi szelvényben észlelhető, közel duplája a Nádudvarinak a debreceni szennyvíztisztító folyamatos fejlesztésének kedvező hatása érezhető a vízminőségen, de a vízfolyásba bevezetett szennyvizek mennyiségének a növekedése jelentős javulást nem tesz lehetővé. A Hortobágy felsőbb szakaszán is állandósult a szervesanyag terhelés. A Berettyó folyónak előzőeknél kisebb a szerves szennyezettsége, ugyanakkor magasabb a Tiszáénál, amely a szerves szennyezettség terén a legkedvezőbb képet mutatja. Az oldott oxigén telítettség értéket elemezve javulás érzéklehető az előző évekhez képest. A Tisza valamivel 90% fölött, a Berettyó kicsivel ez alatt, a Kösely esetén Hajdúszovátnál 40-70 %, míg Nádudvarnál már 60-90% között mozog. A Hortobágy ciklikusan 60-90 % közötti, míg a Hortobágy-Berettyón már 75-90% közötti értékek tapasztalhatóak. Az oxigéntelítettség a szerves terheléssel fordított arányban változott az év során. Tápanyagok Az ásványi tápanyagokat tekintve (összes nitrogén és foszfor) hasonló állapotokat figyelhetünk meg, mint a szerves szennyezés esetében. Az elmúlt éveket figyelembe véve a fontosabb makroszenynyezők közül a szerves terhelés és az oxigénháztartás tendenciája nem változott. Az ásványi tápanyagok terén a Tisza esetében javulás érzékelhető, míg a Kösely, valamint a Hortobágy további romlás nem tapasztalható. Éves ingadozása összefüggést mutat a szennyvíztisztítók tisztítási hatékonyságával. Míg az összes oldott anyag a Tisza vizében 200 300 mg/l között változik, addig a Köselyben az közelíti a 800 mg/l koncentrációt is.

24 Mikroszennyezők A mikroszennyezők közül mintegy 25 különböző fémet, és kb. 60 féle szerves vegyületet monitorozunk. A klaszszikus, főkomponensnek számító fémek közül nátrium, kálium, kalcium, magnézium és vas, mangán meghatározását végezzük. A fém mikroelemek között jelentősebb mennyiségben található meg az alumínium, a cink, réz, bárium, a többi nehézfém jóval kisebb mértékben van jelen, valódi mikroelemként viselkednek. a) szervetlen mikroszennyezők A vizsgált folyók közül a Berettyónál figyelhető meg a fém mikroszennyezők körében javulás. Összességében a folyó vízminősége kismértékben romlott az előző évhez képest. A 2007. évi króm, cink, nikkel, ólom, kadmium vizsgálatainak alapján többnyire az I. vízminőségi (kiváló) osztályba, illetve a II. vízminőségi (jó) osztályba sorolható. Magasabb értékek az alumínium, réz és higany esetében voltak, így mindhárom mintavételi szelvényben III. (tűrhető), kivétel Szeghalomnál, ahol a higany II. vízminőségi (jó) osztályba sorolható. A Tisza a 2006. második feléhez hasonló állapotú. A króm, nikkel, ólom és kadmium esetében az I. vízminőségi osztályba estek az értékek. Az alumínium, réz, higany azonban többnyire a III. vízminőségi osztályba. Februárban, a tavalyi évhez hasonlóan, a cink esetében a IV. vízminőségi osztályba tartozó magasabb értéket figyelhettünk meg. A Hortobágy a króm, nikkel, ólom, kadmium vizsgálatainak alapján 2007-ban többnyire I. osztályú, alumínium esetében viszont III. osztályú volt, ami kis romlást jelez. Kiugróan magas érték IV.-V. vízminőségi osztály csak a higany esetében volt megfigyelhető, minden mintavételi helyen. A réz esetében januártól júniusig csökkenő tendencia ismerhető fel, majd júliustól egy nagy ugrás tapasztalható, így összességében III. vízminőségi osztályba sorolható. b) szerves mikroszennyezők A környezetvédelmi szempontból fontos szerves mikroszennyezők szinte teljes mértékben csak az ember által folytatott tevékenység során kerülnek a vizeinkbe. A mérőállomás a felszíni vizekből illékony aromás, illékony klórozott alifás, illékony klórozott aromás, PCB, PAH, klórozott peszticidek, egyéb peszticidek (triazinok, N, P-tartalmú növényvédőszerek) vizsgálatát végzi. A szerves mikroszennyezők közül csak néhány PAH vegyület (könnyű-, és közép PAH-ok fordultak elő: Naftalin, Acenaftilén, Acenaftén, Fluorén, Fenantrén, Antracén, Fluorantén, Pirén, Krizén), és néhány peszticid (atrazin, simazin) éri el a kimutathatóság szintjét, de a határértékeket nem haladják meg. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM Védett természeti értékek és területek Hazánkra, a Kárpát medencére jellemző, hogy a Ny- Európában meglévő táji egyveretűség feltöredezik változatos talajú, vízrajzú, domborzatú kistájak mozaikjává. Megyénkben a Magyar Alföld erősen eltérő adottságú négy középtája /Közép-Tiszavidék, Nyírség, Hajdúság, Berettyó-Körös vidék/ és azok számos kistája találkozik, s ezek egyedi sajátosságai, adottságai változatos és megőrzendő természeti gazdagságot őriznek mind a mai napig. Hajdú-Bihar ezen értékeit közel 90.000 ha védett természeti terület (ebből mintegy 2300 ha ex-lege védett) őrzi. Jól ismert területeink, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Hajdúsági és a Bihari-sík Tájvédelmi körzet mellett négy természetvédelmi terület, 139 ex-lege védett terület, számos helyi védett terület, illetve az alább az ökológiai hálózat elemeiként részletezésre kerülő más védett területek (NATURA 2000, Érzékeny Természeti Területek, stb.). A fenti védett területeket és értékeket az alábbiakban mutatjuk be részletesen. Sóvirágmező a Hortobágyi pusztán

illetékességi területének környezeti állapota 25 TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

26 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A kistáji besoroláshoz illeszkedve a védett területek három természetvédelmi tájegységbe sorolhatók: Hajdúság-Dél-Nyírség Természetvédelmi Tájegység Hortobágy-Nagykunság Természetvédelmi Tájegység Hajdúság: Hajdúság-Dél-Nyírség Természetvédelmi Tájegység Βihari sík Természetvédelmi Tájegység Egyedileg kihirdetett országos védett terület: nincs A Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter a védettség fenntartásáról alkotott rendeletet 2007. évben: - 39/2007. (X. 18.) KvVM rendelete a Bihari-legelő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról - 53/2007. (X. 18.) KvVM rendelete a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról - 81/2007. (X. 18.) KvVM rendelete a Tiszavasvári Fehér-szik természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról - 99/2007. (XII. 23.) KvVM rendelete a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület - 130/2007. (XII. 27.) KvVM rendelete a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról - 131/2007. (XII. 27.) KvVM rendelete a Hortobágyi Nemzeti Park védettségének fenntartásáról - 145/2007. (XII. 27.) KvVM rendelete a Tiszadobi-ártér természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról Ex-lege védett területek: Kunhalmok és szikes tavak Helyi védett területek: - Balmazújváros, Nagyháti-park. 2 ha. - Hajdúböszörmény, II. Rákóczi Ferenc és Újvárosi utca platán fasorai - Hajdúböszörmény, Dorogi úti hársfasor - Hajdúböszörmény, Simoni nyárfasor - Hajdúböszörmény, Zeleméri templomrom és környéke - Hajdúböszörmény: Tócó-völgy - Hajdúdorog, Óvoda utcai kocsányos tölgy. - Hajdúnánás, városközponti páfrányfenyő -Hajdúszoboszló, Kösely Rt. (volt Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság) központjában levő emlékkert 2.0 ha - Hajdúszováti református templomkert 0.3 ha TEMATIKUS FOTÓ Dél-Nyírség Egyedileg kihirdetett országos védett területek: -Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Ter.: 1092 ha, -Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Terület: 266 ha, -Hajdúsági Tájvédelmi Körzet (kiterjedése: 7000 ha) A tájvédelmi körzethez tartozó 28 védett területet az alábbi települések határaiban találjuk meg: Álmosd, Bagamér, Debrecen, Fülöp, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Létavértes, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Újléta, Vámospércs. Ex-lege védett területek: Lápok A védett területek tájegységenként Hortobágy-Nagykunság Természetvédelmi Tájegység Egyedileg kihirdetett országos védett területek: - A Hortobágyi Nemzeti Park területének (80.534 ha) kb. 75 %-a Hajdú-Bihar megyébe esik mely 59.788.ha (Püspökladány, Nádudvar, Nagyhegyes, Hajdúszoboszló, Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Görbeháza, Újszentmargita, Polgár, Tiszacsege és Egyek külterületén). - Országos jelentőségű természetvédelmi területekből a tiszadorogmai Göbe-erdő TT (173 ha) 31 ha Hajdú- Bihar megyében van (Egyek külterületén). Ex-lege védett területek: Kunhalmok és szikes tavak Helyi védett területek: Polgár, Kálvária-domb Szikes tó Hajdúnánás mellett Helyi jelentőségű védett természeti területek: -Álmosd, Miskolci-féle park és Kölcsey-emlékház. 2 ha -Bagaméri numidiai jegenyefenyők a község belterületén -Bocskaikert, Homoki kocsányos tölgyes TT. 2 ha, Debrecenben található a legtöbb ilyen terület, melyek a következők: -Erdőspuszta TT. 1401,3 ha, -Halápi rét TT. 1 ha, -Hármas hegyi akácos TT. 43 ha, -Halápi ligeterdő TT. 6 ha, -Nagycsere-martinkai rezgő nyáras TT. 12 ha, -Halápszéli tölgyerdők TT. 8 ha, -Nyírségi ősláp TT. 3 ha, -Monostori és Szentgyörgyi erdő TT. 591,3 ha, -Tócó völgy TT. 133,7 ha, -Nagy Sándor halom 0,5 ha, -Monostorpályi feketefenyves 6 ha, -Téglás, Angolkert TT. 131 ha,

illetékességi területének környezeti állapota 27 Védett fák, belterületi parkok: Bagamér: Takó hegyi nyárak, Hajdúhadház: Emléktölgy, Mikepércs: Ezer tölgy, Nyíradony: kocsányos tölgy, ostorfa, Nyírmártonfalva: Hubertus tölgyfa Álmosd: Miskolczi kastély parkja, Bagamér: Numídiai fenyők, Hajdúbagos: Templom u. 2. alatti védett fák, Hajdúhadház: Nagy nyár, Hajdúsámson: Olimpiai emléktölgy, Téglás: Gyermekotthon parkja, Debrecen: Hollós utcai botanikuskert, Honvédtemető, Kálvin téri emlékkert, KLTE Botanikus kertje, a Nagyerdő belte-rülete, Tócóskerti kocsányos tölgy és páfrányfenyő, Bartók Béla utcai tölgyfasor, Bem tér 18. alatti kőrisek, Bem téri páfrányfenyő, Böszörményi úti platán, Déri téri kocsányos tölgy, Déri téri piramistölgyek, Fűvészkert utcai tiszafák,hajnal u. 15. alatti páfrányfenyő, Kálvin téri lícium, KLTE előtti kocsányos tölgyek, Mester utcai kocsányos tölgy, Nádor u. 4. alatti páfrányfenyő, Nádor u. 17. alatti császárfa, Nagyerdei krt. 68. alatti páfrányfenyő, Péterfia úti tiszafák, Széchenyi u. 80. alatti húsos somok, Vámospércsi úti védett fák Bihari sík Természetvédelmi Tájegység Egyedileg kihirdetett országos védett területek: - A 17.095 ha területtel kihirdetett Bihari-sík Tájvédelmi Körzet teljes egészében e kistájon belül esik. - Különálló védelemben részesül a Hencidai Csere-erdő természetvédelmi Terület (111 ha) - A Bihari-legelő természetvédelmi Terület (711 ha). Ex-lege védett területek: Kunhalmok, szikes tavak Helyi védett területek: - Bakonszegi Bessenyei-emklékház kertje - Berekböszörményi belterületi hársfasor - Berettyóújfaluban Dr. Barcsay László kertje - Berettyóújfalui olimpiai emléktölgy - Berettyóújfalui Korhány-ér (Dög-Berettyó) - Berettyóújfalu, Herpályi templomrom környéke - Kismarjai, templomkerti hársak - Kismarjai őszi kikerics termőhely - Nagyrábé, Füsti-tanyai kocsányostölgy (bővítve az egész Echerolles Gilbert kastély parkja). - Püspökladány, Hosszúháti mezővédő erdősávok 25.3 ha - Püspökladányi kocsányos tölgyek (a Hamvas-csatorna mentén). Debrecen Megyei Jogú Város önkormányzata a 24/2006. (VIII. 14.) rendelet megalkotásával egységes rendeletbe foglalta a helyi jelentőségű természetvédelmi értékeket és területeket. (1) E rendelet célja egyrészt, hogy a helyi jelentőségű természeti területek őrizzék meg a megmaradt élővilágnak továbbra is potenciális élőhelyeit, tudományos, kulturális közérdekből biztosítsa a rekreációt, lehetőséget adva a lakosság részére a természeti értékek megismerésére, másrészt a helyi jelentőségű természeti értékű fák, fasorok megőrzése, mivel kiemelkedő értékes fajok. (2) E rendelet hatálya kiterjed Debrecen Megyei Jogú Város (a továbbiakban: város) közigazgatási területén lévő valamennyi természeti területre és értékre, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt, és melyet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) helyi jelentőségű természeti értékként védetté nyilvánít (a továbbiakban: helyi természeti védelem). Az ökológiai hálózat elemei Ex lege védett és természeti területek Az 1996. évi LIII. tv. erejénél fogva védett területek /térségünkben: lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak/ felmérése megtörtént. Szintén befejeződött az ún. természeti területek /azon erdő, gyep, nádas valamint kivett művelési ágú földterületek, melyeket természetközeli állapotok jellemeznek/ felmérése. Az előbbiek jegyzékét a KTM miniszter jegyzékben tette közzé (8005 és 8006/2001. MK.156. KöM tájékoztató, megjelent Környezetvédelmi Értesítő XIII. évfolyam 1. számában), míg az utóbbiakat KvVM-FvM közös rendelet fogja közölni. A fenti területek közül az ex-lege védettekre ugyanazon rendelkezések vonatkoznak mint az egyéb védett területekre, míg a természeti területek vonatkozásában az említett törvény 21. -a szerinti enyhébb korlátozások érvényesek. Térségünkben számos községhatárt érintenek az említett területek. Felügyelőségünk folytatta a 2005-ben elkezdett Fülöpi lápterület kijelölésének hatósági eljárását. Nyírábrány külterületén három kisebb kiterjedésű lápterület került kijelölésre civil szervezet kezdeményezése alapján. Mikepércs község külterületén szikes-tó kijelölése történt meg, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezése alapján. Hasonló kijelölésre került sor Hajdúnánás-Tedej külterületén is. 2006. év végén indítottuk el Hosszúpályi külterületén szikes-tó kijelölésére irányuló hatósági eljárást.

28 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Tájvédelem, egyedi tájértékek Az 1996. évi LIII. tv. előírja, hogy a tájhasznosítás során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát. Az ezzel kapcsolatos előírások érvényesítésére jelent meg a tájvédelemről szóló 166/1999. (XI.19.) Kormányrendelet. A törvény előírja az egyedi tájértékek /az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem/ felmérését is, ezek jegyzékét a rendezési tervekben szerepeltetni kell (a MI.1325. sz. Műszaki Irányelv szerint). Érzékeny természeti területek Az EU. több direktívája /pl.: 2078/92/ is tartalmazza a külterjes mezőgazdasági gyakorlat támogatását azon területeken, ahol az a természeti értékek megóvása, a környezeti elemek védelme /pl. vízbázis/, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvása szempontjából indokolt, illetve ahol az adottságok az intenzív módszerek alkalmazását nem teszik lehetővé. Térségünk több része (Hortobágy, Bihar, Nyírség) egyértelműen érdemes a fenti szempontok alapján az Érzékeny Terület státus elnyerésére. Az ilyen jellegű mezőgazdasági gyakorlat speciális támogatása nemcsak a természeti és tájképi értékekre lenne kedvező hatással, de növelné a térség népességmegtartó erejét, és vonzerőt jelentene a zöld turizmus számára. Az érzékeny természeti területekre a 2/2002 (I.23.) KöM-FvM rendelet vonatkozik, mely részletesen közli az ebbe a kategóriába tartozó települések listáját, és a vonatkozó szabályozást. Megyénkben 2007-ben érzékeny természeti terület kijelölés nem történt, tervként szerepel a Hortobágy és Bihari-sík területeken érzékeny természeti területek kihírdetése. Ökológiai hálózat A fent már említett meglevő és tervezett helyi és országos jelentőségű védett területek és azok hamarosan kialakítandó pufferzónái, az ex-lege védett területek, a természeti területek, és az Érzékeny Területek rendszere, valamint az ezeket összekötő sávok /zöld folyosók, patak menti területek/ és a természetközeli mozaikok /ligetek, kisebb természetes területek/ láncolata lehetőséget biztosít arra, hogy a biodiverzitás és a táji szintű sokféleség, a tájjelleg és a tájhasználat harmóniájának megóvása a jelenleginél magasabb szinten és hosszú távon fenntartható, életképes formában váljék lehetővé a jövőben, az Európai Unióban már gyakorlattá váló ún. ökológiai hálózat /ECONET/ létrehozása révén. A Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képező Természetvédelmi Alapterv tartalmazza az érzékeny területek, a zöld folyosók és az ökológiai hálózat kialakításának szempontjait. Az ökológiai hálózat elveinek alkalmazása segítséget nyújt, hogy a fejlesztések során térségünk kedvező adottságait ne veszítse el, és a védett területek mozaikjain kívül is maradjon fenn az emberi tevékenység, a táj és a természeti adottságok harmóniája. Pusztai lovak seregélyek társaságában NATURA 2000 hálózat megyét érintő területei, a hálózathoz történő csatlakozásból adódó kötelezettségek, a területek fenntartható kezelésére rendelkezésre álló források A NATURA 2000 az Európai Unió közösségi jelentősségű élőhelyeinek védelmét szolgáló hálózat. Védelmet nyújt az Unió által kiemelt jelentőségűnek ítélt növény és állatfajoknak. Két korábbi direktíva (Birds Directive (79/09/EEC), Habitats Directive (92/ 43/EEC) által védetté nyilvánított területekből épül fel (Special Protected Areas/SPA, Special Areas of Conservation/SAC. A 2004. évben történt a NATURA 2000 hálózat kialakítását célzó munkák jelentős része. Ez magába foglalta a területek kijelölését illetve a kijelölés többszöri pontosítását, a hálózat ökológiai és földügyi adatbázisainak kialakítását. 2004. év végén megjelent az európai közösségi jelentőségű védett természeti területek (NATURA 2000 területek) létrehozásáról szóló jogszabály (275/2004. Korm. rendelet). A hálózat részeként 164.000 ha Különleges madárvédelmi terület (2 db site ) és 146.000 ha Különleges természetmegőrzési terület került kihirdetésre (45 db site ). Jelentős az átfedés a védett természeti területekkel, de ugyanakkor ezzel jelentősen bővült a védett területek nagysága. Natura 2000 rendszerhez tartozó természetvédelmi hatósági és szakhatósági feladatokat felügyelőségünk látja el. A területek ökológiai állapotának nyomon követése, a természetvédelmi kezelés, felügyelet a nemzeti park igazgatóság feladata; a hálózathoz kapcsolódó agrárkörnyezetvédelmi támogatások rendszerének működtetésébe az FVM területi szerve kapcsolódik be. 2006. decemberében jelent meg a Magyar Közlönyben a 45/2006. (XII.8.) KvVM. Rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek helyrajzi számos kihirdetése. A területek földkönyvi bejegyzése 2007-ben illetékességi területünkön megtörtént.

illetékességi területének környezeti állapota 29 A megye természeti értékeinek állapota és célkitűzések Hortobágy-Nagykunság Természetvédelmi Tájegység A természeti értékek állapota A védett természeti területeken az élőhelyek állapota jó, illetve javuló, ugyanis a tájrehabilitációs Life program eredményeképpen több ezer hektáros szikes puszta nyerte vissza eredeti képét, ami együtt járt a vizes élőhelyek természetes működésének helyreállításával. Az invazív növényfajokhoz köthető élőhely-degradáció csak a Tisza árterületein jellemző, a Nemzeti Parkban egyelőre nem találkoztunk ilyen jellegű, jelentősnek mondható problémával. A nem védett területeken a megmaradt természetes, vagy természetközeli állapotú élőhelyek megőrzése jóval nehezebb feladat, itt a védetté nyilvánítás, illetve a jövőbeli agrártámogatási rendszerek segítségével, a gazdálkodók közreműködésével lehet a természetvédelmi célokat megvalósítani. Egyik legjelentősebb és leglátványosabb beruházás valósult meg a Hortobágyi Nemzeti Park területén 2007- ben. 79 km légkábel megszüntetésére került sor, melyek kiváltását földkábelekkel oldották meg. Ezzel a beruházással lecsökkent a védett madarak pusztulásának aránya és pénzben nem kifejezhető tájképi javulást eredményezett a Világörökségi területeken. Természetvédelmi célkitűzések A legfontosabb feladat a Nemzeti Park északi területeket érintő bővítése. A Hortobágyi Nemzeti Park bővítése 2007-ben nem valósult meg. Elvégzett és elvégzendő feladatok: - Befejeződött Máta-pusztán a tájrehabilitációs program, valamint az Ágota-pusztai maradék csatornarendszerek rehabilitációja is - Fontos feladat a hagyományos legeltető állattartás fenntartásával a tájra jellemző gazdálkodási forma és az ezzel együtt járó területkezelés biztosítása - Kivágásra kerültek Pentezugban a tájidegen fasorok, ami a tájképi értékek javítása mellett a túzokos élőhelyeken a fészkelést veszélyeztető dolmányos varjú fészkelőhelyeket szüntette meg. - Befejeződött Hortobágy-Halastó kisvasút felújítása és ezzel együtt megindulhatott ökoturisztikai hasznosítása. - Átadásra került Mátán a Hortobágyi Nemzeti Park beruházásában és kezelésében az erdei iskola, mely iskolás csoportok természetvédelmi oktatását, nevelését látja el. - Hortobágy teleülésen a Látogatóközpontban átadták a nemzeti parkot bemutató kiállítást. - Átadásra került Malomházán az idegenforgalmi és bemutató központ. TEMATIKUS FOTÓ Jégmadár a Darvason Hajdúság-Dél-Nyírség Természetvédelmi Tájegység A természeti értékek állapota Védett természeti területeken a természeti értékek állapota kielégítő. Egyes védett növényfajok esetében állomány növekedést, vagy a korábbi állomány helyreállását sikerült elérni, míg más fajok az ökológiai faktorok időbeli változását követve egy természetes hullámzást mutatnak. Sajnos a legtöbb jellemző élőhelyen megmutatkoznak a degradációs folyamatok, melyek főleg a hazánkban nem őshonos, agresszíven terjedő növényfajokhoz köthetők. A Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Területen a védetté nyilvánítás óta eltelt időben az erdőtömböt érő káros emberi behatások olyan mértékűvé váltak, melyek jelentős negatív hatást gyakorolnak az erdő élővilágára. Ezen külső hatások közé sorolható a területen tapasztalható gépjárműforgalom. A személygépkocsik a földutakat az eredeti szélességüket meghaladó módon használják. A megállás, az útakadályok kikerülése, valamint a parkolás során az utak mellett lévő, az erdőtársulásra jellemző aljnövényzet megsemmisül. Ezeket az élőhelyeket az erdő létét veszélyeztető adventív fajok foglalják el, kiszorítva onnan az eredeti növénytársulást. Ezt a hatást fokozza az emberi jelenlétből adódó hulladék elhelyezés és az ebből következő szervesanyag feldúsulás is. A gyorsan szaporodó özönnövények már az érintetlenebb belső területrészeket is elborították. Ez a folyamat az erdőtársulások teljes jellegtelenné válásához vezethet. Fentiek alapján a Nagyerdőben a gépjárműforgalmat a Felügyelőség 2007. szeptember 1-i hatállyal megtiltotta.

30 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A nem védett területeken található értékek kézenfekvően sokkal veszélyeztetettebb helyzetben vannak. Fokozottan védett fajok is előfordulnak apró élőhelyi foltokon, intenzívebben hasznosított területekbe zárva. Az ilyen, a laikus szemével elhanyagoltnak ítélt ritka és értékes életközösségek rendbetételének, intenzívebb hasznosításának igénye gyakori veszélyforrás. Természetvédelmi célkitűzések A vidék talán legjelentősebb természetvédelmi fejlesztési terve a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet bővítése, melynek jelenlegi területe mintegy 7000 ha. A bővítés több mint 6000 ha-nyi újabb terület védetté nyilvánítását tervezi 14 település határában. Megindult a Tócóvölgy Természetvédelmi Területet országos jelentőségű védett területté történő átminősítésére irányuló eljárás is. Szintén fontos cél a tájegységben, hogy a mezőgazdaság és a természetvédelem harmonizációját elősegítő Érzékeny Természeti Terület finanszírozása elinduljon. Elvégzendő feladatok: - a terület természetes és természetközeli erdeinek fenntartása, állapotának helyreállítása, felújítása, az erdők szukcessziós, regenerációs folyamatainak fenntartása és elősegítése, természetes élőviláguk megőrzése, helyreállítása. - a tájidegen és nem őshonos fafajú erdők természetközelivé alakítása, a monokultúrák felszámolása - a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyek és élőviláguk sokféleségének megőrzése, a területek vízháztartásának javítása, a lápok, szikes tavak vízviszonyainak rekonstruálása, mesterséges kiszárításuk megakadályozása. - a gyepek megőrzése, biológiai sokféleségének fenntartása, növelése, átalakításának megakadályozása, a degradált gyepek helyreállítása. - a jellegzetes mozaikos erdőspusztai tájkép megőrzése. - a védett természeti értékek állományainak megőrzése, növelése. - invazív növényfajok állományának visszaszorítása. Bihari-sík Természetvédelmi Tájegység A terület jelentősége nemzetközi viszonylatban az állattani értékek tekintetében kiemelkedő, főleg az itt élő túzok és kék vércse állomány miatt. A fenti jellemzők mondhatók el a védett terület értékeinek országos jelentőségét illetően is. Kiemelkedő jelentőségű a területen a lápi póc, nagy goda, szalakóta, kerecsensólyom, réti fülesbagoly, kis őrgébics, ürge, vidra és nagy patkósorrú denevér jelenléte. Folytatódott egy mintaterületen (Ásványpuszta) a túzokkíméleti terület kialakítása. A Tájvédelmi Körzet területén igen fontos a tájképi értékek védelme is. A Tájvédelmi Körzet területén több ezer hektáros összefüggő puszták találhatók melyek tájképileg a Hortobágyra hasonlítanak. A természeti értékek állapota A védett természeti területeken az élőhelyek állapota jó. Egyes helyeken (Andaháza, Palocs, Ásványpuszta) kiemelkedő előre lépések történtek az elmúlt években (pl.: vizes élőhely-rehabilitáció, extenzív legeltetés visszaállítása). Az invazív növényfajokhoz köthető élőhely-degradáció jelenleg nem számot tevő. Ezek is elsősorban olyan helyeken figyelhetők meg, ahol régebben felhagytak a legeltetéssel és csak az elmúlt években jelentek meg ismét legelő jószágok. Ahhoz, hogy folyamatosan biztosítva legyenek a területek természetvédelmi kezelései az agrártámogatási rendszerekbe is be kell azt építeni. Natura 2000 gyepterületeket érintő felszántások történtek a térségben. Hatóságunk kötelezte a területek tulajdonosait az eredeti állapot helyreállítására. Elvégzendő feladatok: - A tájvédelmi körzetre jellemző jellegzetes élőhelyeken a társulások és az egyes védett fajok fennmaradásához szükséges viszonyokat fenn kell tartani, és az eredeti viszonyokat szűkség szerint a degradált társulásokban, illetve a helyükön létrejött antropogén társulásokban rekonstruálni kell. Hagyományos legeltető állattartás elterjesztése, minta területek kialakításával - Érzékeny természeti terület kihirdetése nem történt 2007-ben. Fajvédelem: - A természetes és természet közeli állapotú vizes élőhelyek és élőviláguk sokféleségének megőrzése, a területek vízháztartásának javítása, a lápok, szikes tavak vízviszonyainak rekonstruálása, mesterséges kiszárításuk megakadályozása - A gyepek megőrzése, biológiai sokféleségének fenntartása, növelése, átalakításának megakadályozása, a degradált gyepek helyreállítása. - A védett természeti értékek állományainak megőrzése, növelése. - Invazív növényfajok állományának visszaszorítása. Kiemelten kezelendő fajok védelme A kiemelten veszélyeztetett pusztai madárfajok esetében nem elegendőek az élőhely-védelmi törekvések. Ezek esetében konkrét fajvédelmi programra van szükség, amely alkalmazkodik az adott fajt veszélyeztető tényezőihez és etológiájához. Ilyenek faj a Túzok (Otis tarda), Kék vércse (Falco

illetékességi területének környezeti állapota 31 Csipegető túzokok vespertinus), Kerecsensólyom (Falco cherrug), Nagy goda (Limosa limosa), Szalakóta (Coracias garrulus), Fehér gólya (Ciconia ciconia), Hamvas rétihéja (Circus pygargus), Réti fülesbagoly (Asio flameus), Gólyatöcs (Himantopus himantopus), Gulipán (Recurvirostra avosetta). Több fajnak megszületett az országos védelmi terve. Környezeti állapotban bekövetkezett természetvédelmi vonatkozású események: A természetvédelmi területek védettségi státusza és nagysága a korábbi évekhez képest nem változott. 2007-ben újabb területek nem kerültek védelem alá. Néhány láp és szikes tó kihirdetése történt meg, illetve egy korábban szikes tóként bejegyzett terület törlésre került indokolatlan bejegyzés miatt. KÖRNYEZETHASZNÁLATOK ENGEDÉLYEZÉSE, FELÜGYELETE Új létesítmények engedélyezése Új beruházás megkezdése előtt amennyiben a beruházás megvalósításával tervezett tevékenység a rendelet hatálya alá tartozik a felügyelőségen vizsgálati eljárást kell lefolytatni. Az eljárások minden esetben előzetes vizsgálati eljárás kezdeményezésével indulnak, amenynyiben az előzetes vizsgálati eljárás során a felügyelőség megállapítja, hogy a tervezett tevékenység a környezetre jelentős hatást gyakorolhat, úgy a beruházót környezeti hatásvizsgálat lefolytatására is kötelezi. Ebben az esetben az új létesítmények környezetvédelmi engedélyt szereznek az eljárások végére, míg ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, akkor az eljárást lezáró határozatában a felügyelőség az építést, kivitelezést engedélyező hatóságnak ad az ő engedélyezési eljárásához figyelembe veendő szempontokat, annak érdekében, hogy az építkezés közben se sérüljenek a környezeti elemek. A legnagyobb környezethasználók az engedélyezési eljárások végére amennyiben a létesítést kizáró ok nem merül fel a már említett egységes környezethasználati engedélyt szerzik meg. Évente osan 20-40 beruházáshoz kapcsolódóan folytat le a felügyelőség engedélyezési eljárást; 2007- ben 23 esetben nem volt feltételezhető jelentős környezeti hatás az előzetes vizsgálati eljárás során, 4 esetben környezetvédelmi engedélyt; 2 esetben egységes környezethasználati engedélyt szerzett a beruházó a tevékenysége végzéséhez. További 2 esetben a kérelmet elutasította a felügyelőség, 4 esetben az eljárást kérelemre megszüntette. Egységes környezethasználati engedélyezés Egységes környezethasználati engedélyt a legnagyobb környezethasználóknak kell megszerezni, a környezeti hatásvizsgálatról és az engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet előírása szerint meglévő létesítményeknek melyekre a rendelet hatálya kiterjed 2007. október 31-ig kellett ennek eleget tenni (3 létesítmény esetében fellebbezés miatt az engedélyek 2007. év végéig nem váltak jogerőssé). A debreceni felügyelőség illetékességi területén 2007. év végéig 101 db létesítmény rendelkezett egységes környezethasználati engedéllyel, melyből 8 db olyan engedéllyel rendelkező új telep volt, amely még nem valósult meg, ezek kivitelezése a későbbiekben történik majd meg. Ezen engedéllyel rendelkező létesítmények 70 %-a a megye gazdasági jellegéből adódóan nagy létszámú állattartó telep, a maradék, kb. egyharmadnyi arányon hulladékkezelő, építőipari, vegyipari, élelmiszeripari, energiaipari, feldolgozóipari és földgázkitermelő létesítmények osztozkodnak. Felügyeleti ellenőrzés A rendelet előírja, hogy a felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben évente legalább egyszer helyszíni szemlével egybekötött ellenőrzést tart, melynek során megvizsgálja az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak teljesítését. A 2007. évi felügyelet során a felügyelőség szakmai osztályainak munkatársai a meglévő 92 db telephelyet közösen ellenőrizték, hiszen ez az engedély minden a felügyelőség hatáskörébe tartozó szakterület előírásait magába foglalja. Az ellenőrzés során a felügyelőség az engedélyben előírtak teljesítését ellenőrzi, így azt is, hogy a környezethasználó tevékenysége mennyiben felel meg az elérhető legjobb technikának (BAT). Az ellenőrzés célja a folyamatos kapcsolattartás, konzultáció a környezethasználókkal.

A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2007. ÉVBEN Tájékoztatjuk az olvasókat, hogy megjelent a KvVM hírlevele ZÖLD Hírlevél címmel, mely interneten elérhető az alábbi hivatkozáson: http://www.kvvm.hu/cimg/documents/zold_hirlevel_2008_szeptember.pdf