Debrecen, 2008. augusztus

A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2007. ÉVBEN Debrecen, 2008. augusztus

2 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ELŐSZÓ A Debreceni Zöldhatóság harmadik éve készít az illetékességi területének környezeti állapotáról olyan kiadványt, melyet a leginkább érintett önkormányzatok mellett el kíván juttatni az oktatási intézményekhez, civil szervezetekhez és társhatóságokhoz is. Célunk, hogy a kiadvány adatai segítsék az adott szervezet környezetvédelmi, természet- és tájvédelmi, valamint vízvédelmi feladatainak ellátását, aktuális adatokat, információkat szolgáltassanak a társadalom széles rétege számára. A most elkészített kiadvány tartalma egy általános képet ad a felügyelőség illetékességi területének környezeti állapotáról, melyből ki-ki információt szerezhet a szűkebb térségének aktuális adataiból. A kiadvány terjedelméből következik, hogy valamennyi település összes környezeti adatát nem tartalmazhatja, de egy-egy térségről összegző információt tud biztosítani. A felügyelőség fejlett és kiterjedt monitoring rendszert üzemeltet, folyamatosan végez mérési feladatokat. A légszennyezettséget, a felszíni vizeink minőséget terv alapján, országos hálózati rendszerben vizsgáljuk, az adatok gyűjtése és értékelése hosszú évekre tekint vissza. A saját mérések mellet a környezethasználók által szolgáltatott adatok, bevallások képezik az állapotértékelés alapadatait. Az elmúlt évek jogszabály változásai egyre több adatszolgáltatás készítésére kötelezik a gazdálkodókat, de az önkormányzatokat is, s így ezen adatok egyre pontosabb képet adnak környezetünk állapotáról. Ma már jobban ismerjük a településeken keletkező hulladékok mennyiségét, elhelyezésének módját, a víz felhasználókat, szennyvizet kibocsátókat, kezelőket, légszennyező tevékenységet folytatókat, vagy a zajkibocsátással rendelkező vállalkozásokat. Sokkal jobban ismerjük a területünkön található környezeti károkat, s elmondható, hogy amíg évekkel ezelőtt ezek eltitkolása volt a gyakorlat, ma már több, mint 100 helyen folyik aktív mentesítés. Az illetékességi terület jelentős része természetvédelmi terület, vagy a Natura-2000 hálózat része, mely hatással van a gazdálkodók és az önkormányzatok tevékenységére egyaránt. Ezen területek, s az itt érvényes szabályok ismerete fontos a helyi vállalkozóknak, a lakosságnak és az önkormányzatnak is. Reméljük kiadványunkkal hozzájárultunk ahhoz, hogy az önkormányzatok jobban megismerjék településük környezeti állapotát, s arról hitelesebben tájékoztathassák lakosságukat, az oktatási intézmények, társszervek és a civil szervezetek pedig friss, hiteles adatokhoz juthassanak. 2008. augusztus Kelemen Béla igazgató TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ÁLTALÁNOS ADATOK: KIADMÁNYOZÁSI ADATOK: Címe: 4025 Debrecen, Hatvan utca 16. Postacím: 4001. Debrecen, Pf.: 27. Telefon: (52) 511 000 Igazgató: (52) 511 001 Fax : (52) 511 040 E-mail: Tiszantuli@zoldhatosag.hu WEB*: http://tiktvf.zoldhatosag.hu *Ez a kiadvány a weblapunkról letölthető PDF formátumban. Kiadja a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Készült 300 példányban. Felelős kiadó Kelemen Béla igazgató. Szerkesztő bizottság: Csercsa Attila, Hajduné Víg Katalin, Handari Zoltán, Pataki Ferenc, Rózsa László, Kórós Csaba. DTP: Bartha András

illetékességi területének környezeti állapota 3 LEVEGŐVÉDELEM Éghajlat Bevezetés A környezet használata szempontjából részben erőforrás, részben befogadó tárolótér. Elemei is tükrözik ezt a kettősséget. Az elemek közötti kapcsolat, folyamat, hierarchia rendszerként nyilvánul meg. A rendszer reagálása függ annak belső állapotától is. Vélhetőleg ebben a rendszerben lokális, vagy globális egyensúlyi állapot csak elméletileg létezik: a rendszer állapota folyamatosan igazodik a külső tényezőkhöz. Egyszerűsítő értelmezésként az állapot többnyire a mérhető tényezők értékével jellemezhető. Minden mérés és értékelés választott állapothoz, indikátorhoz történő viszonyítás. További egyszerűsítést jelent, hogy a környezeti elemeknél a két funkció közül valamelyik elsődlegességét kiválasztjuk. Például az éghajlat elsősorban erőforrás, a levegőkörnyezet, atmoszféra elsősorban terhelhető közeg. A továbbiakban az éghajlat és a levegőkörnyezet illetékességi területünkre lokalizálható állapotjellemzőit tekintjük át. A meteorológiai paramétereket Felügyelőség illetékességi területe sokévi adataival jellemezzük. Ezek időjárási alapállapotnak tekinthetők. Meteorológiai paraméterek havi ai 2007. év (Forrás: DE Meteorológiai Tanszék, TIKÖVIZIG) hőmérséklet Levegő közép t max t min nyomás nedvesség csapadék hó o C mbar % mm 1 3,2 6,1-0.3 1001,7 78 74,9 2 3,5 6,2 0,2 998,4 77 29 3 9,2 13,7 4,0 999,3 60 8,8 4 14,4 20,1 5,1 1003,5 41 0,0 5 20,3 25,6 12,7 996,3 54 19,1 6 23,8 29,1 15,4 997,2 50 48,5 7 25,1 31,3 15,4 997,7 44 66,4 8 23,3 28,8 15,4 997,6 55 30,6 9 14,0 20,3 7,4 1001,0 71 73,6 10 9,3 14,4 5,0 1005,7 75 84,2 11 2,9 6,8-0,9 1000,8 72 126,5 12 2,1 8,2-3,8 1000,5 80 24,5 csapadékösszeg 12,6 999,9 63 586,1 Az éghajlat fogalma átalakulóban van: ma már nem csak légköri állapotnak és folyamatnak tekintjük. A gyors éghajlatváltozás veszélye miatt számos kapcsolat felmérése és kezelése megkezdődött. A légköri meteorológiai tényezőkön kívül jelentős szerepe van a tájnak. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban TIKTVF) illetékességi területén a szomszédos tájak éghajlati jellegzetességei találkoznak. Ezen a területen érintkezik egymással a Dél-Nyírség meleg, mérsékelten száraz, hideg telű éghajlati körzete, a Hortobágy száraz, mérsékelten forró nyarú, illetve a Körös-vidék meleg, mérsékelten száraz, forró nyarú éghajlati körzetével. A csapadék szempontjából a Felügyelőség illetékességi területe az Alföld egyik legszárazabb vidéke, a Hortobágy déli része pedig az ország egyik legszárazabb területe. téli félév nyári félév - évi napsütéses órák száma: óra 561 1484 - borultság: % 65,5 52,8 - ködös napok aránya: % 15,6 1,1 - légnyomás: mbar 998,7 996,2 - évi középhőmérséklet: K 275,8 290,2 - csapadék évi összege: mm 252 341 - párolgás: mm 255 333 - globál-sugárzás: kj/cm2 107,9 330,6 - relatív légnedvesség: % 81,0 69,2 - szélsebesség: m/s 2,85 3,05 A csapadék mennyisége kevés, eloszlása pedig kedvezőtlen, nagyfokú az úgynevezett aszályos időszakok kialakulásának lehetősége. A terület hőmérsékleti mutatói emelkedő tendenciát jeleznek, ami a szélsőséges állapotok mind gyakoribb kialakulást okozhatja. Év Középhőmérséklet Csapadék t max-min C C mm 1995 10,6 52,7 521 1996 10,5 52,2 581 1997 10,1 49,5 422 1998 10,3 50,8 626 1999 10,6 49,6 673 2000 11,5 51,6 435 2001 10,3 52,7 586 200 2 11,2 53,7 532 2003 10,1 56,4 521 2004 10,2 71,7 693 2005 9,8 56,3 640 2006 11,3 58,7 636 2007 12,6 49,1 586

4 2006. évhez képest a havi középhőmérséklet értékei, így az középhőmérséklet értéke is emelkedést mutatnak 2007. évben. Az csapadékértékek vonatkozásában szintén a szélsőségek erősödése figyelhető meg. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. évben április hónapot a teljes csapadékhiány jellemezte. Hajdú-Bihar megyében jelenleg az hőigény o lakásonként 49,3 MJ. Az középhőmérséklet 1 C-kal történő emelkedése kb. 4,8 MJ megtakarítást jelent. Csapadék mennyisége Havi középhőmérséklet mm 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 január február Légszennyezés márcui s április május ún 2005 2006 2007 j ius július augusztus szeptember október november december A levegőkörnyezet állapotát is folyamatainak hatótényezőivel jellemezhetjük. A három paramétercsoport, kibocsátás, átalakulás, légszennyezettség mérhető tényezői korlátozott állapotértékelést tesznek lehetővé: a statisztikai adatoknak célorientáltaknak kell lenni. Végső cél az életminőséget biztosító levegőminőség (immisszió) tartós fenntartása, javítása. Az állapot jellemzésében és értékelésében meghatározó szerepe van a határértékeknek; ezek a mindenkori társadalmi-gazdasági elvárásokat is képviselik. A levegőkörnyezet terhelését légszennyező anyagok antropogén jellegű kibocsátásával (emissziójával) jellemezhetjük. A kibocsátás un. légszennyező forrásokon történik. Jelenleg a forrásokat általánosan értelmezzük: objektumok, tevékenységek, folyamatok. A légszennyezést a légszennyező telephelyek, a -források és az - anyagok adataival jellemezhetjük. A jelenlegi szabályozás alapján elsősorban a jelentéskötelezett üzemi pontforrások kibocsátási jellemzőit ismerjük; a közlekedés és a (kommunális) tüzeléstechnika ill. a diffúz légszennyezés adatai számíthatók. Egyes tevékenység (pl. benzinkezelés, HFC anyagok használata) légszennyezése szabályozott, de emissziós adatbázisuk nincs. 1990-es években illetékességi területünkön jelentős mértékben csökkent a légszennyező anyagok kibocsátása és jelentősen javult a környezeti levegőminőség. 2006 évben a normával rendelkező légszennyező telephelyek száma 720 db, Debrecenben 250. 30 25 20 15 C 10 5 0-5 január február március 2005 2006 2007 i s április május jún u július augusztus szeptember október november december A légszennyező technológiák: 724 db, pontforrás 1301 db, diffúz forrás 10 db, kibocsátott anyag 109 típusú. Területünkön is csökkent a CFC (klórozott-fluorozott szén-hidrogének) felhasználása; 4 felhasználó nyújtott be úgynevezett OKA (ózonkárosító anyagok) jelentést. A felületi források légszennyezése alapjában feltáratlan. Területünkön elsősorban a mezőgazdasági eredetű légszennyezés figyelemreméltó. A hatósági tevékenységet korlátozza a normatív szabályozás hiánya. A legjelentősebb problémák: állattartás/komposztálás bűzkibocsátása, növényvédőszer/műtrágya kiszórás, betakarítás, terményszárítás és tárolás. Speciális levegőkörnyezeti probléma a szabadtéri avar- és hulladékégetés. 2006. évre jelentett légszennyezés főbb szennyező anyagfajtái az illetékességi terület vonatkozásában szennyező anyag mennyiség Források* t/év db SO 2 423 137 CO 1014 648 NOx 859 655 szilárd anyag 147 679 CH 122 713 összesen: 2565 *A pontforrások száma, melyen az adott szennyezőanyag kibocsátásra kerül

illetékességi területének környezeti állapota 5 anyag közlekedés tüzelés ipar összesen % SO 2 227 980 423 1630 ~ 2 CO 59366 527 1014 60907 ~ 65 NOx 15579 997 859 17435 ~ 19 szilárd anyag 3006 1267 147 4420 ~ 5 egyéb 8260 199 122 8581 ~ 9 összesen: 86438 3970 2565 92973 % ~ 93 ~ 4 ~ 3 Az illetékességi terület összesített légszennyezése 2006. évben (t/év) A közlekedés és a (háztartási) tüzelés légszennyezését fajlagos emisszió adatok és kapacitás jellemzők ismeretében elméleti úton számítjuk. Az illetékességi terület néhány településének légszennyezése szennyező anyagonként (t/év), a jelentéskötelezett források kibocsátása alapján 2006. évben szennyező anyag emisszió (t/év) Kaba Nagyhegyes Nyíradony Püspökladány Tiszavasvári Derecske Vámospércs SO 2 102 0,1 0,009-254,0 0,06 0,006 CO 255 75,9 0,2 5,1 413,9 0,2 0,03 NOx 111,5 78,7 0,2 9,1 141,0 0,6 0,3 szilárd anyag 31,1 0,7 0,6 1,3 274,0 0,2 1,7 CH 0,04 21,8 4,6 1,7 36,2 0,01 0,8 összesen: 399,6 177,2 5,6 17,2 1119,1 2,1 2,8 szennyező anyag emisszió (t/év) Debrecen Balmazújváros Berettyóújfalu Hajdúböszörmény Hajdúhadház Hajdúnánás Hajdúszoboszló SO 2 62 0,04 0,2 0,1 0,01 0,6 0,1 CO 183 0,3 1,6 15,3 1,1 28,5 16,6 NOx 488 1,6 0,6 11,6 0,6 5,6 29,7 szilárd anyag 15 3,1 11,3 18,8 0,8 10,2 1,9 CH 29 3,0 0,01 6,4 1,2 6,9 5,3 összesen: 777 8,04 13,71 52,2 3,71 51,8 53,6 Az előbbi táblázatok adatai szerint 2005. évhez viszonyítva ~ 20 %-al, míg a 2004. évi kibocsátási adatokhoz képest ~ 24 %-al növekedett az összes emisszió. A kibocsátás arányaiban az elmúlt évhez képest lényegi változás nem történt, a legnagyobb kibocsátó a közlekedés az összkibocsátás ~ 93 %-ával (2005. évben 93 %), míg az ipar részaránya ~ 3 % (2005. évben ~ 2,2 %) a tüzeléstechnikáé pedig ~ 4 %-al (2005. évben ~ 4,7 %). 2005. évhez képest jelentős a közlekedés CO kibocsátá - sának növekedése, amely megközelítőleg 1,5-szörösére emelkedett. Ezzel az összes kibocsátott CO mennyiség a 2005. évi 56,5 %-ról 2006. évben ~ 66 %- ra növekedett. Az összesített légszennyezés vonatkozásában az SO 2 részaránya ~ 2 %, amely a 2005. évhez képest (2,46 %) minimális csökkenést mutat. Az NO X aránya 2006. évben az előző évi szinthez képest csökkent 25,6 %-ról, ~ 19 %-ra. A szilárd anyag kibocsátás részaránya 2005. évben 3, 8 %, míg 2006, évben ~ 5 %, a CH kibocsátás részaránya 2005. évben 11,4 %, míg 2006. évben ~ 9 % volt. Mára a kibocsátott légszennyező anyagok eredetét tekintve a közlekedésből és a kommunális energiafelhasználásból eredő szennyező források szerepe megelőzte az ipar légszennyezését, azonban meg kell jegyezni, hogy ezen források emissziójának ellenőrzése alapvetően megoldatlan amely magában hordozza a tényleges kibocsátások meghatározását. Az üzemi légszennyező források közül a jelentős környezeti hatású (314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet szerint) források meghatározóak. Az EU rendszeres jelentést kér az un. EPER (European Pollutant Emission Register) forrásokról. Ezek kibocsátása megtekinthető az alábbi weblapon: http://eper-prtr.kvvm.hu/telephelyek2004.php

6 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A közlekedési légszennyezés csökkentésére fokozottan kell figyelni: forgalomszervezés, sebességkorlátozás, tömegközlekedés, műszaki ellenőrzések stb. Különállóan egyetlen megoldás sem hatékony. Jelentős levegőkörnyezeti tartaléka van a villamos tömegközlekedésnek. Feltehetően nem tartható fenn a jelenlegi tüzelésszerkezet sem. Vizsgálni kell a megújuló energiaforrások, alternatív üzemanyagok, energiahatékonyság (pl. KCE távfűtések) szerepét, az energiaellátás biztonságát. A légszennyezés átalakulásának transzmisszió folyamatai alapvetően ismeretlenek. A modellek elsősorban a terjedést szimulálják; a kvantitatív levegőkémia kiforratlan. Bár a transzmissziós modellekkel becsülhető a légszennyezés hatása, a várható légszennyezettség, az immisszió-mérések megbízhatóbbak. Légszennyezettség mérések Légszennyező forrás kibocsátásának ellenőrzése műszeres mérőkocsival A légszennyezettség mérése az OLM települési mérőhálózatban történik; melyben jelentősebb (kémiai) légszenynyező anyagok koncentrációját mérjük hatósági tevékenység keretében. A mérőhálózat üzemeltetését a Zöldhatóságok végzik, a VITUKI Kht. Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ szakmai irányításával. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat: OLM a manuális (szakaszos) mérőhálózatból és az automata működésű (on-line) mérőhálózatból áll. A légszennyezettség alakulása a manuális mérőhálózat adatai alapján Értékelés fűtési / nem fűtési félévek alapján 3 2 1. Éves µg/m (ülepedő pornál g/m *30 nap); 2. Adatrendelkezés %; 3. Határérték túllépés db; 4. Minősítés Kén-dioxid 2006/2007 fűtési félév 2007 nem fűtési félév (SO 2 ) 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. Debrecen 1,91 92,81 0 Kiváló 1,92 92,86 0 Kiváló Hajdúnánás 3,84 95,05 0 Kiváló 2,27 93,44 0 Kiváló Hajdúszoboszló 1,65 100,00 0 Kiváló 1,71 97,50 0 Kiváló Tiszavasvári 1,53 93,41 0 Kiváló 2,25 90,08 0 Kiváló Nitrogén-dioxid 2006/2007 fűtési félév 2007 nem fűtési félév (NO 2 ) 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. Debrecen 35,82 93,21 3 Megfelelő 32,85 92,28 2 Megfelelő Hajdúnánás 25,26 95,60 0 Jó 20,34 93,99 0 Jó Hajdúszoboszló 30,26 98,90 0 Jó 21,12 97,50 0 Jó Tiszavasvári 41,15 95,60 12 Megfelelő 32,52 90,70 9 Megfelelő Ülepedő por*: 2006/2007 fűtési félév 2007 nem fűtési félév g/m 2 x 30 nap 1.* 2. 3. 4. 1.* 2. 3. 4. Debrecen 3,24 97,65 0 Kiváló 8,37 95,29 5 Megfelelő Hajdúnánás 4,82 100 0 Jó 9,19 100 0 Megfelelő Hajdúszoboszló 4,94 100 0 Jó 11,05 100 0 Szennyezett Tiszavasvári 3,15 100 0 Kiváló 7,52 100 0 Jó a TIKTVF Mérőállomás Levegőtisztaság mérő egység 2007. évi mérései * 30 napos értékek

illetékességi területének környezeti állapota 7 A manuális mérőhálózat szakaszos mintavételi pontjainak száma: Település SO 2 és NO 2 mérés Ülepedő por Szálló por PM 10 Debrecen 6 14 1 Hajdúnánás 2 2 -- Hajdúszoboszló 1 2 -- Tiszavasvári 2 1 -- Éves értékelés a 24 órás (ülepedő pornál a 30 napos) os légszennyezettség alapján: SO 2 µg/m 3 Debrecen Hajdúnánás H.szoboszló Tiszavasvári 2003 3,09 2,58 2,50 3,56 2004 1,83 1,82 1,46 1,73 2005 1,93 2,15 1,78 1,66 2006 2,29 3,13 1,97 1,66 2007 2,06 2,36 1,75 1,95 NO 2 µg/m 3 Debrecen Hajdúnánás H.szoboszló Tiszavasvári 2003 41,53 21,23 42,41 36,46 2004 31,15 18,30 23,77 29,63 2005 33,68 23,09 24,45 35,74 2006 33,19 25,27 26,96 37,62 2007 34,18 21,96 25,93 32,36 ÜP* g/m 2 x30 nap Debrecen Hajdúnánás H.szoboszló Tiszavasvári 2003 5,58 5,46 5,79 4,86 2004 6,05 6,24 6,29 5,52 2005 6,48 8,70 6,10 5,75 2006 6,53 8,55 7,07 5,65 2007 6,11 7,33 7,65 5,51 *: 30 napos értékek A mért gázkomponensek közül a nitrogén-dioxid szennyezettség a Debrecen kivételével minden településen alacsonyabb volt az előző évekhez képest, ami a 2007. évi szélsőségektől mentes, enyhe téli nyári időjárás, a kedvező meteorológiai körülményeknek köszönhető. Debrecenben továbbra is a helyi közlekedés és az átmenő forgalom által okozott légszennyezés a legszámottevőbb. Tiszavasváriban főleg átmenő teher és személygépkocsi forgalom okozott problémát. A mért gázkomponensek közül a kén-dioxid városi koncentrációja az előző évek mérési adataihoz képest lényegében nem válto-zott, továbbra is alacsony. A földgáz áremelés hatására valószínűleg megváltozik a tüzelőanyag felhasználás szerkezete; a kén-dioxid légszennyezettség kismértékben valószínűleg növekedni fog. A szállópor PM10 frakciójának mintavétele 2005 és 2007-ban az EU-s előírásoknak megfelelő 24 órás mintavétellel történt, negyedévente kéthetes mintavételi intervallumban. PM10 µg/m 3 Debrecen 2005 40,47 2006 38,33 2007 40,06 2007. évben a mintavételek nem egyenletesen elosztva, (a szálló por mérlegelés új előírásainak megfelelő feltételek kialakítása miatt) hanem március, november és december hónapokban voltak. Ennek ellenére az, a maximum érték és a 99.9-98% percentilis értékek jóval alacsonyabbak voltak, mint 2005. évben, valószínűleg a sokkal kedvezőbb időjárási körülményeknek köszönhetően. Az ülepedő por szennyezettség 2007. évben alacsonyabb volt, és a határérték átlépések száma is csökkent 2005-2006. évekhez képest, ami nagy valószínűséggel a közelben zajlott autópálya-, elkerülő utak építésének befelyezése, valamint az ezen okokból lecsökkent közúti szállításnak a következménye.

8 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A légszennyezettség alakulása az automata mérőhálózat adatai alapján NO 2 Kalotaszeg tér Klinikák Dobozi utca µg/m 3 24 órás 24 órás 24 órás 2005 22,5 183,3 98,4 18,3 155,8 86,6 28,3 257,2 152,9 2006 20,0 162,5 76,1 18,4 112,5 55,0 27,6 177,4 99,1 2007 17,8 111,8 55,0 17,6 113,3 43,0 24,6 125,9 63,2 NO x Kalotaszeg tér Klinikák Dobozi utca µg/m 3 24 órás 24 órás 24 órás 2005 36,3 777,7 271,4 25,6 396,4 112,0 47,0 703,0 244,2 2006 29,1 563,4 153,0 26,5 473,8 109,4 40,6 827,5 228,4 2007 25,5 560,1 145,3 24,7 340,0 87,2 35,5 557,1 166,3 SO 2 Kalotaszeg tér Klinikák Dobozi utca µg/m 3 24 órás 24 órás 24 órás 2005 12,5 83,0 42,3 3,7 85,4 49,7 9,9 77,7 38,1 2006 10,6 53,0 37,9 7,3 60,3 31,0 9,5 48,1 32,1 2007 9,4 53,8 36,9 5,8 55,0 33,8 7,6 62,7 40,2 CO Kalotaszeg tér Klinikák Dobozi utca µg/m 3 8 órás* 8 órás* 8 órás* 2005 583 6698 5040 831 4246 2948 402 7289 5157 2006 575 4748 3960 543 2880 1866 515 5120 3579 2007 509 4134 3210 489 3109 2050 256 5408 2661 *: 8 órás mozgó napi maximum O 3 Kalotaszeg tér Klinikák Dobozi utca µg/m 3 8 órás* 8 órás* 8 órás* 2005 50,6 169,6 143,5 47,1 150,9 140,4 45,6 141,8 130,5 2006 53,0 169,9 161,2 48,7 159,5 152,9 46,2 160,7 151,3 2007 52,4 165,8 157,8 49,2 163,7 155,3 48,7 165,5 157,8 *: 8 órás mozgó napi maximum PM 10 Kalotaszeg tér Klinikák Dobozi utca µg/m 3 24 órás 24 órás 24 órás 2005 35,2 432,3 157,5 28,9 316,5 197,2 -- -- -- 2006 32,3 385,8 103,3 34,8 296,4 115,3 31,6 277,9 117,0 2007 28,2 254,1 81,7 29,8 196,3 74,7 28,3 314,1 85,9 Benzol Kalotaszeg tér Dobozi utca µg/m 3 24 órás a TIKTVF Mérőállomás Levegőtisztaság mérő egység 2007. évi mérései 24 órás 2005 -- -- -- 1,7 33,3 10,1 2006 3,2 36,2 11,2 2,3 108,3 11,2 2007 3,4 43,9 12,6 -- -- --

illetékességi területének környezeti állapota 9 2007. évben az egészségügyi határérték túllépések száma nem haladta meg a megengedett mértéket, de a szálló por PM frakciója esetében megközelítette azt 10 (34 db, megengedett:35 db). 2007. évben Debrecen város a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok, a szálló por PM frakciója, az ózon, és 10 a benzol légszennyezettség tekintetében jó minősítést, szén-monoxid és kén-dioxid szennyezettség tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. Tekintve, hogy a városban a légszennyező anyagok kibocsátásában a közlekedés a legjelentősebb tényező (valamint a talajközeli ózonképződés prekurzor anyagainak kibocsátása is elsősorban ehhez köthető), mindenképpen törekedni kell a városon áthaladó forgalom csökkentésére, valamint a tömegközlekedés korszerűsítésére Debrecen város levegőminőségének jelenlegi szinten való megőrzéséhez, illetve a várható romlás megelőzéséhez, a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásainak kiküszöböléséhez. Debrecen város levegője összességében 2007. évben jó minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján, ez azonban főleg a 2006. és 2007. évi szélsőségektől mentes, enyhe téli nyári időjárásnak, a kedvező meteorológiai körülményeknek köszönhető, és nem jelenti a légszennyezettségi helyzet tendenciájának javulását. Debrecen város légszennyezettségének az előző évekhez képest kedvezőbb minősítése ellenére, a talajközeli ózon egészségügyi határérték átlépések száma, valamint a nagyobb ózonterheléles időszakok hossza megnövekedett, és az koncentráció megközelítette a tájékoztatási küszöbértéket. Amennyiben a közlekedési jellegű légszennyezés a továbbiakban nem csökken, és a globális felmelegedés is folytatódik az elkövetkező években ez a tendecia prognosztizálható, melynek hatására a nagyobb ózonterheléses időszakok számának, és ezen időszakokban a talajközeli ózon koncentrációjának a lassú növekedése várható. Az aktuális légszennyezettségi problémákat a településeken a közúti forgalom következtében fellépő időszakosan magas nitrogén-oxidok szennyezettség, a főleg őszi-téli hónapokban előforduló magas szálló por PM10 frakció koncentrációk, valmaint a tavaszi nyári időszakokban a talajközeli ózon magas, határértéket meghaladó koncentrációja és a háttér os ózon koncentrációjának egyenletesen emelkedő tendenciája jelenti. Debrecen légszennyezettségének javítására LIP: Légszennyezettségi Intézkedési Program 2004-2015. készült. Ez elsősorban a közlekedési eredetű légszenynyezettséget hivatott csökkenteni. Debrecen rendelkezik úgynevezett Szmogriadó Tervvel. A légszennyezettség mérésekkel a tervezett intézkedések és fokozataik aktiválhatók. A vizsgált időszakban (2002-2007.) Debrecenben tájékoztatási- és riasztási küszöbérték átlépés nem volt. 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szerint a 3 2007. évben érvényes immissziós határértékek (µg/m ): Légszennyező anyag Határérték (µg/m 3 ) órás 24 órás Kén-dioxid 250 (24)* 125 (3)* 50 Szén-monoxid 10 000 5 000** 3 000 Nitrogén-oxidok 200 150 70 Nitrogén-dioxid 115 (18)* 85 46 Szálló por (PM 10 ) 50 (35)* 40 Szálló por (TSPM) 200 100 50 Ózon 180*** 120** -- Ülepedő por 16 g/m 2 30nap 120 t/km 2 év *: (X): a naptári év alatt X-nél többször nem léphető túl **: 8 órás mozgó napi maximum ***: tájékoztatási küszöbérték A TiKTVF 2001-2004. között a Kelet-magyarországi levegő biomonitoring LIFE program (EHBN) keretében növénymintákkal (érzékeny dohánynövény, út menti fák) vizsgálta a debreceni légtér ózon, ülepedő por és ennek nehézfémtartalom, illetve policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) tartalmát. 2006 és 2007. évben a DMJV Polgármesteri Hivatal megbízásából folytattuk a biomonitoring vizsgálatokat.

10 ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A mechanikai rezgések közvetlenül hatnak az emberi szervezetre, jelentősen lerontva az immunrendszert. Különösen meghatározó a környezeti: üzemi, építési, közlekedési zaj. A zaj- és rezgésvédelem is a források szabályozásával történik. A hatósági feladatok szempontjából meghatározó a zajterhelő telephelyek ismerete. Erre jelenleg csak helyszíni ellenőrzéseken alapuló ZAJ adatbázis szolgál; a kataszter nem teljes. Az adatbázis Debrecenben 810, összesen 1593 zajterhelő telephelyet tartalmaz. Zajkibocsátás A hatósági feladatok ellátása megoszlik a Felügyelőség és a polgármesteri hivatalok jegyzői között. A környezeti zajkibocsátást a TiKTVF vizsgálja, méri. A zajkibocsátás szoros kapcsolatban van a zajterheltséggel. A zajkibocsátási határérték meghatározása a védendő objektumok környezetére előírt egészségügyi határértékek figyelembe vételével történik. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Az üzemi zajforrások hatásának megítélésekor csak a "nem szolgáltató" tevékenységek zajkibocsátásának hatásairól vannak mérési adataink. A 12/1983. (V. 12.) MT rendelet (2007. december 31-ig hatályos) melléklete szerinti tevékenységek környezeti zaj- és rezgés hatásainak szabályozása a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Zajimmisszió (zajterhelés) A zajimmissziót az adott környezet (lakás, közintézmény) védendő felületeinél mérjük. Ezzel a zajpanaszok megalapozottságát ill. a zajterhelési határérték teljesülését ellenőrizzük. Formálisan tehát a zaj-immisszió lokális adat. Mérése szoros kapcsolatban van a környezeti (telephelyi, építési, közlekedési) zajterheléssel. A lakossági zajpanaszok túlnyomó része (74%) a zajterheléssel függ össze. A zajterhelés igen nagy arányú a főutak mentén: a közúti közlekedésből származó zajterhelés mindenhol határérték feletti mind nappal, mind éjszaka. A városok esetében a zajterhelési helyzet javulása sehol sem jellemző. A vidéki településeken szintén jelentős határérték túllépések tapasztalhatók. A környezeti zajkibocsátás három forrása: közlekedés, működő telepek, építkezés. A zenés szórakozóhelyek, reklámtevékenységek is zajpanaszokat váltanak ki. A felügyelőség illetékességi területén a városokon áthaladó főközlekedési utak jelentős forgalma és a kedvezőtlen vonalvezetés miatt a közúti közlekedésből származó zajterhelés a domináns, több helyen határérték feletti. A lakosságot főként a közlekedési zaj zavarja: 65 db, éjjel 55 db fölötti környezeti zaj potenciálisan egészségkárosító. Bár a közlekedési zajkibocsátás és zajterhelés számítható, mérések szükségesek a tényleges terhelések és teendők meghatározásához. A közlekedési zaj forgalomszervezéssel is csökkenthető. A települések közútfejlesztései közvetett módon a zajterhelést ugyancsak befolyásolják. Elméleti úton számítható a közlekedési zajterhelés az Átlagos Napi Forgalom ismeretében (HBm 2005.) utak jele/neve főút mellékút önkorm. út Debrecen 4. főút *: 78 %-a kiépítetlen. ÁNF1:személygépkocsi.; ÁNF2: könnyű tehergépkocsi.; ÁNF3: nehéz tehergépkocsi., busz km ÁNF (2005) ÁNF1 ÁNF2 ÁNF3 399,2 6790 5702 309 779 1145,8 8480* 6,3 1268 898 26540 1079 780 22691 87 65 1531 102 53 2318 A térség legfontosabb (100 és a 120/a jelű) vasúti fővonalai több város területén is áthaladnak. A vasutak által okozott zajterhelés különösen az éjszakai órákban zavarja az érintett lakosság nyugalmát. A zajimmissziós mérések eseti és lokális jellegűek. Átfogó stratégiai zajtérkép készítését a - 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről - 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól jogszabályok ütemezik. A számított közlekedési eredetű zajterhelés db: nappal 50* főút mellékút önkormányzati út Debrecen 4. főút éjjel főút mellékút önkormányzati út Debrecen 4. főút 50* 40* 64,1 55,2 63,2 56,9 49,7 54,4 55,5 48,5 51,5 70,1 62,2 67,9 50* 50* 40* 57,0 48,6 57,0 49,7 43,1 48,1 48,3 41,8 45,3 63,0 55,5 61,7 *: km/h sebességnél. (A táblázat tájékoztató jellegű, mivel a beépítések jelentős mértékben befolyásolhatják a homlokzatot érő zajterhelés nagyságát).

illetékességi területének környezeti állapota 11 FELSZÍN ALATTI VÍZ, FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME A felszín alatti víz és a földtani közeg állapota szempontjából több fontos dolgot is meg kell vizsgálni, ha a,,környezetvédelmi helyzet változásáról szeretnénk képet alkotni. Az első a potenciális szennyezőforrások, tevékenységek jelene és jövője, a második a már bekövetkezett környezetszennyezések kezelése, a harmadik a megelőzés és az ellenőrzés elvének az érvényesítése. A szakterület legmeghatározóbb jogszabályai a felszín alatti víz és a földtani közeg védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet (amely 2008. májusától hatályát veszítette!) és a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. ( VII. 18.) Korm. rendelet. Környezeti igénybevételek Jelenleg közel 50 környezetvédelmi engedéllyel rendelkező bánya működik a Felügyelőség illetékességi területén, meghatározó a homok, agyag, kavics és a szénhidrogén bányászati tevékenység. Az útépítésekhez szükséges homok- és agyag kitermeléséhez szükséges bányák nyitása a korábbi években viszonylag nagy számban történt, azonban a 2007. évben az új építések elmaradása, illetve a korábbiak befejeződése miatt több esetben adtunk szüneteltetési, bányabezárási eljárásban szakhatósági állásfoglalást. A tájrendezések egyik esetleges következménye az úgynevezett bányatavak visszamaradása térségünkben, amelyek további hasznosítása lehetséges. A közüzemi ivóvízellátó rendszerek egy része a Felügyelőség működési területén olyan ivóvizet szolgáltat, amely az EU. és a hazai szabályozás által meghatározott minőségi követelményeknek - pl. bór, fluorid, arzén, nitrit tekintetében - nem felel meg. Ennek megoldására jelenleg is zajlik az Észak-Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program I. és II. üteme. A tervezett műszaki megoldások nem csak a fenti, hanem egyéb szennyező komponensek - pl. vas, mangán, nitrát - határérték alá történő csökkentését is eredményezik. Az I. ütem keretében 8 vízműtelepen (melyek 12 települést érintenek) a víztisztítás technológia korszerűsítésének, valamint két vízmű esetében a biztonságos ivóvízellátás érdekében új kút kivitelezésének vízjogi létesítési engedélyeztetése folyamatban van. Ezen települések a vízhálózat rekonstrukcióra vonatkozóan már vízjogi létesítési engedéllyel rendelkeznek. A II. ütem keretében 72 db elvi vízjogi engedély került kiadásra a víztisztítás technológia korszerűsítésére és a vízhálózat fejlesztésére vonatkozóan. Az elvi engedélyeztetés szintjén egy település vízellátásának fejlesztésére még több alternatíva is kidolgozásra került, de létesítési engedélyezésre már csak a legjobbnak ítélt megoldások kerülnek. A Felügyelőség működési területén gyakori a felszíni vízpótlás nélküli, talajvízre telepített horgásztavak létesítése melyek általában kisebb méretűek, főleg hobbi tavak, magántulajdonban. Ezen tavak szinte mindegyikét korábban vízállásos, mély fekvésű, hasznosítatlan területeken vagy már nem működő anyagnyerő gödrök helyén alakítják ki. Ezeknél a tavaknál a tó vizébe s ezáltal a talajvízbe szennyező anyag bejuttatása pl. szerves tápanyag szórás nem engedélyezett a felszín alatti víz minőségének megóvása érdekében. Néhány tó esetében, amelyek nem fokozottan védett területen találhatóak, megengedett a feszín alatti vízből (kútból) való alkalmi vízpótlás. Potenciális szennyezőforrások, tevékenységek Az illetékességi területen az egyik legnagyobb szennyezőforrásnak, illetve tevékenységnek továbbra is az állattartás bizonyul. A környezeti probléma nagyságát elsősorban az állomány mérete, a tartástechnológia és a kapcsolódó tevékenységek határozzák meg. Tapasztalat szerint a nagylétszámú, hígtrágyás tartástechnológiájú sertéstelepek okozzák a legnagyobb környezetterhelést. Az elmúlt években megkezdődött és már nagyrészt befejeződött az állattartó telepek környezetvédelmi szempontú újraengedélyezése. Az engedélyekben előírtak teljesülésének ellenőrzését is végezte Felügyelőségünk 2007. évben. Az egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező telepek 2007. évben mind ellenőrzésre kerültek, ezen állattartó telepek felügyeleti ellenőrzése 2008. évben is folytatódik. A nitrátérzékeny területek körét bővítették, így az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó telepek, a külön jogszabály szerint nagylétszámú állattartó telepek és az ezekhez tartozó trágyatárolás, trágyafeldolgozás területei is ilyen besorolást kaptak. Ezzel a módosítással a pályázatokon való részvétel lehetősége kibővült. Az egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező telepek hígtrágya és trágyatároló létesítményeinek megvalósításához üzemeltetők benyújtották pályázataikat. Azok elfogadásáról az MVH igazolást adott ki. Ezek alapján elkezdődött a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő létesítmények (szigetelt trágyatárolók, hulladéktárolók, szennyvízgyűjtők, csapadékvíz elvezetés) létesítési engedélyezési eljárásainak lefolytatása, illetve néhány esetben már a

12 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kivitelezés is. A befogadott pályázatokkal rendelkező üzemeltetők részére kérelem alapján 2007-ben a Felügyelőség a trágyatárolással és -kezeléssel kapcsolatos határidőket a mód. 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Nitr.) foglaltak szerint módosította. A megszerzett engedélyek előírásainak betartása, betartatása biztosítja a nitrátérzékeny területen lévő telepek környezetvédelmi szempontú megfelelőségét legkésőbb 2011. december 31-ig, az egyéb területeken lévő állattartó telepeknél pedig legkésőbb 2015-ig. A hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladékok termőföldön történő elhelyezésére nagyszámú kérelem érkezik be minden évben a Felügyelőségre. A kérelmekben a talajtani szakértő meghatározza a növénytermesztés számára optimálisan kihelyezhető anyag mennyiségét, azonban a Felügyelőség a felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében további feltételeket is előír pl. kihelyezésre nem alkalmas területek, a kihelyezési mód, illetve a kihelyezési időszak, valamint a talajvíz monitoring vonatkozásában. A felügyelőség az éghető folyadék és olvadék tartályokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásaiban kiadott szakhatósági állásfoglalásaiban a feltételeket a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján adja meg. A szakhatósági állásfoglalás kiadásánál a két legfontosabb szempont az elérhető legjobb technikának megfelelő műszaki védelem (duplafalú tartályok, vezetékek, túltöltés jelző), illetve a megfelelő monitoring (lyukadásjelző, illetve indokolt esetben pl. üzemanyagtöltő állomásoknál monitoring kút, stb.) megléte. Ezen kívül azon tartályoknál, ahol üzemanyag kiszolgálást folytatnak, fontos szempont a kiszolgálótéren keletkező esetlegesen szennyeződő csapadékvizek megfelelő tisztítása illetve elhelyezése. Erre a gyakorlatban három megoldás született: a közcsatornára bocsátás, az elszikkasztás vagy zárt tárolóban történő gyűjtés és szennyvíztisztító telepre szállítás. Az üzemeltetők továbbra is nagy számban térnek át a föld feletti konténeres üzemanyag tartály és kiszolgáló kút üzemeltetésére, amelyek környezetvédelmi szempontból rendkívül biztonságosak. A 2007. évben a Felügyelőség tárolótartályok létesítésére 17 db, használatbavételre 30 db, megszüntetésre (bontás, átminősítés nem veszélyes anyag tárolására) 21 db, fennmaradásra (többnyire átalakítás után) 2 db szakhatósági állásfoglalást adott ki. Ez a tény jól mutatja, hogy a környezetvédelmi szempontú megfelelés biztosítása ezen a területen folyamatosan zajlik, így évről évre egyre nagyobb lesz a biztonságosnak mondható veszélyes anyag tárolók száma. A Felügyelőség működési területén 13 db olyan fürdő található, amelyhez sósvíztározó tartozik. Ezek a fürdők a nagy mennyiségű használt termál/gyógyvizet hasznosítás után szinte kivétel nélkül földmedrű tározóban (sósvíztározó) tárolják. A fürdők illetve sósvíztározók kockázata egyrészt a természeti erőforrásokkal való nem megfelelő gazdálkodás, másrészt a környezetszenynyezés lehetősége. A részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó kötelezése mindegyik fürdő esetében 2003-2004- ben kiadásra került. 7 db fürdő és hozzá tartozó sósvíztározó (Kaba, Polgár, Hajdúdorog, Püspökladány, Balmazújváros, Földes, Hajdúnánás) környezetvédelmi működési engedélye már kiadásra került. A többi 6 jelenleg elbírálás vagy hiánypótlás alatt van. Az engedélyekben megfogalmazott/megfogalmazandó főbb célok: - A pozitív jellegű termálkutak kútfejjel való ellátása, hogy csak a felhasználni kívánt mennyiségű termálvíz kerüljön kitermelésre. Ezáltal a hévízkinccsel való takarékosság és a sósvíztározó terhelések csökkentésének elősegítése. - A sósvíztározók felszín alatti vizekre való hatásának megfigyelésére monitoring rendszer kiépítése. A környezetvédelmi működési engedélyezéssel párhuzamosan, azzal összhangban zajlanak a fürdők új vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásai is. Nagyszámú műszaki védelem nélkül épült települési szilárdhulladék lerakó és folyékony kommunális hulladék elhelyező felülvizsgálatának, illetve a rekultiváció kiviteli tervének elbírálása is megtörtént 2007-ben. Ezen létesítmények biztonságossá tétele, vagy felszámolása a cél. A nem megfelelő települési szilárdhulladék lerakók legfeljebb 2009. július 15-ig működhetnek. A veszélyes anyagot nem tartalmazó földmedrű települési folyékony hulladék leürítők csak abban az esetben működtethetők 2007. október 31. után, ha szennyezőanyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe nem történik. Továbbá 2015. december 31. után akkor, ha 6 monitoring adatok bizonyítják, hogy az elhelyezés nem okoz érdemi szennyezést a felszín alatti vízben. Kármentesítések A felügyelőség működési területén jelenleg 146 db kármentesítést tartunk nyílván. Ezek közül 15 db kármentesítés került teljes lezárásra, a többi tényfeltárási (33), műszaki beavatkozási (42), illetve utómonitoring (56) szakaszban van. A területünkön lévő szennyezések 2/3-ánál a szennyezőanyag alifás és aromás szénhidrogén (TPH, BTEX). Ezek többnyire úgynevezett tartályos szennyezések, azaz a földtani közeg és felszín alatti víz károsodása a főként szimplafalú, földalatti tartályok, hozzá kapcsolódó szerelvények illetve a nem megfelelő használat következtében jött létre. Ezek néhány esetet kivéve (amelyeknél tartálycsoportok voltak) általában kis vertikális és horizontális kiterjedésű szennyezések.

illetékességi területének környezeti állapota 13 KÁRMENTESÍTÉSEK Tiszavasvári Legkritikusabb szennyező ammónia, nitrát, nitrit növényvédőszerek fémek és félfémek klórozott szénhidrogének TPH Hajdúböszörmény Balmazújváros DEBRECEN SZERKESZTENI Hajdúszoboszló Püspökladány Berettyóújfalu

14 Néhány esetben a szennyezést nehézfémek, ammónia, nitrát vagy növényvédő szerek okozták. A szennyezések 1/5-e nagy kiterjedésű, jelentős környezeti hatású szennyezésnek tekinthető. A mentesítés költsége ezen esetekben meghaladja a 100 millió forintot Ezen szennyezéseknél gyakori a szennyezőanyagok nagy száma, a nagy horizontális kiterjedés és a mélyebb rétegek érintettsége is. A legnagyobb problémát okozó klórozott szénhidrogének 6 kármentesítés esetében számítanak jellemző szennyezőanyagnak területünkön. A klórozott szénhidrogének okozta szennyezések felszámolására jelenleg nemzetközi szinten sincs megfelelően hatékony technológiai megoldás, ezért ezek a károsodások valószínűsíthetően több évtizedig is megmaradnak, illetve a kármentesítési technológiakutatás párhuzamosan halad a mentesítésekkel. A kármentesítések kb. 1/5-e vízbázisvédelmi területen található (219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti 1a, fokozottan érzékeny kategória), ezekre kiemelt figyelmet kell fordítani csakúgy, mint az OKKP keretében zajló három, államilag finanszírozott kármentesítésre. Volt szovjet laktanya üzemanyagtároló víztisztító berendezése A műszaki beavatkozás leggyakrabban talajcsere, talaj-, illetve rétegvíz kitermelése, tisztítása, visszaszikkasztása. A kármentesítés mechanikai, fizikai, kémiai és biológiai módszerek, vagy ezek kombinációinak alkalmazásával történik. A megfelelő megoldás kiválasztásánál legfontosabb szempont az egészségügyi, illetve környezeti kockázat mihamarabbi csökkentése, megszüntetése. Valószínűsíthető az, hogy a jelentősebb környezetszennyezések az elmúlt években már felszínre kerültek, az új ügyek főként tartályok felszámolása kapcsán jelentkeztek. Minden évben, így 2007-ben is voltak olyan rendkívüli környezetszennyezési ügyek, amelyek a talajt, illetve a felszín alatti vizeket érintették. Helyszíni szemle, minta- A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vételezés és laboratóriumi vizsgálat, valamint egyéb hatósági intézkedések váltak szükségessé ezekben az ügyekben. Mindhárom esetben a bekövetkezett kismértékű környezetszennyezést sikerült gyorsan felszámolni az okozó, a terület tulajdonosa, illetve a Katasztrófavédelmi Igazgatóság közreműködésével. Megelőzés, ellenőrzés A megelőzés legfontosabb eszközeként a felügyelőség természetesen minden potenciális szennyezőforrás létesítésekor, illetve a tevékenységek engedélyezésekor érvényesíti a felszín alatti víz és a földtani közeg védelmének szempontjait. Feltételeket határozunk meg többek között a szennyező anyagok tárolására, felhasználására, a hulladékok gyűjtésére, a szennyvíz és tisztított csapadékvíz gyűjtésére, elvezetésére, esetleg elszikkasztására, valamint a monitoring rendszer működtetésére. Különösen fontos ez a vízbázisok védelme érdekében. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. ( VII. 18.) Korm. rend. az e körbe tartozó vízbázisok fokozott védelméről rendelkezik. A vízbázisok védelme érdekében a rendelet szerint védőidomot, védőterületet, illetve védősávot kell kijelölni. A védelem a védőidom, védőterület, vagy védősávon belül a biztonsági intézkedések végrehajtásával valósítható meg. A cél az, hogy a hatóságilag kijelölt védőövezeteken, védőterületeken belül csak olyan tevékenységek működjenek, amelyek hosszú távon sem veszélyeztetik a vízbázis használhatóságát. Működési területünkön 35 üzemelő közüzemi vízbázist sérülékenynek minősítettek az előzetes vizsgálatok alapján, melyeknél el kell végezni a diagnosztikai vizsgálatokat, s ezek alapján kijelölni a végleges védőterületeket, védőövezetet és védőidomot. Összegzésként elmondható, hogy 24 helyen már elkezdődött, ebből már 19 vízbázis esetén be is fejeződött a diagnosztikai vizsgálat. 5 helyen még nem kezdődtek el a részletes vizsgálatok. A 19 részletes vizsgálat tükrében egy vízbázis nem bizonyult sérülékenynek, két vízbázisnál pedig nem kellett védőterületet kijelölni, mivel a védőidomnak nincs felszíni metszete. Két helyen meghatározásra került a hidrogeológiai A védőövezet ( az elérési idő: 5 év), azaz az 5 elérési idejű védőidomnak van felszíni metszete a felszínen. 14 vízbázisnál csak a B hidrogeológiai védőövezet kialakítására tett javaslatot a diagnosztikai vizsgálat készítője, mivel itt csak az 50 elérési idejű védőidomnak van felszíni metszete. 2007-ben kiadásra került 4 üzemelő sérülékeny vízbázis esetében a kijelölő határozat, valamint a Hajdúszoboszló területén létesített (gyógyfürdő) hévízkutak által igénybe vett vízbázis hidrogeológiai védőidomának kijelölése is megtörtént. Továbbá 8 vízmű esetében INTERREG program keretében folyamatban van a védőidom diagnosztikai vizsgálata.

illetékességi területének környezeti állapota 15 Az illetékességi területen három távlati vízbázis is található, melyeknél már befejeződtek a diagnosztikai vizsgálatok. A diagnosztikai vizsgálatokat itt követte a hatósági kijelölés, s a korlátozások, biztonságba helyezések is életbe léptek. Továbbá található két üzemi vízbázis, melyek diagnosztikai vizsgálatai már befejeződtek. A 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 16. -a szerinti adatszolgáltatás a Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszernek az alapja. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet hatálybalépését követően 1411 db régi FAVI adatlapot nyújtottak be a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez 2007. június végéig. A földtani közeg és a felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek megoszlását ezen adatlapok alapján az alábbi diagram szemlélteti. 104 92 A tevékenységek megoszlása a FAVI adatlapok alapján 11 79 205 17 660 trágyatárolás, elhelyezés üzemanyag tárolás,elhelyezés dögkút/dögtér szennyvíz elhelyezés, tárolás hulladék lerakás, tárolás műtrágya, növényvédőszer tárolás, elhelyezés vegyianyag, nyersanyag elhelyezés, tárolás egyéb 278 2007. július 1-én hatályba lépett a Felszín alatti víz és földtani közeg információs rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet, mely tartalmazza az engedélyköteles tevékenységek bejelentéséhez (FAVI-ENG), a szennyezett területek számbavételéhez (FAVI-KÁRINFO) és a felszín alatti víz monitoring bevalláshoz (FAVI-MIR) szükséges adatlapokat is, így ezentúl ebben a 3 adatbázisban találhatók meg a felszín alatti víz, valamint a földtani közeg veszélyeztetésével, szennyezésével, illetve minőségével kapcsolatos információk. A korábbi években végzett felszín alatti vízminőségi monitoring 2007-ben átalakult az Európai Uniós követelményeknek megfelelő monitoringgá. A felszín alatti vizek monitoringjának egységes szabályait EU szinten a Víz Keretirányelv (2000/60/EK) állapítja meg. A Víz Keretirányelvhez fűződő víztest jellemzési feladatokhoz a területi és környezethasználati monitoring szinte összes elemére szükség van. Az állapotértékelési monitoring nemcsak a hagyományos értelemben vett észleléseket (vízmennyiség és vízkémia) kell, hogy tartalmazza, hanem a felszín alatti vizeket érintő minden környezethasználat monitorozását is. A hazai VKI monitoring egyben magában foglalja az ún. Nitrát Irányelv által előírt monitoring rendszer állo- másait is. (A soron következő, a monitoringra is kiterjedő nitrát jelentést 2008. októberében kell megküldeni az EU részére.) 2007. évben a Felügyelőség a Vízügyi Igazgatósággal együttműködve végezte a már EU Víz Keretirányelvnek (VKI) megfelelően kijelölt, kialakított felszín alatti vízminőségi monitoringot. A vízminőségi megfigyelő hálózat a korábbi években is vizsgált törzshálózati kutak, üzemelő (főként mezőgazdasági, öntöző) víztermelő kutak, az ún. Phare project keretében direkt az EU VKI monitoring részeként kialakított, több rétegre szűrőzött kútpárok-kúthármasok hálózatából, továbbá a nagyobb vízhasználók (főként vízművek) adatszolgáltatásaiból, üzemelő illetve távlati vízbázisok monitoring pontjaiból tevődik össze. A VKI monitoring területi felelősei a Vízügyi Igazgatóságok, az országos adatokat a KVVM szervei gyűjtik, értékelik illetve jelentik az EU felé. A monitoring pontok vonatkozásában korábban mért komponenskör az EU VKI program keretében jelentősen kibővült. Az úgynevezett általános vízkémiai, vagy rutin paraméterek (oldott oxigén, ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, nitrát, ammó-

16 Az EU VKI szerinti felszín alatti vizes monitoring rendszer első vizsgálati éve tehát a 2007-es év volt. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A korábbiakhoz képest (pontok száma, komponenskör vonatkozásában) jelentősen kibővült rendszer a későbbiekben, több adatsorok alapján lehetőséget fog adni felszín alatti vizeink minőségi állapotának részletesebb megismeréséhez, a vizek állapotában végbemenő folyamatok, trendek elemzéséhez és ezáltal alapját fogják adni a szintén EU kötelezettség szerinti Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (VGT) elkészítéséhez, illetve megvalósításához. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Az adatszolgáltatás változásai A 2004. évtől hatályos 164/2003. Korm. rendelet alapján a termelőnél keletkezett, engedély alapján átvett, vagy bármilyen módon a birtokába jutott hulladékokra vonatkozóan a gazdálkodó szervezetnek telephelyenként adatszolgáltatási kötelezettsége van a környezetvédelmi hatóságok felé. A felügyelőségre beérkezett hulladékos bejelentések számát és a bejelentésben szereplő keletkezett hulladékok mennyiségi adatait mutatja a következő táblázat 1998-2006. évekre vonatkozóan: nium, nátrium, kálium, kalcium, magnézium, klorid, szulfát, KOI és lúgosság, továbbá a hidrokarbonát és a karbonát) minden minta esetében mérendőek. Fentieken kívül, egyes kutakból időszakonként antropogén eredetű szennyezőanyagok (fémek, szerves szennyezőanyagok, peszticidek) vizsgálatára is ki kell térnie a monitoringnak. év bejelentőlapok száma mennyiség keletkezett 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 907 1071 1178 1275 1309 1344 1642 101831 63262 67290 100667 86640 88393 1100318 2005 1509 1079333 2006 1926 866522 Az 1998-2003. években a táblázat csak a veszélyes hulladékok keletkezési mennyiségeit tartalmazza. A 2004-2005. év bejelentéseiben már az egyéb hulladékok is szerepelnek, ami jól látszik, hiszen a bevallottan keletkezett hulladékmennyiség nagyságrendekkel nagyobb a megelőző évekénél. A 2006-os évben az adatszolgáltatást küldő telephelyek száma jelentősen megnövekedett, ami vélhetően a felügyelőség következetesebb ellenőrzéseinek köszönhető. A lényegesen több bejelentéssel szemben viszont a hulladékmennyiség csökkent, ami gazdasági folyamatokkal magyarázható. Debreceni Regionális Hulladékkezelő Telep Szilárd települési hulladéklerakók helyzete a felügyelőség illetékességi területén I. Regionális hulladékkezelő rendszerek ISPA támogatással 3 regionális hulladékkezelő rendszer épült meg a TIKTVF illetékességi területén. A regionális rendszerek központjai (kialakításuk sorrendjében): Debrecen, Hajdúböszörmény és Berettyóújfalu. Mindhárom regionális hulladékkezelő létesítmény műszaki védelemmel kialakított, valamint rendelkezik a depónián kívűl komposztáló, illetve válogató berendezésekkel, illetve a debreceni telephelyen veszélyes hulladék kezelését (pl. olajos hulladék aerob kezelése, elektronikai hulladékok előkezelése) is végzik. A fenti három regionális rendszer valamelyikéhez pár kivétellel valamennyi Hajdú-Bihar megyei település csatlakozott. A regionális kezelő telepeken kívül a szükséges egységes környezethasználati engedéllyel üzemel még a nádudvari lerakó (ide csatlakozott Hajdúszoboszló), valamint a tiszavasvári lerakó (ide csatlakozott települések: Tiszadada, Tiszadob, Tiszalök, Tiszaeszlár, Tiszanagyfalu és Szorgalmatos). Továbbá a Dél-Nyírségi regionális rendszerhez csatlakozott Nyíradony, a Tisza-tavi regionális rendszerhez pedig Egyek és Tiszacsege.

illetékességi területének környezeti állapota 17 II. Települési szilárd (nem veszélyes) hulladéklerakók rekultivációja a TIKTVF illetékességi területén A TIKTVF illetékességi területén nyolcvannyolc település található. Ebből 75 település önkormányzata kérte meg az engedélyt a Felügyelőségtől a közigazgatási területén meglévő nem veszélyes hulladéklerakójának rekultivációjára. A fennmaradó 13 település közül 9 településen nincs rekultiválandó lerakó, 4 db település esetén a tervek bekérése folyamatban van. A 75 rekultivációs tervet beküldő önkormányzat közül 11 esetén az engedély kiadása folyamatban van, míg 64 már megkapta a rekultivációs engedélyt, melyek szerint 15 db lerakó 1 ütemben, 11 db két ütemben kerül helyben rekultiválásra, míg 38 db lerakó tartalma beszállításra kerül a már meglévő regionális hulladékkezelő létesítményekbe. III. Veszélyes hulladék lerakók A TIKTVF illetékességi területén 3 db veszélyes hulladék lerakó található, melyből 1 db lerakó (a Berettyóújfalui fúrási iszap lerakó) esetén rekultivációs engedély került kiadásra. A Tiszavasváriban lévő veszélyes hulladék lerakó egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik az Ecomissio Kft. Tiszavasvári égetőjében keletkező salak és kazánhamu hulladék befogadására, jelenleg nem üzemel. A Debrecen-Szikgát területén lévő veszélyes hulladéklerakó jogerős engedéllyel nem rendelkezik, a jogi, tulajdoni helyzetének tisztázása folyik. IV. Inert hulladék lerakó A TIKTVF illetékességi területén egyedüliként Hajdúszoboszló rendelkezik inert hulladék lerakóval, mely létesítmény környezetvédelmi működési engedély alapján üzemel. Települési folyékony hulladék (TFH) kezelés helyzete Az illetékességi területünk 88 településéből jelenleg 37 szállítja a települési folyékony hulladékát szennyvíztisztító telep fogadó helyére. A többi település a települési szilárd hulladéklerakóján, vagy a mellett, vagy egy erre a célra kijelölt földmedrű leürítőhelyre szállítja a települési folyékony hulladékot. A földmedrű leürítőhelyek működése felülvizsgálat alapján a jelenlegi jogszabályi előírások szerint 2015-ig engedélyezhető. 16 település a települési szilárd hulladéklerakóján, vagy közvetlenül amellett végezte a folyékony hulladék leürítését, ezekre a továbbműködési engedély kiadása nem lehetséges a szilárd hulladéklerakók rekultivációja miatt. 8 település rendelkezik működési engedéllyel, a többi esetben a felülvizsgálat folyamatban van vagy még el sem kezdődött. (Ábra a 18. oldalon)

18 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Települési folyékony hulladék (TFH) kezelés helyzete Szelektív hulladékgyűjtés Az egyes hulladékkezelő regionális rendszerek által szelektíven begyűjtött hulladékok mennyisége évről-évre dinamikusan nő. Ez egyrészt a hulladékgyűjtő szigetek növekvő számának, másrészt a lakosság környezettudatosabb magatartásának köszönhető. A regionális hulladékkezelőkön kívül természetesen egyéb hulladékbegyűjtők is gyűjtenek szelektíven hulladékokat, de azok elsősorban intézményektől, vállalkozásoktól származnak. A berettyóújfalui regionális rendszer csak 2007. év második felében kezdett el működni, ezért ott a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége még igen csekély. A következő táblázatok az egyes regionális rendszerek által a 15-ös és 20-as főcsoportba tartozó papír, műanyag és üveg hulladékok begyűjtött mennyiségeit szemlélteti tonnában 2005. és 2006. és 2007. években. Hajdúböszörményi regionális rendszer: Év Papír Műanyag Üveg 2005 216 83 40 2006 555 196 216 2007 600 530 200 Debreceni regionális rendszer: Év Papír Műanyag Üveg 2005 4.354 543 321 2006 8.771 497 1.345 2007 13.260 1.800 1.545 Berettyóújfalui regionális rendszer: Év Papír Műanyag Üveg 2007 28 14 43

illetékességi területének környezeti állapota 19 FELSZÍNI VÍZVÉDELEM A működési terület felszíni vízrendszerének sajátosságai A felügyelőség működési területén kevés a természetes, jelentős vízhozammal rendelkező vízfolyás. Északészak-nyugaton a Tisza határolja, nyugaton a Hortobágy-Berettyó, délen pedig (2007-ben) a Sebes- Körös. Felszíni vizeink közül a Berettyó és a Hortobágy említ-hető még, mint jelentősebb természetes vízfolyás. Belvízhelyzet szempontjából a terület országosan is a leginkább veszélyeztetett régiók közé tartozik. Jelentős területek mértékadó belvízhelyzetben csak szivattyúzással mentesíthetők. A belvízcsatornák vízszállító képessége a karbantartás hiánya miatt jellemzően messze alulmúlja a kívánatos (mértékadó) kapacitást. A belvízelvezető rendszerek kiépítésére, fenntartására fordított források beszűkültek, ugyanakkor a belvízelöntésekkel szembeni érzékenység az utóbbi évtizedben fokozódott a településeken, de a művelt mezőgazdasági területeken is. Árvízvédelmi szempontból említésre méltó, hogy illetékességi területünk majdnem fele veszélyeztetett. Az ármentesítésnek köszönhetően a folyóink menti területeken nagyobb biztonsággal folyhat a gazdálkodás, illetve a települések mindennapi élete. Az árvízvédekezést az utóbbi évtizedekben egyebek mellett nehezíti, hogy a vízgyűjtő területeken megváltozott (gyorsult) a csapadék összegyülekezése, valamint a szélsőséges hidrometeorológiai viszonyok is gyakoribbá váltak. Vízgazdálkodási szempontból számításba vehető felszíni vízkészletünk nagy része a Tiszából származik. A vízhasználók a Tisza vizét a Tiszalöki Öntözőrendszeren keresztül kapják, melynek két legfontosabb eleme a Keleti-főcsatorna és a Nyugati-főcsatorna. Bár a hazai legnagyobb öntözőrendszer elnevezéséből fakadóan is elsősorban öntözési igények kielégítésére létesült, egyéb, jelentős vízgazdálkodási feladatokat is ellát, úgymint: halastavi vízellátás, természetvédelmi célok (ökológiai vízigény, vizes élőhelyek vízigényének biztosítása), ivó- és iparivíz ellátás, belvizek befogadása, vízminőségvédelmi célok (szennyezett felszínivíz hígítás, vízfrissítés). Mindezek mellett önmagában is az élet elengedhetetlen feltételét jelenti a térségben, valamint fontos tájalkotó, tájformáló szerepe is van. Fentiek alapján elmondható, hogy a sajátos helyzetből fakadóan ugyanazon a (rész-)vízgyűjtő területen az év egy részében a víz kártételei ellen kell küzdeniük a vízügyi szakembereknek, másik szakában pedig a vízhiány Tiszadobi holtág keresztgát ellen. A kiegyenlített vízellátást helyes vízgazdálkodással lehet a szélsőségek mellett is biztosítani, például megfelelő tározással, melyre a területünkön több helyen is adottak a vízgazdálkodási létesítmények. A Keleti- és Nyugati-főcsatornák vízrendszerének kivételével felszíni vízfolyásaink a települési, mezőgazdasági és ipari használt-, illetve szenynyvizek befogadóiként is szolgálnak. Vízminőségvédelmi szempontból vízfolyásaink nagyrészt az általános védettségi kategóriába, illetve az időszakos vízfolyás kategóriába esnek. Szennyezőanyag terhelés szempontjából az engedélyezés során a természetvédelmi szempontból érintett vízfolyások egyedi elbírálás alá esnek. Az EU Víz-Keretirányelvének előírásai értelmében a vizek jó (ökológiai) állapotát 2015-ig el kell érnünk. Fontos megjegyezni, hogy a jelentősebb környezethasználóknak (szennyvízkibocsátóknak) a kibocsátási követelményeket 2007. október 31-től az EU előírásaival harmonizált hazai jogszabályi követelményeknek megfelelően ki kell elégíteni, azaz számukra a türelmi idő lejárt. Türelmi időn túl a jelentősebb, gyakori határérték túllépés esetén a szennyvízkibocsátókat szennyezés-csökkentési ütemterv készítésére és az abban foglaltak megvalósítására kell köteleznie a hatóságnak. A hatályos jogszabályok tehát nem engedik a folyamatos, káros szennyezést, még bírság megfizetése mellett sem. Egyértelmű cél a határértékek betartása, a káros szennyezések megszüntetése, elkerülése. A türelmi időre vonatkozó általános határidő egyébként 2010. december 31. Érzékeny területeken a 10 000 lakosegyenérték feletti települési szennyvizet kibocsátókra ennél szigorúbb 2008. december 31-i, a nem érzékeny területen 15 000 lakosegyenérték feletti települési szennyvizet kibocsátókra pedig enyhébb, 2015. december 31-i türelmi idő vonatkozik.

20 A szennyvízelvezetés és tisztítás helyzete A felügyelőség illetékességi területén 2007-ben a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza és a szennyvíztisztító telepi kapacitás az előző évhez képest nem változott jelentősen. A vízhasználatból származó szennyvíznek továbbra is csak egy része kerül szennyvíztisztító telepen történő tisztítás után a befogadóba. A nagyobb (10 000 leé feletti) települések szennyvízcsatornázása és tisztítása megoldott. A 2000 leé alatti települések nagy részén azonban a szennyvíz továbbra is a rosszul megépített közműpótlókba (hézagosan falazott gyűjtőaknákba, szikkasztó aknákba) kerül, szennyezve ezáltal a környezetet. I. Települési szennyvíztisztító telepek Csatornázott települések száma 41 Szennyvíz-tisztító telepek száma 31 Tisztító kapacitás 2005-ben m3/d 95.277 Tisztító kapacitás 2006-ban m3/d 96.687 Tisztító kapacitás 2007-ben m3/d 97.087 A múlt évben a 88 település közül 41 település közüzemi szennyvízcsatornával összegyűjtött szennyvizét 31 szennyvíztisztító telepen tisztították meg. A szennyvíztisztító telepek kapacitása 3 2005-ben 95 277 m /d volt, az ezt követő évben három új tisztítótelep épült, egy telepet pedig bővítettek. Az elmúlt évben is egy telepen - Nyíradonyban valósult meg kapacitás-bővítés - így 2007-ben a szennyvíztisztító telepi 3 kapacitás összesen: 97.087 m /d. A 2006-2007 évi szennyvízberuházások közül a Bihar-keresztesen és Görbeházán megvalósult új telepek, valamint a Tiszavasvári telepbővítés próbaüzemét 2007-ben zárták le sikeresen. A 2007. évi vizsgálati eredmények alapján az új telepek biztosítani tudják a tisztított szennyvíz előírt minőségét. A Biharkeresztesen üzemelő új szennyvíztisztító telep Ártánd település szennyvizét is fogadja tisztításra; a 2007. évi vizsgálati eredmények szerint a telep a Kutas csatorna vízminőségének megőrzése miatt előírt egyedi határértékeket is tudja tartani. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 Bírságösszeg [ezer Ft] Kivetett vízszennyezési bírságok összege 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Évek Tiszavasvári szennyvíztisztító telep bővítése, korszerűsítése, a tisztított szennyvíz minőségének javulása kedvező hatással lehet a befogadó Paulaligeti csatornán keresztül a Hortobágy főcsatorna vízminőségére is. Görbeházán a megépült szennyvíztisztító telep és a szennyvízcsatorna hálózat részben megoldotta a település eddigi szennyvízelhelyezését. A hálózatépítés II. üteme már a település teljes csatornázottságát biztosítja. Nyíradonyban a 2002-ben megépített szennyvíztisztító telep bővítése 3 valósult meg 2007-ben. A 400 m /d kapacitású szennyvíztisztító leterhelése már a próbaüzem lezárásakor 100 %-os volt. A szennyvíztisztító a város és a hozzátartozó Aradványpuszta, valamint a Balkányhoz tartozó Abapuszta településrész szennyvizeinek tisztítását is biztosítja. A hálózatbővítéssel összhangban szükség volt a telep kapacitásának bővítésére is, így 2007-ben megépült a tisztító rendszer 3 második 400 m /d-s egysége. A telep jó hatásfokú működése biztosíthatja a befogadó Bodzás-ér vízminőségének javulását. 200 000 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 Bírságösszeg [ezer Ft] Kivetett csatornabírságok összege 2002 2003 2004 2005 2006 Évek II. Települési szennyvízelvezetés A szennyvízcsatorna hálózat legnagyobb beruházása a Debrecen város és térsége ISPA program keretében megvalósuló fejlesztés, melynek ütemezett kivitelezése 2007-ben is folytatódott. A beruházás keretében megvalósult, de még üzembe nem helyezett hálózatok nagy része megépült Hajdúsámsonban, Mikepércsen, Józsa és Kismacs településrészeken, továbbá Debrecen város egyes területein. Elkezdődött az egyesített csatornarendszer egyes szakaszainak szétválasztása és a csatornarekonstrukció. A szennyvízcsatorna hálózat fejlesztés, valamint a tisztítótelep-korszerűsítés várhatóan 2009. december 31-re történő befejezése jelentősen csökkenti a befogadó Tócó vízfolyás szennyezőanyag terhelését.