J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v 10-1/2009. Készült: Tiszalök Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. január 13-án tartott rendkívüli nyílt üléséről. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester, Zrinszki István alpolgármester, Bede-Tóth Attila, Bényei Péterné, Cserés Sándorné, Dr. Erdélyi Béla, Fedor László, Király Bertalan, Tomán Ferenc, Tölgyesi Attiláné képviselők (A jelenléti ív a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Tanácskozási joggal megjelent: Mező József jegyző, Csikósné Juhász Erika aljegyző, Hagymási József pénzügyi irodavezető, Spisák Vilmos építésügyi irodavezető, Igaz Géza az üdülő tulajdonosok képviseletében Hallgatóság: Üdülőtulajdonosok, 20 fő Gömze Sándor: Köszöntöm a mai ülésünkön megjelenteket. Megállapítom, hogy a képviselő-testület határozatképes, 14 fő képviselőből 9 fő jelen van. Cserés Sándorné képviselő Asszony jelezte, hogy késni fog, Benkő Zoltán, Fercsákné Tomán Ildikó, Dr. Krámor Katalin és Pappné Kórik Judit képviselők jelezték távolmaradásukat. Aki a meghívóban kiküldött napirendi pontok tárgyalásával egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület a meghívóban feltüntetett napirendi pontok tárgyalását 9 egyhangú igen szavazattal elfogadta. Tárgy: (1.tsp.) Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Alapító Okiratának és Társulási Megállapodásának módosításáról. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: Ez is egy olyan témakör, ami állandóan változik, és sok olyan döntést kell hoznunk, ami a változásokat követendő módosításoknak az elfogadása. Az előterjesztésben benne van hogy mit kell elfogadnunk, az Alapító Okirat módosításban pedig tételesen le vannak írva a módosítások. Van-e kérdés, vélemény a napirenddel kapcsolatban? Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Alapító Okiratának módosítását elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 9 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2009.(I.13.) számú határozata 1

a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Alapító Okirata módosításának elfogadásáról A Képviselő-testület elfogadja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Alapító Okiratának módosítását a határozat melléklete szerint. Felhatalmazza Gömze Sándor polgármestert a módosított Alapító Okirat aláírására. Gömze Sándor: Aki a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Társulási Megállapodásának módosítását elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 9 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2009.(I.13.) számú határozata a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Társulási Megállapodása módosításának elfogadásáról A Képviselő-testület elfogadja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Társulási Megállapodásának módosítását a határozat melléklete szerint. 2

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Megállapodása (az időközi módosítással egységes szerkezetben) Amely létrejött a jelen Társulási Megállapodás 1. számú mellékleteként csatolt listában feltüntetett önkormányzatok között a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 41. (1) bekezdése szerinti adott felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatok társulásáról szóló 1997. évi CXXXV. Törvény ( Társulási tv.) 16. -a alapján az alábbi feltételek és kikötések alkalmazása mellett: 1./ A Társulás neve, székhelye, működési területe: 1.1. A Társulás neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás 1.2. A Társulás székhelye: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. 1.3. Működési terület: a társult önkormányzatok közigazgatási területe. 2./ A társulás működésének időtartama: A társulás határozatlan időtartamra alakul. 3./ A Társulás feladata, tevékenységi köre, tagsága 3.1. A Társulás célja a Társulás működési területét átfogó, térségi, regionális hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása, mely magában foglalja a szilárd települési hulladék gyűjtését, válogatását, újrahasznosítását, a válogatási maradványanyagok korszerű, az EU szabályozásnak megfelelő lerakón való elhelyezését; az ehhez kapcsolódó technikai és technológiai rendszerek kialakítását, az eszközök beszerzését, a szükséges beruházások megvalósítását, az illegális hulladéklerakók felszámolását, a felhagyott hulladéklerakók rekultivációs munkáit. 3.2. A 3.1. pontban meghatározott célok megvalósítása érdekében a Társulás feladatai az alábbiak: 3.2.1. A Társulás területén létrehozandó térségi hulladékgazdálkodási rendszer felépítéséhez szükséges projekt kidolgozása, illetőleg ilyen jellegű projektek begyűjtése, összefogása. 3.2.2 A projekt megvalósításához szükséges pénzügyi források megteremtése érdekében pályázat benyújtása az Európai Unió Kohéziós Alap, és az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program, KEOP 1.1.1. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszerek fejlesztése valamint a KEOP 2.3.0. A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése program keretében. 3.2.3. A tag-önkormányzatok érdekeinek összehangolása, információcsere, kölcsönös tájékoztatás biztosítása, valamint szakmai tanácsadás nyújtása. 3.3. A 3.1. pontban meghatározott célok megvalósítása érdekében a tag-önkormányzatok feladatai: 3.3.1. Tagok kijelentik, hogy a projekt megkezdését követően mindent megtesznek annak megvalósítása érdekében. A tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a keletkező szilárdhulladék elhelyezésére és kezelésére a projekt megvalósításával kialakított rendszert veszik igénybe, melyek megfelelnek a KOHÉZIÓS ALAP 3

támogatási elveknek és a közszolgáltatási szerződésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek. 3.3.2. Tagok a projekt megvalósítása érdekében kölcsönösen együttműködnek egymással, az érintett térségek egységes fejlődését szem előtt tartva, az itt lefektetett elveket betartják, nem akadályozzák a projekt megvalósítását, és az elkészült rendszer működését. 3.3.3. Tagok az önkormányzati hatáskörbe tartozó rendeletalkotási eljárásuk során minden tekintetben gyors, a Társulás céljait szolgáló döntéseikkel biztosítják a projekt megvalósítását. 3.3.4. Tagok vállalják, hogy a települési szilárdhulladék ártalmatlanításáról szóló önkormányzati rendeletükben a Társulás által javasolt helyszínt (létesítményt) jelölik meg lerakóhelyként. 3.3.5. Tagok vállalják, hogy a hulladék-közszolgáltatói díj összegét a Társulás határozataival és az egyes támogatási szerződésekkel összhangban állapítják meg akként, hogy az fedezetet nyújtson működéssel kapcsolatban felmerülő költségekre, és a kötvénykibocsátásból származó adósságszolgálatra is. A közszolgáltatási díj megállapítása során az árak megállapításáról szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni. 3.3.6. Tagok vállalják, hogy a Társulás tagdíját éves költségvetésük tervezése során figyelembe veszik, és a tagdíjat, valamint esetleges egyéb fizetési kötelezettségüket a Társulás által meghatározott határidőben teljesítik. 3.4. A Társulás kizárólagos tulajdonában álló Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság (15-09-071361) a Társulás által megvalósítani tervezet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Regionális Szilárdhulladák-gazdálkodási rendszer I- szakasz, mint projekt megvalósításához szükséges önerő megvalósítása céljából 2.000.000.000,- Ft-nak azaz kétmilliárd forintnak megfelelő CHF.ben (svájci frankban) denominált, Észak-Alföldi Környzetgazdálkodási Kft. I. kötvény elnevezésű kötvényt bocsátott ki, melyet kizárólag az ERSTE Bank Hungary Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (cg: 01-10-0410054) jegyzett le. A Társulás tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy: 3.4.1. a fenti kötvény futamideje társulási tagságukat folyamatosan fenntartják, a társulási tagságot nem mondják fel; 3.4.2. arra az esetre, ha az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság a kötvény-kibocsátásból eredő fizetési kötelezettségét valamely tagönkormányzatnak felróható okból nem teljesíti, az adott tagönkormányzat vagyoni hozzájárulásával arányos összeg erejéig a többi tagönkormányzattal nem egyetemlegesen fizetési kötelezettséget vállal az ERSTE Bank Hungary Nyilvánosan Működő Részvénytársaság javára, 3.4.3. a megvalósítani tervezett Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Regionális Szilárdhulladák-gazdálkodási rendszer projekt keretében felépülő hulladék-kezelő létesítmények üzemeltetési jogát legalább a kötvény futamidejére a hatályos jogszabályoknak megfelelően létrejött megállapodás alapján a Társulás kizárólagos tulajdonában álló Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság részére engedi át. 3.5. A Társulás feladatainak ellátása során megvalósítandó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerben az alábbi konkrét létesítmények létrehozását, illetve feladatok teljesítését tűzte ki célul: 4

nagy kapacitású regionális hulladéklerakó telep létesítése, Nagyecsed és Kisvárda települések térségében, valamint a nyíregyházi lerakó bővítése, regionális hulladékkezelő központok (hulladékválogatók) létesítése a három, fent meghatározott regionális hulladéklerakó telepen, hulladék átrakó állomások létesítése Vásárosnamény, Újfehértó, Csenger, Fehérgyarmat, Nyírbátor településeken, 14 komposztáló telep és építési törmelék lerakó létesítése Nyíregyháza, Nagyecsed, Kisvárda, Tiszavasvári, Ibrány, Szakoly, Vásárosnamény, Újfehértó, Csenger, Fehérgyarmat, Nyírbátor, Demecser, Barabás, Tiszaszentmárton településeken, hulladékudvarok és szelektív hulladékgyűjtő szigetek létesítése, a korszerű hulladékgyűjtéshez szükséges eszközök (járművek) beszerzése, a régió területén található 194 db régi hulladéklerakó telep rekultivációja, a részletes felsorolást jelen Társulási Megállapodás 2. számú Melléklete tartalmazza. A projekt teljes várható bruttó megvalósítási költsége 34,075 Milliárd Forint. 3.6. A Társulás közcélú feladatként ellátandó alaptevékenysége: A Társulás a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. (1) bekezdésben meghatározott köztisztaság és településtisztaság megoldása helyi közszolgáltatási, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 21. -ában meghatározott kötelezően ellátandó közszolgáltatási feladatokat a Társulási Megállapodásban meghatározott működési (szolgáltatási) területen alaptevékenységként, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel, az alapítók szakmai és gazdasági felügyelete mellett végzi. 3.7. Az alaptevékenység szakágazati besorolása: Szakágazat száma: 900200 megnevezése: Hulladékgyűjtés kezelés Szakfeladat megnevezése: 90211-3 Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység 3.8. A Társulás vállalkozási tevékenységet csakis céljának elérése, feladatának teljesítése érdekében, alaptevékenységét nem veszélyeztetve folytathat. 4./ A Társulás tagsága: A Társulás tagja lehet a térség és a térségbe tartozó településekkel területi és gazdasági kapcsolatban álló települési, megyei önkormányzat, amelynek képviselő-testülete és közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvényben megfogalmazottak szerint a társulásba való belépés mellet dönt és a társulási megállapodásban és az alapító okiratban foglaltakat önkormányzatra vonatkozóan magára nézve kötelezőnek fogadja el, valamint vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a társulás munkájában, a tagdíjat költségvetésében tervezi és azt befizeti. A Társulás tagjai elfogadják, hogy a Társulásban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat mint tag részt vegyen, így a Megyei Önkormányzat a Társulás tagja, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat mint a Társulás tagja a Társulás céljának megvalósításával összefüggésben megszerzendő vagyonából és vagyoni értékű jogaiból nem részesedik és a tagsági díj fizetésére sem kötelezett. Mindezekre tekintettel a Társulás tagjai tudomásul veszik, hogy a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat Társulási Tagként a Társulásban semmilyen gazdasági érdekeltséggel nem rendelkezik, azonban a program megvalósítása érdekében tevékenysége kifejtése okából a Társulási Megállapodás 6. Számú mellékletében megjelölt szavazati jog illeti meg. A Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, mint a Társulás tagja kötelezettséget vállal a tekintetben, 5

hogy a jelen Társulási Megállapodással megvalósítandó program létrehozásában és működtetésében közreműködik, ahhoz minden rendelkezésre álló segítséget megad és az általa biztosítható feltételeket a Társulás rendelkezésére bocsátja. 5./ A Társulás jogállása 5.1. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16-18. -aiban foglaltaknak megfelelően a Társulás önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 5.2. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 15. (1) bekezdés a.) pontja és a 15. (3) bekezdése szerint előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, 14. (1) bekezdés a.) pontja alapján önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 5.3. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv egyetlen gazdasági szervezettel rendelkezik. 5.4. A társulás, mint költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje a jelen Társulási Megállapodás 7.2. pontjában írottak szerint történik. 6./ A Társulás vagyona, gazdálkodása 6.1. A társulás vagyona a program megvalósítása során szerzett vagyonból, és Társulást megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek a Társulás céljainak megvalósítását szolgálják. 6.2. A Társulás bevételei: 6.2.1. A tagsági díj: A Társulás tagjait képező települési önkormányzatok tagsági díjat kötelesek fizetni. A Társulás valamennyi tagja a lakosság aránya szerinti nagyságú tagsági díjat fizet. A tagsági díj mértéke egy gazdasági évben a Társulás tagjait képező önkormányzatonként a lakosság arányában, a jelen szerződés 5. Számú mellékletét képező számítási mód szerint kerül megállapításra. A tagsági díj a Társulás működési költségeinek fedezetére szolgál. A gazdasági év megegyezik a rendes naptári évvel. A költségek ismeretében a Társulási tanács kezdeményezi jogosult ettől eltérő mértékben a tagsági díjat megállapítani a társult önkormányzatok képviselőtestületeinek jóváhagyásával. Amennyiben a tagsági díj a Társulás működési költségeinek fedezetére nem elegendő, a Társulási Tanács kezdeményezi a tagdíjat megemelését a Társult önkormányzatok képviselő-testületeinek jóváhagyásával. Amennyiben a megemelt tagdíj fizetését nem minden tag vállalja, egyes tagok a működési költségek fedezetére az őket terhelő tagdíjtól eltérő vagyoni hozzájárulás teljesítését vállalhatják. Ebben az esetben a 10.4. pontban meghatározott a Társulás tulajdonában álló vagyon, a többi tagtól eltérő mértékű befizetést vállaló tagot vagyoni hozzájárulás arányában illeti meg. A vagyoni hozzájárulás mértékét a Társulási Tanács külön határozatában köteles rögzíteni. A Társulásban résztvevő önkormányzati tagok első ízben a megalakulást követő 30 napon belül, majd évente folyamatosan, minden év március 31-ig kötelesek a tagsági díjat megfizetni. Szerződő felek a megfizetés módját banki átutalásban határozzák meg. 6

A társulás tevékenységi körének ellátásához az évenkénti működési költséget (tagdíjat) költségvetési rendeleteikben biztosítják. 6.2.2. Uniós és nemzeti támogatások Jelen szerződés 3.1. pontjában meghatározott feladatinak teljesítése érdekében a 3.2. pontban meghatározott támogatásokat pályázza meg a Társulás, melynek elnyerése esetén teljes egészében a Társulás, melynek elnyerése esetén teljes egészében a Társulás bevételét képezi, melyet csak a 3.1. pontban meghatározott feladataira használhatja fel. A Társulás bevételét képezi továbbá egyéb belföldi céltámogatás, melyet a Társulás pályázat útján nyerhet el. 6.2.3. Egyéb bevételek a) a társulási célok elérése érdekében kifejtett gazdasági tevékenységből származó saját bevételek, b) a jogi személyek és természetes személyek támogatásai, felajánlásai, hozzájárulásai, c) alapítványoktól és pályázati úton szerzett működési és fejlesztési bevételei. 6.3. A Tárulás bevételeit és kiadásait elkülönített számlán köteles nyilvántartani, amelyről a kimutatást a Társulás tagjainak kérelmére köteles bármikor a tagok rendelkezésére bocsátani. A Társulás számlavezető pénzintézete és bankszámlaszáma: ERSTE Bank Hungary Nyrt: 11600006-00000000-25255180 6.4. A Társulás költségvetése jogszabályoknak való megfelelőségének ellenőrzéséről a Társulás 5 tagú Pénzügyi Bizottsága (bővebben lásd 8.3. pont) útján gondoskodik.. További szakmai ellenőrzéscéljából a Társulási könyvvizsgálót választhat. 6.5. Az önkormányzatok által a társulás bevételei vonatkozásában vállalt fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a fizetési határidőt követő 15 naptól a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, mint a Társulási tv. 18. (2) bekezdése szerinti székhely önkormányzat, azonnali beszedési megbízás (inkasszó) benyújtására jogosult. Amennyiben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, mint székhely önkormányzat, nem tesz eleget a Társulás felé vállalt fizetési kötelezettségének, úgy a Társulási Tanács új székhely önkormányzat kijelöléséről dönthet, amelyet egyúttal felhatalmaz arra, hogy a korábbi székhely önkormányzat ellen azonnali beszedési megbízást (inkasszó) nyújtson be. 7./ A Társulás szervezete A Társulási Tanács a Társulás legfőbb szerve, mely a Társulás tagjait képező önkormányzatok által delegált képviselőkből áll. Határozatai a meg nem jelen tagokra is kötelezőek. Társulási Tanács dönt a jelen megállapodásban meghatározott és a Társulás tagjai által átruházott, valamint a vonatkozó jogszabályok által meghatározott saját feladat- és hatáskörben. 7.1. Tagok megállapodnak abban, hogy a Társulás legfőbb közös döntéshozó szerveként társulási Tanácsot hoznak létre. Valamennyi társult önkormányzat a társulási tanácsba egy tagot delegál: a társult önkormányzat polgármesterét, vagy képviselő testületének (közgyűlésének) tagját. A Tanács tagjait megillető szavazati arány mértékét a megállapodás 6. számú melléklete tartalmazza. 7

A Társulási Tanács tagjai sorából határozatlan időtartamra egy elnököt és három elnökhelyettest választ. 7.1.2. A Társulási tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) döntés minden a projektcélok megvalósításán kívül eső jogügylet megkötéséről, b) a Pénzügyi Bizottság tagjainak, a Társulási Tanács elnökének, elnökhelyetteseinek, a Közbeszerzési Bizottság és a Szakmai Tanácsadó Testület tagjainak megválasztása, visszahívása, valamint díjazásuk megállapítása, c) javaslat a jelen szerződés 6.1. pontjában meghatározott tagsági díj, vagyoni hozzájárulás eltérő mértékének megállapítására, d) javaslat a tagokat terhelő egyéb kötelezettségek megállapítására, e) javaslat a tag önkormányzat Társulásból történő kizárására, f) javaslat a Társulási Megállapodás módosítására, g) javaslat a Társulás megszüntetésének elhatározására, h) a Társulás költségvetésének, év végi beszámolójának és éves mérlegének elfogadása, i) egységes díjpolitika meghatározása, j) a Társulás tulajdonában álló gazdálkodó szervezet alapítása, megszüntetése, vezető tisztségviselőjének megválasztása, visszahívása; ezen gazdálkodó szervezet üzleti tervének, éves beszámolójának elfogadása. 7.1.3. A Társulási tanács üléseit szükség szerint, de legalább évente 4 (négy) alkalommal tartja. A Társulási tanács első ülését az adott év február 15. napjáig kell összehívni. A Tanács ülését minden esetben össze kell hívni, ha a) a Társulási Megállapodás 7.1.2. pontjában meghatározott kérdéskörben kell dönteni; b) a Társulás bármely tagjának napirendet és a hozzátartozó előterjesztést is tartalmazó a tanácsülést legalább 15 nappal megelőzően megküldött írásbeli indítványára, c) a közigazgatási hivatal erre vonatkozó kezdeményezésére. 7.1.4. A Társulási Tanács ülését az ülés napját legalább 15 nappal megelőzően az Elnök- hívja össze írásban. A Tanács Elnöke bármely tag kérelmére az ülést a napirend megjelölésével köteles összehívni 7.1.5. A Társulási tanács tagjait alkotó valamennyi képviselőt megillető szavazati jog mértékét a jelen szerződés 6. számú melléklete állapítja meg. 7.1.6. A Társulási Tanács határozatképes, ha az ülésen legalább a szavazatok több mint felével rendelkező képviselő illetőleg teljes bizonyító erejű, a képviselőtestület, mint tag által írásban meghatalmazott helyettes képviselő jelen van. 7.1.7. A Társulási tanács határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A társulási tanács a jelenlévő képviselők által leadott szavazatok kétharmados szótöbbségével határoz a jelen szerződés 7.1.2. b), d), e), f), g), h), i) j) pontjában meghatározott kérdésekben. 8

A társulási tanács működése során az Ötv. 15. (2) bekezdésében meghatározott minősített többségre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. E tekintetben az Ötv. 12. (4) bekezdése szerinti zárt ülés szabályai is alkalmazandók. 7.1.8. A Társulási Tanács ülésének napirendjét a Tanács határozza meg az elnök javaslata alapján, azonban köteles a napirendjére venni azt az indítványt, amelyet bármely tag a Társulási Tanács ülését megelőzően 8 (nyolc) nappal írásban javasol. A társulási tanács ülését az elnök, távollétében az elnökhelyettes vagy a társulási tanács által felhatalmazott képviselő hívja össze, és vezeti. A Társulási Tanács ülésén abban az esetben tárgyalható a meghívóban nem szereplő napirendi pont, ha a társulási tanács ülésén valamennyi tag képviselve van, és valamennyien hozzájárulnak a napirendi pont megtárgyalásához. 7.1.9. A Szakmai Tanácsadó Testület tagjai a Társulási Tanács ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Indítványtételi joguk van, és bármely napirendhez hozzászólhatnak, bármely képviselő kérdésére vonatkozóan válaszadási írásban, és szóban válaszadási joguk van. 7.1.10. A Tanács üléséről jelenléti ívet valamint jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. A jegyzőkönyvet a Társulási Tanács Elnöke és a Társulási Tanács által felhatalmazott személy írja alá. A jegyzőkönyvet az Elnök a közigazgatási hivatalnak 15 napon belül megküldi. 7.1.11. A Társulási Tanács tagjai évente egy alkalommal kötelesek képviselőtestületeiknek beszámolni a Társulás működéséről, szakmai tevékenységéről, valamint a 7.3. pontban foglalt pénzügyi ellenőrzés eredményének értékeléséről. 7.2. Az Elnök, a Társulás képviselete 7.2.1. A Társulási Tanács Elnökét a Társulási Tanács választja meg a 7.1.2. b) pontban foglaltaknak megfelelően, az Elnök megbízatása az önkormányzatnál betöltött tisztségének, megbízatásának megszűnéséig tart. A Társulást az Elnök képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. 7.2.2. A Társulási tanács tagjai sorából három elnökhelyettest választ. Az elnök helyettesítésének rendjét a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az elnökhelyettesek megbízatásának időtartamára az elnök megbízatására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 7.2.3. A Társulás gazdálkodási tevékenységére az államháztartás működéséről szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 97.-98. kell megfelelően alkalmazni. A Társulás alkalmazottai felett a munkáltatói jogköröket a költségvetési szerv vezetője gyakorolja. A Társulás alkalmazottainak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményekről szóló 77/1993. (V. 12.) kormányrendeletben foglaltak az irányadók. 7.2.4. A Társulási Tanács jogosult kétharmados szótöbbséggel az Elnök visszahívására valamint új Elnök választására. A korábbi Elnök köteles a választástól 9

7.3. Pénzügyi Bizottság számított 30 napon belül az ügyek intézését az újonnan megválasztott Elnöknek átadni és vele teljes elszámolást készíteni. 7.2.5. Az Elnök: a) irányítja és ellenőrzi a Társulási Tanács döntéseinek végrehajtását; b) szervezi, összehangolja és megteszi a projekt végrehajtásához szükséges a Társulási Tanács hatáskörébe nem tartozó intézkedéseket; c) előkészíti és összehívja a Társulási Tanács üléseit; e) évente legalább egyszer jelentést készít a Társulási Tanács részére a Társulás működéséről és a Társulás feladatainak megvalósításáról. A Társulás feladatainak ellátása érdekében külön okiratba foglalt közhasznúsági szerződésben meghatározott feltételek szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Közhasznú Társasággal köt szerződést a projekt Támogatási Szerződésében meghatározott, a Társulás, mint kedvezményezett által vállalt kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan. Az Elnök ellátja továbbá mindazon feladatokat, melyeket a Társulási Tanács előír számára. 7.2.6. Az Elnök a hasonló tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével a Társulásnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel. 7.2.7. Az elnök köteles a jelen Társulási Megállapodás 7.2.5. b) pontja alapján tett intézkedéseiről a Társulási Tanács soron következő ülésén a tagok részére beszámolni. 7.2.8. Az Elnök jogosult megbízatásáról lemondani. Az új Elnök megválasztásáig köteles a Társulási Tanács Elnöki megbízatásával járó kötelezettségeit ellátni, köteles a Társulási Tanács ülését a lemondásától számított 15 napon belül összehívni, amely megválasztja az új Elnököt. Az Elnök lemondásával az Elnökhelyettesek megbízatása nem szűnik meg. 7.2.9. Az Elnök a Társulási Tanács által tárgyalt és elfogadott, a Társulás tevékenységéről készített beszámolót köteles a tagönkormányzatok képviselő testületeinek megküldeni. 7.2.10. Az Elnök a Társulás közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos döntéshozatal előtt köteles a Közbeszerzési Bizottság véleményét kérni. 7.2.11. Az Elnök nem lehet: a) a Pénzügyi Bizottság tagja, b) a Szakmai Tanácsadó Testület tagja, c) a Közbeszerzési Bizottság tagja. Az Elnökre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Elnökhelyettesekre is alkalmazni kell. 7.3.1. A Társulási Tanács az elnök előterjesztése alapján háromévente Pénzügyi Bizottságot választ. 7.3.2. A Pénzügyi Bizottság gondoskodik a Társulás költségvetésének jogszabálya szerinti ellenőrzéséről, mely feladatkör ellátása során a Pénzügyi Bizottság jogosult a) folyamatosan ellenőrizni a Társulás gazdálkodását; 10

b) a Társulás könyveibe betekinteni, a Társulás pénztárát, készleteit, szerződéseit és bankszámláit megvizsgálni; c) a Társulás költségvetését, vagyonkimutatását, valamint a Társulás tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek éves beszámolóját, mérlegét és eredménykimutatását az adatok valódisága és a jogszabályi előírásoknak való megfelelőség szempontjából megvizsgálni és erről a Társulási Tanácsnak jelentést tenni. 7.3.3. A Pénzügyi Bizottság köteles a Társulási Tanács haladéktalan összehívását kezdeményezni, ha jogszabályba, Társulási Megállapodásba ütköző vagy a Társulás érdekeit sértő intézkedést vagy mulasztást tapasztal. 7.3.4. A Társult Önkormányzatok tíz százalékának írásbeli indítványára a Pénzügyi Bizottság köteles az indítványban meghatározott ellenőrzést lefolytatni. 7.4. Szakmai Tanácsadó Testület A Társulás a jelen szerződés 3. pontjában meghatározásra került feladatainak teljesítése érdekében tizenkét tagból álló Szakmai tanácsadó testületet hoz létre, melynek tagjait az Elnök előterjesztése alapján a Társulási Tanács választja meg három évre. A Szakmai Tanácsadó Testület tagjának lemondása, visszahívása vagy új tag megválasztása esetén, az új tag megbízatása a Szakmai Tanácsadó Testület eredeti megbízatásának időtartamáig tart. A Társulási Tanács, valamint az Elnök és Elnökhelyettesek a Társulás működése során felmerülő és általuk lényegesnek minősített szakmai kérdés megvitatása érdekében jogosultak a Szakmai Tanácsadó Testülethez fordulni. 7.5. Közbeszerzési Bizottság A Társulás a jelen szerződés 3. pontjában meghatározásra került feladatainak megvalósítása során lefolytatásra kerül közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos véleményezési és konzultációs feladatok ellátására öt főből álló Közbeszerzési Bizottságot hoz létre. A Közbeszerzési Bizottság tagjait az Elnök előterjesztése alapján a Társulási Tanács választja meg három évre terjedő időtartamra. A Közbeszerzési Bizottság tagjának lemondása, visszahívása vagy új tag megválasztása esetén, az új tag megbízatása a Közbeszerzési Bizottság eredeti megbízatásának időtartamáig tart. A Közbeszerzési Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a Társulás közbeszerzési szabályzata tartalmazza. 7.6. Felügyeleti szerv A Társulás tagjai a jelen megállapodás elfogadásával az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII. 30.) Korm. Rend 13. (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Társulás felügyeleti szerveként a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat közgyűlését jelölik ki. 8. A Társulásra átruházott önkormányzati hatáskörök A Társulás tagjait képező önkormányzatok az Ötv. 9. (3) bekezdése és a Társulási tv. 20. (3) bekezdésében kapott felhatalmazással élve, a Társulásra ruházzák át önkormányzati rendeleteik egyidejű módosítása mellett az alábbi feladat- és hatásköröket: - hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése és fenntartása, - a szolgáltatások, kiviteli munkák és eszközbeszerzések pályáztatása és szerződések megkötése, - a projekt, vagy annak önállóan működőképes egységének megvalósításának esetére a közszolgáltatói szerződés megkötése. 11

9. A Társuláshoz való csatlakozás 9.1. A Társuláshoz történő csatlakozásról a Társulási Tanács javaslata alapján az önkormányzatok döntenek. A Társuláshoz kizárólag hulladékkezelés és környezetvédelmi feladatok ellátása céljából olyan megyei, avagy megyehatáron túli önkormányzat képviselő testülete csatlakozhat, amely a jelen társulási megállapodást magára nézve teljes mértékben kötelezőnek ismeri el, és amellyel a műszaki kapcsolat már jelenleg is fennáll vagy kialakítható. A Társulásban résztvevő képviselő testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntése szükséges a Társuláshoz való csatlakozáshoz. 10. A Társulás, tagsági viszony megszűnése 10.1. Jelen Társulási megállapodás megszűnik: a) valamennyi tag elhatározásával, b) ha a tagok száma két fő alá csökken, c) bíróság jogerős döntése alapján, d) ha a Társulás jelen megállapodásban meghatározott feladatát teljesítette. 10.2. A Társulás megszűnése esetén a Társulás tulajdonában álló vagyon a társulás tagjait vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg. 10.3. A Társulás megszűnése esetén a Társulás kötelezettségéért vagyoni hozzájárulásuk arányában a tagok tartoznak felelősséggel jelen megállapodás 7.2.1. pontjában foglaltak figyelembevételével. 10.4. Tekintettel arra, hogy a Társulás határozott cél megvalósítására jött létre, Tagok a beruházás megvalósítása érdekében önként vállalják, hogy a törvényben biztosított felmondási jogukkal csak tényleges és alapos indokok alapján, a Társulási Tanáccsal, és a Kohéziós Alap Közreműködő Szervezettel történt egyeztetést követően élnek. 10.5. Amennyiben a tag tagságát a jelen társulási megállapodás 3.4. pontjában írottak ellenére az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság által kibocsátott Észak- Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. I. kötvény futamideje alatt felmondja, akkor a tag Társulásból történő kilépése hatálybalépésének feltétele, hogy a kilépő tag tagsági jogviszonya megszűnésének napján a Társulás (vagy a kötvény kibocsátó) fennálló tartozásából a tagra a Társulás javára teljesített vagyoni hozzájárulásával arányos rész vonatkozásában az Erste Bank Hungary Nyrt.-vel elszámolt. 10.6. A Társulási megállapodást a tagok részéről felmondani a jelen megállapodás 3.4. pontjában írottakra is figyelemmel a Társulási törvényben foglaltak betartásával, a naptári év utolsó napjával dec. 31-ei hatállyal lehet. A társulási megállapodás felmondásról szóló minősített többséggel hozott döntést a képviselő testület legalább három hónappal korábban köteles meghozni és a Társulás tagjaival közölni. Felmondás esetén a tag a felmondásról szóló döntése meghozatalát megelőzően köteles figyelembe venni a jelen társulási megállapodásban és a projekt megvalósítása érdekében megkötött támogatási szerződésekben foglaltakat is. 10.7. A Társulási jogviszony év közbeni felmondásához a Társulásban részt vevő képviselő testületek mindegyikének minősített többséggel hozott határozata szükséges. Tagok a beruházás megvalósítása érdekében önként vállalják, hogy a törvényben biztosított felmondási jogukkal csak tényleges és alapos indokok alapján, a Társulási Tanáccsal, és a Kohéziós Alap Közreműködő Szervezettel történt egyeztetést követően élnek. 10.8. A felmondó Tag köteles a tárgyévi vagyoni hozzájárulásának teljesítésére, valamint felmondásával a Társulásnak okozott kár teljes körű megtérítésére. Ezen kártérítési felelősséget Tagok szorosan értelmezik, ezért valamennyi, a felmondással összefüggő kárra vonatkoztatják. 10.9. Tag általi felmondás esetén a Társulás köteles a Taggal elszámolni a vagyoni hozzájárulás arányának megfelelően, figyelembe véve a kártérítési kötelezettséget és a Társulást terhelő kötelezettségeket is, majd a Tag tulajdoni hányadát pénzben megváltani. Felmondó Tag 12

tudomásul veszi, hogy a projekt megvalósítása érdekében általa befizetett önrészt nem követelheti vissza a Társulástól, a még be nem fizetett önrészt pedig köteles a teljes önrész erejéig kiegészíteni. 10.10. A felmondó Tag nem jogosult az elszámoláskor a többi Taggal és a Társulással szemben érvényesíteni a Kohéziós Alap, illetve az állami (cél/címzett) támogatások útján kapott részarányos hozzájárulást, mivel azt a pályázatot benyújtó Társulás részére juttatták. Köteles viszont tagsági jogviszonya megszűnésétől számított 60 napon belül elszámolni minden olyan vagyoni előnnyel, melyet az együttműködés alatt vagy annak révén szerzett. Az elszámolás során a tag által befizetett önrészt figyelembe kell venni. 10.11. A Társulásból kilépő tagok kilépésük esetén a program keretében megvalósuló hozzájárulásukra nem tarthatnak igényt, az azon kívüli hozzájárulásuk ellenértékére csak olyan mértékben és formában tarthatnak igényt, hogy az a Társulás további működését ne veszélyeztesse. 10.12. A Társulás tagjainak több mint fele minősített többségével hozott határozatával a naptári év utolsó napjával dec. 31-ei napjával kizárhatja azt a tagot, amely a jelen megállapodásban foglalt kötelezettségeinek, ismételt felhívásra, határidőben nem tesz eleget. A kizárást megelőzően az Elnök két alkalommal köteles a teljesítési határidő megállapításával felhívni az érintett képviselő testületet az elmulasztott kötelezettség teljesítésére. A tagsági díj késedelmes megfizetése esetén a mulasztó tag az elmaradt tagdíjon felül a késedelem időszakára vonatkozóan a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat megfizetésére köteles, kivéve ha a tagdíjfizetési késedelem vis maior körülmény miatt következett be. 10.13. A tag felmondására vonatkozó szabályokat a tag kizárása esetén is értelemszerűen alkalmazni kell. 11./Egyéb rendelkezések Társuló képviselő-testületek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodásból keletkező vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalásos úton, egymás közötti egyeztetéssel kívánják rendezni. Az elnök köteles a Társulás Alapító Okiratát a Magyar Államkincstár Területi Államháztartási Hivatalhoz törzskönyvi nyilvántartásba vétel érdekében intézkedni. A Társulás bélyegzője: körbélyegző a Társulás nevének feltüntetésével. 13

Tárgy: (2.tsp.) A Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulásban a Polgármester helyettesítésének módjáról határozathozatal. Előadó: Mező József jegyző Gömze Sándor: Eddig úgy működött a dolog, hogy ha Én akadályoztatva voltam valamilyen módon, akkor alpolgármester Úrnak adtam egy meghatalmazást, hogy Ő képviselje a képviselőtestületet a Társulás ülésén. Most a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás kéri, hogy mivel a Társulási Törvényben benne van, hogy a polgármesterek alkotják a Társulási Tanácsot, ezért ragaszkodnak hozzá, hogy hozzunk egy határozatot arról, hogy a képviselő-testület az Én akadályoztatásom esetén Zrinszki István alpolgármestert bízza meg ezen feladat ellátásával. Mező József: Azért írtam az előterjesztésben, hogy ez nehezen összeegyeztethető, mert az ÖTv. szerint a polgármestert az alpolgármester helyettesíti, ugyanakkor van egy másik törvény, ami azt mondja, hogy erről a helyettesítésről legyen egy határozat is. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki egyetért a határozat meghozatalával, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 9 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2009 (I.13) számú határozata A Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulásban a polgármester helyettesítéséről A Képviselő-testület a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulásban, annak társulási tanácsában Gömze Sándor polgármester helyettesítésével Zrinszki István alpolgármestert bízza meg. Tárgy: (3.tsp.) A Tiszalöki Ősi üdülőtelep tulajdonosai nevében írt kérelem megtárgyalása. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: Sok szempontot kell megvizsgálnunk, hiszen az üdülőtelep is a településhez tartozi. Többnyire nem tiszalöki lakosok lakják, illetve használják, elsősorban a melegebb félévben. Természetesen az Ő igényeiket is figyelembe kell vennünk. Már ezeket a kéréseket korábban is eljuttatták a képviselő-testülethez, csak az akkori képviselőtestületi döntés arról szól, hogy ha lehetőség kínálkozik, a Rendezési Terv módosítását elvégzik, pályázati lehetőséget keresnek. Marosán Andrea főépítész és Spisák Vilmos építésügyi irodavezető is alaposan utána nézett a kéréseknek, és tételesen véleményt formáltak az előterjesztésben ezekről az igényekről. Úgy néz ki, hogy ebben a formában nem tudjuk támogatni. Én azt mondom, hogy derítsük ki, hogy ez a beadvány valóban az ott élők többségének a véleményét formálja-e meg, vagy egy szűkebb kör érdeke. Ezért azt fogom javasolni, hogy még egyszer hallgassuk meg majd ezt a küldöttséget, és erősítsék meg, hogy valóban a többség akarja ezeket a változtatásokat, és ha így van, akkor ne szabjunk gátat a megvalósításnak. 14

Azt is figyelembe kell vennünk, hogy ez az átminősítés, amit kérnek, jelentős anyagi terhet ró a városra attól függetlenül, hogy leírták, hogy hozzájárulnak de kértünk egy kimutatást, a jelenlegi Ipari Park kialakítása miatti módosítás költségeiről, és az összeadás után több mint 4 millió Ft jött ki ÁFA-val együtt, pedig ebben az esetben környezeti vizsgálatra nem volt szükség. Környezeti vizsgálattal, és a szakhatósági vizsgálatokkal együtt kb. 6 millió Ft-os tétel lehet. Ezzel szembesíteni kell majd az üdülőtulajdonosokat. Ha letisztázzuk ezeket a feltételeket, kiadásokat, és úgy adják az ott élők tudtára a szándékukat, teljes körű tájékoztatással, és ezek ellenére a többség a megvalósítás mellett dönt, akkor mi is támogatni fogjuk. Ez az előkészítés sokkal több időt igényel, de az hogy a mostani ülésre behoztuk, azt a célt szolgálja, hogy megbeszéljük, és tájékoztassuk a kezdeményezőket arról, hogy milyen elvárásaink vannak azért, hogy a következő testületi ülésen érdemben tárgyalhassuk a kérésüket. Vannak olyan tételek, amelyek az építési szabályzat és a törvény előírásainak nem jelentenek problémát, bár kételyeket felvetnek bennünk beépítettség, földterület nagysága amelyeket szintén le kell írniuk, és ismertetniük az összes üdülő tulajdonossal. Nem javaslom, hogy most igennel vagy nemmel döntsünk, de kérjük fel őket arra, hogy legyenek partnerek, és mi is azok leszünk. Egyezzünk meg, hogy a felvázolt feltételekkel újratárgyaljuk. Király Bertalan: Törvénytelen dolgokat nem kérnek, és Én is azt javaslom, hogy toleránsan álljunk a kérdéshez, kössünk kompromisszumot, de ma ne döntsünk, járjuk körbe a kérést, beszéljük meg szakemberekkel. Bényei Péterné: Véleményem szerint a két üdülőtelepet nem lehet szétválasztani, nem lehet külön tárgyalni az ősi-, és az új üdülőről. Ha beleegyezünk a változtatásokba, akkor mindkét területről gondoskodnunk kell, és duplaköltség vonzata lesz. Nem lehet különválasztani a két üdülőt, mert akkor jogos kérések lesznek az új üdülőn élők részéről is, hiszen az igények ott is megvannak, és hangot is adhatnak neki. Dr. Erdélyi Béla: Arra szeretnélek emlékeztetni benneteket, hogy a régi üdülő valamikor az 1970- es években, 35 éve épült ki. Ami 35 évvel ezelőtt modernnek és jónak találtatott a nagyközönség és az építészet szerint, nem biztos, hogy most is az. Át kell gondolni az átminősítést hétvégi házasból üdülő házas övezetté, mert van sportlétesítmény és van tábor is ezen a területen, amelyek hivatalosan, papír szerint nem működhetnének. Mindenképp a kompromisszum híve vagyok, meg kell nézni, mit tudunk teljesíteni, és mit nem, de ne vessünk el mindent. Másként kell gondolkodni, mint 1973-ban. A másik dolog az, hogy meg kell nézni, hogy ha csak 10 ember elképzelése ez, hogy kell kezelni. De ha megvannak a nyilatkozatok a tulajdonosoktól (51% legalább) és azt mondják, hogy ebben ők részt vesznek, és tulajdonképpen ez nekünk nem kerül semmibe, akkor miért ne, illetve akkor még mindig ott van az építési hatóság szerepe, hogy mit enged építeni az átminősítés után (beépítettség százaléka, zöld terület nagysága, stb.). Ha szebbé teszik a területet, nem szabad akadályozni. Zrinszki István: Körülbelül 10-20 fős társaság viszi az üdülőtelep életét, most is ők szeretnék a módosításokat. Szeretnének Európaibb körülményeket, lehetőségeket, jobb feltételeket a szabadidejük eltöltéséhez. A Keleti partnál jacht kikötőt építenének, szebbé, kulturáltabbá tennék a környezetet. Csak a turizmusra építhet a város, az ilyen kezdeményezéseket támogatni kell. Bede-Tóth Attila: Jogos az igénye az ott élő embereknek arra, hogy szebbé, jobbá tegyék a környezetüket. Nem szabad útját állni a fejlesztéseknek, a turizmus fejlesztése a polgármester programjában is szerepelt. Ez az üdülőtelep olyan adottságokkal rendelkezik, hogy ha nagyobb figyelmet fordítanánk rá, a település ékszerdoboza lehetne, ami vonzza a turizmust. Ha ezek az emberek tennének érte anyagi terheket is vállalva, hogy szebbé tegyék, mi csak profitálhatunk belőle. A XXI. században ADSL Internet vonalra természetes az igény, ma már alapszolgáltatásnak 15

minősül, ami az üdülőn nincs meg. Annyit mindenképp megtehetünk, hogy felvesszük a kapcsolatot egy levélben a szolgáltatóval, mert nem is azt kérték, hogy mi építsük ki a hálózatot. Nem kérnek törvénytelen dolgot. Az, hogy garázst szeretnének építeni az udvarra, természetes, hiszen több millió Ft-os autókkal járnak ki ide, milliókat érő csónakjaik vannak, jet-sky. Az is természetes, hogy teraszt szeretnének a házhoz építeni. Miért ne tehetné meg? Nem kellene vaskalapos módon bánni velük, mert ha szebbé, jobbá teszik az üdülőt, az csak jó. Kompromisszumot kell kötni, és megtenni amit lehet. 13.25-kor megérkezett Cserés Sándorné, a képviselők száma 10 fő. Fedor László: Törekedni kell az együttműködésre. Szerintem is jogosak az igényeik, legalábbis egy része, csak az a probléma, hogy a régi üdülőn kívánják megvalósítani az elképzeléseiket, mert ennek a területnek a legrosszabbak az adottságaik. Itt vannak a legkisebb parcella területek, a legegyszerűbb épületek. Ilyen adottságok mellett nagyon nehéz lesz komolyabb épületeket és elképzeléseket létrehozni. Szem előtt kell tartani, hogy a többség akaratát és érdekét is képviseli-e ez az elképzelés, és a fejlődést segíteni kell, nem szabad akadályozni. A régi üdülő telep és a többi kérdése sem egyszerű. Úgy néz ki, hogy csak a réginél sem ismerjük a többség véleményét. Ahhoz, hogy kezelhető és ellenőrizhető legyen, és vannak olyan dolgok, amit nem lehet külön választani, a két üdülőt együtt kell venni. Nem lehet, hogy az egyikre közvilágítást, szennyvizet viszünk, a másikra pedig nem, ez nagy igazságtalanság lenne. Azt viszont szerintem lehet, hogy az egyik területet üdülő övezeti besorolásban tartjuk, a másikat hétvégi házas besorolásba. Úgy gondolom, hogy nem kell az egész üdülő területnek egy besorolásba esnie. A szolgáltatás színvonalában viszont nem lehet szétválasztani, egységesen kell kezelni. Az más kérdés, hogy pont az új üdülő lenne alkalmas ezekre az elképzelésekre, szélesebbek az utcák, nagyobbak a telkek, viszont a személyi összetétel miatt a régi üdülőn szeretnék ezt megvalósítani. Nem értem, hogy mi akadálya van annak, hogy magasabb épületeket építsenek. Ha magasabb az épület, nagyobb távolságot kell az oldalától? Mert ha nem engedjük térben terjeszkedni, akkor legalább engedjük fölfelé. Spisák Vilmos: Ha felfelé terjeszkednek, az befolyásolja az oldalszélességet is. Növekszik az árnyékolás, a zavarás. A tetőteret be lehet építeni. Gömze Sándor: Az átminősítés után kötelező feladatunk lesz a közvilágítás, utak rendbetétele, szennyvíz bevezetése, amelyek irányában most nincsenek kötelezettségeink. A teraszépítés azért sem kivitelezhető, mert építési engedély köteles, a felépítmény része, de kínáltunk egy alternatívát, hogy lehet másként. A garázsépítéssel kapcsolatos kérés, szerintem nem probléma, kivitelezhető a jelenlegi szabályozás szerint is. Spisák Vilmos: Igen, csak szükséges a rendezési terv módosítása. Gömze Sándor: Az ADSL Internet, telefon megoldható, természetesen felkeressük a szolgáltatót, ez a legkevesebb, amit megtehetünk. A szúnyogirtás eddig is működött, bár a tavalyi körülmények reméljük nem ismétlődnek meg, de ha mégis, most már tudjuk, hogy a helyi Tűzoltó Egyesületnek van egy füstölője, amit ha kifizetnek, lehet használni, ahányszor szükséges, és nem kell légi irtást kérni. Azért kértem, hogy egymás közt is beszéljük meg ezt a kérdést, mielőtt a kérelmezők bejönnének, mert bizottsági ülés nem volt, és szerettem volna megismerni a képviselők álláspontját. Fedor László: Természetesen, az anyagi terhekkel járó fejlesztéseket nem tudunk vállalni, hiába szeretnénk (pl: szennyvíz, a közvilágítás üzemeltetése). 16

A garázs, vagy csónakház kérdése megoldódott, mert nem engedélyköteles, viszont szigorítani kell, csak mert nem engedélyköteles, nem szabad annak kijönnie, hogy bárki, bármit, bárhova építhet, tehát az egységes arculat kialakításának érdekében egyeztetési kötelezettséget kellene belevenni a helyi rendeletünkbe. Az üdülőtelep képviselői elfoglalták helyüket az ülésteremben. Gömze Sándor: Köszöntöm az ősi üdülőtelep képviselőit és Igaz Géza Urat, aki megkeresett bennünket ebben a témában és kérte, hogy napirendi szinten tárgyaljuk azokat a kéréseket, észrevételeket, amelyek felmerültek Önökben. Mivel bizottsági ülés nem volt, hiszen rendkívüli ülésen vagyunk, és úgy láttuk a beadott anyagból, hogy több időre lesz szükség a felelős döntés meghozatalához, egy rövid megbeszélést tartottunk. Szeretnénk, ha a kapcsolattartás és együttműködés szorosabb volna, mint az eddigi, oda-vissza szeretnénk ha számíthatnánk egymásra. Mindenben próbálunk segíteni, amiben lehetőségünk és tehetségünk megengedi. Az igényeiket megpróbáljuk teljesíteni, de olyan döntést kell hoznunk, ami nem csak egy szűkebb kör, hanem az egész üdülőtelep érdekét szolgálja. Az írásos anyagot építésügyileg is átnéztük. A többség javát szeretnénk szolgálni, és olyan döntést hozni, ami jól átgondolt, több lábon álló, és a városunk javát is szolgálja. Amely kéréseknek nincs akadálya: - a parkoló-, garázsépítés a jelenlegi szabályozás szerint megoldható, ami megjegyzésünk van, hogy 50 m 2 alatti garázs építésére ugyan nem kell engedélyt kérni, de szeretnénk, ha a tulajdonosok egyeztetnének az építési hatósággal az egységes kép kialakulásának érdekében. - teljes mértékben támogatásunkat tudjuk adni az ADSL vonal kiépítése. A beépítési százalék fajsúlyos kérdés, az azt megelőző településrendezési tervmódosítás, és a megengedett építménymagasság értéke szintén. A közvilágítás technikai problémája sajnos adva van, és a szolgáltatóval fel lehet venni ugyan a kapcsolatot, de attól tartok, hogy ez jelenleg számunkra olyan anyagi terhet jelent, amit nem tudunk vállalni, de ha Önök vállalnák, akkor is nagyon nagy teher volna. Erről még most hadd ne döntsünk, jobban készítsük elő. Az átlagtól eltérő szúnyoginvázió légi és földi irtása a településsel együtt történt, és egyszer még füstöléses az ott élők anyagi hozzájárulásával. A kérelemben leírtak reálisak, és kiderült, hogy a füstöléses módot mi is meg tudjuk helyileg oldani. Annit tudunk még felajánlani, hogy azokat a légi és földi irtásokat, amelyeket a belterületen is elvégzünk, természetesen megkapja az üdülőtelep is, és ha még van rá igény, a földi irtást is vállaljuk. Egy 2005. decemberi képviselő-testületi határozat a településrendezési és szabályozási terv módosításáról döntött, elvi hozzájárulását adta a testület, amiből eddig nem valósult meg semmi. Azt vállaltuk, hogy pályázati lehetőséget fog keresni az önkormányzat és a pályázat elérésével módosítja a különböző rendezési terveket. Ennek a mértéke nem kis összeg, az ipari park kialakítása okán most elkezdtük egyfajta módosítását a településrendezési tervünknek, és ez 4 millió Ft-ba kerül, a szakhatóságok vizsgálata nélkül. A kérelemben Igaz Géza leírta, hogy a lakóközösség vállalná a költségeket akár egészében is, vagy ha tudnánk pályázni, az önerőhöz hozzájárulnak. A pályázatok manapság nem kedveznek nekünk, és a pályázható összeg is nagyon csekély. Ezt a kérdést is elő kell jobban készíteni. A beépíthetőség mértékével kapcsolatban szeretnénk tudni, hogy valóban az ott élők többsége támogatja-e ezt a kezdeményezést, igényli-e a módosítást. Ha igen, akkor mi is teljes mértékben támogatjuk, de a felelősségteljes döntés érdekében tudnunk kell. Arról is beszélgettünk, hogy most konkrétan az ősi üdülőről van szó. Hogy külön módosítsuk-e vagy kezeljük egészben, egységesen a régi és új üdülőt. Szeretnénk még egy kisidőt a döntésre, hogy úgy felépítsük ezt az egészet és körbejárjuk minden irányból, hogy egy következő ülésen tudjunk pozitív és mindenki számára elfogadható döntéseket hozni, mert ha módosítunk hétvégi 17

házasból üdülő házas övezetté, akkor olyan szórakozó helyek is épülhetnek, üzemelhetnek, amelyek zavarhatják az ott pihenni vágyókat. De ha az igény meggyőző lesz, mi is mindent megteszünk a megvalósítás érdekében. Igaz Géza: Nincs már idő, húsz éve folyik ez a halogatás, nincs több türelmünk. A mostani állásfoglalás és az írásos előterjesztés nagyban különbözik egymástól, amit köszönünk. Húsz éve folyamatosan kérjük ezeket a dolgokat, és most Önök tovább akarják halogatni a döntést. Az új üdülőn csináltak utakat, közvilágítást és úgy értékesítették a telkeket. Az ősi üdülőn kunyhó jellegű beépítés maradt, és húsz éve küzdünk ez ellen az elmaradottság ellen, és mindig az volt a válasz, hogy nem most. Legyenek szívesek számon kérhető határozatot hozni, mert három éve ugyanígy tárgyaltunk, és egy olyan határozat született, amivel a Tisztelt Képviselő-testület semmit nem csinált, nem lépett az érdekünkben. Ki vagyunk szolgáltatva egy olyan képviselő-testületi döntésnek, hogy hoznak egy határozatot, de nem is ellenőrzi. Nem beszélve azokról a szakmai hozzáértőkről, akiknek lenne tennivalója a kérdésben, előkészíteni az anyagokat, a területrendezés feltételeit elősegíteni, megvéleményeztetni. Soha nem történik semmi. A mostani kérelmünkre is csak nemleges feleletet kaptunk az előterjesztésben. Nem értem ezt a hozzáállást. Felvetődött a tulajdonostársak között, hogy ki az üdülőtelep képviselője. Van egyáltalán képviselőnk, aki az ügyeinket intézi, képviseli az érdekeinket? Amikor a választást kiírják, az a terület kinek a zónájába tartozik? Lehet hogy még ez sincs, gazdátlanok vagyunk, nincs kihez fordulnunk. Miért van szükség a többség megkérdezésére, igényére? El kell kezdeni a munkát, és lakossági fórumot kell az előkészített anyaggal kapcsolatban összehívni. Nem kell közvélemény kutatás hozzá, ez egy igény és meg kell vizsgálni, akkor is meg kellene, ha csak egy ember igénye volna. Nem kívánjuk a többséggel igazolni az igényeinket, 25 évig ezt tettük, aláírásokat gyűjtöttünk. A gázt is mi vezettük be, nem kértünk rá egy fillért sem. Most sem kérünk egy fillért sem. A HÖ-3- asra vonatkozó változáshoz kapcsolódó díjakat is felvállaljuk. Az önkormányzat nem pályázatott a rendezési terv módosítására, pedig a megyében 15 önkormányzat is megtette, és pályázott és kapott pénzt erre a célra. Segítsenek ennek az öntevékeny, tenni akaró tulajdonosi körnek. Senki kárát nem akarjuk, a saját helyzetünkön kívánunk javítani. Értetlenül állok olyan dolgok felett, hogy beépítési százalék. Teljesen más a hozzáállásuk a belterületen, mint az üdülőn. Ne úgy fogják már fel ezt a dolgot, hogy ha van egy beépítési százalékemelés, az már zsúfoltságot teremt, hogy azt mindenki kihasználja. Az egy keret lehetőség, és amellett még az összes építési szabályzatot be kell tartani. Másként értelmezik az OTÉK-et is, mint mi. Szerintünk lehet garázs, csak a hozzáállásukkal van probléma. A 30%-os beépítésről: óriási feszültséget teremt a Tisza parton az alsó és a felső telkek között. Az a kérés, hogy az alsó telken ne legyen magas építmény, hogy átlehessen látni. De akkor adjuk meg a lehetőséget a növelésre másként, hogy nem felfelé legyen kénytelen terjeszkedni. Nem is biztos, hogy meg kell változtatni az OTÉK szabályzatát, hogy meg kell változtatni hétvégi házasról üdülő házasra. Az OTÉK rendelete értelmében megvan az eltérés lehetősége, a 118. -ban és a 31. -ban adja meg ezt a lehetőséget és az Étv. 9. -ban. Hogy a telepen üdülőtáborok, kempingek, az egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális létesítmények elhelyezése válik lehetővé, az Önök ingatlanán is ilyen volt tavaly, képzőművészeti tábor. Az egyik pillanatban ezt mondják, a másikban mást cselekszenek. Senkinek nem kívánjuk a működését korlátozni, mindenkinek legyen meg a lehetősége. Célszerű lenne, hogy a kereskedelmi egységek zöld felületet ne vegyenek el, a beépítettségét még inkább indokolná mindenféle használati jogszabály, az a fontos, hogy minél kisebb területet foglaljon el, és a zöldterület maradjon az üdülőt használóké. Kérjük, hogy az OTÉK szerinti teljes lehetőséget adják meg a telepen. Hangsúlyozom, hogy az építmény magasság korlátozása az üdülőn megtörtént, a városban nem. Legalább a helyi, belterületi előírásokat terjesszék ki az üdülőre is. A XXI. században élünk, és el kell gondolkodni azon, hogy mi lesz a szennyvíz, az esővíz elvezetéssel. Nem azt kértük, hogy most azonnal készüljön el, csak azt kértük, hogy nézzünk meg egy tanulmány-tervet, hogy a megvalósítása mennyibe kerülne, és abból mi (tulajdonosok) mennyit 18

tudnánk átvállalni. Át szeretnénk vállalni egy csomó olyan feladatot, aminek a megoldásában nem nekünk, hanem az önkormányzatnak kellene az élen járnia. Ugyanannyi kommunális adót fizetünk, mint a helyiek, de ugyanannyi szolgáltatást kapunk-e érte? Hányszor járt az üdülőn a hókotró az évek alatt? Egyszer sem, mert az üdülőtulajdonosok összedobják az árát, és megcsináltatják maguknak. A területrendezéshez tervet kell készíteni. Behoztam egy ajánlatot, és nézzük meg, hogy az általunk megfogalmazott és az Önök által megfogalmazott igényeket véleményeztessük meg, hogy lehetséges-e ebben a formában előterjeszteni. Gömze Sándor: Az igaz, hogy az írásos anyaghoz képest eltér amit mondtam, de pont azt szerettem volna kihangsúlyozni, és nem 20 évet kérünk, de a vizsgálatokra idő kell. A márciusi ülésünkre már tudunk annyi anyagot gyűjteni, hogy dönthessünk. Sok előkészítést igényel, de a tavaszi időszakban (március, április) visszatérhetünk erre a témára, bizottsági üléseken átbeszélhetjük, és megalapozott döntést hozhatunk. Záros határidőn belül szeretnénk mi is ezt a kérdést megoldani. Nyilvánvaló, hogy a szennyvíz egy hosszabb történet, a közvilágítás szintén, de ezeket körbe kell járni, hogy tisztán lássuk a lehetőségeket, és az együttmunkálkodás lehetőségeit is. Erre kérünk időt. Nekünk is érdekünk, hogy akik itt élnek, laknak, azoknak jó legyen. Bede-Tóth Attila: Jogos volt a felháborodás sok mindenben. Az anyagi lehetőségek miatt mostohagyerekként bánunk az üdülővel és azt várjuk el, hogy önfenntartóvá váljon, mi csak profitáljunk belőle, de ráfordítani ne kelljen. Az itt felvetett problémákat nem egyik napról a másikra kívánják megoldatni velünk, de azt is be kell látni, hogy ezek a problémák már több éve fennállnak. A három évvel ezelőtti testület is hozott egy döntést, és három év alatt nem történt semmi, és nincs felelős. Ha most is halogatjuk a döntést, és belecsúszunk a tavaszba, akkor mégis mikor építkezzenek, télen? Egy bizonyos határidőn belül kell döntenünk, szabjunk határidőt és legyen felelőse ennek a kérdésnek, akitől számon lehet kérni a megtett lépéseket, és mi is tudjuk a megszabott időt tartani. Zrinszki István: A nyáron páran az üdülő-tulajdonosok közül megkeresetek engem, segítséget kértek ebben az ügyben. Azt nem értem, hogy akkor ezek a dolgok miért nem hangzottak el. Az építési irodavezetőhöz felvittem az Urakat, és a szoros elfoglaltsága ellenére kiment, megnézte az említett területet. Ha akkor ezek a dolgok elhangzanak, meg lehetett volna beszélni. Mi csak a szakember véleménye alapján tudunk dönteni, miután a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalja. Támogatjuk az elképzeléseket, azt akarjuk, hogy mindenkinek jó legyen, de a törvénnyel szembe nem mehetünk. Tomán Ferenc: Az a meglátásom, hogy próbáljunk megegyezni az apróságokban, amiben meg lehet egyezni, és a fajsúlyosabb dolgokat halasszuk későbbre. Én elhiszem, hogy ez a huzavona már 20 éve zajlik, de van, akinek új ez a probléma, és ne kívánják, hogy olyan dologban hozzunk döntést, amit át sem látunk teljesen. Kérem a türelmüket, tovább kell tárgyalni. Fedor László: Néhány reagálás az elhangzottakra: - nincs az üdülő-területnek képviselője: Egyetlen városrésznek, egyetlen utcának sincs képviselője, de a programnak kell, hogy legyen felelőse. - mindegy hogy egy ember, vagy többen kérik: Ez igaz, mindenképp meg kell vizsgálni a kérdést, de az is természetes, hogy 1-10 ember kívánságára olyan dolgot nem lehet megvalósítani, ami sok ember érdekét sértheti. Minden embert érint a szabályozások módosítása, szórakozóhelyek létesítése, nem csak egy-kettőt. A megvizsgálásnak épp az a lényege, hogy megtudjuk, hogy mennyiben befolyásolja a többi üdülő pihenését, mennyire általános az igény. 19

- belterületen mindent lehet: A szabályzás sokat változott az évtizedek alatt, ezért nincs egységes utcakép, de azért ez mégsem igaz, hogy mindent lehet. Értjük a problémát, sok mindenben igazat adunk a kérelmezőnek. A konkrét felvetésekre reagálva, nyilvánvaló, hogy az egyszerűbb, általánosabb igényekkel nincs gond (telefonrendszer, szúnyogirtás), ezek vitathatatlan dolgok, szerintem abban is egyetértünk, hogy a szennyvízre is szükség van, megkerülhetetlen hosszabb távon, de 100 millió nagyságrendű befektetés lenne, itt nyilván a pályázati lehetőségekre támaszkodhatunk, ez valóban egy hosszabb folyamat. Alapvetően az építési szabályzás marad, ami ütközési pont jelenleg. Egyetértek a kérelmezővel abban, hogy engedmény tételre van szükség, ami nem jelenti azt, hogy ott ez megvalósítható is lesz a telkek nagy részén. Kérnék olyan kimutatásokat, hogy hány db 10 m utcafront alatti telek van a területen, hány db minimális 250 m 2 nél kisebb telek van a területen és ha beépítettségi mérték emelést engedélyezünk, ha magasságot engedélyezünk, akkor a többi szabályzat korlátozását figyelembe véve milyen mértékű lenne az, ami egy-egy ilyen engedmény alapján változtatható, vagy megépíthető lenne. Gömze Sándor: Már 2006-hoz képest is átalakult a testület, én is csak egy éve tudok felelősséget vállalni, mint polgármester, 2005-höz képest elég nagy %-ban más emberek ülnek itt, és bízom abban, hogy más szemlélettel viszonyulnak ehhez a kéréshez, feladathoz. Átadom az ülés vezetését Zrinszki István alpolgármesternek, mert szennyvízberuházással kapcsolatos tanácsülésre kell mennem Nyírtelekre. Gömze Sándor 14:20-kor elhagyta az üléstermet, a képviselők száma 9 fő. Király Bertalan: Amik most elhangzotta, az mind oda vezethető vissza, hogy három év alatt nem történt semmi, és most nem akarják újra, hogy továbbra is elodázódjon ez a kérdés, tehát nekünk most határozatot kell hoznunk. Határozzuk meg egy határidőt, szeretném, ha egy reális határidőt állapítanánk meg, a műszaki osztály vezetője határozza meg ezt az időpontot. Zrinszki István: Azt kérem, hogy Igaz Géza vállalja magára a pályázati anyagok felkutatását, figyelemmel kísérését és hívja fel a figyelmünket ezekre, hogy időben tudjunk lépni. Igaz Géza: Igyekezni fogok, de jelenleg is sok pályázati kiírást csak az önkormányzatoknak juttatnak el, mert bizonyos dolgokra csak az önkormányzatok pályázhatnak, ez is egy ilyen dolog. Területfejlesztési terveket magánember nem készíttethet, mert közterületeket foglal magában, csak az önkormányzat. Amit a képviselő Úr kért kimutatásokat, nagyon nehéz az igénylésének megfelelni, mert nem tudhatja az építési osztály, hogy az, aki majd építeni akar, mit akar építeni. Az OTÉK nem is erről szól, csak egy nagy keretet ad 10-20 évre, és a többletszabályozásokat a Helyi Építési Szabályzat, meg az Étv. tartalmazza, tehát ez majdhogynem lehetetlen kérés. Én azt szeretném kérni, hogy ha most javaslatot tesznek egy határozat-hozatalra, akkor én azt javasolnám, hogy kérjük meg a terület-rendezési céget, hogy az általunk sokkal pontosabban, írásban megfogalmazottakról nyilatkozzon, hogy milyen feltételekkel valósíthatóak meg, mert a mi finanszírozási ígéretünk csak arra vonatkozik, ha ezek a kérések meg is valósulnának. Elvi állásfoglalást kérjünk a szakhatóságoktól, és a tervező-irodát kérdezzük meg együttesen, mint megrendelő és finanszírozó, hogy ezek a feltételek milyen esetekben, milyen eljárásokkal kivitelezhetők. Ha ezek megvannak, haladhatunk tovább. Zrinszki István: A rendezési-terv módosítást 30 napra ki kell tenni közszemlére, és kérdéses, hogy mennyi ellenvetés születik ezután. Igaz Géza: Nem csak közszemlére kell kitenni, hanem lakossági fórumot is kell tartani a témában. Ez kötelező eljárás. 20