Vízkészlet-számítás és idősorok elemzése a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer adatai alapján

Hasonló dokumentumok
XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

MISKOLCI EGYETEM MIKOVINY SÁMUEL FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetője: Prof. Dr. Dobróka Mihály egyetemi tanár

A MISKOLCI VÍZMŰFORRÁSOK NYÍLT KARSZTJÁNAK VERTIKÁLIS ÉS HORIZONTÁLIS KARSZTOSODOTTSÁGA

A 2014/2015-ÖS ÉV FONTOSABB KUTATÁSI IRÁNYAI ÉS ERED- MÉNYEI A BÜKKBEN

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

ÚJ TÍPUSÚ VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁS A BÜKKBEN NEW METHOD OF KARSTWATER RESOURCES CALCULATION IN BÜKK MOUNTAINS

"A A Dunántúli-középhegységi

XII. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA

A BKÉR ADATAINAK FELHASZNÁLÁSA A KARSZTKUTATÁSBAN. Application of dataset of Bükk Karst Water Monitoring System in karst research

A bükki hidegkarszt és a Bükk-térségi termálkarszt kapcsolat-rendszere kutatásának legújabb eredményei

Talajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén A D J U N K T U S

A BÜKKI KARSZTVÍZRENDSZER ÖSSZEFÜGGÉSEI

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Szerzők: Czesznak László, Hernádi Béla, Juhász Béla, Kovács Péter, Lénárt László, Tóth Katalin

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

"A megújuló főkarsztvíztároló

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Karsztforrások az ÉRV ZRt. területén

Havi hidrometeorológiai tájékoztató január

KARSZTFEJLŐDÉS XVII. Szombathely, pp

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek,

Karády László* Lénárt László** Vojtilla László*

Cholnoky Jenő karszt- és barlangkutatási pályázat, 2009

KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, pp

Felszín Alatti Vizekért Alapítvány. Almássy Endre XXIV. konferencia a felszín alatti vizekről március Siófok. Március 28.

DOI: /ME

Az előadás tartalma. Debrecen 110 év hosszúságú csapadékadatainak vizsgálata Ilyés Csaba Turai Endre Szűcs Péter Ciklusok felkutatása

KARST WATER LEVEL PREDICTION BY DATA OF THE BÜKK KARST WATER LEVEL MONITORING SYSTEM

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig

A karsztvízszint-emelkedésének jellemzői a bükki karsztvízszintészlelőrendszer közötti adatai alapján 1

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról

CSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN*

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre

Szolgáltatunk és védünk,

THE CREATION, OPERATION AND GOALS OF THE BÜKK KARST WATER MONITORING SYSTEM, AND ITS MAIN RESULTS BETWEEN 1992 AND 2013

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Kun Éva Székvölgyi Katalin - Gondárné Sőregi Katalin Gondár Károly XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok,

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében

BUDAPEST, VII. KERÜLET

2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

KARSZTFEJLŐDÉS XVI. Szombathely, pp GEOMATEMATIKAI VIZSGÁLATOK A BKÉR ADATSORAIN ACE ALGORITMUS ALKALMAZÁSÁVAL NÉMETH ÁGNES

A bükki hidegkarszt és a Bükk-térségi termálkarszt kapcsolatrendszere kutatási eredményeinek összefoglalása

A dokumentumban szereplő vizsgálatokban részt vettek, ill. a részjelentéseket létrehozták:

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN

BUDAPEST VII. KERÜLET

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata

Felszín alatti vizek mennyiségi állapotának meghatározása

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

KARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, pp

A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Ivóvízellátás biztonsága - abasári vízszennyezés tanulságai

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Gondolatok a Balaton vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról az éghajlatváltozás tükrében

A Bükk-térség karsztvízpotenciálja A hosszú távú hasznosíthatóságának környezetvédelmi feladatai

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Kolencsikné Tóth Andrea

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL február 21.

Térségi problémák: Hévíz

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

FAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 5-6. Siófok. Tartalom

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton

A víz közgazdasági költségeinek fő összetevői a VKI értelmezésében

Hidrometeorológiai értékelés Készült január 27.

FAVA XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről március Siófok. Szongoth Gábor Hévízkút monitoring (TwM)

KARSZTÁRVIZEK KELETKEZÉSE A KELETI BÜKKBEN KARST FLOOD S GENESIS IN THE EAST PART OF BÜKK

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Hidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.

Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG

Átírás:

Vízkészlet-számítás és idősorok elemzése a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer adatai alapján Darabos Enikő, Tóth Márton, Lénárt László Miskolci Egyetem Almássy Endre XXVI. Konferencia a Felszín Alatti Vizekről Siófok, 2019.03.26

Karsztvízkészlet mennyiségi meghatározása Idősorok elemzése Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer Irodalmi áttekintés Módszerek Víztest jellemzői Áramlás jellemzői Új karsztvíz-készlet meghatározási módszer Vízdomborzati térképek Térfogat számítás Készlettípusok Kalibráció Vízszint-vízkészlet függvénykapcsolata KUTATÁSI TÉMÁK Irodalmi áttekintés Fourier transzformáció Autokorrelációs vizsgálatok Keresztkorrelációs vizsgálatok Kereszt spektrum és fázis függvény Koherencia Gain függvény Recessziós görbe elemzések Periodicitás vizsgálatok Memória effektus Késleltetési idők, áramlási sebességek Áramlási típusok határai Jól karsztosodott zóna határa Vízszint előrejelzés Kalibráció

BEVEZETÉS Földrajzi, morfológiai jellemzők Földtani jellemzők - Karsztosodottság Monitoring rendszerek BKÉR mérőhelyek

ÚJ KARSZTVÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSI MÓDSZER Előzmények, eddigi számítási gyakorlat Alapadatok Pelikán Pál: A Bükk földtana Földtani térkép, leírások, vízvezető-képesség szerinti besorolás Átlagos forráshozamok Karsztosodottság szerinti kategóriák a vizsgálatba bevont területen BKÉR Csapadék (Jávorkút, Bánkút, Répáshuta, Miskolc) Vízszint (hideg, meleg vizű kutak, figyelőkutak, források) A mérőhelyek átlagos vízszintjei A mérőhelyeken mért abszolút maximum vízszint A mérőhelyeken mért abszolút minimum vízszint Az Nv-17 abszolút maximum vízszintjének időpontjában regisztrált értékek Az Nv-17 abszolút minimum vízszintjének időpontjában regisztrált értékek További statikus adatok : Forrásfakadási szintek (VIFIR forráskataszter) Ideiglenes források (csak adott vízállás fölött) Kevés adattal rendelkező figyelőkutak Papír alapú forráskataszter Jellemző hozamértékek

EREDMÉNYEK - VÍZDOMBORZAT mbf Átlagos vízszintekből szerkesztett vízdomborzat

EREDMÉNYEK - TÉRFOGATSZÁMÍTÁS Porozitás Statikus dinamikus készletek, egységes karsztrendszer Határfelületek (felső és alsó) 2 vízállás között Irodalmi adatok alapján jól gyengén nem karsztos, hasadékos kőzetek rossz vízvezető Kőzetkategória karsztosodott karsztosodott (riolit- és dácittufa, egyéb kőzetek Porozitás (n) 0,0075 0,0025 0,001 0,0005 Legalacsonyabban lévő gravitációsan felszínre lépő forrás szintje fölött (Szinva-forrás, vagy Miskolctapolca, Új-kút) A hegységben a legalacsonyabban lévő gravitációsan felszínre lépő forrás szintje alatt (Miskolctapolca, Újkút)

EREDMÉNYEK - TÉRFOGATSZÁMÍTÁS A Bükk karsztvíz készlete 3 részre osztható: gyorsan utánpótlódó dinamikus, lassan utánpótlódó dinamikus és termál-karsztvíz készletre. A gyorsan utánpótlódó dinamikus készlet: egy hatékony csapadékeseményhez vagy csapadékcsoporthoz köthető vízszintváltozásból utánpótlódó vízkészlet, ami a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer monitoring pontjainak vízszintadatai és a forráskataszterből származó forrásfakadási szintek alapján számítható. A lassan utánpótlódó dinamikus készlet: hegység vagy részvízgyűjtő szinten is meghatározható, a gyorsan utánpótlódó dinamikus készlet alsó határa alatt és a legalacsonyabb gravitációs forrás szintje fölött elhelyezkedő vízkészlet. A lassan és gyorsan utánpótlódó dinamikus készletek összege a teljes, gravitációsan rendelkezésre álló hideg vízkészlet. A termál-karsztvíz készlet a legalacsonyabb hideg vizű, gravitációsan felszínre lépő forrás szintje alatt elhelyezkedő vízkészlet, alsó határa a Bükk előterében lévő legmélyebb termálkút legalsó vízbelépési pontja.

KALIBRÁCIÓ 1. módszer: két hosszú csökkenési periódus alatt számítható dinamikus gyorsan utánpótlódó vízkészlet számítása és ezek összevetése az átlagos forráshozamokkal

kőzetkategória 1 2 3 4 5 összesen Nv-17 maximum időpontja: 7882,6 934,8 183,6 427,0 9428,0 2006.06.14; alsó számított kőzettérfogat (millió m3) 7771,2 898,1 182,7-423,5 9275,5 2010.12.15; alsó határfelület: ; porozitás 0,0075 0,0025 0,001 0,001 0,0005 - határfelület: Szinva-forrás; gyorsan utánpótlódó dinamikus készlet rácsméret: 5x5 m dinamikus gyorsan utánpótlódó készlet rácsméret: 5x5 m 59,12 2,34 0,18 0,21 61,85 (millió m3) 58,28 2,25 0,18-0,21 60,92 (millió m3) kőzetkategória 1 2 3 4 5 összesen Nv-17 minimum időpontja: számított kőzetkategória kőzettérfogat (millió m3) 6904,3 1 761,9 2 179,0 3 4-417,7 5 összesen Nv-17 8262,9 2007.02.15; minimum időpontja: alsó számított kőzettérfogat porozitás (millió m3) 7065,0 0,0075 0,0025 860,2 179,4 0,001 0,001-0,0005 419,2 8523,8 - határfelület: 2011.03.16; Szinva-forrás alsó ; gyorsan utánpótlódó porozitás dinamikus készlet 0,0075 0,0025 0,001 0,001 0,0005 - határfelület: rácsméret: Szinva-forrás; 5x5 m 51,78 1,90 0,18-0,21 54,07 dinamikus gyorsan (millió utánpótlódó m3) készlet rácsméret: 5x5 m 52,99 2,15 0,18-0,21 55,53 (millió m3) különbség összesen (millió m3) 7,78 gyorsan utánpótlódó különbség dinamikus összesen készlet (millió (millió m3) m3/nap); különbség 5,40 0,031 gyorsan utánpótlódó osztva a csökkenés dinamikus napjainak készlet (millió számával m3/nap); (251) különbség 0,059 osztva a csökkenés napjainak számával (92) Átlagos forráshozam irodalmi adatok alapján (millió m3) 0,03-0,049 Átlagos forráshozam irodalmi adatok alapján (millió m3) 0,03-0,049

KALIBRÁCIÓ 2. módszer: egy másik számítási módszerrel meghatározott értékkel való összevetés Számítás a 2008-as hidrológiai évre Összehasonlítás a Smaragd GSH. által kifejlesztett számítási módszer eredményével (Gondárné et al. 2008)

KALIBRÁCIÓ Szerző Intézmény Év Vízgyűjtő terület (km2) Dinamikus vízkészlet (m3/nap) Székvölgyi K. Smaragd-GSH 2008 232 112 595 Dinamikus gyorsan utánpótlódó készlet a vízgyűjtő terület egységnyi km2-ére vetítve (m3/nap*km2) 485,3 Dátum Vízszint (mbf) Vízkészlet (millió m3) Különbség (millió m3) 2007.11.19 531,55 56,84 2007.11.24 531,33 56,76 0,07 2007.12.10 533,44 57,47 2007.12.14 532,94 57,30 0,17 2007.12.23 533,67 57,55 2008.01.20 529,38 56,11 1,43 2008.02.02 530,43 56,46 2008.03.15 527,84 55,60 0,87 2008.03.25 528,59 55,85 2008.03.30 528,09 55,68 0,17 2008.05.01 534,41 57,79 2008.07.22 527,04 55,33 2,46 2008.08.04 534,90 57,96 2008.09.29 527,50 55,48 2,47 2008.10.04 527,70 55,55 2008.10.11 527,16 55,37 0,18 2008.10.22 528,20 55,72 2008.10.26 528,09 55,68 0,04 Összesen Dinamikus gyorsan utánpótlódó készlet (m3/nap) 7,86 33739,82 m3 / nap*km2 Dinamikus gyorsan utánpótlódó készlet a vízgyűjtő terület egységnyi km2-ére vetítve (m3/nap*km2) 527,2

EREDMÉNYEK - TÉRFOGATSZÁMÍTÁS Függvénykapcsolatot állítottam fel a Bükkben az Nv-17-figyelőkút vízszintje és a lassan utánpótlódó dinamikus vízkészlet között. Vk= 0,334*Vsz-120,7 ahol - Vk a lassan utánpótlódó vízkészlet (millió m 3 ) - Vsz az Nv-17 monitoringpont vízszintje (mbf) ezáltal a lassan utánpótlódó dinamikus készlet mennyisége egyetlen vízszintadat segítségével bármely időpillanatra kiszámítható.

Karsztvízkészlet mennyiségi meghatározása Idősorok elemzése Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer Irodalmi áttekintés Módszerek Víztest jellemzői Áramlás jellemzői Új karsztvíz-készlet meghatározási módszer Vízdomborzati térképek Térfogat számítás Készlettípusok Kalibráció Vízszint-vízkészlet függvénykapcsolata KUTATÁSI TÉMÁK Irodalmi áttekintés Fourier transzformáció Autokorrelációs vizsgálatok Keresztkorrelációs vizsgálatok Kereszt spektrum és fázis függvény Koherencia Gain függvény Recessziós görbe elemzések Periodicitás vizsgálatok Memória effektus Késleltetési idők, áramlási sebességek Áramlási típusok határai Jól karsztosodott zóna határa Vízszint előrejelzés Kalibráció

VÍZSZINT CSAPADÉK ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA FOURIER TRANSZFORMÁCIÓVAL

VÍZSZINT CSAPADÉK ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA FOURIER TRANSZFORMÁCIÓVAL A Fourier-transzformációval végzett periodicitás vizsgálat karsztos területen alkalmas annak megállapítására, hogy az egyes mérőhelyek utánpótlódás szempontjából azonos vízrendszerhez tartoznak-e.

A VÍZSZINTEK AUTOKORRELÁCIÓS VIZSGÁLATAI o Memória effektus (0,2) o A karsztrendszer fejlettsége o Tározási jellemzők Memória effektus (nap) Szinva-forrás 70 Garadna-forrás 132 Répáshutai figyelőkút 89 Nv-17 figyelőkút 112 Bélapátfalvai figyelőkút 206

KERESZTKORRELÁCIÓ A maximumok origótól való távolsága - késleltetési idők Nv-17 csak vertikális áramlás, vertikális áramlási sebesség 17-18 m / nap. Répáshuta esetében átlagos áramlási sebesség határozható meg, ami 8,5-9 m / nap. Keresztkorrelációból következő késleltetési idők (nap) Szinva-forrás 4-5 Garadna-forrás 3-4 Répáshutai figyelőkút 15-16 Nv-17 figyelőkút 13-14 Bélapátfalvai figyelőkút 38-44

KERESZTAMPLITÚDÓ, KOHERENCIA Periódusidők 16, 25-27 (26) Gyors áramlási komponens megléte 0,15-0,2 közötti frekvencia tartomány Koherencia

FÁZIS FÜGGVÉNY A A fázis BKÉRfüggvény vízszint-csapadék kezdeti idősorain szakaszára illesztett végzett keresztkorrelációs vizsgálatok és egyenes a fázis függvény meredeksége elemzések segítségével meghatározza elérési időkből a áramlási különböző periódusokra sebességeket határoztam jellemző meg, ami átlagos az Nv-17 figyelőkút késleltetésiesetében időket. és a központi Amennyiben Bükkben alévő lefolyástalan koherencia terület értékek egészére vertikális áramlási sebesség: 17 lehetővé teszik az - 22 illesztés m / nap. Répáshuta Tbp-1 figyelőkútraelvégezhető átlagos áramlási az sebesség intermedier 8,5-10áramláshoz m / nap. kötődő szakaszra is. A fázis függvényből következő átlagos késleltetési idők (nap) Szinva-forrás 1,5 Garadna-forrás 1,7 Répáshutai figyelőkút 13 Nv-17 figyelőkút 10,8 Bélapátfalvai figyelőkút 43

GAIN FÜGGVÉNY 2 jellegzetes pont: 0,4: gyors áramlási szakasz 1: alap áramlási szakasz Gyors áramlás időtartama (nap) Alap áramlás kezdeti időpontja (nap) Szinva-forrás 10,2 23,8 Garadna-forrás 9,2 23 Répáshutai figyelőkút - 44 Nv-17 figyelőkút - 41,5 Bélapátfalvai figyelőkút - 109

JELLEGGÖRBÉK Töréspontok meghatározása összevetés a spektrális elemzésekből származó eredményekkel Szinva-forrás Garadnaforrás Répáshutai figyelőkút Nv-17 figyelőkút Bélapátfalvai figyelőkút Gyors áramlás időtartama a gain függvény alapján (nap) Alap áramlás kezdeti időpontja a gain függvény alapján (nap) 10,2 9,2 - - - 23,8 23 44 41,5 109 Alap áramlás kezdeti időpontja a jellegörbe alapján (nap) 16 (vízszint esés) 18,8 45 (vízszint esés) 36,5 - Az alapáramlás kezdeti időpontjához tartozó vízszint érték (mbf) 344,5 496,2 400,8 533,51-532,4 -

A JÓL KARSZTOSODOTT ZÓNA VERTIKÁLIS MÉLYSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA AHernádi gain et al. 2012 függvény és a jelleggörbe együttes alkalmazásával megállapítható az alap áramlás kezdeti időpontja, ill. az ahhoz tartozó mélység, ami megegyezik a jól karsztosodott zóna vastagságával (a barlangképződés lehetséges mélységével). Ez az érték az Nv-17 figyelőkút esetén és ez alapján a Nagy-fennsík lefolyástalan területén a felszíntől számított 250 méter, míg a répáshutai Tbp-1 figyelőkút esetén a felszíntől számított 100 méter.

JELLEGGÖRBÉK - ELŐREJELZÉS Havi vízkészlet becslés a legrosszabb eset feltételezésével

EREDMÉNYEK - TÉRFOGATSZÁMÍTÁS Függvénykapcsolatot állítottam fel a Bükkben az Nv-17- figyelőkút vízszintje és a vízkészlet között. A függvényt meghatároztam, (Vk a gyorsan utánpótlódó vízkészlet (millió m 3 ), Vsz az Nv-17 monitoringpont vízszintje (mbf)) ezáltal a dinamikus gyorsan utánpótlódó készlet mennyisége egyetlen vízszintadat alapján bármely időpillanatra kiszámítható. A vízkészlet és az Nv-17 vízszintje közötti függvénykapcsolat Vk 0,334* Vsz 120,7 ahol Vk a gyorsan utánpótlódó vízkészlet (millió m 3 ) Vsz az Nv-17 monitoringpont vízszintje (mbf)

JELLEGGÖRBÉK - ELŐREJELZÉS Csapadékmentes időszakban az Nv-17 jelleggörbéje az eddigi mérési tartományon belül (549,8-520,5 mbf közötti vízállás esetén, maximum 397 napra) alkalmas a csökkenő vízszintek megbízható ( + /- 1 %) előrejelzésére és ezáltal a csapadékmentes időszakban várható gyorsan és lassan utánpótlódó dinamikus készletek változásának előrejelzésére is.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!