Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK

A SZIKLAGYEPEK JELLEMZŐI Pionír társulások szilárd alapkőzeten; a kőzet nagy foltokban a felszínen van Csekély talajborítottság, köves, sziklás váztalajok (erubáz és rendzina) Az alapkőzet jellegének és a kitettségnek döntő szerepe van Szélsőséges száraz, forró vagy hűvös mikroklíma Alacsony növényborítás (< 50 %)

SZILIKÁTOS KŐZETEK Kiömlési magmás kőzetek: a földfelszínre jutó láva kihűlésével keletkeznek Riolit savanyú ph Tokaj, Zempléni-hg. Andezit semleges ph Mátra, Cserhát, Börzsöny, Visegrádi-hg. Bazalt bázikus ph Balaton-felvidéki tanúhegyek

Országos kiterjedésük kb. 125 ha Legtöbb állomány az Északi-középhegységben található (Börzsöny, Mátra, Medves, Sátor-hg, szórványosan a Bükkben és Cserhátban is) + Visegrádi-hg, Velencei-hg, Bakony, Balatonfelvidék

KARBONÁTOS KŐZETEK Mészkő: CaCO 3 Édesvízi vagy tengeri üledékes eredetű Budai-hg., Aggteleki-karszt, Bükk, Mecsek Dolomit: CaMg(CO 3 ) 2 Tengeri mészkő átalakulásával keletkezett Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis, Cserehát, Mecsek, Budai-hg.

Országos kiterjedésük kb. 400 ha Legtöbb állomány a Dunántúli-középhegységben található +Északi-középhegység (Naszály, Cserhát, Bükk, Heves-Borsodi-dombvidék, Aggteleki-karszt) + Mecsek, Villányi-hegység, Soproni-hegység

AZ ALAPKŐZETEK JELLEMZŐI Meredek lejtőviszonyok jelentős erózió A szilikátos kőzetek (pl. andezit, bazalt, gabbró) és a mészkő könnyen mállanak gyors szukcesszió A dolomit főként aprózódik lassú szukcesszió nehezen erdősödik, nagyszámú reliktum és endemizmus alakulhat ki és maradhat meg (dolomitjelenség)

A dolomitjelenség A morzsálódó kőzettörmelék folyamatosan mozog a lejtés irányába Nagy kiterjedésű, kopár lejtők alakulnak ki, ahol a befüvesedés csak részlegesen mehet végbe Az északi oldalakon mikroklimatikus okokból jóval hűvösebb, párásabb a levegő, mint a forró és száraz délies lejtőkön -> északi lejtőkön alhavasi, havasi reliktumokban gazdag vegetáció -> a déli lejtőn több endemikus faj, szárazságtűrő és fénykedvelő szubmediterrán sziklalakó fajokban

DÉL ÉSZAK

Pilisi len (Linum dolomiticum) Fokozottan védett Reliktum-endemizmus

A sziklagyepek természeti értékei Változatos kőzettípusok, eltérő kitettség és mikroklíma kis területen belül sok növényfaj és alkalmazkodási forma fordul elő együtt Sok izolált, kis kiterjedésű állomány -> jó lehetőség endemizmusok kialakulására

Mihez kell alkalmazkodni? Szárazság Déli lejtőkön: forró nyár Északi lejtőkön: késői fagyok Jelentős napi és szezonális hőingás Erős direkt besugárzás Vékony talajréteg, kevés tápanyag A talajt az erózió folyamatosan pusztítja A talaj vízvisszatartó képessége alacsony

Sziklagyepek homoki gyepek Hegyről füvesedés elmélet (Borbás Vince) Eljegesedés alatt az alföldi szárazgyepek fajai jobban túléltek a hegységi refúgiumokban Az alföldön hidegebb volt, mamutsztyeppek Sok közös faj a homoki gyepekkel Apró nőszirom (Iris pumila)

ALKALMAZKODÁSI STRATÉGIÁK

POIKILOHIDRIKUS FAJOK Fejletlen vízszabályozású, erősen kiszáradó növények Teljes testfelszínükön képesek a víz felvételére és leadására Általában alacsonyabbrendű fajok tartoznak ide: mohák, zuzmók, algák

POIKILOHIDRIKUS FAJOK Magyar pikkelypáfrány (Ceterach javorkaeanum)

POIKILOHIDRIKUS FAJOK Cselling (Notholaena marantae)

POZSGÁSOK (SZUKKULENTÁK) Borsos varjúháj (Sedum acre)

POZSGÁSOK (SZUKKULENTÁK) Fürtös kőtörőfű (Saxifraga paniculata)

POZSGÁSOK (SZUKKULENTÁK) Sárga kövirózsa (Jovibarba hirta)

GYÖKÉR + LEVÉLMÓDOSULÁSOK Erős karógyökér mélyre hatol a sziklarepedésekbe Összetett levél, fonalas levélkék: minimális párologtatás Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana)

PÁRNANÖVÉNYEK Párologtatás csökkentése, időjárási szélsőségek kiküszöbölése Ezüstaszott (Paronychia cephalotes)

TÖRPECSERJÉK (CHAMAEPHYTONOK) Párologtatás csökkentés Hosszú élettartam Fény nem limitáló tényező -> horizontális növekedés előnyösebb Henye boroszlán (Daphne cneorum)

TÖRPECSERJÉK (CHAMAEPHYTONOK) Molyhos napvirág (Helianthemum canum)

TÖRPECSERJÉK (CHAMAEPHYTONOK) Csikófark (Ephedra distachya)

KORAI VIRÁGZÁS Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

GEOFITON ÉLETMÓD Magyar kikerics (Colchicum hungaricum) Csak a Szársomlyó déli lejtőjén él Magyarországon Szubmediterrán, száraz, meleg mikroklíma -> földbeni raktározó hagyma Kivételesen akár decemberben is nyílik

EFEMER ÉLETMÓD Szirtőr (Hornungia petraea)

MÁSODVIRÁGZÁS A száraz időszak elkerülésére jó stratégia az ősz eleji másodvirágzás

TERMÉSTERJESZTÉS Érés során a terméskocsányok meghosszabbodnak Benyomják a kis repedésekbe a magokat Fali pinytő (Cymbalaria muralis)

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Orgona (Syringa vulgaris)

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Kopárfásítás feketefenyővel (Pinus nigra)

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Muflon (Ovis musimon)

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK

IRODALOM Borhidi A. (szerk.) (1999) : Vörös Könyv Magyarország védett növénytársulásairól. Természet Búvár Alapítvány Kiadó, Budapest. Török P., Tóthmérész B. (2010): Növényökológiai alapismeretek. Kossuth Egyetemi Kiadó, pp. 173, 2. kiadás.