Változások 2014 vissza a hírlevélhez A cikkben összefoglalva megtalálhatók a civil szervezeteket érintő jogi és számviteli változások. Bér, adójóváírás, természetbeni juttatások, egyéb változások: Minimálbér: 101 500.-Ft/hó/teljes állású Garantált bér: 118.000.-Ft/hó/teljes állású középfokú végzettséget igénylő munkakörhöz 1. A 2014. évi bérekre vonatkozóan változatlanul a bruttó fizetése után egységesen és ténylegesen 16% a fizetendő adó. 2. Családi kedvezmény: változatlan, azaz egy-kettő gyermek esetén 62.500.- Ft/hó/eltartott, három és minden további gyermek esetén 206.250.- Ft/hó/eltartott adóalap kedvezmény illeti meg a jogosultat. Újdonság, hogy a családi kedvezmény az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból is érvényesíthető, ha a jövedelem utáni szja már kimerült. Azaz a jövedelem adóján túl a járulékokból is érvényesíthető a kedvezmény. Erről nyilatkozni kell. A 2014-ben érvényesítendő kedvezményekről január 31-ig várjuk a nyilatkozatokat. A családi kedvezményre vonatkozó egyéb feltételek változatlanok. (terhesség esetén a 90. nap után már igényelhető, fogyatékos személy után a hozzátartozó, eltartott az, aki után családi pótlékot folyósítanak stb.) A tavalyi nyilatkozat használható, illetőleg várjuk a nyilatkozatokat az egyéb kedvezmények igénybevételére vonatkozóan is. Pl: fogyatékossági kedvezmény. 3. Megbízási díj kifizetésnél a költségnyilatkozat maximum 50% lehet. Ha valaki nem nyilatkozik, akkor a bevételből automatikusan 10% költséghányadot kell figyelembe venni. 4. Változatlan, hogy ha a magányszemély nem igazolja, hogy egyéni vállalkozó kizárólag vállalkozói igazolvánnyal vagy annak elektronikus változatával- akkor úgy viselkedik, mint a megbízási szerződés alapján történő kifizetés, azaz a bruttó díj után 27% szoc. ho járulékot kell fizetni és bérszámfejteni szükséges. 5. Napidíj: újra él az a szabály, hogy a napidíj 30%-a, de maximum 15 euro/nap adómentes, a napidíj további része adó és járulékköteles. 6. Személyi kedvezmény: személyi kedvezményre jogosult az, aki súlyosan fogyatékos, illetve az erről szóló jogszabály szerinti betegségekkel rendelkezik. A szja kedvezmény mértéke a minimálbér 5%-a. Aki ilyen kedvezményt szeretne érvényesíteni, kérem, hogy a januári bérszámfejtéshez küldje el az erre vonatkozó nyilatkozatot.
7. Adómentesen adható: 2014-ben értékbeni korlátozás nélkül adható sportrendezvényre belépőjegy. 2014. évben évi 50 000.-Ft értékben adható színházba, kulturális rendezvényre belépőjegy (színházjegy és bérlet, múzeum, zeneművészeti szolgáltatás, közművelődési intézmény által nyújtott szolgáltatás) Figyelem ez nem vonódik össze a SZÉP kártyával és nem utalható oda ez az összeg. Itt kizárólag a kifizető nevére szóló számlával lehet elszámolni, a jegy önmagában nem elegendő és a juttatásról külön nyilvántartást kell vezetni. Azaz nyilván kell tartani, a juttatás/fő összegét. A fenti célra kultúra utalvány is adható, ha az kizárólag az előbbiekben felsorolt kulturális szolgáltatások igénybevételére jogosít. 8. Természetbeni juttatások: éves keretösszeg megmaradt a juttatásokra. Az éves keretösszeg mértéke: 500.000.-Ft/év/fő, ami azt jelenti, hogy eddig a keretösszegig a juttatások után kedvezményes eho-t kell fizetni (14%), az ezt meghaladó rész után az eho mértéke magasabb (27%). Minden esetben a juttatás értékének 1.19-szerese után kell a 16% szja-t és az ehot is megfizetni. Az év közben ki és belépők esetén az éves keretösszeget arányosítani kell, azaz újra egy újabb nyilvántartást kell vezetni a juttatásokról. A lényeg, hogy éves 500.000.-Ft/fő/év juttatásig az adó mértéke: juttatás x 1.19 x 16% és a juttatás x 1,19 x 14% eho, fölötte az adó mértéke juttatás x 1.19 x 16% és a juttatás x 1,19 x 27% eho. 9. Juttatások részletesen: alább azok a juttatások, amelyek az éves keretösszegen belül szja + 14% ehoval adhatók: Munkahelyi étkeztetés: ha a munkáltató telephelyén működik a meleg étkeztetést nyújtó étterem, akkor havi 12.500.-Ft/hó/személy juttatás adható (meleg étkezési juttatás) Gyakorlatilag ilyen étkezési lehetőség csak ott van, ahol a munkáltató telephelyén úgynevezett munkahelyi étkezde van, ami a kis és középvállalkozói, alapítványi, nonprofit szektorban nagyon ritka. Erzsébet utalvány: havi 8.000.-Ft/hó/személy juttatás, amelyet a Magyar Nemzeti Üdülési alapítványtól kell igényelni. Az utalvány 2014- ben hideg, meleg étkezésre egyaránt felhasználható, azaz mindenütt, ahol elfogadják. SZÉP kártya juttatás: A kártya lényege, hogy hozzá 3 alszámla kapcsolódik. Az alszámlákra külön-külön lehet utalni az alábbi összegeket, az összegek egyike sem feltétele a másiknak, azaz egy-egy alszámlára is lehet utalni és így juttatást adni. A magánszemélynek a juttatás előtt nyilatkozni kell, hogy más kifizetőtől kapott-e már ilyen juttatást, mert a kedvezményes adózás csak az alább meghatározott összegekre lehetséges - szálláshely alszámla: 225.000.-Ft/év/fő (üdülési csekk utóda) - vendéglátás alszámla: 150.000.-Ft/év/fő (meleg étkezési utalvány helyett!!, Erzsébet utalvánnyal együtt is adható, így adható lényegében az eddigi melegétkezési utalvány)
- szabadidő alszámla: 75.000.-Ft/év/fő Iskolakezdési támogatás: változatlan feltételekkel, minimálbér 30% / év/ gyermek Újdonság, hogy csak utalvány formájában adható, a számlával való elszámolás lehetősége megszűnt. Az utalvány felhasználhatósága tárgyév 07.01-12.31. között. Helyi utazási bérlet: Bkv bérlet (munkáltató nevére szóló számlával vegyük meg) Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a minimálbér 50%, önkéntes egészségpénztárba a minimálbér 30%a, munkáltatói befizetés. 10. Juttatások, amelyek a juttatás értéke x 1.19 és juttatás értéke x 27% ehoval adhatók: Cégtelefon magáncélú használata (azaz a telefonszámla 20%-a, ha azt a dolgozókkal a cég nem térítteti meg, ez a szabály változatlan 2013- ban is így volt, a telefon utáni adót évente egyszer, általában a dec.havi számlák lekönyvelése után, a januári, illetve a februári bevallásokba tesszük be) Csekély értékű ajándék évente 3 x, a minimálbér 10% értékig kizárólag munkavállalónak Reprezentáció alapítvány, egyesület esetén, ha az ilyen költség nem haladja meg az éves bevétel vagy ráfordítás 10%-t (amelyik összeg a kisebb, annak a 10%-t kell megnézni) Olyan egyéb juttatás, amelyet a munkáltató minden dolgozójának egységesen, belső szabályzat alapján juttat, azaz a dolgozók a belső szabályzat szerint azonos módon, azonos nagyságban jutnak hozzá. Azaz belső szabályzat alapján más, a törvényben nem nevesített juttatások is adhatók a fenti adó megfizetése után, mintegy cafeteria elemként. Rendezvényen adott, a résztvevőknek ingyenes ellátás, szolgáltatás Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, egyéb igénybevett szolgáltatás (pl: szabadidős program) 11. A járulék mértéke a bruttó bér után 27% szociális hozzájárulás (szoc.ho.). 12. A dolgozótól levont járulék mértéke: nyugdíjjárulék 10%, egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék 8,5 %. 13. A dolgozó be és kilépésnél az adatjelentések változatlanok, azaz munkába állás előtt 24 órával van bejelentési kötelezettség a már ismert adatokkal.(név, születési név, születési hely és idő, anyja neve, taj szám, adószám, munkakör, bruttó havi bér, munkaidő, lakcím) A havi bérszámfejtéshez is a szokásos módon hónap 25-től várjuk az adatokat. (szabadság napjai pontos dátummal, betegség, táppénz, egyéb ellátás igényléséhez adatok, természetbeni juttatások mértéke, típusa) Várjuk a januári bérekkel együtt a gyermekek utáni pótszabadságokra vonatkozó nyilatkozatokat, valamint a gyermekkedvezményre vonatkozó nyilatkozatokat is. Január 31-ig fogjuk
kiadni a 2013. évi jövedelemigazolásokat is az eddigi szokásos módon, a személyi jövedelemadó bevallásokat mindenkinek magának, május 20-ig kell beadni a NAV-nak. Járulék szabályok 1. Fő szabály szerint a munkáltatói járulék mértéke 27% szoc.ho adó változatlanul. A dolgozóktól levont járulék összesen 18,5%. 2. Egyéni vállalkozó járulékfizetése, ha főállású egyéni vállalkozó, azaz nincs mellette 36 órát meghaladó munkaviszonya, nem nappali tagozatos egyetemi/főiskolai hallgató: járulékalap: 118.000.-Ft/hó, ha a tevékenység legalább középiskolai végzettséget igényel. Tehát fizetendő járulék: 132.750 x 27% = 35 843 és 177.000 x 18,5% = 32. 745 Ft. Az összes fizetendő járulék havi összege: 68 588 Ft. Amennyiben a járulékalapot költségként is el kívánja számolni az egyéni vállalkozó, azt 16% szja is terheli, azaz 18.880 Ft havi szja-t is kell fizetni. Ha az egyéni vállalkozó nyugdíjas akkor havi 6.900.-Ft járulékot köteles fizetni. 3. Társas vállalkozás esetén: (bt, kkt, kft) az ügyvezetést ellátó tag mindenképp biztosítottá válik, ha nincs mellette 36 órát meghaladó munkaviszonya, vagy nem nappali tagozatos diák, a nyugdíjas ügyvezetést ellátó tag után is kell fizetni. A főállású társas vállalkozó 118.000.-Ft után fizeti a járulékokat ugyanúgy, mint a fenti pontban az egyéni vállalkozó-, a nyugdíjas tag havi 6.900.-Ft-t fizet. Társas vállalkozás esetén nem lehet csak megbízási jogviszonyban ellátni az ügyvezetést, tehát a társas vállalkozó biztosítottá válik. Nyugdíjas társas vállalkozó esetén a cégvezetést ellátó tag után meg kell fizetni a havi 6.900.-Ft járulékot. EVA 1. Az eva mértéke 37% és a bevételi határt 30 millió Ft. 2. Az előleg és év végi feltöltés szabályai nem változtak. Előleget kell fizetni negyedévet követő hó 12-ig (április 12, július 12, október 12), év végén december 20-ig a várható éves adó összegére kell kiegészíteni a már befizetett adóelőleget. Cégautó adó 1. Nem változik a cégautó után fizetendő adó meghatározása: a havi adómértéket a személygépkocsi kw teljesítménye és a környezetvédelmi osztály alapján kell meghatározni. Ezek az adatok a gépkocsi forgalmi adatlapján megtalálhatók. Az adót negyedévente kell befizetni és bevallani. Ha az eddig használt gépkocsiban változás következik be azt kérjük a forgalmi másolatának megküldésével jelezni, amíg ilyet nem kapunk a meglévő adatokkal készítjük a bevallásokat. 2. Nem fizet cégautó adót az evás egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozó, aki havi 500 km gépkocsi átalányköltséget számol el.
3. Nem fizet cégautó adót az a magánszemély, aki saját gépkocsijára kiküldetési rendelvény alapján, az adómentes költségtérítés mértékét meg nem haladóan kap költségtérítést. Egyéb: 1. Ha cég az éves beszámolóját elektronikusan elmulasztja közzétenni, a NAV értesíti a Cégbíróságot, s a Cégbíróság 20 napon belül a céget megszűntnek nyilvánítja és felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi. A felügyeleti illeték mértéke 50.000.-Ft. 2. A 2013. évben új KATA (kisvállalkozás tételes adója) szabályai változatlanok. 3. Készpénzfizetés korlátozása: havonta, szerződésenként legfeljebb 1,5 M Ft összegben lehet készpénzben fizetni szolgáltatást, vagy vásárlást. Az összeghatárt elérő, illetve meghaladó kifizetésnél mind a kifizető, mind az elfogadó birságolható. 4. A házipénztár összegének korlátozása megszűnik, de a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell arról, hogy a vállalkozás vezet-e házipénztárat és abban rendelkezni kell arra vonatkozóan, hogy a vállalkozásnak mekkora a jellemző készpénzforgalma. Civil törvény és civilek: 2012. január 1-től lépett életbe a civil szervezetekre vonatkozó törvény, a 2011. évi CLXXV. Törvény. Az új jogszabály több más változás mellett az alábbiakról rendelkezik: (kivonatos ismertetés) - civil szervezetnek minősül: egyesület, alapítvány (továbbiakban civil szervezet) - a civil szervezetekre is vonatkozik a csőd és végelszámolási törvény. A civil szervezet fizetésképtelenség miatti megszűnését illetve végelszámolását rendezi a jogszabály. Eddig ezek a törvények nem vonatkoztak a civil szervezetekre. Az eljárást a bíróság előtt nem peres eljárásként kell megindítani. - a civil szervezetekről a bejegyzés, az adatok a Civil Információs Portálon nyilvánosak - civil szervezet továbbra sem alapítható elsődlegesen gazdasági vállalkozási célra. Ujdonság, hogy ha a civil szervezet beszámolója szerint a vállalkozási tevékenység bevétele eléri vagy meghaladja az éves bevétel 60%-át, az adóhatóság a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez Vélhetően ezen szervezeteknek vagy meg kell szüntetni a vállalkozási tevékenységet vagy azt gazdasági társasági formában kell tovább folytatni. - közhasznú szervezet csak kettős könyvvitelt vezethet. Akinek nem ilyen a könyvvezetése, 2012-től köteles erre áttérni, a szabály nem változott. - a civil szervezet köteles beszámolóját várhatóan még papíron május 31-ig letétbe helyezni és közzétenni, azaz OBH-nak megküldeni. Ez azt
jelenti, hogy a legfőbb szervnek május 31 előtt el is kell fogadni a beszámolót, hogy a közzétételre is legyen idő. A honlappal rendelkező civil szervezet a beszámolót a honlapon is közzé kell tenni. A honlapon a teljes beszámolót és a közhasznú jelentést kell közzétenni, nem annak rövid, legfontosabb adatait. A 2013. évi beszámolót még várhatóan papíron kell majd benyújtani az OBH-nak. Oda kell figyelni, hogy a legfőbb szerv ülését úgy kell összehívni, hogy az legalább május 20-ig megtörténjen. - Közhasznúság feltételei jelentősen megváltoznak: csak az lesz közhasznú szervezet, aki közfeladatot lát el és ehhez megfelelő erőforrásokkal és társadalmi támogatottsággal rendelkezik. Azaz közfeladatot lát el a szervezet, ha jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot lát el. Az alapító okiratban ezt jogszabályi hivatkozással kell alátámasztani, egyebekben a közhasznúság egyéb feltételei változatlanok. Társadalmi támogatottság: ha az szja 1%-ból befolyó összeg eléri a normatív támogatásokkal, EU strukturális alapokból származó bevétel nélküli az összes bevétel 2%-t, vagy a közhasznú tevékenység költségei elérik az összes költségek felét, vagy legalább 10 önkéntes segíti tevékenységét. Megfelelő az erőforrás, ha: éves bevétele nagyobb mint 1 millió Ft, 2 év egybeszámított adózott eredménye nem negatív, vagy a személyi jellegű ráfordítások elérik az összes ráfordítás ¼-t. Ezeknek a feltételeknek vagylagosan kell teljesülni, azaz a feltételek közül legalább 1-nek, és mivel a jogszabály 2012. január 1-vel lép életbe, ezeknek a feltételeknek 2012, 2013 években kell teljesülni, hogy továbbra is közhasznú maradjon a szervezet. Azaz a már bejegyzett, közhasznú minősítéssel rendelkező szervezeteknek 2014. május 31-ig kell kezdeményezni a közhasznú minősítés megtartását a törvényi feltételek igazolásával, szükség esetén alapító okiratuk módosításával. A jelenlegi közhasznú, kiemelten közhasznú minősítést 2014. május 31-ig lehet használni. Tehát az alapító okiratokat mindenképp módosítani kell. - A civil szervezet vezető tisztségviselőinek vagyonnyilatkozatot kell tenni, ha az éves bevételük költségvetési támogatásból eléri vagy meghaladja az éves bevétel felét. (nem számít be a normatív támogatás és az Eu-s alapokból származó támogatás és a közfeladat ellátásának ellenértéke) - Megjelenik a civil társaság, amely vagyon, tagság nélküli magánszemélyek közérdekű csoportja.
- Magánszemély adományozónak továbbra se jár adókedvezmény az adomány után. Céges adományozó az adomány összegét elszámolhatja ráfordításként (köznyelven szólva, költségként leírhatja). Ennek feltétele, hogy a támogatott szervezettől kapjon adományigazolást (adattartalma nem változott: támogató, támogatott neve, székhelye, adószáma, közhasznúsági fokozata, támogatott cél). A cégek által adott támogatás, adomány összege tehát: - ha közhasznú a szervezet az adomány összeget a ráfordításként és adóalap csökkentő tételként is elszámolható - ha kiemelten közhasznú a szervezet, akkor az adományt összege ráfordításként elszámolható és az adomány összegének még 50%-a adó alapcsökkentő tételként is elszámolható - ha közhasznú szervezetnek tartós adományozási szerződés keretében történik az adományozás, az adomány összege ráfordításként és annak 20%-a adóalap csökkentő tételként is elszámolható - ha kiemelten közhasznú szervezetnek tartós adományozási szerződés keretében történik az adományozás, az adomány összege ráfordításként és annak 50%-a adóalap csökkentő tételként is elszámolható Az adókedvezmény az adó alapjáig vehető igénybe. Az 1%-ra vonatkozó szabályokban az elszámolás változott, nem október 31-ig kell a bevallást közzétenni, hanem legkésőbb a következő év május 31-ig. Az 1% összegének felhasználásáról szóló elszámolást a 2013. évi záráshoz szükséges anyagok leadásával egyidejűleg várom. Külön nem tudom nyilvántartani, hogy ki adta le és ki nem, ezért kérem mindenki figyelje, hogy küldje el nekem az elszámolást a 2013. évi számlákkal. Újdonság, hogy 2014. évtől, azaz először 2015-ben megszűnik a tartalékolási lehetőség, azaz a támogatás összegét a kiutalást követő évben fel kell használni. 2014. szeptember 01-ig előzetes regisztrációhoz kötött az 1% felhasználása, ennek technikai feltételei még nem készek, várhatóan Apeh nyomtatványon kell majd megtenni. 2014-től csak közhasznú szervezet kaphat 1%-t. Budapest, 2014. január 5. Tisztelettel: Dr. Orosz Ágnes