Hulladékok országhatáron át történő szállításának szabályozása Magyarországon Környezetvédelmi Szakmai Napok Péczka Barnabás
Hulladékok országhatáron át történő szállításának szabályozása Magyarországon Döntően jogi szabályozáson keresztül: 1. 101/1996. (VII.12.) Korm. rendelet a Bázeli Egyezmény kihirdetéséről 2. 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 3. A Tanács 259/93/EGK rendelete az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről 4. 120/2004. (IV.29.) Korm.rendelet az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről 5. 98/2001. (VI.15.) Korm.rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 6. 2004. évi CXL. törvény (Ket.) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
elfogadásának története A 70-es, 80-as években távol-keleti és afrikai országokba igen nagy mennyiségű hulladék szállítás történt szabályozatlanul és ellenőrizetlenül Kidolgozását az ENSZ még 1985 decemberében magyar és svájci kezdeményezésre vette fel környezetvédelmi programjába döntően a fejlődő országok védelme érdekében A program keretében a környezetvédelmi tárca munkatársainak részvételével alakult munkacsoport alakította ki az Egyezmény szövegét Az egyezmény végső változatát 1989. március 22-én 22 állam köztük Magyarország - hitelesítette aláírásával Az Egyezmény hatálybalépéséről szóló 25. cikk szerint az a 20. ratifikáló, elfogadó, hivatalos nyilatkozattal elismerő jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő 90. napon lép hatályba Magyarország a jóváhagyásról szóló okiratot 1990. május 21-én helyezte letétbe A 20 jóváhagyási okirat letétbe helyezése az ENSZ főtitkáránál 1992. február 5-én megtörtént, így az Egyezmény 1992. május 5-én hatályba lépett
Az Egyezmény veszélyes hulladékok nemzetközi forgalmából származó környezeti veszélyek elleni védelem nemzetközi szinten hatályos szabályainak magyar jogrendbe való beemelésére csak 1996-ban került sor: 101/1996. (VII.12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről
Az Egyezmény alapelve: Veszélyes hulladék szállítása abból az államból, ahol az keletkezett bármely más államba csak akkor engedélyezhető, ha az importálónál történő kezelése nem veszélyezteti az emberek egészségét és a környezetet, továbbá összhangban van az Egyezmény előírásaival
Két pilléren alapul: I. A veszélyes és egyéb hulladékok országhatáron át történő szállításának szabályozása II. A Részesek kötelezettségeként írja elő ezen hulladékok tekintetében a környezetvédelmi szempontból megfelelő módon (environmentally sound manner ESM) történő hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás folytatását
Az Egyezmény preambulumában célkitűzésként fogalmazza meg: A hulladékszegény technológiák innovációjával a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentését Az országhatárokon át szállított hulladékok mennyiségének csökkentését a keletkezés helyéhez legközelebbi kezelő, illetve ártalmatlanító létesítménybe szállítással Az országhatárokon át történő hulladékszállítások ellenőrzési standard-jeinek felállítását
Az Egyezmény preambulumának további fontos megállapításai: Bármely állam kizárólagos joga megtiltani a külföldről származó hulladékok behozatalát és belföldi ártalmatlanítását Különösen a fejlődő országokba történő hulladék szállításoknak és ottani ártalmatlanításnak tilalmát óhajként fogalmazza meg, mivel ott a kezelési adottságok korlátozottak Megfogalmazza az önellátás elvét A fokozott ellenőrzés ösztönzően fog hatni az illegális szállítások csökkentésére
Az Egyezmény preambulumának további fontos megállapításai: Kölcsönös tájékoztatási kötelezettséget ír elő az egyes hulladékszállításokban érintett államok részére a szállításokról és ellenőrzésekről Az Egyezményben foglalt szabályok megsértése esetén a nemzetközi jog alkalmazandó Nemzetközi érdekként fogalmazza meg az országhatárokat átlépő hulladékszállítások szigorú ellenőrzését és legkisebb mértékűre csökkentését
Az Egyezmény 1-2. cikkének fogalommeghatározásai nincsenek teljesen összhangban az EU-s hulladék keretirányelv (2006/12/EC Directive) megállapításaival, pl.: Hulladékok -nak tekintendők azok az anyagok vagy tárgyak, amelyeket ártalmatlanítanak vagy ártalmatlanítani szándékoznak vagy a nemzeti jog előírása szerint ártalmatlanítani kell Ártalmatlanítás alatt értendő bármely, az Egyezmény IV. Mellékletében felsorolt művelet (HKI szerinti ártalmatlanítást és hasznosítást szolgáló műveletek összessége)
Az Egyezmény tárgyi hatálya az 1. cikk szerinti veszélyes és egyéb hulladékokra terjed ki
Az Egyezmény a veszélyes hulladékok körét kétféleképp definiálja : 1. Az I. sz. melléklet felsorolja azokat az ellenőrizendő hulladék osztályokat, melyek veszélyesnek minősülnek, amennyiben rendelkeznek a III. sz. mellékletben felsorolt veszélyességi jellemzők valamelyikével. (Eltérés az uniós 91/689/EEC Directive szerinti szabályozástól: a III. sz. melléklet nem tartalmazza az irritáló (izgató), ártalmas, terratogén, mutagén veszélyességi jellemzőket) 2. Veszélyesnek tekintendő továbbá minden olyan hulladék, melyet a szállításban érintett bármely állam annak tekint, vagy annak nyilvánított
Az Egyezmény az egyéb hulladékokhoz két csoportot rendel a II. számú mellékletben foglaltak szerint: Y 46 - Háztartásokból gyűjtött hulladékok Y 47 - Háztartási hulladékok égetéséből származó maradékanyagok
Titkárság Az Egyezményhez csatlakozott államok munkáját Titkárság segíti, amely döntően ügyviteli, tájékoztatási teendőket lát el, valamint gyűjti, feldolgozza, közzéteszi a beérkező információkat (pl. tanácskozásokat hív össze és bonyolít le; ide kell bejelenteni az Illetékes Hatóságot, Tájékoztatási Központot, a nemzeti jogalkotás keretében veszélyesnek tekintett, vagy annak nyilvánított hulladékokat, az országhatárokon túlra szállításkor alkalmazandó követelményeket; ide kell megküldeni a hulladékszállításokat összegző éves jelentéseket, stb.)
Részesek Konferenciája A Részesek Konferenciája a Részesek által meghatározott gyakorisággal ülésezik, ahol - többek között - áttekintik és értékelik az Egyezmény tényleges végrehajtását, megfontolják az esetleges módosítások szükségességét, stb.
Az Egyezmény 4. cikke szerint a Részeseket számos általános kötelezettség terheli, pl.: Törekedni kell a hulladékok keletkezésének minimalizálása és belföldi ártalmatlanítása útján az országhatáron át történő szállítások minimalizálására, a környezetszennyezés megelőzésére Megtagadandó az export, ha feltételezhető, hogy az exportálandó hulladékot nem fogják környezetvédelmi szempontból biztonságos módon kezelni Hulladékok jogellenes szállítása bűntettnek minősül A Részesek nem engedélyezhetik hulladékok exportját nem Részes Államokba, illetve importját nem Részes Államokból: Kivételesen ilyen államok közötti hulladékszállításra csakis az Egyezménnyel ekvivalens, megfelelő hulladékgazdálkodási struktúrát biztosító, a Titkárságnak bejelentett, bilaterális, multilaterális, vagy regionális egyezmény birtokában kerülhet sor A Részesek nem járulhatnak hozzá a 60. déli szélességi foktól délre eső területekre irányuló hulladék exporthoz Hulladékok szállítása fuvarlevél kíséretében történhet A hulladékszállítás során bekövetkezett balesetekről tájékoztatni kell mindazon Államokat, ahol az az emberi egészséget és a környezetet veszélyeztetheti
Hulladékok országhatáron át történő szállítása csak akkor engedélyezhető, ha 1. az exportáló Állam nem rendelkezik olyan műszaki felkészültséggel és szükséges létesítményekkel, kapacitással, illetve az ártalmatlanításhoz szükséges hellyel, hogy az adott hulladékok ártalmatlanítását a környezet védelme szempontjából megfelelően el lehet végezni vagy 2. az importáló Államban a kérdéses hulladékra mint nyersanyagra vagy másodnyersanyagra van szükség, vagy 3. a hulladék országhatárokat átlépő szállítása összhangban van a Részesek által meghatározott egyéb követelményekkel, feltéve, hogy e követelmények nem különböznek az Egyezmény céljaitól
Illetékes Hatóság és Tájékoztatási Központ A hatósági feladatok ellátására minden Részes Állam egy, vagy több illetékes hatóságot (Competent Authority) jelölt ki (Magyarországon: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség). Az Egyezménnyel összefüggő adminisztratív feladatok, információk fogadásának és küldésének ellátására a Részes Államok saját Tájékoztatási Központot (Focal Point) állítottak fel (Magyarországon: KvVM Környezetgazdálkodási Főosztály)
Engedélyezés lépései 1. Az exportáló állam, vagy az exportáló, illetve termelő az exportáló állam illetékes hatósága közvetítésével írásban bejelentést tesz az érintett államok illetékes hatóságainak az V. A mellékletben előírt információkat tartalmazó bejelentő lapon az országhatárokat átlépő egyszeri, vagy többszöri rendszeres hulladékszállításról, melyek erről visszaigazolást küldenek. 2. Az importáló állam írásban válaszol az értesítést küldőnek, hogy a szállításhoz feltételekkel vagy azok nélkül járul-e hozzá, a szállítás engedélyezését megtagadja vagy kiegészítő tájékoztatást kér. Az importáló állam válaszának másolatát meg kell küldeni a szállításban érintett részes államok illetékes hatóságainak. 3. Az érintett tranzit állam(ok) az értesítés kézhezvételét követő 60 napon belül írásban válaszol(nak) az értesítést küldőnek, hogy a szállításhoz feltételekkel vagy azok nélkül járul(nak)-e hozzá vagy a szállítás engedélyezését megtagadja(k), illetve további kiegészítő információkat kér(nek). 4. Valamennyi érintett állam írásos engedélyének kiadása után az exportáló Állam írásban válaszol az értesítést küldőnek, hogy a szállításhoz feltételekkel vagy azok nélkül járul-e hozzá vagy a szállítás engedélyezését megtagadja, illetve további kiegészítő információkat kér. 5. Az exportáló állam legfeljebb 12 hónapig érvényes engedélyének kiadására csak akkor kerülhet sor, ha a többi érintett Állam engedélyét már kiadta, valamint az exportáló és a hulladékot ártalmatlanító között, a kezelést részletező szerződés meg lett kötve.
Szállítás rendje 1. A hulladékok szállítása nemzetközi fuvarlevéllel történik. 2. Az Egyezmény előírja továbbá az V. B melléklet szerinti kísérő dokumentum (movement document/tracking document) csatolását is a szállítmányhoz, melyet valamennyi a hulladék szállításában és ártalmatlanításban résztvevő aláír. 3. Ezen túl a szállítás a nemzetközi előírásoknak megfelelő csomagolás, címkézés mellett történhet. 4. Az országhatárokon át történő hulladékszállítás további feltétele megfelelő biztosítás vagy pénzügyi garancia megléte, ami fedezi a hulladék szállításának, tárolásának és kezelésének költségeit. 5. Az ártalmatlanítás megtörténtekor az ártalmatlanító tájékoztatja mind az exportálót, mind az exportáló Állam illetékes hatóságát az ártalmatlanítás teljesítéséről. Ennek hiányában az exportáló Állam illetékes hatósága, vagy az exportáló értesíti az importáló Államot.
Jogellenes szállítás esetei Jogellenesnek minősül minden olyan szállítás, amely 1. Bejelentés nélkül történik, vagy 2. A szállításban érintett Államok bármelyikének hozzájárulása nélkül történik, vagy 3. Olyan hozzájárulással történik, amely hamisításon, megtévesztő értelmezésen vagy csaláson alapul, vagy 4. A szállított hulladék anyagi tulajdonságai nem felelnek meg a kapcsolódó dokumentumokban foglaltaknak, vagy 5. Az általános alapelvek megsértésével járó kezelést (pl. rendezetlen hulladéklerakást) eredményez. Minden Részesnek nemzeti jogalkotása útján kell gondoskodnia az illegális hulladékszállítások megelőzéséről és megbüntetéséről.
Jogellenes szállítás esetén Jogellenes szállítás következményei 1. Amennyiben az exportáló bejelentő vagy termelő magatartásából következik be az illegális szállítás, az exportáló állam gondoskodik róla, hogy az exportáló, vagy a termelő, vagy ezek hiányában maga az exportáló állam a hulladékot visszaszállítsa. Amennyiben ez nem célszerű, az Egyezmény és egyéb vonatkozó előírások betartásával a hulladék egyéb kezelési megoldására is sor kerülhet. 2. Amennyiben a hulladékszállítás az importáló címzett, vagy ártalmatlanítást végző tevékenysége következtében minősül illegálisnak, az importáló állam gondoskodik arról, hogy a hulladékot az importáló címzett, vagy az ártalmatlanító, vagy maga az importáló állam a környezetet nem veszélyeztető módon kezelje. 3. Amennyiben a jogellenes szállítás bekövetkezése kapcsán egyik szereplő sem marasztalható el, az érintett államok együttműködve gondoskodnak a hulladék további, környezetet nem veszélyeztető módon történő kezeléséről. 4. A megfelelő kezelés megtételére az illegális szállításról kapott tájékoztatást követő 30 napon belül, vagy az érintett Államok által közösen meghatározott időtartamon belül kell sort keríteni.
Nemzetközi együttműködés Az Egyezmény a hulladékkezelési módszerek fejlesztése és bevezetése érdekében együttműködési kötelezettséget is előír az alábbi tárgykörökben: 1. Tájékoztatás műszaki szabványokról 2. Tájékoztatás a veszélyes hulladékkezelési technológiák emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásairól 3. Tájékoztatás azon jogi és műszaki eszközök bevezetéséről, melyek hulladékszegény technológiák elterjedését szolgálják 4. A Részesek együttműködnek műszaki kapacitásaik fejlesztésében, különösen, ha egyes Részesek segítséget kérnek 5. A Részesek együttműködnek műszaki irányelvek, gyakorlati előírások, guideline-ok kidolgozásában 6. A Részesek együttműködnek a fejlődő országok megfelelő hulladékkezelési gyakorlatának kialakításában
A viták rendezése A Részesek közötti, az Egyezmény vagy annak bármely jegyzőkönyve értelmezésével, alkalmazásával vagy teljesítésével kapcsolatos vita esetén a felek tárgyalások vagy bármely más, maguk választotta békés út alkalmazásával kísérelik meg a vita rendezését Ha az érintett Részesek nem tudják vitájukat rendezni, akkor azt közös megegyezés szerint a Nemzetközi Bíróság elé terjesztik, vagy döntőbíráskodásra bocsátják
Az Egyezmény részesévé nemcsak önálló Állam, hanem politikai és/vagy gazdasági integrációs szervezet (így az EU is) is válhat Ha a csatlakozó szervezetnek egy vagy több tagállama is az Egyezmény részese, egymás között döntenek a kötelezettségek és jogok önálló, vagy szervezet általi gyakorlásáról. A kötelezettségek és jogok mindkét fél általi egyidejű gyakorlására ez esetben nincs lehetőség
Szuverenitás fennmaradása: Bármely csatlakozott államnak szuverén joga, hogy külföldről származó veszélyes hulladéknak az állam területére történő bevitelét, illetve ottani ártalmatlanítását vagy más kezelését megtiltsa! Magyarországra csak hasznosítás céljára, a környezetvédelmi hatóság engedélyével, a környezet károsodásának kizárásával, a környezet állapotát nem veszélyeztető, nem szennyező módon hozható be hulladék (Hgt. 17. )
Bázeli Egyezmény hazai vonatkozások Az Egyezmény adta felhatalmazás alapján jogszabályaink biztosítják, hogy 1.) csak a már engedélyezett és megfelelő hazai hulladékmennyiségekkel le nem kötött szabad kapacitással rendelkező 2.) hasznosító importálhasson veszélyes hulladékot, és csak abban az esetben, ha 3.) a hasznosításból származó hulladékok környezetkímélő hazai ártalmatlaníthatóságának hiányában az exportáló országba történő visszaszállítás biztosított. 4.) Kísérlet, vagy próbaüzem céljára külföldről nem hozható be hulladék
Az Európai Uniós csatlakozás következményei Az EU-hoz történt csatlakozásunkkal nem veszítettük el a Bázeli Egyezménnyel kapcsolatos kötelezettségeink és jogaink közvetlen gyakorlását 2004. május 1-től közvetlenül alkalmazandóvá vált hazánkban is az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló 259/93/EGK tanácsi rendelet, melynek tárgyi hatálya már kiterjed valamennyi (veszélyes és nem veszélyes) hulladékra
A Tanács 259/93/EGK rendelete A Rendelet végrehajtásával kapcsolatos titkársági teendőket az EU-n belül a Bizottság látja el. A Rendelet vázát a Bázeli Egyezmény adja: itt is előzetesen be kell jelenteni a hulladékszállítmányokat az érintett illetékes hatóságoknak, lehetővé téve számukra, hogy kellően tájékozódjanak a hulladék típusáról, a szállítás és kezelés módjáról. A bejelentést adott tartalmi követelmények szerint összeállított bejelentőlapon kell megtenni. A bejelentést az EU-n belüli szállítások esetén az importáló, címzett (rendeltetési) ország illetékes hatóságának kell megküldeni, a bejelentés másolatát pedig meg kell küldeni a küldő és tranzit országok illetékes hatóságainak és a címzettnek. Az EU-n kívüli országokba irányuló, vagy azokból és azokon át történő szállításokra a Bázeli Egyezmény előírásait, az EU-n belüli szállításoktól eltérő határidőket és a Rendelet által megállapított egyéb speciális engedélyezési szabályokat kell betartani A Rendelet is megfogalmazza a földrajzi közelség, önellátás, hasznosítás elvének elsődlegességét. Bevezeti a zöld (green), sárga (amber), és vörös (red) listás, valamint be nem sorolható hulladék típusokat. A zöldlistás hulladékokat a II., a sárgalistásokat a III., a vöröslistásokat a IV. sz. melléklet sorolja fel. E listás besorolás nem a veszélyes, vagy nem veszélyes anyagi minőséget jelöli!
A Tanács 259/93/EGK rendelete A Rendelet II. számú mellékletében felsorolt (OECD határozaton alapuló) zöldlistás, közvetlen hasznosításra szánt hulladékokat mentesíti a Rendelet engedélyezési eljárása alól. E szállítmányok engedély nélkül, a 11. cikkben magadott alapinformációkat tartalmazó adatlap kíséretében szállíthatók.
A Tanács 259/93/EGK rendelete A 11. cikk szerinti információk: A birtokos neve A hulladék szokásos kereskedelmi megnevezése A hulladék mennyisége A címzett neve és címe A hasznosítási műveletek felsorolása a hulladék keretirányelvben megadottak szerint A szállítmány indításának várható időpontja
A Tanács 259/93/EGK rendelete Határidők: Engedélyezés A bejelentőlap fogadását követő 3 napon belül a rendeltetési ország átvételi elismervényének megküldésére kerül sor a bejelentőnek, illetve másolatban az érintett illetékes hatóságoknak és a címzettnek. A küldő és tranzit országok illetékes hatóságai az elismervény elküldésétől számított 20 (hasznosítás esetén 30) napon belül emelhetnek kifogást. 30 nap áll rendelkezésre, hogy a rendeltetési ország illetékes hatósága döntsön a hulladékszállítás feltételekhez kötött, vagy feltételek nélküli engedélyezéséről, vagy elutasításáról. A fogadó, rendeltetési ország illetékes hatósága utolsóként adja ki engedélyét, amikor a többi érintett ország engedélyének kiadására már sor került. Engedély megadására csak pénzügyi garancia, illetve ezzel egyenértékű biztosítás, valamint a bejelentő és címzett között megkötött, a felelősségi viszonyokat is tartalmazó szerződés megléte esetén kerülhet sor.
A Tanács 259/93/EGK rendelete Engedélyezés Az engedélyezési eljárás alá tartózó sárga-, vöröslistás és be nem sorolható hulladékok esetén eltérő eljárási rendet állapít meg a Rendelet hasznosítási célú szállítások esetére: Vöröslistás és be nem sorolható hulladékok esetén az engedélyezés csak írásban történhet Sárgalistás hulladékok esetén a határidőben ki nem adott engedélyt hallgatólagos, megadott engedélynek kell tekinteni Ártalmatlanítási célú hulladékszállítások engedélyezése csak írásban történhet
A Tanács 259/93/EGK rendelete Szállítás A rendeltetési ország illetékes hatósága engedélyének kiadását követően a bejelentő a szállítás indításának időpontját bejegyzi a kísérő dokumentumba és az indítás előtt 3 nappal elküldi annak másolatait az érintett illetékes hatóságoknak. Ezzel az ellenőrzés lehetősége biztosítottá válik. Minden szállítmányt kísérnie kell a lebélyegzett és a szállításban közreműködők aláírásait tartalmazó kísérő dokumentumnak, illetve másolatának. A hulladék átvételét követő 3 napon belül a címzett megküldi a kitöltött kísérő dokumentum példányait a bejelentőnek és az érintett illetékes hatóságoknak. Legkésőbb 180 nappal a hulladék átvétele után a címzettnek meg kell küldenie az engedélyezett kezelésről szóló igazolást a bejelentőnek és az érintett illetékes hatóságoknak.
120/2004. (IV.29.) Korm. rendelet Az uniós Rendelet végrehajtási jogszabálya Kijelöli az eljáró hatóságot (Főfelügyelőség) Az engedélyezéssel kapcsolatos speciális szabályokat határoz meg Megállapítja az ellenőrzések rendjét, az ebben közreműködő társhatóságokat (rendőrség, vámhatóság, közlekedési hatóság, katasztrófavédelem) Megállapítja az Európai Közösségbe, vagy onnan kifelé történő hulladékszállítások be- és kiléptető vámhivatalait
Hulladékok országhatáron át történő kivitele, behozatala, átszállítása Engedélyező hatóság: Főfelügyelőség Jellemzők: Speciális, szigorú eljárási szabályok Több érintett ország egyidejű együttműködése Engedélyhez kapcsolódó adatszolgáltatások, bejelentések fogadása Ellenőrzés a felügyelőségek közreműködésével, és a társ- (közlekedési, vám-, katasztrófavédelmi, rendőr-) hatóságok bejelentései útján történik, önálló ellenőrzés a Főfelügyelőség részéről nincs
Internetes információk Bázeli Egyezmény, illetékes hatóságok, tájékoztatási központok, stb.: http://www.basel.int/convention/about.html Európai Uniós szállításokkal kapcsolatos tudnivalók, jogszabályok, kompetens hatóságok, stb.: http://ec.europa.eu/environment/waste/shipments A bejelentőlapok kitöltéséhez, valamint a zöld, sárga, vörös listákba történő besorolásokhoz nyújt segítséget: http://www.oecd.org/dataoecd/37/49/30654501.pdf
Ügyiratszám kimutatás Hulladékok országhatáron át történő kivitele behozatala, átszállítása: Ügytípus 2005. 2006. Behozatal Átszállítás Kivitel Mindösszesen 41 66 109 216 69 52 75 196
Köszönöm a figyelmet!