Kiss Alexandra II. Rákóczi Ferenc Főiskola, Beregszász II./B Magyarnak maradni Egy település (város/község) közösségének küzdelme napjainkban iskolái, kulturális élete szinten tartásáért. Kiss Alexandrának hívnak, 18 éves vagyok, Kárpátalján, Mezőváriban élek. Sokat gondolkodtam azon, hogy melyik témakörben ragadjak tollat. A választásom azért esett napjaink küzdelmeinek a bemutatására, hogy felhívjam a figyelmet kis községünk nagyszívű és nemzettudatos polgárai munkájára. Mezővári egy kb. 3500 fős színmagyar falu. Azért is jelenthetem ki ilyen magabiztosan, hogy színmagyar, hisz településünkön magyar iskola, óvoda, művészeti iskola működik. A boltban, a kávézóban csak magyarul beszélnek, templomunkban az istentisztelet szintén anyanyelven folyik. Ezek mellett mindenki magyarul beszél, ha netalán bekerül a falunkba egy ukrán nemzetiségű, mondjuk, ide jön feleségül, akkor kénytelen megtanulni jól használni a magyart, hisz csak így tud beilleszkedni. Na persze ennek hátránya is van, mégpedig az, hogy gyengébben beszéljük az ukrán nyelvet. Az ukrajnai vezetőség viszont államnyelvünk felsőfokú használatát szeretné ránk erőszakolni, ami abban is megnyilvánul, hogy ukrajnai egyetemeken, főiskolákon csak ukrán nyelv és irodalom felsőfokú vizsga sikeres teljesítése adhat lehetőséget. Sajnos pont ezért sokan ukrán nyelvű iskolába adják magyar gyermeküket, hogy ezzel jobb jövőt biztosítsanak nekik, hisz így majd jól beszélik az államnyelvet. Egy valamiről azonban elfeledkeznek, amit Bessenyei György fogalmazott meg talán a legideillőbben: Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegenen sohasem Én saját bőrömön tapasztaltam, hogy ezeket a más nemzet által elénk tett akadályokat magyarként, magyar iskola után is le lehet küzdeni. Így mindenkit arra buzdítok, hogy ne veszítse el a magyar oktatásban részesülés előnyeit. Községünkben magyar nyelvű iskola működik, a Vári II. Rákóczi Ferenc Középiskola. Azért tartom fontosnak a magyarnak maradás tekintetében elsőként az iskolát megemlíteni, hisz itt próbálják a gyerekeket nemzeti öntudatra nevelni, kultúrájukkal megismertetni, itt kapnak a gyermekek látásmódot a világra. Ezt a fajta irányítást használták fel anno Spártában, hogy az ifjakat csak a harc és háború érdekelje, és szintén az iskolai nevelést próbálták felhasználni a Szovjetunióban saját ideológiájuk betanítására. Mióta tanintézetünk létezik, már sok víz lefolyt a Tiszán, ahogy Váriban mondják, így az iskolában is sok változás következett be. A csehszlovák időben magyar tannyelvű iskola működött 10 osztállyal és 11 tanítóval. Az 1938-as visszacsatolás után még 1944-ig folyt itt a tanítás. Azonban a II. világháborút követően elég elkeserítő volt a helyzet a tanügy tekintetében. A változást 1953-as év hozta, amikor Kárpátalján négy középiskola nyílt, köztük Mezőváriban is. 1970-ben új iskolaépületet adtak át, amiben mai napig működik a tanítás. Ez az iskola már sokkal nagyobb lett, mint a régi épület, ami napjainkban orvosi rendelőként működik. 1991-
ben, Ukrajna függetlenségének kikiáltása után változások következtek be, megváltozott az oktató-nevelői munka. Jelenleg 450 diák tanul a vári iskolában, s 50 pedagógus oktatja őket. A vári II. Rákóczi Ferenc Középiskola pedagógusai nagy figyelmet fordítanak a megfelelő nevelésre, a magyar nyelv és kultúra továbbadására. A fő oktatás mellett szakköröket szerveznek, úgymint énekkar, tánc, turisztika, szép magyar szó, kézművesség, futball és hagyományőrzés. Mindegyik szakkör vezetését önként vállalja magára egy-egy iskolai pedagógus, megmutatva, hogy nemcsak a szaktantárgyak tanítása a legfontosabb, hanem a diákok megfelelő nevelése, kultúrájukkal való megismertetése is. Ezzel példát statuálnak más iskolák magyar pedagógusainak, s azoknak, akik pedagógusnak készülnek, köztük nekem is, hisz a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, matematika szakos tanulója vagyok. A húgom, Kiss Krisztina, jelenleg a Vári II. Rákóczi Ferenc Középiskola tanulója. Ő is tagja a hagyományőrző szakkörnek, így elmesélte, mikkel foglalkoznak hétről-hétre. Megismerkedtek a régi magyar szokásokkal, felelevenítették a fonóba járás hangulatát illetve tanítják őket szőni is. Kialakított az iskola egy olyan termet, melyben egy szövőgépnek adott helyet, ahová a diákok bármikor bemehetnek pokrócot szőni. A kézművesség szakkörön belül csuhából készült tárgyakat készíthetnek a diákok, úgymint pohár- és tányéralátétet, kiscipőt telefontartónak, illetve babát. A szakkörök mellett minden évben a nyolcadik osztályt beszervezik a Zöldbarát Ökológiai csoportba, amelynek keretein belül megismerkedhetnek a szelektív hulladékgyűjtés fontosságával, falutakarítást szerveznek, illetve tavaly háromszáz facsemetét ültettek el az iskola területén. Természetesen, mint Kárpátalja többi magyar iskolájában is, minden évben megemlékezéseket tartanak a magyar történelem legfontosabb eseményeiről, melyek meghatározóak a magyarság életében. Ezekre az alkalmakra az iskola diákjai színvonalas szereppel készülnek, mint például október 6.-ra, az aradi vértanúk emlékére, március 15.-ére, a magyar nemzeti ünnepre. Mezőváriban nemcsak középiskola működik, hanem zeneiskola is. A Mezővári Művészeti Iskola az egyik legnépszerűbb zeneoktatási intézmény a Bereg-vidéken, ahol magyar nyelven folyik a tanítás. A zeneiskola 1977. szeptember elején nyílt meg. A koreográfiai szakosztály beindításával 1996-ban művészeti iskolává minősítették át. Jelenleg háromszáz növendék tanul itt, és harminchárom tanár dolgozik. Öt szakirány közül legnépszerűbb a zongora, mintegy 100 gyerek gyakorolja, utána következik 90 diákkal a koreográfia. Emellett harmonika, vonós és fúvós szakosztályok működnek. Minden osztályban jó felkészültségű szakember oktat. Az épület jól kidolgozott, minden szakosztály külön teremmel rendelkezik. Van a művészeti iskolának egy nyolcvan férőhelyes hangversenyterme is. A Mezővári Művészeti Iskola növendékei és tanárai rendszeresen fellépnek megyei rendezvényeken. Közel harminc együttese van az iskolának. A régóta működő tanári kórust átszervezték, s jelenleg 70 tagú kamarakórusként ismert. Népszerű a művészeti iskola Dixieland Band je, csakúgy, mint a héttagú harmonika zenekar, a Kovács Sándor vezette gyermek népi együttes, valamint a Bárány József, igazgató úr, vezette, a járási Rozmaring folklórcsoport zenekari kíséretét ellátó tizenegy tagú magyar népi együttes. Nagyon fontos, hogy ezeknek a zenében nagyon tehetséges gyerekeknek van hol fejleszteniük talentumaikat, méghozzá magyar nyelven. Községünkben a piciket sem kell messzire vinni, hisz a falu központjában működik a Nyírfácska óvoda játszótérrel, sétálóutcával. Az óvoda által nem használt épületszárnyba, pedig beköltözött a helyi könyvtár. Az 1950-es években alakult az óvoda egy csoporttal. Jelenleg három csoporttal működik, a legkisebbek a bölcsődébe járhatnak, a négy évesek a középső csoportba, a hatodik életévükbe lépő gyermekek a nagy csoport növendékei. Napjainkban a Nyírfácska óvoda
hetvennyolc gyermek felügyeletét látja el. Ezen kívül huszonhárom csemete ballagott az intézményből. Nagyon fontosak lehetnek ezek az óvodában eltöltött évek a lurkók számára, hisz itt vannak a későbbi oktatás, kulturális fejlődés, társadalmi beilleszkedés gyökerei. Igazán sokat foglalkoznak itt, községünk óvodájában a gyermekekkel. Magyar népdalokat, versikéket és énekeket tanítanak nekik. Én is ellátogattam augusztus elején az ovisok ballagására. Meglepődve tapasztaltam, hogy egy szerepbe milyen sok munkát fektetnek a nevelők. A több mint egyórás szerepben mind a huszonhárom gyermek soksoros verset mondott el, bemutattak egy magyar néptáncot, csárdást, a fiúk cowboy táncot, a lányok aerobik előadást. Mindemellett legalább hat magyar dalocskát is énekeltek. A falunk rendelkezik még gyógyszertárral és klinikával is. Az utóbbiban működik orvosi és fogorvosi rendelés, illetve vérvizsgálat is. A régi kórház ami az 50-es évek előtt épült öregek otthonául szolgál, és a környékről érkezett körülbelül 20 magányos embernek ad otthont. Működik még Mezőváriban két pékség és varroda is. Mindezeknek az intézményeknek, úgymint középiskola, művészeti iskola és óvoda, a megfelelő működésükhöz, a magyar kultúra fennmaradásához, szinten tartásához és tovább adásához, olyan emberekre van szükség, akik készek tenni is nemzetükért. Szerencsére Mezőváriban sok az ilyen tettre kész polgár. Az átlagosan másfél, két hektárral bíró családi gazdaságok számuk meghaladja az ezret jelentős termelési potenciállal rendelkeznek. A helybeli farmerek számuk 33 másfél-öt hektáron gazdálkodnak. Nálunk nagy divatja van az uborkatermesztésnek, így több család kötött szerződést konzervgyárakkal, zöldségfeldolgozókkal, biztosítva a havi jövedelmüket. Működik községünkben a Rákóczi Szövetség egyik helyi szervezete, Izsák Tibor vezetésével, aki a Vári II. Rákóczi Ferenc Középiskola és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanári karát is erősíti. Mezővári lakosságának jelentős része tagja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, mely helyi szervezetének elnöke Berki Károly, aki még emellett a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség módszertani központjának vezetője, s pedagógusként munkálkodik a Vári II. Rákóczi Ferenc Középiskolában. Településünkön él már több mint harminc éve Vári Fábián László, József Attila-díjas kárpátaljai magyar költő. Községünkben színvonalas falusi turizmus is működik. Gyakran látogatnak el hozzánk magyarországi vendégek, vagy épp szlovákiai magyarok. Ezzel jobban megismerhetjük egymást, azt hogy ki hogyan éli meg magyarságát, hogyan őrzi meg kultúráját ott, ahol él. Erre épp nemrég volt példa, amikor Mezőváriban egyszerre voltak magyarországi, szlovákiai pedagógusok, akik kárpátaljai tanároknál voltak elszállásolva és közös program is volt szervezve számukra. Mikor megérkeznek a vendégek, a következő versikével köszöntik a Váriba érkezőket: Légy üdvözölve kalandokra vágyó Nagy Utazó. Olyan földre invitálunk, mely ezer év után is megőrizte történelmét és kultúráját. Ízleld meg borainkat, kóstold meg ételeinket, ismerd meg az itt élő embereket. Ehhez kívánunk sok sikert, jó egészséget és jó étvágyat! Fontos dolgok vannak megfogalmazva ebben a kis frappáns köszöntőben. Hisz Mezővári az olyan ritka települések egyike, amely gazdag népi hagyományokkal rendelkezik, nem felejtve el múltját, tekint a jövőbe a magyarságunk megmaradásáért. Az én családom is a vendégfogadók egyike. Szinte minden vendégünk nehéz szívvel hagyja itt Kárpátalját, Mezővárit. Sok-sok köszönőlevelet kapunk, mint például a következőt,
amiben olyan szépen van megfogalmazva mindaz, ami annyira jellemzi a határokon kiszorult, kultúráját és nemzettudatát mégis őrző magyarságot:...rengeteget meséltünk családtagjainknak, szomszédjainknak a tapasztaltakról. Megint bebizonyosodott, hogy Erdélybe, Kárpátaljára kell menni, hogy az ember igazán magyarnak érezhesse magát. Köszönjük! A másik, talán mindezeknél fontosabb dologról szeretnék most beszélni. Ahogy Reményik Sándor írta: Ne hagyjátok a templomot, A templomot, s az iskolát A tanintézményeinkről, iskolánkról már esett szó, de nem kevésbé tartom fontosnak a magyarnak maradás küzdelmeiben a templomot, vagyis az egyházat megemlíteni. Mezővári büszkesége a református templom. Jelenleg a falu több mint 2/3-a tagja a gyülekezetnek. Miért is olyan fontos beszélni egy épületről, az istentiszteletekről s magáról a hitről? Úgy gondolom, hogy attól még nem lesz valaki magyar, mert beszéli a nyelvet, vagy, mert magyarként született. A magyarság több. Talán mi, a határokon túl élő magyarok még jobban érezzük ezt mindennapjainkban. A magyarság hit. Hit az egységben, a nemzet fennmaradásában és összetartozásában, a kultúra, hagyományok megőrzésében, és elsősorban Istenben. Szerintem a magyar ember nem veheti figyelmen kívül Istent, aki megőrizte és most is védi apró kis nemzetünket. Nem véletlenül szól Himnuszunk is a Teremtőhöz, hisz nem én jöttem rá először milyen fontos az Istenbe vetett bizalom a nemzetet illetően, bizonyítéknak nem is kell több: Isten áldd meg a magyart. Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel A vári református templom elődje egy XV. században épült román kori templom volt. Községünk jelenlegi templomát 1795-ben szentelték fel. A 2001-es árvíz után már bizonyos lett, hogy tornya hajdani őrtorony volt. Falunk közepén álló, környezetéből magasan kiemelkedő templom tornya messziről feltűnik. A vári református templom a beregszászi járás egyik legszebb műemléke. Mezővári lakossága aktív egyházi életet folytat. Rendelkezik gyülekezetünk két parókiával, egy ingyen konyhával, kántorlakkal. Minden héten kétszer van istentiszteleti alkalom, szombatonként Örömhír-klub van a 13 éven aluliaknak, a nagyobbaknak korcsoportokra osztva ifi. Minden vasárnap az istentisztelet ideje alatt a 8 éven aluliaknak gyermek-istentiszteletet tartanak az örömhír-tanítók, köztük én is. Ezek mellett híres gyermek és felnőtt énekkarral rendelkezik gyülekezetünk. Minden kedd este bibliaóra van tartva a felnőtteknek. Működik még a presbitérium felügyelete alatt tanügyi, diakóniai és missziói bizottság. 1996 óta lelkipásztorunk Zán Fábián Sándor, kárpátaljai magyar református püspök. A templom oldalán van elhelyezve egy márvány emléktábla, annak emlékére, hogy 1703. május 21.-n Esze Tamás, a híres kuruc vezér a Rákóczi-szabadságharc kezdetén Váriban is zászlót bontott. A márványtábla szövege a következő: 1703. MÁJUS 21-ÉN TARPA NÉPÉNEK PÉLDÁJÁT KÖVETVE ESZE TAMÁS KURUCAI A VÁRI PIACTERÉN IS KIBONTOTTÁK A NAGYSÁGOS FEJEDELEM ZÁSZLAJÁT. RINGATÓ
BÖLCSŐJE EZÉRT E FÖLD AZ 1703-1711-ES RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARCNAK. Állíttatta Vári népe 1989-ben. A zászlóbontás emlékére minden évben ünnepséget szerveznek Mezőváriban. 2009. május 21-22.-én több helyen, köztük Tarpán és Mezőváriban is az 1703-as történelmet idézve jelképes zászlóbontásra került sor. Erősítve a korhű jelleget, 20 férfi és 20 nő kuruc ruhába volt öltözve. Régi fegyverekkel és lőcsös szekerekkel idézték Mezővári főterére a néhány száz évvel ezelőtti hangulatot. 2011 pünkösd vasárnapján a református templomban felemelő ünnepségre került sor a Nemzeti Társas Kör országzászlót adományozott a gyülekezetnek. Tarnóczy Balázs, a Nemzeti Társas Kör alelnöke elmondta, hogy címeres nemzeti lobogót ajándékoznak azon keresztény közösségeknek, akik tesznek a magyarság megmaradásáért, hogy ez a zászló is hirdesse: Isten után első a haza, a nemzet. Mezővári az én szülőfalum. Jól érzem itt magamat. Itt születtem én, itt élnek szüleim, nagyszüleim. Itt vannak a barátaim, ismerőseim. Én úgy érzem, hogy itt a helyem Kárpátalján, Mezőváriban, hisz nem véletlenül tett ide az Isten. Ide, ahol néha nehezebb kisebbségiként élni, mégis büszkén vallom magam magyarnak és szeretnék is tenni azért, hogy Kárpátalján mindig maradjon meg a magyar szó, a nemzeti összetartozás tudata, a magyar hagyományok és kultúra. Mezővári remek falu, egy olyan közösség ahol mi magyarok együtt élhetünk, ápolva hagyományainkat. Hogy miért írtam olyan sokat, arról hogy milyen helyek vannak Mezőváriban, miközben a küzdelemről kellett volna beszélnem? Nézzünk a dolgok mögé. Ahhoz, hogy itt mindenki magyarnak vallhassa magát, hogy legyen magyar középiskolánk, óvodánk, művészeti iskolánk, klinikánk, öregotthonunk, könyvtárunk, tele magyar könyvekkel, hogy magyarul szóljon az istentisztelet a templomban, hogy magyar ízlés szerint készüljön a péksütemény, működhessenek magyar szervezetek, nagyon sokat kellett tenniük az itt élő embereknek, összefogásuk, kitartásuk, nemzettudatuk tette ilyen gazdaggá Mezővárit. Látva milyen sokat tettek le az asztalra, bizodalom és reménység tölti el a szívemet, hisz ha ilyen sokat elértek, kivívtak maguknak az itteni magyarok, még akkor is, ha nagyon sok erőfeszítésükbe, küzdelmükbe került, akkor mi, a következő generáció is bármit elérhetünk, ha nem felejtjük el kik vagyunk és honnan jöttünk. Végezetül egyik kedvenc versem idézetét szeretném leírni. Ha megmondom a címét, ma már a legtöbben úgy reagálnak rá, hogy persze tipikus, ömlengős és megszokott szöveg. De én nem így gondolom. Azokat az érzéseket is megfogalmazza, melyek akkor fogalmazódtak meg bennem, mikor 37 osztálytársamból 10-en maradtunk Kárpátalján tanulni. Úgy érzem, a legjobban írja le a gondolataimat a jelenemmel és jövőmmel kapcsolatban. Reményik Sándor Eredj, ha tudsz (részletek): Eredj, ha tudsz Eredj, ha gondolod, hogy valahol, bárhol a nagy világon könnyebb lesz majd a sorsot hordanod Eredj, ha hittelen Hiszed: a hontalanság odakünn Nem keserűbb, mint idebenn Még nem tudom: Jut - e nekem egy nyugalmas sarok, De addig, varjú a száraz jegenyén: Én itthon maradok!...