A kábítószer-helyzet Magyarországon 2004-2014 a Nemzeti Drog Fókuszpont jubileumi összefoglaló kiadványa
A kábítószer-helyzet Magyarországon 2004-2014 a Nemzeti Drog Fókuszpont jubileumi összefoglaló kiadványa
Jogi közlemény A Nemzeti Drog Fókuszpont ezen kiadványát szerzôi jog védi. A Nemzeti Drog Fókuszpont nem vállal felelôsséget vagy kötelezettséget a dokumentumban szereplô adatok felhasználásából eredô következményekért. kért. A kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi a Nemzeti Drog Fókuszpont partnereinek, az EMCDDA, az Európai Unió tagállamainak, vagy az Európai Unió bármely intézményének vagy ügynökségének hivatalos álláspontját. Nemzeti Drog Fókuszpont 2014 Nemzeti Drog Fókuszpont / Hungarian National Focal Point Nemzeti Kábítószer Adatgyûjtô és Kapcsolattartó Központ 1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6. Tel.: +36 1 476 11 00 / 2510 www.drogfokuszpont.hu Magyar kiadás: Nemzeti Drog Fókuszpont 2014 ISBN 978-963-12-0596-1 A kiadványt szerkesztette: Horváth Gergely Csaba A kiadvány összeállításában közremûködött: Csák Róbert Horváth Gergely Csabaa Port Ágnes Dr. Varga Orsolya Megjelent: 2014. november 11. 2
Tartalomjegyzék Köszöntô 4 Elôszó 6 Összefoglalás 8 Drogstratégia 11 Koordinációs mechanizmus 13 A kábítószerrel visszaélés jogszabályi változása 14 Kábítószerpiac 17 Új pszichoaktív szerek 20 Kábítószer-bûnözés 25 Prevenció 29 A kábítószer-fogyasztás elterjedtsége 33 Magas kockázatú szerhasználat 39 Kábítószer-fogyasztással összefüggô fertôzô betegségek 43 Kábítószer-fogyasztással összefüggô szefüggô halálozás 48 Válaszok a drogfogyasztás egészségügyi következményeire 50 Kezelés Ellátás 53 Kvalitatív információk az új jelenségekrôl ekrôl 61 A Nemzeti Drog Fókuszpontról 63 Irodalomjegyzék 71 3
Köszöntô Magyarország Európai Uniós tagságának tizedik évfordulója egybeesik a kábító- szer-helyzetet monitorozó iroda, az EMCDDA hálózatában mûködô Nemzeti Drog Fókuszpont tízéves fennállásával. A Nemzeti Drog Fókusz zpont létrehozása egy szintén tíz évig tartó technikai együttmûködési program eredménye volt Magyarország és az Európai Unió között a PHARE Nemzetközi Kábítószer-ellenes Program keretében, különösen két projekt, a PHARE Drog Információs Rendszer (DIS) és a PHARE-EMCDDA program az EU tagje elölt országok számára projektek keretében. A szoros együttmûködés ideje alatt, kiváltképp 2000 és 2004 között, amikor a hangsúly a csatlakozási tárgyalások lezárására és az EU történetének legnagyobb bôvítése miatt az európai intézmények és ügynökségek felkészítésére helyezôdött, együtt formáltuk a magyarországi nemzeti kábítószerügyi információs rendszert. Mit is mondhatnánk el a húszéves együttmûködés eredményeirôl? Ami még fonto- sabb, milyen haszonnal járt ez az együttmûködés Magyarország és az Európai Unió számára? A kilencvenes évek közepén elérhetô adatokhoz, jelentésekhez viszonyítva Magyar- ország idôvel megbízható és kiterjedt adatgyûjtési és jelentési kapacitást épített ki, mely a kábítószer-helyzet hiteles és objektív elemzésével támogatja a döntéshozó- kat. Magyarország szakemberei erei ma hozzáférnek a legaktuálisabb bevált gyakorlatokhoz a keresletcsökkentés terén, és támogatást kapnak munkájukhoz az ártalomcsök- kentés és a kezelés-ellátás ás területein. A nemzeti kábítószerügyi információs rendszer ma lehetôvé teszi a gyorsan változó trendek azonosítását és a jövô fenyegetéseinek elôrejelzését, amely különö- sen fontos os az új pszichoaktív anyagok kapcsán. Ez utóbbi témában Magyarország kezdeményezô szerepet vállalt a tagállamok nemzeti drog fókuszpontjainak egye- sítésében, kérdéseik és ismereteik megosztásában. Ez a fórum azóta is stabil alapját képezi a fókuszpontok közötti információáramlásnak. Az Európai Unió szemszögébôl Magyarország, Nemzeti Drog Fókuszpontján keresztül, egy nagyon aktív és megbízható partnerré vált. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése hozzásegítette az európai központot egy pontosabb, megbízhatóbb hely- zetértékelés kialakításához; kítás és közvetlenül hozzájárult az európai Drogstratégia és az Akcióterv végrehajtásának monitorozásához és értékeléséhez. 4
Az EMCDDA DA technikai együttmûködések programjához történô folyamatos hozzájárulása eredményeként, a csatlakozási folyamat során szerzett tapasztalataira támaszkodva Magyarország mára már közvetítô szerepet tölt be az Európai Unió és a tagjelölt vagy potenciális tagjelölt országok között. Jelenleg, enleg, amikor az Európai Unió és tagállamai fontos gazdasági és társadalmi vál- tozások elôtt állnak, fontos megemlíteni, hogy ezt a gyümölcsözô együttmûködést és a fejlôdést, mely elsôdlegesen Magyarország állampolgárainak hasznára szolgál, egy nagyon erôs döntéshozói támogatottság tette lehetôvé a kétezres évek elejétôl. Ez a támogatás és elkötelezettség, a Nemzeti Drog Fókuszpont által összegyûjtött, feldolgozott ott és közreadott információkkal kiegészítve, kulcsfontosságú tényezôi annak, hogy a magyar döntéshozók megfelelhessenek a kábítószer-problémához kapcsolódó új kihívásoknak. Alexis Goosdeelel a Reitox és Nemzetközi etközi Együttmûködés szervezeti egység vezetôje Kábítószer és Kábítószer-függôség Európai Megfigyelôközpontja (EMCDDA) 5
Elôszó Az elmúlt tíz évben komoly erôfeszítések történtek a kábítószerügyi adatgyûjtés kiépítése és a magyarországi kábítószer-helyzetet bemutató, nemzetközi gyakor- latnak megfelelô elemzések összeállítása érdekében. en. A Nemzeti Drog Fókuszpont 2004 óta végzi tevékenységét a kábítószer-problémára adott hatékony válaszlépések tudományos eredményeken alapuló, hiteles támogatásáért és a nemzetközi adat- szolgáltatási kötelezettség magas színvonalú teljesítése esítése érdekében. Tíz éves fennál- lásunk kínálta az alkalmat egy olyan kötet összeállítására, mely bemutatja ezeket az erôfeszítéseket és az elemzések fontosabb megállapításait. A kötet az elmúlt tíz évet áttekintve a kábítószer-probléma alakulását követi fi- gyelemmel. Az adato ok részletes bemutatása a helyett azonban most a trendek és a jelen legi helyzetet megalapozó fôbb változások ások bemutatására törekszünk. Tehetjük ezt azért, mert az Éves jelentés a magyarországi rszági kábítószer-helyzetrôl az EMCDDA számára kiadványunk az elmúlt évtized minden évében aprólékosan bemutatta a különféle adatgyûjtések és kutatások eredményeit. Az évek során felismertük, hogy a statisztikák összeállítása önmagában nem elég, az EMCDDA részére készülô jelentés közreadása nem elégíti ki a változatos igényeket. Annak érdekében, hogy a döntéshozókat, a szakembereket és a szélesebb nyilvá- nosságot sajátos szükségleteiknek k megfelelô módon, a szakmai igényességet és hite- lességet szem elôtt tartva tudjuk tájékoztatni, színesítettük termékeink és kommuni- kációs eszközeink palettáját. A kötet összegyûjti a Nemzeti Drog Fókuszpont elmúlt tíz évének ilyen törekvéseit is: Indítottunk honlapot, melyet aztán tematikus összefog- lalókkal és a Bevált Gyakorlatok Portáljával bôvítettünk. Elindítottuk hírlevelünket, mely havonta a beszámol a kábítószerügyi adatgyûjtés hazai és európai eseményeirôl. Több EMCDDA kiadványt, módszertani útmutatót lefordítottunk, hogy szélesebb körben is terjeszthessük a legfrissebb és legfontosabb információkat és módsze- reket. Rendszeres es találkozókat szerveztünk a szakmának, amit nagyobb létszámú tematikus konferenciákkal egészítettünk ki. A legfontosabb lépés ugyanakkor annak a széles körû partneri, szakértôi hálózatnak a kiépítése volt, amely lehetôvé teszi az adatok, információk összegyûjtését számos és változatos forrásból. Igyekeztünk közvetíteni a társszakmák között, nagy hangsúlyt fektetve a kommunikációra, infor- mációcserére is. 6
Azt hiszem nem túlzás azt állítani, hogy 2004 óta a fontosabb kábítószerügyi adatgyûjtési rendszereket kiépítettük vagy átalakítottuk. Köszönetünk és megbecsü- lésünk illeti a volt és a jelenlegi kollégákat, partnereketet a Fókuszponton belül és a velünk együttmûködô intézményeknél egyaránt, akik munkájukkal és szakértel- mükkel támogattak bennünket ezen az úton. Az elmúlt tíz évre való visszatekintés mellett ugyanakkor jó alkalom kínálkozik az elôretekintésre etekintésre is. Egyik oldalról a kábítószer-probléma átalakulása, másik oldalról az európai kábítószerügyi adatgyûjtéssel kapcsolatos elvárások változása állít ki- hívások elé bennünket. Fontos, hogy a kábítószer-problémára adott válaszlépések a jövôben is szisztematikusan gyûjtött és következetesen feldolgozott adatokon és hiteles elemzéseken emzéseken alapuljanak. Horváth Gergely Csaba helyettes vezetô Nemzeti Drog Fókuszpont 7
Összefoglalás A magyarországi kábítószer- r-helyzet elmúlt tíz évének alakulását a kábítószerpiac változása határoztaa meg. 2010 elôtt a kábítószer-probléma hazai helyzete nagyon hasonló volt az európai- követte azt. A rekreációs szerhasználatra a kannabisz és a stimulánsok, az mfetamin és az ecstasy fogyasztása volt jellemzô. Az intravénás hoz, bár idôben megkésvee szerhasználat az opiátok a heroin és a házi mákkészítmények fogyasztását és az amfetamin injektálását jelentette. A szerek tisztaságában taságában nem voltak nagyobb vál- tozások, bár a piacon alkalmanként megjelenô nagy tisztaságú heroin a halálesetek számában átmeneti emelkedést okozott. Kokain-fogyasztás és ahhoz kapcsolódó kezelési igények alacsony számban jelentek meg az adatokban. Az ecstasy klasz- szikus hatóanyagai (MDMA, MDA) 2008-tól jelentôsen visszaszorultak a piacról, a tablettákban piperazinok jelentek meg. Az MDMA piaci visszatérése 2012-ben kezdôdött meg. 20100 után az új pszichoaktív anyagok megjelenése jelentôsen átformálta a kábítószer-probléma hazai megjelenését. 2009 és 2013 között összesen 118 új anyag jelent meg Magyarországon a Korai Jelzôrendszer bejelentései alapján, az Euró- pai Unió tagállamai pedig összesen en 268 új vegyületrôl tettek bejelentést. A jelenség szükségessé tette a hazai és az EU tagállamok közötti információcserét végzô Korai Jelzôrendszer megerôsítését. ét. Az új anyagok generikus szabályozása azaz nem a könnyen módosítható egyes vegyületek, hanem egész vegyületcsoportok ellenôrzés alá vonása és az egyes szerek kockázatértékelési folyamata a kínálati oldal kont- rollálását célozza. A kábítószer-bûncselekmények ekmények évenkénti számának alakulásában tükrözôdnek a Btk. és az elterelés feltételeit szabályozó Btké. módosításai, valamint a Rendôrség kábítószer-rendészeti aktivitásának változásai. A bûncselekmények 80-90%-át a sa- ját használattal összefüggésben elkövetett, fogyasztói típusú magatartások tették ki. A visszaélések túlnyomó többségét csekély mennyiségû kábítószerrel követték el. A bûncselekmények szertípus szerinti megoszlásának változása követte a kábítószerpiacon bekövetkezô változásokat: 2009 és 2013 között a heroinnal elkövetett esetek aránya 1%-ra esett vissza, csökkent az ecstasy-val elkövetett visszaélések aránya is, míg az amfetamin évrôl évre növekvô arányban jelent meg az elkövetés tárgyaként. Az új pszichoaktív anyagokkal való (kereskedôi típusú) visszaélés 2012 áprilisa óta von maga után büntetôjogi felelôsséget, a bûnügyi statisztikában elôször 2013-ban szerepeltek érdemi számban ilyen esetek. 2014 januárja óta ezen anyagok csekély mennyiséget meghaladó tartása is büntetendô. Az elmúlt évtizedben a drogprevencióval foglalkozó programok elsôsorban az iskolákban zajló univerzális prevencióra koncentráltak, és bár kisebb arányban, 8
de megjelentek célzott prevenciós programok is veszélyeztetett fiatalok számára. A programok újabban már komplex egészségfejlesztési szemléletet alkalmaznak, és az ismeretátadás helyett a személyiségfejlesztésre, illetve a megküzdési technikák fej- lesztésére helyezôdött át a hangsúly. A prevenciós programok professzionalizálódását szakmai szabályozó anyagok és a bevált gyakorlatok terjesztése segítették. A felnôttkorú népességet tekintve csaknem minden tizedik fô fogyasztott valamilyen kábítószert. A kábítószer-fogyasztás elterjedtségét célzó 2007-es felmérés szerint a leggyakrabban gyakrabban fogyasztott szerek a kannabisz, az ecstasy és az amfetamin voltak. A 2013-as adatok szerint azonban a szintetikus kannabinoidok rövid idô alatt a második legnépszerûbb szerré váltak, az új pszichoaktív stimulánsok népszerûsége pedig megközelítette az amfetaminét a lakosság körében. Az iskoláskorúak között minden ötödik ödik fiatal próbált már ki valamilyen kábítószert. A fiatalok körében is a kannabisz a legnépszerûbb, de elterjedt a gyógyszerekkel való visszaélés vagy a gyógyszerek alkohollal történô fogyasztása is. Az inhalánsok használata szintén meredek emelkedést mutatott az utóbbi évtizedben. A szerhasználat életprevalenciája 1995 és 2003 között négyszeresére nôtt Magyarországon az iskoláskorúak körében, majd 2007-ben valamelyest csökkent, de a 2011-es adatfelvétel az összes tiltott szer fogyasztás életprevalencia értékének újabb jelentôs növekedését mutatta. A fiúk és a lányok közötti jelentôs különbség a kétezres évek közepén csökkenésnek indult, 2011-ben pedig már nem volt szignifikáns. A rekreációs szerhasználati ati mintázatokban a kannabisz mellett feltûntek a szin- tetikus kannabinoidok, a stimulánsok között további designer drogok: elsôsorban a katinonok, illetve újfajta amfetamin származékok. Annak ellenére, hogy a kínálati oldalon nagy számban és rendkívüli gyorsasággal jelentek meg vagy éppen tûntek el az új anyagok, néhány szer, ha viszonylagosan is, de stabilan jelen volt a pia- con. 2010-ben a mefedron, 2011-ben az MDPV, azt követôen pedig a pentedron vált a domináns stimuláns szerré, mellettük ettük csak néhány szer (pl. fluoramfetaminok, 4-MEC, újabban az α-pvp) ért el valóban említésre méltó részesedést a lefoglalási adatok szerint. A szintetikus kannabinoidok k esetében a fogyasztás elterjedtsége és intenzitása, valamint a kapcsolódó pszichés problémák kockázata váltak a jelenség- gel kapcsolatos szakmai diskurzus fô kérdéseivé, a növényi törmelékre felvitt anya- gok kémiai összetétele nem vált meghatározó témává. á Szintén 2010-ben történt egy, a problémás szerhasználatot alapjaiban átrendezô jelenség, a heroin hozzáférhetôségének jelentôs visszaszorulása. Míg a tûcsere programok kliensei korábban mintegy fele-fele arányban injektáltak heroint vagy amfetamint, addig 2013-ban már a kliensek háromnegyede elsôdlegesen egesen valami- lyen új pszichoaktív szert injektált. Az adatok alapján mind a heroin-, mind az amfetamin-fogyasztók körében tetten érhetô volt a szerváltás. Az új anyagok hatása 9
az elmondások szerint rövidebb ideig tart, ezért gyakrabban injektálják azokat, így magasabb a kockázati magatartások elôfordulásának valószínûsége, illetve a fertôzô betegségek terjedésének kockázata is. Országos adatokat tekintve minden negye- dik intravénás szerhasználó fertôzött hepatitis C vírussal, de a területi különbségek jelentôsek. Mivel a túladag golásos halálesetek száma az opiát-fogyasztás elterjedtsé- gével, különösen pedig a heroin tisztaságával mutatott szoros összefüggést, a heroin eltûnése következményeként jelentôsen csökkent a halálozás. A kedvezô változást újabban azonban ellentételezi a metadon-használattal nálattal és az új pszichoaktív szerek- kel összefüggô halálesetek számának emelkedése. A kábítószer-fogyasztás egészségügyi következményeire kezményeire adott válaszlépések tekin- tetében több érdemi elôrelépés történt. A fertôzô betegségek megelôzését célzó tûcsere programok jogszabályi helyzete rendezôdött, a területi lefedettség folya- matosan javult. Tíz éves távlatban az eszköz- és kliensforgalmi adatok látványos növekedést mutatnak, de az utóbbi években az emelkedés megtorpanni látszik, 2011 után visszaesés, majd stagnálás volt tapasztalható. A kábítószer-fogyasztók egész- ségügyi szakellátásasa jellemzôen drogambulanciákon, járóbeteg ellátás formájában történik, illetve ezek hiányában, vagy fekvôbeteg ellátási igény esetén, az általános addiktológiai / pszichiátriai ellátórendszer endszer keretei között zajlik. A kliensek több mint kétharmada elterelt, azaz a büntetôeljárás alternatívájaként lép kezelésbe, melynek keretein belül a megelôzô-felvilágosító lágosító szolgáltatás nyújtásában civil szervezetek is részt vállalnak. A kezeltek éves létszámában jelentôs változás nem történt az el- múlt tíz évben. A kannabisz-használattal összefüggô kezelési igények száma hosszú távon csökkenést mutat, de az utóbbi években a szintetikus kannabinoidok hasz- nálata miatti kezelési igények számának emelkedése aggodalomra ad okot. A heroin-használat visszaszorulásával a szerhez kapcsolódó kezelési igények száma is csökkenô tendenciát mutat 2010 óta, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a sti- mulánsokkal amfetamin, új pszichoaktív szerek, kokain összefüggô kezelések száma emelkedik. k. Az opiát helyettesítô kezelésben részt vevô kliensek száma hat éves emelkedés után négy éve csaknem stabilnak tekinthetô. A kliensek fenntar- tó céllal vesznek részt kezelésben, 2011 óta buprenorphine-naloxon kombinációt tartalmazó gyógyszerkészítmény is elérhetô a metadon mellett. 10
Drogstratégia Magyarország elsô drogstratégiája, a 96/2000. (XII. 11.) országgyûlési határozattal, politikai konszenzussal elfogadott, a kábítószer-probléma visszaszorítása érdeké- ben készített nemzeti stratégiai program 2000 és 2009 között határozta meg a hazaiai drogpolitikát. A Nemzeti Stratégia három pillérre (megelôzés, terápia-rehabilitáció, kínálatcsökkentés) és egy átívelô célra (közösség-együttmûködés) épült. A kábító- szerügyi koordináció felkérésére, a Holland Királyság Külügyminisztériumának támogatásával és a Trimbos Instituut kivitelezésében, a Nemzeti Drogmegelôzési Intézettel való szoros együttmûködésben valósult meg a Stratégia félidôs, a rövid- és középtávú céljaira vonatkozó értékelése 2004-2005-ben, amely egyben ajánlásokat is tartalmazott. Az értékelésben a Nemzeti Drog Fókuszpont több munkatársa is ak- tív szerepet epet vállalt. Ennek eredményeit két kötetben, magyar és angol nyelven adta közre a hollandiai partner (Galla et al. 2005a, Galla et al. 2005b). Magyarország volt az elsô olyan ország Európában, amely külsô szakértôket kért fel egy másik országból stratégiájának vizsgálatára, így biztosítva a pártatlan és független értéke- lést. A Stratégia megvalósulását az akciótervekben meghatározott feladatok végre- hajtása biztosította otta a teljes idôtartama alatt. A Nemzeti Drogmegelôzési Intézet megbízásából az EgészségMonitor kutatást végzett (Vitrai 2009) az Országgyûlés által 2000 decemberében elfogadott Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására címû stratégiai program megva- lósulásának értékelése céljából. Az értékelés elsôdleges célja a hazai drogszcéná- ban megfigyelhetô változások tudományos vizsgálata alapján annakak megállapítása volt, hogy a Stratégia megvalósulását elemezve milyen tapasztalatok vonhatók le. A kutatás során alkalmazott valamennyi eljárás eredményét áttekintve, összességé- ben megállapítható, hogy a 2000-ben elfogadott Stratégia eredményeképpen egy igen extenzív fejlôdés volt megfigyelhetô a kábítószer-problémára adott válaszlé- pések területén. E probléma megoldására kipróbált legjobb nemzetközi gyakorlat szinte valamennyi eleme megjelent Magyarországon, és a Stratégia jóvoltából megindult azoknak rendszerszerû alkalmazása. Az Országgyûlés 2009 márciusában fogadta a el a kábítószer-probléma visszaszorí- tása érdekében készítendô új nemzeti stratégiai ai programról szóló 18/2009. (III. 4.) országgyûlési határozatot, amelyben felkéri a Kormányt a 2010-tôl esedékes új nem- zeti stratégiai program elkészítésére. Az Országgyûlés s 2009. december 14-én fogad- ta el a kormány által beterjesztett Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma kezelés ése érdekében címû dokumentumot (106/2009 (XII. 21.) országgyûlési határozat). Az új drogstratégiát többségi szavazattal fogadta el az Országgyûlés, azonban 2010 decemberében új drogstratégia kidolgozásáról született döntés. Az új stratégiai dokumentum elôkészítése a Nemzeti Drogmegelôzési Iroda és további elismert hazai szakértôk bevonásával 2011-ben vette kezdetét. 11
A társadalmi és közigazgat tási egyeztetést követôen az Országgyûlés 2013. ok- tóber 7-én fogadtaa el a Nemzeti Drogellenes Stratégia tégia 2013 2020, Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bûnözés ellen alcímmel ellátott 80/2013. (X. 16.) országgyûlési határozatot. A Nemzeti Drogellenes Stratégia a 2013 és 2020 közötti idôszakra állapít meg célkitûzéseket. A stratégia amellett, hogy elismeri a kábítószer- használattal kapcsolatos egyéni és társadalmi kockázatok és károk kezelésének szükségességét, fô célján nak az illegális szerhasználat ználat csökkentését tekinti, célzott, közösségi alapú beavatkozások segítségével. 12
Koordinációs mechanizmus A 90-es évek vége óta mûködô Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság a Kormány javaslattevô, véleményezô testülete, melynek az államigazgatás és az országos intéz- mények képviselôibôl álló tagsága vesz részt a kábítószer-problémára adott válaszok megvitatásában és kidolgozásában. 2006 végétôl új struktúrában folytatta munká- ját: az állandó tagok közül négyen nem kormányzati, hanem a civil szervezetek delegáltjai lettek. A Bizottságban a Nemzeti Drog Fókuszpont állandó, szavazati joggal gal nem rendelkezô meghívott tagként vett részt. A jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról szóló 1158/2011. (V. 23.) kormányhatározat, valamint az abban foglalt feladatok végrehajtásáról szóló 1452/2011. (XII. 22.) kormányhatározat alap- ján a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság újabb átalakítása 2013-ban zajlott. Ennek eredményeként a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság új struktúrában, új névvel (Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottság) folytatta munkáját a tárcák és a kormányhivatalok képviselôinek részvételével, valamint létrejött a civil delegáltakat magába foglaló különálló Kábítószerügyi Tanács. A Nemzeti Drog Fókuszpont a Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottság és a Kábítószerügyi Tanács állandó meghívottjaként a Bizottság és a Tanács minden ülésén tanácskozási joggal vesz részt. A kábítószer-politika megvalósításában fontos szerepet játszanak a Kábítószerügyi Egyeztetô Fórumok (KEF), olyan helyi szintû szakmai konzultációs munkacsoportok, melyeket a helyi önkormányzatok nyzatok elkötelezettsége, a kábítószer-probléma kezelését célzó helyi szakmai összefogás, valamint minisztériumi pályázati támogatás hívott életre. Magyarországon közel 90 KEF mûködik városi, kerületi, kistérségi, megyei, illet- ve regionális hatáskörrel. A KEF-ek feladata, hogy összehangolják a drogprobléma visszaszorításban szerepet játszó négy alappillér a közösség és együttmûködés, a megelôzés, a gyógyítás és rehabilitáció, valamint a kínálatcsökkentés intéz- ményeinek munkáját. A Kábítószerügyi Egyeztetô Fórumok tagjai a drogprobléma kezelésben fontos szerepet játszó állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek képviselôi. 13
A kábítószerrel visszaélés jogszabályi változása 2002 végén a kormány kriminálpolitikai törekvései alapján több ponton enyhítette, differenciálta és módosította az 1978. évi IV. törvényt a Büntetô Törvénykönyvrôl. Ezzel együtt a Büntetôeljárásról szóló 1998. évi XIX. X. törvény szükséges módosítását is elvégezték. 1 Az új koncepció a következô célokat követte: a kábítószer-probléma visszaszorítására készült Nemzeti Stratégia megvaló- sítását szolgáló bünte tetôjogi környezet megteremtése, er a kábítószer-bûnözés kedvezôtlen tendenciáinak fékezése, a kábítószer színtér különbözô szereplôi visszaéléseinek differenciáltabb büntetôjogi megítélése, a kábítószer-fogyasztó elkövetôknél a hatékonyabb speciális prevencióhoz szük- séges büntetôjogi rendelkezések bevezetése etése (ami az érintettek esetében egyaránt jelenti annak megelôzését, hogy ismételten kábítószert fogyasszanak, és hogy bármilyen kábítószerezésükkel összefüggô bûncselekményt elkövessenek), a jogbiztonság követelményének érvényesítése. A nagy társadalmi és politikai vitát kiváltó törvényjavaslat rendelkezései 2003. március 1-jén léptek hatályba. Az új szabályozás alapján a különbözô veszélyességû cselekményeket négy külön szakasz foglalja magában eltérô büntetési tételeket meghatározva. Külön tényállás- ba kerültek a beszerzô típusú magatartások, a forgalmazó típusú magatartások, és a korábbi jogszabályhoz hasonlóan a kábítószerfüggôk cselekményeit is külön jogszabályhely tartalmazta, enyhébb büntetéssel fenyegetve, mint az elôbbieket. A módosítás egy új rendelkezést is beépített a törvénybe: a kiskorúak sérelmére, illetve az ilyen életkorú személyek felhasználásával elkövetett cselekményeket is külön tényállás artalmazta, amelyek minôsített esetei a legsúlyosabb, akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújthatók. A Btk. büntetô eljárási útról való elterelés eseteit, illetve feltételeit tartalmazta, a magyar büntetôjogi dogmatika rendszerének megfelelôen ún. büntethetôséget megszüntetô okokként. A korábbi megoldáshoz képest a legjelentôsebb változás, hogy a feltételek között nem szerepel, hogy kizárólag kábítószerfüggô esetében van lehetôség elterelésre. Az elterelés lehetôsége személyi oldalon a fogyasztók bármelyik kategóriájára (alkalmi, rendszeres, függô) vonatkozik (de ebben az esetben 1. Részlet a 2003. évi II. törvény általános indokolásából. 14
2 is a kábítószerfüggôkre vonatkozóan kedvezôbb szabályokkal). Nem függô fogyasztó elkövetônél viszont az elôzô elkövetési magatartások esetén csak akkor van lehetôség az elterelésre, ha legfeljebb csekély mennyiségû a kábítószer. Cselekményi oldalról nézve jellemzôen a fogyasztói típusú elkövetési magatartásoknál és azok- nak is az enyhébb változatainál jöhet szóba az elterelés. Kivételt jelent azonban két terjesztôi típusú magatartás, a kínál és az átad, mert ha a kínált, illetve átadott kábítószer legfeljebb csekély mennyiségû, továbbá a szóban forgó cselekményekre együttesen történô kábítószer-fogyasztás alkalmával kerül sor, az említett két cselek- mény elkövetôje is részesülhet az elterelés kedvezményében. Az elterelés alkalma- zásának valamennyi esetben feltétele, hogy az elkövetô az elsô fokú ítélet meghoza- taláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függôséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelô más ellátásban részesült, vagy megelôzô-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. Az elterelésre a büntetôeljárás ügyészi és bírósági szakaszában kerülhet sor. A hatályos rendelkezéseket ugyancsak a 2003. évi II. törvénnyel iktatták a Büntetô Eljárási Törvénybe (188. (1) h); 222.. (2)). A Büntetô Törvénykönyv hatályos rendelkezései 2013. július 1-jén lépett hatályba a 2012. évi C. törvény az új Büntetô Törvénykönyvrôl (Btk.), mely a tényállásokat ásokat önálló megnevezéssel szerepelteti (176-183. ), szemben az 1978. évi IV. törvénnyel (a továbbiakban: régi Btk.), amely a visszaélés kábító- szerrel alcím alatt négy szakaszban hat típusú elkövetési magatartást tartalmazott. A kábítószer-kereskedelem (forgalomba hozatal, kereskedés) tekintetében a csekély mennyiség mint privilegizált eset megszûnt, mert a kereskedôi típusú magatartások esetében indokolt a szigorúbb fellépés. A kábítószer-kereskedelem elleni hatéko- nyabb fellépés érdekében az új Btk. külön kategóriaként bevezette a különösen jelentôs mennyiségû (a csekély mennyiség nyiség kétszázszorosa) kábítószer tartását, mint minôsített esetet. Megszûntek a kábítószerfüggôkre vonatkozó speciális (enyhébb) szabályo yok, de a bíróságnak lehetôsége van arra, hogy a büntetés kiszabása során értékelje e a ter- helt esetleges szenvedélybetegségét. Az új Btk. önállóan nevesíti a kábítószerfogyasztást, amelynek büntetési tétele megegyezik a csekély mennyiség megszerzésére vonatkozó büntetési tétellel. Továbbra is súlyosabban büntetendô annak a felnôtt korú személynek a cselekménye, aki 18. életévét be nem töltött tt 2. A Btk. 283. (1) e, és f, pontja ugyanis többet enged meg számukra, így például akkor is része- sülhet egy kábítószerfüggô az elterelés kedvezményében, ha a csekély mennyiséget meghaladó, de a jelentôs mennyiséget el nem érô kábítószert saját használatára termeszt, elôállít, megszerez, tart [Btk. 283. (1) e, 1.] 15
személynek ad át kábítószert, vagy az ilyen korú személy felhasználásával valósít meg más kábítószeres bûncselekményt. Az elterelés gyakorlatában tapasztalható visszaélések ések kivédése érdekében az új Btk. kimondja, hogy nem alkalmazható a büntethetôséget megszüntetô ok, ha a terhelt az elterelés idôtartama alatt újabb kábítószerrel visszaélést követ el, vagy ha a terhelt a kábítószerrel visszaélés miatt indult büntetôeljárást megelôzôen megha- tározott idôtartamon (két éven) belül elterelésben en vett részt, és vele szemben emiatt az eljárást megszüntették. A kábítószer-kereskedelem felderítését segítheti, ha a fogyasztóknak korlátlan enyhítésre ad lehetôséget a részletes beismerô vallomás. A büntetés enyhítését a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bûncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2004/757/IB kerethatározat is lehetôségként említi, ezért az új Btk. is átvette ezt a szabályt. Az új Btk. bôvült az Új pszichoaktív anyaggal visszaélés címû szakasszal (184.A-D. ), melyben az elôzô szakaszok struktúráját követve, azonban enyhébb büntetési tételekkel szabályozza a területet. Az új szabályozás minôsített esetei lényegében azonosak a kábítószerekre vonatkozóakkal, azonban a jelentôs mennyi- ségre történô elkövetést nem tartalmazza. A privilegizált esetek a csekély mennyi- séggel való elkövetésre vonatkoznak, mely mennyiség az összes anyag tekintetében 10 gramm. A büntetendô cselekmények között szerepel az új pszichoaktív anyag tartása is, amennyiben a mennyiség meghaladja a csekély mennyiséget. 16
Kábítószerpiac A kábítószerpiacot jellemzô adatok forrása elsôsorban a Bûnügyi Szakértôi és Kutatóintézet Szerves Kémiai Analitikai Szakértôi Osztálya (továbbiakban BSZKI) által megjelentetett statisztikai adatok, amelyek a Rendôrség és a Vám- és Pénzügyôrség által lefoglalt anyagok mennyiségérôl, a lefoglalások számáról, valamint a kábítószerek hatóanyagtartalmáról és összetételérôl tájékoztatnak országos szinten. A kábítószerek hozzáférhetôségérôl, valamint utcai árairól a Nemzeti Drog Fókuszpont által végzett adatgyûjtések (online snapshot, kábítószerek utcai árai) adnak pontos információt. A BSZKI adatai alapján a kábítószerek piacán jelentôs változások történtek az elmúlt 10 évben. A lefoglalási adatok az európai trendekbe illeszkedve jól mutatják a kábítószer-kínálat helyzetét. Mind a lefoglalt anyagok mennyisége, mind a típusa változatos képet mutat, amely a fogyasztási szokásokban történô változásoknak oka és következménye is lehet. A 2000-es évek elején a marihuána, az ecstasy típusú tabletták és a heroin voltak a legnagyobb mennyiségben lefoglalt kábítószerek, míg a fellelt kokain és az amfeta- min mennyisége nem volt meghatározó. 2006-tól kezdve azonban a lefoglalt heroin mennyisége folyamatosan csökkent (2009: 124,7 kg; 2010: 97,8 kg; 2011: 3,2 kg; 2012: 2,5 kg; 2013: 5,7 kg), a marihuánáé pedig nôtt (2009: 293,4 kg; 2010: 528, 1 kg; 2011: 208,7 kg; 2012: 1776,7 kg; 2013: 863,4 kg). 2010 után nôtt a kannabisznövény lefoglalások száma, ami a hazai termesztés terjedésére utalt. A lefoglalások szerint 2011-ben a hazai piacról szinte teljesen eltûnt a heroin, ami az új típusú szerek megjelenésével esett egybe. e. A szintetikus szerek piaca Magyarországon 2008 óta teljesen átrendezôdött. A koráb- ban népszerû, jellemzôen MDMA-t, MDA-t és más amfetamin származékokat tartalmazó ecstasy tabletták 2009-re gyakorlatilag ag eltûntek a feketepiacról: a lefoglalások száma a 2008-as 186-ról 2009-ben 33-ra, 2010-ben pedig mindössze 9 alkalomra csökkent. Ezzel párhuzamosan jelentôs számban tûntek fel porokban és tabletták- ban új, korábban nem ismert anyagok. 2005-ben foglaltak le elôször mcpp tartal- mú tablettákat, és az azt követô években számottevô mennyiségben jelentek meg újra az amfetamint tartalmazó tabletták, valamint többféle hatóanyag-kombináció is jelentôs számban fordult elô egy tablettán belül (MDMA+MDE, DE, MDMA+amfetamin, amfetamin+metamfetamin). Az új hatóanyagok közül a legdinamikusabb terjedési ütemet a mefedron mutat- ta: 2010 nyarának elején jelent meg számottevô mennyiségben a lefoglalásokban, 17
majd ôszre az elôfordulási gyakorisága g meghaladta az amfetaminét. (Az új jelenség elterjedésérôl lásd az Új pszichoaktív szerek fejezetet.) et 1. ábra. Hatóanyagok elôfordulási gyakorisága (%) a 2001-201001-2010 között lefoglalt tablettákban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 MDMA amfetamin egyéb Forrás: BSZKI Gyors növekedést figyelhettünk meg 2002 és 2009 között a GBL lefoglalások szá- mában és mennyiségében is. Míg 2002-ben 1 ügyben 0,3 liter GBL került lefogla- lásra, addig 2007-ben már 15 ügyben 6,9 liter, 2010-ben pedig 85 ügyben összesen 26,7 liter, amely a néhány milliliteres kiszerelésben árult anyagból jelentôs mennyiségnek számít. A korábbi szakértôi becslések helyett 2004 óta a Nemzeti Drog Fókuszpont évente készít kutatást a kábítószerek utcai árairól. Az országos adatfelvételû vizsgálat eredményeképpen en az árakról legpontosabb információval rendelkezôktôl, a kábí- tószert vásárló fogyasztóktól kérdôíven gyûjtött adatok alapján követhetôk az árak változásai 3. 3. A kutatásban hét város (Budapest, Szeged, Gyôr, Debrecen, Miskolc, Pécs, Zalaegerszeg) 1-1 drogam- bulanciája vett részt. A kérdôívek felvétele önkitöltôs módszerrel történt. Minden szervezet 20, a kezelésbe lépés elôtt a kutatást megelôzô évben kábítószert használó klienssel töltetette ki a kérdôívet. A kliensek csak annak a kábítószernek adták meg az árát, amelybôl ôk személyesen vásároltak a tárgyévben. 18
2. ábra. Kábítószerek átlagos utcai árai forintban 2004-2013 között (1 gramm, az LSD esetében 1 adag, Ecstasy esetében 1 tabletta) 6000 5000 4000 3000 2000 1000 Marihuána Hasis Amfetamin Ecstasy LSD Mefedron Spice 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: NFP kábítószerekek utcai árai adatgyûjtés A kutatás eredményei ei szerint a legtöbb szer ára stabil volt az elôzô évtizedben, azonban a kínálat változásait követve a kokain és a heroin ára változatos képet mutatott. A heroin ára 2006-tól kezdve folyamatosan csökkent, míg 2010-ben elérte a 11.000 forintos átlagárat grammonként, amelyet azóta is tart. A kokain árában 2009 óta (14.000 Ft/gramm) emelkedés elkedés figyelhetô meg 2013-ig, amikor grammonkénti átlagára 17.000 Ft körül volt. A klasszikus kábítószerek ára jellemzôen magasabb az ôket helyettesítô designer drogoknál, amelyek a 2010-es évektôl terjedtek el a piacon, és az azt követô években az áruk tovább csökkent. Ennek oka lehet ezen szerek sokszor bizonytalan an jogi státusza, valamint a viszonylag könnyû beszerezhetôség. 19