A vadkárbecsl rbecslés s gyakorlati problémái Dr. Katona Krisztián egyetemi docens Dr. Szemethy László, Bleier Norbert, Hajdu MárkM SZIE Vadvilág g Megőrz rzési Intézet OEE előadás 2011. június 9 Mi a vadkár? A mezőgazdas gazdaságban gban okozott vadkár: a vad élettevékenysége következtk vetkeztében a szánt ntóföldön, a gyümölcs lcsösben sben és s a szőlőben a mezőgazdas gazdasági gi kultúra terméskies skiesését előid idéző károsítás. s. A gyümölcs lcs-,, illetve szőlőtelep telepítésben bekövetkezett vadkár r pénzp nzértékét t a pótlp tlás mértékének nek arány nyában kell meghatározni. Az erdőgazd gazdálkodásban okozott vadkár: az erdősítésben sben a vad rágása, r hánth ntása, túrása, t taposása, sa, törése által a csemeték k elhalását t előid idéző,, vagy a csúcshajt cshajtás s lerágásával, val, letörésével a csemeték k fejlődését akadályoz lyozó,, tovább bbá az erdei magok elfogyasztása sa által a természetes erdőfel felújulás s elmaradását okozó károsítás. s. 1
Honnan tudjuk a károk k mértm rtékét? t? A magyarországi gi jogszabályok értelmében a vadászatra jogosultnak meg kell térítenie t tenie a keletkezett erdei- és mezőgazdas gazdasági gi vadkárokat. 1996. évi LV. TörvT rvény + (79/2004 és s 7/2010 rendeletek) és s a 2009. évi XXXVII. Tv. Erdőtörvény (erdővédelmi delmi bírság) A Vtv.. rendelkezése értelmében csak az un. haszonvadfajok által okozott károkk rokért rt felel a vadászatra jogosult: Alapszabályok lyok a szembecslés nem becslés, s, hanem saccolás, s, vélekedés szubjektív vitatható nem ismételhet telhető nem bizonyíthat tható nincs egyszerű,, gyors, mindenhol használhat lható módszer mindig alkalmazkodni kell a terület adottságaihoz szakember kell! 2
Alapszabályok lyok mindent pontosan dokumentálni kell (csak így ellenőrizhet rizhető később) csak a tényleg t meghatározhat rozható és s mérhetm rhető jellemzőket szabad felvenni (pl. a károkozk rokozó vadfajt gyakran nem lehet meghatározni!) csak ellenőrz rzött, tudományosan (is) megalapozott jellemzőket vegyünk nk fel inkább többet, t mint kevesebbet: nem a gyorsaság, g, hanem a megalapozottság g a fontos nincs jellemző egyed v. jellemző terület mintavételez telezés s kell (átlag( tlag±szórás) Kár 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1. megfigyelő 2. megfigyelő 3. megfigyelő Kár 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1. megfigyelő 2. megfigyelő 3. megfigyelő Kár 70 60 50 40 30 20 10 0 1. megfigyelő 2. megfigyelő 3. megfigyelő 3
Pontosság-megb megbízhatóság A mezőgazdas gazdasági gi károsk rosítás s térbeli t eloszlása sa július (Böhönye) augusztus 4
Léken kívül-belk belül l ugyanaz? Alapszabályok lyok A mintavételez telezés s véletlenszerv letlenszerűenen nem eshet egybe olyan természetes mintázattal, ami befolyásolja a vad mozgását és s a növényzet n nyzet állapotát t (nyiladék, út, árok, vadvált ltó,, szintvonal, erdő széle stb.) DE: emellett a szabályos mintavétel tel jobban megvalósíthat tható DE: legjobb a rétegzett r mintavétel tel Területar letarányos, reprezentatív v mintavétel tel ha túl t l sok a 0 nagyobb mintaterület kell (DE: ne túl t l nagy) ha túl t l nagyok az eltérések a minták k között k több mintapont kell! DE: Mekkora a minimális mintaméret? 5
Mintavételi teli vonalak Így Ne így! 6
Több mintapont, nagyobb megbízhat zhatóság Annyi mintapont, amilyen megbízhat zható adat kell! Csemete károsodási arány (%) 0,4 0,3 0,2 0,1 0-0,1-0,2 0 20 40 60 80 100 Mintapontok száma (db) (minden elemszámn mnál l 50 ismétl tlés átlaga, szórása) sa) Az új j erdő tv-ből l adódó feladatok Az erdősítés s sikeresen felújított terület letén n a vadászhat szható vadfajok egyedei az előírt főf és mellékfafajok vezérhajt rhajtásait 30%-ot meghaladó mértékben károsk rosították 30% felett erdővédelmi delmi bírsb rság nagyon pontos becslés s kell! Az állapotfelvételnél l nemcsak a célállomc llományra kell tekintettel lenni Kőris rágása r bükkb kkösben rossz? Szeder rágáselvonr selvonó szerepe, egyfajú felújítások Szálal laló üzemmódra való áttérés az erdőrészlet egységess gessége megszűnik foltosabb, mozaikosabb terület vadkárbecsl rbecslés mozaikosabb területen nehezebb, sok mintapontot és s nagyobb felkész szültséget igényel Az erdő természetes felújul julását t biztosító,, az előírt állománytípust alkotó fafajok termésének a vadászhat szható vadfajok egyedei által történő felélésével az erdő felújul julása veszélybe került lt Mit és s hogyan kell mérni??? m (mennyiből? ill. vad - vs. egér-,, féregf reg-,, aszályk lykár r stb.) 7
Felmérend rendő jellemzők a csemeteszám m fafajonként nt egy hektárra vetítve tve a kár k r oka (a vadkár r elkülönítése, a károkozk rokozó faj meghatároz rozása) a károsk rosítás s típusa t a károsk rosítás s (a természetes felújul julás s akadályoz lyozása) mértm rtéke csemete hiány v. pusztulás (mennyiségi kár, k DE: kiápol polás s stb.?) lassúbb növekedn vekedés (minőségi kár, k DE: minőségjavul gjavulás?) faanyag romlás? (vizsgálat? piaci igények?) Károsítási si arány kevés, kell a csemetesűrűség g is! 8
Rágott hajtások Az adatlap kitöltése 9
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 10