Integrált radioaktív hulladéktároló

TARTALOM TARTALOM... 2 I. A javaslattevő általános adatai... 5 1. Név... 5 2. Cégjegyzékszám... 5 3. Székhely... 5 4. A javaslattevő hivatalos képviselője... 5 5. Kapcsolattartó... 5 II. A JAVASOLT TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS ADATAI... 6 1. Megnevezés... 6 2. Cél... 6 3. Felhasználó... 6 4. A javasolt tevékenység jellemzői... 6 5. A javasolt tevékenység helye... 6 6. A javasolt tevékenység helyének helyzetrajza... 7 7. A javasolt tevékenységgel kapcsolatos építkezés és a telep üzemeltetésének megkezdése és befejezése... 7 8. A műszaki és technológiai megoldás általános leírása... 7 8.1. A radioaktív hulladéktároló telep mind független nukleáris létesítmény műszaki megoldása 7 8.2. Műszaki megoldás... 9 9. A telepen végzett tevékenység indoklása... 13 10. Összes költség... 13 11. Valószínűsíthetően érintett önkormányzatok... 13 12. Érintett önkormányzati régió... 14 13. Valószínűsíthetően érintett hatóságok... 14 14. Engedélyező hatóság... 14 15. Felelős minisztérium... 15 16. A javasolt tevékenységhez külön jogszabályok értelmében szükséges engedély típusa... 15 17. A javasolt tevékenység határon túlra terjedő hatásai kapcsolatos információk... 15 III. A JELENLEGI KÖRNYEZETI HELYZETTEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK AZ ÉRINTETT TERÜLETEN... 16 1. A természeti környezet jellemzői, beleértve a természetvédelmi területeket... 16 1.1. Az érintett terület bemutatása... 16 1.2. Geomorfológiai körülmények... 16 1.3. Geológiai körülmények... 17 1.4. Éghajlati viszonyok... 21 1.5. Hidrológiai viszonyok... 23 1.6. Hidrogeológiai viszonyok... 25 1.7. Talajviszonyok... 27 1.8 Biotikus tényezők... 28 1.9 Természetvédelmi területek és védelmi övezetek... 32 2. Tájszerkezet, tájkép, stabilitás, védelem... 33 2.1 Tájszerkezet... 33 2.2 Tájkép... 34 2.3 Az ökológiai stabilitás területi rendszere... 35 3. Lakosság és annak tevékenysége, infrastruktúra és a kulturális-történelmi értékek a területen 36 3.1 Demográfiai adatok... 37 3.2 Települések és beépített területek... 41 Bratislava, 02/2011 2/74

3.3 Ipari termelés... 41 3.4 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás... 42 3.5 Közlekedés... 43 3.6 Technikai infrastruktúra... 43 3.7 Rekreáció és idegenforgalom... 44 3.8 Kulturális és történelmi műemlékek és látványosságok... 45 4. Jelenlegi környezetminőség... 45 4.1 Légszennyezés... 46 4.2 Vízszennyezés... 48 4.3 Talajszennyezés... 51 4.4. Hulladék... 52 4.5. Zaj és rezgések... 52 4.6. Radioaktív források és más fizikai mezők... 52 4.7. Hő- és szagforrások... 53 4.8. A lakosság jelenlegi egészségi állapota... 53 IV. A JAVASOLT TEVÉKENYSÉG VÁRHATÓ KÖRNYEZETI, TÖBBEK KÖZÖTT EGÉSZSÉGI HATÁSAIRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK, ÉS LEHETSÉGES INTÉZKEDÉSEK A HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE... 55 1. Az inputokkal szembeni követelmények... 55 1.1. Alapkövetelmények... 55 1.2.... 56 Vízfogyasztás:... 56 1.3. Anyagi erőforrások... 56 1.4. Energiaellátás... 56 1.5. A szállítási és más infrastruktúrával szembeni követelmények... 56 1.6. A munkaerővel szembeni követelmények... 57 2. Output adatok (kibocsátások)... 57 2.1. Légszennyezési források... 57 2.2. Szennyvíz... 58 2.3. Hulladék... 58 2.4. Zaj és rezgések... 59 2.5. Radioaktív források és más fizikai mezők... 59 2.6. Szagok és más kibocsátások... 59 3. Várható közvetlen és közvetett környezeti hatások... 59 3.1. Lakosság... 59 3.2. A természeti környezetre gyakorolt hatások... 61 3.3. A tájra gyakorolt hatások... 61 3.4. A városi körzetekre és földhasználatra gyakorolt hatások... 61 4. Egészségi kockázatok értékelése... 61 5. A javasolt tevékenység miatt védett területeket érő feltételezett hatásokra vonatkozó információk... 63 6. A várt hatások értékelése jelentőség és időbeliség szempontjából... 63 7. Lehetséges határon átnyúló hatások... 63 8. A gerjesztett kölcsönhatások lehetséges következményei, figyelembe véve a környezet jelenlegi állapotát az érintett területen.... 63 9. A javasolt tevékenység megvalósításával járó további lehetséges kockázatok... 63 10. Intézkedések a javasolt tevékenység egyes lehetőségeihez kapcsolódó negatív hatások csökkentésére... 64 11. A terület várható fejlődése a javasolt tevékenység elmaradása esetén... 65 12. A javasolt tevékenység értékelése a hatályos helyi tervezési dokumentációnak és más Bratislava, 02/2011 3/74

vonatkozó stratégiai dokumentumoknak való megfelelőség szempontjából... 65 13. A legfontosabb problémák felsorolását is tartalmazó további értékelés... 65 V. A JAVASOLT LEHETŐSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS JAVASLAT AZ OPTIMÁLIS LEHETŐSÉGRE (BELEÉRTVE A ZÉRÓ LEHETŐSÉGET IS)... 66 1. Az optimális lehetőség kiválasztásának kritériumai és azok súlyozása... 66 2. A legjobb lehetőség kiválasztása vagy a lehetőségek rangsorolása... 66 3. A legjobb lehetőség választásának indokolása... 67 4. A legjobb lehetőség összehasonlítása a D lehetőséggel... 67 VI. TÉRKÉPEK ÉS EGYÉB KÉPI DOKUMENTUMOK... 67 VII. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK... 68 1. A környezeti előtanulmányhoz készített szöveges és grafikus dokumentumok listája és a használt irodalom... 68 2. A környezeti előtanulmány elkészítését megelőzően a javasolt tevékenységhez szükséges vélemények és engedélyek... 72 3. A javasolt tevékenység előkészítő folyamatára és környezeti hatásainak vizsgálatára vonatkozó további kiegészítő információk... 72 VIII. A KÖRNYEZETI ELŐTANULMÁNY KÉSZÍTÉSÉNEK HELYE ÉS IDEJE... 73 IX. AZ ADATOK PONTOSSÁGÁNAK MEGERŐSÍTÉSE... 73 1. A környezeti előtanulmány szerzője... 73 2. Az adatok pontosságának megerősítése... 74 Bratislava, 02/2011 4/74

I. A javaslattevő általános adatai 1. Név Jadrová a vyraďovacia spoločnosť, a.s. 2. Cégjegyzékszám Cégjegyzékszám: 35 946 024 3. Székhely Tomášikova 22 821 02 Bratislava 4. A javaslattevő hivatalos képviselője Ing. Peter Mitka Elnök-vezérigazgató E-mail: mitka.peter@javys.sk Telefonszám: 033/531 5340, 0910 834 203 Ing. Milan Orešanský Elnökhelyettes és Gazdasági, értékesítési és befektetési igazgató E-mail: oresansky.milan@javys.sk Telefonszám: 033/531 5346, 0910 834 205 Ing. Ján Horváth Elnökségi tag és Biztonsági igazgató E-mail: horvath.jan@javys.sk Telefonszám: 033/531 5701, 6701, 6705, 0910 834 363 5. Kapcsolattartó Ing. Dobroslav Dobák Kommunikációs osztályvezető Jadrová a vyraďovacia spoločnosť, a.s. Tomášikova 22 821 02 Bratislava Szlovákia Telefonszám: + 421/33 531 5259 Mobilszám: 0910 834 349 E-mail: dobak.dobroslav@javys.sk Bratislava, 02/2011 5/74

II. A JAVASOLT TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS ADATAI 1. Megnevezés Integrált nukleáris hulladéktároló 2. Cél A javasolt tevékenység kizárólagos célja nukleáris létesítmények leszerelésekor a helyszínen keletkező, különböző technológiákkal módosított szilárd nukleáris hulladék tárolása a végleges lerakóhelyre szállításig. A másik cél a fent nevezett anyag egyetlen helyre koncentrálása környezetvédelmi okokból, azok központi regisztrációja és ellenőrzése. Az integrált radioaktív hulladéktároló egységnyi felületen vagy árnyékoláson 10 msv/óra sugárdózisnak megfelelő szilárd és megszilárdult radioaktív hulladékot tartalmazó csomagolási egységek tárolására szolgáló létesítmény. 3. Felhasználó Jadrová a vyraďovacia spoločnosť, a.s. Tomášikova 22 821 02 Bratislava 4. A javasolt tevékenység jellemzői Ez egy új tevékenység a környezeti hatások értékeléséről, valamint egyes jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló 2006. évi 24. sz. törvény 8. melléklete szerinti radioaktív hulladék tárolására szolgáló létesítmény kialakítása az alábbiak szerint: 2. rész Energiaipar 9. tétel Elhasznált nukleáris üzemanyag vagy radioaktív hulladék tárolására szolgáló (további 10 évre tervezett) létesítmény a gyártó telephelytől eltérő területen. A vonatkozó melléklet szerint a javasolt tevékenység korlátozás nélküli hatósági vizsgálat hatálya alá tartozik. 5. A javasolt tevékenység helye 1. lehetőség: Régió: Trnava Körzet: Trnava Önkormányzat: Jaslovské Bohunice Kataszteri terület: Bohunice 2. lehetőség: Régió: Trnava Körzet: Piešťany Önkormányzat: Veľké Kostoľany Bratislava, 02/2011 6/74

Kataszteri terület: Veľké Kostoľany 3. lehetőség: Régió: Nitra Körzet: Levice Önkormányzat: Kalná nad Hronom Kataszteri terület: Mochovce 6. A javasolt tevékenység helyének helyzetrajza Az 1., 2. és 3. lehetőség esetén a telephely általános elrendezése az 1. és 2. mellékletben található. 7. A javasolt tevékenységgel kapcsolatos építkezés és a telep üzemeltetésének megkezdése és befejezése Az építkezés megkezdésének feltételezett dátuma: 2013/03 Az építkezés befejezésének feltételezett dátuma: 2015/10 Az üzembe helyezés feltételezett dátuma: 2015 Az üzemeltetés leállításának feltételezett dátuma: 2085 8. A műszaki és technológiai megoldás általános leírása A jelen előzetes környezettanulmányt a három lehetőség és a null lehetőség értékelése céljából nyújtjuk be: - 0. lehetőség: null lehetőség - 1. lehetőség: radioaktív hulladéktároló a Jaslovské Bohunice-ben található JAVYS, a.s. komplexumban - 2. lehetőség: radioaktív hulladéktároló a Jaslovské Bohunice-ben található JAVYS, a.s. komplexum közvetlen szomszédságában - 3. lehetőség: a Mochovce-ben található nemzeti radioaktív hulladéklerakóban történő elhelyezés 8.1. A radioaktív hulladéktároló telep mind független nukleáris létesítmény műszaki megoldása Az integrált radioaktív hulladéktároló a tervek szerint egy szabadon álló csarnok jellegű és moduláris szerkezetű létesítmény, amely bővíthető és egyszerűen csatlakozik az úthálózathoz. Az alap elképzelés egy egyfolyosós, egypadlós kialakítás portáldaruval és közös melléképülettel. A részben kétemeletes melléképület ellenőrzött (EZ) és nem ellenőrzött (NEZ) zónába tartozó helyiségeket foglal magába. A bejárati résznél egy vihar előcsarnok és egy dekontamináló helyiség vezet el a nem ellenőrzött zónában található irodahelyiségbe. A fennmaradó részeken találhatók az üzemeltetéshez szükséges kiegészítő műszaki helyiségek, így a radioaktív hulladéktároló vezérlőhelyisége, a szellőző gépterem, az elektromos elosztópont, a dekontaminálási terület és a dekontamináló oldatok raktára. A raktártér négy modulból áll, amely a radioaktív hulladék mennyiségétől függően fokozatosan bővíthető. A szilárd és fixált (megszilárdult) radioaktív hulladék tárolására az alábbi csomagolási egységeket fogjuk alkalmazni a radioaktív hulladéktároló telep megfelelő moduljaiban: - FCC tartály - MEVA 200 literes hordók - MEVA 200 literes hordó raklapok - 2 EM-01 tartályok - ISO tartályok nagyméretű elemekkel - Szabadon lerakható (nem szennyezett) elemek, szelvények vagy öntecsek - Nagyméretű zsákok a nagyon kis aktivitású hulladék tárolására Bratislava, 02/2011 7/74

- Fémtartályok a nagyon kis aktivitású hulladék tárolására - Nagymértékben leárnyékolt tartályok Az integrált radioaktív hulladéktároló telepen folyékony radioaktív hulladék nem tárolható. A csomagolási egységek jellemző tulajdonságai és paraméterei: - FCC tartály: Anyaga szálvázas beton. Méretei: 1,7 x 1,7 x 1,7 m Tartály súlya: 4 200 kg Maximális terhelésű tartály súlya: 12 500 kg - MEVA 200 literes hordó: Anyaga cinkbevonatú lemez: Méretei: 0600x800 mm Súlya hulladékkal együtt: 450 kg - 2 EM-01 tartály: Méretei: 1,1 x 1,1 x 1,7 m Súlya hulladékkal együtt: 1 500 kg - ISO tartály: ISO 20' 1-es sorozat, lásd STN 26 9341, STN 26 9343 és ISO 1496-1+Amdl Anyaga acél Külső méretei: 2 438 x 2 438 x 6 058 mm Tartály súlya: 24 000 kg A tartály befogadóképessége: Max. 50 db MEVA hordó (200 l) raklapokon, max. 18 db egyenként 1 500 kg teherbírású raklap - Szabadon lerakható / elemek, szelvények vagy öntecsek: Olyan anyagok, amelyek felülete nem szennyezett, amelyeknek kizárólag a külvilággal nem érintkező felületei (belül) aktiváltak, selejtesek vagy szennyezettek; ezek leárnyékolhatók - Nagy zsákok: Körülbelül 1 m 3 térfogatú szilárd műanyag csomagolóanyag lágy, nagyon alacsony aktivitású hulladékok (pl.: sajtolt gumi, műanyagok, talaj) tárolására és elhelyezésére - Fémtartályok a nagyon kis aktivitású hulladék tárolására: Körülbelül 1 m 3 térfogatú szilárd fém csomagolóanyag szilárd, nagyon alacsony aktivitású hulladékok (pl.: fémek, üveg stb.) tárolására és elhelyezésére - Nagymértékben leárnyékolt tartályok: Közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladék tárolására szolgáló tartályok. A forgalmazott tartályok anyaga kovácsolható öntvény (egy darabból készült öntvény) Kettős fedelűek. Az általában forgalmazott üres tartályok súlya rendszerint kb. 100 tonna. Méretei: Hossz: 4-5 m Átmérő: 1,5 2,5 m Falvastagság: 0,25 0,45 m - Egyéb csomagolási egységek (rendelésre vagy prototípusként készíthető vagy egyedi darabok) a radioaktív sugárzás elleni védelemre vonatkozó jogszabályi és belső előírásoknak megfelelően. Példaként egy radioaktív hulladéktároló modul maximum 600 db 1,7 x 1,7 x 1,7 m (220 FCC x 3 rétegben) betontartályt képes befogadni; a projekt tervezete szerint a tároló helyiségeknek 627 FCC tárolására alkalmasnak kell lenniük, egy kb. 2,2 m széles folyosóval két részre osztva. Az első rész 330 szabályosan elhelyezett FCC tartalmaz (11 FCC széltében, 10 FCC hosszában, három rétegben elhelyezve egymás fölött). A többi rész 297 FCC-t foglal magába (11 FCC széltében, 9 FCC hosszában, három rétegben elhelyezve egymás fölött). A szerkezet csarnok része kisebb területekre oszlik, a tárolt csomagolási egységek átvételéhez és újratöltéséhez. Az FCC mozgatása a terv szerint egy 24,0 méteres portáldaruval történik. Ez a daru szállítja majd a tartályokat az átvételi részről a csarnok szerkezet raktározó részére. A csarnok maga rögzített vasbeton oszlopokból épül fel, amelyek egymástól egyenlő, 6 méteres távolságban Bratislava, 02/2011 8/74

helyezkednek el, a daru sínjei számára megfelelő konzolokkal. Ezek támasztják meg a vázas tartó- és tetőszerkezetet. A padló az egyenletes nyomáselosztás érdekében egyetlen vasbeton táblából épül fel. Az első és második raktár modult a közös műszaki kiszolgáló melléképülettől elválasztó 6,3 és 9,0 méter magas fal, 50 cm vastag monolit vasbetonból épül fel a megfelelő leárnyékolás érdekében. A tároló csarnokok többi külső falai és a tároló csarnokot és a belépő csarnokot elválasztó belső fal 6 méter magas, 60 cm vastag monolit vasbetonból készül. Az egyes tároló csarnokokat 15 cm vastag monolit vasbeton fal választja el egymástól. A lépcsőzetes modulokban a külső falak a 6 és 14 méteres magasság között betonnal lesznek megmegerősítve. A fenti tervezett falvastagságot a következő tervdokumentációs fázisban határozzuk meg pontosabban, figyelembe véve a radioaktív sugárzással összefüggő egészségvédelemmel kapcsolatos jogszabályi és belső előírásokat. A melléképület kerámia anyagból készül majd. A kapcsolódó csarnok és melléképület árnyékolási okokból vasbetonból épül majd fel. A födém hőszigetelt vasbeton táblákból készül majd bitumen tetővel fedve. A radioaktív hulladéktároló telep az alábbi részekből fog állni: Kerítés és gyepesített terület Külső világítás Árkok és csatornák az elektromos kábelek elvezetéséhez Árkok és csatornák az erősáramú vezetékek, kábelek elvezetéséhez Külső gyengeáramú elosztó vezetékek Földelő árkok Esővíz elvezető csatorna Szennyvíz elvezető csatorna Ivóvíz vezetékek Tűzoltóállomás Telephelyi vonat Úthálózat, udvarokkal s műhelyekkel Integrált nukleáris hulladéktároló 8.2. Műszaki megoldás Az integrált nukleáris hulladéktároló telepen alkalmazott technológia magában foglalja az anyagmozgatást, gépeket és technikai és elektromos berendezéseket, energiaforrásokat, elosztóvezetékeket és tartozékokat, a műszereket és a vezérlést, és egyéb speciális felszereléseket és eszközöket, például laboratóriumok, fizikai és sugárzás elleni védelem, dozimetria, és speciális víznyelő, szellőzés stb. A tervezett műszaki felszerelés az alábbi működési egységekre osztható: A csomagolási egységek betárolása és raktározása Műhelyek Dekontaminálás Szellőzés Sugárzás elleni védelem és dozimetria Szennyvízkezelés Elektromos berendezések Technológiai folyamat műszerezése és szabályzása Műszerezés és szabályzás Ipari TV Műszerezés és szabályzás Speciális monitorozás A csomagolási egységek betárolása és raktározása Az alapvető műszaki berendezések például az emelők, azok markolószerszámai és állványok a tárolásra érkező csomagolási egységek ellenőrzéséhez. A tartályok mozgatására szolgáló portáldaruk automatizált pozícionáló rendszerrel üzemelnek, melynek segítségével a tartályokat a tárolási tervnek megfelelően helyezik el. A daru működése egy központi vezérlőhelyiségből irányítható, helyszíni üzemeltetési lehetőséggel. A feltöltési műveletet TV kamerák ellenőrzik. Bratislava, 02/2011 9/74

Műhelyek A műhelyekben zajlik majd az ellenőrzött zónában lévő berendezések javítása és karbantartása. A javítandó berendezést vagy alkatrészt szükség esetén eltávolítják és a dekontamináló helyiségben dekontaminálják majd. A műhelyekben zajlik majd a markolószerszámok és az ellenőrzött zónában található egyéb berendezések eltávolított alkatrészeinek javítása. A műhelyeket csak alkalmanként szabad használni. Dekontaminálás A dekontaminálási rendszer célja az alábbiak biztosítása: - Személyi dekontaminálás az úgynevezett vészzuhanyzóban, - Mozgatható alkatrészek dekontaminálása, - Helyiségek dekontaminálása. Az integrált nukleáris hulladéktároló telepen a dekontaminálási tevékenység az előírásszerű és nem előírásszerű műveletek során elvégzett munka természetétől függ. Előírásszerű üzemelés Előírásszerű üzemelés során sem a dolgozók, sem a berendezések, illetve a helyiségek szennyeződése nem várható az integrált nukleáris hulladéktároló telepen. Azok a csomagolási egységek, amelyek felületén a beérkezéskor elvégzendő dörzsmintavételi teszttel szennyeződés mutatható ki, nem fogadhatóak el tárolásra. Szükség esetén a csomagolási egységeket a feladónak kell dekontaminálnia. Nem előírásszerű helyzet a szennyeződés szempontjából nem előírásszerű helyzet az alábbi: - Egyének, helyiségek és tárgyak szennyeződése a kezelés következtében sérült csomagolási egységek miatt; ebben az esetben az esemény következményeit, a bekövetkezést követően az adott tényleges eseményre kijelölt eljárás szerint kell kezelni, - Egyének, helyiségek és felszerelés szennyeződése, elszállítandó folyékony radioaktív hulladék tartálykocsiba szivattyúzása közben kiömlött szennyezett víz következtében, - Az ellenőrzési csomópontban a szennyeződés ellenőrzése során érzékelt személyi szennyeződés, - Az ellenőrzött zóna alól kivont helyiségek szennyeződése. Szellőzés Ez a berendezés a létesítmény csarnok részében lévő helyiségek szellőzésének biztosítására szolgál majd. Amennyiben a megfelelő csomagolási egységben tárolt hulladék felületén nincs letörölhető szennyeződés, a szellőző berendezést nem fogják használni, és a helyiségek szellőzését ventilátorok segítségével fogják biztosítani. Amennyiben a létesítményben tárolt hulladék csomagolási egységeinek felületén 0,38 Bq/cm 2 -t meghaladó felületi I. osztályú radioaktív szennyeződés van jelen, az elszívó szellőző rendszert III. kategóriába tartozó, nyílt forrásokat tartalmazó munkahelynek megfelelő üzemmódban fogják üzemeltetni: - A légcserét biztosító szellőzőrendszert óránkét öt alkalommal kell bekapcsolni a radioaktív szennyezés elterjedését megelőző nyomáson. - A raktári szellőző rendszer két elszívó egységből áll (egy üzemelő és egy tartalék egységből). Az elszívó egység egy G4-es előszűrőből, egy diffúzorral ellátott radiális elszívó ventilátorból, egy F4- es és egy F9-es szűrőből, a radioaktív aeroszolok kiszűrésére alkalmas nagy hatékonyságú szűrőből és egy távozó levegő zsaluból áll. A szellőző egységből távozó levegő a raktár csarnok teteje fölé vezető csőbe kerül, amelyen keresztül a fedett kivezető nyíláshoz jut. - A tároló térből a levegőt közvetlenül a kivezető csövekre szerelt kimeneteken keresztül szívják el. Mindkét raktártéri kivezető cső szabályozó szeleppel lesz felszerelve. Bratislava, 02/2011 10/74

- Mindkét raktárban a tetőre menő kivezető cső egy kikerülő vezetékkel lesz felszerelve, amely az áramlási sebesség és az aeroszolok radioaktivitásának mérésére szolgál majd. A szűrőelemek cseréje a gyártó utasításai szerint és a szűrő szennyezettségének megfelelően fog történni. A belső szellőző egységek rozsdamentes acélból készülnek majd, amely lehetővé teszi dekontaminálásukat. A nagy hatékonyságú aeroszol szűrő egység előtt és után szennyezés mérő konzolok lesznek felszerelve. - A távozó levegő mennyiségét úgy fogják beállítani, hogy mindkét raktárban közepes mértékű vákuum alakuljon ki. Sugárzás elleni védelem és dozimetria A sugárzás elleni védelem és dozimetria szisztematikus méréseket jelent, amelyek végső célja az, hogy bizonyítsa, hogy az integrált nukleáris hulladéktároló telep munkatársait, a lakosságot vagy a környezetet nem éri és a jövőben sem fogja érni nemkívánatos expozíció. A mérések során az alábbiakat ellenőrzik majd a sugárzás elleni védelem és dozimetria részeként: a. A nukleáris hulladéktároló telep munkatársait érő expozíció; b. Az ellenőrzött zónában egy alkalommal tartózkodó személyeket érő expozíció (karbantartás és szervizelés, látogatások, a felügyelő hatóságok képviselői, a JAVYS vezetősége stb.); c. A nukleáris hulladéktároló telepen dolgozók kezének, talpának és munkaruházatának felületi szennyeződése az ellenőrzött zónából való kilépéskor; d. Az alkalmi látogatók kezének, talpának és ruházatának felületi szennyeződése az ellenőrzött zónából való kilépéskor e. Az ellenőrzött zónából kihozott tárgyak szennyeződése; f. A járművek felületének szennyezettsége és dózisintenzitása a telepről történő távozásuk előtt; g. Az ekvivalens dózisintenzitás az ellenőrzött zónában, különösen a raktár csarnokokban; h. Az aeroszolok és trícium radioaktivitása a tárolási területen; i. A távozó levegő radioaktivitása. Szennyvízkezelés A szennyvízkezelő rendszer részei: egy speciális csatornahálózat és egy gyűjtő tartály. A tartály maga lesz a rendszer létfontosságú része. Ez a tartály egy olyan szintmérővel lesz felszerelve, amely két határszintet jelez: a tartály leengedésére vonatkozó határértéket, valamint a bemenet lezárásának szükségességét jelző határértéket, amíg a tartályt le nem engedik. A jelzéseket a központi vezérlőteremből fogják ellenőrizni. A víz eltávolítása búvárszivattyúval történik (egy üzemelő és egy tartalék szivattyú). A szivattyú bekapcsolása előtt egy reprezentatív mintából meghatározzák majd a radioaktivitást. Emiatt a tartály egy keverőelemet is tartalmaz majd. A megfelelő értékek JAVYS laboratóriumában történő meghatározásához szükséges mintákat manuálisan veszik majd le. A mérés dönti el, hogy a tartályban lévő anyagot leengedhetik-e a szennyvízcsatornába vagy a JAVYS által a folyékony radioaktív hulladék szállítására szolgáló tartálykocsikba kell átszivattyúzni. Elektromos berendezések 6 kv-os vezérlőmű A 6 kv-os vezérlőmű maximum 7,2 kv-os standardizált kapcsolószekrénynek megfelelő kialakítású. Egy 1. és egy 2. sz. bemeneti mezőből és egy kimeneti transzformátor állomásból (3. és 4. sz. mező) áll. A nagyfeszültségű elosztó egy dupla vastagságú aljzat acél szerkezetén áll majd. Transzformátorok 6/0,4 kv A 6 kv feszültség 0,4/0,241 kv feszültségre történő transzformálásához 2 db háromfázisú, vákuum alatt epoxi-gyantába ágyazott transzformátorokat fognak használni. Kimeneti teljesítményük eléri a 400 kva-t, és áramkimaradás esetére tartalék áramforrással lesznek ellátva. Kábelcsatlakozások Bratislava, 02/2011 11/74

A nagyfeszültségű vezérlőmű és a transzformátorok kábelrögzítőkkel felszerelt kábellel vannak egymáshoz csatlakoztatva. A vezetékek fel lesznek címkézve és kötegelve. A nagyfeszültségű vezetékek telepítése az STN 34 1050 és az STN 38 2156 szabvány szerint történik majd. A másodlagos transzformátor oldal egyeres kábelekkel csatlakozik majd a központi kisfeszültségű vezérlőműhöz. Villámhárító és transzformátor földelés A transzformátor állomás villámlás elleni védelmét az egész raktár védelmi rendszere biztosítja. A terv szerint az R6-os vezérlőmű, a transzformátorok és az kisfeszültségű vezérlőterem földelését egy közös külső földelő rendszerrel fogják megoldani (külön dokumentációnak megfelelően). Az R6 vezérlőmű, a transzformátor csomópont és az kisfeszültségű elosztó a belső földelő rendszerhez csatlakozik majd. A transzformátor-állvány és a transzformátorház minden acél szerkezete ugyancsak csatlakozik majd ehhez a belső földelő rendszerhez. A belső földelő rendszer a mérőhevedereken keresztül csatlakozik a külső földelő rendszerhez. A technológiai folyamatok vezérlése és a vezérlőrendszer Tekintettel arra, hogy a technológiai folyamatok automatikus vezérlőrendszere közvetlen kapcsolatban van a tárolt csomagolási egységekkel, egy helyi önálló vezérlőegységekkel működő decentralizált vezérlő és informatikai rendszert és egy központi vezérlő és informatikai rendszert alkalmaznak majd. Az automatizált vezérlőrendszer felépítése kétszintű: a. Bizonyos berendezés részeket és elektromos rendszereket szabályozó helyi vezérlő automaták konkrétan meghatározott algoritmusokkal; b. Központi vezérlőterem számítógépekkel. A vezérlő és informatikai rendszer a központi egység szintjén is megismétlődik, a csomagolási egységek kezelésével kapcsolatos fontos folyamatok a helyi automaták szintjén is megismétlődik. A vezérlő és informatikai rendszer szünetmentes tápegységről működik majd. Áramkimaradás esetén a berendezések automatikus üzemmódban tovább működnek, és vezérlésüket ilyenkor a másik rendszer központi egysége veszi át. Működés közben mindkét rendszer ellenőrzi a másikat, és vezérlési naplót készít annak üzemeléséről. A technológiai folyamatok futtathatók automata és manuális módban. Manuális módban az üzemelést a vezérlő és informatikai rendszer ellenőrzi. SKR Ipari TV Egy telepített kamera rendszer, amely lehetővé teszi a kiválasztott helyiségek vizuális megfigyelését. A létesítményben lévő kiválasztott helyiségek vagy technológiai folyamatok ellenőrzéséhez egy kamerarendszert alakítanak ki központi vezérlőteremmel, botkormányos vezérlőasztalokkal, monitorokkal és a kiválasztott helyiségeket vagy objektumokat megfigyelő kamerákkal. Technológiai szempontból a nukleáris hulladéktároló telepen lévő kamerarendszert az alábbiak ellenőrzésére tervezték: a csomagolási egységes szállítása és kezelése és a csomagolási egységek vizsgálatának folyamata. Műszerezés és szabályzás Speciális monitorozás A tervezett speciális monitorozás a létesítmény mechanikai jellemzőire vonatkozik (különösen az alapzat helyzetének vagy az elmozdulásnak a mérése hidrosztatikai szintezési módszerrel HYNI), azaz pl. a szeizmikus tevékenység, geológiai zavarok stb. által okozott szerkezeti károsodások ellenőrzésére. A HYNI rendszer szenzorokból, csatlakozó folyadék- és levegőszállító tömlőkből, csatlakozókábelekből és kommunikációs egységekből áll. A mért értékek további feldolgozása a vezérlőteremben található DPS 61.10.01 központi vezérlő és informatikai rendszerben történik. Bratislava, 02/2011 12/74

A létesítmény kialakítása a tervek szerint két fázisban történik. Az első fázisban az 1. modul, a 2. modul és a közös műveletek elvégzésére szolgáló melléképület kialakítására kerül majd sor. A radioaktív hulladéktároló telep ezen helyiségei külön-külön végső ellenőrzésen mennek majd át. Ezt követően az A1 NPP és V1 NPP leszerelési munkálatainak előrehaladásától, valamint a J. Bohunice telepen keletkezett radioaktív hulladék mennyiségétől függően történik meg a 3. és 4. modul kiépítése a 2. fázisban. A teljes projekt a 2. fázis végső ellenőrzésével zárul le. 9. A telepen végzett tevékenység indoklása A VVER 440 típusú reaktorral működő erőművek eredeti tervei között nem szerepelt az erőmű működése közben keletkező radioaktív hulladék feldolgozása és kezelése. Az erőmű üzemeltetése során a nukleáris hulladék kezelésével kapcsolatos kizárólagos tevékenység az összegyűjtés, esetleg szétválogatás és tárolás volt. A hetvenes évek vége felé Csehszlovákia kidolgozott egy nukleáris hulladékok megsemmisítésére vonatkozó koncepciót. 1981-ben kezdődött meg az intenzív megvalósítási program. Fő küldetése az volt, hogy átfogó megoldást találjon többek között a teljes nukleáris hulladék megsemmisítési folyamat optimalizálására, a nukleáris hulladék termelődésének optimalizálása, a raktározott nukleáris hulladék mennyisége, a megsemmisítés költsége és a környezeti hatások alapján. Az elfogadott Átfogó radioaktív hulladékkezelési stratégia a Szlovák Köztársaságban" c. stratégiával összhangban az A-1 NPP leszereléséből és az egyéb nukleáris létesítményekből származó feldolgozott radioaktív hulladék biztonságos tárolásának megoldása is szükségessé vált. Egy tanulmány egy integrált tároló telep kialakítását javasolta, amely megteremtené a megfelelő műszaki és technológiai feltételeket azon nukleáris hulladékok hosszú távú (70 éves) biztonságos tárolásához, amelyek különböző okokból nem tárolhatóak a mochovce-i nukleáris hulladéklerakó helyen, valamint a bohunice-i nukleáris hulladék feldolgozó központban történő feldolgozásra váró nukleáris hulladék rövid távú tárolásához is. Annak oka, hogy bizonyos típusú nukleáris hulladékok (végleges) lerakása nem engedélyezett az, hogy nem tartható be egy bizonyos radionuklid (radionuklid csoport) aktivitásának a legmagasabb megengedett határ alatt tartása a feldolgozott nukleáris hulladékban, valamint, hogy fennáll annak a kockázata, hogy a nukleáris hulladéklerakó helyen bizonyos radionuklidok megengedett maximális tárolható mennyiségét túllépik. Az NPP A-1 és NPP V-1 (és lehetségesen más szlovák atomerőművek) leszereléséből származó speciális hulladékok a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó hatályos stratégia szerint alkalmatlanná válhatnak a mochovce-i nukleáris hulladéklerakó helyen történő tárolásra és mélylerakatban történő tárolásukra kerül sor. A mélylerakatban történő tárolásukig megbízható és biztonságos helyen, egy központi raktárban kell tárolni őket. 10. Összes költség A projekt várható összköltsége: 26 428 000,00 11. Valószínűsíthetően érintett önkormányzatok 1. és 2. lehetőség Jaslovské Bohunice Pečeňady Radošovce Ratkovce Nižná Žlkovce Veľké Kostoľany Malženice 3. lehetőség: Kalná nad Hronom Bratislava, 02/2011 13/74

Malé Kozmálovce Čifáre Nový Tekov Nemčiňany Telince 12. Érintett önkormányzati régió 1. és 2. lehetőség Trnava önkormányzati régió 3. lehetőség: Nitra önkormányzati régió 13. Valószínűsíthetően érintett hatóságok Szlovák Nukleáris Szabályozó Hatóság, Pozsony 1. és 2. lehetőség Körzeti Környezetvédelmi Iroda, Trnava Körzeti Környezetvédelmi Iroda, Piešťany Körzeti Környezetvédelmi Iroda, Hlohovec Regionális Környezetvédelmi Iroda, Trnava Körzeti Tűzoltó Parancsnokság, Trnava Körzeti Tűzoltó Parancsnokság, Piešťany Lakossági és Katasztrófavédelem, Körzeti Iroda, Trnava Közúti Szállítás és Közút Felügyelet Körzeti Irodája, Trnava Vasúti Szállítást Szabályozó Hatóság, Pozsony Szlovák Közegészségügyi Hatóság, Pozsony 3. lehetőség: Körzeti Környezetvédelmi Iroda, Levice Körzeti Környezetvédelmi Iroda, Nitra Regionális Környezetvédelmi Iroda, Nitra Körzeti Tűzoltó Parancsnokság, Levice Lakossági és Katasztrófavédelem, Körzeti Iroda, Nitra Lakossági és Katasztrófavédelem, Körzeti Iroda, Levice Közúti Szállítás és Közút Felügyelet Körzeti Irodája, Levice Közúti Szállítás és Közút Felügyelet Körzeti Irodája, Nitra Vasúti Szállítást Szabályozó Hatóság, Pozsony Szlovák Közegészségügyi Hatóság, Pozsony 14. Engedélyező hatóság 1. és 2. lehetőség Regionális Építési Hatóság, Trnava Szlovák Nukleáris Szabályozó Hatóság, Trnava Bratislava, 02/2011 14/74

3. lehetőség: Regionális Építési Hatóság, Nitra Szlovák Nukleáris Szabályozó Hatóság, Trnava 15. Felelős minisztérium Szlovák Gazdasági Minisztérium 16. A javasolt tevékenységhez külön jogszabályok értelmében szükséges engedély típusa Az atomenergia békés felhasználásáról és egyes jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló 2004. évi 542. törvény {Nukleáris tv.} 5. paragrafusa alapján szükséges hozzájárulások és engedélyek: - Tervezési határozat (a nukleáris létesítmény kiválasztott helyének engedélyezése) - Építési engedély (a nukleáris létesítmény megépítéséhez szükséges engedély) - Engedély nukleáris létesítmény létrehozására - Nukleáris létesítmény üzemeltetéséhez szükséges engedély - Radioaktív hulladék vagy használt nukleáris üzemanyag kezelése - Radioaktív hulladék szállítására vonatkozó engedély A közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről és egyes jogszabályok kiegészítéséről szóló 2007. évi 355. törvény 44. paragrafusa által előírt hozzájárulás: - Expozíciót okozó tevékenység végzéséhez szükséges engedély 17. A javasolt tevékenység határon túlra terjedő hatásai kapcsolatos információk A javasolt tevékenység helyét és jellegét figyelembe véve határon túlra terjedő negatív hatások nem várhatók. Bratislava, 02/2011 15/74

III. A JELENLEGI KÖRNYEZETI HELYZETTEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK AZ ÉRINTETT TERÜLETEN Amennyiben az egyes lehetőségek adatai módosulnak, a vonatkozó fejezet szövege az adott lehetőségnek megfelelő bekezdésekre oszlik. Ha a fejezetek nem ilyen módon épülnek fel, akkor a szöveg minden lehetőségnél azonos. 1. A természeti környezet jellemzői, beleértve a természetvédelmi területeket 1.1. Az érintett terület bemutatása 1. és 2. lehetőség Az érintett terület a Pannon-medence alrendszeréhez, a Pannon-medence nyugati tartományához, a Kis-Dunaág altartományához, Kisalföld területéhez, Dunai hátság egységéhez, a Trnava hátság alegységéhez, a Trnava fennsíkhoz tartozik (SR Land Atlas, 2002). A természeti körülmények jellemzői tekintetében az érintett terület egy 5 km sugarú zónát fed le. A terület és alkalmanként az azt körülvevő szélesebb térség egyes környezeti elemeinek leírását az alábbiakban ismertetjük. A szocioökonómiai és népesedési jellemzők tekintetében úgy tekintjük, hogy a szóban forgó terület az összes érintett önkormányzat kataszteri területéből áll. Ezek az önkormányzatok a következők: Jaslovské Bohunice, Pečeňady, Radošovce, Ratkovce, Nižná, Žlkovce, Veľké Kostoľany és Malženice. A környezeti jellemzők ismertetésénél az érintett terület környéke és alkalmanként a szélesebb környéke kifejezéseket használjuk. Ez a kifejezés a javasolt tevékenység 30 km-es sugarú körzetén belül lévő szomszédos geomorfológiai alakulatokra utal. A szocioökonómiai jelzők tekintetében ezek a Trnava, Piešťany és Hlohovec körzetek területei. 3. lehetőség: Az érintett terület a Pannon-medence alrendszeréhez, a Pannon-medence nyugati tartományához, a Kis-Dunaág altartományához, a Kisalföld területéhez, a Dunai hátság egységéhez, a Hronská hátság alegységéhez tartozik (SR Land Atlas, 2002). A természeti körülmények vonatkozásában az érintett terület a SE-EMO higiéniai védelmi zóna és a Mochovce kataszteri terület határainak térbeli metszetét jelenti. Ennek a területnek, és esetlegesen a környékének egyedi természetes tájelemeit ismertetjük. A szocioökonómiai és népesedési jellemzők tekintetében úgy tekintjük, hogy a szóban forgó terület az összes érintett önkormányzat kataszteri területéből áll. Ezek az önkormányzatok a következők: Malé Kozmálovce, Čifáre, Kalná nad Hronom, Nemčiňany, Nový Tekov és Telince. A természetes környezet ismertetése során az alábbi kifejezéseket is használjuk: - Közeli környezet azaz a javasolt tevékenységtől 10 km - Távolabbi környezet azaz a javasolt tevékenységtől 30 km 1.2. Geomorfológiai körülmények 1. és 2. lehetőség Geomorfológiai szempontból az érintett terület a Kisalföld területéhez, a Dunai hátság egységéhez, a Trnava hátság alegység, Trnava fennsík részhez tartozik. A terület keleti széle az alsó Váh síkság alegységhez, a Dudváh láp részhez tartozik. A nyugati szélen az érintett terület a Podmalokarpatská hátsággal érintkezik. A terület átmeneti hátság és fennsík szinten található. Eltörölt határa körülbelül ÉK-DNY irányban halad a Jaslovské Bohunice telep körül. A fennsík szintet egy kismértékben lejtős fennsík alakítja ki, illetve a helyi folyóvölgyek szelik át. A fennsíkot sekély vízmosások, hasadékok vagy poligenetikus zárt mélyedések teszik egyenetlenné. Az alakulatot hosszanti és széltében elhelyezkedő morfostrukturális határok szelik át, részleges morfostrukturális egységeket leválasztva. Bratislava, 02/2011 16/74

Az általános domborzati bemélyedés dél-keleti irányban fut, nevezetesen 190 méter tengerszint feletti magasságtól 145 méter tengerszint feletti magasságig. A domborzati mélyedés másik két iránya ÉK-i és D-i. Ezeket a főként déli irányú folyók eróziós tevékenysége alakította ki. 3. lehetőség: Geo-morfológiai szempontból az érintett terület a Kisalföld területéhez és annak Dunai hátsági tájegységéhez tartozik. A Dunai hátság 11 alegységre osztható, amelyek közül hat a kérdéses terület szélesebb környezetének része: Nitra síkság, Žltava hátság, Žltava síkság, Hron hátság, Hron síkság és Ipeľ hátság. Šurany déli része, a Dunai lapály tájegység egy része benyúlik az érintett területbe. Az érintett terület a Hronská pahorkatina és Kozmálovské vŕšky táj alegységeken helyezkedik el. Keleten a Hronská pahorkatina alegységet a Hron síkság határolja, délen a Kisalföldnél ér véget, nyugaton a Dunai lapállyal és a Žitava síksággal határos, északon és észak-keleten a Pohronský Inovec és Štiavnické vrchy alegységek találhatók. A Hronská pahorkatina felszín nagy része hátság típusú 31-100 méteres domborzati ingadozásokkal; csak délen és keleten jellemző a dombokkal szabdalt lapály max. 30 méteres domborzati szintingadozással. A sík részen az abszolút magasság 200 és 320 méter között változik. A domborzat meglehetősen monoton, észak-nyugat felől dél-kelet irányában haladó, valamint észak-déli lefutású széles, sík dombokkal. A felső rész nagyrészt lekerekített, egyes helyeken lapos. A lejtők mentén gyakoriak a vízmosások, mélyedések, főként a meredek domboldalakon. A völgyek vízmosás jellegűek, nagyon instabil felszíni áramlással, amelyet jelentősen befolyásol a csapadékos időjárás. A völgyek elhelyezkedése és négyszögletes elrendezésük tektonikus irányultságukat mutatja. A hátságok általában déli irányban lejtenek. 1.3. Geológiai körülmények 1. és 2. lehetőség A geológiai struktúra Geológiai szempontból az érintett terület a Blatno mélyedéshez tartozik, amely a Duna-medence egyik legészakibb nyúlványa. A medence nagy része neogén-negyedidőszaki eredetű. A Blatno mélyedésben a preneogén medence alfokozatot a Kárpátok közép-nyugati egységei alakították ki. A Dunai lapály tektonikus szerkezete meglehetősen összetett. Az eggenburgi-ottnangi fejlődés során főként ÉNY-DK-i fekvésű mélyedések és É-D-i irányú bal oldaleltolódások alakultak ki. A Kárpátokban az É-D-i kompresszió hozta létre a széthúzásos (pull-apart) típusú medence depocentrumait. Ilyen depocentrum például a Blatno mélyedés, ami az ÉK irányú mély vetődési rendszer mentén alakult ki. Ugyancsak az É-D irányú kompresszió jellemző korai bádeni korszakban, amikor felgyorsult az ÉNY-DKi fekvésű vetődések csökkenése. A miocén kor közepén a potenciális területen uralkodó fő kompressziós összetevő megváltozott, É-D irány helyett ÉK-DNY irányt vett, ami a Duna-medence extenzióját okozta az ÉNY-DK-i extenziós tágulás hatására. Ebben az időszakban volt a leggyorsabb a csökkenés a Blatno mélyedésben. Fokozatosan eltűnt a keletebbre eső, rišňovi és komjatice-i mélyedések irányába. A késői bádeni korszak közepén a hőtágulás jellemzi a medence tektonikáját. A medence központi részén a gráben depocentrumok elkezdtek megnyílni az ÉNY-DK-i irányú extenziós tágulás hatására. A pannóniai kor elején a csökkenés kizárólag a medence központi és déli részein kifejezett, és a pliocén korban a régebbi miocén korból származó grábeneket tartalmazó másodlagos medencék képződnek. Bratislava, 02/2011 17/74

A negyedidőszak előtt és után bekövetkező feltöltődés a neogén klasztikus tengeri üledék hatására zajlott le, többször ismétlődő transzgresszív-regresszív kiülepedési ciklusok formájában. A késői miocén kortól az utolsó tenger visszahúzódik, és a helyén fokozatosan kialakul az édes vizű Pannon-tó. Ezért a pannóniai kor sós és tavi (lakusztrin) üledékei a késői miocén üledékek összetételét tükrözik. A pont kortól az üledékesedés a fluvio-lakusztrin jellegűtől a fluviális üledék felé tolódott a daka korban. A Duna-medence feltöltődése az északi határ menti régiókban kezdődik az eggenburg kori konglomerátumok és homokkő által kialakított összetett rétegekben, amely a sekély tengeri környezetben végbe menő transzgresszió következtében jött létre. A Dobrovodská és Blatnianska mélyedésekben az ottnangi és Kárpát-medencére jellemző üledékekben a planinská összetett rétegei figyelhetőek meg, amelyek agyagból, agyagkőből és iszapkőből, illetve különösen homokkőből és konglomerátumokból képződött. A Duna-medence észak-nyugati részét, a közép és késői bádeni korban a špačince-i és madunice-i összetett réteg jellemzi, amely szürke mészkőből, agyagkőből, iszapkőből, homokrétegekből és homokkőből alakult ki. Az északi részeken a pannóniai és pont korban alakultak ki a tavak. A pannóniai rész a medence legkiterjedtebb szintje, amely összetett homok- és agyagrétegekből áll. Jellemző képviselője az Ivánka összetett réteg domináns delta üledékesedéssel, amely egyenletesen megy át a pont korba. A pont legjellemzőbb képviselője a Beladice összetett réteg, amely mészkőből, agyagból és mészkőporból alakult ki, egyes helyeken szénágy és lignit rétegekkel. A pliocén üledékek édesvíz típusúak és ezek a Volkov összetett réteget képezik. A Blatno mélyedésben a korábbi pliocén üledékek képviselője a római kori Kolárovo összetett réteg. A késői pleisztocén rétegeket kifejezetten a folyók hordalékának felhalmozódása alakította ki. A mindel üledékek képviselői az eolikus lösz üledékek. A riss szakaszban a lösz üledékesedés tovább folytatódott a fluviális és proluvialis üledékek kialakulásával együtt. A riss-wurm interglaciálisban barna erdei talaj és fekete föld alakult ki. A wurmra a fluviális üledékek és az eolikus homok és lösz jellemző. A Trnava hátság körüli negyedidőszak utáni üledékek ciklikus üledékesedéssel jellemezhetők a Váh terasz üledékek megjelenésével, amelyek kavicsos homokból, homokból, homokos agyagból és agyagból képződtek. Ezek az üledékek talán a román és a korai pleisztocén közötti időszakból származnak. Ezen összetett réteg felett kavicsból, homokból, lapályi agyagból álló fluviális üledékek találhatóak talán a riss korból. A kérdéses területen lévő legfiatalabb negyedidőszak utáni üledékek jellemző összetétele a domináns meszes üledékes kőzetet tartalmazó pleisztocén lösz és löszös termőtalaj, és majdnem teljes egészében ez található a Trnava lösz síkság felszínén. A löszös összetett rétegek a riss és wurm korból származnak. A negatív domborzati elemek különösen vízmosás völgyek főként lerakódott löszös területeket tartalmazó, agyagból, homokos agyagból, agyagos termőtalajból álló deluviális és fluviális üledékkel vannak feltöltve. Műszaki-geológiai körülmények A vizsgált terület a tektonikus mélyedéseket tartalmazó régióban és neogén alfokozatot tartalmazó alrégióban helyezkedik el. Szlovákia műszaki-geológiai régiókra osztása szerint az érintett terület legközelebbi környéke a negyedidőszak utáni üledékek területére, a folyók által kialakított teraszok lösz lerakódásainak, a fluviális folyó hordalék-lerakódások és löszös üledékek régiójába tartozik. Ásványi anyag lerakódások Ezen a területen nincsenek ásványi anyag lerakódások. Geodinamikai jelenségek Az exogén folyamatok közül, a víz és a szél által okozott erózió a leginkább jellemző a szélesebb érintett területen. A közeli környéken lévő vízfolyások eróziós hatása jelenleg stabilizálódott, kizárólag szárazföldi áramlás és kimosódás fordul elő. A szél általi erózió lokálisan, különösen a vegetációs időszakon kívül figyelhető meg. Az endogén folyamatok tekintetében kizárólag szeizmikus mozgások figyelhetőek meg a vizsgált területen. A szeizmikus veszély legfontosabb forrását a Kis-Kárpátokban a Dobrovodská mélyedésben találtuk. Kisebb jelentőségű a Kis-Kárpátok déli része (Modra, Pernek) és a Kisalföld déli része Bratislava, 02/2011 18/74

(Komárno). A meglehetősen intenzív szeizmikus aktivitás miatt az érintett terület szeizmikus szempontból aktív területnek minősül. A szeizmikus tevékenység tekintetében az érintett terület egy 6-7 MSK szeizmikus intenzitású térséghez tartozik. Az ezen értékeknek megfelelő regionális szeizmikus aktivitás az érintett terület keleti részére tevődik. 3. lehetőség: A geológiai struktúra A regionális struktúra szempontjából az érintett terület a Duna-medencéhez tartozik, amely egy hegyek által körülvett medence. Északon a Duna-medence a Kis-Kárpátok, Považský Inovec és Tríbeč hegyláncai közé ujjszerű nyúlványok-öblök formájában benyúlik. Észak-keleten a központi szlovák neovulkanitok sziklakomplexumai határolják. A preneogén medence alfokozatot a Kárpátok középnyugati egységei alakították ki. Az érintett terület és környékének geológiai struktúráját jellemzően a neogén vulkanitok, Komjatice mélyedés üledékes feltöltődése alakítják ki, a Duna-medence és a negyedidőszak utáni üledékes kőzetek részeként. Neogén vulkanitok A neovulkanikus kőzet kialakulása eltérő. Különbözik a megfelelő földrajzi egységtől, különösen a kora, a vulkanikus tevékenység kifejeződése, a petrográfiai összetétel és a kőzetrétegek kialakulása tekintetében. A kora alapján a kőzet a bádeni és szarmata korszakban alakulhatott ki. A Kozmálovské vŕšky, a Štiavnické vrchy egyik nyúlványa különböző neovulkanikus kőzetekből tevődik össze és domináns helyzete a következőknek köszönhető: piroxin andezit, nagy pátszerű biotittal (ún. Čifár típus) és azok különböző kis szemcséjű változatai. A piroxin andezit mellett tartalmaz piroxin-amfibolbiotit andezitet, részleges kvarc andezitet, dácitot és bazaltot. A Komjatice mélyedés neogén feltöltődése A Kisalföld észak-keleti részén található üledékes kőzet lerakódása a bádeni korszak közepétől, valamint a szarmata, pannóniai, pont, daka és román kortól a negyedidőszak utáni időszakig tartott. A Kisalföld a Kárpátok nyugati részének a korai és közép bádeni korszakban történő kialakulását követő bemélyedéssel jött létre. A területen belül a bádeni a legrégibb paleontológiailag igazolt neogén szint. A korai bádeni réteget a neogén alaprétegen található világosszürke-szürke, zöldes, kissé homokos mészkő és anyag, valamint összetett vulkanikus kőzet (amfibol andezit tufa) jellemzi. A középső bádeni korszakban az új tektonikus mozgások a tengeti üledék transzgresszív expanzióját okozták az egész Kisalföldön. A közép bádeni tengeri üledék töltötte ki a Komjatice mélyedést Šuranytól Vráble-n keresztül egészen Zlaté Moravce-ig. Ennek egyik része egy vulkanikus üledékből álló összetett réteg, ami főként riolitot és riodácit tufát tartalmaz. Ezen az összetett rétegen egy 160 cm vastag klasztikus üledékréteg alakult ki. Ez a közép bádeni tengeri üledék új üledékes terekbe történő transzgressziójának eredménye. Legjelentősebb eleme az agyagos vagy iszapköves konglomerátum. A késői bádeni réteget a szürke meszes agyag és a fauna jelenléte jellemzi. Az összetett réteg sós jellege tengeri betörésre utal, ami a bádeni korszak vége felé elvékonyodik (Hók et al., 1999, Kováč et al., 2002). A korai szarmata réteg színes, sárgán foltozott, meszes agyagból áll gyakorta előforduló homok és homokkő lerakódásokkal. Ezek alkotják Mochovce szélesebb környékének felszínét, ahol is jellemzően homokkő és szürke meszes agyag rétegeket képeznek, tufás homokkőből és másodlagos közepes szemcséjű konglomerátumokból álló közbenső rétegekkel. A késői szarmata üledékekben mesterségesen (a csatornázás miatt elvégzett földmunkák következtében) található szürke, homokos, kissé meszes agyag Kozárovce észak-nyugati részéről. Ezek felett zöldesszürke vagy szürke meszes agyag található, szürke meszes homokkő, kis szemcséjű kavics, konglometárum és tufás lerakódásokkal. A korábbiakkal összehasonlítva a késő szarmata üledékek jellemzői gyakorlatilag nem változnak meg, az alap kivételével, ahol nagyon erős klasztikum rakódott le (Nagy et al., 1998, Hók et al., 1999). Bratislava, 02/2011 19/74

A korai pannóniai réteg eléri a több méteres vastagságot is, alul homokból, azon pedig szürke, meszes pelit alkotja - Ivánka összetett réteg. A mérsékelten sós kialakulású késői pannóniai réteg olyan kőzettani fejlődéssel jellemezhető, amely arra utal, hogy a lerakódás kezdete az egész Alföldön megváltozik. A réteg világosszürke, szürke és sötétszürke vagy homokos agyagból áll, amely egyes helyeken durva szemcséjű homokká és kavics lerakódásokká alakul (Priechodská & Harčár, 1988, Hód et al., 1999). A pont jellemzően többféle kőzetből álló réteg, finom szemcséjű, nagyon agyagos iszapkőbe és homokba átalakuló világosszürke homokos anyag alkotja. Képviselője a Beladice összetett réteg. Az érintett terület szélesebb környékén édesvíz üledékes, limnikus-alluviális jellegű sekély öböl található (Kováč et al., 2002). Ez a kőzettani egység a pont kori üledékre utal, amely löszt és homokot vagy homok lerakódásokat tartalmazó zöldesszürke meszes agyagból épül fel (Vass, 2002). Az összetett rétegre jellemző a sötét szenes anyag és a lignit ágyak jelenléte. A negyedidőszak utáni réteg alatt daka rétegek (Volkovce összetett réteg) alakultak ki. Édesvíz eredetűek és főként homokos üledékkel jellemezhetők. A negyedidőszak utáni rétegek A deluviális-fluviális üledékek a negyedidőszak után keletkezett rétegek speciális genetikai csoportját képviselik. Vízszintes és függőleges irányban is homokos-agyagos talajok váltják egymást nagy gyakorisággal, néha kavicstartalommal kiegészülve. A deluviális üledék jellemző a negyedidőszak utáni nagy kiterjedésű üledékes területek többségére. A deluviális üledék teljes spektruma megtalálható az agyagos homoktól, a homokos talajokon, agyagos talajokon keresztül egészen az a kavicsos fragmentumokat tartalmazó agyagokig és talajokig. A negyedidőszak utáni üledékek vastagsága 0,5 és 10,0 méter között változik (Priechodská & Harčár, 1988). Ásványi anyag lerakódások Kizárólag nem fémes lerakódások találhatók az érintett terület körül. Ezek főként különböző típusú építőanyagok. A negyedidőszak utáni kavics és homok különösen jelentős; kisebb mennyiségű löszt és löszös termőtalajt is használtak egyes helyeken téglakészítéshez a múltban. Egyes helyeken barnaszén és lignit lerakódásokat dokumentáltak. Kis mennyiségük miatt azonban ökonómiai szempontból ezek nem jelentősek. A neovulkanikus ásványi anyagok közül a Kozmálovské kopce-nél fellelhető andezitet és piroplasztikumokat is felhasználják építőanyagként. Geodinamikai jelenségek Az endogén geodinamikai jelentések közül különösen a neotektonikus aktivitás figyelhető meg az érintett területen. A negyedidőszak utáni morfológia és geológiai összetétel vizsgálata alapján a Hronská pahorkatina reverz vetődési összetétellel jellemezhető. A megfelelő reverz vetődések mozgása térben és időben is egyenetlen, csakúgy, mint az intenzitásuk. Ez különleges struktúrát képvisel az egész Kisalföldön. A terület geomorfológiai különbözősége és a negyedidőszaki üledékek speciális eloszlása a pliocén végére és a negyedidőszakra jellemző éghajlatváltozások által okozott kölcsönös geomorfológiai hatás, valamint a neogén tektonikai aktivitás eredménye. A feltételezhetően jelenlévő makroszeizmikus intenzitás dinamikus hatásai 5-6 MSK-64 mértékűek. Az adott területet érintő, szeizmikus statisztikai módszerrel számított fenyegetettség azt mutatta, hogy 100 éves ismétlődési időszakban 5-5.5 MSK-64 mértékű makroszeizmikus hatás várható a területen. 10 000 évre vetítve ez 6.0-6.5 MSK-64. Az exogén geodinamikai jelenségek közül különösen az erózió és a földcsuszamlás fordulhat erő az adott térségben. A területen sekély vetődések, általános és vízmosás okozta erózió, valamint részben vízparti erózió és löszhordás fordulhat elő. A vízfolyás okozta vízparti erózió esős időszakokban maximális mértékű, mert az adott területen lévő vízfolyások nagyon instabilak és az eső jelentős hatással van rájuk. Az erdő nélküli hátságok lejtőin a laza negyedidőszaki üledékrétegek általános eróziójának nyoma figyelhető meg. A szél által elhordott finom eloszlású felszíni talajréteg miatt kialakuló eolikus aktivitás kevésbé kifejezett. Bratislava, 02/2011 20/74

1.4. Éghajlati viszonyok 1. és 2. lehetőség Lapin és mtsai. (2002) szerint az érintett terület egy meleg éghajlati térség, meleg, enyhén száraz körzetéhez tartozik, közepes téli időszakkal, ami 3 C feletti januári átlaghőmérsékletekkel és Iz=0 - -20 közötti Konček-féle nedvességellátottsági indexszel jellemezhető. Az adott területre az alábbiakban megadott éghajlati adatokat egy a Jaslovské Bohunice atomerőmű közelében található meteorológiai állomás gyűjtötte össze, ahol 1959 óta figyeli és méri a helyi éghajlati viszonyokat. HŐMÉRSÉKLETEK Az évi átlaghőmérséklet (1961-1990) Jaslovské Bohunice-ben elérte a 9.3 C-ot. A nyári napok száma átlagosan 57,9. Hideg időszakban a mért fagyos napok száma 96,6, a jeges napok száma pedig 27,9. Az alábbi táblázat a 2008. év jellemző hőmérsékleteit mutatja be: 1. táblázat: A Jaslovské Bohunice állomáson 2008-ban mért havi átlagos léghőmérsékletek ( C) Év/hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX X. XI. XII. 2008 1,9 3,1 5,3 10,7 15 19,7 20,3 19,8 14,6 10,9 6,7 2,6 CSAPADÉK Az érintett terület a Vág folyó medence alföldi részén fekszik. A folyó medence többi részéhez képest erre a területre kevesebb csapadék jellemző. A legnagyobb mennyiségű csapadék a tapasztalatok alapján a nyári hónapokban (májusban és júniusban) esik, amikor az esőzés viharokkal párosul és a téli hónapokban (januárban) a legkevesebb a csapadék. A Jaslovské Bohunice állomáson mért átlagos éves csapadékmennyiség (1961-1990) 548 mm. A 0,1 mm-nél nagyobb mennyiségű esővel jellemezhető napok száma átlagosan 141,2. A legkevesebb esős nap (1 mm feletti) az év nyári felében (IV IX) észlelhető. Az STN 73 0035 szerint Jaslovské Bohunice a második hóterülethez tartozik, 0,69 kn.m-2 általános hóterheléssel. A hófedettség (napok száma attól a pillanattól, hogy a hóréteg vastagsága eléri az 1 cmt) december elején kezdődik (a hegyek környékén november végén) és március első felében ér véget. A levegő éves átlagos páratartalma 1961 és 1990 között elérte a 76%-ot. 2008-ban 75%. Az alábbi táblázat a havi átlagos csapadékmennyiségeket mutatja be 2008-ban. 2. táblázat: A Jaslovské Bohunice állomáson 2008-ban mért havi teljes csapadékmennyiség (mm) Év/hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX X. XI. XII. 2008 27,1 21,1 42,1 35,2 49,9 81,3 132 48,7 51,6 24,9 31,1 38,4 SZÉLVISZONYOK Az STN 37 0035 szerint a Jaslovské Bohunice a térségünkön belüli II. szél területhez tartozik, ahol a szélsebesség alapértékéhez tartozó szélnyomás eléri a 0.45 kn.m-2-t. A közvetlen szélsebesség körülbelül 30 évente egyszer éri el az anemográf mérési tartományának felső határát (40 m.s-1) a Jaslovské Bohunice állomáson feljegyzett adatok alapján (1990.03.01., 10:13) 39,4 m.s-1 nyugati szélsebességgel. A Jaslovské Bohunice állomás adatai alapján a jellemző szélirány észak-nyugati, északi és dél-keleti. Az éves átlagos szélsebesség 2008-ban elérte a 4-3 m.s-1-t. A legnagyobb széllökés sebessége 1961-1990 között 32,6 m.s-1 volt. Az alábbi táblázat a jelenleg jellemző szélviszonyokat mutatja be 2008-ra vonatkozóan: Bratislava, 02/2011 21/74