Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelség Szám: 60536-6-17/2010. Ügyintéz: Lovrityné Kiss Beáta Novákné Kovács Hedvig Balatonyi Zsolt Sipos László dr. Mader Balázs Tárgy: egységes környezethasználati engedély HATÁROZAT A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (6000 Kecskemét, Daimler út 1.) részére egységes környezethasználati engedélyt adok a Kecskemét, Déli Gazdasági Fejlesztési Terület elnevezés, 26500 hrsz-ú területen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 2.6. pontja szerinti, Fémek és manyagok felületi kezelése elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelkád térfogata meghaladja a 30 m 3 -t és 12. pontja szerinti Anyagok, tárgyak, vagy termékek felületi kezelésére szerves oldószereket használó létesítmények különösen felületmegmunkálásra, nyomdai mintázásra, bevonatolásra, zsírtalanításra, vízállóvá tételre, fényesítésre, festésre, tisztításra vagy impregnálásra, 150 kg/óra vagy 200 tonna/év oldószerfogyasztási kapacitás felett tevékenység folytatásához, a létesítmény üzemeltetéséhez. Alapadatok Engedélyes neve: Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. Székhelye: 6000 Kecskemét, Daimler út 1. Környezetvédelmi Ügyfél Jele (KÜJ száma): 102340417 A telephely Környezetvédelmi Területi Jele (KTJ száma): 102032177 IPPC KTJ szám: 102149833 NOSE-P kód: 105.01 101.05 107.01 Engedélyezett tevékenység és telephely: Megnevezése: 2.6. Fémek és manyagok felületi kezelése elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelkád térfogata meghaladja a 30 m 3 -t, 12. Anyagok, tárgyak, vagy termékek felületi kezelésére szerves oldószereket használó létesítmények gépjármfestésre 150 kg/h, vagy 200 t/év oldószer fogyasztási kapacitás felett. Ügyfélfogadás Központ: H és Cs: 9:00-11:30 és 12:30-15:00, K 9:00-11:30, Sze 12:30-15:00; Kirendeltség: H-P 9:00-12:00 Központ: 6721 Szeged, Fels-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068 Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) 521-960 Fax: (79) 521-970 E-mail: atiktvf@atiktvf.hu, Honlap: www.atiktvf.hu
2 Festüzem kezel- és öblít kádjai és térfogata: Tartály megnevezése Térfogat (m 3 ) Zsírtalanító merít kád 135 Aktiváló merít kád 54 Foszfátozó merít kád 135 Elektroforetikus alapozó merít kád 185 Merít kádak összesen 509 Elkezelés öblítvizeinek gyjt kádjai (összese 7 db.) 115 Elektroforetikus alapozás öblítvizeinek gyjt kádjai (összesen 4. db.) 122 Gyjt kádak összesen 237 Zsírtalanítás karbantartási melléktároló 170 Foszfátozás karbantartási melléktároló 150 Elektroforetikus alapozás karbantartási melléktároló 220 Karbantartási melléktárolók összesen 540 Összes technológiai tartály térfogat a Festüzemben 1286 Gépjárm felületkezelésre felhasznált éves oldószer mennyiség: 696,3 t/év Folytatásának helye: 6000 Kecskemét, Daimler u. 1. / Déli Gazdasági Fejlesztési Terület Helyrajzi szám: Kecskemét 26500 Telekméret: 441,7553 ha Övezeti besorolás: Gipe-N-6110*78* Sarokponti koordináták: ÉK: EOVx = 700709 EOVy = 170382 ÉNy: EOVx = 699856 EOVy = 170024 DK: EOVx = 701540 EOVy = 169079 DNy: EOVx = 700495 EOVy = 168642 Festüzem súlyponti koordinátái: EOVx = 701006 EOVy = 169284; A telephely Kecskemét déli részén, a Duna-Tisza közi Homokhátság közepén, Budapest és Szeged között, a Kelet-Nyugat, illetve az Észak-Dél irányú f közlekedési utak keresztezdésében helyezkedik el. A területet az 54. sz. fút (D-i elkerül út) 5. sz. fút Budapest-Szeged vasútvonal és 5. sz. fút csomópont Városföldi közigazgatási határ valamint Ny, DNy ról beépítetlen külterületi mez- és erdgazdasági területek és dutak, illetve a Monostori út határolja el. ÉNy-ról az 54. sz. fút Monostori út keresztezdésében növényvéd szer üzem, illetve szakközépiskolai tanintézet létesítményei találhatóak ipari gazdasági terület övezetben, ÉNyról az 54. sz. fút túloldalán részben beépített, részben beépítetlen ipari gazdasági, illetve kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek, ÉNy ról az 54. sz. fút Búzakalász u. keresztezdésétl ÉNy-ra az un. Kósafalu kertvárosias beépítés lakóterülete, É-ról az 5. sz. út 44. sz. fút (D-i elkerül út) keresztezdésétl É-ra, ÉK-re részben beépített, részben
3 beépítetlen kereskedelmi szolgáltató gazdasági, illetve ipari gazdasági területek, ÉK-rl az 5. sz. fút túloldalán, valamint DK-rl néhány tanya kivételével beépítetlen külterületi mezgazdasági területek, DNy-ról pedig beépítetlen mez- és erdgazdasági területek, valamint az öntöz telep központi létesítményeit és egy kamionmosót is magába foglaló ipari gazdasági területek határolják. A tevékenység alapadatai A Mercedes-Benz kecskeméti üzemében középkategóriás Mercedes A- és B-osztály legújabb generációs személygépkocsijainak gyártása folyik. Az els ütemben a gyártási kapacitás 160.000 db személygépkocsi évente. Az autógyártás mveletei közül a kecskeméti gyárban a fém karosszéria elemek préselését, a préselt elemek kész karosszériává való összeépítését, a karosszéria alapozását és festését, majd a kész karosszériába a beszállított alkatrészek és alegységek (pl. futóm, ülések, stb.) beszerelését végzik. Alapadatok 1. ütem Mértékegység Termelési kapacitás 160 000 szgk/év Maximális termelési kapacitás 30 szgk/óra szakok száma 2 szak/nap Munkanapok száma hetente 6 nap/hét Technológiai alapadatok Összes bevont teljes fémfelület 16 000 000 m 2 /év A felületkezel medencék (tartályok) össztérfogata 1286 m 3 Beépített bemen hteljesítmény (Energiaközpont) 3 x 18 + 2 x 5.9 MW Oldószerfelhasználás 696 t/év Területek Telekméret 4 415 336 m 2 Üzemi terület 1 800 700 m 2 Bruttó épületterület 238 245 m 2 Szolgáltatási igény Földgáz 12 000 000 m 3 /év Villamos energia 25 432 kva Ivóvíz 40 000 m 3 /év Ipari víz 220 000 m 3 /év Az autógyár a 442 hektáros telek északi részén helyezkedik el. A gyár területe két kapun keresztül lesz megközelíthet. A személyi forgalom elssorban a keleti oldalon az 5. sz fút mellett elhelyezked keleti kapun keresztül történik, míg az áruszállítás az északi oldalon az 54. sz. fúthoz kapcsolódó, a beruházás keretében létesült beköt útról nyíló nyugati kapun keresztül történik. A keleti kapunál, a gyárkerítésen kívül lesz a dolgozói parkoló kb. 1300 férhellyel, míg a kapuépületen túl helyezkedik el az irodaépület. Az üzem DNy-i részénél
4 csatlakozik a telephez a vasúti sínpár. Az iparvágány az üzemi terület nyugati oldalán délrl észak felé halad, leágazásokkal a különböz logisztikai részlegek (présüzem, karosszériaüzem, összeszerel üzem), ill. a késztermék lerakat irányába. Az üzemi terület DK-i sarkára tervezték a gyár energiaközpontját, valamint az egyéb szolgáltató egységek (transzformátor állomás, karbantartó mhelyek, stb.) épületeinek nagy részét. Továbbá, itt csatlakozik a gyár a közmvekhez, valamint a hulladékudvar is itt kapott helyet. A személyautók gyártásának iránya a telek déli részétl halad észak felé. A legdélibb üzemrészleg a présm, amit a karosszériaépítés csarnoka követ. A felépített karosszériák egy hídon keresztül kerülnek át a karosszériaüzemtl keletre fekv felületkezel üzemrészlegbe, majd ugyanezen a hídon jutnak át a kész, festett karosszériák a csarnoktól északra fekv összeszerel üzembe. Az összeszerel csarnokhoz nagy terület raktár és logisztikai csarnok kapcsolódik. A T-alakú elrendezés összeszerel sor végén a csarnok keleti pontján hagyják el az üzemet a késztermékek és kerülnek elhelyezésre a készjárm lerakó területre. Az északi oldalon az üzemi területet egy szabadban lev próbapálya határolja. A csarnokok elhelyezése minden esetben a hosszú távú bvítési tervek figyelembe vételével történt. Személygépkocsi gyártás folyamatábrája Présüzem Karosszéria elemek elállítása sajtolással acéllemezbl Karosszériaüzem Karosszéria elemek egymáshoz rögzítése hegesztéssel és ragasztással Festüzem Nyers karosszéria felületeinek bevonása korrózióvédvel, színes festékkel, lakkkal Összeszerel üzem Színezett karosszéria beépítésével a személygépkocsi felépítése és összeszerelése Energiaközpont Melegvíz elállítása, elosztása + egyéb szolgáltatások Személyzeti parkoló Próbapálya A technológia ismertetése AFESTÜZEM FELÜLETKEZELÉSI ÉS BEVONATKÉPZÉSI VELETEI A fest üzemcsarnokban a nyers karosszériák komplex felületkezelése, ill. bevonatolása történik. Festüzem üzemrészei és mködésük 1. elkezelés, zsírtalanítás 2. elektroforetikus alapozás 3. speciális felületkezelési mveletek 4. fedréteg felvitel 5. festüzem befejez mveletei 6. a felületkezelési lépések kapcsolódó mveletei
5 Elkezelés-zsírtalanítás Az elkezelés során vizes mosással és zsírtalanítással, megtisztítják a zsír-, olaj- és fémporszennyezdésektl a nyers karosszériát. Árasztásos mosás (1. zóna): a durva szennyezdések, olajok és zsírok eltávolítása alacsony nyomású, de nagy mennyiség öblítvíz felhasználással. Zsírtalanítás (2. és 3. zóna): olaj és zsír szennyezések eltávolításához detergenst használnak. Az els zónában az üregek zsírtalanítása miatt merítik a karosszériát, a második zónában már tisztítószeres vízsugárral kezelik. Öblítés (4. és 5. zóna): zsírtalanító folyadék maradványok leöblítése. Aktiválás (6. zóna): a fémfelület aktiválása biztosítja a soron következ foszfátozási velet által létrehozandó réteg egyenletességét és tömörségét. Foszfátozás (7. zóna): A fém felületen egy mikrokristályos cink-nikkel-mangán bevonat képzdik, amely egyrészt korrózióvédelmet és a késbbiekben felvitelre kerül festékrétegek jobb tapadási képességét biztosítja. Öblítés (8. zóna): A fölös mennyiség foszfát-oldat eltávolítása. Passziválás (9. zóna): A cink-foszfát maradványainak eltávolítása, a cink-foszfát-réteg tömörségének biztosítása és az oxidációs folyamatok megakadályozása. Ionmentesített vizes öblítés (10. zóna): A passziváló szermaradványok eltávolítása. Ellenrz zóna: A foszfátozás minségének idszakos ellenrzése. Elektroforetikus alapozás Az elkezelést követen a karosszériákra az els bevonó réteget elektroforetikus eljárással viszik fel. A KTL eljárás a jelenleg ismert legmodernebb környezetbarát alapozó - festési eljárás. A technológia fizikai és kémiai folyamataiból adódóan a rendszer teljesen zárt, üzem közben nincs a környezetet terhel káros anyag kibocsátás. A berendezés kombinált bemerítéses/permetezéses eljárás, ahol feszültség rákapcsolása mellett, a karosszéria katódként mködik. A festés 350 V egyenáram segítségével megy végbe. A felületkezelés mártó kádakban történik. A festkádból kiemelt munkadarabokról a felesleges festék zárt rendszerben kerül leöblítésre. Az öblít vizet ultrasz berendezés tisztítja, és a tisztítás után a festék és a víz is újrafelhasználásra kerül. A technológiai sort az alapozó festék beégetése zárja. Az elektroforetikus alapozás mvelet lépései: Bevonatképzés (1. zóna): a merít kádakban elektroforetikus eljárással viszik fel az elkezelt karosszériákra az alapozó festékréteget. Permetez lemosás (2. és 3. zóna): A karosszéria felületén fennmaradó, lazán köt festék eltávolítása. Merítéses öblítés (4. zóna): A karosszéria üregeinek teljes átöblítésével az üregekben lerakódott, lazán köt festék maradvány eltávolítása. A 4. zóna merít kádjából való kiemelést követen a karosszériákat ionmentesített vízzel permetezik. Ellenrz zóna: Az elektroforetikus alapozás (nedves) minségének idszakos ellenrzése. Szárítás-beégetés-htés: a felületre felhordott alapozó bevonatot szárítják, az alagútkemencében beégetik, majd a karosszéria a hzónába lehül. A beégetés során keletkez szennyezett leveg egy utóéget berendezésbe kerül, ahol a szennyez anyagok elégnek. A keletkez füstgázok hcseréln keresztül jutnak a szabadba, s egyben a berendezés ftését is ellátják.
6 Speciális felületkezelési mveletek Varrattömítés A varrattömítésnél a karosszériagyártás során a lemezek összeillesztésénél, a hegesztéskor keletkez réseket és varratokat polimer alapú pasztával lezárják, hogy megakadályozzák a nedvesség karosszériába való utólagos beszivárgását Az alsó- és fels varrattömítési munkálatokat nyitott állomásokon robotok végzik, a nehezen hozzáférhet helyeken kézi ert alkalmaznak. Varrattömítés szárítás A szárítókemencékben a varrattömített karosszériákból elpárolgó oldószereket termikus utóégetbe vezetik. A hzónából kikerül karosszéria elemeket az ablakkeret leragasztást követen a festsorra továbbítják. Fedréteg felvitel A fedréteg felvitel két lépcsben történik: alapbevonat felhordás vízbázisú festékkel és fényez lakkbevonat készítés. A két munkaterületet egy köztes szárító folyamat kapcsolja össze. A vízbázisú alapbevonat a karosszéria színezését biztosítja, míg a fényezés-lakkozás során az oldószer-alapú 2- komponens festék a festett felület karcállóságát biztosítja. Alapbevonat felhordás vízbázisú festékkel A folyamatosan továbbított karosszériák felületére tapadt port elször a Blow-Off és emutollal megtisztítják, majd ezt követi a vízbázisú alapfesték két egymást követ lépésben történ felhordása, az úgynevezett integrált eljárás. I. állomás: els vízbázisú alapbevonat a robotokra szerelt nagysebesség porlasztók segítségével automatikusan kerül felvitelre az összetett, nehezebben hozzáférhet felületekre, majd a küls borításra a festék szórása automatikusan, elektrosztatikus rásegítéssel történik. II. állomás: a második bevonat az elrejtett területekre és a karosszéria küls felületére kerül felhordásra. A felhordás az elrejtett területeken automatikusan festékporlasztókkal történik. Az ellenrz zónában a lehetséges rétegezési hibák kézi úton korrigálhatók. Az alapbevonat felvitel végeztével a karosszéria áthalad a hzónával rendelkez köztes kb. 85 C-os határhmérséklet szárítón. A köztes szárítóban elpárolog a festékrétegbl a festés során bevitt víz, így az azt követ fényez lakkozás száraz karosszéria-felületre történhet. Fényez lakkbevonat készítés A következ két állomáson a fényez lakk bevonat kerül felhordásra az elrejtett területekre és a karosszéria küls felületére. A felhordás mindkét szórófülkében robotokra szerelt nagysebesség forgó porlasztóval történik. A porlasztó által szétporlasztott lakkszemcsék elektromos töltéssel rendelkeznek és célirányzott módon kerülnek felhordásra a karosszériára. A fedlakkozás után a karosszériák áthaladnak a fedréteg-szárítón. A szárító ftésére a termikus véggáz utóéget berendezés szolgál.
7 Festüzem befejez mveletei Ellenrzés-minsítés A teljes karosszériát ellenrzik, a fényezési hibákat megjelölik és a hiba javíthatósága szerint osztályozzák a karosszériákat. A pontszer fényezési hibákat az utómunka területen a zárt átszellztetett fülkékben kijavítják. A nagyobb hibás felületek még egyszer áthaladnak a teljes fedlakkozási folyamaton. Üregvédelem A felületkezelési mveletek utolsó munkafázisa a karosszéria korróziónak kitett részeinek viaszos védelme. A karosszéria üregeinek viasz feltöltése manuálisan zárt, munkatérben történik. A felhordást követen kb. 50 C-os hmérséklet kemencében felmelegítik a viaszt, hogy szétterüljön. A karosszériából a viasz kicsepegését és egyben konzerválását a szárítóhoz csatlakozó hzóna biztosítja. A felületkezelési lépések kapcsolódó mveletei Légbeszívás-hvisszanyerés A minségi termék elállítása miatt a felületkezelés egyes mveleteinél nagyon fontos a megfelel mennyiség és minség légmennyiség biztosítása. Ezért a beszívott friss levegt is tisztítják, elszrik, a kívánt hfokra melegítik, nedvesítik, majd utószrik. Az energiafogyasztás minimalizálása érdekében az elhasználódott, szennyezett légmennyiség energiáját hcserélk (rotációs hcserél) beépítésével hasznosítják. Ionmentesített víz elállítása A felületkezelés során az elkezelés és az elektroforetikus alapozás mveleteinél sótalanított, ionmentes vízre van szükség. Teljesen sótalanított víz szükséges a festékszóró kabinok átszellztetéséhez használt leveg nedvesítésére is. Az elállított ionmentes víz minségét online mérszerrel ellenrzik (pl. vezetképesség ). A nyersvíz mellett a használt, majd elkezelt víz egy része is egy kiegészít ionmentesít vízkörbe kerül ionmentesített vízköri berendezés kapacitása 10 m 3 /h, amely lehetvé teszi a víz újra felhasználását. Szállítókocsi-tisztítóberendezés A karosszériákat szállító kocsi (skid) a festés során szennyezdik. A minség megóvása miatt minden fest-skidet ciklikus módon a skid-tisztító berendezésben megtisztítanak. Festékkever szoba A festékkever helyiségben a rétegez anyagokat a szórási viszkozitásra készítik el. Öblítési, keverési, áttöltési, átszivattyúzási mveletekkel továbbítják az adott helyszínre a szükséges anyagot. A FESTÜZEM SZENNYVÍZ ELKEZEL BERENDEZÉSE A Festüzem kezelkádas felületkezelési mveleteiben nevezetesen az elkezelési, valamint az elektroforetikus alapozási technológiai lépéseiben képz szennyvíz eltisztítása egy kapcsolódó szennyvíz eltisztító rendszerben történik meg, mieltt a szennyvíz bevezetésre
8 kerül a bels üzemi szennyvízgyjt hálózatba. A szennyvíz elkezel rendszer berendezései, gépei és mtárgyai a Festüzem épületének földszintjén, az épület délkeleti sarkában, egy kb. 900 m 2 alapterület csarnokrészben kerül kialakításra. A rendszer üzemeltetéséhez szükséges vegyszereket a területen kiépített, fallal elválasztott vegyszerraktár helyiségbl vételezik. A területen egy kisebb méret kiszolgáló laboratórium helyiség is létesül. A szennyvíz elkezel berendezésre érkez szennyvíz a festüzem különböz technológiai lépéseiben folyamatos jelleg ipari víz felhasználásból, valamint az idszakosan (kb. hetente, vagy havonta) végzett szakaszos szennyvízkeletkezést eredményez tartálykarbantartási munkákból származik. TERMIKUS VÉGGÁZTISZTÍTÓ BERENDEZÉS A rekuperatív termikus utóégetés az égetési eljárások között bevált, biztonságos és univerzálisan használható eljárás, ahol termikus oxidációval a szerves káros anyagokat vízzé és szén-dioxiddá bontják le. A karosszéria készítésénél és a felületkezelésnél összesen 4 db termikus véggáz-utóéget berendezés mködik. 1. karosszéria készítüzemben megragasztott karosszériák beéget kemencéje: elszívott véggáz utóéget keletkez ht a kemence elmelegítésére használják. 2. elektroforetikus alapozó festés beéget kemence: elszívott véggáz utóéget keletkez ht a kemence elmelegítésére használják. 3. Varrattömítés technológia szárítófülkék: elszívott véggáz utóéget keletkez ht a kemence elmelegítésére használják. 4. fedréteg (lakkozó) festés beéget kemence: elszívott véggáz utóéget keletkez ht a kemence elmelegítésére használják. A termikus véggáztisztítás esetén nem keletkezik szennyvíz. A berendezések állandó tisztítási hatásfokkal üzemelnek. Mködésük teljesen automatizált és minimális karbantartást igényelnek. A rekuperatív termikus utótisztítót úgy méretezték, hogy a keletkez hulladékht lehetleg maradéktalanul felhasználják a kemencék, szárító kamrák higényének fedezésére. Forgófejes gázég tüzelanyag szabályozóval Szennyezett leveg Földgáz Tisztított leveg Berendezés köpenye ztér Integrált szennyezett tápleveg elmelegít
9 OLDÓSZERFELHASZNÁLÁS ÉS A FESTÜZEM OLDÓSZERMÉRLEGE A felhasznált oldószer mennyiségét a gépjármiparban a mindenkori piaci igény és design határozza meg. A kecskeméti üzemben az oldószer mennyiségének csökkentését szolgálja egy olyan újonnan fejlesztett technológia alkalmazása, amelyben az alapozó festékréteg és a színez fedréteg egyszerre kerül felhordásra. Ez a bevonat a felületi egyenetlenségek kiegyenlítésére és a színezésre egyidejleg alkalmas. Ebben az esetben a felhasznált alapanyag mennyiségével arányosan az oldószermennyiség is csökken. A festüzemben felhasznált oldószer-tartalmú anyagfajtáinak mennyisége és azok oldószertartalma kb. 696 tonna/év. Ez a mennyiség alacsonyabb oldószertartalmú festékek használata (pl. nem ezüstszín) esetén a teljes oldószer felhasználás kb. 20%-kal csökkenhet. Felületkezelési lépés Anyagfajta Jele Felhasznált anyag mennyiség Maximális VOChányad Maximális VOCfelhasználás g/autó t/év % t/év Elektroforetikus Kötanyag KTL-K 1100 176 4.3 7.6 alapozás Pigment krém KTL-P 250 40 10 4.0 Varrattömítés PVC-tömít NAD 3700 592 3 17.8 Alapbevonat Lakkbevonat Vízbázisú festék 1. BC-1 3200 512 19 97.3 Vízbázisú festék 2. BC-2 3200 512 20.4 104.4 Vízbázisú öblítszer BC-H 4000 640 18 115.2 Lakk alapanyag CC-A 2500 400 54.8 219.2 Keményít komponens CC-K 900 144 28 40.3 Öblítszer CC-H 500 80 100 80.0 Üregvédelem Viasz HRK 534 85.4 0.5 0.4 Kézi javítás tisztítás, Butil-acetát H 63 10.1 100 10.1 Összesen 19947 3192-696.3 A tevékenység víz- és talajvédelmi vonatkozásai Festüzem vízellátása A Bácsvíz Zrt. által szolgáltatott, városi ivóvízhálózatról biztosított. Festüzem vízigénye Szociális vízigény: A festüzem kb. 70 fs dolgozói létszámának megfelelen a szociális vízigény: 15 m 3 /nap Technológiai vízigény: Zsírtalanítás és elektroforetikus alapozás: 5 m 3 /h
10 Szennyvízelkezel+víz elkészít 20 m 3 /h Munkaállások (javító, ellenrz) 1 m 3 /h Technológiai összesen: 26 m 3 /h A takarításhoz és mosáshoz felhasznált víz kb. további: 5 m 3 /nap Ionmentesített víz elállítása A kezelkádas felületkezelési lépésekben, valamint a szórófülkékbe befújt leveg páratartalmának beállítására ionmentesített víz felhasználására kerül sor. Az ionmentesített víz kett elkülönített, de hasonló elven mköd rendszerben kerül elállításra, egyrészt hálózati ivóvízbl 2 db párhuzamosan kapcsolt, egyenként 20 m 3 /h kapacitású berendezésben, másrészt pedig az elkezelési lépésbl származó használt vízbl, ennek újrafelhasználását szolgáló 10 m 3 /h kapacitású berendezésben. Az ionmentesítéshez megkövetelt minségi paraméter (pl. vezetképesség) értékét online mérszer követi nyomon, melynek jele automatikusan szabályozza a rendszerek mködését. A nyersvíz egy 25 m 3 térfogatú tárolótartályból kerül rátáplálásra a homoksz egységre, majd onnan a kationcserél gyantával töltött oszlopra. A felszabaduló CO 2 eltávolítása ezt követen fizikai módszerrel (porlasztással és csörgedeztetéssel) hideg gáztalanítóban történik. A gáztalanított víz az anioncserél gyantával töltött oszlopra kerül feladásra, majd onnan az ionmentesített (semleges) víz kett db 50 m 3 térfogatú tárolótartályba kerül. A technológiai rátáplálást megelen UV-sugaras utókezel berendezésen keresztül halad át a víz. Az ioncserél gyanták regenerálásához tömény HCl, illetve NaOH oldatot használnak. A mvelet során keletkez magas sótartalmú savas, illetve lúgos kémhatású mosóvíz a Festüzem szennyvízelkezel rendszerének megfelel kiegyenlít tartályába kerül. Keletkez szennyvizek, szennyvízelhelyezés Szociális szennyvíz A szociális helyiségekben keletkez szennyvíz (15 m 3 /nap) gyjtése az épület alatt elhelyezked alapvezetékekben történik, majd a szennyvíz az épületen kívüli szennyvízcsatorna hálózatba kerül. Technológiai szennyvíz A technológiai szennyvíz a karosszériák elkezelése, vagyis a zsírtalanítás, foszfátozás, passziválás és az elektroforetikus alapozás során keletkezik. A szennyvizek nagyrészt a karosszériák egyes mveletek közötti öblítésébl származnak. A festüzembl az összes lépésben keletkez technológiai szennyvíz 26 m 3 /h elkezel berendezésen keresztül jut az üzemi szennyvíz gyjt hálózatába. A különböz kezel kádak (1350 m 3 térfogatnyi) karbantartó leürítésére viszonylag ritkán, évente néhányszor kerül sor, azonban ilyenkor is az átmeneti tartályok kihasználásával a kezel oldatok nem kerülnek elvezetésre. Az olajtartalmú szennyvizek kezelése Az elkezelési mveletek zsírtalanító szakaszaiból származó olajtartalmú lúgos szennyvizek a kádak ürítésekor keletkezik elssorban. A szennyvíz az olajos kiegyenlít tartályba kerül, ahonnan a rendszer az ultrasz berendezésbe szivattyúzza. A keletkez koncentrátum (tömény szennyvíz) olajleválasztó berendezésen keresztül szétválasztásra kerül, majd az olajos felúszó hulladékként kerül eltávolításra és azt követ küls ártalmatlanításra. A permeátum (szrlet, elkezelt) víz közvetlenül a szennyvíztisztító berendezés semlegesít tározójába kerül átvezetésre.
11 Foszfátozás szennyvize A foszfátozó medencékbl és kádakból származó szennyvizek eltisztítása elkülönített, a gyártási technológiához közvetlenül kapcsolódó tisztító berendezésben történik, mely egy köztes tárolást biztosító, kiegyenlít tartályból, illetve egy semlegesít tartályból áll. A festéktartalmú szennyvizek kezelése Az elektroforetikus felületkezelési technológiai lépésbl származó, szakaszosan és változó mennyiségben keletkez, festéktartalmú szennyvizek elször egy kiegyenlít tartályba, majd onnan egy automatikus adagolással üzemel berendezésben kerülnek koagulálásra és szrésre. A festéktartalmú szennyvíz koagulálása szakaszos/folyamatos üzem kezelberendezésben történik mésztej és nátronlúg hozzáadásával. Ezt követen a szilárdanyagot már csak elhanyagolható mennyiségben tartalmazó szennyvíz szivattyúállomáson keresztül folyik a szennyvíz elkezel rendszer kiegyenlít tartályába. A savas és lúgos szennyvizek kezelése Az elkezelési lépésben keletkez savas és lúgos szennyvizek, a fentiekben bemutatott helyileg elkezelt szennyvizek, az ultrasz berendezésbl származó koncentrált víz, valamint a koagulált festékes szennyvizek bevezetésre kerülnek a szennyvíz elkezel rendszer kiegyenlít szakaszának tartályaiba. A kiegyenlített szennyvíz semlegesítése két lépésben automatikus üzem vegyszeradagolókkal ellátott tartályokban történik meg, ami egyúttal fémhidroxid lebeganyag képzdéséhez vezet. A tömény sósavat és az öblítvízet az átfolyó semlegesít tartályba adagolják. A semlegesít vegyszerek adagolása automatikusan történik a ph-érték alapján vezérelve, a vas-iii-klorid oldat adagolása, pedig térfogatarányosan. Ülepítés pelyhesítéssel A kicsapatáshoz optimális ph-értékre közömbösített szennyvizet folyamatosan átvezetik egy pelyhesítési fokozaton. A pelyheket polielektrolit hozzáadásával készítik el a jobb kicsapódási hatékonyság érdekében. A semlegesítési mvelet során, valamint a flokkulációban keletkezett pelyhek szétválasztása nagyhatékonyságú, lemezes, ferde ülepít tartályban történik. A kiüleped finomiszap elszivattyúzásra kerül a srítési lépés felé. Az ülepedési fokozatból elfolyó tiszta fázis végleges tisztítás céljából automatikus üzem homokszbe kerül bevezetésre. Iszapkezelés A lemezes ülepítl és az elülepítl leválasztott iszap szárazanyagtartalmát az iszapsrít és víztelenít állomás tovább emeli. Az iszapsrít tiszta fázisát a szivattyúzsompból a kiegyenlít tartályokba vezetik vissza, míg a srít tartály iszapját a következ víztelenítési lépésre adják fel. A végs préslepénnyé történ víztelenítés automatikus üzem kamrás szprésben történik. A préseléssel víztelenített iszap víztartalma kb. 60-65 %. Ez az érték a Beruházó más üzemeibl származó referencia érték. További víztelenítési eljárások (pl. iszapszárítás) túlzottan energiaigényesek és nem felelnek meg a BAT elveinek. Az iszapban maradó víztartalom kristályosan kötött állapotban van jelen. Alternatív víztelenítési megoldások (pl. dekanter centrifuga) magasabb víztartalmú iszapot eredményeznek.
12 Utólagos semlegesítés A végleges ph-érték beállítása érdekében a kezelt szennyvíz utólagos semlegesítésre kerül. A ph-érték beállítására sósav és nátronlúg hozzáadásával kerül sor. Utószrés A lemezes ülepítl és a szprésbl érkez közömbösített tiszta vizes fázis a finom részecskék eltávolítására homokszrésen megy keresztül. ph-végellenrzés A szrt tiszta vizet a ph-végellenrzés felügyeli, regisztrálja a ph-értéket, a hmérsékletet és az elfolyó mennyiséget. A beállított elírt értékek túllépése esetén riasztást vált ki. A teljesen megtisztított szennyvíz végül a végleges ellenrzést követen bevezetésre kerül a közcsatornába. Az eltisztított ipari szennyvíz, valamint a kommunális jelleg szennyvíz a közcsatornára való csatlakozás után a Bácsvíz Zrt. által üzemeltetett Kecskeméti Szennyvíztisztító Telepre kerül. Felszín alatti víz és talajvédelem A Festüzemben felhasznált veszélyesnek minsül anyag a nagy mennyiségben tárolt festék és lakk alapanyagok. Havária esetekben a leghatékonyabb víz- és talajvédelmi megoldás a szennyezés, illetve víz az épületben való benttartása. Ennek érdekében az alábbi mszaki megoldások kerülnek kiépítésre. Vízzáró és vegyszerálló padlózat A tervezett vízüveg felületbevonó (pl. Ashford gyártmányú) színtelen, szagtalan, vizes alapú folyadék, mely 6-8 mm vastagságban a beton fels rétegébe beépülve, kémiai reakció útján az alábbi hatásokat fejti ki: Párazáró hatásával megakadályozza a hajszálrepedések és a hmérsékleti változások okozta repedezettségek kialakulását. Felületlezáró hatásával a fels kéregbe mélyen behatolva kémiai reakcióba lép a beton cementtartalmával, megakadályozza a betonpor pórusokon keresztüli kijutását, mely által tökéletesen pormentes felületet hoz létre. Kéregersítés révén a beton alkotórészeit egyetlen szilárd tömegbe egyesíti, megnövelve a felület tömörségét, keménységét. Vegyszerállóság a különféle savak és lúgok nagy részével szemben az Ashford Formulával kezelt beton ellenálló lesz. Kárment medencék, összefolyó aknák Az üzemi vízkár megelzése érdekében a szennyvíz kezel berendezés egységei alatt kárment medencék kerülnek kialakításra. A kezel kádak esetében az átmeneti tartályok amelyek térfogata megegyezik a kezel kádak térfogatával szolgálnak biztosítékul a kezel vizek visszatartására. A súlyos vízkár megelzése érdekében az esetlegesen elfolyó nagyobb mennyiség szennyezett víz összegyjtésére süllyesztett összefolyó aknák kerülnek kiépítésre. Az aknák
13 szivattyú zsomphoz vezetik a vizet, melyen keresztül az elvezet rendszer leüríthet, kiszivattyúzható. Ajtók és kapuk kialakítása Az épületek ajtóinál és kapuinál kb. 1-2 cm magasságú küszöböket, vagy felhajtó rámpákat alakítanak ki. Ezek a küszöbök a szivárgások visszatartására és az oltóvíz visszatartására egyaránt szolgálnak, hogy az épületen kívüli területeket ne érje a szennyezés. Emellett, a kapuk küls oldalán, a kapu teljes szélességében vízelvezet folyókák kerülnek kialakításra, ezzel megakadályozva a víz kijutását az épületbl. Csapadékvíz elvezetés Szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. A tetfelületekrl összegyjtött tiszta csapadékvíz zárt csvezetéken keresztül kerül a telephely csapadékvíz gyjthálózatába, onnan a szikkasztó medence rendszerbe. Monitoring A beruházás megkezdése eltt a felügyelség által jóváhagyott terv alapján a teljes területre vonatkozóan a talaj- és talajvíz minségre alapállapot felmérés történt. A Festüzemben, illetve annak déli végében a festék- és lakktároló raktárban, nagy mennyiségben fordulnak el talajminség és felszín alatti vízminség szempontjából kockázatos anyagok. Fentiek alapján az üzemcsarnoktól délre, kifejezetten az esetlegesen innen származó talajvíz szennyezés észlelése érdekében egy figyelkút létesül. Az üzem területén belül 1 referencia kút mellett 6 db kútból álló talajvízfigyel rendszer kiépítésére kerül sor a festüzem, a szikkasztó medencék közvetlen környezetében, a tartálypark mellett a talajvíz áramlási viszonyok figyelembe vételével. A tevékenység hulladékgazdálkodási vonatkozásai Technológiai hulladékok gyjtése, kezelése A veszélyes anyaggal szennyezett abszorbenseket, szanyagokat, védruházatot az üzemrészben kialakított vízzáró burkolatú munkahelyi gyjthelyen polietilén zsákkal béllelt 200 literes fémhordóban helyezik el. A száraz leválasztásnál keletkez veszélyes hulladéknak nem minsül elhasznált abszorbens pneumatikus úton PCM silóban kerül gyjtésre. A szerves oldószert, vagy más veszélyes anyagot tartalmazó ragasztó és tömít anyagok az üzemrész az üzemrészben kialakított, vízzáró burkolatú munkahelyi gyjthelyen elhelyezett, 1,5 m 3 -es fémhordóban kerülnek elhelyezésre. A felületkezelés során keletkez foszfátiszapot az üzemrészben kialakított vízzáró burkolatú munkahelyi gyjthelyen, kármentvel ellátott 1,5 m 3 -es fémkonténerben helyezik el. A veszélyes anyagokkal szennyezett csiszoló anyagokat az üzemrészben kialakított vízzáró burkolatú munkahelyi gyjthelyen polietilén zsákkal béllelt fémhordóban történik elhelyezésre. A technológiai berendezések karbantartása során keletkez ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtóm-, és kenolaj az üzemrészben kialakított
14 vízzáró burkolatú munkahelyi gyjthelyen kármentvel ellátott 1,5 m 3 -es fémhordóban kerül elhelyezésre. A munkaállásoknál keletkez oldószert és oldószerkeverékeket az üzemrészben kialakított vízzáró burkolatú munkahelyi gyjthelyen kármentvel ellátott 200 literes fémkonténerben helyezik el. A technológiai szennyvízkezelés során keletkez 65 % szárazanyag tartalmú veszélyes anyagokat tartalmazó iszapot az üzemrészben kialakított vízzáró burkolatú munkahelyi gyjthelyen kármentvel ellátott 1,5 m 3 -es fémkonténerben gyjtik. A technológiai szennyvízkezelés során keletkez 40% szárazanyag tartalmú veszélyes anyagokat tartalmazó felúszó olajat az üzemrészben kialakított vízzáró burkolatú munkahelyi gyjthelyen kármentvel ellátott 1 m 3 -es fémkonténerben gyjtik. A munkahelyi mesterséges világítás rendszeres karbantartása során keletkez fénycs hulladékok elhelyezése az üzemrészben kialakított vízzáró burkolatú munkahelyi gyjthelyen fémhordóban történik. Az üzemrészben szelektíven összegyjtött hulladékokat a telephelyen - jogszabályi elírásoknak megfelelen - kialakításra kerül 2.500 m 2 alapterület központi hulladékudvarban gyjtik össze hulladékkezelnek való átadásig. Települési hulladékok gyjtése, kezelése A szelektíven gyjtött települési szilárd hulladékot 60-120 literes zárt edényzetben gyjtik, majd hulladékkezelnek adják át kezelésre. Telephelyi tevékenység során keletkez hulladékok Hulladék megnevezése EWC kód További kezelés a helyszínen Helyszínen történ hasznosítás Telephelyen kívüli kezelés módja Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítanyagok hulladékai Foszfátozásból származó iszapok Veszélyes anyagokat tartalmazó elhasznált csiszolóanyagok és eszközök Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtóm és kenolaj 08 04 09* 11 01 08* 12 01 20* 13 02 05* nincs nincs Átadás hulladék kezelésére engedéllyel rendelkez kezelnek
15 Egyéb halogénezett oldószerek és oldószer keverékek Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szanyagok, törlkendk, védruházat Abszorbensek, szanyagok, törlkendk, védruházat, amely különböznek a 15 02 02-tl Olaj-víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a 19 08 09-tl Ipari szennyvíz egyéb kezelésébl származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Települési szilárd hulladék 14 06 02* 15 02 02* 15 02 03 19 08 10* 19 08 13* 20 01 21* 20 03 01 Lerakás települési szilárd hulladéklerakóban Hulladék nyilvántartás, adatszolgáltatás A telephely üzemeltetjének tevékenysége során keletkez hulladékok, a telephelyen belül az üzemeltet tulajdonában maradnak. A Kft. a hatályos jogszabályoknak megfelel hulladék nyilvántartást vezet, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. A tevékenység levegvédelmi vonatkozásai A technológiai eredet légszennyezanyag emissziók helyhez kötött pontforrásokhoz kötdnek. A kibocsátó pontforrások között véggáz kürtk, szell nyílások és füstgáz kémények vannak.
16 A fest/felületkezel tevékenységhez 14 darab bejelentés köteles légszennyez pontforrás tartozik. Az energiaközpont mely ellátja jelen engedély tárgyát képez technológiát is h- és villamos energia elállításához 6 db pontforrás kapcsolódik, amelyeknek üzemeltetésével kapcsolatos környezetvédelmi elírásokat a 60536-5-14/2010. ikt. számon kiadott egységes környezethasználati engedély tartalmaz. A telephelyen egyéb tevékenységhez 3 db bejelentés köteles légszennyez pontforrás tartozik. A személygépjárm gyártás egyes technológiái környezetvédelmi szempontból nem azonos engedélyezési eljáráshoz tartoznak. A tevékenység gyártási folyamatai azonban szorosan összefüggnek egymással, külön-külön vizsgálatuk nehezen értelmezhet, nehezen áttekinthet, hiszen a környezeti levegminségre gyakorolt hatásuk sem választható szét. Fentiek miatt a közúti gépjármgyártás tevékenységéhez kapcsolódó légszennyez pontforrásokra vonatkozó elírások (gépjármgyártás és felületkezelés) is jelen engedélyben kerültek meghatározásra. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. telephelyén, a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó bejelentés köteles légszennyez pontforrások paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza. Pontforrás Berendezések Teljesítmény Átmér (m) Fest/felületkezel tevékenység pontforrásai Pontforrás Magasság (m) Légszennyez anyagok P201 RB-szárító termikus CO Utóéget (1656 kw) Ø 1 29,5 2, CO, NOx, véggáztisztító VOC P301 Vízbázisú festék szórófülkék Száraz leválasztó 4 x 1,5 55 VOC, szilárd P302 Lakkozó fedréteg szórófülkék Száraz leválasztó 2 x 1 50 VOC, szilárd P303 Köztes szárító gázftése Gázég (300 kw) Ø 0,35 35 CO 2, CO, NOx P304 Pontszer javító szórófülke Kézi javítás 2,8 x 2,3 45 VOC, szilárd P305 Beéget-szárító KTL 1. zóna ftése Gázég (600 kw) Ø 0,7 33 CO 2, CO, NOx P306 Beéget-szárító KTL 2. zóna ftése Gázég (300 kw) Ø 0,7 33 CO 2, CO, NOx P307 Beéget-szárító KTL 3. zóna ftése Gázég (300 kw) Ø 0,7 33 CO 2, CO, NOx P308 KTL-szárító termikus CO Utóéget (2000 kw) Ø 1 33 2, CO, NOx, véggáztisztítója VOC P309 NAD-szárító termikus CO Utóéget (1656 kw) Ø 0,9 33 2, CO, NOx, véggáztisztítója VOC P310 DL-szárító termikus CO Utóéget (1763 kw) Ø 0,9 33 2, CO, NOx, véggáztisztítója VOC P311 Üregvédelem szárító 1. zóna Gázég (430 kw) Ø 0,55 33 CO 2, CO, NOx P312 Üregvédelem szárító 2. zóna Gázég (240 kw) Ø 0,55 33 CO 2, CO, NOx P403 Utólakkozó-javító fülke Kézi javítás Ø 0,7 22 VOC, szilárd Telephely egyéb tevékenységeihez tartozó pontforrások
17 P401 Görgs próbapad zárt fülkéje szgk. próbajáratása 1,8 x 1,8 22 Bejelentés köteles, de határértékkel nem szabályozott pontforrások P402 Szükségáramforrás Dízelaggregát (1420 kw) Ø 0,55 22 P601 zivíz szivattyú Dízelaggregát ( 500 kw) Ø 0,55 12 CO 2, CO, NOx, CHössz CO 2, CO, NOx, SO 2, szilárd CO 2, CO, NOx, SO 2, szilárd Közúti gépjármgyártáshoz kapcsolódó források A telephely nem bejelentés köteles légszennyez pontforrásai Az autógyár karosszéria üzemrészének munkaterülete megközelítleg 60.000 m 2, míg beltéri magassága 12 m. A csarnok igen nagy légterének, munkavédelmi szempontból megfelel átszellztetéséhez összesen 576.000 m 3 /h leveg áramoltatására van szükség. (A légcsere felületi intenzitása a karosszériagyártás esetében jellemzen 13 m 3 /m 2 /h). A karosszéria üzemcsarnokában a gyártó sorok jellemzen úgy kerülnek kialakításra, hogy egy-egy munkaállomáson koncentráltan helyezkedjen el több robotgép, azaz ezekkel együtt több felszerelt hegeszt berendezés. Ezeken a munkaállomásokon lehetvé válik, hogy függönyként belógatott védfóliával lehatárolásra kerüljön a munkaterület légtere, ezzel megakadályozva a képz légszennyez anyagok szétterjedését a csarnokban. A kb. 7-9 m magasságban felfüggesztett védfóliák a hegesztési szint közelébe ereszkednek, míg az elhatárolt terek felülrl jellemzen nyitottan maradnak. A friss leveg bevezetés, illetve az elhasznált leveg elvezetése a csarnoktér légcseréjét biztosító légtechnikai berendezéseken keresztül történik, ami részben a karosszéria-felépítés gyártó sorának rugalmas kialakíthatóságát is szolgálja, mivel a teljes csarnokot kiszolgáló légcsatornákhoz igény szerint csatlakoztathatóak elszívó csonkok, vagy fedelek. A szell rendszer aktív légkeringést biztosít az üzemcsarnokban. A friss leveg bevezetése a csarnok padlószintje közelében, míg az elszívás a tetszint közelében történik, ami lehetvé teszi a fóliafüggönyök segítségével a felfelé irányuló kényszeráramoltatású légmozgást. Ily módon a hegeszt munkaállomásoknál a meleg füstgázok természetes felfelé áramlása fokozódik, illetve a levegnél nagyobb fajsúlyú komponensek eltávolítása is lehetvé válik. A hegesztési mvelet BAT szerinti értékelése Az utóbbi években a hegesztési technológiában végrehajtott fejlesztések a termelési hatékonyság növelése mellett az energiatakarékosság biztosítása által a költség-hatékonyság növeléséhez és a szennyezanyag-kibocsátás csökkentéséhez is hozzájárultak. A hegesztési technológia berendezéseinek légszennyez anyag kibocsátásának minimalizálására a következ legfontosabb fejlesztések történtek: Elektromotorok alkalmazása hidraulikus motorok helyett (A befogási er precízen szabályozható és így a munkadarabok vastagsága ill., a kötés jellege szerint a hegesztés idtartama csökkenthet, a folyamat optimalizálható.) Feszültség-szabályozás az elektródákon (A hegesztési pontok túlzott felmelegedése és az ebbl ered füstképzdés valószínsége csökkenthet az ellenállás mérésével és az elrecsatolt feszültség-szabályozással.)
18 A hegesztési gázoknak a csarnok általános légtechnikai elszívórendszerével történ elvezetésével egyúttal lehetség nyílik a hegesztési mvelet hterhelésének csökkentésére is. A csarnok légtechnikai rendszerébe beépített hvisszanyer berendezés használatával a hegesztési gázok hulladék hje (a téli évszakban) hasznosítható a friss leveg elmelegítésére. A Beruházó Daimler AG brémai, valamint sindelfingeni gyáraiban 2006/2007-ben megvalósult, hasonló technológiai megoldásokat alkalmazó létesítményei referenciaként szolgálnak a fentiekben leírt hegeszt berendezések és elszívórendszerek hatékony és a levegminségi követelményeknek megfelel mködésére. Elszívás elvi ábrája Központi csarnokelszívó berendezés felé Tet- vagy takarófólia a legalsó védháló szintjén (opcionális) Befüggesztett fólia Munkatér fels széle Munkaállomás Hegesztési hulladékgáz nehezebb a levegnél Dugattyúáramlás támogatja a termikus hatást Friss leveg bevezetés A tevékenység zajvédelmi vonatkozásai A létesítmény kb. 2200 m x 1500 m nagyságú területen mködik. Az üzem a termelés teljes felfutását követen beleértve a tesztpályát is 3 mszakban fog mködni. A telephely zajkibocsátásnál nem lehet külön választani az egyes tevékenységeket, ezért a telepen folytatott tevékenység legfontosabb zajforrás-csoportjai az alábbiak: présüzem, karosszéria üzem, festüzem, összeszerel üzem, energiaközpont, tesztpálya, bels szállítás, parkoló. A létesítmény az üzemelés ideje alatt zajterhelést okoz a környezetében, a felhagyás esetleges lehetsége zajvédelmi szempontból jelenleg nem elemezhet. A zajterhelés közvetlen és közvetett hatást egyaránt okoz. A hatások érintik Kecskemét összefügg lakott területének D-i peremét ill. a környez tanyaépületeket.
19 A tevékenység természet-, és tájvédelmi vonatkozásai Az érintett terület természetvédelmi oltalom alatt nem áll. Védett természeti érték elfordulási helyeként nem ismert. A tevékenység folytatása természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Elérhet legjobb technika A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából elkészült a fémek és manyagok felületkezelésének engedélyezésére vonatkozó Útmutató az Elérhet Legjobb Technika meghatározásához cím dokumentáció, továbbá a Szerves-oldószeres felületkezelés engedélyezésre vonatkozó BAT Referencia-dokumentum magyar nyelv összefoglalója. A Legjobb Elérhet Technika (Best Available Techniques, röviden BAT) összefoglalva a következket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható mszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szint védelme szempontjából. A tervezett létesítmény technológiája, betervezett technikai megoldások levegvédelmi, hulladékgazdálkodási, zajvédelmi és vízvédelmi szempontból megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerbb és a környezet védelmét megfelelen biztosító technológiák követelményeinek, mert: A létesítmény vízhasználata a technológiai megoldásokból fakadóan takarékos: Víztakarékosságot a kaszkádos öblítrendszer alkalmazásával, a zártkörös vízfelhasználással és a víz újrafelhasználásával (overspray) érik el. A kaszkádos öblítrendszer alkalmazásával kizárólag az utolsó öblít lépésben kerül friss víz felhasználásra. A kezel kádakban lév oldatok minségét folyamatosan a zárt keringet körben biztosítják. A használtvíz egy részének újrafelhasználására ionmentesít vízkör üzemel. A festüzemben alkalmazandó új, száraz leválasztási technológia miatt a festüzemben nem keletkezik festék, víz és koagulációs üledékek keveréke szennyvíz, festék, víz és a porlasztó egységek ill. festékszállító vezetékek tisztításából származó oldószerek keveréke, a szórófülkék tisztításából származó festék és víz keveréke a festék túlszórás nedves kimosásából származó szennyvíz. A szennyvíz a karosszériák elkezelése, vagyis a zsírtalanítás, foszfátozásos passziválás és az elektroforetikus alapozás során keletkezik. A szennyvizek nagyrészt a karosszériák egyes mveletek közötti öblítésébl származnak. Az elektroforetikus alapozás többszörös, kaszkádrendszer öblítés, a szilárd festékrészecskéket leválasztják, majd a megszrt folyadékot (ultrafiltrát) ismét a rendszerbe visszavezetik. Ez a zártláncú velet kevés öblítvíz igény. A minimális elcsorgási és párolgási veszteségek miatt. A vízszennyezés minimalizálása a festüzem egyesített, több lépcss szennyvíz elkezel berendezésével teljesül. A festüzemben és a festékraktárban kármentvel, padlótálcával és szigetelt vegyszer és saválló padozattal biztosítják (a szennyez anyagok visszatartása) az anyagszállítás, tárolás és havária során esetlegesen kijutható szennyez anyagok visszatartását.
20 A létesítmény zajkibocsátása: A technológiák zajkibocsátását a berendezések zárt térbe telepítésével, a szabadtérbe telepített ventilátorokat, szivattyúkat zajcsillapító burkolatokkal, szívóoldali zajcsillapító berendezésekkel, esetenként zajgátló falszerkezetekkel csökkentik. A létesítmény hulladékgazdálkodásának minimalizálására tett intézkedések: A mártófürd függesztékes felületkezel sora a hulladékká váló felületkezel anyagok mennyiségét minimalizálja. A gyártási tevékenység során a selejtszám csökkenést a technológiai lépésenként elvégzend ellenrz és javító rendszerrel biztosítják, ennek eredményeként minimalizálódik a hulladék mennyisége is. Az alkalmazott festési technológiában festékiszap nem keletkezik, a szórófülkék légtisztító berendezésében nem veszélyes hasznosítható hulladék keletkezik. Az üzem szelektívhulladék gyjtrendszere biztosítja a hulladékok újrahasznosítási lehetségét. A létesítmény energiatakarékosságra és levegterhelés csökkentésre tett intézkedései: A tárcsás hcserélk a bels terek légmennyiségének hjével nyáron htik, télen ftik a kültérbl beszívott levegt. A fedréteg alapbevonatának második rétege az el nedves rétegre köztes szárítás nélkül hordható fel, ezzel egy szárítási mveletet megspórolnak. A VOC véggáz elégetésekor keletkez hmennyiséget a szárító kemencék ftésére használják. Elektroforetikus alapozásnál a vízbázisú festék alkalmazásával csökken az oldószer alapú anyag felhasználás. A festési mveletekhez kapcsolódó szárító kemencékbl kiáramló véggáz VOC légszennyez anyag mennyiségét utóégetvel csökkentik. A festéktakarékosság érdekében a festrobotokat elektrosztatikus rásegítéssel mköd nagysebesség forgó porlasztókkal szerelték fel. A festék színváltások gyakoriságát optimalizálják, ezáltal csökkentik a szórópisztolyok tisztítását. Az össz festékfelhasználás csökkentését eredményezi, hogy a hagyományos 4 festékréteg helyett, 3 festékréteget hordanak fel. A karosszériák felületkezelési technológiáiban ólom vegyületeket nem használnak, krómozást és cianidos kezelést nem használnak. ELÍRÁSOK A tevékenység végzésének általános feltételei 1. A tevékenységet úgy kell ellenrizni, végezni, mködtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Semmiféle olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelents változtatásnak minsül, nem valósítható meg a felügyelség elzetes értesítése és annak írásbeli hozzájárulása nélkül.
21 3. Minden olyan módosítást vagy átépítést, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti jelents változtatásnak nem minsül, azonban az alkalmazott technológia megváltoztatásával, vagy az épületek, vagy a berendezések rekonstrukciójával jár, a módosítással kapcsolatos engedélyezési eljárások megindításával egyidben az ATI- KTVF-re be kell jelenteni. 4. Amennyiben az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatban építési engedély, illetve használatbavételi engedély kerül kiadásra, az engedély másolatát a kézhezvételtl számítva haladéktalanul az ATI-KTVF-nek be kell nyújtani. 5. Az engedélyes tevékenyég megkezdésének idpontjától számítva 6 hónap idtartamú próbaüzemet kell tartani. A próbaüzem megkezdésének idpontját az ATI-KTVF-re írásban be kell jelenteni. Határid: a próbaüzem megkezdése eltt 20 nappal. 6. A 6 hónap próbaüzem leteltét követen, a létesített technológiát felül kell vizsgálni annak megállapítására, hogy a technológia megfelel-e a jelen engedélyben szerepl mszaki adatoknak, elírásoknak. A vizsgálatról jelentést kell készíteni. A jelentést be kell nyújtani az ATI-KTVF-re. Az engedélytl való eltérés esetén mellékelni kell az engedélymódosítási kérelmet. Határid: 6 hónap próbaüzemét követ 2 hónapon belül. 7. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban elírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. Indokolás: A szabályozás köre a tevékenység ellenrzésének, végzésének és mködtetésének pontos megjelölését tartalmazza. Szabályok a tevékenység végzése során ÓVINTÉZKEDÉSEK 8. Az engedélyesnek mködése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelel intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelsségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. KÉSZENLÉT ÉS TOVÁBBKÉPZÉS 9. A környezethasználó köteles a létesítményt felügyel alkalmazottak megfelel képzésérl gondoskodni, és biztosítani, hogy ismerjék az ezen engedélyben megfogalmazott követelményeket. 10. A létesítmény mködtetje köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelsségi körüket érintik, illetve gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmazottak munkavégzését segít írásos munkautasítások álljanak rendelkezésre. 11. A létesítmény mködtetjének gondoskodnia kell arról, hogy ezen engedély egy példánya, illetve az engedélyezési dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkoznak,