A légyirtás aktuális problémái. Javaslat a legyek elleni védekezés hatékonyságának javítására*

A légyirtás aktuális problémái. Javaslat a legyek elleni védekezés hatékonyságának javítására* Dr. BAJOMI Dániel 1 az MPT főtitkára Dr. ERÖSS Judit 2 és KIS-VARGA Ágnes' Mezőgazdasági Kombinát, Bábolna, Fertőtlenítő Állomás, Budapest' Budapest Fővárosi Közegészségügyi Járványügyi Állomás, DDD Osztály, Entomológiai Laboratórium, Budapest 2 "Present problème of fly control. Proposals for improving efficiency of fly control".- Bajomi, D., Erőss, J., and Kis-Varga, A'.- Parasit. bung., 22: 115-124, 1989. ABSTRACT. Losses caused by flies have long been a permanent problem in Hungarian animal production. Certain management technologies (e.g. battery keeping), increased animal density, and poor hygienic conditions result in severe fly infestation. The prevention of losses and efficient fly control are hindered by incorrect attitude (underestimation of the role öf flies) and organizational facts (the present practice of licensing insecticides). This paper outlines the Hungarian history of fly control during the past 46 years (the chemicals used and the resistance developing to them: DDT, organochlorine and organophosphate insecticides, pyrethroids, etc.). The preparations introduced in the practice in 1989 for destruction of larvae and imagoes and as repellents are listed in a table. The paper also contains the standpoint adopted by the Hungarian Society of Parasitologists on fly control (also in English). KEY WORDS: Diptera, fly control measures. Széleskörű gyakorlati tapasztalataink szerint mind a nagyüzemi, mind az egyéni állattartás területén elszaporodó különféle légyfajok (házi légy, vérszívó legyek, légynyuvességet okozók stb.) komoly és alig csökkenő gondot okoznak Magyarországon. A legyek nagymértékű elszaporodását a nagyüzemi állattartó telepeken az együtt tartott haszonállomány nagy létszáma, illetve egyes speciális tartási technológia (pl. battériás tojótyúk, ill. sertéstartás), mig az egyéni állattartóknál döntően a korszerűtlen tartási körülmények okozzák. A súlyos légyfertőzöttség kialakulásához jelentősen hozzájárulnak a mindkét területen tapasztalható nem kielégítő higiénés körülmények. A legyek szerepének alábecsülése fontos oka annak, hogy a legyek elleni védekezés állattartókra vonatkozó szakmai irányításával, illetve ellenőrzésével a szakfőhatóság nem foglal- * Az MPT 25 éves fennállása alkalmából szakülésén elhangzott előadás alapján. 1989. június 8-án Debrecenben rendezett ünnepi

1. táblázat Legyek elleni korszerű védekezési móriszerek I. Preventív 1.1. Higiénia biztosítása - légytenyésző helyek felszámolása 1.2. Legyek távoltartása - légyháló 1.3. Lárvairtás - biológiai (pl.: Ophyra aenescens, Bacillus thuringiensis) n. Kurativ 2.1. Imágóirtás - fizikai - ragasztós lap - elektromos csapda - kémiai - permetezés - csal étkezés kenhető csalétek szóró csalétek - hidegködképzés - melegködképzés - aeroszol 2.2. Imágóirtás - kémiai - permetezés - lemosás Riasztás - krotália, nyakörv - "pour on" kőzik kellő intenzitással. A jelenlegi rendelet és gyakorlat szerint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium csak akkor intézkedik, ha olyan légyellenes készítményeket kívánnak forgalomba hozni, amelyekkel a haszonállat közvetlenül is kapcsolatba kerül (pl. ektoparazitikum vagy takarmány adalék). Ebből kifolyólag nincs igazi gazdája a légykérdés megoldásának! A kedvezőtlen helyzet kialakulásában nagymértékben közrejátszik az is, hogy különösen az állattenyésztés területén felhasználható légyirtószerek választéka nem kielégítő. Hazánkban 1946-tól kezdődően alkalmaztak légyirtásra klórozott szénhidrogéneket( 34), Először a DDT-t, majd hamarosan a rokonszármazékait is(3). Ezek a készítmények döntően permetezőszerként kerültek felhasználásra. A hatvanas évek közepén a DDT-vel szemben mutatkozó rezisztencia kivédésére - amelyet több országos felmérés is igazolt - bevezetésre kerültek a szerves foszforsavészterek, majd a karbamátok (20,28,29). Ezek már elsősorban a csalétkes légyirtószerek hatóanyagai voltak. Egy évtizeddel később a szintetikus piretroidok is megjelentek a hazai irtószer választékban, de a házi legyek ellen csak hidegködként, illetve aeroszolos formulációban kerültek bevezetésre (8, 9). Néhány évvel korábban a mezőgazdasági üzemekben - választék híján - szinte kizárólag a különféle hatóanyag kombinációkat tartalmazó csalétkes légyirtószert alkalmazhattak, illetve alkalmaztak (4). Az Egészségügyi Minisztérium által engedélyezett Reslin-B hldegködképző szer és a Safrotin-B 20 WP permetezőszer, tekintettel arra, hogy ún. veszélyes minősítésűek (azaz csak speciális képesítéssel alkalmazhatók), nem kerültek széles körben felhasználásra. A legutóbbi években került csak engedélyezésre néhány dj készítmény, többek között légylárva-irtószer is (8, 9).

Visszatérve a legyek elszaporodás! okainak vizsgálatára, megállapítható, hogy az eredményes védekezést jelentősen nehezíti, hogy a felhasználók többsége nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel az alkalmazható készítményekről, illetve eljárásokról. A légyirtásra alkalmas módszereket és a felhasználható irtószereket hivatalos formában kizárólag az Országos Közegészségügyi Intézet által kiadott un. Tájékoztató tartalmazza. Ez foglalkozik a zárt térben és a szabadban végzendő légyirtás módjával általában, de nem taglalja az állattenyésztésben meglévő speciális problémákat. További gond, hogy ez a Tájékoztató nem jut el az állatorvosokhoz, illetve a mezőgazdasági üzemek illetékeseihez. Az Ismertetett okok miatt - egy 1985-ben végzett felmérés szerint - teljesen általános,hogy a nagyüzemi állattartó telepeken mindenféle ellenőrzés nélkül, különféle, erősen toxikus növényvédő szerekkel, vagy jobb esetben a kevésbé toxikus szintetikus pi ret roi dokkal permeteznek az állatokat is tartalmazó istállókban. Az irtószerek szakszerűtlen alkalmazása következtében rövid időn belül fokozódik a különféle hatóanyagokkal szembeni tűrőképesség, majd kialakul a rezisztencia(15,23,24,25,26, 27). A rezisztencia kialakulását siettette az is, hogy a korábbi években a hatóanyag rotáció helyett kevert hatóanyagtartalmű csalétkes légyirtószereket forgalmaztak (3,9,12). Különösen kritikusnak tűnik az a körülmény, hogy nem az állategészségügyi hatóságok engedélyezik az állattartó telepeken tonnaszámra felhasznált irtószereket. Az új irtószerek bevezetését megelőzően, illetve a felhasználás során az Állategészségügyi Szolgálat nem végez szer-érzékenységi, illetve rezisztencia vizsgálatokat. A jelenlegi felemás rendszerben hiányzik a megfelelő ellenőrzés és nincs meg a hatékony visszajelzés sem! A nemzetközi és saját gyakorlati tapasztalataink alapján megállapítható, hogy mind az állattartó nagyüzemekben, mind az egyéni állattartó gazdaságokban csak a jól megtervezett és időzített, komplex, a prevenciót, azaz a légytenyészés megelőzését szolgáló intézkedésekkel (trágya- és szemét zárt kezelése, rendszeres elszállítása stb.); a károsító alak kifejlődését megakadályozó széleskörű lárvairtással (2,21, 30, 31). valamint offenzív módon végrehajtott, többféle és meghatározott rotáció szerint használt hatóanyagokra és módszerekre (mechanikus irtás, permetezés, csalétkes, hidegködképzés) épülő Imágó-irtási eljârâs(l,10, 13,17, 30, 31, 33) együttes alkalmazásával érhető el tartós eredmény. A gyakorlati szakemberek munkájának segítése érdekében az.alábbi két táblázatban összefoglaljuk a legyek elleni védekezés korszerű módszereit'(5, 6, 7,11,14, 22) és áttekintést adunk a jelenleg beszerezhető, illetve a közeljövőben forgalomba kerülő készítményekről. A legyek elleni védekezés eredményességének javítása, illetve a népgazdasági szinten jelentős károk csökkentése érdekében a Magyar Parazitológusok Társasága elnöksége által 1989. február 2-án elfogadott állásfoglalás szövegét az alábbiakban adjuk közre. A MAGYAR PARAZITOLÓGUSOK TÁRSASÁGA ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA A LEGYEK ELLENI VÉDEKEZÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN Széles körű gyakorlati tapasztalatok szerint mind a nagyüzemi, mind az egyéni állattartás területén hazánkban évről-évre komoly gondot okoznak a különféle légyfajok (házilégy, vérszívó legyek, légynyűvességet okozó fajok stb.). Tekintettel e paraziták köz- és állategészségügyi jelentőségére, gazdasági kártételére, valamint az ellenük való védekezés nem megfelelő hatékonyságára, a Magyar Parazitológusok Társasága kezdeményezésére az utóbbi években két alkalommal (1986. március 13. és 1988. április 22-én) is sor került a szakterülettel foglalkozó tanácskozásra. Az ezeken elhangzott előadások, kérdések és javaslatok

2. táblázat Magyarországon az állattenyésztésben légyirtásra felhasználható irtószerek és eszközök - 1989 ALKALMAZÁS MÓDJA KÉSZÍTMÉNY/ESZKÖZ ALKALMAZÁS MEGJEGYZÉS LÄR VAERTÁS Trágyakezelés permetezéssel takarmányhoz keverve NEPOREX-3 LARVADEX (ta) Zárt térben Preventív módszer, tartós hátán Preventív módszer, tartós hatás, kevés munkaráforrlftés Etetés nyalósőval METOPRENES nyalósó Szabadban kevés munkaráfordítás Mechanikus "RAGI" enyves légypapir INSECTO - UNIV. elektromos légycsapda nem tartalmaz irtószert nem tartalmaz Irtószert TMÁGŐtRTAS SAFROTIN 20 WP (vi) Felület permetezés (rezidualis) CAPSIDION (ta, vi) Zárt térben tartós hatás (1-2 héu tartós hatás (2-4 hét) Csálét kezes ALFA - MUSTOX SAFROTIN-B tartós hatás 1ó vonzó- és tartós hatás RESLIN-B (vi) gyors hatás, hatástartósság nincs Hldegködképzés ATAS aeroszol riasztó hatás, folyamatos védelem PROTECTMATIC aeroszol riasztó hatás, folyamatos védelem RIASZTÁS (repellencia) Állatok kezelése permetezéssel, lemosással BUTOX-B 12, 5 EC 50 EC Szabadban és STOMOZAN EC zárt térben állatok közvetlen védelme, repellens hatás NEO-STOMOZAN (ta) ta = törzskönyvezés alatt; vi = veszélyes minősítésűi irtószer

figyelembevételével a Társaság tagjaiból alakult szerkesztő bizottság állásfoglalás-tervezetet készített az MPI elnöksége részére, amelyet 1989. február 2-ai ülésén az elnökség megvitatott és elfogadott. Az MPTelnöksége az állattenyésztés területén a legyek elleni védekezésben tapasztalható kedvezőtlen helyzet okait a következőkben látja. 1. A nagyüzemben és az egyéni állattartóknál mindenekelőtt a nem kielégítő higiénés viszonyok és/vagy a korszerűtlen tartási körülmények teremtenek kedvező feltételeket a legyek tömeges elszaporodása számára. 2. Az állattenyésztés területén jelenleg nincs szabályozva a legyek elleni védekezés szakmai irányítása és ellenőrzése. 3. Sok helyen nem tulajdonítanak jelentőséget a legyeknek, s emiatt ellenük nem is védekeznek, vagy későn és szakszerűtlenül, csekély hatékonysággal és pazarló módon használják fel a légyirtásra igénybe vett ráfordításokat. 4. A szakszerű és eredményes védekezést nehezíti, hogy hiányos a felhasználók tájékoztatása az alkalmazandó készítményekről és a különféle irtási eljárásokról. 5. A védekezés csaknem kizárólag vegyszeres imágóirtással történik, ugyanakkor a légyirtásra felhasználható szerek választéka nem kielégítő. 6. A légyirtószerek hazai választéka és a szakszerűtlen irtószerhasználat miatt jelentős a veszélye a különféle hatóanyagokkal szembeni tűrőképesség, ill. rezisztencia kialakulásának. Az inszekticid szerekkel szembeni rezisztencia rutinszerű vizsgálata az állattenyésztés területén jelenleg nem megoldott. A legyek elleni védekezés hatékonyságának javítása, Illetve a legyek okozta károk csökkentése érdekében az MPTelnöksége az alábbi javaslatok megvalósítását tartja szükségesnek. 1. A MÉM és a felügyelete alatt működő állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomások vállalják fel az állattenyésztés területén a legyek elleni védekezés szakmai irányítását, ösztönzését és végrehajtásának ellenőrzését. 2. A legyek elleni védekezés az állattartó nagy- és kisüzemek feladata. E munka szakszerű végrehajtásának biztosítéka az állatorvos szervező és ellenőrző tevékenysége. 3. Az állattenyésztés területén alkalmazott légyirtószerek törzskönyvezését és felhasználásának engedélyezését - a Szociális és Egészségügyi Minisztérium egyetértésével - a MÉM szakhatóságai végezzék. El kell érni, hogy azok az intézmények és személyek, amelyek ill. akik egy adott irtószer kifejlesztésében részt vesznek, az engedélyeztetés teljes folyamatából legyenek kizárva. 4. Az állategészségügy területén is létre kell hozni olyan laboratóriumot, ahol megfelelő díjazás ellenében lehetőség van a különféle légyölő szerek hatékonysági vizsgálatára ésalegyek inszekticid szerekkel szembeni rezisztenciájának vizsgálatára. 5. Növényvédő szerek légyirtásra nem használhatók. 6. A legyek elleni küzdelemben kombináltan kell alkalmazni a vegyszeres és nem vegyszeres védekezés (pl. a légytenyésző helyek korlátozása megfelelő környezeti higiénia kialakítása által) eszközeit. Ezen belül környezetvédelmi és ökonómiai megfontolásból elő kell segíteni a nem vegyszeres védekezés fokozatos térhódítását. 7. Koordinálni és bővíteni kell az e szakterületen folyó kutatásokat, és törekedni a kapott eredmények mielőbbi széles körű felhasználására. Az időszerű és fontos kutatási témák közül felhívjuk a figyelmet az alábbiakra:

- különféle légyfajok életmódjának vizsgálata, - a myiasis és oestrosis hazai előfordulásának és kártételének feltérképezése, - hazai csípő- és törpeszúnyogok köz- és állategészségügyi jelentőségének vizsgálata, - biológiai légyirtási eljárások kutatása, - új, könnyen alkalmazható eljárások és eszközök (inszekticides krotália, pour on készitmények, légycsapdák stb.) kutatása, - korszerű, környezetkímélő védekezési módszerek kidolgozása és integrált alkalmazásuk lehetőségeinek a vizsgálata. 8. A különböző szintű agrárszakember-képzésben az eddigieknél nagyobb figyelmet kell forditani a legyekkel és irtásukkal kapcsolatos ismeretek oktatására. 9. Rendszeres és széles körű felvilágosító tevékenységet kell végezni az alábbiak szerint: - a kérdéskört felölelő útmutató évenkénti megküldése az oktatást végző felsőfokú Intézményeknek, - az engedélyezett szereket, a különféle védekezési módokat ismertető terápiás útmutatót kell megjelentetni az állatorvosok és állattenyésztők részére, - a különféle szakfolyóiratokban (Magyar Állatorvosok Lapja, Magyar Mezőgazdaság, Kistenyésztok Lapja, Állatorvosi Közlemények, Parasltologia hungarica) fel kell hívni a figyelmet a legyek kártételére, a védekezés fontosságára, és népszerűsíteni a korszerű és hatékony védekezési eljárásokat, - a gyógyszertárakon stb. keresztül terjesztett szórólapok segítségével Is fel kell hívni az egyéni állattartók figyelmét a legyek elleni küzdelem fontosságára, eszközeire és módszereire. Az állásfoglalás kidolgozásában részt vett dr. BAJOMI Dániel (Bábolnai MG Kombinát Fertőtlenítő Állomása), dr. EROSS Judit (Bp. Fővárosi KÖJÁL), dr. FARKAS Róbert (Állatorvostudományi Egyetem), dr. KECSKEMÉTI István (Országos Közegészségügyi Intézet), dr. MERÉNYI László (ÁESZ, Országos Állategészségügyi Intézet) és dr. PAPP László (Természettudományi Múzeum). STANDPOINT OF THE PRESIDIUM OF THE HUNGARIAN SOCIETY OF PARASITOLOGISTS IN TIMELY ISSUES OF FLY CONTROL IN ANIMAL PRODUCTION Extensive experience gained in the field shows that different fly species (housefly, haematophagous flies, species causing myiasis, etc.) cause serious problems in Hungary from year to year. In view of the public health and animal health importance of, and the economic losses caused by, these parasites, as well as of the unsatisfactory efficiency of their control, on the Initiative of the Hungarian Society of Parasitologists in recent years two meetings (13 March 1986 and 22 April 1988) were held on topics associated with this field. Taking into consideration the lectures held, questions raised and recommendations made at these meetings, the Editorial Board consisting of members ofthe Society prepared a draft for the Presidium of the Hungarian Society of Parasitologists, which was discussed and adopted by the Presidium at their session held on 2 February 1989. According to the Presidium of the Hungarian Society of Parasitologists, the main causes of the unfavourable situation prevailing in fly control in the Held of animal production are as follow.

1. At the large-scale farms and in small-scale producers' stocks mainly the unsatisfactory hygienic conditions and/or obsolete management technological conditions create favourable circumstances for the mass propagation of flies. 2. At present the professional guidance and supervision of fly control is animal production are not regulated. 3. In many places no importance is attached to flies. Therefore, fly control Is not practised at all or it is delayed, unprofessional and inefficient, and the resources available for It are utilized inefficiently. 4. Expert and successful fly control is hindered by insufficient knowledge of the preparations to be used and of the modes of fly control. 5. Fly control is almost exclusively based on chemical destruction of the imagoes. At the same time, the assortment of drugs available for the destruction of flies is Inadequate. 6. Because of the inadequate assortment of muscacidal agents available in Hungary and due to their unprofessional use the risk of development of tolerance and/or resistance to the different active substances is rather high. At present the routine testing of resistance to Insecticides in the field of animal production is unsolved. In order to improve the efficiency of fly control and to diminish the losses caused by flies, the Presidium of the Hungarian Society of Parasitologists feels it necessary to implement the following proposals. 1. The Ministry of Agriculture and Food and the veterinary and food control stations working under its supervision should undertake the professional management and stimulation of fly control and should supervise the implementation of this work. 2. Fly control is the task of large-scale and small-scale animal farms. The expert implementation of this task should be organized and supervised by the farm veterinarian. 3. Registration and licensing of muscacides should be the responsibility of specialized authorities of the Ministry of Agriculture and Food, acting in concert with the Ministry of Social Welfare and Health. Institutions and persons which or who participate in the development of a given insecticide should be excluded from the whole process of licensing. 4. A laboratory should be established in the framework of the animal health service for testing the efficacy of different muscacides and the resistance of flies to Insecticides, for payment. 5. Pesticides (plant-protecting agents) must not be used for fly control (destruction of files). 6. Fly control should be based on a combination of chemical and non-chemical control (e.g. elimination of fly breeding sites by maintaining satisfactory environmental hygiene). Within this, the gradual spread of non-chemical control should be encouraged for environmentprotective and economic reasons. 7. Research into fly control should be coordinated and expanded, and the obtained results should be utilized on a broad scale as soon as possible. Of the important and timely research tasks we would like to emphasize the following: - study of the life history of different fly species; - survey of the prevalence of, and losses caused by, myiasis and oestrosis in Hungary; - study of the public and animal health significance of biting midges and mosquitoes; - research into biological fly control procedures; - search for and development of new, easily applicable procedures and devices (Insecticideimpregnated ear-tags, pour-on formulations, fly traps, etc.);

- development of up-to-date environment-protective methods of fly control, and study of possibilities for their integrated use. 8. In the training of agricultural specialists, in the future more attention should be paid to the teaching of knowledge associated with flies and fly control. 9. General knowledge should be propagated on a wide scale as follows: - the guidelines on the subject must be sent to institutions of higher education every year; - guidelines on the licensed preparations and on the different modes of control must be published for veterinarians and animal breeders; - through papers published in the different technical journals, e.g. Magyar Állatorvosok Lapja (Hungarian Veterinary Journal), Magyar. Mezőgazdaság (Hungarian Agriculture), Kistenyésztők Lapja (Small Animal Breeders' Journal), Phylaxia Állatorvosi Közlemények (Veterinary Reports of PHYLAXIA), and Parasltologia hungarica, attention must be called to the damage done by flies, the importance of their control, and the up-to-date and efficient control procedures must be propagated; - the importance, means and methods of fly control must be emphasized and propagated on leaflets distributed in pharmacies etc. The following experts took part in elaborating this draft: Dr. Dániel BAJOMI (Disinfection Station of Agricultural Combinate Bábolna), Dr. Judit EROSS (Public Health and Epidemiological Service of Budapest), Dr. Róbert FARKAS (University of Veterinary Science, Budapest), Dr. István KECSKEMÉTI (National Institute of Hygiene, Budapest), Dr. László ME RÉNYI (Veterinary Institute of the Veterinary and Food Control Service, Ministry of Agriculture and Food), and Dr. László PAPP (Hungarian Natural History Museum, Budapest). IRODALOM 1. AXTELL, R.C. (1986): Technical monograph. - Ciba-Geigy Corporation, Basel. 2. AXTELL, R.C. és EDWARD, T.D. (1983): Efficacy and non-target effects of Larvadex as a feed additive for controlling house flies in caged layer poultry manure. - Poult. Sei., 62: 2371-2377. 3. BAJOMI, D., BATA, Gy. és JUHÁSZNÉ SASVÁRI, K. (1984): Result of field tests with new fly-control products carried out on animal farms. - Animal Health, Information Bull. No. 11. Ciba-Geigy, Basel. 4. BAJOMI, D. és CSALAVA, I. (1981): Nagyüzemi állattartó telepek kártevőmentesitése. (Pest control of large scale animal farms) - Magy. Állatorv. Lapja, 36(10): 710-712. 5. CARLBERG, G. (1986): Bacillus thuringiensis and microbial control of flies. -Mieren Journal, 2: 267-269. 6. CARLBERG, G., KIHAMIA, G.M. és MINJAS, J. (1985): Microbial control of flies in latrines in Dar es Salaam with Bacillus thuringiensis (Serotype 1) preparation, Muscabac. - Mieren Journal, 1: 33-44. 7. ERDŐS, Gy., KECSKEMÉTI, I. és KONCZ, Á. (1980): Az enterális fertőző megbetegedést terjesztő házilegyek elleni korszerű védekezés lehetőségei (The possibility of up-to-date control measures of housefly carries of Infection enteral diseases). - Budapesti Közegészségügy, 12 (3): 86-88.

8. ERDŐS, Gy. és KONCZ, Á. (1985-1986): Tájékoztató az engedélyezett Irtószerekről és felhasználásuk szakmai irányelveiről (Information Booklet of register pesticides and instruction for their use in Hungary). - Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest, p. 205. 9. ERDŐS, Gv. és KONCZ, Á. (1987-1988): Tájékoztató az engedélyezett Irtószerekről és felhasználásuk szakmai irányelveiről (Information Booklet of register pesticides and instruction for their use in Hungary). - Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest, pp. 221. 10. ERŐS, A., PAPP, L. és VARJAS, L. (1977): A házi legyek elleni védekezés ú] szelektív módszerrel nagvüzemi állattartó telepeken (New selective method against houseflies of large scale animal houses). - Magy. Mezőgazdaság, 32 (25): 16. 11. EROSS, J. és MAHUNKA, S. (1971): Investigation on coprophilous and stercorlcolous Macrophelids (Acari, Gamasina) in Hungary, as possible agents in the control of synanthropous flies (Vizsgálatok a hazai trágya- és ürülék lakó macrochelldákon (Acari, Gamasina) mint a synanthrop legvek elleni lehetséges biológiai védekezés ágensein).- Parasit. hung., 4: 215-226. 12. FARNHAM, A.W. (1977): Genetics of resistance of houseflies. - Pestic Sei., 8_:631-636. 13. JESPERSEN, J.B., ÖLESEN, V.S. és KETDING, I. (1985-1986): Testing of insecticides for fly control (Musca domestica L.) Points-on baits and prepared board. - Danish Pest Inf. Lab. Ann. Rep. pp. 35-39. 14. JOHNSON, T.W., VENARD, C.E. és OHIO, J. (1957): Observations on the biology and morphology of Ophvra aenecens.- The Ohio Journal of Sciences, J57(l): 21. 15. KECSKEMÉTI, T., KONCZ, Á. és ERDŐS, Gy. (1987): A házi legvek (Musca domestica L.) elleni vegyszeres védekezés stratégiája a rezisztencia vizsgálatok tükrében. (The strategy of chemical control of houseflies /Musca domestica L./ in the respect of the investigation of resistance) - Budapesti Közegészségügy, 1_9 (3): 70-78. 16. KEIDING, T. (1974): Control of Arthropods of medical and veterinary Importance -Plenum Press, New York - London, pp.138. 17. KÜNAST, CH. (1980): Über die Möglichkeiten Stubenfliegen (Musca domestica) anzulocken und ködern. - Pract. Schädl. Bekämpf., 9: 141-144. 18. LANCESTER, J.L. és MEISCH, M.K. (1986): Arthropods in livestock and poultry production. - Ellis Horwood Ltd., Halsted Press, New York - Chichester - Brisbane - Toronto. 19. LEGNER, E.F., BOWEN, W.R. et al. (1975): Integrated fly control on poultry ranches. - Calif. Agriculture, 8-10. 20. MAGYAR, K., MAKARA, Gy. és SZTANKAYNÉ GULYÁS, M. (1970): Kísérletek a házilégv elleni védekezésben alkalmazott dj foszfát-észter hatóanyagokkal. (Experiments with new organophosphate ingredients applied in housefly control) - - Magy. Állatorv. Lapja, 25(7): 365-367. 21. MULLA, MIR, S. és AXELROD, H. (1983): Evaluation ofthe IGR Larvadex as a feedthrough treatment for the control of pestiferous flies on poultry ranches. - J. Econ. Entomol., 76: 515-519. 22. MÜLLER, A., SCHUMANN, H. és mtsai (1981): Zur Bedeutung der Musca domestica. - Antagonisten Ophyra aenescens (Diptera: Muscidea) I. Zum Auftreten von Ophyra aenescens in Anlagen der Tierproduktion. - Angew. Parasit., 22_: 212-216.

23. SZABÓ, L. (1986a): Insecticide resistance of houseflies (Musca domestica L.) in Hungary. I. Resistance to organochlorine insecticides (A házllégy /Musca domestica L./ inszekticid rezisztenciája Magyarországon. I. Klórozott szénhidrogénekkel szembeni rezisztencia). - Parasit. hung., 1_9: 81-92. 24. SZABÓ, L. (1986b): Insecticide resistance of houseflies (Musca domestica L.) in Hungary, n. Resistance to organophosphorus insecticides (A házilégy /Musca domestica L./ inszekticid rezisztenciája Magyarországon. II. Foszforsavészterekkel szembeni rezisztencia) - Parasit. hung., 19: 93-103. 25. SZABÓ, L. (1986c): Insecticide resistance of houseflies (Musca domestica L.) in Hungary, m. Resistance to pyrethroid insecticides (A házilégy /Musca domestica L./ inszekticid rezisztenciája Magyarországon. III. Pír etr old okkal szembeni rezisztencia) - Parasit. hung., 19: 105-117. 26. SZTANKAYNÉ, GULYÁS, M. és EROSS, J. (1970): A házi légy (Musca domestica) érintő rovaridegmérgek iránti érzékenységének helyzete hazánkban (The present state of susceptibility of houseflies against contact Insecticides In our country) - Magy. Állatorv. Lapja, 25(7): 357-360. 27. SZTANKAYNÉ, GULYÁS, M. és EROSS, J. (1970): Susceptibility of houseflies in Hungary. - WHO/VBC/70: 204. 28. SZTANKAYNÉ, GULYÁS, M. és ZOLTAl, N. (1962): Investigation of the DDT resistance of houseflies and the newer methods of control in Hungary. - J. Hyg. Epid. Microbiol. Immun., 6: 296. 29. SZTANKAYNÉ. GULYÁS, M. és ZOLTAl, N. (1963):Házi legyeink DDT rezisztenciájára és a védekezés szereire vonatkozó tájékozódó vizsgálatok (Monitoring experiments concerning the DDT resistance and control of our houseflies) - Egészségtudomány, 7: 118-127. 30. WHO (1984): Chemical methods for the control of arthropod vectors and pests of public health Importance. 3.- WHO/Flies, 32, Geneva, pp.108. 31. WHO (1986): The Housefly. - WHO/VBC/86. pp.937. 32. WILDEY, K.B. (1983): Insect pests In animal houses. - 6th British Pest Control Conference, Cambridge, Section 7, Paper No.20. 33". WILDEY, K.B. és CHAPMAN, P.A. (1982): Insecticide resistant houseflies. - Ministry of Agriculture, Slough Laboratory. 34. ZOLTAl, N. (1950): Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és felhasználásuk szakmai irányelveiről (Information Booklet of register pesticides and instruction for their use in Hungary). - Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest, pp.50. Érkezett: 1989. szeptember 8. Dr. BAJOMI, D. és KIS-VARGA. Á. Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, Bábolna, Fertőtlenítő Állomás H-1107 Budapest, Szállás utca 6. Dr. ERÖSS, J. Fővárosi Közegészségügyi Járványügyi Állomás DDD Osztály, Entomológiai Laboratórium H-1393 Budapest, Váci út 174.